A szokásos augusztusi csillaghullás, a Perseida-meteorraj maximuma idén a hét legvégére esik: a legtöbb hullócsillag 12-éről 13-ára virradó éjszaka várható. A kedvező holdfázis miatt elképzelhető, hogy az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullásának lehetünk szemtanúi, és sötét helyről óránként egy tucat szép meteort is láthatunk.
Augusztus eleje meteorjairól híres, ekkor éri el ugyanis maximumát a Perseida-meteorraj. A meteorrajok az űrben keringő porszemcse-áramlatok, amelyet üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Perseida-meteorraj részecskéi a 103P/Swift-Tuttle-üstökösről szakadnak le, miközben az a Nap körül kering.
Egy fényes perseida meteor fotója
A világűrben mozgó szemcsék (meteoroidok) anyaga kis sűrűségű: a parafához vagy mondjuk az instant kakaóporhoz hasonlítható. Bolygónk minden augusztusban áthalad a Perseida-meteorraj szemcséin, amelynek egy része belép a légkörbe. Mivel kb. 60 km/másodperces sebességgel találkoznak Földünkkel, látványos fényjelenséget okoznak: a légkör atomjainak és molekuláinak ütköznek, és fénysugárzásra gerjesztik azokat.
Az ilyen, üstökös eredetű meteorrajok általában kisebb szemcsékből állnak, amelyek szinte kivétel nékül elizzanak a légkörben. Ez esetben tehát nem kell attól tartani, hogy bolygónkra is lehullanak, meteoritok formájában ezért utólag nem lelhetők fel.
A súrlódás miatt saját anyaguk is felhevül, így sugározni és darabolódni kezdenek. Az égen gyorsan áthaladó objektum ezért látványos fénycsíkot húz - ezt nevezzük meteornak vagy hullócsillagnak. Maga a jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, miközben a test anyaga elfogy, és a hullócsillag kialszik.
A meteorok megfigyelése
Idén a raj maximuma újhold idejére esik, tehát nem lesz zavaró fény az égbolton. A legtöbb hullócsillag 12-éről 13-ára virradó éjszaka várható, a maximum idején (felhőtlen, zavaró városi fényektől mentes égen) - akár percenként átlagosan egy meteort is láthatunk. A legtöbb hullócsillag egyébként várhatóan Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ázsiából figyelhető meg a legnagyobb aktivitás idején.
Az ugyanazon meteorrajhoz tartozó, a térben egymással párhuzamosan mozgó objektumok a perspektivikus hatás miatt látszólag az égbolt egy pontjáról indulnak ki - ezt nevezzük radiánsnak. A Perseida-meteorraj radiánsa a Perseus csillagképben található, ez az éjszaka első felében még viszonylag alacsonyan lesz az égen, így ekkor igen hosszú meteorok haladnak át felettünk. A csillagkép megtalálásában a mellékelt ábra nyújt segítséget, maga a radiáns a Perseus és a Cassiopeia között nagyjából félúton, a halványan derengő Tejút sávjában figyelhető meg.
A radiáns és a szomszédos csillagképek helyzete (IMO)
Az augusztusi "csillaghulláskor" az elmúlt években alkalmanként kisebb kitörések is jelentkeztek, a szokásosnál erősebb aktivitással. Szerencsés alkalmakkor óránként száznál is több hullócsillag tűnt fel az égen. Ennek oka, hogy akkoriban a meteorrajnak a szülőüstököséhez közeli, sűrű felhőin haladtunk keresztül, mivel az üstökös napközelben járt. Idén sajnos ilyen erős aktivitás már nem várható, de a kedvező holdfázis révén elképzelhető, hogy az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullásának lehetünk a tanúi.
A Perseidák gyors, útjuk mentén zöldes-kékes nyomot hagyó meteorok, nyomaik akár 1-2 másodpercen át is láthatók. Ez részben a felizzott test elporladásából származik, részben az ionizált levegő marad elég forró a sugárzáshoz a hullócsillag útja mentén. Ritkán a felsőlégköri szelek hatása is megfigyelhető, amelyek elfújva a meteornyomot, annak látványos torzulását idézik elő. A legszebbek a legfényesebb meteorok, amelyeket külön névvel is illetnek, ezek a tűzgömbök. Utóbbiak a Vénusz -4,5 magintúdós maximális fényességét is meghaladják.
Egy másik perseida hullócsillag
A meteorok tanulmányozásához elsősorban sötét, zavaró fényektől mentes hely, valamint nagy türelem szükséges. A megfigyelést legkényelmesebb nyugágyban fekve, de mindenképpen vízszintes testhelyzetben végezni. Utóbbi esetben a fejünket támasszuk alá, a legtöbb meteor ugyanis nem az égbolt tetőpontja (zenit) közelében, hanem a látóhatár felett 40-60 fokos magasságban villan fel. A nyári időpont ellenére is hűvös lehet hajnalban, készüljünk tehát meleg ruhával is az éjszakára!
Kereszturi Ákos
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!