Ismét jó hírek az ózonrétegről

Dátum: 2007. szeptember 20. 00:00:00.
Forrás : Origo

Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védő, 20 évvel ezelőtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevő ózonréteget.

A sztratoszférában körülbelül 15-40 km-es magasságban található az ózonréteg, amely a Napból érkező káros ultraibolya sugárzást nyeli el. Az ózon mennyisége függ az évszaktól és a földrajzi szélességtől. Természetes állapotban a trópusok feletti sztratoszférában van a legkevesebb, a sarkvidékeken pedig a legtöbb; az évszakos változást tekintve pedig tavasszal a legmagasabb a légkör ózontartalma, míg ősszel a legalacsonyabb. A Napsugárzás energiájának mintegy 10 százaléka az ultraibolya tartományban van, amelynek egy része a Föld felszínét is eléri, és a hullámhossza szerint három tartományra osztható (UV-A, UV-B, és UV-C). Az ózonréteg az UV-C sugárzást teljes mértékben, az UV-B sugarakat nagymértékben, az UV-A sugarakat pedig kisebb mértékben nyeli el.

Az ózonlyuk kiterjedése 2007. szeptember 15-én

Az 1930-as években terjedtek el a hűtő- és klímatechnikai iparban az úgynevezett klór-fluoro-karbonok. Ezek a klór- és fluortartalmú szénvegyületek a sztratoszférába jutva az ultraibolya sugarak hatására elbomlanak, így felszabadulnak belőlük az ózonrétegre veszélyes összetevők, amelyek gyorsítják az ózon bomlását. A klór-fluoro-karbonok okozta ózonkoncentráció-csökkenésre elsőként az 1970-es években figyeltek föl a kutatók az Antarktisz feletti sztratoszférában, s a következő évtizedek mérései drámai ózonréteg-fogyást mutattak, ezért az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv kimondta ezek használatának betiltását. A gyártás leállításával megszűnt a direkt kibocsátás (ezek a vegyszerek még számos régebbi hűtőszekrényben, tűzoltókészülékben, légkondicionáló rendszerben megtalálhatóak), és az 1990-es évek közepétől az ózonréteg lassú, de folyamatos regenerációját, a klór-fluoro-karbonok csökkenő koncentrációját figyelhetjük meg.

Arizonai légkörkutatók nemrég újabb oldaláról vizsgálták meg a Montreali Jegyzőkönyv hatását: egy másik, a CFC-kez hasonlóan ózonromboló vegyület, a hidrogén-klorid (HCl) légköri koncentrációját tanulmányozták 35 évre visszamenőleg. A hidrogén-klorid, más néven sósav gáz halmazállapotban a vulkánokból, valamint a műanyagok gyártásakor felhasznált anyagok bomlásakor kerül a légkörbe; erősen mérgező, a benne levő klór révén pedig az ózonréteget romboló potenciálja vetekszik a CFC-kével, ezért ennek használatát is korlátozta a Montreali Jegyzőkönyv. A legújabb eredmények szerint a HCl légköri koncentrációja 1993 óta évenként átlagosan 1,8%-kal csökkent (összehasonlításként: ez az adat 1971 és 1993 között 5,7%-os növekedést mutatott).

Az ózonlyuk kiterjedése 1998. szeptember 30-án

Az eredmények azt mutatják, hogy csökkenőben van légkörünk klórterheltsége, ám az ózonréteg ezzel még nem menekült meg - értékelte az adatokat a légköri kémiával foglalkozó Christopher Cantrell, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (Boulder, Colorado) szakembere. Nincsenek ugyanis adataink a légköri brómkoncentráció változásáról, márpedig az 1980-as években a tűzoltórendszerekben használt bróm-trifluormetán és bróm-klórfluormetán a CFC-knél 10-szer hatékonyabban bontja az ózont.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Kalotaszeg bemutatkozik

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

Nem is létezik a Mikulás! :)

Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).

Az UV sugárzás hatása a szemre

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.