Környezetvédelem | Levegőtisztaság » Az ózonréteg vékonyodása és hatásai

Az ózonréteg vékonyodása és hatásai  Légköri ózon (O 3 ) 90%-a a sztratoszférában, max. cc-ja: 20-25 km  O 3 egyetlen légköri gáz, amely kiszűri a Nap UV (0,18-0,21 mikrom) sugarait. UV hatásai: emberi egészségre (bőrrák, szemkárosodás, immunrendszer gyengülése) és a vízi és szárazföldi ökoszisztémára.  Légkör szerkezete: összetétel és hőmérséklet szerint o Homoszféra 85 km-ig  Troposzféra 8-18 km  Sztratoszféra 50 km-ig  Mezoszféra o Heteroszféra 85 km felett  Termoszféra  70-es évekbeli kutatások szerint az emberi tevékenység hatással lehet az ózonréteg vastagságára  1979-től mérik az ózonkoncentrációt műholdakkal és szondákkal. (NASA, UNEP)  Mérések eredményei: o 1978 és 1985 közt D-i szélesség 53o és É-i 53o közt az ózonkoncentráció csökkenése 2,5% o 1969-1988 közt É-i szélesség 30-64o, 3-5 %-os a csökkenés o 1979-1994, D-i szélesség 55-60o-n, az Antarktisz felett

csökkent a legnagyobb mértékben o 1987szeptemberében-ben az Antarktisz fölött az ózonréteg több mint 50%-al csökkent (antarktiszi „ózonlyuk” USA területű) o 1989 tavaszától októberig csökkent az ózonkoncentráció, elérte a 45 %-os minimumot o a 80-as években az antropogén forrásból származó ózoncsökkenés a közepes szélességeken 1 %, a sarkokon 4-5 %  Antarktiszi ózonkoncentráció csökkenés okai: o Sarki örvény, ami egy hideg légtömeg, egy egyedülálló időjárási jelenség az Antarktisz fölött a téli és tavaszi hónapokban o Antropogén forrásból származó freonok, melyek sztratoszferikus bomlása során klór keletkezik, ami reakcióba lép az ózonnal, miközben bontja azt. A reakciók körfolyamatot alkotnak, így egyetlen freon molekula rengeteg ózon molekula bomlását okozhatja o Sarki sztratoszféra felhők Ózonkárosító anyagok  Legismertebb ózonkárosító anyagok a halogénezett szénhidrogének, freonok

vagy CFC-k. Klór, fluor és brómtartalmú anyagok Bróm kb 50szer hatékonyabb ózonbontó, mint a klór Mennyiségileg a klór a legjelentősebb. E mellett azonban a repülőgépek NO x kibocsátása a sztratoszférában és a műtrágyákból származó N 2 O is hozzájárul az ózonkoncentráció csökkenéséhez.  CFC-k története: ’20-as években találták fel ezeket a „csodaszereket”:nem mérgező, nem gyúlékony, nem korrózív, nem bomlik le!! Világtermelése 5 évente megkétszereződött, 1970-ig (kb. 1000 tonna/év)  Freonok: halogénezett szénhidrogének, csak mesterséges forrásból származnak, inertségük miatt használták: o szórópalackok hajtógázaként o oldószerként o klíma és hűtőberendezések hűtőközegeként o elektronikai iparban (nyomtatott áramköri lapok, chipek tisztítására) o habosítószerként  1974: kutatók (USA) első feltételezései, melyek szerint a CFC-k stabilitása hatással lehet az ózonpajzsra. (

1995-kémiai Nobel-díj: Molina, Rowland, Crutzen). Hosszú 65-130 év tartózkodási idejük miatt a sztratoszférába feljutva az UV sugárzás hatására bomlanak, miközben szabad gyökök, erősen reagáló klór atomok keletkeznek. A klór atomok az ózonnal reagálva oxigén molekulákat és klóroxid-gyököket hoz létre, ami újra reakcióba lép, táplálva ezzel egy láncreakciót. A körfolyamat eredménye, hogy egy freon molekula sok ezer ózon molekula bontásában játszik szerepet  Hadjárat a freonok ellen: o Közvélemény nyomására USA,Kanada, Norvégia, Svédország betiltotta a CFC hajtógáza felhasználását. o 1977 UNEP, 33 o rszág: ózonvédelmi akcióterv, Ózonvédelmi Egyeztető Bizottság o 1985 Bécs, ózonvédelmi egyezmény tanácskozása o közben az USA területű ózonlyuk műholdas képe bejárta a világot o 1986 UNEP, Meteorológiai Világszervezet kiadta az első átfogó nemzetközi tudományos értékelést az ózonról: ha a CFC

gyártása folytatódik, ózonkoncentráció veszélyesen csökken. o 1997, Montreal Montreali Egyezmény  1987. szeptember 16 ózonréteget károsító anyagokról szóló montreali egyezmény aláírása 24 ország és az Európai Közösség által. Azóta több mint 150 országban ratifikálták az egyezményt.  Óvatosság elve: még nem volt bizonyított a CFC-k szerepe az Antarktiszi ózonlyuk kialakulásában. Óvatosság elve a nemzetközi környezetvédelmi jog új tétele, első alkalmazása Montrealban. E szerint a tudományos bizonyítékok hiánya nem elég a nemzetközi lépések elhalasztására, ha súlyosak a következmények.  Egyezmény: o Ipari országok vállalták, hogy 1998-ig felére csökkentik a CFC gyártást és felhasználást, 1992-ig a halonok, a brómtartalmú szénhidrogének gyártását. o Fejlődő országok tízéves halasztást kaptak  1988 NASA jelentése szerint az Antarktiszi ózonlyuk néhol 95%-os, az Éi féltekén az

ózonfogyás 2-3-szorosa az eddig jósoltnak, nem elég a montreáli jegyzőkönyvben foglaltak végrahajtása  1990 London: o ipari országok 2000-ig beszüntetik a CFC-k és halonok gyártását, forgalmazását, o fejlődő országok tíz év haladékot kaptak  1991 NASA jelentése: fogyás kétszerese a vártnak, az ózonfogyás miatt 200 000 bőrrákos halálozásra lehet számítani az USA-ban a következő 50 évben.  1992 NASA: New England és Kanada fölött a klórkoncentráció nagyobb, mint az Antarktisz fölött valaha is.  1992 Koppenhága: határidőket megváltoztatták: o 1994: halonok kivonása az ipari országokban o 1996: CFC-k, metil-kloroform és szén-tetraklorid kivonása o 2020-ig: helyettesítőként használt HCFC-k kivonása 0,5% kivételével o 2030: HCFC-k teljes betiltása o 1995-ig 1991-es szinten tartják a metil-bromidot.  1995 Bécs: egyezmény felülvizsgálatának utolsó fordulója: o 2010: metil-bromid teljes kivonása az ipari

országokban o fejlődő országokban 2002-ig 1995-ös szint tartása o fejlődő országokban 2040-ig HCFC-k teljes kivonása  1996-ig 159 ország ratifikálta a montreali jegyzőkönyvet, 111 a londoni módosítást, 61 a koppenhágait.  Egyezmény eredménye: CFC-k globális termelése 1995-ig 76 %-al csökkent az 1988-as csúcsértékhez képest.  Egyezményben foglaltak szerint 1996-ra az ipari országoknak be kellett szüntetniük a gyártást és felhasználást. Legtöbb ipari ország ezt idő előtt teljesítette. o EU: 1994-re befejezte az átállást a CFC-ről, 2015-ig beszünteti a HCFC-ket o USA: 2001-ig metil-bromidot beszünteti o 58 fejlődő ország az előírtnál előbb befagyasztja CFC-ket  Egyezmény hosszú távú eredménye, ha minden ország betartja az abban foglaltakat: 2010-re az ózonpajzs regenerálódása elindul és 2045-re teljesen helyrejön.  Montreali Egyezmény tanulsága: országok képesek az nemzetközi együttműködésre, a

világ, az ipar jól reagált a jegyzőkönyvre. Az egyezmény új korszakot nyitott a nemzetközi környezeti diplomáciában.  Példa értékű pl. a klímaegyezménynek Mit tehetünk mi? Egyénileg és Magyarország  Magyarország csatlakozása: o 31/1990. (II16) MT rendelet A sz tratoszferikus ózonréteg védelméről szóló Bécsben 1985. március 22 napján aláírt egyezmény kihirdetéséről. o 35/1990. (II 28) MT rendelet Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montrealban 1987. szeptember 16-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről. o 22/1993. (VII 20) KTM rendelet A sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló nemzetközi egyezmény végrehajtásáról.  Ez utóbbi rendelet értelmében Magyarország vállalta: o 1993-ra a freonokat az 1986-os szint 80%-ra, 1998-ra 50%-ra csökkenti o 1991-től a halonok felhasználási mennyisége nem nőhet o halonokat 1994.január 1-ig be kell szüntetni o CFC, CTC, MCF csoportokat 1996. január 1-ig ki

kell váltani más anyagokkal Magyarország teljesítette a Jegyzőkönyvben foglaltakat.  Egyéni hozzájárulás: termékjelek a termék ózonkímélő tulajdonságáról