Új teóriák az ősi Föld fejlődéséről

Dátum: 2007. október 02. 00:00:00.
Forrás : Origo

Néhány vizsgálat alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy a 4,6 milliárd éve létrejött Föld felszíne kialakulása után gyorsabban lehűlt, mint eddig feltételezték. Egyes modellek szerint pedig egyáltalán nem biztos, hogy az óceánok vize a becsapódó kisbolygók és üstökösmagok szállította anyagokból származik.

A bolygónk kialakulását taglaló elméletek szerint a Föld összeállása után még több 100 millió évig túl forró volt ahhoz, hogy folyékony víz jelenjen meg a felszínén. A légkörben lévő vízpára ezért csak a későbbiekben tudott kicsapódni, és óceánokat alkotni. Utóbbi esemény időpontja az élet kialakulásához vezető fejlődés szempontjából fontos.

Nemrég Martina Menneken (University of Muenster) és kollégái az ausztráliai, idős Jackson Hills területéről származó anyagmintában lévő cirkonkristályokat vizsgálták. A 4,25 milliárd éves kristályokban apró gyémántszemcséket is találtak. Utóbbiak nagynyomású környezetben születnek, amely a Földön a vastag kőzetburok terhelésétől, esetleg az alábukó kőzetlemezekben fellépő tektonikus feszültségtől jön létre.

A gyémántszemcsék elemzése arra utal, hogy keletkezésükkor, azaz 4,25 milliárd évvel ezelőtt vastag kőzetburok és alacsony felszíni hőmérséklet lehetett a Földön. Ezért globális lemeztektonika is lehetett bolygónkon. Ugyanakkor más szakemberek szerint ebben az esetben a cirkonkristályokon is mutatkozniuk kellene a nagy nyomás jeleinek - ezért nem mindenki tartja elég erősnek a fenti érvelést. Egyéb ausztráliai cirkonkristályok kora szintén kedvez a gyorsan hűlő Föld elmléletének. A legidősebb: 4,4 milliárd évesnek becsült kristályok alacsony hőmérsékletű magmából válhattak ki, amely feltehetőleg folyékony vízzel érintkezett.

Szintén az ősi Földdel kapcsolatos eredményt, illetve feltételezést publikáltak nemrég japán kutatók. Régi elképzelés, hogy az óceánok vize a világűrből érkezett kisbolygók és üstökösmagok anyagából származik. Az elméleti modellek mellett erre utal, hogy a világtengerben mérhető deutérium (a hidrogén egyik nehéz izotópja) és hidrogén aránya közelíti a kisbolygóknál feltételezett értéket.

Hidenori Gensa és Masahiro Iokoma (Tokyo University) újfajta vízforrással számolnak az ősi Föld esetében. Modelljük nem H2O-t, hanem csak hidrogéngázt igényel. Utóbbi anyagból mai tudásunk alapján bőséggel lehetett a bolygóközi térben és a Föld ősi, elsődleges légkörében. A japán kutatók modelljei alapján elképzelhető, hogy az őslégkör hidrogénje reakcióba lépett a felszíni kőzetek oxigéntartalmával, és jelentős mennyiségű vizet hozott létre. Az elgondolás egyik nehézsége, hogy a folyamat a ma mérhetőnél alacsonyabb deutérium/hidrogén arányt eredményez.

A japán szakemberek szerint azonban az arány a későbbiekben jelentősen módosulhatott, a könnyebb hidrogén nagyobb arányban szökhetett el az űrbe, valamint néhány kémiai reakció is növelte a deutériumot tartalmazó víz hányadát - igaz, ezen a területen is megoszlik a szakemberek véleménye. Elképzelhető, hogy a Marsról származó adatok is segítenek majd a kérdés tisztázásában. A 2008 elején leszálló Phoenix-szonda ugyanis a marsi sarki jégben is meg fogja határozni a fenti izotóparányt.

Keresztúri Ákos

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Van egy második agyunk

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.

A léghajók tündöklése és bukása

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.

A Mikulás ünnep eredete

Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.