Vita az egyházi iskolák támogatásáról

Dátum: 2007. október 04. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencián szóba került az egyházi iskolák finanszírozásának kérdése, és hogy ez mennyi nehézséggel jár. Veres András szombathelyi megyéspüspök elmondta: az iskolák fenntartása az egyház egyik legnemesebb, de egyben legnehezebb feladata, mert a deficitet máshonnan kell pótolni.

Néha alapvető eszközökről kell lemondani, ennek ellenére kiváló eredményeket érnek el a katolikus pedagógusok - állapította meg.

"Az állam valótlant állít, amikor azt mondja, hogy nem csökkenti az egyházi iskolák finanszírozására szánt összeget" - jelentette ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke, Pápai Lajos hétfőn a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet tízéves jubileumi ünnepségén Budapesten. Csepregi András az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője ezzel szemben azt állítja, hogy az egyházi iskolák kiegészítő támogatása nem csökkeni, hanem nőni fog.

Pápai Lajos győri megyéspüspök állítása szerint a Győri Egyházmegyében az elmúlt tanévben 170 millió forintnyi forrás átcsoportosítására volt szükség, hogy a korábbi iskolai üzemeltetést biztosítsák. Erdő Péter esztergomi-budapesti érsek ünnepi szentmiséjében hangsúlyozta: "Igazi nevelés csak világnézeti alapon lehetséges, amelyből fakadóan az egyházi iskolák jogosultak az állami támogatásra".
Csepregi András ezzel szemben elmondta, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az egyházi iskolák szakértői már megállapodtak a 2007-es zárszámadásban (kiegészítő támogatás kiegészítése) szereplő összegről. Csepregi azt állítja, hogy a 2005-ös évi kiegészítő támogatás korrekciója (zárszámadás) kevesebb volt, mint a 2006-os évi, ezért nem érti, hogy Pápai Lajos miért nyilatkozott a napokban ezzel ellentmondóan.

A helyzet bonyolultságát az 1999-ben kihirdetett Vatikáni szerződés adja, amely az egyházi intézmények finanszírozását úgy állapította meg, hogy ugyanannyi támogatásban részesülhetnek, mint az állami, önkormányzati és alapítványi iskolák. Magyarországon az állami közoktatási intézmények az államtól mindössze alaptámogatást vagy alapnormatívát kapnak. Az önkormányzatok és alapítványok ehhez hozzátehetnek különböző jogcímeken további összegeket, ami a fenntartáshoz szükséges. Az egyházi iskolák az alaptámogatás mellett kiegészítő támogatásra is jogosultak, amit azonban úgy számolnak, hogy az önkormányzatok saját kiegészítéseit országosan összeadják, majd azok átlagát kapják az egyházi iskolák. Az önkormányzatok viszont sokszor nehezen követhető módon könyvelik el az intézményeknek adott támogatásokat, ebből származnak a problémák.
Az egyházi iskolák száma évről-évre nő és szerepük fontos, hiszen sok megszűnésre kényszerült önkormányzati intézményt helyét átvette az egyház.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Államalapításunk ünnepe

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Gutenberg és a nyomtatás hajnala

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.