|
Dátum: 2007. október 16. 00:00:00. Forrás : Origo |
A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédők, hogy hirtelen ezrével jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és ősszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek. Idén nyáron azonban a jég olyan messze északra húzódott vissza, mint eddig még soha, a Bering- és a Csukcs-tengerig.
A rozmárok normális körülmények között kagylókkal, csigákkal és a tengerfenék egyéb lakóival táplálkoznak. Most el kell dönteniük, hogy vagy a nagyon mély - 190 méternél mélyebb - víz fölötti jégmezőt választják életterüknek, jóllehet csak 190 méterig képesek lemerülni, vagy pedig a part menti térséget. Rozmárok ezrei a sziklás partvidéket választották. "Úgy tűnik, hogy a rozmárok zsákmányszerzés végett máshová helyezik át életterüket. Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e itt elegendő élelmet találniuk" - mondta Tim Ragen, az Egyesült Államok tengeri emlősökkel foglalkozó hivatalának igazgatója.
A Coloradói Egyetem hó- és jégnyilvántartási központja szerint a jégmező kiterjedése idén szeptemberben 39 százalékkal maradt el az 1979 és 2000 közötti átlagtól. Július óta több ezer rozmár hagyta ott a zajló sarkvidéki jégmezőt és költözött át a Barrow- és Lisburne-fok közötti 500 kilométer hosszú part menti sávra.
A szakemberek veszélyt látnak abban is, hogy az alacsonyan szálló repülőgépek, a hajók vagy a térségbeli jegesmedvék pánikot kelthetnek a rozmárok között. Ha pedig nagy számú rozmár egyszerre veti bele magát a vízbe, akkor a 900 kiló súlyú felnőtt állatok kölyköket nyomhatnak agyon.
A rozmárok hasonló viselkedését figyelték meg szakértők a Csukcs-tenger orosz oldalán is. Itt is attól tartanak, hogy igen komoly gondot okoz majd a rozmároknak, ha a több ezer kilométeres jégmező helyett a szűk parti sávon kell élelmet keresniük. A rozmároknak vagy jégre vagy földre van szükségük, hogy kipihenjék magukat, nem úgy mint a fókáknak, amelyek korlátlan ideig képesek úszni. Ráadásul a rozmároknak pihenniük kell, ha befejezték az élelem utáni kutatást.
Soha nem volt ilyen kis kiterjedésű az Északi-sarkvidék jege
Az amerikai Nemzeti Hó- és Jég Adatközpont adatai szerint a mérések történetében, az 1970-es évek óta eddig soha nem látott méretűre zsugorodott az Északi-sarkvidék jege 2007-ben.
Az északi-jégsapka alakulása az elmúlt negyedszázadban
Az északi-sarkvidéki jégtakaró minden év márciusában indul olvadásnak, minimumát általában szeptember-októberben éri el. A világ hó- és jégállományának nyilvántartásával foglalkozó Colorado állambeli központ korábbi megfigyelései szerint a legnagyobb területet érintő olvadás 2005-ben történt - akkor 5,32 millió km2-esre zsugorodott a jéggel borított vízfelszín. Idén szeptember 16-án azonban megdőlt a rekord: csupán 4,14 millió km2-nyi jeget mértek. (A különbség Magyarország területének csaknem 13-szorosa.) A kutatók kiemelik, hogy még sohasem telt el ilyen kevés idő, és még soha nem volt ekkora az eltérés a jégtakaró kiterjedésében két rekordérték között.
A jég visszahúzódásának egyik következményeként hajózhatóvá vált a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc, az Északnyugati-átjáró. A folyamat egy másik, kevéssé látványos, ám annál fontosabb következménye, hogy az olvadással egyre csökken bolygónk "természetes légkondicionáló berendezésének" kapacitása. A ragyogó fehér jégpáncél ugyanis visszaveri a napsugarakat, a sötétebb víz viszont sokkal nagyobb mértékben elnyeli és tárolja a napsugarak által leadott hőt. Így egy öngyorsító folyamat alakul ki: a több elnyelt hő még nagyobb felmelegedést és további jégolvadást okoz.
Egyes klímaváltozási modellek szerint, ha a felmelegedés a jelen ütemben folytatódik, az első olyan nyár, amikor teljesen jégmentessé válik az Északi-sarkkör valamikor 2050 és 2100 között köszönt ránk, más modellek ezt a dátumot még korábbra teszik. Bár ezek között az előrejelzések között emberi léptékkel mérve igen nagynak tűnhet az eltérés, minden modell egyazon irányba, az időszakos jégmentesség irányába mutat. Ráadásul, a modellek általában túl "optimistának" bizonyulnak a bekövetkező változásokhoz képest - magyarázza Marika Holland, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (Boulder, Colorado) kutatója.
Az idei drámai olvadásra három magyarázatot látnak a szakemberek. Egyfelől: az elmúlt nyarak során egyre melegedő hőmérsékletet mértek az óceáni vizekben. Ráadásul a nagynyomású légtömegek hosszabb időszakon át felhőtlenné tették az égboltot az Északi-sarkvidék felett, és a sarkkör oroszországi területein is az átlagosnál enyhébb volt a tavasz.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
A lemeztektonikáról
A lemeztektonika (tektonika, görög tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet amely a Föld litoszférájának (szilárd kérgének) nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit.
Évről-évre egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnt meg az álláskereső portálok térnyerésével. A gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Tudd meg, hogyan!
