|
Dátum: 2010. november 19. 00:00:00. Forrás : Origo |
A Szputnyik-1-nek olyan fantasztikus visszhangja volt világszerte, hogy Nyikita Hruscsov újabb, még nagyobb szenzációt kért Szergej Pavlovics Koroljovtól, a szovjet űrkutatás vezetőjétől. A kérést sikerült is teljesíteni: alig egy hónappal az első műhold után pályára került a Szputnyik-2, amelynek méreteit az amerikaiak egyszerűen nem akarták elhinni. Ezen jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe.
1957. október 4-e túlzás nélkül nevezhető világtörténelmi dátumnak: ekkor állt Föld körüli pályára az első műhold, a Szputnyik-1, ami az űrkorszak kezdetét jelentette. Ugyanezen esztendő novemberének 3. napja a második nagy lépés az űrkutatás történetében: ekkor kezdődött Föld körüli pályán az első biológiai űrrepülés, azaz ekkor jutott el az első élőlény a világűrbe. A repülés során azt akarták megállapítani, hogy vajon egy élőlény, konkrétan egy kutya kibírja-e tartósan a súlytalanság állapotát.
Lajka az űrkabinban
Az űrutazást megelőző kísérletek
Koroljovék még a 2. világháború után kapták feladatul Sztálintól, hogy egy olyan rakétát kell építeni, amely szükség esetén képes az ellenséget soktonnás fegyverekkel támadni. Ezt az interkontinentális ballisztikus rakétát, az R-7-et sikerült is létrehozni. Egy ilyen, kissé módosított rakétából két olyan is készült 1957-re, amellyel műhold is indítható volt. Az egyik rakéta állította pályára a Szputnyik-1-et. A másik rakéta készen várakozott.
Koroljov és munkatársai kezdeményezésére a hordozórakéták fejlesztése során mindegyik típusból készültek magaslégköri kutatórakéták, amelyeken műszereket helyeztek el a hasznos teher térségében, aztán ejtőernyővel hozták vissza őket a mérési adatokkal együtt (lásd a képgalériában). 1949 és 1951 között számos ballisztikus pályán azt is kipróbálták, hogy egy ilyen repülésen hogyan viselkednek az élőlények; egy speciális kabinban kutyákat is indítottak.
Felmerül a kérdés, hogy miért nem kisméretű majmokkal kísérleteztek? A majmok nehezen dresszírozhatóak és túl érzékenyek. Kutyákat könnyebb volt megtanítani rá, hogyan viselkedjenek repülés közben. 1953-56 között a kutyákat már speciálisan kialakított szkafanderekben és katapultülésekkel indították a magaslégköri repülésekre, amelyek során már a 450 km-es magasságot is elérték, a súlytalansági állapot pedig már a kilenc percet is megközelítette. A kutyákat 80 km magasságban választották le a katapultos kabinokkal. A legfontosabb kérdésre azonban, hogy hogyan viselhető el a többnapos súlytalanság, ezek a ballisztikus repülések nem tudtak választ adni.
A kutya felkészítése
A kutya űrrepülése olyannyira izgatta Hruscsovot, hogy hetente többször is kért jelentéseket az előkészületekről. Október 26-án Koroljov elrepült Taskentbe, ahol a kutyák kiválogatása és előkészítése folyt a repülőorvosi intézetben. Tíz kutyából három, Albina, Lajka és Muha került a "kiképzett űrhajós" státuszába. Albina addigra már kétszer repült is rakétával, gyakorlott kísérleti kutya volt. Őt már nem akarták feláldozni, és a választás végül Lajkára esett. Szolid csendes állat volt, a program egyik vezetője egyszer haza is vitte, és a kutya örömmel játszadozott gyerekeivel.
A Lajkát szállító Szputnyik-2 űrrakéta
A Szputnyik-2 tervezése, építése és kipróbálása éjjel-nappali munkával folyt, Koroljov alig aludt. Ebben a periódusban többször is előfordult, hogy konkrét, papíron előkészített számítások és tervek nélkül készítettek egy-egy egységet, Koroljov közvetlen instrukcióira támaszkodva.
Az űrkabinba egy olyan szalagos etetőrendszert építettek be, amely egy-egy napi adagban tartalmazta az ételeket. Három hétre, azaz 21 napra szánták Lajka táplálását. A kutyának lehetősége volt felállni, ülni, feküdni, sőt kicsit előre és hátra is tudott mozogni.
1957. október 31-én Lajka kutyát felkészítették a kabinba való behelyezésre. Másnap éjszaka egy óra körül felszállították a rakéta tetejére, és elhelyezték a gömbtartály alá a kutyakabint.
Lajka a világűrben
November 3-án a hordozórakéta elindult. A telemetriai adatok jelezték, hogy Lajka a gyorsulástól a kabin aljához lapult, de nem mozgott feleslegesen, bár pulzusa és lélegzésének gyakorisága a normális érték háromszorosára növekedett. A pályára állás után aztán Lajka állapota visszatért a földfelszínihez hasonló paraméterekkel jelzetthez, sőt, egy egész héten át normálisan viselte a súlytalanságot.
A repülés elő hetében így mindenki nagyon boldog volt: Hruscsov megkapta a szenzációs "ünnepi ajándékot", a programban részt vevő szakemberek között pedig nagyon sok magas állami kitüntetést osztottak ki.
Lajka sajnos nem járt ilyen jól: nem élte túl a kísérletet, sőt a tervezettnél korábban, a hetedik napon múlt ki. A kabin hőszabályozó rendszere ugyanis meghibásodott, és túlmelegedés történt.
Az űrkabin
Az amerikaiak kezdetben nem akartak hinni a Szputnyik-2 adatainak, annak, hogy a rakéta második fokozatával egybeépített eszköz hossza 30 m, átmérője 2,85 m, a műszeregység átmérője 1,2 m, tömege pedig 508,3 kg volt. (Az R-7 hordozórakéta induló tömege kb. 300 tonna, a pályára jutó össztömeg az üres rakéta miatt kb. 5 tonna volt.) Az USA-ban csak akkor döbbentek meg igazán, amikor nagy távcsövekkel felvételeket készítettek a Szputnyik-2-ről. Ekkor fogták csak fel, hogy a Szovjetunió rendelkezik olyan nagyteljesítményű interkontinentális hordozórakétával, amellyel el tudja érni az Egyesült Államok területét, 3-5 tonnás hasznos teherrel, akár bombával is. A felismerés gyorsította aztán meg az amerikai rakétafejlesztést és vezetett el a Föld legnagyobb, a mintegy háromezer tonna induló tömegű Saturn-5 óriás hordozórakéta építéséhez. Ezzel a rakétával repültek aztán az amerikai űrhajósok a Holdhoz és a Hold felszínére 1968-72 között.
Dr. Horváth András
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
A LEGO története
A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).
A vörös róka
A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
