Péntek hajnalban meteorzápor

Dátum: 2008. január 03. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Csütörtökről péntekre virradóan tetőzik a Quadrantidák meteorraj idei jelentkezése. A rajt 1825-ben fedezte fel Antonio Brucalassi. Azért nevezték el Quadrantidáknak, mert a 19. században némely csillagatlaszban a Hercules, Bootes és Draco csillagképek között volt még egy konstelláció, melyet Quadrans Muralisnak neveztek - a mai csillagtérképeken már nem jelölik, területe beolvadt a szomszédos csillagképekbe.

A legintenzívebb, minden évben visszatérő meteorraj január elején okoz szép látványt az érdeklődők számára.

A legutóbbi évekig úgy gondolták, hogy a Quadrantidák egy régi, pályáján nagyon szétszóródott áramlat. Azonban a néhány évvel ezelőtt újra elvégzett analízis eredményeként ma már inkább egy fiatal, csak kb. 500 éves rajnak tekintik. Ez azt jelenti, hogy a meteoroid részecskék keletkezésért felelős szülőobjektum még mindig a törmelék között található. Peter Jenniskens, a téma nemzetközileg elismert vezető szakértője alapos megfontolások után arra következtetett, hogy a raj a 2003 EH1 kisbolygótól származik. Ezt a kisbolygót a LONEOS program fedezte fel 2003. március 6-án. A szinte azonos pályaelemek és az üstökösszerű pálya valószínűsíti, hogy tényleg ez a kisbolygóként katalogizált objektum lehet a raj szülőégiteste. Elképzelhető, hogy a 2003 EH1 egy éppen inaktív fázisban lévő üstökös, hiszen egy kisbolygó – jelenlegi tudásunk szerint – nem tudja szétszórni anyagát a pályája mentén.

A Quadrantidák radiánsa a Bootes és a Hercules csillagképek között található. Derült idő esetén péntek hajnalban érdemes kinézni az ég alá, hullócsillagokra vadászni (térkép: space.com nyomán).

A Quadrantidák meteorraja január 1. és 5. között jelentkezik, maximuma 2008. január 4-én helyi idő szerint reggel 6 és 7 óra között lesz. A radiáns a Bootes csillagkép közelében található, így egész éjszaka horizont felett található, égi pályájának legmagasabb pontját pedig a reggeli órákban éri el. A hajnali vékony holdsarló nem nagyon zavarja a megfigyeléseket. A rajtagok fényesek, kékesfehér színűek és gyorsak. A fényesebb vizuális és fotografikus rajtagok előtt 14 órával egy halvány meteoroidokból álló porfelhő keresztezi a Föld pályáját, mely teleszkopikus és rádiós maximumot okoz. 2000 óta néha előfordul, hogy a vizuális maximum után 9-12 órával egy, elsődlegesen rádióval észlelhető csúcs is következik. A maximum általában rövid ideig, alig 1-2 órán át tart. Ekkor kb. 80-100 meteor figyelhető meg óránként az egész égbolton. Előtte és utána már csak néhány látható. 1992-ben kiemelkedő maximumot figyeltek meg, amikor is az óránkénti gyakoriság elérte a 180-at.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Szilveszter és Újév ünnepe

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

A dinoszauruszok kipusztulásáról

Számítógépes szimulációk alapján a Baptistina kisbolygócsalád két tagja ütközhetett 160 millió évvel ezelőtt, s az egyik ütközési törmelék-aszteroida becsapódásának katasztrófális hatásai vezethettek 65 millió évvez ezelőtt a földtörténeti kréta-harmadidőszak határán a dinoszauruszok teljes kipusztulásához.

A betyár Rózsa Sándor élete

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.