Fekete-lyukak összeütközése

Dátum: 2008. március 13. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Számítógépes szimulációk alapján a galaxisok középpontjában található nagytömegű fekete lyukak szoros megközelítése nem feltétlenül végződik az összeolvadásukkal. A korszerű megfigyelési technikának köszönhetően ma már egyre több olyan példát ismerünk, ahol - kis túlzással természetesen - éppen két galaxis "ütközésének" vagyunk tanúi.

Véleményed van? Itt elmondhatod!

Mivel az elképzelések szerint ezek legtöbbjének középpontját nagyon nagy, többszáz millió, esetleg néhány milliárd naptömegű fekete lyukak foglalják el, a galaxisok összeolvadásának problémáján túl érdekes az a kérdés is, hogy mi történik ezen objektumokkal a kölcsönhatás során. A rendkívül gyorsan forgó, s nagyon nagy tömegű résztvevők hatása a kozmikus környezetükre óriási, így a kölcsönhatás folyamata - ami lehet direkt ütközés, vagy az egymás felé spirálozó mozgás végén bekövetkező összeolvadás - minden bizonnyal a Földről is megfigyelhető, már ha tudjuk, hogy milyen nyomokat keressünk.

Két nagytömegű fekete lyuk összeolvadási folyamatát bemutató animáció részletei. [NASA/CXC/A. Hobart]

A kirepülés eredményeként az instabillá váló anyagbefogási korongban keletkező lökéshullámok miatt rövid idő alatt jelentős mennyiségű energia disszipálódik, aminek következtében a lágy röntgentartományba eső, több ezer éven keresztül fennmaradó felvillanás (fler) jön létre. A keletkező lágy röntgensugárzást a korong anyaga jelentős részben elnyeli, majd a gáz az ultraibolya és látható, a por pedig az infravörös tartományban sugározza ki, így a fler tulajdonképpen a megfelelő emissziós vonalak detektálásával azonosítható.

Kétezer próbatesttel végzett számítógépes szimuláció eredménye a kidobódás után 1 és 2,5 időegységgel, ami a kidobódás előtti korong adott helyén érvényes Kepler-féle rotációs periódussal van meghatározva. A kidobódás iránya 45 fokos szöget zár be a fekete lyuk forgástengelyével. [Shields és Bonning]

Bár a nagyon nagy tömegű fekete lyukak ilyen kölcsönhatásai viszonylag ritkák, a kidobódást követő röntgen-utófény a számítások szerint elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy nagyszámú ilyen eseményt tudjunk majd detektálni, s ezzel a kiváltó folyamatra következtetni. A kutatók becslése szerint 5 milliárd fényéves körzetben a számuk legalább 100-ra tehető.

Véleményed van? Itt elmondhatod!

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

A Balaton

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.

A nukleáris fegyverekről

Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.