Vita a minőségi felsőoktatásról

Dátum: 2008. március 17. 00:00:00.
Forrás : Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület és a Zsigmond Király Főiskola szervezésében megrendezett Felsőoktatási Média Konferencia nyitó eseményeként Miskolczi Norbert, HÖOK elnök, prof. Bayer József, a ZSKF rektora és Tatai-Tóth András, az MSZP frakció oktatási és kulturális munkacsoport vezetője vitázott a népszavazás után megvalósítható minőségi felsőoktatásról.

Véleményed van? Itt elmondhatod!

Az egyetemi és főiskolai lapok, rádiók, televíziók képviselőinek rendezett két napos konferenciát Belatiny-Kenéz Attila, a ZSKF kancellára nyitotta meg.

Tandíj nincs és nem is lesz Magyarországon - mondta Miskolczi Norbert a HÖOK elnöke a Felsőoktatási Média Konferencia keretében rendezett "Lesz-e tandíj Magyarországon" című kerekasztal-beszélgetésen. A magyar nép nem akar fizetni a felsőoktatásért, ez a vasárnapi népszavazáson kiderült - tette hozzá.
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője szerint Magyarországon nagyon sokan fizetnek a felsőoktatásért, hiszen a hallgatók 51 százaléka jelenleg költségtérítéses finanszírozási formában tanul. Ilyen értelemben tehát a népszavazás a kis összegű képzési hozzájárulás rendszerét törölte el csupán, a nagy összegű költségtérítést továbbra is fizetniük kell a felsőoktatásban tanulók majdnem felének.
Prof. Dr. Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora továbbra is a Magyar Rektori Konferencia által képviselt álláspontot hangsúlyozta, miszerint a rektorokat tömörítő szervezet támogatta a fer bevezetését. Saját javaslatukról - amely megszüntetné a költségtérítéses és államilag támogatott finanszírozási formát és egy lépcsőzetes rendszerben a teljesítménytől függően állapítaná meg a fizetési kötelezettség mértékét - elmondta, hogy kidolgozás alatt áll ugyan, a Felsőoktatási Kerekasztal tegnap megszavazott egyöntetű döntése szerint a két struktúrájú (államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási rendszer) marad a felsőoktatásban az elkövetkezendő 3 évben biztosan.

Tatai-Tóth András erre reagálva elmondta, hogy a felsőoktatásnak nyugalomra, de nem helyben járásra van szüksége, nem tartja kizártnak tehát az MSZP-s képviselő, hogy az elkövetkezendő években változás lesz akár az államilag támogatott hallgatók keretszámában. „Almássy Kornél, az MDF alelnöke szerint is ez az egyik megoldás a felsőoktatás költségvetésének növelésére, ez azonban egyéni szakmai véleményem- hangsúlyozta Tatai-Tóth.
Bayer professzor szerint a demokráciával könnyebben hozzáférhető felsőoktatás megnövekedett létszámával az állami költségvetés nem tudott lépést tartani, ekkor jött létre a költségtérítéses finanszírozási forma, amely azóta is meghatározó a magyar felsőoktatásban.
A magyar gazdasági helyzet pedig azóta sincs felkészülve arra, hogy a finanszírozza a felsőoktatás egészét, és nem is feladata.
Miskolczi erre reagálva elmondta, hogy a mai felsőoktatásba belépők mindössze 35 százaléka választja a jelentkezésekkor a költségtérítéses finanszírozási formát, a fennmaradó közel 20 százalékot a másoddiplomás képzésben részt vevők és a tanulmányaikat túlhúzók alkotják. Miskolczi kitért arra is, hogy arra vonatkozóan egyáltalán nem készült felmérés, hogy a költségtérítések költségeit ki állja, mert az állami szférából állami támogatással például rengetegen tanulnak költségtérítéses hallgatóként.

Miskolczi szerint az elmúlt 18 évben nem tartotta senki fontosnak, hogy a két finanszírozási forma igazságtalanságait vizsgálja, szerinte ugyanis a felsőoktatási intézményeknek nem volt érdeke a megüresedett állami helyekre átvenni a fizetős hallgatókat, hiszen az az egyetemek és főiskolák számára csak a kaviár a vacsora mellé - fogalmazott. Tehát az intézmény költségvetését növeli. Ugyanakkor üdvözölte a Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi ülésén támogatott javaslatot, miszerint a felsőoktatási törvényben szereplő két finanszírozási forma közti átjárhatóságra vonatozó rész bent marad. "A HÖOK mindig hangsúlyozta, hogy az átjárhatóságot a tandíj kérdése nélkül is lehet vizsgálni" - mondta.
Bayer ugyanakkor a két finanszírozási forma megtartásával az államilag támogatott tanulók csökkenését prognosztizálta, amit többek között demográfiai okokkal indokolt.
A felek egyet értettek abban, hogy a felsőoktatás minőségi fejlődése a legfontosabb, az eszközökkel kapcsolatban azonban nem született egyetértés.

Miskolczi szerint például a térítési és juttatási rendszert újra kell gondolni, és a minőségi ösztönzést nem a fizetési kötelezettséggel látja megvalósíthatónak.
Tatai-Tóth azonban továbbra is úgy véli, hogy a valamilyen formában a képzéshez hozzá kellene járulniuk a hallgatóknak, hiszen akkor értékelnék és követelnék oktatásuk színvonalát.
Bayer egyetértett abban, hogy előbb vagy utóbb be kell vezetni valamilyen képzési hozzájárulási rendszert, mert hosszútávon nem tartható a felsőoktatás ingyenessége, egy ösztönző térítési és juttatási rendszerre azonban ezzel párhuzamosan szükség van.

A Felsőoktatási Média Konferencia - március 13-14 - programjában tovább tárgyalják az egyetemi, főiskolai hallgatók helyzetét szociológusok és a hallgatói újságírók bevonásával. Ma este a Magyar Sajtó Napja alkalmából ünnepi megemlékezés keretében a Fortuna hajón átadják az Év Írása 2007, Év Fotója 2007, Pro Sperare 2007, Pál Imre-emlékdíj 2007 és a Hallgatói Sajtóért Díj 2007 kitűntetéseket az egyetemi és főiskolai lapok újságíróinak, szerkesztőinek.

Véleményed van? Itt elmondhatod!

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Mennyire intelligensek a magyarok?

A porosz iskolarendszer tanulási elmélete azt mondja, hogy a gyerekbe be lehet tölteni a tananyagot, és hogy a gyerekek érdeklődése nem fontos az iskolában. Valójában a gyerekek érdeklődése a legfontosabb, és a töltögetős módszerrel csupán a gyerekek rövid távú memóriáját lehet feltölteni, lényeges dolgokat így nehéz elsajátítani. Érdekes kontraszt, hogy egy globálisan elérhető IQ-teszt weboldal szerint Magyarország a 10. helyen áll, 102,75-es átlagos IQ-értékkel.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.