Idén is kevesebb jelentkező

Dátum: 2008. április 02. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A 2008-as jelentkezési statisztikák szerint 96302-en jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe - mondta Hiller István ma, az Oktatási és Kulturális Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Ez a szám, mintegy 12000-rel kevesebb a tavalyi jelentkezési létszámnál, a csökkenés üteme azonban mérséklődött az elmúlt évekhez képest - mondta az oktatási miniszter.

Hiller István elmondta, hogy folytatódik a 2004 óta jelentkező trend, a felsőoktatásba jelentkezők száma csökken, a tavalyi évhez képest azonban a csökkenés üteme mérséklődött.
"Míg 2006 és 2007 között 21000-rel volt kevesebb a jelentkezők száma, addig 2007 és 2008 között a jelentkezői létszám 12000-rel csökkent" - mondta az oktatási miniszter. "Az előzetesen mások által jósolt számhoz képest a jelentkezési létszám jóval magasabb" - tette hozzá a szakminiszter.
Az oktatási tárca egy új jogszabályt vezet be, miszerint a február 15-ig benyújtott jelentkezési adatok statisztikáit minden év március 25. és április 5. között hozza nyilvánosságra a minisztérium.

A 96302 jelentkezői szám magában foglalja azt az 5200 jelentkezőt, aki mesterképzésre adta be felvételi kérelmét, valamint azt a megközelítőleg 10.000 főt, aki felsőfokú szakképzésre jelentkezett.
Manherz Károly, oktatási szakállamtitkár elmondta, hogy a jelentkező létszámcsökkenés egyik oka lehet a 2004-ben indult Világnyelv Program, ami lehetővé tette az iskoláknak, hogy a gimnáziumi képzésben nulladik évet indíthassanak. "Ez egy öt éves program, melyben 13000 középiskolás vesz részt, akik potenciálisan kiváló jelöltek lehetnek majd a felsőoktatásba. Ők jövőre fognak érettségizni" - mondta a szakállamtitkár.

Manherz továbbá tájékoztatott, hogy körülbelül 10000 azon érettségiző diákok száma, akik a középiskolák által, hallgató jogviszonyban szervezett felsőfokú képzésre, illetve szakközépiskolai képzésekre jelentkeztek. "Ők sem jönnek át a felsőoktatásba"- mondta, valamint 500-600 további hallgató külföldi felsőoktatási intzéménybe jelentkezett -tette hozzá.
A tavalyi adatokhoz képest felsőfokú szakképzésre 13%-al nőtt a jelentkezések száma, derült ki a statisztikai adatokból.
Mesterszakra 5200-an jelentkeztek idén. "Ez a szám nagyságrendileg megegyezik az idei évtől megszűnt, diplomásoknak meghirdetett kiegészítő képzésre jelentkezők számával. 2007-ben kiegészítő képzésre megközelítőleg 4000 jelentkezés érkezett" - mondta a szakállamtitkár.

Manherz Károly újságírói kérdésre elmondta, hogy az idei érettségizők száma 125000 fő, amely tartalmazza az előrehozott érettségit tevő jelentkezői létszámot.
A 125000-ből várhatóan 85000 azok száma, akik idén zárják középiskolai tanulmányaikat és várhatóan sikeres érettségi vizsgát tesznek. Az idén érettségizett, felsőoktatásba jelentkezők száma 42000 fő, a fennmaradó 53000 jelentkező korábban szerzett érettségit, vagy a felsőoktatási rendszerben valamilyen módon már szerepel.
Kérdésünkre, miszerint a változatlan államilag támogatott keretszámok mellett tapasztalható jelentkezői létszámcsökkenés a felvételi esélyeket kedvezően befolyásolja, mindössze a jelentkezők 15 %-ának kiesését prognosztizálja, ami azonban szemben állhat a minőségi felsőoktatás megteremtésének céljával, a szakállamtitkár úgy fogalmazott, hogy ezt majd a ponthatárok meghúzását követően derül ki. Azzal azonban egyetértett, hogy mivel az intézmények érdeke, hogy a rendelkezésére álló keretszámot feltöltsék, várhatóan valóban még könnyebb lesz idén a felsőoktatásba bekerülni, mint a korábbi években.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vámpír denevér nem felejt

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.