Bánkis diplomaátadó a Körcsarnokban

Dátum: 2008. augusztus 03. 00:00:00.
Forrás : Óbudai Egyetem

Immár másodszor tartotta a BMF Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar a Körcsarnokban a nyári diplomaátadó ünnepséget. A küzdőtéren körülbelül 250 fiatal és „idősebb”, 60-70 éve végzett diák foglalt helyet, a lelátókon pedig a hozzátartozók helyezkedtek el.

A Himnusz hangjai után Dr. Horváth Sándor dékánhelyettes üdvözölte a megjelenteket, külön köszöntve a jogelőd Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában több évtizede végzett “öregdiákokat”.
Dr. Bencsik Attila intézetigazgató először azok segítségét köszönte meg, akik gondoskodásukkal, szeretetükkel segítették a most diplomát szerzőket abban, hogy elvégezzék a főiskolát. Ezután Einstein azon idézetével kapcsolatosan elmélkedett, amely szerint: „A képzelő tehetség fontosabb, mint az ismeret….” A kar hagyományainak megfelelően Dr. Palásti Kovács Béla dékán arany- és vasdiplomákat adott át azoknak, akik 60 illetve 70 évvel ezelőtt végeztek, s szakmai tevékenységükkel öregbítették a főiskola hírnevét.
A kar dékánja Dr. Kun Pálnak, a Reinhold és Carmen Würth Alapítvány kuratórium elnökének a „Kar Tiszteletbeli polgára” címet adományozta. "Kiváló tanulmányi munkáért" elismerő oklevelet és emlékgyűrűt kapott hét ifjú diplomás. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara diplomaterv pályázatán díszoklevelet és az ezzel járó pénzjutalmat Csonka Balázs vehette át Dr. Ronkai Ferenctől, a Kamara képviselőjétől. Reinhold és Carmen Würth Alapítvány tanulmányi díjat két hallgató kapott.

Dr. Palásti Kovács Béla több mint 250 diplomát és bizonyítványt adott át a főiskolai és a felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók számára, akik ezt követően ünnepélyes fogadalmat tettek. A zárszóban a kar dékánja kiemelte, hogy végzőseink sok helyről jöttek, de ami összeköti mindnyájukat, az a Bánkihoz tartozás érzése. A Bánki jelenti az intézmény évszázados múltját és tradícióit, a patinás épületet, egyfajta szellemiséget, az egykori és a mostani tanárokat, a múlt és a jelen valamennyi diákját. Nobel díjas tudósunk, Szent Györgyi Albert gondolatait ajánlotta az ünneplőknek: “Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson minket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, arra, hogy szeressük amit csinálunk és arra, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni!”

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

Online oktatás - tanulók a kiégés szélén?

Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.