Cikkek » Törpék és óriások a Szavannáról

Törpék és óriások a Szavannáról Dátum: 2009. augusztus 28. 00:00:00.
Forrás : Tappancsvilág

A Fővárosi Állat- és Növénykertben tavaly adták át az új Szavannakifutót. A fél hektárnál is nagyobb kifutórendszer az intézmény legnagyobb alapterületű állattartó terének számít: 1912 óta nem adtak át ilyen nagyszabású létesítményt a városligeti intézményben. Az afrikai füves területek élővilágát bemutató zónában nemcsak a régebb óta tartott fajok kaptak tágasabb férőhelyeket, hanem olyan állatokat is láthat a közönség, amelyek eddig még soha nem kerültek bemutatásra.

Természetesen nem tudtunk ellenállni a csábításnak és amint időnk engedte, megcsodáltuk a Budapestre költözött Szavannát.

A Szavanna felépítése

A kifutórendszerhez több istálló is készült. Ezek egy része az egykori – 1969-ben átadott – Teveház és az 1950-es években emelt Afrika istálló épületének átalakításával valósult meg, de a zsiráfok, antilopok és gazellák istállója teljesen új építmény, miként új létesítménynek számít az Elefántcsarnok is. Az összesen 2550 négyzetméter alapterületű istállórendszeren belül 2000 négyzetméter áll az állatok rendelkezésére, 550 négyzetméternyit pedig a látogatói terek tesznek ki. Ezen méretekkel a Szavanna komplexum istállórendszere a budapesti állatkert legnagyobb fűthető létesítményének számít.

Állatkertek féltett ritkasága: a Mhorr-gazella
Állatkertek féltett ritkasága: a Mhorr-gazella


Külön figyelmet érdemel a zsiráfok istállója, amelyet a Föld legmagasabb szárazföldi állatára kellett méretezni. Az ajtók itt öt méter magasak, az istálló központi csarnoka pedig 12 méter magasságban záródik. A csarnokot fedő tetőszerkezet igazi ácsremek: gyergyószentmiklósi ácsok készítették. A 8 méter átmérőjű kupolát, amelynek egyetlen deszkaeleme sem hosszabb két méternél, darabokban hozták Erdélyből Budapestre, ahol újra összeállítva egyben emelték a zsiráfistálló tetejérel. A Szavanna faragványait Mónus Béla fafaragó művész készítette.

A Szavanna komplexum – bár építési és műszaki szempontból egy egység – számos részből, kifutóból, istállóból áll. Így a nagy társaskifutón kívül – amelyhez több elrekeszthető kifutórész is kapcsolódik, külön istállót kaptak a zsiráfok, az antilopok és a gazellák, az orrszarvúk, a struccok, a sarkantyús teknősök és a szurikáták is.

A cikk ide kattintva folytatódik a Tappancsvilág oldalán.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.


A ponty (Cyprinus carpio)

A ponty származását tekinve heves viták dúlnak. Thienemann nézetei szerint Kína, Japán, Közép- és Kis Ázsia egészen a Fekete-tengerig nyúló térségeinek vizei képezik a ponty eredeti hazáját. Európai elterjedéséről semmit sem lehet bizonyossággal állítani. A görögök és a rómaiak már ismerték és tavakban tenyésztették, felismerve értékes húsát.


Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!