Sociology | City sociology » Daróczi Etelka - Ki a fővárosból, változások Budapest és az ország vándorforgalmában

Daróczi Etelka - Ki a fővárosból, változások Budapest és az ország vándorforgalmában Budapest és Pest megye lakóinak mobilitása Állandó vándorlások Bp. esetében az országos tendenciáktól teljesen eltérő folyamatokat figyelhetünk meg A bp.-i kerületek közötti lakóhely-változtatások gyakorisága 1990-1995 között jelentősen visszaesett. Ezzel szemben az elvándorlás gyakorisága 1989 után erőteljesen megnőtt Ebben a folyamatban egyrészt a lakótelep-kolosszusok építésének megszűnése, a munkahelyek megszűnése, másrést a magánerős lakásépítés (kényszerű) térnyerése, a kellemes környezet és a megfizethető telkek iránti igény fejeződik ki. Klasszikus szuburbanizációról van szó Bp lakóhelyi vonzereje a középosztály számára csökkent. Pest megyén belül is igen alacsony az állandó vándorlásforgalom intenzitása. Ugyanakkor a Pest megyeiek elvándorlási mobilitása magasabb a belföldi településközi mobilitás

országos átlagánál. Az ideiglenes vándorlások Az ideiglenes mobilitások országos trendje zuhanásszerű csökkenést produkált 1988 és 1994 között, ami mögött mindenekelőtt a gazdasági teljesítőképesség visszaesése áll. 1995ben viszont általánosan nőtt az ideiglenes mozgások gyakorisága Pest megyén belül rendkívül szerény a forgalom, 1998 és 1991 között lassan csökkent és azóta stagnál. Vándorlás Budapest, Pest megye és az ország többi része között A legszembeötlőbb változás az ún. közép-magyarországi régió, valamint az ország más területei közötti forgalom rohamos csökkenése a népesség térbeli koncentrálódásának lelassulása volt. A Pest megyébe és Bp-re vándorlás esett vissza Az állandó vándorlások fő irányai (1985-1995) A Pest megyéből Bp.-re vándorlások gyakorisága 1985/87 között növekvő, azóta alapvetően csökkenő vagy stagnáló tendenciájú. Bp nemcsak az ország távolabbi részeire,

hanem közvetlen szomszédságára sem tud a korábbihoz hasonló hatást kifejteni. Ezzel egyidejűleg a Bp.-ről Pest megyébe irányuló állandó vándorlás látványos változáson ment keresztül. Pest megye egészében véve nagyobb hatást fejt ki a budapestiekre, mint amilyen hatást gyakorol a főváros a megye lakosaira. E két térség vándorlásforgalmának jellege a nyugati szuburbanizáció egyértelmű bizonyítéka, s mivel állandó vándorlásról van szó, feltételezhető, hogy a tendencia tartós marad. Érdemes megemlíteni, hogy 1993-tól Pest megyébe több állandó letelepedő érkezett Bp.-ről, mint az ország többi részéből együttesen Bp. és az ország más területe közötti viszonylatban is érzékelhetők a fent említett változások. Már a ’80as években is a rendkívül alacsony intenzitású Bp-re vándorlás a ’90es években szinte a nullára csökken. A fővárosból történő elvándorlás intenzitása szakaszosan változott. 1985

és 1989 között mérsékelten nőtt, 1990-ben hirtelen megugrott, majd ismét mérsékelten nőtt 1994-ig, ezután már némi visszaesés mutatkozott. Pest megye és az ország Bp.-en kívüli területe közötti vándorlásforgalom intenzitása viszonylag kicsi, nemigen fedhetők fel tendenciaszerű változás jelei. Az ideiglenes vándorlások fő irányai (1985-1995) Bp. és Pest megye között a többi iránytól eltérően alakult ki az ideiglenes vándorlás 1985/88 kölcsönösen nőtt a két térség egymásközti forgalma, különösen a fővárosba tartó irány erősödött. 1989/94 folyamatosan mérséklődött, majd 1995-ben valamelyest nőtt a fővárosba vándorlás, de a korábbi szintet nem érte el. Sőt, már alig múlja felül Bp-nek a Pest megyeiekre kifejtett vonzereje az ellenkező hatást. Mivel az ideiglenes vándorlások elsősorban a termeléssel, a munkahelyekkel, a lakásépítéssel mutatnak szoros kapcsolatot, ez azt jelzi, hogy Pest megye nemcsak

alvótelepüléseket szolgáltat a fővárosnak, hanem mint munkahely is versenytársként lép fel. Bp.-ről az ország már részeibe irányuló ideiglenes vándorlás zuhanásszerűen csökkent, de csak 1994-ig, ezt növekedés követte. 1995-ben nőtt az ellenkező irány forgalma Pest megye és az ország más területe közötti forgalom is az előzőhöz hasonló képet mutat. A Pest megyeiek kivándorlása csökkent, az ellenkező irányé 1991-ig enyhén csökkent, azóta stagnál. Állandó vándorlás Bp.-ről Pest megye településeire (1995) Pest megye 184 települését három övezetbe soroljuk:  belső agglomeráció – 1971-ben jóváhagyott 43 település  külső agglomeráció – az agglomerációs övezet bővítésénél számbavett 27 településből a Pest megyeiek  egyéb – a fennmaradó 115 Pest megyei település A fővárosból kifelé áramlás meglehetősen szűk területre koncentrálódik, főleg a belső gyűrű településeire. A budapesti

kerületek lakóinak területi mobilitása és vándorlási irányai A kerületekbe állandó jelleggel odaköltözők közül valamely másik bp.-i kerületből érkezettek teszik ki a 65-85%-ot. A „legzártabb” kerületek: I, XII, XXIII, II, XVI, XVII, V., itt a kívülről érkezők legfeljebb 25%-ot tesznek ki A „legnyitottabbak” a főváros kevésbé szerencsés helyzetű kerületei: VII., IX, VIII, XXI, amelyekbe az állandó letelepedők legalább 30%-a nem Bp.-ről költözik be Pest megyéből a betelepedők kevesebb mint 10%-a érkezik, az ország többi részéből 18,2% érkezik. Az állandó elköltözők megoszlása az új lakóhely szerint némileg más arányokat mutat. Bp.-en belül csak az elköltözők 55-75%-a marad Leginkább az V, I, XIX, XIII, VI, X, XIV. kerület lakói ragaszkodnak a fővároshoz; jellemzően belvárosi és munkásövezetekről, nem a zöldövezetek lakóiról van szó. Pest megye valamely településére a XXI, XVII, III, XXII., XVIII

kerület lakosai költöznek az átlagosnál szívesebben, az ország többi megyéjébe kevesebben költöznek. Távolra a kevésbé kedvelt kerületekből költöznek viszonylag gyakrabban: XXII., XXI, VIII Az ideiglenes lakóhelyváltozások esetében a bp.-i kerületek közötti költözködések jóval kisebb arányt képviselnek. Összefoglalás A lakosság területi mobilitása a várakozásnak megfelelően a gazdasági teljesítmény romlásával csökkent, főleg az ideiglenes vándorlások és a településen belüli költözések vonatkozásában. Az állandó vándorlások tekintetében jól érzékelhető iránybeli módosulás történt. Bp népessége 1991 óta az állandó vándorlások révén is csökken A fővárosba költözés gyakorisága Pest megyéből és az ország más területeiről egyaránt alábbhagyott. Ugyanakkor az elvándorlás Bp-ről Pest megyébe fokozatosan, majd 1992 után ugrásszerűen megnőtt. A távolabbi vidékekre is nőtt ugyan a

vándorlás, de az nem számottevő. Több bp-i választja állandó lakóhelyéül Pest megyét, mint az ország más térségeit együttvéve. Az ország távolabbi részéből Bp.-re költözők elsősorban a kevésbé kedvelt kerületekbe költöznek, míg az itt lakók számára a pesti oldal külvárosi, családiházas övezetei jelentik a továbblépést. A magasabb presztízsű belvárosi és zöldövezeti kerületek elvándorló népessége vonul ki leginkább az agglomerációs övezetbe, magas helyzeti potenciállal rendelkező lakását váltva fel zöldövezeti családi házra. E kerületek meglepően erős negatív vándorlási egyenlege valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a magas lakásárakat kevesen tudják megfizetni. Az 1995-ös adatok alapján a budapestiek kiköltözése Pest megye 184 településének viszonylag szűk körét érinti. Bp-ről állandó jelleggel kiköltözők 7 településen haladták meg az ott lakók 5%-át (növekvő sorrendben:

Nagykovácsi, Leányfalu, Pócsmegyer, Solymár, Erdőkertes, Diósd, Telki), és részarányuk 9 településen haladta meg az odavándorlók 75%-át (Diósd, Csobánka, Solymár, Budakalász, Csömör, Pilisborosjenő, Káva, Üröm, Nagykovácsi). A ’90es években a nyugat-európaihoz hasonló szuburbanizációs folyamat indult el