Sociology | Social politics » Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika 1 1. A foglalkoztatáspolitika területei: - a munkaerő megoszlása (tendenciák, húzóágazatok, a munkaerőpiac változásai), - képzési rendszerek kialakítása megfelelő szakemberekkel, - munkaerőpiacról kiszorultak (inaktívak) integrálása, munkanélküliség kezelése. Magyarországon az utóbbi időkben csak erre az utolsóra koncentrált a politika. A rendszerváltozás után deregulációs folyamat indult be, aminek a hatása: - infláció, - a gazdaság megrekedése, - a működőtőke szerepe megnő. Defláció: egyszerre infláció és nagy munkanélküliség van jelen. 1993-ban a magyar kormány úgy döntött, hogy legyen alacsonyabb az infláció, akár a nagyobb munkanélküliség árán is. A belső tőke kicsi, a külső tőke hatása nagyobb. NY-E-ban elindult egy átstrukturálódás: a multik olcsó munkaerőt találnak Ázsiában, így a tevékenységet kiteszik Európából. A magyar politika abban

reménykedik, hogy a nyugati cégek itt fognak dolgoztatni. Viszont nálunk nagy az igény a nagyobb életszínvonalra, így a magasabb bérekre. Az ázsiai munkaerő nem fogyasztó legtöbb esetben, mert nem tudja megfizetni a termékek árát. A privatizáció során elsősorban nem a cégeket vették meg, hanem a piacot. A piac felvásárlásával a hazai konkurencia a "kezébe kerül". 2. A munkanélküliség Munkanélküliségen a modern piaci gazdaságokban olyan helyzeteket értünk, amikor emberek hiába próbálnak elhelyezkedni, nem találnak állást. A munkanélküliek tehát nem képesek munkabért biztosító munkahelyeken dolgozni. 2.1 A munkanélküliség 3 alapvető típusa: - abszolút, - strukturális, - frikcionális (súrlódásos). A strukturális és a frikcionális munkanélküliség az átalakulóban lévő gazdaságokban elkerülhetetlen, de többnyire rövidebb ideig tartó. Az abszolút munkanélküliség viszont a stagnáló gazdaságban jelenik

meg. Magyarországon a munkanélküliség mindhárom típusa létezik, de talán a strukturális a legjellemzőbb. A munkanélküliség problémáját több féleképpen is lehet csoportosítani: - nemek, - korcsoportok, - regionális, - szakmák, - társadalmi csoportok, stb. vonatkozásokban Különösen súlyosan érinti a munkanélküliség a hagyományos ipari régiókhoz kapcsolódó dolgozókat (pl. bányászat, nehézipar) és az ország egyes régióit (pl Északkelet-Mo) A munkanélküliségnek sok-sok társadalmi, makro- és mikroszintű következménye van. 2 1 órai jegyzet 2 Bánfalvy Csaba: A hazai munkanélküliség kistükre (1992?) 1 Foglalkoztatáspolitika 2.2 A munkanélküliség okai Magyarországon: - piacvesztés (K-E-i piac) - struktúraváltás (hátránya, hogy munkaerő szabadul fel), - piac felvásárlás és az új technológia munkaerőt szabadít fel. Keresők % 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 51 50 49 44 40 38 37 37 Nem keresők % 49

50 51 56 60 62 63 63 Keresők fő 5,5 millió 3,75 millió 1980-ban a férfiak 84%-a, a nők 82%-a volt aktív. Struktúraváltás többször is történt hazánkban: - 1960-ig a mezőgazdaságból az iparba áramlanak a férfi dolgozók jelentős aránya, - 1961-1973 között a nők is az iparba áramlanak, - az 1980-as években az iparból a szolgáltatás felé indul el áramlás. A kevesebb aktív dolgozó után kevesebb az állam bevételei. Állami bevételek: - SZJA, - iparűzési adó, - forgalmi adó. A munkavagyon koncentrálódik. Munkanélküliség, dologtalanság régebbi történelmi korokban is volt: - ha látható, a közösség az okokat is tudja, - ha számosságában nem túl sok, - ha működik a keresztényi erkölcs, akkor kezelhető volt a dologtalanságból származó szegénység. Az urbanizáció során: - az információ csökken egymásról, a másik helyzetéről, sorsának az okairól, - számszerűen is nagy a szegénység, hiszen a városokba

áramlanak a nincstelenek sokasága, - a szolidaritás sem működik, felborul a társadalmi támogató rendszer. 3 3. Dologtalanok, inaktív rétegek 3 Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség (Magvető, Bp. 1997) 2 Foglalkoztatáspolitika idősek gyerekek fogyatékosok reg.munkanélk nem reg. munkn. A munkaerőpiacot csökkentők: 1980 1996 tanulók 463 e. 605 e. r.nyugdíjaso 251 e 404 e. k munkanélkül 667 e. iek GYED, 275 e. gy.nev katona 46 e. külföldön 23 e. dolg. 3.1 A munkanélküliség meghatározása: ILO munkanélküli feltétele: - regisztrált legyen, - rendelkezésre álljon, - munkát kereső legyen (aktívan keressen munkát). KSH feltétele: - az elmúlt évben folytatott-e bármilyen kereső tevékenységet 4 . 4. Nemzetközi folyamatok A javak elosztási rendszere átalakulóban van. Az indusztriális társadalomban a teljesítmény után járnak a javak. Egyre többen kiszorulnak viszont abból a körből, ahol lehet "teljesíteni"  A

munkaerőpiaci bizonytalanság már nemcsak az "alsó rétegeket" fenyegeti. A bérmunka mértéke rohamosan zsugorodik, a kapitalizmus leépíti a munkát. Már régóta nem a munka, hanem a munkanélküliség újraelosztása folyik. A gazdasági növekedés folyamatában nem feltétel többé a munkanélküliség megállítása, ezzel ellenkezőleg épp a munkahelyek leépítését idézi elő - s ezáltal tovább növeli a munkanélküliek számát. Mialatt univerzálisan működő vállalkozók nyereséghányada növekszik, két dolgot vonnak meg az államtól: - munkahelyeket, - adóköteles teljesítményeket, s így a munkanélküliség és a fejlett civilizáció árát mások nyakába varrják. A globális kapitalizmus a jóléti állam és a demokrácia között kötött történelmi szövetséget bontja fel. Anyagi biztonság nélkül nincs politikai szabadság. Ha nincs szabadság, nincs demokrácia, tehát akár diktatúrák és antidemokratikus ideológiák is

veszélyeztethetik világunkat. 4 Így 1998-ban: 239 e. munkanélkülivel számoltak 3 Foglalkoztatáspolitika A tőke mozgékony és globális, az országok ellenben területileg helyhez kötöttek. A termelés nemzetközivé válása két stratégiai előnyt kínál: - globális konkurencia alakul ki az olcsó és a drága munkaerő között, - az országok adófeltételei és ellenőrzései kijátszhatják és gátolhatják egymást. Sok vállalkozó megteheti, hogy adóterheit minimalizálja, miközben egyidejűleg azokba az országokba települ, amelyek a legjobb infrastruktúrát kínálják. Sokan élnek a szegény országok alacsony adómértékével és élvezik a gazdag államok magas életszínvonalát. Ott fizetik az adót, ahol a legolcsóbb, és a legpazarabb helyeken élnek. Jelentős társadalmi konfliktus rejlik ebben. Egy társadalom, amely virágzó gazdasággal rendelkezik, ellenben munkanélkülieket termel, hanyatlik. 5 nem kereső 40% 0% stabil kereső

20% stabil kereső egyéb módon kereső nem kereső egyéb módon kereső 40% A javakból részesülők és kiszorulók aránya 20-80% lehet: - 20% stabil kereső, - 40% egyéb módon kereső, instabil helyzetű, nagyon változó helyzetben lévő, - 40% nem kereső, reménytelen helyzetben lévő. Ez a 40% azért szorul ki, mert nem tart igényt a fizikai jelenlétére a XXI. szd társadalma 6 4.1 A globalizálódás csapdahelyzet 7 Kibontakozóban van a társadalom és a gazdaság szembenállásának világtörténelmi konfliktusa. A globalizálódás következtében felszámolódnak az életminőség javításának (biztosításának) korábbi intézményei. Nincs pénz oktatásra, egészségügyre, az infrastruktúra fejlesztésére, és persze a kultúra is megsínyli a változásokat. Ez a társadalmat alapjaiban rendíti meg. A gazdaságnak más érdekei vannak, mint a különböző berendezkedésű társadalmaknak. Egyelőre nincs olyan nemzetközi intézmény, ami ezt a

folyamatot képes lenne kanalizálni, ami gondoskodna a minimális tőkefejlődési szabályok betartásáról. Az átszivattyúzási rendszer két irányba csorgatja a tőkét: - a helyi kisbefektetőktől a fejlettek piacára terelődik a pénz (ami a helyiek többségének csődöt jelent), - a fejlett országokból áramlik a pénz a régiókba. A globalizálással egy hatalmas gazdasági eltolódás indult meg: a hatalmi centrum az ipari országoktól a fejlődők felé indult meg. A munkanélküliség robbanása annak köszönhető, hogy a munkaerő ma már globális piacon versenyez. A jövedelmek átcsoportosulása is megindult, a mobilis hányad a nyerő, a statikus veszít. Mivel a tőke és a pénz mobilis lett, a veszteséget a munkaerőpiacnak kell lenyelnie A tőkeexpanzió és versenyképesség fenntartásának legfontosabb szempontja - a technológia fejlesztése után - a költségcsökkentés. S a munkaerő - költség A munkanélküliség azonban 5 Beck, Ulrich:

Kapitalizmus munka nélkül (eredet: Spiegel, 1996. V 13) Forrester, Viviane: Gazdasági horror (Kossuth, Bp. 1998) 7 Almási Miklós: Üveggolyók - Az ezredvég globális játszmái (Helikon, Bp. 1998) 6 4 Foglalkoztatáspolitika nemcsak gazdasági és politikai jelenség. A II világháború utáni rendszer egész szerkezetét átgyúrja. A szociális állam és a demokrácia közötti szövetség törik szét (Beck, 1996) Ez a fajta teljesítményorientáltság, a társadalmi tényezők tökéletes kirekesztése válsághoz vezet. (Egy nagy megrázkódtatásnak kell jönnie, hogy változást kényszerítsen ki a tőke arroganciájából?) E probléma másik vetülete a társadalom jövedelmi polarizálódásának felgyorsulása. A felső réteg kisebb lett (5% rendelkezik a jövedelmek 80%-a felett), nagyobb lett az alsó, a szegénységzóna (30%), és a középosztály egyelőre stagnál. Az angolszász országokban másfélszeresen nagyobbak a jövedelmi különbségek, az

egyenlőtlenség két irányba szakítja szét a társadalmat: a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek. A GDP és a bérek fejlődése 1985-ig nagyjából párhuzamosan haladt, eztán a bérek maradnak a már elért szinten, a GDP tovább emelkedik. A modern demokráciák egyik alapja a jövedelmi különbségek viszonylagos kiegyenlítettsége volt. A globális fejlődés egybeesett a gazdasági struktúra radikális átalakulásával, a tudásintenzív iparágak, szolgáltatások, tevékenységek kaptak vezető szerepet (ahol nem a fizikai munka, hanem a megszerzett és alkalmazott tudás, az ész, az ötlet hozza a pénzt). Így leértékelődnek még a szakmunkák is, és meghatározott szakú diplomás végzettségek felértékelődnek. A tudásintenzív iparágak nélkül nem ment volna a globalizálódás: hiszen ők hozták játékba a pénztechnika új vívmányait, a komputer és információfeldolgozás új lehetőségeit. A kettő - a tudásipar és a

globális gazdaság - egymásból él. Korábban a termelést a tőke és munka aránya, valamint a felhasznált nyersanyag határozta meg. Ma e 3 tényező mellé - vagy egyik-másik helyett - a tudástőke lépett Az igazán fizető foglalkozásokhoz elit egyetem szükséges, de azt csak a felső egyötöd tagjai képesek megfizetni. Ebből a versenyből már a felső középosztály is kimarad Bourdieu már a 60-as években megírta, hogy a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésében az iskolarendszer játssza a legfőbb szerepet. De ő még nem volt tanúja az egyetemi képzés költségrobbanásának. A globalizálódás az államok, kormányok hagyományos szerepét átírta. Eszközeit (adók, pénztömeg-gazdálkodás, kamatláb-politika) teljesen erőtlenné tették. A monetáris politika pénztömeg-gazdálkodása az elektronikus pénz feltalálásával gyengült (a mai világpénzforgalom 80%-a már nem állami ellenőrzés mellett forog a föld körül). Az

adózási rendszert akkor alakították ki, mikor a tőke még nem volt mobilis. Ez a régi rendszer lassan összeomlik, ha az állami kiadásokat nincs miből finanszírozni. A kiköltöző vállalatok duplán hárítják át a költségeket az államra: a kormányzat elesik az adóktól, plusz neki kell fizetnie az itthon maradt munkanélkülieket (és azt az infrastruktúrát fenntartani, amit használ az adót nem fizető is). A globalizáció negatív felhasználása, veszélyei Egyelőre még a feketeüzlet tanul az új-kapitalizmus trükkjeiből. Azonban egy idő után fordított irányba is alakulhat: hogyan kell a globális játszmát bonyolítani némileg agresszívebb eszközökkel. Egyre többen foglalkoznak a pénzmenekítéssel: az IMF szerint legalább 2000 milliárd dollár utolérhetetlen bankszámlákon fekszik, kikerülve az állami adózást. A leggyorsabban fejlődő pénzügyi szolgáltatásról van szó, mert az évi növekedési üteme eléri a 25%-ot. A fehér,

szürke és fekete pénz aztán összekeveredik, és mikor újra belép a pénzpiacra, az isten se ismer már rá: vér tapad-e hozzá, kábítószerből jött-e, vagy csak egyszerűen az államot akarták-e vele becsapni. 8 4.2 A globális nyitott társadalom 9 A globális integráció hasznai: 8 9 Almási Miklós: Üveggolyók - Az ezredvég globális játszmái (Helikon, Bp. 1998) Soros György: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom (Scolar, Bp. 1998) 5 Foglalkoztatáspolitika - nemzetközi munkamegosztás, komparatív előnyök kihasználása, - innováció nemzetközi terjedése, - egyéb nemzetközi mozgások (javak, tőke, munkaerő, eszmék, amely pl. a választás szabadságát erősíti). A globális kapitalista rendszer hibái: - l. Az előnyök nem egyenlően oszlanak el A tőke jobb helyzetben van, mint a munka, a pénztőke jobb helyzetben van, mint az ipari tőke. Centrum és a periféria között mélyül az egyenlőtlenség - 2. A

pénzpiacok ingatagsága miatt súlyos gazdasági és társadalmi zavarok keletkezhetnek A laissez faire piacirányítás veszélyeket rejt magában. - 3. Nem a verseny a cél, hanem a felülkerekedés, ezért a piaci verseny nem mindenkinek előnyös. A monopóliumok és az oligopóliumok hajlamosak arra, hogy szükségleteket keltsenek, amelyeket azután szabályozókkal kell korlátozni. - 4. A globalizáció súlyosan megrendítette az államnak azt a képességét, hogy gondoskodjék az állampolgárok jólétéről, mivel a tőke sokkal könnyebben ki tud bújni az adózás alól, mint a munka. A tőkére kivetett adók csökkentek, addig a munkára nehezebb adóterhek nőttek Közben a szociális ellátásokat is megnyirbálják. A globalizáció viszont növeli az állammal szembeni igényt, hogy gondoskodjék a szociális biztonságról, miközben csökkenti az állam lehetőségeit arra, hogy ezt meg is tegye. Ez a társadalmi konfliktusok csiráját hordozza magában. - 5.

Minden társadalomnak szüksége van közös értékekre A piaci értékek erre alkalmatlanok A piacon túl a társadalomnak további intézményekre is szüksége van, amelyekkel elérheti a társadalmi célokat, pl. politikai szabadságot, társadalmi igazságosságot, stb A nyitott társadalom: - a társadalom, amely nyitott a tökéletesítése számára, - a szabadság legmagasabb foka, társadalmi igazságosság mellett, - emberi jogok, - törvények uralma, - hatalom megosztása, - piacgazdaság jellemzi. A nyitott társadalom elismeri, de nem idealizálja a piacot, más értékeket is fontosnak tart. Jelenleg még nincsenek megfelelő nemzetközi intézmények az egyéni szabadságjogok, az emberi jogok és a környezet védelmére, a társadalmi igazságosság előmozdítására, a béke megőrzésére, stb. Az intézmények nagy részében az államok a saját érdekeiket a közjó elébe helyezik. Legfontosabbak között van az emberi jogok tiszteletben tartásának, a

tisztességes munkaügyi gyakorlatnak a megerősítése, a korrupciónak a visszaszorítása. 10 5. Két nagy modell hasonlóságait és különbségeit bemutató táblázat 11 5.1 Az angolszász országok és a skandináv országok modelljei: Monetarista Jóléti, , Keynesiánus neoklasszik us Ki a Aki elveszíti A munkájukat munkanélküli a munkahelyét elvesztőknek ? 10 11 Soros György: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom (Scolar, Bp. 1998) Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség (Magvető, Bp. 1997) 6 Foglalkoztatáspolitika az a része, akik nem tarthatók munkaközelb en és makrogazdaA munka- Piac egyéni hiba sági zavarok nélküliség oka A megoldás A piaci erők Aktív állami zavartalan munkaerőpomódja játéka litika A munkanél- magas (de ez alacsony motiváló) küliség szintje mély válság, mérsékelt Gazdasági válság, következmén gyors kilábalás elnyújtott ye kibontakozás társadalmi Társadalmi társadalmi

következmén szegregáció, szolidaritás, erőszak békés ye átmenetek heterogén Homogén Politikai legitimációs társadalom, társadalom, polgári szolidáris bázis pluralizmus kooperatív kapcsolatok a nagy szervezetek között, polgári pluralizmus. 5.2 Workfare és Wellfare összehasonlítása: Workfare Wellfare (munka jólét) (jóléti ellátások) a munka fogalmát a a munka fogalmát a tanulásra is rekreációra is kiszélesíti az elosztás a létminimum egyensúlya mindenkinek jár, érdekében teljes biztosítani kell foglalkoztatást az ellátás fejében Passzivitásra muszáj dolgozni ösztönöz a kényszerítő a társadalmi munkának a struktúra hatékonysága polarizáltságát alacsony megőrzi. 7 Foglalkoztatáspolitika Az alanyi jogon járó ellátás tehát passzivitásra ösztönöz, mert nincs az egyén motiválva, és ezért kiesik a munkaerőpiacról és nem is tud visszakerülni. Ezáltal a társadalmi struktúra polarizáltsága megmarad, nem

változik. 6. Magyarország foglalkoztatáspolitikai változásai 6.1 Kronológia: 1870 után Állami pénzekből közmunkák (állami beruházások). 1919 A Tanácsköztársaság alatt adtak először segélyt a munkanélkülieknek (később ez megszűnik). 1920 után Trianon után az állásnélküli diplomások száma is emelkedett. Állami beruházások 1929-1933 A gazdasági világválság következményei. 1935 Gömbös-program 95 pontban. Háborús készülődés 1939-1945 A II. világháború 1945-1946 Értéktelen pénz, háborús veszteségek. Havonta 4 nap közmunka kötelező 1946 A pénz stabilitása. 1947 A hadifoglyok hazatérése. Túlkínálat keletkezik a munkaerőpiacon 1948-1949 Az állami beruházások beindulnak. 1950 Munkaerő tartalékok hivatala kiépül megyei-járási-helyi szinteken. Ezekkel a hivatalokkal toborozták a munkaerőt. Tanács: - a téeszesítés előkészítése, - beszolgáltatás, - munkára toborzás. 1949-1951 között tőkeakkumulációs

folyamat megy végbe a beszolgáltatások révén. A mezőgazdaságból vontak el, az iparosítást erőltették. A foglalkoztatás kiegyenlítődött. A mezőgazdaságból kiáramlik a munkaerő az ipar felé, amíg az ipar fejlődik. Ezután telítődés történt A munkaerővel, földdel tképpen nem lehet kereskedni. A képzett munkaerőt odairányítják ahova akarják, az egyénnek nincs beleszólása a sorsába. (Az állami beavatkozásnál általában azokat a munkaerőket próbálják foglalkoztatni, amelyekkel valami probléma van: - szakképzetlen munkaerő, - csökkent munkaképesség, - deviáns viselkedésből adódó "versenyképtelenség", - egyéb /pl. cigány, stb/ Ez erre a korszakra is érvényes volt, de legtöbbször maguk a munkák is olyanok voltak, amelyek nem voltak kecsegtetőek.) 1955-1956 után 8 Foglalkoztatáspolitika Az ingázás nagymértékben beindul. Az ingázás lényegében lokális munkanélküliség, mert az adott helyen nincs

munkalehetőség. Az ingázások nem befejezettek voltak Mo-on (szemben pl. USA-val, ahol nagymértékű a végleges ingázás). 1954-től kezdődik a munkásszállóépítési láz. Az áramlás főként É-Mo-ra és a fővárosba történt eleinte, kisebb mértékben Dunántúlra és a megyeszékhelyekre. A vándorlás Magyarországon az iparosodás következtében nagyon magas volt az ötvenes években. Ekkor Budapestre, a régióközpontoknak számító nagyobb városokba és az ipari agglomerációkba indult meg a vándorlás. Később ez a tendencia olyan módon változott, hogy a vándorlás továbbra is ilyen irányú maradt, de a kibocsátók főként a környék vidéki települései lettek. Az ingázás szintén az erőltetett iparosítás idején volt tömeges 12 . Ekkoriban a családok egynegyede volt úgy érintett, hogy általában a család valamelyik férfitagja tartósan ingázott. A többségben a szaktudás nélküli falusi férfiakról van szó, akik az iparba

kerültek a tartós ingázás révén. Az ötvenes években hatalmas munkásszállókat építettek, ahova hétközben lettek elszállásolva a munkások. A hét közbeni ipari munka és a meglehetősen hosszú utazás után ezek a férfiak még az otthoni mezőgazdasági munkákba is besegítettek hétvégén és a szabadságuk alatt. A tartós ingázás a családi kapcsolatok lazulásához, a megfeszített tempó és a munkásszállók "miliője" pedig az alkoholizmus terjedéséhez vezetett.13 1960 640 ezer ember ingázik, ebből 600 ezer távolsági ingázó. 1970 1 millió 200 ezer ingázóból már csak 200 ezer a távolsági ingázó. Egymást erősítve két meghatározó, társadalmilag-gazdaságilag determinált érdek érvényesül: - a társadalom munkavállalási korú tagjainak elemi érdeke a munkaviszony, - a gazdálkodó szervezetek érdekeltsége az alacsony munkaintenzitás és alacsony termelékenység, a magas működési költségek figyelmen kívül

hagyása mellett a növekvő túlfoglalkoztatás. A munkaerő-kínálatot meghaladó kereslet negatív következményeire a központi irányítás a 70-es évek közepén még inkább a munkaerőpiaci viszonyokat állami ellenőrzés alá vette. Ez azonban csak átmenetileg volt sikeres. 14 1984 utáni változások: Megszüntették a munkaerőmozgást korlátozó előírásokat, de a munkaerő-felhasználás, a foglalkoztatáspolitika kimozdulását akadályozza a gazdaság működési rendszerének erőforrás-korlátos állapota és a mesterséges szervezetrendszer. 15 A nagyvállalatoknál racionalizálási lépések kezdődnek el. Az utazási költségeket nem fizetik, fokozatosan szüntetik meg a munkásszállókat, stb. Visszatorlódási folyamat kezdődik el. A visszaáramlóknak viszont helyben sem adnak munkát, mivel itt is ugyanezek a folyamatok játszódnak le. A falvakban jelentős rétegeknek nincs munkája Ekkor kezd először elterjedni a megélhetési bűnözés. 1990

körül fordul a helyzet és ezektől az évektől kezdve a képzettek kezdenek el ingázni. 12 13 Pl. 1960 körül 640 ezer ingázót tartottak számon, amiből 600 ezer volt tartós (távolsági) ingázó Rénes L: A deviancia és a társadalmi folyamatok kapcsolata (dolgozat, 1998.) 14 Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) 15 Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) 9 Foglalkoztatáspolitika A szakmai felkészítés tartalma elavult, intézményei, szakképzés, át- és továbbképzés, felnőttkori pályakorrekciós és ifjúkori pályaorientációs tanácsadás hiányosan kiépültek, korszerűtlenek, nem alkotnak konzisztens rendszert. 16 6.2 Feketemunka az a munka, amelynek az

elvégzése után járó bevételéből az államnak bevétele nem származik. A háztáji is ilyen, aminek Mo-on különösen nagy hagyománya van. Már a feudalizmus korában is voltak országrészek, ahol a cselédségnek kisebb földet juttattak gazdálkodásra. Az 50-es években nem volt a lakosságnak háztájija. 1963-tól a részes művelést vezették be, majd a 60-as évek végén, 70-es évek elején kezd lényegessé válni a háztáji. A feketegazdaság gyökere a háztájiban van. A 80-as évek második felében kiszorul sok ember az elsődleges munkaerőpiacról. (másodlagos munkaerőpiac: támogatásokkal létrehozott munkalehetőségek, pl. közhasznú, stb.) 6.3 A feketegazdaság mérése 17 : - az emberpiac feltérképezése (nemzetközi, stb.), - vásárlási szokások, - statisztikai adatok. Megállapítás: A GDP 30%-a feketemunkából származó jövedelemnek. A fekete és szürkegazdaság között az a különbség, hogy a szürkegazdaságból némi bevétellel

rendelkezik az állam. 7. A munkaerő sajátos vonásai a 80-as években Keresők % Nem Keresők keresők fő % 51 49 5,5 millió 1980 1980-ban a férfiak 84%-a, a nők 82%-a volt aktív. 1988-ban a férfiak 82%-a, a nők 75%-a volt aktív (a munkavállalási korúak közül). Az 1973-as olajválság után az ország eladósodása elkezdődik. A reformszocialisták nem a hitelekben látták a megoldást. Hatékonyabb gazdálkodásra van szükség, hogy az államgazdaság talpon tudjon maradni. A 70-es évek végére az adósságszolgáltatás visszafizetése nagy terheket kezdtek jelenteni az országnak. Ezt csak újabb hitelek felvételével tudták enyhíteni. Hatékonyabb foglalkoztatás bevezetése a vállalatok feladata volt. 1984 előtt a bérszínvonal gazdálkodás jellemzői: - tervutasításos rendszerben működött (Országos Tervhivatal és más szervek határozták meg a bérszínvonalat az egyes iparágakban), - a kapun belüli munkanélküliségre szüksége van a

szocialista ideológiák miatt az államnak is, de a vállalatnak is, hiszen felfelé csak akkor adható több fizetés, ha "vattaemberek" is vannak a vállalatnál, akiktől elvehető, tehát az átlagnál kevesebbet lehet nekik fizetni. A kapun belüli munkanélküliség tehát érdek volt: - nincs puffer, - a bérek szabályozása miatt, 16 Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) 17 Sík Endre 10 Foglalkoztatáspolitika - a vállalatok végzik a szociálpolitikát (üdülés, üzemi orvos, üzemi ebéd, stb.), - nem demoralizáló annyira, mint a tényleges munkanélküliség. (Beveridge szerint a 2-3 %-os munkanélküliség: - puffer, - a munkaerőpiac rugalmasságát biztosítja, - motiválja munkára a dolgozókat, - 100%-os foglalkoztatás nem létezik.) 1984-től a bértömeg gazdálkodás bevezetése. A kapun belüli

munkanélküliség fokozatosan kikerül az utcára. VGMK: Emelkedik a bérszínvonala egy szűkebb körnek, amely többet is dolgozik ezért. Nagyon kemény polarizálódás keletkezik. Foglalkoztatási Alap (1984): munkamegtartó képzések beindítása. Munkaügyi Szolgáltató Iroda MÜSZI (1984): - 1984 előtt is volt már, de akkor még a munkahelyet változtatók vették igénybe, - megyeszékhelyeken voltak, hatékonysága nem volt jónak nevezhető. 1986-ig a Foglalkoztatási Alap képzéseivel és a válság régióknak a kezelésével próbálták normalizálni a helyzetet. Ekkor még a változást csak struktúraváltásnak gondolták A válság szele több ok miatt nem érződött még (pl. létezett még a keleti piac, stb) 1986-tól meghosszabbított felmondási idő (1 évig kapta, nem végzett érte munkát). 1989-től már a válságos helyeken majdnem úgy működik, mint a munkanélküli segély 18 . 1987-től közhasznú foglalkoztatás: - a Foglalkoztatási Alap

finanszírozza, - a Megyei Tanács Munkaügyi Osztálya koordinálja. 1991-es IV.tv a Foglalkoztatási tv: - intézményrendszer, - ellátási formák: aktív: bértámogatás, képzés, átképzés, közhasznú passzív: járadék, jövedelempótló támogatás, - finanszírozás, - érdekvédelem (országos és megyei szintek, civil szervezetek). Munkaügyi Hivatalok és a Megyei Munkaügyi Központok kialakulása. A legtöbb regisztrált munkanélküli 1993-ban volt (730e. fő) Ezután csökken a járadékon lévők aránya, mert az önkormányzat jövedelempótló támogatását veszik igénybe. A munkanélküliek száma egyébként valóban csökkent, de köztük több a sokproblémás, elhelyezkedés szempontjából nehéz eset. A velük való foglalkozás is nehezebb. 7.1 A finanszírozás A Munkaerőpiaci Alap: - jelenleg a munkaadó 3%-ot, a munkavállaló 1,5%-ot fizet, korábban 7% és 2,5% volt. - Ebből finanszírozzák 100%-osan a járadékot (passzív segély). A

jövedelempótló támogatás 75%-át (korábban az 50%-át), a fennmaradó részt az önkormányzat állja. A rendszeres szociális segélyt pedig 100%-osan az önkormányzat állja. Ki vizsgálja a rászorultságot? (környezettanulmány, stb.) - 1993 áprilisig az önkormányzat megállapította, a Munkaügyi Központ fizette. 18 1991-től van munkanélküli segély, de 1989-től többféle támogatással is éltek. 11 Foglalkoztatáspolitika - Utána az önkormányzatot érdekeltté tette, hogy jobban vizsgálja meg, azzal, hogy csak az 50%-ot fizették, a többit az önkormányzatnak kellett állnia. 1996 Bokros csomag: - bevezette, hogy legyen bizonyos idejű foglalkoztatása ahhoz, hogy kapjon segélyt. 7.2 A szerkezet: 1984 Foglalkoztatási Alap (közhasznú, átképzés, meghosszabbított felmondási idő) A költségvetésből finanszírozza. 1991 Foglalkoztatási tv.-ben a Szolidaritási Alap létrehozása (munkaadó és munkavállaló fizeti, 1993-94-ben a

költségvetés is hozzájárult). Ebből a passzív támogatásokat fizetik, a Foglalkoztatási Alapból az aktív támogatásokat. A FA deficites lesz, a SZA viszont többlettel rendelkezik, mert ekkoriban kerülnek át sokan a járadékról a jövedelempótlóra. A Bokros csomag összevonja a FA-t és a SZA-t, a költségvetés így kivonul a finanszírozásból. 7.3 Kronológia: 1990 - alacsony (2,3%) a munkanélküliség, - az új, demokratikus átrendeződés legitimációja folyik, - 2 évre adható a munkanélküli járadék. 1991-92 - 1,5 évre jár 1992 - 1 évre jár. 1993 - Ebben az évben jár le mindenkinek, annak is, akik 1990-ben kaptak először, annak is, akik 1992-ben. - A Szociális tv. megalkotása Ebbe teszik be a jövedelempótló támogatást, ami ekkor még korlátlan időre szól. A kifizetése az önkormányzat feladata lesz, megnő a klienskör, egyre nagyobb anyagi teherré válik. 1995 - A jövedelempótló támogatásban részesülők száma magas, nem

bírják anyagilag ennek az ellátását az önkormányzatok. - Márciusban a Bokros csomag ismertté válik. 1996 - Bokros csomag beindulása. - Az ellátáshoz szükséges 180 nap munkaidő igazolása. Sokan így kiesnek a támogatásból 1997 - Rendszeres szociális segély bevezetése. 8. A munkanélküliek társadalmi rétegek szerinti megoszlása 1989-ben a meghosszabbított felmondási idővel még a munkanélküliség veszélye bújtatva volt. Ekkor még nem volt sok munkanélküli, a közvélemény egységesnek ítélte meg a munkanélkülieket. Ahogy egyre több munkanélküli lett, annál érintettebbé vált mindenki, annál differenciáltabban, árnyaltabban ítélték meg a munkanélküliséget. Először a megrendült helyzetű vállalatoktól spontánul eláramlik (elmenekül) a legmobilabb, legkvalifikáltabb munkaerő. Majd legtöbbször felülről jövő utasításra létszám csökkentések mentek végbe. A nem termelői területekről oldották meg eleinte a

létszám csökkentéseket, de innen is indult meg legelőször az elvándorlás, mert a bővülő magánszférában viszonylag könnyebben talált munkát. Így ez a létszám leépítés járt viszonylag a legkevesebb munkaügyi 12 Foglalkoztatáspolitika konfliktussal. Aztán a leépítés több olyan munkaterületet is érintett, amelyeket korábban vállalati részlegek végeztek, s ezután önálló vállalkozásokként, szerződéses külső kapcsolatban nyújtják a vállalatoknak. A munkahelyek száma tehát változatlan, legfeljebb az állami szektorból a magánszektorba kerül egy része. 19 Nemcsak az inflációs várakozás növelheti az inflációt, hanem a munkanélküliségi várakozás is a munkanélküliséget. Nagy konkurencia alakul ki a kurrens állásokért, miközben egyáltalán munkát találni is egyre nehezebb lesz. Az egyének értékítéletében a munkával kapcsolatos motivációk között fokozatosan a munkahely megtartásában való érdekeltség

válik meghatározóvá. 20 Átcsoportosulás megy végbe: - az érintett réteg körében, - az érintett intézmények körében. 1993-tól állandósul a munkanélküliség. 8.1 Csapdahelyzetek: - kialakul a szociális csapda, - egyéni élethelyzetben csapdák, - intézményrendszerben csapdák. Az egyéni élethelyzetek csapdái: - képzettség (alacsony, nem megfelelő), - motiváltság, - lakóhely (pl. mezőgazdaság), - családi körülmény. 8.2 A munkanélküliség, mint alternatív életforma: - rámegy a személyisége, ha nem rendezkedik be erre, - ideológiagyártás, - nem tör meg, elfogadja a helyzetet, próbál alternatív lehetőségekből megélni, - feléli a rendelkezésre álló javakat (elszegényedés folyamata), - betegségtudat, munkaképtelenségbe menekülés (rokkantnyugdíj), 8.3 Kik a regisztrált munkanélküliek? : - alacsony iskolázottságúak, akiknek csak a munkaerejük van, - régi ingázók, szakmunkások is sokan vannak köztük, -

szakképzettek, akiknek a szakmájuk nem kelendő, - diplomások is, mivel a kereslet és kínálat közt nincs kapcsolat 21 , így nem mindenki talál végzettségének megfelelő munkát. Az is probléma, hogy a jogszabály kimondja, hogy aki 6 hónapig mást végzett, mint a végzettségének megfelelő lenne, annak ezután bármilyen munka felajánlható. A diplomások aránya a legrosszabb időszakban is csak 7%, de a munkanélkülivé váló, önerejükből elhelyezkedni nem tudók lecsúszásának a veszélye nagy. Leginkább érintette a munkanélküliség: - agrár és műszaki értelmiséget, - pedagógusokat. - az ifjúsági munkanélküliség kérdése is nagy veszélyeket rejt, mivel a legtöbbjük életfogytig be nem tudnak illeszkedni a munakerőpiacra, a munkanélküliség újratermelődését váltja ki az, hogy évente kb. 25 ezer gyerek kerül ki az iskolákból szakma és iskolai végzettség nélkül Arányuk Hajdú-Bihar megyében 12-14%. 22 8.4 Önkormányzatok:

19 Bánfalvy Csaba: A hazai munkanélküliség kistükre (1992?) Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) 21 A pályaelhagyók aránya a diplomások körében a 80-as években 20% körül mozgott. 22 Spanyolországban 38%! 20 13 Foglalkoztatáspolitika - nem vesz tudomást a problémákról, - nem a támogatórendszert fejleszti, hanem a piaci lehetőségeket, - jogi korlátok, bürokratikus küszöbök beállítása, - egyéni vállalkozások kezdeményezése. Másodlagos munkaerőpiac: - szociális vállalkozások modellje, - nyomott bérek, elsődlegesen nem működő területek, - az elsődleges munkaerőpiacnak nem okoz konkurenciát, - helyettesítő hatása ne legyen (az elsődlegesen működő területeket ne befolyásolja), - nincs a verseny szférának érdekeltsége benne (pl. környezetvédelem), - költség-haszon elmélet

alapján, ha kevesebbe kerül, mint a segély, akkor támogatják, - nem tömegeket működtet, de rugalmas, - pályázat útján lehet bekerülni (kiválasztás), - a szociális vállalkozások finanszírozása regresszív, - közhasznú területeken működnek. A munkahelyüket elvesztőket minden eszközzel munkaközelben kell tartani. A segély elszegényít, megszégyenít, kiszolgáltatottá teszi az embereket. A segélyezett társadalmilag deklasszálódik, kívül reked a munka világán, és ki vonul belőle. Az a társadalmi csoport, amelynek semmilyen szakképzettsége sincs, mutatja a legkevesebb hajlandóságot a felnőttkori képzési programok iránt. A munkanélküliek között sokan vannak olyanok, akik fél lábbal eddig is kívül álltak a "normál" társadalmon. 23 Az emberi erőforrások eredményes hasznosítása alapvetően a munkáltatók feladata. Ennek azonban csak úgy képesek és hajlandók eleget tenni, hogy a társadalmi-gazdasági környezet

ez irányú ösztönzést, ill. kényszert fejt ki Az államnak kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkaerő hatékony foglalkoztatása - a haszon/költség maximalizálására törekedve - mikroszinten megvalósulhat. Rugalmas munkaerőpiaci mechanizmusok kialakítására van szükség. 24 9. Külföldi modellek 9.1 A munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés: - olyan helyi foglalkoztatási projekteket jelöl, amelyek rendszerint személyi szolgáltatások, ill. egy-egy kisebb közösség számára hasznos tevékenységek ellátására irányulnak, azaz olyan munkák megszervezése, amelyek foglalkoztatási támogatások nélkül nem jöhetnének létre, - a társadalmi összetartó erő fontos közegei és közvetítői, - munkavégzési lehetőséget biztosítanak a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak, - társadalmilag és szociális értelemben is hasznosak, - jellemző rájuk az önsegítő karakter, - célja, hogy elérjék

a marginalizálódott, kirekesztődött embercsoportokat és segítsék a tartós munkanélküliek visszatérését a szervezett társadalomba. A hagyományos piaci mechanizmusok nem képesek elegendő munkahelyet teremteni, ill. nem tud mit kezdeni a munkanélküliek nehezen elhelyezhető "kemény magjával", akik számára átfogó integrációs programra, szakmai képzésre szociális és pszichés gondozásra és tanácsadásra van szükség. 25 9.2 Munkaidővel való gazdálkodás: - mindenkire érvényes szabályokkal a munkavagyon szélesebb felhasználása. 23 Bánfalvy Csaba: A hazai munkanélküliség kistükre (1992?) Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) 25 Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) 24 14 Foglalkoztatáspolitika 9.3 Dán-modell: - 3-4 %-os

munkanélküliség mellett, - 5 év munkaviszony után 1 év alkotói szabadság, a szabadságon lévő helyébe munkanélküli áll be dolgozni, - a munkanélküli bérét a Munkanélküli Hivatal fizeti, így a munkáltatóra plusz teher nem kerül, - nem minden foglalkozásnál működik (a helyettesíthetőség megoldott legyen). 9.4 Német modell, a második munkaerőpiac: - jellemzője a puffer szerep. Azoknak a humán erőforrásoknak a karbantartása folyik itt, amelyekre az első munkaerőpiac átmenetileg vagy tartósan nem tart igényt, - összekapcsolja az aktív munkaerőpiaci programok emberi tőkekarbantartó funkcióját a versenygazdaság foglalkoztatási rendszereinek igényével, - nem korlátozódik a nonprofit szektorra, hanem átfogja a jövedelem-termelő szféra egy részét is, amely a köz érdekében tevékenykedik, - célja, hogy a munkanélküliek lehető legnagyobb hányadát visszavezesse a versenygazdaság munkaerőpiacára, - 3-5 éves időre szól a

támogatás, - a finanszírozási elképzelés szerint a munkanélküliség helyett a foglalkoztatást kell támogatni, tehát a passzív ellátmányok produktív hasznosítása a cél. A finanszírozásban minden olyan szereplőnek részt kell vállalnia, akinek a munkanélküliek foglalkoztatása támogatásából valamilyen haszna származik (munkanélküli biztosító, központi költségvetés, nyugdíjbiztosító, egészségügyi biztosító, helyi önkormányzatok), A második munkaerőpiac a közhasznú foglalkoztatástól különbözik abban, hogy a közhasznú csak a nonprofit szférára korlátozódik, rövid távra, maximum 1 évre szól, s a finanszírozási forrása a munkaerőpiaci költségvetés. 26 Foglalkoztatási projektek támogatása Nemcsak a munkanélküliség alacsonyabb szintje érdemel figyelmet a foglalkoztatási projektek esetében, hanem az is, hogy ilyen módon újra lehet osztani a munkanélküliség terhét az állástalanok között, mégpedig úgy,

hogy a munkaerőpiac problémacsoportjait hozza a korábbinál és másoknál relatíve előnyösebb helyzetbe. Hármas cél: - vállalkozások alapítása (eleinte támogatással, majd önfinanszírozóvá válik), - híd-szerep betöltése és tranzit-fogalakoztatás (közhasznú munkák szervezése, majd a mindezen átesett dolgozókat a munkaerőpiacra kiközvetíteni), - védett munkahely (olyanoknak, akik hosszú távon sem képesek bekapcsolódni a munkaerőpiac fő áramlatába. Projektek 3 típusa: - szociális és települési foglalkoztatási társaságok (település szintű, tranzit-munkahelyek biztosítása, megvédi az embereket a kirekesztettség érzéséből, főként szakképzetlen fiataloknak, csökkent munkaképességű idősebbeknek), - foglalkoztatási és struktúra-fejlesztési társaságok (közhasznú foglalkoztatás, új kisvállalatok alapítása, szociális befogadó-állomás szerűen működő vállalkozások), - szociális vállalkozások (cél a piacon

értékesíthető javak és szolgáltatások előállítása és az, hogy kiadásaikat minél inkább a bevételeikből fedezzék, a támogatásuk mértéke ehhez mérten egyre csökkenő, maximum 5 év után az első munkaerőpiac részévé kell válniuk). 27 9.5 USA: 3,9 %-os a munkanélküliség, de a munkanélkülieket nem regisztráció alapján tartják nyilván. Különbség van az európai és az amerikai szolgáltatás között. Európában sok ráfordítással, 26 27 Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) 15 Foglalkoztatáspolitika tőkével lehet vállalkozásba kezdeni, USA-ban viszont kevés tőke is elegendő, de ez a létfenntartásra elegendő megélhetést biztosít. Európában kötelező a TB, USA-ban nem kötelező. A szociális segélyért kötelező munkát kell végezni, ami a béreket lefelé szorítja A támogatások

szövetségi alapú kötelezettsége egy re inkább eltolódott egy behatárolt, időszakos, szankciókkal és ösztönzőkkel körülbástyázott segélyforma felé, ahol a klienst egyre gyakrabban kötelezik valamilyen munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységre (a "welfare"-től a "workfare" felé eltolódás). A közsegély típusú ellátásokat először 1935-ben iktatták törvénybe. Eleinte csak 3 kategóriát állapított meg: - szükséget szenvedő családokban élő gyerekek, - szegény időskorúak, - vakok. Majd 1950-ben kiegészült az állandó és végleges fogyatékosok csoportjával is. 1940 és 1960 között a házasságon kívül született gyerekek aránya még nem túl emelkedő, s eléggé alacsony: 3,8%-ról 5,3%-ra nőtt. 1960 és 1990 között viszont majdnem az ötszörösére emelkedik, 5,3%-ról 27%-ra. A házasságon kívüli születések növekvő száma és az emelkedő válási arány azt eredményezte, hogy jelentősen

megnövekedett a jóléti ellátásokra jogosultak aránya a kiskorú gyerekeket nevelők körében is. 1988-tól a munkára szorító "workfare" típusú szemlélet az anyáknak is kötelezővé tette a programban való részvételt. E mellett más rendelkezésekkel is a társadalmi kontroll erősítését, a kötelezettségek és a jóléti ellátás iránti jogok közötti egyensúlyt kívánták megjeleníteni (pl. apaság megállapítása, az oktatás kötelezettsége, stb.) A polgári kötelességek és társadalmi elkötelezettségek elfogadása lett az alapja a jóléti közszolgáltatások igénybevehetőségének. A jóléti ellátások felől a munkavállalással összefüggő ellátások felé mozdult el a rendszer, az ügyfél fokozatosan munkavégzésre kötelezett alannyá vált. 28 9.6 Francia modell, a szociális gazdaság: - a szociális gazdaság koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve vázolta fel, amitől 3 millió új munkahelyet remélnek a

következő 5 évben 29 , - az első munkaerőpiac kiszélesítése a stratégiája, - a szolgáltatás szektort kell támogatni, olyan szolgáltatásokat "foglalkozássá" szervezni, amelyek korábban nem voltak részei a fizetett munka világának 30 , - ezek a tevékenységek tömeges igényt támasztanak az alacsonyan, vagy közepesen képzett munkaerőre, - kereslet növelő és kínálat növelő hatása is van, - az államháztartás tehermentesül, ha minél több embert el tud tartani a szolgáltatásból származó jövedelem. Tevékenységi körök: - személyi szolgáltatások (otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek, háztartási munkák, gyermekfelügyelet, korrepetálás, fiatalok sport- és szabadidős tevékenységének szervezése, lakóházak őrzése, meleg étel és vásárolt áruk házhoz szállítása), - a környezet gondozása (elöregedett épületek felújítása, szelektív hulladékgyűjtés,

újrahasznosítás, helyi közlekedés megszervezése), - környezetvédelem, - kulturális és szabadidős programok szervezése, hagyományőrzés, új információs és kommunikációs technikák alkalmazása. 31 28 Gilbert, Neil: Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés: a jóléti reform hatásai a szociális munkások szakmai gyakorlatára az Egyesült Államokban (Esély, 1998/6.) 29 Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) 30 Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) 16 Foglalkoztatáspolitika Akadályozó tényezők: - a közigazgatás többnyire a szektorális logikát követi, nem híve sem az ágazatközi, sem az állami és magánszektor együttműködésén alapuló kezdeményezéseknek, - induló tőke és forgóeszköz hiánya, - a törvények gyakran az új foglalkoztatási kezdeményezések ellen hatnak, mert nincs megfelelő jogi keret az ilyen tevékenységekre, ami miatt az

itt dolgozók munkaügyi helyzete is bizonytalan, - hiányos szakképzettség. A kereslet-kínálat bővítése A szolgáltatásokat jelenleg 4 féle formában nyújtják a fogyasztóknak: - a piac közvetítésével (a szolgáltatások gyakran a magas bérköltség miatt drágák), - nem hivatalos munka és a nem szervezett, alacsony bérigényű munka kínálata révén, - támogatott kínálat keretében, - nem fizetett munkával (önkéntes munka és a saját magának végzett munka). A kínálat akkor növelhető, ha a munkaigényes személyes szolgáltatások esetében csökken a munkabér költsége. A kereslet növelése elérhető az árak közvetett csökkentésével, a kereslet célirányos támogatása útján, ill. a fogyasztói magatartások megváltoztatásával, adókedvezményekkel azoknak, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat. A bérköltségeket csökkenti, hogy a TB-járulékok alacsonyabbak erre a tevékenyégre, és a munkát részmunkaidőben végeztetik. Be

lehet vezetni a vállalati támogatásokat a személyi szolgáltatások igénybevételéhez. 32 Szerviz utalvány A szolgáltatási utalványok lehetővé teszik a háztartásoknak és az egyéneknek, hogy bizonyos, előzetesen meghatározott szolgáltatásokért ezzel fizessenek. Ez a rendszer a társadalmi igazságosságot, a családok életkörülményeit és az aktív foglalkoztatáspolitikát egyaránt pozitívan befolyásolhatja. 33 Módja: "csekkfüzet", a szolgáltatásért fizetett összeg a munkáltató oldalán az adóalapból levonható (vagy 30%-a az adóból vonható le), a kifizetett összeg 90 %-át a munkavállaló kapja, s csak 10 % megy a TB-ba. A tartós munkanélküliséggel szemben nem lehet alternatíva az ipari termelékenység visszafogása, mert ez a versenyképesség gyengüléséhez vezet, viszont éppen ellenkezőleg, jelentős termelékenység-javulásra van szükség, ami nem foglalkoztatásbővítő, hanem élőmunka-megtakarító fejlődési

utat valószínűsít. A szolgáltató szektor nagyobb része védve van a nemzetközi versenytől, mert nem integrálhatók a nemzetközi vérkeringésbe, a fogyasztó és a szolgáltató egymáshoz való közelségét igényli. Gyökeresen meg kell változtatni a társadalom szerveződésének eddigi formáit, mégpedig úgy, hogy ösztönözze a munkaintenzív szolgáltatások piacának kifejlődését. 34 10. Munka és szabadidő 10.1 A munkaértelmezésnek 3 típusa: - ideológiai értelmezés (politikai-ideológiai értelemmel felruházva), - pozitivista megközelítés (tényként veszi), - hermeneutikai látószög (értelemadó a szubjektum). Az ipari társadalom "munkatársadalomként" definiálja önmagát. A munka itt társadalmi kötelezettség, morális kötelesség és út a személyes sikerhez. Alapját a "normál 31 Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő

áramlatán kívül (Bp. 1997) 33 Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) 34 Az EU tagállamaiban ma a foglalkoztatottak közel 30%-a dolgozik ebben a szférában. 32 17 Foglalkoztatáspolitika munkaviszony" képezi, azaz a folyamatos, teljes munkaidőben végzett kenyérkereső munka, ami a hatékony szocializációs modell is. 10.2 A hivatásszerű bérmunka 3 funkciója (Berger, 1990): - a megélhetés biztosítása, - a társadalmi státusz kijelölése, - az élet értelmének megjelenítése. A munka térben-időben is meghatározó: - a tevékenységek elosztását a nap, a hét és az életkor szakaszaira kiterjeszti, - kiterjed a társadalom minden rétegére és tagjára. A munkatársadalom a kereső tevékenységet folytató személy tulajdonságai válnak normává a "felnőttség fázisában": - felelősségteljes felnőttség, - a bérmunkás-lét fegyelmezett elfogadása, - ideális állampolgár

kialakulása, interorizáció. A bérmunka válik meghatározó normává, amely kettészakítja az ember egységes életét munkára és munkán kívüli életre, kijelölve ezzel a szabadidő státuszát. A XIXszd-tól a szabadidő egyszerűen a munka negatívja lesz, a szabadidős tevékenységek másodlagos, kiegészítő, kompenzáló, újratermelő jelleget öltenek. A munkaidő-csökkenés nem növeli automatikusan a szabadidőt. Az értelmes kulturális kód nélkül maradt fiataloknál nem alakul ki a szabadidő értelmes kitöltésének szokása, mert olyan társadalmi-kulturális térbe kerülnek, amely sem a munkára, sem a megnövekedett szabadidő tartalmas eltöltésére nem szocializál. A "füstös gazdaságot" felváltó "szuperszimbolikus gazdaságban" áttérnek a fizikai munkáról a szellemi, humán képességeket igénylő munkára, s még a maradék fizikai munkavégzést is kiegészíti az információfeldolgozás. A szabadidő nem a munka

alól felszabadított idővel lesz azonos, lehetetlenné válik az időnek munkaidőre és szabadidőre való felosztása. A különböző formájú és indíttatású tevékenységek keverednek. A szabadidő révén megszerezhető társadalmi és személyes többlet "visszaáramlik" a munkaszférába, vagy a szabadidő behatol a munkaidőbe (Szile, 1993.), de a szabadidős tevékenység önálló értékké válik Megszűnőben van az életút 3-as, elkülönülő tagolódása: - tanulás, - munka, - szabadidő. 35 Tartalom: 1. A foglalkoztatáspolitika területei (1old) 2. A munkanélküliség A munkanélküliség okai Magyarországon (1old) 3. Dologtalanok, inakatív rétegek (2old) 4. Nemzetközi folyamatok (2old) 5. Az angolszász országok és a skandináv országok modelljei (4old) 6. Magyarország foglalkoztatáspolitikai változásai (5old) 7. A munkaerő sajátos vonásai a 80-as években (6old) 8. A munkanélküliek társadalmi

rétegek szerinti megoszlása (7old) 9. Külföldi modellek (9old) 10. Munka és szabadidő (11old) 35 Dalminé Kiss Gabriella: Munka és szabadidő (Szociológiai Szemle, 1994/3.) 18 Foglalkoztatáspolitika Végjegyzet: Részletek Viviane Forrester: Gazdasági horror c. könyvéből (12.old) Irodalomjegyzék: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Aula, Bp. 1992) Almási Miklós: Üveggolyók - Az ezredvég globális játszmái (Helikon, Bp. 1998) Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség (Magvető, Bp. 1997) Bánfalvy Csaba: A hazai munkanélküliség kistükre (1992?) Beck, Ulrich: Kapitalizmus munka nélkül (eredet: Spiegel, 1996. V 13) Csoba Judit: Stratégiai tervezés vagy válságmenedzselés - Egy kísérleti foglalkoztatási projekt Debrecenben (Esély, 1996/1.) Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák

(Kossuth, Bp. 1990) Dalminé Kiss Gabriella: Munka és szabadidő (Szociológiai Szemle, 1994/3.) Fazekas Károly: Regionális válságmenedzselés a fejlett piaci gazdaságokban (Szociálpolitikai Értesítő, 1995/1.) Forrester, Viviane: Gazdasági horror (Kossuth, Bp. 1998) Frey Mária - Simkó János: Az aktív munkaerőpiaci programok értékelésének módszerei (Statisztikai Szemle, 1993/11.) Frey Mária: Részmunkaidős foglalkoztatás: a kihasználatlan lehetőség (Közgazdasági Szemle, 1994/4.) Frey Mária: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) Gilbert, Neil: Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés: a jóléti reform hatásai a szociális munkások szakmai gyakorlatára az Egyesült Államokban (Esély, 1998/6.) Martin, Hans-Peter - Schumann, Harald: A globalizáció csapdája (Perfekt, Bp. 1998) Soros György: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom (Scolar, Bp. 1998.)

Debrecen, 1999. május 25 Rénes László  Nem válságról, hanem mutációról van szó, méghozzá nem egy társadalom, hanem egy egész civilizáció durva mutációjáról. A "munkanélkülieket" még mindig annak a korszaknak a kritériumai szerint ítélik meg, amikor bővében voltunk az állásoknak. Őket hibáztatják azért, mert elvesztették az állásukat, és álnok ígéretekkel hitegetik őket, azt sugallván, hogy majd helyreáll a bőség, ha helyrebillen a kisiklott konjunktúra. Ők maguk érzik át a leghevesebben, hogy nem illenek bele társadalomba, noha éppen ők a legjellegzetesebb termékei. Azzal vádolják magukat, aminek az áldozatai, magukévá teszik a látásmódot, amely szerint bűnösök. A szégyent, a méltatlanság érzetét váltják ki belőlük, és innen egyenes út vezet a megalázkodáshoz. Nincs gyöngítőbb, bénítóbb érzés a szégyennél, a szégyen akadályoz meg minden ellenállást. Az élethez való jogot egy

jelentéktelen kisebbség tartja fenn magának. Az emberiség maradék része csak akkor "érdemli meg" az életet, ha a társadalom számára, a piacgazdaságnak "hasznosnak" mutatkozik (a profit 19 Foglalkoztatáspolitika szempontjából hasznot hozó). A többséget itt helyben leigázták és kifosztották, mégis milyen zavaróak: kullancsok, tolakodó fráterek. Azért könyörögnek, amit hajdanában lepocskondiáztak Milyen édes érzés kegyet gyakorolni, bérhez, álláshoz juttatni néhány kéregetőt, akik nem botlanak, mert túlságosan is félnek, hogy elveszthetik ritka, becses, ingatag szerzeményeiket, és akkor újból csatlakozhatnak a "nyomorultak" pudvás seregéhez. (Az ember kizsigerélésén túl van még rosszabb is: a kizsigerelés teljes hiánya.) Ki kell-e az embernek érdemelnie az életet, az élethez való jogot? Van-e haszna az olyan életnek, amely nem hajt hasznot a profitnak? Látnunk kell, hogy az emberi lények

nagy része haszontalannak ítéltetett. Nem középszerűnek, hanem fölöslegesnek, és ennélfogva kártékonynak. (A mindig lappangó barbárság mily könnyen otthonra lel a higgadt többség köreiben, ahol a rosszat oly ügyesen összemossák az őt körülvevő érdektelenséggel. Az erőszak csendesen ott lapít az általa megteremtett nyugalom mögött. Az erőszak terméke a totális feledés is) Minden a profit függvényeképpen szerveződik, mindenről a profit nevében intézkednek, minden a profit nevében akadályozódik meg és idéződik elő. Itt működik az orrunk előtt, de észrevétlenül, mindenütt a profitot reklámozzák, de sohasem idézik. Az első hely a profité, amelynek függvényében minden létrejött Senki nem harcol, de a mindenható piacgazdaság harciasabban követel teret magának és saját logikájának, amely lassan már nem ütközik semmilyen más logikába. A hatalom gyakorlói szép lassan visszahúzódnak egy légmentesen elzárt

ezoterikus övezetbe. Nincs semmi valóságos kapcsolata a "munka világával", fel sem használja. A két világ között szakadék tátong Annak a kisebbségnek, amely kiépítette magának a gazdaságot és kezében tartja a hatalmat, már nincs többé szüksége az emberi lények nagy többségére. Az emberek nagy részének léte fölöslegessé vált, mert már nem hoz hasznot, sőt épp ellenkezőleg, sokba kerül, túl sokba. Valószínűleg eltűnik a munka, pedig a társadalom még ma is a munkán alapul, és tőle függ az élőlények életben maradása, de a munka eltűnése nem zavarja a piacgazdaság urait. Számukra a pénzforgalom a fontos, a gazdasági játékok, emellett minden más dolog háttérbe szorul. Szédítő iramban fejlődik a magánhatalom, ez nagyrészt a kommunikáció fejlődésének és az azonnali információcsere hálózatainak az eredménye. Szédítő iramban fogyatkoznak az értékek, amelyeket a törvényekre fittyet hányva amúgy

is kedve szerint sajátíthat ki, manipulálhat, és világméretűvé tett közegében könnyedén meg is kerülhet. A magánhatalomnak az államokkal sem kell túl sokat foglalkoznia, lévén azok sokszor amúgy is szinte teljesen fegyvertelenek. Így a magánhatalom vígan tör előre, nincs politikai felelőssége és nem áll ellenőrzés alatt A magángazdaság nemzetek fölötti hálózatai egyre jobban uralják az államhatalmakat, amelyek egyáltalán nem ellenőrzik őket, inkább ők ellenőrzik és formálják át lassanként az államokat. A külvárosokban, a megsemmisítés lappangó mesterműveiben szabadul meg a társadalom azoktól, akikre már nincs szüksége. Nem önszántukból kerültek ebbe a helyzetbe, nem is ők hozták létre, és egyáltalán nem ők választották. Rejtett fájdalom fortyog bennük, amely egyszerre harag és teljes csüggedés Megfosztották őket a kultúra értékeitől és a műveltségtől. Az általuk okozott pusztítás nagyon jól

látható, de vajon látszik-e az is, amit elszenvednek? Az agressziójuk épp azoknak a malmára hajtja a vizet, akik ki akarják taszítani őket, immár úgymond - "jogosan". Ugyanakkor mindenki elvárja, hogy tisztes állampolgárként viselkedjenek, mintha rájuk is feladatokkal teli és jogokkal védett polgári élet várna. Pedig tőlük meg van vonva minden esély, hiányoznak a perspektívák és a polgári erkölcs munkához kötődő szabályai, no meg a reklámok által bálványozott árucikkek is. És ezeket a hiányokat egyszerűen képtelenek legális eszközökkel betölteni Ezeknek a fiataloknak az az egyetlen luxusuk, hogy sok a szabad idejük. Ez mégsem tesz lehetővé számukra semmit. Pedig éppoly könnyedén bejuthatnának az értelem világába, mint sokan mások, ha lenne hozzá kulcsuk Az általános iskolában életükben először és utoljára szembesülnek azokkal, akik majd kitaszítják őket. Az iskola mint intézmény és maguk a tanárok

is - azokhoz kötődnek, akik kizárják és megalázzák a kitaszítottakat. Ez az oktatás perverz, mert olyan perspektívákkal kecsegteti őket, amelyek számukra elérhetetlenek. Elméletileg a tanulás, a magasabb iskolai végzettség a segítségükre lehetne a kitaszítottság, az igazságtalanságok elleni harcban, de senki nem adott nekik eszközöket, és nincs semmi biztosítékuk sem. Mivel a munkaalkalmakhoz vezető út lezárult, az oktatás legalább a kultúrát felajánlhatná ennek a halálra ítélt generációnak, a kultúra értelmet adhatna a világban való jelenlétüknek, és képessé tehetné őket arra, hogy áttekintsék az emberi lény lehetőségeit, megnyithatná előttük a tudás mezejét. (Egyetlen társadalmi csoport köti őket ahhoz a társadalomhoz, amely nyilvánvalóan nem az övék: a rendőrség.) Ők már előre kudarcot vallottak, és ezért nem is lehet róluk azt állítani, hogy a társadalom mögött kullognak, hanem épp ellenkezőleg,

még meg is előzik őt. Valószínűleg ők képviselik azt a jövőt, amely a földlakók nagy részére vár, ha nem tudnak szembenézni azzal a ténnyel, hogy egy gyökértelen társadalomban élnek. Forrester, Viviane: Gazdasági horror (Kossuth, Bp. 1998) 20