Commerce | External trade » Kanizsai Klára - Magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok 2000-től napjainkig

1 Magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok 2000-től napjainkig A külgazdasági kapcsolatokat az országok közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem, a pénz, hitel- és tőkekapcsolatok, továbbá az integrációs kapcsolatok és az azt elősegítő szerződések rendszere alkotja. Manapság minden nemzetgazdaság fenntart valamilyen szintű külgazdasági kapcsolatot a külvilággal, vagyis kisebb vagy nagyobb mértékben bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba. A külgazdasági kapcsolatok mindmáig legfontosabb területe a külkereskedelem, vagyis az export és az import . Az export teszi lehetővé azt, hogy egy ország értékesíteni tudja azt a termék- és szolgáltatásmennyiséget, amelyet a hazai piac már nem tud felvenni, ezáltal lehetővé válik, hogy optimális szérianagyságban állítsanak elő egy terméket. Az import lehetővé teszi a hazai fogyasztók ellátását azokkal a termékekkel, melyeket belföldön nem lehet előállítani, vagy

amelyekből a hazai kínálat szűkös. A magyar gazdaság 1997-től tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű fejlődési pályán halad, amiben nagy szerepe van a piacgazdasági átmenet sikeres végrehajtásának, a növekedési és egyensúlyi követelmények összhangját megteremteni képes gazdaságpolitikának, a privatizációnak és a részben ehhez is kapcsolódó közvetlen külföldi befektetéseknek, a liberalizált külgazdaságnak. A folyamat 2000-ben is töretlenül folytatódott: a bruttó nemzeti termék 5,2 %-kal gyarapodott, ezzel Magyarország az előző két évhez hasonlóan az első helyet foglalja el a közép-kelet európai régióban. A növekedés elsődleges forrását változatlanul a kivitel jelentette, amelynek dollárban számolt értéke 12,3 %-kal haladta meg az előző évi szintet. A korábbi évekhez hasonlóan az átlagnál jóval gyorsabban bővült az ipari termékek exportja. Gazdaságunk fejlettségét

bizonyítja, hogy a kivitelnek már mintegy felét, az éves növekmény háromnegyedét teszik ki a korszerű termelési színvonalat megtestesítő számításés híradástechnikai eszközök, közúti járművek és részegységeik. Jócskán elmarad ugyanakkor a lehetőségektől az élelmiszergazdasági export, amelynek szintje ismét csökkent. A kiemelkedő gazdasági növekedés az áruexport expanziójára épült: a kivitel dollárban mért értéke 28,1 Mrd USD volt, 12,3 %-kal nőtt, a behozatal értéke 32,1 Mrd USD, 14,5 %-kal magasabb az előző évihez képest. Az energiahordozók világpiaci áremelkedése okozta cserearány-romlás következtében az export volumenindexe magasabb az importénál / 21,6 %; 20,8 % /. A javuló külső kereslet hatása mutatkozott meg az export értékének stabil növekedésében, az éves 12,3 %-os dinamika kismértékben haladta meg a tervezettet. Az import árszínvonalát a nemzetközi olajárak megugrása és az euró alacsony

árfolyama erősen megemelte. Az energiaimport többlete éves szinten 3%-pontot meghaladó mértékben növelte az import dinamikáját. A külkereskedelmi forgalom passzívuma közel 4 Mrd USD volt, mintegy 1 milliárddal több, mint az előző évben. Az energia-árváltozás miatti import-többlet értéke közel azonos a passzívum teljes növekményével. Az ipari termékek exportjának növekedése magasabb volt, mint a teljes exporté. Az élelmiszergazdasági termékek kivitele nem érte el az 1999 évit A külkereskedelmi termékforgalom országcsoportonkénti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: 2 A külkereskedelmi termékforgalom országcsoportonként (M USD) Összesen: Fejlett országok Közép- és Kelet-Európa Fejlődő országok Máshová nem sorolt orsz. KIVITEL 1999 2000 25 012,5 28 091,9 20 968,6 23 463,5 3 102,8 3 627,2 784,6 898,8 156,4 102,4 BEHOZATAL 1999 2000 28 008,2 32 079,5 20 904,1 22 461,2 4 007,5 5 472,8 2 442,1 3 151,4 654,6 994,1

EGYENLEG 1999 2000 -2 995,7 -3 987,5 64,5 1 002,3 -904,7 -1 845,7 -1 657,4 -2 252,6 -498,1 -891,6 OECD országok Európai Unió EFTA CEFTA FÁK-országok 21 900,3 19 067,8 336,5 1 961,4 595,7 22 471,8 18 048,6 471,4 2 025,5 1 914,3 -571,5 1 019,2 -134,9 -64,1 -1 318,7 24 565,8 21 116,6 387,3 2 288,9 710,1 24 348,6 18 760,2 470,0 2 418,4 2 933,9 217,2 2 356,4 -82,8 -129,6 -2 223,8 A FÁK-tagállamokba 19,2 %-kal bővült kivitelünk. Az Oroszországba irányuló export az alacsony bázis miatt jelentős mértékben, 28 %-kal nőtt, részaránya azonban így is csak 1,6 %. A feldolgozott termékek mellett nőtt az élelmiszer, ital, dohány és a gépek, gépi berendezések kiszállítása is. 2000. évben a legfontosabb külkereskedelmi partnereink a következők voltak: A legfontosabb külkereskedelmi partnerek összforgalmuk csökkenő sorrendjében 1. 2. 3. 4. 5. Németország Ausztria Olaszország Oroszország Franciaország KIVITEL M USD % 10 471,3 109,1 2 442,5 101,8 1

654,4 112,0 455,4 127,8 1 470,2 130,9 BEHOZATAL M USD % 8 213,0 100,3 2 366,0 94,5 2 407,2 111,5 2 588,6 158,7 1 400,5 106,6 EGYENLEG M USD % 2 258,3 847,0 76,5 179,8 -752,8 -71,0 -2 133,2 -858,4 69,7 259,8 A FÁK-tagállamokból 53 %-kal, ezen belül Oroszországból 59 %-kal jelentősen nőtt a behozatal. A CEFTA-országokból származó import növekedése is meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, az országcsoport részaránya 7,5 %, Oroszországé 8 %. A közép- és kelet-európai országokból az energiahordozók, a feldolgozott termékek és a gépek, gépi berendezések importja nőtt jelentősebben. Az energiahordozók behozatala 0,8 Mrd USD-t meghaladó értékben bővült a FÁKtagállamokból, ezen belül Oroszországból. A 2000. évi importnövekmény Oroszországból 950 M USD feletti volt Ezzel együtt a passzívum a következőképpen alakult: a FÁK-országokkal 2224, míg Oroszországgal 2133 M USD lett. Ugyanebben az évben az orosz gazdaság helyzete is

összességében kedvező volt. Az energiahordozók és nyersanyagok továbbra is magas világpiaci ára következtében az adó- és illetékbevételek meghaladták a tervezettet, többletet mutatott a költségvetés elsődleges mérlegének egyenlege, külső és belső hitelek felvétele nélkül sikerült teljesíteni az adósságszolgálati kötelezettségeket. A GDP 1999-ben kezdődő növekedése folytatódott, értéke 7,7 %-kal volt magasabb az előző évinél, de a gazdaság tényleges teljesítménye még mindig nagyon alacsony. 3 Az ország külkereskedelmi forgalma 136,6 Mrd USD volt, 32,4 %-kal nőtt 2000-ben, az export 102,8 milliárdot, míg az import 33,8 milliárdot tett ki. Az előző évi 41,6 Mrd USDról 69,0 milliárdra nőtt a külkereskedelmi aktívum A FÁK-tagállamokkal folytatott kereskedelme 1/3-ával, az export 28,2 és az import 39,0 %-kal bővült. Az export mennyisége kissé meghaladta az előző évit -, a nyerskőolaj kivitel 10, a földgáz

kivitel mintegy 2 %-kal nőtt, - a rendkívül magas világpiaci árak miatt az összértéke azonban jelentősen magasabb. Gépipari ágazatának exportja 14,0 %-kal nőtt a nem FÁKtagállamokba A nem FÁK-tagállamokból származó importban a gépek és berendezések részaránya 36,2 %, az élelmiszereké és mezőgazdasági alapanyagoké 23,9 %, ami 4,9 %-os csökkenést mutat. Bár pénzügyi helyzete továbbra is nehéz, de az exportált termékek magas világpiaci ára / energiahordozók, nyersanyagok /, az alacsony import és az import helyettesítő termelés beindulása következtében jelentősen megnövekedtek az állam adó- és illetékbevételei. A külkereskedelmi mérleg nagy többlete, a magas exportárbevételek, az exportbevétel háromnegyedének kötelező tőzsdei értékesítése, valamint a lakossági deviza-megtakarítások csökkenése következtében az orosz pénzpiacon USD deviza és valuta kínálat alakult ki. Hosszú évek óta először nem

növekedett a külső adósságállomány, az esedékes adósságszolgálati kötelezettségek törlesztése megtörtént. A magyar-orosz gazdasági együttműködést olyan alapdokumentumok szabályozzák, mint a Kereskedelmi-Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködésről, és a KereskedelmiGazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányegyezmény. A gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgálja továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás, a vámszervek együttműködési megállapodása, az állategészségügyi egyezmény, az űrkutatási együttműködési egyezmény, valamint az MK GM és OF Kereskedelmi Minisztérium együttműködési megállapodása. Magyarország részesedése az OF importjában 2000-ben 1,35 %, a megelőző évben 1,15 % volt, az exportjában 2,52 %-ot /, 1999-ben 2,2 %-ot / tett ki. A nagyar-orosz gazdasági

kapcsolatok súlya Magyarország külgazdasági kapcsolataiban az alábbiak szerint alakult: az exportban 1,6 %-os, míg az importban 8,1 %-os. Az áruforgalom 53,2 %-kal nőtt: a kivitel 27,8 %-kal, ami 99,2 M USD-t tesz ki, a behozatal 58,7 %-kal, azaz 957,5 M USD-ral volt több az előző évihez képest. A magyar export az orosz átlagos importnövekedésnél nagyobb ütemben nőtt, de értéke még így sem érte el az 1998. évi oroszországi válság előtti szint felét Ennek oka az élelmiszersegélyek, a kedvezményes hosszú lejáratú élelmiszervásárlási hitelkeretek kihasználása és a beruházási kereslet beszűkülése miatt elsősorban a magyar exportban is meghatározó termékek, mint pl. élelmiszerek, autóbusz iránti kereslet visszaesése Az Oroszországból származó import növekedését elsősorban a kőolaj és földgáz árának kiugróan és tartósan magas szintje eredményezte, de számottevően nőtt a nyersalumínium és vasérc, valamint az

atomerőműi fűtőelemek behozatala is. Az adatok közel 30 M USD értékkel tartalmazzák az adósságtörlesztésként beérkezett Niva gépkocsikat és metrókocsikat is. Összességében rekord nagyságú passzívum alakult ki, 2133,2 M USD értékben. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetét és annak megoszlását mutatják be a következő táblázatok: 4 A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete Összesen: Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések KIVITEL 1999 2000 M USD 356,2 455,4 118,8 150,2 29,7 21,9 5,0 1,5 143,5 198,0 59,1 83,8 Index % 127,8 126,4 73,5 30,7 138,0 141,7 BEHOZATAL 1999 2000 Index M USD % 1 631,1 2 588,6 158,7 2,9 4,0 137,5 98,0 107,3 109,6 1 144,2 1 960,9 171,4 314,5 385,3 122,5 71,6 131,0 183,0 A forgalom szerkezeti megoszlása és az egyenleg alakulása KIVITEL 1999 2000 Összesen: Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott

termékek Gépek, gépi berendezések 100,0 33,4 8,3 1,4 40,3 16,6 % 100,0 33,0 4,8 0,3 43,5 18,4 BEHOZATAL 1999 2000 100,0 0,2 6,0 70,1 19,3 4,4 100,0 0,2 4,1 75,8 14,9 5,1 EGYENLEG 1999 2000 M USD -1 274,8 -2 133,2 115,9 146,2 -68,2 -85,5 -1 139,1 -1 959,4 -170,9 -187,3 -12,5 -47,3 Az élelmiszerek, italok a teljes export egyharmadát teszik ki, kivitelük 26,4 %-kal bővült egy év alatt, de az 1997. évinek még mindig kevesebb, mint fele Az átlagosnál nagyobb mértékben, mintegy 37,9 %-kal nőtt a feldolgozott termékek kivitele, részarányuk folyamatosan nő, és őrzik vezető szerepüket. A gépek és berendezések exportja 37,9 %-kal bővült, de a szállítások értéke még mindig messze elmarad az oroszországi válságot megelőző időszakétól. Az import áruszerkezete összességében nem változott, az import több mint ¾ részében beérkező energiahordozók és a nyersanyagok őrizték domináns szerepüket. Az import mintegy 15 %-a feldolgozott

termék, mint például színesfémek, szerves és szervetlen vegyiáruk, műtrágyák, vaskohászati és egyéb fém termékek. Az oroszországi gép és berendezés szállítások 90 %-át az atomreaktori fűtőelemek, továbbá az adósságtörlesztésként érkező Niva gépkocsik és metrókocsik értéke tette ki. A koncentrálódást jelzi, hogy 14 termékfajta adja az Oroszországba irányuló kivitel mintegy 80-85 %-át, míg az import 92-95 %-a 13 termékfajtából tevődik össze. Az egymás piacán történő tőkebefektetések mértéke továbbra sem jelentős. Az eddigi tapasztalatok alapján az Oroszországból érkező közvetlen tőkebefektetések eseti jellegűek, ezzel szemben a magyar működőtőke-befektetések halmozott értéke 2000-ben meghaladta a 100 M USD-t. 2003. évre a kedvezőtlen külső körülményeknek köszönhetően az euróban mért adatok alapján a kivitel 4,4 %-kal, a behozatal pedig 5,9 %-kal bővült, a külkereskedelmi áruforgalom

passzívuma 743 M euróval nőtt. 5 A FÁK-tagállamokba negyedével, mintegy 210 M euróval, Oroszországba ötödével, azaz 96 M euróval, Ukrajnába pedig harmadával /, 101 M euróval / nőtt az export. A tagállamokból származó import 248 M euróval, az Oroszországból származó 210 M euróval bővült az előző évhez képest. A jelentősebb külkereskedelmi partnerek rangsorában Oroszország kivitel szempontjából a korábbi 4. helyről az 5 helyre csúszott vissza, behozatal tekintetében szintén visszaesés tapasztalható arányaiban, hiszen a korábbi 2. hely helyett már csak a 4-et foglalja el A külkereskedelem áruszerkezetét ábrázoló két diagram adatai M USD-ban értendők: A külkereskedelem áruszerkezete a FÁKországokkal / Kivitel / 2002 2003 800,0 618,1 600,0 460,5 400,0 248,2 321,9 210,0 200,0 31,8 1,3 135,0 15,2 2003 2002 Gépek, gépi berend. Feldolg. term Energiahordozók 1,6 Nyersanyagok Élelm., ital, dohány 0,0 A

külkereskedelem áruszerkezete a FÁK-országokkal /Behozatal/ 2002 2003 3 000,0 2 771,1 2 099,3 2 000,0 1 000,0 189,5 118,2 Gépek, gépi berend. 644,3 567,1 Feldolg. term Energiahordozók Nyersanyagok Élelm., ital, dohány 0,0 6,7 178,3 8,5 147,6 2003 2002 6 Az Orosz Föderációba irányuló magyar export meglehetősen szerény, 2003. első félévében mindössze 271,9 M dollárra rúgott. Bár az előző évi bázisidőszakhoz képest valóban 39 százalékos volt a növekedés, a bővülés alapját tekintve ez még mindig visszafogottnak mondható. Még szembetűnőbb az aránytalanság, ha figyelembe vesszük, hogy az orosz gazdaság egy félév alatt nagyjából 30 Mrd dollár értékben importál termékeket külföldről. Nem is beszélve arról az egyensúlytalanságról, hogy a hazánkba jövő orosz behozatal értéke a magyar export ötszörösét teszi ki. A magyar-orosz külkereskedelem szerkezete hasonló aránytalanságokat hordoz magában, mivel

az orosz import 83 %-a az energiahordozókból származik, a többi termék nem képvisel számottevő arányt. Oroszország egyéb feldolgozatlan termékekből, gépekből és más nyersanyagokból csak 220 M dollár értékben szállított Magyarországra 2003 első felében. Hazánk exporttermékeiben 2003. évben kezdtek nagyobb, 17,5 %-ig terjedő szerephez jutni a gépek és gépi berendezések. A kivitelben hagyományos vezető termékeink a mai napig a feldolgozott termékek / gyógyszerek, háztartási papíráru, műanyagtermékek / és az élelmiszerkonzervek, illetve a csalamádé. A Magyarországra beáramló orosz olaj volt az egyik oldalon a külkereskedelmi forgalomnövekedés motorja. A nyersanyag-behozatal nem annyira volumenében emelkedett meg, csak az olajárak növekedése miatt kerül többe. A hazánkból szállított termékek részben ennek az értéknövekedésnek a fejében kerülhettek nagyobb mennyiségben az Orosz Föderációba. 2003 első felében

pozitív fordulat következett be Oroszország és Magyarország együttműködésében, az árucsereforgalom 40 %-kal növekedett. Az orosz piac továbbra is stratégiai fontosságú lesz Magyarország számára, és Magyarország támogatja Oroszország és az EU kapcsolatainak fejlesztését. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „szeretnénk orosz partnereinkkel közösen olyan terveket kidolgozni, amelyeket azután uniós pénzekből finanszíroznának”. 7 Felhasznált irodalom A külkereskedés kézikönyve Külügyminisztérium honlapja – Internet Gazdasági Minisztérium honlapja – Internet FigyelőNet – Konferenciák – Internet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja - Internet