History | High school » A lovagkor, a falu, és a városi élet az érett középkorban

A lovagkor, a falu, és a városi élet az érett középkorban 1. A lovagkor:  Az uralkodói hatalom szétesése: Az uralkodói hatalom meggyengül az ezredforduló tájékán. A hűbéresek kikerültek az udvar ellenőrzése alól, kisajátították az olyan királyi jogokat, mint az adószedés, a törvénykezés, a bíráskodás. A várak körül független államocskákat szerveztek Az egymás elleni harcok és a folytonos külső támadások (viking, magyar, mór) miatt felértékelődött a lovagok szerepe.  A lovagság: A lovagság döntötte el a korszak csatáit. Elkülönült társadalmi csoporttá válnak, s a lovag majdnem egyet jelent a nemessel. A lovag hűbéri esküt tesz urának, mellyel lojalitását fejezi ki. Divat lett lovaggá válni, de a lovagi lét sok pénzbe került, az anyagiakat így a hűbérúr biztosítja  Hűbéri eskü = Lovagi eskü.  Lovagi hadviselés: Legfontosabb fegyvereik: hosszú lándzsa vagy kopja. Csak megfelelő kondíciók

mellett lehetett egy ilyen csatát kivitelezni, így szükségszerű volt az előleges egyeztetés.  Lovagi életforma: A lovagi cím örökletes  a múlt visszakövetése fontos  sírkultusz. 18 éves kor táján történik meg a lovaggá avatás. Fő erényeik: erő, agresszív vitézség, a munkát, vagyongyűjtést megvetik. A műveltség nem fontos, sok az írástudatlan lovag Folytonos edzés, jó erőnlét szükségszerű. Kötelező: nagylelkűség, önzetlenség, gyengék védelme  Lovagi kultúra: A keresztes háborúk során a lovagok megismerkedtek a keleti kultúrával, egy részét át is vették. Divat lett a vándor ének/mesemondók meghívása, később a lovagok közt is akadtak költők. 2. Föld és falu: (11-13 század Európa nagy expanziója (hatalmi terjeszkedés))  A mezőgazdaság fejlődése: Európát az ezredfordulóig gazdasági szűkösség jellemezte. A vad, talajváltó földhasznosítást csak lassan szorította ki a nyomásos

gazdálkodás. Mezőgazdasági forradalom: szügyhám (megsokszorozza az állati vonóerőt), lovak patkolása, kerekes nehézeke, háromnyomásos gazdálkodás.  Népességnövekedés: Az éhínségek megszűntével és a változatosabb táplálkozással népességnövekedés következett be, népesség-nyilvántartás azonban még nincs.  Telepes mozgalmak: a népességnövekedés miatt az ételszükséglet megsokszorozódott, a terjeszkedés szükségszerűvé vált. A lakatlan pusztákat termőre fordították erdőirtás, mocsárcsapolás, gátépítés, stb. segítségével A földesurak hospeseknek (vendégek) nevezett telepesekkel kötöttek szerződést. Ezek a földesúri függőség alól kiszabadult parasztok csak a földbérrel tartoztak új földesuruknak. A hospesek telepítése és a falvak kialakítása, az egyenlő nagyságú telkek kimérése a locatorok feladata volt. A locator öröklődő soltészi (falubírói) hivatalt kapott. A hospes mozgalmak okozta

kereskedelmi körülmények megváltozása miatt a parasztok is pénzhez tudtak jutni, így gabona helyett pénzt fizettek a földesúrnak.  A paraszti világ változásai: telepesek kedvezményei miatt, ha a földesúr nem akarta elveszíteni parasztjait, kénytelen volt helyzetükön könnyíteni. Kialakult a viszonylag egységes jobbágyság, amely szabadon költözhetett, és telkét örökjogon használhatta. A terményfölösleg és piacok miatt a parasztok is pénzhez jutottak. Több lett a jobbágytelek, a jobbágyterhek közül jelentéktelenné vált a robot és a terményadószabadabbak, de nem szabadok. 3. A városi élet újjászületése:  A városiasodás fellendülése: (XI. sz közepétől) a várak tövébe húzódó kereskedők hoztak létre telepeket a falvakon kívül, kézművesek is ideáramlanak nagy lesz a forgalom, növekednek a települések.  Városi önkormányzat: A társadalom peremére szorult emberek a kereskedelemből akartak megélni,

teljesen önállósodva kommuna mozgalmakvárosok, hol saját önkormányzatuk van, hol független városköztársaságokká váltak. Alku vagy fegyveres felkelés révén Az önkormányzatokat az uralkodók is támogatták. A város polgárai kikerültek a hagyományos jogszolgáltatás alólsaját jogrend, bíróság. Polgárok és a város területe is immunitást élvez Közigazgatási önkormányzat feladatai: városfal építése, adó a költségek fedezésére vagyon arányában. Élén a polgármester, akit tanácsosok segítettek  A városi társadalom: Városi polgárjog feltétele városi ingatlan birtoklása, ettől még nem lesznek egyenlők. Szűk vagyonos réteg: városi patríciusok egy csoportja a város vezetése Polgárok nagyobbik része: kistulajdonos plebejusok. A városi kiváltságok rájuk is vonatkoznak, de nem vettek részt a politikában, maximum jóváhagyhattak. +jog nélküli betelepülők  A városok gazdasága: XI.-XIII sz-i

városfejlődést az ipar és a kereskedelem megújulása hajtotta. Az energiagátat a vízimalmok tömeges használata törte át, emberi munkaerőt pótol Legfontosabb ipar a textilipar. Keleti kereskedelem vállalkozói: Velence, Pisa, Genova, Levantétól ők hajózták át a luxuscikkeket. Hanza szövetség Champagne vidékén éves nagy vásárok. Hitelélet felvirágzása, európai pénzvilág a lombardok kezébe kerül Megkerülték az egyház kamatszedési tilalmát. Kockázatok miatt kialakulnak a biztosítások első formái is  A céhek: XIII. században általános hogy a városi polgárok szakmai alapú szerveződéseket, céheket hoztak létre. A céh gondoskodott tagjai érdekvédelméről, szakképzéséről, az elhunytak családjáról, közös vallási gyakorlásról, városi közfeladatok ellátásáról, megszabja a termelést kiegyenlített verseny