Economic subjects | Business plan » PSZF Üzleti tervezés gyakorlat

1. Szűk keresztmetszet megállapítása, optimális termékösszetétel ! ha meg van adva a termelés és értékesítés tervezett mennyisége, melyből ki lehet számolni az állomány változást, nem kell optimális termékösszetételt számolni gó vagy nó szükséglet megállapítása A, B, C . termék [értékesítési lehetőség (db) ± raktári készlet változás (db)] * fajlagos ráfordítás a szűk erőforrásból (gó/db) Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak értékesítés (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt) Garanciális alkatrész . (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt) Bérmunka . (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt) Saját célra előállítandó gyártóeszköz munkaidő igénye . gó Félkész termék készlet növekedése . (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt) ! garanciális időn túli javítás: gó nem tervezhető rá! Σ gó szükséglet összesen Ha rendelkezésre álló gó < Σ gó szükséglet összesen ⇒

szűkös erőforrás Rangsor kialakítása Megnevezés A B belf B exp Eladási ár Ft/db - közvetlen önktg Ft/db 6200 8400 8250 fajlagos 4800 4800 3600 fedezeti 3600 3450 2600 összeg 2600/0,6= 3600/0,8 3450/0,8= Ft/db 4333 4500 4312,5 1 gó-ra jutó fajl fed.ő 1.sz gcs Rangsor 2. 1. 3. Optimális termékösszetétel Teljesítések: 1) teljesítések pótalkatrészek !csak a saját előállításúak (gó) garanciális alkatrészek (gó) félkész tremékek raktári növekedése (gó) bérmunka (gó) késztermékek raktári növekedése (gó) 2) teljesítések visszaigazolt, megrendelések (értékesítési minimumok) . db * . gó/db 3) teljesítések rangsor alapján ! figyelni kell a 2) teljesítéseket is a számításnál értékesítési lehetőség db – visszaigazolt rendelés db-al kell számolni ahol volt visszaigazolt rendelés . db * . gó/db maradék=Σgó – eddig felhasznált gó az utolsó terméknél valószínű elfogy a gó itt kiszámoljuk hány db

termelhető belőle: maradék gó (gó) / fajlagos gó igény (gó/db) [db] 2. Az értékesítési terv összeállítása Késztermékek A, Bbelf, Bexp . opt. termékösszetétel szerinti(db)*tervezett nettó ár(Ft/db) vagy értékesítési volumen (db) *tervezett nettó ár(Ft/db) Σ összesen Értékesítésre szánt FKT: Pótalkatrész gyártás ! közvetlen ktg nem kell értékesítés . (eFt) ! csak a saját előállítású pl) pótalkatrész értékesítés 46.000eFt, ebből vásárolt pótalkatrészek beszerzési ára 13500eFt, a tervezett árrés mértéke 25% megoldás: 13.500eFt=75% 100% = 18.000eFt Saját nettó árbevétel = Nettó árbev – 100%=46.000–18000=28000eFt Kiszámlázott ipari szolgáltatások Szerelés . eFt Garanciális időn túli javítás . eFt Bérmunka . eFt ! garanciális alkatrészgyártás, saját célra gyártóeszköz gyártás ! itt NEM szabad tervezni. Σ fő tevékenység Másodlagos tevékenység Kereskedelmi tevékenység: vásárolt

pótalkatrész értékesítés . (eFt) ! a vásárolt rész Kereskedelmi tevékenység nettó árbevétel . (eFt) ! ELÁBÉ-t nem kell levonni Szállítás tevékenység . eFt Építőipari tevékenység – alvállalkozói teljesítmény . eFt Σ értékesítés nettó árbevétele Ez a maximálisan elérhető árbevétel, az eredmény maximális alapja. 3. A termelési értékterv összeállítása Értékesítésre kerülő késztermékek nettó árbevétele nettó eladási áron (értékesítési tervből) A, Bbelf, Bexp . opt. termékösszetétel szerinti (db) * tervezett nettó ár (Ft/db) vagy tervezett értékesítés (db) * tervezett nettó ár (Ft/db) tervezett értékesítés = tervezett termelés – (készletváltozás) +/- Késztermékek készletváltozása előállítása önköltségen A késztermék raktári készlet növekedése/csökkenése ± raktári készlet változás (db) * tervezett közvetlen önktg (Ft/db) vagy [tervezett termelés (db) – tervezett

értékesítés (db)] * tervezett előállítási önktg (Ft/db) Késztermék termelési érték + Értékesítésre kerülő félkész termékek nettó árbevétele nettó eladási áron (értékesítési tervből pl. pótalkatrész) Pótalkatrész gyártás FKT ! csak a saját, közvetlen előállítási önktg nem érdekes értékesítés . (eFt) + Saját előállítású eszközök aktivált értéke előállítási önköltségen (innovációs tervből pl. saját célra gyártóeszköz) saját célra gyártóeszköz gyártás . (eFt) Kész- (v. készáru) termelési érték + Kiszámlázandó ipari szolgáltatások értéke nettó eladási áron (értékesítési tervből), pl. garancián túli javítások, bérmunka stb. Szerelés . (eFt) Garanciális időn túli javítás . eFt Bérmunka . eFt + Befejezett feldolgozó ipari tervezés - szervezés - fejlesztés értéke Befejezett termelési érték +/- Befejezetlen termelés és félkész termékek állományváltozása

előállítási önköltségen Beflen termelés áll. változása A termékből gyártásban lévő mennyiség I.1 NYK XII31 ZK (ZK-NYK)(db)* tervezett előállítási önktg (Ft/db)készültségi fok [eFt] Félkész termék készletváltozása . eFt +/- Befejezetlen feldolgozó ipari tervezés - szervezés - fejlesztés állományváltozása Teljes ipari termelési érték (főtevékenység termelési értéke) + Egyéb termelő tevékenység értékesítésének nettó árbevétele Szállítási tevékenység nettó árbevétele . (eFt) Építőipari tevékenység nettó árbevétele – alvállalkozói teljesítmények . (eFt) + Egyéb termelő tevékenység esetén saját előállítású eszközök aktivált értéke +/- Egyéb termelő tevékenység esetén a befejezetlen termelés és félkész termékek állományváltozása + A kereskedelmi tevékenység árrése pl 1) vásárolt pótalkatrész nettó árbev. 6000eFt, haszonkulcs 25% megoldás: 6000eFt = 125% ELÁBÉ = 100% =

4800eFt árrés tömeg = Nettó árbev – ELÁBÉ=6000eFt–4800eFt=1200eFt pl 2) kereskedelmi tevékenység Nettó árbevétele – ELÁBÉ + A szolgáltató tevékenység értékesítésének nettó árbevétele + Egyéb tevékenységek értékesítésének nettó árbevétele Bruttó (összes) termelési érték A bruttó termelési érték azt mutatja meg, hogy összesen mennyi termelést terveznek a vállalkozásnál. 4. Terhelésszámítások: Kapacitásszámítás: maximális időalap 365 nap * 3 m/nap 8 ó = 8760 ó – karbantartási idő ó Elméleti időalap ó Kapacitásnorma = munkanorma (nó/db) / maximális teljesítmény% [ó/db] = munkanorma (db/ó) * maximális teljesítmény% [db/ó] Kapacitás =Elméleti időalap (ó) / kapacitásnorma (ó/db) [db] =Elméleti időalap (ó) * kapacitásnorma (db/ó) [db] =rendelkezésre álló gépek (db) * maximális időalap (8760ó) 0,92 (karbantartás) maximális teljesítmény% [nó] termékben kifejezve nó / nó/db [db]

itt felfele kerekítünk Átbocsátóképesség-számítás: (gyártható termékek száma) munkarend szerinti időalap = munkarend szerinti időalap v. törvényes munkanap (nap) * tervezett átlagos műszakszám (m/nap) * 8 ó [ó] – karbantartási idő ó Munkarend szerinti hasznos időalap ó – műszakilag indokolt veszteségidők (munkarend szerinti hasznos időalap %-ában lehet megadva) ó Produktív időalap ó Tervezett norma = munkanorma (nó/db) / átlagos teljesítmény% [ó/db] = munkanorma (db/ó) * átlagos teljesítmény% [db/ó] 1) Átbocsátóképesség =Produktív időalap (ó) / kapacitásnorma (ó/db) [db] =Produktív időalap (ó) * kapacitásnorma (db/ó) [db] =rendelkezésre álló gépek (db) * munkarend szerinti időalap v. törvényes munkanap (nap) * tervezett átlagos műszakszám (m/nap) * 8 ó [ó] 0,92 (karbantartás) 0,9356 (veszteség idő) átlagos teljesítmény% [nó] (vezértípus) termékben kifejezve nó / nó/db [db] itt felfele

kerekítünk nó * db/nó [db] 2) Termelés nó szükséglete A, B, C . termék [értékesítési lehetőség (db) ± raktári készlet változás (db)] * fajlagos gépi idő (nó/db) vagy [tervezett termelés (db)]* fajlagos gépi idő (nó/db) Beflen termék állomány változása (ZK-NYK db)* fajlagos gépi idő (nó/db)készültségi fok Félkész termék készlet változása . (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt) Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak értékesítés (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt) Garanciális alkatrész . (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt) Bérmunka . (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt) Saját célra előállítandó gyártóeszköz munkaidő igénye . nó ! garanciális időn túli javítás: nó nem tervezhető rá! Σ nó szükséglet összesen Kapacitáskihasználás (általában 20-40% között alakul) Termelés (db) / Kapacitás (db) 1. Átbocsátóképesség = tervezett termelés ez a legkedvezőbb eset, ilyenkor nincs további teendő Ez

csak nagyon ritkán fordul elő. 2. Átbocsátóképesség tervezett termelés szűkkeresztmetszet van, amelyen átlépni nem lehet, mert különben a terv nem lesz reális és konzisztens. Ezért fel kell oldani a szűkkeresztmetszetet az átbocsátóképesség növelésével (több gép, több munkarend szerinti napszám, teljesítményszázalék növelése) vagy a tervezett termelés csökkentésével. 3. Átbocsátóképesség tervezett termelés bő keresztmetszet van Az sem kedvező, mert a teljesítőképesség nincs megfelelően kihasználva. Ezzel pedig passzív költségek keletkeznek: azon gépköltségek, melyek a nem termelő időszakban is felmerülnek (pl. écs) Ezeket a költségeket azért nevezzük passzívnak, mert a költséggel szemben árbevétel nem merül fel. Megszüntetni úgy lehet őket, hogy vagy a termelést kell növelni, vagy bérmunkát kell vállalni (általában ezt teszik a valóságban a vállalkozások). Ha piaci igény nincs a termelés

bővítésére, és a bő keresztmetszet hosszútávú, akkor csökkenteni kell az átbocsátóképességet. 5. Emberi erőforrások tervezése Munkaidőmérlegből számítható mutatók 1) Munkaerő felhasználás mutató (ME) = teljesített napok (nap/fő) / törvényes munkanapok (nap/fő) [%] teljesített napok = törvényes napok – egész napos távollét = teljesített fizikai munkanap (nap) / fizikai létszám (fő) 2) munkaidő kihasználás (MI) = mnap átl. hossza (ó/nap)/ mnap tv-es hossza (8ó/nap) =7,75 / 8= 96,78% mnap átl. hossza = mnap tv-es hossza 8ó – törtnapi távollétek 0,25ó = teljesített fizikai órák / teljesített fizikai munkanap (ó/nap) 3) munkaidőalap kihasználás (MIA) = teljesített órák sz. / munkaidő alap = ME*MI Munkaidőalap = törvényes munkanapok száma * munkanap törvényes hossza (8ó) dolgozói létszám = me*fizikai átlagos állományi létszám minimális alapszabadság 20 nap/fő 1) Teljesíthető munkaórák:

=termelési érték eFt * termelés munkaigényessége ó/eFt [ó] 2) 1 fő által teljesítendő órák: =munkarend szerinti napok v. törvényes munkanap (nap) * 8ó MIA% [ó/fő] 1) / 2) = Σ fizikai dolgozók 1) Teljes munkaigény nó-ban A, B, C . termék [értékesítési lehetőség (db) ± raktári készlet változás (db)] * fajlagos munkaigény (nó/db) vagy [tervezett termelés (db)]* fajlagos munkaigény (nó/db) Beflen termék állomány változása (ZK-NYK db)* fajlagos munkaigény (nó/db)készültségi fok Félkész termék készlet változása . (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt) Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak értékesítés (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt) Garanciális alkatrész . (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt) Bérmunka . (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt) Saját célra előállítandó gyártóeszköz munkaidő igénye . nó ! garanciális időn túli javítás: nó nem tervezhető rá! Σ nó szükséglet összesen 2)

teljesítendő nó =(munkarend szerinti napok v. törvényes munkanap – egésznapos távollétek) (nap/fő) * 8ó/nap törtnapi távollét (0,98) * átlagos teljesítmény% 1,03% [nó/fő] =munkarend szerinti napok v. törvényes munkanap * 8ó/nap MIA% 0,81% átlagos teljesítmény% 1,03% [nó/fő] 1) / 2) = Σ közvetlen fizikai dolgozók 6. Az anyagellátás tervezése Megnevezés kg/db % beszerzési 3,5 108 norma - selejt 0,26 8 mértéke bruttó 3,24 100 norma -hulladék 0,19 6 nettó norma 3,05 94 v. készsúly anyagkihozatali mutató Az anyagfelhasználás tervezése: ! mindig a beszerzési normával kell számolni beszerzési norma = bruttó anyagnorma * 1,05 selejt mértéke 1) anyag szükséglet megállapítása (kg) A, B, C . termék [értékesítési lehetőség (db) ± raktári készlet változás (db)] * beszerzési norma (kg/db) vagy [tervezett termelés (db)] * beszerzési norma (kg/db) Beflen termék állomány változása (ZK-NYK db)*beszerzési norma

(kg/db) ! nem kell készültségi fok Félkész termék készlet változása . (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt) Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak értékesítés (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt) Garanciális alkatrész . (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt) Bérmunka . (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt) Saját célra előállítandó gyártóeszköz anyag igénye . kg ! garanciális időn túli javítás: kg nem tervezhető rá! Σ anyag felhasználás (kg) 2) anyagköltség = Σ anyag felhasználás kg*anyagár Ft/kg 3) folyókészlet =(Σ anyag felhasználás kg/365nap)*folyókészlet időnormája =(Σ anyag felhasználás kg/365nap)*(max készlet nap–min készlet nap) 4) minimális készlet =(Σ anyag felhasználás kg/365nap)* min készlet (nap) =(Σ anyag felhasználás kg/365nap)* biztonsági készlet (nap) 5) zárókészlet =minimális készlet + folyókészlet/2 6) anyagmérleg Fedezeti Anyagmérleg Szükséglet Nyitó Felhasználás Beszerzés Záró = 7. A

költség és az eredmény tervezése Tárgyi eszköz fenntartási költségei Bázis időszaki költségek ±bázis korrekciók • alkatrészek árváltozásának hatása • bérfejlesztések hatása • beruházások hatása • selejtezések hatása korrigált bázis költség Bázis korrekció a tervezendő tételre vonatkozik. Költségjellemző: pl. gépóra terv/bázis=95% r=0,6 -5%*0,6=-3% Tervezhető költség=korrigált bázis költség * 0,97% költség jellemző 8. A kereskedelmi áruk készletgazdálkodásával kapcsolatos tervezési feladatok Átlagkészlet tervezése: reagálási fok: r=∆K% / ∆F% A forgalom 1%-os változása az átlag készlet hány %-os változását engedi meg. (követési mutató) Kopt=K0⋅[1+(Ip–1)*r] Kopt=K0⋅[1+(Iq–1)*r]⋅Ip volumenindex Iq=∑q1p0/ ∑q0p0*100 árindex Ip=∑q1p1/ ∑q1p0*100 I. Készletrugalmassági együttható: azt fejezi ki, hogy a forgalom 1 %-os változásának hatására hány %-kal változik a készlet

nagysága. készletváltozás mértéke (%) / forgalom változásának mértéke (%) If = tervezett forgalom / bázis forgalom Kterv = K0 x [1 + (If -1) x r], ahol Kterv a tervidőszaki átlagkészlet, K0 a bázis időszaki átlagkészlet. Kterv = K0 x [1 + (Iq -1) x r] x Ip II. Forgási sebesség és fordulatok számának mutatója: A fordulatok száma egy elvárt nagyságrend. fsz =forgalom /átlagkészlet III. Készlethatékonysági mutató: 100 Ft forgalomra jutó készlet tervezésére használják. (K / forgalom) x 100 (mivel 100 Ft forgalomra jutó készletről van szó)