Sociology | Social politics » Szociális munka szigorlat tételek, 2001

Szigorlat Közösségi szociális munka A közösség alapvető kritériuma az, hogy az egyén összes társadalmi kapcsolata megtalálható benne. Az "igazi" közösséget rendszerint szerteágazó érdekekkel rendelkező (multi-interest), heterogén csoportnak tekintik, aminek egysége azokból a kölcsönös függőségi viszonyokból ered, amely a csoportok között akkor jön létre, amikor egy közös helyen, saját különböző érdekeik érvényesítése érdekében tevékenykednek. 1 A helyi közösség, akár közigazgatási egységnek (polity), gazdaságnak vagy társadalomnak tekintjük, oly módon nyilvánul meg, mint egyfajta rend, amelyben bizonyos elvárásoknak megfelel és bizonyos funkciókat végrehajt. Ha az egészen belül bizonyos struktúrák saját céljaik megvalósítására törekednek, ez olyan célokat, stratégiákat és szerepeket nyújthat tagjaiknak, amelyek a racionális cselekvést szolgálják. A bizonyos célok ész-szerű

megvalósítását célzó interakció eredményei részben együttesen funkcionálisak, még akkor is, ha tervezetlenek. A közösségek tevékenységének nagy része bizonyos társadalmi struktúrák irányítás nélküli együttműködéséből áll, ahol minden struktúra adott célokat keres és ennek következtében összekapcsolódik másokkal. 2 A szociális munka közösségi megközelítése Alapvetően szükséges készségek a problémák felismerésének és elemzésének, és a mások problémamegoldó cselekvését elindító katalizátorként működés képessége. Ez magába foglalhatja a meglévő szolgáltatások hatékonyabb kihasználására buzdítást, önsegítő csoportok ösztönzését, vagy erőforrások mozgósítását a szolgáltatások javítására, vagy a helyi célkitűzések megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlás érdekében. A legkülönfélébb készségeket és képességeket kívánják meg a szociális munkásoktól, többek

közt csoportszervező, csoportvezető, politizáló, lobbyzó, kommunikációs, pénzteremtő (fund-raising) készségeket. A közösségi szociális munkás a helyzetükön 1 Melvin M. Webber: Az érdekközösség definíciójához IN: A Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp. 1996) 2 Norton E. Long: A helyi közösség mint a játszmák természetrajza IN: A Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp 1996) leginkább változtatni képes, míg az egyéni esetkezelő szociális munkás a helyzetükön legkevésbé változtatni képes emberekkel foglalkozik a hiedelem szerint. De általában igen hatékony közösségi munkát lehet végezni korábbi eseti problémákat felmutató klienseinkkel is. 3 A közösségszervezés az a folyamat, amelyben a helyi közösség bátorítást és ösztönzést kap, hogy erejét felbecsülje és összefogjon annak érdekében, hogy kielégítse a közösség egészségügyi, jóléti és

szabadidős szükségleteit. Tevékenységéhez tartozik az egy vagy több témát érintő lakossági szervezőmunka ösztönzése és bátorítása, a probléma természetének meghatározása, a csoportok közös erőfeszítéseinek összehangolása, a tényfeltárás, a megvalósítható célok megfogalmazása, propaganda és ismeretterjesztés, kutatás, tervezés, anyagi erőforrások felkutatása, a cél megvalósításához szükséges stratégia kidolgozása, és mint "többlet erőforrás" mindig készen kell állnia a segítségnyújtásra, tanácsadásra. Egy közösségi ügy számos feladat elvégzését igényelheti, amelynek rendszerint szükségessé teszik, hogy a közösségszervező különféle szerepekbe bújjon: • 1. A "képessé tevő" (enabler) Ez a közösségszervező klasszikus vagy hagyományos szerepe. Szerepe az, hogy előmozdítsa a közösségszervezés folyamatát. • 2. Az "alkusz" (broker) A segítségre szoruló

egyéneket és csoportokat kapcsolja össze a közösségi szolgáltatásokkal. • 3. A "szakértő" (expert) A legkülönbözőbb területeken szolgál információval és tanáccsal. • 4. A "szociális tervező" (social planner) Összegyűjti az adott szociális problémával kapcsolatos tényeket, majd elemzi őket, hogy megállapítsa, melyek lennének a legésszerűbb megoldási formák. Kidolgoz egy programot, megkeresi az anyagi támogatás forrásait, és megpróbál egyetértést kialakítani a különböző érdekcsoportok között, a programot illetően. • 5. Az "érdekképviselő" (advocate) Ez olyan aktív irányítói szerep, amelyben a közösségszervező a kliens vagy egy lakossági csoport érdekképviseletét látja el. • 6. Az "aktivista" (activist) Alapvető intézményi változásokért küzd; a cél gyakran magába foglalja a hátrányos helyzetű csoport érdekében végrehajtott hatalmi vagy erőforrásbeli

változásokat. A közösségfejlesztés olyan társadalmi folyamat, amelynek révén az emberek jobban megtanulnak együtt élni a frusztrációt kiváltó és változó világ Gosztonyi Géza: Bevezető IN: A Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp 1996) 3 1 • Szabadidős lehetőségek • Helyi és központi kormányzat (önkormányzat, helyi és parlamenti képviselők, pártok stb.) • Szociális szolgáltatások (pl. házi gondozás, hospice, hajléktalan melegedők, öregek klubja stb.) • Egészségügyi ellátások (egészségügyi szolgáltatások, sürgősségi ellátások stb.) • Rendőrség (kriminalitás). 5 helyi aspektusaival, és azokat valamennyire ellenőrzésük alá vonni. (Biddle-Biddle, 1965) Ha úgy segítünk az embereken, hogy közben megvonjuk tőlük azt a lehetőséget, hogy cselekvően közreműködjenek saját gondjaik megoldásában, az ilyen segítség semmiben sem járul hozzá egyéni fejlődésükhöz. 4

Felmérés • Bemutatkozás, kapcsolatteremtés • informális beszélgetések • befolyásos személyek: pl. iskola igazgató, pap, lelkész, házi orvos, szülői munkaközösség, helyi üzletemberek, szervezetek, intézmények vezetői stb. • a problémák körvonalazása • informális megbeszélések • interjúk • kérdőív • lakosság körében: pl. aktív-inaktív lakosság, vagy inaktívak között aktív korú és inaktív korú. • intézményhálózat • önkormányzat • KSH • háttéranyagok, könyvtár • hangadók, "key-persons" • egyéb külső kapcsolatok • Megbeszélések, viták. Összefoglaló tanulmány készítése • Elemzés és kiértékelés • szükségletek konkrét meghatározása • meghatározni: • ellátottak körét, • ellátók körét, • fenntartót. • konszenzust kell kialakítani • Tájékoztatás: • érintetteteket, lakosságot. • Jelentkezők: • szociális rászorultság, • tapasztalat. Az

összegyűjtendő információk: • • • • • • • • 4 Helyrajz és helytörténet, településtörténet Közlekedés Kapcsolatteremtés Népességi adatok Munkaviszonyok, munkanélküliek Lakásviszonyok Oktatási lehetőségek Közösségi szervezetek és hálózatok, önsegítő csoportok léte Saul D. Alinsky: A kezdés IN: A Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp 1996) A városszociológia első fontos kutatása és az úgynevezett Chicagói iskola kialakulásának mérföldköve a Hull House Maps & Papers. A Hull House Maps & Papers c. könyv Florence Kelly 1895-ös chicagói felmérését közölte. Ebből pontos képet kapunk az akkori életviszonyokról: • lakásviszonyokról, • iskolázottságról, • nyelvismeretről, • lakbérekről, • gyermekek számáról, • származásokról, • heti munkabérről stb. A közösségfejlesztő minden esetben meg kell, hogy ismerkedjen a helyi társadalom adottságaival

és problémáival, az össztársadalomhoz képest hol és "hogyan" helyezkedik el, milyen a fejlettsége gazdasági, szociális és kulturális területeken egyaránt vizsgálva; fel kell tárnia az érintett emberek társadalmi viszonyait, a foglalkoztatottságát, iskolázottságát, demográfiai megoszlását, egészségügyi és szociális helyzetét, életmódját, közösségi és művelődési szokásait, kultúráját és a kapcsolati kultúráját, viszonyulását a helyi hatalmi struktúrához, és még számtalan egyéb összefüggéseket meg kell/lehet vizsgálni a munka során. Az alulról jövő közösségi folyamatok megértője és segítője a közösségfejlesztő, aki "azért kezdeményez, hogy mások kezdeményezzenek", s nem pedig saját ötleteinek igyekszik megnyerni az embereket. Az alulról jövő kezdeményezések pártolása azt is jelenti, hogy azokkal a változásokkal kell azonosulnia, amiket maguk az emberek akarnak. Nemcsak a

segítettek céljaira kell fogékonynak lenni, hanem a frusztrációikat is meg kell érteni. Teljes egészében azonosulni a pártfogoltakkal mégsem lehet, mert a közösségfejlesztőnek meg kell őriznie az objektivitását, tudnia kell különbséget tenni indulatok, előítéletek és frusztrációk között. Az együttérzés és segítőkészség nem azonos azzal, hogy a ránk bízott emberekkel "egy követ fújjunk", ami leginkább a céltudatlan, bizonytalan segítőt jellemzi. 5 Michel Noble - Richard Bryant: Egy közösség arcéle (a helyi közösségi információk és forrásaik) IN: A Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp. 1996) 2 Zastrow tanulmányában két modellt mutat be; az egyik a Biddle-ék modellje (1965), a másik az Alinsky-féle elmélet (1972). A két modell közötti különbséget az elnevezésük is rögtön tükrözi: az elsőt a közösségfejlesztés/szervezés "ösztönző" típusú

szerepmegközelítésének nevezte el, míg a másikat a közösségszervezés "hatalomütköztető" típusú szerepmegközelítésének. (Zastrow, 1982) 6 Valóban, Saul D. Alinsky leginkább a fejlődést, az előrehaladást a hatalommal való ütközésekben, konfrontációkban való "felülkerekedésben", a hatalommal bírók "legyőzésében" látja. Éppen ezért nem ijed meg a radikálisabb eszközök bevetésétől sem. Az "ösztönző" típusú közösségfejlesztő modell hívei támadják is az Alinsky-féle "hatalomütköztető" eljárásokat azzal, hogy bizonyos sérelmeket használnak ki az együttműködés elősegítéséhez. A konfliktusra épülő közösségi akciókhoz nem lehet mindenkit megnyerni, sokszor jóakaratú emberek bizonytalanodnak el e miatt, s így a "szelídebb" módszerek jobban szolgálják a fejlesztő katalizátor szerepét. Csoportmunka 1 A szociális munka azon irányzata, amely

felismerte azt, hogy nemcsak egyénekkel, hanem csoportokkal is lehet dolgozni. A csoportban sokkal hatékonyabban lehet az érdekeket érvényesíteni. A csoporton belül a tagok egymást is képesek segíteni. A csoporttagok együttesen válnak képessé meghatározott szükségletek, és az ennek megfelelő szolgáltatások kialakítására; együttesen képesek befolyásolni a környezetüket. A csoporttagokat megerősíti abban, hogy képesek egyénileg is az önérvényesítésre, önmagukat elfogadtatni. Az egyén érzelmi életében próbál segítséget adni a személyiség formálásával a pszichoterápia, még a szociális munkával nem elsősorban pszichés, hanem bizonyos készségek, képességek kialakítása, értékorientáció közvetítése, információ átadása a cél. Azért hozunk létre csoportokat, hogy segíteni tudjunk. A csoport nem cél, hanem eszköz a csoporton belül értékeket közvetíteni, célokat megvalósítani. A csoport intenzívebb forma,

mint az egyéni esetkezelés. A pszichoszociális készségek fejlesztésére, gyakorlására kiválóan alkalmas a csoport. A csoport mesterségesen létrehozott környezet. A csoportmunka egy beavatkozási stratégia. 6 A funkciója lehet, hogy gyógyítás céljából hozták létre vagy valamilyen speciális faladatra. A csoport fogalma Moreno: A csoport összekötő láncszem az egyén és a társadalom között. A csoport az más, több, mint csupán emberek együttese, együttléte. A csoport magában hordoz sajátosságokat. Mi a csoport: • 3 vagy több fő alkotja, • akiket meghatározott cél, érdek kapcsol össze, • akiknek hasonló vagy azonos az értékrendje, s ezt az értékrendet elfogadják, magukénak tekintik. A csoportok osztályozása: • a csoport mérete, nagysága szerint, • az alakulás módja alapján, • funkciójuk szerint. Nagyság alakulás módja funkció kiscsoport formális spontán nagycsoport informális meghatározott cél

mesterséges mesterséges közösség természetes A csoport mérete, nagysága szerint: • kiscsoport: • 3-tól - 12-15 főig (pl. személyiségfejlesztő csop.) • nagycsoport: • 15 főtől - 60 főig (pl. pszichiátriai osztályokon) • közösség: • 15-től - 60 főig szintén, de a kapcsolat egy közös értékrendszer mentén próbál célokat elérni. • a hatékony társadalom alapja. Kiscsoport • A csoporttagokra jellemző, hogy ismerik egymást, • egy-egy ülésen lehetőség van arra, hogy mindenki közvetlen kontaktusban legyen a másikkal. • Közös érdek, feladat, cél érdekében jönnek össze, • a csoport meghatározott érték- és normarendszerrel bír, ezeket a normákat, Charles Zastrow: i.m 3 értékeket a csoport minden tagja elfogadja, magáénak vallja. Nagycsoport • Nagyobb a kizáródásnak a veszélye, mert nem mindig van lehetőség a csoporttagokon belül a kölcsönös és közvetlen kontaktusra. • Azok, akik nem tudják

az érdekeiket képviselni, könnyen kizáródhatnak, kiléphetnek a csoportból (acting-out: kilépés a helyzetből). • Kialakulhat szubgroup-képződések, a nagycsoporton belüli kiscsoportok, alcsoportok. • Az alcsoportok között érdekellentétek alakulhatnak ki. • Mindig vannak hangadó személyiségek (vezetőszemélyiségek); elsősorban ők határozzák meg a csoportot, a csoportdinamikát. Csoportok az alakulás módja alapján: A formális csoportokban meghatározott pozíciókat találunk, minden egyes pozícióhoz szerep társul. Ezek meghatározott alá-fölérendeltségű vagy mellérendeltségű kölcsönös viszonylatokat képeznek. Az informális csoportban az egyének önnön elhatározásuk folytán vállalják a csoporthovatartozást. 7 Formálisan alakult csoportok • Szervezetten, törvényes jogi szabályozottság alapján jön létre. • Létük társadalmi működésük alapján meghatározó. • A csoportot alkotó egyének személyisége nem

befolyásolja a csoport működését. • meghatározott keretek között működnek. • A társadalom működésének a stabilitását biztosítják. Informálisan alakult csoportok • Önkéntes alapon szerveződnek, a tagok saját elhatározásból lépnek be, • az egyén stabilitását biztosítja, • az informális csoport léte nem kapcsolódik szerevezetten a nagy társadalmi formákhoz, • szokásokat, hagyományokat hozhatnak létre. • Természetes csoport: • spontán kezdeményezésre jön létre, • érzelmi kapcsolódások jellemzik, • spontán célok, funkciók. • Mesterséges csoport: • nem spontán jön létre, hanem meghatározott céllal, • de kell hozzá érzelmi elkötelezettség, • speciálisan jönnek létre. Csoportok a funkciójuk szerint: Spontán csoport • Spontán jönnek létre, • érzelmi kapcsolódások határozzák meg. Meghatározott céllal létező csoport • Érdekek mentén jönnek létre. Mesterséges csoport • Célja,

hogy a csoportban végbemenő szociálpszichológiai, lelki történéseket megértse, tagjai a csoportfolyamatban változáson menjenek keresztül (pl. T-csoport) Csoportalakulásának módja, menete, folyamata A csoport valamely cél és érdek mentén alakul, spontán lépnek be, érzelmi elköteleződés jellemzi. A csoport alakulása: • I. A csoport kialakulásának fázisa (megalakulástól a kialakulásig) • 1. Várakozás A csoporttagok a vezetőtől várják a történéseket. • 2. A csoportvezető és a vezetőszemélyiségek kooperációja, beindítás. • 3. Beindul a csoportmunka, kialakul a menete. • II. A csoport befejeződésének fázisa (kialakulástól a befejeződésig) • 1. Érzelmi csúcspont, az emocionális szakasz (a hatékonyság érzése). • 2. Érzelmileg eltávolodás, a kognitív szakasz ("kiábrándulás"). • 3. Racionalizálás Emocionálisan, kognitíven mérleg felállítása, összegzés, következtetések levonása. Ez a

megértés és elfogadás szakasza. Johari ablak Aréna vak terület ismerem, nem ismerem, más is ismeri más ismeri rejtett terület sötét terület ismerem, nem ismerem, más nem ismeri más sem ismeri Csoportalakulás fázisai (Tuckman): 7 Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata (Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1979) • alakulás (forming), egymás és a feladat megismerése, • viharzás (storming), pl. pozíciók elosztása, 4 • normázás (norming), a feltételek kialakulása, attitűdök, szerepek kialakulása, • működés (performing). 2 A csoportok kategorizációs rendszere • I. Terápiás csoportok • Oktatócsoport (általában az egyéni tanulás a célja) • Személyiségfejlesztő csoport • Terápiás csoport (elsősorban terápiás változás a célja) • interperszonális tanulási csoport • csoportfolyamatokat tanuló csoport • egyénre orientált változást megcélzó csoport (pl. asszertív tréning) •

követelménycentrikus csoport • Szocializációs csoport • társas készségfejlesztő csoport • intézményi önkormányzati csoport • szabadidős csoport • II. Feladatcsoportok • Szervezeti célok szolgálatára alakult csoportok • bizottságok • küldött-tanácsok • Adminisztratív csoportok • adminisztratív vezető csoport • adminisztratív felügyelő csoport • adminisztratív ügyintéző csoport • Az ügyfélszolgálat javítása érdekében létrejött csoportok • team • esetkezelési konferencia • esetmegbeszélő csoport • társadalmi akciócsoport • III. Önsegítő csoportok Összehasonlítás Jellemző Terápiás csoport Feladatcsoport Kötelék a tagok személyes igényei az elvégzendő feladat Szerepek az interakciók vagy az során interakciók alakulnak során, vagy kijelölés útján töltik be őket Kommunikációs minták nyitottak egy speciális feladat megoldására irányulnak Eljárások rugalmasak vagy

formálisak csop.-tól függően formális napirend és eljárási szabályok alapján A csoport összetétele közös gondok, problémák vagy tulajdonságok alapján a feladat megoldásához szükséges tehetségre, szakértelemre vagy munkamegosztásra épül Kitárulkozás magas fokú alacsony fokú Bizalmasság magántermészetű közlések, bizalmas általában nyilvánosságra kerülő információk A siker kritériuma hogy a tagok elérik-e a terápiás célokat hogy a tagok a feladatot, megbízást teljesítik vagy létrehoznak valamit. 8 Jacob Moreno: Szociometria (hadifogolytábor, leánynevelő intézet tapasztalatai) A csoport szerkezetének a vizsgálata, kérdőívek és interjúk alapján. A csoportot alkotó egyének egymáshoz fűződő kapcsolatainak érzelmi színezetét, a viszonzott és viszonzatlan ellenszenvekből, rokonszenvekből szőtt spontán természetű hálót teszi meg az emberi csoportok alapjának. A választásokat személyes érdekek

motiválják. Az lesz rokonszenves, aki kielégíti a szükségleteket, az ellenszenv pedig a kárt okozók, akadályozók része lesz. Akkor ébred két ember között kölcsönös rokonszenv, ha a számukra fontos dimenzióban van köztük hasonlóság. 9 Szociogram jellegzetes alakzatai: • pár (kölcsönös választás úgy, hogy mást nem választanak), • hármas (kölcsönös választás, klikkesedés jele), • zárt négyzet (klikk), 8 Németh László: Szociális munka csoportokkal, IN: Kézikönyv szociális munkásoknak (3Sz Bp. 1998.) 9 Csepeli György: i.m 5 • csillag (egy személy több kölcsönös kapcsolata, de azok között nincs kapcsolat, akik hozzá kötődnek), • lánc (nem lezárt párok egymáshoz kapcsolódása), • perem (se nem választ, se őt nem választják). 10 Kölcsönösségi index: a csoporttagok hány százaléka rendelkezik kölcsönös kapcsolattal. Kohéziós index: A lehetséges kölcsönösségi kapcsolatok hány százaléka

realizálódik.11 lehetőség egy adott közösségben, akkor feszültség alakul ki, pl. az opponensi szerepkörben megrekedő résztvevő hamarosan az állandó "bűnbak" szerepét fogja betölteni. Az állandóan opponensi szerepet betöltő egyetlen aktivitása a konfrontációban, kritizálásban fog állni és nem fogja a konstruktív közösségi munkát megtanulni. A semleges megfigyelő (gamma) pozícióban megrekedő csoporttag, aki a csoportban lejátszódó folyamatokat érzékeli, kommentálja, és különböző információk közlésével segíti egyes témák feldolgozását, kivonja magát a vitákban való aktív részvételből. Így vita-készsége nem tud fejlődni 14 Kurt Lewin: csoportdinamika Konstruktív és destruktív szerepek A csoport és az egyén között nem statikus összefüggés van, hanem dinamikus: az egyén létének a tere a többi egyén, az egyén a csoportjától függ, de ő is hat a csoportra. 12 A csoportdinamikai

alapjelenségek azon történések összegzése, amelyek egy adott csoporton belül zajlanak. Ezek a jelenségek függnek a csoporttagok igényétől, céljaitól, érzéseitől, a csoporttagok közötti vonzásoktól és taszításoktól; ezen érzések ún. pszichodinamikai mozgást eredményeznek (nyíltan vagy rejtetten). A csoportdinamika célja a csoportos együttélés és munka segítése. A tapasztalatok szerint a csoportokban lejátszódó folyamatok törvényszerűségeinek ismerete segít a csoporttagok közötti kapcsolatok javításában, és így a csoport sikeresebben valósíthatja meg a maga speciális célját. 13 Csoporttagok típusai: • • • • α β χ Ω hangadó, vezetőszemélyiség. szakértő szerep. átlagos csoporttag. opponens szerep. α A csoport "bohóca", a kínos helyzeteket megmenti. β A csoportvezető segítője, de rivalizáló is lehet. χ A "közlegény", a csoport többsége. Ω Az ellenlábas, provokációival

dinamizálja a csoportot. Az egészséges csoport lehetőséget ad arra, hogy ezek a pozíciók és szerepek folyamatosan változhassanak (pl. a témák változásának megfelelően). Ha ilyen szerepcserére nincs Konstruktív szerepek: • • • • • • • kezdeményező (változtat, újít, stb.), véleménynyilvánító (kommunikációs szerep), kérdező (felvilágosítást kér mindenben), informátor (felvilágosítást ad mindenről), szabályalkotó (kimondja a csoport szabályait), általánosító (összefoglal, tisztáz, stb.), engedelmeskedő (passzív, de fontos szerep). Destruktív tevékenységi szerepek: • akadékoskodó (a véleménynyilvánító torzója), • vetélkedő (buzgó engedelmeskedő válhat ezzé), • mindenttudó ( az általánosító túltengéses módon), • hírharang (informál, de dezinformál is közben). 15 A csoport fejlődési folyamata a következő komponensektől függ: • a konstruktív, a csoportot segítő, • a

csoportmunka céljára irányuló, konstruktív, • a diszfunkcionális, destruktív szerepkörök viszonyától. A csoportot segítő, konstruktív funkciók: • • • • • • bátorítás, közvetítés (kompromisszumok létre hozója), gondoskodás, normaadás, aktívan résztvevő megfigyelés, feszültség csökkentése, feloldása, lappangó krízisek néven nevezése. A csoport munkájának céljára irányuló, konstruktív funkciók hordozói a következő csoporttagok: • az iniciátor • új utakat, megoldásokat keres, • az érdeklődő 10 Csepeli György: i.m Csepeli György: i.m 12 Csepeli György: i.m 13 Hézser Gábor dr.: im 11 14 Hézser Gábor dr.: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve (Kálvin, Db. 1995) 15 Csepeli György: i.m 6 • • • • • a tárgyalt témához további információkat keres, az informáló • szakszerű információkkal szolgál, ill. személyes tapasztalatairól számol be, a spontán •

véleményét szabadon nyilvánítja, a tisztázó • szituációk, fogalmak, stb. pontos megfogalmazására törekszik, a kidolgozó • következtetéseket von le, új összefüggéseket talál. A csoport munkáját és fejlődését akadályozó, diszfunkcionális szerepkört tölt be a csoportban: • az elterelő • megjegyzéseivel eltereli a figyelmet a témáról, fanatikusan vitatkozik mellékes dolgokról, • a támadó • másokat kritizál és lejáratni igyekszik, vitát keres olyan pontokon, amelyekben egyetértés uralkodik, kétségbe vonja mások motivációit és kompetenciáját, • a feltűnést kereső • önmagát előtérbe helyező, nagyzoló, állandóan beszélő, • a kiváltságos • másokat nem érdeklő témán vitatkozó, a csoportmegegyezéseket be nem tartó, • a visszahúzódó • közömbös • a domináló • autoritatív módon befolyásol másokat, intrikál, mások szavába vág, kétségbe vonja a csoportvezető képességeit, •

a bohóc • folytonos viccelődéseivel, megjegyzéseivel zavarja a csoportot, • a rivalizáló • magát állandóan másokkal összehasonlítva kísérli meg kvalitásait bizonyítani, • az önigazoló • mások kijelentéseiben is a saját igazát látja; a maga igazát akkor is bizonygatja, mikor azt senki sem vonja kétségbe. 16 A diszfunkcionális magatartások nem eleve negatívak, hanem mindig a csoport aktuális állapotát tükrözik: ezekre a szerepekre adott esetben a résztvevőknek azért van szükségük, mert más módon nem tudnak a csoportban pillanatnyilag uralkodó feszültségen úrrá lenni. 17 A csoporthoz való tartozás következménye a másoktól kapott bizonyosság birtoklása, melyért cserébe mi hasonlót nyújtunk. A csoporthoz tartozás hatására megjelenik az egységesült norma, ami növeli a csoport hatékonyságát, másrészt a csoporttagoknak mint egyéneknek megkönnyítik a világ értelmezésének a feladatát, ill. a társadalmi

összehasonlítást is. Minél intenzívebben vállalt a csoporthovatartozás, annál szélesebb körű az egységesülés. Az önmagunkról alkotott képünket is csoportképződménynek foghatjuk fel, hiszen azt mások visszajelzése alapján alakítjuk ki. Amit konformizmusnak neveznek, az lényegében a csoporttámogatás iránti szükséglet kifejeződése. 18 3 CSOPORT SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS Két különböző személyiségtípust különítünk el: • tekintélyelvű (autoriter), • demokratikus (tekintélyellenes). Autoriter személyiség: • • • • • • • önmaga megértő elfogadására képtelen, másokhoz sem a megértés eszközével közelít, reakciói: felháborodás, tiltás, szabályozás, elfojtott vagy nyílt agresszivitás, értelmi-gondolati világát merevség jellemzi, előítéletek rabja, tudományellenes beállítottság (babona, áltudomány iránti érdeklődés). Demokratikus személyiség: • • • • • • • agresszivitás

hiánya, szeretet-orientáció, az „én” elfogadása, tolerancia másokkal szemben, tárgyilagosság, érzelmi-gondolati világa flexibilis, beállítottsága a tudományos gondolkodási mintákat követi, • az új iránt érdeklődést, kíváncsiságot mutat. 19 Kognitív megközelítés: Az egyik típus gondolkodása egyszerű, kevéssé képes differenciálásra, míg a másik típus gondolkodása komplex, árnyalt megközelítést tesz lehetővé. 20 18 16 Hézser Gábor dr.: im 17 Hézser Gábor dr.: im Csepeli György: i.m Csepeli György: i.m 20 Csepeli György: i.m 19 7 Vezetés Általánosan érvényes alapelvek: Minden csoport sorsának alakulása messzemenően függ a csoportvezető munkájától. • bármilyen fajú, nemzetiségű, korú, nemű, vallású, ideológiájú, stb. csoportok elfogadása • demokratikus szellemben kell vezetni és működtetni a csoportot • a részvétel szabadsága • a csoport lehetőséget kapjon a kezdeményezésre •

az értékek tisztázása • az értékkonfliktusok tisztázása. Az alapmagatartás jellemzői: • a feltétel nélküli akceptáció és emocionális melegség a csoporttagokhoz való kapcsolat alapja; • a kongruencia a csoportvezető önmagához való kapcsolatának alapja, • az empátia a mások érzelemvilágához való kapcsolat alapja. Alkalmazkodás és autonómia kérdése: • tisztázni kell, milyen a csoporttagok nézete • a célnak megfelelő orientálás. A csoport felhasználása: Ezek a komponensek együttesen határozzák meg a csoportvezetés stílusát. 21 Két típus: • feladat orientált vezető, • személy orientált vezető. Vezetési stílusok (Kurt Lewin): • demokratikus (minden információt megoszt), • autokrata (parancsol, tekintélyen alapul), • laissez faire (szabadon hagyni mindent, anarchikus). Szociális hatalom formái (French - Raven): • • • • • kényszerítő, jutalmazó, szakértői, törvényes, vonatkoztatási

hatalom. 22 A csoportvezető szerepe • Figyelem: • az egyén hogyan van jelen a csoportban, • az egész csoport működésére, csoportdinamikára, • a csoport a környezetben hogyan van jelen, kölcsönhatása a környezettel. Irányok a vezetésben: • folyamatorientált, • egyéncentrikus, • struktúraorientált. Milyen feltevések, hatások működnek: • emberi értékek, emberi méltóság, felelősség egymásért (zsidó-keresztény kultúrából) • demokrácia, a közéletben való felelősségvállalás • puritanista etika (a munka "felelőssége") • darwinizmus (a fennmaradás igénye). • oktatásra, • szocializációra, • gyógyításra, • készségek fejlesztésére. A csoport működésében előforduló problémák Agresszió a csoportban • Ha a csoporttagok nem értenek egyet, akkor a belső feszültségek agresszió formájában megjelenhetnek. • Ez természetes reakció. • A csoport fejlettségi fokától, a csoporttagok

készségétől függ a kezelése. Bűnbakképzés • Az agresszió speciális, regresszív megjelenési foka. • A vezető felelőssége fontos, koordinálnia kell az elképzeléseket. Rivalizálás • a csoporttagok között (pl. a vezető kegyeiért), • a vezetővel a vezetői funkcióért. Problémás csoporttagok jelenléte a csoportban • Akadályozza a csoport munkáját, s ezt vissza kell jelezni a számára. Hallgatás jelensége a csoporton belül • A hallgatás során megnő a belső feszültség. Katarzisélmény a csoportban • A csoport folyamatában egy olyan élmény, ami erőt ad, a hasznosságot erősíti. • Érzelmi síkon jelentkezik először. A csoport működését akadályozó viselkedési formák Moralizálás 21 22 Hézser Gábor dr.: im Forgas, Joseph P.: im • A problémával kapcsolatban általánosítás. • A csoport egészére destruktívan hat. 8 A segítő szerepét felvállaló csoporttag A csoportok jellemzői lehetnek: •

Valamilyen túlkompenzálás, vagy e mögé bújás (nem akarja megmutatni magát a csoportnak). • csoporttörténet, a csoport fordulópontjai (nagyobb változások, új dolgok vagy emberek megjelenése, stb.), • a csoport leírása • külső jegyek, • belső jegyek (létszám, kor, nem, stb.), • nagyság, alakulás és funkció szerint a csoport • strukturálódás (szociometria), • a csoportra jellemző szokások, • a csoport fizikai környezete, • szerepek a csoportban, • milyen típusú a vezetés, • jellemző viselkedések a csoportban (metakommunikáció), • jelenlét a csoportban, • saját benyomások, élmények. A hallgató csoporttag • Nem vesz részt a csoportfolyamatokban (általában szorongás, félelem, motiválatlanság miatt). A csoportból való kimaradás • A csoport tagjai nem tudják, hogy miért marad el a társuk, s ez a bizonytalanság érzésével jár. Titkot őrző csoporttag • Olyan csoporttag, aki meglebegteti, hogy van

valami témája, problémája, gondja, de erről nem akar beszélni. • Ez is bizonytalanságot szül. Domináns szerep betöltése • Mindenáron domináns akar lenni a csoportban. Hiszteroid csoporttag • Az a fontos számára, hogy ő legyen a középpontban, de egzaltált módon, nem konstruktív módon nyilvánul ez meg, hanem destruktívan. A csoportra vonatkozó szabályok: 4 Önsegítő csoportok (self-help) Előzménye: • AA (anonim alkoholisták) Klubja az USA-ban • AE (alkohol ellenes) Klub itthon. • Szerződéskötés: • időtartam, • rendszeresség, • hiányzás, • indokok a hiányzásra, • keretek meghatározása. • Titoktartás: • csak a csoportra tartozik minden, ami ott hangzik el. • A csoport azzal dolgozik, amit hoznak, olyan mélységben, ahogy ez szükséges. • • • • • • • • • Csoportkohézió Az önsegítő csoportba a bejutás: Mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, és

mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. A pozitív érzések jelentős hatást gyakorolhatnak a csoport teljesítményeire. A kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja. Az összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést, és erősebb nyomást fejtenek ki a konformitás irányába. 23 Csoportgondolkodás Valahányszor az erős csoportkohézió megakadályozza fontos és eltérő vélemények kifejtését, mindig fennáll a veszély, hogy a valóságnak nem megfelelő döntések születnek. 24 • meeting (találkozás), • kapcsolatteremtés, • szponzor (támogató a csoportban). Az önsegítő csoportok jellemzői: szolidaritás, egyenrangúság, önkéntesség, funkcionális vezetés (nem személyhez kötött), állandóság, spiritualitás (liturgia, szertartás), függetlenség, erős identitástudat (a csoport felvállalása), saját hagyományaikra épül. Önsegítő csoportok fajtái: • alacsony

küszöbű intézmények, csoportok (nincsenek nagy megkötések a bejutáshoz), • problémára létrejövő önsegítő csoportok, • az önsegítő csoportokat támogató csoportok (pl. hozzátartozók: beteg gyerekek szülei, alkoholisták házastársai, stb.), • clearing house (segítségével létrejövő csoportok). 23 Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés pszichológiája (Gondolat, Bp. 1989) 24 Forgas, Joseph P.: im szociális munka 9 1 A szociális áttekintés segítés gyakorlata - A közösség feladata volt az elesettek felkarolása. Ha az integrációs rendszerek nem működnek, akkor van szükség segítségre: ha a család nem működik (pl. árva, özvegy), ha a munkamegosztás nem működik (pl. rokkant), ha az érték és normarendszer nem működik (devianciák). A szociális gondoskodásnak a felelőssége ott van Hammurabi rendeletében, Mózes törvényeiben, Jézus szolidaritásról szóló tanításaiban. A vallási hagyományok is a

jótékonykodást elismerik. Szolidaritás: érték, jó a segítség, biztonság: ma neked, holnap nekem, a szegénység veszéllyel jár: pl. járványok A tradicionális közösségek szétesésével kerül előtérbe az intézményes gondoskodás. Erzsébet 1601-es szegénytörvénye (dologház) Toynbee Hall: Samuel és Henrietta Barnett (1884) settlementje. Chicago Hull House: Jane Addams - Ellen Starr (1889) 1931-ben J. Addamsnak Béke Nobel-díj Hull House Maps & Papers: Florence Kelley (1895) COS - London, Octavia Hill (1869), Stephen Humphrey Gurteen tiszteletes - Buffalo (1877) COS - Baltimore, Mary Richmond (1889) 1917ben könyve: Social Diagnosis szerint a csegénység csak 10%-ban önhiba (egyébként társadalmi problémák okozzák: munkanélküliség, gazdasági hullámzások, alacsony bérek, betegségek, munkahelyi balesetek, stb.) M. Richmond: Mi az eseti szocmunka (1922): leletek gyűjtése, diagnózis felállítása és kezelési terv) Alice Salomon: Szociális

Segítséget nyújtó Leányok és asszonyok Csoportjai (1893). Az első nőiskola igazgatója (Berlin, 1908), 1927-től tankönyveket ír. Marie Baum: első integrált családgondozás elmélete. Szemléletváltás: a Viktóriánus kor egyéni kudarcként kezeli a szegénységet, így az érdemes és nem érdemes szegény kategóriák vannak. Professzionalizálódás: - az önkéntes segítség már nem megfelelő, - társadalomtudományok, - munkásmozgalom, a középoszt. konzervatívsága, - Freud pszichoanalízise. Új megközelítések: - pszichológiai elméletek és technikák, - 1904-től az egészségügyben a medikális szemlélet kialakulását hozta, - de Bernstein szerint nem mindig működik az analizálás (a középoszt. kidolgozott kóddal, de az alsó oszt. csak korlátozott kóddal rendelkezik) Irányzatok: - morális-etikai, - pszichopatológiai, - pszichoszociális, - radikális-politikai. A professzionalizáció sajátosságai: • tudományosság, •

szakterületté válás, • értékrend kialakulása, • strukturáltság, • technikákkialakulása. Beépül a bürokráciába, hatalommal is rendelkezik (pl. gyámság, kényszerítő eszközök, stb) Megjelenik a szakmai specializáció: • pszichiátriai, • gyermekjóléti, • klinikai, • pártfogó, stb. Az oktatás fontosságát az ENSZ is kiemelte 1951ben. Különböző életszituációkkal foglalkoznak: • gyerek-fiatalok, család, • idősek, • fogyatékosok, • szenvedélybetegek, • devianciák, bűnmegelőzés, büntetettek, • élet minőségével kapcsolatos területek: pl. munkanélküliség, szegénység, lakás, hajléktalanság, stb. A szociális munka gyakorlata: • értékek, • célok, • szankciók, • ismeretek és módszerek együttese, • beavatkozás, • problémamegoldó folyamat. Szakmai szocializáció során szakszerűség: • tudás (szemlélet, elméletek, technikák, információk), • értékrend, etikai kódex, • szakmai

személyiség. A szoc.munka értékei: • humán értékrend, • Emberi Jogok Nyilatkozata, • alapérték a kliens részvétele, bizalma, önmeghatározása, • szakmai értéknek számítanak az etikai elvek (mert ezek mindig értékekből származnak). Érték = mi a jó, elvárható / etika = mi a helyes, korrekt. A szoc.munkás értékei a társadalom értékeiből származnak, de nem azonosak velük. Eltérések mindig vannak pl. a hangsúlyokban, prioritásokban Szakmai etikai kódex: • a szakmai értékek átváltása viselkedésbeli elvárásokká. • irányelv a dilemmák kezelésére, • a szakmai kapcsolatokat szabályozza. 10 • a kliensnek abban nyújt segítséget, hogy a kompetencia és a szakmai integritás kérdéseit megismerheti ebből. Humán ökorendszer Az embereket szociális viszonyok komplex hálója veszi körül, itt bonyolult kölcsönhatások működnek. A probléma ebben a kölcsönhatásban keletkezik. Öko-rendszer (az ember és

környezetének kölcsönhatása): • 1. az ember testileg • 2. intraperszonális szint • 3. interperszonális szint • 4. család és kiscsoportok, • 5. a helyi közösség, • 6. adott kultúra, • 7. nemzet, állam, társadalom A szintek között interakciók vannak. A társadalmi zavarok az integráció zavarai: diszkrimináció, deviancia, család felbomlása, munkanélküliség, alacsony iskolázottság, stb. Az integráció különböző szinteken történik (pl. család, egyház, stb.) Csak ezután következik a szakszerű beavatkozás. Aszociális funkcionálás a cél. 2 Kompetencia a szociális munkában Az ismeretek szélessége: • az általános szoc.munka ismeretei, • egy adott gyakorlati terület ismeretei, • egy adott intézmény működésének ism. • egy bizonyos interakció ismeretei ↓ Az ismeretek mélysége (amikor egy bizonyos problémahelyzettel áll szemben) (Morales-Sheafor, 1989.) Tudás: • empirikus, • tárgyilagos, •

bizonyítható. Érték: • jónak, kívánatosnak tartott célok. Egy értéket egy másikkal nem lehet megkérdőjelezni,ismerettel igen. Etikai döntéshozatal kényszere Etikai dilemmák: • versengő értékek, • versengő lojalitások, • több eltérő alrendszerből álló kliensrendszer, • értékilemmák. Akkor elfogadható egy érték sérelme, ha azzal egynagyobb érték sérelme kerülhető el. Készségek a szoc.munkában: • közvetlen gyakorlat, • erőforrások használata, • közvetett gyakorlat, Kiemelt készségek: • kommunikációs, • kapcsolatok használata, • eredmény elérése. Készségek: • eljárások, rutinok, a szakma begyakorlása. Készségcsomagok "használata": • esetkezelés, • családgondozás, • csoportmunka, • közösségi munka, • adminisztráció. Kompetencia és határok ismerete: • kompetenciahatárok, • szakmai határok, • személyes határok. Önismeret - önbizalom - önvédelem! Intuíció -

kreativitás - élettapasztalat! A problémamegoldás a szoc.munka folyamata Szükséges hozzá: • megfelelő elméleti tudás, • szakma értékei és szabályai, • megfelelő viszony a klienssel, • együttműködés a klienssel. A problémamegoldó magatartás: • fel kell ismerni a szükségletet, • a probléma megnevezése, • a helyzet tanulmányozása, adatok gyűjtése, • alternatív cselekvési módok, • döntés és végrehajtás, értékelés. Ez tulajdonképpen a reflektív gondolkodás 5 fázisa. Problémamegoldó modell A kontaktus felvételének fázisai: • 1. a probléma körülhatárolása, meghatározása, • 2. a cél meghatározása, • 3. szerződéskötés, • 4. felmérés, • 5. értékelés, • 6.cselekvési terv megfogalmazása, • 7. gnosztizálás A cselekvés fázisai: • 8. a terv végrehajtása, • 9. befejezés, • 10. értékelés 3 Az egyéni esetkezelés készségei. Az interjú Esetkezelés: • interjú, •

kommunikáció, 11 • felmérés, • probléma vizsgálata, • problémamegoldó folyamat végigvitele, • források mozgósítása, • kliens készségfejlesztése, • eredményesség - befejezés, • értékelés. Az interjú 3 típusa: • információs • a probléma hátteréről, élettörténetéről • diagnosztikus • döntés előkészítés, specifikus döntés • terápiás interjú • változást akarunk elérni. Az interjú szerkezete: • felépítő szakasz, • középső munkafázis, • lezárás. A kliens jó érzéssel menjen el, a szabályokért a segítő felel. Kérdezés: • információszerzés, • segíteni az elmondásban, • kapcsolatteremtés, • ráirányítás, • fókuszálás (minden terület más fókuszálást igényel, ezért hogyan értelmezem) • direkt kérdések az érzelmekre, • egyre inkább szűkíteni a lényegre a kérdéseket, • tesztelő kérdések (pl. mennyi, milyen, stb) Kérdezési hibák: • sugalmazás,

• nyomozás, • kihallgatás, • szuggesztív, • bombázó, • homályos, • igen-nem, • értékítéletet erőltető. Hatékony kommunikáció ADÓ csatorna VEVŐ gondolatok ejuttatás dekódolás kódolás válasz fogalmazódik Hatékony üzenetküldés: • úgy értsék, ahogy mi (azonosság jöjjön létre) • visszajelzés legyen • legyen teljes az üzenet és specifikus • adekvát és kongruens verbális és nonverbális közlés • redundancia (többféleképpen közölni) • megfelelő legyen a befogadónak (kultúra és nyelvi szinten, tapasztalati és élmény háttér szintjén is) • az érzelmek pontos fogalmazása. A Közlő megbízhatósága: • megbízok-e benne • milyen motívumai vannak • kongruens-e • dinamizmusa elfogadható-e. Specifikus megértő készségek: • parafrázis (saját szavakkal kifejezni), • a közlő érzelmeinek érzékelése, • a jelentéseket tisztázni. 4 Az esetkezelés készségei. A felmérő vizsgálat A

felmérés folyamata: • információk beszerzése, • elemzés, • a felmerült momentumok "elrendezése", • Eredmény: • a probléma megfogalmazása az összes tényezőjével. Fontos a pozitív tényezők befoglalása a felmérésbe (erőforrások, adottságok, stb.) Információforrások: • kérdőívek, • szóbeli beszámoló • nonverbális viselkedés, • interakciók közvetlen megfigyelése, • kiegészítő információ másoktól, • pszichológiai tesztek, • személyes tapasztalatok. Információforrások felosztása: • közvetlen és közvetett • interakciók - szóbeli beszámoló • elsődleges és másodlagos • szóbeli beszám. - mások inform A probléma azonosítása: • miben látja az ügyfél a problémát, Milyen területeket kell ezután felmérni: • környezeti tényezők • társadalmi környezet és egyéb rendszerek • kapcsolati rendszerek • családi, társadalmi hálózat (barátok, közintézmények, szakemberek,

stb.) Fejlődési szükségletek felmérése Fejlődési és változási szakaszok nehézségei Változások: • házasság, • özvegység, • munka vagy szakma megváltozása, • válás, elválás, • nyugdíjazás, • egyedüli szülővé válás. 12 Az emberi viselkedés célirányos, adott viselkedésre késztetnek külső események, egészségi és pszichés állapotok. Tudnunk kell, hogy a szereplők összjátéka hogyan hozza létre aproblémát. Fontos tehát a szerepek meghatározása. A probléma értelmezése: Fontos, hogy a kliens hogyan értelmezi, tisztázni kell a hozzáállását. Esetleg téves magyarázatok vannak (pl. címkézés, téveszmék, áltudományos magyarázatok, irreális elképzelések, stb.) A felmérés vonatkozik a problémás viselkedés gyakoriságára is. Előzetes események (felgyorsító események). Érzelmi reakciók Megoldási sémák, kísérletek, készségek (kibújási séma, agresszivitás, megalázkodás, stb.) A

készségek kiemelése fontos. Intraperszonális, személyközi és környezeti rendszerek kölcsönhatásából jönnek létre a problémák. Intraperszonális rendszerek tényezői: • biofizikai • fizikai megjelenés, egészségi állapot • érzelmi • megfelelő kifejezése, uralkodni tudás képessége, stb. • értelmi • gondolkodási minták, értelmi működés, ítélőképesség, valóságfelmérés, koherencia, megismerési hajlékonyság, értékek, tévhitek, énkép • viselkedési • érzékelési • kulturális • motivációs (iránya és mértéke). Öko-térkép Diagramm a kapcsolatokról: • milyenek vannak, • kölcsönösek-e, • milyenek nincsenek, stb. Rendszerelemzés Beavatkozási irányok rendszere Kimeneteli célok Beavatkozási irányok meghatározása: meghatározása: mit akarunk javítani? mit akarunk megváltoztatni? Akciórendszer stratégiák és módszerbeli célok meghatározása: mit teszünk mindezért? A végrehajtás után a

kimenetelt értékelnünk kell. 5 Az egyéni esetkezelés készségei. A tanácsadás Hivatásszerű kapcsolat: • célirányos, • fókuszált, • időben behatárolt. Az interakció kezelése a problémamegoldás során • pontosan mondja el problémáját, • a jelenlegire összpontosítson, • egyszerre csak eggyel foglalkozzon, • mást figyelmesen meghallgasson. A problémamegoldás lépései: • a probléma elismerése, • elemzése, szükségletek megállapítása, • ötletbörze, • megoldások értékelése, szelektálás, • a kiválasztott megvalósítása, • értékelés. Esetmenedzser szerepe: • Az intézeti környezet javítása • személyzet, foglalkoztatás, tárgyi környezet. • az ügyfelek "képessé-tétele" • új erőforrások teremtése • együttműködés: intézményekkel, lakóhelyi vezetőkkel, képviselőkkel, célcsoportokkal. • társadalmi akció és képviselet • képviselet (esetképviselet és

osztályképviselet) • társadalmi akció (tárgyalás, fellebbezés, törvényes eljárás kezdeményezése, bizottságok létrehozása, petíciók, informálás: a lakosságot, képviselőket, közhivatalnokokat). Egy helyzetnek különböző dimenziói vannak: • mik a problémák ténylegesen, • a kliens hogyan látja, • kik és hogyan játszanak szerepet, • hol és mikor történik, • gyakorisága és története, mi az, ami fenntartja, • hogyan próbálta kezelni, • milyen készségei vannak, • milyen erőforrások szükségesek. Irányzatok jellemzői A behaviorista szoc. munka • céltudatosság, módszeresség, strukturáltság, konkrétság, tudományosság, explicitás • a viselkedés mérhető, megfigyelhető, leírható stb. Válaszoló (reszpondens) kondicionálás 13 • magyarázat, hogy miképp jött létre a problémás viselkedés és módszer a megszüntetésére. (A stimulus megszüntetése, hogy a reakció kívánatossá váljon, ezért

valami kellemes momentumot az eredeti stimulus helyett) Műveleti (operáns vagy instrumentális) kondicionálás • Az egyén maga hordoz egy olyan választ, amelyre a környezet reagál. A kliensnek új interakciós stílust kell megtanulnia. A kívánatos viselkedést kell támogatni. Szociális tanulás vagy mintakövetés A legtöbb viselkedést ezzel tanuljuk meg. ABC-analízis • A megelőző események, • B viselkedés, • C következmény. Probléma, ha excesszív viselkedés (túl sok a nem kívánatosból) és deficiens viselkedés (túl kevés a kívánatosból) a jellemzőek. A rosszul alkalmazkodó viselkedés a problémás, a szociális konformitásban zavar van. Szerződéskötés • célok, • azok elérésének módjai, • résztvevők szerepei, feladatai, • beavatkozások és módszerek, • találkozások. Célok: • egyszeri célok vagy folytonos/folyamatos, • közös célok és kölcsönös célok (csoportnál és pároknál), • az ügyfél által

kívánt, • mérhetőek legyenek, • megvalósítható legyen, • összeegyeztethető, • pozitív formában megfogalmazni. Családgondozás 6 A család normál működése Nincs jó és rossz család, hanem egyensúlyban lévő és az egyensúlyból kilendülő család létezik. Egyensúly olyankor van, mikor vannak eszközeink a megoldásokhoz. A kilendülés az tképpen, hogy nincsenek eszközeink a problémákhoz. A családgondozáshoz tolerancia szükséges, tudnunk kell, hogyan érzik magukat a saját családjukban. Ennek felméréséhez kérdések: - 1. Szeretsz-e a családodban élni? - 2. Úgy érzed-e, hogy barátokkal élsz, akikkel kölcsönösen szeretitek egymást, akikkel bizalommal vagy? - 3. Ad-e izgalmat és örömet az, hogy a családodban élsz? 25 A hosszú életű kapcsolathoz szükséges: - figyelem egymásra, - idő egymásra, - érdekes, izgalmas legyen a kapcsolat. Virginia Satir szerint a család: emberformáló műhely, aminek az a lényege, hogy

megtanít emberi módon élni. 26 Dimenziók: - önértékelés, - kommunikáció, - szabályok, - a társadalommal való kapcsolat. Önértékelés Az önértékelés az ember érzése és képe önmagáról. A helyes önértékelés az, amikor tisztában van értékeivel, gyengeségeivel, hibáival. A helyes önértékelés kialakulásához a szülőknek sok időt kell áldozniuk. A szülő feladata: - támogasson, - elfogadjon, - toleráns legyen. Kommunikáció A kommunikáció az a mód, ahogy az emberek megértetik magukat egymással. Szabályok A szabályok meghatározzák hogyan kell élni, cselekedni, ahogy a családban működőképesen tudnak a történések folyni. A jó szabály: - rugalmas, - változtatható, - emberi. Az önként elfogadott szabályokat mindenki szívesebben tartja be. A rossz szabály önmagáért van, nem értünk. Rossz az is, ha a szabályokat presztízskérdésként kezeljük. A szabályok, a szabályozás az élet hozzátartozója, nem pedig a

hatalmaskodás eszköze. A jó szülő nem parancsoló főnök, hanem megbízott vezető. A társadalommal való kapcsolat Az a mód, ahogy az emberek a családon kívüli családokhoz, intézményekhez viszonyulnak. A szülők kínos helyzetektől akarják megkímélni a gyerekeket, de minél inkább ezen iparkodnak, annál inkább több nehézsége lesz a gyereknek, mert nem tanulja meg az alkalmazkodást, a viszonyulást. Akkor jó a világgal való kapcsolat, ha a választáson alapul. Satir, Virginia: Az új családműhely (BFI, Bp. 1993.) 26 Satir, Virginia: i.m 25 14 A kapcsolatteremtés nagyon nehéz: - azoknak, akik vmilyen értékeket hordoznak, - akik vmilyen titkot őriznek (pl. etnikai hovatartozás, betegség, stb.) A jól működő család jellemzői Jordan: A mentálisan egészséges családra jellemző: - képes tolerálni a viselkedések, vélemények sokaságát, - az új gondolatokat könnyebben fogadja be és reagál is rájuk, - vannak problémáik, de a

problémákra új megoldásokat találnak. Satir: Tápláló vagy éltető család: - érezni lehet a természetességet, elevenséget, őszinteséget, szeretetet, - meghallgatják egymást, - tekintettel vannak egymásra, - kimutatják szeretetüket, de rosszallásukat is, - a lakásuk kényelmüket, örömüket szolgálja, - csendjük békés csend, nem a félelemnek, az óvatosságnak a csendje, - örömmel érintik meg egymást, - tudják, hogy az élet problémákkal jár, vannak megoldásaik a problémákra, - a változásokra tudnak reagálni. 27 Egy kapcsolat biztonságot jelent, tervezhető kell, hogy legyen. A jól működő család mindig keres megoldásokat a problémákra, rugalmasan áll hozzá ezekhez a kérdésekhez. A család nem azonos a bajával, ami működik benne, arra kell építeni. Bármilyen formátumú család lehet jól működő család, ehhez 2 kellék kell, hogy bármilyen család jól működjön: - hitelesség, - kreativitás. hitelesség: érzések és

viselkedés, kreativitás: a kihívásokra válaszolni. Mindenkinek definiálnia kell a családban a helyzetét. A családi élet szakaszai 1. Az otthon elhagyása (egyedül élés) Az önállóságát elért fiatal, már a független életre képes, kialakult személyiség. 2. Házasságkötés (párban élés) Ki kell alakítani egy saját életformát. A szülőknek nehéz elfogadni, hogy a gyerekük saját életet fog élni. 3. A gyermekes család A 2 tagú család 3 tagúvá válik. 4. Kamaszkor, serdülés a családban 27 Satir, Virginia: i.m A család rugalmassága itt méretkőzik meg. A küzdőképesség és a vitakészség kialakulása, a különbözőség elfogadása. Kölcsönös toleranciát kell kialakítani. 5. Üres fészek (a gyerekek kirepülése) A kb. 40-50 éves korosztály, a "szendvicsnemzedék", a szülők és a gyerekek támogatása egyszerre feladat. A válások gyakorisága nagyon magas. Kapuzárás-effektus, stb Újra egymásra kell találni. 6.

Késői életszakasz A nyugdíjaskor. α A nyugdíjazás is egy nehéz időszak. Magyarországon a házasságok 50%-a 1 év után bomlik fel, mert az első 3 szakasz összecsúszik. Minden szakaszváltás a krízis időszaka lehet. Az új szerephez új kellékek szükségesek. A segítő szerepe: - nem ijed meg a változásoktól, feladatoktól, - bíztató a jelenléte, - meggyőződése, hogy boldogulni tudnak, a probléma kezelhető. 7 A feltáró interjú Az első beszélgetés: - a családból valaki a problémát elmondja, kapcsolatot teremt a segítővel, - ismerkedés, - bemutatkozás (milyen minőségben van jelen a segítő), - a kereteket meg kel határozni. A feltáró interjú csak ezután jöhet, általában egy következő időpontban (min. másfél órásnak kell lennie). A feltáró interjút a család egészével (az együtt élőkkel) kell folytatni, legtöbb esetben a családnál. Nem információkat kell beszerezni, begyűjteni, hanem beszélgetést folytatni.

Nem oknyomozás, hanem nyitott interjú. Nyitott kérdések, nem lehet zárt kérdéseket feltenni, amire eldöntendő, igennem válaszok adhatók csak. Meg kell a családot nyerni. A feltáró interjú felépítése: I. munka, jövedelem, gazdálkodás - realitás - vágyak - miben látják az okot, az akadályokat - mit próbáltak már tenni - miben várnak segítséget. Csak ezután ajánlható fel a konkrét segítség. II. intézmények - milyen intézményekhez fordult már - milyen vágyai vannak, milyen intézményt szeretne (iskolát a gyereknek pl.) 15 - miben látja az okot, az akadályokat, - mit vár tőlünk. Ezután lehet csak foglalkozni az esetével, esetleg bizalmat kelteni a már igénybevett intézmény iránt. III. Szociális háló, kiterjedt család - realitás: tartja-e a kapcsolatot, milyen emberi közeg veszi körül, van-e kire számítani - vágyak: milyen kapcsolatokat szeretne - okok: miért nem működnek ezek a kapcsolatok - hogyan lehetne ezeken

változtatni. IV. Struktúra Ki a domináns, ki az elnyomott a családban, milyenek a megnyilvánulások, ki a kezdeményező, ki a félrehúzódó, stb. A stressz-megoszlás milyen a családban. Team-munka Az információkkal rendelkező segítő nem dönt, hanem az esetet megbeszéli a kollégákkal. Ki az esetgazda? A többiek akkor kapcsolódnak be, ha ezt az esetgazda kéri. Jól űködik, m Nincs szociális szociális ellátást probléma, de nem igényel nem működik jól a család Jól működik, csak az anyagi támogatás hiányzik Komplex probléma A jól működő családon belül a problémákban segítik egymást. Sok esetben csak meg kell beszélni az adódó nehézségeket. 8 A család egy rendszer A családot rendszerként kell felfogni. A család egy rendszer, ahol az emberek interakciókban vannak egymással. A rendszerrel van probléma, nemcsak azzal, aki hordozza, a gyengébb láncszem jelzi, hogy probléma van ("indexpáciens",

"jelzőpáciens") A legtöbb probléma kommunikációs probléma. Ha megromlik a viszony, akkor semmi sem működik. Meg kell vizsgálni: - mi jellemző a családra normál helyzetben, - hogyan működik, - mi a probléma, - hogyan kezelik a problémát, - hogyan kommunikálnak. Alrendszerek és az azon belüli határok A rendszeren belül alrendszerek vannak (szülők, gyerekek, fiúk, lányok, stb. alrendszerei) Az alrendszerek között határok vannak: Tiszta határ azt jelenti, hogy a kapcsolat meghitt, de a pszichológiai funkciók nem olvadnak össze, mindenkinek van döntési kompetenciája. Merev (rigid) határ mikor nincs kapcsolat egymás között (a deviáns családokra jellemző). Diffúz határ esetén egybeolvadás jön létre, átveszik egymás érzelmeit (pszichoszomatikus családra jellemző). Diád és triád A diádikus kapcsolatok kettős kapcsolatok (anyaapa, apa-fia, anya-lánya, apa-lánya, anya-fia, testvérek közötti kapcsolatok hogyan

működnek). A triád 3-as viszonyt vizsgál. A viszony lehet kiegyenlített, mikor kölcsönös, ill. nem kiegyenlített, ha nem kölcsönösek az érzelmi viszonyok. 9 Technikák 1. hipotézis alkotás Előfeltevés. Az előítélet vélemény másokról, alapok nélkül. Előfeltevésre szükség van Az előítéleteket "megszelídíteni" lehet az előfeltevésekkel, de ezeket mindig felül kell vizsgálni, hogy beigazolódtak-e vagy sem. A tájékozódás első "állomása" is az előfeltevés, majd a korrekció következik, s újabb előfeltevés. 2. neutralitásra törekvés Semleges környezetet kell biztosítani, a segítői helyzetben elfogadó módon megpróbálni mindenki véleményét kimondatni. Mozgásba kerülnek a dolgok (ami már önmagában is előrelépés). Provokáló lehet ez a technika. 3.cirkularitás Ismétlődő viselkedések, interakciók. A cirkuláris kérdések, s reflexív kérdezési mód egy kérdezési technika. A családterápia

beavatkozó kérdezés is egyben. Ha nincs jövőképük, jövőre irányuló kérdések (mit szeretne? pl.) stimulál a jövő teendőire Megfigyelő perspektíva kérdések: a megfigyeléseket kimondani, hogy egymás működését megértsék. Rejtett összefüggéseket kiemelő kérdések: visszajelezni a rejtett összefüggéseket (provokatív sokszor). Családgondozási szempontok Az emberi problémák száma, az emberi bajok mennyisége aránytalanul nagyobb, mint a társadalom által szervezett segítő kapacitás. A relatív hiány a segítő erőkkel való gazdálkodás 16 szakszerűtlenségéből fakad. 28 A segítők számát nem növelni kell, hanem a szaktudásukat kell fokozni. A pszichoszociális rendszert kell a családban segíteni. A társadalom mindeddig szinte kizárólag biológiai és szociális szinten igyekezett támogatni a családokat. A családi interperszonálisinterakciós viszonyok értése és kezelése háttérbe került, pedig a működési

zavarok elsődlegesen, eredeti formájukban ezen a szinten jelennek meg. Zavarfelismerő rendszerek vannak, de a felismerés mellett a megoldás nem kielégítő. Az intézmények a tünetekre érzékenyek, ezeket azután külön-külön, az eredeti családi kontextusból kiszakítva kezelik. Minden más segítség (biológiai, szociális) is elveszti hatékonyságát, ha a pszichológiai jelenségek szintjét figyelmen kívül hagyjuk. Minél nehezebben tudja egy család saját szerveződését kialakítani és a fejlődésével kapcsolatos feladatokat megoldani, annál szélesebb lesz az a hálózat, amelyet a különböző szakemberekből maga köré gyűjt. A külső szakember mintegy pótolja, kiegészíti a család szerepkészletének egyik-másik hiányzó elemét, a segítőre ruházza pl. a döntés és gondoskodás szerepeit, amelynek ellátására önmaga nem képes. Ha valamely szervezet erőteljesebben próbál mélyebb változásokat elérni a család működésében, és

az intervenció fenyegeti a család kialakult egyensúlyát, - az egyes intézmények képviselőit képes "kijátszani" egymás ellen. Ezzel saját belső konfliktusait a családon kívülre helyezi, és az intézmények közötti konfliktus formájában jeleníti meg. A családon belüli változások nem érhetők el addig, amíg nem értjük meg és nem kezeljük szakszerűen a család és környezete kapcsolatát. Ha nincs kapcsolat az intézmények között, a kliens óhatatlanul is ütközőpontjává válik a különböző intézmények által képviselt, egymástól eltérő elveknek. Sok esetben szinte garantálja a beavatkozások kudarcát az a helyzet, amikor a családdal nagyon sok segítő áll kapcsolatban. A családgondozó mind a családdal, mind pedig a család tagjai számára potenciális segítségforrásként szóbajövő intézményekkel el kell tudnia fogadtatni önmagát. A családdal való első találkozás döntő jelentőségű a kapcsolat

sorsának és eredményességének későbbi meghatározásában. 29 A családgondozó segít az érdekérvényesítésben. A családgondozó a szakértő barát (egyszerre jelen van a szakértelme és a jóindulata), nem pedig a hivatali kontroll képviselője, mert személyesen, közvetlenül vesz részt a kapcsolatban, nem tart rideg távolságot, baráti jellegű tanácsokkal segít. A családgondozó a valóságos élettel dolgozik, alkalmazkodnia kell nemcsak a családok valóságos viszonyaihoz, hanem a jelenlegi intézményi realitásokhoz is. 30 Debrecen, 2001. január 18 Rénes László α Hill modellje 8 szakaszt különít el: - 1. az újonnan házasodott pár, - 2. a csecsemős család, - 3. a kisgyermekes család, - 4. az iskolás korú gyermekes család, - 5. a serdülő korú gyermekes család, - 6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család, - 7. a magukra maradt, aktív szülők, - 8. inaktív

öreg házaspár Komlósi Piroska: A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére IN: Családgondozás és iskola - Szöveggyűjtemény, szerk.: Berényi András (KLTE, Db. 1999) 28 Telkes József dr.: Családgondozás Mentálhigiénés szempontok IN: Családgondozás és iskola - Szöveggyűjtemény, szerk.: Berényi András (KLTE, Db. 1999) 29 Telkes József dr.: im 30 Telkes József dr.: im 17