Economic subjects | Finances » A magyar közigazgatásról

1 A magyar közigazgatásról A magyar közigazgatás tudomány főbb irányzatai 1. Politika tudomány: a magyar poltikatudomány megteremtője Concha Győző Elméletét két oldalról kell szemlélni: a) hogyan viszonyul a Lorenz von Stein által megalapított klasszikus közigazgatástanhoz; b.) hogyan állította kortársának, Pulszky Ágostonnak a szociológiai államtudományát. Lorenz von Stein közigazgatástanának anyagát három forrásból merítette: Kameralisztika, rendészettudomány, vulgáris német közigazgatástan. Ezeket ötvözte és megjelentette Államtudomány c. munkáját Stein mellett még a német Rudolf Gneist gyakorolt hatást a magyar politikatudományra, különösen az angol önkormányzatokról írott munkájával. Concha elmélete szerint a politikatudomány csak az állam tanait foglalhatná magába, azonban mégis belekerül a társadalomtan, a társadalmi struktúrákkal foglalkozó tudomány. Concha nyomában haladva a politikatudomány

másik nagy képviselője Balogh Artúr és Erky István. 2.Közigazgatási jogtudományi irányzat: O Mayer tételes jogi elemzése révén jogi fogalmakat és intézményeket dolgozott ki. A magyar közigazgatási jogtudomány jewles képviselője Tomcsányi Móricz, aki három nagyobb művet6 alkotott: Magyarország közjoga; a magyar közigazgatási jog alapintézményei; Magyar közigazgatás és pénzügyi jog. Több monográfiát is megjelentetett. Tomcsányi felfogásában a közigazgatás a törvényhozás melletti másik közfunkcióü, mely két részre oszlik: végrehajtási rendeletek kiadása; közakarati rebóndelkezések(tv, rendelet, szokás) . Elmélete szerint a közigazgatási jogviszony az állam és egyesek között kooperativ viszony, mely kétféle: a.) elsődleges (pl az egyes iparengedélyért folyamodik); másodlagos, (pl. kisajátítás) A kooperációt valóságos jogügyletnek, közigazgatási jogügyletnek nevezi, amelyben az egyén és az állami szerv

állnak egymással szemben. Megkülönböztetünk hatósági ügyfelet és magánügyfelet. Tomcsányi dolhógozza ki a közigazgatás alanyi jog fogalmát A pozitivista közigazgatási jogtudomány magyar képviselője Kmety Károly, aki a jogpozitivista irányzat a hatályban lévő közigazgatási jogszabályok értelmezését, magyarázatát végzi el. 3. A formális-racionális közigazgatástani irányzat: Formális racionális közigazgatásról olyan tudományos irányzat, ami leválasztja a közigazgatás kutatását azokról a politikai célokról, amelynek a megvalósítására a közigazgatás irányul. A magyar közigazgatás legnagyobb képviselője Magyari Zoltán. Azt hitte, hogy a közigazgatás puszta belső racionalizálása eredményes lehet a politikai rendszer megváltoztatása nélkül.Abból a nagy átalakulásból indult ki, amely a gazdaságban, a társadalomban, a XIX. És XX Században lezajlott, melynek során, az un Preindusztriális államból

posztindusztriális állam lett, ami a közigazgatás mélyreható átalakulását is eredményezte, Megszaporodtak azt állami feladatok, és az állam kénytelen volt teljesen új területen fellépni, mint a vasút építés, közlekedés, egészségügy, szociális ügyek, társadalom biztosítás stb. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához szakértelem kellett. Nem tudja megoldani a felmerülő problémákatz sem a törvényhozás, sem a bíráskodás, csupán a közigazgatás. Megvátozik a közigazgatás személyzete, a szakértelem nélküli laikosok helyét átveszik a szakértő bürokraták. Magyarira különös hatással volt H Fayol francia mérnők, aki a szervezeti tevékenység öt stádiumát állítja fel. Ezek: 1 előrelátás; 2 szervezés; 3 parancsolás; 4 koordináció; 5 ellenőrzés Nemcsak azzal foglalkozott, hogy milyen az igazgatás, hanem azzal is, hogy milyennek kell lennie. Az amerikai szerzők közül ketten hatottak különösebben Magyar

munkáságára: W.F Willoughby és L Gulick Willoughby a funkciókat két osztályba sorolta: 1. Igazgatás, irányítás, ellenőrzés, amelyhez hozzátartozik még a szervezet kiépítése, a személyi feltételek, a dologi és használati javak előteremtése,(mindezt általános igazgatásnak nevezi) 2. Végrehajtása a parancsoknak Az adminisztratív tevékenységet is két részre osztja: elsődleges, vagyis a szakirányú tevékenység, amire a szervezetet létrehozták, másodlagos, vagyis institucionális, amit a szervezetnek saját fennmaradása és működése érdekében kell tennie. L. Gulic: a szervezeti tevékenység felépítését tovább fejleszetette, amely az angol szavak kezdőbetűinek nyomán POSDCORB-nak neveztek el. 1 tervezés, 2 szervezés, 3 szakértői testület felállítása a vezető mellett, 4 igazgatás, miont folytonos döntéshozatal, 5. koordináció, 6 jelentés a dolgok állásáról, 7 pénzügyi eszközök előteremtése és felhasználása

Magyari is kidolgozta a közigazgatási vezérkar tervezetét, oly módon, hogy működése ne terjedjen túl a közigazgatási apparátuson: 1. Szervezési osztály, 2 személyzeti osztály, 3 Gazdasági szervezési osztály, 4 Kodifikációs osztály, 5 Eredményességet vizsgáló osztály, 6. Közigazgatási vezérkari iskola Magyari az egész közigazgatás racionalizásának megoldására is tett javaslatot. A miniszterelnökség állandó feladatai: 1. OGY Összehívása; 2 tv Tervezet előkészítése Ogy elé terjeszutése; inetrpellációkra adandó válaszok, 3. Külüggyel kapcsolatos intézkedések A Miniszterelnökség belső tagozódása: 1897-től álatalánosan jellemző belső tagozódás: elnöki, nemzetiségi (kisebbségi) és sajtóosztály. Más egységek, hosszabb rövidebb ideig a változó kormány politikájának érdekeit szolgálva szerveződtek A hivatali szervezet egyre bővülő hatásköre miatt meghatározóvá vált a miniszterelnöki

államtitkárság. Az államtitkári tisztség folyamatossága dominált, de időnként kisebb megszakításokkal a tisztség betöltését szüneteltették. A szociális igazgatás irányító szervének megnevezése a két vh. között: Belügyminisztériumhoz tartozott. Országos Szociális Felügyelőség, a ONCSA: Országos Nép- és Családvédelmi Alap: részletekben ugyan, de egyes családoknak nyújtott támogatást, azt a látszatot keltve, mintha az állam a tőke és a munka közötti mérséklő szerepet töltené be, a dolgozókat támogatná, aznban a kizsákmányolás nem szűnt meg hanem növekedett, a kapitalista rendszer nem változott. A második vh- amikor az uralkodó osztályra veszélyes kimenetelű szakaszához értkezett, a kormány az alap részére elég jelentős támogatást biztosított. Alaptevékenysége a házépítés, földtulajdon, és haszonbérleti jutrtatás, államkölcsönök, kertészeti és háziipari szervező tevékenység, házasodási

kölcsönök (ezt gyerekkek lehetett törleszteni), és nyári napközitáborok szervezése keretében folyt.Az ONCSA szervezete az Országos Szociális Felügyelőséghez, felsőfokon a Bm-hoz tartozott Törvényhatóságonként egy-egy közjóléti előadóból, egy esetleg több szociális gondozóból, és szövetkezeti formában, de állami tőkével működő 2 közjóléti szervezetekből állt, Hivatali főnöke az alispán volt. A BM-hez tartozott a gyermekvédelem, közegészségügy, gyámügyi igazgatás. 1939.évi II, tv A honvédelemről: megteremtette saját szervezetének és működésének jogi kereteit A honvédelmi érdekek kielégítése érdekében létrehozta a Legfelső Honvédelmi Tanácsot, amelyet az elnök vezetett. A tanács létrehozta az országmozgosítási kormánybiztosi intézményt. , kidolgozta a felvídéki és erdélyi katonai közigazgatás irányelveit, majd a háborúba lépés után az összes hadüggyel kapcsolatos lényeges

rendelkezéseket elkészítette. 1886.évi XXI,tv A törvényhatóság (megye) hármas hatáskörét állapította meg: 1) saját belügyeiben önállóan intézkedik; 2) közvetíti az állami közigazgatást; 3.) politikai ügyekkel is foglalkozhat, vagyis ilyen ügyeket megvitathat, aállást foglalhat, melyet közölhet a többi törvényhatóságoknak és a kormánynak is. A kögyűlés összetétele: fele választott, fele virillis képviselőkből állt. A főispán , akadályoztatása eset6én a az alispán hívta össze. A Közigazgatási bizottság hatásköre: általános felügyeleti, fellebviteli, fegyelmi. A községi képviselőtestület végrehajtó szerve a községi elöljáróság volt. Az előljáróság a az egyedi tisztviselők( bíró, jegyző, esküdtek, közgyám, orvos) gyűjtőfogalma, külön hatáskörrel nem bíró szerv. Községi illetőség: sajátos viszony a község mint jogi személy, és a községben élők között, ami jogokat ls

közótelezettségeket határoz meg. A község jogtudományi fogalma: törvény nem határozza meg. 1870-ben a tv Annyi említést tesz, hogy a községek a modell harmadik szintjén helyezkednek el, kis-közép-és nagyközségek. Község: államtagozati minőséggel rendelkező helyhatóság, amely a tv.-ben maghatározott célra jön létre, meghatározott községi területen, községi illetőséggel rendelkezők ügyeinek vitelére. A község egyben önkormányzati és a tv-kel állami feladatok ellátására alkalmas közjogi, jogi személy. A község és a polgár viszonyában a község alanya nem a polgár, hanem a községi polgárok által választással létrehozott képviselőtestület. 1929. évi XXX tv A közigazgatás rendezéséről, főbb részei: 1) szervezeti; 2) jogorvoslati 3) személyi állomány; 4) fegyelmi kérdések. Hogyan változott meg a bizottságok összetétele? ( nyers virrilizmus mivé alakult át?) A testületi önkormányzatok beépültek a

területi önkormányzatokba, a szakmai kamarák 1/5 helyet kapnak. Hány fokú fellebvitelt vezet be az 1929.évi XXX Tv? Egyfokú Milyen elnevezésre váltott át a rendezett tanácsú várost a 1929.évi XXXtv? megyei várossá A fővárosi tv. (Novellái): Budapest székesfővárosi jogállását az 1872éviXXXVItc állapította megÁtmeneti intézkedéseket az 1920.évi VIIItc eredményezett, újjáalakította a fővárosi törvényhatósági bizottságokat A belügyminiszter hatáskörét kiterjesztette a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekre is. , leszállította tisztviselők számát a törvényhatósági bizottságokban. Az 1930 évi XVIIItc-el került sor a fővárosi tv Reformjára, mely hatályon kívül helyezte az 1872évi XXXVI.tc-et és a fővárosi közigazgatás egész kérdését szabályozta Az 1934 évi XII tc (Gömbös kormány) már novelláris volt, melynek célja a kormány központosításának kiterjesztése és a fővároson belül

pedig a tanács helyett a polgármester egyszemélyes vezetésének biztosítása volt. Az 1930 évi tv alapján a fővárosi önkormányzat igazgatásának három általános jellegű központi szerve volt: törvényhatósági bizottság; törvényhatósági tanács ; polgármester. Az 1934 évi XIItc egy fővárosi novellát fogadott el, mely megszűntette a törvényhatósági tanácsot, és kiemelkedővé tette a főpolgármester jogállásár, akit Az államfő nevezett ki. A novella gondoskodott az üzemek átszervezéséről, a fővárosi gazdálkodás t a belügyminiszeterre bízta. 1937-ben elfogadott novella rendezte a kerületi előljárók hatáskörét A magyar Népköztársaság (Károlyi korszak) központi rendszerében bekövetkezett változások során milyen minisztáériumokat alkottak v. szűntettek meg? A monarchia felbomlásával az önálló külügyek intézésére szükségessé vált a Külügyminisztérium felállítása. A kormányzati tevékenység

differenciálódását a Nemzetiségi Minisztérium példázza, melyet minisztertanácsi rendelettel alkottak. A vallás és közoktatás kettéválasztása nyomán létrejött a Vallási Minisztérium és a Közoktatási Minisztérium, A Népgazdasági Minisztérium felállítására a földbirtok-reformmal összefüggésben került sor. A kormány szociális programjának megvalósítását a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumon keresztül látta biztosítottnak. A Néphatározat főbb rendelkezései: A Néphatározat a forradalom alapvető alkotmányjogi szabálya volt. A népköztársaság kikiáltásával a nemzeti függetlenséget a Habsburgoktól való elszakadást deklarálta. Kimondta, hogy a népköztársasági alkotmányt az új választójog alapján sürgösen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg. Az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnökletével működő népkormányra ruházta át. Taxative meghatározta a hozandó törvények

tárgyát: az általános, titkos, egyenlő közvetlen és a nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési törvényhatósági és községi választójogról, az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, továbbá a földműves nép földhözjuttatásáról szólókat nevesítve. 3 Sorolja fel a hatalomkoncentráció (tanácsköztársaság) központi szerveit: 1.) a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése; SZTOGY 2.) Szövetséges Központi Intéző Bizottság; SZKIB; 3) A Kormányzótanács; 4) a Népgazdasági Tanács A SZTOGY kizárólagos hatásköre: Az Alkotmány megállapítása és megváltoztatása; a hadüzenet és békekötés; az ország határainak megváltoztatása. A kiemelt ügyek a nemzetközi szerződésekre, kül- és belpolitika, a gazdasági élet irányítása, a helyi tanácsok hatáskörére, a költségvetés megállapítására, a törvényhozásra, a bíráskodás szervezetére, az amnesztia gyakorlására vonatkoztak. A Népgazdasági Tanács

feladatának eredményesebb ellátására Kerületi Népgazdasági Tanácsot rendszeresített. A területi elv szerinti egységek, az adott országrészben a gazdasági ügyek irányítását és ellenőrzését végezték. 1944. december 20-án az Ideiglenes Nemzetgyűlés deklarációja: Szózat; az állami szuverenitás létesítményének nyilvánította magát. Mit alakítottak meg akkor? Ideiglenes Nemzeti Kormányt Mik voltak a korlátok? 1.) nem változtathatja meg a közigazgatás szerveit; 2) a kormány nem önalizálhat büntetőjogi formában; ha a kormány a felhatalmazási idejének lejárta előtt bukik meg. Milyen elnevezésű testületet hagytak vissza a nemzeti gyűlés helyére? A 21 tagú Politikai Bizottságot Mi volt a gazdaságirányító kormányszerv 1940-1945 között? Gazdasági Főtanács Mikor kezdődik a közjogi interregum? 1918. november 3-án IV Károly nem mond le csak visszavonul, felmenti a kormányt a korábban neki tett esküje alól. 1946. évi I

tv Szerint milyen államforma? Köztársasági államforma Osztrák polgári törvénykönyv: 1811. évi ABGB Polgári magánjog elvei: 1.) a tulajdon szentsége; 2) a szerződési szabadság; 3) a jogegyenlőség Mikor került bevezetésre Magyarországon az OPTK? (Osztrák Polgári Törvénykönyv) az OTPK (ABGB) 1811-ben lett kihírdetve 1853. május 1-én került kihirdetésre Erdélyben 1853 szeptember 1-én) Mit jelent a telekkönyv konstuitiv hatálya? 1855.-ben vezették be Magyarországon az általános telekkönyvet Lényege, hogy minden ingatlan telekkönyvezésrte kerül, és maz ingatlanra vonatkozó minden jogváltozás, csak telekkönyvi bejegyzéssel mehet végbe. A telekkönyv nyilvánossága azt jelentette, hogy a telekkönyvbe bejegyzettek nyilvánosak, közhitelüek, a telekkönyvi bejegyzéssel minden jog hatályossá válik, aki ellentmond, annak kell bizonyítani. Mi az öröklési szerződés és mi a végrendelet? Az öröklési szerződés élők közötti

kétoldalú jogügylet, a végrendelet egyoldalú jogügylet. ITSZ: (Ideiglenes Törvénykezési Szabályok) Sajátos jelentősége van a magyar jogban, mert azt a kompromisszumot tükrözi, amely az osztrák és magyar uralkodók között jött létre a magyar jog és a tényleges gazdasági szükségletek áthidalásaként. Az ITSZ magánjogi rendelkezéseiben három csoportot különböztethetünk meg: 1.) azon rendelkezések, amelyek hatályon kívül helyezték a neoabszolutista rendelkezéseket. Pl hatályon kívül helyezte a szigorúbb osztrák váltó- és csődtörvényt (OPTK) és visszaállította az enyhébb 1840-es magyar törvényeket. 2) azok a szabályok, amelyeket a neoabszolutista rendelkezések ellenére az ITSZ fenntartott és kiegészített Pl: az OPTK ingatlannal kapcsolatos rendelkezései továbbra is hatályban maradnak, ez biztosítja a nagybirtok forgalom- és hitelképességét, a vagyonosok érdekeit szolgálja az a módosítás, hogy az öröklési jognál

megkülönbözteti a szerzeményi és az ági vagyonban történi öröklést, ezzel védve az „Ősi vagyon” családban maradását. 3) azok a rendelkezések, amelyek bizonyos jogszabályokat fenntartva módosítják azokat Pl: a házassági vagyonjogban az ITSZ a jogegyenlőség elvével ellentétben ugyancsak a korábbi magyar tv.-i rendelkezéseket állította vissza, a nemesek és a honoratok részére megmaradt a férj fő szerzői joga, a szerzemény közössége csak a közrendüeknél áll fenn. Fennmaradt a női szabad vagyon, valamint a hozomány és a hitbér intézménye is. Az ITSZ hatálya Magyarországra és a Partiumra terjed ki, Erdélyre nem. A liberálkapitalista magánjog fejlesztésének nény tényezőjét különböztetjük meg: 1.) A tételes törvényhozás: keretében elsősorban a kereskedelmi jogszabályalkotás érdemel figyelmet. A Kereskedelmi törvény a magánjogra is kihatással van 2) Kodifikációs kísérletek: amelyek részben egyes törvények

újbóli megfogalmazását, részben az6 egész magánjogot átfogó kódex szabályozását célozták. 3) A bírói gyakorlat: tölti be a jogalakító, jogfejlesztő tevékenységet 4) A magánjogtudomány, Az érvényes szerződés létrejöttének feltételei: 1.) a felek cselekvőképessége; 2) a komoly és valódi ügyleti akarat; 3) ennek kinyilvánítása és a szerződés; 4.) lehetséges és megengedett volta; 4 Dologi jog: a kapitalista magánjog legfontosabb intézményei tartoznak a dologi jogok közé. Alapvető intézménye a tulajdomjog, ide tartozik a korlátolt vagy idegen dologbeli jog, a birtok intézménye, a szerzői és szabadalmi jog. A tulajdonjog a tulajdonra, mint elsajátításra vonatkozó elsődleges jogi szabályokat foglalja magába. Az ingatlan és ingó dolgokon kívül a szellemi alkotásokon fennálló korlátlan jogot jelenti. A tulajdonjog alapján a a tulajdonost illeti meg a birtoklás, a használat, a hasznok szerzésének és a

rendelkezésnek a joga. A birtok védelembe részesül minden önhatalmú elvonás vagy háborítás ellen. Az eszmei tulajdon jogintézményébe tartozik a szerzői, szabadalmi és védjegyjog Olyan tulajdont képeznek, amely a törvény oltalma alatt áll. Kötelmi jog: meghatározott személyek közötti vagyoni viszonyok összefoglaló elnevezése. Ide tartoznak a szerződéssel kapcsolatos kérdések és a szerződésen kívüli kártérítési felelősség szabályozása. A kötelmi jog szabad teret enged a jogalanyoknak jogviszonyaiknak alakítására. Családi jog: két fő tényezője a házasság és a leszármazás A házasság a vallásfelekezetek joga szerint tagolódott, állami házassági jog nem létezett. Az egyes vallásfelekezetek különböző móüdon szabályozták a házassági akadályokat, amelyek fennállása esetén a házasság nem köthető meg. Ilyen volt plk A valláskülönbség, amely a katolikusok, görögkatolikusok, protestánsok egyházjoga szerint

a keresztények és a nem keretsztények közötti házasság semmisségét mondta ki. A házzasági vagyonjogot államilag szabályozták. Legfontosabb intézménye a női szabad vagyon, a hozomány, a közszerzemény és a hitbér. A leszármazásnál a jog elsősorban a törvényes és törvénytelen megkülönböztetésből indul ki Előtérben a törvényes származás áll. Törvényesnek minősül az a gyermek, aki törvényes házasságból született A házasságon kívül született gyermeket is lehetett törvényesíteni ha a szülők utólag összeházasodtak, (kivéve ha a nemzés nem házasságtörésben történt) vagy királyi kegyelem útján. Öröklési jog: Az OPTK majd az OBÉ határozatai alapján egy felemás öröklési jog alakult ki. A végrendelkezés szabadságát fenntartotta, és befogadta a köteles rész intézményét is. Az özvegyi jog, az özvegyi öröklés, valamint az államkincstár öröklése megmaradt. Az öröklés feltétele egyrészt az

örökhagyó halála, másrészt az öröklése kijelölt személy öröklési képessége. Kiesik az öröklésből aki érdemtelen arra, aki az örökhagyó életére vagy végakarata ellen tört,, házastársával szemben méltatlan, aki a házasság erkölcsi alapjait durván megsértette. Lemondhat az öröklésről aki az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban állt, vagy akit az örökhagyó végintézkedésben részesített, az örökhagyóval kötött szerződéssel. A törvényes öröklés rendje: az öröklésre jogosultak egymásutániságát határozza meg: rokon, házastárs, államkincstár) A rokonok között elsősorban a gyermekek fejenként egyenlő arányban, A meghalt, vagy egyéb okból kiesett gyermek helyett ennek gyermekei, együttesen annyit, amennyi a kiesett kapott volna, elosztva közöttük egyenlő arányban. Törzsenkénti öröklés) Ha nem marad leszármazója, akkor különbséget tesznek az ági és a szerzeményi vagyon között. Ági

vagyon, amit az örökhagyó felmenőjétől, vagy oldalági rokonától örökölt, vagy ingyenesen kapott. Szerzeményi vagyon: ami az ági vagyonon felül maradt. A szerzeményi vagyont mindig a túlélő házastárs örökli A végintézke4dés halál esetére szóló rendelkezés, amely lehet végrendelet, egyoldalú jogügylet, vagy öröklési szerződés, ami kétoldalú jogügylet. Végintézkedni csak személyesen lehet, csak cselekvőképes személy teheti meg. Közvégrendelet a közjegyző vagy járásbíró előtt tett végrendelet. A magánvégrendeletet meglehet tenni írásban, de lehet szóbeli is Csak a saját kezűleg írt és aláírt végrendelet érvényes, és ha még ezt két tanú is aláírta. A szóbeli végrendelet csak három hónapig hatályos Az öröklési szerződés laki kellékei mindig megkívánják az írásbeliséget. Kötelesrészre jogosultak a leszármazók, illetőleg a szülők amennyiben nincs törvényes örökös Mértéke annak a

vagyonnak a fele amelyet a kötelesrészre jogosult mint törvényes örökös kapna. A szerződés mellékkikötés célja: egyrészt bizonyító jellegükkel vagy anyagi hátrány kilátásba helyezésével késztették az adóst a teljesítésre, másrészt biztosítékot nyújtanak a szerződési érdek kielégítésére. A foglaló – a szerződéskötéskor adott össze; Bánatpénz – a szerződés teljedüsítését gyöngíti; - kötbér – kártérítési átalány; Fedezet nyújtás – értékbeli kielégítés; Zálogjog – kézizálogjog, szükséges volt a birtokba adása, jelzálognál a telekkönyvbe bejehógyzték. ; Óvadék: - biztosítékul adott készpénz, ami a letevő tulajdonában marad, de stezrődésszegés esetén viszonylag gyors kielégítési lehetőséget biztosít a hitelezőnek. A polgári jogi burzsoá kori magánjog fejlődését befolyásoló tényezők: - télteles tv.hozás; - kodifikációs; bírói gyakorlat; Az 1895. évi kereskedelmi

törvényben hány kereskedelmi társaság volt? -RT; - Kkt; - BT; - Szövetkezet A bontóokok fajtáji a házasságkötésben: A házasság felbontására kétféle módon kerülhetett sor. A házastársak köüzös megegyezése estén a bíróság tárgyalás nélkül, azonnal jogerőre emelkedő végzéssel felbontotta. Ha a bontást csak az egyik fél kérte, és a másik ellenzi azt, a bíróság ítélettel határoz. A házasságot csak akkor bonthatja fel, ha a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével olyan körülményeket állapít meg, amelyek miatt az életközösség további folytatását a házasfélnek nem lehet többé kötelességévé tenni. A házasság felbontásában a vétlen házastárs a máésiktól tartást követelhet, de csak ha rászorul a tartásra. A közös gyermekek tartásáról a házasfelek együttesen, jövedelmük arányában kötelesek gondoskodni. 1878. évi Vtc Csemegi kódex általános rész szerkezete :

tartalmazza a bevezető intézkedéseket, a törvény területi és személyi hatályát, majd részletesen foglalkozik a büntetések nemeinek meghatározását. Taglalja a kísérlet, részegséhg, szándék és gondatlanság fogalmát, a beszámítást kizáró vagy enyhítő okokat (öntudatlan állapot, elmezavar, erő, fenyegetés, jogos védelem, végszükség stb) valamint a bűnhalmazat kérdését. Az általános rész a bűnvádi eljárás megindítását és aa büntetés végrehajtását kiozáró okok tárgyalásával zárul. 5 1878. évi Vtc Csemegi kódex különös rész törvényi tényállás elemei: A bűntettek, a vétségek és a kihágások közötti differenciálás, elsősorban az ezekre kiszabható illetve kiszabott büntetések különbsége. Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képezm amelyet a törvény annak nyilvánít. A büntetőjogi felelősségrevonás alapja a bünösség: A bűnösség fokozatai: szándékos, gondatlan, tudatos A

Csemegi Kódex büntetési rendszere: Főbüntetés: halálbüntetés, szabadságvesztés, pénzbüntetés) mellékbüntetés: (pénzmellékbüntetés, hivatalvesztés, polgári jogok gyakorlatának felfüggesztése, bűnelkövetési eszközök elkobzása, külfödi elitélt et az országból való kitiltással örökre vagy határozott időre) A halálbüntetés két esete: 1.) felségsértés bizonyos alakzatainál ( király meggyilkolása vagy szándékos megölése, illetve e cselekmények kísérkólete miatt, 2.) embernek előre megfontolt szándékkal ( praemeditatio) történt megölése miatt Bűnvádi perrendtartás: 1896-ban emelkedett törvényerőre, és 1900 január 1-től lépett hatályba A Bűnvádi perrendtartás szakaszai: előkészítő eljárás (nyomozás, vizsgálat ), közbenső eljárás ( vád alá helyezés, főtárgyalásra való közvetlen idézés,) főtárgyalás (főtárgyalás a törvényszék előőt, főtárgyalás az esküdtek előtt), jogorvoslati

eljárás ( rendes és rendkívüli perorvoslatok) Milyen rendszerű, mi a bűnvádi felelősségre vonás alapja? A vádelv és a nyomozóelv kombinációja. A vádelven alapuló eljárásban az egymással szembenálló, egyenlő jogú felek jogvitája, amely a sértett magánvádjára indul meg. A bíró szerepe passzív, a jogvitába nem avatkozik bele, a bizonyítás a felek dolga. A nyomozóelv szerinti eljárásban rendszerint nincs külön vádló és védő ezeketa teendőket a bíróság látja el. Feljelentésre, vagy egyszerű értesülésre a bíróság indítja meg hivatalból a nyomozást és a vizsgálatot, gyűjti be az összes bizonyítékot. 1879. évi 40 tc kihágási kódex (Kbtk), tervezetét szintén a Csemegi Károly készítette a Btk-hoz hasonlóan két részből áll Általános rész, mely tartalmazza kihágást képező cselekmények fogalmát, a kiihágási jogszabályok területi és személyi hatályát, az alkalmazható büntetések rendszerét,

fajtáját, stb. A különös rész a kihágások tízféle nemét ( az állam, a hatóságok, a vallás elleni, a családi álláős, a közbiztonság, a közrend és a közszemérem, a tulajdon elleni kihágások, stb.) és az ezekre kiszabható büntetéseket. Milyen jellegű cselekmények a kihágások? Csekélyesebb jogszabálysértések, amelyeket törvény, miniszteri rendelet, vagy helyhatósági szabályrendelet kihágásnak nevez, és amelyek elzárással, vagy 300 forintot meg nem haladó pénzbüntetéssel büntetendő, az elzárás mellékbüntetése is lehet a pénzbírság. Nem kerül bele a bűnügyi nyilvántartásba Kihágások elbírálása: a járásbíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A szabályrendeletben megállapított kihágás esetén mindig a közigazgatási hatóság, illetve a rendőrség jár el. Ismeri-e a bűnvádi perrendtartás a semmiségi panaszt? Igen, a polgári perrendtartás nem ismeri. Sedria: (ítélőszék) a

vármegye legrégebbi testületi fóruma, helyi szinten jogalkalmazási funkciót gyakorol. Első és másodfokú szervként is eljár. Első fokon a nemesek vonatkozásában, másodfokon a jobbágyok felett, főleg nagyobb mértékű polgári- és bűntetőperekben, valamint a vármegyékben lévő mezővárosok felett. Pallosjoga van, ami azt jelenti, hogy nemcxsak kiszabhatja, hanem végre is hajtahatja a kiszab ott ítéletet. A XVI Században vált ketté: polgári sedria és bűntető sedria Szent Korona: a korona dologiasodásának állomásai: A korona nemcsak hatalmi szimbólóum, hanem a világi hatalom és atóz egyházi hatalom egyetértésének is a jelképe. A korona dologiasodása azt jelentette, hogy a személytől a korona elválik, dologiasodik. Állomásai: király, korona, pecsét A korona pecsétjére vonatkozóan hozzákl meg a döntéseket Az első Az első írásos dokiumentumok a 13-14. sz fordulóján, hogy a korona nemzetközi szerződések jogalanyává

válik, tárggyiasul Pl a Velencei köztársasággal kötött szerződésben a magyar korona részért képező Dalmácia területét átengedik a magyar szentkoronának és nem a királynak. A korona területi integritással rendelkezik, az állam területén élők a korona alattvalói, függetlenül attól, hogy főurak, főpapok, vagy jobbágyok. Mindenki a korona alattvalója, de nem mindenki bír a korona által biztosított jogokkal. Sorolja fel a kuriális bírósági fórumokat: A XVI. Századig kuriális bíróságok működtek Az uralkodó elit világi tagjainak peres ügyei kezdetben a király, mit legfőbb bíró személyes bíráskodása alá, az ún. praesentia regia fóruma alá tartozott A királyt kezdetben a nádorispán, majd a XIII. sz-tól kezdődőden az országbíró (judex curie) helyettesítette, aki a király nevében a király pecsétje alatt adta ki ítéletét. Kiemelkdően fontos ügyekben továbbra is személyesen bíráskodott a király, ilyenkor a

király különös jelenlét, speciális praesentia regia fórumáról beszéltek. Ezen a fórumon a kancellár elnökölt A harmadik fórum, királyi személyes jelenlét fóruma ( personalis praesentia regia) melynek élén a személynök állt, aki a király pecsétje alatt bocsátotta ki ítéleteit. Apporáció: az elfogadott költségvetés végrehajtását az azt benyújtó kormányra bízza (bizalmi szavazat) Idemnitás: felhatalmazás, a parlament tv.-ben lehetővé teszi a kormánynak, hogy az előző évi költségvetési törvény keretei között gazdálkodjon mindaddig, amíg az új, tárgyévi költségvetési tv.nem készül el 6 Mi a szerv funkciója, hatásköre, tisztségviselői: királyi vármegye (XII:sz.-ig) nemesi vármegye (XIIIsz-tó) Királyi vármegye: területi tagolás, amelyet az egész országot behálózó királyi várbirtok igazgatása tett szükségessé, mert kezelésüket az ország központjában elvégezni nem lehetett. A királyi népek

élén a várispán (comes castri) állt, aki a király tisztviselője volt, gondoskodott a királyt megillető jövedelmek behajtásáról, felügyelte a katonákat, valamint a várszerkezetbe tartozó népek bírája is a várispán volt. Helyettese az udvarispán A várnépek is szervezetbe tömörültek: századok, tizedek, élükön a századossal, illetve a tizedessel. Az ispán katonai segítője a seregben a hadnagy, a katonai rend fenntartásában a várnagy. A tisztségviselőket az ispán választotta ki, rendszerint a várjobbágyok közül A területen éltek szabad magyarok is, akik nem tartoztak bele a vármegye gazdasági szervezetébe. Nemesi vármegye: A XIII:sz első felében alakultak ki, elsősorban a királyi birtokok összefogása és a birtokok népeinek igazgatása céljából. A felbomlott királyi vármegyék helyén mindenütt létrejönnek a nemességnek bizonyos önkormányzatra törekvő önvédelmi szervezetei a nemesi vármegyék, amelyek a század

végére megerősödnek, bizonyítva a jómódú nemesség helyi politikai hatalmának megerősödését. A nemesi vármegye élén a király személyét az ispán képviseli, a XV. Sz-tól főispán, akit a király nevez ki de nem határozatlan időre Helyettese az alispán, aki a főispántól kapja megbízását. A szolgabíró, a királyi serviensek bírája, a megyei önkormányzat választott tisztségviselője. Elsősorban a megyei törvénykezésben, de a közigazgatásban is jelentős szerepe van Az esküdteket szintén a nemesség közgyűlése választja, közreműködnek az úriszék ellenőrzésébe. A vármegyei jegyző az adminisztrációs írásbeli tevékenységet végzi. A vármegyei közgyűlés a megyei nemesség gyülekezete, minden nemesnek szavazati joga van Elnöke a főispán, vagy az alispán, hatásköre az igazságszolgáltatásra, a megyei közigazgatásra, később a jogszabályalkotásra (statutum) is kiterjedt. Választja, és felesketi az

önkormányzati tisztségviselőket, az országgyűlés követeit, kihirdetik a törvényeket. A közgyűlés elé kerül a nemesség minden olyan ügye, amely nyilvánosságot igényel A vármegyei törvényszék, a sedris, a nemesi önkormányzat alapvető feladatát, az ítélkezést végzi. A Habsburg birodalom központi szervei: udvari tanács, titkos tanács, udvari kancellária, udvari kamara és udvari haditanács. Magyar központi kormányszékek: magyar tanács (Consilium Hungaricum), magyar kancellária, magyar kamara, helytartótanács. Különös bíróságok: Közigazgatási Bíróság, Hatásköri bíróság, Tőzsdebíróság, Főudvarnagyi Bíróság, katonai bíróságok, gazda és cselédügyekben döntő főszolgabírói szék. Mi volt az ÁSZ feladata? A közigazgatás valamennyi ágára kiterjedően az ellenőrzés, nyilvántartások megszervezése, állami főkönyv vezetése, számadások megalapozottságának vizsgálata, költségvetési törvényben

előírtak megtartása. A törvény előtti egyenlőség megfogalmazása melyik törvényben jelent meg? Az 1929. évi IV tv-ben Senki illetékes bíráját elvonni nem lehet. Dualizmus kori szakigazgatások kiépülése: 1. Belügyi Igazgatás: körébe tartozott az általános igazgatás: közegészdégügy¸gyámügy; rtendészet. 2) Pénzügyi igazgatás: hjárom fokozatú rendszrét a neoabszolutizmus idején alakították ki: pénzügyigazgatóságok, kerületi igazgatóságok, adóhivatalok. A pénzügyi karhatalmi és nyomozati cselekmények ellátására további dekoncentrált szervként a pénzügyőrséget rendszeresítették. Majd a földnyilvántartás állami szervezet is gazdagította a PM felügyelete alá vont szervezeteket. 3) Oktatásügyi igazgatás: általános tankötelezettséget és a népoktatás ingyenességét deklaráló iskolakényszert állapította meg, s ezt bűntető szankciók kilátásba helyezésével is megerősítették. Gyámhatóság szervei:

Elsőfokú gyámhatóságként a rendezett tanácsú város árvaszékei jártak el. Földadó nyilvántartás az 1885. évi XXII Tc vonta a pénzügyminisztérium felügyelete alá Tankerületi igazgató: mint másodfokú szerv irányította és ellenőrizte a kerülethez tartozó középiskolákat. Az autonom felekezeti iskolákban pedig az állami főfelügyeletet látta el. A Közigazgatási Bíróság létrejöttének európai modelljei: osztrák-német modell ( a rendes bírói szervezettől elkülönül) ; angolszász modell ( a rendes bíróságok keretei között); francia modell (államtanács) A Közigazgatási Bíróság hatásköre: reformatorikus = érdemben ügydöntő, a közigazgatási bíróság újból tárgyalja az ügyet; Kaszatórikus: megsemmisíti a sérelmes közigazgatási döntést, és új eljárást kezdeményez