Communication | Higher education » Kommunikációelmélet

Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév Kommunikáció elmélet 1. verbális kommunikáció: csatorna, beszéd - A kommunikációs csatornák közül ez rendelkezik a legbonyolultabb kóddal. - Írott formájában eszköze a közvetett kommunikációnak - A kódrendszer és maga a verbális komm a beszéd kulturális termék az ember egész fejlődéstörténete során alakult ki. - Valamennyi ma ismert nyelv hasonló fejlettségi szintű, függetlenül a kulturális, civilizációs fejlődéstől - Különbségek főleg az elvont fogalmakat kifejező szókészletben vannak, a fejlettséggel arányosan - CHOMKY elmélete: a beszéd képessége velünk született és neurológiailag determinált, a nyelv strukturális elemei tehát biológiailag kódoltak A verbális csatorna problémái A verbális kommunikációban nagyon sok sematikus, formális elem van, amelyek bizonyos helyzeteket rögzítenek, elterelik a figyelmet, védekezést,

elhárítást szolgálnak Bizonyos témák, jelentéstartalmak, összefüggések és problémák elhallgatása 2. szematikus differenciák a legtöbb szemantikai félreértés az egymást nem ismerő, korábban kapcsolatban nem lévő emberek elvont kommunikációiban fordul elő. Ekkor a szóhasználat konkrét összefüggései és a közlési helyzettel való kapcsolatai az irányadóak, ezek segítik elő a pontos szemantikai tanulást. - Az elvont fogalmak használatának szükségessége a modern társadalmakban növekszik, éppen ezért szokták az ilyen szavakat, fogalmakat definiálni. (görög, latin kifejezések) (Itt nem köznapi kifejezésekről, hanem új jelentésről van szó) - Az idegen nyelveknek a szemantikáját is meg kell tanulni!!! - Minden személyiség sajátos, egyedi szemantikát képvisel - A verbális kommunikáció legtisztább formája az írásos kommunikáció, mert mindenféle nem verbális elem eltűnik. 3. célzás, utalás A célzások és utalások

rendszere a verbális kommunikációs csatornában alkalmas arra, hogy sokféle rejtett jelentést hordozzon. A rejtett jelentések mögöttes értelemmel rendelkeznek, és a kommunikációs nyelv verbális tartalmát minősítik. Mérei már igen korán felismerte az utalás fontos szerepét az összetett jelentéstartalmakkal operáló mentális folyamatokban. 4. játszma, közlés, elhallgatás A mindennapi emberi kommunikációs helyzetekben összetett hatások érhetők el bizonyos témák, jelentéstartalmak, összefüggések és problémák elhallgatása révén. A nem beszélés valamiről nagyon sokoldalú funkciókkal bírhat (Kursh, 1971), egyes esetekben a kommunikáció korlátozása bizonyos témákkal kapcsolatosan nagyon fontos lehet. 5. metakommunikáció, vokalizáció, gesztus, mimika Metakommunikáció reakció egy már létrejött kommunikációs helyzetre, viszonyjelzés. Aki metakommunikációs jelzéseket ad, az a kommunikációs folyamat egyes elemeihez való

viszonyát jelzi. A metakommunikációban pl: - a közlő kifejezésre juttathatja a címzetthez való viszonyát, - a kommunikáció tartalmához, az üzenethez való viszonyát, 1 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév Mimikai kommunikáció - Ekman szerint 7 érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés A biológiailag meghatározott mimika kultúrától függően más lehet. Vokális emóció -a mindennapi érintkezésekben rendkívül fontos a hangnem és a hanghordozás A hangból meg lehet állapítani sok mindent Mozgásos kommunikációs csatornák Gesztusok - e-mozgásoknak értelmük, jelentésük van - egy részük tudatos Poszturális kommunikáció (a testtartás révén) - különböző szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározott - a testtartásban sok a különbség a két nem között, ezek többsége nem biológiai, hanem kulturális szabály

Proxemika - kommunikációs jelentősége van annak a távolságnak 6. kulturális szignálok Kulturális szignál mindaz, ami az emberek életét meghatározza, és egyesekkel közössé, másoktól különbözővé teszi. Kommunikációnak vehetjük az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyait, amelyek ránézve valamilyen lényeges információt tartalmaznak. Ezek a kulturális szignálok felfoghatók, mint a nem verbális kommunikáció részei. Ezen jelek fontos információkat továbbítanak a személyiségről. Társadalmi megközelítés - A kulturális szignálok száma egyre nagyobb, a társadalom egyre több külsőséget ruház fel ilyen funkcióval. (Szignál jellege van pl a márkáknak) Egyén felőli megközelítés A szocializáló közösségek és jelenlegi életközössége határozza meg azt, hogy milyen lesz az egyén - szerepviselkedésének jellege - ezen belül milyen lesz a kommunikációs stílusa ezen túlmenően marad egy olyan széles

viselkedési skála , ahol saját döntése alapján választ viselkedés módot. 7. a kommunikáció mint rendszer, dinamika, kontroll A kommunikáció mindig valamilyen rendszer része, és mint rendszermegnyilvánulás, mindig más és több, mint alkotórészeinek egyszerű összege (Scheflen, 1965, 1967; WatzlawickBeavin, 1967 stb.) A rendszer ad a kommunikációnak végső soron értelmet, a rendszeren belül mindig valamilyen strukturálódás van, amely a kommunikáció jellegzetességét biztosítja. A kommunikáció sohasem izolált akció, hanem mindig folyamat A kommunikációs dinamika alapelvei dinamikájáról beszélni, kifejezve ezzel, hogy a kommunikációs folyamatokban erők és ellenerők összjátéka alapján jön létre valamilyen esemény. 2 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév a) A kommunikáció szükségszerű b) A kommunikáció szükségszerűen többcsatornás és többszintű: legalább két szinten folyik,

az egyik szint a közléstartalom szintje (content level), a másik pedig a közlők közötti relációra vonatkozó szint (relationship level). d) A kommunikáció tagolt (punktuált):szükségszerűen és állandóan belső tagoltsággal rendelkezik. e) A kommunikáció mint folyamat két típusú lehet: vagy egyenrangú (szimmetrikus), vagy pedig egyenlőtlen. f) A kommunikációban reciprocitás uralkodik: uralkodik benne a válaszkényszer, a válaszkölcsönösség elve, g)A kommunikáció "vétele" és "emissziója" pszichológiai szükséglet: az embert biopszichológiai szükséglet készteti arra, hogy kommunikáljon, és kommunikációkat kapjon vagyis kommunikatív folyamatban vegyen részt. h) Minden kommunikációs eseményben a hírközlő tendencián kívül cselekvésre felszólító (promotív) tendencia is érvényesül. 8. kognitív tartalom: kép a másikról, kép a kommunikációról A másik ember "képe" a személyiségben, a

kapcsolat "képe" és ennek metakommunikációs vonatkozásai. A kognitív tartalmakat, amelyek valamilyen magatartás vagy megnyilvánulás szempontjából lényegesek, és funkcióval bírnak, metaforikusan "képnek" szokták nevezni. A személyiségnek valamilyen képpel kell rendelkeznie arról, amihez viszonyul, amin cselekvést hajt végre. A személyiségben kell valamilyen képszerű másának, lenyomatának lenni a külvilágnak, mert másképpen a pszichológiai folyamatok nem képzelhetők el. Ez a kép maga többnyire tudattalan. A belső kép különösen az emberi viszonylatokban, a társadalommal való kölcsönhatásban érdekes és problematikus. Meghatározza a kép érzelmi töltését az a mód is, ahogyan az interakciós partner megfelel a különböző formális elvárásoknak. Ha valaki nem tartja be a szerepek komplementer, kölcsönös viselkedésszabályait- "játékszabályait", akkor általában negatív érzelmeket kelt, és a

szabálysértést az ember öntudatlanul is "megjegyzi magának", a belső kognitív képben rögzíti. Jelentős tényező a kép érzelmi színezetének determinációjában, hogy az interakciós partner elfogadja-e azt a képet, amit mi akarunk benne kelteni, vagy nem. 9. fantáziabeli belső kommunikáció A "képletes", fantáziabeli kommunikáció jelensége Az ember sajátos képessége, hogy emlékezete igen hűen őrzi meg az érzékszervi benyomásokat, és a memóriában tárolt emlékekből képes arra, hogy fantáziájában olyan eseményeket játsszon le, amelyek soha nem történtek meg. Képes arra is, hogy megtörtént eseményeket fantáziájában "visszapergessen". Ennek az emberi képességnek nagy a szerepe a személyiségfejlődésben és a mindennapi viselkedésben. Ez az emberi képesség a tömegkommunikációval kapcsolatban is működik. A televízió (kisebb mértékben a rádió) műsorával az ember képzeletbeli

kommunikációba lép. A műsor úgy jelenik meg számára, mintha valódi interaktív szituáció lenne, valódi kommunikáció jönne létre. A televízió viszont rendkívül életszerű, sőt bizonyos vetületekben elevenebb, mint maga a valós élet. A filmmel együtt a televízió is képes ugyanis az idő sűrítésére, egy-egy eseménysorból a leglényegesebb történések kiemelésére, valamint az események kommunikációs elemeinek kiragadására és célzott bemutatására. Az ilyen műsorok fejlesztik a szerepviselkedés képességét és adaptálják a társadalmi körülményekhez. Ennek nyomán gyorsítják a személyiség fejlődését, általános társadalmi vetületben pedig felerősítik a társadalmi változást. 3 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév 10. kétlépcsős kommunikációs folyamat A a Katz és Lazarsfeld által leírt (1955) kétlépcsős kommunikációs folyamat (two-step flow), amely szerint

szabályszerű, hogy a tömegkommunikációs tartalom csak a közösség bizonyos személyeinek, a véleményalkotás szempontjából irányadónak elismert személyeknek (opinion leader-eknek) a minősítése nyomán épül be a személyiségbe. 11. kommunikátor A hivatásos kommunikátor fejlesztése A hivatásos kommunikátor, például a rádiós vagy a televíziós kommunikátor fejlesztéséhez, kongruensebbé tételéhez általában lehet ismertetni a kommunikációs képességek növelésének gyakorlatilag használható módjait. Mai ismereteink mellett a kommunikátor a következőképpen serkenthető a fejlődésre a kongruencia és az eredetiség irányában. a) A kongruencia jelenségének és hatásának megismertetése elméleti síkon. b) A kommunikátor instrukciókat kaphat saját kongruenciájának fokozására. c) A kommunikátor visszajelentéseket kaphat a saját kongruenciájáról inkongruenciájáról. d) A szituációból eredő zavaró tényezők

elhárítása. vagy A kommunikációs folyamatokban mindig óriási szerep jut magának a kommunikátornak. A kommunikációs és a metakommunikációs rendszerek mellett az alábbiak is szerepet játszanak a kommunikátor értékelésében: 1. szakértelem – jobban megbízunk benne 2. ha saját érdeke ellen érvel jobban megbízható 3. ha nem akar befolyásolni bennünket 4. ha tetszik nekünk Kérdés az is, hogy mire akar hatni: Érzelemre vagy értelemre, tapasztalatokra hivatkozik vagy tényekre. 12. sztár A kommunikátorral való képletes kapcsolat bonyolult szociológiai és pszichológiai probléma. Ez a lélektani viszonyulás a legtisztább formában ugyancsak a tömegkommunikáció egyes szereplőivel, a "sztárokkal" kapcsolatban figyelhető meg. Az igazi sztárokat, a szó modern értelmében vett sztárokat a film termelte ki, majd ehhez igen erőteljesen a televízió is hozzájárult. A különválás olyan értelemben megy végbe, hogy a néző aki

beleéli magát valamilyen pozícióba, és attól kezdve annak lelkiállapotából követi érzelemmel az eseményeket, a szereptől elkülönítve mint személyt jegyzi meg és építi be képként a színészt. A sztár a maga jellegzetes viselkedésével nagyon határozott képet alakít ki magáról, ezt a képet adja, bármilyen szerepet játszik is. Egy-egy színész kinezikai kommunikációs mintái szigorúan kötöttek, vokális viselkedése is kisszámú sémát követ. Azonos módon tartja például a fejét, gesztusai ismétlődnek stb A személyiségben a sztár e jellegzetes képben él, a sztár a személyiség számára azonosulási minta is. A mai sztárok a tömegkommunikációval emelkednek. A sztár a kommunikációs és csoporthelyzetekben az a személy, aki a központi figura. Általában nagyon vigyáz arra, hogy a többiek között ne alakuljon ki kommunikáció, mert az az ő pozícióját ronthatja. 13. hitelesség, kongruencia Az audiovizuális

tömegkommunikáció jellegzetessége, hogy közvetíti a metakommunikációt is, ilyen értelemben életszerű, élethű, és képes a közvetlen kommunikáció illúziójának felkeltésére. Így a képzeletbeli partnerre, a hallgatóra vagy a nézőre ugyanúgy hatással van a kommunikátor kongruenciája, mint a közvetlen kommunikációs folyamatokban. 4 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév A kongruencia a tömegkommunikációban egészen általánosságban azt jelenti, hogy mennyiben mondja hitelesen, őszintén, átéléssel, zavarmentesen a kommunikátor azt, amit mond. A rádióban minden metakommunikációt a hanggal kell kifejezni, ezért a beszéd tempója és a hang érzelmi modulációja nagyon lényeges, általában szándékosan gazdagabb, mint a valós interakciókban lenne, amikor a hallgató támaszkodhatna kinezikus impressziókra is. A kongruencia mértéke különösen élesen ismerhető fel a televízióban. A

kommunikátor itt minden megnyilvánulásában látható, sőt az operatőri munka még külön ki is emeli a leglényegesebb mozzanatokat, így ezek viszonya a direkt kommunikációhoz különösen szembetűnővé válik. A kongruens viselkedést nehezíti a visszajelentés hiánya. A kongruencia nehézsége szerint a következő műsortípusokat különböztethetjük meg: a) közlemény beolvasása, b) kommentár, ismertetés, értékelés, c) riport, d) interjú, helyszíni közvetítés, e) műsorvezetés. 14. befolyásolás A kommunikátor befolyásolási hatékonysága a tömegkommunikációs eszköz és a személyiség vagy még általánosabban a tömegkommunikációs eszközt irányítása alatt tartó politikai rendszer és a személyiség viszonyának is függvénye lehet, különösen bizonyos témavetületekben. A befolyásolás a kommunikáció tartalmaitól is függ, ezeknek felépítése, időzítése, kidolgozása, illusztrálása jelentős tényező a hatásban.

Általában minél valósabb és részletesebb a tömegkommunikációs befolyásolást irányító szervek képe az audienciáról, a publikumról, annál nagyobb a befolyásolás valószínűsége. 3 kritérium, melyeket szem előtt kell tartani a meggyőzést célzó kommunikáció szituációinak megítélésében: - a szituáció jellemezhető a kommunikátor szándéka és a vevő viselkedése közötti megfelelés természetével, a szándék és a bekövetkező viselkedés közötti megfelelés fokával, végül a kommunikátor által vállalt feladat nehézségi fokával. Befolyásolási stratégiák - belátásos azonosuláson - szelíd kényszerítésen alapulhat Érvelési módok: -Morális érvek -Racionális érvek -Taktikai érvek. Befolyásolásra törekvő komm, a másik nézeteit akarom megváltoztatni. Formái: - parancs, utasítás - vita / nem érdekek vezérlik az embert hanem a problémamegoldás / - elfogadtatás / a komm. iránya egyirányú a vita és az

elfogadtatás esetében a befogadónak van némi szabadsága Feltételei: - a partner szándékaira, indítékaira, törekvéseire, személyiségére tekintettel legyünk Meggyőzés – rábeszélés különbsége: a rábeszélésnél azonnali de nem tartós a válasz. 5 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév 15. csoportozás, csoportmozgalom külföldön A szocializáció is csoportokon keresztül folyik, az közvetíti a normákat, az értékeket. ’30-40: erős igény az emberi tényező kutatására, csoportformálás, csoportdinamika (Lewin, Mayo) Moreno: szociometria (’60) II. Vh Után: rehabilitációs igény, tag centrikus megközelítés helyett csoportfolyamatok (Mullan, Rosenbaum) ’50: kliens-centrikus csoportok, konzultáció ’60: T-csoportokból mozgalom, a verbális kommunikáció visszaszorul, előtérbe kerül a testi kontaktus, az érzelmi kifejezés ’70: kommunikációs workshopok ma már az a terület nem

köthető speciális tudományterületekhez Csoportkommunikáció Mit jelent? - közösen végrehajtott munka vagy cselekvés ennek eredménye: valamilyen csoportkohézió 3 kommunikációs szint - nézet, vélemények, magatartások közlésére vonatkozik. 16. csoportozás Magyarországon Csak a háború után kezdődött és rögtön be is fejeződött a politikai hatalom gyanakvása miatt. Első csoportok gyerekeknek ’50-es években (Böszörményi, Adorján). Csak kivételezett klinikákon és vagy féllegálisan működhetett. 1963 – Hidas: első pszichoanalitikus műhely, Mérei is 1974 – Hidas: Pszichoterápiás hétvégék, általános pszichoboom ’80-as évek: önismereti és személyiségfejlesztő módszerek bővülése és más irányzatok megjelenése (Rgers-módszer, Bálint-csoportok) tapasztalati úton történő oktatás és laikus illetve szakképzett vezetők polarizálódása 1984 – Hidas: első átfogó munka A kutatásra nagyon kevés pénz van, a mai

napig a csoportkutatások kórházi környezetben vagy kutatóintézetekben folynak. Az elméleti és a gyakorlati irányzat még nem kapcsolódott össze. 17. csoportkutatás miért hatékony a csoport? Melyek a pszichológiai változások? Mik a kritériumai? Kiscsoportos közegben a saját viselkedéssel kapcsolatos tanulás gyakorlása a csoport motiváló, közös norma- és tradícióképző, kohezív hatásai miatt könnyebb, mint egyéb társas formációkban. Nehéz a kutatás a komplexitás, a kontrollálandó változók és a magyarázó elvek miatt. Csak a gyakorlat kontúrjai foghatók meg, a csoport lényege nem kvalifikálható. A mai napig nem tisztázott, hogy mi is az igazán hatékony a csoportokban. Fontosak a résztvevők, a terapeuta személye, a folyamatok. 18. csoport személyiség típusok Modális: segítő, a csoporton belül összjátékos Deviáns: romboló, mindenkit tagad Ingadozó: nincs véleménye, nem kezdeményező 6 Kodolányi János Főiskola

Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév 19. a csoport mint a változás módszere a csoport: -célja, -módszere, -a motiváció (tanulás, érdeklődés), -a realitáshoz való viszony befolyásolja a változást, amely mindig lassú. Az erős kézben tartott csoportok mindig hatékonyabbak. 20. Konformitás Egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki. A közösségben felnövő ember a normák és a szerepek sajátos interpretációit, megvalósítási mintáit tanulja el. A szerepviselkedésben tükröződő konformitás ugyanis hosszas társadalmi tanulás, összehangolódás eredménye. 21. jutalom, büntetés, információ A konformitásnak két oka lehet: vagy meggyőződik korábbi nézetének helytelenségéről vagy el akarja kerülni a büntetést, illetve jutalmat akar. Aronson szerint mégis a legmélyebb konformitás alapja a más

emberek megfigyelése információszerzés céljából. A hatalmi többlettel bíró interakciós fél kommunikációs előnyben is van, előnyét a másikra kiszabható szankció biztosítja. A szankció a jelképes megrovástól vagy a kelteni szándékozott impresszió egyes elemeinek megkérdőjelezésétől a különböző jutalomelvonásokon és büntetéseken át a fizikai megsemmisítésig terjedhet, a formális viszony jellegétől függően. 22. társas befolyásolás, reagálások Más emberek befolyásolása jelentős hatást gyakorol az egyénre, véleményeinket és viselkedésünket olykor jelentéktelen tényezők befolyásolják. Behódolás: jutalom vagy büntetés elkerülése mint motiváció. Csak addig tart, ameddig a fenyegetettség létezik. Az engedelmesség is ide tartozik Azonosulás: a befolyásolt olyan akar lenni, mint a befolyásoló. Hinni kezd az átvett értékekben. Internalizáció: az elfogadás belülről jön, minden jellemző beépül a saját

értékrendszerbe. 23. ’bele-nem-keveredés’ mint kommunikációs megnyilatkozás A közömbösségre utalva a kommunikációban az a tény, hogy sokan vannak, csökkenti annak a valószínűségét, hogy valaki beavatkozik (sikoly este 11-kor). Tipikusan csoportjellemző, mert csökken a személyes felelősség esélye. 24. tömegkommunikáció jellemzői: tömegesség, heterogenitás, sztenderd tartalmakat közvetít Kommunikáció üzenetek szervezett cseréje. Adótól indul az információ, csatornában áramlik a befogadó számára, amit ő dekódol. A kommunikáció információtovábbítás. Feladó közlő. Kódolás a közlendő továbbítandó jelekké alakítása valamely jelrendszerben Jel az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban helyettesít, illetve felidéz. Dekódolás a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése Vevő befogadó. Csatorna a jeltovábbítás módja Zaj minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt érkező

inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése. 7 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév A tömegkommunikációban: - egyidejűleg mindig nagyon sokan vannak a címzett oldalán - a feladó centrális helyzetben lévén a címzettekhez képest, ezáltal valamiféle hatalmi helyzetet is élvez, - a továbbított és természetesen különböző célok szerint szelektált információk meghatározott irányokba terelik vagy legalábbis igyekeznek terelni a homogenizált, illetve annak tekintett befogadókat, - a tömegesség ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültség-szabályozó szerep lehetőségével ruházza fel. 25. a tömegkommunikáció funkciói - Tájékozódás, tájékoztatás: - Vita, eszmecsere: - Szocializációban betöltött szerepe: az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges normák, magatartásminták, értékek, ismeretek létrejöttében, az egyén világképének

alakításában való részvétel - Kultúra, oktatás: kulturális, művészeti ismeretek terjesztése, az egyén ízlésének ismereteinek fejlesztése, alakítása - Szórakoztatás: művészeti alkotások hang és kép útján történő közvetítése egyéni és közös kikapcsolódás és szórakozás céljából 26. tömegbefolyásolás, propaganda-meggyőzés Korunkat a tömeges meggyőzés törekvése jellemzi. Ha nem is akarnak eladni valamit nekünk, akkor is sikerrel befolyásolnak abban, hogy hogyan éljük életünket, hogyan lássuk a világot. A hírszerkesztők már azzal, hogy eldöntik mit mutassanak be, befolyásolják a véleményünket. Pl. a választások előtti kampányok a legkevésbé érdeklődő embereket befolyásolják a leginkább. Etikai kérdés, amely igen összetett: 1 Mi a meggyőzés célja – a cél szentesíti az eszközt 2. A kommunikáció tartalmát is vizsgáljuk 27. kommunikáció forrásai: hitelesség, vonzerő, sorrend, önértékelés

A kommunikáció forrásának hatékonyságát befolyásoló tényezők - hiteles, megbízható, szakértelemmel rendelkező - ha úgy tűnik, hogy valaki saját érdekei ellen beszél ezzel hatásos és meggyőző a kommunikációja - ha úgy tűnik, hogy nem akarnak bennünket befolyásolni az meggyőző lehet - akikkel azonosulni tudunk, azok befolyásolni tudnak bennünket még akkor is, ha nyíltan kimondják A számunkra vonzerővel bíró egyéntől könnyebben fogadunk el dolgokat. A sorrend is fontos: első tény hatás, friss tényező hatás. Mit és mennyire dolgoz fel a hallgató A magával elégedett egyént nehezebben találja meg a meggyőzés, mint a kételkedőt. - a meggyőzés célját szolgáló közlés jobban hat arra aki kevésbé elégedetten szemléli önmagát, könnyebben változtatja a véleményét - a befogadó érzékenységét csökkenteni lehet, ha a hallgatósággal előre közlik, hogy befolyásolási kísérletnek vetik őket alá 8 Kodolányi

János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév 28. védőoltás effektus Ha egy rövid közlést azonnal meg tudunk cáfolni, akkor immunizálódunk az összes többi, későbbi érv ellen is. 29. az előítélet: sztereotípia, attribúció Olyan ellenséges vagy negatív attitűd valamely csoporttal szemben, amely téves vagy nem teljes információkon alapuló általánosításból ered. Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítását nevezzük sztereotipizálásnak. Ezzel a csoport minden tagját azonos jellemzőkkel ruházzuk fel függetlenül attól, hogy mennyiben különböznek a többiektől. A világszemlélet leegyszerűsítése, a könnyebb eligazodás eszköze. Általában nagyon mélyen gyökerezik. Attribúció: a sztereotipizálás különleges esete, a tulajdonítás. Amikor történik valami, az emberek hajlamosak valamilyen okot tulajdonítani ennek. Ha cselekszik valaki, megpróbáljuk megérteni következtetések útján, hogy

miért teszi ezt. 30. a bűnbakképzés mechanizmusa Az emberi agresszivitás bizonyos formája, amikor bűnbakot keres a frusztrált egyén. Ez rendszerint egy 3., általában egyáltalán nem bűnös egyén 31. előítélet és konformitás Bizonyos esetekben a konformitás biztonságot nyújt, de a társadalom elvárja az előítéleteket (dél USA bánya – lent konform, fent előítélet). 32. a film mint tömegkommunikációs eszköz 1895 első film Párizsban, ehhez olvasni se kellett tudni Lenin, aki felfedezi a filmben rejlő lehetőségeket egy elmaradott társadalomban (analfabétizmus - filmvonatok) Hitler és Göbbels is alkalmazza később 33. a rádió először a haditechnikában jelenik meg, később az otthonokba kerül. Itt indulnak el a szappanoperák (indirekt módon reklámozzák a szappanokat) 34. ismétlődés, sorozatszerűség a tömegkommunikációs eszközökben A darabokban az összetevők és motívumok ismételve-ismétlődve újra és újra megjelennek.

A várhatóság, a kiszámíthatóság alap, ugyanakkor nagyfokú a variálhatóság, a kombinálhatóság. A mű annál érthetőbb, minél kevesebb új elemet közöl. Az ismétlés alapelem minden fikciós műalkotás világának a megteremtésében. Umberto Eco: folytatott történet, újra feldolgozás, sorozat, saga, intertextuális dialógus. Létezik hurokként és spirálként építkező sorozat. Hurok: nincs időrendiség, spirál: időrendben. 35. film és a sorozat A szerialitás segítségével alakult ki a filmnyelv. 36. a TV és a sorozat, a szappanopera Főműsoridőben sugározzák, ma a már a családi problémák vannak a középpontban. Esztétikailag kifogásolható, azonban népszerűségük töretlen. Eco szerint valamifajta mítoszteremtésről beszél. 9 Kodolányi János Főiskola Kommunikáció elmélet I. évfolyam I. félév 37. a rádió és a sorozat, a szappanopera 1930-1955 USA: a szappanopera virágkora nappali időben közvetítették nőknek,

háziasszonyoknak szóltak azonnali, könnyű érthetőség hitelességet teremtettek és a mindennapi élet intimitásairól szóltak 38. közvélemény A közvélemény politikai fogalom, a XVIII-tól érvényes, a polgárosodás szülte. Bizonyos dolgokban kikérjük a társadalom véleményét, bár a fontos dolgok mindig a háttérben történnek. A hatalomnak fontos a közvélemény manipulálása, hiszen a tömegben elveszítjük egyéni arcunkat. Közvélemény azon véleményátadók összessége, mely közvetlenül, vagy közvetve a kormányzati döntésekre irányulnak, így visszahatnak a kormányzati működésre. Makroszintű tömeges folyamat, mely formálódásában szerepet játszik a kiscsoportos élmény. A közvélemény feltételei 1. Mindig konkrét, aktuális eseményekre irányuló állásfoglalás, mindig több véleményt jelent, a véleménynek meg kell oszlania. Minimum 2 vélemény 2. Ténykérdésekben nem alakulhat ki közvélemény 3. Politikai

előtérben formálódik, olyan fontos, aktuális, mely valamilyen politikai szférában formálódik. 4. A közvéleményt el kell különíteni a kvázi közvéleménytől Ezek nem a kormányzati, politikai térrel kapcsolatban alakulnak ki. Pl sporttal kapcsolatos közvélemény, művészi teljesítmény megítélésével kapcsolatos vélemények. 5. El kell különíteni a közvéleményt a hivatalos és a nyilvános véleménytől Hivatalos vélemény a politika állásfoglalása. Nem része a közvéleménynek Nyilvános vélemény képzelt vélemény. Nem mindig vállalja fel az emberi véleményt 10