Mechanical engineering | Materials expertise » Anyagszerkezettan

ANYAGSZERKEZETTAN Anyag körforgásának folyamatábrája + alkalmazott technológiák Gyártási rendszer folyamatábrája 1. 4 fejezet – Kristályosodás, fázisátalakulások 1+2: egyensúlyi FÁZISdiagram zárt rendszer: ilyen rendszerbe semmilyen hatás nem megy be, és nem jön ki 1, Miket nevezünk fázisoknak? Az anyagok akkor kezdenek el megszilárdulni, amikor az olvadék hőmérséklete a regszilárdulási hőmérséklet alá kerül, ugyanis ebben az esetben a szabad energia, ami a szilárd fázishoz tartozik, kisebb lesz, mint az olvadékhoz tartozó. A kristályosodás egy fázisátalakulás, melynek során az olvadék fázis átalakul szilárddá. Fázisok tulajdonságai: - adott struktúrával rendelkezik - adott összetétellel és tulajdonságokkal bír - létezik egy jól meghatározott felület az adott fázis és az azt körülvevő anyag (mátrix), illetve a többi fázis között. 2, Mi a Gibbs-féle fázisszabály, és hogyan alkalmazható a lehűlési görbék

értelmezésénél? Megadja az egyidőben létező fázisok számát: F+Sz=K+1, Sz=K-F+1 A K a komponensek, a rendszerben lévő elemek száma, az Sz a szabadsági fokok, és az F az egyidőben létező fázisok száma (halmazállapot finomabb megfogamazása). Mérve a pillanatnyi hőmérsékletet és ábrázolva az idő függvényében. 1. vegyületek esetében: 1 komponens, mert 1 vegyület 2 fázis: víz+jég Sz1=1-2+1=0, Sz2=1-1+1=1, 2. ötvözetek esetében: Sz1=2-2+1=1, Sz2=2-1+1=2 2 komponens sík, 3 komponens térben ábrázolható Tamman 1. ábra: megmutatja, hogy 2 komponens (A és B fém) folyékony és szilárd állapotban hogy oldják egymást Tamman 2. ábra: megmutatja, hogy (pl: bizmut-kadmium) szilárd állapotban nem, de folyékony állapotban oldják egymást (minden arányban) Váltakozva kiváló szemcsés rész: E – EUTEKTIKUM (itt képes az anyag megolvadni) Tamman 3. ábra: megmutatja, hogy az ötvözetek folyékony állapotban minden arányban, szilárdan

csak korlátozottan oldják egymást 3, Mi az eutektikum és mikor alakul ki? A két fázis egymásmelletti, egyidejű kiválásának eredményeképpen létrejött képződmény. Amennyiben két fém csak korlátozott mértékben oldja egymást akkor két szilárd fázis alakulhat ki. Egyetlen heterogén fázis, ha szilárd állapotban alakul ki: eutektoid Mindig az állapotábra belsejébe esik, a likvidusznak minimuma van és találkozik a szolidusszal. Itt két különféle fázis egyszerre, de külön válnak ki az olvadékból, azaz az eutektikum legalább két homogén fázist tartalmazó heterogén fázis. Az eutektikum is oldhatja az alkotókat 4, Milyen alapvető állapotábrák vannak, és mikor melyik alakul ki? - Eutektikus rendszer Ha a két fém olvadáspontja közelítőleg azonos pl. Al-Mg - Peritektikus rendszer Akkor alakul ki, ha az egyik fém olvadáspontja jelentősen nagyobb mint a másiké.pl Al-Ti 5, Mi a mérlegszabály, és mire használható? A fázisok

mennyiségét számolhatjuk ki vele, 100-al szorozva tömegszázalékban. 1 m s 1l c l − c 0 = = m l 1s c 0 − c s m s + ml = 1 ⇒ m s = c − c0 1l = l 1l + 1s c1 − c s MEGSZILÁRDULÁS MECHANIZMUSA 6, Mi a nukleáció, milyen fajtái vannak, és mi a nukleusok kialakulásának feltétele? Megszilárdulás alatt az atomoknak az olvadékbeli rövid távú rendjéből (olvadék szerkezet) a szilárd fázis hosszú távú rendje (kristályszerkezet) alakul ki. A kristályosodás két lépésben megy végbe, az első lépés a nukleáció, a második a növekedés. - Homogén: a túlhűtés igen nagy lehet, olvadékokban nem fordul elő - Heterogén: szilárd fázis kialakulhat A kritikus méret az olvadásponton végtelen, és a hőmérséklet csökkenésével csökken, ezért a nukleus kialakulásához az olvadásponthoz képest kisebb hőmérséklet, azaz túlhűtés (nukleációs) szükséges. Növekedés: Miután kialakultak a nukleusok, azok elkezdenek növekedni, mivel

az atomok odakapcsolódnak a szilárd felületekhez. Növekedés sebessége: szilárd olvadék határ mozgási sebessége: V: a hőelvonás erősségétől függ, annak növekedésével nő. A V növekedésével végül kialakul a dendrites szerkezet. 7, Mi a cellás-dendrites növekedés feltétele? A hűlési sebesség növekedése. Miután kialakultak a nukleusok, azok elkezdenek növekedni, mivel az atomok odakapcsolódnak a szilárd felülethez. A növekedés sebessége a szilárd olvadék határ mozgási sebessége, V a hőelvonás erősségétől függ, annak növekedésével nő. Eutetikus ötvözetek esetén az olvadékban az ötvözőkoncentráció nagyobb, mint a szilárd fázisban, így az ötvözők egy részének el kell diffundálni a szilárd-olvadék határról. Túlhűlés nélküli kristályosodásnál, ha a kristályosodási front egy része előreszaladna, az olvadáspontnál melegebb olvadékot talál, visszaolvad, ezért a sík kristályosodási front

stabilizálódik. Túlhűlés esetén az a hidegebb olvadékba jut, így megmarad, de mivel a kristályosodási front átlagos sebessége ettől nem változik meg, ennél fogva lesznek előreszaladt, illetve hátramaradott részek is, melynek következtében a síkbeli front megbomlik, helyette ún. cellás szerkezet alakul ki A V növekedésével ez a szerkezet is tovább bomolhat, és végül kialakul az ún. dendrites szerkezet 8, Mi a dendrit, és melyek a jellemzői? Egy szemcse, mely szerkezeti „bomlás” következménye. Dendritág távolságok: a hűtési sebesség növelésével csökken a megszilárdulási idő, így a másodlagos Dendritág távolság is. Egy dendrit egy szemcse, így az elsődleges dendritág távolság a szemcseméretet adja. A másodlagos dendritág távolság úgy alakul ki, hogy a túlhűlés hatására a cellák fala hasonlóképpen pertubálódik, mint a síkszerű szilárd-olvadék határ. A hűlési sebesség növelésével csökken a

megszilárdulási idő, így a másodlagos dendritág távolság is. 9, Mi a Scheil-féle egyenlet, mikor és mire használjuk? A valóságban a szilárd diffúzió normális megszilárdulási idők alatt kicsiny, sokszor elhanyagolható. Ebben az esetben, a szilárd fázisban az ötvözőelosztás nem lesz állandó, hanem egy elosztást követ, amit az eutektikum határáig az alábbi Scheil egyenlet ír le. k −1 c s = kc0 (1 − f ) c s ≤ kc E 2 Összefüggésből: különbség lesz a dendritág közepénél kc0, és a szélénél kapott kcE koncentráció értéke között, amit mikrószegregációnak nevezünk. 10, Mit nevezünk kiválási folyamatnak, és milyen lépései vannak? Amikor a szilárd oldatot lehűtjük az, beleszalad az ún. kétfázisú tartományba Ekkor a szilárd oldat túltelített lesz és bomlásával új fázis alakul ki. Ezt nevezzük kiválási folyamatnak A kiválási folyamatok 2 részből állnak: nukleáció, és növekedés. - Homogén

nukleáció: a felületi energia a fázisok körüli koherencia – feszültség lesz. A nukleusnak, egy kritikus sugárral kell rendelkezni, ami egy túlhűtést jelent számára. Ennek következtében a kiválási folyamat a szolvusz hőmérséklet alatt indul meg. - Túltelített szilárd oldat: több oldott ötvözőt tartalmaz, mint ami az adott hőmérsékleten indokolt lenne. Ha a lehűlési sebesség nem 0, többé-kevésbé mindig túltelített lesz a szilárd oldat. - Heterogén nukleáció: kristályhibán történik, mely fedezi a felületi energia egy részét a kiválási folyamat könnyebben, végbemegy, és nagyságrendekkel gyorsabb lehet. Növekedés: a nukleus elkezd növekedni, amit a diffúzió szabályoz. Az Avarmi kinetikát követi. 11, Milyen folyamatok játszódnak le a homogenizáláskor? A homogenizálás egy technológiai művelet, célja, hogy az öntött tuskó szerkezetét az alakításra (melegalakítás) alkalmas formára hozzák, nevezetesen a

nem-egyensúlyi fázisok feloldásával, illetve átalakításával, az öntés során kialakult mikroszegregáció megszüntetésével. Folyamatok: - Mikroszegregáció csökkentése és fázisok részbeni feloldása. Ennek eredménye egy homogén szerkezet. - Fázisok kiválása a túltelített szilárd oldatból, az oldat részben bomlása. Az így kialakult fázisok akadályozzák a dinamikus újrakristályosodást, illetve nukleusként finomszemcsés szerkezetet eredményezhetnek. - Fázisok, illetve összetételük változása. A nem-egyensúlyi fázisok átalakítása az alakíthatóság szempontjából kedvezőbb alakú és összetételű egyensúlyivá. 12, Milyen folyamatok játszódnak le a kiválási keményedéskor? Nemesítésnek vagy kiválásos keményedésnek nevezzük, amikor finom kiválásokat hozunk létre az egyébként képlékeny mátrixban és ezek segítségével növeljük a szilárdsági értékeket. Három lépésből áll: - Oldókezelés ötvözők

szilárd oldatba vitele - Edzés Az anyagot az oldó hőkezelés után gyorsan le kell hűteni, hogy a szilárd oldat megőrződjék. - Öregítés: az a hőkezelés, amikor finom kiválásokat hozunk létre túltelített szilárd oldatból. 2 fajtája: • természetes öregítés: jelentős szilárdságnövekedés megy végbe szobahőmérsékleten. • Mesterséges öregítés: a szilárdságnövekedést az edzés után egy alacsony hőmérsékletű hőkezelés során kapjuk. 13, Mi az allotrópia, és az allotróp átalakulás? A rács típusa nem minden esetben jellemző a kémiai elemre, vegyületre vagy ötvözetre, rácsuk típusa ugyanis hőmérséklet függvényében megváltozhat. Ezen jelenség fémekre, ötvözetekre vonatkoztatott változatát allotrópiának, míg az egyik változatból a másikba való átmenet allotróp átalakulásnak nevezzük. 2. fejezet - ANYAGISMERET 1. Hogyan csoportosíthatjuk a szerkezeti anyagokat a részecskéik közötti kémiai kötések

szerint? (ábra) 3 2. Hogyan csoportosíthatók a fémek a periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján?  Alkáli fémek: (lítium, nátrium, kálium, ammónium, rubídium, cézium, francium): általában puha, kis sűrűségű, alacsony olvadáspontú fémek.  Alkáli földfémek: (berillium, magnézium, kalcium, stroncium, bárium, rádium): jellemzőjük, mérsékelten kemények, erősen redukáló hatásúak  A rézcsoport: (réz, ezüst, arany) fémei igen jó villamos és hővezetőképességgel rendelkeznek, a villamosiparban igen nagy jelentőséggel rendelkeznek.  A vasfémek: (vas, kobalt, nikkel) a teherviselő szerkezetek alapanyaga, de szerepük a mágneses anyagok területén is lényeges.  A széncsoport: elemei (szén, szilícium, germánium) a félvezetők területén nyernek felhasználást.  A vandánium, króm,mangán:csoport elemei különféle ötvözetek bázisát ill. ötvöző elemeit alkotják. 3, Milyen fémeket ismer fizikai

tulajdonságuk szerint?  Könnyű (p<4,5kg/dm3), ill. nehéz (p>4,5kg/dm3) fémekről  Alacsony (Tolv<1000°C), közepes, ill. magas (Tolv>2000°C) olvadáspontú fémekről 4, Mi a kristályosodási képesség, ill. a kristályosodási sebesség? Az idő és térfogategységben kialakuló kristálycsírák számát kristályosodási képességnek nevezzük, mely értéke a hűtés jellemzőitől függ. A csíra az idő múlásával növekedésnek indul, melynek lineáris mértékét kristályosodási sebességnek hívjuk, mely a hűtés függvénye. 5, Mi a szilárd oldat? Két vagy több fém egynemű olvadékából annak megszilárdulásakor homogén ill. heterogén fázisok válhatnak ki. A szilárd oldat esetében az egyik fém oldja a másikat Ez szilárd állapotban azt jelenti, hogy az oldó fém kristályrácsába beépül az oldott fém atomja. Az oldás lehet szubszticiós, ha az oldott fém atomja helyettesíti az oldó fém atomját. Interszticiós, ha az

oldó fém atomjai közé épül be az oldott fém atomja. 6, Mi a fémvegyület? Mindig az állapotábra belsejébe esik, kristályrácsa eltérhet az alkotók kristályrácsától. Ionvegyület: Az elemek a kémiai vegyértéküknek megfelelő arányában egyesülnek, igen stabilak. Elektronvegyület: A kötésben résztvevő elemek szabad elektronjainak és az atomok számának hányadosa alapján változó összetételűek, stabilitásuk kicsi. Interszticiós vegyület: Nagy atomsugarú fémek és kis atomsugarú nemfémes atomok között alakul ki. 7, Mi az az eutektikum? Az egyetlen heterogén fázis az eutektikum. Mindig az állapotábra belsejébe esik, a likvidusznak minimuma van és találkozik a szolidusszal. Itt két különféle fázis egyszerre, de külön válnak ki az olvadékból, azaz az eutektikum legalább két homogén fázist tartalmazó heterogén fázis. Az eutektikum is oldhatja az alkotókat 2.1 fejezet Vasbázisú anyagok 1, Ismertesse a vas tulajdonságait!

Fe: a periódusos rendszer negyedik oszlopának tagja. Rendszáma: Z=26 Tömegszáma: A=55,85 Sűrűsége: 7,86 g/cm3; olvadáspontja: 1535 oC Fehér színű, viszonylag lágy, jól nyújtható, alakítható mágneses fém. 4 Tiszta vasat csak kutatási célokra alkalmazzák. 2, Ismertesse a vas-szén ötvözet szövetelemeit! Legfontosabb ötvözőeleme a szén. A karbon az ötvözetben megjelenhet grafit formájában, ill vaskarbid vegyületben. Ferrit, perlit, cementit, lédeburit. 3, Ismertesse a vas-szén állapotábrát! 4, Ismertesse a különféle öntöttvasak tulajdonságait! Alacsony olvadáspont, viszonylag jó önthetőség.A legnagyobb jeletősége a C és Si-nek van Előírt szövetszerkezete, a grafitképződés mértéke e két elem mennyiségénak változtatásával állítható be. Csoportok:  Lemezgrafitos öntöttvas: a megjelenő lemezes formájú grafit szilárdság csökkenő hatású. 100-400 MPa szakítószilárdságú  Temperöntvények: o Fekete

temperöntvényeket semleges gázban való hőkezelés után 300-350 MPaos szakítószilárdság jellemzi. o Fehér temperöntvény oxidálódóatmoszférában történő tempráló hőkezelés alatt széntartalmának nagyobb részét elveszítve 350-400 MPa – os szakítószilárdsággal jellemezhető. o Perlites temperöntvény a semleges atmoszférában való temprálás utáni második hőkezelés hatására főként perlitet és grafitot tartalmaz. Szakítószilárdsága 450-700 MPa. Kiváló rezgéscsillapító hatásuk van, alkalmazhatók gépöntvényként, gépházakként, stb. ügyelve arra, hogy mechanikai igénybevételük nyomóigénybevétel legyen  Gömbgrafitos öntöttvas: szakítószilárdsága 350-900MPa, hőkezelhető (edzhető, nemesíthető), hegeszthető (láng ill. ívhegesztés) Kiválóan használható bonyolult alakú, nagyobb igénybevételnek kitett alkatrészek készítésére, pl. forgattyústengely  Ötvözött öntöttvas: hőálló és

korrózióálló 5, Ismertesse az acélok jellemző ötvözőelemeinek hatását! Szén – szakítószilárdság rohamosan, folyáshatár közepes mértékben növekszik, a kontrakció erősen a nyúlás enyhébben csökken. Mangán – növeli a szilárdságot, csökkenti a ridegtörés hőmérsékletét, erősen növeli az átedzhetőséget. Alumínium – csökkenti az öregedési hajlamot és a ridegtörés hőmérsékletét, növeli a hőállóságot Nikkel – javítja a szilárdsági tulajdonságokat, a ridegtörés hőmérsékletét csökkenti Króm – növeli a szilárdságot és az átedzhetőséget. Molibdén és vanádium – melegszilárdságot javítja Volfrám – gyorsacéloknak kedvező tulajdonságokat ad Réz – korrózióságot javítja, vöröstörékenységet okoz. Kén – melegtörékenységet okoz, forgácsolhatóságot javítja Foszfor – ridegtörékenységet, repedékenységet okoz, jelenléte káros, de elkerülhetetlen 6, Ismertesse a különféle

szerkezeti acélok tulajdonságait! Általános rendeltetésű szénacélok – jól alakíthatók és forgácsolhatók, de nem jól hegeszthetők és hőkezelhetők Betétben edzhető és nemesíthető ötvözetlen szénacélok – a kisebb széntartalmú anyagok betétben edzhető változatok, míg a nagyobbak nemesíthetők. Nemesíthető mangánacélok Betétben edzhető krómacélok Nemesíthető krómacélok – mind a mangán mind a krómacélok közepes igénybevételnek alávetett alkatrészek készítésére alkalmasak. 5 Betétben edzhető króm-nikkel acélok – erősen igénybevett alkatrészek anyaga. Nemesíthető króm-nikkel acélok – Nagy terhelésnek alávetett alkatrészek anyaga. Betétben edzhető króm-molibdén acélok Nemesíthető króm-molibdén acélok Nemesíthető króm-vanádium acélok Nitridálható szerkezeti acélok – nagy igénybevételű, erős koptató hatásnak kitett alkatrészek anyaga. 7, Ismertesse a különféle szerszámacélok

tulajdonságait! A kézi és gépi megmunkáló szerszámok, valamint mechanikai mérőeszközök anyaga. Edzett (hőkezelt) állapotban alkalmazzuk. Ötvözetlen szerszámacél – kisebb igénybevételű helyeken, csak kis mértékben melegedő szerszámok készítésére alkalmas Gyorsacélok – forgácsoló szerszámok anyaga, hidegalakító szerszámok is készülnek belőle Volfrám ötvözésű szerszámacél – nagyobb igénybevétel, magasabb üzemi hőmérséklet Hidegalakító szerszám anyagok Különleges acélok: Csak a megadott területen gazdaságos a felhasználása.  Automata acél: automata gépeken való forgácsoláshoz született, tört forgácsot adó acél.  Hőálló acél: kemencék, kazánok stb, alkatrészei, melyek tartósan magasabb hőmérsékleten üzemelnek, de még itt is kielégítő szilárdságúak és korrózióállóak.  Korrózióálló acél: jól ellenállnak az elektrokémiai folyamatok, a légkör, talaj, tengervíz, savak és

lúgok korrodáló hatásának. Jól forgácsolhatók, alakíthatók és hegeszthetők, a ferrites és perlites változat edzhető.  Ötvözetlen lágy mágnesacél: 8, Ismertesse a különféle acélöntvények tulajdonságait! Az acélöntvényeket heterogén, gyakran dúsulásos szövetszerkezet jellemzi. Technológiai probléma a magas olvadáspont.  Ötvözetlen acélöntvények összetétele:C, Mn, Si, S, P.  Gyengén ötvözött acélöntvény: nagyobb szilárdságú és kopásállóbb anyag.  Melegszilárd acélöntvény: alkalmazhatók megfelelő szilárdság mellett. Széntartalmuk néhány tized százalék.  Hőálló acélöntvények: 660°C – nál nagyobb hőmérsékleteknek ellenálló, szilíciummal, krómmal és nikkellel ötvözött ferrites, perlites és ausztenites anyagok.  Korrózióálló acélöntvények: erősen ötvözött ferrites és ausztenites öntvények, melyek a légkör, talaj, tengervíz, valamint más erősen korrozív közegnek

ellenállnak. 9, Ismertesse a dia, para- és ferrómágneses anyagok jellemző tulajdonságait! Diamágneses anyagok – külső mágneses tér hatását gyengítik; a rúd az erővonalakra merőlegesen igyekszik elhelyezkedni. Paramágneses anyagok - külső mágneses tér hatását erősítik; a rúd az erővonalakkal párhuzamosan igyekszik elhelyezkedni. Ferromágneses anyagok – ilyen néhány fémes elem és nagyon sok ötvözet; mágneses szempontból nem képesek rendeződni. A külső mágneses tér hatását intenzíven erősítik 10, Ismertesse a lágymágneses anyagok jellemző tulajdonságait! Olyan helyen alkalmazzák, ahol a mágneskör gyakori átmágnesezése szükséges. PL villamos gépek, tekercsek vasmagjai. Emiatt követelmény, hogy az átmágnesezésre fordított energia a lehető legkisebb legyen (kis hiszterézis veszteség).Ez akkor érhető el, ha már kis mágneses térerővel telítésig tudjuk mágnesezni az anyagot. A három ferromágneses elem (Fe, Ni,

Co) tiszta állapotban lágymágneses tulajdonságú. Alárendeltebb helyeken, ill tömeggyártásban 6 (háztartási berendezések, barkácsgépek) gyakran alkalmazzák a már megismert ötvözetlen lágymágneses anyagokat. Ipari felhasználásra, dinamó és transzformátor lemezanyagként Permalloy – Ni-Fe ötvözet kiválló mágneses tulajdonságukat hőkezeléssel lehet beállítani. Supermalloy Mumentall A fémoxid mágneseket ferriteknek nevezzük. A ferritek két, egymással ellentétesen mágnesezett alrácsból állnak. Ha a két alrács mágneses momentumai megegyeznek, akkor külső hatásra annak gyengítésével válaszol (antiferró-mágnesesség), ha viszont a két alrács mágneses szempontból nem semlegesíti egymást, akkor a két alrács különbségét észlelhetjük: kompenzálatlan antiferró-mágnesség, ferrimágnesség alakul ki. : Maferrit, Ferroxplana márkanevű anyagok 11, Ismertesse a keménymágneses anyagok jellemző tulajdonságait!

Keménymágneseket akkor alkalmazzuk, amikor egy adott geometriájú légrésben előírt nagyságú indukciót kell fenntartani Alnico, - Ticonal, - Cunico, - Cunife, - Vicalloy Nagy koercitív erő jellemzi a ferromágneses fémek nem ferromágneses fémekkel alkotott rendezett rácsú szilárd oldatait is. Kialakultak az oxid alapú mágnesek 12, Ismertesse a lágy, és kemény mágneses ferritek jellemző tulajdonságait! Lágymágnes – nagy kezdeti és maximális permeabilitású, telítési indukció kicsi; gyártásuk egyszerű. A fémoxid mágneseket ferriteknek nevezzük A ferritek két, egymással ellentétesen mágnesezett alrácsból állnak. Ha a két alrács mágneses momentumai megegyeznek, akkor külső hatásra annak gyengítésével válaszol (antiferró-mágnesesség), ha viszont a két alrács mágneses szempontból nem semlegesíti egymást, akkor a két alrács különbségét észlelhetjük: kompenzálatlan antiferró-mágnesség, ferrimágnesség alakul ki. :

Maferrit, Ferroxplana márkanevű anyagok Keménymágnes – báriumferritet és stroncium ferritet használunk; állandó mágnesekkel ellátott forgógépekben, hangszórókban használatos 2.2 fejezet Nemvasfémek 1, Ismertesse a réz tulajdonságait! A réz a villamosipar egyik legfontosabb féme, fajlagos vezetőképessége második az ezüst után. Lapközepes, köbös kristályrácsú, diamágneses anyag Jól alakítható, kisszilárdságúkorrózióálló anyag. Érceiből kohászati úton állítják elő A műszaki gyakorlatban a nagytisztaságú vörösrezet nem használják, jelentősége tudományos szempontból van. 2, Ismertesse a sárgaréz és alpakka tulajdonságait! A sárgarezek Cu-Zn bázisra épülnek. Bizonyos Cink tartalomig az ötvözet szilárdoldatból fog állni, mely lapközepes, köbös kristályrácsú. Hidegalakíthatósága kiváló Nagyobb cinktartalom mellett megjelenik a szilárdoldat is, mely térközepes, köbös kristályrácsú és nő a

szilárdság.A heterogén sárgarezek melegalakíthatósága és forgácsolhatósága jobbVillamos szempontból a növekvő cink tartalom a vezetőképességet jelentősen rontja, de jó szilárdsági tulajdonságai miatt érintkező rúgók, forrcsúcsok, kivezetések készülnek sárgarézből. A kétalkotós sárgarezek tulajdonságait lényegesen megváltoztathatja a bevitt harmadik elem. Néhány százalék ólom bevitele a forgácsolhatóságot javítja (tört forgácsot eredményez). A Ni ötvözés növeli a korrózióállóságot. A növekbő Ni tartalom az ötvözet eredeti vöröses színét elhalványítja, ill. teljesen kifehéríti (újezüst) Újezüst, vagy alpakka – Cu, Zn, Ni; alacsony a vezetőképesség 3, Ismertesse a különféle bronzok tulajdonságait! Az egyéb rézötvözetek összefoglaló neve. 7 Ónbronzok – jó mechanikai szilárdsága mellett siklási tulajdonságai is kivállóak.: siklócsapágyak, csúszó alkatrészek anyaga. A

villamosiparban áramvezető alkatrészek, érintkező rugók készítésére használják. Ezüstbronzok – mechanikai tulajdonságok lényegesen javulnak a tiszta rézhez képest. Villamos forgógépek kommutátorai, nagy gépek tekercsei készülnek belőle. Kadmiumbronz – fontos vezeték anyag, kollektor lamellák, vékony huzalok, flexibilis kábelek anyaga. Krómbronzok: nemesíthető ötvözetek 4, Ismertesse az alumínium tulajdonságait! Könnyűfémek csoportjának jellegzetes tagja. Lapközepes köbös kristályrácsú Gyengén paramágneses anyag, a légköri korróziónak jól ellenáll. A felületén igen gyorsan képződő összefüggő oxidréteg a további oxidációtól megvédi. 5, Ismertesse a különféle alumínium ötvözetek tulajdonságait! Számos alumínium ötvözetet önthető és alakítható anyagok csoportjára bonthatjuk. - önthető alumínium ötvözetek: Al-Si, Al-Mg és Al-Cu bázisra épülnek. - Szilumin ötvözetek: jól önthetők, bonyolult,

vékonyfalú öntvények készítésére alkalmas. - Alakítható alumínium ötvözetek: szilárdságuk nemcsak hidegalakítással, hanem nemesítéssel is fokozható. 6, Ismertesse a villamosiparban alkalmazott egyéb fémek tulajdonságait!  Cink – kis szilárdságú, kiváló korrózióálló, fontos fém. A gyógyszer, vegyipar és építőipar előszeretettel alkalmazza. A villamosiparban galvánelemek elektródái  Ólom – igen lágy, kiváló korrózióállóságú. Tiszta állapotban elsősorban a vegyipar alkalmazza. A villamosiparban nagymennyiségű ólmot használnak fel az ólomakkumlátor elektródáiként, valamint kábelköpenyként.  Ón – kis szilárdságú, kiváló korrózióállóságú. Élelmiszeripar, építőipar alkalmazza A villamosiparban rézhuzalok ónozására használják. Üveg-felületre felvíve átlátszó áramvezető réteget kapunk.  Arany – lágy, jól alakítható. A villamosiparban kisteljesítményűérintkezőket,

félvezető és IC kivezetéseket aranyoznak, valamint IC-k belső bekötéseit aranyhuzallal készítik.  Ezüst – legjobb villamos és hővezető fém, sok érintkező készül belőle. A ma használatos keményforraszok nagy része ezüst bázisú.  Platina – gyenge vezető, kiváló korrózióállóságú. Főleg érintkezőanyag, ellenálláshőmérő ls termóelem a felhasználási terület Ritkábban alkalmazzák az iridiumot és a palládiumot.  Tantál – viszonylag magas hőmérsékleten szupravezetővé válik. A villamosiparbankisméretű, nagykapacitású kondenzátorok készíthetők tantálfólia alkalmazásával, valamint kiterjedten használják integrált áramkörök előállításához.  Molibdén – a villamosiparban izzólámpa gyártásánál használják, valamint fűtőellenálláskét (védőgázban). Volfrámmal ötvözve bagyteljesítményű érintkező anyag.  Volfrám: az erősáramú ipar nagyteljesítményű érintkezőnek, ill.

fűtőellenállásnak (védőgázban) használja, a vákuumtechnikában izzószálként alkalmazzák. 2.3 fejezet Vezető és ellenállásanyagok 1, Ismertesse a villamos vezető anyagokat! A villamos vezetés feltétele szabad, könnyen elmozdítható töltéshordozók jelenléte, mely töltéshordozók fémek esetében az elektronok. Mozgásuk az anyagban többé-kevésbé gátolt, az anyagnak ellenállása van. Vezetőanyagok jellemzésére gyakrabban a fajlagos vezetőképesség (fajlagos ellenállás reciproka) értéket adják meg, S/m-ben. Fémes anyagaink üzemi hőmérséklettől függnek. A fémek és ötvözetek ellenállása a hőmérséklet csökkenésével 8 közel lineárisan csökken, ennek mértékét a hőfoktényező adja meg. Hidegalakítás hatására az ellenállás megnő.A szilárdság növelő ötvözés a vezetőképességet mindig csökkenti Legjobb vezetőképességű fém az ezüst vezetőanyagként nem alkalmazzák. Leginkább használatos

vezetékanyag a réz és alumínium kis szilárdsága hidegalakítással, ill. ötvözéssel növelhető, tudomásul véve vezetőképességük csökkenését. 2, Ismertesse a villamos ellenállás anyagokat! A mérő és műszerellenállásnál elsősorban a hőmérséklet értékétől független, állandó ellenállás értékét várjuk el de az idő és igénybevétel által okozott öregedés elkerülése is a cél.Az ideális állapot Cu-Ni optimális ötvözet, a hőfoktényező éppen nulla, magas az ára Kristályos-szén rétegellenállások valamilyen (pl.porcelán) szigetelő tulajdonságú hordozóra felvitt vékony szénrétegből állnak, melyet meghatározott ellenállás értékére készítenek. Bór karbon ellenállások: a hőmérsékletváltozásra kevésbé reagálnak. Fémréteg ellenállások Au-Pt ötvözetből készülnek szigetelő alapra felgőzölögtetve. Fémoxid ellenállás (pl.ónoxid) a hőmérséklettel és nedvességgel szembeni nagy

ellenállásukkal tűnnek ki. Fűtőellenállásnál magasabb hőmérsékleten hosszú élettartamot követel meg. Ni-Cr, esetleg Fe vagy Al alkalmazásával. Még Mo, W és Ta 3, Ismertesse az érintkező anyagokat! Az érintkező anyagok összetett mechanikai és villamos igénybevételnek vannak kitéve, így a velük szemben támasztott követelmények is sokrétűek, és sokszor ellentmondóak. Megfelelő szilárdság és kopásállóság mellett korrózióállóságot, kis átmeneti ellenállást, valamint nagyobb teljesítmények mellett jó ívállóságot várunk el. Érintkező anyagként használják: - Nemesfémeket és ötvözeteiket: szilárdsága, kopásállósága általában alacsony, vezetőképességük és elsősorban korrózióállóságuk igen jó! - Réz és ötvözetei: kiváló hő és villamos vezetőképességükkel tűnnek ki. - Nikkel: könnyen oxidálódik, de az oxid réteg igen gyengén tapad a fém felületéhez, enyhe mechanikai hatás eltávolítja. -

Volfram: az erősáramú technikában széles körben alkalmazott érintkező anyag. Nagy keménységű, kopásálló anyag. 2.4 fejezet Félvezetők 1, Ismertesse a vezető, szigetelő és félvezető anyag sávrendszerét! Vezető – részben betöltött vezetési sáv jellemző, az elektron energia szintjének változtatása (az áram vezetése) kis energia befektetéssel megoldható, így biztosítható a jó vezetőképesség. Szigetelő – a betöltött és az üres sáv között széles tiltott sáv foglal helyet, egy –egy elektron mozgatása (az áram vezetése) akkor valósítható meg, ha a befektetett energia a tiltott sáv szélességénél nagyobb érték, azaz az elektron energiaszintjét az üres sáv energia szintjére emeli fel Félvezetők – lényegében szigetelő sávrendszerrel rendelkeznek, de tiltott sávjuk szélessége kicsi, hatására az elektron vezetési helyzetbe kerülhet. 2, Ismertesse az n és p típusú félvezető anyagok sávrendszerét! n az

elektronsűrűség a vezetési sávban, Egy tiszta, szigetelő sávrendszerű félvezető alapanyagba megfelelő minőségű és mennyiségű szennyezőelemet juttatunk, létrehozható a sávszerkezet, azaz a tiltottsávjának felső részén, az üres sávhoz közel, jelenik meg a szennyező elemhez tartozó elektronenergia. Erről az un Donor szintről már viszonylag kis energia befektetéssel a szennyező atom egy-egy elektronját át lehet juttatni az alapanyag üres sávjába, és így vezetésre alkalmas elektronhoz jutunk. p a lyukak sűrűsége a betöltött sávban A szennyező atom olyan tulajdonságú, hogy az alapanyag tiltott sávja alján, a betöltött sáv közelében hoz létre egy üres energiaszintet. Kis energiaközlés hatására a betöltött sávból az alapanyag egy-egy elektronja átlép a szennyező anyag un. akceptor szintjére, ezzel az 9 alapanyagban viszont elektronhiány, un. lyuk keletkezik p a lyukak sűrűsége a betöltött sávban. 3,

Ismertesse az n és p típusú félvezető anyagok kristályrácsának elvét! Azt, hogy egy félvezető szerkezeti, n, vagy p típusú –e, az dönti el, hogy a vezetésben résztvevő töltéshordozók többsége honnan származik. Ha a sajátvezetés a döntő, úgy szerkezeti félvezetőről beszélünk. Ha a vezetést a szennyező atomokból származó elektronok hozzák döntően létre, úgy n – típusú, ha a lyukak a döntőek, akkor p-típusú félvezetőkről van szó. 4, Ismertesse a zónás tisztítást! Egy l hosszúságú zónát megolvasztunk, majd a rúd mentén v sebességgel az elejétől kezdve végig húzzuk. A zónás tisztítást alkalmazzák polikristályos félvezető anyag előállítására Több alkotót tartalmazó rendszerben egy adott hőmérsékleten az egymással egyensúlyt tartalmazó szilárd és folyékony fázisok összetétele nem azonos. 5, Ismertesse a Czochralsky eljárás elvét! Grafit, vagy kvarc tégelyben helyezkedik el a

félvezetőanyag olvadéka. Az olvadékba megfelelő orientációjú magkristály merül. A közel olvadáspontú folyadékból a magkristályt kis sebességgel emelik ki, így a rátapadt folyadék lehűlve a magkristály orientációjának megfelelő egykristállyá dermed. A zónás kristályhúzás a zónás tisztításhoz hasonló eljárás, azzal az elvi különbséggel, hogy a magkristály utáni polikristályos anyag megolvasztását és egykristállyá való megszilárdítását kell elérni. 6, Ismertesse a Ge és Si tulajdonságait! Ge (germánium): a periódusos rendszer IV. oszlopába tartozó félfém Gyémánt rácsban kristályosodik, tiltott sávjának szélessége 0,75 eV. Tiszta állapotban nem fordul elő, egyes cinkércekből, de főleg fekete és barnaszenekből állítják elő, a folyamat végterméke 99,8 %-os tisztaságú. Végül zónás tisztítással nyerik az ötkilences (99,999%) tisztaságú, félvezető alapanyagot, melyet megfelelő anyag kis

mennyiségével ötvözik (szennyezik, doppolják), kristályt készítenek, ezt szeletelik. Si (szilícium): a periódusos rendszer IV. oszlopába tartozó félfém Gyémánt rácsban kristályosodik, tiltott sávjának szélessége 1,153 eV. A földkéregben, nagy mennyiségben fordul elő, főleg kvarc és más SiO2 vegyületekben. A technikai tisztaságú szilícium 96-98 %os, ezt tovább tisztítva négykilences (99, 99%)Si-ot kapunk A félvezetp technikai számára azonban még tisztább, nagytisztaságú Si-ra van szükség. Ezt általában un tégely nélküli, zónás átolvasztással állítják elő, majd ötvözés, egykristályhúzás következik. 7, Ismertesse a félvezető vegyületek tulajdonságait! Oxid félvezetők: közismert a kuprox (Cu2O), mely rézlemezen létrehozott oxidréteg alapú dióda: a kívül oxigénnel, belül pedig rézzel szennyezett kialakuló p-n átmenet egyenirányító hatású. Periodikus rendszer 3. és 5 oszlop – optoelektronikai

eszközök, nagy töltéshordozó mozgékonyság, magas frekvenciaátvitelt eredményez. Ezekből készülnek félvezető lézerek, valamint mágneses térerősség érzékelők. A nagy töltéshordozó mozgékonység magas frekvencia átvitelt eredményez. Egyes esetekben az elektronok sebessége meghatározott elektromos erőtér esetében lecsökken. Nagyfrekvenciás rezgőkörben, alkalmazható un Gunn dióda készítésére alkalmas (Gunn-oszcillátor). Ezen anyagok fény hatására könnyen gerjeszthetők. Periodikus rendszer 2. és 6 oszlop – fény és hőmérséklet érzékeny A fényérzékeny anyagok között találhatók a lumineszcens anyagok is, melyek a nem látható sugárzás hatására látható fényt bocsátanak ki. A különböző vegyületek más-más hullámhossz tartományban érzékenyek. 8, Ismertesse a p-n átmenet tulajdonságait! 10 p és n típusú anyagot összeillesztve, megindul az elektronok vándorlása, majd lyukkal találkozva kölcsönösen

megsemmisítik egymást: rekombinálódnak.A folyamat a lyukra nézave is igaz: az n oldal felé áramolnak.A folyamat eredményeképpen a határfelület és környéke rövidesen kiürül elmozdítható töltéshordozók vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan a határfelület n felöli, mindeddig semleges töltésű oldala az eltávozott elektronok és az ide áramló lyukak miatt pozitív tértöltést vesz fel. Hasonló okokból a p oldal negatív tértöltésűvé válik.A kialakult tértöltés a további töltéshordozók spontán áramlását és ezek rekombinálódását leállítja: kialakul egy állandósult állapot. Egy p-n átmenet készítésére a legjellemzőbb technológiák az ötvözés, a diffúzió és a növesztés (epitaxia). 9, Ismertesse a félvezető eszközöknél alkalmazott diffúziós eljárást! Az ötvözött átmeneteknél nagyobb adalék koncentrációjú, inhomogén, igen vékony átmenet állítható elő. Az eljárás adott anyagra nézve a

koncentráció különbség kiegyenlítődésére épül, és diffúzióval megy végbe. Szilárd anyagok esetében a diffúzió szobahőmérsékleten nem, vagy csak igen lassan megy végbe, így a folyamatot a hőmérséklet megfelelő szintre való beállításával gyorsítják. A szilícium, vagy germánium alapanyag felületére felviszik a diffundálandó anyagot, és pontosan meghatározott hőmérsékleten néhány óra alatt az adalék anyag a kívánt mennyiségben és mélységre bediffundál az anyagba. A felületi koncentráció az idő növelésével csökken, de a diffúziós réteg vastagsága növekszik. 10, Ismertesse a félvezető eszközöknél alkalmazott epitaxiális rétegnövesztési eljárást! A p-n átmenetek kialakításának harmadik módszere az epitaxális rétegnövesztés. Félvezető eszközök készítésére főleg Si, GaAs, esetleg Ge hordozóra növesztenek réteget. A folyamat során elég magas hőmérsékleten hidrogénnel redukálják a gáz

halmazállapotú félvezető vegyületet, és vele együtt az adalék anyagot is. Vékony rétegeket állítanmak elő, elsősorban az epitaxális planártranzisztorok és integrált áramkörök gyártása során. 11, Ismertesse az integrált áramkörök anyagait! Az integrált áramkör több, általában igen sok alapelemet (aktív és passzív elemet) tartalmazó egyetlen, nem osztható egységet tartalmazó áramkör, melyet berendezések, ill. készülékek gyártásánál építőelemként (modul) használnak. Gyártástechnológiájuk alapján 3 csoportba sorolhatók: - vastagrétegű áramkörök: keramikus alumíniumoxid hordozón egymást követő, nagy pontosságú szitanyomási és beégetési műveletekkel megvalósított ellenállás és kondenzátor hálózatot hoznak létre. Vezető rétegekhez nemesfém, réz és nikkel pasztákat, ellenállás rétegekhez palládium – palládiumoxid, újabban ruténiumoxid pasztákat alkalmaznak. Szokásos több réteg

elhelyezése, szigetelő réteg közbeiktatásával, így bonyolult, sok áramköri elemet tartalmazó egység hozható létre. További passzív (pl tekercsek), és aktív (pl. tranzisztorok) elemek beültetésével hibrid áramkörök alakíthatók ki. - Vékonyréteg áramkörök: üveglemezre, vagy finom felületűkerámia lapkára vákuumgőzöléssel felvitt igen vékony vezető, ellenállás és szigetelő rétegekből álló ellenállás hálózat. A vezetőrétegeket nemesfémekből (Pd, Pt, Au), az ellenállás rétegeket tiszta fémekből (Ni, Cr, Ta), ill. ötvözetekből (CrNi), valamint cermetekből (Cr-SiO) készítik. Aktív elemek beültetésével itt is kialakíthatók hibrid áramkörök - Félvezető alapú áramkörök: általában planár ill. epitaxiális eljárásokkal állítják elő 12, Ismertesse az integrált áramkörök előállítási módjait! - vastagrétegű áramkörök: keramikus alumíniumoxid hordozón egymást követő, nagy pontosságú

szitanyomási és beégetési műveletekkel megvalósított ellenállás és kondenzátor hálózatot hoznak létre. Vezető rétegekhez nemesfém, réz és nikkel pasztákat, ellenállás rétegekhez palládium – palládiumoxid, újabban ruténiumoxid pasztákat alkalmaznak. Szokásos több réteg elhelyezése, szigetelő réteg közbeiktatásával, így 11 bonyolult, sok áramköri elemet tartalmazó egység hozható létre. További passzív (pl tekercsek), és aktív (pl. tranzisztorok) elemek beültetésével hibrid áramkörök alakíthatók ki. - Vékonyréteg áramkörök: üveglemezre, vagy finom felületűkerámia lapkára vákuumgőzöléssel felvitt igen vékony vezető, ellenállás és szigetelő rétegekből álló ellenállás hálózat. A vezetőrétegeket nemesfémekből (Pd, Pt, Au), az ellenállás rétegeket tiszta fémekből (Ni, Cr, Ta), ill. ötvözetekből (CrNi), valamint cermetekből (Cr-SiO) készítik. Aktív elemek beültetésével itt is

kialakíthatók hibrid áramkörök - Félvezető alapú áramkörök: általában planár ill. epitaxiális eljárásokkal állítják elő 2.5 fejezet Nem fémes anyagok 1, Milyen szervetlen természetes anyagokat ismer? - magmás kőzetek: andezit, bazalt, gránit - üledékes kőzetek: dolomit, gipsz, mészkő, tufa - metaform kőzetek: kvarcit, márvány 2, A műszaki gyakorlatban a gyémántnak milyen tulajdonságait hasznosítják? Nagyteljesítményű vágószerszámok élbetéteként, szemcsei köszörűkorong, miniatűrcsapágy, csiszolópor, az üveg megmunkálásához szükséges fontos alapanyag. 3, Mik a grafit jellegzetes tulajdonságai? Hatszög rendszerben kristályosodó szén. A grafitrácsok nyíró igénybevétel hatására egymáshoz képest könnyen elcsúsznak, jó kenőanyag. Jó a hőállósága Felhasználása: különféle tűzálló tégelyek fémek olvasztásához, elektrotechnikában elektród és kollektoranyag, szénkefé anyaga, tribológiában

(csúszástechnika) száraz kenőanyag. 4. Az azbeszt mely tulajdonságai fontosak a műszaki gyakorlatban? Az azbeszt az egyetlen fonható ásványi szálasanyag. Általában a szerpentint, krizotilazbesztet értik alatta. Előállítható kioldással a csillámból és a szarufényből is Legismertebb tűzálló anyag. Saválló, rossz hő és vezető képessége van Tűzálló öltözetet, hőszigetelést, tömítéseket, fékbetétet készítenek belőle. Hátránya: a lekopó, leszakadó azbeszt szálak belélegezve a tüdőben jelentős egészségkárosodást okoznak. 5. Milyen keramikus anyagokat ismer, hol és milyen tulajdonságai alapján alkalmazzák? - Kémiai összetétel szerint: szilikát kerámia, oxidkerámiák, oxid mentes kerámiák - Szövetalkotó részek nagysága szerint: durva kerámia, finom kerámia - Sűrűség és szín szerint: fazekas áru, fajansz, kőedény, porcelán Díszítés, edény, építészet, tűzálló anyagok, gépi-, reaktor-, elektro-,

mágneses-, optikai-, bio kerámiák. 6. A műszaki gyakorlat hol alkalmazza az üveget és miért? Összetett szerkezeti anyagok erősítő-anyagaként használják. Jó a szakítószilárdsága - Optikai üvegként - Világítástechnikában - Műszertechnika, orvostechnika. 7. A műszaki gyakorlatban milyen szerves természeti anyagokat alkalmaznak? - Fa: természetes eredetű szerves szerkezeti anyag, legmagasabb a cellulóz tartalma, tartalmaz gyantát és ásványi anyagokat is, rossz hővezető. Alkalmazása: építőanyag, csomagolóanyag, papírgyártás - Bőr: különböző állati bőröket kikészítés után tömítések, hajtószíjak, védőöltözékek alapanyagaként alkalmazzák. - Textíliák: természetes szálasanyagok, a pamut, selyem a különböző szövetek, zsinegek alapanyaga. Kötelek, zsinórbetétek hajtószíjakban, tömlőbevonatok, ponyvák, stb gyártására használják. 12 MŰANYAGOK Műanyagok csoportosítása 1. természetes alapú 1.1 hőre

kem: fehérje származékok 12 hőre lágyuló: cellulóz származékok 2. szintetikus 2.1 polikondenzátumok 2.11 hőre kem: feroplantok, aminoplantok, sziloplantok, poliészter (térhálós) 2.12 hőre lágy: poliamid, poliészter (fonalas), aminogyanták, polikarbonátok 2.2 polimerizátumok 2.21 kőre kem: poliészter (térhálós) 2.22 hőre lágyuló: pvc, polisztirol, polietilén, poliakrillát, polibutaidén, politetraf. Etilén (teflon) 2.3 poliaddíciós 231 hőre kem: epoxigyanták, poliuretán (térhálós) 2.32 hőre lágy: poliuretán hőre lágyuló: ha a monumeneknek 2 aktív pontjuk van az összekapcsolódáshoz. Fonalmolekula jön létre, (nem egyenes) feltekert, rugós szerű, nem kapcsolódnak egymáshoz hőre kem: ha 3, vagy több aktív pontja van a monumennek. Térhálós kapcsolat jön létre, nem csak hosszában, hanem keresztben is, mátrix szerűen kapcsolódnak egymáshoz. Poliamid: kevésbé vegyszerálló, polisztirol: ütésálló (műszerfal műszereinek

borítása), epoxigyanta: jó ragasztó anyag (általában két komponensű), szilikonok: olaj – zsír, olaj – gumi, tág hőmérsékleti tartományban viszkozitásuk nem változik, párát átenged, képes kifolyni a tömítés alól 8. A műanyagok óriás molekulái milyen módszerrel állíthatók elő? - Polimerizáció: olyan folyamat, amelyben a telítetlen alapvegyület molekulák melléktermék keletkezése nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Pl: polietilén, polipropilén, PVC, teflon - Polikondenzáció: két vagy több vegyület molekulái melléktermék (többnyire víz) keletkezése közben óriásmolekulákká kapcsolódnak. Pl poliamid, polikarbonát, poliimid - Poliaddíció: a polikondenzációhoz hasonló folyamat, de nem jár melléktermékj keletkezésével. Pl poliuretán, szilikonok 9. Milyen jellegzetes tulajdonságai vannak a hőre keményedő műanyagoknak? Kémiai fővegyértékekkel összekötött térhálós óriásmolekulái miatt feldolgozás után

már nem alakíthatóak, kemények, ridegek lesznek, nem olvaszthatóak és nem oldhatóak, kemény állapotukat bomlási hőmérsékletükig megtartják.A villamosipar, a szigeteléstechnika szempontjából a hőre keményedő műanyagok rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkeznek. : szikra –és ívállóképesség, tartós hőállóság, jó öregedési tulajdonságok, éghajlati behatásokkal szembeni ellenálló-képesség. 10. Milyen jellegzetes tulajdonságai vannak a hőre lágyuló műanyagoknak? Amorf vagy részben kristályos anyagok, hosszú, fonal alakú lineáris vagy elágazó molekulaláncból állnak, melyek csupán fizikai erőkkel kötődnek egymáshoz. Az olvadáspont felett minden hőre lágyuló műanyag olvadt állapotba megy át, viszkózus lesz, így önthetővé válik. Az amorf termoplasztikus anyagok (pl pvc) az üvegesedési hőmérséklet felett termorugalmasan viselkednek és plasztikusan alakíthatók. 11. Milyen műanyag-feldolgozó technológiákat

ismer? - sajtolás, - fröccssajtolás, - fröccsöntés, - rétegelés, - extrudálás, - vákuumformázás - fóliagyártás, - habosítás, - műanyagok hegesztése, - műanyagok ragasztása. 12. Ismertesse a sajtolást, mint műanyag-feldolgozó technológiát! Milyen műanyagok feldolgozásánál alkalmazható? A hőre keményedő műanyagok túlnyomórészben sajtolással állítják elő. 13 A töltőtérbe helyezett sajtolóport a hő hatására megömlessze, majd további nyomás alatt tartsa mindaddig, míg a térhálósodás folyamata polikondenzáció be nem fejeződik. 1. A gyanta meglágyítása a hevítéskor és az összenyomott sajtolóanyag megfolyósodása a munkaüregben fennálló nyomás hatására 2. A sajtolóanyag megkeményedése a hő hatására 3. A sajtolt alkatrész lehűlése és megmerevedése a mintából történő kiemelés után 13. Ismertesse a fröccs-sajtolást, mint műanyag-feldolgozó technológiát! Milyen műanyagok feldolgozásánál

alkalmazható? Homogén szerkezetű műanyag munkadarabok állíthatók elő, hőre keményedő műanyagoknál, és elasztomereknél lehet használni. A sajtoló gépek alkalmasak a fröccssajtolási művelet végrehajtására csak a szerszámkialakítását kell megváltoztatni, a szerszám két részből áll. A sajtolóport egy előkamrában megömlesztik egy keskeny csatornán keresztül jut a munkatérben. Jobb a formakitöltés, mint a sajtolásnál 14. Ismertesse a fröccs-öntést, mint műanyag-feldolgozó technológiát! Milyen műanyagok feldolgozásánál alkalmazható? Az alapanyag az adagoló tölcséren keresztül jut a plasztifikáló tölcsérbe. A tölcsér másik vége fűtött, itt egy befröccsentése való mennyiség gyűlik össze. Az anyag ezalatt különböző hőmérsékleti és nyomás szakaszokon halad át. Az erőteljes keverés, gyúrás hatására teljesen képlékeny ömledékké válik. Hőre keményedő, hőre lágyuló műanyagoknál használják. 15.

Ismertesse az extrudálást, mint műanyag-feldolgozó technológiát! Milyen műanyagok feldolgozásánál alkalmazható? Az extrudálást folyamatos fröccsöntésnek, alaksajtolásnak is nevezik. Az ömledék állapotba hozott és a megfelelő hőmérsékletre felmelegített anyagot állandó forgó mozgást végző csiga, állandó csökkenő keresztmetszeten keresztül továbbítja az adott alakú és meghatározott keresztmetszetű szerszámhoz, melyen átsajtolja és egy vég nélküli termékké alakítja. Hőre lágyuló műanyagoknál és az elasztomereknél használják. 16. Ismertesse a műanyag-fólia gyártást, mint műanyag feldolgozó technológiát! A kalanderezés technológia műveletével a képlékenységig melegített, viszkózus anyagot több, egymást követő forgó hengerpár fokozatosan egyenletes vastagságú réteggé, fóliává alakítja. A hengerek hűthetők és fűthetők és általában 60 cm átmérőjűek és 120-180 cm hosszúak, a távolságuk

változtatható. 17. Ismertesse a vákuumformázást, mint műanyag feldolgozó technológiát! A hőre lágyuló műanyag fóliát vagy lemezt formára alakítják a vákuumformázással. Először az anyagot a sugárzó hővel optimális hőmérsékletre melegítik, majd egy szerszámba húzva lehűtik. 2féleképpen végezhető el: - negatív eljárás: az anyagalakítás közben erősen a szerszámüregbe simul - pozitív eljárás: a felmelegített fóliába a szerszámot belenyomják. 18. Hol alkalmazzák az „alakemlékező” műanyagokat? Villamosiparban csövek, idomdarabok, kábelkötések, vezetékkötések szigetelése, épületgépészeti csőkötések. A forrasztócsövekben a zsugorcső belső palástfelületén gyűrű alakban forrasztóónt helyeznek fel, mely a melegítés hatására megolvad, a vezetékvégeket összeforrasztja, a zsugorcső pedig légmentesen zárja és szigeteli a forrasztást. 3. fejezet ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIÁK 1. Milyen megmunkálási

csoportokat ismer aszerint, hogy a megmunkálás során milyen mértékű változás következik be? - alakítás kémiai vagy fizikai változással: alaktalan anyagból szilárd test képződik kapcsolódás létesítésével (vákuumgőzöléssel, öntés, fémporok, ill. műgyanták sajtolása, szilárd test előállítása galvanikus módszerrel) 14 - képlékeny alakítás: a képlékeny alakítással megváltozik a test alakja, de tömege és a részecskék kapcsolata alapjában véve változatlan marad (kovácsolás, sajtolás, húzás, hajlítás) - anyagszétválasztás: a szilárd test méretének, alakjának megváltoztatása, az anyag részecskéinek kapcsolódásának helyu megszüntetésével (darabolás, forgácsolás, ) - bevonás: a bevonó-anyag alaktalan formában tapad formájátz változatlanul megtartó alaphoz, miközben a bevonó- anyag halmazállapota változhat. - Kötés létesítés: alakos, vagy alaktalan anyagdarabokat oldhatóan, vagy oldhatatlanul

kapcsolunk össze, (illesztés, feltöltés, rásajtolás, ) - Anyagtulajdonságok megváltoztatása: az anyag tulajdonságait célirányosan megváltoztatjuk anélkül, hogy alakja megváltozna (hőkezelések) 3.1 fejezet Képlékeny alakváltozás 2. Mit nevezünk képlékeny alakváltozásnak, és milyen fajtái vannak? Valamilyen külső erő hatására a test alakja maradandóan megváltozik. Amennyiben ez alacsony hőmérsékleten történik, hidegalakításról, ha magasabbon, akkor melegalakításről beszélünk. Feszültség alakváltozási diagram Rugalmas alakváltozás: A terhelőerő hatására megváltozik a test alakja, de az erő megszűnte után az visszatér az eredeti méretére. Képlékeny alakváltozás: az alkalmazott feszültség meghaladja a folyáshatárt és egy maradandó alakváltozást hoz létre. Az alakváltozás folytatásához szükséges feszültség, a folyási feszültség nő, ezt a jelenséget alakítási keménységnek nevezzük. 3. Melyik a

két alapvető alakváltozási forma, és melyek a jellemzői? Alacsony hőmérsékleten hidegalakításról (a diszlokációk száma jelentősen megnő, az anyag szilárdsági jellemzői is nőnek + polikristályos anyag esetén a szemcse morphológiája is megváltozik, hosszú elnyúlt alakot ölt), magasabb hőmérsékleten melegalakításról (a megnövekedett diszlokáció sűrűség lecsökken, és ezzel együtt a szilárdsági jellemzők is jórészt visszaállnak az alakítás előtti értékekre: megújulás) beszélünk. 4. Mi a feszültség-alakváltozási diagramm, és melyek a jellemzői? Amennyiben húzó igénybevételnek teszünk ki egy szilárd testet és ábrázoljuk az s alakváltozáshoz (nyúláshoz) tartozó feszültséget. A feszültséget úgy határozzuk meg, hogy az F terhelőerőt elosztjuk a keresztmetszettel. Névleges és valódi feszültség-alakváltozás Névleges feszültség: R=F/A0 [MPa] Valódi feszültség: σ=F/A [MPa] 5. Mi a Frank-Read forrás,

és hogyan működik? Mikor a nyírófeszültség hat egy kristályra, a diszlokáció csúszási síkjában elkezd mozogni, azonban többnyire nem tudnak végigmenni az anyagban, elakadnak, rögződnek. A további alakváltozások már diszlokáció források által keletkeznek. Ezek egyik modellje a Frank-Read forrás.A csúszás síkjában mozgó diszlokáció akadályokba ütközik, rögződik, majd kihajlik, majd hátrahajlik, a két párhuzamos, de ellentétes irányú diszlokációszakasz vonzza egymást, összeugrik, egy diszlokációgyűrű leszakad, majd a forrás újra elkezd működni. 6. Mi az alakítási keményedés, és milyen szakaszai vannak? Feszültség-alakváltozás görbe. I. Csak egy, a legkedvezőbb orientációjú csúszási sík aktiválódik. Keményedés kicsi II. Más csúszási síkok is aktiválódnak, akkor kezdenek működni, amikor a keményedés hatására megnövekedett feszültség meghaladja egy másik, valamivel kedvezőtlenebb orientációjú

síkban szükségeset. A mozgó diszlokációk elakadnak és forrásként működnek. Síkbeli diszlokáció eloszlás van, ezért a d távolság arányos a diszlokáció 15 sűrűség négyzetgyökével, azaz m=1/2 és az alakváltozáshoz szükséges feszültség az alakváltozásnak lineáris függvénye lesz. III. Ebben a szakaszban megindul a keresztcsúszás, a diszlokáció eloszlás térbeli lesz, ezért a d távolságuk a diszlokáció sűrűség köbgyökével arányos, azaz m=1/3 és a feszültség az alakváltozás négyzetgyökös függvénye. Mikor a nyírófeszültség hat egy kristályra, megindul a diszlokáció. A diszlokációk azonban többnyire nem tudnak végigmenni az anyagban, előbb-utóbb akadályokba ütköznek, rögződnek, és a további alakváltozásban nem vesznek részt. A további alakváltozás már új diszlokációkkal megy végbe. / ˇ 7. Mi a folyási feszültség, és milyen kapcsolatban van a kritikus csúsztató feszültséggel? Kritikus

húzófeszültség. Egyenes arányban Ötvözők hatása az alakítási keményedésre 8. Mi a szilárd oldatos keményedés? Nem hőkezelhető ötvözetek esetén a szilárdságnövelés legfontosabb formája. 9. Mi a kiválásos keményedés, és milyen mechanizmus szerint megy végbe? Ötvözetekben a folyáshatár növekedést kiválások hozzák létre, úgy hogy akadályozzák a diszlokációk mozgását. Átvágásos vagy Orowan mechanizmus szerint. Átvágásos mechanizmus akkor van, ha a részecske koherens a mátrixszal. Orowan mechnaizmus esetén a kritikus csúsztatófeszültség a részecskék átlagos távolságától, d től függ. Megújulás, újrakristályosodás 10. Az alakított anyag lágyítása során milyen folyamatok mennek végbe? Képlékeny alakváltozás alatt nő a diszlokációsűrűség, a szemcsék összetöredeznek, megnő az összfelületük, elnyúlnak az alakváltozás irányába, alakítási textúra alakul ki. Először a diszlokációk egy része

eltűnik, másik része átalakul kisszögű szemcsehatárokká, melynek következtében a szemcséken belül kialakulnak a már említett poligonok. A köv lépés a szemcseszerkezet átalakulása, az újrakristályosodás. Az elnyújtott szemcsék helyett új, alakításmentes, eltérő orientációjú magok megjelenésével, majd növekedésével közelítőleg gömb alakú szemcsék alakulnak ki.Közben az alakítási textúra átmegy újrakristályosodási textúrába és a mechnaikai jellemzők teljesen visszaállnak az eredeti értékekre.Végül az új szemcsék megjelenésük után elkezdenek durvulni, ezt szemcsedurvulásnak, vagy másodlagos újrakristályosodásnak nevezzük. A folyamatok termikusan aktiváltak, azaz a sebességük függ a hőmérséklettől, hajtóerejük a belső energia csökkenése. 11. Mi az Avrami kinetika, és hol használható? A termikusan aktivált folyamatok esetén. Összefüggés: Legyen X valamilyen jellemző mennyiség (szilárdság, stb.),

akkor az, mint a t idő függvénye az alábbi lesz: X − X ∞ = ( X 0 − X ∞ ) exp[− K (t − τ )" ], ahol  Q folyamat  K = K 0 ex −  ha k T B   t >τ A Qfolyamat az adott folyamat aktiválási energiája, amely a folyamattól függően több részből tevődhet össze. Az n kitevő a kinetika jellegére (elsőrendű, másodrendű, stb) utal Megújulás 16 esetén n=1, újrakristályosodás esetén n értéke 3~ között van. K a hőmérséklet növekedésével nő, így a folyamat sebessége is nő. Melegalakítás 12. Mikor beszélünk melegalakításról, és ennek során milyen folyamatok mennek végbe? Az alakítási hőmérséklet növelésével a folyási feszültség egyre csökken, mert a diszlokációk egyre nagyobb utakat tesznek meg. Tovább növelve a hőmérsékletet, az alakítási keményedéssel párhuzamosan megindul a dinamikus megújulás is. A melegalakítás kisméretű alakítási keményedés miatt nagy alakváltozások

elérését teszi lehetővé. 13. Mi a Zener-Holloman paraméter, és milyen kapcsolata van a folyási feszültséggel? Adott alakváltozásnál folyási feszültség erősen függ a hőmérséklettől és az alakváltozás sebességétől. Folyási feszültség a paraméter növelésével nő. Törés 14. Mi a törés, és hogyan megy végbe? A törés az anyag végső tönkremenetele, a törési feszültség az a tényleges feszültség, amit az anyag még elvisel. Az anyagban a külső feszültség hatására repedés(ek) keletkezik, ami továbbhalad az egész keresztmetszetben, amihez lényegesen kisebb feszültség kell, mint a keletkezéséhez, mivel a repedés csúcsánál, annak élessége függvényében megnő a feszültség és eléri a szétszakításhoz szükségeset. A törési feszültség, a repedés terjedéséhez szükséges feszültség lesz, ami annál kisebb, minél durvaszemcsésebb és minél több és nagyobb kiválásokat tartalmaz az anyag. Amennyiben az anyag

képlékeny nem tud kialakulni éles csúcs, ezért a repedés terjedéséhez nagyobb feszültség szükséges, mint a kevésbé képlékeny, ún. rideg anyagnál, ennek esetleg madasabbak a szilárdsági jellemzői Az utóbbi törését ridegtörésnek nevezzük. 3.2 fejezet FORGÁCSOLÁS NÉLKÜLI ALAKÍTÁSI ELJÁRÁSOK 1. Hogyan csoportosíthatjuk a képlékeny alakítási technológiákat és sorolja fel a legfontosabbakat! - Forgácsolás: előnyük: nagy méret-pontosság, hátrányuk: jelentős az anyagvesztés - kohászati képlékeny alakítások: anyagveszteség nélküli!! - gépészeti képlékeny alakítások - Hideg- és meleghengerelés, sajtolás, húzás, kovácsolás, mélyhúzás, hidegfolyatás, hajlítás. Öntészeti technológiák 3. Mi a félfolyamatos tuskóöntés és mire használják? A félfolyamatos tuskóöntésnél a kokilla egy vízzel hűtött gyűrű, melynek fenéklapja lefelé, V sebességgel mozgatható. A beömlő fém megdermed, de mivel a

megszilárdult fázis térfogata kisebb az olvadékénál, a tuskó összehúzódik és így az képes a lefelé mozgó fenéklap pályájának végessége szab határt. A félfolyamatos tuskóöntés előnye, hogy a tuskó legalább is hosszirányban, homogén és a nagyobb hűlési sebesség miatt finomabb szerkezete és jobb a geometriájú, ezért kevesebb utómunkálást kíván. Gazdaságosabb az előállítása 2. Milyen formaöntészeti eljárásokat ismer, és mi jellemzi őket? Homokformában történő öntvénygyártás – általában fából elkészített mintát formázószekrényben homokba ágyazzák, amit különböző adalékanyagokkal javítanak, majd kialakítják a beömlési járatokat. A módszer előnye, hogy egyedi és nagyméretű öntvények is készíthetők, hátránya a kis méretpontosság, rossz felület és a forma egyszeri használhatósága. Kokillaöntés –Nagyobb hűlési sebesség és jobb anyagszerkezet, nagyobb pontosság és jobb felületi

minőség érhető el. Nagyobb sorozatok és közepes méretek esetén célszerű alkalmazni Minkét módszer hátránya, hogy a gyártmány bizonyos mértékben lyukacsos lesz. 4. Milyen a hengerelés folyamata és mivel jellemezzük? 17 A hengerelés a leggyakrabban használt képlékeny alakítási eljárás, a félgyártmányok nagy része hengerelt termék. A szalag a hengerelés során két egymással szembeforgó hengerpár közé megy be, és ott képlékenyen alakul Folyási erő 5. Mi a meleghengerelés? Az alakítási keményedés mellett egy megújulási-újrakristályosodási folyamat is végbemegy, melynek következtében a hidegalakításnál lényegesen nagyobb alakítások érhetők el. Kiinduló vastagság néhányszor 10 cm, felmelegítik az alakítás hőmérsékletére, majd lehengerlik mintegy 10 mm vastagságú szalaggá. 6. Mi a hideghengerelés? Kiinduló anyaga 10 mm vastag melegen hengerelt szalag, amit néhány tized mm-re hengerelnek le. A

lejátszódó alakítási keményedés miatt az anyag folyási feszültsége nő és mechanikai jellemzők értéke is változik.a folyáshatár és a szakítószilárdság nő, a nyúlás csökken. Az újrakristályosodási folyamat nem megy végbe. Feszültségmentesítés: csak akkora hőfokot használunk, ahol a feszültség éppen megszűnik. 7. Sorolja fel a hengerelt és megeresztett keménységi állapotokat! Hengerelt állapotok, az 1es index utal rá: H12 negyed-, H14fél-, H16 háromnegyedH18 kemény állapot.: sok esetben lágyításra kerül Megeresztett állapot, a 2es index utal rá H28, - H26, - H24, - H22 8. Milyen hengerállványok vannak? Duó és kvartó állvány. Duó: két egymással szembeforgó hengerből áll. Minél kisebb a hengerek átmérője, annál nagyobb szúrásra képes. Kvatró: a kis átmérőjű hengereket megtámasztjuk egy jóval nagyobb átmérőjű támhengerrel. 9. Mi a sajtolás és mivel jellemezzük? A jól alakítható

fémek melegalakításának egyik fontos területe, amellyel különböző alakzatok állíthatók elő. alakítási tényezővel λ=A0/A1 A0 a tuskó, A1 profil keresztmetszete. 10. Milyen sajtolási eljárásokat ismer? - Rúdsajtolás: az alakítás hőmérsékletére felmelegített tuskót a recipiensbe teszik (amit fűtenek) és egy hidraulikávalmozgatott rúd kinyomja azt a szembenlévő, a kívánt profil negatívjára kiképzett szerszámon keresztül. A sajtolási erő egyrészt függ az anyag folyási feszültségétől, másrészt az alakítási tényezőtől, alakítási sebességtől. - csősajtolás: <zártüreges profil>. Kifúrják a tuskót és a cső belső átmérőjével megegyező tüskét helyeznek be. Újabban a speciálisan kiképzetzt szerszám az, ami tartja a tüskét Direkt sajtolásnak is hívják, mivel a sajtolórúd, a tuskó és a sajtolt szál egyaránt előremozog. Indirekt sajtolás, itt a tuskó áll és a sajtolt idom hátrafelé mozog 11.

Mi a húzás és milyen húzási technológiákat ismer? Sajtolással csak meglehetősen vastag rudak, csövek állíthatók elő. Amennyiben ennél vékonyabb termékre van szükségünk, a sajtolt terméket tovább kell alakítani, erre szolgál a húzás művelete. - Rúdhúzás: egy kúpos gyűrűn keresztül húzzák át az adott rudat 18 Csőhúzás: hasonló a rúdhúzáshoz, egy belső tüskét használnak, amivel pontosan beállítható a cső belső átmérője. 12. Mi a kovácsolás és melyek alapvető módjai? Míg a meleghengerelésnél és a sajtolásnál valamilyen szempontból szimmetrikus alakú félgyártmányok készíthetők, addig a kovácsolás egy olyan melegalakítási művelet, melynél a formára semmi megkötés nincs. - szabadalakító kovácsolás: egyszerű szerszámmal (kalapács, üllő) egyszerű (előkovácsolás) és bonyolult (díszítő kovácsolás) egyedi munkadarabokat állítanak elő. Nagyméretű anyagok esetén kovácsológépet is

használnak. A termékek nem méretpontosak, így sok esetben utólagos megmunkálást kívánnak. - süllyesztékes kovácsolás: az anyagot (előterméket) olyan süllyesztékbe (szerszámba) verik bele, amely a munkadarab negatívja. Ez történhet egy és több lépésben is Az utóbbi esetben szerszámsorozatot használnak, melyeknek alakja fokozatosan közelít a végső formához. - Kör – és finomkovácsolás: általában rudak és sokszögalakú idomok előállítására használják. A berendezés egy speciálisan kialakított, finomkovácsolügép, melynek lényege, hogy a munkadarab forgatásával vezérelt ütőfejek nagy gyakorisággal és kis alakításokkal alakítják az anyagot, nagy pontosság érhető el. 13. Mi a porkohászat és melyek a legfontosabb lépései? Segítségével olyan ötvözetek és termékek készíthetők el, melyek hagyományos módszerekkel nem állíthatók elő. - Porgyártás: 3 lehetőség van: - Legelterjedtebb a mechanikus őrlés, Az

alapanyagot (pl. hulladék) ún golyósmalomban finom porrá őrlik. - Porlasztás: a megolvadt fémet sűrített levegővel (nitrogénnel) vagy forgó korongra történő rálövéssel finom porrá porlasztják. Előnye, hogy a megszilárdulás alatt nagy hűlési sebesség érhető el, melynek következtében olyan ötvözők is jelentős mértékben oldódhatnak, melyek gyakorlatilag oldhatatlanok. Pl üvegfémek - Különböző (elektró) kémiai módszerekkel történő fémpor előállítás. PL a fémoxidok redukálása, vizes oldatok elektrolízise. - Őrlés, galvanikus út (puhább fémeknél pl. réz), forgótárcsa (folyékony fém), gázfúvással porítunk, ejtőtorony - Porok keverése - Sajtolás: a fémporokból nagy nyomáson hidraulikus sajtoló segítségével vagy közvetlen felhasználású terméket, vagy továbbalakításra alkalmas tuskót sajtolnak. A sajtolás célja a megfelelő alakra hozásán túlmenően a fémpor tömörségének és a lehetőség

szerinti egyenletes eloszlásának a biztosítása, amelyben nagyon fontos szerepe van az előkészítésnek. Súrlódás tartja össze a szemcséket - Szinterelés: vagy zsugorítás: egy magas hőmérsékletű hőkezelés, amely alatt szemcsék jórészt összehegednek, az összeérő felületeik megnőnek, melynek következtében a köztük levő üregek csökkennek, az anyag zsugorodik egyre inkább fémes jellegűvé válik. Ezek után már a tuskók alkalmasak a képlékeny alakításra. 14. Hogyan állíthatjuk elő a porkohászat alapanyagát? előzőben 15. Milyen egyéb (nem kohászati) képlékeny alakítási technológiákat ismer? - Lemezhajlítás: a lemez két részét egymáshoz képest adott szög alatt meghajlítják az anyag megszakadása nélkül. A külső oldalon nyúlási, míg a belsőn egy összenyomási alakváltozást kap az alak. - 19 - lemezvágás, lyukasztás, kivágás: egyenes vonal mentén táblaollóval vágják ki, melynek alsó kése

rögzített, a felsőt pedig általában excenter mozgatja. A bonyolult alakú, zártkontúrú darabokat lemezből lyukasztással, ill. kivágással - Mélyhúzás: két fő részből, egy húzógyűrűből és egy húzótüskéből áll. Lényege, hogy a húzótüske a húzógyűrűre helyezett lemezt áthúzza a gyűrűn, melynek során egy d átmérőjű, h magasságú hengeres edény alakul ki. - Hidegfolyatás: az anyag folyhat előre, mint az említett direkt sajtolásnál, folyhat hátrafele, az indirekt sajtoláshoz hasonlóan, ill. mind előre, mind hátrafelé Így készülnek pl a tubusok. Előnye az, hogy nagypontosságú, vékonyfalú és eléggé bonyolult termékek gyárthatók vele. - Robbantásos alakítás: az alakítóerőt a robbantáskor keletkező lökéshullám adja. A szerszám általában betonból készül, így olcsó, ezért a módszert elsősorban nagyméretű, de nem túl bonyolult alakítást kívánó és kis darabszámú termékek előállítására

használják. - Szuperképlékenyés és alakítása: a szuperképlékeny anyagok kis alakítási sebességgel és hőmérséklet (néhány száz fok) következtében igen nagy (ezer százalékot is meghaladó) nyúlással rendelkeznek, melynek következtében nagyméretű, bonyolult geometriájú és nagy alakítást kívánó termékek gyárthatók belőle viszonylag egyszerű módon. Előnye, hogy egyszerű szerszámot (akár betonból előállíthatót) kíván, amelyben levegővel nyomják be a lemezt, és az felveszi a szerszám alakját. 16. Mi a mélyhúzás? A mélyhúzó berendezés két fő részből, egy húzógyűrűből és egy húzótüskéből áll. Az alakítás lényege, hogy a húzótüske a húzógyűrűre helyezett lemezt áthúzza a gyűrűn, melynek során egy d átmérőjű, h magasságú hengeres edény alakul ki. 17. Mivel jellemezhető a mélyhúzhatóság? D/d viszony, amely megmutatja, hogy egy adott D átmérőjű tárcsából mekkora d átmérőjű

csészikét lehet kihúzni. Fülesedés 18. Mi a szuperképlékenység és mi az előnye? Egyszerű szerszámot kíván, amelyben levegő segítségével nyomják be a lemezt és a felveszi a szerszám alakját.Kis alakítási sebesség és hőmérséklet Szuperképlékenyés és alakítása: a szuperképlékeny anyagok kis alakítási sebességgel és hőmérséklet (néhány száz fok) következtében igen nagy (ezer százalékot is meghaladó) nyúlással rendelkeznek, melynek következtében nagyméretű, bonyolult geometriájú és nagy alakítást kívánó termékek gyárthatók belőle viszonylag egyszerű módon. Előnye, hogy egyszerű szerszámot (akár betonból előállíthatót) kíván, amelyben levegővel nyomják be a lemezt, és az felveszi a szerszám alakját. 3.3 fejezet Forgácsolási eljárások Forgácsolás alapjai 1. Milyen forgácsoló mozgásokat ismer és ezeknek mi a jellemzőjük? - Főmozgás: forgácsleválasztás irányába eső mozgás, a szerszám

hajtóműve hoz létre. - Mellékmozgások előtolás, végezheti a munkadarab és a szerszám is. - Előtolás: (e) irányú mozgás ez a forgács egyik elmáleti méretét adja. Végezheti: - A munkadarab és a szerszám is - Történhet az előtolás: a főmozgás irányában és arra merőlegesen Szerzsámok kialakítása: főél, mellékél, komloklap, hátlap, alapsík 2. Milyen jellegzetes szögei és lapjai vannak egy forgácsoló szerszámnak? A legfontosabb szerszám élszögek a főélre merőleges síkmetszetben határozhatók meg: - homlokszög: szerszám alapsík és a homloklap által bezárt szög - hátszög: szerszám élsík és hátlap által bezárt szög - ékszög: homloklap és a hátlap által bezárt szög 20 - metszőszög: homloklap és a szerszám élsík által bezárt szög Homloklap, hátlap, mellékél hátlap. 3. Forgácsoláskor milyen forgács keletkezhet, ezekre mi a jellemző és a keletkező forgács fajtáját mik és hogyan befolyásolják?

- Töredezett forgács: rideg anyagok forgácsolásakor, és képlékeny anyagok kissebességű megmunkálásakor. A felület rideg esetén lehet jó, de képlékenynél egyenetlen. - Folyamatos forgács: képlékeny anyagok nagyobb sebességű megmunkálásakor. Felületi minőség, a teljesítményfelvétel és a szerszám élettartama is kedvező. 4. Forgácsoláskor milyen erőhatások léphetnek fel? - főforgácsoló erő: főmozgásának irányába esik, szerszámra ható erő - előtolás irányú erő: mellékmozgások irányába hatnak - forgásvétel irányú erő : mellékmozgások irányába hatnak forgácsolás hőjelenségei 5. Megmunkálás közben milyen szerszám kopást lehet észlelni? - hátfelületi kopás, - homlokfelületi kopás, - kráterképződés, - él-lekerekedés - csúcskopás 6. Mit nevezünk egy forgácsoló szerszám élettartamának, ezt milyen tényezők befolyásolhatják? Élettartam az az idő, amely a szerszám két élezése között effektív

forgácsoló munkával telik el. Ez függ a munkadarab és a szerszám anyagától, valamint a forgácsolási körülményektől Gazdaságos élettartam amihez tartozó forgácsolási sebesség mellett a szerszámelhasználódásból és szerszám cseréjéből származó költségráfordítás minimális. forgácsoló eljárások 8. Ismertesse az esztergálási eljárásokat! ( mozgások, erőhatások, szerszám ) - Menetvágás, - Beszúrás - Nagyoló hosszesztergálás - Oldalazó esztergálás - Simító esztergálás, - Kúpesztergálás - Beszúrás – Görgőzés Alakesztergálás Sarokletörés - Belső menetvágás 9. Hogyan növelhető a megmunkálási teljesítmény, esztergáláskor? Többkéses csúcsesztergán. 10. Miben különbözik egymástól a harántgyalulás, a hosszgyalulás és a vésés? harántgyalulás: kis és közepes munkadarabok; a szerszám végzi a főmozgást; sorozatgyártásra nem alkalmas hosszgyalulás: nagyméretű munkadarabok; a főmozgást a

tárgy végzi; vésés: függőleges gyalulás; a szerszám hátszöge és homlokszöge felcserélődik 11. Mi a jellemzője az ellenirányú és az egyirányú palástmarásnak? ellenirányú palástmarás: a marószerszám forgásiránya ellentétes az előtolás irányával; egyenirányú palástmarás: az eltolás és a marószerszám forgásiránya megegyezik; a súrlódás kisebb és így a szerszám kopását tekintve ez a kedvezőbb változat, míg a forgácsoló erő ingadozását tekintve kedvezőtlenebb. 12. A homlokmarással történő megmunkálás miben különbözik a palástmarástól? palástmarás – A szerszám hengeres és a henger palástján vannak a forgácsolóélek kialakítva. homlokmarás – A henger alakú szerszám homlokfelületén helyezkednek el a forgácsolóélek. 13. Mik a jellemzői a fúrással történő megmunkálásnak és milyen szerszámot alkalmaznak? A forgásvétel nagyságát a szerszám átmérője határozza meg. Az elkészítendő

furattól függően különböző kialakítású fúrószerszámokat alkalmaznak. Általában csigafúró 14. Miért van szükség süllyesztési műveletre és milyen szerszámokat alkalmaznak? 21 A süllyesztéssel történő utánmunkálás elsősorban a furatok megfelelő méretét állítja be, esetleg megváltoztatja a furat alakját. Hasonlít a csigafúróhoz, de legalább három forgácsolóéle van. 15. Miért van szükség a dörzsölési műveletre és milyen szerszámokat alkalmaznak? Furatok méretpontosságát, alakhűségét, és felületi minőségét javítja. 16. Milyen köszörülési műveleteket ismer és ezeket milyen célból alkalmazzák? - palástköszörülés: főmozgást a szerszám végzi, kerületi sebességek ellentétesek - furatköszörülés: korong átmérője kisebb - síkköszörülés: - csúcsnélküli köszörülés: egyirányú köszörülés, 17. Miért van szükség üregelési műveletre és milyen szerszámokat alkalmaznak?

Üregeléssel lehetőség van bonyolult, alakos belső és külső felületek egy fogásban történő megmunkálására. 3.4 fejezet CNC technika A legtöbb vezérlés a DIN 66025 szabványban rögzíttett utasításokat és jelöléseket alkalmazza. 1. Ismertesse a CNC vezérlésű szerszámgépek fogalmát! (Computer Numerial Control) gazdaságosabb, hatékonyabb üzemvitel, szükséges számításokat a gép maga végzi el összehangolható több gép együttes munkája 2. Ismertesse a pont, vonal és pályavezérlést! pontvezérlés – a szerszámot meghatározott sebességgel az előírt pontra juttatja. nincs munkavégzés szakaszvezérlés – tengelyirányú elmozdulás pályavezérlés – helyvezérelt és szabályozott sebességű elmozdulások 3. Ismertesse a PSO, ill a TOOL regiszter fogalmát! PSO – nullpont eltolási regiszter TOOL – szerszám adatait tároló regiszter 4. Ismertesse a csúcssugár korrekció szükségességét és fogalmát! A vezérlés a

csúcssugár középpontját a kontúrral párhuzamos vonalon, attól a csúcssugár értékének megfelelő távolságra a kontúrtól balra, vagy jobbra helyezi a szerszámot, így megszüntetve a kontúrhibát. 5. Magyarázza meg a nullpont fogalmát és beszéljen a CNC gépek nullpontjairól! - gépi nullpont, koordináta rendszer origója - szerszámbefogási nullpont, forgácsoló pontok térbeli helyzete - munkadarab nullpont, 6. Ismertesse a CNC gépek koordináta-rendszereit! A koordináta rendszer derékszögű, a munkadarabra vonatkozik. A Z tengely a főorsó tengely Y a helyzet meghatározó sík főtengelye. Y-t a már kijelölt tengelyek határozzák meg 7. Ismertesse a nullpont-eltolás fogalmát és szerepét a CNC gépeknél! A gépi nullpontból a koordináta rendszert önmagával párhuzamosan eltolva áthelyezzük a munkadarab nullpontba, valamint a szerszámbefogási nullpontot a szerszám forgácsolási pontjába. 8. Ismertesse a CNC gépek

programutasításainak a felépítését! 9. Ismertesse a legfontosabb programutasításokat! - geometriai utasítások, - mozgásutasítások, - technológiai utasítások, - kapcsolási utasítások, - korrekció behívása, - Alprogram, ill. ciklus utasítások 10. Mik a legfontosabb mozgásutasítások? 11. Ismertesse az egyenes és a körinterpolációt! 12. Beszéljen a csúcs-sugár korrekcióról! 22 Szerszámút korrekció. A vezérlés kiszámítja az eltolást, és a helyesen programozott kontúrt állítja elő. 13. Mik a legfontosabb ciklusutasítások? CNC program felépítése programszámmal kezdődik, és mondatokból (teljes megmunkálási folyamat leírása lépésről lépésre) áll: mondatszámmal kezdődik és a műveletek növekvő számsorrendben követik egymást. A mondatok egy vagy több szóból állnak, melyek betű-szám kombinációjú címformaként jelennek meg. 3.5 fejezet Különleges megmunkálások Milyen abrazív megmunkálásokat ismer? -

Koptató: - szemcseszórás - ultrahangos Milyen célból alkalmazzák a koptató csiszolást és ez hogyan történik? Sorja, felületi hibák megszüntetésére vagy felületi réteg megfelelő tulajdonságainak előállítására. Milyen célból alkalmazzák a szemcseszórást, és ez hogyan történik? A munkadarab felületén nagy sebességgel felütköző szemcsék, golyók vagy sörét a felületről forgácsot választanak le, esetleg deformálják. Hogyan történik az ultrahangos megmunkálás? A rezonátor rezgőmozgást végez, ennek nagysebességű mozgását veszi át a szerszám és a munkadarab közötti résben lévő szemcsék és a víz, amely az anyaghoz csapódva darabokat tör le belőle Milyen elven működő generátorokat alkalmaznak az ultrahangos megmunkálásnál? - magnetostrikciós generátor, - piezoelektromos generátor Milyen termikus megmunkálásokat ismer? - szikraforgácsolás, - sugaras megmunkálás Mi a szikraforgácsolás elve? Az elektromos

áram termikus hatását kihasználó eljárás, az elektromos szikra erodáló hatásán alapul. Mikor alkalmazható a szikraforgácsolás? Különböző alakú fenekes vagy átmenő üregek kialakítására. Milyen sugaras megmunkálásokat ismer? - lézersugaras, - elektronsugaras, - plazmasugaras Milyen iparban alkalmazható lézereket ismer? - szilárdtest-lézer, - gázlézer, - festéklézer, - félvezetőlézer Milyen előnyei miatt használható a lézersugár megmunkálásra és hogyan történik a megmunkálás? Rendkívül jól, kis területre fókuszálható, a fókuszban nagy energiasűrűség érhető el. Nem csak lézert irányítják, hanem körülvevő gázt fújnak, ami a keletkezett részecskéket a résből elszállítja Az elektronsugaras megmunkálás hol és miért alkalmazható? Finommechanikában, mikroméretű megmunkálásokra, vékony rétegek lemunkálására Hogyan hasznosítható megmunkálásra a plazmasugár és milyen esetekben alkalmazzák? -

plazmavágás, - hegesztés, - anyagszórás plazmasugárral Milyen elektrokémiai megmunkálásokat ismer? - elizáló süllyesztés, - elektronikus polírozás, - elektronikus sorjátlanítás Milyen kémiai megmunkálásokat ismer? - fém maratás, - üveg maratás, - polírozás 23 Hol és hogyan alkalmazható a kémiai maratás fémek megmunkálására? Finommechanika, műszertechnika; Fotómaratással Hogyan és milyen megmunkálásoknál használják a folyadéksugarat megmunkálásra? - csiszolás finomfelületi munka - vágás víz roncsoló hatása 3.6 - Fémes anyagaink szabadenergiáját változtató termodinamikai eljárások elve Ismertesse a szabadenergiát csökkentő hőkezeléseket! - lágyítás, - homogenizálás, - újrakristályosítás, - feszültségmentesítés, - acél normalizálás Szabadenergiát növelő eljárások elve Kiválásos keményítés Ismertesse a kiválásos keményítő hőkezelést! - oldó hőkezelés, - homogenizálás, - edzés, -

öregedés, - nemesítés Acélok martenzites edzése Ismertesse a martenzites átalakulást! Növekvő hűtési sebességnél egyre kevesebb szénatom tud kiválási helyéről távozni, kénytelen a olyan rácsba beépülni, ahol nincs neki hely, ezzel a rácsot torzítja, változtatja szövetszerkezet tulajdonságait. EDZÉS: melegítés, hőtartás 850 fok, hűtés, , MEGERESZTÉS 350-400fokon (szintén három részből áll) acél felhevítése: ausztenitesítés (minden hőkezelési eljárás a felhevítéssel kezdődik perlitből ausztenit, acél lehűtése: edzés: teljesen martenzites szövetszerkezet létrehozása megeresztés: hátrányok újabb hőkezeléssel való elkerülése (ridegség, ) Ismertesse az átalakulási diagramok elvét! C – görbék: ausztenit átalakulását mutatja meg a hőmérséklet-idő diagramokon. lehet izotermikus és folyamatos hűtésre vonatkozó Ismertesse a különféle edzési eljárásokat! - lépcsős, - izotermikus, - felületi, -

lángedzés, - indukciós Ismertesse a megeresztés fogalmát és szükségességét! Az a hőkezelési eljárás, melynek hatására az edzett acél nem stabil martenzites állapota stabilabb állapotba megy át. A martenzit nem stabil szövetelem, az idő múlásával lassú bomlási folyamaton megy át. Felületi edzés / Felületek termokémiai kezelése: a kezeléssel az acél felületén meghatározott rétegben valamilyen fémes vagy nemfémes elem koncentrációját megnöveljük, és így a kéreg tulajdonságait megváltoztatjuk. - Acélok cementálása: ehhez szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú közeget használhatunk - Nitridálás: az acélok felületi kemánysége, kopással szembeni ellenállása növelhető - Alitálás: az acél felületében az Al koncentrációjánakj növelése, - kromálás: az acél hő és korrózióállóságának növelése + felület keményedik, kopásállósága is nő - Szilikálás: az acél hő és savállóságának

növelése. Ismertesse az acélok cementálását! Kis széntartamú acélt olyan közegben hevítünk, amely a szenet atomos állapotban kellő mennyiségben adja le. 3. 7 - Kötési eljárások Milyen módszerekkel lehet a munkadarabok egymáshoz képesti relatív helyzetét rögzíteni? - alkatrészek alakzárását létrehozó primer kialakításával 24 - kapcsolatlétesítésekor kifejtett erőhatás, hőhatás segítségével - erőzárással, - alakzárással, - anyagkapcsolat létesítéssel. Hegesztés Milyen kötési művelet a hegesztés? nem oldható Milyen külső hőhatással létrehozható hegesztési műveleteket alkalmaznak? - átmeneti ellenállásban keletkező hő segítségével - ív plazmájában felhalmozódott energia segítségével - elektronok kinetikai energiájából - az esetleges vegyi reakcióhő segítségével. Hogyan történik a ponthegesztés és hol használják? Megtisztított felületű alkatrészeket elektródák közé helyezik,

hegesztőáramot ráadva megolvad és az áram kikapcsolása után megszilárdul a hegesztési pont. Hogyan történik a vonalhegesztés és hol használják? Elektródák helyett forró görgőt használnak. Hogyan történik a dudorhegesztés? Ponthegesztés, melynél a hegesztésnél gömbsüveg alakú dudor keletkezik. Hogyan történik a tompahegesztés? Duzzasztó és leolvasztó tompahegesztés. Megtisztított felületeket enyhe nyomással összenyomják és kis feszültségű, nagy áramsűrűségű áramot kapcsolnak rá. Első érintkezés után széthúzzák, majd a szennyezések leégnek a felületről, s ekkor gyorsan összenyomják. Hogyan történik az ívhegesztés és hol alkalmazzák? Hegesztőpálcával rövidzárlatot létesítenek, majd elemeléskor ív keletkezik, és a munkadarab az olvadási hőmérséklet fölé melegszik. Lehűléssel az anyag megdermed, szilárd lesz Milyen külső hőhatás nélkül létrehozható hegesztési módokat használnak? -

dörzshegesztés, - hideghegesztés, - ultrahangos hegesztés Forrasztás Milyen kötési módszer a forrasztás? oldható Mi a különbség a lágyforrasztás és a keményforrasztás között? Ezek közül melyiket alkalmazzák az elektronikai iparban és miért? - lágyforrasztás 450oC-nál alacsonyabb hőmérsékleten történik - keményforrasztás 450oC-nál magasabb hőmérsékleten történik lágyforrasztást, nem kell mechanikai igénybevételt elviselnie Milyen forraszanyagokat használnak az elektronikai iparban és ezeknek mik a jellemzőik? ón-indium, ólom indium, ón-ólom, valamint ezüsttel, kadmiummal, antimonnal ötvözve. a forraszanyagnak alacsony olvadáspontúnak kell lennie, ne oxidálódjon és szilárd kötést kell biztosítania. Miért van szükség a folyasztószerekre? Megtisztítja a felületet, gátolja az újraoxidálódást, és kedvezően hat a forraszanyag nedvesítő tulajdonságaira. Milyen folyósítóanyagok vannak? - gyantaalapú, - szerves,

- szervetlen Milyen lágyforrasztási technológiákat alkalmaznak az elektronikai iparban? - pákaforrasztás, - elektromos ellenállás-forrasztás - forrasztófürdők a. mártóforrasztás 25 b. hullámforrasztás Mechanikai kötések Milyen villamos kapcsolat létrehozására alkalmas mechanikai kötéseket alkalmaznak a villamos iparban? - szorítócsavaros kötés, - tekercselt huzalkötés, - szorítópapucsos kötés, - sajtolt kötés Mi a szorítócsavaros kötés és hol használják? Oldható, erővel záró kötés. Mi a wire-wrap kötés, mik az előnyei a forrasztással szemben és hol alkalmazzák? Tekercselt huzalkötés, a forrasztásnál kisebb helyigényű, jobb minőségű, olcsóbb, minőségellenőrzésre nincs szükség. Mi a termi-point kötés és hol alkalmazzák? Szorítópapucsos kötés, erővel záró kötés. Milyen kötés a lapított kötés és hol alkalmazzák? Sajtolt kötés, vezetékeket csatlakoztatnak egymáshoz kötőelem segítségével.

4. fejezet - TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA, A GYÁRTÁS Ismertesse a gyártási folyamat funkcióterületeit és egymáshoz kapcsolódásukat! - főfunkció munkadarab megmunkálására irányul - mellékfunkció hogy a főfunkció végrehajtható legyen, kiegészítő tevékenység Hogyan csoportosíthatjuk a fémmegmunkáló gépeket a gyártási eljárás függvényében? - alakadó- képlékeny alakító- anyagszétválasztó-, ill. leválasztó- kötést létesítő gépek Mi a különbség a manipulátorok és a robotok között? (kezelőberendezések) - bármilyen változásra van szükség, a berendezésen hardveres változtatást kell végrehajtani - műveletsor változtatáshoz szoftver változás elégséges Milyen gyártási rendszereket ismer aszerint, hogy mi módon állítható át új termék gyártására a gyártási rendszer? - merev gyártási rendszer, - rugalmas gyártási rendszer Milyen kritériumok szerint értékeljük a szerszámgépeket? - munkapontosság, -

teljesítőképesség, - környezeti hatások, - automatizálás Milyen irányítási (szerszámgép) lehetőségeket ismer a hatáslánc nyitott vagy zárt volta függvényében? - vezérlés, - szabályozás Mit fed az automatizálás fogalma? Egy műveletet technikai eszközökkel hajtanak végre anélkül, hogy az embernek folyamatosan, vagy meghatározott ütemben be kellene avatkozni. Milyen „hagyományos” szerszámgép vezérlő elemeket ismer? - bütykös vezérlés, - másolóvezérlés, - görbetárcsás – bütyköstárcsás vezérlés - dugaszolótáblás vezérlés A gyártóberendezések milyen számjegy-vezérléssel működhetnek? - rögzített logikájú számjegy vezérlés (NC) - szabadon programozható logikájú számjegyvezérlés (CNC) - DNC irányítási rendszer Mik a szerelő-rendszer elemei? - anyag - információ - energia 26 Soroljon fel (betűszó-angol megfelelő-magyar jelentés) legalább három, a számítógéppel integrált gyártásra

jellemző alapfogalmat! - CAE – számítógéppel segített műszaki fejlesztés – Computer Aided Engineering - CAD – számítógéppel segített tervezés – Computer Aided Design - CAP – számítógéppel segített programozás – Computer Aided Programming - CAQ – számítógéppel segített minőség-ellenőrzés – Computer Aided Quality Assurance - TOM – átfogó minőség-ellenőrzés – Total Quality Management - FMS – rugalmas gyártórendszer – Flexible Manufacturing System 5. fejezet - SZERELÉSTECHNOLÓGIA A szerelési rendszer hol helyezkedik el a vállalat termelési rendszerében? alrendszer Mivel foglalkozik a szereléstechnológia? Milyen tevékenységei vannak a szerelés technológiai folyamatának? Mik a szerelés fő- és mellék tevékenységei? - szerelés, - alkatrészek összerakása, - utánmunkálás - kötés, rögzítés, - ellenőrzés, - szerelés előkészítése, - anyaggyűjtés - ellenőrzés: darabszám, minőség - kiadagolás,

tárolás, - előkészítés, - befejező munkák Mik a szerelés szempontjából helyesen kialakított konstrukció főbb ismérvei? - műveletösszevonás - kötőelemek kerülése - időtakarékos kötések alkalmazása Mi a méretlánc? Olyan meghatározott sorrendben önmagába visszatérő méretsorozat, amely azoknak az alkatrészek felületeit köti össze, amelyeknek kölcsönös helyzetét meg kell határozni. A méretláncok tervezése szempontjából milyen szerelési módok lehetségesek? - alkatrészek cserélhetőségét lehetővé tevő szerelés - utólagos illesztéssel végzett szerelés, - beszabályozással végzett szerelés Milyen alkatrészek cserélhetőségét lehetővé tevő szerelési módok vannak és ezeknek mik a jellemzőik? - teljes pontos - részleges lazább tűrés - alkatrész párosításon alapuló nagy tűrés Mi jellemző az utólagos illesztéssel végzett szerelésre és a beszabályozással végzett szerelésre? Olyan mérettel készítik,

hogy szerelés során utómunkálással beállítható. A gyártmányra milyen felépítési rendszer lehet jellemző? - működési, - funkció szerinti Mi a függőleges szerelési rendszer és mikor alkalmazzák? Egy szerelőcsoport végzi, minden műveletet, a gyártmányt ismeri. Kis darabszámú, precíziós szerelési rendszer. Mi a vízszintes szerelési rendszer és mikor alkalmazzák? Munkamegosztás. Műveletcsoportokat ugyanaz a dolgozó végzi Nagy darabszám esetén alkalmazható rendszer. 6. fejezet - KORRÓZIÓ ÉS KLIMATIZÁCIÓ Ismertesse a korrózió definícióját! Valamely anyagnak a környezet hatására a felületről kiinduló elváltozása, amely kémiai ill. fizikai-kémiai folyamatok révén megy végbe. 27 Ismertesse a kémiai korróziót! Általában valamely fém és az őt körülvevő, száraz gázhalmazállapotú közeg reakciójának következtében jön létre. Leggyakrabban fémek oxidációja Ismertesse a vas oxidációját! - wüstit, -

magnetit, - hematit, - maghemit Ismertesse a réz oxidációját! Ismertesse a fémek oldódásának folyamatát! Átmenetet képez a kémiai és elektrokémiai korrózió között. A fémion és az elektron külön részfolyamat keretében lép ki a fémes rácsból, ezért elsődleges korrózió termékek is különbözőek. Ismertesse az elektrokémiai korróziót! A fémion és az elektron nemcsak külön részfolyamat keretében lép ki a fémből, eltérő elsődleges korrózió termékekbe épül be, hanem a térben jól elválaszthatóan megy végbe. Ismertesse a kontrakt korróziót! Két különféle fém érintkezésekor alakul ki, ha az érintkezési pont elektrolitba merül. Ismertesse a koncentrációs korróziót! Az elektrolit koncentrációja pontról-pontra változik. Fémek korrózió elleni védelmének alapelve. Használhatunk korrózióálló fémeket, elszigetelhetjük őket a támadó közegtől, vagy megakadályozhatjuk a korróziós galvánelem működését,

de lényeges, hogy a bevonat tiszta, a felület korrózió és szennyeződés mentes legyen. Ismertesse a kémiai redukcióval létrehozott védőbevonatokat! - réz, - ezüst, - arany, - nikkel Ismertesse a galvánbevonatok tulajdonságait! Egyenletes rétegvastagság, viszont sérülés esetén megindul a korrózió, az ép réteg alatt is. Ismertesse a termó-diffúziós eljárásokat! - fémporba ágyazás, - fémolvadékba mártás, - ráolvasztás, - fémgőzölés Ismertesse a klíma definícióját és fajtáit! valamely földrajzi hely átlagos időjárása, beleértve a jellemző adatok szélső értékét is. 7. Fejezet NYOMTATOTT LAPOK? FELÜLETSZERELÉSI TECHNOLÓGIA (SMT) Milyen módszerekkel állítható elő a nyomtatott huzalozású lap, mely az elektronika egyik leggyakoribb alkatrésze? - kémiai a. negatív, b pozitív - mechanikai a. kivágott huzalozás, b fémszórás vagy felvitt huzalozás, c domborított huzalozás b. sajtolt huzalozás Hogyan történik az

egyoldalas merev nyomtatott huzalozású lap előállítása, negatív vagy maratott fólia módszerrel? A kívánt hálózat rajzát felviszik a fémfólia felületére. A fóliát a megmaradó részeken fedi Hogyan történik az egyoldalas merev nyomtatott huzalozású lap előállítása, pozitív vagy galvanizált fólia módszerrel? - az áramkör rajzának megfelelő védőréteg felvitele a hordozólemezre - galvanizálás a huzalozásnak megfelelő felületeken - védőréteg eltávolítása, - ragasztóanyag felvitele, - hőkezelés, vagy sajtolás - hordozó lemez eltávolítása Hogyan történik a kétoldalas merev nyomtatott huzalozású lap előállítása hagyományos furatfémezéses falvanizálással? - rézréteg felvitele galvanikus úton, - negatív védőréteg felvitele, - galvanikus bevonás 28 - fotoreziszt eltávolítása, - maratás Hogyan történik a kétoldalas merev nyomtatott huzalozású lap előállítása maratás nélküli furatfémezéses

falvanizálással? - furatokkal ellátott, de fémborítás nélküli lemez, - lemez ragasztóval bevonás, - rézréteg felvitele kémiai úton, - rézréteg felvitele galvanikus úton, - negatív védőréteg készítése - áramköri rajznak megfelelő galvanikus rézréteg felvitele, - védőréteg eltávolítása - rézréteg eltávolítása, - hő és nyomás, ragasztóréteg keményítése Milyen mechanikai eljárásokkal lehet átkötéseket létesíteni a kétoldalas merev nyomtatott huzalozású vezetékhálozatai között? - hajlított összekötőhuzalos átkötés - tölcsérperemes csőszegecses átkötés - hasított tölcsérperemes csőszegecses átkötés Hogyan gyártják és hol alkalmazzák a hajlékony nyomtatott huzalozású lapot? egyrétegű – merevlemezes gyártás többrétegű – maratott fólia eljárás szalagkábelek, áramkör építésre is alkalmas Mit takar a felületi szerelési technológia kifejezés? Elektronikai szerelési eljárás, azon

alapul, hogy az e célra kialakított alkatrészek elektromos kivezetői közvetlenül kapcsolatba kerülnek a huzalozást hordozó síklemezen kialakított érintkező felületekkel. Mi a jelentősége, az előnye az SMT-nek? alkatrészek méretcsökkenése, kivezető huzalok elmaradása. Mit jelent a SMD? Olyan alkatrészek melyek nem rendelkeznek huzalkivezetéssel, fémezett kontaktusfelületek helyettesítik Mutasson be három jellegzetes SM alkatrészt! - ellenállás, - kondenzátor, - IC Milyen technológiai segédanyagokat alkalmaz az SM technológia? - forrasztópaszta, - ragasztóanyag, - gőzfázisú forrasztásnál alkalmazott folyadék. Hogyan tárolhatók az SM alkatrészek? - ömlesztve, - papírszalag, - kontúrsüllyesztéses szalag, - oszloptár, - rúdtár, - szalagszerű üres tár, - tálcatár Sorolja fel a lehetséges szerelésváltozatokat a nyhl-on elhelyezkedő alkatrész kialakítások függvényében? A nyhl-ra milyen eszközök segítségével lehetséges

az alkatrész beültetést elvégezni? Nagysorozatú gyártás esetén milyen felületszerelő berendezések alkalmazhatók? - egy munkahelyes, egymás utáni behelyezés, - szállítószalagos, egymás utáni behelyezés - tömeges helyezésű alkatrészbeültetés Milyen forrasztási technológiák alkalmazhatók az SM technológiában? - páka, - mártóforrasztás, - állóhullámú forrasztás - újraömlesztéses forrasztás Milyen ellenőrzési műveletekre van szükség az SM technológiában? - beültetést megelőző ellenőrzés a. szemrevételezéssel, bautomatikus optikai, c villamos - szerelt lapok ellenőrzése a. szemrevételezés, bröntgensugaras, clézeres b. pásztázó ultrahangos Milyen beültetést megelőző nyhl-ellenőrzési technológiákat ismer? Milyen módszerrel ellenőrzik az SM technológiával szerelt áramköröket? Milyen előnyei vannak az SM alkatrészeknek? 29 Jelentős méret- és költségmegtakarítással gyárthatók Fröccsöntés: 1. al

beöntése, 2 dugattyúval való összenyomás, 3 kimeneti nyíláson kifolyik Zsugorítás: A részecskék egy másba diffundálnak, az anyag zsugorodik huzalos szukraforgácsoló gép: alul felül két karika,. közötte a huzal (elektród, csak egyszer szabad használni) ami átmegy egy tányéron amiben valami folyadék van, abba úszik két téglalap 30