Geography | High school » Karsztjelenségek

http://www.doksihu Karsztjelenségek A mészkő jellegzetes formákban fordul elő a nedves éghajlatú területeken. A lehullott csapadék a repedésekbe jut. A folyók vize víznyelőkön (ponor) keresztül, tűnik el Közben oldja a mészkövet, például barlangokat alakít ki, cseppköveket formál. A barlang mennyezetéről lefelé növők a sztalaktitok, a barlang alján levő, felfelé növők a sztalagmitok. Ha a kettő összenő, cseppkőoszlop (sztalagnát) képződik. Az oldás annál tökéletesebb, minél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, amelyet a levegőből, a talajból vesz fel. A vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul: H 2 O + CO 2 = H 2 CO 3 A szénsav kémiai reakcióba lép a mészkővel, eredménye a nagyon jól oldódó kalciumhidrogén-karbonát: H 2 CO 3 + CaCO 3 = Ca(HCO 3 ) 2 Láthatjuk, hogy a kémiai folyamat megfordítható (reverzíbilis). Ha a kalcium-hidrogénkarbonátot tartalmazó víz nagy felületen érintkezik a

levegővel, szén-dioxid távozik belőle, és kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki finom fátyolként a sziklákon, a fák gyökérzetén, növénymaradványokon. Ilyen látható a Szalajka-völgyben, Lillafüreden (Bükk) A mélybe szivárgó karsztvíz romboló, szállító és építő munkáját a mészkő belsejében végzi. Ennek sokféle eredménye van. A jelenség a szlovéniai Karszt hegységről kapta nevét, ahol azt legelőször tanulmányozták. A Karszt egyik legszebb részéhez tartoznak a Plitvicei-tavak és vízesések (Horvátország). A felszín alatt a mészkő oldásával tágas üregek, barlangok keletkeznek. Ezek az ún átmenő barlangok egy vagy többszintűek lehetnek (pl. Aggteleki-barlang) Vannak függőleges kifejlődésűek, ezeket zsombolyoknak nevezik (pl. a Bükkben a Kiskőháti-zsomboly, a Pireneusok zsombolyai). Az erősen lehűlt levegőjű barlangokban jég képződik, amely bevonja a barlang falát, a cseppköveket - ezek a jeges barlangok

(pl. Szlovákiában a Dobsina) Budapesten gyakoriak a hévizes barlangok jellegzetes borsóköves, aragonitos cseppköveikkel, kalcit és gipszkristályaikkal. A barlangok levegője gyakran gyógyhatású. Szembetűnő lehet a változó gázok, az aeroszolok aránya a felszíni levegővel szemben. A légnedvesség nagyon magas (közel 100%) Egyes barlangok mikrobiológiai szempontból csaknem sterilek, negatív ionokban gazdagok (Abaliget, Tapolca, Béke stb.) Ezeket gyógybarlangoknak is nevezik A felszíni karsztos formák közül legismertebbek a víznyelő (ponor), a dolina (töbör) és a polje. http://www.doksihu