Economic subjects | Logistics » Taksár Szabina - A Reckitt Benckiser transznacionális terelő vállalat raktárfejlesztése

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A RECKITT BENCKISER TRANSZNACIONÁLIS TERMELŐ VÁLLALAT RAKTÁRFEJLESZTÉSE Készítette: Taksár Szabina Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .3 1. Bevezetés4 1.1 Szakirodalmi áttekintés a logisztikáról 5 1.11 A logisztika szerepe 6 2. Reckitt Benckiser és tevékenységének bemutatása 8 3. Raktározási folyamatok 11 3.1 A raktározás általános szerepe 11 3.2 Technológiai megoldások 12 3.21 Hagyományos vagy magasraktározás? 12 3.22 Tárolási rendszer 16 3.23 Raktári anyagmozgatás 19 3.24 Létesítményrendszerek 22 3.25 Komissiózási rendszer, stratégia 23 3.26 Raktár irányítási rendszer 26 4. Vonalkódos azonosítási rendszer 30 4.1 Mi is az a vonalkód? 30 4.2 A vonalkód működése 30 4.3 A vonalkódok előnyei 31 5. Warehouse Management

System 32 5.1 Bemutatás 32 5.2 Előnyök 34 5.3 A rendszer elemei 35 5.4 WMS a gyakorlatban 37 5.42 Alkalmazott funkciók 38 5.43 Alkalmazott folyamatok – a legjelentősebb folyamatok implementálása 44 6. Értékelés 63 6.1 A raktározási szolgáltatások minőségi mutatói 63 6.2 Észrevételek, javaslatok 68 7. Befejezés 73 Ábrajegyzék .74 Irodalomjegyzék .75 Mellékletek .76 3 http://www.doksihu 1. Bevezetés Szakdolgozatomban a Reckitt Benckiser Hungary Kft. tatabányai telephelyén végbemenő raktározási folyamatfejlesztésnek bemutatását tűztem ki célul. A jelenleg igen elterjedt raktárba bevezetett vonalkód technikát vizsgálom, meghatározom a vele járó előnyöket, és hátrányokat, ha léteznek egyáltalán ilyenek. A technika fejlődésével felgyorsul a termelés, illetve a logisztikai folyamatok, így szükségessé válik az anyagáramlás sebességének fokozása. Manapság a költségek minimálisra redukálása, és a vevői igények

magas színvonalú kiszolgálása a meghatározó. A gyártás optimalizálásával, az állókészlet és a reakcióidő csökkentésével tudjuk elérni mindezt. Továbbá a Reckitt Benckisernek fontos a rugalmasság, a vevőközpontúság, a pontosság, a versenyképesség, a kiváló minőség és így tovább elérése. A fenti célkitűzések szűk határok közé szorítják a logisztikai, a raktározási (RST – rakodási, szállítási, tárolási) folyamatokat, ezáltal egy olyan megoldás alkalmazása válik szükségessé, mellyel rövidebb idő alatt jobb szolgáltatást lehet nyújtani. Az említett törekvéseknek köszönhetően terjedtek el a vonalkódos rendszerek. A technika fejlődése nagymértékben hozzájárult a vonalkódok előtérbe kerülésének, hiszen lére kellett hozni a megfelelő hardvereket és szoftvereket. A témát a Reckitt Benckisernél végzett szakmai gyakorlatom alapján választottam ki. A Warehouse Management System (WMS),

raktárirányítási rendszer bevezetése a cég több területét érintő nagyszabású vállalkozás, mely megvalósításának a részese lehettem. Dolgozatomban párhuzamosan épül fel az elméleti és gyakorlati megközelítése a vonalkódos azonosítási rendszereknek. Munkám főként gyakorlati folyamatokra és követelményekre támaszkodik, miközben természetesen nagymértékben hagyatkozik szakirodalmi forrásokra. 4 http://www.doksihu 1.1 Szakirodalmi áttekintés a logisztikáról A logisztika tevékenységét már az ókorban is végezték, hisz a mozgatás, szállítás és tárolás már akkor is jelentős szerepet töltött be az emberek, háztartások, kereskedők és hadseregek életében. A legkorábbi hivatkozások a Római Birodalom korába nyúlnak vissza, amikor a gyerekek teljes körű gondozásáról, ellátásáról szóló Logisticon című alkotás megszületik. Majd a későbbiekben már a hadászattal kapcsolatos fogalomként kerül említésre.

VI Leó bizánci császár (Kr. u 886-912) részletes katonai gyűjteményt állít össze, melyben külön választja a harcászatot, és a hadászatot, valamint ír egy harmadik területről, a csapatok ellátásának fontosságáról: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret, és az időt” Tudományos szintű tárgyalása a logisztikának azonban csak a II. világháború után kezdődött el. Az ötvenes évektől foglalkoztatta az anyagmozgatást, a szállítást, a raktározást, az ellátást és a készletezést ezeknek a folyamatoknak a rendszerszemléletű kezelése. A rendszer egyes elemei, a szállítás, a rakodás, a tárolás, az anyagmozgatás ugyanis nem újak, csak új megközelítésben kerülnek tárgyalásra, mégpedig a részrendszerek

optimuma helyett a teljes rendszer optimalizálására való törekvés a cél. Fontos, hogy rendszerben gondolkodjunk, mivel ha az egyik alrendszerben fellép valamilyen probléma, nem biztos, hogy ott is kell megoldani, hanem lehet, hogy valahol máshol keresendő a gond forrása. A logisztika fontosságának, jelentőségének késői felismerése révén napjainkban még nem számít olyan kiterjedt tevékenységnek, mint a marketing, az értékesítés vagy a pénzügy. A mozgatás nem változtatja meg a termékek megjelenését, ezért olyan, mintha nem adna hozzá a termék értékéhez semmit, ezért sok vállalat még nem fordít kellő figyelmet a logisztika területére, pedig sok helyen a logisztikai funkcióból adódik a költségek 20-25 %-a. 5 http://www.doksihu 1.11 A logisztika szerepe „ A logisztika alapanyagok, félkész-, és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és

költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Szegedi, 2003, 26p) A logisztikai rendszerek általában több különálló alrendszert kapcsolnak össze, melyek között integrált anyag- és információáramlást valósít meg. Főbb rendszerei: ○ mikrologisztikai rendszer - egy gazdasági egység kapcsolatrendszerét írja le, gazdaságilag, jogilag önálló szervezetek, vállalatok, intézmények logisztikai részlegei ○ metalogisztikai rendszer - a mikro és makro között helyezkedik el (kapcsolatot hoz létre), a mikrologisztikai egységek és az ellátási láncban közreműködő többi szervezet – logisztikai szolgáltatók, kereskedők stb. – együttműködésével jönnek létre ○ makrologisztikai renszer - egy ország, egy értékesítési, illetve fogyasztói terület vagy fogyasztói körzet határain belül elhelyezkedő rendszer (egy adott

régió mikrologisztikai rendszereit fogják össze). A vállalati logisztika főbb részterületei: • ellátási (beszerzési) logisztika • termelési (gyártási) logisztika • elosztási (értékesítési) logisztika • hulladékkezelési logisztika. Az ellátási logisztika felelős a termeléshez szükséges alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek és az ezekhez kapcsolódó információk rendelkezésre állításáért. A termelési logisztika az alapanyag-raktártól, a gyártási folyamat különböző fázisain át, a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. „A termelési logisztika ellátási láncban betöltött szerepe: • a termelést kiszolgálja a beszerzés, valamint az anyag- és készletgazdálkodás, • ugyanakkor a termelés „szolgálja ki” a félkész-, készáruraktárt, a csomagolást, komissiózást, majd pedig az áruelosztást és az értékesítést.” (Knoll, 2000, 24 p)

6 http://www.doksihu Az elosztási logisztika azért felelős, hogy a vállaltnál előállított késztermékek a vevők igényének megfelelően rendelkezésre álljanak. A hulladékkezelési logisztika fordított irányban az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok áramlását. Környezetvédelmi szempontból a keletkező hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítására kell törekedni. „Világszerte az a törekvés, hogy a nagy költségráfordítást igénylő készleteket olyan optimális szintre csökkentsék, amely még biztosítja a folyamatok zavartalan működését, azaz a felhasználó minden pillanatban megtalálja a keresett félkész- vagy készterméket, részegységet stb. E cél megvalósítása érdekében terjednek a korszerű technológiával és eszközökkel kiegészített számítógépes nyilvántartási és irányítási rendszerek. Ezek hatékony és biztonságos működtetéséhez szükséges a gépi

azonosítás és adatbeviteli megoldása.” (Prezenszki, 2004, 339. p) 7 http://www.doksihu 2. Reckitt Benckiser és tevékenységének bemutatása 10 évvel ezelőtt az angol Reckitt & Colman fuzionált a holland Benckiserrel, és létrejött a világon az első háztartási tisztítószereket gyártó vállalat, a Reckitt Benckiser. Egy transznacionális termelő vállalatról van szó, mely gyártással foglalkozik, és globális vezető szerepet tölt be az egészségügyi és személyes ápolás szektorában valamint a háztartási szerek szegmensében. A legmesszebb menőkig nagyobb, jobb, és versenyképesebb lehetőségeket kínál FMCG (fast moving consumer goods) termékeivel. A sikerük a legerősebb márkáiknak köszönhető, mint például Finish = Calgonit, Vanish, Dettol és Veet, melyekkel célul tűzték ki a világ globális piacán a vezető szerep megszerzését. Így tudhatják magukénak a No1 címet a kategóriák forgatagában. Nem kevesebb mint 60

országban vannak jelen telephellyel, és körülbelül 180 országban forgalmazzák termékeiket. A Reckitt Benckiser megpróbál jobb és jobb megoldásokat kínálni a fogyasztóknak. Állandó újításokat kezdeményeznek, meglátják azokat a kis dolgokat, melyek az emberek minden napjait átszövik, így kiemelkedő és gyorsan ható megoldásokat fejlesztenek, melyek megkönnyítik életünket. A Reckitt Benckiser 17 főmárkával büszkélkedhet, és a következő kategóriákban van jelen termékeivel: • Textil tisztítás (Fabric care) • Felületi tisztítás (Surface care) • Mosogatógépbe való szerek (Dishwashing) • Otthon gondozása (Home care) • Egészségügyi ápolás (Health care) • Személyes ápoltság (Personal care) • Étrendkiegészítők, gyógyszerek (Food) A tatabányai telephely a „Home care”, „Personal care” és „Dishwashing” kategóriában gyártja termékeit, többnyire illatosítókat: Home care: − Airwick

Freshmatic − Freshmatic Compact − Melodia − Hydraw - légfrissitő légfrissítők 8 http://www.doksihu − Decosphere – illatgömb − Harpic Lollipop – Wc illatosító − Stick-up – szekrény illatosító Personal care: − Veet szőrtelenítő hab Dishwashing: − Calgonit Deo – mosogatógép illatosító − Calgonit Protector – mosogatógépbe való üvegkorrózió gátló adalék A vállalat arculata Nemrégen történt frissítés a cég logóján, a régi logót ideiglenesen vezették be 1999-ben, ezt most lecserélték egy rózsaszín papírsárkány formára, ami magába foglalja az „rb” betűket. A cél a nagy márkák hangos és magabiztos megjelenítése. Az új márkajelzést fokozatosan vezetik majd be, elsőként a csomagolásokon, majd a belső és külső kommunikációban, nehogy a vevők hirtelen ne találják kedvenc termékeiket. Az új logó modern, határozott és dinamikus. A RB stratégiához hozzátartozik, hogy a

versenytársaktól eltérően a cég logója nem jelenik meg a reklámokban, így a fogyasztók a Reckitt Benckiser név hallatán nem tudják, mire is gondoljanak. A márkák nevét viszont annál inkább ismerik, és jó minőséget társítanak hozzá. A hangsúlyozott érték tehát továbbra is a Teljesítmény, a Vállalkozószellem, a Tulajdonjog és a Csapatszellem: Teljesítmény: Nem csak a magasra törés kitűzése a cél, hanem az elérhetetlen teljesítése akár termék, profit, munkaerő vagy szervezeti felelősség tekintetében. Vállalkozószellem: A határozottság, a kezdeményezőkészség bátorítása, a szenvedély értékelése, kockázatfelmérés és egyensúlyteremtés. Csapatszellem: A cél a sikerek elérése közösen, egy emberként dolgozva, egyesítve a közös értékeket, és elveket. 9 http://www.doksihu Tulajdonjog (szabad szellem): A felelősség vállalás az egyéni munkáért a fő mottó. A dolgozók szabad kezet kapnak, hogy a

szabályrendszeren belül, azt tegyék, amit jónak látnak a sikerhez vezető úton. Jövőbeli tervek A Reckitt Benckiser márkák több mint 180 országban jutnak el otthonok millióihoz, és 60 országban rendelkezik telephellyel a cég. Tehát rendkívül nagy szervezettséget igényel a működés. A gyár továbbra is hajthatatlanul az FMCG kategóriák főmárkáira összpontosít Továbbá tervek között szerepel a gyárakban előállított termékek újraelosztása kategóriák szerint. Mivel eddig egy-egy üzem termelt több kategóriához is tartozó árucikkeket, és a cél, hogy ez egyre csökkenjen. 10 http://www.doksihu 3. Raktározási folyamatok 3.1 A raktározás általános szerepe Az integrált ellátási láncok folyamatain belül fontos szerepet töltenek be azok a kapcsolódási helyek, ahol az elvárható folyamatos mozgás valamilyen okból megszakad. Ezen esetekben készletek képződnek, annál több helyen, minél tagoltabb az elemek kapcsolata. Az

ilyen jellegű logisztikai folyamatokban a készletek hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak. E pontokon is védeni kell az árut a károsodástól, gondoskodni kell elhelyezéséről, használati értékének megőrzéséről. A megfelelő időben pedig biztosítani kell rendelkezésre bocsátását. A megfelelő tér biztosítást „gyűjtőforgalomként” raktárnak nevezzük A raktárakat komplex létesítményekként kell értelmezni, amelyek rendelkeznek saját külső kapcsolatokkal és belső folyamatokkal. A Reckitt Benckiser Kft. tatabányai telephelyének területe egy irodaházból, két nagy gyártó, és öt nagy tároló csarnokot foglal magában. Természetesen utóbbiak kapcsolatban állnak a gyártócsarnokokkal, a gördülékeny termelés kiszolgálás érdekében. A raktár területén is található két iroda, az egyik az import tevékenységet látja el, míg a másik az exporttal, vámkezeléssel, a készáruk kiadásához szükséges papírok

kiállításával fogalakozik. 11 http://www.doksihu 3.2 Technológiai megoldások 3.21 Hagyományos vagy magasraktározás? A Reckitt Benckiser tatabányai raktárában magasraktározási rendszer működik. „Magasraktározási rendszeren darabáruk (egységrakományok, szálanyagok, tekercsek stb.) olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik.” (Prezenszki, 2003, 274 p) Ez a megfogalmazás manapság már nem tekinthető helyesnek, mivel megjelentek a targonca piacon olyan általános célú targoncák, amelyek elérik a 10 méter feletti emelőmagasságot, mégsem beszélünk magasraktárról az általuk kiszolgált raktárak esetében. Egy másik megfogalmazásban, mely

kiegészíti az előzőt: „a magasraktár olyan tárolási rendszer, amelyben a soros állványok kiszolgálását az állványsorok közötti keskeny folyosókban közlekedő speciális rakománymegfogó szerkezettel rendelkező kötöttpályás állványkiszolgáló gépek, vagy kötetlen pályás állványkiszolgáló targoncák végzik. A kiszolgáló gép, illetve targonca jellegzetessége, hogy nem hagyja el a tárolóteret, így a betárolandó rakományokat a működési körzetébe kell juttatni, illetve a kitárolt rakományokat onnan el kell szállítani.” (Némon, 2009; 181-222 p) A Reckitt Benckiser Kft. magasraktárának állványkiszolgáló gépei a kötetlen pályás felrakótargoncák A magasraktározási rendszerek léttrejötte egykor egy igen jelentős problémára, a hely hiányra jelentett megoldást a területkihasználás fokozásával. Viszonylag kis alapterületen nagy a tárolási kapacitás. A keskeny közlekedőfolyosók szintén hozzájárulnak a

kedvezőbb helykihasználáshoz. Továbbá előnyeihez tartozik még az írányítási munkák gépesítése, automatizáltsága. Ezek a legmeggyőzőbb előnyök a hagyományos raktározással szemben 12 http://www.doksihu A raktárakra általánosan igaz előnyök, melyek természetesen a magasraktárakra is jellemzőek: − az időegység alatt jelentős nagyságú áruforgalom lebonyolításának lehetővé tétele − az anyagmozgatási munkák gépesítésének lehetősége (nehéz fizikai munka kiküszöbölése) − számítógépes lehetőségek kihasználása − folyamatos készletnyilvántartás vezetése − a FIFO-elv megtartásának megkönnyítése − gyors és megbízható információáramlás segítése. A magasraktározás technikai elemei, melyek a tatabányai raktárban is megtalálhatóak: ƒ tárolótér ƒ árugyűjtő és –elosztó tér ƒ ügyviteli és irányítási hálózat. A tárolótér látja el a raktározás fő feladatát, a

tárolást. Öt tárolótér található a raktár területén, ezekből három alapanyag, egy készáru, és egy a félkészáru (közbenső raktár) tárolására való a következők szerint: ƒ egy külön épületben található a veszélyes anyag-tároló - illatanyagok hordókban, porok ƒ egy spraytároló (9 szintes) – spray kannákon, szórófejeken kívül csomagolófóliák ƒ egy egyéb alapanyag tároló (7 szintes), csomagolóanyagok, kartondobozok, üvegcsék, tamponok, pálcikák stb. tárolására használatos o a készáru tároló a termelőüzem területén található, amelyben tárolnak alapanyagokat is ◊ a félkészáru raktárnak pedig úgynevezett ketrecek felelnek meg, mivel nem túl nagy mennyiségről van szó, így nincs szükség külön térre. 13 http://www.doksihu 3.1 ábra Raktártípusok a logisztikai folyamatokban Forrás: Knoll Imre; Logisztika a 21. században; 73 p Az árugyűjtő és -elosztó térben hétköznapi

nyelven az előkészítő térben készítik össze a kimenő készárukat, majd innen kerülnek a rámpákon keresztül a kamionokba. Illetve ide érkeznek először a beszállító járművekből az alapanyagok, itt zajlik az egységrakományképzés a betárolás előtt, ha szükséges, a nyilvántartásba vétel, esetleg itt kerülnek elhelyezésre átmenetileg, amíg minőségi ellenőrzésnek vetik alá őket. Ilyen termékek például a szórófejek, a kannák, amelyek a Veet szőrtelenítőhabokban kerülnek felhasználásra (lsd. 10 sz melléklet). Az ügyviteli és irányítási hálózatot alkotja a már említett két raktári iroda, az árunyilvántartása az adminisztrátorok, az anyagáramlás irányítása a raktári műszakvezetők közreműködésével folyik, és ezekhez szükséges információk megteremtése, és tárolása is idetartozik. A magasraktárakat többféleképpen lehet csoportosítani, a Reckitt Benckiser Kft. a következő csoportokba tartozik:

Rendeltetés szerint kombinált magasraktárak csoportjába tartozik, azaz a komissiózó- és a tárolótér egy egységet képez. Építészeti kialakítás szempontjából felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárakról van szó, azaz hagyományos épületben létesített magasraktárak. 14 http://www.doksihu Automatizáltsági szint szerint kézi vezérlésű gépesített raktárról beszélhetünk, melyben a vezérlési műveleteket, a felrakótargonca indítását, leállítását manuálisan kell működtetni. A gép helyzete folyamatosan ellenőrizendő a mozgás alatt. Összességében tehát a Reckitt Benckiser Kft. a termelőüzemek mellett lévő belső raktárakban tárolja a csomagoló- és alapanyagokat, félkész termékeket, illetve az exportra szánt késztermékeket, illetve innen szállítják a belföldi alvállalkozók raktáraiba a náluk feldolgozandó árukat. Emellett kihelyezett ellátó raktárakat is alkalmaz, amely „általában nemcsak mint

létesítmény független a termelővállalatoktól, hanem önálló cégként feladata több termelő különféle árujának időszakos tárolása mindaddig, amíg a felhasználó, a neki legmegfelelőbb időpontban az áruért el nem jön.” (Knoll, 2000, 74p) Illetve a Reckitt Benckiser esetében a kihelyezett raktár szállítja be a terméket, és főként bértárolásra használatosak. Négy ilyen raktárról beszélhetünk, név szerint a Transpoint (tatai és tatabányai központtal), az Euroglobal (tatabányai központtal), a KT-Direct (tatabányai központtal) és az ADR.(gyáli központtal). A Transpoint mondható a legjelentősebbnek, amelybe pár hónapja félkész termékeket is küldenek ki, ott azokat felhasználják, majd a készterméket visszaküldik, illetve itt veszik át a konténereket, és a benne lévő árukat tárolják, amíg azokra szükség nem lesz. 15 http://www.doksihu 3.22 Tárolási rendszer A Reckitt Benckiser Kft. tárolási rendszere: −

egyrészt állványok nélküli rendszer, − másrészt állványos statikus rendszer. Állványok nélküli tárolási rendszert alkalmaznak egyrészt az előkészítőben az átmenetileg odakerült alapanyagoknál, illetve a készáruk esetében. A legfőbb feltétele ennek a tárolási fajtának a halmozhatóság, kizárólag ilyen áruk kerülhetnek ily módon egymásra, különben károsodnának a termékek a tárolás alatt. A halmozhatóságot egyrészt az áru tulajdonságai, illetve csomagolása (mennyire bírja például a kartondoboz a rá nehezedő nyomást), másrészt megfelelő egységrakomány-képző eszközök tehetik lehetővé. Nagy hátránya az állvány nélküliségnek, hogy nem lehet közvetlenül hozzáférni a tárolási egységekhez, vagy csak nagyon nehezen, ha a targoncás figyel a rakodásnál a helyhagyásra. Továbbá megnehezíti a FIFO elv (first in - first out – az először betárolt áru kerül először kitárolásra) alkalmazását, amit

vagy csak szakaszosan, vagy csak rendszeres átcsoportosításokkal lehet megvalósítani. 3.2 ábra Közvetlen halmozás (a) és sík rakodólapos (b) állvány nélküli statikus tárolások Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 232. p A Benckiser raktárban kizárólag sík rakodólapokon történik a tárolás, ennek előnye a közvetlen halmozással szemben, hogy az áru a rakodólappal egységrakományt alkotó együttesként tárolható, amely az egész szállítási folyamatba beilleszthető. A belső mozgatáshoz pedig nincs szükség különleges megfogó szerkezetre, hanem csak egy targoncára, amely a legkeskenyebb folyosón is tud vele közlekedni. Hátránya, hogy a tárolásnál a raklap magassága (kb. 150 mm) foglalja a helyet 16 http://www.doksihu Állványos, statikus tárolási rendszereket alkalmaznak a már korábban említett veszélyes anyag tárolóban, itt a hordókat szintén raklapokra helyezik, általában négyet egyre,

és így kerül elhelyezésre az állványon. A 9 szintes spraytárolóban, és a 7 szintes egyéb alapanyag tárolóban is állványos, statikus tárolási rendszer került kialakításra, mégpedig a soros állványos formát alkalmazzák. 3.3 ábra Egységrakományok soros tárolása Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p „A soros, állványos tárolásnál a kiszolgáló út két oldalán egy-egy állványsor helyezkedik el, amelybe egymás mellé és fölé mélységi irányban egy egységrakomány tárolható be. Tehát itt az egységrakományban mért tárolási mélység”:1. (Némon, 2009; 181-222 p) Ez a tárolási forma heterogén áruk tárolására szolgál, így az említett alapanyag tárolók számára kedvező választás. Előnyeihez tartozik az egységrakományok egyedi hozzáférhetősége. Az adott raktárban homogén egységrakományokat képeznek, azaz minden különböző árufajtát külön raklapra kell tenni. Például az

egyik beszállító különböző csomagoláshoz szükséges kártyákat vegyesen küld raklapokon. Ebben az esetben az első teendő, az egységrakományok szétbontása, és a fajtánként külön raklapokra helyezés. Így nem igényli minden egyes rakományegységhez (dobozhoz) a közvetlenül hozzáférést, nincs szükség az egységrakomány megbontására, hanem az egész kerül kitárolásra. A soros tároló állványok emelőtargoncákkal szolgálhatók ki. A tatabányai raktárban magasemeléses targoncákat alkalmaznak erre a célra, azaz a targonca nem csak az árut emeli a magasba, hanem a dolgozót is a fülkéjével együtt. A targonca behajt az állványok sorai közé a kijelölt helyig, a megfelelő magasságba emeli az árut, elhelyezi az árut, majd fordulás nélkül 17 http://www.doksihu hátramenetben visszahajt. A FIFO elv alkalmazását a minden raklaphoz való egyedi hozzáférés és a számítógépes rendszer teszi lehetővé. A tárolómezők,

lokációk és a közlekedőutak alkalmazott formái a tatabányai raktárban: Vegyes tárolás, azaz tömb, és soros tárolás egyaránt Tömbtárolást a homogén, nagy mennyiségű árukészletnél alkalmaznak, például poroknál, míg a nem homogén, különböző árufajtákból álló készleteket soros formában tárolják. 3.4 ábra Vegyes tárolás elrendezési vázlata Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 252. p 18 http://www.doksihu 3.23 Raktári anyagmozgatás A logisztikai folyamatban az anyagáramlás bizonyos helyeken megáll, az áruk nyugalmi helyzetbe kerülnek, a raktározás így biztosítja például a termelés számára a folyamatos rendelkezésre állást, vagy a termelési és elosztási folyamat eltérő ritmusát próbálja kiegyenlíteni. Más megközelítésben viszont az áruk állandó mozgását takarja a raktározás folyamata, a raktárkészlet folyamatos változása a jellemző. A raktári alapfolyamat, az RST

folyamat tehát jelenti egyrészt a változást, változtatást (rakodás, szállítás), és a nyugalmi állapotot (tárolás). További részfolyamatok lehetnek ellenőrzés, rendezés, egységrakomány-képzés, címkézés. Az RST folyamatok léttrejöttét az eszköz-, és berendezésrendszer, illetve a létesítményrendszer biztosítja. Az eszköz -, illetve berendezésrendszer magában foglalja Prezenszki szerint: ¾ a be- és kiszállító eszközöket, ¾ a rakodóeszközöket és –gépeket, ¾ az ellenőrző eszközöket és berendezéseket, ¾ a belső szállítóeszközöket és gépeket, ¾ a tárolóeszközöket és berendezéseket. (Prezenszki, 2003) A Reckitt Benckiser Kft. eszköz- , és berendezésrendszerét nagyrészt targoncák alkotják, mivel targoncás anyagmozgató rendszert alkalmaznak. „A targoncás anyagmozgató rendszer gépi hajtású emelőtargoncák alkalmazásán alapul. Ez a rendszer egységrakományok és nagy tömegű egyedi darabok

mozgatására egyaránt alkalmas.”(Prezenszki, 2003, 239 p) A Reckitt Benckisernél alkalmazott targoncafajták: - homlokvillás targonca, - kisemelésű emelőtargonca - felrakótargonca (magasraktárakhoz). 19 http://www.doksihu 2.5 ábra A gépi hajtású emelőtargoncák néhány változata kisemelésű emelőtargonca (emelőkocsi) (a); normál (homlokvillás) emelőtargonca (b); tolóoszlopos emelőtargonca (c); oldalemelésű emelőtargonca (d); felrakótargonca (magasraktárakhoz) ( e ) komissiózó emelőtargonca (f) Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 239. p Az emelőtargoncák a teljes gépesíthetőség megvalósítására alkalmasak. A különböző módon képzett egységrakományok, és az egyedi áruk mozgatására egyaránt használhatóak, illetve állványok nélküli és állványos tárolási rendszer kiszolgálását is lehetővé teszik. 3.5 ábra Normál emelőtargonca alkalmazása állvány nélküli sík

rakodólapos tárolás estén Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 240. p A homlokvillás targoncára az a jellemző, hogy az a villaszerkezettel ellátott emelőoszlop a targoncatest előtt található, és így jelentősen megnöveli a gépméretet hosszában. Az egységrakomány betárolásához 90°-os fordulat szükséges, amely széles közlekedési utat igényel. 20 http://www.doksihu 3.1 táblázat Térfogatkihasználási mutatók 1 Targonca típus Tárolási mélység Útszélesség (m) Térfogatkihasználási mutató (%) Homlokvillás 2*1,2=2,4 3,6 40 Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p A raktári anyagmozgatásban alkalmazható emelőtargoncákkal szemben támasztott alapvető követelmények: − lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást, − a lehető legkisebb szélességű közlekedő úttal tegye lehetővé a szükséges halmazolási magasságot, és

feleljen meg a raktárüzem egyéb követelményeinek (pl. be tudjon állni egy kamionba) 1 A 3.1 sz táblázat soros állványos tárolás esetén elérhető jellemző kihasználási értéket szemlélteti a 800x1200 mm-es EUR rakodólapon képzett egységrakomány keresztirányú elhelyezése (1200 mm-es tárolási mélység esetén.) 21 http://www.doksihu 3.24 Létesítményrendszerek A létesítményrendszer alrendszerei Prezenszki szerint: ¾ az átvevő- és kiadóhelyiségek, ¾ a közlekedési kapcsolatok, ¾ a rakodóhelyek, ¾ a szállítópályák, anyagmozgatási utak, ¾ a tárolóterek. (Prezenszki, 2003) Raktárépület Földszintes raktárépületről van szó 14 méter belmagassággal, a gyártócsarnokok mellé lett építve közvetlen átjárhatóságot biztosítva. Átvevő- és kiadóhelyiségek Az előkészítő térben található négy rámpa egyoldali elrendezésben, melyből kettő szolgál a betárolásra szánt áruk átvételére, és kettő a

kiszállításra szánt áruk kiadására. Továbbá még található kettő átvevő kapu, melyek teherautók, furgonok leszedésére alkalmasak, amik nem tudnak ráállni a rámpára. Raktárkapuk A raktárkapu a raktár épületének lezárását biztosítja. Szerkezetét tekintve függőleges irányban mozgatható, gördülő rendszerű és elektromos működtetésű. Közlekedési kapcsolatok A közlekedési kapcsolatok szolgálnak a közúti és vasúti hálózatba való bekapcsolódás megvalósításáért, lehetővé teszik a raktárépület célszerű megközelítését. A Reckitt Benckiser Kft. raktára csak közúti kapcsolattal rendelkezik, vasútival nem Rakodóhelyek A raktárépület külső fala mentén létesített, csatlakozó utat értjük a fogalom alatt. Megkönnyítik az autókba való be-, illetve kirakodást. A szóban forgó raktár hátoldali beálláshoz tervezett, egyenes vonalvezetésű kiegyenlítő rámpával felszerelve. Tárolóterek Egy korábbi

fejezetben erről már volt szó. 22 rakodóval rendelkezik, platómagasság http://www.doksihu 3.25 Komissiózási rendszer, stratégia A komissiózás az áruk összeválogatását jelenti a megrendeléseknek megfelelő mennyiségben és választékban, tehát egy több árucikkből álló egységet kell összeállítani. A Reckitt Benckiser Kft. raktárában statikus áruelőkészítési rendszer működik, azaz a megrendelésen szereplő árukat a tárolótérben gyűjtik össze, majd rendszerezik, ellenőrzik és kiszállítási egységet képeznek belőle. A „statikus” kifejezés az árura vonatkozik, azaz azt jelenti, hogy „az ember megy az áruhoz”. Az árukiszedés lebonyolítása szerint kétdimenziós technikát alkalmaznak, miszerint valamilyen gépi eszköz segítségét is igénybe veszik a talajszintről már nem elérhető áruk kivételénél. Forgóvillás targoncát használnak a komissiózáshoz, amely a villa forgatásával jobbra és balra is tud

ki- ill. betárolást végezni Szükséges hozzá rakodólap használata, amit elhelyeznek a villára, és majd arra az árut. Komissiózási stratégiák közül a megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégiát alkalmazzák. 3.7 ábra A megrendelésenkénti soros, egylépcsős komissiózás folyamatábrája Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 257. p 23 http://www.doksihu Ezen esetben a komissiózást végző dolgozó gyűjti ki a megrendelésen szereplő összes árut függetlenül attól, hogy az árucikk melyik tárolási zónában található. A megrendelőlap így lehet maga a kigyűjtési jegyzék is, egyedül a kiválogatás sorrendjét kell meghatározni. Előnye, hogy kevés szervezettséget igényel, hátránya viszont, hogy az elérhető komissiózási teljesítmény nem túl nagy. 3.6 ábra Kétdimenziós statikus komissiózás egységrakományokból Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p A komissiózó

dolgozó a targoncán kézikocsira gyűjti az árufajtákat. A kézi komissiózás lassú, munkaigényes, a kigyűjtő munkája az áru kivételére és a targonca irányítására korlátozódik. A dolgozatomban bemutatandó raktárban papír alapú komissiózás működött a WMS rendszer bevezetése előtt. Erről szólnék néhány szót, illetve rávilágítanék az okokra, amelyek többek között megindokolták a fejlesztéseket. A komissiózás térbeli és időbeli végrehajtásához egyesíteni kell az áru kiszedés három elemét: az árut kiszedő dolgozóból, az árukiszedésre vonatkozó információból és magából az áruból, ami kiszedésre kerül. A papír alapú komissiózásnál az árukigyűjtő dolgozó kap egy kiszedési jegyzéket, mellyel megkeresi a rajta lévő tételek tárolási helyét, majd megkeresi az árukat, és kigyűjti azokat. A 24 http://www.doksihu lokációk kikeresését, és kiírását a számítógépes programból egy operatív

dolgozó végezte, és adta tovább egy targoncásnak. 3.7 ábra Papír alapú statikus komissiózás fázisai Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p A papír alapú árukiszedés mind fizikailag, mind szellemileg megterheli a dolgozót, és bizony sok tévedéshez, tévesztéshez vezethet, a munka pontosságát is rontva ezzel. „A felmérések szerint az árukiszedés során elkövetett hibák az alábbiak szerint oszlanak meg: A hibák − 38%-a következik az árukihagyásból, − 28%-a adódik abból, hogy az adott áruhoz hibás mennyiséget rendelnek, − 30%-ot képvisel a nem megfelelő áru kiválasztása, és − 2% következik a hibás számlálásból.” (Némon, 2009; 181-222 p) Az ilyen jellegű tévesztések kiiktatása céljából, illetve a munka teljesítményének javulása érdekében volt szükség a fejlesztésre, azaz egy új rendszer bevezetése mellett dönteni, amelyben már bizonylat nélküli komissiózás működik.

25 http://www.doksihu 3.26 Raktár irányítási rendszer „A raktárirányítás a raktár külső és belső áruáramlási és információáramlási folyamatainak irányítása, amely lehetővé teszi a raktár ellátási és tárolási feladatainak hatékony lebonyolítását, a folyamatok aktuális állapotának regisztrálását.” (Némon, 2009; 181-222 p) 3.8 ábra A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája Forrás: Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 269. p A raktárirányításnak szüksége van információkra, hogy végre tudja hajtani feladatait, valamint maga a raktár is információkat bocsát ki, amelyeket más rendszerek használnak fel a vállalaton belül. A raktárirányítás információs rendszere tehát beépül, sőt szerves részét képezi az integrált vállalat-irányítási rendszerbe. Beszállító Keresk. vállalat Hálózati Felhaszn. vállalat Szállítm. vállalat

Bank Vám Hálózati szintű információs kapcsolat szint Vállalat irányítás Vállalati Vállalati színtű információs kapcsolat szint Beszerzés Operatív szint Rakodás Belső mozg irányítás Alapanyag raktár irányítás Termelés Termelés irányítás Elosztás Készáru raktár irányítás Szállítás irányítás 3.9 ábra Integrált vállalatirányítási rendszer információs kapcsolatai Forrás: Némon-Sebestyén-Vörösmarty; Logisztika; 181-222. p 26 http://www.doksihu Az ábra három szintje közül, az operatív szinten kaptak helyet a raktárak, itt folynak a fizikai áruáramlás folyamatai. A vállalaton belüli információs kapcsolatokért a vállalati szintű rendszer felel, és szintén ez foglakozik a külső kapcsolatokkal is. A raktárirányítás egyrészt olyan információk, utasítások kibocsátását jelenti, amely következménye árumozgás lesz, ilyenkor beszélünk aktív tevékenységről. A passzív információk

körébe pedig a nyilvántartási információkat soroljuk. „A raktárirányítás feladatait négy csoportba lehet sorolni: 1. Törzsadatok nyilvántartása − Beszállítók adatainak nyilvántartása − Vevők adatainak nyilvántartása − Árucikk törzs nyilvántartása − Készletnyilvántartás − Raktártérkép nyilvántartása 2. Raktár külső kapcsolatainak kezelése − Beszállítói megrendelések, áruutánpótlás kezelése − Vevői megrendelések kezelése 3. Raktári munkafolyamatok irányítása − Árubeszállítás − Tárolás − Komissiózás − Expediálás 4. Készletgazdálkodás − Készletezési stratégia megvalósítása” (Némon, 2009; 181-222. p) A Reckitt Benckiser Kft.-nek a WMS rendszer bevezetése előtt nem volt raktárirányítási rendszere, több kis program, illetve Excel táblázat futott, például a kapukönyv, vagy lokációkat, és ahhoz kapcsolódó árucikkeket nyilvántartó program (az utóbbit lsd. 6 számú

melléklet) Rendszeresen használták a JDE vállalatirányítási rendszert a bevételezésre, vagy készlet ellenőrzésre, amely sajnos sokszor nem tükrözte a valóságot, az elrontott könyvelések miatt. Az expediálásnál pedig már működött egy kezdetleges vonalkód leolvasó rendszer, amelyet az Interneten keresztül lehet elérni, az autóba már berakott árukat olvasták be a szkennerrel, amelyet a program utána kijelzett a monitoron, és így készült a lista a kivitt árukról. Viszont ezek a programok nem egyesültek egy nagy rendszerbe, így a hibákat nehezebb volt kiszűrni. 27 http://www.doksihu Tehát már nagy szükség volt egy egységes raktárirányítási rendszer bevezetésének, melyben minden műveletet egy helyen nyomon lehet követni. A rendszer kialakításához a tárolandó árukra, valamint azok állapotára (mozgására, tárolására) vonatkozó információkat kell előállítani. Szóval az árucikk törzsnek minden olyan árucikket

tartalmaznia kell, amely szerepel a raktár állományában, továbbá a velük kapcsolatos információkat is szerepeltetni kell, mint az áru jellemzői (megnevezés, mennyiségi egység, tárolási igények stb.) Ezeket nyilvántartási információnak is nevezik. Az áruk mozgási vagy nyugalmi állapotra vonatkozó információk a rendelésekkel, beszállítással, tárolással és a kiszállítással foglalkozó műveleteket jelentik, például megrendelések, tárolóhely kijelölés, betárolási és kitárolási utasítás. Ezeket nevezik irányítási információknak A raktárirányítás rendszerének teljességéhez szükséges egy információs rendszer kialakítása, melyhez az árunyilvántartás is hozzátartozik. Ez pedig megkívánja az egyértelmű árujelölést, és tárolóhely-jelölést. Az árujelölést (kódolást) a legcélszerűbb a beszállító és a megrendelő jelölési rendszeréhez igazítani. Általános használatú az EAN 13 vonalkódrendszer A

folyamat optimális kialakításához, és irányításához viszont gyakran saját jelölési rendszerre is szükség van, amely többletfeladatot jelent, mivel a beszállító és a megrendelő információs rendszeréhez való kapcsolódás továbbra is követelmény marad. A tárolóhely-jelölés a raktár lokációinak (tárolási szempontból elkülöníthető tárolómezők) azonosítását szolgálja. A készletnyilvántartás és a helynyilvántartás is nélkülözhetetlenek egy rendszer kialakításában. A készletnyilvántartás feladata, hogy a tárolt árufajták, árucikkek aktuális mennyiségét mutassa. Fontos lehet bizonyos esetekben a készletmennyiség megbontása, ilyenek lehetnek például a minőségi osztály által valamiért zárolt termékek, amelyeket elhatárolt területeken kell megkülönböztetni. „A készletnyilvántartás információhordozójának általában a következőket kell tartalmaznia: ¾ az árukra vonatkozó adatok (megnevezés,

kódszám, mennyiségi egység, saját tömeg) ¾ a beérkezésre vonatkozó adatok (dátum, bevételi bizonylatszám, beérkezési mennyiség) ¾ a kiadásra vonatkozó adatok (dátum, kiszállított mennyiség, kiszállítási bizonylat) ¾ a tárolóhelyre vonatkozó adatok (tárolóhely megjelölése, kódszáma).” (Prezenszki, 2003; 266. p) 28 http://www.doksihu A készletnyilvántartás adatainak megfelelő rendezésével készíthetők elő a készletutánpótlások, illetve a megrendelői visszaigazolások, megrendelői igény-kielégítések és így tovább A raktártérkép, helynyilvántartás az áruk lokációit rögzíti, a raktár tárolóterét fel kell térképezni, a tárolóhely és az áru információhordozóját összhangba kell hozni. A helynyilvántartás szerepe többféle lehet: egyrészt megmutatja, hogy a raktár egyes tárhelyein milyen áru található, másrészt, hogy az egyes árucikkek, mely tárolóhelyeken helyezkednek el, harmadrészt

lehetővé kell tennie az üres tárolóhelyek gyors megtalálását. A folyamatok irányításával kapcsolatban négyféle információ játszik szerepet. A primer információ, a raktár külső kapcsolati összekötője, a következőket jelenti: • az input oldalon az áru beérkezése • az output oldalon a vevői megrendelés. Primer információk Háttér információk (aktuális készlet, raktártérkép) a raktári folyamatok beindítói Szekunder információ kinyerése Tehát a primer és háttér információkból nyerhetjük a szekunder információkat, melyek tevékenységek végrehajtására adnak utasítást. Ezek egyaránt lehetnek betárolásra, áttárolásra, komissiózásra, valamint a kiszállítás előkészítésére vonatkozó utasítások. Ha az utasítást sikerült elvégezni, mindenképpen vissza kell igazolni, erre szolgálnak a tercier információk. Miután a tercier információkat feldolgozzák, a raktárirányítás módosítja a háttér

információkat a jelenlegi helyzetnek megfelelően. Itt záródik tehát az az információs kör, amely az árumozgást megelőzi, együtt halad vele illetve követi. 29 http://www.doksihu 4. Vonalkódos azonosítási rendszer A raktári folyamat irányítási rendszer jellegének meghatározásakor a belső kommunikáció módja a mérvadó, az információáramlás mikéntje az irányítási és az végrehajtási szint között. A Reckitt Benckiser Kft. raktára a vonalkódos kommunikációt választotta, és így került bevezetésre a Warehouse Managment System. Azonban először általánosan mutatnám be a vonalkódos rendszereket, és később térnék rá a WMS adott változatának ismertetésére. 4.1 Mi is az a vonalkód? A vonalkód egy gépek által optikailag leolvasható kód. Különböző szélességű, egymástól megfelelő távolságra lévő fekete és fehér csíkokból áll, melyek meghatározott váltakozása fejezi ki az információt. Általában alattuk

számok is elhelyezésre kerülnek A fekete és fehér vonalak eltérő mértékben verik vissza a fényt leolvasás közben, amit a készülék érzékel és értelmez (dekódol). Leggyakoribb felhasználási területe a kereskedelem, például az áruk csomagolásán, amely lehetővé teszi a gyártó ország, a gyári szám és a termék cikkszámának gyors azonosítását. 4.2 A vonalkód működése A vonalkód tehát olyan optikailag észlelhető kód, amely a világos illetve sötét részek közötti váltakozásban hordozza az információt. A vonalkód olvasó fotóérzékelővel a kódot elektromos jellé változtatja, méri a relatív szélességét a vonalaknak és a helyeket a vonalak közt. Így fordítja az olvasó a vonalkódokat írásjelekre, és továbbítja a számítógéphez Ha a leolvasás sikeres volt, akkor azt hang- és fényjelzés kíséri. 4.1 ábra A vonalkód felépítése Forrás: www.vonalkodnet/technologies 30 http://www.doksihu Minden

vonalkód egy különleges Start és egy Stop jellel rendelkezik. Így lehetséges, hogy az olvasó képes felismerni, hogy előre vagy visszafelé olvasták be a vonalsorozatot. Továbbá, egyes vonalkódoknak ellenőrzőösszeg2 jele is van közvetlen a Stop jel előtt. Nyomtatás közben kerül kiszámításra a vonalkód karakterek alapján. A vonalkód olvasó ugyanezt a számítást végrehajtja, és hozzáhasonlítja az eredményt az ellenőrzőösszeghez. Ha a két szám nem egyezik, az olvasó hibát feltételez, és újból próbálkozik. 4.3 A vonalkódok előnyei A vonalkódok fejlesztik a működési teljesítményt, megengedik a gyors és pontos adatrögzítést, a tévesztések kiküszöbölődnek, a munkafolyamat felgyorsul és ezáltal követhetőbb. Figyelemmel kísérni a státuszt vagy lokációt bizonyos anyagoknak, eszközöknek a cégen belül sok időbe telik. Vonalkódok megkönnyítik ezt a folyamatot A másik nagy problémára, a hibákra is megoldást

jelent továbbá a vonalkód. Ahogy a közmondás is tartja „tévedni emberi dolog.” Az adatrögzítők is sajnos tévesztenek, sokféle problémát okozhatnak ezzel. Például sok időt vesz igénybe nyomozni az áruk után, hogy hol vannak, ha egy lokációt sikerült elütni vagy a vevők elégedetlenségéhez is vezethet. Az ember átlagban hibázik egyszer háromszáz karakterenként. Vonalkód olvasók átlagban harminchattrillió karakterenként hibáznak egyszer 2 ellenőrzőösszeg: egy adott adatsor elemeinek összeadásával képzett összeg, amely az adatsorban bekövetkező változások és sérülések detektálásához használható Forrás: http://pcforum.hu/szotar/checksumhtml 31 http://www.doksihu 5. Warehouse Management System 5.1 Bemutatás A WMS rendszerek célja - az árumozgató személyzet munkájának irányításán keresztül - a raktári készletnyilvántartás és árumozgatás kézbentartása. A legfontosabb raktár irányítási rendszer

funkciók közé sorolhatjuk az irányított betárolás, szedés, tárhely újratöltés, leltár funkciókat. A WMS gyártók szoftvereinek működési alapelve megegyezik: cikk, tárhely, mennyiség és mértékegység adatok alapján határozzák meg, milyen terméket hová tároljanak be, honnan szedjenek ki és milyen sorrendben tegyék mindezt. Esetleg a képességet és működést tekintve figyelhetők meg különbségek az egyes változatok között. A raktári munkafolyamatok vizsgálatával meghatározzák annak legoptimálisabb végrehajtási módját (adatbeviteli sorrend, alapértelmezett adatok), majd pedig a raktározási folyamat elemi lépéseiből a vonalkódos raktári rendszer felépíti és összefűzi az automatizáltan végrehajtható műveletsorokat. A manapság korszerűnek mondható raktári rendszer alapkövetelményei a rugalmas tárhely kezelés biztosítása, a raktári árumozgató személyzet munkájának irányítása, az árumozgatás támogatása

rádiós hálózatba kapcsolt mobil vonalkódos adatgyűjtőkkel. A raktárirányítási rendszerek ígérete, avagy szükséges – e bevezetni? Az nem lehet kérdés, hogy egy raktári rendszer integrált bevezetése minden raktár számára valódi előnnyel jár. Mégsem teljesen biztos, hogy bevezetni is érdemes lesz A valódi kérdés az, hogy mekkora is az az előny, elég - e ahhoz, hogy a bevezetési és üzemeltetési költségek mellett is bizonyítsa a beruházás szükségességét. Biztos előnyök: • Pontos készletnyilvántartás • Gyorsabb készletforgás • Kevesebb adminisztráció • Alacsonyabb munkaerő költségek • Jobb vevőkiszolgálás 32 http://www.doksihu Raktárfüggő előnyök: • Alacsonyabb készletszint • Raktári tárkapacitás kihasználásának növekedése Bár ezek a valóságban igazi raktár irányítási képességek, a gyakorlatban mégsem mindegyik valósul meg, legalábbis nem egyszerre. Ennek oka, hogy a

raktárak mérete, felépítése, forgalma, a kezelt termékek félesége és kezelő személyzete mindig változik. Tehát vannak előnyök, melyekre biztosan lehet számítani illetve amelyekre kevésbé. A készletszint csökkentésének illetve a tárkapacitás növelésének lehetősége nagymértékben a tárolt termékek sokféleségétől és a forgalomtól függ. A vonalkód alapú gyors áru-bevételezés nagy valószínűséggel csökkenteni fogja a szükséges biztonsági készletszintet és a papír alapú adatrögzítés elhagyása következtében az adminisztrációt is. A teljes készlet szintjére vonatkozóan mégis sokkal inkább jelentős a szállítási határidők, a sarzsméret és a várható vevőigények ismerete. Ezek pedig raktári rendszertől független tényezők Ebben a tekintetben a WMS lehetőségei kimerülnek az optimálisabb tárhely kihasználásban, amely egy addig rosszul szervezett, papír alapon működtetett raktár esetén jelent csak igazán

jelentős előrelépést. A legfőbb motiváció: a jobb vevőkiszolgálás A WMS bevezetési szándék mögötti igazi motiváció a jobb vevőkiszolgálás. A megfelelő terméket, a megfelelő minőségben és mennyiségben, a megfelelő állapotban és kiszerelésben, a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelő költségek mellett, a megfelelő felhasználónak, vevőnek kiszállítani - így szól a logisztika küldetése (a 7 M definíció). Ez pedig nem véletlenül kapott ekkora jelentőséget manapság: erős a verseny, egyre nagyobbak a vevői elvárások. Egy meglevő vevő megtartása pedig sokkal kevesebbe kerül, mint egy új megnyerése. A raktár irányítási rendszerek ezen elvárásoknak való megfelelést maximálisan támogatják: pl. a vevő által elvárt kiszerelési egységű, lejárati dátumú termékeket kínálják fel szedésre, vevőigény szerinti vonalkódos termék- és raklapcímkézést végeznek, automatikus bizonylatolást hajtanak

végre, tehát növeli a vevői elégedettséget. 33 http://www.doksihu 5.2 Előnyök • Pontosság • A raktári rendszer segítségével minden raktári munkafolyamat a munkavégzés helyszínén azonnal ellenőrzött a rádiófrekvenciás hálózat és vonalkód olvasós mobil adatgyűjtők alkalmazásával. Irányítja és felügyeli a teljes raktári áruforgalmat. • On-line adatfeldolgozás révén kiküszöböli a papír alapú rendelés-feldolgozásból eredő adatbeviteli hibákat (betár, kitár papírokon lévő elírások, illetve adminisztrátori hiba /elütés/ a betár, kitár papírok PC-be való bevitele közben). Egy papír alapon működtetett raktár átlagosan 92-95% pontossággal dolgozik. A készletszint csökkentésére, a pontosság, hatékonyság javítására vonatkozó igény tehát egyértelmű. WMS használatával a pontosság 99,9%-ra növelhető • Hatékonyság • papírmentesen működik a raktár • gyors és pontos

rendelés-feldolgozás • az árumozgatási feladatok a munkavégzés helyszínén, közvetlenül a dolgozó kezében levő mobil adatgyűjtőn jelennek meg • a raktári rendszer optimalizálja az árumozgatáshoz szükséges lépések számát • bevételezés és szedés egyszerre több rendelésre történhet • valós idejű készletinformációt ad, például nem történhet meg az, hogy az árukiadó véletlenül nem jelenti le a rendszerben a készárut a hozzá elhasznált alapanyagra, és a rendszer még mindig mutatja a nagy mennyiségű alapanyagot, miközben azt már felhasználták • a raktári kapacitás kihasználás nő • elmaradt bevételezések problémája is megszűnhet • lerövidíti a rendelés feldolgozási/számlázási ciklusidőt • nincs utólagos papír alapú adatfeldolgozás, az adatgyűjtővel végzett munka on-line ellenőrzött, eredménye pedig azonnal látható az ERP3-ben. 3 ERP - Enterprise Resource Planning -

integrált vállalatirányítási rendszer Forrás: http://erp.laphu/ 34 http://www.doksihu 5.3 A rendszer elemei 5.1 ábra A rendszer felépítése Forrás: http://www.tablazathu/incase szamitastechnikai kft/logisztikai szoftver disztribucios szof incase instock wms.html# Elemek: • ERP szerver: a raktári készletnyilvántartást (tárhely alapján), a készletkezelési funkciókat, valamint cikk beszerzési (PO – purchase order) és értékesítési (SO – sales order) rendelésadatokat biztosító ügyviteli szoftver. • Vonalkódos szerver : a mobil adatgyűjtők funkcióit biztosító szerveralkalmazás, amely tetszőleges számú adatgyűjtő kliens kiszolgálására képes. • Adatgyűjtő kliens: a dolgozók által használt integrált lézeres vonalkód olvasóval rendelkező mobil terminál, amely a különféle árumozgatási feladatok (árubevét, betár, áttárolás, komissió/árukiadás és leltár) lebonyolítására való. Az adatgyűjtők kemény

igénybevételre is alkalmas, ütésálló eszközök. On-line kapcsolódnak a vonalkódos szerverhez, ezért minden árumozgatási művelet azonnal ellenőrzött és látható az ERP rendszerben. 35 http://www.doksihu • Vonalkódos címke nyomtató (Zebra vonalkód nyomtatók használhatóak) • Fixen telepített nyomtató: Fixen telepítve működhetnek, általában az irodában. A címke kinyomtatása után az áru gyors és pontos beazonosítása vonalkód olvasással történik. • Mobil nyomtató: nagy előnye a fix nyomtatóhoz képest, hogy a targoncára szerelve, vagy a dolgozó övére kapcsolva alkalmazhatóak. Segítségével áruátvétel közben időveszteség nélkül (nem kell beszaladgálni az irodába) lehet a vonalkód nélkül érkező termékekre vonalkódos azonosító címkét nyomtatni közvetlenül a PDA-ról. 36 http://www.doksihu 5.4 WMS a gyakorlatban 5.41 Előkészületek A raktári árumozgatási folyamatok gyorsabbá tételéhez

legelsőként pontos készletinformációra van szükség. Sokkal könnyebb a vevőrendeléseket gyorsan kiszolgálni, ha a bevételezéshez szükséges adatok hamar és pontosan állnak rendelkezésre. A beszerzési rendelések előfeldolgozása bevételezés előtt erősen ajánlott, mivel ezzel megelőzhetőek az esetleges későbbi árumozgatási problémák. Érdemes bevezetni egy, a vevők és szállítók igényeit egyaránt figyelembe vevő rendelés feldolgozó szisztémát, amely már bevételezéskor lehetővé teszi az átvett áru ezeknek megfelelő kezelését, minősítését. Fontos továbbá az előre egyeztetés a beszállítókkal, hogy a beérkező szállítmányok fogadásához időben rendelkezésre álljon a megfelelő felkészültségű személyzet és raktári berendezés. A Reckitt Benckiser Kft raktárában ez úgy működik, hogy a beszállító autót a speditőrének be kell jelentenie emailben, vagy telefonon keresztül. Az adminisztrátorok ezt az

úgynevezett kapukönyvben rögzítik, a már bejelentett autókkal számolva adják ki az időpontokat. Nagy problémát jelent, hogy sok fuvarozó mégsem jelentkezik be, és olyankor marad a hosszú idejű parkolóban várakozás. Lényeges feladat az elmúlt időszakból azon adatok összegyűjtése, amelyek alapján a raktár működése a várható igényeknek megfelelően előre tervezhetővé válik az elkövetkező néhány hónapra. Ezzel a készletszint csökkentése mellett annak összetétele is optimalizálható A raktári létszámot a várható bejövő és kimenő forgalomnak megfelelően kell megtervezni a raktári árumozgatási sebesség növeléséhez. Fontos továbbá megvizsgálni, hogy mely termékek forognak a legjobban, a tárhelyek felosztását pedig az aktuális forgalom és az előrejelzések szerint érdemes végezni. Ez az egyik legfontosabb a raktári árumozgatás hatékonyságának növeléséhez, mivel a gyorsan forgó termékek így mindig az

árukiadó/bevételezési pontok közelében lesznek. A raktári árumozgatási feladatok legkritikusabb területei idő- és hibaérzékenység szempontjából a bevételezés illetve áruszedés/kiadás. Ezen feladatok hatékony lebonyolításához elengedhetetlen a megfelelő felkészültségű dolgozók alkalmazása. Növelhetjük az árumozgatási hatékonyságot, ha a gyakorlatban bevált árumozgatási lépéseket/módszert egy rövid, lépésenkénti végrehajtási útmutatóban összefoglaljuk. Ennek segítségével a raktárt még nem ismerő új dolgozók gyorsabban megtanulják, hogyan kell az árumozgatási feladatokat hatékonyan elvégezni. 37 http://www.doksihu 5.42 Alkalmazott funkciók Több telephely támogatás A WMS lehetővé teszi több vállalat egy rendszeren belüli kiszolgálását. Minden vállalat saját adatbázissal rendelkezik, amely a központi raktári rendszerbe, adott helyzetben a tatabányai raktár rendszerébe szinkronizált. Egy-egy

vállalati adatbázisban több önálló címmel rendelkező telephely készletei kezelhetők, tetszés szerinti darabszámban. A rendszerben használt telephelyek három termelési alvállalkozó, a KT-Direct, az Euroglobal, a FIX (Transpoint tatabányai központtal), és egy külső raktár a Transpoint (tatai központtal). A rendszerben megtalálhatóak a telephelyek kódjai, megnevezése, és a Branch azonosító. 5.2 ábra Telephelyek kezelése Forrás: WMS felhasználói leírás A rendszer jogosultsági beállításai alapján szabályozható, hogy ki milyen telephely készleteivel dolgozhat és azon milyen műveletet végezhet. 38 http://www.doksihu 5.3 ábra Felhasználók és jogosultságaik Forrás: WMS felhasználói leírás Raktárak - Zónák A programban található egy Raktárak menüpont, itt a raktárterületeket raktárakhoz lehet rendelni, kiválasztjuk a telephelyet, és megjelennek annak a raktárai. A kijelölt raktárhoz megadhatók a hozzá tartozó

raktárterületek és tárhelyek. 5.4 ábra Raktárak 39 http://www.doksihu A zóna a fizikai raktár logikai szempontok szerint összekapcsolt része, amelyen készlet helyezhető el és különféle műveletek végezhetők rajta. A zónák használhatók a készlet és a raktári munka felosztásához egyaránt. A zónák korlátozás nélkül kialakíthatók A zónák fülön a fejrészben kiválasztott telephelyhez és raktárhoz tartozó zónákat kezelhetjük. 5.5 ábra Zónák kezelése Forrás: WMS felhasználói leírás Cikktörzs Az árucikk törzsnek minden olyan árucikket tartalmaznia kell, amely szerepel a raktár állományában, továbbá a velük kapcsolatos információkat is szerepeltetni kell, mint az áru jellemzői (megnevezés, mennyiségi egység, tárolási igények stb.) Bizonyos cikkek telephely függetlenek, mások pedig telephely függőek, az utóbbiaknál kiválasztjuk a telephelyet, illetve a kívánt cikket. Az áru általános jellemzői

mellett szerepelnek még a következők: − Selejt% - megadható, hogy gyártáskor a cikk hány %-a lehet selejtes, ez alapján a rendszer ennyivel többet rendel ki a gyártáshoz − Gyártósori minimum készlet – a gyártósoron mekkora minimális mennyiségnek kell lennie − Minimum készlet külső raktárból való rendeléshez: Ha ez alá csökken a mennyiség, akkor a cikk megjelenik a külső raktárból rendelendő anyagok között. 40 http://www.doksihu − Betárolás tárhely csoport: Itt egy zóna adható meg. Ha meg van adva, akkor a rendszer elsődlegesen ezen zóna tárhelyeire próbálja betárolni. 5.6 ábra Cikktörzs kezelés telephely szinten Forrás: WMS felhasználói leírás Telephely független adatok a következők: − FIFO mód − Csomagolás azonosítás szintje: Megadható, hogy a terméket milyen csomagolási szinten azonosítjuk. Ez lehet raklap, gyűjtődoboz, vagy ömlesztett − Szavatosság: megadható, hogy a gyártási

időtől számítva hány nap a szavatossági ideje a cikknek − A cikk sarzs kezelésű-e − QC vizsgálatot igényel-e − Lejárati dátum kezelés: a cikkhez kezelni kell-e a szavatossági időt - Göngyöleg: a kiválasztott cikk göngyöleg-e, vagy sem Sarzs, sorozatszám, és lejárat A rendszerben cikkenként paraméterezve lehetőség van különféle termékjellemzők beállítására, mint pl. gyártási dátum, lejárati dátum, sorozatszám, sarzs, szín, méret, amelyek az azonos típusú termékeket egymástól megkülönböztetik. A PC-ben a bevételezésnél nem kell felvennünk ezeket az adatokat, csak a PDA-n kell kitölteni. A Sarzs mező csak akkor 41 http://www.doksihu jelenik meg, ha a cikktörzsben szerepel az, hogy a cikk sarzsos. Ugyanez vonatkozik a gyártási dátumra. Lejárati dátum nem szerepel a megadandó adatok között, hanem az adott terméknél a gyártási dátumból kiszámítja a lejáratot, és a kinyomtatott címke már csak a

lejárati dátumot tartalmazza. 5.7 Cikk átvételi képernyő PDA-n Forrás: WMS felhasználói leírás Azonosítási szintek Termékekből (unit) képzett egységcsomagokat (case), rakományokat (pallet) önálló azonosítóval látjuk el. Az ezekhez rendelt tartalom lehet homogén, vagy inhomogén Ily módon készletek tetszőleges mélységben egymásba ágyazhatók (csomagban csomag). Az így felépített és egyedileg azonosított csomagokkal lényegesen egyszerűbb a raktári munka. Gyorsabb a belső mozgatás, kiszállítás, leltározás, stb. Biztonságos műveletvégzés Minden művelet (készletváltozás és termék-, rendelés-, stb. adatok változása) naplózott, nyomon követhető. A vonalkódos rendszer teljesen zárt, a mozgásokról minden esetben elektronikus bizonylat készül, melyről a felhasználó igényei szerint készülhet papír alapú dokumentum is. Rendelések (PO, SO) A modul az áru bevételezéshez és a vevői kiszolgáláshoz kapcsolódó

raktári tevékenységek tervezését, az árumozgatási feladatok automatizált generálását, a készlet vevőkhöz rendelését, valamint az elvárt készletszint fenntartását biztosítja. 42 http://www.doksihu Az adott WMS-ben a Bevételezés szállítótól menüpont alatt a fejadatok kitöltése után következik a PO (purchase order) összerendelés. A program az érkezett áru kódjának rögzítése után felkínálja a hozzátartozó megrendelési számokat (PO-kat). Felgördül egy lista a PO bizonylatokkal és hozzájuk tartozó tételekkel, és ez alapján lehet választani belőlük. Címkeformátumok A rendszerben három címketípust különböztetünk meg. A szállító által használt, illetve előállított, a saját csomagolási egység azonosítót, illetve a raklapos csomagolási egység azonosító címkét. Az alábbi ábrákon látható egy-egy példa a címkékre Az előre nyomtatott címkék 998-cal, míg a helyben nyomtatott címkék 999-cel

kezdődnek. a, b, c, 5.8 ábra Előre nyomtatott csomagolási egység címke (a), Saját csomagolási egység címke (b), Saját raklapcímke (c) Forrás: WMS felhasználói leírás Raktári tárolóhely kód felépítésének meghatározása A tárolóhelyet azonosító kód felépítése a soros állványos tárolási formánál a következőképpen néz ki: T-ØUU-EØ T – a raktárban a folyosó azonosítója U – a folyosón belüli tárolóhely (állványegység) azonosítója E – a tárolószint száma. Például A-022-60 jelenti az A folyosó 22. állványegységének 6 szintje A sík rakodólapos állvány nélküli tárolási formánál csak magát a lokációt kell jelölni, ez a következőképpen néz ki: Ø-ØUU-ØØ Például: 0-028-00 jelenti a 28. lokációt 43 http://www.doksihu 5.43 Alkalmazott folyamatok – a legjelentősebb folyamatok implementálása A következőkben be szeretném mutatni a folyamatokat, műveletek, melyeket a WMS bevezetése előtt

és utána alkalmaztak, célom a változások érzékeltetése. Raktárba beérkezés, bevételezés folyamata WMS nélkül A legfontosabb lépések: 0. Szállítmány megrendelése Alapanyag-tervező elkészíti a megrendelést, PO-t a JDE rendszerben és megrendeli a szállítást. 1. Bejelentkezés A fuvarozó a raktárnak bejelenti az érkező szállítmányt. • Raktári adminisztrátor ellenőrzi a bejelentkezést az erre rendszeresített nyomtatványon, kapukönyvben és a tervezett érkezéshez legközelebbi még szabad időpontot adja ki, • a bejelentkezést rögzíti a nyomtatványban (szükséges adatok: tervezett beérkezési dátum, időpont, gépkocsi rendszáma, érkező raklapok száma). 2. Beérkezés Gépkocsi megérkezik, gépkocsivezető jelentkezik az áruátvételen. • Raktári adminisztrátor ellenőrzi, hogy van-e érvényes időablaka • ha nincs, a legközelebbi szabad időpontot adja ki, gépkocsit a várakozás idejére a parkolóba

irányítja. • Raktári adminisztrátor a beérkezés idejét rögzíti. 3. Okmányok ellenőrzése • A raktári adminisztrátor a szállítmány okmányait (CMR, szállítólevél) átveszi és ellenőrzi, hogy rendben vannak-e • ha nincsenek, akkor a gépkocsivezető szerezze be az okmányokat. A gépkocsit a várakozás idejére a parkolóba irányítja. • A raktári adminisztrátor leellenőrzi, hogy van-e az érkező szállítmányra PO • ha nincs, e-mailen értesíti az alapanyag-tervezőt. Addig nem folytatja a folyamatot, amíg nem kap PO-t, vagy más írásbeli utasítást. • Raktári adminisztrátor a beérkezést a kapott dokumentumok alapján rögzíti egy Excel fájlban. 44 http://www.doksihu 4. Értesítés a szállítmány beérkezésről • A szakvezető a termelés igényei szerint eldönti, hogy szükséges–e részlerakás vagy a teljes szállítmány külső raktárba történő átirányítása. Teljes átirányítás esetén a

folyamatnak vége. Részlerakás vagy teljes lerakás esetén folytatjuk a folyamatot. • A szállítmány érkezéséről a raktári adminisztrátor értesíti a raktári áruátvevőt. • Amennyiben olyan szállítmány érkezett, melyről a minőségügyi osztályt tájékoztatni kell, e-mailon értesíti a beérkező anyagellenőrt. Az ellenőrizendő anyagok listáját a minőségügyi osztály kezeli. 5. Lerakodás • A kiadott időpontnak megfelelően az áruátvevő a gépkocsit kapura állítja. • Lerakás megkezdése előtt az áruátvevő ellenőrzi, hogy van –e jelentős mértékű sérülés a szállítmányban. Amennyiben van sérülés, és a mértéke meghaladja a 2000 Eurót vagy 500 000Ft-ot (szállítólevélről megállapítható), a lerakás nem kezdhető el, csak a logisztikai tervezési osztály írásbeli utasítására. A fuvarozó céget is értesíteni kell • Az áruátvevő értesíti a targoncást, hogy megkezdheti a lerakodást. • A

gépkocsi lerakása közben az áruátvevő folyamatosan ellenőrzi a kisebb sérüléseket, ázásokat. Amennyiben sérülést észlel, DDN (Delivery Discrepancy Note) jegyzőkönyvet, fényképet és a CMR-re feljegyzést készít. DDN folyamata: A jegyzőkönyvet négy példányban szükséges elkészíteni (egy az anyagtervezőnek, egy a minőségügyi osztálynak, egy a sofőrnek, egy a raktárban kerül lefűzésre). A sérült szállítmányt el kell különítenie, a minőségügyi és a tervezési osztályokat írásban értesíteni szükséges. • A raklapokat a targoncás úgy helyezi el az áruátvételi területen, hogy a raklap azonosító címkék olvashatóak, az esetleges sérülések jól láthatóak legyenek. 45 http://www.doksihu 6. Szállítmány ellenőrzése, beazonosítása • A lerakott szállítmányt az áruátvevő cikkszám és mennyiségileg összehasonlítja a szállítási dokumentumokkal. Amennyiben nem egyezik, akkor szintén DDN

jegyzőkönyvet kell felvenni, fényképet és a CMR-re feljegyzést kell készíteni. • Az áruátvevő kinyomtatja az azonosító címkéket és felcímkézi a raklapokat. 7. Gépkocsi elengedése • Az áruátvevő leigazolja az átvételt (bélyegző, dátum, aláírás). • Részlerakás esetén elkészíti a szállítólevelet. • Átadja a gépkocsivezetőnek a leigazolt dokumentumokat és elengedi. • A leigazolt dokumentumokból egy példány az adminisztrátoré. 8. További teendők • Az adminisztrátor az áruátvevőtől kapott dokumentumok alapján a szállítmányt bevételezi a JDE rendszerbe. Az adminisztrátor a dokumentumokat csoportosítva lefűzi. • A megfelelő termék betárolása a végleges tárolási pozícióba. Anyagátvevő értesíti a targoncást, hogy a szállítmány a megfelelő helyre betárolható. Amennyiben olyan szállítmány érkezett, melyről a minőségügyi osztályt tájékoztatni kell, az anyagok elkülönítve

várják a jóváhagyást. (időkorlát: 3 óra múlva automatikusan a tárhelyére rakható). 46 http://www.doksihu Raktárba beérkezés, bevételezés folyamata WMS-t alkalmazva Papír nélküli bevételezést tesz lehetővé, valamint támogatja a bevételezett termék vonalkódos címkézését. Az átvétel során a raktár irányítási rendszer biztosítja a fizikai méretek és súly szerinti ellenőrzés lehetőségét. A lépések közül, csak némelyikben jelent változást a WMS használata. A szállítmányt megrendelik, az autó bejelentkezik, beérkezik, az okmányok ellenőrzésénél annyi különbség merül fel, hogy a PO-t a WMS rendszerben is le kell ellenőrizni, nem csak a JDE-ben. Ha minden rendben vele, akkor elkezdhető a lerakodás Lényeges különbség, hogy a bevételezés a WMS használatakor nem a folyamat végén, a gépkocsivezető elengedése után történik, hanem már rögtön az elején az adatok felvételénél. 5.9 ábra Bevételezés

fejadatok kitöltése Forrás: WMS felhasználói leírás A fejadatok kitöltésének első fázisában meg kell adni a szállítólevél számot, bejelentkezés idejét, a gépkocsi rendszámát, hozzá kell rendelni a beszállítói nevet, ki kell választani a telephelyet. Második fázisban az érkezett áruk azonosító kódját kell kitölteni, amelyre a 47 http://www.doksihu rendszer felajánlja a termék nevét, majd az érkezett teljes mennyiséget és hozzá a mértékegységet kell beírni. Majd utoljára a megfelelő PO-t kell kiválasztani a felajánlottak közül. Fontos, hogy a mennyiség mezőbe az összmennyiséget kell megadni, és nem az egységrakományonkénti mennyiségét. Az áruátvevő a fizikai áruátvételnél a PDA képernyőjén az összmennyiséget látja az adott árucikk mellett (lsd. az 5.10 ábrán), és neki kell beütnie az egységrakományonkénti mennyiséget, illetve az egyforma tárolási egység számát (lásd az 5.7 Cikk

átvételi képernyő PDA-n egy korábbi fejezetben). Ha az összmennyiségnek megfelelően érkezett az áru, akkor a vonalkódok beolvasása után, az árucikk mellett szereplő összeg kinullázódik. Tehát segít a szállítmány mennyiségének ellenőrzésében. 5.10 Bevételezés, bizonylattétel választás Forrás: WMS felhasználói leírás A PDA képernyőjén a bizonylat (szállítólevélszám) és a tétel kiválasztása után jelenik meg a bevételezés menü. Az átvétel gombbal indíthatjuk az átvételt, a Nyomtat gombbal vonalkódos címkéket nyomtathatunk, a beolvas gombbal tudjuk visszaolvasni a szkennerrel a kinyomtatott vonalkódokat, illetve összerendelni a gyűjtődobozokat a raklapokkal, és végül a Törlés gombbal törölhetünk egy átvételt. Fontos megemlíteni, hogy mikor kell külön raklap címkét is nyomtatni egy raklapon szereplő árukhoz, a következőképp működik: Vannak gyűjtődobozos termékek, és raklapos termékek, bizonyos

árucikkeket szükség van gyűjtődobozonként is nyilvántartani, bizonyosokat pedig elég raklaponkénti mennyiségben. A csomagoláshoz felhasznált kártyák például olyan nagy mennyiségben elférnek egy dobozban, hogy elképzelhető, hogy egy termelési szak egy műszak alatt csak egy doboznyi mennyiséget, vagy akár egyet sem használ fel belőlük. Más áruknál, amelyek nagyobb helyet foglalnak el (kannák, készülékek), már az egy műszak alatt felhasznált mennyiséget nem dobozokban, hanem raklapokban mérik. Így volt szükség a rendszerben azt is beállítani a termékeknél, hogy melyik éppen milyen, és ennek a cikktörzs menüpontban utána is lehet nézni. Tehát az áru átvétel gyűjtődobozos termékeknél nyomtatunk egy vagy több raklapcímkét, nyomtatunk a dobozokra is, majd a megfelelő dobozokat a megfelelő raklapokhoz rendeljük a beolvasásánál. 48 http://www.doksihu Miután az árut sikeresen átvettük, visszatérünk a PC felülethez,

és következik a művelet lezárása a lezárás gombra kattintva, ha a rendszer ezt nem engedi, akkor történt valami probléma. Például nem vettük át a teljes mennyiséget, ilyenkor vagy elfelejtettünk egy vonalkódot beolvasni, vagy tényleg valamiből hiányzik még valamennyi, vagy valamiből több érkezett. Ha tényleg így történt, akkor jegyzőkönyvet (DDN) kell írni, mint már ezt említettem, és a lezárást a rendszer csak a jegyzőkönyv számának megadásával engedélyezi. Illetve még lezárásnál plomba szám megadására van lehetőség részrakomány esetén, ha a gépkocsivezető szállít tovább árut máshova, vagy ha kiküldenek árut a kihelyezett raktárba, akkor pedig a szállítólevél kinyomtatásához, lezárásához szükséges. 49 http://www.doksihu Tárhelyekre történő betárolás folyamata WMS nélkül ™ Beérkező anyagok betárolása o Az áruátvevő értesíti a targoncást, hogy a beérkezett anyag betárolható. o A

targoncás az értesítés és a kiadott tárolási rend alapján a megfelelő raktári sorokhoz előkészíti betárolásra a beérkező anyagot. o A magas emelésű targoncás a kiadott tárolási rend alapján a megfelelő tárhelyre betárolja az előkészített anyagot. o Rögzíti a tárolás tényét a megfelelő nyomtatványon, az úgynevezett betár papíron. ™ Termelésről visszakapott komponensek betárolása o A sorvezető / kódos értesíti a targoncást, hogy melyik komponens vált feleslegessé a gyártósoron. o A targoncás az értesítés és a kiadott tárolási rend alapján a megfelelő raktári sorokhoz előkészíti betárolásra a visszaérkező komponenst. o A magas emelésű targoncás a kiadott tárolási rend alapján a megfelelő tárhelyre betárolja az előkészített komponenst. o Rögzíti a tárolás tényét a megfelelő nyomtatványon. ™ Készáru betárolása o A sorvezető / kódos értesíti a targoncást, hogy elkészült a

termék a gyártósoron. o A targoncás az értesítés és a kiadott tárolási rend alapján a megfelelő raktári tárhelyekre betárolja a készterméket. ™ Visszáru betárolása o Amikor nem megfelelés miatt érkezik vissza késztermék. o Az vevői kapcsolattartó (Intercompany Cordinator - ICO) értesíti a szakvezetőt, az adminisztrátort és a minőségügyi osztályt az érkező visszáruról. o Adminisztrátor értesíti a minőségügyi osztályt és az ICO koordinátort, amikor az megérkezett. o További eljárás a minőségügyi osztály utasítása szerint (betárolás a minőségügyi osztály számára fenntartott tárhelyre). ™ Nyomtatványok rögzítése ○ A magas emelésű targoncás átadja a kitöltött nyomtatványokat az operátornak, aki a betárolásokat rögzíti a nyilvántartó rendszerben. 50 http://www.doksihu Tárhelyekre történő betárolás folyamata WMS-t alkalmazva A vonalkódos rendszer irányított betárolást tesz

lehetővé az ezt végző targoncást a megfelelő tárhelyhez irányítva, ahová a terméket bevételezéskor vagy áttároláskor be kell tárolnia. A tárhelyeket a raktári rendszer ajánlja fel különféle szempontok alapján, figyelembe véve a termék súly-, magasság- és térfogat adatait az optimális raktár kihasználáshoz. Amennyiben magas raktárba tárolunk be - az esetek többségében ez történik - a feladatok előtt meg kell határozni a targoncát, valamint annak az éppen aktuális helyét. A targoncát a vonalkódjának belövésével azonosítjuk be, majd a folyosón ahol tartózkodik egy tetszőleges tárhelyet kell belőnie a helyének meghatározásához. A rendszer kikeresi azt a feladatot, ami vagy azon a folyosón elvégezhető, vagy a közelben kell elvégezni. Amennyiben nincs folyosón a targonca, úgy a tárhely belövése kihagyható, ekkor a legelső feladatot fogja megkapni. Ha a raklap nem dobozos, akkor a betárolás művelete a

következőképp működik: A betárolandó raklap vonalkódját be kell lőni, ezután megjelenik a céltárhely felirata, ahová be kell tárolni a raklapot. A targoncás odamegy, leteszi a raklapo(ka)t, és belövi a tárhelyet ahová letette. Ha a raklapon dobozok is találhatók, úgy a képernyőn megjelenik két raklap mező: megszűnő raklap és ottmaradó raklap. Ha a tárhelyen, ahová be akarunk tárolni, már van egy azonos cikket tartalmazó raklap, lehetőségünk van összerakni őket egy raklapra. A kevesebb mennyiséget tartalmazó raklapról rátesszük a dobozokat a többet tartalmazóra. Ekkor a megszűnő raklap a kevesebbet tartalmazónak felel meg, és a művelet elvégzése után már üres raklap, míg az ottmaradó a másik raklap lesz. Ha nincs a céltárhelyen raklap, akkor egyszerűen a fent említett módon történik a betárolás. 5.11 ábra Mozgatási listák - Dobozos cikk áttárolása Forrás: WMS felhasználói leírás 51 http://www.doksihu

™ Beérkező anyagok betárolása Ha a szállítási feladatban egy másik telephely volt a beszállító, akkor az Átvétel másik telephelyről menüpontot választva lehetőségünk van a tételeket átvenni Meg kell adnunk a bizonylatszámot, a bizonylat keltét, a bejelentkezési időt, a szállítói telephelyet. Megadható a rendszám és a konténerszám is, valamint adható megjegyzés a fejadathoz. A tételeknél a szállítólevél alapján kitöltjük az adatokat, majd a PDA felületen elvégezzük az átvételt. A Átvétel másik telephelyről menüpontot választva indulhat az átvétel Kiválasztjuk a bizonylatot, majd az új képernyőn megadjuk a tárhelyet, valamint a raklap azonosítót, majd az Enter gomb megnyomásával átvesszük. ™ Termelésről visszakapott komponensek betárolása A gyártás végeztével maradnak olyan alapanyagok, amelyek a következő gyártáshoz már nem kellenek. Ha a megmaradt alapanyagok dobozos kiszerelésűek, akkor lehetőség

van akár egy doboz visszatárolására is. Ekkor a visszatároltatni kívánt csomagolási egységet meg kell számolni, mennyi maradt a termelés végén, majd visszatároltatni a raktárba. A megszámolást kisméretű, nagy darabszámú alapanyag esetén (pl. címkék vagy kártyák), ahol a megszámolás túl időigényes lenne, célszerű mérlegeléses módszerrel megbecsülni a dobozban maradt darabszámot. A képernyőn be kell lőni a csomagolási egységet, amelyet meg akarunk számolni. Ha a vonalkód, vagy a tároló sérült, vagy más okból új csomagolási egységbe tesszük át, akkor megadhatjuk az új csomagolási egység azonosítóját, majd megadjuk a leszámolt mennyiséget. A mértékegység megadása után, és az Igen gombot megnyomva létrejön egy vezérelt betárolás a csomagolási egységre. Eközben a targoncás a Csomagolási egység betárolása nevű menüpontban elindítja a vezérelt betárolást, majd annak utolsó lépcsőjénél, a Magas raktár

– betár feladatnál új képernyő jelenik meg. A cél raklap mezőben azt a raklapot kell megadni, amelyre be akarjuk tárolni a dobozt. Ha nem adjuk meg, akkor a doboz a tárhelyre kerül betárolásra 52 http://www.doksihu 5.12 ábra Visszatárolás raktárba Forrás: WMS felhasználói leírás 5.13 ábra Doboz betárolása raklapra vagy tárhelyre Forrás: WMS felhasználói leírás 53 http://www.doksihu Tárhelyekre történő kitárolás folyamata WMS nélkül ¾ Termelés kiszolgálása o A sorvezető értesíti a targoncást, kiírja egy papírra hogy a gyártási terv alapján melyik komponensből mennyire lesz szüksége. o A targoncás átadja a papírt az operátornak, aki a nyilvántartó rendszerben megkeresi a szükséges mennyiséget (FIFO). o A magas emelésű targoncás kitárolja a szükséges komponenst az előkészítő tárhelyre. és rögzíti a tárolás tényét a megfelelő nyomtatványon, úgynevezett kitár papíron. o A targoncás az

előkészítő tárhelyről a termelési sorra viszi a kért komponenst. ¾ Külső alvállalkozók kiszolgálása o A gyártástervező értesíti a szakvezetőt, hogy a gyártási terv alapján melyik komponensből melyik alvállalkozónak mennyire lesz szüksége. o A gépkocsi érkezése előtt a szakvezető értesíti a magas emelésű targoncást a kitárolás megkezdéséről. o A magas emelésű targoncás kitárolja a szükséges komponenst az előkészítő tárhelyre, és rögzíti a tárolás tényét a megfelelő nyomtatványon. o A targoncás az előkészítő tárhelyről az átadóba viszi a komponenst. o Ha összekészítette a szállítmányt, és elkészül a rakodási lista, értesíti a szakvezetőt. ¾ Minőségügyi osztály által vizsgálandó anyagok kiszolgálása o A minőségügyi osztály írásban értesíti a szakvezetőt, a vizsgálandó anyagokról és kéri a kitároltatást. o A szakvezető kitároltatja a vizsgálandó anyagokat, az

ellenőrzés végeztével a minőségügyi osztály értesíti a szakvezetőt a további teendőkről. ¾ Visszáru o A minőségügyi osztály írásban értesíti a szakvezetőt, a visszaküldendő anyagokról és kéri a kitároltatást. ¾ Késztermék kitárolása o Az árukiadó értesíti a targoncást, hogy megkezdheti a rakodást. ¾ Nyomtatványok rögzítése ○ A magas emelésű targoncás átadja a kitöltött nyomtatványokat az operátornak, aki a kitárolásokat rögzíti a nyilvántartó rendszerben. 54 http://www.doksihu Tárhelyekre történő kitárolás folyamata WMS-t alkalmazva ¾ Termelés kiszolgálása Amennyiben egy új gyártást készítünk elő a gyártósoron, ebben a menüpontban van lehetőségünk a gyártáshoz anyagot előrendelni. Meg kell adnunk a gyártósori azonosítót, majd kiválasztani a következő gyártást. Az Anyagrendelés gomb megnyomásával a gyártáshoz szükséges alapanyagok, amelyek raktárban vannak,

megrendelésre kerülnek. A közös tárhelyen lévő alapanyagokat, valamint a félkész termékeket ez a menüpont nem rendeli meg. Ha olyan alapanyag szerepel a listában, ami a jelenlegi gyártáshoz is szükséges, akkor abból nem rendel, hisz ezt az automatikus anyagrendelés elvégzi helyettünk. Amennyiben a rendelendő anyagnak nincs gyártósori minimuma megadva, úgy két raklapnyi mennyiség lesz a gyártósori minimum. A mennyiség meghatározásához kiszámítja a rendszer, hogy a gyártáshoz mennyi alapanyag szükséges (ha van a gyártósoron készlet azt is figyelembe veszi). Ha a számított szükséges mennyiség kisebb, mint a minimum, akkor az lesz a megrendelt mennyiség, különben, a gyártósori minimumkészlet. 5.14 ábra Gyártáskezdés előtti anyagrendelés Forrás: WMS felhasználói leírás 55 http://www.doksihu ¾ Külső alvállalkozók kiszolgálása Létre kell hozni egy Átadás másik telephelyre feladatot a PC felületén. A feladat

létrehozásakor a bizonylatszámot a rendszer generálja KTxxxxxx formátumban, ahol az x-ek helyén számok állnak. A vevő telephelyénél ki kell választani azt a telephelyet, ahová a kiszállítás történik. Megadható a bizonylat kelte, az anyagkikészítés ideje, valamint a szállítás igényelt időpontja. Majd a tételeknél megadjuk a szállítani kívánt tételeket A rendszer elkészíti a vezérelt áttárolást. Melyeket a targoncások végrehajtják, és a csomagolási egységek a dokkra kerülnek. Ezután a tételek alapján a PDA felületén elvégezhető az átadás 5.15 ábra Átadás másik telephelyre Forrás: WMS felhasználói leírás Ki kel választanunk a bizonylatszámot, majd azon belül a cikkszám alapján a szállítandó cikket. Majd be kell lőnünk az elszállítani kívánt raklap-azonosítókat Amennyiben egy raklapot mégsem kívánunk átadni, akkor a Sztornó gomb megnyomásával lehetőségünk van a szállítmányból az adott raklapot

kivenni. 56 http://www.doksihu Ha a feladat elkészült, a PC felületén le kell zárni, ekkor a fogadó telephelyen létrejön egy Átvétel másik telephelyről feladat. A központi telephelyről történő kiszállítás esetén szállítólevelet kell nyomtatni, a Szállítólevél gomb megnyomásával. 5.16 ábra Szállítólevél nyomtatási képe Forrás: WMS felhasználói leírás ¾ Zárolt anyagok kitárolása vizsgálatra Található egy ilyen menüpont a PC felületen, melynek segítségével, létrehozható egy kitárolási feladat az adott cikkre. A kitárolandó cikk megadható a cikkszámával, a sarzs megadásával, vagy a beszerzés szállítólevél számával. Ha nem töltjük egyik mezőt sem, akkor az összes zárolt csomagolási egység felhozatalra kerül. A Lekérés gomb megnyomásával a listában megjelennek a szűrésnek megfelelő csomagolási egységek. A kitároltatni kívánt csomagolási egységre ráállva megnyomjuk a Kitárolás vizsgálatra

gombot. Sikeres művelet esetén egy információs ablak közli a vezérelt kitárolási feladat létrejöttét. ¾ Visszáru Készáru visszavétel felvétele menüpont alatt meg kell adnunk a bizonylat számát, keltét és a szállító partnert. Továbbá megadható a bejelentkezés ideje, az autó rendszáma, valamint a konténerszám. A tételekben felvesszük a visszaszállított cikkeket és mennyiségeket Az így összeállított visszavételt a PDA felületen elvégezzük. Majd a feladatot lezárjuk Ha a lezáráskor mennyiségi eltérés van, akkor egy megerősítés után zárható le a feladat. 57 http://www.doksihu ¾ Késztermék kitárolása A készáru kiszállítás feladat létrehozásakor megadott időpontban létrehozásra kerülnek a vezérelt áttárolási feladatok, amelyekkel a készáru az autóra rakodható. A magas raktárban a targoncásnak a Magas raktár készáru kiszáll menüpontban keletkeznek feladatok, amelyek a már fent ismertetett módon

végrehajthatók. Ekkor a kiszállítani kívánt készáru a tálcára kerül, ahonnan a targoncások kétféle módon vihetik ki az anyagot. Vagy a dokkra, vagy közvetlenül az autóra történik a kihordás. A Készáru dokkra mozgatás menüpontban a tálcán lévő készárut lehet a dokkra mozgatni. Menübe lépéskor ki kell választani azt a feladatot, amelynek a kiszállítását el szeretnénk kezdeni. Első esetben nem határoz meg a rendszer tárhelyet, de lerakás után a többi készárut már az elsőnél megadott tárhelyre kell letenni. Ebben a menüpontban is lehetőségünk van közvetlenül autóra pakolni, ekkor a rámpa vonalkódját kell megadni a lerakáskor. A másik menüpont a Készáru autóra rakodás, ahol szintén ki kell választani a feladatot, majd a dokkról felajánlott készárut az autóra lehet rakni. Ebben a menüpontban is lehetőség van arra, hogy nem a dokkról vesz fel készárut, hanem a raktárban a tálcára kikészítettet teszi

autóra. 58 http://www.doksihu Kiszállítás folyamata WMS nélkül A Reckitt Benckiser Kft. alkalmaz az egyik raktári irodában külső cégtől (Zebra Kft) embereket, akik ellátják a szállítmányozói, fuvarszervezői és a vámmal kapcsolatos teendőket. 1. Kiszállítás megrendelése • A diszpécser előzetesen elrendeli a kiszállítást e-mailben. • A fuvarszervező megrendeli a fuvarozótól a szállítást a diszpécsertől kapott utasítás alapján, a kiadott időablakok szerint. 2. Bejelentkezés • A fuvarozó visszaigazolja a szállítást és megadja az érkező gépkocsi adatait. • A fuvarszervező rögzíti a bejelentkezést az erre rendszeresített nyomtatványon. 3. Rakodási terv • A diszpécsertől kapott kiszállítási utasítás és a meglévő készlet alapján a készáru kiadó összeállítja a rakodási tervet. 4. Beérkezés Gépkocsi megérkezik, gépkocsivezető jelentkezik az árukiadáson. • CMR átvétele • A

fuvarszervező ellenőrzi, hogy van-e érvényes időablaka. • ha nincs, a legközelebbi szabad időpontot adja ki, gépkocsit a várakozás idejére a parkolóba irányítja. • A beérkezés idejét rögzíti. • Az árukiadót értesíti a beérkezésről. 5. Ellenőrzés • Az árukiadó megnézi, hogy van-e megfelelő mennyiségű készáru. • Ha nincs, értesíti a diszpécsert, és a kapott utasításnak megfelelően jár el. • Várakoztatás • Szállítás lemondása (folyamat vége) • Rakodási terv módosítása • Ellenőrzi, hogy a gépkocsi rakodásra alkalmas-e. • Ha nem, értesíti a fuvarszervezőt, aki értesíti a fuvarozót és elküldik a gépkocsit 59 http://www.doksihu 6. Rakodás Az érvényben lévő utasítás alapján a gépkocsi rakodását a biztonsági szolgálat folyamatosan felügyeli. • A kiadott időpontnak megfelelően az árukiadó a gépkocsit kapura állítja. • Az árukiadó értesíti a targoncást,

hogy megkezdheti a rakodást. • A targoncás a rakodási terv alapján rakja fel az árut. • Az árukiadó a rakodást folyamatosan leigazolja a nyilvántartó rendszerben (SSCC). • A gépkocsi felrakása közben az árukiadó folyamatosan ellenőrzi a kisebb sérüléseket, megfelelést. • Amennyiben sérülést, nem megfelelést észlel, az árut elkülönítteti átrakásra, átcsomagolásra. A telephelyet nem hagyhatja el sérült, nem megfelelő áru 7. Okmányok kiállítása • A rakodás végeztével az árukiadó elkészíti a tényleges rakodás alapján a rakodási listát (packing list) és átadja a fuvarszervezőnek. • A fuvarszervező a rakodási lista alapján elkészíti a számlát a JDEben . • Amennyiben a JDEben nem lehetséges a számla elkészítése, ún. Proforma számlát állit ki. • Ha az árut vámolni kell, a fuvarszervező a gépkocsit elküldi vámra. 8. Gépkocsi elengedése • A fuvarszervező leplombálja a gépkocsit,

átadja a sofőrnek a szállítmány okmányait. • Elengedi a gépkocsit. 9. További teendők • Az árukiadó rögzíti a távozást a nyilvántartó rendszerben. • A fuvarszervező megfelelő helyre továbbítja faxon és levélben a számlákat, egy példányt lefűz, egy példányt átad az ICO koordinátornak. 60 http://www.doksihu Kiszállítás folyamata WMS-t alkalmazva A kiszállítás megrendelése, a bejelentkezés, a rakodási terv elkészítése, annak ellenőrzése, hogy van-e megfelelő mennyiségben készáru, a rakodás tevékenységei nem változnak az új rendszerben. Az adatok rögzítésében, illetve okmányok kiállításában tapasztalhatunk változást. A PC képernyőn létrehozzuk a Készáru kiszállítás feladatot, megadjuk a vevő partnert, a fuvarozó partnert, a bizonylat keltét. Megadható még a szállító jármű rendszáma, illetve a szállítás kért időpontja is. A bizonylatszám automatikusan generálásra kerül KUxxxxxx

formátumban. A tételekhez felvesszük a kiszállítani szánt készárut, megadjuk a mennyiségét valamint a mennyiségi egységét. Tételenként megadjuk, hogy mely eladási azonosító, SO (sales order), mely tételére történik a kiszállítás. Az anyagkikészítésben megadott időpontban vezérelt áttárolások jönnek létre, amelyeket a targoncások végeznek el a PDA felületen a Mozgatási listák menüpont alatt. A magas targoncás kiszedi a tálcára az anyagot A targoncás a tálcáról dokkra majd onnan az autóra, vagy közvetlenül az autóra teszi a kiszedett készárut. (Lsd. Tárhelyekre történő kitárolás folyamata WMS-t alkalmazva fejezeten belül a Készáruk kitárolása című bekezdést) 5.17 ábra Készáru kiszállítás Forrás: WMS felhasználói leírás 61 http://www.doksihu Ha a feladat elkészült, a PC felületen le kell zárni, és szállítólevelet kell nyomtatni Szállítólevél gomb megnyomásával. Majd a megfelelő papírok

átadásával elengedik a gépkocsivezetőt. 62 http://www.doksihu 6. Értékelés 6.1 A raktározási szolgáltatások minőségi és üzemtani mutatói A mutatószámok feladata, hogy számszerűleg fejezzék ki mindazon jellemzőket, amelyek a tervezéshez, működés vizsgálatához, értékeléséhez és javításához objektív adatot jelentenek. A teljes logisztikai folyamatba beépülő raktározási csomópontok majdnem mindegyike sajátos ellátási feladatokat is megold. Így a raktári szolgáltatásoknak (felhasználás, fogyasztás) a vevők igényeihez kell alkalmazkodniuk. A minőségi mutatók ennek megfelelően a raktár működését, a vevőkiszolgálási minőséget jellemzik, és a logisztikai követelményrendszer teljesítésének vizsgálatában meghatározó szerepük van. A bevezetett WMS rendszer eredményességének felmérése érdekében a következő minőségi mutatószámokat vizsgálom: . • A betárolási átfutási idő – az áru külső

szállítóeszközzel való beérkezésétől a tárolóhelyre történő berakásig eltelt idő (órákban kifejezve) • A kitárolási átfutási idő – a megrendelés átvételétől és a megrendelt áru kiszállításra való előkészítése között eltelt idő (órákban kifejezve) A be és kitárolási átfutási idők kezdetben kis mértékben nőttek a kettős adminisztráció és az új rendszer miatt (betanulás), továbbá a WMS megköveteli a pontosabb, alaposabb munkavégzést, ellenőrzést, ezért nőtt meg egy kicsit az átvételi idő. A raktári dolgozók rá vannak kényszerítve a precízebb munkavégzésre. Ebbe az időbe beleszámít a minőségbiztosítási osztály átvétele is, amit korábban nem vettek figyelembe. Most azonban nem lehet addig tovább lépni, amíg nem történik meg a minőségi jóváhagyás. Viszont ma már kevesebb időt vesz igénybe, mint a WMS előtt. 63 http://www.doksihu • A visszaigazolások átfutási ideje

– a megrendelés átvételétől a visszaigazolásig eltelt idő (órákban, napokban kifejezve). Ez a KPI (KPI = Key Performance Indicator, kulcs teljesítmény mutató) főleg a disztribúciós raktárakra vonatkozik, a Reckitt Benckiser tatabányai raktára viszont nem funkcionál disztribúciós raktárként, és az anyagrendelések nagy része nem is a raktárból indul. Esetleg a termelési alvállalkozónak kiadott gyártási feladatok esetében beszélhetünk valamiféle elosztásról. Ahogy azt már korábban említettem, az egyik raktárat (Transpoint), melyet termelési alvállalkozóként is alkalmaznak, megbíznak félkész áruk feldolgozásával. A WMS ezen a téren nem sok előrelépést hozott, talán annyit, hogy kevesebb szükség van a hiányzó mennyiségek miatti extra szállításokra. Mégis azt megfogalmazhatjuk, hogy a raktáron belül képződő rendelések (például Transpoint felé) visszaigazolása és teljesítése az eddigi 5-10 óráról lecsökkent

visszaigazolás szinten 1 órán belüli időtartamra, kiszolgálás szinten pedig 2-3 órára. • A szállítási megbízhatóság, a rendelkezésre állás – a rendelésteljesítési ígéret (szerződés, vagy vállalt kötelezettség) érvényesülését méri, a készletgazdálkodás logisztikai szempontú megfelelésére utal. A vizsgált időperiódusban teljesített megrendelések számának és a beérkezett, szállításra tervezett megrendelések számának hányadosa. (százalékban) • A szállítás pontossága – időbeni pontosságot jelent, a szerződés szerinti rendelés időben való teljesítését méri. A vizsgált időperiódusban határidőre leszállított megrendelések számának és az összes leszállított megrendelés számának hányadosa (százalékban). Az előző két mutatónál nem okozott szignifikáns változást a WMS bevezetése, mivel ezeket a külső megrendelők tekintetében olyan egyéb tényezők befolyásolják, mint például

gyártósori kapacitás, nem tervezett gépleállások, beszállítói késedelmek, fuvarozási késések, vagy rossz tervezés. Ezek mind hatással vannak arra, hogy nem mindent sikerül határidőre leszállítani vagy akár teljesíteni, és ezek a WMS működésétől függetlenek. Más szempontból azonban a raktár fő megrendelője a termelés, ezért fontos ez a mutató a belső anyagmozgatás tekintetében. A gyártósorok pontosabban kapják meg az igényelt alapanyagokat, és biztosan azokat kapják meg, amire az aktuális termék gyártásához szükség van, és abban a mennyiségben, amit fel fognak használni. A gyorsaságot a bevezetés miatt még nincs értelme 64 http://www.doksihu mérni, mert csak a gyártósorok egy részén működik az automatikus anyagrendelés. Itt is hangsúlyozni kell a pontosságot és a felesleges mozgatások elmaradásából adódó előnyöket. • A visszaküldött áruk aránya – elsősorban a komissiózás, az expediálás, a

csomagolás valamint a szállítás hatékonyságát méri, és kizárólag a logisztikai szempontokra vonatkoztatható. Másodsorban pedig a beérkező alapanyagok tekintetében is lehet vizsgálni a mutatót (pl. téves tétel a megrendelt áruk között, károsodott árucsomagolás vagy szállítás miatt). A mutatószám kiküldött készáruk esetében a vizsgált időperiódusban a kiküldött késztermékekből a visszaküldött árumennyiség és az összes leszállított árumennyiség hányadosaként határozható meg (százalékban kifejezve). A mutatószám az alapanyagok tekintetében a vizsgált időperiódusban a beérkező mennyiségből a visszaküldött alapanyag mennyisség és az összes beérkező alapanyag mennyiség hányadosa (százalékban). Jelentős a fejlődés az alapanyagoknál, amelyeket a cég rendel, és a raktár feladata az átvételük. A Reckitt Benckiser által visszaküldött alapanyagok szempontjából erőteljes változásokat hozott a WMS.

Sokkal nagyobb a téves szállítások észrevételének esélye (tételes áruátvétel minden anyaggal kapcsolatban), mennyiségi eltérések észrevétele, illetve a túlszállítások korrektebb kezelése. A téves szállítások esetében most már reklamálásra kerül sor, nem szükség esetén pedig visszaküldésre. Előrelépés továbbá, hogy a nem saját anyagok átvétele WMS óta gyakorlatilag nullára redukálódott. • A megrendelési átfutási idő – azaz a gyorsaság - a megrendelés átvétele és a megrendelt áruk kiszállító járműre rakása között eltelt idő (órákban, napokban kifejezve) • Rugalmasság – a raktár a megrendelés teljesítési ciklusán belüli változásokra való reakcióját méri. A vizsgált időperiódusban teljesített módosított megrendelések számának és a módosítást kérő megrendelések számának a hányadosa (százalékban). A megrendelési átfutási idő vezérelt lett, majdnem felére csökkent a

korábbihoz képest. Azaz a rendszer irányít minden műveletet, amint a szállítólevél adatai felvételre kerülnek a programba, onnantól kezdve a rendszer gondoskodik az anyag további útjáról a raktáron, és 65 http://www.doksihu üzemen belül. Helyet talál a beérkezett alapanyagnak, majd ezt a tárhelyet az elrakó targoncásnak megjeleníti a PDA-n. Ezek után ott betárolásra kerül, majd amikor a termelés megrendeli, a rendszer rögtön mutatja az anyag helyét, kitárolják, elkészül a késztermék, a rendszerben „átalakulnak” az ahhoz felhasznált alapanyagok, és létrejön helyettük a késztermék, amelynek újra tárhelyet keres majd kiszállításkor azonnal mutatja a helyét, és végül az autóba kerüléskor a készárut kiszámlázzák, és ezzel „eltűnik” a rendszerből. Mivel a rendszer vezérel mindent, így könnyebb, és gyorsabb a megtalálás és a problémákra, módosításokra való reagálás. A minőségi mutatók mellett még

léteznek üzemtani mutatók, melyek magának a raktárnak, mint létesítménynek a jellemzőit, illetve azok hasznosulását határozzák meg. Ezen belül megkülönböztetünk statikus és dinamikus számokat. Az előbbieket a tárolási módok határozzák meg, melyekkel nem foglalkozom mostani elemzésem során, hiszen a WMS bevezetése nem okozott tárolási változásokat. Sokkal mérvadóbb számomra a dinamikus mutatószámokon belül az átbocsátóképesség, mely a raktári anyagmozgatási folyamatok függvénye, és a raktárban lezajló áruáramlási és információáramlási tényezők nagyságára, és kihasználására vonatkozik. • Az átbocsátóképesség – tehát kifejezi a raktárban lebonyolított áruforgalom volumenét. egy adott időszakban Mérőszámai lehetnek: m3/időszak; t/időszak; db/időszak. Minden szempontot figyelembe véve előrelépés tapasztalható ezen a téren is. Maga, az áruátvétel folyamata nem lett gyorsabb, mégis a nyomon

követhetőség és a precizitás szempontjai miatt javult. Ma már lehetővé vált az óránkénti autószedés, ami napi 16 autó 33 palettával, azaz napi 528 paletta átvételi képességét jelenti. Korábban ezt a tempót képtelenség lett volna tartani, körülbelül naponta 350-400 paletta átvételét sikerült teljesíteni. 66 http://www.doksihu 6.1 táblázat Raktározási mutatók4 Raktározási mutatók WMS előtt WMS után A megrendelési átfutási idő (órákban) 5-7 3-4 A betárolási átfutási idő (órákban) 2óra12 perc 1óra 38perc A kitárolási átfutási idő (órákban) 3óra 25perc 2óra 40perc A visszaigazolások átfutási ideje (órákban) 5-10 1 A visszaküldött áruk aránya készáruk esetében (százalékban) A visszaküldött áruk aránya alapanyagok esetében (százalékban) Az átbocsátóképesség (paletta) 0,30% 0,22% 0,10% 0,14% 350-400 Forrás: Saját készítésű táblázat a Reckitt Benckiser adatai alapján 528 A jobb

vevőkiszolgálás megvalósulását tehát a fent említett mutatószámok alátámasztják. 4 A mutatók esetében a vizsgált időperiódusok a WMS bevezetése előtti 3 hónap és a WMS bevezetése utáni 3 hónap. 67 http://www.doksihu 6.2 Észrevételek, javaslatok Mindenképp megfontolandó a kérdés, hogy vajon szükség van-e egy komplex raktár irányítási rendszerre (WMS), mely a teljes raktári áruforgalmat és a dolgozókat is képes irányítani. Sok tényezőt kell figyelembe venni a döntésnél, fontosak a raktári paraméterek, illetve hogy mekkora raktárról van szó, és mekkora személyzetről. A hangsúly azonban inkább mégis a megfelelésre helyeződik, nem a rendszer szükségessége a kérdés, hanem, hogy a kiválasztásánál a megfelelő méretűt és funkcionalitásút választjuk-e. Egy túlságosan komplex, nagy raktár irányítási rendszer rugalmatlan és sok olyan funkcióért is fizet az ember, amelyekre esetleg nincs is szüksége, vagy

okozhatja összességében a folyamatok lassítását. Ha pedig túlságosan egyszerű raktár irányítási rendszer mellett döntünk, előfordulhat, hogy részlegesen szolgálják ki az igényeket és bizonyos feladatokat hagyományos eszközökkel (papíron, manuálisan) kell továbbra is folytatni. A Reckitt Benckisernél a vonalkód olvasóval ellátott mobil adatgyűjtők használatával nagymértékben nőtt a raktár átbocsátó képessége, az árumozgatás hatékonysága. A dolgozók közvetlenül a munkavégzés helyszínén kapják meg és hajtják végre a rendszer által diktált feladatot és vonalkódos azonosítók leolvasásával nyugtázzák az adott feladat elvégzését. Az adatrögzítés és a készletinformáció így mindig pontos, az árumozgatáshoz kötődő minden adat azonnal látható a rendszerben a beszerzés, az értékesítők és a vezetők számára egyaránt. A vonalkód segítségével felgyorsult bevételezés csökkentette a szükséges

biztonsági készletszintet. A készletgazdálkodás már nem tartozik a raktár irányítási rendszer hatáskörébe, ott inkább jelentős a szállítási határidők, a sarzsméret és a várható vevőigények ismerete. A papír alapú utólagos adatrögzítés és az abból eredő hibák teljes mértékben megszűntek, valamint ezáltal csökkent az adminisztráció. A pontosság nagymértékben nőtt Százalékban kifejezve: WMS előtt 95%, utána 98%. A raktári tárkapacitás is sokkal jobban kihasználható a WMS bevezetése következtében, mivel a rendszer összerendeli egy raklapra az egyforma anyagokat, amelyek addig szétszórva helyezkedtek el, így tárhelyek szabadulnak fel. Minőségi szempontból nagyon fontos a pontos nyomon követhetőség Egy alapanyag raklap, hordó vagy karton életútja, beépülése teljes egészében követhetővé válik. Mindenképp megfogalmazhatjuk még a Reckitt Benckiser esetében, hogy nagy előrelépést jelentett a vállalat

számára a papíron működtetett rendszer elhagyása. 68 http://www.doksihu Az átmeneti időszak idején alkalmazzák egyszerre a régi papíralapú műveleteket és már az új rendszert, például a bevételezés során felveszik az adatokat a kapukönyvbe, könyvelnek a vállalatirányítási rendszerbe (JDE), és a WMS-be is. Ez sok feladat egyszerre, így még sok időt vesz el. Viszont ezekre az átmeneti időszakban, amíg az új rendszer tökéletesítése zajlik, még szükség van. JDE- WMS kapcsolata A vállalaton belül két rendszer működik a JD Edwards vállalatirányítási rendszer, és a WMS. A JD Edwards rendszerben minden alapmodul a rendelkezésre áll a logisztika - disztribúció, a pénzügy-számvitel, a termelésirányítás, projektmenedzsment és ügyfélkapcsolat kezelés (CRM) témaköreibe csoportosítva. A modulok lego szerűen egymásra épülő többcsatornás funkcionalitásból építkeznek, melyek paramétereivel irányítva a

legegyszerűbbtől kezdve a legbonyolultabb üzleti modell is áttekinthetően kezelhető. Többtelephelyes, többüzemes működés (CRP, MRP, DRP)5, többnyelvű kezelői felület. A JDE rendszerből töltötték át az összes adatot a WMS-be a működésbe helyezés előtt és azóta óránként továbbra is frissülnek az információk. A legnagyobb problémát a két rendszer összehangolása között a PO-k (purchase orderek – megrendelés számok) okozzák. A legfontosabb szabály az áruátvételnél, hogy árut csak akkor szabad átvenni, ha van rá nyitott PO a rendszerben, illetve most már rendszerekben. Elsősorban gondot szokott okozni, hogy a JDE-ben van megrendelés nyitva, míg a WMS-ben nincs. Ennek oka többnyire, hogy az alapanyag beszerző nem sokkal az áru beérkezése előtt nyitotta meg a rendelést a JDE-ben, és esetleg még nem ment át a WMS-be. A JDE-be hiányosan feltöltött törzsadatok is okoznak átviteli problémákat. Másik probléma lehet, hogy

mindkét rendszerben kevés mennyiségre van csak nyitva PO, ezért felelős lehet egyrészt a beszállító, aki többet küldött a megrendelt mennyiségnél, a JDE és a WMS is a 110 %-át engedi könyvelni a nyitott mennyiségnek, de van, amikor ennél is több érkezik az adott árucikkből. Harmadszor gondot okoz, hogy a JDE-ben és a WMS-ben nem mindig ugyannyi 5 MRP - Material Requirements Planning – anyagszükséglet tervezés programja DRP - Disaster Recovery Planning - katasztrófahelyzet kezelés, tervezés CRP - Corporate Research Programme – cégcsoport kutatási program Forrás:Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának „Logisztikai informatika a gyakorlatban” című előadása 69 http://www.doksihu mennyiségek szerepelnek ugyanazon PO alatt, ezért felelősek lehetnek az adminisztrátorok, ha nem egyformán vételeznek be a JDE-ben és a WMS-ben, így valamelyik megrendelés számon a JDE-ben még van nyitott mennyiség, és a WMS-ben közben már

nincs, vagy csak jóval kevesebb, mint kellene. Emiatt még adódnak időbeli veszteségek, de előbb-utóbb, amint rendeződni fognak a PO-k, megoldódik ez a fő probléma is. Az adminisztrátorok szigorú odafigyelés mellett vételezhetnek csak be, és így egyensúlyba kerülnek majd a megrendelés számok. Ez a feltétele a továbblépésnek, miszerint már elhagyható lesz az átmeneti időszakban alkalmazott kettős bevételezés, és már csak a WMS rendszerben fognak dolgozni a dolgozók. A két rendszer pedig egymás között fogja ide-oda futtatni az adatokat. A visszaíráshoz szükséges interface6 kiépítése 2010 első negyedév végére várható. 6 Csatlakozási felület hardverek, ill. szoftverek között Forrás: http://www.mimihu/informatika/interfacehtml 70 http://www.doksihu Javaslatok A fejlesztés következő lépcsője a mobil nyomtató lehetne, mely a targoncára szerelve, vagy a dolgozó övére kapcsolva alkalmazható. Segítségével áruátvétel

közben időveszteség nélkül (nem kell beszaladgálni az irodába) lehet a vonalkód nélkül érkező termékekre vonalkódos azonosító címkét nyomtatni közvetlenül a PDA-ról. Ennek a megvalósítása még nincs tervben, de mindenképp hasznos lehetne. Egy másik előrelépés lehet, ha a bejövő termékek már a rendszernek megfelelő vonalkóddal érkeznének. Eddig még minden beérkező áru esetében az áruátvevő feladata a címke nyomtatás, ha erre már nem lenne szükség, csak be kellene olvasni a vonalkódokat, lényeges időmegtakarítást jelentene. Ennek az elképzelésnek már tervben van a megvalósítása, csak még idő kérdése, hogy a beszállítók mikor lesznek hajlandóak így küldeni termékeiket. Az egyik beszállító (Dunapack-Mosburger) által mintának küldött címke a következőképpen néz ki: 6.1 ábra Címkeminta Forrás: A Reckitt Benckiser belső hálózata 71 http://www.doksihu Megfogalmazhatjuk, hogy a rendszer még nem

tökéletes, kiforratlan, sok problémával küzd, de egy év múlva az adatok biztosan pontosak lesznek és mindenben még további javulást fog eredményezni. A legfontosabb eredménynek a folyamatok pontosabb betartásával és a nagyobb fegyelemmel elért munka pontossága és a minőségi munkavégzés tekinthető, mely magával hozza a KPI-ok, készlet pontosság, átfutási idő, „vevő” kiszolgálás javulását. 72 http://www.doksihu 7. Befejezés A Reckitt Benckiser Hungary Kft. logisztikája nagy változáson ment keresztül a Warehouse Management System bevezetésével. Sikerült egy jól működő rendszert létrehozni, mely még igaz, hogy fejlesztésre szorul, de jelentős problémákra nyújtott már megoldást. A papír alapú rendszer leváltása már hatalmas előrelépést jelent a cég számára, és sok hiba elkerülését. Szakdolgozatom során igyekeztem bemutatni a vonalkódos rendszerek felépítését, a WMS rendszer általános működését, és a

cégnél való konkrét alkalmazását, a vele elért előnyöket, illetve a problémákat, melyek még megoldásra várnak. Azonban folyamatos technikai fejlesztéssel és állandó kontrollal kiküszöbölhetők ezek a gondok. A dolgozatom készítése során arra a következtetésre jutottam, hogy a logisztikai folyamatokban kiemelt szerepe van a vonalkódos rendszereknek. A vonalkód- technika alkalmazásával jelentős idő, és költség takarítható meg. Remélem diplomamunkámmal sikerült érzékeltetni, hogy a raktározás milyen eredményeket tudott elérni, mennyivel pontosabban tud dolgozni, és ennek köszönhetően már osztályok is egyszerűbben, átláthatóbban tudják elvégezni feladataikat (pl. a tervezés) Tehát a gyakorlatban egyre szélesebb körben kell elterjeszteni a vonalkódos rendszereket, mert minél többen használják, annál nagyobb fejődés lesz tapasztalható. 73 http://www.doksihu Ábrajegyzék 3.1 ábra Raktártípusok a logisztikai

folyamatokban 14 3.2 ábra Közvetlen halmozás (a) és sík rakodólapos (b) állvány nélküli statikus tárolások 16 3.3 ábra Egységrakományok soros tárolása 17 3.4 ábra Vegyes tárolás elrendezési vázlata 18 2.5 ábra A gépi hajtású emelőtargoncák néhány változata 20 3.5 ábra Normál emelőtargonca alkalmazása állvány nélküli sík rakodólapos tárolás estén 20 3.7 ábra A megrendelésenkénti soros, egylépcsős komissiózás folyamatábrája 23 3.6 ábra Kétdimenziós statikus komissiózás egységrakományokból 24 3.7 ábra Papír alapú statikus komissiózás fázisai 25 3.8 ábra A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája 26 3.9 ábra Integrált vállalatirányítási rendszer információs kapcsolatai 26 4.1 ábra A vonalkód felépítése 30 5.1 ábra A rendszer felépítése 35 5.2 ábra Telephelyek kezelése 38 5.3 ábra Felhasználók és jogosultságaik 39 5.4 ábra Raktárak 39 5.5 ábra

Zónák kezelése 40 5.6 ábra Cikktörzs kezelés telephely szinten 41 5.7 Cikk átvételi képernyő PDA-n 42 5.8 ábra Előre nyomtatott csomagolási egység címke(a), 43 Saját csomagolási egység címke(b),. 43 Saját raklapcímke(c). 43 5.9 ábra Bevételezés fejadatok kitöltése 47 5.10 Bevételezés, bizonylattétel választás 48 5.11 ábra Mozgatási listák - Dobozos cikk áttárolása 51 5.12 ábra Visszatárolás raktárba 53 5.13 ábra Doboz betárolása raklapra vagy tárhelyre 53 5.14 ábra Gyártáskezdés előtti anyagrendelés 55 5.15 ábra Átadás másik telephelyre 56 5.16 ábra Szállítólevél nyomtatási képe 57 5.17 ábra Készáru kiszállítás 61 6.1 ábra Címkeminta 71 1. A raktári alapfolyamatok összetevői és az azokat megvalósító alrendszerek 76 74 http://www.doksihu Irodalomjegyzék (Demeter Krisztina szerkesztő), 1999: Termelés és logisztika: Az elvi alapoktól a napi gyakorlatig (Szöveggyűjtemény); Aula Kiadó; Budapest

(Halászné Sipos Erzsébet), 1998: Logisztika, szolgáltatások, versenyképesség; Logisztikai Fejlesztési Központ; Magyar Világ Kiadó (Prof. Dr Knoll Imre), 2000: Logisztika a 21 században Profitnövekedés logisztikai eszközökkel; KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.; Budapest (Prof. Dr Knoll Imre), 2003: Logisztika-Gazdaság-Társadalom; Kovásznai Kiadó; Budapest (Kovács Zoltán), 1998: Logisztika, Interaktív bevezetés a logisztikai rendszerek tervezésébe, szervezésésbe, irányításásba; Veszprémi Egyetemi Kiadó; Veszprém (Némon-Sebestyén-Vörösmarty), 2007: Logisztika, Folyamatok az ellátási láncban; Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft; Budapest (Dr. Prezenszki József), 2004: Logisztika I (Bevezető fejezetek); BME Mérnöktovábbképző Intézet; Budapest (Szegedi Zoltán, Prezenszki József), 2003: Logisztika-Menedzsment; Kossuth Kiadó; Budapest WMS felhasználói leírás – vállalati anyag

http://www.reckittbenckisercom/Our-brands letöltési idő: 2009. november 16 17:20 http://www.reckittbenckisercom/Our-Brands/Category-Performance letöltési idő: 2009. november 16 17:22 http://www.reckittbenckisercom/RB-worldwide/Operations-around-the-world letöltési idő: 2009. november 16 17:25 http://www.incasehu/indexphp/Raktariranyitas/Szuksegem-van-e-WMS-rehtml 2009. augusztus 10 13:10 http://www.incasehu/indexphp/Raktariranyitas/raktari-arumozgatas-hatekonysagahtml 2009. augusztus 1013:12 http://www.incasehu/indexphp/Raktariranyitas/infoSCANhtml - 2009 augusztus 10 13:20 http://www.incasehu/indexphp/Targyi-eszkoz-nyilvantartas/Leltarfelvetel-lepeseihtml 2009. augusztus 1014:00 http://www.vonalkodnet/technologies - 2009 augusztus 10 14:10 75 http://www.doksihu Mellékletek 1. sz melléklet A raktári alapfolyamatok összetevői és az azokat megvalósító alrendszerek Forrás: Szegedi Zoltán, Prezenszki József; Logisztika-Menedzsment 227. p 76 http://www.doksihu

2. sz melléklet Hétszintes alapanyag tárolótér a Reckitt Benckiser raktárában 3. sz melléklet Veszélyes anyag-tároló tér a Reckitt Benckiser raktárában 77 http://www.doksihu 4. sz melléklet Rámpák – átvevő és kiadó kapuk a tatabányai raktárban 5. sz melléklet A Reckitt Benckisernél használt kisemelésű emelőtargonca és homlokvillás targonca 78 http://www.doksihu 6. sz melléklet Betárolás rögzítése az árunyilvántartó programban WMS bevezetése előtt 79 http://www.doksihu A Reckitt Benckiser néhány terméke: 7. sz melléklet Calgonit Protector üvegkorrózió gátló adalék 8. sz melléklet Decosphere illatgömb 9. sz melléklet Airwick Freshmatic légfrissítő 80 http://www.doksihu 10. sz melléklet Veet Spritz termékkönyv 10/1. 81 http://www.doksihu 10/2. 82 http://www.doksihu 10/3. 83 http://www.doksihu 10/4. 84 http://www.doksihu 10/5. 85