Communication | Higher education » Siba István - A digitális földfelszíni rádió-műsorszórás jelene és jövője Magyarországon

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK NAPPALI TAGOZAT PR ÉS SZÓVÍVŐI SZAKIRÁNY A DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI RÁDIÓ-MŰSORSZÓRÁS JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Készítette: SIBA ISTVÁN Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezető 6 2. A DAB rendszer 9 2.1 A DAB műszaki jellemzői 9 2.11 Forráskódolás 10 2.12 Multiplex struktúra 11 2.13 Rádiófrekvenciás DAB jel 12 2.14 Teljesítményhatékonyság 14 2.2 Első kísérleti adás Budapesten 14 3. DAB+ 15 4. Frekvenciagazdálkodás 18 4.1 Egyezmények és frekvenciatervek 18 4.2 Frekvenciatervezés 20 4.3 A T-DAB frekvenciatervezés műszaki alapjai 24 5. A DAB gazdasági vonatkozásai 26 5.1 A DAB piaci környezete 26 5.2 A DAB gazdasági előnyei 27 5.3 Üzleti modellek 28 5.4 A digitális rádió elindítása 28 6. A DAB médiapiaci kérdései 29 6.1 A DAB hatása a rádiós piacokra 30 6.11

DAB és a reklám 30 6.12 A szakosodás megjelenése vidéken is 30 6.13 Demokratizálódás elősegítése egy felületen - vagy többön? 31 6.14 Multimédia és interaktivitás 32 6.15 Visszatekerhető adás 33 6.2 DAB és interaktivitás 33 6.21 Hangminőség javulása 34 6.22 A tartalomszolgáltatás jelentősége 35 6.3 Vonzó tartalom előállítása 35 6.31 Tematikus csatornák 35 6.32 Digitális rádiózás vs Internetes rádiózás 37 6.33 DAB marketing 37 7. Digitális közszolgálati rádiózás jövője 38 7.1 Közszolgálati média 38 7.2 Digitális közszolgálatiság 39 8. DRM 41 8.1 Kisérleti DRM sugárzás Magyarországon 41 8.2 A DRM-el biztosítható szolgáltatások 42 8.3 A DRM hazai alkalmazásának lehetőségei 43 8.4 DRM+ 43 9. Médiaszabályozás 43 9.1 Médiaszabályozás főbb eszközei 44 9.11 A piacra lépés szabályozása, engedélyezés 44 9.12 Must carry 44 9.13 Must offer 45 9.14 A tartalomcsomagolás és –értékesítés

szabályozása 45 3 http://www.doksihu 9.2 Törvények és rendeletek 46 9.3 NHH vizsgálat 47 9.31 A hatósági szerződés szankció rendszere 48 9.32 A digitális földfelszíni műsorszóró-hálózatok vizsgálata 48 10. Vevőkészülék piac 49 10.1 DAB és FM készülékek felhasználói összehasonlítása 51 10.11 Kezelhetőség 52 10.12 Állomáskeresés 52 10.13 Hangminőség 52 10.14 Egyéb szolgáltatások 52 10.2 DAB vevőkészülék kategóriák 53 10.21 Hi-Fi tuner 53 10.22 Mini Hi-Fi 54 10.23 Asztali készülék 54 10.24 Hordozható készülék 55 10.25 Zsebrádió 55 10.26 Hordozható multimédiás készülék 55 10.27 Autórádió 55 10.28 Számítógéphez csatlakoztatható DAB vevő 56 11. Saját kutatás 57 11.1 Válaszadók demográfiai jellemzői 57 11.2 Vélemények a DAB-ról 57 12. Konklúzió 62 Irodalomjegyzék . 64 Melléklet . 66 Ábrák . 66 Táblázatok. 67 Kérdőív . 69 4 http://www.doksihu Táblázat és ábra jegyzék

Táblázatok 1 . 11 2 . 13 3 . 14 4 . 16 5/a . 21 5/b . 67 6 . 21 7 . 68 Ábrák 1 . 10 2 . 10 3 . 12 4 . 66 5 . 66 6 . 15 7 . 17 8 . 17 9 . 23 10 . 25 11 . 26 12 . 50 13 . 51 14 . 57 15 . 57 16 . 58 17 . 58 18 . 59 19 . 59 20 . 60 21 . 60 22 . 61 5 http://www.doksihu 1 Bevezető Manapság szinte minden digitális. Digitális a hőmérő, a benzinkút mérőórája, a fényképezőgép, a fényképkeret, a közeljövő televíziója és persze a számítógép. Ezek az eszközök mára teljesen beépültek a mindennapi életünkbe, már szinte észre sem vesszük. Van azonban, amiről mindenki beszél, a digitális átállás, ezen belül is inkább a digitális televíziózás bevezetése. De csupán erről lenne szó? Nem! Van, amibe ritkán botlik bele az ember, mégpedig a digitális rádiózásba, vagyis a T-DAB rendszerbe. Az angol „Terrestrial Digital Audio Broadcasting”, azaz Földfelszíni Digitális Hangműsorszórás rövidítése. A továbbiakban a hivatalos T-DAB

elnevezéssel párhuzamosan használom az elterjedtebb DAB rövidítést. Ha az embereket megkérdezzük, mi az a DAB, tekintélyes része még egyáltalán nem hallott róla. Én is csupán kis mozaikokban találkoztam a témával, ezért úgy döntöttem, hogy körülnézek a nagyvilágban és persze Magyarországon, hogy kiderítsem, vajon hol tartunk. A világ valamennyi országa megközelíti vagy már el is érte azt a helyzetet, amikor az FM sáv megtelik, újabb országos lefedettséget biztosító frekvenciák igen nehezen vagy már nem is koordinálhatóak. Ez pedig hatalmas problémát jelent az országok számára, mivel több kereskedelmi adó is szeretne országos lefedettséget, melyet már egyáltalán nem vagy csak AM sávon tudnának elérni. Magyarországon az analóg frekvenciák ma már csak minimálisan növelhetőek FM sávban, azaz országosan pedig már egyáltalán nem. Azonban a rádiózás jövője érdekében alapvető a rádiós választék növelése. Az

interneten jelenlévő választék, az mp3 fájlok, a tematikus rádiók és az egyéb hangszolgáltatások az európai rádiós piacot egyértelműen a szakosodott adók irányába fogja tolni. Ez zenei és szöveges tartalomra egyaránt érvényes. Ennek eredményeképpen, jelentősen szűkülnek a rádiók célcsoportjai, ugyanakkor az igényeket jóval magasabb fokon lehet kielégíteni és ez igaz a reklámozókra is, mivel a szórás csökkenésével, növekszik a reklámok hatékonysága. A jelenlegi szűkös frekvenciakészletek nem teszik lehetővé analóg AM és FM sávokon a tematizált rádióspiac kialakítását. Az egyetlen ma ismert technológia, amely képes megvalósítani és fenntartani ilyen piacot, a digitális rádió, azaz a gyakorlatban a DAB. Ennek oka a költséghatékonyabb működtetés és a lényegesen nagyobb számú műsorszórási sáv mellett, hogy a jelenlegi digitális földfelszíni rádiós 6 http://www.doksihu technológiák közül a DAB

a legelterjedtebb és az egyetlen, melyet az FM rádiók kiváltására, vagyis kifejezetten rádiózási célokra terveztek. Továbbá ehhez tartozik a legszélesebb vevőkészülék választék és mivel a legtöbb országban ezt a digitális rendszert használják, világszerte ebben van a legtöbb tapasztalat. A DAB adatszolgáltatásra is alkalmas, melyet ma a mobilszolgáltatók illetve az URH sávú adathálózatok végeznek, így a rádión kívül számos digitális szolgáltatás közvetítésére is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon tapasztalható ˝digitális rádiócsend˝ fenntartása telekommunikációs leszakadáshoz vezethet a többi európai országgal szemben. A DAB adásokra, ismeretlensége miatt, nincs meg a bevezetést sürgető társadalmi igény. Azok a rádióhallgatók, akik már kipróbálták és bepillantást nyertek a DAB működési mechanizmusába, egyértelműen mellette szavaznak az AM és FM-mel szemben. A DAB és a többi

digitális rendszer (DRM /Korea/, DVB-H, DSR /műholdas/, DRM, IBOC /USA/, ISBD-T /Japán/) készülékforgalmat, új reklámozók, új típusú tartalomelőállítók és közvetítők aktivizálódását eredményezi. A rohamos informatikai fejlődés, viszont sürgeti a digitális átállást. A rádió-műsorszórást be kell vezetni a digitális adatáramlás folyamába. A frekvencia szűkösség, melyet eddig leginkább a politikai csatározások alkalmával vetettek fel, bekövetkezett, a nagyvárosokban és országos szinten. Ennek az lett a következménye, hogy például a parlamenti és nemzetiségi adások számára nem lehet új országos hálózatot létrehozni. A digitális rendszer bevezetésének halogatásával évtizedes hátrányt halmozhatunk fel a nyugat országokkal szemben, nem fejlődne a hazai rádiós kultúra és a műszaki infrastruktúra. A DAB-os rádióműsorok elkészítése, marketingje, technikai megoldásai, szabályozása alapvetően más

szemléletet igényelnek, mint a mai gyakorlat. Politikai döntés és állami szerepvállalás szükséges Magyarországon a digitális rádió bevezetéséhez és csak ezután kezdheti meg, új platformon, önálló életét a DAB. A DAB országos lefedettséget biztosító, tömegigények kielégítésére tervezett rádiórendszer, melyet „A DAB rendszer” c. fejezetben mutatok be részletesen Ugyanakkor, érdemes megvizsgálni a működési mechanizmusát is, hogy mitől más az eddigi rádiós rendszereknél. „A DAB rendszer alapjai” című fejezet ezt taglalja, valamint részletezem a műszaki elemeket és változásokat is. Fontos kiemelni azonban, hogy a digitális technikának köszönhetően a DAB rendszer kiemelkedő előnye, hogy 7 http://www.doksihu legalább 6-7 rádióműsor továbbítására alkalmas egy csatornán, nem mellékesen olyan értéknövelő szolgáltatásokkal párhuzamosan, mint például a különféle képi és szöveges kiegészítő

információk. A további fejezetekben részletesen bemutatom a DAB bevezetéséhez kapcsolódó frekvenciagazdálkodási, gazdasági, jogi kérdéseket és elemzem a DAB vevőkészülékek piacát. Az eddig felsoroltakat szekunder kutatás keretein belül dolgozom ki. Legvégül, egy primer kutatás alapján megvizsgálom, hogy a magyar rádióhallgatók mennyire tájékozottak a digitális rádió átállás eseményeiről, milyen észrevételeik és igényeik jelentkeznek a DAB-al kapcsolatosan. 8 http://www.doksihu 2 A DAB rendszer A DAB országos lefedettséget biztosító tömegigények kielégítésére tervezett rádiórendszer. A 90-es években a nyugat-európai országok összefogtak, hogy egy, az FM-nél hatékonyabb technológiát dolgozzanak ki. Az Eureka 147 konzorcium ennek megfelelően kifejlesztette a DAB hangműsorszóró rendszert, amely földfelszíni hálózatok kialakítására (T-DAB), kábeles műsorterjesztésre (C-DAB), valamint műholdas és vegyes,

műholdas-földi rendszerek (S-DAB) megvalósítására egyaránt alkalmas. 1994-ben világszabvánnyá nyilvánította a Nemzetközi Távközlési Unió (forrás: www.ahrthu) 2.1 A DAB műszaki jellemzői Működése alapvetően eltér az URH-sávban használt analóg FM-rendszertől. Egyik legalapvetőbb különbség, hogy míg az FM esetében egy adóberendezéssel egyetlen hangműsor és egy RDS jel továbbítható, a DAB a különböző forrásokból érkező adatokat egybefűzve képes sugározni, ezek összefoglaló neve a szolgálatösszetevők. A műsorszórás egy 1,5 MHz szélességű rádiócsatornán történik Az audio jeleket egyetlen digitális jelsorozattá alakítják, amely valamennyi műsort tartalmazza. A folyamat neve multiplexálás, a műsorok és adatok együttesét tartalmazó „csomag” pedig a multiplex. A rendszer másik nagy előnye, hogy kapacitása lehetővé teszi a szolgálatok variálhatóságát a szolgálatok között. A szolgálatok száma a

kapacitás igényük függvénye és a műsorok mennyiségét pedig az a bitsebesség adja, ami a jel digitalizálása, vagyis a forráskódolás után keletkezik. A minőségi sztereó műsorok sugárzásának alapfeltétele az optimális adatsebesség megválasztása, ugyanis romlik a minőség, ha aránytalanul növekszik a csatornák szám. (forrás: Bálint Irén, et al, 2005) A DAB és az FM sugárzási struktúrájának különbségei a 1. és a 2 ábrákon láthatóak 9 http://www.doksihu ANTENNA STÚDIÓ ADÓ 1. ábra: FM sugárzás sémája (forrás: Bálint Irén, et. al, 2005, 19) STÚDIÓ-1 STÚDIÓ-1 SZOLGÁLAT MULTIPLEXER EGYÜTTES MULTIPLEXER STÚDIÓ-1 STÚDIÓ-1 MODULÁTOR + ADÓ SZOLGÁLAT MULTIPLEXER ANTENNA ADAT 2. ábra: DAB rendszer felépítése (példa) (forrás: Bálint Irén, et. al, 2005, 20) 2.11 Forráskódolás A DAB esetében MPEG-1 vagy MPEG-2 szerint kódolják, tömörítik az egyes stúdiók vagy rádióállomások műsorait. A hallás

két jellemzőjét használják ki a tömörítés során: a hallásküszöböt (a frekvencia függvényében a hangjel bizonyos nyomásszint alatti összetevőit az emberi fül nem képes érzékelni) és az elfedés jelenségét (a hallásküszöb megemelkedik nagyobb amplitúdójú hang jelenlétében). MPEG-1 esetén 48 KHz a mintavételi frekvencia. Lehetőség van monó, sztereó, kettős és kapcsolt-sztereo jelek kódolására. A kettős (duál) monó egy műsor több nyelven történő szórásánál alkalmazható. Az MPEG-1 Audio kis adatsebességeken nem biztosít megfelelő hangminőséget. MPEG-2 segít kiküszöbölni ezt a problémát. Az MPEG-2 esetében 48 KHz mellett 24 KHz-en is lehetséges a mintavétel, amit elsősorban beszéd alapú műsorok 10 http://www.doksihu esetében célszerű használni. Ráadásul 5+1-es hangátvitel is lehetséges az MPEG-1-nél alkalmazható hangátviteli módok mellett. 1. táblázat: Hangkódolási sebességek Adatsebesség

(kbit/s) Hangátviteli mód 32-80 Monó 96-112 Összes 128-160 Összes 192 Összes 224-384 Sztereó, duál monó Minőség Monó, elsősorban beszéd alapú műsorokhoz FM, Hi-Fi sztereó Jó minőségű sztereó (ajánlott érték) CD közeli (forrás: Bálint Irén, et. al, 2005, 21) A DAB kb. 192 kbit/s feletti műsorszórással ér el az FM-nél jobb hangminőséget. A jel-zaj viszonyában érzékelhető a minőségjavulás A DAB jel a műsorokhoz szorosan kapcsolódó és a műsoroktól teljesen független adatszolgáltatásokat is tartalmazhat:  Programkísérő adat (Programme Associated Data: PAD) ͽ szöveges (Digital Label Segment: DLS) – hasonlít az FM-nél használt RDS rádiótxt-hez ͽ képi (Multimedia Object Transfer: MOT)  Programtól független adat (Non-Programme Associated Data: N-PAD) Az N-PAD információ sokrétű felhasználást tesz lehetővé, például közlekedési információk, időjárás jelentések, menetrendek, hírszolgáltatások.

Ezek az információk HTLM formátumban jeleníthetőek meg a vevőkészülék kijelzőjén, vagy a számítógép monitorján. (Számítógép esetében természetesen szükség van DAB PC-kártyára) Mivel ezeknek a szolgáltatásoknak a hozzáférhetősége titkosítható, könnyen előfizetőssé alakíthatóak. (Bálint Irén, et al, 2005) 2.12 Multiplex struktúra Az audió jelfolyamokat egyetlen digitális jelsorozattá alakítják, amely valamennyi műsort tartalmazza. A folyamat neve multiplexálás (nyalábolás), a műsorok és adatok együttesét tartalmazó egység, pedig a multiplex. A DAB- multiplex digitális jelfolyama két fő részből áll: a fő szolgálati csatornából (Main Service Channel: MSC), és a gyorsinformációs csatornából (Fast Information Channel: FIC). 11 http://www.doksihu A DAB rendszerben egyszerre egymástól függetlenül van jelen több szolgáltatás. Minden egyes szolgáltatás egy fő- és több járulékos szolgáltatást tartalmaz

DAB jel Szolgáltatások ALFA 1 rádió ALFA 2 rádió BÉTA rádió Szolgáltatás komponensek ALFA TMC audio ALFA SI 1. audio audio FIC 2. audio MSC 3. ábra: DAB multiplex struktúra (példa) (forrás: Dr. Kovács Imre, 2006, 11) Az első szolgáltatás (ALFA 1 rádió) három szolgáltatás komponenst tartalmaz, a fő audio szolgáltatást és két másodlagos szolgáltatás komponenst. A másodlagos szolgáltatás komponensek (TMC) „Közlekedési információs csatorna” és az ALFA 1 szolgáltatás információs csatorna. A hangot és a szolgáltatás információs csatornát az MSC alcsatornáiba kell továbbítani, míg a TMC-t a gyors információk adatcsatornájába (FIC) viszik át. Az ALFA 2 rádió szolgáltatás felépítése teljesen hasonló, és az egyes szolgáltatás komponensek MSC-be vitele is. A harmadik szolgáltatás két audio szolgáltatást tartalmaz, melyek adatait az MSC-be továbbítjuk. A DAB multiplexben továbbított programok száma

országonként eltérő, legelterjedtebb a hat sztereó audio program plusz egy/két adatcsatorna. De például az Egyesült Királyságban a közszolgálati és a kereskedelmi országos multiplex kilenc-tíz audio programot hordoz. (forrás: Dr Kovács Imre, 2006) 2.13 Rádiófrekvenciás DAB jel A DAB multiplex összetett jelét egy ma már széles körben elterjedt digitális modulációs eljárással, az Ortogonális Frekvenciaosztásos Multiplex (OFDM) eljárással 12 http://www.doksihu sugározzák. Ez a sokvivős moduláció fehérzaj jellegű spektrumot állít elő Jelentős eltérés az FM-hez képest, hogy nem egyetlen, analóg modulációjú vivőfrekvencián közvetíti az információt, hanem a sprektumban egymás mellett elhelyezett, adásmódtól függően több száz illetve több mint ezer, digitálisan modulált vivő között egyenletesen elosztva. A két rendszer sávszélességében is jelentős az eltérés: míg egy FM adás sávszélessége 200 kHz, addig ez

a DAB esetében 1536 kHz és ebben a sávszélességben több, általában 6-8 program helyezhető el. A DAB esetében különböző terjedési feltételekre különböző adásmódokat definiáltak, ezek a sugárzás paramétereinek megváltoztatásával állnak elő. Négy adásmód létezik, adásmódtól függően egy 1536 kHz-es spektrumban 192; 384; 768; 1536 vivő szerepel. A VHF-III sávú, földfelszíni sugárzásra használt I adásmódban 1536 vivő található, tehát a vivők 1 kHz-re helyezkednek el egymástól. 2. táblázat: DAB adásmódok és paraméterek IV.1 Paraméter I. Vivők száma Vivők távolsága, kHz Szimbólumidő, µs Védőintervallum, µs Bruttó MSC adatsebesség, Mbit/s Bruttó FIC sebesség, kbit/s Maximális aadó távolság Alkalmazás II. III. 1536 1 1246 246 768 2 623 123 384 4 312 62 192 8 156 31 2,304 2,304 2,304 2,304 96 kb. 100 km 96 kb. 50 km 96 kb. 25 km SFN-ek létrehozására a VHF- I-II-III. sávban Helyi szolgáltatásra

mindegyik sávban 3 GHz alatti frekvenciák és kábeles átvitel 96 kb. 12,5 km Helyi szolgáltatás minden sávban, SFN az Lsávban (forrás: Bálint Irén,et. al, 2005, 23) Az egyes szimbólumok közötti távolság lehetőséget ad a visszaverődésből származó minőségromlás kiküszöbölésére. A vevők közti frekvenciatávolság reciproka adja a szimbólumidőt. Ennek 25%-a a védelmi intervallum Ha az adó jele bármilyen tereptárgyról visszaverődve kettő/több eltérő úton jut el a vevőkészülékbe, és az útkülönbségből adódó időbeli eltérés a védelmi intervallumon belül marad, akkor nem zavarja a beérkezett jelsorozat kiértékelését. (4 ábra: melléklet) A vevő antennájára közvetett úton érkező jel származhat akár egy távolabbi adóból is, amely ugyanazon frekvencián ugyanazt a jelfolyamot sugározza. Ezáltal 1 A IV. adásmód a szabvány 2 kiadásába került be 13 http://www.doksihu egyfrekvenciás hálózatokat lehet

létrehozni, amely takarékos frekvencia-felhasználást tesz lehetővé. (5 ábra – melléklet) Az azonos frekvencián üzemelő adók alkalmazási lehetősége révén az ellátottsági területen belül jelentkező ellátatlan helyek besugárzása – amihez a hagyományos rádiós technikában újabb frekvencia szükséges – azonos frekvencián üzemelő, kisteljesítményű, úgynevezett ˝kitöltő adók˝ („gap filler”) használhatók. Egy adott területe ellátására több adó esetén is lényegesen kisebb adóteljesítmény szükséges, mint az FM rádiós technikában. (Bálint Irén, et al, 2005) 2.14 Teljesítményhatékonyság A DAB teljesítményhatékony rendszer. A teljesítményhatékonyságot az FM és a DAB összehasonlítása érzékelteti. FM és DAB azonos adóantenna magasság és azonos vevőantennák mellett 30 km hatósugár esetén az FM adás teljesítmény szükséglete 1 kW, a DAB adásnál csak 80 W. 1 kW adóteljesítmény mellett az FM adás

hatótávolsága 30 km, DAB adás hatótávolsága 50 km, ezzel a teljesítménnyel az FM adásban 1 műsor a DAB adásban 6-8 műsor közvetítése történik. 3. táblázat: Az FM és a DAB teljesítmény hatékonysága Teljesítmény (ERP) FM (sztereó) DAB (Bálint Irén, et. al, 2005, 25) 1 kW 1 kW Ellátható terület sugara 30 km 50 km Az adatokból jól látszik, hogy sűrűbb adóhálózat esetén is az adott terület lefedéséhez szükséges összteljesítmény lényegesen kisebb, mint az FM-nél, és ugyanazon a hálózaton legalább 6 műsor továbbítható. (Bálint Irén, et al, 2005) 2.2 Első kísérleti adás Budapesten A Híradástechnikai Tudományos Egyetemen belül működő DAB kör indította el a DAB hazai bevezetését. Az első kísérleti adást a Magyar Rádió Zrt És az Antenna Hungária Zrt. 1995 december 1-jén, a magyar rádiózás megszületésének 70 évfordulója alkalmából Budapesten kezdte meg. Mivel a médiatörvény hiányos a digitális

adások tekintetében, csak kísérleti jelleggel üzemelhet, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy kizárólag közszolgálati adások továbbíthatók rajta. A kísérleti DAB rendszer 8 rádióprogram sugárzására nyújtott lehetőséget, amelyből négyet használt ki a 14 http://www.doksihu Magyar Rádió. Ezek a Kossuth, a Petőfi, a Bartók Rádió valamint a Classic + A sugárzás két adóberendezéssel történik. Az országos kereskedelmi műsorok multiplexbe illesztése a szabályozási háttér véglegesítése után válik lehetővé. A jelenlegi budapesti kísérleti rendszer egyfrekvenciás hálózat. A két adóval elméletileg Budapest és körülbelül 30-40 km-es körzete fedhető le, de a városon belül erősen függ a vétel a környezet beépítettségétől. (forrás: Hargitai Henrik, etal, 2006 tél, Médiakutató) Kossuth Magyar Rádió Száva utca Petőfi Bartók Szolgálat multiplexer Adó Classic + üres üres Együttes multiplexer üres

üres Adó Széchenyi-hegy 6.ábra: budapesti DAB rendszer felépítése (2006) (forrás: Hargitai Henrik, et. al,2006 tél, Médiakutató) 3 DAB+ A DAB hosszúra nyúlt bevezetési időszaka alatt új audio kódolási technikák jelentek meg, és persze a kritikák sem maradhattak el: elavut a rendszer, hatékonyabban is ki lehetne használni a multiplex kapacitást, több programot lehetne átvinni egy hatékonyabb kódolással. Ezek hatására 2007 februárjában az egyik legelterjedtebb forráskódolás, az MPEG-4 HE AAC v2 bekerült a szabványba (ETSI TS 102 563). Ez azt jeleni, hogy a DAB eddigi MPEG-2 tömörítési eljárás helyett, amivel 6-8 program sugárzására volt lehetőség, a DAB+-nál az MPEG-4 tömörítést alkalmazzák, és így már 18-20 rádiócsatorna sugárzására oldható meg, ugyanolyan kiváló minőségben. Ráadásul, az FM-hez képest, mint már említettem a DAB harmadával csökkenti a sugárzási költségeket, viszont a DAB+ már

ötödével/hatodával is csökkentheti. 15 http://www.doksihu A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére, és mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. 2008 szeptember 5-én az írták alá a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó szerződéseket. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi DAB+ digitális földi rádiós szolgáltatás 2008 decemberében elindulhasson, az Antenna Hungária által 1995 óta működtetett kísérleti rendszert 2008. október 31-én leállította A Nemzeti Hírközlési Hatósággal kötött hatósági szerződés értelmében 2008 decemberéig az Antenna Hungária kiépítette a digitális földi rádióhálózat első ütemét. Ezt követően a társaság kísérleti sugárzást indított a DAB+ digitális

földfelszíni rádióhálózatán, mely 2009. január 23-ától érhető el Budapesten és környékén, és kezdetben a Magyar Rádió MR1, MR2 és MR3 csatornáit, valamint a Swiss Satellite Radio három csatornáját tartalmazta -Swiss Jazz, Swiss Classic és Swiss Pop-. A kísérleti sugárzás február közepén a Sláger Rádió és a Magyar Katolikus Rádió csatornáival, márciusban a Gazdasági Rádió és a Klubrádió, április elején a radiocafé, majd októberben a Danubius Rádió és a Juventus Rádió műsorával bővült, ezáltal az elérhető programok száma tizenháromra emelkedett. A Sláger és Danubius Rádió programja 2009. november 19-étől lekerült a kínálatból 4. táblázat: A kisérleti multiplexben jelenleg elérhető csatornák Platform Programok Telephely Csatorna Frekvencia 11D 222,064 MHz Budapest, Széchenyihegy Budapest, Száva utca DAB+ Budapest, Hármashatár-hegy (forrás: www.ahrthu/Digitalis atallas/Digitalis radiozasaspx) A

DAB+ digitális rádiós szolgáltatás lakossági lefedettsége három budapesti telephellyel 2008 decemberétől megközelíti a 30%-ot, a teljes kiépítésre 2013-ig kerül sor. 16 http://www.doksihu 7. ábra: Jelenlegi DAB+ lefedettség (forrás: www.ahrthu/Digitalis atallas/Digitalis radiozasaspx) A világ sok országában folytatódnak DAB+ kísérleteket: Svájcban 13 rádióműsort sugároznak ebben a formátumban, Csehországban 3 program hallgatható. Olaszországban, Máltán és Hollandiában még csak tervezik a kísérleti adás megkezdését. Szingapúrban 22 program hallgatható ezzel a technológiával Így tehát Magyarország nem áll rosszul DAB+ téren. Ausztráliában 2009 május 1-én kezdték meg a kereskedelmi DAB+ sugárzást, mégis élenjár a bevezetést illetően. (wwwahrthu) DAB kereskedelmi indítása DAB kereskedelmi indítása DAB+ próba/teszt DAB próba/teszt DAB+ próba/teszt 8. ábra: A világ országaiban a DAB és a DAB+

(forrás:Digital Media Broadcasting 2007,12) 17 http://www.doksihu Az ábrán jól látható, hogy ki, hol tart a digitális földfelszíni rádió átállásban. A kékkel jelölt országok, a DAB kísérleti stádiumában vannak; a sárgával jelöltekben már elindult a kereskedelmi adók sugárzása DAB-on; a zöldre színezett országokban ugyan megindultak DAB technológián a kereskedelmi adók műsorszórása, de közben beindították a kísérleti adásokat is DAB+-on; végül a rózsaszín országok pedig a DAB+ kísérleti adásait sugározzák (Ausztrália, Franciaország, Magyarország). (forrás:Digital Media Broadcasting 2007) 4 Frekvenciagazdálkodás A rádiótávközlésre alkalmas frekvenciák a Polgári Törvénykönyv alapján elsősorban gazdasági jelentőségük miatt kizárólagos állami tulajdonban vannak, azzal kizárólag az állam gazdálkodik. A frekvenciagazdálkodás két legfontosabb célja a hatékonyság és a zavarástól mentes felhasználás

biztosítása. Az DAB hangműsorszóró rendszer a 40-3000 MHz frekvenciatartományra terjed ki az ETS 300-401 szabvány értelmében. A DAB specifikációban meghatározott különböző adásmódoknak köszönhetően a sugárzás megvalósítható földfelszínen (TDAB), műholdon keresztül (S-DAB) vagy kábelhálózaton (C-DAB). Elengedhetetlen a megfelelő spektrum biztosítása a DAB rendszer sikeres kialakításához. Ez azt jelenti, hogy megfelelő számú frekvenciát kell biztosítani a digitális átálláshoz, a jelenlegi FM sugárzású műsorok kiváltásának érdekében. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni azon plusz frekvenciákról sem, amelyek a speciális DAB adások szórásához szükségesek. (forrás: Hargitai Henrik, et al, 2006 tél, Médiakutató) 4.1 Egyezmények és frekvenciatervek A DAB műsorszórási frekvenciája nem esik egybe a jelenleg használt URH-FM sáv frekvenciájával ezért, külön frekvenciát kell biztosítani a DAB bevezetéséhez. Az

1992-es Rádió Igazgatási Világértekezlet alapján a Nemzetközi Rádiószabályzat az élő digitális műsorszóró szolgálat céljára az 1452-1492 MHz sávot osztották ki. Ezen a 40 MHz-es sávtartományon belül, amit a digitális műsorszórás számára osztottak ki, 15 MHz illeti a földfelszíni digitális hangműsorszórást (T-DAB) és 25MHz a műholdas digitális hangműsorszórást (S-DAB). Mivel az európai országok a T-DAB bevezetésében érdekeltek és 2007. április 1-jéig másodlagos jellegű az 14521496 MHz-es sávban a műsorszóró szolgálat számára a kiosztás, úgy döntöttek, hogy az 18 http://www.doksihu 1,5 GHz-es sáv mellett a 47-68 MHz, 87,5-108 MHz, 174-230 MHZ és 230-240 MHz sávokban kezdeményezik egy európai frekvenciaterv kialakítását. A CEPT tagországok 1995-ben, Wiesbadenben fogadták el a digitális rádiózás európai bevezethetőségét szabályozó egyezményt és a hozzá tartozó T-DAB frekvenciakiosztási tervet

(WI95), amely a VHF sávban és az 1,5 GHz-es sávban biztosított egyegy országos lefedést minden CEPT tagország számára. A DAB bevezetési fázisában is látszott már, hogy a kiosztott frekvenciakészletek a legtöbb ország számára nem lesznek elegendőek még a meglévő FM adások kiváltására sem. Ezért a CEPT-nél újabb T-DAB célú frekvenciablokkok kiosztását indítványozták. Ennek eredményeképpen 2002-ben, Maastrichtban a második T-DAB frekvenciatervezési értekezleten az 1,5 GHz-es sávban, a digitális műsorszórás számára megítélt 40 MHz-es sávrész T-DAB és S-DAB célú felhasználási arányának újraelosztása mellett döntöttek, a felmerült T-DAB frekvenciaigények kielégítése érdekében. A helyzet megoldása érdekében 2002 szeptember 1-jétől két megállapodás lépett életbe. Először is a módosított Wiesbaden-i Különleges Megállapodás (WIMA02), miszerint a T-DAB célú felhasználásra vonatkoznak a 47-68 MHz, 87,5108

MHz, 174-230 MHz, 230-240 MHz sávok. Másodszor pedig a Maastricht-i Különleges Megállapodás (MA02), amiben az 1,5 GHz-es, vagyis 1452-1492 MHz sávtartomány a T-DAB kiosztásokra vonatkozik. Így Maastricht-ban egy újabb országos lefedést biztosítottak az L sávban, amivel már három országos T-DAB lefedésre biztosít frekvenciát a WIMA02 és a MA02. 2006-ban a digitális műsorszórás kialakítása végett európai kezdeményezésre az ITU összehívta a Körzeti Rádió-távközlési Értekezletet (RRC06) a földfelszíni digitális műsorszórás tervének elkészítésére a VHF (174-230MHz) és az UHF (470-862 MHz) frekvenciasávokban az ITU 1. és 3 körzetébe tartozó országai számára Az értekezletre Genf-ben került sor. Az értekezlet eredményeként a delegációvezetők aláírták a digitális tervet, az aktuális analóg tervet, az eljárási szabványokat valamint a műszaki feltételeket tartalmazó záródokumentumokat. Magyar szemmel a GE06

eredménye, hogy lehetőség van 3 országos T-DAB hálózat kiépítésére VHF sávon és 8 országos DVB-T hálózat kiépítésére. A Magyarországnak számára biztosított 3 multiplex minimum 18 rádióműsor országos 19 http://www.doksihu sugárzását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló frekvenciakészlet médiapolitikai döntésektől függően, felhasználható országos vagy regionális multiplexek kialakítására is. DAB szempontból a megállapodás legfontosabb következménye, hogy a VHF sávi televízióadók átállási tervének kidolgozásakor figyelembe kell venni a T-DAB bevezetésének elősegítését. (forrás: Bálint Irén, et al, 2005) 4.2 Frekvenciatervezés A frekvencia sávok végesek. Felhasználásukat többek közt befolyásolják:  Nemzetközi egyezmények, megállapodások  EU határozatok  Az eszközök képességei, működési frekvenciája (Az eszközök a nemzetközi szabványokkal összhangban működnek)  A frekvencia

sávok használatából adódó zavarlehetőségek  Távközlés-politikai célkitűzések A frekvenciagazdálkodás gyakorlati modellje:  Frekvencia sávok felosztása rádiószolgáltatások szerint (például: mobil rádiótávközlés, műsorszórás, stb.)  Minden csoportra jogszabályban rögzített felhasználási követelmények vonatkoznak  Az engedélyköteles sávokban a sávok felhasználása, kijelölése egyedi engedélyek alapján történik, jogszabályban meghatározott elosztási elv keretében, ilyen engedélyköteles sávokban a hatóság zavarvédelmi garanciát vállal  A nem engedélyköteles sávokban a hatóság zavarvédelmi garanciát nem vállal A DAB adók rendszerét úgy alakították ki, hogy egy DAB adási blokk elfoglalt sávszélesség 1,5 MHz legyen. Egy blokkban különböző számú és minőségű műsorok helyezhetők el. A CEPT tagországok összehangolt európai csatornatervet fogadtak el (forrás: Bálint Irén, et. al,

2005) 20 http://www.doksihu 5/b. táblázat: A VHF sávban kiosztható T-DAB frekvenciablokkok2 Frekvenciatartomány (MHz) T-DAB blokkok száma Blokk-közép frekvencia (MHz) Blokk sávszélesség (MHz) Alsó védősáv (kHz) Felső védősáv (kHz) 230.0-2400 13A 13B 13C 13D 13E 13F 230.784 232.496 234.208 235.776 237.488 239.200 230.016 - 231552 231.728 - 233264 233.440 - 234976 235.008 - 236544 236.720 - 238256 238.432 - 239968 176 176 176 32 176 176 176 176 32 176 176 32 ( www.frekvenciahu ) A VHF sávok csatornatervezésénél minden 7 MHz-es televízió csatornához 4 TDAB frekvenciablokkot rendeltek hozzá. A 176 kHz-es szomszédos T-DAB blokkok között lévő védősávot vették alapul a frekvenciablokkok kialakításakor és minden esetben 16 kHz egész számú többszöröse a blokk középfrekvencia. A 230-240 MHz-es sávban 6 blokk található, ám ezt a sávrészt jelenleg a NATO használja, kivéve a 13A blokkot, mivel a Kormányzati

frekvenciagazdálkodási Hatóság engedélyével ebben a blokkban történik a Magyarországi kísérleti sugárzás. (forrás: Bálint Irén, et al, 2005) 6. táblázat: L sávon (1,5GHz) kiosztható frekvenciablokkok T-DAB blokk jele Blokk-közép frekvencia (MHz) Frekvenciatartomány (MHz) LA LB LC LD LE LF LG LH LI LJ LK LL LM LN LO LP 1452,960 1454,672 1456,384 1458,096 1459,808 1461,520 1463,232 1464,944 1466,656 1468,368 1470,80 1471,792 1473,504 1475,216 1476,928 1478,640 1452,192-1453,728 1453,904-1455,440 1455,616-1457,152 1457,328-1458,864 1459,040-1460,576 1460,752-1462,288 1462,464-1464,000 1464,176-1465,712 1465,888-1467,424 1467,600-1469,136 1469,312-1470,848 1471,024-1472,560 1472,736-1474,272 1474,448-1475,984 1476,160-1477,696 1477,872-1479,408 (forrás: Bálint Irén, et. al, 2005, 31) 2 Teljes táblázat a mellékletben (5/a) 21 http://www.doksihu A DAB rendszer spektrumfelhasználása igen hatékony. Ez a rendszer alkalmas úgynevezett egy frekvenciás

adóhálózatok (Single Frequency Network: SFN) létrehozására, amelyet azonos frekvencián működő adóállomások alkotnak. Ezért feltételezték a nemzetközi frekvenciatervezés során, hogy túlnyomórészt SFN hálózatként valósítják meg a DAB sugárzást. A már említett frekvencia kiosztási tervek, nem kötik ki az alkalmazás technikai hátterét, nem rendelik pontos telephelyhez a frekvenciát az állomásokra alkalmazható műszaki paraméterek megadásával. A frekvencia kiosztási tervnek az a célja, az egyfrekvenciás hálózatok rugalmasabb tervezését biztosítsa, anélkül, hogy felügyeljenek mindenegyes egyedi kijelölést. A T-DAB kiosztásokra megadott területek egy vagy több adóval sugározhatóak be, amelyek azonos frekvencián működnek. A megfelelő újrafelhasználási és elválasztási távolság kialakításához egyes T-DAB hálózatokon belül, a T-DAB- hoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások között, valamint egy SFN

létrehozásához, bevezették a referencia hálózat fogalmát. A referencia hálózat egy elméleti hálózat, amely lehetővé tesz a konkrét adótelephelyek és az adási paraméterek ismerete nélküli frekvenciatervezést. Ennek megfelelően zajlott a számítás a nemzetközi tervek kialakításánál. Mint már említettem a DAB rendszer, mozgó körülmények között is, rendkívül jól tűri a többutas terjedést és kiváló vételt biztosít. Mivel a tapasztalatok szerint a hordozható beltéri vételre is nagymértékű igény van, és a WI95 valamint az MA02 Tervek csupán a mobil T-DAB vételére vonatkoznak, az RRC-06 értekezletre, nemzetközi szinten összeállították a beltéri hordozható vétel tervezéséhez szükséges műszaki paramétereket. (forrás: Bálint Irén, et al, 2005) A VHF sávra alkalmazott referencia hálózat 7 adóállomásból álló zárt hálózat. Az L sávban 3 különböző referenciatípust határoztak meg, az ellátási terület

nagyságától függően:  7 adóból álló nyílt hálózat  7 adóból álló zárt hálózat  4 adóból álló zárt hálózat A nyílt hálózati adók, irányított antennákkal rendelkeznek. 22 http://www.doksihu 12 dB-es antenna diszkrimináció (240°szögben) Az ellátási terület határa D átmérő Külső adó Központi adó Adók közötti távolság 9. ábra: Referenciahálózat felépítése VHF sávban (forrás: Bálint Irén, et. at, 2005, 33) A DAB műsorszórása több és más helyzetű adóból állhat, függően a körzet nagyságától és domborzati viszonyaitól, de természetesen bizonyos esetekben a műsorszórás megoldható egyetlen adóval is. A területen elhelyezett adóállomások száma lényeges paramétere a hálózatnak. Számos paraméter viszont az adók egymás közötti távolságának függvénye, mint például az antenna magassága, vagy a teljesítmény. A hálózat tervezésénél nem szabad megfeledkezni az

öninterferencia jelenségről, ami akkor következik be, ha túlságosan távol helyezkednek el egymástól az adóállomások és ez által, a hálózat maga számára okozna zavart a védelmi intervallumon kívülről érkező jelek miatt. Az öninterferencia elkerülésére a hálózatokat ún. késleltetési idő bevezetésével optimalizálják A konkrét T-DAB hálózat megvalósíthatósága, vagy egy már létező T-DAB adó megváltoztatásának érdekében, meg kell vizsgálni, hogy a konkrét frekvenciakijelölés átlépi-e a Tervben szereplő kiosztáshoz tartozó térerősség-határértéket. Nem szükséges a koordináció abban az esetben, ha nem haladja meg a referenciahálózat által előre jelzett eredő térerősség értéke. Ellenkező esetben a nemzetközi megállapodás feltételei alapján el kell végezni a koordinációs eljárást. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 23 http://www.doksihu 4.3 Magyarország frekvencialehetőségei Magyarország a

WIMA02 és a MA02 terveknek megfelelően a 12. TV csatorna sávját és a 1,5GHz-es sávot kapta meg T-DAB műsorszórás céljára. A frekvenciatervek az igazgatóságok által előzőleg meghatározott T-DAB kiosztási területekhez rendelték a frekvenciákat. T-DAB tesztpontok határozták meg a kiosztási területek kijelölését Az országot ezáltal körzetekre bontották, hogy könnyebb legyen a koordináció a szomszédos országokkal, és így a műsorellátásban nagyobb változékonyság érhető el. Például 6 sztereó műsorból 4 lehet országos program egy frekvenciablokkban egy adóhálózat esetén, 2 műsor pedig a helyi igények kielégítésére minden körzetben más. A WIMA02 és a MA02 tervek alapján, Magyarországon a következő frekvencialehetőségek álltak rendelkezésre:  5 körzetből álló országos lefedés a 12. TV csatornában  6 körzetből álló országos lefedés a 1,5 GHz-es sávban  21 körzetből álló országos lefedés a

1,5GHz-es sávban  3 budapesti körzeti kiosztás A GE06 terv azonban kissé bővítette a lehetőségeinket az országos lefedettséget biztosító hálózatok kiépítéséhez, ugyanis két újabb országos T-DAB multiplex megvalósítására biztosít frekvenciát Magyarország számára a VHF III. sávban Összegezve:  3 országos lefedés VHF III. sávban (10-11-12 TV csatornában)  2 országos lefedés L sávban Ez minimum 18 országos sztereó műsor kisugárzását jelenti a VHF III. sávban és további minimum 12 sztereó programot az L sávban. 24 http://www.doksihu 8 körzetből álló országos lefedettség a 10. TV csatornán (VHF III. sáv) A GE06 (VHF III. sáv) és a MA02 (L sáv) terveknek megfelelően rendelkezésre álló T-DAB frekvenciablokkok Magyarországon 8 körzetből álló országos lefedettség a 11. TV csatornán (VHF III. sáv) 6 körzetből álló országos lefedettség a 1,5GHz sávban (L sáv) 5 körzetből álló országos

lefedettség a 12. TV csatornán (VHF III. sáv) 21 körzetből álló országos lefedettség a 1,5GHz sávban (L sáv) 10. ábra (forrás: Hargitai Henrik, et. at, 2006 tél) Jelenleg országos digitális műsorszórásra, vagyis T-DAB indítására nincs lehetőség, a VHF sávban üzemelő hazai és szomszédos országok analóg adói miatt. A digitális terv megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy legalább az m1 analóg hálózatban működő VHF sávi adók leálljanak. Elsősorban a Kab-hegyi és a Szentesi adóról van szó. Mindez azonban nem elég, a teljes T-DAB hálózat kiépítéséhez a szomszédos országok együttműködésére is szükség van. Azonban reális együttműködés azokkal az országokkal lehetséges, amelyek hasonló VHF sávi menetrenddel rendelkeznek és a digitális átállás első fázisában leállítják a VHF sávban működő analóg adóikat. Például Nyugat-Magyarországon a 11-es blokkból álló T-DAB hálózat nem

indítható el, amíg Szlovénia nem állítja le a 11. csatornájú, nagyteljesítményű analóg televízió adóját. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 25 http://www.doksihu 5 A DAB gazdasági vonatkozásai 5.1 A DAB piaci környezete A digitális rádiózás szereplői a vevőoldalon és az adásoldalon tömörülnek. Az adásoldal képviselői a tartalomszolgáltató és a hálózatüzemeltető valamint lehetséges harmadik fél egy független multiplex szolgáltató. A DAB bevezetési szakaszában a hálózatüzemeltető, a tartalomszolgáltató és a vevőkészülék-forgalmazók játszanak kulcsfontosságú szerepet. Magyarország (és a többi kísérleti stádiumban tartó közép-európai ország) vevőés adóoldali szereplői várakozó állásponton vannak. Ennek egyik oka, talán az alacsonyabb költségvetés miatt is, hogy megvárják a DAB nyugat-európai országok eredményeit, és siker esetén megtörténhet a technikai áttörés Magyarországon.

Másfelől egymásra várnak a piaci szereplők. A tartalomszolgáltató nem hoz létre új tartalmat, kellő ellátottságot biztosító hálózat és megfelelő számú vevőkészülék nélkül. A hálózatüzemeltető nem kezd bele költséges hálózat kiépítésébe, amíg nincs vonzó tartalom és elég vevőkészülék a piacon. A vevőkészülék-forgalmazók pedig persze nem vállalkoznak, magyar viszonylatban, drága készülékek piacra dobására, megfelelő hálózat és tartalom hiányában. Tartalomszolgáltató Vevőkészülékforgalmazók Hallgató Hálózatüzemeltető 11. ábra: Várakozási lánc (forrás: Bálint Irén, et. at, 2005, 43) Ez az ördögi kör hatalmas akadályt gördít a DAB magyarországi bevezetése elé. A jogi szabályozás megteremtése szintén alapvető fontosságú az átállás sikeréhez. 26 http://www.doksihu 1996-ban Nagy-Britanniában kiadták a Broadcasting Act-ot (hasonló a Magyar médiatörvényhez), amely a digitális

műsorszórás szabályait tartalmazza és nagy szerepe volt a szigetországi DAB sikerében. Talán fény az alagút végén, az egyre bővülő rádiók száma a kísérleti digitális platformon és 2007-ben megszületett a televíziózás és rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól szóló 1014/2007. (III: 13) Kormány határozat, mely feladatul tűzte ki többek között:  a digitális műsorterjesztés szabályozását és a műsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvény elkészítését;  a Digitális Átállás Stratégia (DÁS) végrehajtását szolgáló jogszabályok kidolgozását;  a DÁS végrehajtását lehetővé tevő pénzügyi feltételrendszer kidolgozását. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 5.2 A DAB gazdasági előnyei A DAB gazdaságosságát nehéz összehasonlítani más technológiákkal, az egyes rendszerek eltérő jellege miatt. A svájci kommunikációs hivatal összeállított

költségbecslő tanulmánya alapján egy 20 adóállomásból álló hálózat kiépítése, hozzávetőlegesen 1 milliárd forintba kerülne. Hazánkban 42 db DAB telephely feltételezhető, amely körülbelül 2 milliárd forintból kivitelezhető. Az arányok érzékeltetéseként, az ötödik FM hálózat, a Kossuth Rádió hálózata végleges kiépítése után 44 állomásból áll. 25 adóállomás megépítésével zárult le az első fázis és kezdődött meg a műsorsugárzás. Ennek beruházási költsége közel járt az 1 milliárd forinthoz Egy digitális országos program kiépítése ezzel szemben akár 333 millió forintos befektetéssel is megoldható. Hosszútávon azonban nem elég, hogy a beruházási költségek kedvezőbbek, ám az új technológia üzemeltetési költségei is alacsonyabbak. A DAB hálózat harmadannyi áramfogyasztással üzemelhet, mint egy FM hálózat, valamint 6-8 program továbbítható digitálisan az analóg 1-el szemben. (forrás:

Antenna Hungária) Így abban az esetben is nagyobb bevételt lehet elérni, ha a jelenlegi FM szolgáltatási díjnál kedvezőbb összeget kell fizetni. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 27 http://www.doksihu 5.3 Üzleti modellek A digitális műsorsugárzás két féle üzleti modellel képzelhető el. Egyik eset, amikor a tartalomszolgáltató, hogy műsora bekerüljön a multiplex csomagba, fizet a multiplex szolgáltatónak és a hálózatüzemeltető a sugárzásért kap díjat a multiplex szolgáltatótól. A másik esetben pedig a multiplex szolgáltató megvásárolja a tartalomszolgáltató által elkészített műsort és a sugárzásért fizet a hálózatüzemeltetőnek. A kétoldalú kiadás ellensúlyozása érdekében a csatornák reklámbevételeiből jutalékot kérhet. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 5.4 A digitális rádió elindítása Magyarországon kívül, egész Európában felmerült az a kérdés a digitális műsorszórás kapcsán,

hogy az állam beavatkozzon-e a digitális átállásba, vagy ez teljes egészében a műsorszórók és a hálózatüzemeltetők feladata. A Brit kormány, ha nem is anyagilag, de nagyban támogatta a műsorszórókat a digitális rádiók elindításában. Az analóg sugárzási engedélyek automatikus kiterjesztésével ösztönözték őket és időben biztosították a szabályozói hátteret, ami a DAB sikerének egyik alapját képezte. Ennek eredménye képen a közszolgálati és kereskedelmi rádiók összefogva, hatást gyakoroltak az integrált áramköröket gyártó vállalatokra, hogy kezdjék meg az új chip-ek gyártását, a vevőkészülék-forgalmazók pedig a vevőkészülékek értékesítését. A Digital One elnevezésű kereskedelmi multiplex szolgáltató partneralapú és kezdeményező jellegű marketing tevékenységet szorgalmazott. Ez alatt azt értették, hogy a digitális rádióban résztvevő, különböző tevékenységet folytató cégek nem

csak magukat reklámozzák, hanem a többi résztvevőt is. Például a rádió reklámban szerepel a hálózatüzemeltető és a vevőkészülék-forgalmazó is ugyanakkor a vevőkészülékbrosúrában helyet kapnak az elérhető digitális rádióműsorok. Ezen kívül egyeztetik egymással a piackutatási eredményeket, az adatbázisokat így, következetes marketing kommunikációval elkerülhetik az információk hibás értelmezéséből fakadó problémákat és a szállítási láncon keresztül, jól koordinálhatják az üzleti kapcsolatokat. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha már létezik legalább részleges lefedettség és új, eladató tartalom. Kiváló terep ezen célok megvalósítására a kísérleti fázis, ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a szabályozási háttér megteremtése. (forrás: Bálint Irén, et. at, 2005) 28 http://www.doksihu 6 A DAB médiapiaci kérdései A rendszerváltás után megalkotott médiatörvény lehetővé tette a duális

média rendszer megalakulását, vagyis a közszolgálati mellett megjelentek a kereskedelmi médiumok is. Nem történt meg azonban a regionális közmédia kialakítása A közszolgálati média hanyag működési, gazdasági tevékenysége és a tartalmak kezelése miatt a társadalom elfordult tőle és hatalmas hátrányt halmozott fel a kereskedelmi médiával szemben. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy a két fő kereskedelmi rádióadó egy az egész országot lefedő hálózathoz jutott hozzá, miközben az elsőszámú közszolgálati, azaz MR1, más néven a Kossuth Rádió alig haladja meg az 50%-os lefedettséget az országban. Így nem is láthatja el hatékonyan közszolgálati feladatait A politikai pártok hatalmas médiabirodalmakat szerveztek maguk köré, így a rendszerváltás egyik alapköve nem teljesült, vagyis a társadalom nem kapta meg a médiát, az még mindig a politikai játszadozások eszköze, nem pedig színtere. Nem érvényesül a

média őrkutya szerepe. A közszolgálati médiának elő kell segítenie egy minőségi társadalmi együttélést. Feladata lenne megszólítani az etnikai, vallási és egyéb kisebbségeket, hogy mindenki szót kapjon és elmondhassa a véleményét. Mindezek érdekében egy régiókra osztott, háromszintű rendszert kellene létrehozni. A helyi információk (hírek, kultúra, sport, közélet, stb), azaz a regionális műsorok alkotnák az első szintet, természetesen az interaktivitás jegyében. A második szintet ezeknek a helyi műsoroknak az összefonódása adná. A Kossuth Rádiót valóban országos szintre kellene emelni, hogy megvalósíthassa a harmadik szintet, vagyis olyan információkat közölhetne, amik az egész magyar társadalmat érintik és érdekeit szolgálják. Az önálló és folyamatos működés érdekében, minden régiónak szüksége lenne egy-egy központi intézményre, amelyek gazdaságilag és műsorszerkesztési szempontból teljesen

függetlenek, mindössze arculati elemeikben lennének azonosak egymással. Ezt azonban nem lehet megvalósítani a jelenlegi túlterhelt FM frekvenciákon és itt válik jelentőssé a DAB szerepe. A DAB multiplexek segítségével összegyűjti a műsorokat és egymás mellett, minőségromlás nélkül, azonos frekvencián továbbítja, ezzel megsokszorozva a használható frekvenciák számát. Nem elhanyagolható kérdés a multiplex szolgáltató személye, ugyanis aki elnyeri a multiplex üzemeltetési jogosultságot, az dönti el, hogy ki kerülhet fel a 29 http://www.doksihu digitális platformra, vele kell szerződést kötni. A jogosultság elnyerésére pályázatot kell kiírni ezt a feladatot Magyarországon a Nemzeti Hírközlési Hatóság látja el. A szabályozásra azért van szükség, hogy megfelelően erős multiplexeket hozzanak létre, valamint, hogy szétválasszák a piaci szereplőket és a terjesztőket. Magyarországon 2008-ban a Magyar Rádióval

szemben az Antenna Hungária nyerte el, 12 évre az üzemeltetési jogosultságot. (forrás: Enyedi Nagy Mihály, 2006) 6.1 A DAB hatása a rádiós piacokra 6.11 A szakosodás megjelenése vidéken A DAB megjelenésével a Budapesten is csupán korlátozottan működő szakosodott helyi csatornák a vidéki városokban is elindulhatnának. Ennek eredményeképpen ugyan igaz, hogy a rádiós piac tovább aprózódna, de meg tudná szólítani az eddig el nem ért hallgatóságot is. Jóval több állomás jutna el a megyeszékhelyek és nagyvárosok reklámozói szempontból kiemelten kezelt lakosságához. Ezek nem úgy versenyeznének egymással, mint a mai popzenei állomások, amik minden fizetőképes hallgatóhoz szólnak, hanem jól célzottan különféle hallgatói csoportoknak szólna, ami egymás mellett élő rádiókat eredményezne. A jelenlegi fiatalokat és középkorúakat megcélzó rádióállomások mellett a szakosodás megjelenésével, lehetne az idősebb

és egyéb, a mai médiából kiszoruló rétegek számára műsorokat sugározni. A hirdetők e tematikus csatornákon keresztül sokkal szűkebben célzott közönséghez jutnának el, nagyban javítva ezzel a reklámok hatékonyságát. A jelenlegi helyi, kis kereskedelmi rádiók vételkörzete sokak szerint kisebb annál, mint amekkorával ezek a rádiók nyereségesen tudnának működni. A reklámok hatékonyságát és a helyi, kis kereskedelmi rádiók gazdaságosabb működését is elősegítenék a DAB-os multiplexek, mivel jóval nagyobb vételkörzetet biztosítanak a jelenleginél. Mindezek mellett a szakosodott rádióknak megérné helyi információkat is közvetíteni, ugyanis napjainkban népszerűek a helyi híreket sugárzó rádióállomások. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.12 Demokratizálódás elősegítése egy felületen - vagy többön? Az egy felületen, azonos minőségben megjelenő országos vagy regionális csatornák számának

növelésével egyben valódi verseny kezdődhet el az állomások 30 http://www.doksihu között, és a társadalom sokkal szélesebb rétegei szólalhatnak meg országos közönség előtt, mint amire a mai média rendszer lehetőséget ad. Fontos hangsúlyozni az azonos felületet, hiszen számos kisközösségi vagy helyi rádió, és számtalan internetes rádió ma is jelen van, melyeknek azonban technológiai vagy földrajzi akadályok miatt csak szűk közönség számára érhetők el. A technológiai változatosság ez esetben hátrány: a DAB mindezeket az adásokat azonos felületen kínálná, így valódi hozzáférést biztosítana. A digitális rádiózás azonban feltehetően nem korlátozódik majd egy felületre, a különböző platformok ugyanakkor különféle felhasználói szokásokhoz kötődnek. A mai Nagy-Britannia példáján ezek az alábbiak lehetnek:  Rádió digitális műholdas tévé / kábeltévé mellett – az otthoni HiFi készüléket

helyettesíti;  Sky (műhold) 85 csatorna, 14 millió potenciális hallgató (forrás: BARB);  Telewest (kábel): 29+45 helyi csatorna, 1,7 millió potenciális hallgató (forrás: BARB);  NTL (kábel): 42 csatorna, 2,9 millió potenciális hallgató (forrás: BARB);  Freeview (digitális földi TV): 24 csatorna+BBC;  Internetes rádióhallgatók: 4,3 millió hallgató havonta (forrás: RAJAR). -Elsősorban munkahelyi rádióhallgatás-;  Mobiltelefon: a mobil használók 3%-a hallgat rádiót készülékén;  DAB: 1 millió eladott készülék 2004. karácsonyáig -A legnépszerűbb az otthoni hordozható rádiókészülék.(forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.13 Multimédia és interaktivitás A DAB által lehetőség van multimédiás (mozgókép, futószöveg, állókép, stb.) tartalom megjelenítésére is a rádiók kijelzőjén. Az alapvetően hanggal dolgozó médiumok (beleértve az internetes rádiókat is) csupán korlátozottan élnek ezzel a

lehetőséggel és a jelek szerint a hallgatók többsége nem is igényli e szolgáltatásokat. Az éppen játszott zeneszám, vagy műsor adatainak megjelenítése; a hallgatói visszajelzések megjelenítése (SMS-üzenőfal); a legfrissebb hírek kiírása azonban olyan plusz szolgáltatások, amelyek iránt a hallgatók részéről erőteljes igény mutatkozik. Plusz 31 http://www.doksihu szöveges információk már az FM-hez kapcsolódó RDS szolgáltatással is elérhetőek, amit leginkább autórádiókban használnak állomás azonosítónak. Manapság a televízióban rendkívül népszerűek a jelen idejű szöveges tartalom futó szövegként történő megjelenítése, és ez könnyen beépíthető a DAB csatornákban is. A mobilszolgáltatók bevételi forrása is lehetne az élő műsor országos üzenőfal vagy éppen csetszobája. Ezekkel a plusz szolgáltatásokkal a rádiók sokkal inkább közösségteremtővé válhatnának, mint a jelenlegi adók. A

betelefonálók vagy csupán a szerkesztők által olvasható SMS-ek kevéssé vonzóak az alapvetően passzív hallgatók számára. Egy DAB SMS-fal ötvözi az anonimitás, a biztonságos, időben aszimmetrikus kommunikáció előnyeit, miközben lehetőséget nyújt azonnali válaszadásra, azaz kétirányú kommunikációval, valós interaktivitást tesz lehetővé, földrajzilag szórt, a csupán az adásidő tartamára létrejövő virtuális közösségek számára. Ez esetben kérdés a tartalomszolgáltató felelőssége, moderálási kötelezettsége: mindez a betelefonálós műsorokhoz vagy az internetes csevegő-szobákhoz hasonló filozófiával kezelendő. A multimédiás funkciók átalakíthatják a reklámozás és az önreklám eddig kialakult formáit, szokásait: a szöveges tartalomban az állomás webcíme, linkajánlata mellett például fizetett reklámok is megjelenhetnek. Példa: Az internetes és hagyományos rádió lehetőségeit ötvözi az ún.

podcasting, mely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy audio illetve videó tartalmakat töltsenek le a világhálóról és azt feltöltsék a hordozható lejátszóikra. A podcasting lehetővé teszi szinte bárkinek, hogy otthon előállított ”rádióműsorát” elérhetővé tegye bárki számára, így széles rétegek élvezhetnék a rádiózás ezen új módját. A San Francisco-i középhullámú 1550 KYCY állomás a közelmúltban átállt a kizárólag ilyen jellegű adások sugárzására. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.14 DAB és a reklám Magyarországon évek óta változatlan az elektronikus média összes reklámbevétele, annak ellenére, hogy folyamatosan nő a piac szereplőinek száma. Amíg a nyugat európai hirdetési piac 6-9%-ka esik a rádiókra, addig ez a szám Magyarországon 5%. Egyik lehetséges magyarázat a helyi rádiók magyarországi és nyugat európai reklámpiaci részesedésében mutatkozó különbségre, hogy a

nagyobb és 32 http://www.doksihu gazdagabb nyugat európai országokban több a tematikus rádióállomás, mint a kisebb magyar piacon. Így a szűkebb célközönséget megcélzó hirdetők elvárásainak kevésbé felelnek meg a hazai rádiók. Számos új lehetőséget kínál a DAB a reklámozók számára. Bizonyos termékek és szolgáltatások, a tematikus csatornák révén, rendkívül jó hatásfokkal juttathatóak célba, hiszen azonos érdeklődési körbe tartoznak egy adott csatorna hallgatói. Közvetlen ajánlatok is küldhetőek a futó szöveges információk segítségével. Egy a BBC által elkészített felmérés szintén kedvező információval szolgál e téren, ugyanis az FM rádiókhoz képest 21%-kal tovább hallgatják a DAB rádiókat a hallgatók. (forrás: Bálint Irén, et. at, 2005) 6.15 Visszatekerhető adás Egyre több rádióban figyelhető meg egy olyan visszatekerési funkció, amellyel a korábban elhangzott adásokat újra meg lehet

hallgatni. Ez egyfajta korlátozott „on demand” lehetőséget teremt, melyhez a hallgatók az interneten egyre inkább hozzászoknak. Ez inkább a szöveges csatornákat hallgatók körében lehet igazán népszerű. A zenei adások épp szakosodásuk révén minden időben azonos típusú műsort sugároznak, így lényegi különbség nincs a különböző időkben elhangzottak között. Ez a funkció eddig nem látott szabadságot, személyre szabhatóságot és időbeli kötetlenséget ad a DAB-ot hallgatók számára és valójában a rádió az mp3 világgal csak így veheti fel a versenyt. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.2 DAB és interaktivitás A DAB lehetőséget ad szöveges, állókép és lassú töredezett mozgókép átvitelére is a hang mellett, feltéve, ha a vevőkészülék támogatja ezeket a szolgáltatásokat. Mivel manapság Magyarországon elenyésző számban van jelen alkalmas készülék, az említett funkciók legfeljebb kísérleti jelleggel

futnak. Ezért elsősorban az RDS rendszernél megszokott tartalmak, vagyis az adással kapcsolatos háttér-információk, mint például a műsor címe, műsor telefonszáma, a zeneszám előadója, stb. jelennek meg Közvetlen interaktív kapcsolatot a hallgatókkal, ezeken a megoldásokon keresztül lehetne elérni. Természetesen az interaktivitás eléréséhez más kommunikációs eszközökre is szükség van. A visszacsatolás eszközeként elsősorban a mobiltelefont, SMS formájában vagy az internetet, e-mail formájában alkalmazzák. A hallgatók alapvető igénye a rádiós 33 http://www.doksihu interaktivitásban a műsorba való beleszólás valamint véleménynyilvánítás. Ezek a hallgatói visszajelzések a rádiókban moderált formában jelennek meg, mivel a szerkesztők válogatják ki, majd illesztik be a műsorba. A digitális rendszer a szerkesztők válláról is leveszi a terhet és több vélemény kerülhetne a nyilvánosság elé, ugyanis lehetőség

van egyfajta ”DAB-csevegés” létrehozására, ahol a hallgatók az adással párhuzamosan olvashatják az üzeneteket és beküldött véleményeket a vevő kijelzőjén. A Magyar Rádió jelenlegi interaktív megoldásai:  Kossuth Rádió műsorában főleg aktuális műsoroknál, néhány SMS-ben küldött hozzászólás kerül beolvasásra.  Petőfi Rádió esetében szintén SMS üzenetek felhasználása csak szélesebb körben (pl.:Petőfi reggel, Sport, Kívánság reggel) Általában vélemények, játék megfejtések, kívánságok, stb. érkeznek A fenti műsorokban a hallgatók aktivitása nem túl magas és műsoronként erősen változó. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.21 Hangminőség javulása Általános problémának tekinthető, hogy a nagyvárosok agglomerációikban a helyi rádiók vételkörzetének határán az analóg FM rádiók adásai erősen sercegve foghatóak. A DAB-on a vételkörzet határáig kiváló minőségű a vétel, azaz nincs

sercegés. A hangminőség több szempontból javulhat:  megszűnik az analógra jellemző sercegés, mely minden nem tökéletes vétel esetén (vételkörzet határán), különösen sztereó vételkor jelentkezik  megszűnnek a légköri zavarok és az elektromos berendezések (konyhai gépek, számítógép, stb.) által okozott zajok  megszűnik a visszavert jelekből fakadó torzulás, mely különösen városi környezetben, illetve közeli vételi helyeken jellemző  a hangfrekvenciás jellemzői jobbak lesznek az FM adásnál Szinte minden DAB kampány elsődleges üzenete a jobb hangminőség, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a felmérések során a 2001-ben megkérdezettek 46%-a, 2003-ban pedig 62%-a emelte ki, ezt a DAB előnyének, ezzel elsőszámú 34 http://www.doksihu előnynek tekinthették a jobb minőségű műsorsugárzást. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a DAB-ot hallgatók jobb minőségű vevő készülékeket vásárolnak,

mint az FM rádiót hallgatók, akik sokszor megelégednek az olcsóbb, rosszabb minőségű készülékekkel. Ugyanakkor a kezdeti jobb hangminőséget hangsúlyozó propaganda után, a szolgáltatások beindulásával a többletszolgáltatások és a nagyobb választék vált a DAB fő vonzerejévé. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.22 A tartalomszolgáltatás jelentősége A legfontosabb tényező a fogyasztók számára a magas színvonalú, gazdag tartalom, legyen szó bármilyen szolgáltatásról. Amíg nincs minden célközönség számára, a jelenleginél is vonzóbb tartalom, addig a DAB sem lehet igazán népszerű a hallgatók és nem mellékesen a hirdetők körében sem. Ahhoz azonban, hogy már a kezdetektől magas színvonalú és gazdag műsorok kerüljenek adásba az állam segítsége is szükséges. A jelenlegi közszolgálati és kereskedelmi adások pusztán DAB-ra történő áthelyezése, a jobb és tisztább hangminőség ellenére sem elegendő

vonzerő a hallgatók számára. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.3 Vonzó tartalom előállítása A csak DAB-on elérhető, eredeti tartalomnak döntő szerepe van a digitális rádió sikerében. Angliai felmérések szerint a digitális rádiót vásárlók mintegy 70%-a azért vesz digitális vevőkészüléket, hogy új csatornákat foghasson. A siker kulcs tehát a soha nem látott választék, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. (forrás: Bálint Irén, et at., 2005) 6.31 Tematikus csatornák A televízióban tapasztalható erőteljes szakosodást követnie kell a rádióknak is. Számos nyugat- és kelet-európai közszolgálati rádió előre szaladt a digitális tartalom előállításában. A DAB meglététől függetlenül is kínálnak az Interneten, műholdon vagy más kísérleti digitális rendszerben tematikus csatornát. Stratégiai szempontból fontos, hogy a közszolgálati rádiók, milyen tematikus csatornával jelennek meg a digitális

platformon. Ez lehet szükségmegoldás, ami elősegítheti a közszolgálati kötelezettségek teljesítését. 35 http://www.doksihu A tematizált csatornák nem azt jelentik, hogy egy rádión csak bizonyos zenei stílus hallgatható, hanem a DAB nyújtotta lehetőségek kihasználásával az adásokat egymás mellett lehet szerkeszteni, felborítva ezzel az eddig megszokott műsorszerkesztési struktúrát. Azonos alaptartalomból (ilyen például egy rádió archívuma) egy 24 órás adást lehet szerkeszteni (hírcsatorna, tudományos csatorna, gyermekműsor csatorna), így a meglévő műsorok ciklikus ismétlésével, átszervezésével, új programok nélkül is viszonylag kis ráfordítással, költséghatékonyan lehet minőségi változást elérni. Ezt manapság is alkalmazza több közszolgálati rádió és az ilyesformán újracsomagolt műsorok alapjára új típusú rádiók jöhetnek létre. Ebben az esetben nem egy lehívásos rendszer alakulna ki,

hanem párhuzamosan közvetített adások halmaza, amiben a hallgató eldöntheti, hogy éppen, a tucatnyi 24 órás adások közül híreket vagy például rock zenét hallgatna szívesebben. A speciális és beszédcsatornákat kisebb adatsebességgel sugározzák, mint a zenei csatornákat. A DAB képes felvenni a versenyt a sokcsatornás internetes rádiókkal, ráadásul a hallgatók általi szerkeszthetőség, a folyamatosan cserélt műsorok (hírek; rock zene) és a mobilitás révén jóval vonzóbb szolgáltatást nyújt. Erre akkor van lehetőség, ha elég nagy a választék és megfelelő az egymást kiegészítő csatornák száma. A közszolgálati rádiók ez által sokkal nagyobb versenytársai lehetnek a kereskedelmi rádióknak. A valódi verseny kialakulása mellett a kereskedelmi rádiók tiltakozása is valószínűsíthető. Dániában és az Egyesült Királyságban is van példa a kereskedelmi rádiók tiltakozására, ahol a közszolgálati rádiók

sokcsatornás szolgáltatást működtetnek. Főleg a fiataloknak szóló kereskedelmi jellegű műsorszámokat (zenei adások) támadják, mondván, sérül a közszolgálatiság lényege. Ilyesfajta konfliktusra már hazánkban is találhatunk példát, ugyanis 2007-ben a Petőfi Rádió egy a hazai közszolgálati rádióktól szokatlan új műsorszerkesztési struktúrát vezetett be, amit több kereskedelmi rádió azonnal megtámadt, szintén a közszolgálatiság sérülésének indokával. Vajon mi lesz, ha elindul az állandó digitális műsorszórás? Úgy gondolom, a közszolgálati multiplex kialakításakor figyelni kell arra, hogy ne csak az AM/FM jelenlegi hallgatóságát szolgálják ki, hanem azt a 28 éven aluli korosztályt -amit a már említett hanyag kezelések miatt elvesztettek- is szólítsa meg, amelyet a közszolgálati rádió elvesztett. Egy jó stratégia kialakításával és 36 http://www.doksihu alkalmazásával a DAB kiválóan alkalmas lehet

ennek a rétegnek a megszólítására, hiszen ők a legfogékonyabbak a technológiai újdonságokra. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.32 Digitális rádiózás vs Internetes rádiózás Klasszikusan a rádió sáv szélessége olyan nagyságrendű, hogy egy 128 kbit-es, vagyis minimális ADSL szélességen átvihetők a programok, viszonylag jó minőségű rádióhangot elérve. A netrádiózás folyamatosan fejlődik Van azonban egy hatalmas hátránya, mégpedig, hogy nem alkalmas az autózás közbeni rádióhallgatásra és jelenleg a rádióhallgatók nagy része az autóban, vezetés közben hallgatja a rádiót, ezt pedig csupán földfelszíni technológiával lehet elérni. Ezért a podcastingra alkalmas internet nem lehet versenytársa a digitális földfelszíni rádiónak, mert az internetes rádiók nagy tömegeket nem tudnak egyidejűleg kiszolgálni. Az internetes rádiók egyidejűleg legfeljebb, mintegy 1000 hallgató kiszolgálására alkalmasak a mobilitás

hiánya miatt. A DAB az internetes rádiókhoz hasonlóan sokszínű választékot nyújt, kiegészítve a mobilitás lehetőségével. Ezen kívül hatalmas előnye, hogy a hozzáférés ingyenes. Bár van lehetőség előfizetéses tartalmakra, a gyakorlat azonban nem ebbe az irányba mutat. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 6.33 DAB marketing A DAB népszerűségének elérése érdekében, alapvető fontosságú, hogy a potenciális hallgatók és a műsorszolgáltatók ismerjék a DAB szó jelentését. Angliában széleskörű kampány folyik a digitális rádiózás, mint „pozitív életérzés” és „trendi” jelenség mellett. A DAB-ot nem terminus technicus-ként kell alkalmazni, hanem az mp3-hoz és a SONY Walkman-jéhez hasonlóan, mint eszközt kell az emberek gondolkozásába becsempészni, ami egyben számos lehetőséget is nyújt számukra. Angliában amellett, hogy az elektronikai szaküzletek kiemelt helyen kínálják a DAB vevőket a digitális kamerák,

mp3 lejátszók, stb. közvetlen közelében, a nagy napilapok rendszeresen megjelenítik a DAB műsorokat. A vevőkészülék piac nem elsősorban a Hi-Fi technológiát kedvelő fogyasztókat célozza meg, hanem ennél szélesebb körben az átlag fiataloktól a háziasszonyokig. Az is ezt támasztja alá, hogy túlnyomó részt hordozható eszközök kaphatóak. 37 http://www.doksihu A DAB autórádiók szintén növelhetik a technológia népszerűségét. Az USA-ban a műholdas műsorszórás már-már mindennapossá vált és Nyugat Európában is egyre több autóba szerelnek be digitális vételre alkalmas készülékeket, amik azonban a magyar határhoz érve elhallgatnak. Az autóba szerelhető készülékek elterjedéséhez, tehát a tartalom mellett a közutak lefedettsége is alapfeltétel. Azok a fogyasztók, akik autóikban digitális rádiót hallgatnak, valószínűleg otthonukba is szívesebben vesznek DAB készüléket. (forrás: Bálint Irén, et at, 2005) 7 A

digitális közszolgálati rádiózás jövője Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk a közszolgálati rádiózás helyzetét a digitális korban, meg kell említeni mi is a közszolgálat, mi a célja és szerepe. 7.1 Közszolgálati média A társadalom közös szükségleteinek kielégítésére megalakult, a közösség által finanszírozott közszolgáltatás. Ennek olyan szolgáltatásnak kell lennie, amely képes megteremteni azt az állapotot, melyben a közösség tagjai értékként kezeljék, hogy minden egyes tagja részesülhet belőle. A közszolgálat legfontosabb alapértéke a szólásszabadság, vagyis a vélemények szabad áramlása. A társadalmi nyilvánosság a közös célok és a közmegegyezésen alapuló értékek létrehozásának színtere. A közszolgálati média alapvető célja fenntartani és generálni a folyamatos párbeszédet a társadalom tagjai között. A média demokratikus szerepe, hogy az állampolgárok a közösség tagjainak érezzék magukat

és együtt oldják meg azokat a társadalmi problémákat, melyeket az egyén nem képes egyedül megoldani. A közszolgálati média feladata teret biztosítani a társadalom tagjai közötti vitáknak és párbeszédeknek. Többek között a digitalizáció folyamán kialakuló új média lehetőséget ad a társadalom szélesebb körű szerepvállalására a közügyekben és nagyobb mértékben segíti a közösségek építését. Egy megfelelően működő közszolgálati médiának elő kell segítenie az egyének beilleszkedését a társadalomba, olyan ismeretek biztosításával és készségek fejlesztésével, amelyekkel autonóm, kompetens tagjává válhatnak a társadalomnak. A közszolgálati médiumok kötelességük az állampolgárok informálása annak érdekében, hogy bemutassák az egyes politikai, gazdasági, kulturális, stb. események hátterét, az összefüggéseket és segítsék értelmezni a folyamatokat, illetve, hogy az állampolgári jogok és

kötelezettségek, a közösséghez való tartozás és az azért való 38 http://www.doksihu felelősségvállalás, valamint az ország jogállami keretei mindenki számára ismertek és elérhetőek legyenek. A közszolgálati médiumoknak hitelesnek kell lenniük és nemcsak lokálisan, de globálisan is. A számtalan médium között a közszolgálatinak mindenki számára elérhető, irányt mutató és megbízható szolgáltatást kell nyújtania. Nem szabad viszont a közszolgálati médiának a társadalmi párbeszéd elindítása után kezet mosva félreállni, felvetnie, irányítania és gondoznia kell a vita tárgyát. Rajtuk keresztül szólalhatnak meg a sokszor elfeledett kisebbségek, ezen a helyszínen kell elmondaniuk a véleményüket, maguk mellé állítani a közösség többi szereplőjét az egységes és erős társadalom megalkotása érdekében. A társadalom integrációja csakis kommunikációval érhető el, és az nevezhető közszolgálati

tartalomnak, ami ezt a folyamatot elősegíti. Mivel a piac integrálni csupán a fizetőképeseket tudja, a közszolgálati tartalmak feladata elérni a nem fizetőképes hallgatókat. A piacnak nem érdeke ezt a feladatot megoldani, erre a közpénzekből finanszírozott mechanizmusokra van szükség, mert csak így juthat az ezekhez a tartalmakhoz az is aki nem tudja megfizetni. A közszolgálat interaktív terület, melynek szerkesztéséhez visszacsatolásra van szükség. Túl kell lépnie az önös érdekeken, a közösség építését és fenntartását kell szem előtt tartania. A közszolgálat nem csak országosan, hanem helyi szinten is jelen van. Helyileg épp oly fontos az összetartás, integráció, mint országosan. A közszolgálati tartalom elsősorban értéket és normát közvetít, de semmi képen sem manipulatív és diktatórikus módon, hanem megalapozva az önálló véleményalkotást és a felelős állampolgári létet. Persze nem lehet megfeledkezni a

média őrkutya szerepéről sem. A közhatalom és más hatalmi tényező cselekedeteinek átláthatósága és ellenőrzése a médián keresztül valósulhat meg. A modern közszolgálati interaktivitás, az emberek mindennapi életébe való beépülés, új elemekkel gazdagíthatja ezt az ellenőrző szerepet. (forrás: Csepeli György, et. at, 2007 nyár) 7.2 Digitális közszolgálatiság A közszolgálatiságnak soha nem volt akkora szerepe és feladata, mint a jelenlegi átmeneti időszakban. Az már nem lehet kérdés, hogy lesz e változás a médiatartalmak előállításában, terjesztésében, a fogyasztási folyamatokban és a szabályozásban, a 39 http://www.doksihu digitális átállás megkezdődött. Mindössze az a kérdés maradt fenn, hogy milyen mértékű lesz az átalakulás és mennyi időt vesz igénybe. Az emberek a jövőben is igényelni fogják, azokat az információkat melyek segítségéven eligazodhatnak a világban, de olyanokat, melyeket nem

az állam beavatkozásával állítanak elő és tartanak fenn. A hitelesség bizalom kérdése. A vélemények különböznek arról, hogy mennyire élnek majd autonóm módon az egyének a többféle nyilvánosság által nyújtott bizalmi hálózatok lehetőségével. A történelmi kihívásokkal azok a közösségek tudtak leginkább megbirkózni, amelyek képesek a többség által jóváhagyott bizalmi alapot kialakítani, realitás és változásra fogékonyság mellett. A közszolgálati műsorszórás ebben az időszakban újjáélesztheti és megerősítheti a fontosságát. Ezt azonban csakis teljesen független és megbecsülést kiváltó működés mellett lehet elérni. A kereskedelmi médián keresztül, meghatározóvá váltak a multinacionális vállalatok értékei és mintául szolgáló szerepe. A szórakoztatás vált a legfőbb céllá A globális médiavállalatok gazdasági szempontból elkészített tartalmai nem lesznek tekintettel a nemzeti vagy a

regionális közösségek hagyományaira. Ezért értékelődik fel a közszolgálati médiatartalmak szerepe a nemzeti identitás fenntartásának szempontjából. A közszolgálati médiának a következőket kell biztosítaniuk:  mindenki számára elérhető  teljes függetlenség (politikai, üzleti)  állampolgári tudat és a civil társadalom fenntartása  tanulás és oktatás biztosítása  minőségi kultúra elősegítése  hírszolgáltatás, a magyarországi régiók és közösségek véleményének megjelenítése, felkelteni és fenntartani a világ eseményei iránti figyelmet A közszolgálati médiának ezek megvalósításának érdekében, segítenie kell a digitális átállást, hogy a hallgatók élvezhessék az új technológiák és szolgáltatások előnyeit. (forrás: Csepeli György, et at, 2007 nyár) 40 http://www.doksihu 8 DRM Míg a DAB az FM, addig a DRM (Digital Radio Mondiale) az AM sávokon kialakítandó digitális

rádiózás szabványa. A DRM a 30 MHz alatti sávok digitális rádiója. Elég friss rendszer, mindössze 1998-ban kezdték el kifejleszteni és 2003-ban indultak az első rendszeres adások. A jelenlegi hosszú-, közép- és rövidhullámú sávokban elérhető hangminőség az FM rádiók és a CD elterjedése mellett egyre kevésbé felel meg a hallgatók számára, viszont ilyen adókkal meglehetősen nagy területeket lehet lefedni, valamint egyszerűbb infrastruktúrával lehet sugározni másik kontinensre, mint műholdon. A világ bármelypontjáról fogható DRM adásnak nem kell feltétlenül Magyarországról jönnie. Alapvetően országos vagy nemzetközi műsorszolgáltatóknak hasznos ez a rendszer, a hatalmas területi lefedhetőség miatt. Azonban van egy sávrész, amit kifejezetten a helyi rádióknak szántak. A 26 MHz-es sávban, helyi lefedettségek valósíthatóak meg, egyenes vonalú rálátásos terjedéssel. Az eredetileg az AM adások kiváltására

tervezett digitális rendszer a DAB-hoz hasonlóan digitális forráskódolást és sokvivős modulációt alkalmaz, de az AM műsorszórásra használt sávok frekvencia-kiosztásának megfelelően lényegesen kisebb csatornasávszélesség áll rendelkezésre, ezért ehhez illeszkedik a rendszer kialakítása. A rádiócsatorna sávszélessége hosszú-, középhullámon 9, illetve 18 kHz, rövidhullámon pedig 10 illetve 20 kHz lehet. A forráskódolás csakúgy, mint a DAB+-nál MPEG-4 formátumban történik. A DRM nem képes CD közeli hangzásra, a lehetséges hangminőséget csupán az FM csatornáéval lehet összehasonlítani. A DRM jelfolyam szintén multiplexált jel, de a DAB-tól eltérően egy adóval egyetlen program sugárzása is igen egyszerű. A lehetőség ugyanakkor megvan akár 4 beszéd jellegű csatorna sugárzására, de ez a hangminőség romlásához vezet, egy-egy csatorna nem szól jobba, mint egy mobiltelefon. (forrás: Dr Gschwindt András, 2004) 8.1

Kísérleti DRM sugárzás Magyarországon 2008. május 30-án a Magyar Katolikus Rádió az Antenna Hungária közreműködésével elindított egy tesztsugárzást digitális középhullámon. A vétel, minőségi paramétereinek változását, az adóteljesítmény és a lefedettség viszonyát, valamint a külső zavarokkal szembeni védettséget vizsgálták. Ezek után 2008 júniusában a Katolikus Rádió Lakihegyi adóján meghatározott időtartamokban, 810 41 http://www.doksihu kHz-es sávban nappali és éjszakai tesztsugárzást folytattak, amelynek célja a DRM műszaki lehetőségeinek gyakorlati vizsgálata, valamint a nappal és éjszaka ellátott terület felmérése volt. Ezzel egyidejűleg szubjektív vizsgálatok is folytak a DRM módban elérhető hangminőség értékelése érdekében. Az egyhónapos kísérleti időszak alatt 4 alkalommal nappali és szintén 4 alkalommal éjszakai méréseket végeztek. Ehhez az Antenna Hungária, a Katolikus Rádió és a

Nemzeti Hírközlési Hatóság szakembereiből szerveztek egy szakértői csoportot. Objektív és szubjektív teszteket végeztek speciális mérőeszközökkel és felhasználói vevőkészülékekkel, hogy rögzítsék a különböző adásmódokban végzett terjedési és lefedettségi paramétereket. Az eredmények azt mutatták, hogy az analóg sugárzáshoz képest kisebb adóteljesítmény mellett is nőtt a lefedettség, a hangminőség pedig vetekedett az FM adások hangminőségével. (forrás: Dr Gschwindt András, 2004) 8.2 A DRM-el biztosítható szolgáltatások A DAB-hoz hasonlóan a DRM-nél is van lehetőség kiegészítő szolgáltatások továbbítására, igaz korlátozottan. A kísérleti sugárzások során az alsó határt 80 bit/s sebességen határozták meg, itt sikerült ezt tisztán megvalósítani, és ezzel egy-egy gyors hír illetve rövid kommentárok átvitele lehetséges. A maximális sebességet pedig a 20 kbit/s-on állapították meg, amivel már

akár oladalas szövegeket és egyszerű álló képeket is lehet küldeni, minőségromlás nélkül. Ezeknek a plusz szolgáltatásoknak a körét tovább lehet bővíteni, ha az internetes oldalak sémájára, hosszabb időre, memóriába történik az anyagokat betöltése és késleltetve jelennek meg. Igaz, ahhoz hogy tartalomjegyzék alapján lehessen ilyen oldalakon böngészni, megfelelő méretű kijelzővel kell rendelkeznie a vevőkészüléknek. A hosszabb szövegek, a televízióban tapasztalható SMS falhoz hasonlóan, futó szövegként jeleníti meg a kijelző, ha annak méret nem megfelelően nagy. Az FM rendszerben hasznát RDS szolgáltatásokkal szemben a DRM akkor is közvetíti az információkat, ha a csatornán elhallgat az adás. Igaz a DRM nem képes felvenni a versenyt a DAB adatátviteli mennyiségével, ugyanakkor olyan helyekre is eljuttathatóak ezek az információk ahová a DAB már nem képes sugározni. (forrás: Dr Gschwindt András, 2004) 42

http://www.doksihu 8.3 A DRM hazai alkalmazásának lehetőségei Három területen történhet meg a DRM alkalmazása Magyarországon. A középhullámon jelentős hangminőség javulás érhető el vele és az éjszakai sugárzás minőségi vétel körzetét lehet növelni. Itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy tartalmi változást is kell eredményeznie az új technika bevezetésének. A hazai rövidhullámú adásokat tekintve a Budapest rádió célterületei viszonylag kis távolságra helyezkednek el egymástól. A DRM bevezetése ezen a területen is lényeges minőségjavuláshoz vezetne. A rövidhullám felhasználás területén a 26 MHz-es sáv tűnik a legegyszerűbben kivitelezhető beruházásnak. Az URH hullámterjedésen alapuló ellátással Budapesten és körzetében nagy mennyiségű potenciális hallgató érhető el. Szintén nem szabad megfeledkezni arról, hogy meg kell ismertetni az új technológiát a szakemberek mellett a fogyasztókkal is, ugyanis

teljesen újat hozhat a rádió műsorszórás területén a DRM bevezetése. (forrás: Dr Gschwindt András, 2004) 8.4 DRM+ Természetesen a DRM+ egy továbbfejlesztett változata a DRM-nek. Azonban a fejlesztés oka nem az elavult forráskódolási technika, mint a DAB-nál, hanem a rádiófrekvencia spektrum kiterjesztése. A DRM, mint már említettem, hosszú-, középés rövidhullámon használható és felmerült az igénye egy FM adás hangminőségével felérő és az FM sávban sugározható digitálisan kódolt hangműsorok továbbítására. A rendszer azonban még fejlesztés alatt áll. Mostani állás szerint, 4 DRM+ csatorna sugárzására van mód, egyetlen FM csatorna helyén. Ez megtöbbszörözi a spektrum adta lehetőségeket. A hangminőséget eleve az FM minőség elérésére tervezték, nem pedig a CD hangminőségére, mint a DAB-ot. Technikailag természetesen megoldható a DRM+ multiplex, de valószínűleg a jelenlegi FM-hez hasonlóan, az egy műsor-egy

adó modell fog érvényesülni, mivel így érhető el a legjobb hangminőség. (forrás: Dr Gschwindt András, 2004) 9 Médiaszabályozás Tágabb értelemben azok a szabályozói intézkedések, melyek a műsor- és egyéb tartalomszolgáltatásokat szabályozzák. Szűkebb értelemben a rádiót, televíziót és más tartalomszolgáltatásokat szabályozó joganyag. 43 http://www.doksihu A médiatulajdonosok, a közönség, a politikusok, az újságírók és a hirdetők közti érdekkülönbségeket kívánja harmonizálni. (forrás: (A)DÁS, 2007) 9.1 Médiaszabályozás főbb eszközei 9.11 A piacra lépés szabályozása, engedélyezés A piacra lépés szabályozása addig lehet hatékony eszköze a médiarendszer kialakításának, ameddig az állam kezében lévő terjesztési kapacitások a vállalkozásokat érdekelté teszik a piacra lépés feltételeinek terheinek teljesítésében. Ez a feltétel leginkább a földfelszíni műsorszórási kapacitások esetében

teljesül, mert az analóg rendszerben ezek biztosították a közösség legnagyobb részének gazdaságos elérését. A szabályozási eszköz háttérbe szorulhat, ha az állam lemond a platformra léphető tartalomszolgáltatók kiválasztásáról és ezt a platform üzemeltetőjére ruházza. A piacra lépés esetében a kapacitások szűkössége miatt van szükség a kiválasztási eljárásra, azonban nem csupán a kapacitás elosztás az egyetlen funkciója. Ugyanis ha az állam lemond a frekvencia kiosztásról, azért érdeke meggyőződni arról, hogy mennyire alkalmas a tartalomszolgáltató a platformra való felkerülésre. Az engedélyezési rendszer a médiarendszer átláthatóság szempontjából szintén fontos, főleg ha a szabályok megsértése nem jár egyéni jogsérelemmel, ebben az esetben a felügyeletet és a jogérvényesítés lehetőségét teremti meg. Az engedélyezési eljárások a platform üzemeltetőjére hárulnak. A platform üzemeltetésére

pályázatot kell kiírni és ezt a bejelentési kötelezettségen felüli engedélyezési eljárást a frekvencia kiosztás indokolja. Az államnak ez jelenti az utolsó beavatkozási pontot a földfelszíni platform kialakítására. A multiplex-pályáztatás így a digitális médiarendszer kialakításának fontos eszköze. Ez a szabályozási eljárás az új műsorszolgáltatók piacra lépését szolgálja, tehát a szabályozói beavatkozás kifejezetten erősíti a médiapiaci versenyt. (forrás: Polyák Gábor, 2008) 9.12 Must carry A must carry szabályozási modell értelmében a platform üzemeltetője köteles az állam által meghatározott műsorszolgáltatások terjesztésére felhasználni a frekvencia kapacitás egy részét, viszont a fennmaradó részt saját belátása szerint használhatja fel. A kötelezett platformok köre meghatározható úgy, hogy a társadalom minden tagjának elérhetővé kell tenni a must carry státuszú szolgáltatásokat. A

kötelezettség-kiszabás 44 http://www.doksihu arányosságát a felhasználható frekvenciák lekötésének módja és a lekötött kapacitások nagysága, a kötelezettségek felülvizsgálatának szabályozása, valamint a műsorterjesztőt megillető ellenszolgáltatás határozza meg. A must carry státusszal rendelkező műsorszolgáltatások meghatározása abban az esetben elfogadható, ha a törvény világosan kimondja azokat a jellemzőket, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy mely műsorszolgáltatások tartoznak ebbe a körbe. A multiplex üzemeltető számára az a legmegfelelőbb megoldás, ha nem a jogalkotó nem kokrét műsorszolgáltatásokat ruház fel must carry státusszal a kereskedelmi tartalmakat illetőleg, hanem egyértelműen meghatározható műsorkategóriákat jelöl meg. Ezzel viszonylag széles mozgásteret és átláthatóságot biztosítanak platform üzemeltetőnek, mivel a kategóriákba tartozó tartalmak bármelyikével

teljesítheti a kötelezettségeit. A must carry szabályozási modell elősegítheti ezáltal, új típusú tartalmak piacra lépését is. Ez a szabályozási megoldás a média közérdekű funkciói biztosításának meghatározó eszközévé teszi a továbbítási kötelezettségeket. (forrás: Polyák Gábor, 2008) 9.13 Must offer Ez a szabályozás ösztönzi a platformok közötti versenyt, valamint a kapacitás bővülésének támogatásával más tartalomszolgáltatások hozzáférési lehetőségeit. A must offer kötelezettség előírásának feltétele, hogy az érintett műsorszolgáltató a műsorterjesztési piacon is megjelenjen. A szabályozás célja egyrészt lehet a platformok sokszínűségének biztosítása, másrészt a platformok versenyének ösztönzése. Az utóbbi cél megvalósításához a leghallgatottabb műsorszolgáltatásokra kell kiterjeszteni a műsorterjesztőket terhelő továbbítási és a műsorszolgáltatókat terhelő

kötelezettségeket. Ez a két kötelezettség biztosítja, hogy a tartalmak mindegyike eljuthasson a közönséghez. (forrás: Polyák Gábor, 2008) 9.14 A tartalomcsomagolás és –értékesítés szabályozása A médiaterjesztő és a tartalomszolgáltató jogi kapcsolatát ellentmondás övezi. A platform-üzemeltető és a tartalomszolgáltató közötti kapcsolatot nem tekinti hírközlési jellegűnek, az Európai Bizottság és a tagállami szabályozó hatóságok nem veszik figyelembe, hogy ezek az értékesítési megállapodások előírják a műsorterjesztőnek, hogy mely műsorszolgáltatást engedheti fel a hálózatra. 45 http://www.doksihu Az osztrák és a német jogban a mobil televíziózás területén jutottak el arra a megállapításra, hogy a program aggregálás és a platform-szolgáltatás önálló szolgáltatásként kell megjelennie a médiajogban. A hazai szabályozás a program aggregálást nem kezeli önálló szolgáltatásként, viszont a

digitális átállási szabályairól szóló törvény (2007. évi LXXIV. törvény), szabályozza a műsorterjesztő programcsomag összeállítási tevékenységét. A hírközlési jogot nem sértené, ha a műsorterjesztő tevékenységében szétválasztanák a jeltovábbítási és a tartalomszolgáltatási funkciókat. Ezzel a megoldással el lehetne kerülni a hálózathoz való hozzáférés tartalomcsomagolás és értékesítés médiajogi, valamint a hírközlési jogi szabályozás közötti ütközést. (forrás: Polyák Gábor, 2008) 9.2 Törvények és rendeletek Az Európa Unióhoz való csatlakozással Magyarország többek között azt is vállalta, hogy az analóg műsorszórási technológiát megszüntetve, áttér a digitális műsorszórásra. Ez a kötelezettség halaszthatatlanná tette a kormányzat szerepének meghatározását a technológiai váltás folyamatában. Genfben, 2006-ban összeültek a Nemzetközi Távközlési Unió

tagállamai a Regionális Távközlési Értekezleten a felhasználható frekvenciák szétosztásának érdekében. Az itt létrejött megállapodás lehetővé tette a nemzeti átállási stratégia kidolgozását. A Miniszterelnöki Hivatal ennek megfelelően 2007 februárjában kiadta ,A Digitális Átállás Stratégia (A)DÁS’ című anyagot, ami azzal vált hivatalossá, hogy a televíziózás és rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól szóló 1014/2007. (III. 13) kormányhatározathoz csatolták mellékletként A televíziózás és a rádiózás digitális átállásának felgyorsítása érdekében többek közt a következő határozatot hozta:  elő kell készíteni a műsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvényt (ennek határideje: 2007. április 11)  ki kell dolgozni a Digitális Átállás Stratégia végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokat (ennek határideje: a törvény elfogadását követően

folyamatosan) Az analóg földfelszíni televíziózást 2012-ig fokozatosan le kell állítani, viszont az analóg földfelszíni rádiózás határidejét még nem határozták meg. 46 http://www.doksihu A digitális átállásról szóló törvény a határidőhöz képest minimális csúszással 2007. június 18-án fogadta el az Országgyűlés, ez pedig a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV törvény (Dtv) Mivel még hatályban van a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I törvény, azaz a Médiatörvény, úgy alakult, hogy külön szabályozzák a műsorterjesztést a rádió és televízió egészének szabályozásától függetlenül. A Miniszterelnöki Hivatal 2007 nyarára elkészítette a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia végleges változatát. Ezt követően, 2007 szeptemberében nyilvánosságra hozta, egy szakmai vita kezdeményezésének érdekében A parlamenti pártok nem tudtak

megegyezni, hogy milyen feltételek szerint írják ki a digitális multiplex üzemeltetésére, így a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43 § (1) bekezdésében meghatározott határidőt (2007 október 31) nem tudták tartani. Ennek a malőrnek a kiigazítására a Dtv-t 2007 decemberében módosították a 2007. évi CLIV törvény megalkotásával Végülis 2008. március 24-én két külön pályázatot írt ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság, egy televíziós és egy rádiós pályázatot, a multiplexek üzemeltetésére. Mindkét tendert az Antenna Hungária nyerte meg, ezzel 12 éves multiplex üzemeltetési jogosultságot szerezve. A televíziós pályázaton a Digital Broadcasting, a rádiós pályázaton pedig a Magyar Rádió volt a vesztes fél. (forrás: Gálik Mihály, et al, 2008 nyár) 9.3 NHH vizsgálat A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), a digitális átállás sikere érdekében a földfelszíni

digitális műsorszórás megkezdésétől, azaz 2009 elejétől kezdve, ellenőrzi a szolgáltatások megkezdésének körülményeit, a digitális átállás céljainak és a Hatósági Szerződésben foglalt kötelezettségek teljesülését. A vizsgálatok során megállapították: a digitális rádió-műsorszórás legfőbb akadálya, hogy nem állapodtak meg a műsorszolgáltatókkal. Az Antenna Hungáriának (AH) a rádióműsorszóró-hálózaton a közszolgálati műsorszolgáltató, azaz MR1-Kossuth-, MR2-Petőfi-, MR3-Bartók Rádiókat a ,must carry’ szabályozás alapján kell elérhetővé tenni. Az AH vállalta a Hatósági Szerződésben, a Katolikus Rádió műsorának, illetve 3, az állampolgárok tájékoztatását 47 http://www.doksihu szolgáló valamint alapvetően hír- és közéleti műsorokat közlő, Infórádió, Klub Rádió, Lánchíd Rádió sugárzását. (wwwinfovilaghu) 9.31 A hatósági szerződés szankció rendszere Az AH ha megszegi a

Hatósági Szerződésben foglaltakat (díjfizetés kivételével), az NHH elsőként felszólítja a Hatósági Szerződés, illetve a jogszabályok teljesítésére egy 8 napos határidő megadásával. Azonban általában a szolgáltatás jellege és/vagy tartalma miatt a feltárt szerződésszegés kiigazítása 8 napon belül nem valósítható meg, ilyenkor ez idő alatt azt kell meghatároznia az AH-nak, hogy milyen érdemi lépéseket tervez. Ezeknek a lépéseknek alkalmasaknak kell lenniük a szabálysértés elhárítására és egy ésszerű teljesítési határidőt kell ajánlani a lépések teljesítésére. Abban az esetben, ha a tervezett intézkedéseket és a kitűzött határidőt az NHH nem tartja elégségesnek vagy kellően hatékonynak a jogsértés megszüntetésére, akkor további felszólítás nélkül alkalmazhatja a szankciókat. Természetesen a felhívás eredménytelensége feljogosítja az NHH-t a szerződésben foglalt szankciók (pl. bírság)

alkalmazására (forrás: wwwinfovilaghu) 9.32 A digitális földfelszíni műsorszóró-hálózatok vizsgálata Az említet folyamatos vizsgálat után, 2009 márciusában az AH-t illetve a tulajdonában lévő Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. és Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft. társaságokat az NHH a kötelezettségeik és a jogszabályok betartására szólította fel. Májusban és júliusban, a felhívásban szereplő szabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedések vizsgálata során, az NHH jogalkalmazási eljárást indított az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft és az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft ellen. Az eljárásba bevonták az AH-t is, mivel a tulajdonában lévő társaságok után egyetemlegesen kötelezett. A vizsgálat során feltárt fontosabb jogsértések (DAB):  Az Inforádió és a Lánchíd Rádió műsorainak sugárzása nem valósult meg  A közszolgálati rádió

műsorszolgáltató, azaz Magyar Rádió Zrt műsorainak és az országos közműsorszolgáltató, vagyis a Magyar Katolikus Rádió Zrt műsorainak 48 sugárzására tett ajánlatok http://www.doksihu műsorterjesztési szolgáltatás tartalmára vonatkozó rendelkezései nem feleltek meg a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV és az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvények, valamint a Hatósági Szerződés rendelkezéseinek.  Nem történt meg a közszolgálati rádió műsorszolgáltató műsorainak sugárzását tartalmazó szerződéskötés. A digitális földfelszíni rádió-műsorszórás mellett a digitális földfelszíni televízió-műsorszórás megvalósításában is komoly szabálysértéseket tapasztalt az NHH Tanácsa, ezért 2009 októberében, 40 millió forintos bírsággal sújtotta és 8-, 15- illetve 30 napos határidők megadásával szólította fel az AH-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a

jogszerű, a Hatósági Szerződésnek megfelelő állapot elérésének érdekében. (forrás: www.nhhhu) 10 Vevőkészülék piac A digitális rádió bevezetésének elhúzódó folyamatát, hosszú évekig magyarázták a megfelelő vevőkészülékek hiányával. Ez az állítás manapság nem teljesen állja meg a helyét. Amióta a DAB világszabvánnyá vált, elterjedtségének (a világ számos országában beindult a műsorszórás vagy legalább a kísérleti fázis) is köszönhetően a gyártó vállalatok elkezdték ontani a vevőkészülékeket az elmúlt években. A szórakoztató-elektronika piacán, így a DAB vevőkészülékek fejlődésében is meghatározó esemény az Internationale Funkausstellung (IFA), melyet Berlinben rendeznek meg, kétévente. Az 1997-ben megrendezett IFA-n mindössze 13 féle DAB vevőkészülék szerepelt. Ezeket három kategóriába sorolták: autórádió, asztali hi-fi vevő és számítógépbe illeszthető kártya. Itt még nem

lehetett megtalálni a hordozható és zsebrádiókat, ráadásul az egyes készülékek ára elérte az 500.000 forintot is 1990-re, a digitális vételre alkalmas készülékek száma elérte a 30-at és a készülékgyártók felismerték, hogy a mobilitás nem csupán az autós készülékek körében fontos, és megjelentek a hordozható, walkman jellegű rádiók. A következő kiállításon 50-re növekedett a vevőkészülékek száma, 2003-ra pedig meghaladta a120-at. 2004 nyarán 150-re hízott a készülékválaszték, majd ugrásszerű növekedés kezdődött a külföldön elérhető vevőkészülékek számában. Ezek a készülékek már többnyire hordozható kivitelben vagy kisméretű asztali (mini Hi-Fi és ébresztőóra) formában kerültek a 49 http://www.doksihu piacra. Ennek a fejlődésnek megfelelően az árak is elkezdtek csökkenni és elérték az készülék gyártók DAB vevőkészülékek (nemzetközi) DAB vevőkészülékek (Svájcban) 2005/15.

hét 2005/13. hét 2005/11. hét 2005/9. hét 2005/7. hét 2005/5. hét 2005/3. hét 2005/1. hét 2004/51. hét 2004/49. hét 2004/47. hét 2004/45. hét 2004/43. hét 2004/41.hét 2004/39. hét 2004/37. hét 2004/35. hét 2004/33. hét 2004/31. hét 2004/29. hét 2004/27. hét Mennyiség Angliában lélektaninak tartott 100 fontos határt. DAB árusítóhelyek Svájcban 12. ábra: DAB piaci helyzetének fejlődése Svájcban (forrás:Bálint Irén, et. al, 2005, 60) A vevőkészülékek árának csökkenése, annak is köszönhető, hogy az európai országok mellett Kanada, Ausztrália, India, Dél-Korea és Kína is a DAB bevezetését kezdte meg, és így a távol-keleti piac kielégítésére, be lehetett indítani a DAB készülék tömeggyártását. Természetesen magánszemélyek, saját használatra a magyarországi kísérleti adások hatására külföldről (alacsonyabb árak miatt) hoztak be DAB készülékeket, közben azonban Magyarország

átállt a DAB+ bevezetésére és az MPEG-4-es tömörítési szabványt alkalmazó technológia által sugárzott jeleket, nem képesek átalakítani ezek a készülékek. Fordítva persze működik, vagyis a DAB+ vevőkészülékek képesek fogadni az MPEG-2 eljárással tömörített digitális jeleket. 2009. február 19-én, az Antenna Hungária sajtó tájékozatót tartott (Infóvilág hírportál -Már ma valóság a holnap rádiója: DAB+ száll az éterben-), amin nagyából felvázolták a magyarországi DAB helyzetet. A rendezvény két vendége, nevezetesen Tímár Sándor (Infopatika) és Schmidt Attila (Opitech) szót ejtettek a hazai vevőkészülék kínálatról. Elmondták, hogy néhány készülék már akkor is kapható volt, de a tájékoztató utáni hetekben számos DAB+ vevőkészülékkel látják el a 50 http://www.doksihu kiskereskedőket, egész pontosan Revo, iAudio, iRiver és Sangean típusú eszközökkel. El is látogattam a két internetes

kereskedelemmel foglalkozó cég honlapjára, az oldalakon tapasztaltakat pedig a „DAB-vevő kategóriák” című alfejezetben írom le. A DAB vevőket, ahogy az FM rádiókat is, különböző vételi helyzeteknek megfelelően tervezték. Ennek alapján a következő vevőkészülék-típusokat lehet megkülönböztetni:  beltéri vevők (fix HiFi vevők),  hordozható konyhai modellek, PC-s vevők,  hordozható vevők,  kisméretű személyi hordozható kültéri és részben beltéri vevők,  autórádiók. (forrás:Bálint Irén, et. al, 2005) 10.1 DAB és FM készülékek felhasználói összehasonlítása A DAB nagy előnye a zavarmentes vétel, habár a gyenge vételi területeken egyszerűen elhallgatnak a vevőkészülékek, így azonban a fokozatosan romló vétel kizárt. Az FM adástechnikában a visszaverődő hullámok kellemetlen zavarokat okoznak, a DAB ezzel szemben rendkívül jó védelemmel rendelkezik az ilyen visszaverődésekkel szemben,

valamint az elektromágneses zavartűrő képessége is nagyobb a DAB-nak, az FM-hez képest. Ezáltal egy megfelelően kiépített adóhálózat mellett a DAB rendszer, a zajos és a visszaverődésekkel fokozottan terhelt nagyvárosi környezetben is kiváló vételt biztosít. S/N BE R Analóg vétel határ Digitális vétel határ Minimális BER E min Távolság a vevőtől 13. ábra: Vételhatárok (forrás: www.frekvenciahu) 51 http://www.doksihu Az adótól távolodva az analóg jel-zaj viszony (S/N) fokozatosan csökken, azaz fokozatosan romlik a hangminőség. Ezzel szemben a digitális vétel minőségét meghatározó bithiba arány (BER) hirtelen csökken, azaz a szolgáltatás hírtelen megszűnik. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.11 Kezelhetőség A DAB kezelése rendkívül egyszerű és kényelmes, mivel el lehet felejteni a frekvenciákat, hullámsávokat és egyéb paramétereket. A készülék bekapcsolását követően pár másodperc múlva a

készülék felajánlja az elérhető DAB csatornákat, listába szerkesztve. A hangolással megint csak nem kell bíbelődni, mert a vevő automatikusan elvégzi. Ráadásul, lehetőség van műfaj szerinti keresésre is, azaz kedvünk szerint lehívhatjuk a vételkörzetben lévő összes például hírcsatornát. (forrás:Bálint Irén, et. al, 2005) 10.12 Állomáskeresés Apróságnak tűnhet, mégis az állomáskeresés egyszerűsége is szerethetőbbé teszi a DAB eszközök használatát. Az FM-nél használt RDS információk segítségével sem olyan egyszerűen keresgetni az állomások között, mint a DAB-al, ahol a csatornaváltás a televíziós csatornák közti átkapcsoláshoz hasonlít. Mivel műfaj és név szerint listázza ki a DAB csatornákat a készülék, azokat az állomásokat is jobban észre lehet venni, melyeket a hagyományos frekvenciakeresésnél, avagy tekerésnél, egyszerűen átlépünk, nem veszünk észre. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005)

10.13 Hangminőség A DAB hangminősége adás oldalon széles határok között változtatható (32-384 kbit/s), és bizonyos csatornasebesség felett (ajánlott érték sztereo műsorokra: 192 kbit/s) nagymértékben meghaladja az FM rádióét. Ez elsősorban a jel-zaj viszony alacsony értékének köszönhető, és nagy dinamikájú komolyzenei művek hallgatásánál érezhető legjobban a különbség. Sokkal tisztábban szólnak a halkabb hangok, kevesebb a zaj jelentkezik, mint az FM rádióban. 10.14 Egyéb szolgáltatások Nem szabad átugrani a különböző extra adat- és multimédiaszolgáltatások felett, melyek az FM-nél korlátozottan és meglehetősen kis mértékben jelentkeznek, például 52 http://www.doksihu RDS segítségével. A járulékos információk lehetnek programkísérő és programtól független információk. A programkísérő információkat tovább lehet bontani két részre, szöveges és képi szolgáltatásokra. A szöveges információk

az FM-nél alkalmazott RDS-hez hasonlítható, általában állomásnév, zeneszám címe, illetve műsor telefonszáma jeleníthető meg. A képi információk lehetővé teszik, hogy állóképeket (akár sorozatokat is), esetleg kisebb mozgóképpel színesítsék a műsorokat, például CD borító, együttes képeinek, sporteseménynél tabellák és eredmények megjelenítése. A programtól független alkalmazások hasonlítanak egy leegyszerűsített internetes oldalhoz, egyszerű ábrákkal, kevesebb szöveggel. Ezek a szolgáltatások bármikor elérhetőek a programtól függetlenül. Például egy GPS-be építet, vagy ahoz hasonló készülékben, átnézhetjük a híreket, közlekedési híreket, gazdasági híreket, időjárás jelentést, szálláslehetőségeket a környéken, stb. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.2 DAB vevőkészülék kategóriák Ismételten megemlíteném, hogy a DAB MPEG-2 tömörítési eljárása miatt nem képes fogni a DAB+ MPEG-4-es

jeleit, csak fordítva. A továbbiakban DAB+ készülékekről írok, mivel jelenleg ez a magyarországi szabvány. 10.21 Hi-Fi tuner Legfőbb jellemzőjük a helyhez kötöttség és a kiváló Hi-Fi minőségű hangzás. Általában Hi-Fi tornyokba építik be, házimozi erősítőre kötik rá. Az átállást és persze az itthoni eladhatóságot elősegítendő, AM és/vagy FM vételre is alkalmasak egyes modellek, ráadásul néhány készülékben PC és internetes csatlakozók is találhatóak. Külsőre semmiben sem térnek el a hagyományos (analóg) tunerektől, méretük megegyezik az eddigiekkel, kiválóan illeszkednek a jelenlegi Hi-Fikhez. A távirányító természetesen alap kiegészítőnek számít Előnye:  Kiváló, már meglévő eszközök kielégítésére  A jó hangzás egy Hi-Fi vagy házimozi rendszerben érvényesül leginkább Hátránya:  Nem hordozható  Eleve nem egy olcsó kategória 53 http://www.doksihu A frekvencia.hu alapján 4 fajta

készülék kapható Magyarországon Az áruk jelenleg elég magas, a már említett Opitech webáruházban bruttó 112.900 forinttól kapható és más áruházakban sem mennek az árak 100.000 forint alá Megjegyzem, csupán internetes áruházakban találkoztam ilyen termékekkel. A távirányító természetesen alap kiegészítőnek számít. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.22 Mini Hi-Fi Kis méretben kapható, kombinált készülékek. Általában CD lejátszó, FM vevő, néha kazettás magnó, MiniDisk lejátszó található a DAB vevő mellett. Ehhez a kategóriához tartozó készülékekbe manapság előszeretettel építenek be iPod dokkolót. Többnyire beltéri saját antennával vannak ellátva. Rendelkeznek saját hangszórókkal, de van lehetőség fülhallgató vagy erősítő csatlakoztatására is. A hangminőséget erősen befolyásolják a hangszórók minősége és mérete. Előnye:  Kis méret  Viszonylag olcsó Hátrány:  A hangszóró

gyengébb minősége, csökkentheti a DAB élményt Az Infopatika és más webáruházak alapján elmondható, hogy körülbelül 60.000 forintos ártól lehet hozzájutni ezekhez a készülékekhez. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.23 Asztali készülék Fő jellemzőjük a fix vétel külső vagy belső antennával és a Hi-Fi hangminőség. Ezeknél a típusoknál is szívesen alkalmazzák az iPod dokkolót, valamint az ébresztőóra funkciót. Egyes darabok PC-hez is csatlakoztathatóak és Windows Mediapleyer-rel hozzáférést biztosítanak a média fájlokhoz. Az Optitech és az Infopatika oldalak alapján 30-40000 forintos ártól kaphatóak. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 54 http://www.doksihu 10.24 Hordozható készülék Általában botantennával ellátott, a hordozhatóság érdekében kisméretű, beépített hangszóróval rendelkező készülékek. Hangminőségük közepesnek mondható FM vételre szintén alkalmasak és legtöbbször

ébresztőóra funkcióval is el vannak látva. Angliában ez a legelterjedtebb típus, ezt valószínűleg a kedvező árának, hordozhatóságának és könnyített kezelő felületének köszönheti. Megvásárolni 30.000 forintos ártól lehetséges (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.25 Zsebrádió Mozgó vételre tervezett alapkészülék. Energia ellátásukat elem vagy akkumulátor biztosítja, nagyjából akkora, mint egy cigarettás doboz. DAB mellet FM vételre többségük szintén alkalmas. Többsoros karakteres vagy grafikus kijelző a szöveges adatok megjelenítésére, természetesen automatikus hangolás, elmenthető állomások, valamint fülhallgató kimenet található rajta. (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.26 Hordozható multimédiás készülék Legfőbb tulajdonságuk a kis méretük és a könnyű súlyuk. Elsősorban a fiatalok számára kínálják. Kiválóan alkalmasak sportolás és utazás közbeni használatra. Egyszerűen kezelhetőek,

energiaellátásuk elemmel vagy akkumulátorral történik. A DAB és FM vevő funkciókon kívül számtalan kiegészítő szolgáltatással rendelkeznek. Általában mp3/mp4 lejátszása nem okoz gondot, egyes készülékek USB adathordozóként és diktafonként is funkcionál. A drágább típusok memóriája bővíthető kártya segítségével. Áruk leginkább a belső memória nagyságától függ és 35.000 forintnál kezdődik (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.27 Autórádió A rádiót hallgatók jelentős része autójában hallgatja az adásokat, ezért egyszerűen nem lehet kihagyni. Angliában manapság nem lehet új autót úgy eladni, hogy az ne tartalmazna DAB rádiót. Az elengedhetetlen CD lejátszó megtalálható minden modellben és általában az AM/FM vételt ezek az eszközök is támogatják. Drágább modellekben 55 http://www.doksihu memóriakártya olvasó és USB csatlakozási lehetőség is van. A hagyományos külsejű készülékek

mellett léteznek, kiegészítő típusok is, melyeket a „hagyományos” eszközhöz lehet csatlakoztatni. Magyarországon jelenleg csupán DAB+ FM konverter, vagyis kiegészítő vevő kapható nagyjából 42-43.000 forintért (forrás:Bálint Irén, et al, 2005) 10.28 Számítógéphez csatlakoztatható DAB vevő Kétféle lehetőség adott a számítógépen történő DAB rádióadások hallgatására. Az egyik egy PC kártya kivitelben kapható, a másik egy USB csatlakozási lehetőséggel ellátott készülék. A PC kártya formátum annyiban előnyös, hogy a frissítése csupán szoftver kérdése, az USB-s verzió viszont könnyen kezelhető, akár több PC-hez vagy laptophoz is használható. A kijelzők méretéhez képest hatalmas felületet kapunk egy monitor segítségével, így egyszerűbben barangolhatunk az extra szolgáltatások között. Egy Alcor USB-s készülék, mely digitális televíziózásra is alkalmas már 9.000 forintért megvásárolható. A

jövőben, valószínűleg ha megfelelően elterjedt lesz, a digitális rendszer valószínűleg megjelennek a DAB vételre alkalmas mobiltelefonok is. Összegezve, ma Magyarországon nagyjából 22 féle hordozható, 4 Hi-Fi tuner, 1 autóba alkalmas, 2 kézi vevő és 2 PC alapú készülék vásárolható meg. Főleg webárúhgázakban tudunk azonban igazán keresgetni, ennek pedig nálunk még nincs meg az igazán kialakult kultusza, hogy igazán elterjedhessenek ezek a DAB készülékek. Ellátogattam egy MediaMarkt üzletbe, felmérni a DAB készülékek jelenlétét, azonban az értékesítő hosszas gondolkozás után csupán egyetlen főként ébresztőórának szánt készüléket tudott mutatni, melynek ára 55.000 forint volt Azért nem lehet azt mondani, hogy ez meglepő, ugyanis 31%-os lefedettségnél nem is lenne reális, ha a fogyasztók megrohannák a boltokat. Azonban már előrelépésnek számít vevőkészülékek internetes megjelenése. (forrás:Bálint

Irén, et al, 2005) 56 szerintem a http://www.doksihu 11 Saját kutatás Széleskörű kérdőíves felmérést készítettem a DAB ismertségéről és a digitális rádiózással kapcsolatos fogyasztói elvárásokról. 11.1 A válaszadók demográfiai jellemzői A kérdőívet 86 Nemek aránya személy töltötte ki, amelyből 33 férfi, ez a kitöltők 38%-a, 60 valamint nő, 50 kitöltők 40 vagyis 53 a 30 62%-a. 20 10 A kitöltők jelentős 0 része, 68 %-a a fővárosban él, mindössze 17%-a Nő Férfi 14. ábra lakik vidéki városban és 3%-a faluban vagy községben. Az életkort tekintve főleg 15 és 34 éves kor közöttiektől kaptam választ, ennek százalékos aránya 92%, ezen kívül 2% a 35 és 44, 5% a 45 és 54, valamint 1% a 65 év felettiek aránya. A legmagasabb végzettség tekintetében a válaszadók 62%-a (53) középfokú, 38%-a (33) pedig felsőfokú besorolást jelölte meg. Jövedelmüket tekintve 35% keres 50000 forint

alatt, 48% 50.000 és 150000 forint között, 9% 151000 és 250000 között és 8% 250.000 felett 11.2 Vélemények a DAB-ról A DAB ismertsége megkérdezett személyek 33%-a Igen Nem 33% mindössze hallotta már valaha a DAB kifejezést, 67%-uk számára azonban 67% a jelenség ismeretlen. 15. ábra 57 teljesen http://www.doksihu A ábrán jól látható, hogy az Hallgatottság internet elterjedtsége ellenére az emberek még mindig 6% szívesebben hallgatják a ’hagyományos’ 73% rádió csatornákat. A megkérdezettek 23% 20% Naponta 73%-a hallgatja kedvelt rádió 56% 15% 6% 1% Hetente Havonta Ritkábban AM/FM Internet rádió 16. ábra csatornáját ’hagyományos’ rádiókészüléken és 56%-a ritkán vagy egyáltalán nem hallgat internetes közegben rádiócsatornákat. A kitöltők által adott DAB pozitív tulajdonságai Vavő egyszerű kezelése válaszok Új és többlet szolgáltatás 5 4 3 2 1 0 alapján

rangsoroltam a digitális rádió legfontosabbnak CD közeli hangminőség tartott tulajdonságait. Ennek érdekessége, hogy a legtöbben az ’új és többletszolgáltatást’ Több rádió csatorna Zavarmentes tiszta vétel választották. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi tapasztalat 17. ábra ábra azt mutatja, hogy csupán akkor előzi meg ez a tulajdonság a „CD közeli hangminőséget”, ha már az emberek használják és ismerik a DAB rendszert. Ebben a rangsorolásban a ’több rádió csatorna’ lett az utolsó, ami azt mutatja, hogy az emberek rádióhallgatási szokásai teljesen azonosultak a jelenlegi csatornák műsorfelépítéseivel. Ez szintén abban az esetben szokott feljebb lépni, amikor az emberek megtapasztalják a DAB rendszer tematikus csatornáinak jellemzőit. 58 http://www.doksihu Helyszín A következő kérdéssel azt mértem fel, hogy ki hol hallgat rádiót. Ez főleg a vevőkészülék gyártók és értékesítők

számára információt. legtöbben 27% Autóban 42% ad Mivel otthon Otthon vagy munkahelyen Gyalogosan 31% vagy munkahelyükön hallgatnak szívesen rádiót, a 18. ábra különböző típusú asztali és számítógépekbe szerelhető vevőkészüléket lehet a legjobban eladni. A második helyen álló kedvelt rádióhallgatási helyszín az autó, bár ennek a piacnak még csekély a felvevő képessége, mivel az országnak csupán a 31% rendelkezik DAB lefedettséggel, leginkább Budapesten és környékén, így ha elhagyják ezt a körzetet megszűnik a vételi lehetőség. Mivel Műfajok a digitális bevezetésével Gyerekprogramok/mesék 3% Irodalom/színház/hangjáték 15% Idegen nyelvű programok 16% Parlamenti közvetítés/politikai 2% Helyi hírek 22% Közlekedési és időjárási 38% Hírcsatorna 36% Humor/kabaré 52% Sport 16% Beszélgetős műsorok 31% Reklámmentes programok 51% Nóta/mulatós 9% Mai slágerek 86% Világzene 56% Klasszikus zene

20% Jazz zene 23% ábra rádió feltehetően tematizálódnak a csatornák, felmértem, hogy milyen műfajú adókat hallgatnának szívesen az emberek. Az eredmények szerint, megkérdezettek legnagyobb hányada a mai slágereket szereti hallgatni, ezt a műfajt a jelentős többség, A legkevesebb jelölést (0%) pedig a „parlamenti és politikai műsorok” kategória kapta. 59 a válaszadók 86%-a jelölte be. közvetítés 19. ábra a http://www.doksihu A jelenlegi rádió készülékek nem képesek digitális fogadni jeleket, fontosnak Költekezési hajlandóság a 38 ezért tartottam rákérdezni, hogy 23 mennyit 8 költenének új vevőkészülék beszerzésére. 12 3 1 1 Legtöbben, azaz 44% 10.000 forint alatti összeget szánna az új készülék megvásárlására. 20. ábra Érdemes megvizsgálni azonban azt is, hogy milyen tartalmak, valamint mennyi digitális platformon lévő program ösztönözné a fogyasztókat a

készülékek beszerzésére. Vásárlást ösztöző szolgáltatások Műsor adatok mejelenítése 19% Adás késleltetett meghallgatása 17% Állókép megjelenítése 3% Fájl/szoftver letöltések 3% Megállapítható, hogy a műsor adatinak megjelenítése, az adások késleltetett meghallgatásának lehetősége, valamint a műsorok felvételi lehetősége kimagaslóan Video 6% ösztönzőleg Aktuális közlekedési információk 6% készülékvásárlási hajlandóságára. Multimédiás anyagok 5% Készüléken követhető hat a hallgatók A kitöltők 21%-a legalább 3, 40%- 9% Műsorfelvételi lehetőség 17% Műfaj szerinti állomáskeresés 16% a legalább 5 és 27%-a legalább 10 meglévő csatorna esetén vásárolna készüléket. 21. ábra 60 http://www.doksihu A felmérésem továbbá rávilágít arra is, hogy az emberek érdekli a többségét nem digitális rádió bevezetése, kis részük pedig azt sem tudja, miről van

szó. Várakozások Nem is értem 7% Igen 38% Megfelelő kommunikációval be kellene mutatni a digitális televíziózáshoz hasonlóan a Nem 55% digitális rádiózást is, hogy szélsebb rétegek legyenek tisztában annak 22. ábra jelentőségével és előnyeivel. 61 http://www.doksihu 12 Konklúzió A rádiózás jövője nem képzelhető el a digitális átállás nélkül. A világ számtalan rendszert dolgozott már ki ennek végrehajtására, ám a legkorszerűbb és legelterjedtebb ezek közül a DAB. A DAB országos lefedettséget biztosító, tömegigények kielégítésére tervezett rádiórendszer. Ennek a rendszernek a segítségével megszűnhetnek a frekvenciaszűkösség problémái, mivel egyetlen frekvencián akár 16-18 csatornát lehet sugározni. Így a piacra belépni vágyó új tartalomszolgáltatók előtt megnyílhatnak a kapuk. Ennek nem csak gazdasági jelentősége van, hanem a tartalomszolgáltatók közti versenyt is ösztönzi, ami

viszont a tartalmak minőségi javulását segítheti elő. A hallgatók számára is számtalan előnye van a rádió digitalizációjának, mint például a zavarmentes tiszta vétel, ami által közel CD minőségben lehet hallgatni a rádiót, szélesebb a műsorkínálat, a többletszolgáltatásokról már nem is beszélve. A digitális rádiósugárzás továbbá lehetővé teszi a különböző rádió csatornák témák szerinti specializálódását is. Ez az úgynevezett tematizálódás a hirdetők szempontjából azt jelenti, hogy sokkal pontosabban tudják hallgatóikat megszólítani valamint a szórást minimálisra lehet csökkenteni, így jóval hatékonyabban érhetik el a célközönséget. Abban az esetben, ha az új technológia elnyeri a fogyasztók tetszését, nemcsak, hogy bővülhet a hallgatók köre, de a többletszolgáltatások hatására valószínűsíthetően hosszabb időt is töltenek majd a készülékek előtt. Ez pedig hatalmas vonzerőt jelenthet

a hirdetők számára. A rádiós hirdetések hosszú ideje zuhanó tendenciát mutatnak, ami veszélyezteti a rádióállomások működését és az állam frekvencia felhasználásból származó adóbevételeinek a befolyását. Tehát több szempontból is fontos a digitális átállás mielőbbi végrehajtása. Vidéken is megjelenhetnek a tematikus csatornák, ezzel tovább aprózódik ugyan a rádiós piac, de eddig el nem ért hallgatókat is meg lehet szólítani. Az új rádiók szűk célközönséghez szólnak és az egymás elleni küzdelmek helyett, az egymás mellett élés alakulhat ki. Elindulhatnak az idősebbeknek, a fiatalabbaknak és egyéb, a mai médiából kiszoruló rétegeknek szóló állomások is. Az egy felületen megjelenő csatornák számának növekedésével, a társadalom szélesebb rétegei szólalhatnak meg országos közönség előtt, mint amire a mai médiarendszer lehetőséget ad. Fontos megemlíteni az 62 http://www.doksihu azonos

esélyű vételt, hiszen manapság is számos helyi vagy közösségi adó érhető el, amelyek azonban csak szűk közönség számára hozzáférhetőek pénzügyi, technológiai vagy földrajzi akadályok miatt. Ma Magyarországon, igaz csupán Budapesten és környékén lehet DAB sugárzású rádióállomásokat hallgatni, a fejlődés azonban folyamatosnak mondható. A rádiós piac ennek megfelelően kezd felzárkózni. A nagy elektronikai üzleteket ugyan még nem árasztották el az új vevőkészülékekkel, de az internetes webshop-okban már megfelelő kínálatot találhatunk. Ha megtörténik az analóg televíziós sugárzás, a rádiózás területén szintén felgyorsulhatnak az események. A DAB iránt azonban, legfőképpen a szükséges ismeretek hiányában, még nincs meg az elegendő társadalmi igény. Meggyőződésem, hogy egy, a MinDigTV-hez hasonló kommunikációs kampány sokat segíthetne abban, hogy az emberek megismerjék ezt az újfajta technikát. A

megfelelő ismertség elengedhetetlenül fontos a bevezetési folyamat felgyorsításához, mely elősegíthetné a digitális földfelszíni rádió műsorszórás jövőjének sikeres megalapozását. 63 http://www.doksihu Irodalomjegyzék  109/2007. (V 15) Korm rendelet az egységes digitális rádió-távközlő rendszerről  1014/2007. (III 13) Korm határozat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól  1996. évi I törvény a rádiózásról és televíziózásról  2003. évi C törvény az elektronikus hírközlésről  2007. évi LXXIV törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól  (A)DÁS, 2007, A Digitális Átállás Stratégiája  Bálint Irén, 2007, Új alkalmazások bevezetési lehetőségének vizsgálata a műsorszóró frekvenciasávokban, Híradástechnika  Bálint Irén, Balla Éva, Biró József, Dr. Molnár Adél, Hargitai Adél, Tímár Sándor, 2005, A

földfelszíni digitális rádió műsorszórás (T-DAB) bevezetése Magyarországon  Csepeli György, Dessewffy Tibor, Hammer Ferenc, Kitzinger Dávid, Magyar Gábor, Monory Mész András, Rozgonyi Krisztina, Közszolgálat a digitális korban, 2007 nyár, Médiakutató  Enyedi Nagy Mihály, 2006, Közmédia 2010  Enyedi Nagy Mihály, 2009, Köznyilvánosság, Te buta!  Gálik Mihály, 2008 nyár, A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában, Médiakutató  Hargitai Henrik, Tímári Sándor, Sütő László, Bálint Irén, Balla Éva, Biró József, Szombathy Csaba, 2006 tél, Médiakutató  Kissné Akli Mária, 2007, Gondolatok a GE06 Terv magyarországi megvalósításáról, Híradástechnika  Polyák Gábor, 2008, A médiarendszer kialakítása, HVG-orac Lap- és Könyvkiadó Kft  Tiszttartó Titusz, 2007, Gondolatok a digitális átállás időszakának rádiózásáról, Alkalmazott

Kommunikációtudományi Intézet  Dr. Gschwindt András, 2004, A 30 MHz alatti műsorszórás új rendszere  Dr. Kovács Imre, 2006, Digitális rádió-műsorszórás Európában (a T-DAB rendszer), Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet 64 http://www.doksihu  Dr. Nyakas Levente, 2008, Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet  Dr. Sarkady Ildikó, 2007, Magyar Rádió Zrt észrevételei a „Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára” című anyaghoz  Dr. Sárkány Tibor, 2005, A digitális világrádió története, Híradástechnika  www.ahrthu  www.frekvenciahu  www.infovilaghu  www.digitalisradiofreebloghu  www.nhhhu  www.worlddaborg 65 http://www.doksihu Melléklet Ábrák 5. ábra: Reflexió jelenség a rádióvételben (forrás: Bálint Irén,

et. al, 2005, 24) 4. ábra: Egyfrekvenciás hálózat elméleti felépítése (forrás: Bálint Irén, et. al, 2005, 24) 66 http://www.doksihu Táblázatok 5/a. táblázat: A VHF sávban kiosztható T-DAB frekvenciablokkok (forrás: www.frekvenciahu) Frekvenciatartomány (MHz) 174.0-1810 181.0-1880 188.0-1950 195.0-2020 202.0-2090 209.0-2160 216.0-2230 223.0-2300 230.0-2400 T-DAB blokkok száma Blokk-közép frekvencia (MHz) Blokk sávszélesség (MHz) Alsó védősáv (kHz) Felső védősáv (kHz) 5A 5B 5C 5D 6A 6B 6C 6D 7A 7B 7C 7D 8A 8B 8C 8D 9A 9B 9C 9D 10A 10B 10C 10D 11A 11B 11C 11D 12A 12B 12C 12D 13A 13B 13C 13D 13E 13F 174.928 176.640 178.352 180.064 181.936 183.648 185.360 187.072 188.928 190.640 192.352 194.064 195.936 197.648 199.360 201.072 202.928 204.640 205.352 208.064 209.936 211.648 213.360 215.072 216.928 218.640 220.352 222.064 223.936 225.648 227.360 229.072 230.784 232.496 234.208 235.776 237.488 239.200 174.160 - 175696 175.872 - 177408

177.584 - 179120 179.296 - 180832 181.168 - 182704 182.880 - 184416 184.592 - 186128 186.304 - 187840 188.160 - 189696 189.872 - 191408 191.584 - 193120 193.275 - 194832 195.168 - 196704 196.880 - 198416 198.592 - 200128 200.304 - 201840 202.160 - 203696 203.872 - 205408 205.584 - 207120 207.296 - 208832 209.168 - 210704 210.880 - 212416 212.596 - 214128 214.304 - 215840 216.160 - 217696 217.872 - 219408 219.584 - 221120 221.296 - 222832 223.168 - 224704 224.880 - 226416 226.592 - 228128 228.304 - 229840 230.016 - 231552 231.728 - 233264 233.440 - 234976 235.008 - 236544 236.720 - 238256 238.432 - 239968 160 176 176 176 336 176 176 176 320 176 176 176 320 176 176 176 320 176 176 176 336 176 176 176 320 176 176 176 336 176 176 176 176 176 176 32 176 176 176 176 176 36 176 76 176 320 176 176 176 336 176 176 176 320 176 176 176 336 176 176 176 320 176 176 176 336 176 176 176 176 176 176 32 176 176 32 67 http://www.doksihu 7. táblázat: VHF sávú T-DAB tervezésére szánt

referencia hálózat paraméterei (forrás: Bálint Irén, et. al, 2005, 33) Vételi mód Hálózat típusa Ellátási területek alakja Adók száma Adók elhelyezkedése Adók körzeti távolsága d (km) Ellátási terület átmérője D (km) Adóantenna magassága (m) Külső adók antennakarakterisztikája Központi adók antennakarakterisztikája Külső adók ERP-je (dBW) Központi adók ERP-je (dBW) Mozgó Beltéri hordozó Zárt Hexagon 7 Hexagon 60 120 150 Irányított 12 dB csillapítás 240° szögben Körsugárzó Zárt 7 Hexagon 60 120 150 Irányított 12 dB csillapítás 240° szögben Körsugárzó 30.0 20.0 39.0 29.0 68 http://www.doksihu Kérdőív 5. Nettó havi jövedelem 1. Nem □ Férfi □ Nő □ 50.000 alatt □ 50.000-150000 □ 151.000-250000 □ 250.000 felett 2. Lakhely □ Budapest □ Vidéki város □ Falu vagy község 6. Hallott már a „DAB”-ról? □ Igen □ Nem 3. Életkor □ 15 alatti □ 15-24 □ 25-34 □ 35-44 □

45-54 □ 55-64 □ 65 feletti 7. Milyen rendszerességgel hallgat AM/FM rádiót? □ Naponta □ Hetente □ Havonta □ Még ritkábban 8. Milyen gyakran hallgat internetrádiót? 4. Legmagasabb végzettség □ Naponta □ Hetente □ Havonta □ Még ritkábban □ Általános iskola □ Középfokú □ Felsőfokú 69 http://www.doksihu 9. Mit tart fontosnak a digitális rádiónál? Kérem, a szempontokat osztályozza egy 1-től 5-ig terjedő skálán. (1-egyáltalán nem fontos/5-nagyon fontos) □ Szélesebb programválaszték □ A vevő egyszerű kezelése □ FM-nél jobb hangminőség □ Új és több szolgáltatás □ Zavarmentes, tiszta vétel 10. Hol szeretne leginkább digitális rádiót használni? □ Otthon vagy munkahelyen □ Autóban □ Hordozható készüléken (gyalogosan/utazás közben) 11. Milyen típusú állomásokat hallgatna szívesen digitális rádión? (Jelölje be az 5 legszimpatikusabb típust.) □ Jazz zene □ Klasszikus zene □

Világzene □ Mai slágerek □ Nóta/mulatós zene □ Reklámmentes program □ Beszélgetős műsorok □ Sport □ Humor, kabaré □ Hírcsatorna □ Állandó közlekedési és időjárás □ Parlamenti közvetítés, politikai műsorok □ Idegen nyelvű programok □ Irodalom, színház, hangjáték □ Gyerekprogramok, mese információk □ Helyi hírek, információk 70 http://www.doksihu 12. Milyen többletszolgáltatások ösztönöznék Önt digitális vevőkészülék vásárlására? (Jelölje be a 3 legfontosabb többletszolgáltatást.) □ Műfaj szerinti állomáskeresés □ Műsor felvételi lehetőség MP3-ba □ A vevőn követhető programújság □ Internet alapú, szerkesztett multimédiás anyag (weboldalak) □ Aktuális közlekedési információ □ Videó □ Külön fájl, ill. szoftver letöltés (pl demo szoftverek, egyszerűbb játékok, zeneszámok, stb.) □ Állóképek megjelenítése (pl. lemezborító, műsorvezető képe, témához

kapcsolódó háttérképek, stb.) □ Az adás késleltetett meghallgatási lehetősége □ Műsorelem adatainak részletes megjelenítése (pl.: zeneszám címe, előadó neve, album címe, a műsor telefonszáma, stb.) 13. Milyen készüléken hallgatná legszívesebben digitális rádiót? (Jelölje be a 3 legszimpatikusabb készüléket.) □ HiFi DAB tuner □ Többfunkciós HiFi torony □ Hordozható, beépített hangszórós készülék (táskarádió) □ MP3/MP4 lejátszóba épített DAB vevő □ Autós vagy GPS-szel kombinált DAB vevő □ TV és DAB vételre alkalmas készülék □ PC/laptophoz használható DAB vevő http://www.doksihu 14. Hány kizárólag digitális rádión fogható és Önt érdeklő adó megléte esetén szerezne be bármilyen DAB vételre alkalmas készüléket? □ Már 1-nél □ Legalább 3-nál □ Legalább 5-nél □ Legalább 10-nél □ Nem költenék DAB vevőre 15. Mekkora összeget szánna az Önnek megfelelő DAB vételre

alkalmas eszköz beszerzésére? □ Nem költenék rá □ 10.000 Ft alatt □ 10.000-20000 Ft között □ 20.000-30000 Ft között □ 30.000-40000 Ft között □ 40.000 Ft felett □ Már van DAB vevőm 16. A digitális rádió bevezetésének határideje 2014 Az átállással átrendeződnek a piaci szerepek. Ön várja az átállást? □ igen, szeretném már látni □ nem, különösebben nem érdekel □ nem is értem, miről van szó 72