Economic subjects | World economics » Csatlós Veronika - Magyar és orosz kapcsolatok, a két ország gazdasági és kereskedelmi viszonya, forgalomelemzés

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány MAGYAR-OROSZ KAPCSOLATOK A KÉT ORSZÁG GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI VISZONYA – FORGALOMELEMZÉS Készítette: Csatlós Veronika Budapest, 2004. http://www.doksihu Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .- 3 1 A MAGYAR – SZOVJET/OROSZ KAPCSOLATOK 1991 VÉGÉIG - 6 11 Magyarország lépései a nyugati világ felé - 10 2 MAGYARORSZÁG EU CSATLAKOZÁSA, ÉS ANNAK HATÁSAI - 12 3 A MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELMI

ÁRUFORGALOM HELYZETE 1992-TŐL .- 15 31 Magyar-orosz áruforgalom 1992 és 1997 között - 20 32 1998 – A válság éve - 26 321 A külkereskedelmi forgalom alakulása 1998-ban - 30 33 Külkereskedelmi kapcsolatok 1999 - 2003 között- 34 331 Általános helyzetkép- 34 332 A külkereskedelmi árucsere-forgalom helyzete - 37 333 Kitekintés 2004-re - 45 4 KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE-MOZGÁS - 46 41 A Magyarországra érkezett külföldi működő tőke- 46 42 Magyar tőkebefektetések külföldön 50 4.3 Oroszország, mint tőkeexportőr 53 4.4 Hogyan lehet visszaszerezni az orosz piacot – piacra lépési korlátok 55 BEFEJEZÉS . 59 Táblázatok, ábrák jegyzéke . 62 Irodalomjegyzék . 64 -2- http://www.doksihu BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájául a magyar-orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bemutatását választottam, mivel eddigi életem folyamán fontos szerepet játszott az orosz nyelv. Édesapám hosszú ideig – 6 évig tartózkodott kint a

Szovjetunióban, így már gyerekkoromban viszonylag szoros kapcsolatba kerültem a nyelvvel. Később komolyabban is elkezdetem foglalkozni vele, és ma már szakmai gyakorlatomat a Honvédség Beszerzési Hivatalánál töltöm, ahol folyamatosan használni tudom a nyelvet, és folyamatos kereskedelmi tevékenységet folytatunk az orosz féllel. Dolgozatom célja, hogy a két ország viszonylatában bemutassam – nagyobb mértékben a gazdasági, és kisebb mértékben a politikai – kapcsolatokat. Így a dolgozat első részében bemutatom az általános viszonyt a két állam között egészen az 1991-es év végéig, az EU társulási szerződés aláírásáig, majd ezt követően, 1992-től kezdődően a külkereskedelmi kapcsolatokat, kiemelten az orosz működő tőke megjelentését a magyar piacon, egészen napjainkig. Ezt követően a dolgozat utolsó, záró részében következtetéseket vonok le azt illetően, hogy az utóbbi évtizedben miért alakultak így a

gazdasági kapcsolatok, mit kellett volna, és mit kell a magyarországi vállalkozóknak tenniük ahhoz, hogy „vissza tudják szerezni” az orosz piacot, és hogyan tudnak ott versenyképesek maradni. Magyarország számára fontosnak tartom, hogy a befektetők és vállalkozók újra „helyzetbe” kerüljenek az orosz piacon, ám ehhez lényeges, hogy tanuljunk eddigi hibáinkból, és belássuk mit tettünk rosszul, és mit kellett volna másként tennünk a rendszerváltást követően. Oroszország hatalmas lehetőségeket rejt magában a magyar vállalkozók számára, ezért nagyon fontos helyreállítani, illetve javítani a két ország közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat, hogy a jelentős magyar kereskedelmi passzívumot valamilyen módon csökkenteni tudjuk. 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagjává vált A magyar kereskedelem legnagyobb hányada ezzel a régióval realizálódik: a magyar kivitel kb. ¾-e az Unió országaiba

irányul, míg a behozatal „csupán” 3/5-e érkezik onnan. Az import -3- http://www.doksihu fennmaradó hányadának igen jelentős része az orosz régióból származik, ezért olyan fontos, hogy Magyarország nagyobb figyelmet fordítson Oroszországra és a többi szovjet utódállamra. A volt Szovjetunióval Magyarország 1991-ben még az összes kivitel 12%-át, a behozatal 14,3%-át bonyolította le. Az 1 sz táblázat szerint az orosz térség 1991 és 1993 között egyre nagyobb szerepet töltött be a magyar külkereskedelemben, ám ezt követően egyre hátrább szorult Magyarország kereskedelmi partnereinek listáján. Bár 1996-tól kezdődően a táblázatban az Oroszországgal folyatatott kereskedelmi adatokat vettem alapul, jól látható, hogy egyre kisebb az orosz fél részesedése a magyar kivitelben, illetve behozatalban. 1. sz táblázat Magyarország a volt Szovjetunióval folytatott kereskedelmének változásai Év Kivitel (%) Behozatal (%) 1991

12 14,3 1992 13,1 16,8 1993 15,2 21,8 1994 11,6 15 1995 11,0 14,8 1996‫٭‬ 4,9 11,3 1997 5,1 9,2 1998 2,9 6,5 1999 1,4 4,9 2000 1,6 8,1 2001 1,6 7,0 2002 1,3 6,1 2003 1,5 6,2 Forrás: Magyarország külgazdasága 1993-2003. ‫٭‬1996-tól az Oroszországgal folytatott kereskedelmi adatokat vettem alapul. -4- http://www.doksihu Mivel Magyarország nyitott gazdaságú kis ország, amely – ráadásul – energiahordozókban és nyersanyagokban nem bővelkedik, így ezen a téren rá van utalva az orosz energiaforrásokra. Korábban a Szovjetunió Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere volt – ma már jelentősen visszaszorult, és „csak” az első tíz között szerepel. Dolgozatom utolsó fejezetében szeretnék arra rávilágítani, miért alakultak így a két ország között a kapcsolatok, és mit kell, illetve kéne a magyar vállalkozóknak tenniük ahhoz, hogy az orosz piacon jelenlevő konkurenciával

felvehessék a versenyt. Az alábbi kutatási kérdésekre szeretnék választ adni: • Miért szorult vissza Oroszország egyre inkább Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei között? Hol helyezkedik el ma a listán? • Hogyan hatott az 1998-as orosz válság a két ország közötti viszonyra? • A válságot követően miért szorul vissza egyre inkább Oroszország? • Hogyan viszonyult Oroszország Magyarország Európai Uniós csatlakozásához? Hogyan hatott a magyar-orosz viszonyra a csatlakozás? • Mit lehet tenni, hogy a magyar vállalkozók versenyképesek tudjanak maradni az orosz piacon? Hogyan lehet visszaszerezni az orosz piacot? -5- http://www.doksihu 1. A MAGYAR – SZOVJET/OROSZ KAPCSOLATOK 1991 VÉGÉIG A Szovjetunióban 1964. októberében Brezsnyev került a pártfőtitkári székbe Az általa bejelentett intézkedés-csomag a várt piaci szocialista reformok elutasítását jelentették. Az alapkoncepció az volt, hogy

mindazt, amit a növekedés szempontjából a szovjet gazdaság, illetve a rendszer nem volt képes előállítani, azt nyugatról importálni akarták. Brezsnyev szemében a pillanatnyi stabilitás volt az elsődleges A két olajárrobbanás azonban hatalmas lehetőséget jelentett a párt számára, ami még rövid időre életben tartotta az akkor már életképtelen rendszert.1 Ebben az időszakban nagyon jelentős különbség volt a látszat és a valóság között. A látszat a mutatók javulását, illetve stabilitást mutatta, míg a fejlődési dinamika és az egész rendszer fenntarthatósága szempontjából hatalmas mulasztásokra került sor. Ennek következtében a Szovjetunió lemaradt a technikai fejlődés terén, így az ország a hetvenes-nyolcvanas években elzárkózott, és államilag ellenőrzött késői ipari társadalom maradt. Krónikus versenyképtelenség állandósult az országban, ami önálló válságtényezőként jelentkezett az

összeomláskor. A birodalom számára nem volt más perspektíva, mint a váltás, azonban a szovjet vezetők a döntés- és kockázatkerülés mellett döntöttek. 1982-ben Andropov került a pártfőtitkári székbe. Célja volt az alapvető társadalmi viszonyok megőrzése, a szovjet gazdaságban rejlő tartalékok kihozása, ezért előirányozta a Szovjetunió nyugati országokhoz viszonyított lemaradásának csökkentését2; illetve a párt erkölcsi tekintélyének helyreállítását. Azonban ezek a célok nem valósulhattak meg Andropov korai, 1984-es halála következtében. Helyére Konsztantyin Csernyenkó lépett, aki a 1 Az olajválságból 120 milliárd dollárra becsülik az ország nyereségét, ami az 1992-es összes nettó orosz külső adóság kétszerese. A párt 1984-85-ben egy újabb, harmadik olajárrobbanásra számított, ami azonban nem következett be – ehelyett az olajár teljes egészében összeomlott, ami a szovjet modell összeomlását is

jelentette egyben. 2 A gazdasági reformokat Andropov az önigazgatás és a piacgazdaság kombinációjával képzelte el. -6- http://www.doksihu hagyományos párt apparátus képviselője volt. Az ő igen rövid tevékenységét 1985-ben Mihail Gorbacsov követte. Az ő hatalomra lépésekor a szovjet birodalom már válságban volt, a gazdaság egésze katonai céloknak volt alárendelve, éppen ezért a Szovjetunió képtelen volt arra, hogy felvegye a gazdasági versenyt az Amerikai Egyesült Államokkal. A szovjet reformereknek nem volt részletesen kidolgozott programja, és a jövőre vonatkozó elképzeléseik is elég zavarosak voltak. Azzal azonban tisztában voltak, hogy az ország gazdasági és társadalmi szerkezete súlyos helyzetbe került, és külpolitikai környezete is lényegesen kedvezőtlenebbé vált. A válságot azonban nem kizárólag a műszaki fejletlenség okozta - a rendszeresség és stabilitás hiánya teljes mértékben gátolta az

innovációt; a hatalmi ágak egymástól nem voltak függetlenek, így hiányoztak az önkényuralmat korlátozó szabályok is. Az egész rendszer teljes egészében innováció-ellenes volt, így alapjaiban zárta ki a modernizáció lehetőségét, nem volt alkalmas arra, hogy a jóléti rendszert, vagy a szovjet külpolitikai pozíciókat fenntartsa. Bár Gorbacsov próbált reformokat bevezetni – ilyenek voltak a fejlesztési tempó gyorsítása, az új iparosítás, a külpolitikában új gondolkodásmód bevezetése, az adminisztratív változások és kádercserék – mindezek ellenére a gazdaság nem lépett növekedési pályára, sőt a mutatók tovább romlottak. A gorbacsovi reformok abból indultak ki, hogy a Szovjetunió a világgazdaság egyik vezető szereplője maradjon, olyan más hatalmakkal szemben, amelyek mind katonailag, technológiai színvonalukat tekintve, illetve politikailag is nagyobb potenciált képviselnek. Azonban saját bürokratikus volta miatt

a szovjet birodalom nem volt képes beilleszkedni a nemzetközi piacgazdasági viszonyok közé. Azonban már Brezsnyev politikájában is megfogalmazódott az a gondolat, hogy a Szovjetunió nem Ázsiában, hanem Európában akarja beteljesíteni saját jövőjét. Éppen ezért nem áll(t) érdekében, hogy az Európai Közösséget megingassa. Gorbacsov tevékenysége alatt a szovjet modell elvesztette létjogosultságát, mégsem lépett más rendszer a helyébe. 1988 és 1991 között számos reformkísérletet próbáltak végrehajtani, azonban egyik sem sikerült, főként azért nem, mert a fennálló -7- http://www.doksihu tulajdonosi viszonyokat nem volt szándékukban megváltoztatni. Ennek következtében a rendszer összeomlott. Dominóeffektust indult el a térségben, ami a kelet-közép-európai országokból indult ki. Az egész keleti régió veszélybe sodródott, ugyanis nem csak a szocialista rendszer omlott össze, de az ebben a térségben kialakult

nemzetközi munkamegosztás3 is válságba került, így kereskedelmi irányváltásra volt szükség. Magyarország számára létfontosságúvá vált, hogy lazítson a KGST kapcsolatokon, mivel a Szovjetunióval folytatott torz gazdasági rendszerben a magyar gazdaság nem volt képes fejlődni. Ennek oka a szovjet piacon konzerválódott helyzet volt4. A tudatos lazítást indokolta az is, hogy a magyar többletexport révén az év végi elszámoláskor a többletet a szovjetek nem akarták kurrens árukkal kiegyenlíteni; a szovjet piac a továbbiakban már nem volt előnyös a magyar ipar számára; a működőképes piacgazdaság kiépítését akadályozták a fennálló szovjet gazdasági rendszerre épülő kapcsolatok. 1988 év végére a szovjet birodalom gazdasági helyzete jelentősen leromlott. A gazdaság hanyatlása és a súlyos élelmiszerhiány következtében a társadalmi feszültségek egyre jobban kiéleződtek. Az 1989-1990-es években nagy változás

ment végbe: egyrészt a tagországok egyre kevésbé voltak érdekeltek a meglévő rendszer fenntartásában, így megkezdődött a KGST bomlási folyamata5, másrészt már a szovjet vezetés lemondott a kelet-közép-európai befolyás fenntartásáról. A szovjet rendszer összeomlásának több válság egyidejű jelentkezése volt az oka (Csaba L, 2000 (2)). 3 Magyarország 1949-ben vált a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) tagjává, melynek keretében egy paradox gazdasági helyzet alakult ki a Szovjetunió és a magyar állam között, amelyben Magyarország a szovjet nyersanyagért cserébe a birodalomnak megfelelő ipari termékekkel fizetett. Tehát az ország kettősen is függött a szovjet gazdaságtól: egyrészt az importált szovjet nyersanyagtól, másrészt a Szovjetunióba irányuló magyar export miatt az ottani piac felvevőképességétől. 4 A szovjet piacon nem voltak hajlandóak megfizetni a modernebb ipari termékeket, ezáltal

gyakorlatilag konzerválta a magyar ipart. 5 A nemzetközi irodalomban még mindig viták vannak azzal kapcsolatban, hogy a KGST-t fokozatosan, több lépcsőben kellett volna megszűntetni, vagy egyszerre. Véleményem szerint az akkori rendszert csak egy lépésben lehetett megszűntetni, ezen felül a magyar vállalkozókat az államnak olyan helyzetbe kellett volna hoznia, mint amilyenben a szovjet/orosz piacon jelenlevő konkurencia volt. -8- http://www.doksihu - A rendszer alapvető vonása volt a külvilágtól való elzárkózás – ez a jellemvonás azonban az 1970-es, 1980-as években már nem volt fenntartható, ezért a birodalom a nyugati világ felé fordult, és függőségi helyzetbe került. - Egyre nyilvánvalóbbá vált a gazdaság alacsony szintű versenyképessége. - A gazdaság képtelen volt arra, hogy a külvilágban történt változásokra reagáljon, a birodalom életképtelen volt a globlizálódó világban. - Kiéleződtek a technikai lemaradás

jelei. - Az ország-csoporton belül kialakult nemzetközi munkamegosztási rend is válságba került. - A társadalmi viszonyokat is át kellett alakítani. 1990-91-től a legtöbb volt szocialista ország áttért a konvertibilis elszámolásra, melynek következtében a gazdasági együttműködés visszaesett6. A KGST már ekkor elveszette létezésének jogalapját, azonban csak 1991 nyarán szűnt meg. 1989-1990 folyamán a szovjet befolyás alá tartozó országokban megindult a rendszerváltás folyamata – a Szovjetunió felbomlott. Magyarország a nyugati országok felé fordult, kereskedelmi partnereivel is áttért a konvertibilis elszámolási módra, és később ezen folyamat eredményeként 1996-ban bevezették a forint konvertibilitását. Összegzés: a gazdasági rendszer felbomlása komoly hatással volt a tagországok gazdaságára. A kapcsolatok megszűnésével Magyarországnak is új érdekeltségek és lehetőségek után kellett néznie, mindemellett a

volt KGST-tagországokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokra továbbra is szüksége volt, mivel azokat már ismerte, földrajzilag közel helyezkedtek el, és mert nyersanyagok tekintetében a magyar gazdaság továbbra is függött Oroszországtól.7 6 Hiszen átváltható pénzért azt vett, amit akart, míg az előző rendszerben csak azt tudott vásárolni, amit adtak neki. 7 Magyarország és az Oroszországi Föderáció, illetve annak jogelődje, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság 1991. december 6-án kötött alapszerződést Ez megteremtette az új típusú, a felek egyenlőségén, a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló államközi kapcsolatok alapjait és kereteit (http://www.hungarymidru/Hungary/otn huhtml) -9- http://www.doksihu 1.1 Magyarország lépései a nyugati világ felé Magyarország megpróbált a nyugati országok felé orientálódni, így az 1980-as évek második felétől jelentős fejlemények

következtek be a magyar-EK kapcsolatok tekintetében. Jelentős fejlődésen ment keresztül az intézményi és gazdasági együttműködés. Ezek a változások azért nagyon fontosak Magyarország számára, mert az Európai Unióhoz való integráció alapját jelentik. Az 1980-as évtizedet megelőzően a magyar állam és az EGK között ugyan létezetek kereskedelmi kapcsolatok – amelyek fontos szerepet játszottak –, ám politikai, diplomáciai téren ezek a kapcsolatok egyáltalán nem léteztek. Az első változást az 1960as évtized végén kötött technikai jellegű megállapodások jelentették Magyarország számára azért volt szükség ezekre a megállapodásokra, hogy javítsa saját mezőgazdasági termékeinek európai piacokra való jutását. Ezt követően az ország 1973-ban csatlakozott az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez (GATT). „Magyarország (és a további kelet-közép-európai csatlakozók) szándéka az volt, hogy a GATT

segítségével törnek ki a kelet-európai izoláltságból. Magyarország előtt kettős cél lebegett, amikor csatlakozását szorgalmazta: egyrészt minden szerződő fél biztosítja számára vámszempontból a legnagyobb kedvezményt és a diszkriminációmentességet, másrészt jogi garanciát remélt arra, hogy az EK lebontja a Magyarországgal mint állami kereskedésű országgal szemben fenntartott diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat.” ( Dr. Majoros Pál (1999)p77) Az 1970-1980-as években Magyarország és a Közösség ún. szektorális megállapodásokat írt alá, amelyek értelmében a magyar állam önkéntes exportkorlátozást vállalt az európai integráció piacán. 1988-ban megkötöttek egy kereskedelemről, valamint kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást.8 Az integráció elismerte, hogy Magyarország a KGST-n belül önálló fejlődési utat járt be (Dr. Majoros Pál, 1999). 8 Ennek előzménye volt,

hogy 1988 nyarán az EK és a KGST nyilatkozatot tett egymás kölcsönös elismeréséről. - 10 - http://www.doksihu A magyar állam és az EK közötti kapcsolatok öt szakaszra bonthatóak (Dr. Majoros Pál, 1999): 1. 1988-89 – a gazdasági kapcsolatok fejlődésnek indulnak, jellemző a békés egymás mellett élés. 2. 1990-91 – a segítség nyújtás szakasza: pl.: a demokrácia és a piacgazdaságra való áttérés támogatása céljából a Közösség 5 évvel előbbre hozta a diszkriminatív mennyiségi korlátok felszámolását; Magyarországot az Általános Vámpreferencia Rendszer (GSP) hatálya alá sorolta.9 3. 1992-1998 – az együttműködési szakasz: 1991. decemberében aláírták a társulási szerződést, amely egy aszimmetrikus megállapodás, amely az ipari szabad kereskedelmet és mezőgazdasági preferenciális kereskedelmet célozta meg. Ezt követően Magyarország 1994 április elsején benyújtotta csatlakozási kérelmét az

Európai Unióhoz. A tényleges csatlakozási tárgyalásokat 1998. március 31-én kezdték meg 4. 1998-2004 – a csatlakozási folyamat szakasza. 5. 2004. május 1-jétől – az integrációs tagság szakasza Összegzésként elmondható, hogy a kelet-közép-európai régióban megindult rendszerváltási folyamatnak, illetve számos más külső tényezőnek köszönhetően összeomlott a Szovjetunió, és megszűnt a KGST különleges védettséget nyújtó intézményrendszere is. Ezt követően Magyarország egyre inkább arra törekedett, hogy be tudjon illeszkedni a nyugat-európai integrációba, be tudjon kapcsolódni a világgazdasági versenybe, ahol versenyképességét meg is tudja tartani. 9 „A demokratikus rendszerváltás volt az előfeltétele annak, hogy az EK ne csak egyoldalú, tehát bármikor visszavonható formában nyújtson a magyar termékek számára preferenciális piacra jutási feltételeket, hanem kétoldalúan, szerződésben, hosszú távra

kötelezze el magát” (Dr. Majoros Pál (1999)) - 11 - http://www.doksihu 2. MAGYARORSZÁG EU CSATLAKOZÁSA, ÉS ANNAK HATÁSAI Az Európai Unióban a kereskedelempolitika teljesen közösségi hatáskörbe tartozik – ezért a nemzeti érdekek korlátozottan érvényesülhetnek ezen a téren -, ezzel ellentétben viszont a kereskedelemfejlesztés az egyes tagországok hatáskörében maradt10. Magyarország számára már a csatlakozás előtt is az Unió 15 tagországa volt a legfontosabb kereskedelmi partner. A csatlakozást követően pedig a 25 tagország által alkotott egységes belső piac lett a legfontosabb. A csatlakozás előtt 2003-ban a 15 tagállam a magyar export 73,6%-át vette fel. A 25 országgal folyatott kereskedelem már 1999 óta stabil, és soha nem csökkent 80% alá. A fennmaradó többi ország (lsd: USA, Oroszország, stb.) a kivitel ötödén osztozott Az EU import oldalon is nagyon fontos partner Magyarország számára: a behozatal kb.

kétharmada származik onnan A 15 állam részaránya a magyar importban 1997 és 2003 között 55,1% és 64,4% között mozgott. Az EU-n kívüli országok aránya a behozatalban 1997-2003 között 30-35% körüli volt. Magyarország EU csatlakozása miatt nem áll be különösebb változás az Oroszországgal folytatott kereskedelem vámszintjében. Azonban a Magyarországon (és az EU más tagországaiban) jelen levő orosz vállalkozások versenyképessége javul, mivel az Unió a fejlett technológiát képviselő termékekre alacsonyabb vámszintet alkalmaz. Az Oroszországba irányuló magyar export esetében nincs változás a tranzakciós költségekre nézve, ugyanis a magyar és uniós termékek vámelbánása azonos, azaz a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülnek, így a magyar és uniós termékekre az orosz vámtarifa legnagyobb kedvezményes vámtételei vonatkoznak (Stamps, J., 2001) 10 Ez az összeg nem túl nagy, ezért a legjobban a szomszédos

országokkal folytatott kereskedelem fejlesztésére célszerű használni. - 12 - http://www.doksihu Az orosz piacon jelenlevő magyar vállalkozások számára az EU csatlakozás nemcsak előnyöket, de nehézségeket is jelenthet. A csatlakozás előnyei és hátrányai Magyarország számára (a kereskedelem politika terén) (Kopint-Datorg RT, 2004): Előnyök: • A nem tagországokkal folytatott kereskedelem esetében a vámokmányok jóval részletesebbek, mint a csatlakozás előtti magyar okmányok voltak. • Az Unióban megszokott piacvédelem Magyarországon is erősebben fog jelentkezni. • A külső határokat meg kell erősíteni, ami az ott áthaladó termékekre is vonatkozik. Hátrányok. • Az Unióban alkalmazott szabályok jóval bonyolultabbak, mint a magyarok. • Nő a bürokratikus ügyintézés. • Az ügyek „végállomása” Budapest helyett Brüsszel lesz. • A kapcsolati tőke le-, illetve átértékelődik. Az oroszországi,

illetve a FÁK-térség egyaránt fontos Magyarországnak és az Európai Uniónak is. A tíz volt szocialista ország csatlakozásával Oroszország számára is egyre jobban felértékelődik az uniós tagországokkal fenntartott kapcsolat. Ennek az a legfőbb oka, hogy Oroszországnak a Magyarországgal, illetve az Unióval folytatott kereskedelmében is folyamatos mérlegtöbblete van: az EU számára Oroszország a legfontosabb technológiai cikkeket szállítója. Ezért Oroszország is érdekelt a bővítésben A legfontosabb FÁK-partnerek mind az EU, mind Magyarország szempontjából Oroszország és Ukrajna. „Az uniós tagországok közös stratégiát dolgoztak ki, amely Magyarország esetében is hasznosnak bizonyulhat majd. Jelentősebb változást hoz a fontosabb kereskedelmi partnerek esetében, hogy Magyarország a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján bonyolítja forgalmát ezen országokkal, míg a - 13 - http://www.doksihu Közösség

exporttermékeik egy részére kiterjeszti a GSP-rendszer hatályát.” (Hídvégi, 2001.) Összefoglalásként elmondható, hogy Magyarország számára nagyon fontos, hogy fejlessze kereskedelmét nem csak a szomszédos országokkal, de Oroszországgal is. Ehhez a magyar kormánynak olyan feltételeket kellene biztosítania a magyar vállalkozók számára, amelyek segítségével meg tudják állni helyüket az orosz piacon. Az uniós tagországokban székhellyel rendelkező multinacionális vállalatok érdeklődése jóval nagyobb az orosz piac iránt, mint magyarországi versenytársaiké, bár a magyarok most még rendelkeznek bizonyos szintű előnnyel: ilyenek az orosz piac, illetve nyelv ismerete, de ez az előny nagyon hamar el fog tűnni. Magyarország EU-csatlakozása után az Oroszországgal folytatott bilaterális viszonyt az EU Oroszország-stratégiája szabályozza, „mely lényegében a partnerségi és együttműködési megállapodás elveit deklarálja

újfent. Magyarország EU-csatlakozásától a kétoldalú kapcsolatokat ez a megállapodás fogja majd szabályozni, melynek hatására Oroszország kül- és biztonságpolitikailag várhatóan ismét felértékelődik Magyarország számára, valamint várhatóan a gazdasági kapcsolatok fejlődésének is várhatóan lökést ad, hogy az orosz-magyar bilaterális megállapodásban foglaltakhoz képest a kereskedelem liberalizációjának foka magasabb.” (Hídvégi, 2001 p 18) - 14 - http://www.doksihu 3. A MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALOM HELYZETE 1992-TŐL Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy a két ország közötti külkereskedelmi áruforgalom hogyan alakult az elmúlt 12 évben. A felvázolt helyzeten keresztül látható lesz, hogy a kapcsolatokat mind a két fél részéről jelentősen elhanyagolták. Jelen fejezetben először a magyar gazdaság, az áruforgalom általános, és az adott év világgazdasági helyzetét szeretném bemutatni. Ez után

térek ki részletesen a két ország között folytatott külkereskedelemre. A fejezetet három részre osztottam: az első részben a magyar-orosz áruforgalmat mutatom be 1992-1997 között, a második részben az 1998-as válságot, a harmadikban pedig az azt követő éveket, egészen 2003. év végéig. 2. sz táblázat Magyar-orosz külkereskedelmi forgalom (1992-2003 M USD) Magyar export Magyar import 11 Forgalom 199211 1.133,4 1.674,0 2.807,4 1993 945,0 2.399,3 3.344,3 1994 807,0 1.745,8 2.552,8 1995 822,8 1.839,8 2.662,6 1996 775,7 2.055,1 2.780,8 1997 961,8 2.019,5 2.981,3 1998 660,7 1.666,0 2.326,7 1999 356,2 1.631,1 1.987,3 2000 455,4 2.588,6 3.044,0 Az 1992. évi behozatal értéke túlbecsült, mivel Magyarországon a statisztikai rendszer csak 1992 április 1-jétől tesz különbséget a szovjet utódállamokba irányuló szállítások között. Addig a vállalkozók a vámpapírokban csak az utódállamokat együttesen

jelölhették meg, nem lehetett különbséget tenni az egyes országok között. Ezt az eredményt ezt követően év végén egyszerűen hozzáadták az orosz adatokhoz - 15 - http://www.doksihu Magyar export Magyar import Forgalom 2001 472,3 2.369,0 2.841,6 2002 454,8 2.284,0 2.738,8 2003 650,7 2.958,0 3.608,7 Forrás: FLORENO Kft, 2001. Eredeti forrás: magyar vámstatisztika A magyar-orosz áruforgalomban a vizsgált időszakban három, egymástól jól elkülöníthető szakasz figyelhető meg. - 1992-1997 között: a behozatal enyhe ütemben, de fokozatosan nőtt. A kivitel először csökken, azonban 1997-ben megemelkedett. - 1998: az augusztusi orosz pénzügyi válság komoly hatással volt a magyar kivitelre. Az összeomlás hatására a magyar export néhány hónapra gyakorlatilag teljesen leállt, de érezhetően kevesebb volt a behozatal. Ez a folyamat még 1999-ben is érezteti hatását. - 1999 második felétől: egészen 2003 végéig mind az

export, mind az import bővült. „A dollárelszámolásra történt áttérést követően a magyar gazdaságot valódi sokk érte, a kétoldalú áruforgalom drasztikusan, volumenében valamivel több mint 50%-al csökkent. () A magyar export struktúrája alapjaiban megváltozott, az import szerkezete viszont csak kisebb mértékben módosult, azaz az energiahordozók irányába tolódott el” (FLORENO Kft, 2001). 1992-től12 a már független Oroszországgal bonyolított külkereskedelem főbb jellemzői alig változtak az előző évi szovjet áruforgalomhoz képest, ám 1992 és 1996 között az Oroszországba irányuló magyar kivitel jelentősen visszaesett. Ebben az időszakban az export összességében kb. 25%-al mérséklődött A változás 1997-ben 12 1992-ben még a volt szovjet/KGST kapcsolatok és lendület nagy forgalmat eredményezett, ezt követően 1994-ig csökkent a kivitel, majd ez után újra nőni kezdett. - 16 - http://www.doksihu következett be,

amikor is a magyar kivitel az 1992-es évet megelőző szintre állt vissza. A magyar import ugyanebben az időszakban folyamatosan bővült, miközben az energiahordozók részaránya folyamatosan meghaladta a 70 %-ot. 3. sz táblázat Az Oroszországba irányuló magyar export struktúrája 1992-2000 (%) Gép, Energiahor Anyag, dozó, félkész villamos termék, energia alkatrész 1992 0,06 23,6 17,0 10,6 48,8 100,0 1993 0,05 23,10 29,4 17,9 29,50 100,0 1994 - 15,80 15,9 27,0 41,30 100,0 1995 0,4 3,7 24,9 23,9 47,1 100,0 1996 0,6 3,7 25,3 30,4 40,4 100,0 1997 0,3 8,4 24,5 30,0 36,7 100,0 1998 1,0 10,1 19,0 32,0 38,0 100,0 1999 1,4 8,3 16,6 40,3 33,4 100,0 2000 0,3 4,8 18,4 43,5 33,0 100,0 2001 0,4 1,7 17,7 48,0 32,2 100,0 2002 0,04 1,9 11,2 51,9 34,9 100,0 2003 - 3,4 21,1 47,8 27,7 100,0 szállítóeszköz, egyéb Fogyasztás beruházási i cikk Élelmiszer anyag, élőállat,

Összesen élelmiszer javak Forrás: FLORENO Kft., 2001 Eredeti forrás: magyar vámstatisztika - 17 - http://www.doksihu 4. sz táblázat Az Oroszországból származó magyar import struktúrája 1992-2000 (%) Gép, Energia- Anyag, hordozó, félkész villamos termék, energia alkatrész 1992 76,6 15,4 5 2,4 0,6 100 1993 74,5 15,3 3,9 6,2 0,1 100 1994 64,2 20,2 8,4 7 0,2 100 1995 63,6 5,9 8,1 22,3 0,1 100 1996 74,7 5,3 2,4 17,5 0,1 100 1997 68,7 5,2 5,5 20,4 0,2 100 1998 68,5 7,1 4 20,1 0,2 100 1999 70,1 6 4,4 19,3 0,2 100 2000 75,7 4,1 5,1 14,9 0,2 100 2001 83,6 3,3 2,0 10,9 0,2 100 2002 82,6 3,4 3,7 10,2 0,1 100 2003 83,9 2,9 3,6 9,5 0,05 100 szállítóeszköz, egyéb beruházási Fogyasztási cikk Élelmiszer anyag, élőállat, Összesen élelmiszer javak Forrás: FLORENO Kft. 2001 Eredeti forrás: magyar vámstatisztika A 3. és 4 sz táblázatból kiderül, hogy

1992-2003 között, hogyan alakult az Oroszországba irányuló magyar kivitel, illetve az onnan származó behozatal. Az export esetében 1992-94 között nem volt lényegesebb változás, bár 1993-ban a gépek, illetve az élelmiszerek aránya jelentősen megváltozott: az előbbi megugrott, míg az utóbbi lecsökkent. 1994-ben az anyagok, illetve a gépi termékcsoport exportja jelentősen, kb 10 százalékkkal visszaesett az előző évihez képest, ugyanakkor a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek aránya körülbelül ugyanezzel az aránnyal nőtt meg. Ezt követően 1997-ig szinte minden termékcsoport kivitele visszaesett, kivételt a feldolgozott termékek - 18 - http://www.doksihu jelentettek, ahol az export 1995-ről 2000-re kb. 20%-ot nőtt Ezzel párhuzamosan a többi árucsoportban folyamatos volt a csökkenés. A nyersanyagok esetében ez – az azonos időszakban – enyhe növekedést jelentett, így 2003-re 3,4%-ra nőtt a magyar export ezen a téren.

Enyhén nőtt a gépek aránya is: 1992 óta kb 4%-kal; az élelmiszerek pedig 2003-ra kb. 21%-ot veszítettek arányukból Ezzel párhuzamosan a magyar behozatal folyamatosan bővült, összetétele nem sokat változott. Az 1992-2003 közötti tizenegy évben végig az energiahordozók képviselték a legmagasabb arány – folyamatosan 70% körül mozogtak, az utóbbi három évben pedig 80% fölé emelkedetek. Az anyagok, félkész termékek 1995 után eltűntek az első öt importált termék listájáról, helyüket a nyersanyagok vették át. Ez a termékkör 1995-2003 között enyhe, kb. 3%-os csökkenést mutat A gépek esetében változó volt a tendencia, de végül az 1992-es adathoz képest 1,4%-ot csökkent. A feldolgozott termékek aránya is jelentősen csökkent – 2003-re kb. 13%-kal Összegzésként: a magyar-orosz külkereskedelmi forgalomban 1992 és 2003 között három egymástól jól elválasztható időszak létezik: 1992-1997 között a magyar behozatal

lassú ütemben emelkedett, majd 1998 – az orosz pénzügyi válság éve, és végül 1999-2003 közötti időszak. Az első időszakban, 1992-1996 között a magyar export összességében kb. 25 százalékkal esett vissza A fordulópontot 1997 jelentette, amikor növekedésnek indult a magyar kivitel. Mindeközben a magyar importban az energiahordozók részaránya folyamatosan emelkedett, így egyre nagyobb lett a kereskedelmi deficit Magyarország kárára. - 19 - http://www.doksihu 3.1 Magyar-orosz áruforgalom 1992 és 1997 között Ebben a részben a külkereskedelem alakulását mutatom be 1992-től a válságot megelőző év, 1997 végéig; hogyan alakult a forgalom a rendszerváltást követő néhány évben; Oroszország miként szorult vissza egyre inkább a kereskedelmi partnerek között. 5. sz táblázat A teljes magyar külkereskedelmi forgalom adatai – Összefoglaló táblázat Kivitel M USD % Behozatal M USD % Egyenleg M USD 1991 9 972 137,2 11 082

175,6 - 1 111,0 1992 10 705 107,4 11 066 99,9 - 361,0 1993 8 907,0 83,2 12 530,0 113,2 -3 623,0 1994 10 700,8 120,1 14 553,8 116,1 -3 853,0 1995 12 861,4 121,5 15 466,4 107,0 -2 605,0 1996 15 703,7 ‫٭‬ 18 143,7 ∗ -2 440,0 1997 19 099,9 121,6 21 234,0 117,0 -2 134,1 Forrás: Magyarország külgazdasága 1993-1997 ∗ Az 1995. évi ipari vámszabad területi statisztika nem volt teljes körű, ezért bázisképzésre nem alkalmas, így az 1996. évi összesített forgalom indexe nem számolható Általánosságban elmondható, hogy a magyar gazdaságra 1992-93-ban jellemző volt a kivitel csökkenése és ezzel párhuzamosan a behozatal növekedése, ami deficitet okozott a fizetési mérlegben. „Az export csökkenésének általános tendenciái az alábbi fő okokra vezethetők vissza: • Az elhúzódó európai recesszió jelentősen gátolta exportunkat, a legtöbb partnerország importja kis mértékben csökkent, illetve stagnált.

A folytatódó dekonjunktúra szintén negatívan befolyásolta kivitelünket. - 20 - http://www.doksihu • Az importhelyettesítő politika hatására egyes viszonylatokban további piac-szűkülés következett be. • Krónikus árualaphiány jellemezte 1993-ban a mezőgazdasági szektort. A legfontosabb okok: az aszály; a kellő támogatottság és termelési biztonság, az előfinanszírozás, a termeltetési rendszer hiánya; a kínálati struktúra elavulása. • Mezőgazdasági exportunkat, továbbá az élőállat- és húskivitelt vetette vissza az EU által 1993 májusában elrendelt importtilalom, amelyhez Ausztria és Törökország is csatlakozott. Mivel ezek az országok a tranzitot is megtiltották, az intézkedés az azon országokba irányuló exportunkat is negatívan befolyásolta, amelyek nem rendeltek el importtilalmat. • A forint relatív felülértékeltsége. Az ennek megszüntetését halogató árfolyam politika elsősorban 1993 első felében

éreztette a versenyképesség csökkentő hatását. • Az exportfinanszírozás hiányosságai szintén negatívan befolyásolták kivitelünket.” (Magyarország külgazdasága 1993, p16) Mint az 5. sz táblázatból is kiderül a magyar export 1991-ben 9972 M USD volt, majd ezután 1992-ben valamivel több, mint 7%-os volt a növekedés – ez 10.705 M USDt jelentett – ám ezt követően 1993-ban a kivitel az 1991-es szint alá, 8907 M USD-re esett vissza, ami az 1992-es adathoz képest 16,8%-os csökkenést jelentett. Az importot illetően sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet: 1991-ben és 1992-ben gyakorlatilag stagnált, majd ezt követően 13,2%-os növekedést mutatott, így lett 12.530 M USD. Mindez 1991-ben 1111 M USD, 1992-ben 361 M USD, 1993-ban pedig 3623 M USD mérleghiányt jelentett Magyarország számára. Az összes magyar kivitel értéke 1994-ben 10.700,8 M USD volt, ami 20%-kal több mint az előző évben volt. Az 1994-es összes export értéke

megközelítőleg ugyanannyi (nem számolva az inflációval), mint 1992-ben volt. A magyar kivitel legnagyobb hányada a fejlett országokba: az OECD, illetve EU tagországokba irányult. Az EU-n belül kiemelkedő volt Németország részesedése: az integrációba irányuló - 21 - http://www.doksihu export kb. 55%-a ment oda A kelet-európai térségbe az árukivitel stagnált az előző évihez képest, míg a volt Szovjetunióba irányuló magyar export kb. 9%-kal (112,8 M USD-vel) csökkent. Ebben az időszakban a magyar kivitel gyakorlatilag minden téren bővült, kivételt a szovjet utódállamok és a fejlődő országok jelentettek. Összességében 1994-ben még így is 20%-ot nőtt a kivitel. Ezzel párhuzamosan az összes magyar import 16%-kal nőtt 12.530,3 M USD-ről 14.553,8 M USD-re Ország-csoportokra lebontva a behozatal is jelentős mértékben bővült, régióktól függően 10 és 40% között. Kivételt itt is a volt szocialista országok jelentettek: a

szovjet utódállamok, és a kelet-európai országok. Az előbbiek esetében 20%-os volt a visszaesés, míg az utóbbiaknál 8%. Bár a kivitel és a behozatal arányaiban ugyanannyit bővült, ez az import oldalon mégis nagyobb jelentőségű, mivel már az előző két évben is deficites volt a magyar külkereskedelmi mérleg, azaz a magyar vállalkozók nagyobb mennyiségű árut vásároltak, mint adtak el. A táblázat utolsó két sorából látható, hogy sem 1993-ban, sem 1994-ben nem volt olyan ország csoport, amellyel aktív lett volna a külkereskedelmi mérleg, és összességében 1993-ról 1994-re 9%-kal nőtt a mérleg hiánya. Magyarország kereskedelmi mérlege 1990 óta nem volt pozitív. Az export 1990 óta folyamatosan bővült. Egyedüli kivételt az 1992-93-as év jelentett: akkor a kivitel 17%-kal esett vissza. Emellett a behozatal is folyamatosan nőtt, ott egyik év sem jelentett kivételt. A kereskedelmi mérleg ebben az időszakban folyamatosan

romlott: 1990-ről 1994-re kb. 347%-kal nőtt a hiány 1994-re jelentősen megnőtt a kivitel: 1993-ról az energiahordozók aránya: 18%kal, az anyagoké 21%-kal, a gépeké 12%-kal, a fogyasztási cikkeké 27%-kal, míg a mezőgazdasági termékeké 16%-kal emelkedett. (Ezek az arányok forintban számolva jóval magasabbak voltak: energiahordozók esetében 35%, anyagok 38%, gépek 28% fogyasztási cikkek 45%, mezőgazdasági termékek 32%.) - 22 - http://www.doksihu 1994-re a behozatal is bővült: 16%-kal – USD-ben, és 32%-kal forintban számolva. Az energiahordozók és gépek importja (USD-ben) gyakorlatilag stagnált, míg a másik három termékcsoport 27, 20 és 34%-kal bővült. 1995-ben a magyar kivitel mértéke jobban megközelítette a behozatal értékét, mint az előző évben, így 1248 M USD-vel kevesebb volt a kereskedelmi passzívum. 1995-ben az orosz gazdaság hajtóereje a külkereskedelem volt. A külkereskedelmi forgalom kb. 123,7 Mrd USD volt, ami

18,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A kereskedelmi mérleg pozitív volt: 31 Mrd USD Ennek oka az volt, hogy az orosz kormány csökkentette a főbb kiviteli cikkek vámtételeit, míg az ellenkező oldalon szigorították őket. Az 1995-ös évben Oroszország Magyarország számára exportban a 4., importban pedig a 2. legfontosabb partner volt A FÁK tagországokkal folytatott kereskedelemben továbbra is Oroszország volt a domináns (bár némileg csökkent az előző évhez képest 71,8%-ról 61%ra a kiviteli oldalon; az import oldalon gyakorlatilag nem volt változás. Az Oroszországi Föderációba irányuló magyar kivitel 822,7 M USD volt, míg a behozatal 1839,8 M USD. Az Oroszországgal folytatott külkereskedelem szaldója 1995-ben 1017,1 M USD volt, ami az 1995-ös teljes külkereskedelmi mérleg egyenlegének a 39,3%-a. Az ezt követő két évben tovább bővült mind a magyar export, mind az import, bár a kivitel nagyobb mértékben, így a

kereskedelmi deficit 1997-re 2134,1 M USD-re esett vissza. Ez a legmagasabb, 1994-es értékhez (3853 M USD) képest 80,5%-os csökkenést jelent, de 1991-hez képest majdnem a dupla értéket mutatja. - 23 - http://www.doksihu 6. sz táblázat A külkereskedelmi forgalom adatai – Kivitel származási országok szerint Ország csoport Fejlett országok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 M USD M USD M USD M USD M USD M USD M USD 6930 7634 6030 7707,8 7656,5 11958,4 14801,5 OECD országok 6846 7545 9566 7607,8 7611,4 12594,5 15593,5 EU országok 4662 5333 4146 5456,6 6818,4 10949,4 13602,3 EFTA országok 1528 1576 1229 1548,2 186,6 225,3 267,1 Fejlődő országok 853 569 483 419,9 431,1 503,5 509,4 Volt Szovjetunió∗ 1200 1404 945,0 807,0 822,7 1153,9 1381,5 7 10 52 99,9 99,9 125,2 130,0 9972 10704 8906 Egyéb Összesen 10700,8 10587,6 15703,7 19099,9 Forrás: Magyarország külgazdasága 1993-1997. ∗1993-től a

volt Szovjetunió helyett az Oroszországgal folytatott export, illetve import adatokat vettem alapul. 7. sz táblázat A külkereskedelmi forgalom adatai - Behozatal rendeltetési országok szerint Ország csoport Fejlett országok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 M USD M USD M USD M USD M USD M USD M USD 7574 7722 8177 10272,0 10892,8 12954,6 15429,7 OECD országok 7513 7646 8112 10222,9 10842,1 13864,7 16499,4 EU országok 4673 4733 5040 8888,0 9514,4 EFTA országok 2180 2282 2182 413,7 407,4 375,4 388,9 Fejlődő országok 897 466 551 657,8 856,2 1091,3 1504,6 Volt Szovjetunió∗ 1590 1863 2397,6 1745,8 1839,8 2005,1 1963,1 16 87 94 134,2 0,3 246,8 342,1 11082 11066 12530 Egyéb Összesen 11301,3 13325,8 14449,4 15466,4 18143,7 21234,0 Forrás: Magyarország külgazdasága 1993-1997 ∗1993-tól a volt Szovjetunió helyett az Oroszországból származó behozatalt vettem alapul. - 24 - http://www.doksihu 8. sz

táblázat Magyarország Oroszországgal folytatott kereskedelme M USD Export Import Egyenleg 1993 945 2397,6 -1452,6 1994 807 1745,8 -938,8 1995 822,7 1839,8 -1017,1 1996 1153,9 2005,1 -851,2 1997 1381,5 1963,1 -581,6 Forrás: Magyarország külgazdasága 1993-1997 A 6. és 7 sz táblázatból látható, hogy a magyar kivitel 1993 óta folyamatosan bővült, főleg a fejlett országokkal folytatott kereskedelem: 1992-höz képest 1997-re 92,6%-kal. Az Oroszországba szállított termékek volumene 1993-tól enyhe ütemben csökkent egészen 1995-ig, majd növekedésnek indult, és 1997-re 1381,5 M USD lett. Ez 1993-hoz képest 46,2%-os növekedést jelent. Összességében a magyar kivitel hat év alatt 78,4%-ot nőtt 10.704 M USD-ről 19099,9 M USD-re Ezzel párhuzamosan a behozatal is bővült, így egyre nagyobb lett a kereskedelmi passzívum. Az Oroszországgal bonyolított import 1993-ban jelentősen, 28,7%-kal megugrott13, majd ezt követően 1994-ben

visszaesett az 1992-es szintre és csak ezután kezdett el újra nőni, bár 1997-ben enyhén, 2,1%-kal lecsökkent. A 8. sz táblázat mutatja, hogyan alakult Magyarország és Oroszország között a külkereskedelmi áruforgalom helyzete. Magyarországnak ebben az időszakban (és már 1980 óta egyszer sem) volt pozitív az Oroszországgal folytatott kereskedelmi egyenlege. Ennek az az oka, hogy Magyarország nagymértékben rá van utalva az orosz nyersanyagra, és energiahordozókra, míg oda szállítani nem nagyon tud, hiszen az orosz piacon jelenlevő versenytársak teljesen kiszorították a magyar vállalkozókat. 13 Ezt a növekedést az 1993-ban, az orosz államadósság fejében behozott vadászrepülőgépek okozták. - 25 - http://www.doksihu 1996-1997-ben Oroszország továbbra is fontos kereskedelmi partner Magyarország számára. A teljes magyar kivitelből 5,1%-kal, a behozatalból pedig 9,2%kal részesedik Az országba irányuló magyar export

24,8%-kal nőtt, az import pedig 2,1%-kal csökkent 1996-hoz képest, így a kereskedelmi egyenleg hiánya is csökkent 234,4 M USD-vel, azaz 20%-kal. 1997-ben megváltozott az Oroszországból származó behozatal szerkezete: enyhén visszaesett az energiahordozók vásárlása, azonban a gépek, és berendezések importja nőtt (az utóbbi orosz államadósság törlesztése fejében szállított berendezések okozták). Az importban továbbra is meghatározó az energiahordozók (kőolaj) vásárlása. Összegzés: 1992 és 1997 között az Oroszországba irányuló magyar export (bár a kivitel 1992-96 között 20%-kal csökkent, majd 1997-re felugrott 1381,5 M USD-re) és import folyamatosan bővült. Ebben az időszakban a kivitel nagyobb mértékben emelkedett, mint a behozatal, így a két ország viszonylatában fennálló külkereskedelmi mérleg hiánya folyamatosan csökkenni kezdett, így 1993-ről 1997-re közel negyedére esett vissza. 3.2 1998 – A válság éve

1992 és 1997 között Magyarország viszonylag egyenletes forgalmat bonyolított le Oroszországgal, bár a forgalom nem sokat változott, a magyar külkereskedelem bővülő tendenciája miatt az Oroszországgal bonyolított forgalom csökkenő volt. Az 1997-es bíztató gazdasági eredmények miatt 1998-ra makrogazdasági mutatók kb. 2%-os javulását várták Az energiahordozók tartósan alacsony világpiaci ára miatt a külkereskedelmi bevételek is visszaestek. Ezt követően 1998-ban jelentősen megváltozott a helyzet az orosz pénzügyi válság miatt. A válság azonban nem csak a pénzügyi szférát érintette, hanem kiterjedt gyakorlatilag az egész gazdaságra. „Az, hogy a válság mégis a pénzügyi szférában - 26 - http://www.doksihu robbant ki azért is különösen érdekes, mert az azt megelőző 1-2 évben az orosz gazdasági átalakulás egyik „sikertörténete” – utólag már nyilvánvalóan csak látszólagosan – épp a pénzügyi

stabilizáció volt: sikerült a korábbi hiperinflációt letörni és a rubel árfolyamát stabilizálni, s úgy tűnt működőképes, szilárd bankrendszer van kialakulóban.” (Ludvig, 1999, p. 1) A válság azt követően robbant ki, hogy a kormány14 1998. augusztusában kihirdette rendkívüli intézkedéseit: • a rubel leértékelésével egyenértékű árfolyamsáv-módosítást; • 90 napos moratóriumot hirdetett a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére; • illetve bejelentette az 1999 előtt lejáró mintegy 40 milliárd dollárnyi állampapír átütemezését (Ludvig, 1999). Az augusztusi intézkedéseknek komoly következményei voltak: az újabb kormányválság kialakulása; az IMF-fel kötött stabilizációs hitelről szóló megállapodás semmisé válása; a pénzpiacok és a tőzsde összeomlása; a bankrendszer válsága és a világgazdaságtól való további elszigetelődés volt (Molnár, 2000). Ezt követően

1998. augusztus 22-25 között leállt az orosz pénzügyi rendszer A rubel árfolyama körülbelül három hét leforgása alatt hatalmasat zuhant: 1 USD= 6 rubelről – 1 USD = 18-20 rubelre (Réthi, 2000). „Annak ellenére, hogy a pénzügyi válság tovább terjedt a pénzügyi piacokon, a kormány csak lassan, egy új krízisellenes programmal reagált a helyzetre, és továbbra sem tudott következetes politikát folytatni – az állami duma bojkottjának köszönhetően – , és ez végleg elmélyítette a válságot.” (Molnár, 2000, p 93) 14 Ekkor Kirijenkó volt a kormányfő. Az 1998-as évben háromszor volt kormányváltás Oroszroszágban: 1993-1998 áprilisáig a Csernomirgyin-kormány, 1998 áprilistól augusztusig a Kirijenkó-kornány és 1998 augusztustól 1999 februárig a Primakov-kormány állt az ország élén. - 27 - http://www.doksihu Már a pénzügyi válság kirobbanása előtt is voltak jelei a krízisnek. Ilyenek voltak pl.: az 1993 óta

folyamatosan növekvő orosz államadósság, és a külföld felé eladósodott bankrendszer és az ezekkel párhuzamosan meglévő politikai válság15. A pénzügyi összeomlás fő oka az orosz állam hatalmas belső eladósodottsága, és a finanszírozási lehetőségek hiánya voltak. A válság következtében rohamosan felgyorsult az orosz tőke kimentése, kiáramlása az országból, jelentősen megrendült a befektetők bizalma, így a rubel árfolyama lezuhant, az infláció rohamosan nőtt (a havi infláció kétjegyűvé vált). Az egyre olcsóbb energiahordozók eladása miatt tovább csökkentek a bevételek, ami miatt tovább romlott a költségvetési helyzet – ez által a belföldi államadósság finanszírozása is. Összeomlott az egész bankrendszer is. A bankokat az augusztusi intézkedések mindegyike hátrányosan érintette: a leértékelés miatt megdrágult a külföldi hitelek törlesztése, összeomlott az egész állampapírpiac, a moratórium miatt

nem lehetett külföldi tőkét bevonni a gazdaságba. A Primakov-kormány október végén egy válságkezelő programot fogadott el. Főbb pontjai: a pénzügyi válság enyhítése, a gazdaság stabil működési feltételeinek megteremtése, a pénzügyi rendszer és a rubel árfolyamának stabilizálása, a bankrednszer szerkezet-átalakítása, stb. voltak A válság kezelésére azonban nem hozott elfogadható döntéseket, inkább két lehetőség között egyensúlyozott (Ludvig, 1999): • szigorú monetáris politika, amely az infláció és az árfolyamesés megakadályozására koncentrál; • a lakossági dollár-megtakarítások bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe. A szigorú monetáris politika mellé azonban szintén szigorú költségvetési politikát kellett volna párosítani. Az utóbbi hiánya volt alapvetően a válság kirobbanásának egyik oka. Bár a válság megjelenése az ország különböző részeiben nagyjából azonos volt, 15 Az

orosz vezetés szerint a krízist a világpiacon az olaj, illetve egyéb nyersanyagok árának folyamatos zuhanása, illetve az 1997-ben bekövetkezett ázsiai válság begyűrűzése okozta. - 28 - http://www.doksihu azonban mélysége régiónként jelentősen eltért: legerősebben az ország központját, illetve néhány nagyobb várost érintette. Az összeomlás következtében a nyugati országok bizalma jelentősen megrendült Oroszország irányában. Megváltozott az ország megítélése a nemzetközi tőkepiacon is, amelynek következtében (valamint a rubel elértéktelenedése és a moratórium miatt) nem volt már lehetőség arra, hogy az ország külső forrásokat vonjon be, illetve hiteleket vegyen fel, amelyek segítségével az eladósodottságot enyhíthette volna. „1998 augusztusa után egy évig Oroszország nem jutott külföldi hitelhez, miközben korábban felhalmozódott küladóssága tetemes részét tekintve gyakorlatilag fizetésképtelenné

vált. A törlesztési elmaradások elsősorban az örökölt szovjet hiteleket érintették, míg az Oroszország által tisztán „orosznak” tekintett, azaz 1992-től kezdődően felvett kölcsönök – közülük is elsősorban az euro-kötvények – után igyekeztek rendben fizetni.” (Ludvig, 1999, p9) Összefoglalás: az orosz gazdaság korábbi feszültségei, illetve a gazdasági rendszer működő-képtelensége miatt 1998. augusztusában a kormány által bejelentett pénzügyi változtatások következtében az egész orosz pénzügyi rendszer összeomlott. A krízis nem csak a pénzügyi szférát érintette – gyakorlatilag végiggyűrűzött az egész gazdasági rendszeren. A válság kirobbanásának legfőbb okát az orosz állam régóta elhúzódó permanens külső eladósodottsága és a finanszírozási források hiánya jelentették. A válság egy láncreakciót indított be az országban: a rubel árfolyama leesett, minek következtében a befektetők

és orosz vállalkozók pánikszerűen mentették ki a tőkét az országból, rohamosan nőtt az infláció és összeomlott az egész bankrendszer. A nemzetközi hitelpiacokon Oroszország hitelbesorolása egyre romlott, következtében nem volt lehetőség külső források bevonására a gazdaságba. - 29 - aminek http://www.doksihu 3.21 A külkereskedelmi forgalom alakulása 1998-ban Az összeomlás rövid vázolása után a 9. és 10 sz táblázatok segítségével szeretném bemutatni, külön-külön hogyan hatott az augusztusi válság a két ország kereskedelmére. Oroszország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei között a kiviteli oldalon a 8., behozatali oldalon pedig a 4 helyen állt A 9. sz táblázatból látható, hogy az orosz export a válság miatt gyakorlatilag nem változott. Ezzel ellentétben az importban a válság azonnal jelentkezett: szeptemberben a behozatal nagyjából a válság előtti szint 50%-a volt. 9. sz táblázat

Oroszország külkereskedelme a FÁK-on kívüli országokkal, 1998 (M USD) Hónap Január-július, havi Export Adott hó/ I-VII. hó átl., % Adott hó/ IImport VII. hó átl, % 4 725,4 - 3 264,2 - Augusztus 4 593,5 97,2 2 841,9 87,0 Szeptember 4 905,6 103,8 1 648,2 50,5 Október 4 804,3 101,7 1 519,0 46,5 November 4 465,9 94,5 1 481,2 45,4 December 5 767,0 122,0 1 920,7 58,8 átlag Forrás: Külgazdaság, XLIV. évf 2000, p 18 - 30 - http://www.doksihu 10. sz táblázat Hónap Január-július, havi Magyar-orosz külkereskedelem, 1998 (M USD) Adott hó/ IAdott hó/ IMagyar VII. hó átl, Magyar import VII hó átl, export % % 74,9 100,0 119,6 100,0 Augusztus 41,5 55,4 130,5 109,1 Szeptember 10,3 13,7 130,0 108,7 Október 17,5 23,4 299,0 250,0 November 26,5 35,4 119,4 99,8 December 40,9 54,6 150,1 125,5 átlag Forrás: Külgazdaság, XLIV. évf 2000, p 18 A 10 sz. táblázat alapján megállapítható, hogy

Magyarországra a válság ideje alatt is folyamatosan érkezett az orosz export. Szeptemberben radikálisan visszaesett a magyar kivitel, aminek az volt az oka, hogy gyakorlatilag teljesen leállították az Oroszországba irányuló szállításokat. Ezt a hónapot követően lassan újra növekedni kezdett a magyar export volumene. A 11. sz táblázat mutatja, hogy az előző évhez képest a kivitel áruszerkezete kismértékben módosult. Az élelmiszer, ital, dohány főcsoportba tartozó árucikkek kivitele kb. 30%-kal esett vissza Szintén jelentősen visszaesett a gépek, gépi berendezések exportja is: összesen 47,1%-kal. Ennek oka az augusztusi válság volt, melynek következtében néhány hónapra szinte teljesen leállították az Oroszországba irányuló exportot. - 31 - http://www.doksihu 11. sz táblázat A magyar-orosz árucsere-forgalom struktúrájának változása Behozatal Kivitel 1997 1998 1997 1998 % % % % 36,7 37,9 0,2 0,2 Nyersanyag 8,5

10,1 5,2 7,2 Energiahordozók 0,3 1,0 68,7 68,5 24,5 19,0 5,5 4,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Árufőcsoport Élelmiszer, ital, dohány Gépek, gépi berendezése Összesen Forrás: Magyarország külgazdasága 1998, p. 262 A magyar behozatal szerkezete gyakorlatilag nem változott a válság előtti évhez képest. Az energiahordozók és nyersanyagok továbbra is domináns szerepet töltenek be a magyar importban: részarányuk 75,6%-os volt 1998-ban. A 12. sz táblázat adatai szerint az Oroszországba irányuló magyar export 1997hez képest 31,8%-kal csökkent, az import pedig 15,1%-kal volt kevesebb A kereskedelmi mérleg hiánya 1 005,3 M USD volt (ez az érték 10,3 M USD-vel kevesebb, mint az előző évi adat). - 32 - http://www.doksihu 12. sz táblázat A külkereskedelmi termékforgalom megoszlása ország-csoportonként (származás/rendeltetési ország szerint) Behozatal Kivitel Ország1997 1998 98/97 1997 1998 98/97 M USD M USD % M

USD M USD % Fejlett orsz. 14 801,5 18 470,4 124,8 15 429,7 19 199,6 124,4 Fejlődő orsz. 509,4 745,4 146,3 1 504,7 2146,6 142,7 Egyéb 130,0 133,8 102,9 342,1 474,9 138,8 OECD 15 593,5 19 373,0 124,2 16 499,4 20 571,3 124,7 EU 13 602,3 16 781,6 123,4 13 825,8 16 479,1 123,7 CEFTA 1 704,8 2 039,1 119,6 1 534,0 1 766,3 115,1 EFTA 267,1 310,1 116,1 388,9 471,5 121,2 Oroszország 968,2 660,7 68,2 1 963,1 1 666,0 84,9 19 099,9 23 005,3 120,4 21 234,0 25 706,4 121,1 csoport Összesen Forrás: Magyarország külgazdasága 1998, p. 12 Összegzés: az 1998-as augusztusi pénzügyi válság hatására az orosz export nem változott, míg az importban azonnal észrevehetőek voltak a jelei. Ennek ellenére Magyarországra továbbra is folyamatosan érkezett az orosz export, míg a magyar kivitelt néhány hónapra gyakorlatilag teljesen leállították. - 33 - http://www.doksihu 3.3 Külkereskedelmi kapcsolatok 1999 - 2003

között 3.31 Általános helyzetkép Az 1998-as orosz válság ellenére a magyar gazdaság 1999-ben jó évet zárt – bár a krízis jelei az első félévben érezhetőek voltak. „Az 1999-re rendelkezésre álló főbb makrogazdasági mutatók alapján azonban megállapítható, hogy a kelet-közép-európai régióban a magyar gazdaság volt az, amely a legkisebb növekedési veszteséggel tudott alkalmazkodni a romló külgazdasági feltételekhez. 1999 évi teljesítményével a magyar gazdaság a főbb növekedési mutatókat – mind a GDP, mind az ipari termelés, mind az exportnövekedés dinamikáját – tekintve már második éve az első helyet foglalja el a régióban.” (Magyarország külgazdasága 1999, p 9) 1997 és 2000 között a magyar gazdaság tartós és magas növekedési ütemű fejlődési pályán haladt. Ez a folyamat 2000-ben sem állt meg: a GDP 5,2%-kal nőtt – ennek a növekedésnek fő forrása a kivitel növekedése volt, aminek értéke

1999-hez képest 12,3%-kal emelkedett. A gazdaság növekedési üteme ebben az évben is gyors volt – 5,2%. Ez a növekedési ütem Magyarországon már negyedik éve 4-5% között mozgott és az előző tíz évben a legmagasabb volt. Továbbra is a kivitel volt a növekedés oka, ami 2000-ben – csakúgy, mint az előző évben – 12,3%-kal emelkedett. „A magyar gazdasági növekedés üteme mát több éve nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, ami alapvetően a versenyképesség jelentős mértékű javulásának, a gazdasági alkalmazkodóképesség megerősödésének köszönhető. A világgazdasági környezet 2001-ben a vártnál sokkal kedvezőtlenebbül alakult, a dekonjunktúra mélyebb és tartósabb a korábban feltételezettnél. 2001-ben a magyar gazdaság növekedésének dinamikája negyedévről-negyedévre fokozatosan lassult, az ütemvesztés a világgazdaság meghatározó térségeihez képest néhány hónapos késéssel és

tompítottan következett be.” (Magyarország külgazdasága 2001, p 17) - 34 - http://www.doksihu A 2001-es évben a világgazdasági növekedés csökkent, ami a gazdasági centrumokban éreztette hatását. Ez a hanyatlás a magyar gazdaságon is meglátszott: visszaesett az ipari termelés növekedése, csökkentek a beruházások, és csökkent a külkereskedelmi forgalom bővülésének üteme is. Ennek ellenére a kivitel továbbra is bővült. A külgazdaság jó teljesítményét több tényező is segítette (Magyarország külgazdasága 2001): • 2001. január 1-től Magyarország összes szabadkereskedelmi partnere korlátozás-, és vámmentesen fogadta a magyar ipari termékeket; • a magyar gazdaságdiplomáciának enyhíteni tudta az agrártermékek exportkorlátozását; • hatékony volt a kereskedelemfejlesztés: támogatták a külpiacon megjelenő magyar vállalkozásokat. 2001 után 2002-ben is továbbfolytatódott a világgazdaságban a

dekonjunktúra: Japánban 0,3%-os volt a gazdasági növekedés üteme, az Európai Unió országaiban átlagosan 1,1%. Ezzel ellentétben a legtöbb kelet-közép-európai országban a fejlődés az uniós átlag három-négyszerese volt, Magyarországon a GDP 3,7%-ot ért el. A kedvezőtlen folyamatok továbbra is hatottak a magyar gazdaságra: az ipari termelés növekedése mindössze 2,6% volt (korábban kétszámjegyű volt), a költségvetés hatalmas passzívummal zárt, a folyó fizetési mérleg az előző évhez képest kb. másfélszeres deficittel zárt (2771 M euró) és jelentősen csökkent a beáramló működő tőke aránya is. 2003 sokkal pozitívabb volt az azt megelőző két évnél: az elhúzódó recesszió után késve bár, de megindult a világgazdaság növekedése és 3,2%-ra emelkedett. A lassú fellendülés ellenére a magyar kivitel mértéke 4,4%-kal nőtt. Emellett azonban az év elején adódott néhány negatív tényező is: egyre nagyobb

egyensúlyi gondok jelentkeztek, csökkent az ország tőkevonzó képessége, jelentősen megnőtt a külső eladósodottság, felgyorsult az infláció és egyre fokozódott a bizalmatlanság az országgal szemben. Az év második felétől azonban valamelyest javult a helyzet: erősödött az ipari teljesítmény, javult a befektetők bizalma és növekedett a gazdaság teljesítménye is. - 35 - http://www.doksihu 2003 azért is volt fontos év Magyarország számára, mert ez volt a csatlakozás előtti utolsó év, amelyben sikeresen lezárták a csatlakozási tárgyalásokat, a magyar képviselők, mint megfigyelők már részt vettek az illetékes szakbizottságok munkájában. A csatlakozók közül 2003-ban a balti államok érték el a legnagyobb fejlődési ütemet. A kelet-közép-európai országok átlagosan 3,7%-os növekedési ütemet produkáltak. „Az orosz gazdaság – az olajárak emelkedése és a beruházások folytatódó bővülése miatt – az elmúlt

öt év átlagos növekedését meghaladó ütemben, 7,3% százalékkal fejlődött. Az USA gazdaságának teljesítménye 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. () A japán gazdaság évtizedes stagnálás után ismét jó teljesítményt ért el (2,7%-os GDP növekedés).” (Magyarország külgazdasága 2003, p 9) Összegzés: 1997-től kezdődően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt. Ez a folyamat 2001 után is folytatódott, bár ebben az évben a világgazdasági dekonjunktúra jóval mélyebb és súlyosabb volt, mint ahogy azt a szakemberek várták volna. Ez a recesszió még 2002-ben is elhúzódott A recesszió Magyarországot kicsit késve és nem annyira erősen érte el, mint ahogy a gazdasági centrumokban jelentkezett. Az első pozitív évet 2003 jelentette, amikor bár lassan, de megindult a világgazdaság növekedése. - 36 - http://www.doksihu 3.32 A külkereskedelmi árucsere-forgalom helyzete A világgazdaság és a magyar

gazdaság helyzetének rövid áttekintése után szeretném bemutatni, hogyan alakult a külkereskedelmi áruforgalom Magyarország és Oroszország között. 13. sz táblázat A külkereskedelmi forgalom adatai - kivitel megoszlása rendeltetési országok szerint M USD Ország-csoport 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Fejlett országok 14 801,5 18 470,4 20 968,6 23 463,5 25 121,4 28 147,9 34 531,4 509,4 745,4 784,6 898,8 1 096,7 1 395,2 1 735,9 130,0 133,8 156,4 - - - - OECD 15 593,5 19 373,0 21 900,3 24 565,8 26 275,5 29 579,5 36 360,4 EU 13 602,3 16 781,6 19 067,8 21 116,6 22 651,2 25 782,4 31 668,6 EFTA 267,1 310,1 336,5 387,3 436,1 448,4 676,3 CEFTA‫٭٭‬ 1 704,8 2 086,0 1 961,4 2 288,9 2 752,5 3 084,7 4 333,8 Oroszország 968,2 660,7 356,2 455,4 472,3 454,8 653,2 Összesen 19 099,9 23 005,3 25 012,5 28 091,9 30 497,8 34 336,6 43 007,7 Fejlődő országok‫٭‬ Máshova nem sorolt Forrás:

Magyarország külgazdasága 1999-2003. ‫٭‬Az új KSH módszertan szerint 2000-től a Máshová nem sorolt országok csoportjával együtt értendő. ‫٭٭‬A CEFTA adatok Bulgáriával együtt értendőek. - 37 - http://www.doksihu 14. sz táblázat A külkereskedelmi forgalom adatai - behozatal megoszlása származási országok szerint M USD Ország-csoport 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Fejlett országok 15 429,7 19 199,6 20 904,1 22 461,2 23 366,0 25 131,7 31 191,4 Fejlődő országok‫٭‬ 1 504,7 2 146,6 2 442,1 3 151,4 4 716,6 6 227,2 8 173,7 342,1 474,9 654,6 - - - - OECD 16 499,4 20 571,3 22 471,8 24 348,6 25 260,0 27 557,4 34 653,3 EU 13 825,8 16 479,1 18 048,6 18 760,2 19 464,4 21 160,9 26 227,7 EFTA 388,9 471,5 471,4 470,0 513,8 551,2 720,9 CEFTA‫٭٭‬ 1 534,0 1 800,7 2 025,5 2 418,4 2 667,5 3 186,3 4 348,8 Oroszország 1 963,1 1 666,0 1 361,1 2 588,6 2 369,3 2 284,0 2 957,3

Összesen 21 234,0 25 706,4 28 088,2 32 079,5 33 681,9 37 611,8 47 675,0 Máshova nem sorolt Forrás: Magyarország külgazdasága 1999-2003. ‫٭‬Az új KSH módszertan szerint 2000-től a Máshová nem sorolható országok csoportjával együtt értendő. ‫ ٭٭‬A CEFTA adatok Bulgáriával együtt értendőek. A 13. és 14 sz táblázatokban az összehasonlítást nem 1998-tól, hanem 1997-től kezdtem, ugyanis az 1998-as adatok csalóka következtetéseket eredményeznének, mivel az augusztusi pénzügyi válság miatt Oroszországban néhány hónapra gyakorlatilag teljesen leállt a külkereskedelmi áruforgalom. 1997 és 2003 között a magyar kivitel dinamikusan bővült, még az 2002-től tartó recesszió ellenére is. A magyar export a hét év alatt összesen 23 907,8 M USD-vel bővült, ami 225%-os növekedésnek felel meg. Az Oroszországba irányuló kivitel 1997-ben tetőzött: akkor elérte az 968,2 M USD-t, azonban az augusztusi válság miatt a

magyar kivitelt 1998 év végéig gyakorlatilag teljesen zárolták, ezért a magyar kivitel értéke abban az időben jelentősen – valamivel több, 32%-kal – 660,7 M USD-re esett vissza. Ezt követően 1999-ben tovább csökkent a magyar kivitel: majdnem a felére – 356,2 M USD-re. - 38 - http://www.doksihu „Az 1998-ban kirobbant orosz pénzügyi-gazdasági válság hatásai, (), illetve a hazai kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek oda vezettek, hogy a magyar kivitel 1999ben (356,2 M USD) az orosz import átlagos visszaesésénél nagyobb mértékben csökkent, alig haladta meg az 1998. évi 50%-át” (Magyarország külgazdasága 1999, p262) Ezután ugyan folyamatos növekedésnek indult az export értéke, de még 2003-ban sem érte el a válság előtti értéket: még mindig 215%-kal kevesebb volt az 1997-es rekord értéknél. A válság után ugyan újra növekedni kezdett a kivitel értéke, de csak igen lassú ütemben. Bár 1998 volt a válság éve, az

adatok mégis magasabb értéket mutatnak, mint 1999-ben, ennek az az oka, hogy 1998-ban augusztusig még „normális” mederben folyt Oroszországgal a külkereskedelem, és a válság hatásai csak az egy évvel későbbi adatokon mutatkoztak meg. Az 1999-es évben Oroszországban még erősen érezhetőek voltak a válság hatásai, azonban a kedvező külgazdasági környezet következtében a makrogazdasági teljesítmény lényegesen jobb teljesítményt ért el, mint várták.16 Az orosz export 0,5%-kal nőtt (73,0 Mrd USD), az import viszont csökkent 30,9%-kal (30,9 Mrd USD), így a kereskedelmi mérleg aktívuma nagyobb volt, mint egy évvel korábban. „A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok súlya Magyarország külgazdasági kapcsolataiban, exportban 1,6%-os, míg az importban 8,1%-os. Az áruforgalom 53,2%kal nőtt: a kivitel 27,8%-kal (99,2 millió), a behozatal 58,7%-kal (957,5 M USD) volt több mint egy évvel korábban. A magyar export az orosz átlagos

importnövekedésénél nagyobb ütemben nőtt, de értéke még így sem érte el az 1998. évi oroszországi válság előtti szint felét. Ennek oka: az élelmiszer-segélyek, a kedvezményes hosszú lejáratú élelmiszervásárlási hitelkeretek kihasználása és a beruházási kereslet beszűkülése miatt elsősorban a magyar exportban is meghatározó termékek (élelmiszerek, autóbusz) iránti kereslet visszaesése.” (Magyarország külgazdasága 2000, p ) 2001-ben már nem nagyon lehetett érezni az 1998-as válság hatásait, így a magyar kivitel (472,3 M USD) 3,7%-kal bővült. 2002-ben a magyar export értéke 3,7%- 16 A GDP 3,2%-kal nőtt, az ipari termelés 8,1%-kal, a mezőgazdasági termelés 2,4%-kal. Az infláció szintje 37%, a leértékelés szintje 31% volt. - 39 - http://www.doksihu kal csökkent az előző évihez képest, ezután 2003-ban a növekedés tovább folytatódott: 43,6%-kal. A behozatal értéke is folyamatosan bővült 1997 óta.

2003-ra elérte a 47,6 Mrd USD-t, ami valamivel több, mint 200%-os növekedést jelent hét év alatt. A magyar import oldalon már 1996-ban megindult a visszaesés, amit az 1998-as augusztusi válság csak még jobban kiélezett: 1999-re kb. 70%-os volt a csökkenés 1999 után az Oroszországból származó import értéke növekedni kezdett, de 2000-től kezdődően ez kisebb-nagyobb ingadozást jelentett. 2000-re 190%-kal nőtt a behozatal, majd 2001-ben és 2002-ben is csökkent (kb. 10 és 4%-kal), majd 2003-ban jelentősen megnőtt: kb 30%kal 2000-ben a kőolaj és földgáz világpiaci árának tartósan magas szintje eredményezte a magyar import növekedését. Ebben az évben addig rekord nagyságú volt a külkereskedelmi mérleg passzívuma: 2.133,2 M USD Az egyenleg 2001-ben valamelyest javult: kb. 12%-kal csökkent (1897 M USD volt) 2002-ben ismét csökkent: 3%-kal (1829,1 M USD), majd 2003-ban kb. 26%-kal megugrott 15. sz táblázat A magyar-orosz kivitel

termékszerkezete - M USD Árufőcsoport Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyag Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezés Összesen 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 355,2 250,8 118,8 150,2 151,9 158,9 181,0 818,8 66,5 29,7 21,9 8,1 8,8 22,1 2,9 6,6 5,0 1,5 2,2 0,2 - 290,9 211,3 143,5 198,0 226,6 236,0 311,9 237,4 125,5 59,1 83,8 83,5 50,9 138,1 968,2 660,7 356,2 455,4 472,3 454,8 653,2 Forrás: Magyarország külgazdasága 1999-2003 - 40 - http://www.doksihu 16. sz táblázat A magyar-orosz behozatal termékszerkezete - M USD Árufőcsoport Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyag Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezés Összesen 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 4,5 3,6 2,9 4,0 5,0 2,4 1,7 103,0 118,8 98,0 107,3 78,0 78,3 87,4 1 348,2 1 141,3 1 144,2 1 960,9 1 980,1 1 887,3 2 482,7 399,7 335,2 314,5 385,3 257,5 232,6 280,5 107,7 67,1 71,6 131,0

48,6 83,4 105,0 1 963,1 1 666,0 1 631,1 2 588,6 2 369,3 2 284,0 2 957,3 Forrás: Magyarország külgazdasága 1999-2003 Az 1998-as válság után a magyar kivitel áruszerkezete jelentősen módosult. Az élelmiszerek, italok és a nyersanyagok részaránya 2000-2001-ben jelentősen lecsökkent és 2003-ban ismét lényegesen megugrott az arányuk, a feldolgozott termékek részaránya pedig folyamatosan nőtt, így már 1999-ben ez a termékcsoport számított a legfontosabb kiviteli cikknek. Az energiahordozók árucsoportba tartozó termékek exportja gyakorlatilag már 2002-ben megszűnt. 2000-ben az export növekedése jóval dinamikusabb volt, mint az orosz átlagos importnövekedés (Magyarország külgazdasága 2000.) A kivitel koncentráltságát mutatja, hogy három termékcsoport (élelmiszerek, feldolgozott termékek és gépek) adja az export több mint 97%-át. 2003-ban 43,6%-kal megnőtt a magyar kivitel értéke, így a gépek, gépi berendezések kivitele

171%-kal, a feldolgozott termékeké 32,2%-kal, az élelmiszereké pedig 13,9%-kal nőtt. - 41 - http://www.doksihu Az import értéke hét év alatt 150%-kal nőtt. Az Oroszországból származó behozatal struktúrája lényegében véve a hét év alatt változatlan maradt. Végig az energiahordozók töltöttek be domináns szerepet. Értékük egyszer sem csökkent 70-75% alá. 2003-ban már 84%-ot tett ki az Oroszországból származó importban A feldolgozott termékek részaránya is viszonylag magas: kb. 10% körül mozog A nyersanyagok és gépek, gépi berendezések termékcsoportba tartozó behozatal értéke 3-4% közötti, míg az élelmiszerek, ital, dohány behozatala elhanyagolható: még az 1%-ot sem éri el. 2000-ben az import növekedését főként a kőolaj és földgáz világpiaci árának tartósan magas szintje okozta17. 2001-ben az energiahordozók és nyersanyagok részaránya több mint 86% volt, míg a feldolgozott termékek behozatala tovább

csökkent. 2003-ban az energiahordozók behozatala 31,5%-kal tovább nőtt. Elmondható, hogy a magyar importban már nyomasztóan magas az Oroszországból származó energiahordozók aránya, ami kiszolgáltatottá teszi az országot. Magyarország számára létfontosságú volna, hogy diverzifikálja az energiahordozók beszerzését. 17. sz táblázat Magyarország legfontosabb partnerei az export oldalon (1999-2003) 1999 2000 Németország - Németország 1. 4. 17 2003 Németország - Németország - Németország - Ausztria - 2434,1 Ausztria - Ausztria - Ausztria - M USD 3487,8 M USD Olaszország - Olaszország - 1476,9 M USD 1654,4 M USD 1905,2 M USD 1983,7 M USD 2498,1 M USD USA - 1297,2 Franciaország - Franciaország - 2399,4 M USD 2442,5 M USD 2416,8 M USD Olaszország - 3. 2002 9600,1 M USD 10471,3 M USD 10895,5 M USD 12162,6 M USD 14596,0 M USD Ausztria - 2. 2001 M USD Olaszország - Hollandia - Olaszország - Franciaország -

1522,4 M USD 1817,8 M USD 1944,4 M USD 2473,1 M USD 2000-ben az import adatokban kb. 30 M USD-t az orosz államadósság törlesztése címén Magyarországra szállított Niva személygépkocsik és metró vagonok tesznek ki. - 42 - http://www.doksihu Hollandia 5. 13. USA - 1475,0 M USA - 1525,3 M Nagy-Britannia- Nagy-Britannia- 1296,5 M USD USD USD 1615,1 M USD 1970,6 M USD 1999 2000 2001 2002 2003 Oroszország - Oroszország - Oroszország - 356,2 M USD 472,3 M USD 455,4 M USD Oroszország 14. 454,8 M USD Oroszország - 15. 653,2 M USD Forrás: Magyarország külgazdasága 1999-2003. 18. sz táblázat Magyarország legfontosabb partnerei az import oldalon (1999-2003) 1999 2000 2001 2002 2003 Németország - Németország - Németország - 1. 8188,8 M USD 8213,0 M USD 8393,1 M USD 9145,1 M USD 11682,9M USD Olaszország - Olaszország - Németország - Németország - Ausztria - Oroszország - Olaszország - 2. 2502,7 M USD 2588,6 M USD

2647,4 M USD 12838,3 M USD 3369,5 M USD Olaszország - Olaszország - Ausztria - 3. 2158,8 M USD 2407,2 M USD 2487,8 M USD Ausztria - 2594,9 Kína - 3298,1 M M USD USD Oroszország - Oroszország - Ausztria - 4. 1631,1 M USD 2366,0 M USD 2369,3 M USD 2284,0 M USD 2988,7 M USD Franciaország - Kína - 2084,9 M Oroszország - 1578,5 M USD 2957,3 M USD Oroszország - Ausztria - Franciaország - Japán - 1701,1 5. 1313,2 M USD M USD Forrás: Magyarország külgazdasága 1999-2003. - 43 - USD http://www.doksihu A 16. és 17 sz táblázatokból látható, hogy Oroszország Magyarország partnerei között a kiviteli oldalon évről évre egyre hátrébb szorul. 2003-ben még éppen csak benne volt az első tizentötben, annak ellenére, hogy az oda irányuló magyar kivitel bővült. Az exportban Németország, Ausztria és Olaszország töltötte (tölti) be a legfontosabb helyet. Az első ötbe tartozik Franciaország és Nagy-Britannia is. Az import oldalon

észrevehető a különbség: az energiahordozók miatt Oroszországtól való függés következtében az orosz fél ott van az első öt legfontosabb partner között. Az 1998-as válság után 2000-ben kiemelkedő volt az Oroszországból származó behozatal mértéke – ennek a világpiacon tartósan magas kőolaj és földgáz árak voltak az okai. 2001-2002-ben az orosz behozatal mértéke visszaállt a „normális” helyzetbe, majd 2003-ban az orosz fél hátrább csúszott a listán. Magyarország számára fontos lenne, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat az orosz féllel, és emellett más beszerzési forrásokat is keressen az energiahordozók tekintetében. Az előbbi cél megvalósításához erősíteni kellene a magyar vállalkozások orosz piacon való megjelenését és életben maradását, valamint versenyképességüket is javítani kellene, hogy fel tudják venni a harcot az ottani konkurenciával. Összegzés: az 1998-as évet követően a két ország

közötti gazdasági kapcsolatok „helyreálltak”: a magyar kivitel az 1997-2003-as időszakban dinamikusan bővült, de 2003-ban még így sem érte el a válság előtti szintet. A krízis után jelentősen módosult a magyar export áruszerkezete: a legfontosabb kiviteli cikké a feldolgozott termékek váltak. - 44 - http://www.doksihu 3.33 Kitekintés 2004-re 2004 első félévében folytatódott a világgazdaság növekedése, ami még az előző évben kezdődött el (bár a nyugat-európai növekedési mutató valamivel alacsonyabb volt, mint ahogy várták). A magyar gazdaság 2004 első félévében 4,2%-os növekedést ért el (ami megfelelt a szakértők várakozásainak) és az előző év harmadik negyedévével együtt biztató növekedést mutat. A magasabb növekedést a gazdaság strukturális javulása is kíséri: az ipari befektetések 30%-kal nőttek; az export volumene az első négy hónapban gyorsabban nőtt, mint az importé. Ezzel párhuzamosan

viszont a fogyasztási index tovább csökkent. A bruttó ipari kihelyezések értéke 10,4%-kal nőtt az első negyedévben A még 2003 év végén elkezdődött kedvező folyamatok 2004 első negyedévében tovább folytatódtak: a termelékenység javulása eléri az átlagos ipari bérek emelkedését, emellett a forint gyengült az előző évhez képest. A munkanélküliségi ráta 6% körüli volt májusban. A külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 1842 millió eurót az első négy hónapban. Ez az érték lényegesen magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt A mérleg javulása márciusban tört meg, főként mivel az EU csatlakozás miatt a vállalatok többet vásároltak külföldről. Az export volumene 18,6%-kal nőtt, az importé pedig 17,5%-kal. A külkereskedelem növekedése főként a vámmentes területeken megnőtt export tevékenységnek köszönhető. Az első negyedévben a beáramló működő tőke elérte a 924 millió eurót (az előző

év azonos időszakában ez 300 millió volt). Összefoglalóul: úgy tűnik, hogy a pozitív változások folytatódni fognak, és Magyarország 2004-ben export és befektetések által hajtott növekedési pályára fog állni. - 45 - http://www.doksihu 4. KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE-MOZGÁS Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a működő tőke-áramlást – először összefoglalóan a Magyarországra érkezett tőkét és annak fontosságát, majd szeretném bemutatni, hogy Magyarország és Oroszország között gyakorlatilag egyáltalán nem is létezik működő tőke-befektetés, legalábbis nagyon kis mértékű. 4.1 A Magyarországra érkezett külföldi működő tőke Magyarországra a 32 évvel ezelőtti vegyes vállalatok létrehozását jóváhagyó kormányrendelet (28/1972 (X.3) PM rendelet) tette lehetővé a külföldi tőke beáramlását Ez a rendelet a világgazdasági nyitás egyik alapfeltételének tekinthető, mivel ezáltal közös vállalatok és

rendszeres kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a nyugati kapitalista országokkal. Ezt követően az 1980-as évek folyamán számos a tőke bejutását megkönnyítő és különböző kedvezményeket nyújtó rendelet lépett életbe. Ennek ellenére 1972 és 1990 között „csak” 569 M USD működő tőke áramlott be az országba. A változást 1988 hozta meg, amikor elfogadták az 1988. évi XXIV törvényt a Külföldiek Magyarországi Befektetéséről. Ez a törvény számos kedvezményt nyújt a külföldi befektetőknek. Pl: számos adójellegű kedvezményt biztosít (5 M HUF vagy legalább 20%-so külföldi tulajdonrész esetén 20%-os adókedvezményt nyújt), 100%-os tulajdonrészesedést engedélyez, biztosítja a nemzeti elbánás elvét, jogi garanciát ad az államosítással szemben, stb.18 Az 1990-es években a kelet-közép-európai régióban egyedül Magyarországra volt jellemző a „működő tőke-barát” gazdaságpolitika (Kádár, Markovszky,

2002.) A rendszerváltást követően Magyarország a külföldi működő tőke további bevonására törekedett, így megnyitotta piacát – a régióban elsőként – és megteremtette a 18 A tőke további beáramlását tette lehetővé az 1989-es átalakulási törvény, ami már a működő tőke privatizációba való bekapcsolódását tette lehetővé. - 46 - http://www.doksihu piacgazdaság intézményrendszerét, ami vonzó és biztonságos környezetet jelentett a külföldi befektetők számára19. A még nagyobb tőkevonzás érdekében a Parlament módosította az 1988. évi, külföldiek beruházásáról szóló törvényt, és a külföldi tulajdonú cégeknek megadtak minden kedvezményt, ami a belföldi vállalkozásokat megillette. Ennek köszönhető, hogy 1990-től kezdődően a korábbinál jóval nagyobb ütemben áramlott be a külföldi működő tőke. Ezt a privatizáció felgyorsulása okozta, ami még 1988-89-ben a spontán privatizációval

vette kezdetét20. 1991-ben a beáramlott tőke elérte az 1,1 Mrd eurót, és fokozatosan növekedett, egészen 1994-ig, amikor jelentősen – 211%-kal – visszaesett a tőke beáramlása. Ennek okait a kormányváltásban, illetve a privatizáció lelassulásában lehet keresni. Egy évvel később, 1995-ben azonban újra, a korábbinál magasabb szintre, 382%kal nőtt a beáramlott tőke nagysága (1996-ig Magyarország részesült a legnagyobb mennyiségű külföldi tőke-beáramlásban a régióban, így megelőzte Oroszországot és Lengyelországot is21). Ezt követően a beáramlás szintje évenként ingadozott, majd a 2001-es csúcsot (4391 M euró) követően csökkeni kezdett. Pozitív azonban, hogy 2004 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest jóval nagyobb mennyiségű tőke jött az országba. Az általános csökkenést az okozza, hogy a korábban olcsó, ám szakképzett munkaerő mára már a bérek emelkedésével elveszette vonzerejét.

E miatt számos multinacionális cég kitelepíti termelését Magyarországról, és keletre helyezi át. Pl.: 2003-ban kivonult az országból a Microsoft, az IBM Emellett fontos megjegyezni, hogy 1997-ig a profit hazautalása igen alacsony szintű volt, ám ezt követően 1998-tól 19 Az így beáramló tőke azonban nem jelentett megoldást az ország gondjaira, mivel nem változtatta meg a gazdasági struktúrát és jelentősen nem járult hozzá a technikai-technológiai színvonal emeléséhez, és a világgazdasági versenyképesség növeléséhez, mivel a beruházók főleg kockázatkerülők voltak, és a befektetett tőke nagysága csak a 20%-os adókedvezmény erejéig terjedt ki. 20 A magyarországi privatizáció lényegesen eltért a régió többi országáétól, mivel azokban az úgynevezett kuponos privatizáció valósult meg, míg Magyarországon a készpénzes értékesítés. Így a legtöbb privatizált cég tőkeerős, irányítani képes külföldi

vevő kezébe került (Kádár, Markovszky, 2002.) 21 Míg a kilencvenes évtized első felében a külföldi tőke-befektetések legnagyobb részét a privatizáció adta, addig a második felében már a zöldmezős beruházások voltak többségben. - 47 - http://www.doksihu kezdődően jelentősen megugrott. 1998-ban ez kb 1 Mrd USD-t jelentett Ennek oka az ázsiai válságban keresendő. A világgazdasági nyitás következtében a gazdaságban nagy változások mentek végbe. Átalakultak a vállalati kapcsolatok, megjelentek a multinacionális cégek Ennek hatására jelentősen javult az ország export-, illetve versenyképessége. „A külföldi tőkével működő cégek válságot mérséklő, a gyors piacváltást, és az exportképességet katalizáló hatását jól tükrözi külkereskedelmi szerepük alakulása. Export-aktivitásuk folyamatosan jóval meghaladta a külföldi tőke nélkül működő cégekét.(Magyarország külgazdasága 1999, p.26) A 19. sz

táblázat mutatja, hogy a közvetlen tőkebefektetések Magyarországon 2001-ig folyamatosan növekedtek, de ezt követően 145 százalékkal esett vissza 2002ben, majd ezt követően 2003-ban 72 százalékponttal lett kevesebb. Az 1. sz ábra mutatja, hogy a 2002-es mélypont után 2003-ban ismét jelentősen megnövekedett a Magyarországra beáramló külföldi működő tőke. Ezen belül a részvény, egyéb tulajdonosi részesedések aránya 1999 óta gyakorlatilag nem változott, bár 2001-ben és 2002-ben alacsonyabb volt az értéke. A tulajdonosi hitelek értéke 1999 óta folyamatosan emelkedett. Egyetlen kivételt 2002 jelentett, de 2003-ban tovább folytatódott a növekedés és meghaladta a 2001-es szintet is. - 48 - http://www.doksihu 19. sz táblázat A működőtőke-beáramlás összefoglaló adatai Magyarországon – Millió euró 2004. 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 244 1 186 1 142 2 039 966 3 696

2 625 3 681 2 988 3 106 2 998 4 391 3 026 2 183 1 130 244 1 186 1 142 2 039 966 3 696 2 143 3 165 2 381 2 489 2 645 2 575 3 069 3 439 924 3 563 1 746 2 010 1 372 1 435 1 510 1 096 1 158 1 436 422 I.né Közvetlen tőkebefektetések (egyenleg), ebből: Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem Részvény és egyéb részesedés Újrabefektetett jövedelem 0 0 0 0 0 -164 397 1 155 1 009 1 054 1 135 1 479 1 910 2 003 503 0 0 0 0 0 297 482 516 607 617 354 1 816 -42 -1 256 206 Egyéb tőkemozgás (tulajdonosi 22 hitelek ) Forrás: www.gmhu 22 A tulajdonosi hitel az anyavállalt által a külföldi tulajdonú magyarországi leányvállalatnak nyújtott hiteleket jelenti. 49 http://www.doksihu 1. sz ábra Közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon M EUR 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 -500 -1000 Összesen Részvény, egyéb tulajdonosi részesedés Tulajdonosi hitelek 1999

2000 2001 2002 2003 Forrás: Magyarország külgazdasága 2003. Összegzés: a kilencvenes évek elején a magyar gazdaságba áramló külföldi működő tőke legfontosabb forrása a privatizáció volt, majd az évtized második felében a zöldmezős beruházások váltak azzá. 1994-ig a beáramló tőke értéke folyamatosan emelkedett, majd ezt követően radikálisan visszaesett. A fordulópontot 1995 jelentette, amikor újra emelkedni kezdett a tőke szintje, bár ingadozó volt a tendencia – összességében mégis pozitív. 4.2 Magyar tőkebefektetések külföldön A magyar vállalkozások működő tőke-kihelyezéséről 1997 óta lehet beszélni23. 1997-től kezdődően a magyar tőke-export dinamikusan, bár nem kimondottan egyenletesen fejlődött. 2000-ben, az előző, és további évekhez képest kiemelkedően 23 Bár megvalósul már 1994-ben 49 millió eurós, 1995-ben pedig 43 millió eurós magyar tőke-export. 50 http://www.doksihu magas volt a

magyar vállalkozások által külföldön befektetett tőke mértéke. Még 2002ben is csökkenő volt a tendencia: abban az évben 275 millió euró volt a befektetés, ami 25,3%-kal kevesebb, min a 2001-es adat, és jócskán a 2000-es érték alatt van. 2003-ban azonban megfordult a tendencia, ugyanis a magyar vállalkozások az előző évben eszközölt befektetések több mint hatszorosát valósították meg. 2. sz ábra Közvetlen magyar tőkebefektetések külföldön M EUR 1600 1400 1200 Összesen 1000 800 Részvény, egyéb tulajdonosi részesedés 600 Tulajdonosi hitelek 400 200 0 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Magyarország külgazdasága 1999-2003. 2000-ben a magyarországi közvetlen tőkebefektetések rangsorát származási országok szerint – a Mol nagy volumenű tőke-beruházása miatt – Szlovákia állt az élen 299,9 M EUR-val, majd következett Dánia 136, Csehország 46,7, és Németország 44,7 M EUR-val. Romániába összesen 9,5 M EUR

fektettek be a magyar vállalkozók Ez a rangsor nem sokat változott a későbbiek folyamán sem: 2001-ben Macedónia fogadta a legtöbb magyar tőkét. A második helyen Románia állt 27,8 milliós befektetéssel. 2002-ban újra Szlovákia állt az első helyen 41,6 millióval, majd következett Lengyelország 32 millió euróval és Románia 24,6 millió euróval. 51 http://www.doksihu A részvény és egyéb részesedések formájában 2003-ban nettó 1297 millió eurót fektettek be külföldön a magyar vállalkozások, ami kb. 1100 millió euróval haladja meg az előző évit. Ebben az évben a magyar részvény tőkebefektetések 90%-a (1173 M EUR) a CEFTA-országokba, elsősorban Horvátországba (443 M EUR), Szlovákiába (374 M EUR), Bulgáriába (314 M EUR), 3 százaléka pedig az EU tagországokba irányult (Magyarország külgazdasága 2003.) A 2002-es évben a magyar vállalkozók tőkeexportjának Oroszország csak a 11dik célországa volt. Az azt megelőző

évben pedig Oroszország a negyedik helyen szerepelt. Összegzés: gyakorlatilag 1997 óta létezik magyar tőkeexport. Ezt követően a magyar vállalkozások külföldi tőke befektetései dinamikusan nőttek. 2000-ben kiemelkedően magas volt a befektetések aránya. Ezt követően még 2002-ben is csökkent a kivitt tőke mértéke, majd 2003-ban a magyar vállalkozók az előző év szinte hatszorosát fektettették be külföldön. 52 http://www.doksihu 4.3 Oroszország, mint tőkeexportőr24 Bár Oroszország Magyarországhoz viszonyítva minden szempontból nagyobb piacnak tekinthető, 2000. december 31-ig kevesebb működő tőkét vonzott, mint Magyarország. 20. sz táblázat Az orosz működő tőke-áramlások alakulása (1992-2000, M USD) 1992-1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 956 640 2 016 2 479 6 638 2 761 3 309 2 704 142* 101 358 771 2 597 1 011 1 963 3 050 éves átlag FDIbeáramlás FDIkiáramlás Forrás: UNCTAD World

Investment Report 2000, 2001 *Csak 1993-as éves adat. Az Oroszországba irányuló külföldi működő tőke 1995 után hirtelen felgyorsult. Az 1998-as augusztusi pénzügyi válságot megelőző utolsó évben, 1997-ben már rekord értéket (6 638 M USD) ért el az oroszországi befektetések mértéke. A válság utáni években ugyan szerényen, de megindult a fejlődés. 2000-ben azonban már negatív volt a működő tőke áramlás egyenlege: -346 M USD. 1992 és 1995 között az orosz külkereskedelmi szabályozás számos olyan kiskaput 24 A 4.3 fejezetet dr Réthi Sándorral, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt orosz piaci tanácsadójával folytatott interjú alapján készítettem. 53 http://www.doksihu hagyott az orosz vállalkozások számára, amely segítségével külföldön hagyhatták exportbevételeiket.25 1996-2000 között a régióban minden évben Oroszország volt a legnagyobb tőkeexportőr, és 1997 és 2000 között minden alkalommal

Magyarország állt a második helyen. Azonban Oroszország sok esetben a kimentett tőke miatt állt sokáig az élen Ez annyit jelentett, hogy az alacsony beszerzési ár és a világpiaci eladási ár között különbség egy részét az orosz vállalatvezetők külföldre menekítették26. A tőkekivitel lehetséges csatornái • Az export jövedelmek egy részének eltitkolása (pl.: alulszámlázás, az export bevételek külföldi számlákon történő pihentetése). • Elégtelen volt a vám- és határőrzés. • 1992. július 1-jén egységesítették az orosz valuta árfolyamát és létrehozták a rubel szabad átválthatóságát. • Hamis import előlegek. • Offshore bankok beiktatása a külkereskedelmi ügyletekbe. • Elfogadtak két devizatörvényt is, amelyek ösztönözték az illegális tőkekivitelt. Összegzés: Magyarországon három orosz óriás vállalat van jelen: a Gazprom, a Jukosz és a LukOil, Magyarországon mégsem lehet az

oroszokat jelentős befektetőnek tekinteni: az országban megvalósult befektetések kb. 2%-át adják 25 Egyes szélsőséges vélemények szerint Oroszország nem a legnagyobb adós a világon, hanem az orosz vállalkozók által külföldön hagyott exportbevételek miatt a legnagyobb tőkeexportőr. 26 Az így kimenekített bevételek képezték az első orosz tőkeexportot. 54 http://www.doksihu 4.4 Hogyan lehet visszaszerezni az orosz piacot – piacra lépési korlátok27 Bár néhány orosz befektető megjelent a magyar piacon, véleményem szerint ez még mindig nem elegendő. Többek között meg lehet említeni a Gazprom beruházását az Általános Értékforgalmi Bankban, a Jukosz és a LukOil a magyar olajpiacon jelentős partnernek számítanak. Ezen kívül megjelentek orosz befektetők a BorsodChem-ben, illetve a Tiszai Vegyi Kombinátban. Bár a keleti piacok jelentőségét Magyarországon gyakorlatilag minden politikai érdekcsoport elismeri, ennek

ellenére a rendszerváltás óta nem bővültek a két ország közötti kapcsolatok, sőt a még meglevő potenciális adottságok kihasználása is egyre rosszabb hatékonysággal történik. Ezt az előző fejezetekben levő táblázatok is mutatják Oroszország fontosságát azzal is lehet bizonyítani, hogy a világ egyes régióiban is az országok szomszédaikkal, illetve a közelebb fekvő régiókkal bonyolítják külkereskedelmük jelentős részét. Ezen kívül az orosz piac mérete miatt igen fontos lenne a magyar vállalkozók számára az ottani jelenlét. Valamint Magyarország rendelkezik bizonyos piacismeretekkel az orosz piaccal kapcsolatban a volt KGST kapcsolatoknak köszönhetően. Oroszország számára Magyarország szintén fontos partnernek bizonyul: ide irányul az orosz energiahordozó, illetve nyersanyag export kb. 5 százaléka Ezen kívül a magyar-orosz külkereskedelmi mérleg hiánya magyar részről 1995 óta meghaladja az évi 1 Mrd USD-t.

Valamint azt is meg kell említeni, hogy Oroszország 1992-től kezdve több mint 15 Mrd USD kereskedelmi többletet realizált Magyarországgal szemben. „A magyar diplomácia tudatosan törekszik a kapcsolatok felélesztésére, azonban ezeket a kapcsolatokat nem újraéleszteni kell, mert mi nem egyszerűen kivonultunk a 27 A dr. Réthi Sándorral, a MEHIB orosz piaci tanácsadójával folytatott beszélgetések alapján állítottam össze. 55 http://www.doksihu szovjet (orosz) piacról, hanem a korábbi piac szűnt meg (hiányzik a fizetőképes kereslet, megszűntek az állami vásárlások, stb.), és élesedett a verseny”(Dr Majoros Pál, 1999, p.133) Az Oroszországba irányuló magyar export növeléséhez számos tényező egyidejű érvényesülésére van szükség. Mindenek előtt nagyon fontos, hogy a két ország közötti – mind gazdasági, mind politikai – viszonyt megerősítsék. Magyarország számára jelenleg a legfontosabb kereskedelmi partnernek

az Európai Unió országai számítanak. Magyarország EU-csatlakozásának köszönhetően felértékelődhet az orosz cégek számára. A világ többi tájára – többek között Oroszországba – irányuló kivitel jelentősen elmarad az európai térségbe irányulótól. Ezért Magyarország számára igen fontos lenne, ha jelenleg viszonylag egyoldalú kereskedelmét, amely az EU-ba irányul, diverzifikálná. Ez vonatkozik azonban az energiahordozó- és nyersanyag importjára is, amelyeket gyakorlatilag csak és kizárólag Oroszországból szerez be. 2003-ra a teljes Oroszországból származó magyar import kb. 87 százalékát teszi ki Magyarország részéről fontos volna, hogy egységes nemzeti stratégiát dolgozzon ki a magyar-orosz kapcsolatok tekintetében. Ennek három lehetséges módja van: • a kormányzat passzív szerepvállalásával: ebben az esetben a magyar kormány önállóan semmilyen lépést nem tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében,

csupán passzívan reagál a világban végbemenő folyamatokra. Ennek a stratégiának a hátránya abban áll, hogy gyakorlatilag teljes mértékben konzerválná a most fennálló kapcsolatokat; • a másik stratégia célja a fennálló külkereskedelmi deficit megszűntetése lenne; • illetve a harmadik a bilaterális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése. A fentiekkel összhangban szükség lenne továbbá a magyar gazdaságdiplomácia összehangoltabb fellépésére. Ennek megfelelően Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően a magyar fél közvetítő szerepet vállalhatna az integráció és 56 http://www.doksihu Oroszország között. Az ország EU-csatlakozása, valamint a struktúrális alapokhoz való hozzájárulás és az azokból való részesedés jelentősen javíthatja a hazai termelők helyzetét a keleti piacokon – főként modernizációs beruházásokkal. Magyarország 1997 nyarán tagja lett a Páneurópai

Kumulációs Övezetnek is. Ez azért jelentős, mert az Övezet tagjai között olyan egyezmény van életben, amely meghatározza, mely termékek, illetve alapanyagok tekinthetőek származónak, és ezáltal vámmentesnek. Ezért azok a magyar vállalkozások, amelyek termelésüket ukrán vagy orosz nyersanyagra akarták alapozni, nehéz helyzetbe kerültek, mivel nem igényelhetik vissza a megfizetett vámokat és illetékeket. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a jelenleg Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégek miután elveszítik jelenlegi adókedvezményeiket, illetve – mentességüket, milyen egyéb kedvezményeket kaphatnának, amennyiben a keleti piacokra (pl.: Oroszországba) telepítik ki gyártósoraikat, és ezt magyarországi leányvállalataikon keresztül teszik meg. Ez valószínűleg a kivitel bővüléséhez, és ezáltal a magyar-orosz külkereskedelemben fennálló deficit csökkentéséhez is hozzájárulna. Magyarországon már közel egy

évtizede létezik a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB), illetve az Export-Import Bank Rt (EXIMBANK), amelyek elvileg lehetőséget nyújtanak a magyar vállalkozók számára, hogy külpiacokon biztonságosan létesíthessenek vállalkozásokat, azáltal, hogy garanciát vállalnak, illetve biztosítékot adnak a külföldön befektetett pénz, tőke után. Az EXIMBANK exportfinanszírozó tevékenységének közel 70 százalékát az orosz piac adja. Azonban egy PM rendelet (25/1998.X9) jelentősen megnehezíti azon magyar bankok helyzetét, amelyek orosz exportot hiteleznek, ugyanis ezek esetében a szavatoló tőkéjük függvényében akár száz százalékos pótlólagos céltartalékot kell, hogy képezzenek a kihelyezett tőke után. A fentieken túlmenően fontos volna a magyar cégek számára, hogy ha az eddigi gyakorlattal ellentétben nagyobb vállalkozási kedvet mutatnának Oroszország irányában, így lényegesen több befektetést eszközölhetnének az

orosz piacon, és fokoznák ottani 57 http://www.doksihu jelenlétüket. Ezzel összhangban elengedhetetlen lenne egy oroszországi magyar vámraktár létesítése is. Természetesen a magyar gyógyszergyártó cégek már rendelkeznek Oroszországban konszignációs raktárral, de rajtuk kívül egyetlen magyar vállalkozás sem. Elengedhetetlen lenne a magyar vállalkozók mentalitásának megváltoztatása, melynek értelmében ezek a cégek gyakorlatilag csak piaci pozíciók megtartására törekedtek, de javítására nem. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy, bár Magyarország számára igen fontos lenne, hogy az Oroszországgal szemben fennálló külkereskedelmi hiányát csökkentse, ennek ellenére gyakorlatilag nem tesz semmit, annak érdekében, hogy az orosz piacon minél több magyar vállalkozás jelenjen meg, amelyek versenyképesek is a külföldi, pl.: német konkurenciával szemben. 58 http://www.doksihu BEFEJEZÉS Az 1990-es évek elején számos kis

ország függetlenné válásával, és a Szovjetunió felbomlásával egy teljesen új helyzet alakult ki Európában. Kezdetét vette a tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet kiépítése. A közép-kelet-európai volt szocialista országokban bekövetkezett rendszerváltások és a Szovjetunió szétesése után új alapokra helyeződött kereskedelem. A Szovjetunió felbomlását követően a volt szovjet térségben kialakult független államok az új helyzetet a Független Államok Közössége létrehozásával próbálta ellensúlyozni. A FÁK, mint integrációs szervezet létrehozása kiemelkedően fontos lépés volt a volt szovjet térség országai számára, ugyanis ez a szervezet adta meg a lehetőséget arra, hogy a korábbi gazdasági kapcsolatokat fenntartsák. A rendszerváltást követően a közép-kelet-európai térségből Magyarország nyitott elsőként a nyugati országok felé. Ennek és a viszonylag gyors reformoknak, a külföldi

beruházóknak adott jelentős kedvezmények miatt Magyarországa a kilencvenes években a térség vezető tőkevonzó országává vált. Mivel a térség többi országa is hamar felismerte a külföldi tőke jelentőségét, igen erősen kiéleződött a verseny a tőke vonzásáért, ennek következtében az 1990-es évek második felében Magyarország hátrább szorult a külföldi befektetők által preferált kelet-közép-európai országok között. Ennek egyik oka volt, a korábban szakképzett, ám olcsó munkaerő, illetve a nyújtott adókedvezmények megszűnése, minek következtében számos multinacionális cég kitelepítette gyártósorait az országból és inkább kelet felé vonult. Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon jelen levő külföldi működő tőke csupán kb. 2 százaléka származik Oroszországból, és a magyar befektetők sem szerepelnek kiemelkedően az orosz piacon. Bár 2002-ben Oroszország a magyar befektetők tizenegyedik, 2001 pedig a

negyedik célpontja volt. A Magyarország és Oroszország között folytatott kereskedelemre jellemző, hogy a magyar oldalon egyre nagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya. Ennek oka, hogy, míg az 59 http://www.doksihu export oldalon Oroszország egyre hátrább szorul Magyarország kereskedelmi partnerei között (1999 és 2001 között még a tizenharmadik volt 356,2, illetve 472,3 M USD-vel), addig az import oldalon (bár itt is némileg visszaszorult, de mégsem akkora mértékben) még mindig fontos partnernek számít Magyarország nyersanyag és energiahordozó szükségletei miatt. 1999-ben a negyedik, 2000-ben a második28, majd 2001-2002-ben ismét a negyedik, 2003-ban pedig az ötödik volt a listán. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok gyengülését a Szovjetunió, a KGST intézményrendszerének és a Varsói Szerződés felbomlása volt az egyik oka. Emellett Magyarország erősen törekedett arra, hogy minél előbb irányt tudjon váltani a

kereskedelemben, így lehet az, hogy napjainkban már az Európai Unió számít a legfontosabb kereskedelmi partnernek (a tagországokkal folytatott kereskedelem 70% körül mozog). Az 1998-as augusztusi pénzügyi válság miatt Oroszország világpiaci pozíciói tovább romlottak: az orosz rubel leértékelődése és a bankrendszer teljes összeomlása miatt Oroszország nemzetközi hitelpiaci megítélése jelentősen romlott, ami miatt a befektetői bizalom is nagyon megrendült az ország irányában. Ezen a helyzeten sokat segíthet Vlagyimír Putyin elnök energetikus viselkedése. Az 1998-as válságot követően Putyin elnöknek sikerült stabilizálnia az ország gazdaságát, csökkentenie a recessziót és növekedési pályára állítania az országot. Az olaj magas világpiaci árának köszönhetően a pénzügyi helyzet is normalizálódott. Egyre nagyobb mértékű a beruházások szintje, de a külföldi működő tőke jelenléte az országban még mindig

nagyon szerény. Az EU-val és a NATO-val fenntartott jó kapcsolatok miatt, és a WTO tagságra jelölés miatt Oroszország nemzetközi megítélése sokat javult. Az augusztusi válság miatt a Magyarország és Oroszország között kereskedelmi kapcsolatok még inkább meggyengültek. A vállalkozások kapcsolatai beszűkültek, és exporttevékenységük is csökkent. Ennek köszönhetően még tovább nőtt Magyarország kereskedelmi hiánya. 28 Ennek az előreugrásnak az orosz államadósság törlesztése keretében behozott MÍG típusú vadászrepülőgép szállítmány volt az oka. 60 http://www.doksihu A magyar állam részéről nagyon fontos lenne, hogy az orosz piacon már jelenlevő magyar cégek piaci jelenlétét erősítse. Ennek érdekében tovább kellene fejleszteni a két ország között gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat. A kereskedelmi deficit csökkentése érdekében (és erre az Európai Unió is felhívta a figyelmet), Magyarországnak

diverzifikálnia kellene nyersanyag importját. Azonban az orosz behozatal még mindig olcsónak számít. A magyar cégek részéről fontos lenne a vállalkozók hozzáállásának megváltoztatása, ugyanis a még meglévő piac, illetve nyelvismeretek, amelyek még előnyt jelentenek a versenytársakkal szemben, hamar le fognak morzsolódni. 61 http://www.doksihu Táblázatok, ábrák jegyzéke Táblázatok: 1. sz táblázat: Magyarország a volt Szovjetunióval folytatott kereskedelmének változásai .5 2. sz táblázat: Magyarország a volt Szovjetunióval folytatott kereskedelmének változásai . 15 3. sz táblázat: Az Oroszországba irányuló magyar export struktúrája 19922000 (%) 17 4. sz táblázat: Az Oroszországból származó magyar import struktúrája 19922000 (%) 18 5. sz táblázat: A teljes magyar külkereskedelmi forgalom adatai – Összefoglaló táblázat. 20 6. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom adatai – Kivitel származási országok

szerint .23 7. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom adatai - Behozatal rendeltetési országok szerint .24 8. sz táblázat: Magyarország Oroszországgal folytatott kereskedelme 25 9. sz táblázat: Oroszország külkereskedelme a FÁK-on kívüli országokkal, 1998 - (M USD).29 10. sz táblázat: Magyar-orosz külkereskedelem, 1998 - (M USD)30 11. sz táblázat: A magyar-orosz árucsere-forgalom struktúrájának változása 31 12. sz táblázat: A külkereskedelmi termékforgalom megoszlása országcsoportonként - (származás/rendeltetési ország szerint)32 13. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom adatai - kivitel megoszlása rendeltetési országok szerint - M USD.36 14. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom adatai - behozatal megoszlása származási országok szerint M USD .37 15. sz táblázat: A magyar-orosz kivitel termékszerkezete - M USD 39 16. sz táblázat: A magyar-orosz behozatal termékszerkezete - M USD 40 62 http://www.doksihu 17. sz

táblázat: Magyarország legfontosabb partnerei az export oldalon (19992003) 41 18. sz táblázat: Magyarország legfontosabb partnerei az import oldalon (19992003) 42 19. sz táblázat: A működőtőke-beáramlás összefoglaló adatai Magyarországon – Millió euró .47 20. sz táblázat: Az orosz működő tőke-áramlások alakulása - (1992-2000, M USD) .52 Ábrák: 1. sz ábra: Közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon – M EUR 48 2. sz ábra: Közvetlen magyar tőkebefektetések külföldön – M EUR 49 63 http://www.doksihu Irodalomjegyzék Magyar nyelvű irodalom 1. Csaba László – Az összeomlás forgatókönyvei – A rendszer-átalakítás alkalmazott közgazdaságtana, Budapest, Figyelő, 1994 2. Csaba László (2)– Gazdasági rendszerek, országok, intézmények (szerk.: Bara Zoltán, Szabó Katalin) – A rendszerváltozás második szakasza – Funkcionális áttekintés, p. 361-393, Aula, 2000 3. Csaba László (3) – Gazdasági

rendszerek, országok, intézmények (szerk.: Bara Zoltán, Szabó Katalin) – A szovjet modell összeomlása és a rendszerváltozás első szakasza, p. 327-359, Aula, 2000 4. Dr. Majoros Pál (1999) – Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 5. Dr. Pécsi Kálmán (1994) – Változóban az orosz gazdaság 1991-1994 – A vajúdás gondjai, Európai Integrációs Tudományos Társaság 6. Jacques Lévesque – 1989 – Egy birodalom végjátéka – A Szovjetunió és Kelet-Európa felszabadulása 7. Kárpáti Sándor – Jó szelet, peresztrojka!, Népszava Lap- és Könyvkiadó 8. Magyar Ruszisztikai Intézet – 1991 – Szovjet füzetek III. – A Szovjetunió vége? – Szakértői gyorsjelentés 9. Magyar Ruszisztikai Intézet, 1992 – Szovjet füzetek VI. – A jelcini gazdaságpolitika alternatívái – szakértői jelentés 10. Magyarország külgazdasága 1993 – Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Budapest,

1994 11. Magyarország külgazdasági 1994 – Budapest, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, 1995 12. Magyarország külgazdasága 1995 - Budapest, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, 1996 13. Magyarország külgazdasága 1997 – Budapest, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, 1998 14. Magyarország külgazdasága 1998 – Budapest, Gazdasági Minisztérium, 1999 15. Magyarország külgazdasága 1999 – Budapest, Gazdasági Minisztérium, 2000 64 http://www.doksihu 16. Magyarország külgazdasága 2000 – Budapest, Külügyminisztérium, 2001 17. Magyarország külgazdasága 2001 – Budapest, Külügyminisztérium, 2002 18. Magyarország külgazdasága 2002 – Budapest, Külügyminisztérium, 2003 19. Magyarország külgazdasága 2003 – Budapest, Külügyminisztérium, 2004 20. Ószabó Attila – Vajda Éva (2001) – Tényfeltúrás – Guruló rubelek – Fejezetek az orosz-magyar államadósság történetéből, Új Mandátum Könyvkiadó,

Budapest 21. Szilágyi Ákos (1999) – Oroszország elrablása – A szovjettelen unió története, Helikon Kiadó Idegen nyelvű irodalom 1. Dimitri Markov (1994) – Russian-Hungarian economic relations: The problems and prospects, Institute for World Economics – Hungarian Academy of Sciences – Working Papers 2. Hymer, SH – The International Operations of National Firms: A Study of Direct Foreign Investment, Cambridge, Mass 3. Miklós Szanyi – Policy Consequences of FDI, linkage, promotion opportunities in Hungary – United Nations Economic Commission for Europe 4. Институт Европы Российской Академии Наук, Ассоциация Европейских Союэ – Факты и Комментарии No33, Москва, сентябрь 2003г. 5. UNCTAD World Investment Report, New York, 1998 6. UNCTAD World Investment Report, New York, 2000 7. UNCTAD World Investment Report, New York, 2002 Tanulmányok, elemzések 1. Antalóczy

Katalin, 2002 – Magyarországi működő tőke-export – nemzetközi kitekintésben, Külgazdaság XLVI. évf 2002 július-augusztus 2. Antalóczy Katalin, Sass Magdolna, 2002 – Magyarország helye a közép-keleteurópai működő tőke-beáramlásban – statisztikai elemzés, Külgazdaság XLVI évfolyam, 2002 július-augusztus, p. 33-53 65 http://www.doksihu 3. Barta Györgyi, 2001 – A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai, Tér és Társadalom, XV. évf 2002, p 39-64 4. FLORENO Gazdasági Tanácsadó és Kereskedelmi Kft – A magyar kivitel növelésének és a külkereskedelmi passzívum csökkentésének lehetőségei az orosz és kínai viszonylatokban – 4790. sz közbeszerzési eljárás, Budapest, 2001 november 5. Kádár Zoltán, Markovszy Szabolcs – Külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon, EU Working Papers, 2002/4, p. 90-125 6. Ludvig Zsuzsa, 1999 – Az orosz gazdaság 1 éve – Az 1998-as válság

hatásai, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Internetes anyagok 1. Bányai Gyula – Strenghtening ties http://www.amchamhu/BusinessHungary/18-05/articles/18-05 46asp 2. Bernard Bot, 2004 – Miért van szüksége egymásra az EU-nak és Oroszországnak? 2004.1018 http://www.nolhu/cikk print/336847/ 3. Bilek Péter, 2003 – Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar külkereskedelemre – ICEG Vélemény IV., 2003 július http://www.icegecorg/hun/ docs/publikaciok/velemeny/icegvelemeny04pdf 4. Budapest Analyses – Magyarország-Oroszország http://budapestanalyses.hu/docs/Hu/BA Arch%C3%Advum/analysys 20 huh tml 5. Budapest Orosz Nagykövetség, Orosz-magyar kapcsolatok http://www.hungarymidru/Hungary/otn huhtml 6. Csáki György, Pitti Zoltán, 2000. – A nemzetközi működő tőke-áramlás legújabb tendenciái, Külpolitika 2000. 3-4 szám http://www.gkihu/indexphp?d=239&lang=hu 7. Eszter Brener, 2004 – Re-conquering, Business Hungary, 2004. január

htpp://www.amchamhu/BusinessHungary/18-01/articles/18-01 20asp 8. EXIMBANK, 2002. július 9, Ország- és bankinformációk, Oroszország 66 http://www.doksihu http://www.eximbankhu/Internet/ mainasp?xLanguage=hu&xHref=OrszagIn fo.asp 9. FigyelőNet-lapszemle, 2003. november 14., Virágzó orosz-magyar kapcsolatok http://fn.hu/cikkphp?cid=70041&id=3 10. Gazdaság http://magyarorszag.hu/orszaginfo/gazdasag/legfrisebbmutatok/gazdasag 11. Gazdasági Minisztérium, 2004. október 25 – 1999 október – A magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok http://www.ikmiifhu/foreco/statistic/F980112/lista30/RUhtm 12. ICEG Vélemény, 2004. – A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI, Világgazdaság, 2004. április 22 http://www.icegecorg/hun/ docs/sajto/FDI KB 2004 04 13pdf 13. Jakab M. Zoltán, Kovács Mihály András, Oszlay András, 2000 – MNB Füzetek, 2000/1 – Hová tart a külkereskedelmi integráció? Becslések három kelet-közép-európai ország

egyensúlyi külkereskedelmére, 2000 http://www.mnbhu/Resourceaspx%3FresourceID%3Dmnbfile%26resourcna me%3Dmf2000 1+m%C5%Blk%C3%B6d%C5%9lt%C5%9lke+%C3%Alra ml%C3%Als&hl=hu 14. Kiss Judit – A nemzetközi kereskedelem, mint a magyar gazdaság mozgásterét meghatározó tényező http://www.vkihu/kiss - vita1shtml 15. Kopint-Datorg Rt., 2003 – Az EU-csatlakozás középtávű gazdasgái-társadalmi hatásai Magyarországon, Budapest, 2003. február http://www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/a569pdf 16. Kovács Tímea, 2003 – Magyar-orosz viszony – „hidegháború” után olvadás, FigyelőNet, 2003. szeptember 10 http://www.fnhu/cikkphp?d=4&cid=66170 17. Közvetlen tőkebefektetések alakulása http://www.gmhu/dokk/binary/36/35/55/FDI Honlappdf 18. Külügyminisztérium, 2004. október 25 – Oroszország http://www.kumhu/Kulgazdasag/Mokulg2000/Oroszorszaghtm 67 http://www.doksihu 19. MTI, 2003. szeptember 5, Az orosz-magyar kapcsolatokat – meglehetősen

hosszú pangást követően – az utóbbi évben ismét stabilitás és dinamizmus jellemezte http://www.mahu/page/cikk/ad/0/55352/1?cikk main-newsarticle status=minimalized 20. MEHIB hírlevél, 2002/2. szám, július – Nemzetközi kitekintés, Legnagyobb FÁK-exportpartnereink http://www.mehibhu/hirlev articleasp?act=216 21. Miniszter Elnöki Hivatal, 2002. december 17, Gál J Zoltán kormányszóvivő, Háttéranyag Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalos látogatásához az Oroszországi Föderációban http://www.mehhu/tevekenyseg/hatteranyagok/hatter20021217 3html 22. Novák Csaba, 2003 – A külföldi működő tőke és a technológiai tovagyűrűzés Magyarországon, MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Műhelytanulmányok, 50. szám, 2003 október http://www.vkihu/muhelytanulmanyshtml# 23. Oblath Gábor – A külföldi működő tőke és a versenyképesség http://telnet.datanethu/~kopint/kutatas/E~felz5 KulfToke/0 KulfTokeVerskB evezTj.doc 24. Oszlay

András, 1999 – MNB Füzetek 1999/11 – Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről, 1999. szeptember http://www.mnbhu/Resourceaspx%3FresourceID%3Dmnbfile%26resourcena me%3Dmf1999 11+m%C5%B1k%C3%B6d%C5%91t%C5%91ke+%C3%A1 raml%C3%A1s&hl=hu 25. Patkó Szabolcs, 2003: A magyar működő tőke-áramlás alakulása regionális összehasonlításban – ICEG Vélemény VIII., 2003 október (International Center for Economic Growth European Center) http://www.icegecorg/hun/ docs/publikaciok/velemeny/icegvelemeny08pdf 26. Szanyi Miklós, 2002 – A külföldi tulajdonú cégek Magyarországon: új fejlődési modell központi szereplői? – MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Kihívások, 159. szám, 2002, október http://www.vkihu/kihivasokshtml# 27. Tájékoztató a kereskedelem 2003. évi teljesítményéről 68 http://www.doksihu http://www.gmhu/dokk/binary/34/24/04/t j koztat kereskedelemrol2003doc 28. Tájékoztató a kereskedelem 2004. I

negyedévi teljesítményéről http://www.gmhu/dokk/binary/37/04/66/tajekoztatokereskedelem2004Inegyed ev.doc 29. Tájékoztató a kereskedelem 2004. I félévi teljesítményéről http://www.gmhu/dokk/binary/41/80/47/ker2004 1felevdoc 30. 2004. I negyedév konjunktúrális helyzete, a várható kilátások http://www.gmhu/dokk/gkm/kereskedelem/ublikaciok kereskedelem/keresked elem1.htm/ 31. Weiner Csaba, 2004. – Oroszország gazdasága a XXI század elején – Függőség, MTA Világgazdasági Kutató Intézet – Műhelytanulmányok, 60. szám, 2004. július http://www.vkihu/muhelytanulmanyshtml# 32. A Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagysága, 2004. június 2. http://www.tranzithu/indexphp?link=news/newsphp&newid=2085 Újságcikkek 1. Csaba László (1990/c) – A központilag irányított szétesés – Világgazdaság, 1990 december 6. p 10 2. Csaba László (1990/e) – A peresztrojka öt éve – Külgazdaság, XXXIV évf,

1990/6 3. Csaba László (1992/a) – A rendszer-átalakítás gazdaságpolitikájának dilemmái – Társadalmi Szemle, XLVI évf., 1992/12, p 15-26 (cikk) 4. Csaba László (1996/b) – Az orosz gazdaságpolitika és a gazdasági rendszer (1992-1996) – Külgazdaság, XL. évf, 1996/3 (cikk) 5. Csaba László (1998/d) – Merre tovább, Oroszország? – Világgazdaság, 1998, 30 évf., május-június, p 12 69