Economic subjects | Quality assurance » Liebhauser Nóra - A dörgicsei pántlika pincészet MSZ EN ISO 9001-2001 szerint minőségirányítási rendszerének elemzése

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLKERESKEDELMI IRÁNYÍTÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT A DÖRGICSEI PÁNTLIKA PINCÉSZET MSZ EN ISO 9001: 2001 SZERINTI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE KÉSZÍTETTE: LIEBHAUSER NÓRA BUDAPEST, 2009. http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 6 II. A minőségügy alapjai 7 1. A minőség általános fogalma 7 2. Minőségbiztosítás és minőségirányítás 9 3. Minőségügyi rendszerek és modellek 9 3. 1 Az ISO - International Organisation for Standardisation és az ISO 9000-es szabványcsalád 9 3. 2 TQM, azaz a Total Quality Management 14 3. 3 Az EFQM modell 14 4. A nemzeti minőségi díj 20 III. Élelmiszerbiztonság és a szabványok 22 1. Az élelmiszerbiztonság fontossága 22 2. Élelmiszerbiztonsági szabványok és rendszerek 23 2. 1 A HACCP – Hazard Analysis and Critical Control Point, mint ágazati rendszer 24 2. 2 Az ISO 22 000: 2005

élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány 27 2. 2 1 A szabvány általános bemutatása 27 2. 2 2 Az ISO 22000 előnyei 28 IV. A Pántlika pincészet bemutatása 30 V. A Pántlika Pincészet MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének elemzése 32 1. A Pántlika Pincészet és a minőségirányítás –bevezetés az elemzéshez 32 2. A Pántlika Pincészet minőségirányítási rendszere 33 2. 1 A minőségirányítási rendszer felépítése 34 2. 2 A minőségügyi dokumentáció és kezelése 34 3. A vezetőség felelősségi köre 36 3. 1 A vezetőség elkötelezettsége 36 3. 2 Vevőközpontúság 36 3. 3 Minőségpolitika 37 3. 4 Minőségcélok 38 3. 5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 38 3. 5 1 Felelősségi kör és hatáskör 38 3. 5 2 Belső kommunikáció 40 -3- http://www.doksihu 3. 6 Vezetőségi átvizsgálás 41 4. Gazdálkodás az erőforrásokkal 42 4. 1 Gondoskodás az

erőforrásokról 42 4. 2 Oktatás, képzés 42 4. 3 Infrastruktúra 44 4. 4 Munkakörnyezet 45 5. A termék előállítása 46 5. 1 A termék előállítás tervezése 46 5. 2 A vevővel kapcsolatos folyamatok 46 5. 2 1 A termékre vonatkozó követelmények meghatározása 46 5. 2 2 A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása 47 5. 2 3 Kapcsolattartás a vevővel 47 5. 3 Tervezés és fejlesztés 49 5. 4 Beszerzés 49 5. 4 1 A beszerzés folyamata 49 5. 4 2 Beszerzési információ 50 5. 4 3 A beszerzett termék igazolása (verifikálása) 51 5. 5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása 5. 5 1 Az előállítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása 51 51 5. 5 2 Az előállítás és a szolgáltatás nyújtás folyamatainak Érvényesítése 51 5. 5 3 Azonosítás és nyomonkövethetőség 52 5. 5 4 A vevő tulajdona 53 5. 5 5 A termék állagának megőrzése 53 5. 6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése 6.

Mérés, elemzés és fejlesztés 54 55 6. 1 Figyelemmel kísérés és mérés 55 6. 1 1 A vevő megelégedettsége és annak vizsgálata 55 6. 1 2 Belső audit 56 6. 1 3 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése 57 6. 1 4 A termék figyelemmel kísérése és mérése 58 6. 2 A nem megfelelő termék kezelése 59 6. 2 1 Beszerzett termékek nem megfelelősége és reklamációja 59 6. 2 2 A szállítói szolgáltatások nem megfelelősége 59 -4- http://www.doksihu 6. 2 3 Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, - tárolás, - palackozás és értékesítés nem megfelelő terméke 60 6. 3 Az adatok elemzése 60 6. 4 Fejlesztés 61 6. 4 1 Folyamatos fejlesztés 61 6. 4 2 Helyesbítő tevékenységek 61 6. 4 3 Megelőző tevékenységek 62 VI. Összefoglalás 1. Célkitűzések és azok megvalósulása az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerrel kapcsolatban 2. A kiépített rendszer eredménye 63

63 2. 1 Pozitív eredmények, az előnyök érvényesülése 65 2. 2 Negatív eredmények, a hátrányok érvényesülése 67 3. A jelenlegi rendszer és kapcsolata a HACCP- vel 68 3. 1 A „szabdalt” rendszer 68 3. 2 Kapcsolódás az ágazati rendszerhez 68 4. A Jövőkép 70 VII. Mellékletek 71 VIII. Függelékek 74 IX. Felhasznált irodalom jegyzéke 80 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra: A TQM Modellje 15 2. ábra: Az EFQM Kiválóság Modell 18 3. ábra: A Dörgicse Bor Kft minőségirányítási folyamatai és azok kapcsolódásának sorrendje 34 4. ábra: A minőségirányítási dokumentáció formalizált elemei 35 1. táblázat: Az ISO és a TQM jellemzői 17 2. táblázat: A figyelemmel kísérés, mérés módszerei 57 -5- http://www.doksihu I. Bevezetés „A tökéletesség nem a mennyiségben van, hanem a minőségben” Baltasar Gracián A minőség szó mindenkinek sokfélét jelent. Általában a mindennapokban

értékelünk vele. Én is sokszor Amióta azonban kapcsolatba kerültem a minőségirányítással, egyre jobban foglalkoztatott a gondolat, hogy azon a területen tárjam fel gyakorlatát, ahol eddig a legtöbbször mondtam: Ez aztán minőség! Ez pedig a borok világa. Régóta szeretem ezt a világot, munkám során napi kapcsolatban állunk. Az a legelső pillanatban tiszta volt, hogy a borászatban oly fontos termékminőség csak egy eredmény, a minőségirányítás pedig egy jó eszköz, ennek elérésében. A minőségirányítás viszont tág témakör. Az elméleti részben szerettem volna a legerősebben kapcsolódó általános elméleteket, modelleket, rendszereket bemutatni, majd konkrétan az élelmiszeriparhoz tartozó ágazati ismereteket összefoglalni. Ezzel nem csak az ismeretek széleskörű bemutatása volt a cél, hanem az egyik fő kérdésem megalapozása is. Azt akartam a dolgozatom végére meglátni, hogy az általánosan, bármely területen

alkalmazható MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerint kiépített minőségirányítási rendszer hogyan működik ott, ahol már létezik kötelező ágazati minőségirányítási rendszer. Kíváncsi voltam, hogy mik a kapcsolódási pontok és arra is, hogy mely működési területeken egészíti ki az ágazati rendszert és hol veszti el miatta jelentőségét. Ezeken keresztül akartam meglátni, hogy van-e az ISO -nak a jövőben, az élelmiszeriparban létjogosultsága. Úgy gondoltam tehát, hogy az elméleti kérdést akkor tudom a legjobban megválaszolni, ha előtte a gyakorlatot vizsgálom, és aztán abból következtetek. A gyakorlatot úgy vizsgáltam, hogy az élelmiszeripart konkrétan megszemélyesítettem egy pincészettel és a fő részben lépésről lépésre megvizsgáltam a szabvány felépítése alapján a pincészet MSZ EN ISO 9001: 2001 szerint kiépített minőségirányítási rendszerét. Minden területen bemutattam a korábban kiépített rendszert

és elvárásait. Majd utána kielemeztem jelenlegi működésének módját, eszközeit, folyamatait. Ezzel részeredményként rávilágítottam azokra a területekre, ahol a legnagyobb fejlődések történtek és azokra is, ahol a legnagyobb eltérések vannak. Ott javaslatokat is tettem a módosításra, annak kivitelezésére. -6- http://www.doksihu Az elemzés elvezetett oda, hogy megismertem a cég rendszerbevezetéssel kapcsolatos célkitűzéseit és azok megvalósulását, az elért eredményeket és az elmaradt várakozásokat. Feltártam konkrétan a pincészet esetében az ISO szerinti szabvány bevezetésének okait, az elvárt és megvalósult előnyeit és hátrányait. Megismertem az MSZ EN ISO 9001: 2001 szerint kiépített rendszer pozitív és negatív hatásainak érvényesülését a különböző vállalati területeken és kapcsolódási pontjait a HACCP-vel. Ebből levontam a következtetéseim, visszaáltalánosítottam és felvázoltam az általam

vélt jövőt. A kép összeállt, kívánom, hogy hasznos és érdekes információkkal szolgáljon mindenkinek! II. A minőségügy alapjai 1. A minőség általános fogalma A minőség az emberek mindennapi szóhasználatában sokféle dolgot jelenthet. Pl levegőminőség, tiszta minőség, márkaminőség, minőségi bor stb. A minőség, a hétköznapi gyakorlatban egyrészt elvárást, igényt jelent a szükségleteinket kielégítő termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, másrészt bizonyos értékelést, használati értékrendet, az azonos szükségleteket kielégítő dolgok között. A minőséget, mint fogalmat számos kiváló elme és számos szabvány is definiálta. A különböző meghatározások a hagyományostól egészen a stratégiai jellegűekig terjednek. A hagyományos definíciók többnyire tartósnak, jól konstruáltnak írják körül a jó minőségű árucikket és a minőségértelmezés döntően gyártói, paramétereket összehasonlító.

A stratégiai jellegű meghatározások arra összpontosítanak, hogy megpróbálják megérteni a vevői elvárásokat, míg a cég saját szervezetét úgy irányítja, hogy mindezeknek meg is feleljen. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül egy piaci, fogyasztói minőségértelmezés, melynek legfontosabb eleme a vevőközpontúság. Érdemes néhány elismert szakember minőség fogalmával konkréten is megismerkedni. Feigenbaum szerint a termék és szolgáltatásminőséget a következők szerint határozhatjuk meg: a termék és szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatása használat során kielégíti a vevő elvárásait. Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”. David Garvin a minőségnek több megközelítésmódját is megadja, melyek különböző területeket vizsgálva próbálnak

átfogó képet adni a minőség megközelítéséről. minőség szerinte lehet: -7- A http://www.doksihu - transzcendens, azaz csak azután érthetjük meg, miután jó néhány hatás érte és kialakultak jellegzetességei. - termék alapú, ha a minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. - termelés alapú, ha a minőség egy adott termék vagy szolgáltatás megfelelése előre meghatározott kívánalmaknak vagy specifikációknak. - felhasználói alapú: ahol a minőség meghatározásának egyetlen feltétele az, hogy képesek vagyunk-e a vevők igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégíteni. - érték alapú: amikor a minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket vagy szolgáltatást ajánlunk a vevőnek elfogadható költséggel, áron. Shoji Shiba professzor és a japánok több szintjét határozták meg a minőségnek. Ezek a szintek az idő folyamán egyre bővültek, most négy plusz kettő a

közismert belőle. A professzor szerint a minőség megfelelés a szabványnak, az előírásnak, második szinten a használatra való alkalmasságnak, a harmadik szinten a vevő nyilvánvaló igényeinek, a negyediken pedig a vevő látens igényeinek. Később ez még kiegészült a környezetvédelmi előírásoknak, társadalmi elvárásoknak való megfeleléssel is. A szintek egymásra épülnek, az átjárhatóságot a folyamatos javítás biztosítja. Nincs a világon olyan vállalat, aki csak a negyedik szintnek megfelelő terméket állít elő, de olyan sajnos igen, aki csak az első elérésére képes. Az az életképes szervezet, amelyik rendelkezik az összes szint elérésének képességével. A Juran által megfogalmazott minőség mintegy eszenciája a fenti gondolkodásnak, miszerint „a minőség megfelelés a felhasználó igényeinek”. Ez lényegében azonos az ISO 8402: 1994 szabvány megfogalmazásával: „a minőség a termék vagy szolgáltatás azon

tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárható igények kielégítésére”. Az ISO 9000: 2001 szabvány már azt mondja, hogy „a minőség annak a mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket”. Ezek kinyilvánított igények vagy elvárások, amelyek általában magától értetődőek vagy kötelezőek. Ezt egyszerűen úgy is összefoglalhatjuk, hogy a minőség a vevők igényeinek való megfelelés. (A minőség fogalma, http://www.standard-teamhu/shibahtml, 2009 10 01) Abban minden megfogalmazás és szakember megegyezik, hogy a minőség kiemelkedően fontos, egy a legfontosabb versenyelőnyt nyújtó tényezők közül és kihat a vállalati működés minden területére. -8- http://www.doksihu 2. Minőségbiztosítás és minőségirányítás A minőséghez szorosan kapcsolódik a minőségbiztosítás és minőségirányítás, valamint ezek szabványai. A

minőségbiztosítás a „minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.” Mindazon tervezett és rendszerezetten végzett tevékenység, amely annak érdekében történik, hogy folyamatosan teljesítsék a fent már említett követelményeket. A minőségirányítás az MSZ EN ISO 9000: 2001 szerint: „összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.” Ez magában foglalja, „a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést”. A minőségirányítás tehát az általános szervezeti, menedzseri tevékenység része, amely a minőségpolitikát - a felső vezetés által, a minőségre vonatkozó általános szándék- és irányvonalat- meghatározza és végrehajtja. A mindennapi

szóhasználatban még szakmai körökben is sokszor a minőségbiztosítást emlegetik, pedig az új szabványok, minőségügyi rendszerek már a minőségirányításról szólnak. A különbség röviden kettejük között, hogy míg a minőségbiztosítás a termék minőségére koncentrál, addig a minőségirányítás az egész szervezet, a fő- és a támogató folyamatok irányítására vonatkozik. A következő fejezet bemutat egy konkrét minőségirányítási rendszert és az alapvető minőségirányítási modelleket. 3. Minőségügyi rendszerek és modellek 3. 1 Az ISO - International Organisation for Standardisation és az ISO 9000-es szabványcsalád Az ISO- Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1947-ben jött létre, hogy az ipari szabványok harmonizálását és egységesítését nemzetközi szinten előremozdítsa. A szervezet rövidített neve, ami a szabványokban is szerepel, a görög „isos” szóhoz is kapcsolható, ami egyenlőt, egyformát, azonosat

jelent. Az ISO- nak, mint szervezetnek a célja, hogy a szabványosítás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek fejlesztését elősegítse az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének fellendítése érdekében, és hogy előmozdítsa a tudományos, a technológiai és a gazdasági tevékenységek összehangolását. Az ISO ilyen irányú tevékenységeinek eredményét Nemzetközi Szabványok formájában adja ki. Az elsőket -9- http://www.doksihu az 1970-es évek elején kezdték el kibocsátani, de csak a 80-as években kezdték elnyerni érvényességüket. A globális piacok nemzetközi szabványokat igényeltek, így tevékenysége kezdett elmozdulni a nemzetközi harmonizálás irányába. Létjogosultságát az Egységes Európai Piac létrejötte is igazolta. A Bécsi Egyezmény pedig megalapozta a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) és az ISO közötti szakmai kooperációt. A végső érv a szervezet mellett az volt, hogy nemzetközi

szabványainak nemzeti szabványokként való alkalmazásának mértéke jelentősen megemelkedett az Európai Unió és a világ más országaiban is. Az ISO 9000-es szabványrendszer első szabványait 1987-ben, Genfben bocsátották ki. A szabványrendszer első elemei a vállalati minőségügyi rendszerek kialakításának modelljeit és a kialakítás irányelveit tartalmazták. A szabványok alapját az amerikai hadiipari szabványokból született angol szabvány, a BS 5750 képezte. A szabványrendszer egyes elemei az elmúlt évek során folyamatosan bővültek, fejlődtek, és előírásai a tapasztalatok alapján korszerűsítésre kerültek. (Az ISO tanúsítás története, www.standard-teamhu/iso-tanusitas-tortenetehtml, 2009 10 01) Az ISO 9000-es szabványokat a nemzeti szabványosítással foglalkozó szervezetek nemzeti szabványként is kiadták. Magyarországon MSZ-EN-ISO jelzéssel kerültek magyar nyelven kiadásra. Ez egy olyan szabványcsalád, amely

tulajdonképpen a legjobb menedzsment gyakorlatok nemzetközi egyezménye, azzal a céllal, hogy biztosítsanak egy olyan szervezeti teljesítményt, amely időről időre képes a vevők minőséggel kapcsolatos követelményeit kielégítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtani. Ezek a legjobb gyakorlatok a minőségmenedzsment rendszerrel támasztott szabványkövetelmények olyan összességét képezik, amelyeket a szervezetnek ki kell elégíteni. Ez egy nyelvtől, kultúrától, jogi környezettől független, minőséget garantáló rendszer. Az ISO 9000 a gazdasági szféra minden területén, a legszélesebb körben elterjedt szabványsorozat, amely mára egységes nemzetközi követelményrendszerré fejlődött. Olyan egységes iránymutatást jelent, amely a vállalkozás méretétől, tevékenységétől, működésétől függetlenül alkalmazható a gazdasági szektor bármely területén, mind a vállalkozási szférában, mind a közigazgatásban, a

kormányzati szervek, non-profit szervezetek működésében egyaránt. Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó kifogástalan minőségét, folyamatos fejlesztését és a vevői elégedettség növekedését, a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelést. - 10 - http://www.doksihu A szabványcsalád tagjai: • ISO 9000: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár • ISO 9001: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények • ISO 9004: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a teljesítés tökéletesítéséhez. • ISO 19011: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Irányelvek a minőségügyi és környezeti felülvizsgálathoz. Az ISO 9000-es szabványcsalád tagjait korábban két csoportra osztották: a tanúsítás céljára szolgáló és irányelvként, útmutatásként alkalmazható szabványokra. A tanúsítás céljára szolgáló szabványok közül a 9001, 9002 és 9003 számú

helyett 2001-től egy átdolgozott változat, az ISO 9001 alkalmazható - MSZ EN ISO 9001: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények -, amelyet a jelenlegi 9002 és 9003 alkalmazásának eseteire a megengedett kizárások tesznek alkalmassá, azaz a követelmények közül kizárhatók például a tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelmények, amennyiben a szervezet ilyen tevékenységet nem végez. Az ISO 9000 család 2000. (nálunk 2001) évi átdolgozott kiadása koncepcionális változtatásokat tartalmazott az előző változathoz képest. Ezek közül a legfontosabb a teljes folyamatirányítási rendszer kiépítése, a vevői igények felmérésétől kezdve a vevői megelégedettség megvalósításának figyelemmel követelménye. kiséréséig, A valamint szabvány célja, a folyamatos hogy fejlesztés meghatározza a minőségirányítási rendszer azon minimális követelményeit, amelyek teljesítése a vevő megelégedettségének

eléréséhez szükségesek. A szabványnak való megfelelést egy szervezet tehát arra is használhatja, hogy bizonyítsa képességét a vevői követelmények teljesítésére. Emellett alkalmazhatja még: - a gyártók és szolgáltatók eligazítására a minőségirányítási rendszerük kialakítására vonatkozóan, - beszállítók értékelésére és egymással való összehasonlítására, - a szerződéses dokumentumként az előállító, a szolgáltató és a vevő között, - a szervezet képességének bizonyítására, harmadik fél általi tanúsítás céljára. A szabványnak nem célja viszont, hogy a minőségirányítási rendszer szerkezetét vagy dokumentációs rendszerét egységesítse. A rendszer dokumentációjának mértékét attól függően kell meghatározni, hogy milyen a szervezet nagysága, típusa, a folyamatok bonyolultsága, kölcsönhatásai, valamint a személyzet kompetenciája. Az ISO 9001: 2000 (MSZ EN ISO 9001: 2001) szabvány alapja a

következő 8 alapelv, amelyeket - 11 - http://www.doksihu azzal a céllal alkottak meg, hogy a szervezetek felső vezetése a jobb szervezeti teljesítmény eléréséhez alkalmazza. Ezek határozzák meg sajátosságait is: 1. Vevőközpontúság 2. Vezetés szerepe - kiemelten hangsúlyozza a szabvány 3. A munkatársak bevonása 4. Folyamatszemléletű megközelítés (lásd 1 szmelléklet) 5. Rendszerszemlélet az irányításban 6. Folyamatos fejlesztés - alapkövetelménynek tekinti 7. Tényeken alapuló döntéshozatal 8. Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok Az útmutatásként használható szabványok közül meg kell említeni az ISO 9004 szabványt, amelynek az a célja, hogy útmutatást adjon a vezetőségnek a minőségirányítási rendszer kialakítására és működtetésére, illetve főleg a folyamatos fejlesztésére. Az ISO 9004 útmutatásként ajánlott olyan szervezetek számára, amelyek vezetősége túl kíván eredményességének

lépni az további ISO 9001 minimális fejlesztése felé követelményein, akar és haladni. E két szabvány a minőségirányítási rendszerekre vonatkozó együttesen alkalmazandó szabványpár. A fenti alapelvek ezen szabványpárok fő fejezeteiben – vezetői felelősségfolyamatmenedzsment- erőforrásmenedzsment- mérés, elemzés, tökéletesítés - nyilvánulnak meg. A fő fejezetek szerkezete a PDCA (Plan, Do, Check, Action azaz a tervezd meg, hajtsd végre, ellenőrizd, avatkozz be) ciklus szerint strukturált és oszlik alfejezetekre. A 2 számú melléklet megmutatja az elvi megközelítésnek megfelelő szabványfejezeteket és azok PDCA-ciklus szerinti helyét. Minden ISO szabvány-amelyből jelenleg 17400 érvényes változat van - bizonyos időközönként felülvizsgálatra kerül. Ennek az oka az, hogy több tényező is elavulttá tehet egy szabványt, mint például technológiai fejlődések, új módszerek és anyagok, új biztonsági

követelmények, illetve alkalmazási területek. A felülvizsgálat eredményeképpen a közelmúltban elérkezett az idő és a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet 2008. november 15-én kiadta az új ISO 9001: 2008 szabványt, a világ 175 országában eddig is használt minőségirányítási szabvány új verzióját. Az ISO 9001: 2008, Minőségirányítási rendszer – Követelmények, az eredetileg 1987-ben kiadott szabvány eddig negyedik kiadása. Magyarországon MSZ EN ISO 9001: 2009 néven 2009 januárjától lépett érvénybe. Az ISO 9001: 2008 szabvány a felváltott 2000-es kiadáshoz képest nem tartalmaz igazából lényegesen új követelményeket, azonban - 12 - http://www.doksihu világosan tisztázza az ISO 9001: 2000 szabvány jelenlegi követelményeit az elmúlt 8 év tapasztalata alapján, megerősíti a gyenge pontokat. Ez volt a kiadás lényegi célja is, hogy a korábbi szabvány szövegének lényeges pontjait könnyebben érthetővé tegye,

magyarázza, illetve kiegészítő célként növelje a szabvány kompatibilitását az ISO 14001-es szabvánnyal. Az ISO 9001: 2008 főbb jellemzői, újításai: - Sok hozzáadott nyelvtani finomítást, szövegértelmezést tartalmaz. - A jogszabályi követelményeket kiegészíti egyéb szabályozó követelményekkel. - Nem csak a termékre vonatkozik, hanem a beszerzett és félkész termékekre is. - A „külső erőforrásokkal végeztetett” folyamatok felügyeletét szigorítja. - A felelősség már terhelhető teljes mértékben csak az alvállalkozókra. - A termék követelményeknek való megfelelést már nem csak a műszaki személyzet befolyásolhatja, hanem bármely személy. - Az információs rendszereket is besorolja az infrastrukturális elemek közé. - Tisztázza a munkakörnyezet fogalmát. - Meghatározza, értelmezi a kiszállítás utáni követelményeket. - Hangsúlyozza a csomagolásfejlesztés fontosságát. - Kiterjeszti a nyomon követhetőség

követelményét. - A vevő tulajdonának fogalmát tágítja, a személyes adatokat is ide sorolja. - Ötleteket ad a vevői elégedettség mérésére. - Kiemeli a helyesbítés, megelőzés eredményességének vizsgálatát, annak fontosságát. A szabványoknak való megfelelést tanúsíttatni kell, ami nemzetközi elismert megfelelést jelent. Ennek ténye regisztrálásra kerül A tanúsítványt háromévi érvényességgel állítják ki az akkreditált szervezetek. A rendszer működését ez idő alatt évente, félévente a tanúsító cég ellenőrzi, a tanúsítás megújítható. Új szabvány közzététele után 12 hónappal már csak e szerint adható ki tanúsítvány, akár újratanúsításról, akár új tanúsításról van szó. 24 hónappal a közzététel után pedig a régi szabvány szerinti tanúsítványok érvényüket vesztik. A szakemberek között egyetértés uralkodik abban, hogy a minőség-ellenőrzés és biztosítás az ISO szabványai szerint

akkor működhet optimálisan, ha beágyazódik a Total Quality Management rendszerébe. Ezt a rendszert mutatom be a következő fejezetben. - 13 - http://www.doksihu 3. 2 TQM, azaz a Total Quality Management A TQM (Total Quality Management – Teljes körű minőségirányítás) egy olyan vezetési módszertan és filozófia, amelynek fókuszában a vevői elégedettség, a vállalat működési folyamatainak folyamatos fejlesztése és a vállalat vezetőségének és minden munkatárásának a minőség iránti elkötelezettsége áll. A TQM a változó vevői igények megismerésének és kielégítésének egyik eszköze. Ez a vállalkozás olyan vezetési, irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a vevőközpontúság, a dolgozók felhatalmazása és az üzleti folyamatok, megelőzésen alapuló rendszerek önértékelése, fejlesztése áll. Az utóbbi időben a TQM módszerek terjedése figyelhető meg, és módszertana általában az ISO 9001 bevezetése

utáni lépésnek tekinthető. A TQM módszer nem az ISO 9001 szabványsorozat része vagy eszköze, hanem egy hatékonyabb minőség menedzsmentet lehetővé tevő, a folyamatok fejlődését elősegítő vezetési módszer. A 9001-el szemben itt nincsenek megkötések, kötelezően betartandó szabványpontok és a tanúsítási procedúra, itt csak a vállalat saját maga által végzett önértékelés van, mint a vállalati kiválóság elérésének egyik eszköze. A TQM ebből kifolyólag átfogja az egész szervezet működését annak érdekében, hogy a kitűzött célok eléréséért a leghatékonyabban használja fel a szervezet számára rendelkezésre álló erőforrásokat. Működését tekintve felülről építkezik és átfogja az egész szervezet működését, de nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is. Amennyiben egy vállalat ki akarja használni a jó minőség nyújtotta előnyöket az élesedő versenyhelyzetben,

jó minőségű és gazdaságosan (hatékonyan előállított terméket) szolgáltatást szeretne nyújtani, elengedhetetlenül fontos hogy a TQM-et mint módszertant alkalmazza. A TQM munkamódszer célja, hogy megalapozott tényeket és mérési eredményeket használjunk fel az önértékelés végrehajtása során. Ha nem valós adatok alapján dolgozunk, téves adatokból téves következtetéseket vonunk le és kockáztatjuk az üzleti kiválóságunk sikerességét. A teljes analízis végrehajtásához elengedhetetlen a csoportmunka és a brainstorming (ötletroham) alkalmazása, de minden esetben célszerű egy független tanácsadó szakember bevonása is, aki megfelelően tudja koordinálni és irányítani az elemzés folyamatát továbbá az abból születő összegzés elkészítését. - 14 - http://www.doksihu A TQM alapelvei: • a vevő teljes megelégedettségének elérése • a folyamatok folyamatos javítása • teljes elkötelezettség a vállalaton

belül • a vezetőség aktív részvétele a minőségirányításban • az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése • a munkatársak jutalmazása és elismerése a módszerek megfelelő alkalmazása esetén • az információs-kommunikációs csatornák fejlesztése, mind a belső mind pedig a külső kommunikációban • folyamatos mérés, elemzés és kiértékelés. Az alapelvek jól tükröződnek a TQM modelljében is. 1. ábra: A TQM Modellje Forrás: www.ttqhu/minoseg tqmphp, 2009 10 03 A TQM "gurui" közül Dr. W Edward Deming az alapelveit a TQM-ről, részben 14 pontban, részben pedig a "Deming világának" nevezett négy pontban határozta meg. „DEMING 14 pontja: 1. Fogalmazzunk meg és tegyük nyilvánossá valamennyi munkatárs számára a cég vagy egyéb szervezet céljait és törekvéseit tartalmazó nyilatkozatot. A menedzsmentnek folyamatosan bizonyítania kell az e nyilatkozat iránti elkötelezettségét. 2. Tanuljuk

meg az új filozófiát, a felső menedzsment, de mindenki más is 3. Értsük meg az ellenőrzés célját a folyamat javítása és a költségek csökkentése érdekében. - 15 - http://www.doksihu 4. Vessünk véget annak a gyakorlatnak, mely az üzletet kizárólag az árcédula nyomán jutalmazza. 5. Javítsuk állandóan és szüntelenül a termékek- és szolgáltatások rendszerét 6. Vezessük be a (készségeket nyújtó) képzést 7. Tanítsuk és intézményesítsük a vezető szerepet 8. Száműzzük a félelmet, teremtsünk bizalmat, teremtsünk újításokra ösztönző légkört. 9. Optimalizáljuk a teamek, csoportok, személyzet erőfeszítéseit a cég céljainak és törekvéseinek valóra váltására. 10. Küszöböljük ki a munkaerő buzdítását 11. (a) Küszöböljük ki a termelés számszerű kvótáit Helyettük tanuljuk meg és intézményesítsük a javítás módszereit. (b) Küszöböljük ki a célkitűzések segítségével történő

menedzselést. Helyettük ismerjék meg a folyamatokban rejlő lehetőségeket és azt, hogy hogyan javítsunk azokon. 12. Távolítsuk el a korlátokat, melyek megfosztják az embereket a kézműves munka okozta büszkeségtől. 13. Bátorítsuk mindenkinél a tanulást és az önfejlesztést 14. Cselekedjünk a változások végrehajtása érdekében Deming világa: 1. Mindenki munkájának megváltoztatása 2. Együttműködés megvalósítása a verseny helyett 3. Az akadályok legyőzése 4. Stabilitás a rendszer működési feltételeiben” (TQM – A teljes körű minőségirányítás, www.idesolhu/minsegfejlesztes/tqmhtml, 2009 10 03) A TQM tehát a jelenleg legelterjedtebb vállalati minőségirányítási rendszer az ISO szabványsorozat mellett, de közöttük léteznek a nagyszámú hasonlóság mellett alapvető különbségek is. A rendszerek jellemzőinek összehasonlítását fontosnak tartom, az támogatja a TQM megismerését, rávilágít lényegére.

Vizsgálati módszerüknek, az auditnak és az önértékelésnek az összehasonlítása viszont nem olyan szükséges, az az 1. számú függelékben található. - 16 - http://www.doksihu 1. táblázat: Az ISO és a TQM jellemzői ISO 9001 Vállalati alrendszer, szervezeti egységeket hangol össze TQM Vezetési módszer, ami támogatja a fejlődést Eszköz a tervezési, gyártási eljárások Eszköz a teljes rendszer megértésére, lehetőségek dokumentálására, megértésére, meghatározására az üzleti tevékenység megvalósítására eredményességének javítása érdekében Főleg statikus követelmény Dinamikus követelmény Biztosítja a megfelelőséget, de a kiválóságot és a versenyképességet nem A hibák megakadályozására szolgál Biztosítja a folyamatos javulást és a versenyképesség növelését A vevői igények egyre magasabb szintű kielégítését célozza A minőségszabályozási és A minőségszabályozási és

minőségbiztosítási minőségbiztosítási módszereket módszereken kívül a minőségfejlesztési korlátozottan alkalmazza módszerek széles körét alkalmazza A gyártó időszakos belső auditja vezérli Belépőjegy a piacra A vevő megelégedettségének elemzése vezérli Növekvő piaci részesedés Forrás: Geczki Csilla, A TQM kapcsolata az ISO 9000-es szabványcsaláddal, 2008. 03 11 www.standard-teamhu/tqm-isohtml, 2009 10 04 Összefoglalva tehát a TQM egy olyan vállalatirányítási módszer, amelynek középpontjában a minőség áll, a vállalat valamennyi tagjának a részvételén alapul, és hosszú távú sikerre törekszik a fogyasztó megelégedettségének, valamint a vállalat összes tagja és a társadalom hasznának figyelembevételével. 3. 3 Az EFQM modell A TQM gyakorlati alkalmazása Európában az EFQM –modell alapján történik. Ez a japán Deming-Díj (1951) és az amerikai Malcolm Baldrige Minőség Díj (1987) mintájára került

kidolgozásra. Magát a modellt az EFQM (European Foundation for Quality Management – Európai Minőségirányítási Alapítvány) hozta létre, 1999-ben hirdették meg. Az alapítvány egy tagsági rendszeren alapuló non-profit szervezet, - 17 - http://www.doksihu amelyet 1988-ban 14 vezető, élenjáró európai nagy-vállalat hozott létre. (Pl Fiat, Renault, VW, Philips, Bosch, Nestlé, KLM). Az EFQM küldetése, hogy a (hosszú távon) fenntartható Kiválóság ösztönzője és zászlóvivője legyen Európában. Jövőképe pedig egy olyan világ, amelyben az európai szervezetek kiválóságukkal tűnnek ki. 2. ábra: Az EFQM Kiválóság Modell Forrás: www.kivalosaghu/web/id341htm, 2009 10 03 Az EFQM Kiválóság Modell egy nem előíró jellegű keretrendszer, amely 9 kritériumra, vizsgálandó területre tagolódik: öt „Adottságok” és négy „Eredmények” kritériumból áll. Az „Adottságok” azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz céljai

elérésének érdekében Azon módszerek összessége, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait hasznosítja. Az „Eredmények” pedig azt mutatják meg, hogy mit ér (t) el a szervezet. Egy válaszkeresés arra, hogy az alkalmazott megoldások meghozzák-e az elvárt sikereket. Az „Eredmények”-et az „Adottságok” okozzák, az „Adottságok” pedig az „Eredmények” visszacsatolása révén javíthatóak, fejleszthetők. A Modell, amely elismeri, hogy a fenntartható szervezeti Kiválóság elérésének számos megközelítése létezik a szervezeti működés minden területén, abból az alapgondolatból indul ki, hogy a vevői és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást a vezetés, megalapozott üzletpolitikával és stratégiával, a dolgozókra építve, valamint a partnerkapcsolatok, az erőforrások és a folyamatok menedzselésével éri el, és ez kiváló eredményekhez vezet. Az EFQM Modellben (lásd fent) látható nyilak

jelentik a Modell dinamizmusát. Azt mutatják, hogy az innováció és a tanulás segíti az Adottságok javítását, továbbfejlesztését, amelyek így még jobb eredményekhez vezetnek és hozzájárulnak az - 18 - http://www.doksihu egyre kiválóbbá váláshoz. A Modell 9 fő egysége mutatja azokat a kritériumokat, amelyekhez mérten értékelni kell / lehet a szervezet előrehaladását a Kiválóság felé vezető úton. Mindegyikükhöz tartozik egy definíció, meghatározás, amely átfogóan értelmezi az adott kritérium tartalmát. Az egyes kritériumokhoz számos alkritérium tartozik, amelyek segítik az átfogó követelmények részletesebb kibontását. Az alkritériumok sok olyan kérdést vetnek fel, amelyeket javasolt tekintetbe venni az önértékelés során. Végül, minden alkritérium alatt további listák (gondolatébresztő, iránymutató menüpontok, alpontok) találhatóak. Ezeknek az alkalmazása nem kötelező, és maguk a listák sem teljesek.

Szerepük, hogy további példákkal szemléltessék az alkritérium jelentését, azt, hogy az alkritériumok esetében milyen tipikus szempontokra kell koncentrálni. Az EFQM Kiválóság modell alapját 8 alapelv képezi, ezek megjelennek a modell követelményrendszerében is. 1. Eredményközpontúság, eredményorientált működés A Kiválóság olyan eredmények elérését jelenti, amelyekkel a szervezet összes érintettje elégedett. 2. Vevőközpontúság A Kiválóság azt jelenti, hogy a szervezet képes a vevők számára hosszú távon fenntartható értéket nyújtani, szolgáltatni. 3. Vezetés és a célok állandósága A Kiválóság jövőképpel rendelkező, elkötelezett, ösztönző és lelkesítő vezetést jelent, amely a célok állandóságával, következetes összehangolásával párosul. 4. Folyamatokon és tényeken alapuló irányítás (menedzsment) A Kiválóság a szervezet egymással összefüggő és egymáshoz kapcsolódó rendszereken,

folyamatokon keresztül történő és tényeken alapuló irányítását jelenti. 5. A dolgozók fejlesztése és bevonása A Kiválóság a dolgozói teljesítmények maximalizálását jelenti bevonásuk, felhatalmazásuk és fejlesztésük, képzésük révén. 6. Folyamatos tanulás, fejlesztés és innováció A Kiválóság a status quo, azaz a korábbi helyzet megváltoztatását, változások előidézését jelenti a szervezetben, a tanulás eszközének alkalmazásával, az innováció és a fejlesztési lehetőségek feltárása, azonosítása céljából. - 19 - http://www.doksihu 7. Partnerkapcsolatok kialakítása és fejlesztése A Kiválóság értéknövelő partnerkapcsolatok kialakítását és fenntartását jelenti. 8. Társadalmi felelősségvállalás A Kiválóság azt jelenti, hogy a szervezet – a működését meghatározó, szabályozó követelmények maradéktalan teljesítésén túl – arra is törekszik, hogy megértse és kielégítse

(Az társadalmi EFQM –modell, partnerei Szövetség igényeit és a Kiválóságért, elvárásait. 2008, www.kivalosaghu/web/id341htm, 2009 10 03 ) 4. A nemzeti minőségi díj A TQM szemléletet és az EFQM-modellt veszi alapul és követi a legtöbb minőségi díj felépítése és értékelési rendszere. Magyarországon sincs ez másképp A Nemzeti Minőségi Díj megalapítását hosszú és alapos előkészület előzte meg. Először 1993-ban angol tapasztalatok alapján készült egy megvalósíthatósági tanulmány, melyet aztán széleskörű szakmai megbeszélések, finomítások és egy elődíj, az 1994-es EU-EFTA Phare Magyar Minőség Díj követett. Végül a TQM területén elért kiemelkedő eredmények elismerésére 1996-ban a miniszterelnök megalapította a magyar Nemzeti Minőségi Díjat. Az EFQM által kidolgozott és az előző fejezetben bemutatott üzleti kiválóság modell képezi a díj követelmény- és szempontstruktúráját. A Díj nem

a termék vagy a szolgáltatás minőségét díjazza, hanem az egész szervezet kiválóság terén végzett tevékenységét, eredményét. A modellben szereplő adottságok és eredmények azonos értéket képviselnek, 500-500 pontot érnek. Az adottságok kategóriában a vezetés tevékenységét 100, az emberi erőforrásokat 90, a vállalati politikát és stratégiát 80, a partnerkapcsolatokat 90, míg a vállalati folyamatokat 140 ponttal lehet maximálisan értékelni. Az eredmények kategóriában a dolgozói eredmények 90, a vevői eredmények 200, a társadalmi eredmények 60, míg a fontos teljesítménymutatók 150 pontot érhetnek. Az értékek tükrözik, súlyozzák a kategóriák fontosságát. Egyértelműen kiderül, hogy a Nemzeti Minőségi Díjnál is érvényesül, hogy a vevőközpontúság a legfontosabb. A Magyarországon működő szervezetek a díjat négy kategóriában pályázhatják meg: kis- és közepes méretű termelő vagy szolgáltató

szervezet / nagyméretű termelő vagy szolgáltató szervezet/ nagyméretű termelő vagy szolgáltató szervezet önálló szervezeti egysége / közszolgáltatói szervezet. A díj meghirdetéséért Gazdasági és Közlekedési - 20 - http://www.doksihu Minisztérium jogutódja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a felelős. A díj szervezését, a pályázatok kiírását, az értékelés tisztaságát a 15 főből álló Nemzeti Minőségi Díj Bizottság felügyeli, melynek elnöke a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ipari helyettes államtitkára. Helyet kaptak benne az ipar, a tudomány, az érintett minisztériumok, gazdasági és szakmai kamarák, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetek képviselői. A díjhoz kapcsolódó szakmai munkák megszervezését és lebonyolítását 2007-től a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület, mint az EFQM Nemzeti Partnerszervezete, végzi. A Nemzeti Minőségi Díjat már több mint 70

vállalkozás pályázta meg, viszont több százra tehető azon vállalkozások száma, melyek rendszeresen használják az önértékelés módszerét szervezetük fejlesztésére. A pályázók értékelését az EFQM által képzett értékelők végzik, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően 4 szakaszból áll: egyéni értékelés, csoportos értékelés, helyszíni szemle, végső értékelés. Ezután elkészül a díjazásra javasoltak listája, amely a Bizottsághoz kerül. Azután az ő javaslatuk alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti döntésre a Miniszterelnök elé a Nemzeti Minőségi Díj nyerteseit. Minden tartalmilag és formailag elfogadott pályázathoz a független értékelők visszajelzést készítenek a pályázók számára, amelyből azok objektív képet kapnak a szervezet működésének főbb erősségeiről, valamint mindazokról a területekről, melyeket a továbbfejlődés szempontjából javítani, fejleszteni

szükséges. A rendszeres önértékelés motivál a folyamatos fejlesztésre, elősegíti a TQM alapelvek ismertségét és a módszerek alkalmazását. A szoros határidők elősegítik a team-ekben való együttdolgozást és a pályázat elkészítése valódi kihívást, próbatételt jelent a dolgozók és a vezetés számára is. A Nemzeti Minőségi Díj erre ösztönöz, ezt támogatja, megalapításával szemléletváltozás és új magas színvonalú minőségkultúra kialakulása kezdődhetett el Magyarországon. Ráadásul, mivel a Nemzeti Minőségi Díj kritériumrendszere teljes egészében megegyezik az Európai Kiválóság Díj kritériumrendszerével, a visszajelzés alapján nemcsak a magyar, hanem az európai minőségszinttel is összemérhetik magukat a pályázók. A 2. számú függelékben megtalálható az 1999-2009 között díjazottak összefoglaló táblázata. (A Nemzeti Minőségi Díjról, Szövetség www.kivalosaghu/web/id312htm, 2009 10 03) -

21 - a Kiválóságért, 2008, http://www.doksihu III. Élelmiszerbiztonság és a szabványok 1. Az élelmiszerbiztonság fontossága Magyarországon élelmiszernek minősül minden olyan növényi, állati – beleértve a mikroorganizmusokat is- vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Eszerint a bor is élelmiszer, tehát mindenképpen meg kell említeni az élelmiszerbiztonságot és az ennek biztosítását szolgáló minőségirányítási rendszereket is. Az élelmiszer-biztonságra fektetett nagy hangsúly érthető és elfogadott, sőt a fogyasztók ezt természetesnek tartják, hiszen az élelmiszer speciális helyet foglal el mindennapjainkban. Az élelmiszerek különleges termékek, mert a fogyasztó vásárlási kényszerben van, mivel életfolyamatai folyamatosan kényszerítik azok fogyasztására. Az élelmiszer a szervezetbe kerülve kifejti jótékony vagy káros hatását,

de a hatást a fogyasztó nem tudja a kívülről érzékelhető tulajdonságok alapján megítélni, rá van utalva a szakemberek vizsgálataira és az azok alapján kiadott engedélyekre, minősítésekre. Az élelmiszerek minősítésének alapelve, hogy a terméknek ki kell elégítenie a fogyasztó minőségi igényeit és meg kell felelnie az egészségügyi biztonságnak. A fogyasztó elvárja, hogy vigyázzanak rá, a boltban kapható élelmiszer ne veszélyeztesse az egészségét. Az élelmiszerek minőségét közvetlenül olyan tényezők befolyásolják, mint a nyersanyagok, adalékanyagok és segédanyagok, melyek használatát számos törvény és rendelet szabályozza. Emellett azonban meg kell említeni, hogy a feldolgozás színvonala, a higiéniai követelmények, a munka minősége, a csomagolás, szállítás és tárolás körülményei is mind hatnak a termék minőségére. A minőségnek tágabb értelemben a biztonság is része, mint egy alapvető emberi

jog. (lásd 3 melléklet) Sőt talán mondhatom azt, hogy az élelmiszer tulajdonságai közül tehát a biztonság a legfontosabb, forgalomba csak olyan termék kerülhet, mely nem károsítja fogyasztóját. A közelmúltban sajnálatos módon bekövetkezett élelmiszerrel kapcsolatos botrányok gondoljunk csak a franciaországi lisztéria baktérium által okozott halálesetekre, a dioxinos csirkékre vagy akár a hazai közétkeztetésben előforduló ételmérgezésekre megrengették a fogyasztók élelmiszerek biztonságosságába vetett bizalmát. Egyre gyakrabban merül fel a jogos aggodalom: biztonságosak-e élelmiszereink? - 22 - http://www.doksihu 2. Élelmiszerbiztonsági szabványok és rendszerek Bár közvetetten, de a megfelelő biztonságot szolgálják, a késztermék minőségét javítják a kialakult élelmiszer-biztonsági szabványok. Az üzem minőségellenőrzési gyakorlatának fejlesztése, a kiépített minőségirányítási rendszerek hatásai

mind megjelennek az áru minőségében. Ma már az élelmiszerlánc minden résztvevőjére kidolgozásra kerültek a tanúsítható, nemzetközi szabványok, amelyek alkalmazása garanciát jelent az élelmiszerlánc további szereplője, azaz a vásárlók részére élelmiszerbiztonság szempontjából. A legáltalánosabb rendszerek: ISO 22000: 2005 - Élelmiszerbiztonsági irányítási Rendszer, ötvözi az élelmiszerbiztonság és a minőségirányítás követelményeit, alkalmazója tanúsított beszállítói rendszerrel biztosíthatja piaci pozícióját. EUREPGAP - A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat kialakított követelmény rendszere, melynek alkalmazója a kiskereskedők felé garantálni tudja, hogy az egyéni termelő, vagy termelői csoport kertészeti termékei megfelelnek az élelmiszerbiztonságra és a kellő elővigyázatosságra vonatkozó előírásoknak. HACCP, Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok - A törvényi előírásoknak megfelelő

élelmiszerbiztonsági / higiéniai rendszer, melynek alkalmazója működtetésével (HACCP) biztosíthatja vevői számára az élelmiszerek egészségügyi alkalmasságát. (Nem szabvány, nem tanúsítható) BRC Technical Standard (British Retailer Consortium-Brit Kereskedők Egyesülete, Műszaki Szabvány) - a HACCP hét alapelvének alkalmazása mellett környezetirányítási és minőségbiztosítási rendszerelemek alkalmazását is előírja a saját "márka" termékeinek gyártóitól. EFSIS (European Food Safety Inspection Service-Európai Élelmiszer-biztonsági Ellenőrző Szolgálat) a HACCP elvek alkalmazása mellett Jó Gyártási/Higiéniai/Laboratóriumi Gyakorlat és ISO 9000 elemeinek komplex megvalósítását jelenti. Az angol kiskereskedelmi hálózatok rendszere. Az IFS (International Food Standard Nemzetközi Élelmiszer Szabvány) szabvány alapján deklarálható, hogy a közreműködők a „termőföldtől az asztalig" (catering)

képesek-e az élelmiszer jognak valamint a különféle előírásoknak megfelelő, ugyanakkor biztonságos terméket előállítani és forgalmazni. - 23 - http://www.doksihu 2. 1 A HACCP – Hazard Analysis and Critical Control Point, mint ágazati rendszer A HACCP egy mozaikszó. A tevékenységei - Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont meghatározása - angol megfelelőinek rövidítése. Ez egy olyan, tág értelemben vett jó gyártási és forgalmazási gyakorlatra és jó higiéniai gyakorlatra alapozott élelmiszerbiztonsági kockázatkezelő rendszer, amely önmagában vagy a teljes körű minőségbiztosítási rendszer részeként is alkalmazható. Célja a megelőzés, az élelmiszer-biztonság elérése. A HACCP egy nyílt, logikus rendszer a problémák megelőzésére, az élelmiszerbiztonság józan, ésszerű, természetes rendszere. A HACCP rendszert eredetileg a hatvanas években az amerikai űrkutatási program keretében fejlesztette ki

közösen: az Amerikai Űrkutatási Hivatallal (NASA) kutatói, a Pillsbury vállalat munkatársai és a hadsereg Natick laboratórium. Céljuk az volt, hogy az űrhajósokat szennyezéstől mentes, biztonságos élelmiszerekkel lássák el az űrutazás során, amit a hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekkel nem lehetett biztosítani. Az új szemléletű élelmiszer-biztonsági rendszer elveit 1971-ben hozták nyilvánosságra. Az 1973–1985 közötti időszakban már az élelmiszerbiztonsági követelményeket illetően meghatározó szerepet játszó amerikai polgári kormányszervek is felkarolták ezt a kezdeményezést, továbbfejlesztették a rendszert. Mára a WHO ajánlások és az EU direktívák közé is bekerült a rendszer, ami annak a felismerésnek köszönhető, hogy a HACCP koncepció az élelmiszerek nemzetközi kereskedelme szempontjából is fontos szerepet játszik, egységes szemléletmódot biztosítva a kereskedelmi megállapodások háttereként.

A konzervipari termékeknél már 1973-tól kezdve bevezették, de az általános élelmiszer-ipari alkalmazás a nyolcvanas évek közepén kezdett gyorsan terjedni. A nemzetközi szervezetek is ajánlják használatát A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság HACCP irányelveit 1993-ban adták ki. Ezt tekintik a HACCP módszertan nemzetközi alapdokumentációjának. A HACCP alkalmazása az Európai Unió országaiban 1995. december 14 óta kötelező (93/43 EK direktíva). Magyarországon is alkalmazzák. Az EU direktíva megfelelője a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. számú előírása A magyar élelmiszertörvény (1995 évi XC. törvény) végrehajtási utasítása tartalmazza az első kötelező előírást Az élelmiszer gyártók részére 2002. január 1-től kötelező a HACCP rendszer alkalmazása (1/1996 (I 9.) FM-NM-IKM rendelet) A vendéglátásban és a közétkeztetésben ugyancsak 2002 - 24 - http://www.doksihu január 1.-től kötelező a HACCP

rendszer alkalmazása (80/1999 (XII 28) GM-EüMFVM rendelet) A HACCP a folyamatok átláthatóságára, kézben tartására irányul, és a kockázatok célirányos (monitoring) figyelőrendszerrel történő felügyeletén alapul. A rendszer szisztematikus megközelítéssel lehetővé teszi: a lehetséges hibák felismerését a hibák által okozott káros következmények felmérését a potenciális hibaforrások azonosítását és a meghatározó folyamatparaméterek uralását. A lehetséges veszélyek (mint a károsodások, hibák lehetséges okozóinak) megelőzésére irányuló logika sikerrel alkalmazható bármely gyártói vagy környezetvédelmi minőségbiztosítási rendszerben, amely súlyt fektet a hibák bekövetkezésének és hatásának csökkentésére. A HACCP nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek azonosítása, értékelése, kezelése révén. A

HACCP rendszer elkészítésénél vizsgáljuk az élelmiszerek biztonságát fenyegető veszélyeket, amelyek mikrobiológiai, kémiai, fizikai veszélyek lehetnek. A HACCP hét fő elemből áll: 1. A veszélyek (hazards) azonosítása, súlyosságuk és valószínű bekövetkezésük gyakorisága szerint rangsorolásuk, a kockázat (risk) alapján. A rendszerelemző munka első része az adott élelmiszertípus és az élelmiszergyártási, értékesítési és fogyasztási láncolata szempontjából kritikus kórokozó mikroorganizmusok, mint veszélyek) és az általuk képviselt kockázat meghatározása. 2. Azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontok (critical control points, CCP) kiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető. Itt tehát az angol control szó nem szűkül le az ellenőrzés fogalmára, hanem szabályozás értelmű: a szóban forgó pontokon nemcsak vizsgálni,

észlelni kell a veszélyt, ill. az azt indikáló paramétert, hanem eredményes beavatkozást lehet és kell végezni a kívánttól való eltérés korrigálása végett, a veszély megelőzése vagy elhárítása céljából. Kritikus pont lehet tehát akár egy nyersanyag vagy segédanyag, akár egy - 25 - http://www.doksihu meghatározott helye az össztevékenységnek, egy művelet, résztevékenység vagy feldolgozási fázis. 3. Azoknak a kritériumoknak tűréshatároknak, limiteknek az a előírása (tehát meghatározása), azon határértékeknek, amelyek a megfelelőt elválasztják a nem megfelelőtől, amelyek alapján eldönthető, hogy a kritikus szabályozási pont a veszély megelőzése szempontjából „kézben van tartva”. 4. A kritikus pontok felügyeletére (monitoring) alkalmas módszerek kiválasztása és alkalmazása. 5. Azon helyesbítő intézkedések, tevékenységek meghatározása, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha monitoring

szerint a CCP „nincs rendben”. 6. Annak az ellenőrzése és bizonyítása (igazolása, verifikálása), hogy a preventív rendszer megfelelően működik. 7. Dokumentálás (a HACCP rendszer működtetését mutató feljegyzések, nyilvántartások). HACCP rendszernek igen lényeges jellegzetessége, hogy adott termékre, termékcsoportra, technológiára, az adott körülmények között kell a veszélyelemzést elvégezni és a rendszert kidolgozni. Az előbbiek miatt a rendszert illetően csak irányvonalakat, segédleteket lehet kívülállók segítségével készíteni, a rendszer az élelmiszerlánc adott helyeire specifikus, s csak azok konkrét elemzésére épülhet. Minden szervezet az a fenti elvek alapján elkészíti, vagy külső szakértő segítségével elkészítteti a HACCP tervét, dokumentációját, melyet igazoltat és évente egyszer felülvizsgáltat. Meg kell még említeni, hogy a HACCP nemcsak minőségügyi rendszer, hanem egy bizonyos

szempontból vezetési rendszer is, hiszen nem csak a szervezeten belüli minőségellenőr ügye, hanem minden a termelésben résztvevőé, de főként a vezetésé. A HACCP elemzés ugyanis a vezetés részére mutatja meg azt, hogy melyek a termékminőség (élelmiszerbiztonság) szempontjából a veszélyek és a kritikus szabályozási pontok, s ez a vezetés számára lehetővé teszi, hogy az erőforrások ésszerű koncentrálásával a kritikus pontokon át az egész folyamatot ilyen értelemben irányíthassa. Erről Howard E Bauman, a HACCP koncepció első megfogalmazója az alábbiakat írta. „Egyetlen vállalatnak sem lehet hatékony minőségi és élelmiszer-biztonságossági programja, ha a felső vezetése nem követeli azt meg. A jó minőségi program megteremtése és fenntartása hatékony vezetést és a vezetés részvételét igényli a - 26 - http://www.doksihu folyamatban A minőség nemcsak a termék jellemzője, hanem az embereké is,

teljesítményüké és a szakmaszereteté. Lényeges, hogy a vezetőkben és az üzemi dolgozókban egyaránt kifejeződjék az az igény, hogy büszkeségük lehessen az a termék, amit előállítnak.” (http://huwikipediaorg/wiki/HACCP, 2009 10 01) A rendszer ismertetéséből kiderült, hogy a HACCP lényege a veszélyek azonosítása és a kockázatok becslése alapján azoknak a kritikus szabályozási, ellenőrzési és beavatkozási pontoknak a meghatározása, amelyek kiválasztása, működtetése és felügyelete mellett, a veszély megelőzése a leghatékonyabban valósítható meg. A veszély megelőzése pedig nagyon fontos, hiszen csak így garantálható az élelmiszer biztonsága, azaz a minőség legelemibb szintje, ami annak a garanciája, hogy az nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét. A HACCP rendszer alapelveivel és kialakított rendszerével biztonságos termékek gyártását szolgálja, képesek megelőzni azt, hogy a nem biztonságos élelmiszerek

kikerüljenek a vásárlókhoz. 2. 2 Az ISO 22 000: 2005 élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány Az élelmiszerellátási láncban résztvevő minden egyes lépés kritikus tényezővel bír a végtermék minőségére, illetve biztonsági tényezőjére. Az ISO 22000 standard egyértelművé teszi a nemzetközi élelmiszerbiztonsági követelményeket. Mind a felhasználók, mind a kormányok egyre inkább tudatában vannak az élelmiszerbiztonság egyre inkább terjedő fontosságának, így mára szükségessé vált a felelősségre vonhatóság tisztázása, illetve az élelmiszer megfelelő biztonságával kapcsolatos szavatosság biztosítása. Az ISO 22000 tanúsítvány megszerzése a vevőkben bizalmat kelt a termék iránt. Az ISO 22000 rendszerrel rendelkező társaságok így a megfelelő élelmiszerbiztonság szavatolása mellett egy kiváló marketing eszközt is a kezükben tartanak, amely az üzleti életben manapság igen fontos lehet. 2. 2 1 A szabvány

általános bemutatása A 2005. második félévében közzétett ISO 22000: 2005 nemzetközi élelmiszerbiztonságirányítási rendszer szabvány meghatározó szerepet tölt és még meghatározóbbat fog betölteni az élelmiszeripar minden területén. Az ISO 22000 az egyetlen élelmiszeripari szabvány, amely nemzetközileg elfogadott, tanúsítható, és alkalmas az élelmiszeripari elosztási lánc minden közvetett, vagy közvetlen résztvevője számára, alkalmazható a mezőgazdasági termelőktől az élelmiszer-előállítókig, az állattenyésztőktől a nagy- és - 27 - http://www.doksihu kiskereskedelmi egységekig, valamint a csomagolóanyag-gyártóktól a szállító- és takarító szolgáltatókig, országtól és terméktől függetlenül. Az ISO 22000 -es szabvány magába foglalja a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer alapelveit, az eddig kidolgozott fontosabb élelmiszer-kiskereskedelmi előírásokat, valamint tartalmazza az ISO 9001 szabvány

követelményeinek lényeges elemeit is. Az ISO 9001 sokkal alaposabban lefedi a szervezetmenedzsment számos területét, viszont az ISO 9001 nem foglalkozik az élelmiszerbiztonsággal. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben érdemes lehet a két rendszert ISO 22000 és ISO 9001 együtt alkalmazni. Az ISO 22000-es szabvány alapján deklarálható, hogy a közreműködők a „termőföldtől az asztalig” (catering) képesek-e az élelmiszer jognak valamint a különféle előírásoknak megfelelő, ugyanakkor biztonságos terméket előállítani és forgalmazni. A szabvány, mint azt már említettük, ötvözi az élelmiszerbiztonság és a minőségirányítás egyéb követelményeit. ISO 22000 szabvány, hasonlóan az ISO 9001: 2000 Minőségirányítási rendszer Követelmények szabványhoz •a 4. pont: a Dokumentálás követelményeit, •az 5. pont a Vezetőség felelősségi körét, •a 6. pont az Erőforrásokkal való gazdálkodást •a 7. pont a

Termék/szolgáltatás előállítását, míg, •a 8. pont a Mérés, elemzés, tökéletesítés folyamatokat szabályozza, minimális pontozási eltérésekkel. 2. 2 2 Az ISO 22000 előnyei Ma Magyarországon minden vállalatnak, amelynek tevékenysége hatással van az élelmiszerbiztonságra, legyen az élelmiszerlánc bármely részén, rendelkezni kell HACCP rendszerrel. A HACCP rendszer önmagában nem tanúsítható, de az ISO 22000 élelmiszerbiztonság irányítási rendszer más irányítási rendszerekhez hasonlóan már igen, így a vevők számára objektív bizonyítékot nyújthatunk arra, hogy termékünk, szolgáltatásunk biztonságos élelmiszert eredményezzen. Az ISO 22000 szabvány egységes követelményeket határoz meg a HACCP tervre vonatkozóan is. Így biztosított, hogy a HACCP minden előírásnak megfelel. A szakemberek ajánlják az ISO 22000 rendszert, mert a HACCP rendszer nem mindig elegendő a vevők bizalmának elnyeréséhez, az magában nehezen

integrálható a cég hétköznapi életébe, valamint más irányítási rendszerekbe Most az ISO 22000 rendszer kiépítéséhez és tanúsításához vissza nem térítendő állami támogatás pályázható, tehát - 28 - http://www.doksihu nem kell saját invesztíciót fordítani rá és pozitív hatásai remek lehetőséget nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak a fejlesztésre. Az ismertetett előnyök összefoglalása és a továbbiak rövid leírása: - Az ISO 22000 nemzetközi szinten elfogadott, tanúsítható szabvány. - Az ISO 22000 tanúsíthatóvá teszi az ISO 22000 részeként a HACCP-t. - Az ISO 22000 hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc szereplőinek az együttműködését, mivel az élelmiszeripari lánc minden egyes szereplőjétől megköveteli az interaktív kommunikációt a partnereivel, így a legjelentősebb kockázati tényezők a lánc minden szakaszában kontrollálhatóvá válnak. - Az ISO 22000 kiépítésével egységes, dokumentált

irányítási rendszer áll rendelkezésre. - Az ISO 22000 felelősségi és hatáskörök tisztázásra kerülnek. - Az ISO 22000 szabvány tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg biztosítja a vezetési, az élelmiszerbiztonsági és a HACCP felkészültséget, gyakorlatot. - Az ISO 22000 a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelés bizonyítéka. - Az ISO 22000 szabvány szerint tanúsított cég értéke növekszik, mindenképpen versenyelőnyt jelent. - Az ISO 22000 szerkezeti felépítése miatt jól integrálható más ISO szabvány szerinti irányítási rendszerekbe. - A rendszer, a HACCP-hez képest kiegészül az idegen anyagok felismerésére és eltávolítására, valamint a rendszeres laboratóriumi termékvizsgálatokra vonatkozó eljárásokkal is. (ISO 22 000: 2005 élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány, (http://eurepgaphaccp.hu/ISO 22000 szabvanyhtm, 2009 11 04) Az ISO 22000-rel kapcsolatban

viszont gond, hogy nem vált egy mindenki által egységesen elfogadott szabvánnyá, pedig a megalkotáskor ez is szempont volt. A probléma abból adódik, hogy a nagy nemzetközi kereskedelmi láncok saját márkás termékeket kezdtek forgalmazni, és ezek gyártóitól megkövetelik az általuk preferált szabványok tanúsítványát, és egyelőre az ISO 22000 szabvánnyal való átfedések és hasonlóságok ellenére ragaszkodnak is azokhoz. Csak bízni lehet abban, hogy az élelmiszer-ágazatban is rövid időn belül lezajlik az a folyamat, mely például az autóiparban már végbe ment (az ISO/TS 16949-et minden autógyár elfogadja) és lesz egy minden piaci szereplő által elfogadott szabvány, és az talán mégiscsak ISO 22000 lesz majd. - 29 - http://www.doksihu IV. A Pántlika pincészet bemutatása A Pántlika Pincészet a festői Balaton-felvidék egyik vulkáni kúpján, Dörgicsén található. A falu kb 900 éves, környéke történelmi bortermelő

terület, a BalatonfüredCsopak Borvidék része A piaristák a 18 században itt építették ki magyarországi legnagyobb pincészetüket. A környék híres borait a rend a Pántlika Kastély alatti papi pincében őrizte. Ez ihlette a névválasztást, és ezzel a hagyományok tiszteletét is ki akarták fejezni a tulajdonosok. Saját maguk bemutatása szerint a „szőlő iránti rajongás és a bor szeretete” a pincészet mozgatóereje. A működtető Dörgicse Bor Kft-t 1993ban alapították, tulajdonosai magyar magánszemélyek A gazdaság jelenleg 40, 35 ha saját szőlőültetvényt művel Dörgicse és Balatonakali környékén. Az induláskor 15 ha területtel rendelkeztek és folyamatos területfelvásárlásokkal jutottak el a mai nagyságig. Mostanra elérték azt, hogy csak saját termésüket dolgozzák fel az 1923-ban épült feldolgozóüzemben. Éves termelésük kb 1000-1200 hl, melyet különböző kiszerelésű palackokban értékesítenek. A terület

és termelésnövekedés megkövetelte az üzem növekedését is. Várhatóan 2010 őszén készül el a jelenlegi, 1923-ban gazdasági épületnek, magtárnak készült épület mellett egy új pince és feldolgozóüzem, amely még a jelenleginél is modernebb olasz borászati technológiával próbál a piac kihívásainak megfelelő nedűket készíteni. Jelenleg 11 fajta bort készítenek: Olaszrizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Blanc, Szürkebarát, Sárgamuskotály, Juhfark, Kékfrankos Rosé, Cabernet Sauvignon, valamint a késői szüretelésű Olaszrizling és Szürkebarát a termékpaletta tagjai. A készített borok 70-75%- át teszik ki a fehér fajták, a maradék évtől függő arányban a rosé és a vörösbor. A tavalyi év óta saját törkölypálinkát is főzetnek A pincészetben könnyű, friss, gyümölcsös borokat készítenek, jelenleg csak reduktív technológiát használnak. A pincészet üzem részében folyik a szőlőfeldolgozás,

borkészítés, palackozás, csomagolás, és a raktározás egy része. A nagy raktár és a mezőgazdasági gépek telephelye a falu másik végén található. Saját termékeik kezelése, palackozása mellett bérmunkát is végeznek más termelőknek, főleg palackozást. A pincészet célja kezdetektől fogva a jó illetve kiemelt minőségű borok készítése és a kulturált borfogyasztás igényeinek kielégítése. Ezért a termelés mellett vendégfogadó tevékenység is zajlik. A pincészet az összértékesítésnek ugyan kis százalékát végzi helyben, de a 60 fős vendégtér és a kerti borozó mégis nagy szerepet játszanak, hiszen - 30 - http://www.doksihu itt van lehetőség a vendégekkel való kapcsolattartásra, borbemutatók tartására. A vevők 70-80% lakossági fogyasztó, akik a borokhoz a pince mellett számos nagykereskedelmi cégen (pl.: Veritas, Nier & Co), üzletláncon (pl: CBA, Auchan) borszaküzleten, éttermen, kávézón keresztül

juthatnak. Igen nagyszámú a visszajáró vendégek, törzsfogyasztók száma. A pincészet kb éves termelésének 10-15%-át exportálja Szlovákiába, Ausztriába, de nagykereskedelmi partnerein keresztül eljut Lengyelországba, Csehországba, Szlovéniába és Vietnamba is. A lakossági fogyasztókon túlmenően komoly tőkeerejű cégekkel is partnerkapcsolatban állnak. Partnertalálkozókra, ünnepségekre, és számos más céges rendezvényre hívják a pincészetet kitelepülni, vagy munkatársaikkal, ügyfeleikkel borkóstoló keretében fel is keresik őket. Az utóbbi időben a céges ajándékozás fontos szereplője lett a bor, amiből a pincészet is részesül. Emellett sok kiegészítő szolgáltatással állnak a cégek rendelkezésére. Pl: egyedi címke, egyedi csomagolás, boros ajándékok és kiegészítők forgalmazása, házhozszállítás. Nagyobb vevőik közé tartoznak: Lambda System, Vegyépszer, Royal Balaton Golf Club, PE-VA Elektro. A

gasztronómiai igény kielégítése korábban csak szezonális, telephelyhez kötött volt. Az utóbbi 3 évben kiépítettek egy széles, stabil vendéglátó-ipari partnerhálózatot a pincészet vonzáskörzetében és a fővárosban. A budapesti piacot a pincészethez kapcsolódó, de nem részeként üzemelő Pántlika Borház látja el. A pincészet rendszeresen szerepel szakmai kiállításokon, borkóstolókon, szervezett bírálatokon, valamint többnapos fesztiválokon is. Emellett folyamatosan részt vesznek különböző szakmai versenyeken is. A legfontosabbnak tartott eredményeik: 1994-ben Vinagora Diplomát kapott az 1993-as Sauvignon Blanc. 2005-ben az előző évi Chardonnay és Sauvignon Blanc a Pannon Bormustra csúcsborai lettek, sőt a Sauvignon Blanc-t ez évben még a fogyasztók is kitűntették, hisz a legrangosabb magyar borfesztiválon, a Budapesti Nemzetközi Bor és Pezsgőfesztiválon megkapta a Fesztivál bora címet is. 2006-ban a 2005-ös Olaszrizling

diadalmaskodott a Hungarikum borversenyen, ahol nagyarannyal díjazták. Ebben az évben a Chardonnay az ausztriai AWC Vienna nemzetközi borversenyen lett ezüstérmes, míg a Rosé a Miklós –napi Országos Roséversenyen aranyérmet és különdíjat, a Vinagorán pedig ezüstöt nyert. 2007-ben az Olaszrizling Dűlőválogatása lett a Takarékszövetkezetek Országos Borversenyén aranyérmes és különdíjas. 2009-ben a Chardonnay lett a Pannon Bormustrán ismét csúcsbor illetve a szlovákiai Concours International de Vins versenyen aranyérmes. - 31 - http://www.doksihu V. A Pántlika Pincészet MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének elemzése 1. A Pántlika Pincészet és a minőségirányítás –bevezetés az elemzéshez A pincészet, mint élelmiszer-előállító tevékenységet folytató üzem a 90/ 2003.(VII 30) FVM-ESzCsM eü. rendelet előírása szerint kiépíttette 2003-ban a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert és

elkészítette a hozzá kapcsolódó Élelmiszerbiztonsági Kézikönyvét. Ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően működteti és alkalmazza, évente karbantartatja, felülvizsgáltatja és igazoltatja. A HACCP rendszer elméletét, mint az élelmiszeripari ágazat minőségirányításának egyik elemét az elméleti részben ismertettem. Konkrét megjelenése, eljárási módszerei a pincészetben csak egy leíró bemutatás lenne, mely nem célja a dolgozatnak. A dolgozat e részében a pincészet minőségirányítási rendszerét az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány logikájának követésével mutatom be. Megvizsgálom gyenge pontjait, és javaslatokat teszek a javításra, változtatásokra. A pincészet a fenti szabvány szerinti minőségirányítási rendszerét kiépíttette 2003-ban, megfelelve a követelményeknek működtette és tanúsíttatta 2006-ig. Azóta a rendszert, mint korábban megtanultat és elismertet alkalmazza, de nem mindenhol a szabvány pontos

betartásával és emiatt nem is tanúsíttatja. A gyakorlati elemzés során megvizsgálom, mi az, ami nem szabványszerű, mi az, ami lehetne jobb. Ezeket a területeket kiemelem, javaslatot teszek a változtatás irányára is. A vizsgálat célja, hogy meglássuk, a minőségirányítási rendszer mely elemei teljesítették a cég elvárásait, milyen elemek működnek azóta is hibátlanul. A feltárt eltérésekről meg szeretném meglátni, hogy miért alakultak ki és ezekkel rávilágítani azokra a területekre, amiket egyben lehetnek a szabvány hátrányai. Szeretném, ha a cég rendszerének bemutatása oda vezethetne, hogy az összefoglalásban feltárhatnám, hogy az előnyök és hátrányok mennyire érvényesülnek ebben az ágazatban és milyen lesz itt az ISO jövője. - 32 - http://www.doksihu 2. A Pántlika Pincészet minőségirányítási rendszere A Dörgicse Bor Kft., mint a Pántlika Pincészet tulajdonosa (továbbiakban a dolgozatban végig

Társaság) 2001 óta foglalkozott a gondolattal, hogy egy minőségirányítási rendszer kiépítésével kellene bizonyítani, hogy folyamatosan a vevők igényeinek, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelő szőlőtermesztést és bortermelést végez. 2002-ben pedig ráadásul már több olyan nagykereskedelmi céghez, nagyáruházhoz szerettek volna bekerülni, akik elvárták a minőségirányítási rendszer meglétét. Emellett ebben az időben egyre nőtt az olyan általános és szakági pályázatok száma, ahol szintén elvárt elem volt egy ilyen rendszer kiépítése. Miután a 290/2002 (XII 27) Kormányrendelet és a 3/2003.(I 24) FVM rendelet lehetővé tette a kiépítés költségeinek pályázati támogatását, 2003-ban a P-Group Kft –vel a Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, -tárolás, -palackozás és értékesítés tevékenységek minőségi színvonalának folyamatos emelése érdekében az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány

szerinti minőségirányítási rendszert alakított ki. Ennek során a Társaság élt a szabvány által megengedett azon lehetőséggel, hogy kizárjon az alkalmazásból bizonyos fejezeteket, amelyek nem értelmezhetőek a fent nevezett tevékenység végzése mellett. Ezen lehetőség alapján a 7 3 „Tervezés és fejlesztés” pontja nem került szabályozásra, mivel a Társaság a fent meghatározott tevékenysége során tervezést és fejlesztést nem végez. A minőségirányítási rendszert a Certop Kft nevű céggel tanúsíttatta. A rendszert a Társaság fenntartja, gondoskodik arról, hogy az egyes folyamatok működtetéséhez az erőforrások és az információforrások rendelkezésre álljanak. A minőségirányítási rendszert működteti, de nem fejleszti A vezetőség szerint a Társaság tudatosan alkalmazza a minőségirányítási alapelveket és a folyamatszemléletű minőségirányítási rendszert, de az anyagi és időbeli ráfordítás,

amit a rendszer dokumentálása követelt, nem volt arányban az auditált és tanúsított rendszer megnevezés előnyeivel. A rendszer biztosítja a tervszerűséget, a szabályozott működtetést, a helyesbítésen alapuló fejlesztést, de az ügyvezető szerint túl sok pluszmunkát is megkövetelt. Ők megpróbálták a minőségirányítás szemléletét elsajátítani és a szakemberek által a szabványnak megfelelően kiépített rendszerből azokat az elemeket megtartani, ami szerintük tényleg a cég hasznát szolgálja és a számukra megterhelő, fölöslegesnek tartottakat elhagyni. Először nézzük meg mit építettek ki, aztán azt, hogyan használják! - 33 - http://www.doksihu 2. 1 A minőségirányítási rendszer felépítése A Társaság tehát meghatározta, hogy milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszer működtetéséhez, (ábra), és hogyan kell ezeket a szervezeten belül alkalmazni. A folyamatokat, és alkalmazásukat

dokumentálta a Minőségirányítási kézikönyvben, az eljárásokban és utasításokban. Meghatározta továbbá e folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait, illetve az eljárásokban rögzített folyamatok eredményes működtetéséhez szükséges kritériumokat, módszereket. 3. ábra: A Dörgicse Bor Kft minőségirányítási folyamatai és azok kapcsolódásának sorrendje Vevő A Dörgicse Bor Kft. minőségirányítási rendszere A feltételek biztosítása Pénzügyi eszközök Beszerzés, szállítók és beszállítók értékelése Alap- és segédanyagokat beszállítók, garanciális javítást végző szállítók Információk, adatok Vevői igények Szőlőtermesztésre, bortermelésre, bérfeldolgozásra, -tárolásra, -palackozás és értékesítés vonatkozó követelmények Mérő, elemző folyamatok Belső auditok, folyamatok figyelemmel kísérése Gépek karbantartása Szőlőtermesztésre, bortermelésre, bérfeldolgozásra, -tárolásra,

-palackozás és értékesítés Működő gépek, berendezések bor Ajánlatadás Szerződéskötés és megrendelés Vevői információk Vevő Forrás: Dörgicse Bor Kft. - Minőségirányítási Kézikönyv, 2005 17 oldal 2. 2 A minőségügyi dokumentáció és kezelése A Társaság kialakította a szabványnak megfelelő dokumentációs rendszert, melynek formalizált elemeit az ábra jól szemlélteti. A nem formalizált belső dokumentumok a munkavállalók munkaköri leírásai valamint a gépek karbantartási lapjai. - 34 - http://www.doksihu A Társaság külső minőségirányítási dokumentumai: a változásköteles dokumentumok, melyek a szabványok, rendeletek, jogszabályok és a nem változásköteles dokumentumok a szakkönyvek, folyóiratok, gépkönyvek stb. 4. ábra: A minőségirányítási dokumentáció formalizált elemei Forrás: Dörgicse Bor Kft.-Dolgozók felkészítése jegyzet, 2003 12 oldal A minőségirányítási rendszer

számára szükséges dokumentumokat ellenőrzés alatt kellene tartani. A dokumentumok egy részének felülvizsgálata és módosítása folyamatosan megtörténik. Ezek általában azok, melyek a tervezést segítik (éves felülvizsgálati terv, oktatási terv), a termeléshez, feldolgozáshoz szükségesek és közvetlenül a termék minőségét befolyásolják (mérőeszköz-nyilvántartás) vagy a vevők információit közvetítik. (reklamációs űrlap, vevői elégedettségi kérdőív) A nem- megfelelőségi jelentések legtöbbször ugyan elkészülnek, de a helyesbítő tevékenységek, azok ellenőrzése már nem kerül dokumentálásra. Az ezekre vonatkozó felülvizsgálati és kezelési eljárások sem kerültek felülvizsgálatra a tanúsítás megszüntetése óta. Az azóta bevezetett számítógépes nyilvántartások kezelése is csak a jogszabályok által szabályozott. Sőt azóta kialakítottak a szállítók és beszállítók értékelésére is egy új

rendszert, ez sem került írásos szabályozásra, csak megbeszélésen alapul. Azok a dokumentumok azonban, melyeket a rendszer kiépítése óta is használnak, mindig jól azonosíthatók, hozzáférhetők, olvashatók. A nem formalizált dokumentumok - 35 - http://www.doksihu és a külső dokumentumok közül a rendeletek és jogszabályok mindig aktualizáltak és elosztottak, hozzáférhetőek a felhasználók számára. Az ügyvezető igazgató a Társaságot érintő változásokról mindig tájékoztatja az alkalmazottakat, és értelmezi is számukra azokat. A szakkönyvek és folyóiratok közül a legújabbak is mindig rendelkezésre állnak. Speciális eset a feljegyzések készítése és azok kezelése. Minden cégnél készítenek feljegyzéseket. Ezeket meg kell őrizni, hogy bizonyítékul szolgáljanak A Társaság gondoskodik az általa használt minőségirányítási feljegyzések megfelelő azonosításáról, összegyűjtéséről,

hozzáférhetőségének biztosításáról, tárolásáról, megőrzéséről, selejtezéséről. Itt azonban megjegyezendő, hogy sok formanyomtatvány formátumúnak megalkotott feljegyzés nem a korábban előírt és szabályozott módon kerül megalkotásra. Sok a kézzel írt utasítás és feljegyzés az ügyvezető igazgató részéről 3. A vezetőség felelősségi köre 3. 1 A vezetőség elkötelezettsége A Társaság felső vezetése anno elkötelezte magát az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer kiépítésére, bevezetésére, és hatékony működtetésére. Rögzítették – a szabványkövetelményekkel összhangban – a Társaság valamennyi alkalmazottjára vonatkozó feladatokat, azok végrehajtását, s közzé is tették azokat a Társaságon belül. Mindenképpen tudatosítani akarták az alkalmazottakkal a belső és a külső szabályozások betartásának fontosságát. Meghatározták és azóta is

felülvizsgálják a minőségpolitikát, a minőségcélokat, és rendszeres időközönként évente egyszer - megtartják a vezetői átvizsgálásokat. A vezetőség elkötelezett a minőség iránt, a szolgáltatását igénybe vevők folyamatos megelégedésének a biztosítása a legfontosabb célja. 3. 2 Vevőközpontúság A Társaság mindenkor a vevők igényeinek teljes körű kielégítésére törekszik. Ennek érdekében a minőségpolitikában kinyilvánította vevőközpontúságát. Ezt minden külső és belső csatornán kommunikálja továbbra is. Az összegyűjtött vevői igényeket követelményekké alakítja és ezeket tudatosítja a Társaság minden szintjén. A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálását megköveteli, bár az átvizsgálás eredményének dokumentálását nem mindig ellenőrzi, ami így lassú vagy hiányos is akár. A vevői - 36 - http://www.doksihu megelégedettséget méri és az eredmények alapján a visszacsatolást

is megteszi, cselekszik a mindig elégedett vevő eléréséért. 3. 3 Minőségpolitika A minőségpolitikát a Társaság felső vezetősége a szervezet céljaival, mindenkori működésével összhangban fogalmazta meg. A Társaság alapvető célkitűzése, hogy termelése és a vonatkozó szerződés megbízások során a szakmai és a mindenkori jogszabályi elvárásoknak eleget tevő magas minőségi szolgáltatásokat nyújtson. A minőségpolitikája tartalmazza a szervezet működésének célját, ami jó és kiemelt minőségű borok készítése és értékesítése. Működésükkel a kulturált borfogyasztáshoz kívánnak még színvonalas körülményeket biztosítani. Meg akarják ismertetni partnereikkel, vevőikkel a minőségi borkészítés folyamatát, a minőségi borok tulajdonságait. Népszerűsíteni és széles körben elterjeszteni akarják a magyar minőségi borok fogyasztását. A vezetés belső célja még, hogy alkalmazottait folyamatosan

aktivizálja a minőség javítása érdekében, és hogy állandó fejlődésben és mobilitásban tartsa a folyamatait. A minőségpolitikában a Társaság kifejezi az elkötelezettségét a vevői igények felismerésére és követelményekké történő átalakítására és ezen követelmények teljesítésére. Követelményként fogalmazza meg a vevőkkel való folyamatos kapcsolattartást, a minőségi kiszolgálásukat. Megfogalmazza az új piacok felkutatását és az értékesítés fokozását is mint célt, de csak a minőség megtartása mellett. A minőségpolitika szerint a vevői elégedettség biztosítása a legfontosabb elvárás. Emellett a termékminőség fontosságát is hangsúlyozza. Stabil, állandóan jó minőségű termékek készítését, folyamatos szakmai megmérettetéseken való részvételt és eredményességet kommunikál. Kifejezi a cég elkötelezettségét a fejlesztésre, korszerűsítésre és meghatározza a növekedés és sikerességhez

szükséges feladatokat. Legfontosabbak: a folyamatos piacfigyelés, az exportbővítés, a magas szintű termék- és szolgáltatásminőség, valamint a nyitottság és rugalmasság. A minőségpolitika megfelel a követelményeknek, keretet ad a minőségcéloknak és összhangot mutat azokkal. A minőségpolitikát az alkalmazottakkal megismertették, de csak annak módosulásakor hívják fel rá ismét a figyelmet. A minőségpolitika aktualitását, a szervezet céljainak, működésének való megfelelését a felső vezetés a vezetőségi átvizsgálásokon rendszeresen felülvizsgálja, ha szükséges aktualizálja. - 37 - http://www.doksihu 3.4 Minőségcélok A Társaság felső vezetése a minőségpolitikában megfogalmazott hosszú távú célok elérése érdekében, azokkal összhangban a vezetőségi átvizsgálásokon az ügyvezető igazgató jóváhagyásával minőségcélokat határoz meg. A minőségcélok kialakítása vagy módosítása az előző

év értékesítési, vevői elégedettségi adatok figyelembevételével történik. A minőségcélokat a felső vezetőség a szabvány szerint határozta meg, azaz úgy, hogy azokat a szervezeten belül az érintett munkatársak el tudják érni a megfelelő módszerek alkalmazásával, és hogy a felülvizsgálatukat a későbbiekben el lehessen végezni. Ennek érdekében a minőségcélok meghatározott szervezeti egységre vonatkoznak a felelős munkatársak kijelölésével és az erőforrások hozzárendelésével. Mindegyik mérhető paramétereket (pl.: mennyiségek, határidők, bizonyítványok) tartalmaz. A legfőbb minőségcélok 2009-re: 2008-ban szüretelt szőlőből készült bor országos megmérettetésen arany vagy ezüst, és/vagy nemzetközi versenyen ezüstérmet szerezzen. Pincevezetőnek meg kell szerezni a felsőfokú képesítést (be kell fejezni az évek óta halasztott tantárgyak teljesítésével a Kertészeti Egyetemet) az előállított

termékminőség fokozása érdekében. A korábbi vevői elégedettséget meg kell tartani, lehetőség szerint növelni kell. A pince 30 km-es körzetében történő értékesítés volumenét növelni kell. Új exportpiacokat szükséges feltérképezni és megdolgozni. A minőségcélok tartalmát és jelentőségét az ügyvezető igazgató mindig tudatosítja az érintett munkatársakkal, és a kitűzött minőségcélokat a vezetőségi átvizsgáláson határozza meg és rögzíti a felső vezetőség. Az elmúlt években sem a minőségpolitika, sem a célok nem változtak alapvetően. A minőségpolitikát úgy alkották meg, hogy az hosszútávra szóljon, a minőségcélokat pedig mindig úgy fogalmazzák, hogy annak sok eleme szinte minden évben érvényesíthető, hiszen bor minden évben új készül, amivel a minőségcélokat aztán el kell érni. 3. 5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 3. 5 1 Felelősségi kör és hatáskör A Társaság

munkatársainak felelőssége és hatásköre a munkaköri leírásokban, és a rájuk vonatkozó minőségirányítási dokumentumokban rögzítve van. A munkaköri leírások a munkatársak szervezetben betöltött szerepét és személyes feladatait - 38 - http://www.doksihu tartalmazzák, míg a minőségirányítási dokumentumok a tevékenységi folyamatok végrehajtásához szükséges feladatköröket – és ezeken keresztül az adott minőségirányítási folyamatban szereplő felelősségeket – határozzák meg. Ez a szabványnak teljesen megfelel. (Lásd 4 szmelléklet) A munkaköri leírások közzététele a munkatársak általi átvétellel megtörténik. A minőségirányítási dokumentumokat névre szólóan kellene kiadni, de ez azoknál, amit korábban leírtam, hogy nem használnak, természetesen nem történik meg. A kialakított felelősségi körök és hatáskörök a szervezeti struktúrával alapvetően összhangban vannak. Egyedül a

kereskedelmi képviselő az a szervezetben, akinek a feladatköre, tehát a felelőssége az utóbbi időben ugyan folyamatosan bővül, amivel tisztában is van, de nem kap hozzá bizonyos területeken megfelelő hatáskört. Általánosságban elmondható, hogy az ügyvezető igazgató tevékenységi körének kb. 50%-át átcsoportosította a kereskedelmi képviselőre, de csak 20%-ot adott a hatásköréből, jogosultságaiból. A felső vezetés egyetért a kereskedelmi képviselő feladatkörének bővítésével, de az aránytalanság problémáit nem látják. Sok olyan felelősséget kapott a kereskedelmi képviselő, ami nem csak a saját munkájától függ. Neki kellene a minőségi megvalósulást biztosítani, ellenőrizni, de nincs hatásköre a borász és a pincevezető alkalmazottainak utasítására, illetve nem kérheti számon a borásztól, ha bizonyos fontos utasításokat nem tett meg illetve tevékenységeket nem végzett el. Tehát sok esetben hiába látja

jól meg a problémát és oldaná is meg, nem jogosult a változtatások elrendelésére. És ami még ennél is nagyobb probléma a Társaság esetében csak az ügyvezető és a felső vezetés a jogosult a visszaellenőrzésre, akinek meg feladatnak kiadják, az nem. Ez az aránytalanság sokszor igen hátráltatja a hatékony munkavégzést. Feszültséget okoz a munkatársak között, tehát rontja a munkakörnyezetet is. Elvesznek bizonyos javító szándékok és cselekedetek, illetve sok esetben egy intézkedés elrendelése fölösleges időt vesz igénybe a több kézen való átfutás miatt. Ráadásul azokban az esetekben, ahol a kereskedelmi képviselő átvette a feladatkört, sokszor az elrendezéshez szükséges engedélyt, jóváhagyást és megbízást csak szóban kapja meg az éppen nem ott tartózkodó ügyvezetőtől, ami hosszú távon nem elégséges és az ő munkáját ez nem is támogatja, kuszává teszi. Sokban befolyásolja ez a helyzet azt is, hogy a

minőségirányítási rendszer nem működik olyan mértékben, mint korábban, hiszen a minőségirányítási vezető sok feladatát nem látja el, de azok elvégzéséhez a jogokat sem adta tovább. - 39 - http://www.doksihu A minőségügyi vezető jelenleg az ügyvezető igazgató, aki a szabvány szerint a felső vezetőségben szerepel ugyan, de feladatait hiányosan látja el. A hiányosság többrétű, egyik oldalon említhetőek a dokumentálás hiányosságai, másik esetben a valós minőségirányítási tevékenység hiánya. A dokumentálás olyan mértékű szükségességét, mint azt a szabvány megköveteli, egyébként még sok szakember is vitatja. Hogy ezek a hibák milyen hatással vannak, voltak a Társaságra, azt még megvizsgáljuk. Itt azokat az el nem végzett, vagy inkább lassan és nem következetesen végzett tevékenységeket emelném ki, melyek valóban hiányoznak. Szerintem a gyors és következetes ellenőrzés elhagyása a legnagyobb hiba.

Az ellenőrzés és visszacsatolás rendszerében van a legtöbb probléma. Megtörténik az ellenőrzés mindig valamikor és valahogy, de ez nincs folyamatszemléletűen lebontva, szabályozva. Illetve a minőségirányítási rendszerben van, csak az nem történik meg úgy, hanem máshogy. Ezek hiányában lassulnak a folyamatok, csökken a munkahatékonyság is. Nem hanyagságból van ez, hanem azért, mert meggyőződése, hogy több hasznot hoz és jobb, amit és ahogy ő teszi. Mindenképpen szükségesnek látnék egy ismételt minőségügyi képzést a vezetőség részére és az ellenőrzési folyamatok jelenlegi formájának szabályozását, dokumentumainak módosítását. 3. 5 2 Belső kommunikáció A Társaság a megfelelő folyamatok bevezetésével és működtetésével biztosítja a szervezeten belül megvalósuló szóbeli, írásbeli információk (minőségcélok, vevői igények, stb.) megfelelő áramoltatását, kommunikációját A

megvalósításhoz szükséges feltételeket az Infrastruktúra fejezetben leírtak szerint biztosítja. A belső kommunikáció időbeni eloszlása alapján két fő csoportba sorolható. Folyamatos kommunikáció folyik a napi munka során, mely lehetne szóbeli és írásbeli, de a Társaság méretéből adódóan nagyrészt a szóbeli megbeszélések a jellemzőek. Ez biztosítja a kellő a napi tevékenységek megfelelő színvonalú elvégzéséhez, de a hosszabb távra szóló feladatok esetében mindenképpen ajánlatos lenne az írásbeliséget növelni, hogy a megbeszélés adatai visszakereshetőek legyenek. A Társaság időközönkénti kommunikációját (éves szinten) az oktatásokban, a vezetőségi átvizsgálásban, az ügyvezető beszámolójában, és a taggyűlésben foglalta össze. Korábban, ha a munkatársaknak javaslataik voltak akár a termelési rendszer, akár a minőségirányítási rendszer működésére vonatkozóan, azt a „Helyesbítő, megelőző

tevékenységi lap” nyomtatványon juttatták el az ügyvezető igazgatónak. Ma már ez ismét szóban történik, a javaslatok csak mindenkinek a saját feljegyzésében szerepelnek, ha annak megtételét valóban fontosnak tartja és készít róla. - 40 - http://www.doksihu 3. 6 Vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer működésének, alkalmasságának és hatékonyságának ellenőrzésére, valamint a fejlesztési lehetőségek áttekintésére a felső vezetés évente egy alkalommal vezetőségi átvizsgálást tart. Ez megfelel a szabványnak, hiszen az legalább egy alkalmat követel. A vezetőségi átvizsgálás időpontjáról és témájáról az ügyvezető igazgató írásban tájékoztatja a résztvevőket, továbbá az ő feladata a vezetőségi átvizsgálás előkészítése is. A vezetőségi átvizsgálás során felülvizsgálatra kerül a Társaság minőségpolitikájának, minőségirányítási rendszerének aktualitása, a

minőségcélok megfelelősége, teljesülése, új minőségcélok kitűzésének szükségessége; a folyamatainak működése és a termék megfelelősége, a vevői megelégedettséget mérő módszerek eredményei, a végrehajtott megelőző és helyesbítő tevékenységek tapasztalatai valamint az előző vezetőségi átvizsgálásain meghatározott feltételek teljesítése vagy nem teljesítése. A minőségirányítási rendszerben alkalmazott folyamatok megfelelőségét nem vizsgálják, nem foglalkoznak az esetleges módosítás szükségességével és a gyakorlatban nem használt dokumentumok, elemek aktualizálásával. Mivel auditokat nem tartanak, annak eredményei sem jelennek itt meg, csak az ügyvezető igazgató saját feljegyzései. A vezetőségi átvizsgálás eredményéről a jegyzőkönyvet elkészítik, de az csak nagyon kevés információt tartalmaz. Általában a fejlesztéseik irányvonala a legrészletesebb, illetve az előállított

termék-előállítási folyamathoz kapcsolódó döntések, a termékeknek a vevői követelményekkel kapcsolatos fejlesztése, esetleg az erőforrás-szükségletek. A többi megbeszélt témáról csak megemlítés történik és a végkifejletét rögzítik. A jegyzőkönyvben szereplő döntéseket, intézkedéseket a felső vezetőség jóváhagyja, amivel el is rendeli a megvalósításukat. Legtöbbször azonban csak címszavakban említik meg a feldolgozott témát és azt, hogy azt tisztázták, megvitatták és döntöttek róla. A konkrét információk azonban nem kerülnek be Az ügyvezető szerint felesleges időtöltés lenne „könyvet” írni, hiszen a saját feljegyzéseiben minden megvan, ráadásul a munkatársak felé minden fontos, őket érintő témát lekommunikál. - 41 - http://www.doksihu 4. Gazdálkodás az erőforrásokkal 4. 1 Gondoskodás az erőforrásokról A Társaság ügyvezető igazgatója a tevékenységének teljes területén, a

meghatározott célok és minőségcélok elérése érdekében gondoskodik a tevékenységhez szükséges tárgyi és pénzügyi eszközökről, a megfelelő munkakörnyezet kialakításához szükséges eszközökről, a megfelelő emberi erőforrásokról. A tárgyi erőforrások - pl.: munkagépek, feldolgozó gépek, raktárfelszerelés, pince felszerelése, hordók, irodai gépek, hűtő- fűtőberendezések - esetén az ügyvezető minden esetben a területek szakmai felelősével megvitatja, milyen változtatás lenne szükséges a hatékonyság és minőség növeléséhez, ahhoz milyen beruházás kell, milyen eszközök avultak el, hibásodtak meg, milyen új eszközökkel lehetne a munkát egyszerűsíteni és gyorsítani. A szükségesnek ítélt eszközök beszerzését minden esetben kihasználtságát, hasznosságát időszakonként kivizsgálja. biztosítja, azok Bár a beszerzések szükségességet és a hasznosságot minden esetben megvizsgálja, sok

esetben az erőforrás milyenségének megítélését teljes egészében a borászra hagyja, feltétel nélkül megbízik annak szakmai választásában. Véleményem szerint néha erősebben kellene a választás hátterét, alaposságát vizsgálni, indokoltatnia. Nem neki kellene jobban utánanézni, hogy tényleg az a legalkalmasabb, legmegfelelőbb, hanem azt kellene minden esetben és nem csak alkalmanként megvizsgálni, hogy a szakmai felelős ezeket az előtanulmányokat lefolytatta-e, azaz megalapozott-e a választása. A humán erőforrások tekintetében az ügyvezető gondoskodik valamennyi munkatárs rendszeres szakmai képzéséről. A minőségirányítási képzések a HACCP rendszer esetében folyamatosak, az ISO esetében 2007 óta szünetelnek. Az ügyvezető tisztában van vele, hogy az erőforrások megfelelő, hatékony felhasználása, karbantartása, fejlesztése a vevői követelmények maradéktalan kielégítése érdekében fontos és az ő felelőssége,

de jelenleg úgy látja, hogy az alkalmazottai elkötelezettek a minőség iránt, az önellenőrzés működik és nem kell őket folyamatosan emlékeztetni, nem hiányzik a kötelező oktatás. 4. 2 Oktatás, képzés A Társaság emberi erőforrás politikája arra irányul, hogy munkatársai rendelkezzenek a vevő által elvárt követelmények kielégítéséhez szükséges szakmai felkészültséggel, tudással, gyakorlati jártassággal, erkölcsi fedhetetlenséggel, etikus hozzáállással, továbbá felelősségtudattal és megfelelő döntéshozó képességgel. Ennek tudatában a Társaság gondoskodik a feladatok ellátásához megfelelően képzett szakembergárdáról. - 42 - http://www.doksihu A vezetők és alkalmazottak jelenlegi képzettségi szintje megfelel a törvényi és a társaság által rögzített követelményeknek. A képzettségi szint emelése érdekében a Társaság ügyvezető igazgatója minden év végén az „Oktatási-képzési terv”-ben

meghatározza meg alkalmazottakra lebontva azokat a képzéseket, amelyeket a biztonságos és minőségi munkavégzés érdekében meg kell kapniuk. Az összes dolgozó folyamatos képzésben részesül a saját területén bekövetkező jogszabályi változásokról, megkapja a tűzvédelmi, munka- és balesetvédelmi kiképzést, a HACCP oktatást. A szőlőtermelés technikai változásait a borász évi egy tanfolyamon, az Országos szőlészborász továbbképző tanfolyamon elsajátíthatja, illetve a társaság emellett felsőfokú képzését is támogatja. A képzési igényeket az ügyvezető igazgató az alkalmazottaktól évente egyszer összegyűjti, illetve a jogszabályi előírások változásának követésével saját maga megállapítja. Ezt követően meghatározza azokat a képzéseket, amelyek a minőségi munkavégzéshez, a kitűzött minőségcélok, illetve a minőségpolitikában megfogalmazottak eléréséhez szükségesek. Jelenleg elmondható, hogy

a törvényileg kötelező képzések mellett csak a szakmai képzettség fenntartásához szükséges képzéseket részesíti előnyben. Az alkalmazottak fejlődését szolgálná, ha a pincevezető mellett a pincemunkások is részletes és átfogó képzésben részesülnének a bevezetendő új technikai berendezésekről, hogy ne csak a saját munkájukhoz kapcsolódó egységeket ismerjék, hanem a teljes rendszer ismeretével hatékonyabban használhassák azokat. Az adminisztrációt és a kereskedelmi feladatok nagy részét végző alkalmazott kereskedelmi végzettsége mellett nem rendelkezik semmilyen borászati képzettséggel, a területhez kapcsolódó specifikus ismereteit a cégnél eltöltött idő alatt önképzéssel szerezte. A pincészet termékeinek értékesítését mindenképpen előnyösen szolgálná, ha ő részt vehetne egy többszintes borászati képzésen, mely összefoglalná és fejlesztené tudását és ezzel megalapozná a minőségi

információszolgáltatás a vevők felé. A dolgozók felé a vevőközpontúságot, a vállalti image fontosságát évente egy belső tanfolyam keretében kommunikálják és a gyakorlati alkalmazást is folyamatosan ellenőrzik. A megvalósult képzéseket az ügyvezető igazgató mindig kiértékeli, ismerteti a felső vezetőséggel. A képzésen résztvevőtől viszont ritkán kérdezi vissza, hogy mennyire látta hasznosnak azt a maga területén. Hibának látom még, hogy az ügyvezető csak elméleti képzésekben gondolkodik, gyakorlati tanulmányutak, pincelátogatások az alkalmazottak kérésének ellenére nem szerepelnek a tervben. Minőségirányítási hiba, hogy míg a képzési tervet elkészítik, a képzési naplót már nem vezetik. A vizsgával záródó képzések elvégzéséről - 43 - http://www.doksihu kiállított bizonyítványokat az ügyvezető igazgató megőrzi a személyi dossziéban, de az egyéb képzéseken való részvételt, eredményeket

nem rögzítik. Minőségirányítási képzést rendszeres időközönként, évente legalább 1 alkalommal a Társaság valamennyi alkalmazottja, és tevékenységbe bevont szállítója részére meg kellene tartani. A minőségirányítási képzések lebonyolításának felelőse az ügyvezető igazgató lenne. Ő a cégen belül az alkalmazottaknak az oktatást megtartja, ismerteti a minőségcélok teljesítésének helyzetét, a minőségpolitika aktualitását, esetleges módosításait, a minőségirányítási rendszer dokumentációjával, további fejlesztésével azonban nem foglalkozik. Ez azért kettősség, mert az ügyvezető elmondása szerint, ő elkötelezettje a minőségi munkavégzésnek és ő mindig tudatosítja valamennyi dolgozóval munkájának fontosságát és minőségre kifejtett hatását, az ezt célzó és támogató rendszert mégis hiányosan működteti, szinte abszolút nem dokumentálja Az új belépő alkalmazottaknak a társaság betanulási

időt biztosít, melynek során – a munkakörének megfelelően – gyakorlott munkatárs felügyelete mellet sajátíthatja el a feladatköréhez tartozó gyakorlati ismereteket, sajátosságokat. A betanulási idő alatt az új belépő alkalmazottaknak megkapják a szakmai és minőségügyi képzéseket, melyek az önálló és minőségi munkavégzéshez szükségesek. Az új belépők munkaköri leírásait az ügyvezető igazgató a munkaszerződés megkötésével együtt elkészíti, a képzettségét igazoló bizonyítványok, oklevelek másolatait minden esetben bekéri és ellenőrzi. 4. 3 Infrastruktúra A Társaság munkatársai részére – a szabvány követelményekkel összhangban – biztosítja a tevékenységi folyamatok elvégzéséhez szükséges infrastrukturális feltételek teljesülését. A Társaság biztosítja a megfelelő feldolgozó- és tárolótereket (pince), palackozót, karbantartó helyet, üzlethelyiséget továbbá iroda helyiséget a

minőségi munka végzéséhez, valamint a közműveket. A Társaságnál zajló megfelelő szintű kommunikáció (külső, belső) biztosításához szükséges eszközökről az ügyvezető igazgató gondoskodik, de állapotukat a dolgozók ellenőrzik, és intézkedést kezdeményeznek, ha meghibásodást észlelnek. A Társaság tevékenységi folyamataihoz használt munkagépek, berendezések, készülékek, eszközök, szállítójárművek, biztosítva vannak, azokat nyilvántartják a „Gépek, berendezések, szállítójárművek nyilvántartó lapja” nyomtatványon. Az események és intézkedések megtörténtének igazolására a „Karbantartási és javítási napló” nyomtatvány szolgál. (Ezek alól kivételt képeznek a saját gépnaplóval, illetve - 44 - http://www.doksihu szervizkönyvvel rendelkező gépek, berendezések, készülékek, eszközök, szállítójárművek.) Minden dolgozó a rábízott - vagy nevére kiadott - gép, berendezés,

készülék, eszköz állapotának megóvásáért - külön rendelkezés hiányában - tisztán tartásáért felelős. Az ügyvezető igazgató biztosítja azokat a megfelelő szállítójárműveket, és szállítási körülményeket, amelyek szükségesek a végzett tevékenységek megfelelő (megbízói, és hatósági követelmények) minőségű végrehajtásához. A folyamatos, megfelelő minőségű szállításhoz elengedhetetlen a gépek rendszeres karbantartása, ellenőrzése. 4. 4 Munkakörnyezet A Társaságnak olyan munkakörnyezetet kellett kialakítania és megvalósítania, amely a termékre, szolgáltatásra vonatkozó követelményeknek megfelel. Ez sikerült Mindazon gépek, eszközök, amelyek biztosítják a megfelelő minőségű munkavégzést adottak. A munkakörnyezet állapotának értékelése a vezetőségi átvizsgáláson évente egyszer történik és az alapján a szükséges fejlesztésekre intézkedés születik. A Társaság ügyvezető

igazgatója biztosítja a szőlőfeldolgozáshoz szükséges gépeket, berendezéseket, és nem csak az üzem területén, de a szőlőültetvényen végzett munka során is gondoskodik a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközökről, védőeszközökről és azok karbantartásáról. A cég megteremti a mezőgazdasági munkavégzés jogszabályoknak megfelelő körülményeit. A Társaságnál a szőlőtermesztő, bortermelő és palackozó tevékenység mellett értékesítés is folyik, melyhez a megfelelő irodai munkakörnyezetet (fűtés, világítás, szociális helyiségek, étkező stb.) szintén biztosítják ahhoz, hogy a munkavégzés folyamatos legyen. Az eddig a Társaságnál zajló tevékenységek infrastrukturális körülményei folyamatos fejlesztéssel mindig adottak voltak. Mivel az eddigi termesztés volumene várhatóan megnő, az új épülettel a nagyobb volumenben is minőségi termeléshez és értékesítéshez szükséges körülményeket

akarják biztosítani. Az emberi tényezőket, igényeket is mindig próbálják figyelembe venni, az ügyvezető igazgató mindig nyitott a jobb munkakörnyezet biztosítását szolgáló változtatásokra. Az új épület terveinek kialakításánál is szerepet játszottak az ideális munkakörnyezet elemei. - 45 - http://www.doksihu 5. A termék előállítása 5. 1 A termék előállítás tervezése A Társaság a Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, -tárolás, -palackozás és értékesítés tevékenységeinek minőségügyi tervezését az állandó feladatokat tartalmazó minőségirányítási folyamatok előzetes megtervezésével végzi el. A Társaság a vonatkozó külső minőségirányítási dokumentumok figyelembevételével és behivatkozásával megtervezte és kialakította azokat a minőségirányítási folyamatokat, melyek a vevői követelményeknek megfelelő tevékenységek elvégzéséhez szükségesek. Ezeknek a folyamatoknak a

szabályozását a minőségirányítási eljárásokban rögzítette (ME-7. 2-1 Ajánlatadás és szerződéskötés, ME-7 4-1 Beszerzés, ME-7 4-2 Szállítók és beszállítók értékelése, ME-7. 5-1 Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, -tárolás, -palackozás és értékesítés), melyek tartalmazzák az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket is. A minőségirányítási eljárások meghatározzák azokat a folyamatlépéseket is, ahol a megfelelőség későbbi bizonyítása céljából a felelős munkatársaknak minőségirányítási feljegyzéseket kell készíteniük. A folyamatábra a 3 számú függelékben található. A meghatározott termék-előállítási folyamatok a minőségirányítási rendszer más folyamataival összhangban vannak. 5. 2 A vevővel kapcsolatos folyamatok 5. 2 1 A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A Társaság a tevékenységeire vonatkozó követelményként a bérfeldolgozás, palackozás és

tárolás tekintetében a szerződéseiben foglaltakat tekinti. A félkész- és késztermékek esetén a szóbeli és írásbeli megrendelésekben foglaltakat határozta meg követendőnek. A társaság szerint az ajánlatkérésekben és megrendelésekben megjelenő vevői igények a legfontosabbak. Éppen ezért a Társaság a vevőktől érkező igények feldolgozására, kezelésére, a vevőknek szóló ajánlatok készítésére, a velük kötendő szerződések átvizsgálására meghatározott minőségirányítási eljárást minimális dokumentációs hiányosságok mellett maradéktalanul be is tartja. Így tehát meghatározásra kerül az ajánlatkérő, vevő összes kinyilvánított követelménye és az ajánlatkérő, vevő által ki nem nyilvánított látens igények is, melyek nélkülözhetetlen információk. A Társaság követelményként határozta meg még és maradéktalanul be is tartja a működéséhez feltétlenül szükséges

jogszabályokban, követelményeket. - 46 - rendeletekben található http://www.doksihu 5. 2 2 A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Az ajánlatkérő, szerződni kívánó vevő által előírt követelmények pontos meghatározása minden esetben lezajlik, csak ma már a kereskedelmi képviselő feladata. Ő feltárja az ügyvezetőnek, aki ez alapján elvégzi a képesség- és kapacitásvizsgálatot és utasítást ad valamilyen kivitelezésre. Az ügyvezető emellett elvégzi a vevő részére elkészített árképzés megfelelősségének, komplettségének és dokumentálásának valamint a szerződésben rögzített követelményeknek az ellenőrzését is. Ezekről, az átvizsgálási tevékenységekről mindig tájékoztatja az érintett alkalmazottat és általában nem külön feljegyzést készít, hanem az ahhoz kacsolódó dokumentumon kiemeli azt. Ebben eltér a minőségirányítási eljárásban meghatározottól. Abban az esetben, ha a vevő

követelményeit nem rögzítette írásos formában, akkor azokat szóban továbbítja vagy lejegyezteti a kereskedelmi képviselővel és ezeket juttatja el az alkalmazottakhoz. A szóbeli eljárás elhagyható lenne, az elvesző információk miatt hátrányos. A szabvány szerint, ha nincs dokumentált nyilatkozat a vevői követelményekről, akkor azokat mindig meg kell erősíteni a rendelés elfogadása előtt. Ez általában telefonon megtörténik. Ha az ajánlatadási, szerződéskötési folyamat során a vevőnek a termékre vonatkozó követelményei megváltoznak, a Társaság mindig gondoskodik a megváltozott követelmények átvizsgálásáról, a vonatkozó dokumentumok (ajánlat, szerződés) módosításáról és az új információk eljutatásáról az érintett munkatársak felé. 5. 2 3 Kapcsolattartás a vevővel A Dörgicse Bor Kft. meghatározta a vevőkkel való kapcsolattartás módjait, melyek a következők. A vevő érdeklődések érkezhetnek

szóban (személyesen, telefonon) és írásban (faxon, levélben, emailben). Kezelésüknél is mindkét módozat alkalmazható Amennyiben általános információnyújtásról van szó, azt nem rögzítik. Ha az érdeklődés ajánlatkérés a tevékenység bármely elemére, akkor azt írásban, feljegyzésben rögzítik és az ajánlatok mappában tárolják. Az ajánlatkérésekre minden esetben kötelező válaszolni, még elutasítás estén is. Ajánlatadás/elutasítás történhet írásban és a Társaság üzemi területén kívül, különböző rendezvényeken szóban is. Ajánlatot adhat az ügyvezető igazgató, a borász és a kereskedelmi képviselő is. Utóbbi kettő csak az ügyvezető előzetes engedélyezése után. Egyik hibája a rendszernek, hogy az alkalmazottaknak nincs meghatározva, mennyi időn belül kell az ajánlatkérést megválaszolni. Másik hibája, hogy a szóbeli egyeztetésekről az ügyvezetővel, illetve az alapján kiadott ajánlatokról

nem készülnek feljegyzések. A korábban előírt „szóbeli ajánlatadás” füzetet nem használják. Az - 47 - ajánlatot adó az adatokat saját http://www.doksihu határidőnaplójában magának rögzíti, de amikor esetleg az ajánlat alapján a megrendelés máshoz kerül, mint aki kiadta, annak sok munkába és időbe telik kideríteni, hogy az megfelel-e az általuk kiadott ajánlatnak, visszaigazolható- e. Ez csökkenti a hatékonyságot. Bár megemlítendő az is, hogy a szóbeli ajánlatadás száma relatív kicsi Az alkalmazottak az üzemen kívüli tárgyalásokat, amennyiben lehet, csak előzetes ajánlatadásnak tekintik és azt írásban megerősítik. Az írásban érkezett ajánlatkérésekkel és ajánlatadásokkal nincs probléma, azokat az Ajánlatok mappában rögzítik illetve a számítógépen történt levelezésnél mindig kapnak másolatot az érintettek. Az ajánlat utasításban előírt, kötelező elemeinek használatát mindenki

betartja. Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy a teljesítési, szállítási feltételeket Szerződésben, hosszabb távú együttműködés esetén Együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, az ügyvezető igazgató elkészíti és megköti azt a minőségirányítási rendszer minőségirányítási eljárásában foglaltak szerint. Az ügyvezető igazgató a beérkezett, jóváhagyott Szerződéseket/Együttműködési megállapodásokat iktatást követően a „Szerződések” mappában fűzi le, minden esetben átvizsgálás után. A Társaság az ajánlatadás alapján beérkező eseti megrendeléseket korábban a minőségirányítási rendszer kiépítésekor még szóban és írásban egyaránt fogadhatott, ma már csak írásban. Ez nagyon pozitív változás Egyetlen kivétel ez alól az ügyvezető igazgató, de amennyiben ő szóban elfogad megrendelést, azonnal jelzi az érintetteknek és azok azt feljegyzésben rögzítik. A megrendelések

beérkezését követően az ügyvezető igazgató vagy a területi képviselő kapacitás- és képességvizsgálatot hajt végre, amikor is vizsgálja a megrendelt bor mennyiségét, szállítójármű, erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben a teljesítés nem lehetséges azt elutasítja és azt rögzíti a megrendelésen, majd elhelyezi a „Kimenő levelek” mappában. Ha a megrendelésben szereplő feltételeknek eleget tud tenni, akkor azt visszaigazolja. Most már visszaigazolás csak írásban történhet, az ügyvezető által szóban elfogadott megrendeléseket is vissza kell igazolni írásban. Annak másolatát pedig a „Kimenő levelek” mappában gyűjteni. A megrendelések minőségirányítási eljárásban kötelezően előírt elemeit mindig ellenőrzik, az elemeket a visszaigazolásban minden esetben használják. Ha vevőtől igénymódosítások érkeznek teljesítése közben, amennyiben ez írásban érkezik, módosított megrendelésként kezelik

és a fenti eljárást használják. Ha szóban érkezik és rövid határidejű, akkor a rugalmasság miatt elfogadják és egy rövid - 48 - http://www.doksihu módosított visszaigazolást küldenek róla írásba, melyet a már ismertetett módon archiválnak. A vevői visszajelzések a vevői elégedettségi kérdőívek meg a reklamációk. A kérdőívek kezelését a mérés fejezetben ismertetem majd. A vevői reklamációk érkezhetnek a tevékenységek teljesítése közben és után is. A beérkezett reklamáció, ha teljesítés közben történik, azt azonnal ki kell vizsgálni, lehetőség szerint leggyorsabban orvosolni. Ez a szakmailag illetékes feladata A gyakorlatban ez meg is történik, de dokumentáció nem készül róla. Ez azért hiba, mert az, aki hibázott, maga döntheti el, hogy hibájáról tájékoztatja-e az ügyvezetőt vagy sem. Ha nem készít feljegyzést és sikeresen orvosolja a reklamációt, nem derül fény a problémára, ami így rejtve

marad, megismétlődhet. Ha a reklamáció a teljesítés után érkezik, illetve írásban, akkor arról kitöltik a „Reklamációs űrlap” nyomtatványt, amit az ügyvezető igazgatónak kell továbbítani, aki a nyomtatványon meghatározza a kivizsgálás módját, határidejét, felelősét. A kivizsgálással megbízott munkatárs a vizsgálatot elkészíti, de az eredményéről legtöbbször már csak szóban tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, aki dönt a további intézkedésekről, az esetleges javításról, vagy a reklamáció elutasításáról és tájékoztatja róla írásban a vevőt. Az intézkedéseket az ügyvezető igazgató sem mindig rögzíti az űrlapon, mivel a reklamálónak a válaszlevelet mindig megőrzik, ezért dupla munkának ítéli meg az űrlap töltögetését ugyanezen adatokkal, csak csatolja azt hozzá. 5. 3 Tervezés és fejlesztés A Társaság tervezési és fejlesztési tevékenységet nem végez, ezért a MSZ EN ISO 9001: 2001

szabványnak megfelelően kiépített minőségirányítási rendszerének nem volt része e tevékenység szabályozása. A dolgozatban ezzel a fejezettel kapcsolatban nincs mit bemutatni. 5. 4 Beszerzés 5. 4 1 A beszerzés folyamata A Társaság annak tudatában alakította ki a beszerzés folyamatát, hogy a beszerzett termékek, szállítói szolgáltatások a termékeinek alkotórészei lesznek, (pl. borászati segédanyagok, palackok, dugók.) tehát közvetlenül befolyásolják a minőséget Ez azt jelenti, hogy a saját késztermékeik minőségét ezek jelentős mértékben meghatározzák - 49 - http://www.doksihu az általuk termelt bor minősége mellett. A Társaság tudja, hogy ez mennyire fontos és milyen előnyökkel járhat, ezért a követelmények talán itt a legszigorúbbak. A Társaság a beszerzett termékek, nyújtott szállítói szolgáltatások megfelelőségét az átvételi ellenőrzésekkel és a szállítók, beszállítók értékelésével

szándékozta biztosítani. A minőségirányítási rendszer kialakításakor mindkét folyamatot minőségirányítási eljárással szabályozta. (ME-7 4-1 Beszerzés, ME-7 4-2 Szállítók és beszállítók értékelése). A beszerzésre, mint folyamatra vonatkozó előírásokat a mai napig szigorúan betartják, de a beszállítók, szállítók évenként egyszeri kiértékelése nem a korábban meghatározott szerint zajlik, a korábban létrehozott formanyomtatványokat nem használják. Minden beszállítónak van egy adatlapja a Beszállítók, szállítók mappában, ami rögzíti a vele fennálló kapcsolatot. Amikor ebbe valamilyen hiba kerül, probléma lép fel, azt azonnal rögzítik. Az éves vezetőségi felülvizsgálaton az ügyvezető ezeket átnézi, és ahol sok bejegyzést talál, azt megvizsgálja. A legfontosabb szempontok, amiket figyel: általa biztosított termék, szolgáltatás esetében mennyi volt a nem megfelelőség, volt-e minőségi vagy csak

mennyiségi eltérés, betartja-e a teljesítési határidőt, követi-e az ára a piaci mozgásokat, rugalmasan kezeli-e a változásokat. Ahol sok problémát tapasztal, tárgyalásokat kezd a beszállítóval, szolgáltatóval azok orvoslására. Amennyiben ezek nem sikeresek, akkor az érintett területen új partnert keres. Általában a csomagolóanyagok beszállítói a legproblémásabb terület, ott volt a legtöbb váltás az elmúlt időben. Tehát elmondható, hogy minőség biztosítását szolgáló értékelés megtörténik, meghatározzák, hogy a szállítók és beszállítók milyen mértékben képesek kielégíteni a Társaság követelményeket, csak nem a korábban megalkotott rendszer szerint, valamint a kiértékelésről és a szükségessé vált intézkedésekről már nem készül feljegyzés. 5. 4 2 Beszerzési információ A Társaság mindig gondoskodik arról, hogy az általa elvárt követelmények eljussanak a beszállítóhoz, illetve

szállítókhoz. A Társaság meghatározta a beszerzésre kerülő termékek, szolgáltatások jóváhagyásának követelményeit, valamint a termékeket átvevő és felhasználó munkatársak képzettségére vonatkozó követelményeket. A beszerzési információk (termékkel, szolgáltatással kapcsolatos elvárások) csak írásos formában (megrendelés, szerződés) kerülnek rögzítésre. A megrendeléseknek, szerződéseknek tartalmazniuk kell a megrendelt termékek mennyiségét, minőségét, azonosítóját, átvétel módját, szolgáltatás esetén a szolgáltatás minőségét. A beszerzési információk meghatározását, jóváhagyását, minőségirányítási dokumentálását a fent említett - 50 - http://www.doksihu eljárásban előírták és azt maradéktalanul be is tartják. A folyamatok részletezése fölösleges lenne. Megjegyezném azonban, hogy ezen a területen még a sokszor hiányos vagy teljesen elhagyott dokumentálás is teljesen

megfelelő. 5. 4 3 A beszerzett termék igazolása (verifikálása) A Társaság számára igen fontos, hogy az általa beszerzett termékek, szállítói szolgáltatások kielégítsék az előírt beszerzési követelményeket, ezért kialakította és bevezette a termékek és szolgáltatások átvételi ellenőrzésének módját, amely megakadályozza, hogy ellenőrizetlen termék kerüljön felhasználásra. Az átvételi ellenőrzés lépéseit, felelőseit minőségirányítási eljárás szabályozza, melyet szintén maradéktalanul betartanak. A Társaság szerződései között jelenleg nincs olyan, ahol a beszerzési forrásnál történik az átvétel, a beszerzett anyagokat az üzemhez szállítják, tehát a korábban a beszállító telephelyén történő átvételről készült szabályozásuk nem releváns. 5. 5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása 5. 5 1 Az előállítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása A Társaság a

„Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, -tárolás, -palackozás és értékesítés tevékenységeit” tervezett, szabályozott körülmények között, a vonatkozó jogszabályokban, a kötelező alkalmazásra elrendelt és ajánlott nemzeti szabványokban és a szerződésekben meghatározott követelmények szerint, a munkatársak szakképzettségének, szerzett tapasztalatainak felhasználásával végzi. Az előállítást és a szolgáltatásnyújtást szabályozta, minőségirányítási eljárásban rögzítette. A Társaságnál mindig rendelkezésre állnak a termék jellemzőit leíró tájékoztató, leírások,(vezetik a Labornaplót és a Billbo borászati rendszerrel a nyilvántartásokat), a munkautasítások. Az előállításhoz szükséges megfelelő berendezések, mérő- és megfigyelőeszközök biztosítva, ellenőrizve, karbantartva vannak. Az előállításra kialakított rendszer folyamatszemléletű, bevezették és alkalmazzák a

figyelemmel kísérést és mérést. Mindezek biztosításának és ellenőrzésének felelőse az ügyvezető igazgató, aki feladatait ellátja, az előzetesen a termékre meghatározott követelmények rendelkezésre állását biztosítja és ezáltal a minőséget is garantálja. 5. 5 2 Az előállítás és a szolgáltatás nyújtás folyamatainak érvényesítése A Társaság bortermelés tevékenysége során HACCP (Hazard Analysis, Critical Control Points) élelmiszerbiztonsági rendszer működtetésével, karbantartásával gondoskodik azoknak a folyamatoknak a kézbentartásáról, melyek hiányosságai csak akkor válnak - 51 - http://www.doksihu nyilvánvalóvá, amikor a terméket használtba vették. Ennek érdekében a termék- előállítási folyamat során a következő intézkedéseket hajtja végre: • a termék-előállítás folyamatát tartalmazó folyamatábrát, illetve a technológiai utasítást rendszeresen átvizsgálja, helyszínileg igazolja,

• a veszélyelemzés során meghatározott kritikus határértékeket rendszeresen felülvizsgálja és a termék-előállítás során figyelemmel kíséri azokat, • a termék-előállításhoz használt eszközök, berendezések alkalmasságát folyamatosan vizsgálja, minősíti, alkalmatlanná válásuk esetén a használatból kivonja azokat, • munkatársait szakmai és egészségügyi szempontok figyelembevételével minősíti, • a technológiai utasításban és a veszélyelemzésben eljárásokat és módszereket határoz meg, • a validálási folyamatra vonatkozó feljegyzésekre követelményeket ír elő a HACCP Kézikönyvben, • az érvényesítési tevékenységeket ismételten végrehajtja. 5. 5 3 Azonosítás és nyomonkövethetőség A Társaság célja az volt, hogy tevékenységei során olyan irányítási rendszert működtessen, amely vevői vagy jogszabályi igény esetén alkalmas a tevékenységek részét képező dokumentumok

azonosítására és nyomon követésére. Ez bizonyos területeken teljes mértékben megvalósult, másokon hiányosan. Mint a korábbi fejezetben bemutattam, a szóbeli ajánlatok, megállapodások azonosítása, nyomonkövethetősége problémás, hiszen arról mindenki csak magának készít feljegyzést, ha egyáltalán készít. Az írásos ajánlatok, szerződések, megállapodások azonosítása a vevő nevével, címével megtörténik és ezek nyomonkövethetősége viszont hibátlanul működik, mint papíron, mint számítógépen. A megrendeléseket is a vevő nevével azonosítják és azok is nyomon követhetők, hisz a szóban érkezetteket is megerősíttetik írásban és tárolják. A termékek, szállítói szolgáltatások azonosítására és nyomon követésére a Cobra Conto számítógépes rendszert használják, mellyel átláthatóan és hatékonyan végezhető a munka. A „Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, -tárolás, -palackozás és

értékesítés nyomonkövetése” a rá vonatkozó rendeletek, borászati jogszabályok, élelmiszeripari - 52 - http://www.doksihu szabványok előírásai szerint a Billbo rendszer alkalmazásával, a HACCP dokumentációjával, a permetezési és labornapló vezetésével került megvalósításra. Mind a szőlőben végzett vegyszeres kezelések, mind a szüretelést követően beérkezett szőlőn végzett feldolgozási, borászati műveletek nyomon követése és dokumentálása is biztosított általuk. A tárolótereken (hordókon, tartályokon) minden esetben feltűntetik a borok fajtáját, évjáratát, származási helyét, OBI engedélyszámát és az utolsó kezelés fajtáját, dátumát. A borok azonosítása és nyomon követése a hordók számozásával, és az adatok számítógépes rögzítésével történik. Itt megemlíthető, néha előforduló hiányosság, hogy a számítógépes adatrögzítés a termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó

része lassabban zajlik, mint az elvégzett munka, nem mindig folyamatos. Nem mindig naprakész a rendszer, sokszor csak a jogszabályilag kötelező beszámolók, nyilvántartások leadása előtt történik meg az adatrögzítés. A Társaság a beszállított termékek és tevékenységi folyamatok ellenőrzött és vizsgált állapotát jelöli, megakadályozva az ellenőrzés nélküli termék, szolgáltatás véletlenszerű felhasználását, illetve a tevékenységi folyamat ellenőrzés nélküli folytatását. Termék és szolgáltatás esetében is a beszerzési eljárásban szabályozott átvétel betartása és a számla kifizetése jelenti együttesen az ellenőrzött és vizsgált állapotot. A tevékenységek során a számítógépes nyilvántartás (régi nevén Pincekönyv), a Labornapló és a vizsgálati jegyzőkönyvek (Országos Borminősítő Intézettől) igazolják a vizsgált és ellenőrzött állapotot. 5. 5 4 A vevő tulajdona A Társaságnak

bérfeldolgozás, -palackozás és –tárolás tevékenysége során kerül vevői tulajdon az ellenőrzése alá. Ilyenkor gondoskodik a vevő tulajdonát képező szőlő, bor és keletkezett melléktermékek, üvegpalack, címke, megfelelő kezeléséről. Ezek átvételéről átvételi jegyzőkönyvet készítenek. Amennyiben a vevő tulajdonát képező alapanyag, félkész-, késztermék és melléktermék, eszköz rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná válik, azt azonnal jelzi a vevőnek és erről feljegyzés készül, amit megőriznek. A bérfeldolgozásról, bérpalackozásról az ügyvezető igazgató számlát állít ki, aminek aláírásával a vevő igazolja, hogy a teljesítés megtörtént. Az a teljes folyamat dokumentált, azok megőrzésével nyomonkövethető. 5. 5 5 A termék állagának megőrzése A Társaság gondoskodik a termékek előírásoknak megfelelő állagmegőrzéséről (azonosításáról, termék mozgatásáról,

csomagolásáról, tárolásáról, védelméről) megakadályozva ezzel az esetleges károsodásukat, minőségromlásukat. Az azonosítást a - 53 - http://www.doksihu 4. 5 3 fejezetben ismertette A megfelelő szállítójárművek meglétéről az ügyvezető igazgató köteles gondoskodni. Beszállító esetében a szerződésben leírtak lépnek érvénybe. A telephelyre beérkezett termékeket fedett raktárban kell tárolni, ugyanúgy, mint a késztermékeket. A csomagolásra és tárolásra vonatkozó gyakorlati követelmények sokszor változnak az éppen aktuális üzemi gyakorlat szerint. A minőségirányítási eljárásba foglaltak a változásokat nem követik. Bár a gyakorlat az elvi követelményeknek megfelel, nem mindig dokumentált. 5. 6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése A Társaság a tevékenységei során a minőségirányítási eljárásokban meghatározott ellenőrzésekhez megfigyelő- és mérőeszközöket használ fel. Az

ellenőrzések végrehajtásához szükséges megfigyelő- és mérőeszközök köre az adott ellenőrzés szabályozásánál található meg. Alkalmaznak: táramérleget, hídmérleget, hiteles magyar fokolót, hiteles mérőedényeket. A tevékenységek közben végzett minden ellenőrzés esetén gondoskodni kell azok érvényességéről, ezért a Társaság munkatársai csak olyan megfigyelő- és mérőeszközöket használhatnak, melyekre az ügyvezető igazgató felügyelete kiterjed, azaz megfelelően azonosítottak, nyilvántartottak, és ezáltal a szükséges pontosság és reprodukálhatóság teljesítésére bizonyítottan alkalmasak, vagyis érvényes hitelesítésűek, illetve kalibráltak. A Társaság a hitelesítéseket az Országos Mérésügyi Hivatallal (OMH), míg a kalibrálásokat arra felhatalmazott, akkreditált laboratórium végzi el. A minőségirányítás keretében az ügyvezető igazgató a mindenkor hatályos mérésügyi

törvénnyel összhangban meghatározza, azonosítja és a „Mérőeszköz nyilvántartó lap”on nyilvántartásba veszi a Társaság azon megfigyelő- és mérőeszközeinek körét, amelyek hitelesítésének, kalibrálásának hiánya károsan befolyásolná a vevői követelmények teljesülését. Az eszközöket megjelöli, adataikat a „Mérőeszköz adatlap”-on feltünteti, majd átveteti a használóval. Az eszköz mérésre alkalmas állapotban tartásáról a mérőeszközt használó munkatárs gondoskodik. Az ügyvezető emellett biztosítja a használati és működtetési utasításokat, a használó képzését, ha szükséges. Megköveteli a biztonságos tárolást és a hitelesítéseket az érvényesség lejártával megújítja, újíttatja. Ez a rendszer mindenben megfelel a minőségirányítási eljárásban előírtaknak. - 54 - http://www.doksihu 6. Mérés, elemzés és fejlesztés A Társaság a Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás,

-tárolás, -palackozás és értékesítés tevékenységéhez kapcsolódóan megtervezte, és bevezette azokat a figyelemmel kísérési, mérési, elemzési és fejlesztési folyamatokat, amelyek szükségesek a szabályozás alá vont termék előállítás, szolgáltatásnyújtás megfelelő teljesítésének bizonylatolásához, és a minőségirányítási rendszer megfelelőségének biztosításához. A leírtak teljesülése érdekében a Társaság a Minőségirányítási kézikönyvben meghatározta és szabályozta a figyelemmel kísérés, mérés, a nem megfelelő termékkezelés, elemzés és a fejlesztés módszereit. Ezeken a pontokon végighaladva mutatom be, hogy jelenleg mi és hogyan működik. 6. 1 Figyelemmel kísérés és mérés 6. 1 1 A vevő megelégedettsége és annak vizsgálata A Társaság annak érdekében, hogy meggyőződjön a vevői követelmények maradéktalan teljesítéséről, és hogy adatokat gyűjtsön a vevők ki nem nyilvánított

(látens) igényeinek felméréséhez, valamint, hogy ezeket az igényeket felhasználja, tevékenységei során az alábbi módszert vezette be, és működteti A Társaság folyamatosan méri és minden évben 1 alkalommal értékeli a vevők (a pincénél és a budapesti üzlethelyiségben külön szempontok figyelembevételével), szolgáltatást igénybe vevők elégedettségét, ezért az ügyvezető igazgató felkéri a vevőt, illetve képviselőjét a „Vevői elégedettségi kérdőív” kitöltésére, vagy a kitöltéshez szükséges információk megadására. Hiányosságként értékelem, hogy míg a nagykereskedelmi és céges partnerek esetében ez minden évben megtörténik, a pincét személyesen felkeresőket nem minden évben kérdezik meg. A pince értékesítési terébe mindenképpen el kellene helyezni a kérdőívet és azt előre meghatározott tétel felett vásárlókkal kitöltetni. Megkérdezésemre az ügyvezető azt mondta, hogy tervezik az év

végi egyéni vásárlók forgalmának összesítése alapján a 20 legnagyobb forgalmat lebonyolító magánszemélyt levélben megkeresni. Szerintem mivel nem mindenki kér készpénzes számlát, nehéz lenne így az összes vevő azonosítása, tehát csak szűk körre terjedne így ki a mérés, és nem is biztos, hogy a levélre válaszolnának. Tehát szerintem a helyi, azonnali mérés mindenképpen nagyobb eredményeket hozna, ráadásul, míg a kitöltetés zajlik az értékesítést végzőnek lehetősége lenne bővebb kommunikációra a vevővel, ami a kapcsolatépítést is szolgálná. - 55 - http://www.doksihu A kitöltött kérdőíveket az adminisztrációt is végző területi képviselőnek kell összesíteni, kiértékelni, a Társaság felsővezetősége a vezetőségi átvizsgáláson pedig áttekinti. A vevői elégedettség vizsgálat eredményét a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében a tanúsítás megszűntetése óta csak a megemlítés

szintjén jegyzőkönyvezik, tehát azt, hogy megtörtént. Amennyiben a meghatározott céltól eltérést tapasztalnak, azt az ügyvezető igazgató az érintett munkatársakkal közösen megvizsgálja és szükséges esetben megelőző tevékenységet kezdeményez, de ezek milyensége, határideje csak a saját jegyzetében szerepel. 6. 1 2 Belső audit A Társaságnak tervezett módon, rendszeres időközönként belső auditot kellene végeznie annak érdekében, hogy: ƒ ellenőrizze a minőséggel kapcsolatos célok megvalósulását, ƒ megítélje a minőségirányítási rendszerünk működését ƒ feltárja a minőségirányítási rendszer hiányosságait, ƒ növelje a rendszer minőségi teljesítőképességét és a munkavégzés hatékonyságát, ƒ helyesbítő és megelőző tevékenységeket kezdeményezzen a hiányosságok megszüntetésére és a rendszer állandó tökéletesítésére. A Társaság ezzel szemben nem készít éves audittervet. Az

éves vezetőségi felülvizsgálat előtt az ügyvezető igazgató felülvizsgálja a minőségirányítási dokumentációban szabályozott területeket a korábbi gyakorlat alapján, de sem belső, sem külső auditot nem tartanak és csak a rendszernek az általa fontosnak ítélt részeit vizsgálja át kellő mértékben, míg évente legalább egy alkalommal az összest vizsgálni kellene. Az ügyvezető az általa feltárt hiányosságokat összegyűjti, de nem állítja ki a „Nem megfelelőségi jelentés”-t, csak a saját vizsgálati jelentésébe foglalja, majd tájékoztatja az érintett vezetőt, és a szükséges helyesbítő tevékenységeket, határidőket, azok ellenőrzési módját, a visszaellenőrzés határidejét az érintett vezetővel egyeztetve meghatározza. A helyesbítő tevékenységek végrehajtását az ügyvezető igazgató ellenőrzi a megadott határidőig, ha az megfelelő, akkor saját jelentésében rögzíti, ha nem ismételten felszólítja

az érintettet a tevékenység elvégzésére. A minőségirányítási rendszer ezen elemének az elhagyása szerintem nagy hiba a Társaságnál. A feltárás ugyan megtörténik, de a hivatalos rögzítés nem, így az információk a szükséges tevékenységekről, elvárásokról, határidőkről sokszor elvesznek, elfelejtődnek, a helyesbítő tevékenységek elvégzésének kikövetelése lassú és sokkal több terhet ró az ügyvezető igazgatóra, mintha betartaná a minőségirányítási - 56 - http://www.doksihu kézikönyvben előírt auditálási kötelezettséget, vagy legalább a korábban létrehozott „Nem megfelelőségi jelentés”-eket és a „Helyesbítő, megelőző tevékenységi lap”-okat használná. Mivel nem tartanak belső auditot, annak hatékonyságát sem ellenőrzik. A vezetőségi átvizsgálás keretében az ügyvezető igazgató ismerteti saját vizsgálatának eredményeit, valamint a nem megfelelőségekre indított helyesbítő és

esetleges megelőző tevékenységeket is. A vezetőség ezt elemzi, jóváhagyja, vagy szükség esetén további helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezését rendeli el. Ennek rögzítése is rövid, összefoglaló csak a jegyzőkönyvben. 6. 1 3 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A Társaság annak érdekében, hogy a minőségirányítási folyamatainak képességét a vevői követelmények és a minőségcélok teljesítésére biztosítani tudja, a minőségirányítási rendszere kiépítésekor bevezette a minőségirányítási folyamatok folyamatos figyelemmel kísérését és szükség szerinti helyesbítését, fejlesztését. A folyamatok figyelemmel kísérésének, mérésének módszereit, felelőseit egy táblázatban foglalták össze. Ezt a táblázatot átdolgoztam úgy, hogy a felelős helyére- mindenhol az ügyvezető lenne- egy olyan rubrikát illesztek be, mely röviden leírja a jelen gyakorlatot. 2. táblázat: A

figyelemmel kísérés, mérés módszerei Folyamat Módszer Megvalósulás Az ügyvezető igazgató a Társaság pénzügyi likviditásán keresztül A feltételek figyelemmel kíséri az erőforrások rendelkezésre állását. Ha a Társaság erőforrás hiány miatt nem teljesít egy munkát, akkor azt az ügyvezető biztosítása igazgató, mint a folyamat nem megfelelőségét kezeli. Megvalósul, de nem az előírt dokumentálással Az ügyvezető igazgató feladata az ajánlatadási és szerződéskötési folyamat figyelemmel kísérése, hogy a Társaság az ajánlatkérő által megadott és az Ajánlatadás és ügyvezető igazgató által elfogadott és rögzített követelményeknek (pl.: szerződéskötés ajánlatadási határidő) megfeleljen. Ha ezeknek a követelményeknek a Társaság nem felel meg, akkor az esetet az ügyvezető igazgató, mint a folyamat nem megfelelőségét kezeli. - 57 - Megvalósul, de nem az előírt dokumentálással

http://www.doksihu Megvalósul, de a kereskedelmi képviselőnek saját Az ügyvezető igazgató az átvett nem megfelelő termékekről kell feljegyzést és készíteni a nem Beszerzés, szolgáltatásokról készített „Nem megfelelőségi jelentés”-ek segítségével, megfelelőségekről, szállítók, figyelemmel kíséri a folyamatot. Az ilyen eseteket az ügyvezető igazgató a amit az ügyvezető beszállítók folyamat nem megfelelőségeként kezeli. (A folyamat helyesbítésére hozott kivizsgál értékelése intézkedést, annak ellenőrzését a nem megfelelő termékről és szolgáltatásról szükséges, készített „Nem megfelelőségi jelentés”-en rögzíti.) és ha akkor megbízza a helyesbítő intézkedések előkészítésével a képviselőt Az ügyvezető igazgató feladata a termék-előállítás és szolgáltatásnyújtás Szőlőtermesztés figyelemmel kísérése a „Szőlőbor-Pincekönyv” és a „Labornapló”

alapján. bortermelés, Megvalósul bérfeldolgozás, követelményekkel, előírt -tárolás, nyilvántartással palackozás, értékesítés Az előírtakat figyelemmel kíséri, Mérő, elemző A talált nem megfelelőségek és az azokhoz kapcsolódó helyesbítő folyamatok (Belső tevékenységek, valamint a megelőző tevékenységek végrehajtását, audit, eredményességét az ügyvezető igazgató a munkája során folyamatosan Vevői figyelemmel elégedettség előkészítésekor összesítő táblázatot készít, mely alapján, a vezetőségi mérő átvizsgálásokon megtörténik a mérő, elemző folyamatok és az azokkal folyamatok) kapcsolatos tevékenységek eredményességének értékelése. kíséri. Az eredményekről a vezetőségi átvizsgálás összefoglalja és bemutatja a vezetőségi átvizsgálásokon, de a hozzá tartozó dokumentáció hiányos. Vezetőségi értékelés rövid, rögzítése nem szabályos.

Forrás: Dörgicse Bor Kft. – Minőségirányítási kézikönyv, 2005 56 oldal 6. 1 4 A termék figyelemmel kísérése és mérése A Társaság a rendszer elemeinél ismertetett ME-7. 5 1 minőségirányítási eljárásban meghatározta azokat a folyamatközi és végellenőrzési feladatokat a tevékenységei során, melyek végrehajtásával munkatársai meggyőződhetnek a termék/szolgáltatás vevőnek történő átadása előtti megfelelőségéről. A Társaság meghatározta a felelősöket, az általuk elkészítendő feljegyzéseket és azt is, hogy a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően emellett milyen dokumentációt kell vezetniük. Az ellenőrzésekről készült feljegyzéseknek tartalmazniuk kell a megfelelőség bizonyítékait, - 58 - http://www.doksihu illetve a továbbengedésért felelős személy aláírását is. A minőségirányítási rendszer ezen elemét a mai napig maradéktalanul követik, előírásait hiánytalanul betartják.

A formanyomtatványokra készített minőségirányítási feljegyzések azonosításának, fellelhetőségének, megőrzésének szabályozását is megalkották, mint azt korábban bemutattam és a termelési folyamatokhoz, termékhez kapcsolódó elemeknél ezeket be is tartják. A konkrét szakmai folyamatokat és a hozzá kapcsoló elvárásokat nem kívánom részletezni, az nem a dolgozat célja. 6. 2 A nem megfelelő termék kezelése A Társaság gondoskodik a nem megfelelő termékek (beszerzett anyagok, szállítói szolgáltatások) azonosításáról és ellenőrzés alatt tartásáról, hogy megakadályozzák annak véletlenszerű felhasználását, illetve vevőnek történő átadását. A Társaságnál kidolgozott és alkalmazott szabályozási rendszer meghatározza az azonosítás, és az ellenőrzés alatt tartás módját (kezelés), valamint a nem megfelelő termékkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó felelősségi és hatásköröket. 6. 2 1

Beszerzett termékek nem megfelelősége és reklamációja A már átvett nem megfelelő termékek esetén a nem megfelelőségről az ügyvezető igazgató, vagy az esetet észlelő munkatárs (pincevezető, szőlész, pincemunkás) „Nem megfelelőségi jelentést” készít, és intézkedik a nem megfelelő termékek jelöléséről, hogy azok későbbi felhasználást megakadályozza. A „Nem megfelelőségi jelentés”-nek tartalmaznia kell a kifogásolt tétel azonosítását, a kifogás tárgyát és a beszállító megnevezését. A „Nem megfelelőségi jelentés”-t amennyiben nem az ügyvezető igazgató vette fel, akkor továbbítani kell neki, aki meghatározza a szükséges intézkedést, annak határidejét és felelősét, majd végrehajtja, vagy az intézkedés végrehajtására kijelölt munkatárssal végrehajtatja az intézkedést, amely lehet reklamáció, csere, selejtezés és újbóli megrendelés is. Az intézkedés megtörténtét az ügyvezető

igazgató visszaellenőrzi, de sokszor már a jelentésen nem igazolja vissza és azt sem követeli meg, hogy az esettel kapcsolatos egyéb feljegyzéseket vagy másolatukat a jelentéssel együtt az előírtak szerint kezeljék, megőrizzék. 6. 2 2 A szállítói szolgáltatások nem megfelelősége A már átvett nem megfelelő szállítói szolgáltatás esetén ugyanúgy kellene eljárni, mint a beszerzett termékek esetén, csak itt a nem megfelelőségről az ügyvezető igazgatónak kellene „Nem megfelelőségi jelentés”- elkészítenie. Ez legtöbbször nem történik meg, és bár meghatározza a követendő intézkedést, annak határidejét és felelősét, azt nem - 59 - http://www.doksihu jegyzi fel, csak szóban adja tovább. Amennyiben az intézkedésért ő a felelős, elvégzi és aztán tájékoztatja a munkatársakat. Amennyiben az intézkedés végrehajtására valakit kijelöl, azt később visszaellenőrzi, de ezt nem igazolja vissza a jelentésen, még

akkor sem, ha olyan eset van, hogy készült jelentés. 6. 2 3 Szőlőtermesztés, bortermelés, bérfeldolgozás, -tárolás, -palackozás és értékesítés nem megfelelő terméke A végzett tevékenységei során keletkezett nem megfelelő termékeket a Társaság: • a jogszabályoknak megfelelően megsemmisíti, • értékesíti egyéb ipari célú felhasználásra, • amennyiben lehetséges komposztálás céljából a szőlőültetvényre szállítja. A nem megfelelő termék keletkezéséről – a szőlőtermesztés folyamatának kivételével – a pincekönyv utódjában, a számítógépes borászati nyilvántartásban feljegyzés készül. 6. 3 Az adatok elemzése Mint láttuk a Társaság folyamatosan, de nem teljes körűen figyelemmel kíséri a vevői elégedettséget, felméri és kezeli a nem megfelelőségeket és az ügyvezető azokat rendszeresen elemzi annak érdekében, hogy a vezetőségi átvizsgáláson bizonyítékot szerezzen az eredményes

működésről, a vevők által elvért minőség teljesítéséről. A minőségirányítási rendszer adatait nem gyűjti, annak megfelelő alkalmazását, hatékonyságát nem vizsgálja. A fejlesztés irányvonalát az ügyvezető rendszeresen meghatározza, a vezetőség elé tárja és jóváhagyatja. A fejlesztések megvalósulását azonban nem dokumentálja. Az ügyvezető a vezetőségi átvizsgálás előkészítéseként éves statisztikai kimutatásokat készíttet: - a vevő elégedettségi szintjének alakulásáról A „Vevői elégedettségi kérdőív”-eken rögzített eredmények alapján a vevőket évenként három kategóriába sorolja, majd az előző év adatai alapján megállapítja a vevői elégedettség szintjének változását az adott évre vonatkozóan. Kiemelten figyeli, amennyiben van, az új vevők visszajelzéseit. - a munkavégzés színvonalára vonatkozó adatokról Az ügyvezető igazgató folyamatosan elemzi a „Labornapló” és a

vizsgálati jegyzőkönyveken keresztül a termék-előállítás során végrehajtott műveletek indokoltságát, megfelelőségét, a megrendelők, vevők által meghatározott paraméterek - 60 - http://www.doksihu (pl.: minőségi paraméterek, teljesítési határidők, stb) teljesülését, a keletkezett melléktermékek mennyiségét és a keletkezett selejt termék mennyiségét, okait. - a szállítók teljesítményének értékeléséhez szolgáltatott adatokról A Társaság külön gyűjti az egyes szállítók nem megfelelő teljesítésére vonatkozó feljegyzéseket és a költségeket szállítónkét összesíti. - a nagykereskedelmi-, kiskereskedelmi forgalmi adatokról és az árbevételről A forgalmi adatokat a különböző értékesítési területekre lebontva, mindig borfajták szerint, palacktípusonként az előző évekhez viszonyítva havi lebontásban gyűjtik, míg az árbevételt csak hónapokra bontva, előző 3 évhez hasonlítva. 6. 4

Fejlesztés 6. 4 1 Folyamatos fejlesztés A Társaságnak korábban célja volt, hogy a minőségirányítási rendszer eredményességét folyamatosan fejlessze. Ezt biztosítandó a minőségpolitikájában rögzítette ezen célkitűzését, a minőségpolitikával összhangban olyan minőségcélokat tűzött ki maga elé, melyek elérésével a folyamatos fejlesztés megvalósítható. A gyakorlatban minőségtudatosan működik, a minőségcéljait mindig szem előtt tartja, de a kiépített minőségbiztosítási rendszerének csak azon részeit működteti, mely a cég szerint gyakorlatába illeszkedik, tehát a rendszert nem a valós kiterjedésében működteti és nem is fejleszti. A minőségfejlesztés irányvonalának meghatározásához folytat ugyan statisztikai elemzést, a nem megfelelőségek ismételt és lehetséges előfordulásainak megakadályozására helyesbítő és megelőző tevékenységeket hajt végre, de azokat nem mindig és nem teljes körűen

a minőségirányítási rendszer követelményei szerint teszi. 6. 4 2 Helyesbítő tevékenységek A Társaság az előfordult nem megfelelőségek kiküszöbölésére és ismételt előfordulásának megakadályozása érdekében az alábbiakban leírt módon helyesbítő tevékenységeket folytat. A tényleges minőségi problémák okainak feltárása, megszüntetése érdekében az ügyvezető igazgató évente értékeli a saját nem megfelelőségekkel kapcsolatos feljegyzéseit, a vevői reklamációk feljegyzéseit, a szállítókkal kapcsolatos észrevételeket, a vevői elégedettség mérésével kapcsolatos adatokat, a belső nem megfelelőségek dokumentumait. Mivel auditok nem zajlanak és a vezetőségi felülvizsgálatok jegyzőkönyvei sem kimerítőek, azokból információt nem nyer. - 61 - http://www.doksihu Az értékelés alapján kijelöli azokat az eseteket, amelyek esetében helyesbítő tevékenység megindítását látja célszerűnek. Ekkor

a helyesbítő tevékenység végrehajtására felelőst jelöl ki, aki meghatározza a hibákat kiváltó okokat, a szakterület érintett munkatársainak bevonásával (ehhez minden lehetséges információ és technika felhasználható). Emellett megtervezi a hibákat kiváltó okokat megszüntető tevékenységeket és végrehajtja azokat (bevonva az illetékes munkatársakat). Alkalmazott helyesbítő tevékenység lehet a külső dokumentumok aktualizálása, oktatás, képzés elrendelése, hiányzó erőforrások biztosítása, ajánlatadási, szerződéskötési tevékenység felülvizsgálata, motivációs technikák bevezetése. A minőségirányítási rendszer követelményeként szereplő belső dokumentáció szabályozásának módosítása és bizonyos visszaellenőrzések módjának, gyakoriságának módosítása azonban feltétlenül szükséges helyesbítő tevékenység lenne. A helyesbítő tevékenységek dokumentálásához nem használják a

„Helyesbítő, megelőző tevékenységi lap”-ot, a helyette használt belső feljegyzéseket viszont nem kezelik, minőségirányítási feljegyzésekként. A helyesbítő tevékenységekről és azok eredményességéről az ügyvezető igazgató minden egyes vezetőségi átvizsgáláson tájékoztatja a felső vezetőséget, akik értékelik azokat, és szükség esetén döntenek további intézkedések bevezetéséről. 6. 4 3 Megelőző tevékenységek A lehetséges nem megfelelőségek elkerülése érdekében az ügyvezető igazgató a vevői elégedettség értékelésekor, valamint a vezetőségi átvizsgálások előkészítésekor elemzi a szállítókkal kapcsolatos észrevételeket, a saját „Nem megfelelőségi jelentés”-eit, a vevői elégedettség mérésével kapcsolatos feljegyzéseket és a jogszabályi, piaci változások hatását a szolgáltatási tevékenységek végzésére. Az elemzés alapján meghatározza a hibák lehetséges okait és a hibákat

kiváltó lehetséges okokat megszüntető tevékenységeket, amiket aztán végrehajtat. A megelőző tevékenységek általában hasonlóak lehetnek, mint a helyesbítő technikák, csak más időpontban illeszthetők a folyamatok közé. A megelőző tevékenységek hatékonyságát nem ellenőrzik, rendkívüli audit nem történik, pedig annak időpontját, tartalmát, és szempontjait az ügyvezető igazgató a megelőző tevékenység bevezetésekor meg kellene határozza. Az előírt formanyomtatványt itt sem használják A megelőző tevékenységekről és azok eredményességéről az ügyvezető igazgató minden egyes vezetőségi átvizsgáláson tájékoztatja a felső vezetőséget, akik ezeket is értékelik és döntenek a szükséges eljárásokról, de ennek jegyzőkönyvezése is nagyon szűkszavú. - 62 - http://www.doksihu VI. Összefoglalás 1. Célkitűzések és azok megvalósulása az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási

rendszerrel kapcsolatban A Dörgicse Bor Kft., a Pántlika Pincészet tulajdonosa 2001 óta tervezte, majd 2003-ban kiépítette az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerét. A felső vezetés úgy gondolta, hogy az ISO rendszer előnyei számukra is fontosak, ki akarták használni azokat. Biztosítani akarták, hogy megfelelő minőségben és hatékonysággal legyenek képesek a megbízások teljesítésére. Az ISO előnyének tartották, hogy olyan követelményeket fogalmaz meg, melyek alkalmazásával és teljesítésével a szervezet működési hatékonysága nő. Ezt valóban sikerült is megvalósítani a rendszer kiépítése által. A szervezet folyamatai átláthatóbbá váltak, a működés szabályozottabbá. A kiépített rendszer hatékony eszköz lett az irányításban Másik célkitűzésük volt a rendszer kiépíttetésével, hogy igazolják partnereik felé, hogy olyan piaci szereplők, amely a tevékenységét szabályozott,

ellenőrzött körülmények között végzi. Reprezentálni akarták, hogy a magatartásuk a vevő mindenkori érdekeit, megelégedettségét tartja szem előtt. A kiépítés idején a multinacionális vállalatok egyre jobban hangoztatták, hogy meg fogják vagy már meg is követelik beszállítóiktól a minőségirányítási rendszer működtetését. Mivel a Társaság ebben az időben erős piacbővítést tervezett, főleg nagykereskedőknél és élelmiszerláncoknál, ez alátámasztotta a rendszer kiépítésének szükségességét. Piaci versenyelőnyt vártak tőle A későbbiekben azonban ezt a hatást nem produkálta a rendszerük. Sikeresen bővítették piacukat több területen, főleg nagykereskedőknél, de sehol sem követelték meg bekerülési feltételként a minőségirányítási rendszer meglétét. Külkereskedelmi kapcsolataikban sem volt elvárás, az exportpiacukat sem emiatt tudták bővíteni. Tehát az elvárás, hogy a tanúsított

minőségirányítási rendszer közvetlenül eladás-növekedést jelentsen, nem teljesült. (Megjegyzem, hogy ez nem biztos, hogy azt jelenti, más ágazatban nem biztosít ilyet a rendszer. Hiszen az élelmiszeriparban kötelezően előírt minőségirányítási rendszer is van, a HACCP, és sok esetben ennek biztosítását követelik, ezért veszik el az értékesítésben az ISO szerinti rendszer hatása, más ágazatokhoz képest.) Ettől függetlenül a kiépített minőségbiztosítási rendszer pozitív hatással volt az értékesítésre, csak közvetetten, az általa biztosított termékminőség által. Jelenleg a borászati ágazat sajátossága, hogy a termékminőség biztosítása az egyik legfontosabb. Ha a termék rendelkezik a törvényi szabályozás által előírt minősítésekkel, élvezeti értéke kiváló, - 63 - http://www.doksihu fizikai minősége állandó, szakmailag minőséginek elismert és az ár-érték arány is kedvező, akkor a termék

eladható. Mindezeket a kiépített minőségirányítási rendszer segítségével voltak képesek produkálni, és ez komoly előnyökkel járt a cég életében. Évről évre nő az eladott mennyiség és az árbevétel is. (Ezt alátámasztandó az 5 és a 6 számú mellékletben található néhány erre vonatkozó adat. Ezek ugyan nem teljesen frissek – ezeket engedik publikálni – de a folyamatot jól szemléltetik.) Tehát maga a rendszer meghozta a tőle elvárt hatást, csak maga a tanúsítás nem. Ha tanúsítás megítéléséhez a marketinget is bekapcsoljuk egy kicsit, akkor azt lehet mondani, hogy az ISO olyan, mint egy márka. Egy olyan márka, amit a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ráadásul már bevezetett. Az ISO szerint kiépített és tanúsított rendszer így értéket képvisel és a bevezetés költségei is megspórolhatóak. A marketing területén hasonló volt vele a helyzet, mint a CE jelöléssel. A szakembereken kívül kevesen tudták, hogy

pontosan mit jelent, de elfogadták, mint a minőség jelét, megbíztak benne. Ezért szerette volna a Társaság az ezzel járó előnyöket is kihasználni Sajnos a gyakorlatban a tanúsításnak ez előnyét sem sikerült kihasználni. Az ISO 9001 addigra olyan nagy népszerűségnek örvendett, széleskörű alkalmazhatósága miatt és a finanszírozására nyújtott támogatások miatt akkora gyorsasággal terjedt, hogy mire a Társaság megbirkózott a kiépítéssel, megtanulta a rendszer működtetését, addigra az ilyen rendszerek annyira elterjedtek, hogy meglétük, és annak tanúsított igazolása nem számított előnynek. Ráadásul a tanúsító cégek száma is igen megnőtt, kissé felhígultak Sőt sok helyen kialakult egy olyan vélemény is, hogy bárkinek lehet, aki megfizeti. Így már értéket nem képviselt. Magának, mint márkának veszett el az értéke Természetesen marketingszempontból sok mást is nyújt a rendszer, de azt később mutatom be, mert

azokat az előnyöket sikerült kihasználni. További mozgatóerő, ami a vezetőségnél a rendszer kiépítését indokolta, az volt, hogy számos területen a Magyar Állam, vagy az Európai Unió feltételként jelölte meg a szabványt. Az ágazatban nem működési feltételként, az a HACCP rendszer, mint már említettem, hanem közbeszerzési és Uniós projektek pályázati feltételeként. Ez egy nagyon nyomós indok volt, hiszen a Társaság vezetése hosszú távú stratégiai céljai között már ekkor szerepeltette a betelepített területek, eszközök és a feldolgozóüzem növelését, fejlesztését és ehhez tervezett számos pályázatot is igénybe venni. A bevezetés utáni években azonban konkrétan 2 pályázat során volt követelmény a tanúsított rendszer, és számos más pályázaton sikeresek voltak anélkül, hogy firtatták volna az ISO rendszer meglétét. Mindezek elvezettek oda, hogy a társaság 2006 után - 64 - http://www.doksihu nem

tanúsíttatta tovább a kiépített rendszerét. Úgy ítélte meg, hogy a kiépített minőségirányítási rendszer a számára fontos előnyöket biztosítja tanúsítás nélkül is, és az anyagi ráfordítások arra feleslegesek. A felső vezetés szerint értékük nem a tanúsítástól nőtt, és a vevői bizalom sem emiatt erősödött meg, hanem magának, a kiépített minőségirányítási rendszernek a hatására. 2. A kiépített rendszer eredménye 2. 1 Pozitív eredmények, az előnyök érvényesülése Az előző rész elolvasása után önkéntelenül is felteszzük a kérdést: Mit ért akkor a rendszer felépítése, mit eredményezett tehát a Társaságnál? A minőségirányítási rendszer kialakításának legnagyobb előnye, (az összefoglalás kezdetén meghatározottak mellett) eredménye a cég életében a pozitív szemléletváltozás a szervezet minden területén. Megvalósult egy minőségtudatos szemlélet Az oktatások és a megvalósult

hatékony folyamatszabályozás meggyőzték a Társaság alkalmazottait a minőség erejéről. Nagyobb lett a tudatosság, motiváltabbak és innovatívabbak az alkalmazottak. Mindenki fel tudja mérni hibája hatásait és így törekszik annak megelőzésére. Emellett a Társaság minden szintjén törekszenek a folyamatos fejlesztésre, fejlődésre is. És itt kapcsolódik be ismét a már kihasznált előnynek titulált növekvő hatékonyság, hiszen ezeken a törekvéseken keresztül csökkentek a hibák, az elvégzett tevékenységek során a selejt. A rendszer bevezetése utáni években kimondottan sokkal A Társaság Jobban megválogatja és megvizsgálja a termékébe beépítésre kerülő alapanyagokat és a felhasznált csomagolóanyagokat is. A pozitív szemléletváltozás gerjesztett, kialakított egy nagyon erős vevőközpontúságot is. Mivel minden szervezet a vevőiből él, azok határozzák meg a sikereit Illetve az, hogy a szervezet hogyan tudja

kielégíteni a vevői igényeit. A vevő határozza meg a követelményeket, az ő igényeik a minőséget. A vevőt kell a középpontba helyezni, és ezt kommunikálni is kell felé. Ez a szemlélet megjelenik a minőségirányítási rendszerekben is, hiszen alapelemük a vevői elégedettség, a vevőkapcsolatok fontossága. A minőségirányítási rendszer hatásaként a vevőközpontúság a Társaság valamennyi szervezeti egységében is megjelent, beleépült a folyamatokba. A Társaságnál mérik a vevői igényeket, követelményekké alakítják és megpróbálják a legjobban teljesíteni. A kialakított minőségpolitikában a felső vezetés a legfontosabb célok egyikének a vevők minőségi „kiszolgálását” határozza meg. Sőt már a pincei - 65 - http://www.doksihu alkalmazottak sem „zavaró ellenségként, betolakodóként” kezelik a vevőt, hanem odafigyelnek rá és ügyelnek, hogy elégedett legyen. Ezáltal nagymértékben csökkent a

reklamációk száma is. Sőt a reklamációt az ISO szerinti rendszerrel megtanulták kezelni is, megértették jelentőségét. A szabályozott folyamatként működő reklamációkezelés biztosítja a nyugodtabb működést. Ha az végzi, akinek a feladata és jól csinálja, akkor az előnyös. Hiszen a meghallgatott reklamáló, akire figyelnek és érzi, hogy foglalkoznak a problémájával, sokkal könnyebben kezelhető és kevesebb negatív reklámot hordoz magában, mint az, akit leráznak. Ő alkalmazza a „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” (Karinthy Frigyes) elvet és nagy károkat okoz. A megbékített, kiengesztelt reklamálóból pedig válhat még törzsvásárló, vagy akár reklámhordozó is, mivel odafigyeltek rá. Tehát a reklamáció emberi kapcsolatokkal is orvosolható. Ezt a szemléletet és gyakorlatot is a minőségirányítási rendszernek köszönheti a Társaság. Az elégedett vevő ráadásul nem csak a vevőközpontúság miatt

fontos, hanem marketingszempontból is. Sokkal könnyebb egy elégedett vevőt megtartani, mint egy újat szerezni, vagy az elpártoltat visszaszerezni. A megtartás és odafigyelés ugyan költséges, de olcsóbb, biztosabb eredményű, mint az új keresése és meggyőzése. Az is a minőségirányítási rendszer hatása, hogy a vevői elégedettséget folyamatosan mérik, kielemzik és abból a visszacsatolások, megelőző, helyesbítő tevékenységek segítségével előnyt kovácsolnak. A Társaság vevőkapcsolatai személyesebbé váltak Az így szerzett tapasztalatok pedig segítik a visszacsatolást, gyorsítják az igényekhez való alkalmazkodást, és ezáltal az üzleti eredményeket. A vevőkkel kapcsolatban álló alkalmazottak tudatában vannak a cég képviseletének felelősségével. Kiállnak a cégért, magukénak érzik problémáit, azonosulnak a céljaival, ami mind a cég minőségét növeli. És itt vegyünk figyelembe megint egy marketinges tényt is. A

megelégedett alkalmazott, a legjobb alkalmazott, aki a legsikeresebben képviseli, támogatja a céget. Az elégedettség az alapja az alkotó együttműködésnek. Az elégedett alkalmazott jobb teljesítményre képes, nem okoz konfliktushelyzetet, nem rontja a munkakörnyezetet és a hatékonyságot. És az elégedett munkatárs kommunikálni is fogja érzését, növelve ezzel a minőséget. A marketing egyébként is szervesen kapcsolódik a minőséghez, elválaszthatatlanok, vagy annak kellene lenniük a vezetésben. A marketingnek fontos eszköze a minőség A terméket minőségi mutatókkal kell hirdetni. Ezzel sok reklamáció, vevői csalódottság megelőzhető. Ha a vevő tudja, mit kap, ő dönthet - 66 - http://www.doksihu A másik fontos kérdés a minőség és marketing kapcsolatában az érzékelt és mérhető minőség. Manapság már biztonsággal állíthatjuk, hogy a termék, szolgáltatás mérhető és az igénybevevő által érzékelt minőség nem

ugyanaz. Ezt számos gyakorlati kísérlettel is igazolták már. Ezek tanulsága az, hogy könnyebb mérhető minőséget értékesíteni Minőséggel és annak kifejezésével tudatosíthatjuk a vevőkben, hogy valami tényleg jó, még akkor is, ha ők azt nem vagy máshogy érzékelik. A borászatban a minőséget lehetőség van mérni a különböző szakmai versenyeken, megmérettetéseken elért eredményekkel. Ezek feltűntetésével pedig mérhető minőség kommunikálható, még ha nem is mindenki ismeri a jelek konkrét jelentőségét. A minőségirányítási rendszerből tehát úgy származhat marketingelőny, ha a segítségével létrehozott termék minőségét ily módon kihasználják. A Társaság is alkalmazza a technikát, törekszik kihasználására 2. 2 Negatív eredmények, a hátrányok érvényesülése Mint látjuk, a rendszer kiépítése sok előnyt biztosított, de problémák is adódtak és így érzékelték a hátrányait is. Bár a pályázat

segítségével a rendszer kiépítése finanszírozható volt, az éves fenntartás is jelentős költségeket emésztett fel. Ráadásul a legnagyobb költség a tanúsításhoz és az annak biztosításához kapcsolódó tevékenységhez volt köthető, aminek fent már kifejtettem, hogy nem élvezték előnyeit. Tehát nem volt meg a Társaság számára a rendszerben az ár-érték arány. Másik nagy probléma volt a szabvány és az annak megfelelően kiépített rendszer dokumentálási igénye. A szabványnak nem célja, hogy a minőségirányítási rendszerek szerkezetét vagy dokumentációját egységesítse. A dokumentáció mértéke függ attól, hogy mekkora a szervezet nagysága, folyamatainak bonyolultsága, milyenek kölcsönhatásai, formája lehet bármilyen, ha az szabályozott. Ez mégsem érvényesült ez a Társaság gyakorlatában. A minőségirányítási rendszer kialakításakor nem volt megfelelő a dokumentáció kialakítása. A kiépítő

szervezet ajánlása alapján előírtak a sablonnak megfelelő dokumentációt. Ez annak kezelésére is vonatozik Amikor aztán a gyakorlatban alkalmazni akarták, az sok helyen nem működött, vagy máshogy működött. (Az eltérések részletesen kiemeltek a gyakorlati elemzésben) Bár a rendszer megengedi, sőt el is várja, hogy a gyakorlathoz igazítsák, - hiszen a minőségirányítási rendszerek, csak akkor működhetne, hatékonyan, ha a lehető legjobban illeszkednek a gyakorlathoz - ez itt mégsem történt meg. Nem harmonizálták a dokumentációt, az adminisztratív követelményeket, az alkalmazott dokumentumokat és kezelésüket a Társaság gyakorlatával, hanem a kötelező auditokhoz kezdtek „ papírokat gyártani”, - 67 - http://www.doksihu hogy a „pecsét meglegyen”. Elvesztek az előnyök, amit a megfelelő dokumentálási folyamat biztosított volna. (pl: ellenőrzés – elemzés - visszacsatolás lehetősége, hatékonyságvizsgálati alap,

jogi bizonyíték lehetősége) és sok értelmetlennek tűnő pluszmunka keletkezett. Itt előfordulhat, hogy hibázott a tanúsító cég is, nem hívták fel a figyelmet az egyéb lehetőségekre, nem tudatosították a harmonizáció jelentőségét. Nem ösztönözték a módosítást. Sajnos előfordul olyan, hogy csak csekély mértékben vizsgálják a valós gyakorlat, és jobbára csak az előírásszerűen elkészített dokumentumokat ellenőrzik. Ez nem a szakmai, hanem az adminisztratív megfelelőség ellenőrzése. 3. A jelenlegi rendszer és kapcsolata a HACCP-vel 3. 1 A „szabdalt” rendszer Bár a vezetőség elkötelezett volt a minőség iránt, ezt, az akkor feleslegesnek látott, sok hasznos időt elrabló rendszert felszabdalta. Azokra a részekre, hol a szabvány követelményeit maximálisan teljesítik, lehetőségeit kihasználják és előírásait minden területen (még adminisztrációban is betartják). A gyakorlati elemzés feltárta, hogy ez főleg

a tervezés, a vevőközpontúság, a minőségpolitika és –célok, az infrastruktúrakezelés, munkakörnyezet biztosítás, beszerzés, termék-előállítás, mérés, fejlesztés területe. Valamint emellett kialakultak azok a területek, amik csak részben (felelősségi körök és hatáskörök, belső kommunikáció, vezetőségi átvizsgálás, beszállítói értékelés, figyelemmel kísérés, oktatás-képzés) vagy semmilyen mértékben nem felelnek meg a rendszer követelményeinek. (a dokumentálás követelményei, a dokumentumok kezelése, nemmegfelelőségek és kezelésük, auditok, felülvizsgálatok hiánya, elrendelt helyesbítő és megelőző tevékenységek ellenőrzése, minőségirányítási rendszer fejlesztése, aktualizálása, hatékonyságának mérése) 3. 2 Kapcsolódás az ágazati rendszerhez Itt érünk el ahhoz a ponthoz, ami a jövőképhez hivatott vezetni. Ha jól megnézzük a fent kiemelt területeket, akkor látjuk

kapcsolódásukat az ágazatban kötelezően előírt HACCP rendszer elemeivel. A legjobban szabályozott és minőségtudatosan működő rendszerelemek egy jó részét megtaláljuk a HACCP - ben kötelezően előírt követelmények között. Ezeken a területeken azért működik jól az ISO szerinti rendszer, mert a HACCP-ben is így működik és ott kötelezőek az előírások. A felelősségi köröket itt is dokumentálni kell, mint a beszerzett anyagokat is. A termék-előállítás - 68 - http://www.doksihu folyamatoknak szabályozottaknak kell lenni. A technikai folyamatokat itt is meg kell határozni. Biztosítottnak kell lennie a szükséges munkakörnyezetnek Előírtak a mérés feltételei, eszközök, berendezések gyakorlati és dokumentált karbantartása, hitelesítése. A mérés folyamata itt is meghatározott. A HACCP vezetett nyilvántartásai, adatai átfednek sok előírásnak megfelelő ISO-s dokumentumot.(Pl: labornapló, számítógépes pincekönyv,

anyagnyilvántartások, felelősségi körök, munkaköri leírások.) Aztán találunk közös területeket, ami az ISO rendszernél azért nem működik jól, mert a HACCP-nél kötelezően előírt és betartott rendszer másmilyen. Ez főleg a dokumentálást igénylő területeket érinti. Itt is kell oktatást-képzést tervezni, eredményeit igazolni, beszállítókat értékelni. Előírtnak kell lenni a hibák (nemmegfelelőségek) kezelésének, követendő tevékenységeknek. Kötelezően felülvizsgálatot kell tartani, dokumentálni A rendszer hatékonyságát mérni kell és fejleszteni. Ha mindez megvalósul a kötelező minőségirányítási rendszeren belül, nem fog megvalósulni az ISO olyan rendszerelemeiben, melyek azzal nem összehangoltak. Ráadásul a kötelezően elvégzett, nem is kevés dokumentációt sem akarja senki duplán vezetni. Itt látjuk tehát, hogy az élelmiszerbiztonsági minőségirányítási rendszernek mennyi hasonlósága van az

általános ISO 9001: 2008 rendszerrel. És hogy ezek a kapcsolódási pontok, hogyan befolyásolják, felerősítik vagy elnyomják az abban szereplő követelményeket, területeket és azok előírásait. - 69 - http://www.doksihu 4. A Jövőkép A fentiek nekem azt fejezik ki, hogy ebben az ágazatban is sokkal nagyobb létjogosultsága lenne egy stabil, de speciális ágazati rendszernek, ami a szakmai specifikumokhoz igazodna, de magába foglalná, megtartaná az általános szabvány követelményeit. Biztosítaná az általános előnyöket, de alkalmazkodna az ágazati körülményekhez, azoknak megfelelően, gyakorlatiasabban, ágazatnak fontos területeket szabályozna, azokon követelne. Ez persze nem új találmány, sok ágazat már túl van ezen és kifejlesztette saját, specifikus minőségirányítási rendszerét (pl. autóipar, egészségügy, gyógyszeripar) Ráadásul nem elég, hogy kialakította, elérte, hogy kötelezővé is váljon. Természetesen a

kötelezőség nem a minőségirányítási rendszer színvonalát biztosítja, csak az elterjedését és egységes alkalmazását. Ezek a rendszerek – ha kötelezőségük miatt nagymértékben elterjednének - a bennük ötvözött általános követelményeket sokkal nagyobb mértékben tudnák érvényesíteni, mint az ISO, ráadásul a specifikusan kialakított ágazati gyakorlat kiépítésével a cégek ki is tudnák használni azokat. Azt gondolom, hogy mindenképpen a szakmai minőségirányításnak van jövője, mely támogatott vagy előírt formában kell, hogy megjelenjen. Az ágazati gyakorlatban is jól alkalmazható, de az általános minőségirányítási szemléletet tükröző, törvényileg előírt minőségirányítási rendszereknek van az elkövetkezőkben létjogosultsága. Ezt a jövőképet az élelmiszeriparra, azon belül a borászatra is kivetítve, szerintem teret fog hódítani az ISO 22 000: 2005-ös szabvány vagy annak fejlettebb változatai. Az

elemzett Pántlika Pincészetnek is ajánlom, hogy a hamarosan megvalósuló beruházás keretében kibővült, megváltozott rendszerüket is e szerint alakítsák. Ha jól teszik, akkor még a jelenleg rendszertől elvárt és meg nem kapott előnyöket is kihasználhatják. - 70 - http://www.doksihu VII. MELLÉKLETEK 1. Melléklet: A folyamatszemléletű megközelítés modellje (ISO 9000: 2000) Forrás: www.muszakiakcom/minosegugy/a-minosegiranyitasi-rendszerhtml, 2009 10 02 2. Melléklet: Az elvi megközelítésnek megfelelő fejezetek és a PDCA-ciklus szerinti helyük Forrás: www.muszakiakcom/minosegugy/a-minosegiranyitasi-rendszerhtml, 2009 10 02 - 71 - http://www.doksihu 3. Melléklet: Az élelmiszer-biztonság és –minőség összefüggése Forrás: FVM, Élelmiszeripari Főosztály Letöltve: www.takibytehu/Elelmiszerbiztonsag ifs brc iso22000html, 2009 10 04 4. Melléklet: A Dörgicse Bor Kft. Szervezeti struktúrája Tulajdonosok felső vezetés

Ügyvezető igazgató (minőségirányítási vezető) Szőlész Szőlőmunkások / Mezőgazdasági gépkezelő Pincevezető Területi képviselő Pincemunkás Szállítók Üzletvezető (Budapest) Eladó Forrás: Dörgicse Bor Kft. - Minőségirányítási kézikönyv, 2005 27oldal - 72 - http://www.doksihu 5. Melléklet A Dörgicse Bor Kft. Nagykereskedelmi forgalmának kimutatása, 2004-2005 Nagykereskedelmi forgalom 2004/2005 3000 2500 2000 1500 2004 2005 1000 500 Jú li u s Au gu sz tu s Sz ep te m be r O kt ób er N ov em be r Jú ni us M áj us Áp ri l is Ja nu ár Fe br uá r M ár ci us 0 Forrás: Dörgicse Bor Kft. – Éves elemzések, 2006 6. Melléklet 5977852 A Dörgicse Bor árbevétele havi eloszlásban, 2004-2005 6000000 977000 be r No ve m ób er kt O em be ep t Forrás: Dörgicse Bor Kft. – Éves elemzések, 2006 - 73 - 1923000 2095147 3158366 1544000 r s tu Sz Au gu sz liu s Jú niu s Jú M áj us 1144000 680000 1265748

Áp r il is s 492000 634137 M ár ciu Ja nu ár 0 Fe br uá r 1000000 522000 314524 2000000 1871000 2153536 3000000 2000000 2826874 4000000 3880000 3361000 3918895 2005 3485415 4984691 2004 5000000 http://www.doksihu VIII. FÜGGELÉKEK 1. AZ AUDITÁLÁS ÉS AZ ÖNÉRTÉKELÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Összehasonlítási szempont (ISO 9000-es) audit (TQM alapú) önértékelés Az alkalmazás jellege Tanúsított vállalatok részére kötelező Vállalása önkéntes (csak minőségdíjra pályázók részére kötelező. Az értékelést végzők Független személynek kell végeznie A minél szélesebb körű részvételt igényli (a minőségdíjra pályázókat független bizottság is értékeli). A vonatkozó szabványkövetelmények Az értékelés jellege teljesülésének objektív bizonyítékait keresi. Ha nem találja: hiba A TQM szemléletnek érvényesülését jelző adottságok meglétét, és az ezzel összefüggő eredmények

színvonalát vizsgálja. Ha nem találja: fejlesztendő terület. Az értékelés időtávja Elsősorban a pillanatnyi helyzetet vizsgálja, beleértve a korábbi tev-ek bizonyítékait is. Az szervezet 3-5 éves fejlődésével kapcsolatos tevékenységek elemzése és ezek eredményeinek bemutatása. Az értékelés alapja A szabványban előírt követelményekhez méri az állapotot. Az eredményeket a korábban már elért színvonalhoz, a versenytársakhoz, sőt a piacvezetőkhöz is viszonyítja. Az értékelés kiterjedése A vállalat egy körülhatárolt részére (a minőségügyi rendszerre) vonatkozik. Célszerűen a teljes vállalatra vonatkozik, a minőségdíjra pályázók korlátozhatják a vállalat egy részére. Az értékelés célja A szabványban előírt követelmények teljesülésének megállapítása, az esetleges eltérések feltárása. A vállalat erősségeinek és a fejlesztendő területeinek feltárása. Az értékelés logikája

Elsősorban objektív tényeket állapít meg és ritkán keres ok-okozati összefüggéseket. Fontos része a belső, ok-okozati jellegű összefüggések szisztematikus vizsgálata (pl. valamely eredmény milyen adottságoknak köszönhető). Az értékelő megállapítások jellege Csupán a megfelelés vagy meg nem felelés tényét állapítja meg. A pillanatnyi helyzet értékelésén kívül egy előző időszakhoz mért fejlődést és a piaci pozíciók változását is képes számszerűsíteni. Módszertani megalapozottság Akkreditálási rendszer áll mögötte. Minőségdíj-rendszerek állnak mögötte. A vevőigények vizsgálata A vevőszolgálat szabályozását és A vevők megelégedettségének vizsgálata működését vizsgálni kell ugyan, de hatékonysági követelmények nincsenek kiemelt fontosságú kritérium. rá előírva. Az értékelés alapjául szolgáló információk Főképpen vállalati adatokon alapul. Fontos szerepet játszanak benne

a vállalattól független, külső forrásból származó információk, adatok (pl. a vevők vagy a társadalom képviselőinek véleménye). Értékelési módszer Alapvetően egyéni vizsgálaton alapul. Mindig team-munkán alapul. Forrás: Minőség és Megbízhatóság, 1998/4., letöltve: http://miaugauhu/miau/10/tqm29htm 20091104 - 74 - http://www.doksihu 2. NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ GYŐZTESEI 1999-2009 Kategória Nagyméretű Év termelő vagy Kis- és közepes méretű termelő Nagyméretű termelő vagy szolgáltató vagy szolgáltató szervezet szolgáltató szervezet önálló Közszolgáltatói szervezet szervezeti egysége 2009 Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. Székesfehérvár Jabil Circuit nem adták ki Magyarország Kft. nem adták ki Tiszaújváros 2008 Miskolci Hőszolgáltató Kft. nem adták ki nem adták ki Miskolc Székesfehérvár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Északmagyarországi Regionális Debreceni 2007 Hőszolgáltató

Zrt. nem adták ki Vízművek Zrt. Kazincbarcika Debrecen Önkormányzat Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza Nyírségvíz 2006 Kodolányi János Főiskola Papyrus Hungária Zrt. Nyíregyháza és Térsége Budapest Víz- és Csatornamű Zrt. Zala Megyei Kórház nem adták ki Zalaegerszeg Nyíregyháza Knorr-Bremse Vasúti Jármű 2005 nem adták ki Rendszerek Hungária Kft. E. ON Tiszántúli nem adták ki Budapest Áramszolgáltató Rt. Debrecen Videoton Holding 2004 nem adták ki Alcoa Rt. Hödlmayr Hungária Európai Keréktermék Kft. Elektro-Plast Logistics Kft. Székesfehérvár Vállalat Győr Kaposvár W.ET Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt. 2003 nem adták ki Mosonszolnok Automotive Nyíregyházi Systems Távhőszolgáltató Kft. Magyarország Kft. Nyíregyháza Pilisszentiván Legrand Kontavill Rt. 2002 Sanatmetal Kft. Eger Szentes Magyar Forgácsolástechnikai 2001 Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nem adták ki Medicor

Ajkai Compaq Computer Kéziműszer Rt. Timföld Kft. Magyarország Kft. Debrecen Ajka Budapest Macher Gépészeti és Columbian 1999 Tiszai Carbon Kft. Tiszaújváros Pécs nem adták ki Hullámtermékgyár Budapest Székesfehérvár Pécsi Vízmű Rt. Dunapack Rt. Győr 2000 Elektronikai Kft. nem adták ki Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda Pick Szeged Rt. Szeged Hungexpo Vásár és Reklám Rt Forrás: www.kivalosaghu/web/id313htm, 20091106 75 http://www.doksihu 3. A DÖRGICSE BOR KFT SZŐLŐTERMESZTÉS, BORTERMELÉS, BÉRFELDOLGOZÁS, TÁROLÁS, -PALACKOZÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS A FOLYAMATA Tõkepótlás Tápanyagutánpótlás Metszés Vegyszeres gyomirtás Mechanikus gyomírtás Szálvesszõ kötözés Hajtás válogatás, hajtás igazítás Csonkázás Törzstisztítás Sorközmûvelés Növényvédelem Szüret Metszés (lombhullás után) Szállítás Támrendszer javítás szõlõfeldolgozás 76 http://www.doksihu bortermelés

Bogyózóba adagolás Melléktermék (Kocsány) Zúzás-bogyózás Mintavétel Fokolás Cefreszivattyúzás n Minõségjavítás szükséges? Léelválasztás présen Színmust Préselések Mustfrakciók i Segédanyagok kimérése Melléktermék (Törköly) Nyálkázás Héjon erjesztés 2-4 hét Minõségjavítás szükséges? n Préselés i Segédanyagok kimérése Bor Erjesztés 10-14 hét, 16°C I. fejtés Tárolás 77 Melléktermék (Seprõ) http://www.doksihu Alapkénezés Melléktermék (Seprõ) II. fejtés Tárolás n Mintavétel Laborvizsgálat (teljes analízis) Mintavétel Érzékszervi minõsítés Szükséges további kénezés? i Kénezés Tárolás 78 http://www.doksihu n Házasítás szükséges? i Házasítás Keverés (~24 óra) Mintavétel érzékszervi minõsítéshez Megfelelõ? n i Mintavétel Laborvizsgálat (derítési próba) Derítés (min. 5-7 nap) Melléktermék (Derítési alj) Fejtés Kovaföldesszûrés

Érlelés szükséges? i Tölgyfahordós érlelés n Értékesítés Lapszûrés (steril lap) Fejtés Tárolás OBI mintavétel Töltés Tárolás Forrás: Dörgicse Bor Kft. – Minőségirányítási eljárás ME 751, 13-17oldal 79 http://www.doksihu IX. FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE KÖNYVEK: 1. dr Szentirmai Lászlóné (szerk): Borászati, üdítőipari minőség, laboratóriumi gyakorlat, Agrárszakoktatási Intézet, 1998. Budapest (157-202 old) 2. Koczor Zoltán (szerk): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése, TÜV Rheinland Akadémia, 2001. Budapest (9 fejezet: Minőségirányítási rendszerek) 3. Perry L Johnson: ISO 9000, Panem-MCGraw-Hill, 1996 Budapest ÚJSÁGCIKKEK 1. dr Benkó Balázs: A minőség hasznáról – Néhány gondolat a minőségirányításról, Elektrotechnika, 2002/2, 69.-72 old 2. dr Szabó Imre László – Lukács Gábor – dr Veress Gábor: A jogszabályok és ajánlások dzsungelében, avagy milyen a jó élelmiszeripari

minőségmenedzsment-rendszer Minőség és Megbízhatóság, 2006/4, 210.-213 old 3. Páger Zsolt: Minőségirányítási rendszerek bevezetésének tapasztalatai a magyar élelmiszeriparban, Minőség és Megbízhatóság, 2007/5, 266. -270 old 4. Sipos Gáborné: Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek szabványai: az ISO 22 000 – es szabványcsalád. Minőség és Megbízhatóság, 2006/4, 206-209 old 5. Tito Conti: A kiválósági modellek alkalmazásának lehetőségei és kockázatai, Minőség és Megbízhatóság, 2004/3, 138.-145 old EGYÉB KIADVÁNYOK 1. Dörgicse Bor Kft: Minőségirányítási Kézikönyv, 2005 2. dr Ányos Éva – Szabóné Novák Éva: Integrált minőségirányítás, 2002 3. dr Czelley Ferenc: A HACCP rendszer bevezetése (Útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, TQ Consulting Gazdasági Tanácsadó Központ, 1996. Budapest 4. dr Papp Zsuzsa: Az ISO (előadásanyag) Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma, Balatonfüred 2001.

80 http://www.doksihu 5. Magyar Élelmiszerkönyv, 2 -1/1969 számú irányelv: A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer és alkalmazásának útmutatója http://www.omgkhu/MEKV/2/211969pdf 6. Magyar Szabványügyi Testület: Minőségirányítási rendszerek: Alapok és szótár (ISO 9000: 2000), Budapest 2001. 7. Magyar Szabványügyi Testület: Minőségirányítási rendszerek: Követelmények (ISO 9001: 2000), Budapest 2001. 8. Simon Éva: A HACCP szerepe az élelmiszergyártó szervezetek integrált rendszerében, 2002. INTERNETES FORRÁSOK 1. A HACCP, http://huwikipediaorg/wiki/HACCP, 2009 10 01 2. A minőség fogalma, http://wwwstandard-teamhu/shibahtml, 2009 10 01 3. A minőségirányítási rendszer, http://wwwmuszakiakcom/minosegugy/aminosegiranyitasi-rendszerhtml, 2009 10 02 4. A Nemzeti Minőségi Díjról, Szövetség a Kiválóságért, 2008, www.kivalosaghu/web/id312htm, 2009 10 03 5. Az EFQM –modell, Szövetség a Kiválóságért,

2008, www.kivalosaghu/web/id341htm, 2009 10 03 6. Az ISO 9000 vagy a TQM, http://miaugauhu/miau/10/tqm29htm, 2009 10 02 7. Az ISO tanúsítás története, wwwstandard-teamhu/iso-tanusitas-tortenetehtml, 2009. 10 01 8. dr Horváth Zsolt: Az MSZ EN ISO 9001: 2009 szabvány változásai, www.slidesharenet/HZsolt/iso-9001-2008-vltozsokpresentation?type=presentation, 2009 10 02 9. dr Veress Gábor: A nemzeti minőségi díj követelményrendszere, www.veszpremikamarahu/downloadphp?id=1009, 2009 10 03 10. Élelmiszer-biztonságirányítási rendszerek 1rész, 2008 03 11, wwwstandardteamhu/elemiszer-biztonsaghtml, 2009 11 04 11. FVM Élelmiszeripari Főosztály: Az élelmiszerbiztonság fontossága, www.takibytehu/Elelmiszerbiztonsag ifs brc iso22000html, 20091004 12. Geczki Csilla: A TQM kapcsolata az ISO 9000-es szabványcsaláddal, 2008. 03 11, wwwstandard-teamhu/tqm-isohtml, 2009 10 04 81 http://www.doksihu 13. Geczki Csilla: Tévhitek a minőséggel kapcsolatban, 2008 10 04

www.standard-teanhu/minoseg-iso-html, 2009 10 03 14. ISO 22 000: 2005 élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány, http://eurepgaphaccp.hu/ISO 22000 szabvanyhtm, 2009 11 04 15. ISO, International Organisation for Standardisation, wwwisoorg/iso/about/htm, 2009. 10 01 16. Minőségmenedzsment rendszerek, http://mmfknyfhu/min/alap/23htm, 2009. 10 03 17. MSZ EN ISO 9001: 2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer, http://www.alphaqualityhu/iso-tanacsadas/iso-9001-minosegiranyitasi-rendszer, 2009. 10 02 18. Szellőné Fábián Mária: Minőségirányítási Rendszerek, http://www.libptehu/konyvtarrol/munkatarsaink/szellom/anyagokhtm, 2009. 10 02 19. TQ filozófia, http://wwwttqhu/minoseg tqmphp, 2009 10 03 20. TQM – A teljes körű minőségirányítás, www.idesolhu/minsegfejlesztes/tqmhtml, 2009 10 03 82