Economic subjects | Finance » Makarész Péter - A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a szigetvári takarékszövetkezet példáján keresztül

 2009 · 71 page(s)  (467 KB)    Hungarian    42    January 15 2012  
    
Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde,- és Pénzintézetek szakirány A BANKSZOLGÁLTATÁSOK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON A SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Budapest, 2009. Készítette: Makarész Péter -1- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.5 1. A takarékszövetkezetek jellemzői6 1. 1 A hitelszövetkezetek, majd később takarékszövetkezetek történeti áttekintése6 1. 2 A takarékszövetkezetek előnyei11 1. 3 A takarékszövetkezetek technikai háttere az integrált banki szolgáltatások kivitelezéséhez.12 1. 4 A Szigetvári Takarékszövetkezet13 2. Bankszolgáltatások, és fejlődési

trendjük 15 2. 1 Számlavezetési szolgáltatások15 2. 2 Bankkártya-szolgáltatások16 2. 3 Megtakarítások kezelése18 2. 4 Hitelek20 2. 5 Projektfinanszírozás, pályázati tanácsadás28 2. 6 Készpénzforgalom, számlapénz teremtés; deviza,- valutakezelés29 2. 7 Értékpapír kibocsátás31 2. 8 Befektetési banki szolgáltatások39 2. 9 Jelzáloghitelezés44 2. 10 Letéti szolgáltatások46 2. 11 Bankgarancia47 2. 12 Lízing47 2. 13 Faktoring50 2. 14 Biztosítás51 2. 15 Private banking52 2. 16 Egyéb kiegészítő vagy kapcsolt szolgáltatások53 3. A válság hatása a banki tevékenységekre, bankszolgáltatásokra vetítve56 Összegzés.65 Ábrák, grafikonok.66 -2- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) ÁBRÁK, GRAFIKONOK JEGYZÉKE 1. ábra - A Takarékbank tulajdonosi szerkezete66 2. ábra - A magyarországi takarékszövetkezetek fiókhálózata

hazánkban66 3. ábra – A kamat-spread alakulása a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok alapján a jegybanki alapkamat és a jegybanki overnight (O/N) betéti,- és hitelkamatok szalékos értékét alapul véve a vizsgált napokon 2000. január 1-je és 2007. szeptember 25-e között67 4. ábra - Az magánjellegű ingatlanok árindexének alakulása az elmúlt évtizedben százalékban kifejezve, A S&P Case-Shiller lakásár index alakulása (év/év)67 5. ábra – Az arany azonnali árfolyamának alakulása unciánként, amerikai dollárban, illetve euróban kifejezve 2005. július 1-jétől 2009 április 1-jéig, Az arany azonnali árfolyamának alakulása ($/uncia és EUR/uncia).68 6. ábra – Befektetési jellegű arany keresletének alakulása, tonnában kifejezve 2006 első negyedévétől 2008 utolsó negyedévéig tekintett periódust, Befektetési jellegű arany iránti kereslet tonnában68 7. ábra – Az ECOSTAT konjunktúra-indexek havi változása és

trendvonala a 2004 évi átlaghoz viszonyítva.69 FORRÁSOK JEGYZÉKE Források70 -3- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Bevezetés . A XX. század végén, XXI század elején tanúi lehetünk globális szinten is számos igen innovatív pénzügyi megoldásnak melyek a kor kihívásaira adott válaszreakciók a pénz,- és tőkepiacok szereplői részéről. Jól megfigyelhető ezen piaci szereplők és pénzügyi szolgáltatásaik összefonódása, fúziója. Figyelemre méltó a bankszféra világpiaci szintű konszolidációs folyamata ugyanakkor az ezzel párhuzamosan formálódó banki szolgáltatások minősége, rugalmassága és összetettsége tendenciaszerűen fejlődik. Hazánk ezekben a folyamatokban, az innovatív banki eljárások és szolgáltatások alkalmazásában alapvetően trendkövetőnek mondható, köszönhetően a hazai kereskedelmi bankok

– a tulajdonosi szerkezetükben is jellemzően döntéshozatali szerepben jelen lévő - multinacionális banki konzorciumok általi aktív támogatásának és a hazai pénzügyi szakemberek szaktudásának. Ezen folyamatokkal összhangban a szakdolgozat a magyarországi tercier szektor komplex és integrált, ugyanakkor igen dinamikusan fejlődő részterületét igyekszik ismertetni, a bankszolgáltatások fejődését Magyarországon. A fejlődést egy konkrét hazai pénz,- és tőkepiaci szereplő példáján keresztül igyekszem bemutatni, mely egy takarékszövetkezet, a Szigetvári Takarékszövetkezet. A választott szereplőn keresztül, kiválóan bemutathatóak a hazai bankszolgáltatási fejlődési lépések, hiszen a szövetkezet maga is látványos fejlődésen ment keresztül és szolgáltatásainak fejlődése is jellemző a magyar banki és pénzügyi szolgáltatások piacán. A jellemzéssel együtt szükséges azonban a hitel,- és takarékszövetkezeti forma

bemutatása is egyben, ennek a célja a folyamat átfogóbb vizsgálata. -4- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 1. A takarékszövetkezetek jellemzői 1.1 A hitelszövetkezetek, majd később takarékszövetkezetek történeti áttekintése Az 1840-es évek közepén Európa-szerte az éhínség okozta társadalmi feszültségek és gazdasági problémák hatására kezdett kialakulni az önsegélyezésen alapuló összefogás. Ez a gondolat hívta életre a szövetkezeteket. A hitel,- és takarékszövetkezeti mozgalom kialakulásának a központja Németország volt. Az első kölcsönös hiteltársaságot 1850-es években alapították, alapítója Hermann Schulze-Delitzsch, aki így a takarékszövetkezet, mint intézményi forma megteremtőjévé vált. A társaság elsődleges célkitűzése a városi kisiparosok és kiskereskedők hitelgondjainak a megoldása

volt. A vidéki hitelszövetkezetek első kialakulási helye szintén Németországra tehető, ahol Friedrich Wilhelm Raiffeisen az uzsorások által anyagilag kimerített vidéki lakosságot a szövetkezés útján kívánta felemelni. A kezdet voltaképpen e két ember személyéhez köthető, melytől eredeztethető a napjainkban is eredményesen működő hitelszövetkezeti, takarékszövetkezeti és szövetkezeti banki rendszer. 1 A szövetkezés ideológiája meglehetősen hamar átterjedt Magyarországra, SchulzeDelitzsch gondolatmenete alapján megszervezett első hitelegyletek és szövetkezetek először elsősorban a németajkú területeken terjedtek el, az erdélyi szászok lakta területeken jöttek létre az első ilyen társadalmi intézmények: Besztercén 1851-ben, majd később Kolozsváron és Nagyszebenben is. Ezt követően a hitelszövetkezeti mozgalom Pest megye területén történő meghonosodása Károlyi Sándor gróf és földbirtokos nevéhez köthető.

1875-ben már törvényileg szabályozott keretek között, a Kereskedelmi Törvény alapján működtek az akkori magyar szövetkezeti társulások. Mivel az akkori magyar társadalomra a viszonylagos tőkeszegénység volt mondható, így meglehetősen gyors fejlődés volt tapasztalható a hitelszövetkezeti mozgalomban a hatékonyabb tőkeallokáció térnyerésének következtében. 1886-ban megalapult a Pestvármegyei Hitelszövetkezet Károlyi vezetésével, mely később a magyar hitelszövetkezeti rendszer országos központjává fejlődött Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete néven. Károlyinak és az általa vezetett szövetkezeti rendszernek sikerült kieszközölni 1898-ban egy önálló törvény létrehozását a gazdasági és ipari szövetkezetekről, mely alapján megalakulhatott az Országos Központi Hitelszövetkezet. Jelentős hatással voltak a hitelszövetkezetek az akkori országos pénz,- és hitelpiacra, mivel az már jelen lévő

hitelintézetekkel szemben alacsonyabb hitelkamatokat biztosítottak, ezzel 1 2 http://www.gv-bayernde/main/Artikel/Profil/Dateien/0808 raiffeisen sd was sie trenntepdf; 2008 09 28 http://www.takarekszovetkezetekhu/F414a880d1ec9aphp; 2008 09 28 -5- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) nagymértékben hozzájárulva a vidéki uzsorahitelek visszaszorulásához és országos szinten a hitelkamatok mérséklődéséhez. Az I. és II világháború közti néhány évtizedben a magyar hitelszövetkezeti szerepkör az értékesítési, fogyasztói és termelőszövetkezeti központok megszervezésének és fejlődésének irányába tolódott el. 1939-ben már mintegy 1500 ilyen jellegű szövetkezet működött az ország területén belül, ez hozzávetőleg 750.000-800000 tagot jelentett 1945 után az újjáépítések finanszírozásában volt aktív szerepe az addigra

meghonosodott és jól szervezett intézményrendszernek. 1947-től, az államosítások, illetve a törvényhozás által a magyar bankszféra központosításának és egyszintűvé tételének következtében fokozatosan beépültek a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Országos Takarékpénztár (OTP) szervezetébe. Az 1950-es progresszív államosítása nyomán a hitelszövetkezeti rendszer megszüntetését követően a vidéki hitelezési és betétgyűjtési tevékenységet a kisvállalkozások, illetőleg a lakosság tekintetében az OTP vette át. Ugyanakkor ennek szervezeti felépítése és területi elhelyezkedése alkalmatlannak bizonyult a pénzügyi szolgáltatások helyben történő végzésére. A hitelkihelyezések zavartalanul működtek a városokból, illetve a megyei központokból a vidék felé, a betétek elhelyezése viszont ezen területekről jelentősen visszaesett. Szükségesnek bizonyult tehát ismét felállítani szövetkezeti alapokon működő

pénzügyi szolgáltató rendszert, enyhítendő a hitelszövetkezeti rendszer megszüntetése után kialakult vákuumot. 1956-ban újjáalakulhattak, immár hivatalosan kizárólag takarékszövetkezet néven, korlátozott jogosítványokkal, az ország vidéki - a tőkeerősség szempontjából is - perifériális részein . A hangsúly elsősorban a betétgyűjtésre tevődött át Mindezzel szöges ellentétben Nyugat-Európában a szövetkezeti bankrendszerek döntően hitelszövetkezeti alapokon nyugszanak, mely az akadálytalan történeti fejlődésnek köszönhető. A hitelszövetkezetek és a takarékszövetkezetek szervezési elvei ugyanakkor sok hasonlóságot mutatnak. Közös vonás a tagság pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátása, azaz a szövetkezet tevékenységét a tagság érdekében fejtette ki. Ez a megállapítás - a pénzügyi szférában működő szövetkezetek történelmi fejlődését tekintve - alapvetően a kölcsönnyújtás tekintetében igaz,

azaz kölcsönt csak tagjaiknak folyósítottak. A betétgyűjtés és más pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem tagok irányába is fejtettek ki tevékenységet. A magyar bankrendszer legújabbkori kétszintűvé tételének megszületése előtt lehetőség nyílt arra, hogy ismét takarékszövetkezeti fiókok nyíljanak az addigra szervesen -6- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) urbanizálódott, jóval nagyobb népsűrűségű városokban az elszórtan elhelyezkedő településeken, falvakon kívül és akkor kaptak újra lehetőséget a betétgyűjtés mellett hitelezésre. 1991-től kezdődően pedig a takarékszövetkezetek pénzügyi szolgáltatási tevékenységében a jogi szabályozás nem tett különbséget tagokkal és kívülállókkal folytatott tevékenység között, így gördülékenyebbé és lendületesebbé válhatott a térnyerés. 2

Versenyképességük fokozása, valamint tevékenységi körük bővítését célzóan 1989ben megalapították, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t (Takarékbank). A bank küldetését a takarékszövetkezetek egységes piaci fellépésük megteremtésében, versenypozíciójuk megerősítésében, valamint tevékenységi korlátaik feloldásában jelölték ki elsődleges prioritásokként ellensúlyozandó a kereskedelmi bankok helyzeti előnyeit ezen területeken az akkori piaci viszonyoknak megfelelően .1990 és 1992 között kiépült a fiókhálózata ennek a banknak, valamint üzleti aktivitása is folyamatosan bővült. Ugyanakkor más magyar bankokhoz hasonlóan nem tudta magát függetleníteni az időszakot jellemző gazdasági válság és a hitelezési problémák hatásaitól és az ún. adóskonszolidációtól Az 1993-94 évi bankkonszolidáció során a Takarékbank és számos takarékszövetkezet is konszolidációra szorult, így a tulajdonosok

között megjelent az állam közel 90%-os tulajdonosi részaránnyal. Ekkor a takarékszövetkezetek stratégiai érdekeit elsőbbségi részvények kibocsátása garantálta. 1995-ben tőkeemelést hajtottak végre a takarékszövetkezetek, ezzel tulajdonosi részarányuk közel 33%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a termék- és szolgáltatási kínálat. 1997-ben privatizáció során a német szövetkezeti bankok központi bankja, a DG BANK Deutsche Genossenschaftsbank AG (mai nevén DZ BANK Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank AG) és a Magyarországon piacvezető Hungária Biztosító Rt. (mai nevén Allianz Hungária Biztosító Rt) konzorciuma nyer el. Ezáltal a Takarékbank Rt, a magyar bankszektor egyik legerősebb nemzetközi háttérrel rendelkező bankjává vált. 2003-ban a bank tulajdonosai, melynek értelmében a DZ BANK takarékbanki részvényei egy részét a takarékszövetkezetek részére értékesítette, majd 2004-ben a takarékszövetkezetek

ismét a bank többségi tulajdonosaivá váltak (1. ábra) Ekkor a bank mérlegfőösszege 203.653 millió forint, mely jelentős bővülést jelent a 2003-as 163.597 millió forinthoz képest3 A Takarékbank Zrt szerepe a következőképpen határozható meg a stratégiai partnereivel – a takarékszövetkezetekkel – való együttműködés kapcsán: A szubszidiaritás elvét prioritásként kezelve nem lép versenytársaként. 3 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index magunkrolphp?id=8; 2008 10 02 -7- fel a takarékszövetkezetek http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Hármas funkciója van: - központi banki funkcióként: a termékek és szolgáltatások nyújtása a fő feladat a takarékszövetkezetek részére, valamint az üzleti fejlődésük koordinálása az Üzleti Együttműködési Szerződések által rögzített kereteken belül. A központi

banki szerepkört a takarékszövetkezetek részére nyújtott alapszolgáltatások, termékfejlesztés és üzleti koordináció nemzetközi bankkapcsolatokat kialakítása, valamint a stratégia, az üzletpolitika, a technikai és technológiai fejlesztések és az egységes ügyrendek kidolgozásában testesíti meg. A szolgáltatások minőségére és kínálatára az ellenőrzött költség vagy az ellenőrzött piaci ár elvei alapján koncentrál. - kereskedelmi banki funkcióként: A szubszidiaritás elve a prioritás, így csak akkor szolgáltat adott ügyfélcsoportoknak, ha a takarékszövetkezeteknek nincs lehetőségük, megfelelő méretük vagy ismeretük az adott szolgáltatás nyújtására. Az önkormányzati ügyfélkört a takarékszövetkezetekkel együttműködve szolgálja ki a bank, vállalati ügyfeleknek pedig csak meghatározott méret felett nyújt szolgáltatásokat. A kereskedelmi banki funkciót a vállalati és önkormányzati ügyfelek közös

hitelezése, ügyfél tanácsadása és kiszolgálása foglalja magában, így mind a takarékszövetkezetek, mind pedig a bank ügyfelei helyben, megfelelő rugalmasságú, minőségi szolgáltatást kapnak. Főbb feladatai továbbá a takarékszövetkezetek bankszámláinak vezetése, pénzforgalmának lebonyolítása és standardizált pénzügyi termékek kialakítása, elsősorban a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok részére és kedvezményes hitellehetőségek szerzése és közvetítése. - befektetési banki funkcióként: kiegészítésre kerül a takarékszövetkezetek termékpalettája, valamint közvetítő szerep jut a takarékszövetkezetek és a tőkepiacok között. Teljeskörű befektetési szolgáltatásokat nyújtása zajlik közvetlenül, illetve ügynökökön keresztül magán- és intézményi ügyfeleknek, valamint kiemelendő a hozzáférés biztosítása a nemzetközi értékpapírpiacokhoz. Az állampapírpiacon elsődleges

forgalmazói státusszal rendelkezik a bank. Ide tartozik a csoport devizaműveleteinek elvégzése is A befektetési banki funkció egyrészt a takarékszövetkezetek szabad likviditásának befektetési banki kezelését, másrészt egyéb befektetési banki termékek fejlesztését és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek történő értékesítését takarja. A takarékszövetkezetek többségi tulajdonosai, egyben legfontosabb ügyfelei a Takarékbanknak, szabad forrásaikat itt helyezik el, ezzel megfelelő hozamon likviditást biztosítva a bank számára. Az együttműködés során megvalósul a közös termékfejlesztés és a közös ügyfélkiszolgálás, tehát a szövetkezetek és a -8- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) bank között egy kölcsönös előnyökön nyugvó, egymást kiegészítő partneri kapcsolat működik. 4 A takarékszövetkezetek

piaci helyzetük stabilizálása és országos érdekeik összehangolása céljából 1990-ben létrehozták önálló érdekképviseleti szervüket, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget (OTSZ). Ennek fő feladatai az érdekvédelem és érdekérvényesítés a Parlament, a Kormány, valamint más állami intézmény előtt országos hatáskörben. Továbbá PR tevékenység, a külkapcsolatok szervezése, a szakmai és jogi tanácsadás, valamint a humán tőke fejlesztése, oktatás, képzés szervezése a takarékszövetkezetek érdekében, valamint állást foglal a takarékszövetkezetek és a Takarékbank Rt közti, a bankszolgáltatásokkal kapcsolatos keretszerződéseket illetően, kiemelten a bankszámlavezetés, a likviditásmenedzselés, a devizapiaci műveletek és a hitelezés témaköreiben. Mint már említésre került a kilencvenes évek gazdasági környezete üzleti integrációra késztette a takarékszövetkezeteket: 1993-ban

létrehozták a Takarékszövetkezeti Integrációt. Ennek keretében 1994-ben felállították a stabilitást és a válsághelyzet megelőzését szolgáló biztonsági alapjukat, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA) az integrációs szerződésben vállalt kötelezettségek alapján 222 integrált takarékszövetkezet és a Pénzügyminisztérium által. Ezen alap önálló jogi személy, mely az integráció más elemeitől teljes jogi és gazdasági elkülönültséggel és önállósággal működik. A Takarékszövetkezeti Integráció létrehozásában az Európai Unió PHARE programjának Vidék Bankja projektje is aktívan részt vett. Az integráció megfelelő szervezeti keretet és lehetőséget teremtett a szektor csoportszintű együttműködésére, összehangolt fejlődésére, a vidéki lakosság, a vállalkozói és az intézményi ügyfelek teljes körű kiszolgálására. Az egyik leglényegesebb változás az volt, hogy a

betétesek biztonságát az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett az OTIVA is garantálta és garantálja azáltal, hogy a takarékszövetkezetet, mint intézményt védte és védi meg a válsághelyzettől. Így napjainkban is hazánkban a szövetkezeti hitelintézeti rendszer döntően a már megteremtett takarékszövetkezeti alapokon nyugszik. Számszerűleg mindössze nyolc hitelszövetkezet működik jelenleg, mely világosan mutatja a takarékszövetkezeti integráció dominanciáját - a takarékszövetkezetek száma mintegy 230-ra tehető – mely lehetővé teszi a közel 1600 fiókot számláló hálózata révén (ami a magyarországi fiókhálózat 60%-át teszi ki) az ország szinte minden második településén jelen lehessen (2. ábra) 4 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index magunkrolphp?id=1; 2008 10 05 -9- http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész

Péter) A takarékszövetkezetek tevékenysége kiszélesedett mind a pénzügyi szolgáltatások, mind pedig a személyi kör vonatkozásában. A takarékszövetkezetek tevékenysége a pénzügyi szolgáltatások körében azonban nem teljes körű, a szövetkezeti hitelintézetekkel szemben a bankok még mindig szélesebb jogosítványokkal rendelkeznek.5 A takarékszövetkezetek stratégiailag a kisvállalkozások - ezen belül a mezőgazdasági, ipari területen működő kisvállalkozások – illetőleg önkormányzatok hiteligényeinek kielégítése; valamint a lakossági hitelek nyújtása, illetőleg a betétek gyűjtése irányába mozdultak a piaci kínálati skálán. 1.2 A takarékszövetkezetek előnyei A takarékszövetkezetek az Integráció létrejötte óta korszakos fejlődést éltek át, s ez a folyamat most válik igazán érzékelhetővé a tagok és az üzleti partnerek számára is. Mint már az előzőekben említésre került a korábban szinte non-profit

jelleggel működő falusi-kisvárosi pénzintézetek mára - önállóságukat továbbra is megtartva - egész Magyarországot behálózzák. Ugyanakkor a takarékszövetkezetek üzletpolitikáját továbbra is az ügyfélközpontúság határozza meg a szövetkezeti jelleggel és szellemiséggel összhangban. Tagadhatatlan továbbá, hogy a hazai bankszektor növekedési potenciálja döntő módon a kis,- és középvállalkozások (KKV-szektor) finanszírozásában rejlik, mivel a lakossági hitel,és betétállomány volumene – a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal felméréseivel összhangban – az elmúlt két-három évben nem növekedett számottevően, mindössze a hitelek devizaaránya tolódott el a forint rovására és mindez trendszerűnek mondható. A lakossági betét,- és hitelállomány jelentős mennyiségi növekedést tehát prognosztizálhatóan nem produkál majd középtávon. Ugyanez elmondható a vállalati szektor

nagyvállalati részéről is. Viszont a takarékszövetkezeteknek több évtizedes előnye van a kereskedelmi bankokkal szemben a KKV-szektorban, mely kiforrott kapcsolati rendszert és jól bevált, működő eljárásokat rejt magában. Kiemelendő például az Európai Unió által meghirdetett pályázatok és támogatások innovatív, az ügyfél számára integrált módon való kezelése az adott takarékszövetkezeten belül. A takarékszövetkezetek a vidéki lakosság pénzügyi kiszolgálásában mára meghatározóvá váltak, fontos szerepet töltenek be a speciális kis- és középvállalkozói hitelprojektekben, a családi gazdaságok és mezőgazdasági termelők finanszírozásában, valamint a kistérségi és regionális fejlesztésekben. A nagyobb összegű hiteligényeket - a Takarékbankkal együttműködve - konzorciumok szervezésével elégítik ki. A takarékszövetkezetek gyors és rugalmas kiszolgálást biztosítanak, melyet a jogi 5

http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index magunkrolphp?id=1;20081006 - 10 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) önállóságból fakadó helyi döntéshozatal, alapos helyismeret tesz lehetővé az ügyfelek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérésével párhuzamosan. Az elmúlt években jelentős beruházásokat, számítástechnikai fejlesztéseket hajtottak végre a modern bankcsoport létrehozásáért. Ennek köszönhetően elektronikus úton kapcsolódnak a GIRO elszámolás-forgalmi rendszerhez, amely biztosítja, hogy ugyanolyan gyorsan képesek a pénzátutalások lebonyolítására, mint a kereskedelmi bankok. Továbbá az önkormányzatok felismerték a helyi takarékszövetkezet által nyújtott előnyöket. Számukra fontos szempont, hogy a takarékszövetkezet eredményeinek egy része helyi adó formájában az önkormányzatnál jelenik meg. Emellett a

takarékszövetkezetek részben vagy teljesen önkormányzati projektekben is aktívak - pl. közműfejlesztés, helyi iskolák, társadalmi szervezetek, helyi rendezvények támogatása Hozzájárulnak a helyi vállalkozások életképességéhez, a helyi foglalkoztatás szinten tartásához, emeléséhez, és a környezetükben lakók életkörülményeinek javításához. 1.3 A takarékszövetkezetek technikai háttere az integrált banki szolgáltatások kivitelezéséhez 6 A Takarékszövetkezeti Integráció tagjai 2003. IV negyedévében döntöttek arról, hogy bővítik szolgáltatásaik körét és ügyfeleik számára lehetővé teszik a teljes körű banki ügyintézést. Ehhez szükség volt egy különálló szervezet létrehozására, mely a Takarékszövetkezeti Integráció tagjainak a technikai bázisát fejleszti és üzemelteti. Ezen elgondolásból életre hívták a Takarékszövetkezeti Informatikai Kft-t (Takinfo Kft.), melynek elsődleges feladata az

integráció informatikai rendszerének kiépítése és működtetése. Szervezetileg az OTIVA és a Takarékbank Rt irányítása alá tartozik Fontos szerepe van a bankkártya-üzletág fejlesztésében. Nagy hangsúly került az elektronikus bankolás ejlesztésére is, mely rugalmasabbá és hatékonyabbá teszi az ügyfélkiszolgálást. A feladat megoldásához egy funkcionálisan stabil, a gyakorlatban bizonyított eszközre volt szükség - így a választás az Online Rt. NetBOSS elnevezésű, önálló e-banking termékcsomagjára esett. Az Online Rt által kifejlesztett e-banking keretrendszer folyamatos (7x24 órás) üzemmódban biztosítja az alábbi funkciókat : - tájékoztató és ügyfélkapcsolati szolgáltatások (kamatkondíciós listák, betét kalkulátor, regisztráció) - lekérdezések (számla és bankkártya adatok lekérdezése, tranzakciók és megbízások követése, kamat kalkulátor, üzenetkezelés a bank és az ügyfél között) 6

http://www.takinfohu/Bemutatkozunk/tabid/92/Defaultaspxé; wwwotivahu;20081006 - 11 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) - tranzakció kezdeményezések (betétlekötés, lejárati rendelkezés módosítása, átvezetés, átutalás, tartós megbízás rögzítése és módosítása) - speciális funkciók vállalati ügyfelek számára (megbízások kötegelt kezelése, és a többszereplős érvényesítés) A fenti szolgáltatások - a különféle kommunikációs csatornák NetBOSS-ba történő integrálásával - az ügyfelek részére interneten, SMS-ben (mobil -szolgáltató által) és telefonos Call Center hívásával egyaránt igénybevehetők. A NetBOSS egy úgynevezett multibank rendszer, amely lehetővé teszi a különböző takarékszövetkezeti adatbázisok egyidejű összekapcsolását. Moduláris felépítésű, ezért a kiépítéstől függően

sokféle szolgáltatási szinten képes megfelelni az elvárásoknak. Rövid bevezetési idővel bármely rendszerhez, platformhoz illeszthető. Az alkalmazás skálázható architektúrája révén - a változó takarékszövetkezeti ügyfélszámhoz igazodva - rugalmasan testreszabható. A beépített webdesign funkcióval a "szoftver külleme" vagyis a kliens oldal felülete az adott takarékszövetkezet arculati elemeihez alakítható. A NetBOSS rendszer világszínvonalú biztonsági megoldásait független nemzetközi vállalat (Bull Worldwide Information Systems) auditálta és minősítette biztonságosnak. 1.4 A Szigetvári Takarékszövetkezet 1958-ban 10 ezer forint tőkével - az egykori hitelszövetkezet utódjaként - 110 tag alapított lakossági pénzintézetet Dobszán. Ennek és a nem sokkal később alakult somogyapáti, ibafai és kétújfalui takarékszövetkezetek egyesülésének eredményeként jött létre 1976-ban a Szigetvári Takarékszövetkezet.

Az akkori elképzeléseknek megfelelően egy szigetvári központú, 9 fiókjával 40 települést kiszolgáló regionális bank alakult. A szövetkezet fokozatosan bővítette szolgáltatásait, fiókhálózatát és ügyfélkörét, így mára egyenrangú versenytársává vált a kereskedelmi bankoknak is. A Szigetvári Takarékszövetkezet mérlegfőösszege már meghaladja a 40 Mrd forintot, mellyel stabilan őrzi 10 éve elért pozícióját: Magyarország legnagyobb takarékszövetkezete. Tudatos stratégiának mondható a fent említett célkitűzéssel összhangban álló regionális bank, a „Régió Bankja” szerepkör, melynek keretei közt aktív az önkormányzati kapcsolatok építése és a térség életébe való szerves beépülés terén egyaránt. 1995 óta összesen 20 önkormányzat és 7 körjegyzőség választotta számlavezető pénzintézetének. Partnereivel tartott jó ügyfélkapcsolat, teljes körű kiszolgálása, pozitív üzleti tapasztalatok

alapozták meg a sikeres - 12 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) terjeszkedést ezen a területen. 2001-ben új az infrastrukturális (vízi- és szennyvízközmű) beruházásokban való részvétellel a takarékszövetkezet bekapcsolódott a térség fejlesztésébe. 7 Ezen túlmenően szponzorként is jelen van a régióban viszonylag kis mérete ellenére. Az elmúlt években hozzávetőlegesen 100 millió forint feletti összeggel támogatta az önkormányzatok és különböző civil szervezetek kezdeményezéseit, a helyi egészségügyi ellátást, a kulturális és sportéletet. Kiemelendő a szigetvári kézilabdacsapat folyamatos támogatása és a nemzetközi élmezőnybe tartozó, sokszoros magyar bajnok PVSK női kosárlabdacsapat - befektetési tevékenységként is megtérülő - szponzorálása. 7 http://www.szigetvaritakarekhu/tortenetunk;2008 10 07

- 13 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 2. Bankszolgáltatások, és fejlődési trendjük 2.1 Számlavezetési szolgáltatások A magánszemélyek és vállalkozások által igényelhető lakossági bankszámla vagy folyószámla vezetés egy hagyományos terméke a magyar pénzintézeteknek. Általában ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele a rendszeres havi jövedelem, juttatás vagy ellátmány pénzügyi kezelésére szolgál. Ezeken a számlákon az ügyfél pénze mindaddig a jelen van, amíg másként nem rendelkezik. Az adott takarékszövetkezeti - vagy bankfiókban nyitott számláról egy elismervényt kapott az ügyfél, mely igazolta, hogy a befizetett készpénz vagy átutalt számlapénz az ő számláján van. Ezen elismervény tartalmazta az összes adatát: az ügyfél bankszámla-számát, személyes adatait, a befizetett összeget, az összeg

devizanemét. Ugyanakkor a számla nyitásának, rendelkezésre állásának banki költségei vannak, melyek levonásra kerülnek a számlán szereplő összegből. A bankok, takarékszövetkezetek ún látra szóló kamatot fizetnek, mely az intézményekben mindig elhanyagolható arányú, jóval alacsonyabb a betéti kamatoknál, mivel bármikor rendelkezésre áll az ügyfél számára. Mint szolgáltatás ide kapcsolódik az eseti vagy rendszeres átutalás egy (mindig azonos vagy esetenként különböző) másik számlára mely szintén díjköteles, a díjat az intézmény az üzletszabályzatában meghatározott módon és összegben vonják el. Az átutalni kívánt összeg százalékos arányában vagy az átutalni kívánt összegtől független fix összegben határozható meg ennek díja, de a leggyakoribb a két eset együttes alkalmazása ( átutalási költség: adott fix összeg + az átutalandó összeg bizonyos százaléka). A rendszer átutalás esetén az

összeg lehet állandó vagy változó összeg is. Különböző díjtételek vonatkozhatnak bankon belüli, bankon kívüli, elektronikus úton, papír alapon vagy postai átutalási megbízáson történő befizetés esetén és küföldre történő utalás esetén is. A díjtételek szolgáltatótól függenek Változó összegű rendszeres átutalás jellemzően felmerülhet ha az ügyfél csoportos díjbeszedési megbízást ad a banknak közüzemi számlái rendezésére. Egyes hazai szereplőknél ez külön szolgáltatást képez. A banki nyilvántaró rendszereknek köszönhetően a kilencvenes években elterjedt a folyószámlán nyilvántartott lekötés, mely a betéti kamatoknak megfelelő kamatot fizet adott összegre, adott időtartamra való lekötés esetén. Ez lehet rövid,- közép,- vagy hosszútávra lekötött betét, egyszeri futamidőre szóló vagy automatikusan ismétlődő megtakarítás. Egyes szolgáltatóknál lehetőség nyílik a számlán

nyilvántartani értékpapírokat és megbízásokat adni a szolgáltatónak azok vételére vagy eladására is az ott tárolt számlapénz - 14 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) mellett. Erre az értékpapírok dematerializálódása után nyílt lehetőség, melyet a 2001 évi CXX. törvény szabályozza A szolgáltató számára költség továbbá a számla zárolása, postai úton a számlakivonat kézbesítése, kivonat másolat készítése, melyet átháríthat az ügyfélre. A deviza alapú számláról történő átutalás esetén más devizanemű számlára az utalási költségen felül további átváltási díjakat kell fizetni. Ezek az átváltások mindig a pénzintézet aktuális átváltási árfolyamán történnek. A számlavezetési szolgáltatást gyakran pozícionálják egyes társadalmi csoportokra (például diák ügyfél esetén

kedvezmények). Ezeknek az ún számlacsomagoknak a keretei közt egyes szolgáltatások kedvezőbb banki költségek mellet kerülnek felszámításra. Nyitható továbbá hitelszámla is, ahonnan a kapott hitel lehívható, illetve arra fizethető vissza kamataival együtt. Természetesen ennek a variációnak is vannak fenntartási költségei. 2.2 Bankkártya-szolgáltatások A bankkártyáknak alapvetően két típusát érdemes megkülönböztetni, illetve ezen eszközök kombinációja is jellemző. Az első típus az ún hitelkártya (credit card) mely egy hitelszámlához kapcsolódik. Ennek birtokában gyakorlatilag az ügyfél hitelkerete mértékéig szabad-felhasználású személyi hitelt kaphat azonnal és kezes nélkül, melyet az előre meszebott feltételek szerint kell törlesztenie. Ez legtöbb esetben ún rulírozó jellegű hitel, mely lehetővé teszi, hogy a hitelkereten belül visszafizetett összeg a hitelkeret összegéig azonnal felhasználható újra.

Ugyanakkor a visszafizetési határidő túllépése késedelmi kamatot is von maga után. Fontos tudni, hogy a pénzintézetek elengedhetik a rendelkezésre állás és a számlavezetés, mint szolgáltatás díját. A másik típus az érvényben lévő folyószámlához igényelhető betéti kártya (debit card), mely a folyószámláról történő készpénz vagy számlapénz levételt teszi lehetővé a folyószámlán lévő összeg mértékéig. A kettő kombinációja akkor tapasztalható, amennyiben adott folyószámlához tartozó bankkártyával a folyószámlán szereplő összegnél nagyobb összeg használható fel, de a folyószámlán szereplő összegnél nagyobb értékű pénzfelhasználás esetén a különbözet kezes nélküli szabadfelhasználású hitelként viselkedik és a kamatokkal együtt kifizetésre kerül, amint pénz érkezik a számlára. Fontos továbbá tudni, hogy különböző márkájú bankkártyák léteznek (Visa, EuroCard/MasterCard, AMEX,

Maestro, Diners Club) eltérő felhasználási kondíciókkal, valamint a bankkártya jellege is behatárolja felhesználásának lehetőségeit (ún. dombor- - 15 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) nyomott,használható on-line vásárláskor, nem dombor-nyomott nem használható on-line vásárláskor). A kártyafenntartásnak is van éves díja, valamint társkártya is igényelhető ugyanazon számlához, kártyaletiltás szintén díjköteles csakúgy mint az újra csináltatás is, melyek szolgáltatásként szerepelnek a pénzügyi intézmény listájában. A szolgáltató saját készpénzautomatáiból, illetve más szolgáltató ilyen jellegű gépéből szintén készpénzhez lehet jutni, itt a költségek közti különbséget az határozza meg, hogy mely szolgáltatóé az automata. Ezen készpénzhez jutási lehetőség van akár külföldön is, amely

gép elfogadja az ügyfél kártyatípusát. Ez esetben felmerülhet a deviza-átváltás költsége eltérő devizanem esetén A Szigetvári Takarékszövetkezet által forgalmazott bankkártyák típusa Maestro, Cirrus vagy EuroCard/MasterCard. Az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások magánszemélyek esetében betéti számlához csatolás és/vagy rulírozó hitel nyújtása. Vállalkozás esetében EuroCard/MasterCard Business illetve MasterCard Electronic Business igényelhető. Az előbbi esetében az ügyfél, mint cég éves forgalma alapján napi tranzakciós limitet határoz meg a szövetkezet – a napi limit 200.000 forinttól 500000 forintig terjed, ezen felül óvadék ellenében a napi limit emelhető maximum 2.000000 forintig8 Az óvadék ilyenkor egy óvadék –alszámlára kerül és az itt zárolt összeg a vállalkozói számla éves lekötésének aktuális kamatával kamatozik. MasterCard Electronic Business -hez kapcsolódó szolgáltatások kifejezetten a

kisvállalkozások igényeihez lettek szabva, a kártyás vásárlás ingyenes, a készpénzfelvétel költségei takarékszövetkezeti ATM használata esetén megegyeznek a bankfiókban számláról történő levételével (50 forint + 0,2%-a az levett összegnek).8 Alkalmas továbbá a hozzá kapcsolt vállalkozói számlára történő készpénz befizetésére az arra alkalmas szövetkezeti ATM-eknél. Alapvetően betéti fedezetű bankkártya, de hitelkeret is kapcsolható hozzá. A tárgyalt takarékszövetkezetnél lehetőség van Széchenyi kártya konstrukció igénylésére EuroCard/MasterCard Business kártyával, mely alapjaiban egy folyószámla hitelkeret, melynek az ügyfél vállalkozás likviditási nehézségeinek az áthidalása a célja. Ennek megfelelően a futamidő nem lehet több, mint 1 év. A megcélzott potenciális ügyfélkör a KKV-szektor, A hitelösszeg ügyfélminősítéstől függően lehet 500.000 forint vagy 1 és 25 millió forint közötti kerek

milliós összeg. Ide kapcsolódó megkötések, mely szolgáltatás nyújtását generálja a szövetkezet felől: a megítélt hitelkeret legalább 3-szorosa kell, hogy legyen a számlaforgalom; futamidő lejárta elött a szövetkezet ismét minősíti az ügyfelet és új 8 http://www.szigetvaritakarekhu/bankkartyak; 20081002 - 16 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) hitelszerződés keretében lehetőség van prolongálásra; bankkártya díja 15.000-160000 forintig terjed hitelkerettől függően.9 Továbbá lehetőség van ún. Gazdakártya konstrukció igénylésére az előbbiekben említett EC/MC Business kártyával, mely forgóeszköz,- és beruházási hitelként funkcionál mezőgazdasági tevékenységet végző ügyfelek számára. Potenciális ügyfélkör a Termelői Értékesítő Szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó Beszerzési Értékesítő

Szervezetek. Az ügyfélminősítést követően a hitelkeret 1 és 15 millió forint közötti kerek milliós tétel lehet.Az ehhez kapcsolódó bankkártya szolgáltatások: a kártya éves fix összegű díja.9 2.3 Megtakarítások kezelése Hagyományos pénzintézeti termékeknek minősülnek betéti megtakarítások. Ezek lehetnek névre, illetve látra szóló betétek. Lényegük, hogy egy meghatározott futamidőre – lehet éven belüli vagy éven túli, akár sokéves is – egy meghatározott összeggel betétet képez az ügyfél, melyet a futamidő végén visszakap az előre megállapodott kamatokkal együtt. A megtakarítás ugyanakkor feloszlik tőke,- és kamatrészre. A tőke jelen esetben az eredetileg befektetett összeg, a kamat pedig a futamidő során képződő többletösszeg. A látra szóló betét lényege, hogy a kapott betéti jegy birtokában jogosulttá válik az ügyfél a kiváltásra. Ezt a formát az 1990-es évek során a központi törvényhozás

visszaszorította a pénzmozgások eredetének átláthatósága érdekében. A névre szóló betét esetén csak az ügyfél személyes adatainak megadása mellett van lehetőség betét képzésére és ő válik jogosulttá is a kiváltásra vagy amennyiben úgy rendelkezik, megjelölhet kedvezményezettet aki szintén jogosulttá válik a betét feletti rendelkezésre teljes körűen vagy korlátozott módon. A betéti kamatozás módja lehet fix változó. Fix kamatozáskor a pénzpiaci és inflációs hatásoktól független a kamat mértéke, a pénzintézet nem változtathat mértékén a futamidő lejárta előtt. A változó kamatozás esetén a pénzintézet jogosult a betéti kamatot változtatni a futamidő során a betéti konstrukció kondícióinak megfelelően. A legáltalánosabb változó kamatozású betétek inflációkövető kamatozásúak. A kamatmérték meghatározható azonos mértékben futamidő végéig, sávosan, illetve kamatos kamat számítható.

Első eset általában a rövid lejáratú betétekre jellemző és könnyen előre kalkulálható a várható többlet. Sávos kamatszámítás során a piaci viszonyokra reagálva változtatható a kamat mértéke az futamidő során meghatározott köztes időszakokban a betéti konstrukció kondícióinak megfelelően. Kamatos kamat számítása esetén a futamidőn belül 9 http://www.szigetvaritakarekhu/bankkartyak ;20081003 - 17 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) meghatározott köztes időszakok végén a kamat jóváírásra és tőkésítésre kerül, így a futamidőre meghirdetett kamat a tőke részét képezi, így az első kamattőkésítést követő köztes időszakban a meghirdetett kamat már az eredeti betéti összegnél nagyobb összegre kamatozik. A betétekhez kötelezően betétbiztosítás tartozik a pénzintézet esetlegesen felmerülő

inszolvenciája esetén megvalósuló betéti kártalanítás érdekében. Ez minden esetben törvényileg szabályzott. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), valamint az OTIVA hivatott ellátni ezt a biztosítási feladatot. Magyarországon az 1990-es évek során tapasztalt számlavezetési eljárások fejlődésének köszönhetően a folyószámla, illetve betéti,- és hitelszámla az adott ügyfeleknél integráltan kezelhető. Ennek eredményeképp napjainkban a betéti elhelyezések döntően az ügyfél által használt, bankkártyával összekapcsolt számlán vannak nyilvántartva - egyéb befektetésekként - , elkülönített módon. Ezt akár már személyes ügyintézés nélkül is igényelheti és fel is bonthatja az ügyfél, mely egy későbbi fejezetben részletesen is kifejtésre kerül. A Szigetvári Takarékszövetkezet által nyújtott betéti konstrukciók szinte mindegyike éven belüli futamidejű – az egyetlen kivétel a Kamatozó

takarékbetétkönyv nevű terméke a takarékszövetkezetnek. A betétek ugyanakkor újra megköthetők lejáratkor akár a kamatösszeggel együtt, annak felszámítását követően vagy anélkül az eredeti betéti összeggel. . A számlalekötések közül pedig egyik sem éven túli A legkisebb ily módon befektethető összeg 1.000, illetve 10000 forint lehet konstrukciótól függően Egyaránt nyújt sávos kamatozású és kamatos kamat számítását felhasználó termékeket. A kamatfizetés esedékessége futamidő végén van, idő előtti felmondáskor nincs kamat, vagy az eltelt időre számított napi kamat használata lehetséges. Számlalekötések esetén kizárólag éven belüli konstrukció választható 1-3 hónapra kötött futamidő esetén fix, míg 6-12 hónapos lekötés esetén pedig változó a kamatozása a betétnek. Takarék számlabetét létrehozásakor ugyanakkor nem feltétel a bankszámla-nyitás. Ezt a termékcsoportot kizárólag természetes

személyek és alapító okirattal nem rendelkező közösségek vehetik igénybe. Ezen termékek is éven belüli lejáratúak és tetszőleges összeg elhelyezhető megtakarítás céljából a minimális 1.000 forintos értékhatár felett10 10 http://www.szigetvaritakarekhu/hagyomanyos betetek;20081004 - 18 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 2.4 Hitelek A hitelezés a banki tevékenységek közül az egyik legrégebbi és legjelentősebb szolgáltatás, melynek igen sok formája alakult ki napjainkra. Alapvetően a hitel nem más, mint számlapénz vagy készpénz nyújtása olyan természetes vagy jogi személynek (mint ügyfélnek), aki kötelezi magát ezen hitelösszeg visszafizetésére bizonyos futamidőn belül a közös megállapodás, szerződés szerint a hitelezőnek - jelen esetben a banknak. Ugyanakkor a pénzösszeg rendelkezésére bocsátásának

az ügyfél részére ára van, amely nem más, mint a hitelkamat. Ezt a bank számítja fel annak fejében, hogy lemond forrásainak egy részéről, kihelyezi azt hitel formájában ügyfelének és az ügyfél rendelkezik vele a szerződéses időtartam alatt. A kereskedelmi bankok gazdálkodása tulajdonképpen ezáltal biztosított, hiszen alapvetően abból termelnek hasznot, hogy a betéti kamataik, melyeket ajánlanak betéteseiknek, hogy pénzforráshoz jussanak valamelyest alacsonyabbak, mint a hitelkamataik, melyeket meghatároznak forrásaik kihelyezésekor. Itt válik kulcsfontosságúvá a központi bankok azon tevékenysége, hogy meghatároznak egy mindenkori alapkamatot az adott ország (a nemzeti bankok, az Egyesült Államok esetében a központi banki funkciókat ellátó Federal Reserve) vagy országok közössége esetén (például az Európai Unión belül az Európai Monetáris Unió központi banki szerepét betöltő Európai Központi Bank) az adott

devizára vonatkozóan. Ennek az alapkamatnak irányadó szerepe van, ez jelenti az adott deviza árát, ilyen áron kapnak hitel formájában forrást a kereskedelmi bankok a központi banktól, illetve a kereskedelmi bankok betéti kamatai – hagyományos betétek esetén - valamivel az alapkamat alatt, míg hitelkamatai valamivel az alapkamat fölött lesznek (3. ábra) A futamidő a hitel esetében nem más, mint azon időszak, melyben a felek szerződésben megegyeznek és mely alatt az ügyfél - mint adós - visszafizeti a kapott hitelösszeget és az erre a bank által felszámított összes kamatot és kezelési költséget. Alapvetően a rövid lejáratú – ezek egy éven belüli vagy maximum egy éves futamidővel rendelkeznek - és hosszabb lejáratú hiteleket különböztethetünk meg, valamint hitel esetén a bank szempontjából elkülöníthetünk tőkerészt és kamatrészt. A tőkerész nem más, mint a nyújtott hitelösszeg, míg a kamatrész az erre

felszámított összes kamat. Ez azért fontos, mert a bankok esetében a futamidő alatt elkülönülten kerülhet ütemezésre a kamattörlesztés és tőketörlesztés, így a banki bevételek előre tervezhetővé válnak, valamint a bankok egymástól eltérő törlesztési kondíciókat nyújthatnak (például a futamidő elején csak kamattörlesztés történjen vagy a futamidő elején csak tőketörlesztés történjen vagy a kettő egyszerre – a - 19 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Szigetvári Takarékszövetkezet esetében a kamatot minden esetben fizetni kell). Több szempont mellett ezért is van többletköltsége a hitel előtörlesztésének a bank felé - ha egyáltalán erre lehetőség nyílik a szerződéses kereteken belül – hiszen a bank ekkor elesik a felszámítandó kamatok egy részétől és így bizonyos mértékig kompenzálja

kieső bevételét. A hitel elbírálásánál és a hitel kamatterheinek meghatározásánál nem elhanyagolható tényező az ügyfél adósbesorolása, melyben Magyarországon segítségül szolgál az úgynevezett KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer, korábban BAR - Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) lista. A KHR adatbázisa tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek központi nyilvántartását a törvények előírják, illetve engedélyezik és a rendszer felhasználói ügyfeleikről megadnak. Ugyanakkor a rendszer tárolt információi pozitív és negatív minősítést is hordozhatnak, azaz nem feltétlenül rossz minősítés az, ha valakiről adat található a KHR-ben. A jó hitelmúlttal rendelkező, pontosan törlesztő, megbízható ügyfeleknek a KHR-lekérdezés meg is könnyítheti a hitelhez jutást.11 Ehhez hasonló rendszerek egyébként számos fejlett pénzügyi piacon és térségben működik, tehát nem a térségben megtalálható

sajátosságról van szó. Az adósbesorolást további tényezők is befolyásolják - a rendszeres bevételek nagysága és ennek aránya a hitel összegéhez képest vagy a hitel esetleges fedezetéül szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgyak és ezek másodlagos piaca. Itt érdemes megemlíteni a Lombard-hitelt, mely valamilyen értékpapír (diszkont kincstárjegy, részvény, kötvény, esetleg egyéb vagyont megtestesítő okirat) vagy forint- és devizabetét fedezete mellett folyósított hitel. Továbbá fontos tényező lehet még a hitel szempontjából, hogy az adott bank milyen devizanemben nyújtja azt. Magyarországon és a közép-európai térségben ugyanis a 90-es évek második felétől igen elterjedtté és az ezredfordulótól még inkább jellemzővé vált a devizaalapú hitelek, mint banki termékek forgalmazása, hiszen ennek alapja általában egy stabil árfolyamú, értékálló pénznem, mely egy gazdaságilag fejlett ország vagy térség

fizetőeszköze (például USA Dollár, Euró vagy svájci frank). Ezáltal a bankok jelentős árfolyamkockázattól szabadulnak meg, hiszen egy stabil pénznem esetében könnyebb a hitel futamideje alatt az adott pénznem romlásának arányával, az inflációval előkalkulálni, mint egy kevésbé stabil valuta esetén. Ez azért fontos, mert a hitelhez megállapított kamatterhekbe mindig bele van építve ez a kockázati tényező is csakúgy, mint a futamidő hossza és az ügyfél adósminősítése. Ha ezt az árfolyamkockázatot a bank így képes kiküszöbölni, akkor ezáltal olcsóbbá válhatnak a devizahitelek, mint a nemzeti pénznemben nyújtott hitelek, hiszen az árfolyamkockázatot ebben az esetben már az ügyfél vállalja magára. 11 http://www.biszhu/khr altalanostajekoztatophp;20090122 - 20 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) A kereskedelmi

bank szempontjából - a hitel felvevőjét tekintve - elkülöníthetünk magánszemélyeket és jogi személyeket ügyfélként, akikkel a bank mint hitelező hitelviszonyba kerül. Ennek megfelelően lakossági és vállalkozói hiteleket különíthetünk el, melyek igénybevételének egymástól merőben eltérőek a feltételei. A lakossági hitelek főbb csoportjai a következők: szabad felhasználású személyi hitelek és fogyasztási hitelek, lakáshitelek, valamint eszközhitelek. A szabad felhasználású hitelek esetében – melyek szintén lehetnek jelzálog alapúak, azaz jelzáloghitelt is lehet szabad felhasználásra igényelni általánosan elmondható, hogy a maximálisan felvehető hitelösszeg az ügyfél esetében erősen jövedelemfüggő, összege jóval alacsonyabb a jelzálog-alapú hitelekhez képest és a bankoktól általában rövid,- maximum középtávú futamidővel vehető igénybe. Gyakori megoldás továbbá a bank részéről, hogy egyéb

szolgáltatások igénybevételét szorgalmazza, ajánlja az ügyfél felé a hitel nyújtása során vagy ezen többletszolgáltatások igénybevétele esetén bizonyos kedvezményekhez juthat az ügyfél (például alacsonyabbak lesznek a kamatterhek, ha bankszámlát nyit a banknál, esetleg hitelkártyával igényli meg a személyi hitelét).A Szigetvári Takarékszövetkezet – figyelembe véve a Versenyhivatal árukapcsolással kapcsolatos kitételeit – kizárólag ajánlja kapcsolódó termékeit, semmi esetre sem kötelezi rá ügyfeleit. Továbbá a fogyasztási hitelek esetén döntően jellemző a kis összegű hitelnyújtás, melynek futamideje sokszor határozatlan idejű ugyanakkor sávosan emelkedik a kamatterhe a futamidő meghosszabbodásával. Az ilyen jellegű banki termékek leggyakrabban rendszeres pénzforgalmú folyószámlákhoz kapcsoltan jelennek meg. A lakáshitelek általános jellemzője az előbbiekkel szemben a hosszú lejárat, magas hitelösszeg,

bizonyos arányú önerő a vételárhoz történő hozzájárulásként és az alapos ügyfél-átvilágítás a hitel elbírálása során. Magyarországon két fő típusra osztható a lakáshitelezés. Az egyik az állam által támogatott, forint alapú hitel, mely során az állam állami garanciavállalással a kamatkockázatok egy részét átvállalja a banktól, vagyis a bank kapja közvetlenül az államtól a kamattámogatást, és ezért az ügyfélnek nettó módon kevesebb kamatot kell fizetni - mivel az állam kifizeti helyette a többit. Ennek a fajta lakáshitelnek különösen akkor lehet előnye, ha az ügyfél nem kívánja vállalni az esetleges devizahitel árfolyamkockázatát és/vagy ha a nemzeti valuta árfolyama viszonylag gyenge a stabil, vezető valutákhoz képest - ezt a hiteltípust csak az új lakást vásárlók és új lakást építők vehetik igénybe. Ekkor az adós forintban törleszt a szerződésben meghatározott rendszerességgel,

törlesztőrészletet. - 21 - a szerződésben meghatározott forint http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) A másik fő típus a deviza alapú lakáshitel, melyhez azonban Magyarországon nem vehető igénybe állami kamattámogatás, illetve garanciavállalás. Ez a fajta lakáshitel az ügyfél szempontjából a nemzeti valuta viszonylagos stabilitása és a felvett devizanemhez képest értékállósága esetén lehet előnyös. Ebben az esetben viszont forintban fizeti ugyan az adós a bankjának a szerződésben maghatározott rendszerességgel a törlesztőrészletet, de mindig a hitelnyújtó bank által aktuálisan meghatározott deviza átváltási árfolyamnak megfelelően devizáról forintra átszámított összeget. Fontos tudni ugyanakkor, hogy eredendően a klasszikus devizahitel annak szól, akinek devizában vannak a bevételei is. Ezért is van jelenleg

nehéz helyzetben sok lakossági ügyfél, mert az igazi klasszikus devizahitelt devizában veszik fel és devizában törlesztik, holott a magyar adósoknak forintban vannak bevételeik. Amennyiben a forint árfolyama nem tartható stabilan a jelenlegi gazdasági helyzetben, akkor kijelenthető, hogy elhibázott lépésnek bizonyult a széles rétegű lakossági ügyfél nagy értékű devizahitelhez való jutása/juttatása. Az eszközhitelek esetében (például tehergépjármű, mezőgazdasági gépjármű) a szintén követelmény egy bizonyos arányú önerő megléte, hitelbírálat is történik, valamint sok esetben maga a megvásárolt eszköz önmagában a fedezet is a hitelhez. Az eszközhitelek nyújtására egyaránt elterjedt a forint alapú, illetve a deviza alapú hitel hazánkban. A lakáshitelek és az eszközhitelek esetében a hitelt nyújtó bank ugyanakkor kikötheti az ügyféllel szemben, hogy számlákkal, szerződéssel és/vagy egyéb bizonyítható módon

igazolja, hogy a hitelt nem fordította más célra, mint amire eredetileg felvette – ez ugyanis szerződésszegésnek minősülhet és a teljes összeg azonnali visszafizetésének kötelezettségével jár. A vállalkozói hitelek alapvető típusai a következők: forgóeszköz-hitelek; beruházási,és fejlesztési hitelek, állam által támogatott vállalkozói hitelek (Széchenyi Kártya). Ezen a területen egyébként szintén jelentős arányban jelen vannak a deviza alapú hitelek a hazai piacon. A vállalatoknak nyújtott hitelek esetén a hitelbírálat összetettebb, mint a lakossági hitelezés esetén és jóval nagyobb hitelösszegek nyújtása történik egy konkrét vállalati ügyfélnek. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy ideális esetben kedvezőbb feltételek mellett kapnak hitelt a vállalkozások, mint a magánszemélyek, hiszen nagyobb és gyorsabb pénzmozgást generálnak gazdasági tevékenységük keretein belül, ugyanakkor – a kizárólag

szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat leszámítva – jelentős ingó és ingatlan vagyonnal is rendelkeznek ezen jogi személyiségek, mely fedezetül szolgálhat. A hitelbírálat során egyébként fontos hatástanulmányokkal és egyéb előzetes számításokkal alátámasztani a hitel hozadékaként a jövőbeni várható bevétel-növekedést, többek között így képes a hitelnyújtó - 22 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) bank a visszafizetési képességet elbírálni. Alapvető különbség a forgóeszköz-hitelek és a beruházási hitelek között a hitelösszeg nagyságában és futamidejében található. A forgóeszköz-hitelek szinte kizárólag rövid lejáratúak, mivel ezt a vállalkozás vagy vállalat az alapanyagok beszerzésére, a gyártásra, esetleges tárolásra, szállításra és egyéb üzemi vagy gazdasági tevékenység

végrehajtására fordítja annak érdekében, hogy a bevételeit megnövelje. Külön érdemes értekezni a Széchenyi Kártyáról, mely az állam által életre hívott, vállalkozásokat segíteni hivatott, államilag támogatott finanszírozási forma. Elsősorban kis,és középvállalkozások számára alkalmazható rövidlejáratú, gyakorlatilag szabad- felhasználású hitelről van szó, mely azonnal hozzáférhető azon vállalkozások számára, melyek rendelkeznek vele. A hitelkeretet a forgalmazó kereskedelmi bank határozza meg, a minimálisan hitelkeret ötszázezer forint, míg a maximális hitelkeret 25 millió forint. Ebben az esetben nem szükséges saját erő felmutatása sem, továbbá bankkártya párosul a hitelhez, ami biztosítja a maximális rugalmasságot igénybevétele esetén. Ez fontos szempont, hiszen pont a likviditásukat javítja ez a hitelforma, mely hazánkban általános probléma kis,- és középvállalkozói szinten – elegendő

forrás hiányában. Ebben a programban részt vesz a Takarékbank Zrt. is12, ezzel közvetve az ide tartozó takarékszövetkezetek is, mint például a Szigetvári Takarékszövetkezet (valamint a Volksbank Zrt., az OTP Bank Nyrt, az MKB Bank Zrt. és az Erste Bank Zrt is, mint a Postabank jogutódja) 13 Ezzel szemben a beruházási hitelek minimum közép,- sőt sok esetben hosszútávra szólnak és olyan beruházások valósulnak meg általa, melyek a vállalkozás működését, termelékenységét, versenyképességét alapvetően és kedvezően befolyásolja. Ezekhez a hitelekhez alapos hatástanulmányokra és a vállalkozás pénzügyi teljesítményét akár több évre visszamenően mutató, valamint legalább egy évre előre tervezett könyvelésre, illetve előzetes bevételi források részletes beszámolójára van szükség, hogy a bank fel tudja reálisan mérni az esetleges kockázatokat a tőkekihelyezés szempontjából, így számolva a megfelelő kamatot ki az

ügyfélnek. Ugyanis bevett szokás a kereskedelmi bankok esetében - a vállalati ügyfelek megtartása érdekében - az ügyfélre szabott, egyéni hitelkonstrukció, mely különböző kedvezményeket tartalmazhat az leendő ügyfél számára, de főleg a bank már meglévő ügyfelei számára további hitelek nyújtásában. Ez éles ellentétben áll a lakossági hitelezés standardizált termékeivel és konstrukcióival. Továbbá fontos megjegyezni, hogy ez csak bizonyos vállalati, vállalkozási nagyság felett érvényes, melyet minden bank maga határoz meg, többnyire a vállalkozás éves bevételi nagysága, likviditása, vagyoni értékei és ezek alapján számított ráták alapján. Így a kisvállalatok és kisvállalkozások hitelezése inkább az 12 13 http://www.szigetvaritakarekhu/szechenyi kartya;20090211 http://www.kavoszhu/indexphp?id=21;20090211 - 23 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári

Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) egységesítés felé halad, így megőrizhető a költséghatékonyság elve, hiszen ebben az esetben a banknak nagyszámú ügyfele van, de az egyes nyújtott hitelösszegek viszonylag kis volumenűek a nagyobb vállalatoknak nyújtotthoz képest. Nagyobb vállalatok finanszírozása esetén gyakori a kamatkedvezmény nyújtása vagy akár eleve egyedi kamat számítása – ennek arányának megállapítására bizonyos szabad mozgásteret kap a vállalati referens, mint banki alkalmazott – továbbá a kamat,- és tőketörlesztés időbeni késleltetése, elcsúsztatása is lehetséges szerződésben foglaltak szerint, mely közvetve a vállalat adóterheit befolyásolhatja könyvelésében költségei elszámolásakor, nem is beszélve az alacsonyabb kezdeti törlesztőrészletek könnyebbségéről. Fontos és általános kitétel azonban a beruházási hitelek esetében egy bizonyos arányú önerő biztosítása,

vagy hiteloldalról tekintve a finanszírozási arány nagyságának megállapítása. A bank számára megbízható – és esetlegesen régi – vállalati ügyfelek esetében alacsonyabb lehet az önerő (ezzel párhuzamosan magasabb a finanszírozási arány), míg kockázatosabb beruházás vagy kevésbé jó pénzügyi mutatókkal rendelkező vállalkozás esetén magasabb arányú önerő esetén válhat hajlandóvá a bank finanszírozni. Érdemes még megemlíteni az úgynevezett áthidaló hiteleket vagyis a hitel kiváltását, mely során tulajdonképpen az egyik bank ( „A” bank) egy másik banktól („B” bank) megvásárolja az adott ügyfél hitelét, az „A” banknak az ügyféllel szemben fennálló összes követelése kiegyenlítésre kerül az adott hitellel kapcsolatban abból a - „B” bank által nyújtott – hitelösszegből, melyet az ügyfél felvett a másik banknál. Ekkor az ügyfél hitele szempontjából már egy másik banknak („B”

banknak) lesz adósa és esetlegesen valamivel kedvezőbb kamatmérték mellett törleszt tovább, már esetlegesen más (az eredetihez képest rövidebb vagy hosszabb) futamidő mellett és esetlegesen az eredetihez képest már más devizában. A Szigetvári Takarékszövetkezet termékprofiljában ezen általános hitelek mellett nagy szerepe van az agrárhiteleknek. Az agrárhitelek esetében három termékről beszélhetünk, melyek mindegyike szoros kapcsolatban áll az Európai Uniós és ezzel összhangban az állami támogatott agrárprogramokkal. A takarékszövetkezeten keresztül három egymástól elkülönülő program forrásait lehet igénybe venni az agrárszektornak. Az első az Agrár Fejlesztési Hitelprogram, melynek keretein belül három szegmens található: az Agrár Beruházási Hitel (itt az éves kamatteher 3 hónapos EURIBOR + legfeljebb évi 4 %), Agrár Feldolgozóipari Hitel (itt az éves kamatteher3 hónapos EURIBOR + legfeljebb évi 4 %) és a Fiatal

Agrárvállalkozói Hitel (itt az éves kamatteher 3 hónapos EURIBOR + legfeljebb évi 3,75 %). Ezen hitelből a - 24 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ingatlan építése, megvásárlása, korszerűsítése, felújítása; új gépek, berendezések, felszerelések vásárlása; immateriális javak közül a szoftverek vásárlása; a beruházáshoz kapcsolódó, aktiválható költségek a beruházás nettó költségének maximum 12 %-áig; az Európai Unió illetékes hatóságának jóváhagyását követően azok a beruházások is finanszírozhatók, amelyekhez Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) vagy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) taglaltak szerinti támogatás kerül felhasználásra. A futamidő maximum 15 év lehet, maximum 2 év türelmi idővel szerződéskötéstől számítva

és előtörlesztés esetén nem kerül sor díj felszámítására. Természetesen ügyfélként csak jó adósminősítéssel lehet ezen forrást igénybe venni, valamint követelmény az adózási pontosság betartása és a cégbíróságon történt bejegyzés is. Ezen kikötések azzal magyarázhatóak, hogy a kedvezményes kamat nyújtása állami támogatásnak minősül, így állami kritériumok is bekerülhettek a követelmények közé.14 Az agrár-hitelprogramok közül a második a Gazdahitel – Gazdakártya konstrukció, mely forgóeszköz,- és beruházási szükségletek finanszírozását célozza termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) és egyes termelők beszerzését, értékesítését, szolgáltatását nyújtó szövetkezés és egyéb gazdálkodó szervezet (BÉSZ) esetén. Ezen banki termék esetén a megítélhető hitelkeret minimum egy millió, de maximum 15 millió forint lehet, melynek futamideje a hitelszerződés keltétől számított minimum 181

nap, maximum 1,5 év, de a takarékszövetkezet az ügyfél pénzügyi és gazdálkodási helyzetének alapulvételével, egyedi hitelbírálattal határozza meg azt. A finanszírozást igénybevevők köre olyan gazdasági társaság lehet, melynél az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A mindenkori kamata ennek a konstrukciónak 3 havi BUBOR + 3 % éves szinten. 14 Valamint a harmadik agrárfinanszírozási program az Agrártámogatási Hitel 2006 volt, fajtáját tekintve az Európai Unió által finanszírozott egységes területalapú támogatások és az azokhoz kapcsolódó, 2006 évi növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatások előfinanszírozása volt, melynek a maximális hitelösszege 50 millió forint volt, a kamata 1 hónapos BUBOR + évi 3 % és a további feltételei:

futamidő a 2006 évi növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatás megkezdésének napja, végső lejárata 2007 június 30, türelmi idő nem volt, a kölcsönszerződés megkötésének legkésőbbi dátuma 2006. november 1, tőketörlesztés a futamidő végén egy összegben, előtörlesztés pedig megengedett volt előtörlesztési díj fizetése nélkül. 14 14 http://www.szigetvaritakarekhu/hitelek ;20090215 - 25 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Nagy hangsúlyt kapnak továbbá a Szigetvári Takarékszövetkezet termékskáláján az úgynevezett konstrukciós hitelek, melyek típus szerint a következők: „A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által támogatott programok • Mikrohitel-program • Széchenyi Kártya • Midihitel program • Lánchíd Faktoring program • Európa Technológiai és Felzárkóztatási Beruházási

Hitelprogram • Kis-és középvállalkozások támogatása tőkejuttatással Beruházási, fejlesztési hitelek • Projektfinanszírozó hitel • Regionális Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram • Beruházási és fejlesztési hitel • KfW deviza hitel • Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram • Hitelkonstrukció orvosoknak • Praxishitel • Phare program iskolák felújításaira • Víziközmű-társulatoknak, közművek létesítésére nyújtható beruházási hitel • Társasházi hitelek • Pályázatokhoz kapcsolódó hitelek önerő kiváltására előfinanszírozására Tőkebefektetési programok • Fejlesztési Tőkebefektetési Program • Európa Általános Tőkeprogram Energiatakarékossági/hatékonysági programok • Phare társfinanszírozású energiahatékonysági hitelkonstrukció • Energiatakarékossági Hitel Alap Mezőgazdasági vállalkozásoknak kínált konstrukciók - 26 -

és támogatás http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) • Mezőgazdasági gépberuházások finanszírozása • Agrárkorszerűsítési és vidékfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó banki szolgáltatások • Közraktárijegy-fedezet mellett nyújtott hitel • Termőföld alapú jelzáloghitel "15 2.5 Projektfinanszírozás, pályázati tanácsadás Itt az egyik legfontosabb tényező(k) az Európai Unió által fejlesztési és beruházási célokra elkülönített forrás(ok), mely(ek)et az éppen aktuális magyarországi fejlesztési tervekbe és operatív programokba illesztve, a kereskedelmi bankok közvetítésével valósulnak/valósítanak meg. A bankszolgáltatások ezen a területen igen komplex és integrált módon jelennek meg, mely jelentős, Európai Uniós és állami központi finanszírozási forrásokat von be az adott kereskedelmi

bank pénzügyi tevékenységeibe és pénzforgalmába. Szoros összefüggés – ez egyébként tipikus és logikus lépés a pénzügyi szektor szereplőinek részéről, nem egyedi esetről van szó a takarékszövetkezet esetében - mutatható ki a Szigetvári Takarékszövetkezet konstrukciós hitelei és a pályázati tanácsadással kapcsolatban nyújtott szolgáltatások között, melyek a következők: a pályázat előkészítése, pályázati profil meghatározás, pályázatfigyelés, pályázati esélyek vizsgálata, projektgenerálás, projekttervezés, finanszírozás szervezése, pályázatírás és a teljeskörű projektmenedzsment.16 Ezen tevékenységekhez a takarékszövetkezet stratégia partnereket foglalkoztat, melyek az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt., mint menedzsment tanácsadó vállalat és az MSB Consult Kft, mint a régió meghatározó pályázati tanácsadója. Így a Szigetvári Takarékszövetkezet az ügyfél számára az Európai

Uniós pályázatok igénybevételét megkönnyítő komplex tanácsadói és finanszírozási szolgáltatást képes biztosítani. Az együttműködés keretében a takarékszövetkezeten keresztül a következő szolgáltatások érhetők el: tájékoztatás a pályázati lehetőségekről, pályázati lehetőségek felkutatása a tervezett beruházások finanszírozásához, a pályázathoz szükséges önrész finanszírozása, a pályázathoz szükséges bankgarancia kiadása, a beruházás előkészítése, a pályázati dokumentáció elkészítése, a pályázat megvalósításához szükséges támogatások előfinanszírozása, a nyertes pályázat projektmenedzsmentje, teljes körű lebonyolítás. 16 15 16 http://www.szigetvaritakarekhu/hitelek ;20081019 http://www.szigetvaritakarekhu/palyazati tanacsadas ;20081021 - 27 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész

Péter) 2.6 Készpénzforgalom, számlapénz teremtés; deviza,- valutakezelés A pénzforgalmi szolgáltatás elsősorban nem más, mint a pénzforgalmi számlavezetés, fizetési megbízások teljesítése, nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítása. Ugyanakkor a napi készpénzforgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében a bankok bankfiókjaiban nagy mennyiségű készpénz áll rendelkezésre, melynek a költségeit – ide értve az őrzést és a biztonsági előírások és eljárások alkalmazását, valamint a szállítást is – a bank beépíti működési költségei közé, működési költségeit pedig szolgáltatásainak árába. Technikai hátterét tekintve a valutát – függetlenül a valutanemtől és ideértve a magyar forintot is – a bank a Magyar Nemzeti Banktól veszi meg és a felesleges valutamennyiséget neki adja el. A bankok egyébként fenntartanak egy bizonyos mértékű árfolyamrést az általuk forgalmazott valuta,- és

devizaárfolyamok között, ez is a valuta költségeire vezethető vissza, hiszen gazdaságosabb és olcsóbb számlapénz formában kezelni a különböző pénznemeket. A kereskedelmi bankoknak továbbá lehetőségük van számlapénz teremtésére. Ez úgy válik lehetővé, hogy elektronikus nyilvántartásban szerepel minden ügyfél számlája (hitel,megtakarítási vagy folyószámlája) és a bank ezen számlán összegszerű jóváírásokat és/vagy levonásokat végez. Az itt nyilvántartott devizaösszeg egyenértékű a megfelelő valutanemmel Abban az esetben, amikor egy összeg jóváírásra kerül az ügyfél számláján, már meg is teremtette a bank a számlapénzt, amely beváltható valutára, valamint átváltható más valutára, devizára és alkalmas egyéb termékek és szolgáltatások vásárlására, kifizetésére. Ezt egyébként nagyban megkönnyíti, ha az adott számlához bankkártya vagy hitelkártya kapcsolódik. A kereskedelmi bank így

hozzájárul a pénzforgalom alakulásához is, hiszen ha kedvező feltételeket kínál betétekre, akkor azzal pénzt von ki a gazdasági forgásból, míg ha kedvező hiteleket kínál, akkor pénzt juttat a gazdasági körforgásba annak függvényében, hogy meglévő és új ügyfelei milyen mértékben veszik igénybe ezeket a pénzügyi szolgáltatásokat. Fontos továbbá megemlíteni az egyéb készpénz-helyettesítő fizetőeszközöket, melyekkel az elektronikus fizetési eszközök mellett (bankkártya, hitelkártya) a bank foglalkozhat. Ez lehet csekk vagy egyéb dolog, mely a birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a bankkal szemben fennálló valamely követelésével rendelkezzen, készpénzt vegyen fel a bank terhére, vagy szolgáltatások, áruk ellenértékét kiegyenlítse. Kizárólag az számít készpénz-helyettesítő fizetőeszköznek, mely készpénz felvételére ad lehetőséget és nem kizárólag jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéb

vállalkozási forma áruja szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. 17 17 http://www2.pmgovhu/web/homensf/portalarticles/AEA25A5593CF2A62C1256E5500428369?OpenDocument,20081023 - 28 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) A csekk pedig nem más, mint egy papír alapú, készpénz-helyettesítő fizetőeszköz, melynek formai és alaki követelményei vannak, bankoknál és egyéb pénzügyi intézményeknél beváltható, van kedvezményezettje és van kötelezettje, akinek a számlájáról levonásra kerül a csekken szereplő összeg, a csekk beváltása esetén. Egyébiránt a külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében és/vagy külföldi fizetési eszköz adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében szintén a végezhető a bank által meghatározott árfolyamon. A törvényi szabályozás az

árfolyamok meghatározása esetén a Magyar Nemzeti Bank által közölt és meghirdetett mindenkori árfolyamokat teszi mérvadónak. A pénzváltás kapcsán tisztázni szükséges az árfolyam, árfolyamjegyzés fogalmát. Árfolyam egy ország vagy ország-csoport valutája/devizája valamely egységének (1, 100, 1000) egy másik ország vagy ország-csoport pénzegységében kifejezett ára. Árfolyamjegyzés valamely valuta/deviza pénzpiaci árának egy meghatározott időpontban történő rögzítése. 2001 május 3-án az MNB - a kormány egyetértésével - döntött a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről. Ennek nyomán a forint árfolyama ettől a naptól kezdve az euróval szemben megszabott központi árfolyamtól 15%-kal térhet el mindkét irányban a korábbi 2,25%-kal szemben. Az MNB - a kormány egyetértésével - 2001 október 1-jei hatállyal megszüntette a forint csúszó leértékelését és a sáv közepét 276,10 forint/euró értékben

rögzítette.18 Az MNB a hivatalos devizaárfolyamokat hétfõn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken - kivéve ha ezek nem munkanapok - állapítja meg. Az árfolyamokat a következõ árfolyamok közzétételéig kell érvényesnek tekinteni. A megjelölt napokon délelõtt 11 órakor kerül sor az árfolyamok megállapítására. A tíz legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató belföldi hitelintézet által közölt EUR/HUF árfolyamadatokból a legmagasabb és legalacsonyabb 2-2 érték elhagyásával számított súlyozatlan számtani átlag képezi az aznapi EUR/HUF hivatalos devizaárfolyamát. Az USD/HUF hivatalos devizaárfolyam meghatározása az EUR/HUF és az EUR/USD keresztárfolyam alapján történik. A további devizák árfolyamait a számított USD/HUF és a nemzetközi devizapiacon kialakult 11 órakor fixált keresztárfolyamok alapján állapítja meg.19 A 297/2001 Kormányrendelet nem írja elő sem az árfolyamok időbeli, sem térbeli

érvényességét, ami azt jelenti, hogy a hitelintézet saját hatáskörben, ügynöke az ügynöki szerződésben foglaltak szerint az egységes árfolyamjegyzési rendszertől eltérhet, azaz az árfolyamok a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyobb keresztárfolyam mozgások figyelembevételével naponta akár többször is változtathatók, ha a változtatások banktechnikai feltételei adottak, az árfolyamok periodikus (naponkénti, hetenkénti, stb.) változtatása nem kötelező, egy adott 18 Dr.Szegő Márta cikke Forint-történelem: az euró az egyetlen kiút címmel megjelent 2006 május 17 06:10:47-kor a http://www.privatbankarhu/html/cikk/cikkphp?kommentar=14091 – honlapon;2009,0302 19 297/2001. Kormányrendelet - 29 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) átváltó helynél egységenként (területenként) eltérő árfolyamokat is meg lehet

állapítani, azonban egyértelműen meg kell határozni az árfolyam megállapításáért felelős szervezeti egységek, illetve személyek körét. Azonos üzlethelyiségben (irodában, pénztárban) egyszerre működő több pénztárfülkében ugyanazokkal a vételi (és eladási) árfolyamokkal lehet csak dolgozni. 19 2.7 Értékpapír kibocsátás Evvel a szolgáltatással kapcsolatban érdemes előbb néhány fogalmat és meghatározást tisztázni az értékpapírok kibocsátásáról és forgalmazásáról szóló - a 2005. évi LXII számú törvénnyel 2007.évi LII törvénnyel és módosított - 2001 évi CXX törvényt alapul véve Az értékpapír kibocsátója az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Az értékpapír forgalmazója az értékpapír kibocsátásban közreműködő befektetési szolgáltató, míg a befektető az a

személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Az értékpapírok kibocsátása történhet nyilvánosan vagy zártkörűen. Az értékpapírok - a fent említett törvénnyel összhangban - nyilvános vagy zártkörű kibocsátását szabályozó irányelvek csak a sorozatban kibocsátható értékpapírokra vonatkoznak, vagyis ha a kibocsátás során egyszerre nagy mennyiségű, valamint nagy össznévértékű értékpapírt dobnak a piacra. Ezek a következő értékpapírok lehetnek: kötvény, kincstárjegy, részvény, letéti jegy, jelzáloglevél, és a befektetési jegy.20 Az értékpapírok nyilvános kibocsátásának és forgalomba hozatalának a feltételei a következők: Forgalmazó megbízása, mely nem más, mint az értékpapír

nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó köteles befektetési szolgáltatót megbízni, kivéve, ha az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba; ha a hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba; vagy ha a külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját saját fióktelepe segítségével hozza forgalomba. Továbbá minden értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén a kibocsátó köteles tájékoztatót közzétenni. A tájékoztató funkciója nem más, a kibocsátó, a jegyzési garanciavállaló és a kezes piaci, 20 2001. évi CXX törvény a tőkepiacról – Magyar Közlöny, 2001/154 - 30 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) gazdasági, pénzügyi, jogi

helyzetére – és azok várható alakulására - valamint a kibocsátandó értékpapírra vonatkozó minden olyan adatnak a közlése, amely alkalmassá teszi befektetőt megalapozott döntés meghozatalára a kibocsátásra kerülő értékpapír jegyzését illetően. Abban az esetben, ha befektetési szempontból az értékpapír forgalomba hozatala a szokásosnál nagyobb kockázatot hordoz magában – jellemzően ha a kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik és végez valamilyen gazdasági tevékenységet, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege így már meghaladja saját tőkéjének összegét – azt a tájékoztató elején, figyelemfelkeltő módon fel kell tüntetni. A tájékoztatóban közölt adatoknak, a közölt adatok csoportosításának, egyéb állításoknak és elemzéseknek a valóságnak megfelelőnek kell lennie, nem hallgathat el a befektetői döntés

meghozatalához fontos tényt és nem közölhet félrevezető adatot. Továbbá az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó, az értékpapírban foglalt jogokért kezességet vállaló személy tehető felelőssé. Az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, valamint az összefoglaló esetleges fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért, amennyiben az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel. Ezen felelősségek a közzétételtől számított öt éven át fennállnak, noha a tájékoztató tizenkét hónapig érvényes. A tájékoztatóval kapcsolatban a forgalomba hozatal kezdetét megelőzően legalább hat munkanappal közzé kell tenni egy országos terjesztésű napilapban, vagy a kibocsátó és - ha van - a

forgalmazó honlapján, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapján, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy a Pénzügyi és Szervezetek Állami Felügyelete honlapján és valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának a következő feltétele a nyilvános ajánlattétel, melyben a kibocsátó – a tájékoztatón felül - megteszi a befektetők felé az értékpapírra vonatkozó ajánlatát. Ez tulajdonképpen egy - egyedileg előre meg nem határozható befektetők részére közzétett - értékesítési ajánlat, amely megfelelő és elegendő információt tartalmaz az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról, hogy mindennek tükrében lehetővé váljon a befektető számára az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala. A

forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát írásban, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában kell rögzíteni és kizárólag így érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt is, - 31 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) hogy a befektető ezen nyilatkozatát a tájékoztatóban foglaltak ismeretében tette meg. Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén továbbá a nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír-számla vezetésére szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatban továbbá fontos kiemelni, hogy semmisnek minősül az

értékpapír jegyzése, illetve annak adásvételére kötött szerződés, amennyiben az értékpapírt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett tájékoztató és nyilvános ajánlattétel hiányzik, valamint abban az esetben is semmisnek tekintendő ha befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. A feltételhez kötött forgalomba hozatal szintén semmisnek minősül Ezekben az esetekben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, és a forgalmazó egyetemlegesen felel. 20 Ugyanakkor az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül, ha az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból; ha az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az

ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget. Továbbá ha az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel; ha az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel. (A minősített befektetők – a teljesség igénye nélkül - nem mások, mint a pénzügyi piacokon működő - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett - jogi személyek, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, biztosítók, befektetési alapok, befektetési alapkezelő társaságok, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíj-pénztárak, portfoliókezelők, árutőzsdei szolgáltatók. Továbbá minden olyan jogi személy, amelynek kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történő

befektetés, valamint nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek.) 20 Az értékpapírok zártkörű kibocsátásának és forgalomba hozatalának a feltételei pedig a következők: Ebben az esetben is kötelező befektetési szolgáltató - mint forgalmazó - igénybevétele hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása esetén. Ez alól kivételt képez, ha hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve - 32 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt, valamint ha a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját maga hozza forgalomba saját kibocsátású értékpapírját saját fióktelepe útján. Zártkörű forgalomba hozatal

esetén is van tájékoztatási kötelezettség. Ez ugyanakkor kimerül abban, hogy a forgalomba hozatal során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani minden befektető számára ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről megalapozott megítéléshez szükséges információkat. Továbbá a zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát. Ebben az esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé ugyanakkor olyan jellegű bejelentési kötelezettség áll fenn, melyben az értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát köteles a kibocsátó a Felügyeletnek bejelenteni a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül. Semmisnek tekintendő ugyanakkor az értékpapír

adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel. 20 A fent részletesen – ám korántsem a teljesség igényével – taglalt megkötések is jól érzékeltetik az ebben a pénzügyi szektorban való részvétel bonyolultságát. Ugyanakkor a bankok számára mind kibocsátóként, mind forgalmazóként – esetleg egyéb formai követelmények nyújtásának és törvény szerinti szolgáltatásának a befektetőktől való átvállalásával - részt venni ezen szegmensben meglehetősen profitábilis. Különösen, figyelembe véve egyaránt a forgalomba kerülő termék likviditásának magas fokát, a forgalmazásból járó forgalmi jutalékot, a forgalomba kerülő termék általában tetemes

összértékét, vagy akár a kibocsátóként ebből származó bevételi forrást - mely így újra befektethető, kihelyezhető hitel formájában. Itt – elsősorban bankkötvények, jelzáloglevelek, letéti,- és befektetési jegyek kibocsátása esetében - különösen nagy jelentőséggel bír az a kamatrés – úgynevezett spread – mely a bankok hitelkamatai és betéti kamatai között áll fenn (amint azt részletesen látható is az 3. ábrán) A kibocsátott értékpapírok – beválthatóságuk szempontjából lehetnek nyílt,- és zártvégű értékpapírok. A zártvégű értékpapírok esetében a futamidő lejárta előtt nem válthatók vissza, míg a nyíltvégű értékpapír esetében a beválthatóság bizonyos feltételekkel biztosított. Fontos tulajdonsága az értékpapír formában bevont forrásoknak, hogy a meghatározott - 33 - lejáratig áll a bank rendelkezésére, http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése

Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) következésképpen jobban tervezhető a visszafizetés ütemezése, hiszen – szemben a betétekkel – a kötvény mindenkori tulajdonosa a banktól kizárólag a kötvény lejártakor juthat a tőkéjéhez. Ez alól kivétel az az eset, ha a kibocsátó bank külön kötelezettséget nem vállal magára nézve a lejárat előtti kifizetésre – ez kiköthető, mint opció. Ugyanakkor ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kötvény mindenkori tulajdonosa – a kötvény lejárata előtt hozzájusson a kötvényben lekötött pénzösszeghez, hiszen eladhatja azt a mindenkori kötvénypiaci árfolyamoknak a figyelembevételével és a lejárat időbeni távolságának a függvényében, a lejáratkori érték jelenértékének kiszámításával, diszkontálásával, tehát szabadon forgatható értékpapír. Az imént tárgyaltakkal összhangban tehát a banki kötvény nem más,

mint a bank által forrásgyűjtési célból kibocsátott kötvény, mely értékpapírnak minősül és kibocsátását a fent említett 1996/ CXI. törvény és a 2001/ CXX törvény szabályozza, kibocsátását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi. További tulajdonsága, hogy lehet névre, illetve bemutatóra szóló is. A banki kötvénytulajdonosokra ugyanakkor nem az Országos Betétbiztosítási Alap – vagyis az OBA -, hanem a Befektetővédelmi Alap – vagyis a BEVA – garanciája vonatkozik biztosítékként a befektetett vagyonra.21 Fontos tényező evvel kapcsolatban az, hogy ez utóbbi alap nem mindig rendelkezik a követelések kielégítéséhez szükséges volumenű likvid eszközzel, így az esetleges kártérítési folyamat jóval nehézkesebb és hosszabb lehet, mint az OBA esetében. Ezen kötvények ugyanakkor előnyös befektetési alternatívaként szolgálhatnak, hiszen hozamuk a hitelintézetek által kínált akciós betéti

kamatoknál is rendszerint magasabb – erre volt példa többek között már 2004 első negyedévében, de ez volt jellemző a 2008-as év második felére is, illetve 2009. év elejére -, kockázat szempontjából pedig biztonságos befektetésnek tekinthető. Ez a megfelelő befektetési alternatíva, melynek hozama egyaránt a banki kamatok és az állampapír-piaci kamatok felett teljesít, de kevésbé kockázatos, mint a részvénypiaci termékek. A banki kötvények hozama alapvetően a BUBOR-hoz - a három hónapos budapesti bankközi forinthitel-kamatláb - igazodik. A letéti jegy egy kötvényszerű, hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló értékpapír, melyre a 287/2001. Kormányrendelet hatálya és szabályai vonatkoznak Lényegét tekintve a kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az ebben megjelölt és részére befizetett pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint magát a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának a megjelölt

időben és módon megfizeti, ugyanakkor a futamideje maximum a kibocsátástól számított három évig terjedhet, valamint beváltását a kibocsátástól számított egy éven belül meg kell kezdeni. Kizárólag az a dokumentum minősül letéti jegynek, mely 21 http://www.bvahu/indexphp?WG NODE=WebOldal&WG PARENTOID=PAFf95f93fd6c193e685&WG OID=PAGf9b0fb7 68c79bdc59;2009.0302 - 34 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) tartalmazza a kibocsátó megnevezését; a letéti jegy névértékét, értékpapírkódját és sorszámát; a kamatfeltételeket - és esetlegesen törlesztési feltételeket; a letéti jegy kiállításának a helyét és napját; valamint a kibocsátó aláírását. A fentiek a dematerializált letéti jegyre is irányadóak, de a kibocsátót a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell

feltüntetni. A dematerializált letéti jegy az aláírás helyett az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza. Ezen letéti jegyeknél a tulajdonos azonosító adatait az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok természetes személy esetén családi és utónév, előző név, nők esetében leánykori családi és utónév is, lakcím, születési hely, idő, állampolgárság, anyja leánykori családi és utóneve, az azonosító okmányának típusa és száma, valamint az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezése és betűjele. Külföldi természetes személy esetében a fent említett adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási hely. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnél név, rövidített név, székhelyének, fióktelepének címe, főtevékenysége, azonosító okiratának száma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,

a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok. A letéti jeggyel kapcsolatos a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok. A nyomdai úton előállított letéti jegynek tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait is. Ezek a következők: természetes személy esetén a név, a születési hely és a születési idő, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél a név, a székhely, a cégjegyzék- vagy a nyilvántartási szám. Az az okirat vagy adat, amelyből a fenti kötelező tartalmi kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül letéti jegynek. A letéti jegy kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank, illetve az arra jogosult magyar székhelyű kereskedelmi bankok. A letéti jeggyel kapcsolatos követelés - a banki kötvénytől eltérően – a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el, a kötvényen alapuló követelés azonban nem évül el, így

elméletben a kötvény a lejáratot követően bármikor beváltható. Fontos kitétel azonban a befektetett tőkét illetően, hogy a letéti jegyek és bankkötvények közül kizárólag a 2003. január 1-je után kibocsátottak biztosítottak. 22 A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló értékpapírforma, néhány eltéréssel: rövidlejáratú, csak bemutatóra szóló lehet, csak fix címletekben váltható, így a megtakarításhoz hozzátenni, vagy abból elvenni nem lehet – likviditását forgalomképessége biztosítja. A Szigetvári Takarékszövetkezet nem forgalmaz saját kibocsátású kötvényeket, ugyanakkor a Takarékbank Zrt. által kibocsátott kötvényeket forgalmazza fiókhálózatában, 22 287/2001. Kormányrendelet - 35 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) melynek bevételeiből részt kap a közvetítésért cserébe (valamint

mint egyik részvényese/tulajdonosa a banknak részt kap az év végén esetlegesen kifizetésre kerülő osztalékokból - melyet a nyereségből fizethet ki a bank, ami az árbevétel függvénye.) A forgalmazott kötvények között van fix kamatozású - mint a Made In Hungária Kötvény, mely évi 11% kamatot fizet23 – de túlnyomó többségében indexált kamatozású kötvényeket bocsátott ki a bank. Az indexált kamatozás nem más, mint a kötvény mögöttes termékének a teljesítményétől, hozamától függővé tenni az ügyfelek számára a kifizetésre kerülő kamat nagyságát. A kötvények futamideje - a kamatozástól függetlenül – kivétel nélkül 2-3 év; ahhoz, hogy jegyzésük érvényes legyen, a minimális jegyzési mennyiség száz,- kétszáz millió forint összértékben meg kell, hogy történjen – ez kötvénytől függő; maximális jegyzési mennyiség kettő,- három, illetve négy milliárd forint összértékben van meghatározva

a jegyzéstől függően – de ez a maximum itt minden esetben a meghirdetett össznévérték. A bankkötvények névértéke tízezer forint. Kivétel nélkül minden forgalmazott kötvénynek a pénzneme forint, holott az indexáltak esetében a mögöttes termék általában nyugat-európai vagy más fejlett gazdasági térség tőzsdeindexe. Következő indexek lettek alapul véve, mint mögöttes termék: EUROSTOXX50 – ez nem más, mint a nyugat-európai részvénypiacnak kapitalizáció-súlyozású részvénypiaci indexe, az első ötven legnagyobb kapitalizációjú vállalat árfolyamnyereségét tekintve (A kötvények meghirdetésekor – melyeknek ez áll a hátterében -, azaz 2007. márciusában többek között a Societe Generale, az SAP AG, A L’OREAL, a FORTIS, a Danone, a DaimlerChrysler AG, az Unicredito Italiano Spa., stb álltak az első ötvenben, mint befolyásoló tényezők). Ezen indexen kívül mögöttes termékek továbbá a következő indexek a DAX

Global BRIC, a S&P500, a Dow Jones Global Titans – ez a Titán Kötvénynek; vagy a HSCEI, NIKKEI 225, NIFTY indexek egyenlő arányban a Turbó Kötvénynek. Van olyan kötvény is – a Kamatszüret Kötvény, illetve a Mézeskalács Kötvény-, mely mögött nyugat-európai és egyesült államokbeli blue-chip részvények vannak portfolióba építve. Többek között olyanok, mint a Lockhead Martin, McDonald’s, Phillips Elctronics NV, IBM, Colgate, Allianz AG, American Express, Time Warner. A most aktuálisan forgalomban lévő kötvények tíz,- és tizenöt milliárd forintos keretösszegű kötvényprogramok keretében lettek meghirdetve. Mindezeken túlmenően a Mikulás Kötvény visszahívásra került tekintettel arra, hogy – a közlemény szerint – az első, év végi kamatfizetés nulla százalék lett, mivel a mögöttes részvények közül háromnak is túlzottan nagy volt a volatilitása és árfolyam-ingadozásuk sértette az előre meghatározott 25

százalékos küszöbértéket a portfolió belül. Továbbá ebben az esetben a bank felajánlotta – a befektetők 23 http://www.szigetvaritakarekhu/akciok;20090407 - 36 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) érdekeit figyelemmel tartva – a kötvények visszavásárlásának egyszeri lehetőségét közel hét százalékos hozam realizálásával az ügyfeleknek, vagy a kötvények másik fajtájúra való beváltását. 24 A befektetési jegyeket tekintve van lehetőség ilyen termék jegyzésére az ügyfél számára a Takarék Alapkezelő Zrt.-n – mint befektetési alapkezelőn – és a Takarékbank Zrtn – mint vezető forgalmazón – keresztül A forgalmazott befektetési jegyek a Takarékinvest Likviditási Befektetési Alap jegyei, melyek alapegységenként egy forint névértékűek és dematerializált formában kerültek kibocsátásra. Maga az alap

határozatlan futamidejű, nyíltvégű, nyilvános befektetési alap. Az alap kizárólag forintban denominált eszközökbe fektetheti, kizárólag a magyarországi pénz,- és tőkepiacokon. Ebből következik, hogy nincs közvetlen nemzetközi kitettsége az alapnak. Maga az alap a befektetési politikájával összhangban a legalább hetven százalékos, de legfeljebb kilencven százalékos tőkerészt köteles betétekbe elhelyezni, mely tenderkiírás keretein belül valósul meg. A mindenkori törvényi előírásokat figyelembe véve ezt a tőkerészt az alap három hónapnál nem hosszabb futamidejű betétekbe fekteti. A fennmaradó maximum harminc százalékos részt pedig három hónapnál tovább nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe, magyar államkötvényekbe, továbbá a Magyar Nemzeti Bank kötvényeibe és/vagy overnight bankközi betétekbe helyezi el.25 Ezen kívül a következő befektetési alapok forgalmazásával,

értékesítésével foglalkozik a Takarékbank és közvetve a Szigetvári Takarékszövetkezet: Dinamikus Alap, Offenzív Alap, Konzervatív Alap, Kiegyensúlyozott Alap, Magyar Vegyes Alap, Közép-Kelet-Európai részvényalap, Takarék Állampapír Alap, Uniglobal Részvényalap, stb. A főbb előnyei és tulajdonságai ezen termékeknek, hogy az Alap konstrukciójával összefüggésben időt és költséget szeretne megtakarítani a közép-keleteurópai régió részvénypiaci folyamatok figyelemmel kísérésében. Ezáltal befektetéseinek kezelésével kapcsolatban tőkepiaci fellendülés esetén részesedni szeretne a mögöttes pénzügyi portfolió kínálta részvénypiaci hozamokból a bankbetéteknél, az inflációnál és az állampapíroknál magasabb hozamot szeretne elérni már a legalább javasolt 2 éves időtávon a magasabb hozam reményében, magasabb kockázatot is vállal a befektetéshez, bármikor hozzá szeretne jutni pénzéhez, védelmet

szeretne a forint gyengülése ellen. 25 24 25 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index befektetesphp?id=137;20090417 http://1.111/bmi/wwwtakarekinvesthu/takinvest alapokphp;2009 0417 - 37 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 2.8 Befektetési banki szolgáltatások A bankok a klasszikus funkcióik mellett a pénzügyi piacokon kifejtett tevékenységük egyre nagyobb figyelmet érdemelnek, ugyanis egyre nagyobb szerepet játszanak - Európában már korábban is így volt köszönhetően a tradicionálisan kialakult univerzális jellegnek, míg a világ más részein, különösen az Egyesült Államok esetén pedig az utóbbi időben a kereskedelmi és befektetési banki funkciókat különválasztó szabályozás vége óta. Ez azt jelenti, hogy a forrásközvetítés más síkjain is megjelennek, és hitelnyújtás helyett kötvényeket, részvényeket jegyeznek le,

illetve segítenek értékesíteni. Aktívan részt vesznek az értékpapírok másodlagos kereskedelmében, és hatalmas saját portfoliót kezelnek. A bankok az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt helyeztek a tőkepiaci, kockázatkezelési, tanácsadói, vagyonkezelői funkciók erősítésére, és előtérbe kerültek a díjgeneráló üzletek, amelyek úgy biztosítanak bevétel-növekedést, hogy közben nem, vagy lényegesen kisebb mértékben igényelnek tőkét, mint a hitelezés. A bankok saját leányvállalataikon és a vállalati központon keresztül, mint a pénzügyi centrumok banki, befektetési banki és biztosítási szolgáltatásokat is nyújtanak, akár több száz terméket létrehozva a különböző variációk felhasználásával. Meglehetősen szövevényes a tevékenységek és a vállalt kockázatok sora, ráadásul ezeket a tevékenységeket a szereplők többsége nemzetközi, sőt globális szinten űzi – figyelembe véve azt, hogy így növelhető a

hatékonyság és a profit nagysága. A hatékonyság, a jövedelmezőség és a kockázatkezeléssel szembeni részvényesi elvárások illetve az erre szakosodott specialisták - mint ezen piaci szereplők résztvevőinek - továbbra is erős versenye megkövetelték a megfelelő hangsúlyok kialakítását. A technológiai fejlődés által támasztott kihívások és lehetőségek az ilyen pénzügyi szereplőktől is saját maguk piaci pozícionálását kívánta meg. Tulajdonképpen a befektetési bankok - más néven investment bankok vagy merchant bankok – saját maguk nem fektetnek be cégekbe, értékpapírokba - vagy legalábbis nem hosszútávon, hanem inkább, mintegy átáramoltatják magukon – tehát ily módon első sorban közvetítik - a pénzt, valamint a tőkét – a források futamidejétől függően. Szerepük ezen bankoknak elsősorban a hosszúlejáratú források közvetítése: részvények és kötvények kibocsátásának szervezése és adásvétele

saját számlára vagy az ügyfeleik megbízásainak megfelelően. „Továbbá fontos - a tendenciákat figyelembe véve döntő – szerepük van a vállalati átalakulások, mint például a felvásárlások (acquisitions), összeolvadások (mergers, fusions), részek értékesítése átszervezések szervezése (outsource) és a tanácsadás az ilyen ügyfeleknek. (Ha az értékpapírcégek nem rendelkeznek befektetési banki engedéllyel - 38 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) valamint ennek megfelelő szervezettel, akkor csak értékpapírok kereskedésével foglalkoznak - illetve a forgalomba hozatalokban azok értékesítésével is. Attól függően, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak lehetnek teljeskörű kiszolgálói ügyfeleiknek (full service), illetve diszkontbrókerek. Az utóbbiak gyors növekedése az elmúlt években a pénzügyi piaci termékek

standardizálódása és tömegszerűvé válása miatt gyorsult fel. Az értékpapírkereskedelem egy sajátos régi formája a specialista vagy árjegyző, amely vételi és eladási árakat jegyez értékpapírokra, és azon üzletel a piac többi résztvevőjével, vagyis nem ügynökként dolgozik. Napjainkig ez a rendszer érvényes a világ egyik legnagyobb tőzsdéjére, a New York-i tőzsdére (NYSE)). A befektetési bankokra és az univerzális bankok befektetési szolgáltatásaira is egyre jellemzőbb tehát, hogy kiszélesítik tevékenységüket: a nagykereskedők kiskereskedelmi jelleget öltenek, a növekedés és a hatékonyság növelése érdekében pedig összeolvadások és felvásárlások alakítják át a szektort. Néhány ilyen cégszintű változás jól kiemelhető az elmúlt időszak főbb piaci változásait figyelve. Az SG Warburg a svájci UBS csoportnak, a Morgan Grenfell a Deutsche Banknak, a Schroders a Citigroup csoportnak, míg a Flemings

például a JP Morgan-nek a részévé vált. Egyedül a Rotschild ház működik változatlanul családi tulajdonban az Egyesült Államokban. Hasonló folyamatok zajlottak Európában és Észak-Amerikában is, de jól látható az utóbbi esetében, hogy elsősorban a kiegészítő tevékenységi területekre való bejutás volt a felvásárlások célja. A Citigroup részévé vált a Salomon Smith Barney befektetési bank, összeolvadt a Morgan Stanley befektetési bank és a magánügyfeleket kiszolgáló Dean Witter brókercég. Európában összeolvadt a két svájci bank, az SBC és az UBS, az Allianz biztosító pedig megvette a Dresdner Bankot, és sorra olvadnak össze a francia bankok is.”26 Ebből az általános bevezetőből is - a befektetési szolgáltatásokat illetően – jól megfigyelhetőek az alapvető viszonyok és a szektor infrastruktúrája. Az ide vonatkozó termékeket illetően a Takarékbank termékeit bemutatva könnyebb képet kapni a hazai

befektetési banki szolgáltatásokról. Mindenek előtt kiemelendő, hogy ezen termékek a Szigetvári Takarékszövetkezet kiegészítő termékeiként jelennek meg a takarékszövetkezet kínálatában, a TakarékInvest-en keresztül. Ez nem más, mint a Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a takarékszövetkezetek befektetési szolgáltatásainak összefoglaló megnevezése. Technikailag a Szigetvári Takarékszövetkezeten keresztül úgy oldható meg az ügyfél befektetési megbízása, hogy az ügyfelek megbízásait és elszámolásait napi szinten kommunikálja le a Szigetvári Takarékszövetkezet az adott befektetési osztállyal vagy a konkrét üzletkötővel a TakarékInvestnél/Takarékbanknál, így a napi árfolyam26 Jaksity György cikke A pénz nyugtalan természete címmel 2009.0417 http://www.mindentudashu/jaksity/20030929jaksity20html?pIdx=9;20090418 - 39 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári

Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) ingadozásokból fakadó hozam kihasználására nem kimondottan alkalmas. (Itt célszerű megoldás lehet közvetlenül a Takarékbanknál számlát nyitni, amennyiben napon belüli, gyors reagálásra van igény.) Az értékpapír-kereskedelmi termékei a Takarékbanknak tehát az állampapír forgalmazás; a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett és BÉT-en kívüli részvényekkel (OTC-papírok) való kereskedelem; egyéb részvénykereskedelem a Deutsche Börse-n (német tőzsde); tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős és opciós kereskedelem és befektetési jegyek forgalmazása az ügyfelek számára. A Takarékbank Zrt ugyanakkor aktív résztvevője az állampapírok elsődleges, mind pedig a másodlagos piacának. Ebből következően új kibocsátású államkötvények és diszkont kincstárjegyek aukciójára is lehet megbízást adni náluk. Emellett az állampapírok másodpiaci forgalma

is biztosított, a bank üzletkötői folyamatosan jegyeznek kétoldalú árakat, így az adott állampapír lejárata előtt bármikor értékesíthetők az ügyfelek papírjai, illetve megvásárolhatóak a már régebben kibocsátott sorozatok állampapírjai is. A Takarékbank elsődleges forgalmazói jogosultságokkal bír, tehát ügyfelei egy meghatározott összeg fölött közvetlenül az állampapír-kibocsátási aukciók során vásárolhatnak államkötvényeket. „A részvényekkel kapcsolatos megbízásokat illetően a Budapesti Értéktőzsde tagjaként a bank valamennyi tőzsdén jegyzett értékpapírra vételi és eladási megbízást vesz fel. Limitáras és piaci áras megbízásokat vesznek fel - limitáras megbízás esetén a megbízó által meghatározott küszöbárnál kedvezőtlenebb feltételek mellett nem kerül teljesítésre a megbízás, míg piaci áras megbízás esetén az ártól függetlenül még aznap teljesítésre kerül. A megbízás az

on-line rendszernek köszönhetően rövid időn belül bekerül a bank központi rendszerébe, ahonnan az az azonosítást illetve a fedezetvizsgálatot követően továbbításra kerül a tőzsdei kereskedési rendszerbe, a BÉT számítógépes kereskedelmi rendszerébe (MMTS, ez a rendszer teszi lehetővé Magyarországon a távkereskedést). A határidős és opciós kereskedelmet illetően a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett valamennyi szabványosított határidős kontraktusra felvesz megbízást a Takarékbank, amelyek ugyancsak azonnal bekerülnek a tőzsdei kereskedési rendszerbe. Igény szerint - és folyamatos tanácsadás mellett - mind a spekulációs, mind a fedezeti, mind pedig az arbitrázs ügyletek elérhetőek. Ezen termékcsoport üzletkötési feltétele viszont az úgynevezett "Tőzsdei szabványosított származékos ügyletekre vonatkozó bizományosi keretszerződés" megkötése valamint a kapcsolódó "Kockázat feltáró

nyilatkozat" aláírása. Továbbá a Takarékbank Zrt a Deutsche Börse tagjaként valamennyi ezen a tőzsdén jegyzett értékpapírra vételi és eladási megbízást - 40 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) képes teljesíteni. Limitáras és piaci áras megbízások egyaránt teljesíthetők és – akárcsak a BÉT-en forgalmazott papírok esetében - az on-line rendszernek köszönhetően rövid időn belül bekerül a bank központi rendszerébe a megbízás, ahonnan az az azonosítást illetve a fedezetvizsgálatot követően továbbításra kerül a tőzsdei kereskedési rendszerbe, ahonnan továbbításra kerül a német tőzsdei kereskedési rendszerbe, XETRA-ba.”27 Portfolió,- és vagyonkezelési tevékenység igénye esetén a Takarék Alapkezelő Zrt. az stratégiai partnere a Szigetvári Takarékszövetkezetnek, mely ezt, mint kiegészítő

tevékenységet nyújtja az ügyfél számára az alapkezelő által – a Szigetvári Takarékszövetkezet tulajdonképpen közvetítő szerepet tölt be ebben az esetben. Lehetőség van továbbá számos strukturált kötvénybe való befektetésre – ezek a II./7 fejezetben már kifejtett tulajdonságokkal bíró bankkötvények. A fontosabb - aktuálisan forgalomban lévő - ilyen jellegű kötvények a Főnix Kötvény, Alpha Kötvény, Gazda Kötvény, Kamatszüret Kötvény, Kikelet Kötvény, Made In Hungária Kötvény, Mézeskalács Kötvény, Rally Kötvény, Titán Kötvény, Turbó Kötvény, Mikulás Kötvény, Tavasz Kötvény, Nyár Kötvény, Ősz Kötvény, Tél Kötvény (Az ezen kötvényekhez kapcsolódó feltételek a II./7 fejezetben szintén részletesebben kifejtésre kerültek) 28 Ezen felül fix kamatozású, változó kamatozású egyéb kötvények, államkötvények, diszkont-kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek vásárlására, melyekre

kamatértékekre vonatkozó táblázatokat tesz közzé a bank az idő függvényében. További banki szolgáltatás – tehát ide köthető befektetési termék - a különböző elemzések készítése, mint a napi elemzések, különböző gazdasági elemzések, piaci elemzések – BUBOR, EURIBOR, CHF LIBOR elemzés – készítése. További termék az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámla vezetése. A bank az értékpapírszámla - bele értve a zárolt számlát is - és az ügyfélszámla megnyitását és vezetését a "Számlaszerződés értékpapír ügyfélszámla és értékpapír letéti számla vezetésről" elnevezésű szerződés alapján végzi. Ezen szerződés alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfél, mint számlatulajdonos tulajdonában álló értékpapírt a megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, a számlán történt

jóváírásról, terhelésről , a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. Mindezeken felül vannak úgynevezett kamatkockázati termékek, illetve árfolyamkockázati termékek, melyeket forgalmaz a Takarékbank - akár - a Szigetvári Takarékszövetkezeten keresztül a takarékszövetkezet ügyfelének. Az árfolyam-kockázati 27 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index befektetesphp?id=131;20090418 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index befektetesphp?id=137 28 - 41 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) termékek a gazdálkodó szervezeteknek üzletszerű – a bank szempontjából, mint ügyfélnek működésük során árfolyamkockázata keletkezhet, ha például költségei és bevételei (vagy azok egy része) nem azonos devizában merül fel. Ezen kockázat elkerülése érdekében lehetőség van előre rögzíteni a későbbi tranzakciók

paramétereit. Ezen termékek jellegéből adódóan – tőkeáttétel - nem csak a már meglévő kockázatok fedezésére alkalmasak, hanem segítségükkel pótlólagos kockázatokat – például a magasabb hozam reménye mellett - is vállalhatnak az ügyfelek. Fontos megkülönböztetnünk a tőzsdei illetve a tőzsdén kívüli – vagyis bankközi - kereskedésben – a már említett OTC-piacon - megkötött ügyleteket. Míg az előbbi esetben – úgynevezett futures - szabványosított termékekkel lehet kereskedni (például devizát csak előre meghatározott napokra lehet venni/eladni), addig utóbbi esetben – úgynevezett forward - teljes egészében a két félen múlik, hogy milyen feltételeket alakítanak ki az ügylet során. Adózási szempontok alapján is különbséget tehetünk e két tranzakció-típus között. A Takarékbank Zrt-nél, lehetséges ugyanakkor az is, ha az egyik devizában fennálló nagyösszegű eszközeiket az ügyfél azonnali

tranzakció során, másik devizára váltaná át aktuális piaci árfolyamon. A tranzakció az akkori pillanatnyi aktuális – vagyis spot értéknappal történik Ez üzletkötés utáni második nap - tehát például, ha az ügyfél devizát vásárol - az ellenértékkel aznap terhelik. Míg a vásárolt deviza az üzletkötést követő második munkanapon kerül jóváírásra számláján - ezt a tranzakció végrehajtásának időigénye és a nemzetközileg elfogadott szabályok indokolják. Ez a konverzió történhet minden - a Takarékbank által jegyzett - deviza-forint párra, illetve ezen devizák közül bármely kettő között. A határidős devizaügylet-megállapodás az ügyfél megbízása alapján egy meghatározott összegű deviza - minimum százezer euró vagy azzal egyenértékű más deviza meghatározott (jövőbeli) időpontban - legalább hét, maximum háromszázhatvan belül meghatározott árfolyamon történő eladásáról, illetve

megvételéről. A határidős ár egyrészt a spot árfolyamtól, másrészt a devizák adott futamidőre vonatkozó kamatkülönbségétől függ. A határidős ár és a spot ár különbségét swap differenciának – vagyis swap pontoknak nevezzük. Prémiumról beszélünk, ha az alapdeviza határidős árfolyama magasabb, mint spot árfolyama, azaz a swap differenciát hozzáadjuk a spot árfolyamhoz. Diszkontról beszélünk, ha az alapdeviza határidős árfolyama alacsonyabb, mint spot árfolyama, azaz a swap differenciát levonjuk a spot árfolyamból. Köthető forint és egy másik deviza ellenében, de két külföldi deviza között is, melyekre a bank jegyez spot árfolyamot. A Takarékbank bizonyos limiteket alkalmaz, illetve fedezetet kér - az ügylet minimum négy, maximum tíz százalékának megfelelő összeget - az ügyféltől, a teljesítési kockázat fedezésére. A határidős - 42 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon

a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) devizaügyletet mindig az ügyfél kérésének megfelelően, a Takarékbank mind a tőzsdén mind a tőzsdén kívüli (OTC) piacon megkötheti. A deviza opció pedig egy egyedi megállapodás két fél között, amely jogot biztosít az opció vevőjének adott devizaösszeg előre meghatározott árfolyamon és időben történő eladására vagy megvételére. Az opció eladója kötelezettséget vállal a vevő felé az adott devizaösszeg meghatározott árfolyamon és időben történő vételére vagy eladására. Az ügylet megkötésekor az opció ellenértékeként a vevőnek prémiumot kell fizetni. Létezik európai és amerikai típusú opció. Az európai opció csak az opció lejáratakor érvényesíthető, az amerikai opció az opció időtartama alatt bármikor lehívható. A deviza opciós megbízás a Takarékbank által jegyzett minden devizára lehetséges a meghatározott minimális

összeg felett – ez ötszázezer euró vagy annak megfelelő más deviza. A Takarékbank bizonyos limiteket alkalmaz, illetve fedezetet kér - az ügylet minimum négy, maximum tíz százalékának megfelelő összeget - az ügyféltől, a teljesítési kockázat fedezésére. A határidős devizaügyletet mindig az ügyfél kérésének megfelelően a Takarékbank mind a tőzsdén mind a tőzsdén kívüli (OTC) piacon megkötheti.29 2.9 Jelzáloghitelezés Maga a jelzálog az értékesítés joga, mely során adott ingatlannal kapcsolatban jelzálogjogot birtokló meghatározott pénzösszeg szerzésére jogosult a vagyon értékesítése által. Ennek fejében rendszeres bevételi forrásra, pénzösszegre jogosult a jelzálogjog tulajdonosa, mellyel ezen követelés kiváltásra kerül adott időtartam alatt. A jelzálog-hitelezés alapja maga az ingatlan – lényege, hogy forgalomképes legyen és legyen értékelhető piaci értéke, mely ingatlan lehet ipari,- kereskedelmi,-

mezőgazdasági,- vagy lakóingatlan illetve földterület (mely arányát tekintve a legjellemzőbb volt a XIX. században, de fajsúlya a XX század elejéig csökken, majd a II. Világháborút követően arányát és hozadékát tekintve jelentőségét veszti). A jelzálog-hitelezésnek a következő jellemzői és alaki sajátosságai vannak: az ingatlan a fedezete a kölcsönnek, a hitelnyújtó válik a jelzálog birtokosává, a jelzálog birtokosa jelzálogleveleket bocsáthat ki, mellyel forrást vonhat be és melyre a követelései és az ahhoz kapcsolódó ingatlanok nyújtják a fedezetet, a jelzáloglevél kibocsátásának a célja a hosszúlejáratú finanszírozás megteremtése, ezen tevékenység szigorú törvényi szabályozás (kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki jelzáloglevelet) és 29 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index befektetesphp?id=140 - 43 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári

Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) tőkemegfelelés mellett végezhető. A jelzálog-hitelezés történetét és fejlődését tekintve két irányzat figyelhető meg. Az egyik az angol-szász és amerikai irányzat, a másik a német irányzat. Alapvető különbség a kettő között, hogy a német irányzat esetében kizárólag az úgynevezett közhasznú bankok és jelzálogbankok bocsátanak ki jelzáloglevelet, melyet saját hálózatukon keresztül értékesítik (így nincs intézményesített másodlagos piaca), valamint a kölcsönöket nem értékesítik tovább más intézményeknek. Ugyanakkor az angol-szász és amerikai irányzat lehetővé teszi a jelzálog-kölcsönök értékpapírosítását – így a kölcsön a bank oldaláról likvidebbé válik -, melyre a fedezet maga az ingatlan (jelzálog alapú értékpapírok Mortgage Backed Securities) vagy új tendenciaként nem is az ingatlan a fedezet, hanem lehet annak hozadéka is

(eszköz alapú értékpapírok - Asset Backed Securities), mely magában hordozza annak veszélyét, hogy maga a kölcsön több áttételen megy keresztül és eltávolodik a tényleges vagyonbiztosítéktól. 30 Magyarországon a két irányzat együttesen van jelen, mivel lehetőség van a jelzálogkövetelések megvásárlására, de szigorú törvényi keretek között, melyet a Jelzáloghitelintézetről és jelzáloglevélről szóló, 1997. évi XXX törvény szabályoz Így létezik másodlagos piaca a jelzálog-követeléseknek. Továbbá megfigyelhető, hogy az elmúlt 3-4 évtizedben a jelzálog-kötvények átlagos élettartama tendenciaszerűen csökkent. A Szigetvári Takarékszövetkezet egyetlen jelzálogalapú terméke az általuk forgalmazott jelzálogkölcsön a következő kondíciók mellett vehető igénybe. A kölcsön nagyságát az ingatlanfedezet hitelbiztosítéki értéke (HBÉ) határozza meg, de a kölcsön legfeljebb 10.000000,-Ft lehet A kölcsön

összege legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 60%-a (jövedelemvizsgálat esetén) vagy a hitelbiztosítéki érték 50%-a (jövedelemvizsgálat nélkül). Az ide vonatkozó szerződések megkötése szükséges, melyek a kölcsönszerződés, zálogszerződés és a vételi (opciós) szerződés. Az első testesíti meg a takarékszövetkezet kötelezettségvállalását a kölcsön nyújtására, a második biztosítja a takarékszövetkezet számára a jelzálogjogot az ingatlanon ami azt jelenti, hogy nem lehet elidegeníteni az ingatlant, a takarékszövetkezetnek elsőbbségi joga van az ingatlan eladása esetén arra az összegre, mely a nyújtott jelzálogkölcsönből, az összes kamatból és egyéb költségből áll a teljes futamidőre vonatkozóan. A harmadik szerződés egy opciós szerződés, mely abban az esetben válik esedékessé, ha az adós fizetésképtelenné válik. Ekkor a takarékszövetkezet tulajdonába száll az ingatlan, mely azt árverés útján

köteles értékesíteni – a törvényi keretek között meghatározott három éven belül - és a bevételből levonja a már előbb említett nyújtott jelzálogkölcsönből, az ehhez tartozó összes kamatból és egyéb költségből álló összeget és az 30 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index befektetesphp?id=140;20090418 - 44 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) esetlegesen fennmaradó összeg az adóst illeti. Továbbá a fedezetként szereplő ingatlanra kötött biztosítás szükséges, hogy a takarékszövetkezetre, mint jelzáloghitel-nyújtóra legyen engedményezve, ennek a biztosításnak a költségeit minden esetben a hitelfelvevő – vagyis az ügyfél – állja. Szükséges továbbá széljegyes tulajdoni lap (hiteles) a Szigetvári Takarékszövetkezet jelzálogjog és vételi jog bejegyzése iránti kérelmével, valamint egy

tartozáselismerő nyilatkozat közjegyző előtt - ez minimum 3 millió forint értékű hitel, illetve nem tehermentes ingatlan esetén. A kölcsön folyósításához a feltételek együttes teljesülése szükséges. A kamat mértékét az igényelt hitel és az ingatlan hitelbiztosítéki értékének aránya határozza meg: jövedelemvizsgálattal évi 14%-16,5% között alakul, míg jövedelemvizsgálat nélkül évi 16%-18,5% között alakul elbírálástól függően.31 2.10 Letéti szolgáltatások A letéti szolgáltatás - mint pénzletétkezelés - nem más, mint az ügyfél megbízásából pénzösszegek elhelyezése és kezelése kamatra vagy kamat nélkül külön jogszabályban rögzített feltételek szerint. Ebben az esetben elkülönített letéti számla szükséges, továbbá a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó szabályainak megfelelően szükséges még egy letéti szerződés megkötése, mint önálló, nevesített szerződés. Ennek alapján a

letéteményes – vagyis esetünkben a bank – köteles a letevő – vagyis az esetünkben az ügyfél – által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. Ide kapcsolódik továbbá a letétkezelés kollektív befektetések részére. A kollektív befektetés nem más, mint az a vagyon, melyet befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe vagy ingatlanokba történő befektetés céljából a befektetők általános megbízása alapján nyilvánosan vagy zártkörűen létrehoznak és működtetnek, áramoltatnak. Jellemzően ilyen tevékenységet végeznek többek között a magánnyugdíj-pénztárak által megbízott befektetőcégek, mely tevékenységhez azonban szükséges a befektetni kívánt vagyon összegyűjtése és/vagy letétbe helyezése és nyilvántartása. Ebben nyújt segítséget a bank. Ezen kívül a letéti szolgáltatások alatt meg kell említeni a széfszolgáltatást is Ennek a szolgáltatásnak a főbb ismérvei, hogy a bank az ügyféllel kötött

megállapodás alapján , az ügyfél számára széfet bocsát rendelkezésre egy állandóan őrzött helyiségben. Fontos ismérv továbbá, hogy maga az ügyfél helyezi el és veszi ki értékeit a széfből, tehát a bank csak az őrzött, biztonságos helyet és az őrzést, mint szolgáltatást nyújtja ügyfele számára. Formailag ehhez egy bérleti szerződés - széfbérlet - megkötése szükséges, melyben rögzítik a felek, hogy a bérbeadó – esetünkben a bank – köteles a széfet a bérlő használatába adni, a bérlő pedig – 31 http://www.szigetvaritakarekhu/hitelek;20090419 - 45 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) esetünkben az ügyfél – köteles ezért bért fizetni. Továbbá a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt széf a bérlet teljes időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, megfelel a szerződés

előírásainak. A Szigetvári Takarékszövetkezet esetében ugyanakkor nincs ilyen lehetőség a takarékszövetkezeti fiókokban. 2.11 Bankgarancia A bankgarancia nem más, mint a bankok vállalása ügyfeleikért, ezzel lehetővé téve számukra, hogy egy másik banktól hitelt kapjanak. Ezt a kötelezettségét a bank szerződésben vállalja, pontosan meghatározva, milyen feltételek teljesülése esetén hívható az le. Szintén bankgarancia a támogatási szerződés teljesítését biztosító mellékkötelem, mely alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása - esetén az esedékes összeget nem ügyfele, hanem ő fizeti ki. Az ügyfél megbízása alapján a Bank fizetési kötelezettséget vállal az ügyfél egyéb, garanciális kötelezettségei - pl. jólteljesítési, ajánlattételi stb - teljesítésére a kedvezményezett felé. „A Szigetvári

Takarékszövetkezetnél lévő garanciakonstrukciók: • Bankgarancia • A Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása • Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása”32 2.12 Lízing Atipikus szerződési forma, amely két szereplő a lízingbe adó és a lízingbe vevő között jön létre. A lízingbe adó vállalja, hogy adott eszközt megvásárolja, és a lízingbe vevő használatára bocsátja. Lízingbe vevő rendszeresen lízingdíjat fizet, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra (hónapra) jutó része. A szerződés lejártakor az eszköz automatikusan vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába mehet át, amennyiben ezt előre kikötötték. Fajtáit tekintve lehet szó pénzügyi lízingről, mely során a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt (lízingtárgyat), amit rendszeres díjfizetés ellenében a

32 http://www.szigetvaritakarekhu/hitelek - 46 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) lízingbe vevőnek átenged. Szerződéskötéskor rendezni kell a jószág futamidőt követő tulajdonjogát, mely általában egy vételi opció (maradványérték), így a lízingbe vevőnek nem kötelező lehetőséget teremt a lízingtárgy megvásárlására. A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő. Gyakran előforduló forma azonban a teljes amortizációs lízing is, melynél a futamidő hosszát úgy alakítják ki, hogy a lízingtárgy könyv szerinti értéke a futamidő végén nulla legyen. Ezen belül zártvégű pénzügyi lízingről beszélhetünk, ha a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra és ő jogosult az értékcsökkenés

elszámolására is. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az ÁFA teljes összegét a lízingbe vevőnek a futamidő elején kell megfizetnie, ehhez azonban a lízingbe adó rövid lejáratú kölcsönnel segítséget nyújthat. A lízingdíj kamatrésze a számviteli törvény előírásai szerint költségként elszámolható. Nyíltvégű pénzügyi lízingről pedig akkor beszélhetünk, ha maga a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra és ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén szabadon dönthet, hogy a maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik vagy a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva vagy esetleg nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött. Emellett a lízingdíjak

tőkerészének ÁFÁ-ját vissza lehet igényelni, a kamatrészt a számviteli törvény szerint költségként el lehet számolni. A tőkerész ÁFÁ-ját a lízingbe vevő – azaz az ügyfél - részletekben fizeti meg, illetékfizetési kötelezettsége az ügylet során pedig csak akkor keletkezik, ha a kérdéses lízingtárgy tulajdonjoga átruházásra kerül a futamidő végén. Mindenekelőtt azonban az ügyfélnek mérlegelnie kell azon szempontok szerint, hogy melyik konstrukciót választja aszerint, hogy általában ÁFA befizető pozícióban van-e, vannak-e szabad forrásai az ÁFA megfizetésére, jelentős működőtőke-igény merült fel a nála vagy sem – ekkor ugyanis érdemesebb zártvégű pénzügyi lízinget választani. Ugyanakkor abban az esetben éri meg nyíltvégű pénzügyi lízinget választani, ha a leendő ügyfél mint lízingbe vevő nem rendelkezik az ÁFA megfizetéséhez szükséges szabad forrásokkal vagy csak szívesebben osztaná el

befizetési kötelezettségét a futamidőre, ha még nem biztos abban, hogy a futamidő végén meg akarja szerezni a tulajdonjogot a lízingelni kívánt jószág felett vagy ha egyáltalán nem, vagy csak negyedévente tud ÁFÁ-t visszaigényelni. Ezek mellett a lízing – fajtáját tekintve - lehet úgynevezett operatív lízing is, melynek tulajdonságai közé tartozik, hogy a futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy - 47 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) tulajdonjogának átadására - vételi opció van csak beépítve a konstrukcióba, a maradványérték megegyezik, vagy közel áll a piaci értékhez – abban az esetben áll fenn, ha a vételi opció gyakorolható, általában kapcsolódó szolgáltatások kísérik – ez lehet a lízingtárgy karbantartása, fejlesztése, a lízingbe vevő a futamidő alatt rendszeres díjat

fizet a lízingbe adónak. Ugyanakkor a futamidő végén a lízingbe vevő választhat, hogy visszaszolgáltatja a lízingtárgyat, alacsonyabb bérleti díj ellenében meghosszabbítja a futamidőt vagy maradványértéken megvásárolja a lízingtárgyat. Míg a pénzügyi lízing lényegét tekintve a hitelhez hasonlít, addig az operatív lízing valójában bérleti konstrukció, ezért szokták tartós bérletnek is nevezni. Ennek főbb előnyös tulajdonságai a vállalkozások esetén mutatkoznak, mivel maga a lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül aktiválásra, így a lízingbe adó mutatja ki mérlegében és számolja el az értékcsökkenést, nem padig az ügyfél. Továbbá az üzemeltetés kockázata a lízingbe adó és a lízingbe vevő között megoszlik. Valamint vállalkozás esetén a lízingdíj – tulajdonképpen bérleti díj - a számviteli törvény előírásaival összhangban költségként számolható el és mindemellett a lízingdíjat -

bérleti díjat - 20 %-os ÁFA terheli. Ezeken kívül fontos tárgyalni a visszlízingről, mely a vállalkozás esetében komoly forrásokat képes felszabadítani, ugyanis ha az eladó – mint ügyfél - a saját tulajdonát képező tárgyat vagy ingatlant eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel, ilyenkor a tárgy eladója és vevője megegyezik, csak szabad pénzforráshoz jutott. Fontos kitétel azonban, hogy az ily módon értékesített majd visszalízingelt tárgynak, ingatlannak mindenképpen tehermentesnek kell lennie. Alapvetően két esetben fordul elő, mikor a vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége. Első esetben a lízingbe vevőnek jól megy az üzlet és a bővítéséhez pénzre van szüksége, így a lízingcégnek eladott tárgy árából új berendezéseket vásárolhat. Ennek fő hátránya, hogy az eredményből az új beruházást és a lízinget is finanszírozni kell.

A másik eset ha a vállalkozás komoly pénzügyi gondokkal küzd annak ellenére, hogy tevékenysége piacképes. Ezekre a pénzügyi gondokra megoldást nyújthat a visszlízing, ilyen esetben azonban még körültekintőbben kell eljárni mint az egyes esetben, mert fennáll a veszélye, hogy a vállalat saját vagyonát feléli – ezen kockázati tényezőkkel számolni kell a lízingbe adó részéről is, mely beépül a lízingdíjba. Ugyanakkor sem a Szigetvári Takarékszövetkezet, sem pedig a Takarékbank Zrt. nem végez ilyen tevékenységet. - 48 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 2.13 Faktoring Tulajdonképpen a faktoring nem más, mint az elvégzett áruszállítások, szolgáltatások során kibocsátott számlakövetelések, vagy odaítélt támogatásokból származó, állammal szembeni követelések adás/vétele. A faktoring megállapodás már a

követelések létrejötte előtt kapcsolatot teremt eladó és faktoring szolgáltatója közt. Ennek keretében a faktorcég megállapodás szerint - faktori díj ellenében - kötelezettséget vállal arra, hogy az eladó áruszállításból vagy szolgáltatásból a jövőben keletkező követeléseit – azonnali (előleg) fizetéssel - megveszi, majd a követeléseket nyilvántartja és az áru, illetve a nyújtott szolgáltatás ellenértékét esedékességkor beszedi a vevőtől. Földrajzi kiterjedtségét tekintve lehet szó belföldi,- és exportfaktorálásról. Az utóbbi esetében az ügyletnek több szereplője van, mint a belföldi esetén , mert az exportfaktorálás négyszereplős üzletág. A magyarországi faktoron, mint exportfaktoron, az eladón és a vevőn kívül egy, az adós országában működő úgynevezett importfaktor is részt vesz a szolgáltatás nyújtásában. Az importfaktor által megállapított hitelkeret erejéig vállaljuk a vevő

nemfizetéséből eredő kockázatot abban az esetben, ha a vevő fizetésképtelenség miatt nem tud határidőben teljesíteni. Ezen hitelkeret nagysága a vevő hitelképességétől függ, és ára is ehhez igazodik. A faktor ezen hitelkeret összegéig vásárolja meg az eladó halasztott fizetésű, számlában megtestesülő követeléseit oly módon, hogy az eladó azonnal készpénzhez jut. A követelés bruttó összegére vetítve általában a faktorcégek zöme kétféle költséget számít fel magának, faktordíjat és a futamidőre számított kamatot. A faktoringdíj napjainkban a piacon átlagosan 0,5- 1,5 % között mozog Ez a díj egy forgalomarányos díj. A pontos érték attól függ, hogy mennyi számla van, mekkora éves forgalomra lehet számítani, tehát, hogy mennyire munkaigényes az adott ügylet. Faktoringdíjat a követelésmegvásárlás nyilvántartása, a vevőállomány figyelése, a vevők felszólítása - azaz magának az állománynak a

gondozása - miatt számolnak fel. A megelőlegezett összeg után felszámított kamat a követelés futamidejével megegyező budapesti bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz igazítják, de számítanak kamatfelárat, általában 2-8 %-ot. A kamatfelár nagyságrendje az ügylet kockázatától függ A költségeket befolyásolja, hogy egyetlen faktorálásról van szó, vagy pedig az ügyfél keretszerződéssel rendelkezik a faktorvállalatnál. Ez a megállapodás azt jelenti, hogy a faktor egy meghatározott maximális összegen belül, meghatározott időszakra a szállító által valamennyi számlát maximálják, és ez rulírozó jelleggel újra igénybe vehető. Természetesen a - 49 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) szállítónak nem kell minden követelését faktoráltatnia, ez csupán lehetőség számára. A díj mértéke attól függ, hogy a

faktorcég korábbi üzleti kapcsolataiból mennyire ismeri a vevőt és a szállítót, mekkora a számla volumene és, hogy vannak-e egyéb - pl. az egyes iparágakra jellemző – kockázatok. Ugyanakkor a faktoring, mint finanszírozási forma a forgalommal arányosan növekedni tud, hiszen olyan pénzügyi termékről van szó, amelyhez nem kell biztosítékot nyújtani, mert maga a megvásárolt követelés a biztosíték. A magyar piac ideális a faktortermékek szempontjából – hiszen általános jellemzője a magyar gazdasági szereplőknek a viszonylagos tőkeszegénység, mely fokozottan érvényes a kis,- és középvállalkozásokra, és a fizetési határidők betartása terén a hazai morál sok tekintetben nem megfelelő, mely problémákat ez a pénzügyi termék tökéletesen képes kiküszöbölni - mindemellett jelentős tartalékok és lehetőségek rejlenek még ezen piaci szegmensben. Két alapvető faktorfajtát különböztethetünk meg a faktoráló

társaság kockázatviselési hajlandósága szempontjából (akár pénzügyi vállalkozásról van szó, akár bankról). Az első esetben a faktorcég kétes, lejárt követeléseket vesz meg ügyfeleitől, erősen nyomott áron és magas kockázattal. Ebben az esetben az eredményesség azon múlik, hogy a megvásárolt követelést milyen sikerrel tudja behajtani. A másik eshetőség, ha a faktoring tevékenység az úgynevezett finanszírozó faktoring. Ebben az esetben a faktorcég - azaz faktor - az áru, szolgáltatás leszállítását követően megvásárolja az ügyfele követelését, és ellenértékének nagy részét- általában a bruttó összeg 80-90 %-t 2-5 munkanapon belül előlegként átutalja a szállító számára. A maradék, a faktorcég költségeinek levonása utáni ellenértékrészt a számla kiegyenlítése után kapja a vevő. Ezáltal a megtérülési ciklusa a vállalkozónak lerövidül, üzleti és gazdasági tevékenysége hatékonyabbá

válik és képessé válik a nagyobb volumenű, gyorsabb termelésre. Ez a pénzügyi szolgáltatás azonban szintén nem része sem a Szigetvári Takarékszövetkezet, sem pedig a Takarékbank Zrt. Termékskálájának 2.14 Biztosítás A hazai bankok esetében gyakori, hogy egy hazai biztosító társasággal – mint stratégiai partnerrel – keretszerződés keretein belül megállapodás születik, mely során a bank termékeihez ajánl bizonyos biztosításokat - esetleg termékeibe, azok áraiba is beépíti ezeket. Ez a bank részéről kiegészítő terméknek minősül. Jellemzően ilyen lehet például a - banknál lévő folyószámlához, hitelszámlához tartozó – utazás,- poggyász és betegbiztosítás külföldön. - 50 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) (Ehhez hasonló stratégiai partnerség figyelhető meg a hazai MKB Bank Zrt. és Allianz

Hungária Zrt. között, mely szintén bankkártyához kapcsolódó utazás,- poggyász és betegbiztosítás terjesztésében játszik szerepet.) A Szigetvári Takarékszövetkezetnél ugyanakkor nincs ilyen jellegű kiegészítő szolgáltatás, termék. 2.15 Private banking A private banking tevékenység nem más, mint a bank kiemelt ügyfeleivel való személyes, szorosabb viszony létrehozása, befektetési tanácsok adása, hitelek nyújtása, egyedi kondíciók nyújtása, az adott ügyfél teljes pénzügyi kiszolgálása annak érdekében, hogy a banknál végezze lehetőleg minél több pénzügyi tevékenységét. A private banking tevékenységet a Szigetvári Takarékszövetkezet teljes mértékben a Takarékbank Zrt.-n keresztül valósítja meg, mely kiegészítő szolgáltatásként jelenik meg ezáltal a takarékszövetkezetnél. A következő szolgáltatások vehetők igénybe: portfoliókezelés, vagyontervezés, befektetési tanácsadás, valamint az ehhez

kapcsolódó ügyletek.33 2.16 Egyéb kiegészítő vagy kapcsolt szolgáltatások A napjainkban tapasztalható tendenciákkal összhangban a bankok is nagy hangsúlyt fektetnek az információáramlás gyorsítására és az ehhez kapcsolódó rendszerek bővítésére, kiszélesítésére, így próbálván megfelelni az ügyfelek tájékozottsági és tájékoztatási igényeinek. Általános tendencia továbbá, hogy ezek az információs rendszerek lehetőség szerint integráltan működnek kiegészítő szolgáltatásokként a bankoknál. A Szigetvári Takarékszövetkezetnél kínált kiegészítő szolgáltatások a következők: Fundamenta Lakáskassza Zrt. szolgáltatásai (lakásbiztosítás), valamint az előző fejezetekben már kitárgyalt befektetési banki szolgáltatások, esetleges lízing,- és faktorszolgáltatások, hiszen ezen tevékenységeket a bank a közvetítőn, esetünkben a Takarékbank Zrt.-n keresztül képes a takarékszövetkezet kiszolgálni

ügyfeleit. Érdekes módon a következő néhány szolgáltatást a takarékszövetkezet saját termékeiként forgalmazza. Az alább felsorolásra kerültek ugyanakkor kiegészítő szolgáltatásokként vannak feltűntetve. A takarékszövetkezeti - ilyen jellegű szolgáltatások a Hírnök és Strázsa SMS 33 http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index befektetesphp?id=196;20090423 - 51 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) szolgáltatás, Teleinfo, Mobilinfo, Home Banking, valamint az Internet Banking által válnak elérhetővé. A Fundamenta Lakáskassza Zrt. a takarékszövetkezet egyik stratégiai üzleti partnere, ennek keretén belül a partner cég szolgáltatását is kínálja - többek között lakáselőtakarékossági számla nyitását. A Szigetvári Takarékszövetkezet fiókjaiban lehetőség van Fundamenta-Lakáskassza lakás-előtakarékossági

szerződés megkötésére. A Fundamenta lakás-előtakarékossági konstrukciója kedvező megtakarítási forma és hitellehetőség is, melyet állami támogatás egészít ki. Az igénybe vehető 30%-os állami támogatás mértéke évente elérheti a 72 000 Ft-ot. Továbbá a konstrukció további előnye - a viszonylag magas hozam mellett - a biztonság és a széleskörű felhasználási lehetőség. A Fundamenta keretein belül havonta megtakarított összeg tetszőlegesen lakáscélokra (lakásvásárlás, felújítás, építkezés, közművesítés stb.) fordítható34 A HÍRNÖK SMS-szolgáltatás igénylése esetén értékhatárhoz kötve, különböző részletezettséggel és meghatározható időintervallumban értesítéseket küld a takarékszövetkezet arról, ha bankszámlára, vagy azok egy csoportjára más pénzintézettől indított jóváíró tétel érkezett. Ezzel lehetőség nyílik a napi tranzakciós teendők megtervezésére. Széles skála áll

rendelkezésre a szolgáltatáshoz kapcsolódó paraméterek beállítására, többek között az üzenet küldésének ideje, azok számlaszámonként vagy összevontan történő megjelentetése, melyhez értékhatár rendelhető és maximálható az egy adott időszak alatt fogadni kívánt üzenetek száma. A STRÁZSA SMSszolgáltatás használatával azonnal tájékoztatás nyerhető a folyószámlához, hitelszámlához vagy konstrukciós hitelkeretekhez nyújtott bankkártyával elektronikus úton kezdeményezett vásárlásról illetve automatából történt készpénz felvételről. Az üzenetek a tranzakció időpontját és értékét tartalmazzák. Erre a szolgáltatásra is beállítható értékhatár az üzenetek gyakoriságát befolyásolandó. A szolgáltatások egyes paramétereinek módosításához egy speciális SMS üzenet küldését követően automatikusan változnak a paraméterek a kívánt módon. Az SMS szolgáltatások díja egyszeri

ügyfél-regisztrációs díj esetén 400 Ft a Hírnök és a Strázsa szolgáltatás esetében egyaránt, a havi SMS-alapdíj 300 Ft/hó/Hírnök szolgáltatás, 200 Ft/hó/Strázsa szolgáltatás, míg az SMS-tételdíj pedig mindkét csomag esetében 20 Ft/SMS.35 A TELEINFO nem más, mint egy telefonos egyenleglekérdező ügyfél-támogató rendszer. Az általa nyújtott szolgáltatások a következők: általános és részletes tájékoztatás a takarékszövetkezet szolgáltatásairól, valamint részletes információforrás a takarékszövetkezet 34 35 http://www.szigetvaritakarekhu/fundamenta ;20090423 http://www.szigetvaritakarekhu/kiegeszito szolgaltatasok;20090423 - 52 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) fiókjairól és azok elérhetőségéről, továbbá számlainformáció nyújtására is alkalmas az aktuális egyenlegről. 35 A MOBILINFO

szolgáltatás a Szigetvári Takarékszövetkezet azon szolgáltatása, mely segítségével a számlatulajdonos kérése alapján SMS üzenetben értesítést küld az ügyfél által kiválasztott tranzakciókról és/vagy a bankszámla egyenlegéről. A tranzakcióknál megadható egy limitösszeg, ez esetben csak a limitet elérő összegű tranzakciókról küld a takarékszövetkezet SMS-t. Mobilinfo szolgáltatást lakossági és pénzforgalmi számlával rendelkező ügyfelek egyaránt igénybe vehetik. Lehetőség van rá, hogy egy számláról több felhasználó mobiltelefonjára történjen egyidőben az információküldés. Az SMS-értesítést a takarékszövetkezet rendszere a tranzakció leérvényesülése után, illetve az egyenleget a napzárást követően küldi. A következő tranzakciós csoportok választhatók ezen szolgáltatás igénybevételekor. Giro-n keresztül fogadott és takarékszövetkezeti számláról érkező jóváírások - jellemzően ilyen a

munkabér, számlakiegyenlítés vagy adóvisszatérítés. Terhelések: eseti átutalások, állandó megbízások, felhatalmazás alapján teljesített csoportos beszedés - például közüzemi számlák esetén jellemző. Készpénz be- és kifizetések, saját számlás tranzakciók, ha egy számlatulajdonoshoz tartozó alszámlák - például elkülönített számlák vagy lekötések – között zajlik pénzmozgás. Hitel tranzakciók esetén - folyósítás, törlesztés, kivéve a folyószámlahitelt. Bankkártya tranzakciók: készpénzfelvétel, vásárlás, mobilkártya-feltöltés összegének terhelése a számlán. A választott tranzakciós csoport a takarékszövetkezet fiókjaiban egy adatlap kitöltésével bármikor módosítható. Ugyanakkor az alábbi tranzakciókról nem kapható SMS: számlavezetéssel kapcsolatos díjak, jutalékok, költségek, kamatok, valamint folyószámlahitel tranzakciók. Ezekről a számlaműveletekről továbbra is a

bankszámlakivonatból vagy Internet Banking szolgáltatás segítségével tájékozódhat az ügyfél. A szolgáltatás aktiválásához maximum 5 munkanapra van szükséges A MOBILINFO regisztrációs költség,- és havidíjmentes, kizárólag a küldött SMS-ek költségét térítendő – 25 Ft/SMS. 35 A Home Banking keretein belül, a Szigetvári Takarékszövetkezet által használt szoftver segítségével közvetlen kapcsolat létesíthető a vállalati ügyfél hivatalába telepített terminál és a takarékszövetkezet számítástechnikai rendszere között. Ennek köszönhetően az ügyfél telephelyéről intézhető minden tranzakció. A rendszer - az "Electra" Electronic Banking - magyar nyelvű, mely Windows-alapú. A banki kapcsolat kiépítésére szükség van továbbá egy ügyfélterminálra 24 órás utalások rögzíthetők, megbízásokat is adhatók a rendszeren keresztül. Minden banki nap 1445 óráig rögzített átutalási megbízások még

aznap - 53 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) teljesítésre kerülnek, valamint lehetőség van a megbízások sorba állítására, illetve részteljesítésére. Továbbá lehetőség van a számlán lévő összeg időleges lekötésére, így a vállalati ügyfél likviditásmenedzselése helyből végezhető. Az ügyfélterminálon keresztül továbbá lekérdezhető információ az ügyfél számláiról. Napi 24 órás információnyújtás biztosított a számlák aktuális egyenlegéről, a számlákon tárgynapon már könyvelt megbízásokról,a beküldött megbízások pillanatnyi státuszáról. Lehetőség van még az adott könyvelési napra vonatkozó, a bankszámlán könyvelt pénzforgalmi tételre vonatkozóan valamennyi információt tartalmazó részletes bankszámlakivonat lekérdezésre listára vagy fileba, valamint korábbi könyvelési napok

kivonatainak, listáinak lekérdezésére, vagy a jóváírt kamat megtekintésére. Ezen felül a program további segítséget nyújt a több szempont szerinti árfolyamtáblákkal, kamatkondíciókkal, betéttípusokkal és egyéb takarékszövetkezeti és takarékbanki termékekkel kapcsolatos információszolgáltatási, egyeztetési és könyvelési feladatokhoz. 35 Az Internet Banking szolgáltatás információkérésre, megbízások beküldésére és hitelesítésére alkalmazható kiegészítő szolgáltatás. Továbbá alkalmazható 50000 Ft-ot meg nem haladó megbízások adására, melyek egy jelszóval is hitelesíthetőek. Ezt a kódot csak az ügyfél ismeri, a takarékszövetkezet ennek csak a titkosított változatát képes tárolni, amelyből nem lehet az eredeti jelszót visszafejteni. Ezen felül amennyiben az ügyfél rendelkezik hitelesített digitális aláírással - például chipkártyával -, akkor ezen kódoló algoritmussal is hitelesítheti a

beküldendő megbízást. A szolgáltatás napi 24 órában elérhető Az ehhez történő regisztráció díja bruttó 6000 forint, ugyanakkor havidíj nincs, a hozzá kapcsolódó SMSszolgáltatás az 50.000 forint alatti összegű megbízások adására ingyenes, bankon belüli utalásoknak költsége nincs, míg a bankon kívülre történő utalás költsége 0,18% alkalmanként.35 - 54 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 3. A válság hatása a banki tevékenységekre, bankszolgáltatásokra vetítve A pénzügyi válság kibontakozásának egyik fő oka az egyes pénz,- és tőkepiaci termékek kockázatainak nem megfelelő megítélésben keresendő. Az Egyesült Államok egyik pénz,- és tőkepiaci sláger- terméke a jelzálog alapú (Mortgage Backed Securities, MBS), illetve az eszköz alapú értékpapírok (Asset Backed Securities, ABS) voltak. Alapvetően

az eszköz alapú értékpapírok kiküszöbölték a jelzálog alapú papíroknál jelentkező – a bank szempontjából számottevő kockázati forrást hordozó –, az értékpapír mögött lévő, előtörlesztés problémáját illetően jelzálog-hitelre az ügyfél részéről, ez ugyanis a bankok által értékesítésre kerülő jelzáloglevelek piacképességét akadályozta, veszélyeztette, ha maga az ingatlan már időközben kisebb mértékű jelzáloggal terhelt - vagy akár időközben tehermentessé vált. Az ABS tehát jobban megfelelt a befektetői igényeknek, lejáratuk rövidebb volt és nem hordozta az előtörlesztés kockázatát. Így finanszírozási előnyei vannak, mivel a kedvezőbb lejáratok miatt jobban előre jelezhető a cash-flow, magasabb a hozzá hasonló kötvényeknél a hozama, jobb a likviditása, magasabb a hitelminősége – ezek a válság előtti állapotokra jellemző tulajdonságok. Az alapvető probléma viszont ezen termékekkel

kapcsolatban pontosan az volt, hogy a hagyományos jelzáloghitelezéssel szemben az eszköz alapú értékpapírok (ABS) fedezetéül nem maga a mögöttes vagyontárgy szolgált, hanem annak hozadéka, vagyis a részletfizetési lehetőség pénzárama, a cash-flow. Így a kibocsátó bank megtermelt képzete, jövőben elérendő eredménye is beépül, hiszen a realizált bevételek a termelés forrására is vonatkoznak, ami viszont egy másik bank által kibocsátott hasonló ABS is lehetett. Így bevételként olyan hozamokkal terveztek előre a bankok, amelyek saját jelzáloghiteleikről kibocsátott jelzáloglevelek alapként használása, más bankok általi fedezeti alapként való összegyűjtése és újra értékpapírosítása (MBS), majd ezen MBS-ek - szintén más bankok általi fedezeti alapként való összegyűjtése mellett – újra fedezetként való felhasználása és értékpapírosításából származó jövedelmekre alapozódik. Mindez kockázati

szempontból igen törékenynek nevezhető és mindehhez kapcsolódott a bankok egyre kisebb önrész melletti, egyre kisebb jövedelmű ügyfeleknek nyújtott jelzálog-hitelek folyósítása, hiszen az ebből képzett származékos értékpapírok hozama eleinte ténylegesen magasabb bevételekkel kecsegtetett. Ugyanakkor, mikor kedvezőtlen gazdasági események hatására ezen jelzálog-hitelek „bedőltek” – vagyis az ügyfél, az adós fizetésképtelenné vált -, akkor a bankok hirtelen rengeteg eladó ingatlanban voltak érdekeltek fedezetük visszaszerzése - 55 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) érdekében, mely tovább nyomta lefelé az ingatlanárakat az USA-ban (4. ábra) Ez viszont – a helyzet globális fel nem ismeréséig - újabb jelzálog alapú hiteligényléseket generált a bankok leendő - egyébként kockázatosnak mondható –

ügyfelei, mint adósai irányából és részére, mely hitelek esetleges bedőlése, további tömegesen eladandó ingatlant jelentett az ingatlanpiacon. Így a fedezeti érték alatt lettek kénytelenek a bankok értékesíteni egy idő után az ingatlanokat és/vagy elkönyvelni veszteségüket, továbbá valamely – ide kapcsolható származékos értékpapírjaik veszteségeit elkönyvelni, továbbá saját kibocsátású értékpapírjaikhoz kapcsolódó kötelezettségeiket is ki kellett, illetve kell egyenlíteniük befektetőik irányába, amennyiben erre képesek. A jelzálog-hitelezés és az ehhez kapcsolódó tevékenységek eredményes működésének a feltétele ugyanis a megbízható ingatlannyilvántartás, a reális fedezetértékelés - ami jelen körülmények között nem volt lehetséges -, továbbá a zálogjog érvényesíthetősége és az ingatlanpiac működése. Ezen feltételek közül értelemszerűen nem mindegyik állt fenn az elmúlt

időszakban. A nagyságrendeket tekintve fontos kiemelni, hogy az Egyesült Államok hitelpiacának egyik legnagyobb szegmense a jelzálog-hitelezés. A jelzálog-hiteleken belül pedig a magánházakra, családi házakra, otthonokra felvett hitelek a teljes állomány mintegy 55-60 százalékát teszik ki.36 Az üzleti célú és mezőgazdasági ingatlanokra csupán a teljes jelzálog-hitel állományának 25-30-a jut.36 A probléma globális szintű. Ebben a tendenciaszerű banktevékenységben mindemellett a fontosabb és a legnagyobb bankok, bank-holdingok kivétel nélkül érintettek. Ugyanakkor a pénzügyi szektor válsága kedvezőtlen hatással van a fejlett országok gazdaságára is és ezzel együtt a termelési és a fogyasztási volumen csökkenésével kell számolni globális szinten és nemzeti szinten egyaránt. A Világbank jelentései alapján a Második Világháború óta először csökken globális szinten egyszerre az összes gazdaságilag, kereskedelmileg

fontos és fejlett térségnek a GDP-je 2009-ben. Mivel a legfejlettebb gazdasági térségek egyben a legnagyobb befektetői, valamint annak termékeinek piacai is a világpiacnak, így belátható, hogy a kevésbé fejlett – befektetések és felvevőpiac szempontjából tőlük bizonyos mértékben függő – térségekben is recesszió és tőke, - illetve finanszírozási hiány alakult ki. A várakozásoknak megfelelően minimális mértékben ugyan, de lassult az ingatlanárak zuhanása az USA-ban. Az S&P Case-Shiller lakásárindex szerint februárban éves szinten 18,6 százalékkal csökkentek a lakások árai a 20 legnagyobb amerikai városban. Az elmúlt 16 hónap során első alkalommal az előző havinál lassabb árzuhanásról tettek jelentést (a januári -19% után -18.6%-ról) Ennek ellenére komolyabb optimizmusra nincs ok, hiszen a 20 legnagyobb amerikai város közül 10ben minden eddiginél jelentősebb árcsökkenést mértek februárban (4. ábra) 36

Éliás János: A Jelzálog-hitelezés szerepe a mezőgazdaságban - PH.D értekezés, Budapest, 2000, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 52-53. oldal - 56 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) „A többi ingatlanpiaci indikátorhoz hasonlóan a közölt adatok is arra utalhatnak, hogy az amerikai ingatlanpiac már túl van a válság legmélyebb pontján. Ezzel együtt az élénkülés még várat magára, hiszen a kereslet és a kínálat között még mindig óriási a szakadék. A helyzetet nehezíti, hogy az értékesítések jelentős részét – becslések szerint hozzávetőleg felét - az árverezések teszik ki. Az optimizmus ellenére óvatosnak kell lenni a gazdasági, pénzügyi jellegű döntések meghozatalánál - a Reuters szerint. Még előttünk van a mélypont elérése az elemzők csekély többsége szerint - derül ki az április 21. és

27 között Európában és az Egyesült Államokban végzett felmérésből. A 2007 augusztusában kirobbant pénzügyi válság várhatóan még tehát 6-12 hónapig tart majd. A pénzügyi és a makrogazdasági stabilitás még nem érkezett el és a gazdasági fellendülés alapjai oldottak annak ellenére, hogy a világ leggazdagabb nemzeteit magába foglaló G7-csoport pénzügyi vezetői bizakodónak tűntek legutóbbi, 2009. évi csúcstalálkozójukon Washingtonban A globális gazdaság talán már túl is van a válság legnehezebb részén, ugyanakkor figyelmeztettek is, hogy a fellendülés még nem biztosított. A Reuters felmérése szerint a dollár-ezermilliárdos gazdaságélénkítő csomagok és a központi bankok eszközvásárlási akciói mellett is valószínűleg további állami kiadásokra lesz szükség a válságból való kilábaláshoz. amerikai Federal Reserve, a Bank of Japan és a Bank of England által már alkalmazott eszközvásárlási programba

kezd. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt héten minden nagy ország idei növekedési kilátásán rontott, és arra sürgette a kormányokat, hogy tegyenek erőteljes intézkedéseket a világgazdaság talpraállásának biztosításához. Számos kormány azonban - így a brit és egyesült államokbeli adminisztráció - gyakorlatilag lehetőségei határára ért a további költekezést illetően, tekintettel a költségvetési hiányszámokra.”37 A hitelek, mint források általánosságban véve megdrágultak, köszönhetően a bankok egymás iránti bizalmatlanságának, valamint az utóbbi hónapokban, az Egyesült Államok nagy mennyiségű és összértékű kötvénykibocsátásainak - hogy finanszírozni tudják bankjaik veszteségeit állami támogatásokból, cserébe az állam résztulajdonosa lett ezeknek a bankoknak. Mindezek megingatták több ízben is a nemzetközi kötvénypiacot, melyen a befektetők az egyéb nyugati pénzpiacok államkötvényeit nem

vették az előre várt intenzitással, vagyis ez a jelenség elszívta a potenciális kötvénybe fektetők jelentős részét, így rákényszerítve a többi kötvénykibocsátót is a kötvényeikben ígért hozamok emelésére a piacképesség megőrzése érdekében. Ezzel tovább súlyosbítva a likviditáshiányt és az egyensúlytalanságot a finanszírozásban globális szinten. Napjainkban a helyzet nem változott 37 http://www.napihu/defaultasp?cCenter=tpecenter;20090428 – Reuters jelentés és annak elemzése - 57 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) likviditás szempontjából – különösen igaz ez Közép-Európa térségére – hiszen továbbra is elszívják a fejlett nyugati országok a forrásokat a pénz,- és tőkepiacokról, most már a stabilizációs céljaikat szolgáló beavatkozások megfinanszírozására. A például a Szigetvári

Takarékszövetkezet ügyfeleit is közvetlenül érintette, hogy stratégiai partnere, Takarékbank a Mikulás Kötvény visszahívásra került tekintettel arra, hogy – a közlemény szerint – az első, év végi kamatfizetés nulla százalék lett, mivel a mögöttes részvények közül háromnak is túlzottan nagy volt a volatilitása és árfolyam-ingadozásuk sértette az előre meghatározott 25 százalékos küszöbértéket a portfolión belül. Továbbá ebben az esetben a bank felajánlotta – a befektetők érdekeit figyelemmel tartva – a kötvények visszavásárlásának egyszeri lehetőségét közel hét százalékos hozam realizálásával az ügyfeleknek, vagy a kötvények másik fajtájúra való beváltását Befektetési szempontból a mostani pénzügyi és gazdasági helyzet hozadékai a következők: Úgy tűnik miközben az idei első negyedévben a befektetők a kockázati tőkealapok („hedge-fund”-ok) felől inkább elfordultak, a nyersanyagok

kedvelt célpontjaivá váltak a pénzek elköltésének, a tőke befektetésének. „A Tiberius Asset Management – az egyik jelentős svájci fedge-fund, a Tiberius Group csoport tagja - jelentése szerint például az év eddigi részében mintegy 170 millió dollárnyi beáramlást könyvelhetett el két nyersanyagpiaci alapjába. A Commodity Alpha OP és az Absolute Return névre keresztelt alapok fele-fele arányban részesedtek a beáramló pénzmennyiségből. Így a Tiberius 1,4 milliárd dollárnyi vagyont kezel, melyben további 100 millió dolláros növekedésre számítanak a következő hat hónapban. A Commodity Alpha jó teljesítménnyel kecsegtető nyersanyagok piacán költi el a befektetendő pénzt, míg az Absolute Return alap az elmúlt időszakban az egyes határidős nyersanyagok lejárati árai közötti különbözetekkel keresett pénzt. A Tiberius a Magma Capital néven ismert nyersanyag alapját külső szereplők számára is elérhetővé tenné a

jövő hónaptól az idei 9%-os hozamot követően, hogy az eszközkategória iránti nagyfokú befektetői érdeklődésnek megfeleljen.” 38 „Emellett az HSBC Investment Management egyik 2 milliárd dollárt kezelő abszolút hozamú alapja több mint megháromszorozta a portfoliójában levő arany mértékét, de a platina esetében is növelte a súlyt. Az elmúlt hónapokban az aranypiaci befektetés várható jó hozamára már több piaci szereplő is felhívta a figyelmet (5. ábra, 6 ábra) A cég portfoliómenedzsmentje, szakvéleménye szerint a világgazdaság továbbra is gyengének tekinthető, így az aranypiaci berendezkedés egyfajta defenzív irányba történő lépésnek is betudható. A 38 http://portfolio.hu/users/elofizetes infophp?t=cikk&i=114216;20090428 – „Csőstül nyomják a pénzt nyersanyagokba” című cikk - 58 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján

keresztül (Makarész Péter) nyersanyagok ára azonban egyöntetűen és tartósan alacsonynak ígérkezik majd. A napokban már 2000 dolláros aranyár jóslat is érkezett 2010 végére vonatkozóan - ez azt jelentené, hogy közel két év alatt a nemesfém ára 127%-kal emelkedne - de a szakértők és elemzők többsége már az idei évre is 1000 dollár feletti értéket jósol. Talán nem is csoda ennek fényében, hogy az elmúlt hónapokban az arany - befektetők felőli - kereslete meredek emelkedést mutatott. Továbbá a prognózist a szakértő szerint az inflációs nyomás várható emelkedése, a dollár értékvesztése, és a hitelpiaci aggodalmak tehetik majd indokolttá. A jelenlegi problémák az infláció emelkedésével és a dollár gyengülésével oldódhatnak majd meg. Ugyanakkor a következő néhány hónapban még a 750-850 dolláros szintre is visszaeshet majd az arany árfolyama, ez azonban csak spekulatív jellegű nyomás hatására történhet

meg.”39 Ugyanakkor a transzparencia elve a bankszektorra nézve hatványozottabban jelentkezik majd a jövőben, mivel a nemzeti kormányok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek rendre a kontroll fokozását követelik meg az általuk kisegített pénzintézetek felől. Ez a tendencia egyaránt megfigyelhető az Egyesült Államokban és Európában is. KözépEurópában jelentős szerepe van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak – EBRD – valamint a Nemzetközi Valutaalapnak – IMF - a térség likviditási gondjainak enyhítésében. „Az EBRD például – felismerve a térség fizetésképtelenné válásának kockázatát – 24,5 milliárd eurós összegű pénzügyi segítséget nyújtott már márciusban erre a területre. Az IMF pedig az idei év áprilisában – a legfejlettebb, legnagyobb gazdasági tevékenységgel rendelkező országokkal összhangban - felállított egy világszintű extra támogatási alapot mely alap a húsz legfejlettebb

állam által került felajánlásra - összesen mintegy ötszáz milliárd dollár összértékben.”40 Bankmentő csomagokkal kapcsolatban az EU tagállamai sorra jelentik be bankjaik támogatására életre hívott különféle programjaikat. Az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt hat hónapban összesen csaknem háromezer milliárd euró összegű banktámogatásról intézkedtek a tagállamok, ennek azonban csak egy töredéke jelent kézzel fogható segítséget a pénzintézetek számára, nagyobbik része ugyanis olyan garanciakeret, amelyet talán soha sem fognak lehívni. Magyarország a még fel nem használt, 300 milliárd forintos tőkejuttatással és az 1500 milliárd forintos garanciakerettel szerény helyet foglal el a bankmentő országok sorában, igaz, a visegrádi országok közül eddig egyedüliként kérte az Európai Bizottságtól ennek lehetőségét. 39 http://www.portfoliohu/users/elofizetes infophp?t=cikk&i=113978;20090423 - „A nagy

játékosok már zsákszám veszik az aranyat!” című cikk 40 http://www.klikkbankhu/valsag/20090407-bankihirek-nyeli-az-ebrd-penzet-keleteuropahtml;20090407 – „Nyeli az EBRD pénzét Kelet-Európa” című cikk - 59 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) „Az EU-s jóváhagyáshoz nem kötött állami hitelt viszont már adott nálunk a kormány három banknak az elmúlt hetekben, megerősítve ezzel az OTP, az FHB és az MFB hitelezési tevékenységét. A hazai térségi szereplők közül továbbá a Raiffeisen International és az Erste Bank Csoport úgy látják, egyre több vállalati csőddel és a nem teljesítő hitelek arányának egyre nagyobb emelkedésével kell megküzdeniük Közép- és Kelet-Európában, továbbá a Raiffeisen vezetése prognózisa szerint a reálgazdasági válság még csak most kezdődik igazán a régióban és várhatóan

2011-ig el is fog tartani, emiatt aztán a nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan nőni fog. A bankok a térségben várhatóan fokozott céltartalék-képzéssel reagálnak majd a jelenségre.”41 Félő azonban, hogy a feltörekvő európai országok helyzete rosszabb, mint az USAban, amely a recesszió epicentrumának tekinthető. A térségben vezető pénzügyi központként funkcionáló Ausztriában ugyanis az osztrák bankok voltak az elmúlt időszak legaktívabb pénzintézetei Közép- és Kelet-Európának az elmúlt évtizedben, továbbá stabilitási kockázatot jelent ezen pénzintézetek régiós kitettsége, mely Ausztria éves GDP-jének mintegy 70%-ára rúg.42 Ugyanakkor ezen bankok nem kívánnak kivonulni a régióból, Úgy tűnik megfelelő nagyságú tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy képesek legyenek kezelni a leánybankoknál rövid,- és középtávon jelentkező hitelportfolió-romlást. Mindemellett nem szabad szem elől téveszteni azon tényt,

hogy ma a közép- és kelet-európai pénzpiacok sokkal jobb állapotban vannak és kevesebb kockázatot hordoznak pusztán az Európai Uniós tagságnak köszönhetően mint egy évtizede. Továbbá az osztrák bankok például 14 milliárd dolláros kitettséggel rendelkeznek Ukrajnában. Ugyanakkor Csehországban és Szlovákiában - ebben a két erős gazdasági alapokkal rendelkező közép-európai országban - viszont jóval nagyobb, 93 milliárd dolláros ez a kitettség. 42 Az Európai Unióban az Európai Bizottság előállt a pénzügyi eszközök piacairól szóló új irányelvvel – Markets in Financial Instruments, vagyis MiFID. Ez alapján nagyobb versenyt teremt a pénzügyi piacon és egységesíti, szigorítja a szabályokat. Ezen kezdeményezés egy új keretszabályozás, mely 2008. november 1-jével lépett életbe és átfogóan az összes pénzpiaci szereplőt érinti. Várhatóan a költséghatékonyság növekedésével, strukturális átalakulásokkal

kapcsolatos változásokat generál majd.43 41 http://portfolio.hu/users/elofizetes infophp?t=cikk&i=113513;20090416 - „Soha nem látott összegeket ígér a bankoknak Európa” című cikk 42 http://portfolio.hu/users/elofizetes infophp?t=cikk&i=114099;20090427 - „Erste és Raiffeisen: nem kell a hisztéria” című cikk 43 http://hvg.hu/gazdasaginterju/20081128 BT chris pickles interju valsag ITaspx;20081201 – „Vége az aranyéletnek a pénzügyi szektorban” című cikk, interjú Chris Pickles-szel - 60 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Közép- Európában ugyanakkor várhatóan tovább bővülnek a fiókhálózatok, mivel vannak még kiaknázásra váró piaci potenciálok a térségben – nem szabad elfelejteni, hogy ebben a régióban a statisztikák alapján jóval alacsonyabbak a finanszírozási arányok mind lakossági, mind vállalati

szinten. Ezzel a folyamattal várhatóan az információcsere fejlődése és további integrálódása, a piaci folyamatok és termékek dematerializálódása, hiszen a gyorsaság megőrzése mellett az elektronikus, automatizált rendszerek igen hatékonyak is. A napjainkra kibontakozódó válság továbbá világossá teszi, hogy a kockázatkezelés, kockázatszámítás területén alapvető változtatásokra van szükség, a kockázatkezelés mindemellett azonban fel is kell, hogy gyorsuljon és képes legyen azonnal reagálni a felmerülő kockázattal szemben. Továbbá kevesebb forrás áll most a rendelkezésre a bankok számára, következésképpen ahhoz többször kell megforgatni a kívánt haszon elérésének érdekében, ez tehát egy gyorsulást generál várhatóan a banki folyamatokban, ugyanakkor a kockázatkezelés is gyorsul evvel együtt, hatékonyabbá válik. A magyarországi piaci szereplők mindezek tükrében 2009 első harmadában összességében

kedvezőtlennek ítélik a következő félévi lehetőségeiket az Ecostat - a Kormányzati Gazdaság, - és Társadalom-stratégiai Kutatóintézet - felmérései szerint (7. ábra) Március-áprilisban a konjunktúra-mutatók javultak ugyan, szintjük azonban továbbra is alacsony. A magyarországi gazdálkodó szervezetek kisebb-nagyobb mértékű bizalmi indexének emelkedése a hazai és nemzetközi válságkezelési programok élénkítő hatásának és az ebbe vetett bizalomnak tulajdonítható. Ami a hazai bankok vállalati ügyfeleit illeti melyek tendenciaszerűen a növekedési potenciált jelentették a pénz,- tőke, - és finanszírozási piacokon a hazai bankok számára - A kis- és középvállalati konjunktúra-index üzleti bizalmi trendje augusztus óta csökken, a mutató februárban érte el időleges mélypontját. A hazai nagyvállalatok mintegy 56 százalékának a teljesítménye az elmúlt három hónapban csökkent, míg 36 százalékának nem változott.

A termelési előrejelzések ennél kedvezőbbek, negyedéven belül csökkenő teljesítménnyel 44 százalékuk, változatlannal 36 százalékuk kalkulál. A válságkezelést a hazai nagyvállalatok is elsősorban költségeik csökkentésével, tevékenységük racionalizálásával igyekeznek megoldani. A fejlődéssel számoló cégek mintegy 23 százaléka tevékenységi körének bővítésével tervezi növelni bevételeit. Ehhez ugyanakkor várhatóan sokuk EU-s támogatásokat is igénybe vesz majd figyelembe véve a magyar gazdasági szereplők viszonylagos tőkeszegénységét. Ez kedvező a térségi kereskedelmi bankok számára egyrészt, mert rajtuk keresztül áramlik be a finanszírozási forrás egy része, másrészt az ilyen projektekkel szemben támasztott szigorú követelmények - 61 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) csökkentik a kockázatait

az ezekbe kihelyezett hiteleknél. A nagyvállalatok fejlődését döntő mértékben mindezek mellett a gazdasági környezetének a bizonytalansága, a gyenge kereslet és a forint változékonysága nehezíti. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) visszajelzése szerint az elmúlt negyedévben 8 százalékuk termelése növekedett, 29 százalékuké nem változott. Csökkenő teljesítményről 63 százalékuk adott számot A következő negyedévre vonatkozó termelési előrejelzésükben növekedéssel 18 százalékuk, szinten maradással 35 százalékuk számol. Teljesítménye csökkenését a cégek 47 százaléka jelezte, kevesebben, mint az előző hónapokban. A kkv-k megítélése alapján fejlődésük legfőbb akadályát a gyenge hazai vásárlóerő, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a túlzott mértékű elvonások jelentik. A vállalkozások 43 százaléka belföldi piacain csökkenő, 44 százalékuk változatlan kereslettel

számol. Megítélésük szerint export piacaikon 28 százalékuk értékesítési lehetősége gyengülni fog, 60 százalékuké szinten marad. A hazai cégek határokon belüli versenyképessége rövidtávon 65 százalékuknál stabil marad, 12 százalékuknál javulhat. Külföldi piacképessége 71 százalékuknál várhatóan nem változik, egyötödüknél gyengülő versenyképesség várható. A foglalkoztatott létszámot a cégek 9 százaléka fél éven belül kismértékben bővíthetőnek, 46 százalékuk elégségesnek minősítette. A következő hat hónapban kismértékű leépítést 38 százalékuk, jelentősebbet 7 százalékuk tervez megvalósítani. A hazai hitelintézeteknek továbbá igazodniuk kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (későbbiekben mint Felügyelet) által vezetői körlevélben megfogalmazott elvárásokhoz a hitelintézetek irányában, annak érdekében, hogy azok megfelelően kezelni tudják a fokozódó hitelkockázatokat,

illetve a pótlólagos likviditás- és tőkebevonás nehézségeit: 44 „A Felügyelet el fogja utasítani azokat a hitelintézeti kérelmeket, amelyek 2009-ben az általános tartalékképzési kötelezettség alóli felmentést célozzák. Annak érdekében, hogy a hitelintézetek a megnövekedett kockázatok idején is fenntarthassák hitelezési tevékenységük volumenét, a Felügyelet kezdeményezi, hogy azon hitelintézetek is képezzék meg általános tartalékukat, amelyek – jelenlegi magas tőkeszintjük miatt – ez alól felmentést kérhetnének. A hitelintézeti törvény alapján felmentést azok a piaci szereplők kérhetnének, amelyek szavatoló tőkéje eléri a jogszabályban előírt tőkekövetelmény másfélszeresét és nincs negatív eredménytartalékuk. - 62 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) A Felügyelet a tőkehelyzet erősítése

érdekében azt is javasolja a hitelintézetek tulajdonosainak, hogy 2009-ben a társaságok megképzett adózás utáni eredményét ne fizettessék ki osztalék formájában, hanem hagyják azt a hitelintézeteknél. A Felügyelet szerint a hitelkockázatok növekedése idején különösen fontos biztosítani a kockázatok átláthatóságát az ügyfelek és maguk a hitelintézetek számára is. Ezért nem tartja követendő üzletpolitikának, ha a hitelintézetek olyan újító jellegű termékeket értékesítenek, amelyek kockázatai nem, vagy csak nehezen láthatók át. Ilyen konstrukciónak számítanak a nemzetközi válság kirobbanását okozó vagy ahhoz hasonló strukturált értékpapírok, a strukturált kamatlábcsere ügyletek (FX linked swap-ok) és az árfolyam-spekulációs opciós ügyletek, melyek a hozzá nem értő ügyfelek számára akár nagy veszteséget is okozhatnak. Budapest, 2009. február 25 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete”44 44

http://www.pszafhu/intezmenyeknek/hitelintezetek/hirek/tajek vezkorlev 4 2009html - 63 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Összegzés A bankszolgáltatásokkal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy hazánkban a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben hatalmas fejlődés ment végbe. Gyakorlatilag a nyugateurópai banki modellek kerültek átültetésre a magyar piacra, melyhez nagyban hozzájárult mindössze néhány évvel a hazai bankrendszer kétszintűvé tétele után – a bankok és hitelintézetek konszolidációja és a külföldi tőke, a külföldi bankcsoportok tulajdonosként való megjelenése bankrendszerünkben, hiszen ezzel a folyamattal együtt járt a szaktudás és a korszerű standardizált eljárások alkalmazása. Ezzel egyidőben fejlődött a hazai piacgazdaság és a hazai pénz,- és tőkepiac, melyhez igazodtak a banki

szolgáltatások is, továbbá a termékeket az itthoni viszonyokhoz igazították. Ehhez a figyelembe vett szempontok többek között, hogy NyugatEurópához viszonyítva tőkeszegénynek mondható Magyarország, így magas a finanszírozási igény, továbbá befektetési szempontból a magyar ügyfelek konzervatívnak mondhatóak – mind a mai napig alacsony például a részvényekbe fektetési hajlandóság – ezt bizonyítja, hogy külföldi szereplők és hazai nyugdíjpénztárak a legfontosabb befektetői a hazai részvényeknek -, mely egyúttal maga után vonja a megtakarítások bankbetétekben, kötvényekben, állampapírokban való elhelyezésének töretlen népszerűségét. Az elmúlt évtizedben tapasztalt verseny fokozódása a bankok és azok termékei között európai szintű bankkonszolidációs folyamatot vont maga után a költségek optimalizálása és előnyösebb versenyhelyzet elérése céljából. Ezzel összhangban jön létre például a

Takarékbank Zrt. és – több más takarékszövetkezet mellett – a Szigetvári Takarékszövetkezet közti stratégiai együttműködés is. Evvel párhuzamosan jól megfigyelhető a dematerializálódási folyamat a banki szolgáltatások kapcsán, amely egyaránt gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszi a termékeket, az azokkal kapcsolatos ügyintézést. A hagyományos banki termékek integrált formában történő megjelenése jellemző. Ehhez természetesen elengedhetetlen a technikai háttér folyamatos fejlesztése. Evvel kapcsolatban kiemelhetőek például a folyószámlákhoz kapcsolódó, szabad felhasználású hitelkeretek, bankkártyához kötődő biztosítási szolgáltatások, vagy akár az átutalások, lekötések interneten történő intézése az ügyfél által. Fontos kiemelni, hogy az egyesült államokbeli jelzáloghitel-piaci válságának globális válsággá válása alapvető hatással van a bankszolgáltatásokra is. A legfontosabb tanulság a

kockázatok reális feltárásának követelménye az adott kintlévőségekkel kapcsolatban, illetve a fedezeti portfolió kialakítása kapcsán. Mindemellett várhatóan a hazai bankok fiókhálózatának bővülése lesz tapasztalható a magyarországi piaci potenciál kiaknázását segítendően. - 64 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Ábrák, grafikonok 1. ábra Forrás: http://1.113/bmi/wwwtakarekbankhu/index magunkrolphp?id=2 2. ábra A magyarországi takarékszövetkezetek fiókhálózata hazánkban Forrás: http://1.111/bmi/wwwtakarekinvesthu/rolunk tkszphp;20080921 - 65 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 3. ábra A kamat-spread alakulása a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok alapján a jegybanki alapkamat és a jegybanki

overnight (O/N) betéti,- és hitelkamatok százalékos értékét alapul véve a vizsgált napokon 2000. január 1-je és 2007 szeptember 25-e között 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 Jegybanki alapkamat mértéke az adott napon O/N hitelkamat az adott napon O/N jegybanki betétek az adott napon Forrás: http://www.mnbhu/engineaspx?page=mnbhu statisztikak – „A Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett forint refinanszírozási, betéti és hitel kamatlábak idősora 2000. január1-jétől 2007 december 31-ig” című excell fájlból nyert adatok alapján készült a táblázat 4. ábra Az magánjellegű ingatlanok árindexének alakulása az elmúlt évtizedben százalékban kifejezve Forrás: http://www.napihu/defaultasp?cCenter=tpecenter;20090428 - 66 - 2007.0701 2007.0401 2007.0101 2006.1001 2006.0701 2006.0401 2006.0101 2005.1001 2005.0701 2005.0401 2005.0101 2004.1001 2004.0701 2004.0401 2004.0101 2003.1001 2003.0701 2003.0401

2003.0101 2002.1001 2002.0701 2002.0401 2002.0101 2001.1001 2001.0701 2001.0401 2001.0101 2000.1001 2000.0701 2000.0401 2000.0101 0,00 http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 5. ábra Az arany azonnali árfolyamának alakulása unciánként, amerikai dollárban, illetve euróban kifejezve 2005. július 1-jétől 2009 április 1-jéig Forrás: http://portfolio.hu/users/elofizetes infophp?t=cikk&i=114216;20090428 6. ábra Befektetési jellegű arany keresletének alakulása, tonnában kifejezve 2006 első negyedévétől 2008 utolsó negyedévéig tekintett periódust Forrás: http://www.portfoliohu/users/elofizetes infophp?t=cikk&i=113978;20090423 - 67 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 7. ábra Forrás:

http://www.ecostathu/kiadvanyok/konjunktura/indexhtml;20090422 - 68 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) Források „A nagy játékosok már zsákszám veszik az aranyat!” című cikk, 2009.0423 – 18:20 (www.portfoliohu cikke) Dr.Illés Ivánné: Bankmenedzsment PERFEKT, 2005 Dr.Szegő Márta „Forint-történelem: az euró az egyetlen kiút” címmel megjelent cikke, 2006 május 17. - 06:10:47 „Erste és Raiffeisen: nem kell a hisztéria” című cikk, 2009.0427 – 0850, (wwwportfoliohu cikke) Éliás János: A Jelzálog-hitelezés szerepe a mezőgazdaságban - PH.D értekezés, Budapest, 2000., Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem europe.wsjcom „Nyeli az EBRD pénzét Kelet-Európa” című cikk, 2009.0407 – 1546, (wwwklikkbankhu cikke) „Soha nem látott összegeket ígér a bankoknak Európa” című cikk, 2009.0416 – 1330, (www.portfoliohu

cikke) Szabó Zsuzsanna: „Vége az aranyéletnek a pénzügyi szektorban” című cikk, 2009.1201 – 15.00, interjú Chris Pickles-szel (wwwhvghu cikke) www.bankinfohu www.biszhu www.bvahu - 69 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) www.ecostathu www.ftcom www.hvghu www.kavoszhu www.klikkbankhu www.kshhu www.mindentudashu www.mnbhu www.napihu www.portfoliohu www.privatbankarhu www.pszafhu www.szigetvaritakarekhu www.takarekbankhu www.takarekinvesthu www.telegraphcouk www.vilaggazdasaghu - 70 - http://www.doksihu A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül (Makarész Péter) 287/2001. Kormányrendelet a letéti jegyről 297/2001. Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről 1996. évi CXI törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról 1997. évi XXX törvény a

jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről 2001. évi CXX törvény a tőkepiacról – Magyar Közlöny, 2001/154 2005. évi LXII törvény a tőkepiacról szóló 2001 évi CXX törvény módosításáról 2007. évi LII törvény a tőkepiacról szóló 2001 évi CXX törvény módosításáról - 71 -