Commerce | Tourism » A falusi turizmus fogalma, kialakulása, gazdasági és társadalmi jelentősége

1 A falusi turizmus fogalma, kialakulása, gazdasági és társadalmi jelentősége 1. Bevezetés Hazánkban a gazdasági fejlődés területi egyenlőtlenségei a vidék elszegényedését és a városi agglomerációktól való folyamatos lemaradását, elszigetelődését eredményezte, illetve eredményezi. Ez a folyamat nagyon sok esetben a kisebb települések elöregedésével, elnéptelenedésével jár. Sokáig az emberiség közvetlen kapcsolatban állt a földdel és annak gyümölcseivel. Életét nagyban meghatározta ez a függőség, amint az a régi idők szobrászatából, festészetéből is kitűnik. A változás lehetőségét azonban valamennyi társadalom magában hordozza, amint azt már az előző évszázadok tudósai is megállapították. A területi egyenlőtlenségek a gazdasági-társadalmi folyamatokban szinte a világ minden országában megfigyelhetők, konkrét megnyilvánulásai ennek az elmaradott, hátrányos helyzetű, alulfejlett, vagy más

jelzőkkel illetett térségek. A területi egyenlőtlenségek magukban hordozzák a társadalmi feszültségeket. Ennek legbiztosabb tünete a migráció, amikor is a népesség - különösen a fiatalabb, képzettebb réteg - elvándorol a fejlettebb, s jobb megélhetési feltételeket kínáló térségekbe, városokba. Ez a folyamat öngerjesztő, hiszen a fokozatosan leépülő kor és képzettségbeli struktúra csak újratermelődik, csökkentve ezáltal a felzárkózás esélyét. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mindig megfigyelhető az átrendeződés folyamata is, - legyen az térbeli, területi, vagy ágazatok közötti - ami általában hátrányosan érinti a vidéket (centrális helyek kialakulása). A vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) szerepe lecsökken 2 a gazdaságon belül. A vidék érdekérvényesítő képessége ezért nyilvánvalóan

romlik, s megjelenik a hanyatlás a reális veszélyek között. Európa nyugati felén már évtizedekkel ezelőtt felismerték a rurális térségek hanyatlásának veszélyeit, megfogalmazták a célokat és a problémakezelés eszköz-, intézményrendszerét. Lassan tudatosulni látszik az emberekben, hogy a vidék hanyatlása pótolhatatlan természeti, társadalmi (közösségi, építészeti, stb.) értékeket tehet örökre tönkre Az Európa Tanács 1995-ben elfogadta a Vidéki Térségek Európai Kartáját, mely szerint a vidék hármas funkcióval bír: 1. Gazdasági (termelési) funkció 2. Ökológiai funkció 3. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció A falusi turizmus alapvető célja a vidéki lakosság - ezen belül elsősorban az agrártermelők - kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal megélhetési gondjaik mérséklése, életszínvonaluk növelése, s nem utolsó sorban a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása. Gazdasági és

társadalmi funkciói mellett azonban jelentős ökológiai szerepe is, elsősorban az egészséges élet természeti alapjainak védelme, a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, az erdő és más természeti élőhely megóvása, általában az ökológiai rendszerek védelme tekintetében. Mindemellett kiemelkedően fontos szerepet játszik a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében. 3 2. A falusi turizmus fejlődése A falusi turizmus fejlődését, a vidékfejlesztési programokban és helyi kezdeményezésekben betöltött, ma már jelentősebb pozícióját (és egyáltalán a meglétét) az előbb említetteken túlmenően a társadalomban fölmerülő igények is elősegítik. A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, a rövidebb munkaidő, a hétvégéket szabaddá tevő munkarend lehetővé teszi a hétvégi

utazásokat. A WTO (World Tourism Organization - Turizmus Világszervezete) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban való részvétel. Az emberek érdeklődése egyre inkább az érintetlen természet, a kultúrtörténeti emlékek, valamint a hagyományok és a népművészet felé fordul. Ezt igazolni látszik hazánk turisztikai keresletének változása is: a nemzetközi turistaérkezések száma 1950-95 között a 23-szorosára nőtt, a forgalomból eredő bevételek összege pedig 177-szeresére. A WTO előrejelzése szerint 2010-ig megmarad ez a növekvő tendencia, amelynek következtében helyszűke alakulhat ki azokban az országokban, ahol a hegyi és parti lehetőségek már egyébként is zsúfoltak. Az elmúlt évtizedek természeti katasztrófái - a túl erős napfény bõrkárosító hatása, a vizek szennyezettsége - is egyre inkább a falvak felé fordítják a figyelmet (jóllehet, a tengerpartok

jelentősége még nem mutat csökkenést). A falusi turizmus elsősorban a többgyermekes családok, s az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára lehet vonzó (viszonylag alacsony árfekvése miatt). Sokszor azonban nem a jövedelem, hanem a pihenés egyéni formájának keresése a mérvadó, és inkább a nyugalom, a csendet nyújtó tevékenység alakítja a keresletet. A nagy városközpontok zsúfoltságával, anonimitásával, sebességével szemben a városlakók egyre inkább kezdik előnyben részesíteni a természet közelségét, a nyugalmat, az emberek közvetlenségét. 4 A turizmus ezen típusa kiegészítő jövedelmet nyújthat azoknak a gazdáknak, akik eddig pusztán mezőgazdasági termelésből éldegéltek, s ma már csak ebből nem tudnának megélni, a társadalom más rétegeivel való kapcsolatba kerülés pedig egyrészt elősegíti, hogy problémáik ismertebbé és érthetőbbé váljanak e rétegek előtt is, másrészről maga a vidéki

ember is új, szemléletét formáló ismeretekhez jut. 3. A falusi turizmus nemzetközi áttekintése Az Európai Közösség tagállamaiban a falusi turizmus a nemzeti sajátosságok és lehetőségek függvényében fejlődött, ezért nem mutat egységes arculatot tartományonként is és struktúrát, változhat. sőt Két egy országon alapforma belül azonban akár mégis megkülönböztethető: az egyikben a falusi turizmus alanyaként a vidéki lakosság jelentkezik, míg a másik formában ugyanezt a szerepkört az agrárnépesség tölti be. Turisztikai tevékenységet folytató gazdaságok három nagy, nemzeti szintű érdekképviseleti szövetséggel rendelkezek, ezek a TERRANOSTRA, az AGRITURIST és a TURISMO VERDE. Az európai országok falusi turizmus szervezeteinek összefogására EUROGITES néven nemzetközi szervezet alakult, amelynek elnökségében Magyarország képviseletében a Falusi Turizmus Országos Szövetsége is helyet kapott. 5 4. A

falusi turizmus hazai áttekintése A falusi turizmusnak hazánkban a második világháborút megelőzően jelentős hagyományai voltak. Különösen a Balaton vidékén, a Mátra-Bükk környékén a 1930-as évek második felétől 1942-ig jó színvonalú szálláshelyekkel és vendéglátással bíró fogadók, magánpanziók működtek. Ekkor az ország üdülési igényének 30-35%-át a falusi szálláshelyek elégítették ki. Ekkor tájt a falusi turizmus elsősorban gyermekek üdültetését segítette ki. Az 1934-ben megjelent "Falusi vendéglátás mestersége" című füzet igen nagy segítséget nyújtott az akkori gazdáknak tanácsaival a sikeres és jövedelmező vendéglátás megvalósítása érdekében. Ebben a kis könyvecskében megtalálható minden, amit a higiéniáról, az egészséges táplálkozásról, a tálalásról és felszolgálásról tudni kell. A füzet kihangsúlyozza ugyanakkor a belföldi turizmus fontosságát is:

"Hazafias kötelesség, hogy itthon nyaraljunk! Elvész reánk, magyarokra nézve minden fillér, amit e címen idegenben költünk el. Azonban nemcsak az itthon nyaralás hazafias kötelesség, hanem az is, hogy az itthon nyaralóknak kényelmet, rendes ellátást és általában olyan feltételeket biztosítsunk, amelyek a kellemes nyaralásnak, pihenésnek elengedhetetlen kellékei." Ezeket a nagyszerű gondolatokat minden, ezt a tevékenységet magára vállaló gazdasági szereplőnek magáévá kellene tenni ma is. A világháború előtti falusi turizmus virágzását egyrészt a Községfejlesztő Bizottságok lelkes és hozzáértő munkájának, másrészt egy sikeres marketing politikának köszönhette. 6 Ekkor is voltak egyesületi szállások, gyógyászati célú, fürdőhelyi beutalások és szervezett gyermeküdültetések, de ezek száma a későbbiekhez képest elenyésző volt. A saját költséges üdülési forma dominált ekkoriban

leginkább. A háborús időszak, s a vele járó gazdasági visszaesés mintegy két évtizedre teljesen megszűntette a falusi üdülés iránti igényt. Az 1970-es években ismét megmutatkozik némi érdeklődés a vidék irányában, ez a figyelem főként a városi értelmiség, művészek részéről mutatkozott meg, akik un. másodlakásos formában saját maguknak falusi házakban pihenőhelyeket alakítottak ki. Az 1980-as évek fordulópontot jelentettek a hazai falusi turizmus történelmében: új erőre kapott a falusi turizmus fejlődése. Szórványosan megkezdődött a falusi házak kiadása a szállóvendégeknek. A megyei idegenforgalmi irodák ismerték fel és indították el megyéjük területén a falusi turizmus szolgáltatását, majd pedig kezdték bekapcsolni a falusi házakat a fizetővendéglátás hálózatába. A falusi turizmus Magyarországon a sajátos agrár- és településszerkezet miatt nem azonosítható csak a mezőgazdasággal, szélesebb

értelmezést kapott, mint pl. a német nyelvű országokban, és a vidék teljes lakosságára épül. A falusi üdültetés alatt azt értjük, hogy a faluban élő ember, fő foglalkozása (mezőgazdaság, egyéb) megtartása mellett részt vállal az üdültetés lebonyolításában, s a saját házán belül lévő férőhelyeket az üdültetés szolgálatába állítja. Így a falu megmarad eredeti állapotában, a tevékenység pedig nem csak a szálláshelyet biztosító személynek, hanem a falunak is jövedelmet eredményez (közlekedés, étterem, múzeumok látogatása, stb.) 7 Tovább bővítve a kört, mondhatjuk azt is, hogy a falusi turizmus a helyi jövedelem termelésével az ország gazdasági bevételeit is növeli. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság megfogalmazásában "A falusi turizmus minden nem városban és turisztikai szempontból nem országos jelentőségű vidéki területen folytatott vendégfogadás, amely komplex turisztikai termékként

egy település illetve kistérség turisztikai kínálatát viszi piacra a falusi vendégfogadás sajátos (település- és szálláshelyspecifikus) elemeivel." 5. Szervezeti háttér Hazánkban a falusi turizmus újraindítása a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetség megalakulásával vette kezdetét 1989-ben. A Szövetség Törökbálinton alakult meg, mint az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség és a Magyar Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodája jogelődök örököse. A meglévő falusi tanyai - vidéki épületek üres kapacitásainak vendégfogadásra alkalmassá tételét, piacra vitelét, a vendégfogadó személyek tájékoztatását, képzését tűzte ki céljául. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége 1994. áprilisában alakult meg 34 alapító taggal. Tagságát jogilag önálló szervezetek alkotják, amelyek között minden, a falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szerződés képviseltetve van:

önkormányzatok, megyei-, kistérségi- és településszintű egyesületek, a piacra vitellel foglalkozó vállalkozók, település és térségfejlesztő társaságok. A Szövetség szervezi a vendégfogadók képzését, minősítését, a közös megjelenést, és egy megbízható vendégfogadói hálózat fokozatos kialakítását tartja állandó jelleggel szem előtt. 8 6. Marketingpolitika Szakértők felismerték, hogy a falusi turizmus, de általában az idegenforgalom alacsony hazai teljesítményének egyik oka a marketing tevékenység erőtlensége. Annak ellenére, hogy a bevételek szempontjából a magyar gazdaságban igen jelentős helyet foglal el, mégsem fordítanak kellő figyelmet a fejlesztésére, a még kiaknázatlan lehetőségek feltárására, s kihasználására. Magyarország kedvező földrajzi fekvése, kitűnő adottságai (gyógyvizek, történelmi nevezetességek gazdagsága, sportolási lehetőségek stb.) lehetővé teszik, hogy a

turizmus a jövő iparágává váljon Ehhez azonban kínálatunknak meg kell állnia a helyét a világpiacon. Ki kell tehát küszöbölni a még fennálló nehézségeket, mint pl. az egyes térségek nehéz megközelíthetősége, vagy a különböző hiányosságok az infrastruktúra területein. Problémát jelent továbbá a rövid főszezon és az, hogy ez idáig csak a Balaton és Budapest volt a két fő turisztikai központ. Fel kell hívni a figyelmet falvaink szépségére, kulturális értékeire is. Ehhez viszont megfelelő fejlesztési koncepcióra és marketing politikára van szükség. 7. Veszélyek A falusi turizmus fejlesztése - mint a legtöbb vidékfejlesztési kezdeményezés - bizonyos veszélyeket is hordoz magában, amelyek például a túlzott mértékű fejlesztések esetén (lásd tömegturizmus a ZTK területén) éppen ellentétes változást idézhetnek elő. Ez a turizmus esetében akár a célterület eredeti, potenciális adottságainak

visszafordíthatatlan pusztulását is okozhatja. 9 A fejlesztés veszélyei a következők lehetnek: • környezet károsodása (főként a ZTK esetében), • mezőgazdaság fokozottabb háttérbe kerülése a vendégfogadással szemben, • a falvak veszítenek megszokott nyugalmukból, eredeti arculatukból, • közbiztonság romlása, • üzleti jelleg túlzott előtérbe kerülése. 8. Összefoglalás A falusi turizmus kialakulását és fejlődését a vidéki lakosság - ezen belül különösen az agrárnépesség - viszonylagos szegénységéből eredő kiegészítő jövedelemszerzési törekvése, valamint a városi polgárok természetes környezet és életmód utáni igényének szerencsés találkozása segíti. Jelentős szerepet játszanak fejlődésében azok a kormányok, amelyek felismervén népességmegtartó szerepét, állami támogatásokkal is hozzájárulnak a fejlesztésekhez. A falusi turizmus nemzeti és térségi sajátosságok és

lehetőségek függvényében fejlődik, ezért nem mutat egységes arculatot és szerkezetet még országon belül sem. Két alapforma azonban mégis megkülönböztethető. Az egyikben a teljes vidéki lakosság alanya a falusi turizmusnak, a másik formában csak az agrárnépesség. Magyarországon már az 1930-as években virágzott a falusi turizmus, majd jelentős szünet után a nyolcvanas évek végén indult újra fejlődésnek. Hazánkban a turizmus ezen válfaja a sajátos agrár- és településszerkezet miatt nem azonosítható csak a mezőgazdasággal, szélesebb értelmezést 10 kapott mint például a német nyelvű országokban, így a vidék teljes lakosságára épül. Szükség lenne egy falusi turizmusra vonatkozó speciális jogszabály megalkotására, valamint a falusi turizmus fejlesztése országos koncepciójának és programjának kidolgozására, amely magába foglalná a marketingpolitikát is. falusi turizmus beindulásának

alapfeltétele a vendégek fogadásához szükséges szállás és étkezési lehetőségek megteremtése. A kistérségben ma már több panzió és magánház áll a vendégek rendelkezésére, azonban közel sem annyi, mint amennyire szükség lehet egy igazán jó reklámtevékenység beindulása esetén. A férőhelybővítést elsősorban magánházakra, lehetőleg működő gazdaságokra kell alapozni, támogatásokkal is elősegítve a megfelelő - lehetőleg elkülönített - szálláshely kialakítását. A településeken szükséges turisztikai célú feladatok összehangolásához, valamint a meglévő adottságokat továbbfejlesztve a piacon eladható, komplex turisztikai termékek létrehozásához keretet biztosíthatna egy kistérségre vonatkozó turisztikai fejlesztési koncepció és program, melyek a térségi szintű fejlesztési célokhoz is igazodnának. Célszerű lenne egy kistérségi turisztikai és információs irodát nyitni, amely szervezné,

koordinálná a települések falusi turizmusát. Azokon a településeken, ahol még nem indult be a falusi vendéglátás a kistérségi fejlesztési program alapján meg kell keresni azokat az embereket, akik hajlandóak a vendégfogadásra, és megfelelő támogatással ösztönözni kell őket a szükséges feltételek megteremtésére. A falusi turizmus, mint fejlesztési lehetőség nem kínál nagymértékű gazdasági fellendülést, sem pedig komplex megoldást a súlyos problémákkal küszködő kistérségnek, viszont kellemesebb lakókörnyezetet, 11 fejlettebb környezetkultúrát, vonzóbb faluképet és, nem utolsó sorban kiegészítő jövedelemforrást teremthet a helyi lakosság számára. Mindez pedig nagyban hozzájárul a települések népességmegtartó-képességének javításához. 12 Tisztelt Úr! Mellékeltem küldöm Önnek a falusi turizmus dolgozatom megírásakor felhasznált irodalom jegyzéket: 1. Agroturizmus 2. Falusi

turizmus centrum 3. Csalogató falusi turizmus 4. Turizmus folyóirat Budapest, 2003. Tisztelettel: . S0692 302-es csoport