Communication | Higher education » Ferenczi Szilvia - Kisebbségi kapcsolatok kezelése az önkormányzatoknál

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Levelező tagozat PR szóvivő szakirány KISEBBSÉGI KAPCSOLATOK KEZELÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL Készítette: Ferenczi Szilvia Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Kisebbségek története 6 2.1 Fogalmak 6-8 2.2 Jelenlétük Magyarországon 8 2.3 A cigányság története 8-12 2.4 Magyarországi Németek 12-14 2.5 Magyarországi Románok 14-15 2.6 Magyarországi Horvátok 16 2.7 Magyarországi Lengyelek 17-18 2.8 Magyarországi Szlovákok 18-19 2.9 Magyarországi Szerbek 19-20 2.10 Magyarországi Ruszinok 21 2.11 Magyarországi Örmények 22-24 2.12 Magyarországi Szlovének 24-25 2.13 Magyarországi Ukránok 25 2.14 Magyarországi Bolgárok 25-26 2.15 Magyarországi Görögök 26-27 3. Jogi háttér 27 3.1 A kisebbségi kérdés jogi történetéhez 27-28 3.2 A kisebbségi

Önkormányzatok rendszere Magyarországon az 1993 évi LXXVII törvény 29 3.21 A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás 4. Intézményi háttér 29-33 34 4.1 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 34-35 4.2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály 35-37 4.3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa 37-38 4.4 Egyenlő Bánásmód Hatóság 38-39 4.5 Országos Horvát Önkormányzat 39 4.6 Bolgár Országos Önkormányzat 40 4.7 Országos Lengyel Önkormányzat 40-41 2 http://www.doksihu 4.8 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 41 4.9 Országos Örmény Önkormányzat 41-42 4.10 Szerb Országos Önkormányzat 42 4.11 Országos Szlovén Önkormányzat 42 4.12 Országos Ukrán Önkormányzat 43 4.13 Országos Cigány Önkormányzat 43 4.14 Országos Szlovák Önkormányzat 43 4.15 Országos Ruszin Önkormányzat 43 4.16 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata 43 4.17 Görög

Országos Önkormányzat 43 5. A kisebbségi Önkormányzatokról 44 5.1 A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása 44 5.2 A kisebbségi Önkormányzatok jogai és kötelezettségei 44 5.3 A kisebbségi önkormányzatok vagyona 44 5.4 A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona 45 5.5 Vagyon és infrastruktúra 45-46 5.6 Önkormányzati pénzügyi támogatások 46 5.7 Egyéb támogatási formák 46 5.8 Pénzeszközök felhasználása 47 5.9 A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre 47-48 5.10 A települési kisebbségi önkormányzat működése 48 5.11 A területi kisebbségi önkormányzat 48 6. Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre 6.1 1990 évi LXV Törvény a helyi önkormányzatokról 49 49 7. XIX kerület Polgármesteri Hivatalának kapcsolatkezelése a helyi kisebbségekkel 49-52 8. Interjú a kerületi kisebbségi elnökökkel

52-69 9. Az interjúk összehasonlítása, kiértékelése 69-71 10. Összefoglalás 72-73 11. Irodalomjegyzék 74 12. Mellékletgyűjtemény 75-85 3 http://www.doksihu 1. Bevezetés Dolgozatom a kisebbségi kapcsolatok kezelésével, a számukra törvényileg létrehozható kisebbségi önkormányzatokkal foglakozik. Az első szakaszban röviden áttekintem a kisebbségek fogalmát, történetét, vándorlásukat, helyzetüket Magyarországon. Ezt követően megvizsgálom az ezzel a témával kapcsolatos jogszabályokat, részletesebben kitérve, az 1993. évi LXXVII a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényre Fontosnak tartom áttekinteni a kisebbségeket, kisebbségi önkormányzatokat országosan és helyi szinten képviselő, illetve támogató intézményeket. A továbbiakban a kisebbségi önkormányzatok felépítésével, működésével foglalkozom majd ezt követően a helyi önkormányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt

kapcsolattartást, illetve támogatásokat vizsgálom meg, a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan. Dolgozatom célja és egyben kutatásomat is képezi a következő fejezet, melyben egy konkrét kerületi önkormányzat kapcsolat kezelését mutatom be, vagyis, hogy miként támogatja, segíti a helyi kisebbségi önkormányzatot, kisebbségi elnököket. A hetedik fejezetben, a kerületünkben működő kisebbségi önkormányzattal, ezen belül a kisebbségi elnökök interjújával folytatom dolgozatomat. A következő szakaszban elemzem az interjúkat egy táblázat segítségével. Témaválasztásomat egy szubjektív tény is befolyásolta, mégpedig, hogy a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatalban dolgozom három éve, így személyesen is tapasztalom, hogy egy adott kerületi önkormányzat, hogyan és milyen módon támogatja a helyi kisebbségi önkormányzatot. Végül dolgozatomat összefoglalással és egy melléklet gyűjteménnyel zárom, mely utóbbiban eredeti

dokumentumokat, rendeleteket is csatolok. 4 http://www.doksihu 2. A kisebbségek Története 2.1 Fogalmak Dolgozatomat mindenek előtt a fogalmak tisztázásával kezdeném, ami több szempontból is fontos egy ilyen jellegű írásban. Egyrészt rendkívül lényeges, mert a félreértéseket így el lehet kerülni, ezáltal mindenki számára érthető lesz, hogy melyik kifejezést, milyen értelemben is használom. Másrészt azért is fontos, mert a hétköznapokban számtalan kifejezést, - pl: nemzetiség, kisebbség, etnikum stb. – nem megfelelően használunk, és ez sokszor félreértésekhez, mi több, konfliktusokhoz is vezet. Sokan sokféle képen próbálták már meghatározni az alábbi fogalmakat, lássunk ezekből néhány példát: A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport. Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az

államalkotó néphez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjaként él. A nemzetiség ezen kívül jelentheti egyszerűen egy adott személy nemzeti hovatartozását is. A nemzetiség két típusa: • Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik. • Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók). Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb

etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb 5 http://www.doksihu földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik.1 A nemzetiség és a kisebbség fogalma másképpen: A magyar „nemzetiség” szónak három jelentése van. Az egyik: valamely nemzethez tartozás „Milyen nemzetiségű?” – kérdezzük, s a válasz – magyar, német stb. – azt jelenti, hogy a kérdezett a magyar, a német stb. nemzethez tartozik De kaphatunk kérdésünkre olyan választ is, hogy vend, sváb, székely, ingus, stb. s ebben az esetben a fenti meghatározásunk már nem eléggé szabatos. Itt már nem nemzethez tartozásról, hanem bizonyos nemzet egy meghatározott részéhez, csoportjához vagy éppen olyan csoporthoz való tartozásról van szó,

amely nem tartozik egy nemzethez sem, azaz: valamely nemzetiséghez tartozásról. Itt már elértünk a „nemzetiség” szó másik jelentéséhez, amely nem valamely csoporthoz tartozást jelöl, hanem magát a csoportot. A köznapi, de a tudományos használatban is a „nemzetiség” szó mindenekelőtt kisebbséget, nemzeti kisebbséget jelent. A „nemzetiség” szó harmadik jelentése a nemzetet más nemzetektől megkülönböztető jellemvonások összessége. A Népszövetség idejéből, 1930-ból származik Hugo Wintgens definíció kísérlete a kisebbségekre: „Az általános nemzetközi kisebbségi jog értelmében a kisebbségek olyan lakosa valamely országnak, akik nemzetiségük vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek ez illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságukat. Wintgenséhez hasonló – objektív és

szubjektív ismérveket egyaránt figyelembe vevő – Charles de Visscher ugyancsak 1930-ból származó definíciója: „A kisebbség a szó szoros értelmében egy csoportból alakult, amely történelmileg meghatározott területen él, hagyományosan és tudatosan szembeállít bizonyos megkülönböztető jegyeket annak az államnak alapvető tömegével, amelyhez tartozik. Ezek a megkülönböztető jegyek változó 1 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1g nemzetis%C3%A9gei#TC3B6rtC3A9 net.C3BCk 6 http://www.doksihu elemekből tevődnek össze: hol a faj, hol a vallás, hol pedig a nyelv az, amely a kisebbségnek morális egységet biztosít, amelyet az a népesség többi részével szembeállít.”2 A különböző kifejezéseket dolgozatom során a fent említett meghatározásoknak megfelelően fogom alkalmazni. 2.2 Jelenlétük Magyarországon A 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát

valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek). Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot. Bár a törvény által elismert nemzetiségeken kívül jelentős új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem

teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élő oroszok, arabok, kínaiak, kurdok, valamint egyes afrikai közösségek. 2.3 A cigányság története A magyarországi cigányok alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségtét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. 2 Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 9-14.; oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978) 7 http://www.doksihu A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak. Ezek szerint több mint 500 000 ezer fő a magyarországi cigányok lélekszáma, ez kb.

az összlakosság 5%-a, bár ez nem feltétlenül jelent cigány származást, ezáltal nem biztos adat. Vannak azonban, akik 6-700 000 ezerre becsülik a magyarországi cigányság számát, de egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám eléri az 1 milliót is. A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Három északi megyében legnagyobb a jelenlétük. A fővárosi cigányság lélekszámát 90 ezer főre becsülik.3 A romák őshazájának helye az indiai szubkontinens területén, észak-nyugaton található neve: Pandzsab. A romák kiszolgáltatott helyzetben voltak az őshazában is Az akkor korban, a mainál erősebben élt még a kasztrendszer és a romák ennek a hierarchiának a legalján éltek, az ún. páriák csoportjába tartoztak Lassú, de folyamatos vándorlásuk a Krisztus utáni 5. században kezdődött A félnomád vándorélet első megszakítása a korabeli Perzsia volt. A nyelvi rétegvizsgálatok kb

másfél évszázados ott tartózkodásra utalnak, melynek a fenyegető mongol támadások vetettek véget. Ezután délnyugat irányába vándoroltak tovább, Örményországba. Fontos állomása volt ez a romáknak, hiszen itt találkoztak először a kereszténységgel. A befogadó örmény nép különös örömmel állt a romák mellé, kvázi missziós feladatot is láttak megkeresztelkedésükben. A fogadtatás öröme, a felszabadult beilleszkedés voltak valószínűleg azok a tényezők, melynek következtében a romák kb. 400 évre le is telepedtek az örményeknél Az ezredforduló azonban változást hozott. A szeldzsu törökök ebben az időben kezdtek támadásokat indítani az örmények ellen, így a romáknak tovább kellett állniuk. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba, ahol azonban nem álltak meg, hanem együtt mentek tovább egy Szíriából nyugatra tartó népcsoporttal. Az Észak-Afrikai partvidéken való vándorlás vége a gibraltári átkelés

lett, majd az Ibériai félszigeten évszázadokon át éltek együtt békésen a mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. Az itt élő romákat hívjuk ma los gitanos3 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1g nemzetis%C3%A9gei#TC3B6rtC3A9 net.C3BCk 8 http://www.doksihu oknak. A kezdeti évszázadokban Spanyolországban élő cigányok ún kolóniákban, városnegyedekben éltek, akárcsak a zsidók, de mára azonban ez csak néhány városban mutatható ki. A romák azon csoportja, akik Örményországból nyugat felé indultak, ők Görögország területére jutottak, ahol testvérként fogadta őket az ortodoxia, hisz ekkor már a romák is keresztények voltak. Könnyen beilleszkedtek a környezetbe Különösen kedvelték a romák a csillogó-villogó, gyertyafényes, ikonosztázionokkal ékesített templomok világát, valamint nagy egyházak mellett működő atciganosz nevű kis egyházat, mivel itt jobban érezték magukat a kisközösség miatt. Valószínűleg a

cigány elnevezés is itt ragadt rájuk cigány, tsiganes, zigeuner. A Görögországban a Peloponészoszi félszigetre, ami akkor egy virágzó település volt, Gippe környékére sokan telepedtek a romák közül. Egyesek szerint innen ered az angolszász nyelvterületen használatos gipsy elnevezése a romáknak. A Balkán a XII-XIII. században egyre fenyegetettebbé válik a török hódítás tekintetében A török hódítást megérezve, kezdetben a keresztény vallású csoportok kezdtek el kisebb csoportokban, észak irányban szivárogni hazánk felé. Az ezernégyszázas évek első felében indult meg tehát a roma népesség lassú áramlása a Balkánról. Ez a folyamat folytatódott 1526 után is Békésen éltek a romák együtt a megmaradt magyar lakossággal illetve a hódító török népességgel. A nagyobb arányú betelepedés csak a XVIII. Században következett be, a felvilágosult abszolutizmus korában, amikor is Mária Terézia intézkedései nyomán

szisztematikusan jöttek a romák főleg az Alföld térségébe. Őket nevezi a szakirodalom, az un kárpáti cigány csoportnak. A királynő elképzelése az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult vagy elmenekült magyar lakosság helyére telepíti a romákat. Ezért hívta őket újmagyaroknak A Kárpát-medencében tartózkodó kárpáti cigány csoport idő közben elvesztette Indiából hozott anyanyelvét és így nyelvileg teljesen asszimilálódott. Éppen ezért nyelvi tekintetben őket nevezi a szaktudomány a magyarországi nem cigány anyanyelvűek csoportjában magyar anyanyelvű cigányoknak. Hazánkban a roma kisebbségi populáción belül ők képviselik a legnagyobb százalékarányt, mintegy 70%-ot. Azonban e nagyszámú csoporton belül találunk olyan kisebb közösségeket, melyek izoláltságuk következtében megőrizték eredeti nyelvüket. 9 http://www.doksihu Ők tehát a romungró nyelvjárást beszélik. Térbeli

elhelyezkedésük a mai Magyarország területén a következő képen alakult: Nógrád-megye, Budapest környéke (Páty, Csobánka, Zsámbék, Pilisvörösvár, Biatorbágy, Budakalász), Dunántúl (Pécs, Mohács, Versend, Dunaszekcső). A romungrók mellett a kárpáti cigányok csoportjában találjuk még, az un szinto cigányokat is. A mai magyarországi cigány anyanyelvű csoport másik nagy ága az előbb említett Kárpáti csoport mellett az oláh cigány csoport, egyes helyeken kolompároknak is nevezik őket, akik eredeti, Indiából hozott nyelvjárásukat használják, melyet évszázadokon át megőriztek vándorlásuk során. Hazánkban a cigányság 20%-át képezi az oláh cigányok csoportja A harmadik nagy csoport, amely hazánkban letelepedett a magukat beás cigányoknak nevező populáció. Ők a múlt század végén, illetve a XX század első évtizedeiben telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről. Indiából hozott nyelvüket

elvesztették Romániában és magukkal hozták a múlt századból eredő, a román nyelvújítás előtti nyelvállapotot. A tudományos szaknyelv éppen ezért román cigányoknak nevezi őket Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az 1691-es állami és párhatározatban jelentkezett. Ez és a következő határozatok is az évek során réteg specifikusan kezelte csupán a romák helyzetét. Mindez azt jelentette, hogy a szociális mezőben igen sok pozitív intézkedés történt, az identitástudat fejlesztése, a roma kultúra megőrzése, ápolása, fejlesztése azonban a háttérben maradt, vagy csak másodlagos szerepet kapott. Tulajdonképpen csak a 70-es évek végén kezdett éledni az a szemlélet, hogy önazonosság-tudat nélkül nincs személyiségfejlődés. Ennek kiteljesedése csak a rendszerváltással kezdődött meg. A folyamat jelenleg is tart, melynek során különösen nagy hangsúlyt kap a roma fiatalok iskoláztatási programja. A

hazánkban jelentkező vadkapitalizmus túlkapásai következtében a munkanélküliség tovább fokozódott a roma lakosság körében. Ráadásul a meglévő előítéletek fokozzák a romák kirekesztettségét. Európát tekintve szinte minden államban élnek romák. Nyelvjárásaik és réteghelyzetüket, életviszonyaikat tekintve is differenciáltak. A második világháborút követően például az 10 http://www.doksihu NDK-ban mindössze kétezer körül mozgott a létszámuk, ugyanakkor az NSZK-ban nyolcvanezren éltek. Az áttelepülés magyarázata gazdasági okokra vezethető vissza, míg keleten letelepedésre kényszeríttették őket, addig nyugaton tovább folytathatták vándorló életvitelüket, a szabad kereskedelmet. 2.4 Magyarországi Németek A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven sváboknak nevezik. A különböző származású

németjakú csoportok, különösen a városlakók többnyire keveredtek egymással. A németek ma legnagyobb számban, Baranya megyében élnek. Itt találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Hajós, Érsekhalma). A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Hivatásos színházuk Deutsche Bühne Ungarn/Magyarországi Német Színház Szekszárdon működik. Még jelentős Budapest környékének német lakossága. Itt említendő meg Budaörs, Solymár, Pilisvörösvár és Csolnok jelentősebb számú német nemzetiségű lakosa is. Budapesten, Soroksáron élnek nagy számban svábok,

a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán is van nemzetiségi oktatás. Pár nemzetiségi községet tudhat magáénak, továbbá Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Somogy, Vas és Békés megye is.4 4 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1g nemzetis%C3%A9gei#NC3A9metek 11 http://www.doksihu Vándorlásuk: Magyarország már több mint egy évezred óta számos nép és népcsoport közös hazája. A németek különböző korszakokban más-más területről kisebb-nagyobb csoportokban vándoroltak be a Kárpát-medencébe, és szórványosan telepedtek le Magyarország területén. A német polgárok, munkások, parasztok építőmunkájukkal, történelmi közvetítő szerepükkel lényegesen hozzájárultak a közös hazához, Magyarországhoz. A németek nagy része a török hódoltság után jött az országba. Számuk a 18 század végi soknemzetiségű

Magyarországon több mint egy millió volt. Budán, Pesten, Sopronban vagy Pécsett virágzó kultúrát teremtettek, német nyelvű újságok, folyóiratok, kalendáriumok, irodalmi művek és tudományos értekezések jelentek meg. 1812 február 9-én Pesten megnyílt "a világ legnagyobb német színháza". A 18. században a németek tapasztalt mezőgazdaként elősegítették a magyarországi mezőgazdasági kultúra fejlődését. A 19 században német ipari ágazatok (kőműves, kőfaragó, tetőfedő, üvegfúvó, fémöntő, ércöntő, esztergályos és bádogos stb.) alakultak ki Különösen a 19. század utolsó évtizedeiben egyre inkább erősödő magyarosítási politika következménye lett a városi német polgárság a magyarságba való, részben gazdasági okokra is visszavezethető beolvadása. Ezáltal csökkent a magyarországi németek a német és magyar kultúra közti közvetítő szerepe is. A városokban a német irodalmi nyelvet és

kultúrát egyre inkább a magyar nyelv váltotta fel, ezt a folyamatot nevezte Hutterer Miklós professzor a magyarországi német kisebbség kollektív tudathasadásának. A magyarországi németek felének a második világháború utáni elűzése következtében a népcsoport elveszítette teljes értelmiségét. Magyarország látszólag liberális kisebbségi politikája ellenére a magyarországi németek tényleges érdekképviseleti szervezetének létrehozására tett politikai próbálkozások kudarcra voltak ítélve. Az 1955-ben létrehozott Magyarországi Németek Szövetsége kísérletet tett a kormány által engedélyezett keretek között ezen feladat ellátására. Legfontosabb feladat a nyelvoktatás hatékonyságának emelése volt. 1982 óta egyre több általános iskolában van kétnyelvű oktatás Számos óvodában németnyelvű foglalkozásokat tartanak. Az országban tíz kéttannyelvű gimnázium és középiskola van. Néhány szakiskolában lehetőség

van kőművesek, asztalosok, ácsok és 12 http://www.doksihu kertészek kétnyelvű képzésére, a szakmai gyakorlat magyarországi német vagy német vállalatnál való letöltésére. 1985-ben Pécsett megalakult az első magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturális Egyesület. Valamennyi területen (gazdaság, tudomány, iskola, egyház, kultúra) újra kapcsolatot épített ki az anyaországgal, illetve a kiűzött németekkel. 1989 óta egyre több egyesület jön létre helyi vagy országos szinten. Az 1992. novemberében Tengelicen megtartott összejövetelükön az egyesületek több demokráciát, nagyobb hatékonyságot és megújulást követeltek a magyarországi németek körében is. Az 1994 decemberében tartott első kisebbségi választások majd az 1995 novemberi pótválasztások nyomán 164 német önkormányzat alakult. 1995 március 11-én megválasztották a német kisebbség "parlamentjét", a Magyarországi Németek Országos

Önkormányzatát. Az önkormányzatok a pénzügyi nehézségek és a törvényi szabályozásban található hézagok ellenére is azon munkálkodnak, hogy a magyarországi német választók érdekeit érvényre juttassák, a nyelvet és hagyományokat, partneri kapcsolatokat ápolják, a gazdaságot, irodalmat és művészetet támogassák és az egyesületekkel, kultúrcsoportokkal valamint szervezetekkel együtt hozzájáruljanak a polgári demokratikus társadalom felépítéséhez. Mindebben segít a történelmi értékek felelevenítése5 2.5 Magyarországi Románok A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük. A történelem folyamán Magyarország állami határainak váltakozásával együtt más területek románsága is ide tartozott, így 1559 előtt, illetve 1867-1920 között a történelmi Erdély román lakossága is. A románok 8000 főnyi nemzetisége a román határ mellett, főként Gyula

környékén él, illetve Budapesten is él egy néhányezer fős román kisebbség. Többségi településük Méhkerék6 A mai magyarországi románságának meghatározó vonása, hogy történelme során mindig magyar állami keretek között élt, mai lakhelyét belső vándorlás vagy szervezett telepítés 5 6 http://www.terrasofthu/kultura/schwaben/ http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1g nemzetis%C3%A9gei#SzlovC3A1kok 13 http://www.doksihu következtében foglalta el. A „honfoglalás” idején kölcsönös érdek határozta meg a befogadó és a befogadott kapcsolatrendszerét. A jobb életviszonyok megteremtésének reményében érkező román jobbágyok társadalmi helyzetüknél fogva nyomban függőségi viszonyba kerültek a magyar vagy többnyire német földbirtokosokkal. Ezek az objektív gazdasági és társadalmi viszonyok meghatározták mind a többségi magyarsághoz, s általában a magyar hazához, mind a saját önazonosságához, kulturális

értékeihez való viszonyulását. Elhelyezkedésük természetes következménye a többség által képviselt civilizációs értékrendhez való alkalmazkodás, a viszonylag konfliktusmentes integrálódás és együttélés. Ez azért nem jelentett gondot a románság számára, mert nem idegen országban és ismeretlen társadalmi és kulturális viszonyok között élt helyváltoztatása előtt, hanem a hasonló, vagy az itteniekkel azonos vonásokkal rendelkező közegben. A hazai románság olyan őshonos nemzeti kisebbség, amelynek 1918-ig mesterséges okok miatt nem kellett a Kárpátoktól nyugatra élő nagy erdélyi román tömbhöz fűződő nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi, vagy vallási kapcsolatait megszakítania. Jelentős része a nemzeti öntudatra ébredés küszöbén és annak évtizedeiben változtatott szálláshelyet, s abban a hitben élt, hogy továbbra is a román nép, a román kulturális nemzet részét képezi. Igaz ez akkor is, ha a XVIII.

század elején - közepén még a nemzeti hovatartozás nem játszott meghatározó szerepet. Az idegen nyelvterületbe elszórtan beékelődő kisebb román csoportok nem számolhattak a szórvány helyzetből később jelentkező hátrányokkal, mert mindig a románság legnyugatibb részét képezték. Magyar honi, hungarus tudattal rendelkeztek, egy részük nem is vett részt a román nemzetté válás folyamatában és ezért nem is tudatosodott bennük nemzeti mivoltuk a szó modern értelmében. Ennek a spontánul kialakult, természetes állapotnak vet véget az 1880-as évektől folytatott restrikciós nemzetiségi politika, majd a trianoni döntés. Ez nemzeti szempontból nemcsak az új (magyar-román) határon kívül rekedt magyarságra, hanem többek között a magyarországi románságra is súlyos csapást mért. Hazánk románságának mai gondjai lényegében erre a keserves sorsfordulóra vezethetők vissza, hiszen közel 3 milliós erdélyi román nemzeti

közösségtől szigetelték el, s kis létszámú közösségként, értelmiség nélkül maradt magára. Hazai románságon a trianoni döntés utáni Magyarországon maradt, erősen megcsappant (kb. 40 000 fő) román népcsoportot értjük7 7 http://www.sulinethu/oroksegtar/data/Magyarorszagi nemzetisegek kotetei/Kortanc sorozat /Magyarorszagi romanok/index.htm 14 http://www.doksihu 2.6 Magyarországi Horvátok Nem sokkal marad el a horvát nemzetiség a szlovákoktól. Az ő lakhelyük leginkább a Horvátországgal szomszédos határ menti övezetek, de találhatók horvát falvak az Alpokalja egyes részein, Mosonmagyaróvár és Sopron mellett is, ők a gradistyei horvátok. Fontos kulturális intézményük a Pécsi Horvát Színház.8 Betelepülésük: A magyarországi horvátok egy része a török hódoltság ideje alatt települt be Magyarországra, a Drávától északra eső területekre, míg másik részük a Mohácsi csata után, az elnéptelenedett területekre

húzódott. Területi elhelyezkedés: A magyarországi horvátok egyes területeken "nagyobb koncentrátum"-ban fordulnak elő, ezeket a helyeket "szigeteknek" nevezzük. Főbb szigetek: Pécs, illeteve Mohács környékén, az Ormánságban (Dráva mentén), Nagykanizsa környékén, a Várvidéken, és Budapest térségében. Ezek közül is talán a legfontosabb (legalábbis a horvát kisebbség számára) Pécs és környéke. Magyarországon 2001-ben (a népszámlálás adatai alapján) 15 620-an vallották magukat horvátnak. Érdekképviselet: Az Országos Horvát Önkormányzat az 1993-as nemzetiségi törvény után, 1994-ben jött létre. Főbb céljai a kulturális és politikai érdekeket közvetíteni, így a horvát kulturális autonómián és a megfelelő intézményrendszeren dolgoznak. A 2006-os választások után a horvát kisebbségi önkormányzatok száma 115-re duzzadt.9 8 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1g

nemzetis%C3%A9gei#HorvC3A1tok 9 http://krix-karpat.wetpaintcom/page/Magyarorsz%C3%A1gi+horv%C3%A1tok?t=anon 15 http://www.doksihu 2.7 Magyarországi Lengyelek A lengyeleket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A lengyel-magyar kapcsolatok igen nagy múltra tekintenek vissza, hiszen a magyar Királyság és a Lengyel Királyság évszázadokon át közvetlen szomszédok voltak. Nagy Lajos király mindkét ország uralkodója volt, de később is gyakran lengyel származású királyok uralkodtak Magyarországon (Jagellók), vagy éppen magyart koronáztak lengyel királlyá (Báthory István). Az első lengyelek már a honfoglalás idején megjelentek Magyarországon. Számuk azonban csak a 18. századra növekedett olyan mértékben, hogy komoly kisebbségnek lehessen venni őket. Az 1848-49-es szabadságharcban sok lengyel katona is harcolt a magyarok oldalán. Közülük számosan Magyarországon is maradtak. Az 1860-as évektől

megalakították első szervezeteiket, köztük a Budapesti Lengyelek Egyesületét (1867). A kiegyezés után további többtízezer lengyel érkezett Magyarországra a jobb megélhetés érdekében. A II. világháború alatt több mint 100 ezer lengyel menekült Magyarországra Közülük a háború utolsó évét túlélők nagy része hazatért, egy kis részük az országban maradt. A kommunizmus időszakában főleg a Mecsek területére telepítettek be lengyel bányászokat. Bár az ottani uránérc készlet mára kimerült, jelenleg is sok lengyel él Baranya megye területén. Érdekképviselet: Kisebbségi önkormányzataik 1994-95 során hozhatták létre. Budapesten működik 1994 óta a Fővárosi és Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. Emellett 24 vidéki településen (14 megyében) található lengyel önkormányzat. Kulturális élet: A magyarországi lengyelség ma két országos kiterjedésű szervezetet működtet. 1958 óta áll fenn a Bem József

Egyesület, a Szent Adalbert Egyesületet pedig, 1992-ben hozták létre. Ezen kívül 14 megyében vannak kisebb kulturális szervezeteik. A lengyelek visszanyerték a Lengyel Házat (1998-ban), és a Lengyel templomot, amely 1991ben a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális Plébánia rangot kapta. A művészet és 16 http://www.doksihu tudomány művelői a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre (1996-ban), az üzletemberek pedig, a "Polonia-Hungaria" Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetsége alapítói (1996). A lengyelség létrehozott kulturális intézményeket is, ezek: a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára (1998-ban), valamint az Országos Lengyel Iskola. Van ifjúsági néptánc együttesük ("Dwa Bratanki" - 1993-tól) és színpadi együttesük ("Za Kurtyną" - 1998 óta). A magyarországi lengyelek havi folyóirata a Polonia Węgierska, amely 1995-től jelenik meg. Negyedévenként

jelentkezik a "Głos Polonii" című folyóirat (1987 óta). Lengyel nyelvű könyveket és naptárt is kiadnak. 1998 óta hetente lengyel nyelvű rádióműsort is sugároznak Magyarországon A magyarországi lengyel szervezetek a lengyelség legfontosabb nemzetközi szervezeteinek munkájában is részt vesznek.10 2.8 Magyarországi Szlovákok A németeket számban követő nemzetiség, a szlovákság, alapvetően három nagyobb területen él. A békési területek szlováksága mellett megemlítendő a Pilis hegység néhány szlovák falva (Pilisszántó, Piliscsév, Kesztölc), illetve a Nógrád megyében elszórtan élő szlovákság. A magyarországi szlovákok egyrészt a történelmi Magyar Királyság területén, elsősorban a Felvidéken élő szlovákok, másrészt a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon 17 693 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, ezzel a szlovákság

a kisebbségi törvényben nevesített 13 nemzeti és etnikai kisebbség lélekszám szerinti sorrendjében a harmadik helyet foglalja el a romák és németek után. A szlovák nyelvet 11 816 fő tartja anyanyelvének, és 18 056 fő használja családi körben. A nemzetiségi és kulturális hagyományokhoz 26 631 fő kötődik. A magyarországi szlovák szervezetek a hazai szlovákság lélekszámát 100-110 ezer főre becsülik. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található.11 10 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi lengyelek 17 http://www.doksihu (1. sz táblázat) A szlovák kisebbség számának változása 1949 1960 1970 1980 1990 2001 25 988 30 690 21 176 16 054 10 459 17 693 1949 és 2001 között (népszámlálási adatok) 2.9 Magyarországi Szerbek A szerbek a Duna-menti településeken, leginkább Budapesten, valamint

Szentendre, Szeged, Pécs és Ráckeve környékén honosak. Az egyetlen magyarországi szerb többségű település Lórév. A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban. Lazarevics István (Stevan Lazarević) (1389-1427) és Brankovics György (Đorđe Branković) szerb fejedelmek kapcsolatai a magyar királyokkal tovább növelték a szerbek számát. A szerb nemesség tagjai közül sokan emelkedtek magyar nemesi rangra is, a magyarországi birtokok kezelésére pedig, számos szerb családot telepítettek.1428-ban a branicsevói és galambóci várak török kézre kerültek, ahonnan újabb szerb családok érkeztek nagyobb számban és részben Szent-Endrén, részben a Csepel-szigeten Kevén telepedtek le, melynek neve ekkor változott át Rác-Kevére. A török hódoltság idején a Temesvár - Arad - Gyula - Szeged

Kalocsa -Szekszárd - Balaton vonalig húzódott a szerb lakosság határvonala, a 17-18 század fordulóján már nagyobb közösségek éltek Budán, Komáromban, Győrben, Esztergomban, Vácon, Pápán, Tatán, Baján, Debrecenben, Szatmáron, Kalocsán, Szombathelyen. A szerbek a mohácsi csatában a magyarok mellett hősiesen küzdöttek a török ellen. Nagy változás volt a Rákóczi-szabadságharc, amikor a szerbek a császár oldalán a magyarok ellen harcoltak, többek között ígéretet kaptak, hogy felszabadítják Szerbiát a török megszállás alól. Ezek után nagy tömegben hagyták el az országot, és Oroszországban telepedtek le Ennek ellenére a 18. század a magyarországi - és különösképpen a szentendrei - szerb kultúra virágzásának ideje volt. Az első világháborút követő években a szerbek száma drasztikusan 11 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi szlov%C3%A1kok 18 http://www.doksihu megfogyatkozott, Sárok, Deszk,

Újszentiván, Szőreg, Majs és Dunaszekcső teljes szerb lakossága elköltözött. Demográfiai jellemzők: Magyarországon a 2001. évi népszámlálás során 3388 szerb anyanyelvű, illetve 3816 szerb nemzetiségű személyt írtak össze, míg a nyelvet családi, baráti körben használók száma 4186 és kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma 5279. Meg kell jegyezni azonban, hogy a népszámlálás során a nemzeti hovatartozással kapcsolatos kérdések megválaszolása nem volt kőtelező, továbbá sajnálatos tapasztalat volt, hogy a kérdezőbiztosok számos esetben elmulasztották a kérdéseket feltenni, ezért a fent említett számokat nem tekinthetjük pontosnak. A szerbek viszonylag koncentráltan, egy tömbben élnek, egyrészt a határ menti területeken: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, másrészt Budapesten és környékén, azon belül is főleg a Csepel-sziget területén, itt található az egyedüli többségi

település Lórév. 12 A szerb népesség népszámlálási adatai (2. sz táblázat) Év 1910 1920 1930 1941 1970 1980 1990 2001 12 Nemzetiség 3629 2805 2905 3816 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi szerbek 19 Anyanyelv 26248 17132 7031 5442 11177 3426 2953 3388 http://www.doksihu 2.10 Magyarországi Ruszinok A ruszinokat Magyarországon 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a történelmi Magyarország 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt. A mai Magyarországon a ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, leginkább Komlóskán és Múcsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Létszámuk a magukat ukránoknak vallókkal együtt kb. 6000 fő A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki Ruszin néprajzi

csoportok: A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődtek: a történelmi Magyar Királyságban élő csoportjaik a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén éltek. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a 18. században a mai Magyarország észak-keleti vidékeire Magyarországon a szocialista Kádár-korszakban a ruszinokat a magyarországi szlovákságba sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Majd rendszerváltás után, 1991-ben a magyar kormányzat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin kisebbségi önkormányzatok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű irodalom, kultúra művelése, Komlóskán létrejött a komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, egy nemzetiségi óvoda és iskola is. A ruszinság az asszimiláció ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és

a görög katolikus egyház ruszin nyelvű miséket celebrál. Jelenleg Magyarország mellett több más országban is – ahol ruszinok élnek – elismerték a ruszin kisebbséget, Ukrajna kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit (bojkó, dolisnyán, hucul és lemkó) az ukrán nép néprajzi csoportjához sorolják.13 13 http://hu.wikipediaorg/wiki/Ruszinok Magyarorsz%C3%A1gon 20 http://www.doksihu 2.11 Magyarországi Örmények Az örményeket Magyarországon 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Nagy részük a fővárosban, kisebb részük pedig, az ország egyéb térségeiben szórványosan él. Népességadatok: Az örménység mai lélekszáma 5,5 millióra tehető. Ebből kb 3,5 millióan élnek az 1991-ben függetlenné vált anyaországban. A kereszténység felvétele, Kr u 301 után az állandó üldözések miatt a védtelen lakosság egy része kivándorolt, így keletkeztek az örmény kolóniák. A legjelentősebb

kolóniák napjainkban az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Szíria, Irán, Egyiptom, Libanon és India területén találhatók. Őshaza: Az örmények őshazája a Kaukázustól délre, a Ván–Szeván–Urmia tavak háromszöge által közrefogott területen, s az Örmény-felföldön volt. Etnikai eredetében az indoeurópai elem a meghatározó. A betelepedés: Hagyományosan a betelepedés évének az örmények 1672-t tartják. Apafi Mihály fejedelemtől ekkor letelepedési engedélyt és kiváltságokat nyertek. A nagyobb arányú betelepülésre – Moldvából – a 18. század második felében került sor A 19. század magyar–örmény története: A 19. század közepén mintegy 12-15 ezerre tehetjük azoknak a számát, akik örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkeztek. Az 1848-as forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag

integrálódtak a magyar nemességbe. Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kiss Ernő és Lázár Vilmos akik Aradon vértanúhalált haltak. A szabadságharc leverését követő megtorlást és a Bach-rendszert hasonlóan élték meg, mint a kor tősgyökeres magyar nemessége. A kiegyezés után aztán az állami tisztségek betöltésére ugyanúgy lehetőséget kaptak. Talán származásuk miatt általában a mindenkori kormánypárt támogatói voltak A 19 század utolsó harmadában, ahogy a magyarosodás útján is egyre előbbre haladtak, az örmény 21 http://www.doksihu származású parlamenti képviselők és más befolyásos politikusok száma egyre nőtt. A gazdasági életben is részt vettek, de nem tudunk olyan családot, amely a nagypolgárság vezető rétegeibe került volna. A 20. század történései: Az 1915-ös törökországi örmény

genocídiumot követően mintegy hetven keleti örménynek menekültnek adott hazánk menedéket. Kezdetben nagy volt a kulturális különbség köztük és a magyar-örmények között, de a további generációk alatt már elhalványult mindez. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés az örményeket drasztikusan érintette. A földtulajdonosok birtokai jórészt a Romániához és Jugoszláviához csatolt területeken feküdtek, azonban sokukat társadalmi pozíciójuk, állásuk a fővároshoz kötötte, a határokon túlra került középosztálybeli családok a magyar államigazgatás megszűnése miatt munkanélkülivé váltak. E két réteg tagjai jellemzően a megmaradt magyarországi területekre (elsősorban Budapestre) költöztek, s jelentős lecsúszást szenvedtek el a társadalmi ranglétrán. Nem jártak jobban az Erdélyben maradók sem: egyrészt az 1921-es romániai birtokreform alkalmával földterületeket vettek el tőlük, másrészt a

városszerkezet átalakulásával (modernizáció, románok tömeges betelepítése) négy településük végképp elveszítette örmény jellegét. A két világháború között Budapest vált a magyarországi örmények fő gyűjtőhelyévé, ahol mintegy 2000 örmény eredetű személyt tartottak ők maguk számon. 1920 áprilisában megalakult a Magyarországi Örmények Egyesülete, 1924-ben pedig a Ráday utca 11-13. szám alatt az Örmény Katolikus Egyházközség, valamint az Örmény-magyar Kereskedelmi Részvénytársaság. Foglalkozásukat tekintve sok volt köztük az értelmiségi: jogász, mérnök, orvos, tisztviselő, illetve (kis) kereskedő vagy iparos, jellemző örmény foglalkozás például a szőnyegkészítő. A második világháború és az azt követő kommunista diktatúrák tovább rombolták az örménység társadalmi pozícióit. Volt, akit háborús bűnösként kivégeztek (Hovhannesian Eghia), de általában rossz idők következtek az "úri

középosztályba" tartozó tisztségviselő, értelmiségi családokra. 1952-ben a többi egyesülettel egy időben megszüntették a Magyarországi Örmények Egyesületét is. Később a kádári konszolidáció idejében, 1965-től a Magyar-Szovjet Baráti Társaság (az Örmény SZSZK is szovjet tagköztársaság) és a Hazafias Népfront keretein belül szerveződhetett újjá. Az egyházi közösség működése folyamatos 22 http://www.doksihu maradt. E korszakban több keleti örmény család is hazánkba költözött SzovjetÖrményországból, akik általában kapcsolatot találtak a magyar-örményekkel Napjaink: A rendszerváltást követően újjáéledt az örmény társasági, kulturális és vallási élet mindkét államban. A hazai örménység többsége mára csak alig jobban idegen, mint a teljesen asszimilálódott kunok vagy jászok. Az örményt már nem beszélik, a magyart tekintik anyanyelvüknek. Örménységük a magyarral rokonsorsú kis nép,

és annak kultúrája iránti rokonszenvükben nyilvánul meg leginkább. Az a néhány tucat örmény család, akik maguk, vagy őseik a XX. században kerültek el Örményországból, természetesen jobban kötődnek az örménységhez. Ápolják anyanyelvüket, és szorosabb kapcsolatot tartanak fent az „óhazával” A rendszerváltás után az elsőként alakította meg az örménység a maga kisebbségi önkormányzatát, és több egyesület is alakult. Kulturális programokkal: kiállításokkal, előadásokkal és nyelvtanfolyamokkal szeretnék az örmény hagyományokat ápolni és megismertetni. Az 1990 évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek Az Armenia Népe Kulturális Egyesület 3,5 ezerre, az 1995-ben létrejött Országos Örmény Önkormányzat viszont már 10 ezer főre becsüli az örmény származásúak számát Magyarországon. 1994-ben mintegy 32 000 ember adott le voksot a kisebbségi önkormányzati választásokon az

örményekre. Első lapjuk 1995 óta a kétnyelvű, kéthetente megjelenő Ararát 1997-ben megnyílt az Örmény Kulturális és Információs Központ.14 2.12 Magyarországi Szlovének A magyarországi szlovének a Vend vidéknek nevezett Szentgotthárd környéki területen élnek. Jellegzetes ízes nyelvjárásuk nagymértékben őrzi az archaikus szláv elemeket. Magyar elnevezésük a vend. Történelmük sok ponton összeköthető a magyarokéval A magyarországi és muravidéki szlovénnek a vend nyelvnek nevezett szlovén dialektust beszélik. A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek. Az itteni szlovének száma háromezer fő körül van A Rábamentén 14 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi %C3%B6rm%C3%A9nyek 23 http://www.doksihu kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy

megyében (somogyi szlovének) Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet. A magyarországi szlovének az első világháború után törekedtek kialakítani egy autonóm entitást, vagy pedig független államot, ennek még ma is vannak hívei Szlovéniában és Magyarországon egyaránt. Ők kiállnak a régi nyelv használata mellett, nem tagadják szlovén mivoltát, de több évszázados alakulása miatt a Murától nyugatra fekvő szlovénoktól terület alapján különbözteti meg. Mivel a vendet beszélők a történelmi Pannónia lakói, ezért pannon szlovénnak nevezi a nyelvet és a lakosságot.15 2.13 Magyarországi Ukránok A ruszinokkal azonos etnikum önmagát ukránnak valló része. Részben az Ukrajnával határos területek lakói, de nagyobb részük az országban szétszórtan él, főként a fővárosban. Az ukránokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi ukránok Magyarország egyik

szláv nyelvű nemzetisége. Az ukránokat Magyarországon megkülönböztetik a magyarországi ruszinoktól vagy ruténektől. Ukrajnában viszont a hivatalos nézet szerint az ukrán és a ruszin (rutén) ugyanazt a népet jelölő megnevezések, és a ruszin nyelv sem önálló, hanem csupán az ukrán nyelv egyik dialektusa. Ezt a magukat ma is ruszinoknak vallók azonban tagadják, és mindmáig megkülönböztetik magukat az ukránoktól. A történelmi Magyarország egykori ruszinjai leszármazottainak többsége viszont ma már ukránnak vallja magát.16 2.14 Magyarországi Bolgárok A bolgárokat Magyarországon szintén 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi bolgárok legnagyobb része Budapesten, Miskolcon, Pécsen, valamint e városok környékén él. Kulturális intézményük a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, Budapest, és a Malko Teatro. A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető,

ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott. 15 16 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi szlov%C3%A9nek http://hu.wikipediaorg/wiki/Ukr%C3%A1nok Magyarorsz%C3%A1gon 24 http://www.doksihu A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el A következő betelepedési hullám a 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.17 2.15 Magyarországi Görögök A görögöket Magyarországon

csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe. A független Görögország létrejöttét megelőzően a Bizánci Birodalom az, amely a magyar-görög kapcsolatokat jelenti. Görögök a karlócai béke (1699) után nagyobb számban kerültek Magyarországra, eredetileg mint török alattvalók, mert nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. Foglalkoztak a dohány-, bor-, szarvasmarha- és gabonakereskedelemmel, de érdekeltek voltak a sószállításban és a faúsztatásban is. A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban. 1946-ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. A felnőttekkel együtt kb ötezer gyermek is távozott Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan települtek át

Magyarországra. Hazánk a közel 7000 görög menekültet befogadta (egy részük macedón volt), akik 263 görög településről származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát okozott: a Hortobágyon Mezőhegyesen, majd Budapesten, a Kőbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást. 17 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi bolg%C3%A1rok 25 http://www.doksihu Érdekképviselet: 1982 Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete 1994 Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat 3. Jogi háttér 3.1 A kisebbségi kérdés jogi történetéhez: A 16. századtól a 20 századig A kisebbségi jogok történeti jelentkezését általában a vallási kisebbség vallásgyakorlati jogának elismerésével kapcsolják össze. Egyesek az ausburgi vallásbékében (1555), mások a harmincéves háborút lezáró westfáliai békében (1648), a német protestánsok

vallásszabadságát biztosító szolidáris garanciákban látják a modern kisebbségi probléma, a kisebbségvédelem jelentkezését a nemzetközi jogban. Vannak, akik más területen és valamivel még előbb keresik a kisebbségi jog jelentkezését, s azt a keresztény hatalmak a török birodalommal kötött kapitulációs (a keresztények jogait garantáló) szerződéseiben vélik megtalálni. Az első kapitulációs szerződést 1535-ben kötötte I. Ferenc francia király II Szolimán török szultánnal Ez lenne tehát az első, kisebbségi csoportok jogait garantáló nemzetközi jogi szerződés, amelyet számos hasonló követett az évszázadok folyamán, egészen az ottomán birodalom felbomlásáig. A polgári társadalmi rend az ezután következő századokban fokozatosan alakult ki. Létrejöttek a polgári nemzetek, a kisebbségi kérdés – a vallási mellett – annak nemzetiségi vonatkozásában is jelentkezett. A francia nemzetfogalom szerint az egy

államban élő, azonos állampolgárságú egyének közössége alkotja a nemzetet (államnemzet). A németeknél, akik történelmük alakulása folytán igen sok államban éltek, nemzeti egységük kialakulása még váratott magára, a 19. század elején másik nemzetfogalom alakult ki. Ez egy nemzethez tartozónak tekinti az egy nyelvet beszélő, azonos kultúrájú egyéneket, tekintet nélkül arra, hogy melyik államban élnek, s milyen állampolgárságúak (nyelvnemzet vagy kulturnemzet). A kisebbségi kérdés nemzeti vonatkozásában szintén a 19. század elején, a napóleoni háborúk lezárásakor, a bécsi kongresszuson került napirendre, 1815-ben. Mégpedig a lengyelekkel kapcsolatban, akiket a határok háromfelé osztottak, akiknek nem volt kormányuk, nem volt egységes területük, tehát nem tekintették őket nemzetnek. 26 http://www.doksihu A bécsi kongresszus kidolgozta a kisebbségi jogok programját, amely a vallás és az állampolgári jogok

összességének szabad gyakorlását fogalmazta meg. S ahogyan Kelet-Európához fűződik a nemzeti kisebbség nemzetközi jogi problémaként való jelentkezése, ugyanúgy főleg ehhez a területhez kapcsolódik e probléma további kibontakozása is. Amíg Nyugat-Európában a 19 századra, illetve a 19 század folyamán a különböző rokon népcsoportokból a lendületes tőkés fejlődés kialakította az egységes nemzeti államokat, addig a lassabban fejlődő Kelet-Európa kis népei három soknemzetiségű állam – a cári Oroszország, a Habsburg-birodalom és a török birodalom – kereteit feszegetve forradalmi, felszabadító mozgalmaikkal csak megkésve jutottak el a nemzeti államok kialakulásáig. A három soknemzetiségű birodalomban a 19. század folyamán sok nép kapcsán jelentkezett a nemzetiségi kérdés. A lengyelek mellett a finneké Oroszországban; a cseheké, a szlovákoké, a horvátoké, szerbeké, szászoké stb. a Habsburg-monarchiában; a

szerbeké, bolgároké stb Törökországban. Ausztriában az 1848 tavaszán kirobbant forradalmi mozgalmak hatására 1848. április 25-én az első alkotmánytörvény minden „néptörzs” számára biztosítja nemzetiségének és anyanyelvének sérthetetlenségét. Ebben az időben a szabadságért harcoló Magyarországnak is szembe kellett néznie az országa területén élő nemzetiségek mozgalmaival. Ennek eredményeként született meg az 1849 júliusában hozott nemzetiségi törvény, amely talán még jelentős szerepet játszhatott volna a Duna völgyében élő népek békés jövőjének építésében, ha nem sokkal elfogadása után Ausztria és a cári Oroszország egyesített erői le nem verik a magyar szabadságharcot. A monarchia dualista átszervezés után Magyarországon 1868-ban a „nemzetiségi egyenjogúság” biztosítására törvényt alkottak. Ez a célkitűzés azonban az adott viszonyok között nem volt reális. Magyarország uralkodó

körei egészen a monarchia széthullásáig nem voltak hajlandók a nemzetiségi követelésekkel komolyan foglalkozni. Európa az első világháború után jutott el egyrészt Kelet-Európa nemzetiségi kérdésének átrendezéséhez, másrészt ahhoz a megoldáshoz, helyesebben megoldáskísérlethez, hogy a kisebbségek jogait az imperialista államok nemzetközi garanciális rendszerrel biztosítsák.18 18 Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 46-57 oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.) 27 http://www.doksihu 3.2 A kisebbségi Önkormányzatok rendszere Magyarországon az 1993. évi LXXVII törvény A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1993-ban fogadta el a LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az ennek alapján 1994/1995-ben kiépült kisebbségi önkormányzati rendszer hazai és nemzetközi fogadtatása alapvetően pozitív volt. 3.21 A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás A kisebbségi törvény helye

speciálisnak mondható a magyar jogrendben. A törvény az Alkotmányban meghatározott alapjogot fejti ki és résztelezi, miközben a jogrendszer eddig ezzel a kérdéssel foglalkozó részeit direkt módon megváltoztatja, vagy új szabályozás bevezetését teszi szükségessé. A törvény maga kerettörvénynek is tekinthető, mivel alkalmazása csak azon nagyszámú, a részkérdéseket tovább pontosító „egyéb” törvénnyel együtt lehetséges, melyekre több helyen is utal. Kiindulópontja a szabad identitásválasztás elve. Eszerint „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghezvaló tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető.” A törvény hatálya alá tartozó személyi kört a Capotorti javaslatát felhasználó definíció, a honos kisebbségek és nyelveik taxációja, valamint a taxációban szereplők

körének bővítési lehetőségét szabályozó eljárási mód együttesen határozza meg. A törvényalkotó a kisebbségek nemzeti és etnikai önazonosságához való jogát az egyetemes emberi jogok részeként, egyéni és közösségi jogait alapvető szabadságjogként definiálja. A törvény egyik fontos jellemzője tehát az, hogy a kisebbségi jogok mellett külön fejezetben sorolja fel az érintettek kollektív jogait. Ezek a közösségi létnek a kisebbségi identitás megőrzése szempontjából alapvető fontosságú területeit fedik le. Eszerint a kisebbségeknek joguk van hagyományaik, nyelvük ápolására, rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartására, építészeti, kulturális és vallási emlékeik megőrzésére, valamint jelképeik szabad használatára. A törvény ugyanakkor garantálja az anyanyelvű oktatáshoz és az országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kiépítéséhez való jogukat is. A

közszolgálati televízió és rádió köteles rendszeresen kisebbségi műsorokat készíteni és 28 http://www.doksihu sugározni, az államnak pedig, törekednie kell arra, hogy az anyaországból érkező rádió- és televízióadások vételi lehetőségét előmozdítsa. A kisebbségeknek továbbá joguk van társadalmi szervezeteket, helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat létrehozni, s ezeket a szervezeteket megilleti a közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetősége. A kisebbségi önkormányzati rendszernek két szintje van: a helyi és az országos. Helyi szinten a törvény három lehetséges modellt vázol fel. Ha a települési önkormányzati választásokon mandátumot szerzett képviselők több mint a fele az adott kisebbség képviselőjeként került be a képviselő-testületbe, akkor a testület átalakulhat települési kisebbségi önkormányzattá. Ebben az esetben a kisebbségi önkormányzati a kulturális autonómia

megvalósulásához szükséges jogosítványokon túl mindazokat a hatósági feladatokat és közüzemi szolgáltatásokat is ellátja, amelyek rendszerint kimondottan a települési önkormányzat hatáskörében tartoznak. Amennyiben az önkormányzati testület képviselőinek 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választják meg, úgy ezek a képviselők létrehozhatják a közvetett módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzatot. Ennek kompetenciája megegyezik a harmadik, leggyakrabban előforduló modellekével, a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzatéval. A helyi kisebbségi önkormányzatok közjogi személyek, s feladataikat a települési önkormányzatok mellé rendelve látják el. A települési önkormányzatokkal egy időben történő megválasztásukban, mind a kedvezmény elve, mind a szabad identitásválasztás törvényi előírása érvényesül. Mivel nem létezik semmilyen nyilvántartás a kisebbségi

állampolgárokról, ezért a törvényalkotó úgy döntött, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztásánál gyakorlatilag minden magyar állampolgár rendelkezik mind az aktív, mind a passzív választójoggal. Magának a jelöltnek sem kell nyilatkoznia kisebbségi hovatartozásáról, mindössze azt kell írásba adnia, hogy elvállalja az adott kisebbség képviseletét. A kisebbségi önkormányzatok tagjainak létszáma a település nagyságától függően 1300 lakos alatt három, afölött öt, a főváros esetében pedig, kilenc fő. A helyi kisebbségi önkormányzat többféle, a kulturális autonómia megteremtésére irányuló jogosítvánnyal rendelkezik. A felterjesztési jog keretében a kisebbség helyzetét érintő bármilyen kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez. Ebben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet, és kifogással

élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek 29 http://www.doksihu jogait sértő gyakorlatot vagy döntést illetően. Saját hatáskörben határozhatja meg a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített agyon használatát, költségvetését és zárszámadását, védett műemlékei és emlékhelyei körét, szervezeti és működési rendjét, saját nevét, jelképeit és kitüntetéseit, valamint az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit. Önálló döntési jogkörben jogosult intézményt alapítani és fenntartani, pályázatokat kiírni, ösztöndíjakat alapítani, vállalatot vagy más gazdasági célú szervezetet alapítani és fenntartani. Egyetértési joga van a helyi közoktatás, média, hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében meghozandó, a kisebbségi lakosságot érintő települési önkormányzati rendeleteket illetően. A kisebbségi önkormányzat a

települési önkormányzattal történő megegyezés esetén átvehet attól oktatási intézményt, amennyiben a képzés színvonalát fenn tudja tartani. A helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét a területileg illetékes közigazgatási hivatalok látják el, gazdálkodásukat pedig, az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. A kisebbségi törvény lehetőséget nyújt a helyi kisebbségi önkormányzatok országos szintű integrációjára, kisebbségként egy országos kisebbségi önkormányzat megalakítására. Ezek feladata a helyi kisebbségi önkormányzatok érdekeinek országos és megyei szintű képviselete. Az országos és a helyi szint között nincs alá – és fölérendeltség, s a helyi önkormányzatok nem tartoznak tevékenységükről beszámolási kötelezettséggel az országos önkormányzatnak. Az országos kisebbségi önkormányzatnak ugyanolyan felterjesztési jogai vannak, mint a helyi szintnek (a kifogásolás

kivételével). Ezen kívül önállóan dönt székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről, költségvetéséről, zárszámadásáról és törzsvagyonának köréről. Ugyanígy önállóan dönthet a rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról. Különböző intézményeket tarthat fenn és működtethet (könyvtár, színház, múzeum, kiadó, országos hatáskörű közép- és felsőoktatási intézmények). Véleményezési joga van a kisebbséget érintő jogszabálytervezeteket illetően. A kisebbségi önkormányzatok működésének infrastrukturális hátterét a települési önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Elhelyezésüket (lehetőség szerint) önálló épületben vagy helységben kell megoldani, valamint lehetővé kell tenni számukra az ügyintézéshez elengedhetetlenül szükséges technikai eszközök használatát is. Az ingatlanok nem mennek át a kisebbségi

önkormányzatok tulajdonába, csak használatra kapják, s megszűnésük esetén vissza kell szolgáltatniuk azokat a települési önkormányzatoknak. Az állam a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban 30 http://www.doksihu felmerülő veszteségeket a települési önkormányzatoknak megtéríti. Az ingatlanjuttatás mellett az állam a költségvetésből egyszeri juttatás formájában induló vagyonnal látja el az országos önkormányzatokat. A kisebbségi önkormányzatok működésének pénzügyi feltételeit a mindenkori költségvetésben számukra elkülönített, évenként változó nagyságú normatív összeg teremti meg. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más forrásból is pénzhez juthassanak A települési és a megyei önkormányzatok, alapítványok, különböző hazai és külföldi szervezetek vagy magánszemélyek is támogathatják őket. Ezen kívül – bizonyos feltételek betartása mellett –

vállalkozásokba is foghatnak. A kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott, a működési költségek fedezésére előirányzott támogatás azonban a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő többcsatornás finanszírozási rendszernek csupán egy szelete. A nevesített kisebbségi célú költségvetési támogatások legnagyobb részét a kisebbségi oktatást ösztönző normatív kiegészítő többlettámogatás teszi ki. A kisebbségek civil szervezetei pedig, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságtól szerezhetnek támogatást pályázati úton. Az anyagi támogatási rendszer ugyanilyen nélkülözhetetlen, program és tevékenységfinanszírozást ellátó elemei a kisebbségi közalapítványok. Eredmények: Az 1998-as önkormányzati választások után a helyi kisebbségi önkormányzatok száma csaknem duplájára emelkedett. Ez a többségi társadalom pozitív hozzáállását is bizonyítja, mivel a kisebbségi önkormányzatokra

leadott szimpátiaszavazatok száma 1998-ban jóval magasabb volt, mint az előző választás idején. A helyi kisebbségi önkormányzatok száma az 1997-es, illetve az 1999-es évek tükrében: (3. sz táblázat) Kisebbség 1997 Szavazatok 1999 Szavazatok Bolgár 4 2882 15 21 998 Cigány 421 888 279 754 1 092 044 Görög 6 10 635 19 61 605 Horvát 56 98 005 75 102 956 31 http://www.doksihu Lengyel 7 3220 33 82 743 163 560 620 272 966 324 Örmény 16 32 052 25 72 725 Román 12 19 844 37 36 430 Ruszin 1 1323 10 7117 Szerb 19 37 319 35 34 642 Szlovák 49 114 460 75 163 110 Szlovén 6 5660 10 9558 Ukrán - 0 5 6670 760 1 774 299 1369 2 657 922 Német Összesen A kisebbségi önkormányzatok első négyéves működéséből levonható tapasztalatok alapján ma már tisztábban látszanak a rendszer gyenge pontjai. Ezért a parlament 1998 őszén elhatározta a kisebbségi törvény, illetve az önkormányzati

képviselők megválasztását szabályozó törvény korrekcióját. A kisebbségi kérdés magyarországi törvényi szabályozása 1993-ban jogelméletileg is eredeti kísérletnek számított. Először próbálta meg ugyanis egy törvény a szétszórtan élő, alacsony létszámú kisebbségek jogait megnyugtató módon rendezni. Az 1993 évi LXXVII törvény a kisebbségek helyzetét szabályozó állami jogalkotás progresszív vonulatába sorolható. Az egyébként részletezőnek számító törvény elismerte a kisebbségek közösségi jogait, s ezek megvalósulásának szervezeti kereteit is megteremtette a helyi és országos önkormányzatok által. Garantálta a kisebbségek nyelvhasználatának jogát, s rendelkezett a kisebbségi oktatás törvényi előfeltételeiről is.19 19 Eiler Ferenc – Kovács Nóra: A kisebbségi önkormányzatok rendszere Magyarországon, 8287, 101. oldal (Regio, 2000) 32 http://www.doksihu 4. Intézményi Háttér 4.1 Nemzeti és

Etnikai Kisebbségi Hivatal A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) 2007. január 31 napjával megszűnt A kormányzati szervezetalakítással összefüggő 2006. évi CIX törvény 13 §-ban foglaltak alapján, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáról és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer átalakításáról szóló 363/2006. (XII 28) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint a hazai kisebbségpolitika irányítása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hatáskörébe került. Ennek megfelelőn a NEKH általános jogutódja - szervezeti és feladatellátás szempontjából - a Miniszterelnöki Hivatal. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Gémesi Ferenc nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertette 2007. január 19-én Budapesten a szakállamtitkárság új szervezetét és tartalmi programját. A tájékoztatón

elhangzott, a határon túli magyarokkal és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati munkát érintő változások célja, hogy az eddigi szimbolikus intézmények helyett új alapokra helyezett kisebbségpolitika valósuljon meg. Gémesi Ferenc bemutatta a szakállamtitkárság három főosztályának vezetőit. A Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály élén Császár Tibor áll, a Nemzetpolitikai Főosztály vezetője Törzsök Erika főigazgató, míg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályt Németh Erika főigazgató vezeti. A MeH-be integrált szervezeti egység látja el mindazokat a feladatokat, melyeket eddig a megszűnt hivatal végzett, kiemelt figyelemmel a kisebbségek esélyegyenlősége megteremtésére, a kulturális autonómia kiépítése elősegítésére, valamint a hazai kisebbségpolitikai célok megvalósítását szolgáló európai uniós fejlesztési források hatékonyabb bevonására. A Magyar Köztársaság

Országgyűlése 2007. június 11-én 326 igen és 14 nem szavazat ellenében, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében - kizárólag neki felelős megbízottként - Dr. Kállai Ernőt választotta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának.20 20 http://www.szmmgovhu/mainphp?folderID=1314 33 http://www.doksihu A szakállamtitkárság feladatköre: A Szakállamtitkárság összetett feladatkörrel rendelkezik: a Szakállamtitkár Titkársága és a Program Koordinációs Főosztály útján végzett általános koordinációs feladatain túlmenően két olyan terület – a nemzetpolitika és a kisebbségpolitika – államigazgatási felügyeletét látja el, amelyek korábban önálló országos hatáskörű szervekhez tartoztak. A 2006-os évben lezajlott kormányzati szervezeti átalakítás a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó intézményeket sem hagyta érintetlenül. A Kormány szándéka egy olyan új

intézményrendszer kialakítása volt, amely – a határon túli magyarsággal kapcsolatos megkülönböztetett figyelem mellett – tükrözi hazánk és a környező országok Uniós csatlakozásával előállt új helyzetet. Ezt jelzi a Határon Túli Magyarok Hivatalának integrálása a Miniszterelnöki Hivatalba, amely folyamat eredményeképpen 2007. január 1-jén létrejött a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatok és Nemzetpolitikai Ügyek Szakállamtitkársága szervezeti egységeként a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya. A Szakállamtitkárság február 1-jétől a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal feladatkörét is átvette annak érdekében, hogy a határon túli magyarság és a hazai kisebbségek ügyének koordinációja a legmagasabb kormányzati szinten, a Miniszterelnöki Hivatalon belül történjen. A két terület egyazon szakállamtitkárságon belüli helye jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy a kisebbségi kérdést regionális szinten

egységesen kezelje, és tegye lehetővé a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek vonatkozásában a kormányzati politika dinamizálását. Ennek a koncepcióváltásnak az eredményeként jött létre 2007 február 1-jével a Szakállamtitkárság szervezeti egységeként a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. 21 4.2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály A Miniszterelnöki Hivatal szervezetében a Külkapcsolatok és Nemzetpolitikai Ügyek Szakállamtitkárságának szervezeti egységeként 2007. február 1-től létrejött, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály (NEKF) feladatköre a hazánkban élő kisebbségekkel összefüggő állami feladatok ellátására terjed ki. E feladatok ellátásának alapját 21 http://www.nemzetpolitikagovhu/indexphp?main category=5&action=view item&item=31 34 http://www.doksihu jogszabályok adják, amelyeket kiegészítenek a hazánk nemzetközi kapcsolataiban

felmerülő, a hazai kisebbségekkel kapcsolatos egyéb két-, illetve többoldalú nemzetközi feladatok. A Főosztály konkrét feladatai közül kiemelést érdemel a kormányzati kisebbségpolitika koncepciójának kidolgozása, a vonatkozó kormányzati döntések előkészítése, a kisebbségek helyzetének folyamatos értékelése, a kormányzat kisebbségi programja végrehajtásának összehangolása, az államigazgatás kisebbségekkel kapcsolatos feladatellátásának figyelemmel kísérése. Munkája során a Főosztály gondoskodik a közvélemény kisebbségekkel kapcsolatos tájékoztatásáról a kormány és a kisebbségi közösségek közötti információcsere koordinálásáról, valamint a kisebbségpolitikai események, történések dokumentálásáról. Nemzetközi vonatkozásban a Főosztály kapcsolatot tart a hazai kisebbségek anya-, illetve nyelv országaival, valamint a kisebbségvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel,

intézményekkel. A Főosztály szervezeti felépítése: Kisebbségpolitikai Osztály: a hazai kisebbségekkel való közvetlen kapcsolattartásért felelős szervezeti egység. Feladatai között a kisebbségi kulturális autonómiával kapcsolatos koordinatív tevékenység ellátása épp úgy megtalálható, mint elemzések, szakmai- és háttéranyagok készítése, a kisebbségi sajtó-, médiatevékenység figyelemmel kísérése, vagy a társtárcákkal való kapcsolattartás a hatékonyabb és eredményesebb kormányzati kisebbségpolitika érdekében. Kisebbségi Jogi és Önkormányzati Osztály: tvékenysége elsősorban a kisebbségi önkormányzatiságból fakad. Az osztály felelős a jogszabály-tervezetek készítéséért, véleményezéséért, a kisebbségi joganyag módosításainak kezdeményezéséért, valamint a kisebbségi közösségek felé történő jogi tanácsadásért. Feladatai közé tartozik továbbá a jogszabály-értelmezés,

tájékoztatás, az önkormányzati szereplőkkel történő kapcsolattartás, a kisebbségi választások elemzése, értékelése is. Stratégiai, Fejlesztési és Támogatási Osztály: a Főosztály másik két szervezeti egységével együttműködve a kisebbségpolitikai fejlesztési célok, és a kisebbségi elvárások összehangolását végzi. A támogatási keretek felhasználását és a kisebbségi közösségek 35 http://www.doksihu céljainak megvalósítását a pályázati lehetőségek felkutatásával, az emberi és pénzügyi erőforrások hatékony hasznosítását segítő módszerek, és eszközök ismertetésével segíti.22 4.3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa Magyarországon az 1989. október 23-ai alkotmánymódosítással jött létre egy új jogintézmény, az országgyűlési biztos, köznapi néven - ombudsman. Az ombudsman feladata az Alkotmány szerint: a hivatalához érkezett panaszok kivizsgálása és

orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Az Országgyűlés 1993-ban megalkotta az országgyűlési biztos jogállását és eljárását szabályozó törvényt (1993. évi LIX tv), majd 1995 júniusában hat évre megválasztotta a munkájában kizárólag neki felelős négy országgyűlési biztost - az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, az általános helyettest, valamint a két szak-ombudsmant: az adatvédelmi biztost, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát -, akik tisztségükre egyszer újraválaszthatók. Az ombudsmanokat megilleti a mentelmi jog. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1995-2001. június 30 között dr Gönczöl Katalin, általános helyettese 1995-2000 között dr. Polt Péter volt Jelenleg dr Lenkovics Barnabás és általános helyettese, dr. Takács Albert látja el az Alkotmányban rögzített emberi és állampolgári jogok védelmét. Az

ombudsmani törvény szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati nincs számára biztosítva. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok első országgyűlési biztosa dr. Kaltenbach Jenő, akit az Országgyűlés 2001-ben újra választott. 22 http://www.nemzetpolitikagovhu/indexphp?main category=4&action=view item&item=54 36 http://www.doksihu Feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket

kezdeményezzen. Kisebbségi jognak minősülnek különösen - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a hazánk által ratifikált más nemzetközi egyezményekben, illetőleg az alaptörvényben foglalt jogokon kívül - a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló 1993. évi LXXVII törvényben biztosított jogok: például az anyanyelv- használat és az anyanyelvi oktatásban való részvétel joga, az önazonossághoz való jog, a faji diszkrimináció tilalma. Az alkotmányos és ezen belül a kisebbségi jogok sérülhetnek minden olyan esetben, amikor az állampolgárral szemben tanúsított hatósági magatartás az egyén kisebbségi vezethető vissza. A kisebbségi biztoshoz fordulhat minden személy és közösség, amely úgy érzi, hogy alkotmányos jogait (pl.: önkormányzatiság, országgyűlési képviselet stb) megsértették A helyi és országos kisebbségi önkormányzatoktól érkező beadványokat, amelyben a kisebbségi önkormányzat a

közigazgatásban való részvételt, a művelődési és oktatási önigazgatást, a saját vagyonnal való gazdálkodást illetően tesz panaszt, a kisebbségi biztos szintén kivizsgálja.23 4.4 Egyenlő Bánásmód Hatóság A Hatóság feladata: Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Ha az arra kötelezett munkáltató (az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok) elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, a hatóság felszólítja a mulasztás pótlására, és szankcióval sújthatja. Közérdekű

igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében. 2007 január 1-jétől a hatóság előtt a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek közérdekű igényt érvényesíthet. 23 http://wcs.oiszhu/46314/orszagos-hataskoru-szervek/orszaggyulesi-biztosok-hivatalahtml 37 http://www.doksihu A hatóság továbbá véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentése tervezeteit, javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra. Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés lehetőségeiről. Közreműködik azoknak a jelentéseknek az elkészítésében, melyeket az egyenlő bánásmód hazai érvényesülésével kapcsolatban nemzetközi szervezetek részére kell megküldeni.

Feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel.24 4.5 Országos Horvát Önkormányzat Elnök:HeppMihály Az Országos Horvát Önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi 20 törvény (68§) valamint a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII számú törvény alapján 1995- ben jött létre. Legfontosabb feladatának a Magyarországon élő horvát nemzetiség politikai és kulturális érdekeinek képviseletét tekinti. Ennek érdekében a kulturális autonómia megteremtésén, az intézményi háttér kiépítésén dolgozik. Fontos eredménynek tartja, hogy a kulturális autonómia alapját és megerősödését szolgáló intézmények, mint például a Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvodát, Általános Iskolát és Diákotthont, a Magyarországi Horvátok Tudományos

Intézetét, a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Kht- t, sikerült megalapítania és mind a mai napig biztosítania az intézmények eredményes működését. Pag szigetén, Horvátországban sikerült létrehozni egy Európában egyedülálló kisebbségi projektet, a Magyarországi Horvátok Képzési és Üdülési Központját. A Központ ez idáig pozitív nemzetközi fogadtatásban részesült. Mindezen intézmények és kulturális rendezvényeink, ahhoz járulnak hozzá, hogy a magyarországi horvátok nemzetiségi öntudatukat, értékeiket, anyanyelvüket megéljék, gyakorolják és fejlesszék. 24 http://www.egyenlobanasmodhu/indexphp?g=ebh aboutHhtm 38 http://www.doksihu 4.6 Bolgár Országos Önkormányzat elnöke: dr. Muszev Dancso A jelenleg hivatalban lévő Bolgár Országos Önkormányzat 2007. március 23-án alakult meg, A Bolgár Országos Önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, amely a

magyarországi bolgárság legjelentősebb civil szervezete. Az önkormányzat fontos feladatának tartja kulturális rendezvények, bulgáriai művészek vendégszereplésének megszervezését, valamint a legfontosabb bolgár szervezetek, művészeti csoportok és művészek lehetőségihez mérten való pénzügyi támogatását. A BOÖ havonta kiadja a Bolgár Hírek című újságot, amely 2003-ban teljesen megújult (nagyobb terjedelmű, kétnyelvű és színes lett), és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az önkormányzat már 1200 családhoz juttatja el a lapot, vállalva ennek teljes költségét. A BOÖ negyedévente megjelenteti a Haemus bolgár-magyar kulturális és társadalmi folyóiratot, évente kiadja a Bolgár kalendárium című könyvet, és más könyvek kiadását is vállalja, illetve támogatja. A BOÖ fenntartója a Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskolának, amely 2004. szeptember 1-én kezdte meg a működését az állami oktatás keretein belül. A

BOÖ nyaranta a Bolgár Ifjúsági Egyesülettel és a Soproni Bolgár Önkormányzattal Fertődön egyhetes, már hagyományos nyelvi és népművészeti tábort szervez az egész ország területéről érkezett bolgár és magyar fiatalok (kb. 80 fő) részére A BOÖ a központi állami költségvetésből támogatást nyújt a Bolgár Művelődési és Kulturális Kht.-nak a Bolgár Művelődési Ház fenntartására és alapvető tevékenységére 4.7 Országos Lengyel Önkormányzat Elnök: Molnárné-Sagun Zdzisława A magyarországi lengyelség ma két országos kiterjedésű szervezetet működtet (a Bem József Egyesületet 1958-tól és a Szent Adalbert Egyesületet 1992 óta). Az 1994-95-ös évektől kezdve kisebbségi önkormányzatok jöttek létre, közöttük az Országos és a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, a lengyelek visszanyerték a Lengyel Házat (1998-ban), és a Lengyel templomot, amely 1991-ben a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális

plébánia rangot kapta. 39 http://www.doksihu A művészet és tudomány művelői a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre (1996-ban), az üzletemberek pedig, a "Polonia-Hungaria" Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetsége alapítói (1996). A lengyelség létrehozott intézményeket is, ezek: a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára (1998-ban), valamint az Országos Lengyel Iskola, Ifjúsági néptáncegyüttest ("Dwa Bratanki" - 1993-ban) színpadi együttest ("Za Kurtyna" - 1998-ban) szervezett, folyóiratokat (a havonta megjelenő "Polonia Wegierska" c. lapot 1995-től, és a negyedévenként jelentkező "Glos Polonii" c. folyóiratot 1987 óta), könyvet, naptárt ad ki, hetente adásba kerülő, lengyel nyelvű rádióműsora van (1998 óta), valamint a lengyelség legfontosabb, nemzetközi szervezeteinek tagja. 4.8 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Elnök: Heinek Ottó

1994. decembere, a kisebbségi önkormányzatok megválasztása után 1995 március 11-én választotta meg a német kisebbség elektori gyűlése a magyarországi németek politikai és kulturális képviselelti szervét, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát. A LXVII ./1993 kisebbségi törvény által kínált lehetőségek szerint az MNOÖ egy modern kisebbségpolitikát kíván megvalósítani. Az önkormányzat fő célja a nyelv, a szellemi örökség, a történelmi tradíciók, a magyarországi német indentitás megőrzése és támogatása. Ide tartozik kulturális területen a német anyanyelv megőrzése és ápolása, a német nyelv oktatásának támogatása a magyar iskolarendszerben, és a németországi cserekapcsolatok partneri kapcsolatok és programok révén. A kulturális autonómia megvalósítása, vagyis a magyarországi német intézmények saját fenntartásba történő átvétele biztosítja az MNOÖ fő tevékenységi körét. 4.9

Országos Örmény Önkormányzat Elnök: Szarkiszján Ádám Az 1994. december 11-ei kisebbségi önkormányzati választások során Budapest hat kerületében, Szigethalmon és Veszprémben alakult meg örmény kisebbségi önkormányzat. 1995. március 4-én választották meg a 9 fős Fővárosi Örmény Kisebbségi Önkormányzatot A 17 fős Országos Örmény Önkormányzat megválasztására 1995. február 19-én került sor 1995. november 19-én a főváros további 4 kerületében, valamint Székesfehérvárott, 40 http://www.doksihu Debrecenben, Dorogon és Nyíregyházán választottak örmény kisebbségi önkormányzatot Az 1998. évi választásokon 16 fővárosi kerületi és 8 vidéki, azaz összesen 24 helyi örmény kisebbségi önkormányzat megválasztására irányuló kezdeményezés volt eredményes. Az Országos Örmény Önkormányzatot 1999. január 3-án választották meg. Az örmények önálló iskolahálózattal nem rendelkeznek, az

önkormányzatok viszont több helyütt szerveznek nyelvtanfolyamokat. Vallási szervezetük az örmény katolikus egyházközség 1924-ben létesült. A Budapesten felépült és az országban egyetlen örmény templom és lelkészség nemcsak vallási céllal működik, falai közt a helyhez méltó színvonalas - elsősorban egyházi jellegű kiállításokat és kamarahangversenyeket rendeznek. Jelenleg 20 fővárosi kerületi és 11 vidéki örmény kisebbségi önkormányzat van. 2007. évben alakult és működik az Örmény Kulturális, Dokumentációs és Információs Központ. 4.10 Szerb Országos Önkormányzat Elnök: Alexov Ljubomir A 2002. évi kisebbségi önkormányzati választások eredményeként 44 szerb kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor. 4.11 Országos Szlovén Önkormányzat Elnök: Ropos Márton Az Országos Szlovén Önkormányzat megválasztására 2007. március 4- én került sor, a szavazati joggal rendelkező elektorok 15

tagú testületet választottak. Az Országos Szlovén Önkormányzat együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével, a települési és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. Együtt munkálkodunk az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás és könyvkiadás terén az intézmények és közösségek fenntartásában. 41 http://www.doksihu 4.12 Országos Ukrán Önkormányzat: Elnök: Hartyányi Jaroszlava 2007. március 4-én megalakult a Magyarországi Országos Ukrán Önkormányzat A Magyarországi ukrán Kulturális Egyesület azonban, már 15 éve működik hazánkban. 4.13Országos Cigány Önkormányzat: Elnök: Kolompár Orbán 2003. március 12-én vették át megbízólevelüket az Országos Cigány Önkormányzat megválasztott tagjai. 4.14 Országos Szlovák Önkormányzat Elnök: Fuzik János Megválasztására 1995-ben került sor. Az Országos Szlovák Önkormányzat

együttműködik a Szlovák Közművelődési Központtal, a települési és helyi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. 4.15 Országos Ruszin Önkormányzat Elnök: Manajló András 1999. januárjában alakul meg az Országos Ruszin Önkormányzat 4.16 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Elnök: Kreszta Traján Megalakult, 1995 tavaszán. 4.17 Görög Országos Önkormányzat: 1997-ben foglalták el, rendezték be és szerelték fel az állam által részükre ingyenes használatba adott székházat.25 25 http://www.kisebbsegiombudsmanhu/hir-331-bolgar-orszagos-nkormanyzathtml 42 http://www.doksihu 5. A Kisebbségi Önkormányzatokról 5.1 A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása Az 1993. évi LXXVII törvény IV fejezet kimondja: 21. § (1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a

fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. 5.2 A kisebbségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei A törvény 24/B. § (1) bekezdése szerint a kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli. A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy az állami és önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el. A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A kisebbségi önkormányzatok

kötelezettségei eltérők lehetnek. A kisebbségi önkormányzatok között, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. 5.3 A kisebbségi önkormányzatok vagyona A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen: • az állam költségvetési hozzájárulása, • a helyi önkormányzat hozzájárulása, • a saját bevételek, • a támogatások, • a vagyonának hozadéka, • az adományok, • az átvett pénzeszközök. 43 http://www.doksihu 5.4 A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg az anyanyelvi (anyanyelvű) iskolai oktatáshoz. Az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi

önkormányzatok, illetőleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek működését. A kisebbségek, illetőleg az érdekükben kifejtett tevékenység támogatására az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapot. Az Alap forrása a központi költségvetés. Az Alapból elsődlegesen és meghatározó módon kisebbségi érdekű tevékenységeket kell támogatni, a kisebbségi önkormányzatok és egyéb szervezetek működésének támogatását továbbra is az Országgyűlés döntési kompetenciájában hagyva. A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közreműködhetnek. 57 § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására előírt rendnek megfelelően - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára a települési önkormányzatok vagyonára

vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A kisebbségi önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja: az állam költségvetési hozzájárulása, a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása, saját bevételek, alapítványi támogatások, hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások, adományok. 5.5 Vagyon és infrastruktúra: A kisebbségi önkormányzatok részére a települési önkormányzatoktól kezelésbe, használatba átadott vagyontárgyak, ingatlanokról elmondható, hogy nagyjából mindenütt hasonló módon történt. A kisebbségi önkormányzatok kis százalékánál fordul el, hogy egyéb működési jellegű támogatást vehetnek igénybe, illetve kapnak (pl: ingyenes telefon használat, gépkocsi használat). Általában jellemző, hogy az önkormányzatok által működtetett intézmények épületeit (művelődési ház, közösségi ház) ingyenesen vagy

térítésmentesen használhatják. A fentieken kívül kisebb mértékben jellemző, hogy a működéshez szükséges egyéb vagyontárgyat vagy épületet is biztosítanak a kisebbségi önkormányzat részére (földterület 44 http://www.doksihu biztosítása, klub épület, tájház átadása kulturális rendezvényekhez de van, ahol szociális lakásépítési célra közművesített telket biztosít a települési önkormányzat. 5.6 Önkormányzati pénzügyi támogatások: Az 1996-os és 1997-es önkormányzati költségvetésből a kisebbségi önkormányzatok működésére biztosított összegek tekintetében, a települések nagyobb részénél csak az állami támogatást kapja meg a kisebbségi önkormányzat. Jó néhányuk ezt különböző pályázati pénzösszegekkel egészíti ki. Számos kisebbségi önkormányzat kap a település költségvetéséből külön támogatást. A kisebbségi önkormányzatok a részükre biztosított pénzösszegeket az

alábbi fő tételek szerint használták fel. Első helyen a személyi jellegű kiadások (tiszteletdíj) valamint járulékai szerepelnek illetve a hozzá kapcsolódó működési kiadások (útiköltség térítés, telefon költség) és jó néhány esetben ez a teljes költségvetésüket, vagy annak meghatározó részét ki is meríti. Második leggyakrabban megjelölt tételek a különböző szakmai jellegű kiadások, amelyek a kisebbségi önkormányzatok „érdemi működése”, illetve szolgáltatásai körébe tartoznak. Ezek közül jellemzőek szociális támogatások és segélyek mezőgazdasági tevékenység támogatása, kulturális rendezvények, alapítványok támogatása, pályázatok elkészítése illetve finanszírozása, közhasznú foglalkoztatás segítése, illetve munkahelyteremtés. 5.7 Egyéb támogatási formák: A különböző szervektől kapott nem anyagi jellegű támogatások tekintetében az első helyen a különböző helyi

oktatási, kulturális és szociális intézményeket vannak, amelyek ingyenesen vagy kedvezményesen bocsátják rendelkezésre épületeiket, illetve szolgáltatásaikat, valamint az intézményekben dolgozó szakemberek szakmailag segítik a kisebbségi önkormányzatok. Őket követik a sorban a különböző egyházi szervezetek, és intézmények, a gazdasági társaságok kisebbségi szövetségek, kisebbségi önkormányzati társulások valamint a különböző helyi, megyei vagy országos civil szervezetek alapítványok. 45 http://www.doksihu 5.8 Pénzeszközök felhasználása: A kisebbségi önkormányzatoknak több pályázati lehetősére lenne szükség és igényelnék a pénzügyi keret növelését. A pályázati kiírások körülményesek, nem egyértelműek és a kidolgozásra kevés idő áll rendelkezésre. A legtöbb pályázat előír bizonyos mértékű saját erőt, amelyet a kisebbségi önkormányzatok a saját költségvetésükből, a normatív

támogatásból nem tudnak előteremtani, és így már eleve be sem tudjál adni a pályázatot. A pályázatok meghirdetése nem elég nyilvános, nem kellően széles körben publikált, és a pályázati adatlapokhoz való hozzájutás is nehézkes – főleg a kis településeken működő önkormányzatok esetében. A pályázati feltételek egyre szigorodnak és főleg a Cigány kisebbségi önkormányzatnak gondot okoz a dokumentáció kitöltése, megírása, azaz nem tudnak pályázni. A rendszeres tiszteletdíjak mellett számos helyen adnak vagy az év elején vagy év végén az elnöknek és a tagoknak különböző összegű, egyszeri pénzbeli jutatást. Az egyéb juttatások tekintetében a természetbeli juttatások úgymint gépkocsi használat, illetve annak költségtérítése, napidíj, rendszeres havi általány az elnök kiadásaira, telefonkártya vásárlás, étkezési hozzájárulás, reprezentáció jellemző.26 5.9 A települési kisebbségi

önkormányzatok feladat- és hatásköre A települési kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében határozza meg szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait, az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának szabályait, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, pályázat kiírását, ösztöndíj alapítását, a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a

települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését, részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásain 26 Csefkó Ferenc – Pálné Kovács Ilona: Kisebbségi Önkormányzatok Magyarországon (Budapest, 1999 Osiris Kiadó 53-57oldal). 46 http://www.doksihu A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása. A települési kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdésben említett feladatokon kívül - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és

közművelődés területén. 5.10 A települési kisebbségi önkormányzat működése A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. A települési kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. 5.11 A területi kisebbségi önkormányzat A területi kisebbségi önkormányzat: véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő megyei (fővárosi) önkormányzati rendeletek tervezetéről, közreműködik az általa képviselt kisebbségek középfokú kisebbségi oktatása terén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

állami szervek szakmai ellenőrzésében, a közoktatási törvényben szabályozott módon, kezdeményezheti a megyei vagy fővárosi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladatés hatásköre átadását. 47 http://www.doksihu 6. Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolhatja azok működését. 6.1 1990 évi LXV Törvény a helyi önkormányzatokról Az 1990. évi törvény a helyi önkormányzatokról 8 § (4) bekezdése szerint: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az

általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A települési kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat viszonyrendszerét is pontosítja a törvény. A települési önkormányzat köteles a kisebbségi önkormányzattal együttműködni, a működéshez szükséges infrastrukturális hozzáférést a kisebbségi önkormányzatnak - a rendelkezésre álló keretek között - térítés ellenében biztosítani.27 7. XIX kerület Kispest Polgármesteri Hivatalának kapcsolatkezelése a helyi kisebbségekkel Kutatásom első részeként bemutatom egy konkrét kerületi önkormányzat kapcsolat kezelését a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, a helyi kisebbségi elnökökkel való közös munkát, illetve a helyi kisebbséggel való

kapcsolattartást. Mivel a Kispesti Önkormányzatnál dolgozom, lehetőségem nyílt arra, hogy személyesen beszélhessek az illetékesekkel, illetve a hivatal vezetőivel. A hivatal szervezeti felépítésében helyet kapott az ún. Társadalmi Kapcsolatok Irodája, mely a Polgármesteri Kabinet Iroda alá tartozik. A társadalmi kapcsolatok iroda keretein belül egy 27 Jogtár 1993. évi LXXVII törvény 48 http://www.doksihu irodavezető és három ügyintéző dolgozik. Az irodavezető valamint két ügyintéző első sorban a pályázatokkal kapcsolatos feladatokat látja el, ők a pályázati referensek, illetve az irodavezető. Az irodán dolgozó harmadik ügyintéző a kisebbségi koordinátor, ő foglalkozik a kisebbségek ügyeivel első sorban. Az önkormányzat épületében külön irodát kapott a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Minden hétfő délután 14 és 17 óra között, valamint szerdán 10 és 1530 között a cigányügyi referens és a

kisebbségi koordinátor közösen fogadja a cigány származású ügyfeleket. Így az önkormányzat kisebbségi koordinátora és a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke maximálisan összetudja hangolni az önkormányzat, a cigány kisebbségi önkormányzat, illetve a hivatalba érkező kisebbségek érdekeit. A Kispesti Önkormányzat 5-41/2006. számú alpolgármesteri-jegyzői együttes intézkedése tartalmazza a polgármesteri hivatal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttműködéséről szóló rendeletet. (Az eredeti intézkedés megtalálható a melléklet gyűjteményben) Ez az intézkedés kimondja, hogy az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a cigány kisebbségi önkormányzat célja, hogy: • nevezett kisebbség esetében megfelelő módon kezeljük a konfliktusokat, • csökkenjen az ügyfelek részéről érzett előítélet és diszkrimináció, • erősödjön az ügyfelek és a szociális szolgáltató rendszer között kapcsolat,

• jelentős mértékben teher mentesüljenek az önkormányzat és a hivatal vezető tisztségviselői, • gyorsabb legyen az ügyintézés, • növekedjék az ügyfél probléma megoldó képességének erősítése, ezen belül, • több legyen a segítő beszélgetés, meghallgatás, javuljanak a szociális készségek, szükség szerint esetmenedzseléssel kell eljárni az ügyfél érdekében (időpont egyeztetés, személyes kíséret stb.) A kisebbségi koordinátor feladata: • a kisebbségi koordinátor tartja a közvetlen kapcsolatot a polgármesteri hivatal irodáival, csoportjaival, a MESI-n (Művelődési, Egészségügyi és Sport Iroda vagy Humánszolgáltatási Iroda) keresztül az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, illetve a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. 49 http://www.doksihu • A kisebbségi koordinátor szükség szerint felveszi a kapcsolatot olyan alapítványokkal, civil szervezetekkel, amelyek szolgáltatásukkal segítik

(álláskeresés, mentálhigiénés program stb.) a cigány kisebbséget • A kisebbségi referenset és a cigány kisebbségi koordinátort meg kell hívni azokra a bizottsági ülésekre, amely a szociális rendelet összeállításával foglalkozik, valamint dönt iskolai, óvodai felvételi ügyekben. A cigányügyi (kisebbségi) koordinátor célja: • a többségi – kisebbségi konfliktus kezelése • az ügyfél részéről érzett előítélet, diszkrimináció csökkentése • ügyfél és a szociális szolgáltató rendszer közötti kapcsolat erősítése • ügyfél problémamegoldó képességének erősítése, ezen a következőket kell érteni: ¾ segítő beszélgetés, meghallgatás ¾ szociális készségek javítása, esetmenedzselés (eljárni az ügyfél érdekében), szociális intervenció például: elkísérni az ügyfelet az illetékes irodához elősegítve az ügyintézést, magatartás mintát nyújtani, információt közvetíteni A

társadalmi kapcsolatok irodán belül a cigányügyi koordinátorhoz és a cigányügyi referenshez nem csak a cigány kisebbség fordulhat, hanem bármely kisebbségtől érkezhetnek személyek ügyeik elintézésévek kapcsolatban az ügyfél fogadási időben. Ezeken kívül az önkormányzati képviselőket illetve a polgármesteri hivatal bármely vezetőjét meg lehet keresni ügyfél fogadási idejükben, kisebbségi személyként, illetve nem kisebbségként egyaránt. A polgármesteri hivatal rendelkezik még egy esélyegyenlőségi tervvel, amit minden év elején adnak ki és az adott év végéig szól. Az esélyegyenlőségi terv minden dolgozót kötelez, illetve minden dolgozót véd, származásától függetlenül. A hivatal a szakszervezettel egyetértésben 5 tagú Etikai Bizottságot állított fel, melynek feladata: az esélyegyenlőségi tervben szereplő célkitűzések megvalósításának nyomon követése, továbbá az egyenlő bánásmód megsértése

esetén a Munkáltató tájékoztatása, a törvénysértés megszüntetésének kezdeményezése a Munkáltatónál a tudomásul vételtől számított 5 munkanapon belül. 50 http://www.doksihu (A teljes esélyegyenlőségi terv megtalálható a melléklet gyűjteményben). A polgármesteri hivatal a fent elhangzottakon kívül különböző rendezvények, események, kulturális programok szervezésében, kivitelezésében is együtt működik a kisebbségi önkormányzatokkal. Ilyen rendezvénynek számít a közel múltban megrendezett roma-magyar fesztivál, mely rendezvény sikerének érdekében a XIX. kerületi polgármesteri hivatal támogatta a kerületi gyerekek felkészülését és szereplését. (A fesztiválról megjelent cikk, illetve a fotódokumentáció megtalálható a melléklet gyűjteményben). 8. Interjú a kerületi kisebbségi elnökökkel Kutatásom második részeként interjút folytattam a kerületi kisebbségi elnökökkel. Kerületünkben hét

kisebbség képviselete működik. A hét kisebbség képviselői egy házban, vagyis egy kisebbségi önkormányzatban kaptak helyet. Ezen belül természetesen minden elnök, illetve ott dolgozó rendelkezik saját irodával, illetve technikai felszereltséggel. A hét kisebbség a következő: • Cigány, • Román, • Horvát, • Görög, • Bolgár, • Szerb, • Lengyel Úgy gondolom, hogy kutatásomhoz hozzá tartozik, -ha nem is elsődleges célja, de fontos tényezője - a személyes tapasztalat, ezért én úgy vélem, hogy az elnökökkel, illetve az interjúval kapcsolatos benyomásaimat, tapasztalataimat is bele kell szőnöm dolgozatomba. Sajnálatos módon a kerületi kisebbségi elnökökkel nem sikerült olyan szinten elmélyülni a témában, mint azt én szerettem volna, így az interjúk rövid kb. 10-15 perces beszélgetések lettek. Természetesen volt az elnökök közül olyan, akivel sikerült megfelelően átbeszélnünk a 51

http://www.doksihu témát például a Horvát kisebbségi elnökkel. Rendkívül segítőkész, lelkiismeretes és pontos volt. A hét kisebbségi elnök közül a szerb kisebbségi elnökkel többszöri időpont egyeztetés után sem sikerült az interjút megvalósítani, valamint a lengyel kisebbségi elnök helyett egy a lengyeleket képviselő segítőkész ott dolgozóval sikerült az interjút elkészítenem. Így dolgozatomban hat interjút tudok bemutatni. Az interjúk célja első sorban dolgozatom témájának feltárása volt, vagyis, hogy mennyiben és hogyan valósul meg a kapcsolattartás az önkormányzat részéről a kisebbségek felé. Másod sorban az interjúkból az is kiderül, hogy a kisebbséget képviselő oldalról, mennyire látják kielégítőnek az önkormányzat kapcsolat kezelési rendszerét, illetve érdekes véleményeket olvashatunk például a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. A beszélgetések során minden interjú alanynak ugyan azokat a

kérdéseket tettem föl, mégpedig abból a célból, hogy a végén tudjak készíteni egy összehasonlítást, statisztikát. A kérdéseket minden interjúban külön-külön leírom, hogy egyértelmű legyen, hogy melyik válasz melyik kérdéshez is tartozik. Interjú a Horvát kisebbségi elnökkel: (Zlatár György) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? - 5 főből áll, elnök, elnök helyettes, képviselők. Működése hasonló az önkormányzat működéséhez. Testületi üléseken hozzák meg döntéseiket az éppen aktuális témákkal kapcsolatban. Ilyen állandó témák például: esedékes programok, költségvetés, éves program, éves költségvetés, majd a testületi döntés. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? - Az 1993. évi LXXVII törvény több pontja nem éppen kielégítő Nem részletezném, hogy mely részei, de módosítást kíván ez a törvény. Az érdekérvényesítéssel

kapcsolatban az a véleményem, hogy a kerületben túl nagy teret kap a kisebbség (cigányság) a nemzetiségekkel szemben. Ez észlelhető a költségvetésben, míg a kisebbség (cigányság) 1,5 millió forint + 300.000 ezer forint kiegészítő összeget kap támogatás gyanánt, addig a nemzetiségek 1,5 millió forint + 240.000 ezer forint kiegészítő juttatást Valamint a különbség megmutatkozik 52 http://www.doksihu abban is, hogy a nemzetiségekkel nincsen kiépítve testvérvárosi kapcsolat, míg a kisebbséggel ez megtörtént. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? - Folyamatos nyelvtanfolyamok indítása, évente közös kisebbségi est megtartása a Kispesti KMO-ban (Kispesti Munkás Otthon), kapcsolatok ápolása helyi, országos és határokon túli szinten egyaránt. 5 éve immár, hogy elindítottunk egy ún gyerekcsere programot Ennek lényege, hogy hozzánk érkeznek horvát gyerekek üdülni vagy éppen tanulni, és a mi

gyerekeink pedig, Horvátországba tudnak menni nyaralni, vagy éppen tanulni. Ezen kívül létezik még az ún. kulturális programok cseréje: horvát származású énekesek, előadók, zenekarok, képzőművészek jönnek hozzánk előadni, és ez így működik fordítva is. Ezzel nagyon jól ki tudtunk és folyamatosan ki tudunk alakítani kereskedelmi kapcsolatokat. 2009. évi programtervezet: • 2009. évben a horvát nyelvtanfolyam folytatása • 2009. február: Horvát farsang • 2009. április: A gyermeküdültetési helyszínek (Káptalanfüred, NerezineÖ megtekintése a testvérvárosi delegációval, illetve a 2009. évi programok egyeztetése • 2009. június-július: Csereüdültetés • 2009. augusztus: Részvétel a KAJ SU JELI NASI STARI monifesztáción • 2009. szeptember: AVrboveci delegáció fogadása a Mihály-napi búcsú alkalmával • 2009. október: Kisebbségi Est a KMO-ban • 2009. egyeztetett időpontban találkozás

magyarországi horvát költőkkel a kispesti könyvtárban • 2009. december: karácsonyi ünnepség, közmeghallgatás (Az eredeti 2009. évi programtervezet nyomtatvány megtalálható a mellékletgyűjteményben) 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -Természetesen nagy bennünk a lelkesedés, főleg, ami a gyerek programokat illeti, de sajnos az anyagi támogatás nem túl kielégítő. A támogatás kerületenként eltérő, ezáltal a kerületekben működő kisebbségi önkormányzatok anyagi helyzete is számos különbséget 53 http://www.doksihu mutat. A támogatás és ez által a kisebbségi önkormányzatok anyagi helyzete több tényezőtől is függ: kisebbségek száma, vezetők döntése stb. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Első sorban a kerületi lakosság és a kerületi kisebbségek. Másod sorban a polgármesteri hivatal dolgozói. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből

kifolyólag? -Semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem érzünk. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Az országos kisebbségi önkormányzattal folyamatos a kapcsolattartás, bár nem annyira gördülékeny, mint azt mi szeretnénk. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Anyagi támogatást nem kapunk, leginkább erkölcsi támogatást, illetve pályázatokra van lehetőség. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Bár folyamatos a kapcsolattartás az országos kisebbségi önkormányzattal, céljaink megvalósításában nem igen tudnak nekünk segíteni, hiszen anyagi támogatást nem tudnak nyújtani, márpedig erre lenne a leginkább szükség. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -A helyi önkormányzattal párt semleges, jó kapcsolatot tudtunk és tudunk kialakítani.

11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Az anyagi támogatás mellett, minden segítséget megkapunk, amire szükségünk van, legyen az technikai felszereltséggel, helységekkel, rendezvényekkel kapcsolatos segítség kérés. 54 http://www.doksihu 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Maximálisan partner, és az adott keretek között minden segítséget, amit tud, meg is ad. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Minden kisebbségi elnöknek és kisebbségi képviselőnek van fogadó órája egy héten akár többször is, de egyszer biztosan. Itt személyesen is fel lehet minket keresni, de telefonon és email formájában is elérhetőek vagyunk. Ezen kívül is 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Fontosabb eseményekről, ünnepekről, rendezvényekről a helyi újságban, televízió csatornán és az interneten is

tájékoztatjuk nem csak a kerületi kisebbséget, hanem természetesen a kerületi lakosságot is. Illetve telefonon és személyesen is lehet érdeklődni, tájékozódni 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Szerencsére eddig a horvát kisebbségi önkormányzathoz nem érkezett semmilyen panasz sem a kerületi lakosság, sem a kerületi kisebbség részéről. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -A nagyobb rendezvényeken szinte mindig biztos a találkozás, ezen kívül a saját rendezvényekre rendszeresen meghívjuk a többi kerületi kisebbségi önkormányzatot, és ez kivétel nélkül így működik fordítva is. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Közös rendezvények rendszeresen vannak, leginkább a kerületi önkormányzattal tudunk közösen szervezni eseményeket, de a kerületi önkormányzatoktól és

kisebbségi önkormányzatoktól is jelen vannak ezeken az eseményeken. Ilyen rendezvény például: Kisebbségi est, majális, Mihály napi búcsú, testvérvárosi foci meccsek. 55 http://www.doksihu Interjú a Lengyel kisebbségi elnök helyettessel: (Dékán Imre) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -5 főből áll, elnök, elnök helyettes, képviselők. A döntéseik közösségi döntések, melyeket a közgyűléseken hoznak. A közgyűlésen részt vesz az elnök, helyettesei, képviselők, ellenjegyző illetve a jegyzőkönyvvezető. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Igen. A lengyel kisebbségi elnökünk bent van az országos kisebbségi önkormányzatban, illetve elnökünk felesége a Lengyel Civil Egyesület elnöke. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Régebben csak egyesület a Bem József Kulturális Egyesület létezett, itt zajlottak a rendezvények,

gyűlések, találkozók. Kőbányán lengyel templom működik, melyet lengyelek építettek a két világháború között. A miséket lengyel pap tartja, lengyel nyelven is A Kőbányán található lengyelház is a templom része, melyet 8-10 éve kaptak vissza a lengyelek. (Az állam elfekvő kórházként üzemeltette). Ünnepségek alkalmával a lengyelházat bárki kibérelheti, illetve rendezvények alkalmával szállásként is funkcionál. Érdekesség, hogy Magyarországon több tucat lengyel pap misézik. Céljaink között szerepelt a lengyel nyelvű adások bevezetése. Tervünkkel a Digi televíziót felkerestük, de sajnos nem jártunk sikerrel. Kiállításokat szervezünk minden évben többször a lengyelházban, melyet mindig egybe kötünk lengyel nyelvű misével. A turisták elszállásolása sem okoz számunkra gondot, a lengyelház erre is tökéletesen alkalmas. Kispesti könyvtárban kerül megrendezésre az ún lengyelest, ahol lengyel témában Kovács

István krakkói főkonzul Zsile Gábor költő, író, műfordító, író, irodalomtörténész tart előadásokat. Tervezzük az ételkóstoló bevezetését a kisebbségi esteken. Továbbra is szeretnénk ápolni hagyományainkat 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -A legfontosabb a lendület és az elszántság. Ebben nem szenvedünk hiányt, ezt módosítja az anyagi helyzetünk. Igyekszünk minden célunkhoz megteremteni az anyagi hátteret, sajnos 56 http://www.doksihu nem mindig sikerül adott évben mindent megvalósítani. Fontos még a testvérvárosi kapcsolat kialakítása és ápolása, ami folyamatban van. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Három fő célcsoportunk van: • Magyarországon élő vegyes házasságok • Magyarországon élő valamikori lengyel családok • Lengyelek barátai, szimpatizánsai. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Ma már nem.

Régebben a szükség állapot ideje alatt ért minket diszkrimináció Abban az időben a lengyeleket, lustáknak bélyegezték, de ez csak egy a sok diszkriminatív megnyilvánulások közül. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Folyamatos a kapcsolattartás. A lengyelház rendezvényein is kivétel nélkül mindig ott van valaki, aki országos szinten képviseli a lengyeleket. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Anyagi jellegű támogatást nem kapunk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Országos szinten nem kielégítő a segítségnyújtás. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -Amennyire kell, és lehet, annyira megvalósul. Rendezvényeken, ünnepeken, illetve olykor különböző üléseken, kirándulásokon biztos a kapcsolattartás. Rendezvények: március 15-i

ünnepség és szoboravatás, Lengyel alkotmány ünnep május 3-án kiállítással. 57 http://www.doksihu 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -A megállapított éves támogatást megkapjuk, illetve ingyenes helység, technikai eszköz használatot is biztosít az önkormányzat. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Nem volt még ezzel probléma. Amiben tud minket támogatni, abban megadja a szükséges segítséget. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Én úgy érzem, hogy többségükkel sikerül a megfelelő kapcsolatot tartani, de ez általában egyegy rendezvényen derül ki, a személyes találkozásnál, amikor is rengeteg visszajelzést kapunk, többek között a munkánkról. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Társadalmi szervezetek civil ülésén, illetve a helyi újságban, rádióban és televízióban. 15.

Panaszok kezelése milyen formában történik? -Nem volt még panaszra példa. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Természetesen van rendszeres kapcsolattartás, hivatalos ügyek miatt is elengedhetetlen, de a rendezvényeken, üléseken és a kisebbségek házában is állandó és folyamatos a kapcsolattartás. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -A fent említettekből egyértelműen kiderül, hogy igen. Interjú a Görög kisebbségi elnökkel: (Szalimka Nafszika) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -Az önkormányzat 5 főből áll, egy elnök, egy elnökhelyettes, és három tag. 58 http://www.doksihu 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Igen, nem volt még az érdekérvényesítéssel problémánk. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok?

-Görög nyelv oktatása, megőrzése. A kultúra ápolása és megismertetése helyi és országos szinten egyaránt. Rendezvény, kirándulások megszervezése 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -Nyelvoktatás, a görög nemzeti ünnepek megtartása, rendezvények szervezése. Anyagi források bővítése pályázat útján, kapcsolatrendszer bővítése, testvérvárosi kapcsolat ápolása. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -A kispesti lakosok, mind a görög, mind a magyar származásúak, és természetesen a Magyarországon élő görögök. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Nem, szerencsére diszkrimináció nem ért minket. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Jó a kapcsolat az országos önkormányzattal, ez például az alapja annak is, hogy helyi szinten sikeresen működjünk. 8. Milyen

támogatásokat kapnak országos szinten? -Anyagi támogatást nem kapunk országos szinten, a helyi programokat tudjuk itt népszerűsíteni, illetve kapcsolatrendszerünket tudjuk bővíteni. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Nem kimondottan támogatnak minket, igazából anyagi támogatásra lenne szükségünk minden téren. 59 http://www.doksihu 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -A helyi önkormányzattal teljes mértékben megvalósul a kapcsolattartás, és nagyon jónak mondható a kapcsolat. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Önkormányzati támogatást, mely anyagi jellegű támogatást jelent. Ezen kívül kölcsönösen segítjük egymást. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Teljes mértékben partner. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi,

kerületi kisebbséggel? -Számunkra a legfontosabb rendezvény a Nemzetiségi Est, ahol nem csak az önkormányzattal tudjuk tartani a kapcsolatot, hanem a helyi kisebbségi, illetve nem kisebbségi lakosokkal egyaránt, és természetesen országos szinten is jelentős ez az est. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Kerületi újság, televízió, internet, valamint a fogadó óráinkon, ahol bárki felkereshet minket. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Évente egyszer lakossági fórumot tartunk, amire előzetesen meghívót küldünk. Itt a lakosságnak lehetősége van személyesen kinyilvánítani véleményét, feltehetik kérdéseiket, megbeszélhetik velünk és a lakosság többi tagjával az éppen aktuális témákat. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, rendszeresen szoktunk közös kirándulások szervezni és természetesen minden rendezvényünkre hivatalosak ők is. 17.

Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, megvalósultak. 60 http://www.doksihu Interjú a bolgár kisebbségi elnökkel: (Tütünkov Jordanov Krisztián) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -Elnök, elnökhelyettes, képviselők. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Nem egészen, mi a kisebb önkormányzatok közé tartozunk, ezért a cigány és a román kisebbséghez képest kicsi az érdekérvényesítő erőnk. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Az első és talán legfontosabb célunk a kulturális együttműködés a testvérváros, Szmolyan és Kispest között. Fontos még a nyelv megőrzése és oktatása, hagyományaink ápolás, ünnepeink és a közös rendezvények, események megtartása. 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -Gyerekprogramok

cseréje, látogatások, egymás rendezvényein való kölcsönös részvétel, és az egymásnak való segítségnyújtás. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Nem lehet kimondott célcsoportról beszélni. A testvérváros és a kerület lakossága 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Nem és nem is éreztünk. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Tagja vagyok az országos önkormányzatnak és a Bolgár Kulturális Egyesületen keresztül folyamatos kapcsolatot tartunk, a kb. 10 ezer főből álló bolgár koloniával A bolgár kertészek adományaiból jött létre az egyesület az 50-es években. Ez az egyetlen olyan nemzetiségi székház Magyarországon, mely önerőből épült és működik. A bolgárság Magyarországon 1918 óta rendelkezik bolgár iskolával, saját templommal, amely szintén sajátunk. 61

http://www.doksihu 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Állami támogatásban részesülünk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Kölcsönösen támogatjuk egymást helyi és felsőbb szinten, valamint támogatjuk a Bolgár Kulturális Egyesület (BKE) munkáját. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -Rendszeresen kapcsolatban állunk egymással. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Anyagi és kulturális támogatásokat egyaránt, de sajnos a juttatás nagysága nem egyezik meg minden kisebbség között. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Maximálisan segítjük egymást, 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Kulturális programokat szervezünk, részt veszünk a kerületi rendezvényeken és a testvérvárosi

csereprogramban. Ezen kívül telefonon, interneten és a fogadó órákon találkozunk. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Fórumokon, médián keresztül, fogadó óránkon. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Nincsenek panaszok. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, közös kisebbségi házban vagyunk, közösen veszünk részt a kerületi rendezvényeken. 62 http://www.doksihu 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, a fentiekben már felsoroltuk. Interjú a Cigány kisebbségi elnökkel: (Csonka Gábor) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -Öt főből áll, és autonóm. Négy évre szól a mandátumuk 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Helyi szinten megfelelőnek tartjuk a kapcsolattartást és jogi

érvényesítést. Országos szinten nincsen igazán belátásunk. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Tanulmányi ösztöndíjak folyamatos megtartása, rendszeres és átmeneti segélyek javaslata, támogatása. Nyári Roma tábor szervezése és végrehajtása, lakossággal folyamatos kapcsolattartás (lakossági fórum, közmeghallgatás), valamint személyes kontaktus létrehozása. 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -A bizottságokban delegált tagok naprakész információja, előterjesztése, javaslata. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Kimondottan a kispesti roma lakosság. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Igen. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Részünkről nem megfelelő. 63 http://www.doksihu 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Semmilyen

támogatást nem kapunk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? - Semmilyen szinten. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -Sikeres és jónak mondható. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Éves szinten Kisebbségi Est megrendezése, kultúra és hagyományőrzés, nemzeti ételek bemutatása. Roma Mikulás Ünnepség PO-DO Roma-magyar Diákfesztiválon való részvétel 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Jónak mondható, de közel sem tökéletes. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Heti két alkalommal fogadjuk a Roma lakosságot. Minden hónap első keddjén az elnök fogadóórát tart, és a felmerülő gondok, problémák meghallgatása után a települési önkormányzat vezetése elé terjesztjük ezen jelzéseket (Polgármester,

Alpolgármester, Jegyző és Szociális iroda vezetője, illetve valamennyi érintett iroda). 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Levél formájában, valamint a minden évben megrendezett lakossági fórum alkalmával. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Az elnök és a testület a panasz bejelentése után a megfelelő fórumokat keresi meg és próbál segíteni a jelzett problémák megoldása érdekében. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? 64 http://www.doksihu -Kispesten hét kisebbség van jelen és szoros kapcsolatot tart fent a kisebbségek elnökeivel, illetve testületeivel. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Minden évben Kisebbségi Estet tartunk, ahol a kultúra, hagyományőrzés, valamint nemzetiségi ételek bemutatása kerül színre. Általában ezek a rendezvények a meghívott

vendégek, illetve a kispesti lakosság felé kerülnek bemutatásra. 1998-óta vagyok a Kisebbségi Önkormányzatnál, mint képviselő. Ennek során személyes és a munkakapcsolatról elmondhatom, hogy nagyon jó. A költségvetést illetően és a színvonalas műsorok szervezésének lehetősége nem igazán kedvező számunkra, mivel az adott keret minimálisnak mondható. Ha több költségvetésünk lenne, színvonalasabbá tehetnénk a cigány kultúra, azon belül is a festőművészek, irodalmárok, faszobrászok, hangszeres zenei bemutatók találkozójának lehetőségét. Mivel kultúránk elég széles, szinte kimeríthetetlen, azt gondoljuk, hogy nagyobb teret kellene engedni a kultúrának valamennyi részét felszínre hozni. Interjú a Román kisebbségi elnökkel: (Gaáli Sándorné) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? - Felépítésünk: 5tagból áll önkormányzatunk. Elnök, elnökhelyettes, és 3fő képviselő 2. Megfelelően

tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? - A fennálló kereteken belül igen. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? - Céljaink; Mivel mi ebben a ciklusban kerültünk megválasztásra, fő célunk a kerületben élő román identitású emberek felkutatása., és a továbbiakban a kapcsolat fenntartása és ápolása .Későbbiekben Testvérváros felkutatása 65 http://www.doksihu 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? - Elsősorban a média, ezen belül a Tv Kispest, a kerületi újság, valamint gyermekek által (óvoda-iskola). Már megismert családok általi információk Civil fórumok által 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? - Célcsoportjaink: a kerületben élő román identitású családok, gyerekek. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? - Konkrétan nem, de sajnos vannak családok akik nem vállalják még most sem románságukat.

Próbálunk folyamatosan segíteni nekik. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) - Az Országos Román Önkormányzatnak Gyulán van a székhelye. Ha probléma merülne fel akkor telefonon orvosoljuk, ha Budapesten járnak akár egy ebéd mellett találkozunk, vagy mi megyünk Gyulára közösen a kerületi kisebbségekkel is. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? - Anyagi támogatást nem kapunk, de bármilyen segítséggel vannak felénk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? - Ha segítségre szorulunk akkor rendelkezésünkre állnak, de Én úgy érzem ez a Mi feladatunk. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? - Helyi önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk, de ez nem csak a mi érdemünk. Az önkormányzat dolgozói maximális hozzáállással vannak felénk. 11. Milyen

támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? - Elsősorban anyagi támogatást, kulturált irodát, ahol büszkén fogadhatom román vendégeinket, kulturális helyiségek biztosítását ( pl.KMO, Kaszinó,könyvtár) 66 http://www.doksihu 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? - Maximálisan (pl. testvérváros felkutatásában is segítséget ajánlottak) 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? - Az egymás közötti kapcsolatunk nagyon jó. Egyeztetéssel, tanácsadással osszuk meg egymással az információkat. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? - Levélben, telefonon, nagyobb rendezvényre meghívóval. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? - A célszeméllyel vagy személyesen, vagy levélben. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? - Kapcsolattartás nálunk a lehető legjobban működik.

Elmegyünk egymás rendezvényeire, felhívjuk egymás figyelmét pályázatok kiírására, határidejének betartására, felmerülő probléma megoldásában, kölcsönösen segítünk egymásnak. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? - A helyi önkormányzattal való közös rendezvény ( pl.Majális, Juniális, Mihály-napi búcsú), helyi kisebbségekkel közösen a KMO-ban minden évben megrendezésre kerülő Kisebbségi napok, a Fővárosban működő több román kisebbséggel van együttműködési megállapodásunk közös programokhoz.( gyermeknap, szüreti bál, román bál, Márciuska megünneplése). Mintegy harminc kispesti diák vett részt a „Pódo-Híd” Roma-magyar Diák Kulturális Fesztiválon áprilisban, a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban Az eredetileg Kerecsendről indult rendezvényt ötödik alkalommal szervezte meg a XVIII. kerületi

romológiai munkaközösség a fesztiválon résztvevő XVIII., XIX, és XX kerületek pedagógusaival. A versenyzők – roma és nem roma diákok – együtt készültek a vetélkedőre kizárólag cigány 67 http://www.doksihu témájú irodalmi, zenei és tánc produkciókkal, valamint képzőművészeti alkotásokkal. A fesztivál célja, hogy a nem roma gyerekek is megismerhessék a cigány kultúrát. Egyben jó alkalmat teremt arra, hogy megszűnjenek az előítéletek. A Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Csonka Gábor, aki zsűritagként is részt vett a rendezvényen, jó színvonalúnak értékelte a Roma-magyar Diák Kulturális Fesztivált. Hozzátette, külön köszönet illeti a kispesti önkormányzatot, hogy támogatta a kerületi gyerekek felkészülését és szereplését. (Az eredeti cikk és a fotódokumentáció megtalálható a mellékletgyűjteményben). Összességében a XIX. Kerületi Polgármesteri Hivatallal a kapcsolatunk

zökkenőmentesen, nagyon jól működik. Remélem, a továbbiakban is ilyen jó viszonyt ápolunk egymás iránt Támogatási szinten, ha egy kicsit több lehetne az anyagi támogatás, több programmal is színesíteni tudnánk a kerület kulturális életét. 9. Az interjúk összehasonlítása, kiértékelése: Ebben a szakaszban szeretném összehasonlítani és kiértékelni az elnököktől kapott válaszokat, melyeket az előző fejezetben részletesen leírtam. Az összehasonlítást és a kiértékelést táblázat formájában, majd egy szöveges magyarázattal fogom bemutatni. Ennek a fejezetnek a célja, hogy feltárja a XIX. kerületi kisebbségi képviselők, hogyan is vélekednek a települési önkormányzat kapcsolat kezelési rendszeréről, illetve saját helyzetükről a kerületben, valamint országos szinten. Kiderül, hogy milyen a kapcsolattartás a többi kerületi önkormányzattal, kisebbségi önkormányzattal, valamint a kisebbségi, illetve nem

kisebbségi lakossággal. 68 http://www.doksihu Összehasonlító táblázat (4. sz táblázat) Kisebbség megnevezése Bolgár Görög Kérdés Horvát Lengyel Cigány Román Éreznek hátrányos megkülönböztetést ? Van kapcsolattartás országos szinten? Anyagi támogatást kapnak országos szinten? Egyéb támogatást kapnak országos szinten? Van kapcsolattartás helyi szinten? Anyagi támogatást kapnak helyi szinten? Egyéb támogatást kapnak helyi szinten? Célok megvalósításában partner a helyi önkormányzat? Van kapcsolat a többi kerület kisebbségi önk.-tal? Vannak közös rendezvények a kerületi önk.-tal? Van megfelelő problémakezelés a kisebbséggel? nem nem nem nem igen konkrétan nem igen igen igen igen nem igen nem igen igen nem nem nem igen igen igen igen nem Igen igen igen igen igen igen Igen minimális minimális minimális Minimális minimáli s minimális igen igen igen igen igen igen Kereteke n

belül igen Kereteken belül igen Kereteken belül igen Kereteken belül igen Kereteken belül igen Kereteken belül igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen nincs rá szükség nincs rá szükség van van nincs rá szükség nincs rá szükség A táblázatból kiderül, hogy a 6 kisebbségből kerületünkben csak a cigányság érez hátrányos megkülönböztetést, illetve a román kisebbség egy része nem meri felvállalni, mert tart a diszkriminációtól és azzal próbálja magát megóvni, vagyis hogy inkább nem vállalja föl nemzetiségi hova tartozását. Országos szinten a 6 kisebbség közül 5 tartja a kapcsolatot országos szinten, bár van ahol csak minimális ez a kapcsolattartás, és egy kisebbség a cigányság nem igazán tartja az országos kisebbségi önkormányzattal a kapcsolatot. Anyagi támogatást országos szinten 4 kisebbség 69 http://www.doksihu kap kerületünkben és 2 nem, de itt az eltérést

az okozhatja, hogy van, aki ideszámítja a pályázat útján nyert anyagi forrást, illetve az állami támogatást és van, aki nem. Más jellegű támogatást országos szinten 5 kisebbség úgy érzi, hogy kap, és szintén 1 érzi úgy, hogy más segítségben sem részesítik őket országosan. Mindezekből kiderül, hogy kerületünkben az országos kisebbségi támogatottsággal nincsenek megelégedve, és szinte kivétel nélkül mindegyik elnök azon az állásponton van, hogy országos szinte, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kisebbségi kérdésre. Helyi szinten a települési önkormányzattal a kapcsolattartás mind a 6 kisebbségi képviselő részéről kielégítő. Anyagi támogatást mindannyian kapnak, bár a mértékével egyik kisebbségi képviselő sincs megelégedve, illetve különbségeket látnak anyagi támogatás terén a kisebbségek között az önkormányzat részéről. Az egyéb támogatással mind a 6 kisebbségi elnök elégedett az

önkormányzat felől. Céljaik megvalósításában úgy gondolják, hogy az adott kereteken belül, mindent meg tesz az önkormányzat, hogy segíteni tudjon a kisebbségi önkormányzatnak. A kapcsolattartás és a közös rendezvények folyamatosak kerületen belül és kívül is mind a 6 kisebbség részéről. Problémákra, panaszokra szerencsére 4 kisebbségnél nem volt még példa, a cigány kisebbségnél és a román kisebbségnél ugyan előfordultak már panaszok, de mind a két elnök úgy érzi, hogy ezeket a problémákat megfelelően tudják kezelni. Egy dologban viszont mindegyik kisebbségi elnök egyetértett, mégpedig, hogy a kapcsolattartás, a támogatás és segítségnyújtás kerületenként igen eltérő. Ezért a dolgozatban közölt információk csak és kizárólag a mi kerületünkre érvényesek, illetve a kispesti kisebbségi képviselők, valamint önkormányzati dolgozók véleményét tartalmazza. 70 http://www.doksihu 10. Összefoglalás

Dolgozatom és egyben kutatásom célja az volt, hogy egy adott kerületen belül feltárjam a kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat kapcsolat kezelését, viszonyrendszerét. Az első fejezetben a Magyarországon hivatalosan elismert 13 kisebbség vándorlását vizsgáltam meg, valamint jelenlétüket és helyzetüket tekintettem át. A népszámlálási adatokból kiderül, hogy jelenleg Magyarországon kb. mennyire tehető a kisebbség száma, pontosabban arról kapunk pontos képet, hogy hányan sorolják magukat egy adott kisebbséghez, nemzetiséghez. A második fejezetben az 1993 évi LXXVII törvény azon részét tekintettük át, amely kapcsolódik dolgozatom témájához, vagyis a kisebbségi önkormányzatok megalakulásának lehetőségét, feltétel rendszerét, jogait és kötelezettségeit országos és helyi szinten. Ezen kívül a települési önkormányzatokra vonatkozó rendeleteket is megvizsgáltuk a kisebbségi önkormányzatokra

vonatkozóan. Ebből a fejezetből kiderül, hogy a törvény bizony módosításokra szorult, illetve a kisebbségi képviselők szerint még a mai napig nem megfelelő a törvény minden pontja. A harmadik szakaszban a kisebbségek intézményi hátterét vizsgáltam. Tételesen felsoroltam azon intézmények nagy részét, melyek kimondottam a kisebbségekért jöttek létre, vagy éppen ők alapították. Fontos, hogy egy adott kisebbség milyen szinten tudja magát képviselni, hogy jogaikat és hagyományaikat meg tudják őrizni és védeni. A következő részben a kisebbségi önkormányzatok működésével, felépítésével foglalkoztam részletesebben. Ezt követően az országos, illetve települési önkormányzatok jogszabályban előírt kötelezettségeire fordítottam a figyelmem. Fontosnak tartottam ezt megvizsgálni, mert így összehasonlíthatóak a törvényben rögzített kötelezettségek és jogok, illetve a való életben (a XIX. kerületi

önkormányzatnál) kialakult és betartott jogok és kötelezettségek. A hatodik fejezetben igyekeztem bemutatni a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatal kapcsolat kezelését a helyi kisebbségi önkormányzattal, elnökkel, képviselőkkel és a helyi kisebbségi lakosokkal. Bár minden hivatalnál eltérőek a módszerek úgy gondolom jó összehasonlítási alapnak számíthat, ha a törvény tükrében vizsgáljuk, vagyis mennyire teljesítik az előírtakat, illetve amiben szabad kezet kapnak, arra mennyire fektetnek nagy hangsúlyt a hivatal vezetői és dolgozói. Mivel a hivatalban dolgozom alkalmam volt alaposabban megfigyelni a kisebbségi ügyfelekkel való bánásmódot, az egész kapcsolatkezelési rendszert. Úgy érzem a 71 http://www.doksihu hivatal mindent megtesz azért, hogy mind a kisebbségi elnökök, mind a kerület kisebbségi lakossága elégedett legyen és bizalommal merjen fordulni a hivatalhoz és azok dolgozóihoz. Misem bizonyítja ezt jobban mint

az, hogy kisebbségi önkormányzaton kívül a hivatalban is helyet kapott a cigány kisebbségi elnök és egy külön irodával (Társadalmi Kapcsolatok Iroda) és ezen iroda dolgozóival együtt fogadják a kisebbségi lakosság azon részét, akinek bármilyen problémája van és azon fáradoznak, hogy ezeket a problémákat együttes erővel megoldják. A hetedik részben a kisebbségi elnökkel készített rövid interjúkat mutattam be. Ezekből a rövid interjúkból azonban nagyon sok fontos dologra fényderült. Először is, hogy országos szinten jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban. Másodszor, a kisebbségi törvény hiányosságai is felszínre kerültek, a beszélgetések során szinte kivétel nélkül mindegyik elnök szóba hozta a törvénnyel kapcsolatos problémáit, elégedetlenségét. Valamint az interjúkból az is kiderül, hogy mennyire és mivel elégedetlenek, illetve elégedettek helyi szinten. Az utolsó

részben egy táblázattal és egy rövid magyarázó résszel igyekeztem az interjú főbb, lényegesebb kérdéseit összefoglalni és összehasonlítani az elnökök véleményét a különböző kérdésekről. Véleményem szerint a legnagyobb problémát és elégedetlenséget a nem megfelelő anyagi támogatottság és ezáltal, a nem kielégítő anyagi helyzet okozza országos és helyi szinten is. Én úgy érzékeltem a beszélgetések során, hogy helyi szinten tökéletesen meg lennének elégedve az önkormányzattal, azt a kevés elégedetlenség a kevésnek ítélt anyagi támogatás okozza. Országos szinten is elsősorban a kevés anyagi támogatás hozza felszínre az elégedetlenséget, de itt már több elnök is jelezte, hogy jóval kevesebb, vagy egyáltalán nincs is más jellegű támogatottság. Természetesen helyi szinten sokkal szorosabb a kialakult kapcsolat, sűrűbbek a személyes találkozások, több közös ügy fűzi össze a feleket, mint országos

szint, azonban ettől függetlenül, több elnök is jelezte, hogy lehetne szorosabb a viszony országos szinten is. Véleményem szerint az alulfinanszírozottság miatt kevésbé tudnak hatékonyan működni a kisebbségi önkormányzatok, a kisebbségi szervezetek. A jelenlegi hatályos szabályozás nem biztosítja ezen szervezetek és önkormányzatok hatékony működését, sok esetben, életben maradásuk feltételeit sem biztosítja. 72 http://www.doksihu Irodalomjegyzék 1. Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 9-14; oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978) 2. Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 46-57 oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978) 3. Eiler Ferenc – Kovács Nóra: A kisebbségi önkormányzatok rendszere Magyarországon, 82-87, 101. oldal (Regio, 2000) 4. Csefkó Ferenc – Pálné Kovács Ilona: Kisebbségi Önkormányzatok Magyarországon 53-57oldal (Budapest, 1999 Osiris Kiadó). 5. Jogtár 1993 évi LXXVII törvény 6.

http://wwwegyenlobanasmodhu 7. http://wcsoiszhu 8. http://wwwnemzetpolitikagovhu 9. http://wwwszmmgovhu 10. http://huwikipediaorg 11. http://krix-arpatwetpaintcom 12. http://wwwsulinethu 13. http://wwwterrasofthu 73 http://www.doksihu Mellékletgyűjtemény Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2009. január 01-jétől 2009 december 31-ig tartó időszakra BEVEZETŐ 74 http://www.doksihu A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény 70/A § (1) bek alapján a Budapest, XIX kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint munkáltató és a helyi szakszervezet együttesen megalkotja, és elfogadja a Hivatal Esélyegyenlőségi tervét 2009. január 01-jétől 2009 december 31. közötti meghatározott időszakra vonatkozóan A dolgozók különleges személyes adatai csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII tv

rendelkezései szerint, az érintettek önkéntes adatszolgáltatása alapján a fent meghatározott időszak utolsó napjáig kezelhetőek. E tekintetben különleges személyes adatnak minősül: nemzeti vagy etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok, fogyatékosságra vonatkozó adatok, családi állapotra vonatkozó adatok. A különleges adatokról a Hivatal munkatársai önkéntes nyilatkozatot tehetnek a Jegyzői Kabinet Irodán a személyzeti referenseknél. I. Általános célok, etikai elvek 1. A Munkáltató biztosítja valamennyi munkavállalója részére az emberi méltóságának tiszteletben tartását és védelmét. 2. A Munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem tesz dolgozói között nemük, faji hovatartozásuk, bőrszínük, nemzetiségük, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásuk, anyanyelvük, fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, vallási és világnézeti meggyőződésük, politikai vagy más véleményük, családi

állapotuk, anyaságuk (terhességük) vagy apaságuk, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, életkoruk, társadalmi származásuk, vagyoni helyzetük, foglalkoztatási jogviszonyuknak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuknak részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozásuk, egyéb helyzetük, tulajdonságuk vagy jellemzőjük miatt, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban nem részesíti őket. 75 http://www.doksihu 3. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. 4. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét a 2) pontban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat,

amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. 5. A Munkáltató elzárkózik az emberi méltóságot sértő zaklatásnak minősülő magatartástól, amely az érintett személyek 2) pontban meghatározott tulajdonságaival függ össze és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítását jelentené. 6. A Munkáltató intézkedései során nem tanúsít olyan magatartást, mely jogellenes elkülönítésnek minősül, nevezetesen a 2) pontban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönítene. 7. Megtorlás nem alkalmazható azzal a munkavállalóval szemben, aki az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emel, eljárást indít vagy az eljárásban

közreműködik. A Munkáltató megtorló magatartást valósítana meg, ha a fentiekkel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányuló intézkedést tesz vagy azzal fenyeget. 8. Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha a törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten alapul és határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig szól. 9. Jelen Esélyegyenlőségi Terv a Munkáltatóval közszolgálati jogviszonyban lévő köztisztviselők, ügykezelők és munkaviszonyban álló fizikai alkalmazottak közül az Mt. 70/A § (2) bekezdésében meghatározott alábbi hátrányos munkavállalói csoportokra terjed ki: a) a nők, b) a negyven évnél idősebb munkavállalók, c) a romák, d) a fogyatékos személyek, e) a

két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének – így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített , a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. 10. A Munkáltató elzárkózik a közvetett hátrányos megkülönböztetéstől, nevezetesen a I/2 pontban felsorolt meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlító helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb

arányban hátrányosabb helyzetbe nem hozza. 76 http://www.doksihu II. Bérezés 1. A közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők és ügykezelők illetményét a Ktv 42-49 §-a, továbbá a köztisztviselők teljesítményértékelése alapján lehet megállapítani az illetményeltérítés szabályai alkalmazásával. A Ktv 44/B § alapján a személyi illetmény fogalma: „ Az önkormányzati hivatalnál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő – az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig – személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző.” 2. Az Mt alá tartozó munkavállalók személyi alapbérének megállapítása a Munkáltató és a munkavállaló megegyezése

alapján történik. 3. A Munkáltató a jogszabályoknak megfelelően gondoskodik azon munkatársak illetményének minimálbérre történő kiegészítéséről, akiknek illetménye a Ktv. 2 sz mellékletében meghatározott illetmény-tábla szerint nem éri el a kormányrendeletben meghatározott minimálbért. Az Mt alá tartozó fizikai állományú munkatársak részére is garantálja a minimálbér szintjének megfelelő személyi alapbért. 4. Illetményalap emelésekor a Munkáltató biztosítja, hogy az Önkormányzat költségvetésének elfogadása után valamennyi munkatárs - kivétel külön intézkedés - részesül illetmény- vagy béremelésben. 5. A felsőfokú és a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők és ügykezelők rendeletben megállapított 6 % mértékű illetmény-kiegészítése 4 % mértékben növekedett, ezáltal 2009. január 1-jétől az illetmény-kiegészítés mértéke a besorolási szabályok szerinti (100% beállási szint)

illetőleg a teljesítmény-értékeléstől függően megemelt alapilletményhez viszonyítottan 10 %. 6. A polgármester egyetértésével a jegyző, mint munkáltató 2009 január 1-jétől a személyi illetményben részesülő köztisztviselőknek személyi illetményükhöz viszonyítottan 4 % illetményemelést, valamint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók részére személyi alapbérükhöz viszonyítottan 4 % béremelést biztosított. 7. A személyi illetményben részesülő köztisztviselők év közbeni előre sorolásakor a személyi illetmény változatlan marad. 8. A személyi illetményben nem részesülő köztisztviselők és ügykezelők év közben esedékes előre sorolásakor nem változik az előző évben megállapított %-os beállásuk, kivéve, ha az irodavezető előzetes írásbeli véleményét figyelembe véve munkavégzésük kifogásolható. III. Juttatások A köztisztviselők és az ügykezelők juttatásait az Egységes

Közszolgálati Szabályzat, a fizikai állományú munkatársak juttatásait jegyzői intézkedés szabályozza. 77 http://www.doksihu A Munkáltató valamennyi dolgozója számára az alábbi juttatásokat nyújtja: 1. A Munkáltató hűségjutalmat fizet a XIX ker Polgármesteri Hivatal, illetve annak jogelődjénél dolgozó azon közszolgálatban lévő munkatársaknak, akik 2005. július 1-jét követően érik el a jogszerző időket, azaz a 10, 20, 30, 40, 50 éves időtartamot. A hűségjutalom mértéke 10 év szolgálat esetén 100 000 Ft, 20 év szolgálat esetén 200 000 Ft, 30 év esetén 300 000,- Ft, 40 év esetén 400 000 Ft, 50 év esetén 500 000,- Ft. 2. A helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges éves bérlet 94000,- Ft/fő/év, kivéve a saját gépkocsi használatának támogatásában részesülőket. 3. Az iskolakezdési támogatás gyerekenként 21450,- Ft értékű utalvány 4. A tanulmányi, képzési, továbbképzési támogatás felső határa

20090515-től 178750 Ft /fő/év 5. Rendkívüli és eseti szociális segély max bruttó 40000,- Ft/fő 6. A gyermekszületési segély bruttó 50000,- Ft/fő 7. A három hónapon túli tartós betegállomány esetén bruttó 40000,-Ft/fő a segély összege 8. A temetési segély 50000,- Ft/fő 9. A ruházati költségtérítés évi 80000,- Ft/fő 10. Az étkezési hozzájárulásra valamennyi dolgozó jogosult az SZJA törvény 1 sz mellékletében meghatározott legmagasabb mértékben, ez a mérték 2009. évben 12000,- Ft/hó/fő 11. A Ktv alapján helyettesítési díj 12. Jogszabály szerint illetményelőleg 13. A Ktv alapján jubileumi jutalom 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi, 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi, 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi, 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. 14. Egészségügyi juttatásként: 2000,- Ft/hó/fő egészségügyi kártyára

történő utalás 15. A választható béren kívüli juttatás (cafetéria) 2009 évben nettó 126000,- Ft/fő A munkáltatói lakásépítési, vásárlási, korszerűsítési , bővítési kamatmentes kölcsön támogatás( 500,000,- Ft illetve 1.000000,-Ft ) biztosítása 2009 évben szünetel IV. Munkakörülmények 1. A Polgármesteri Hivatal és telephelye épületét az egészségügyi követelményeknek megfelelően kell kialakítani. 2. A Munkáltató – anyagi lehetőségeihez mérten - munkavállalóinak biztosítja a munkavégzéshez szükséges korszerű eszközöket, felszereléseket. 3. A Hivatal Városház tér 18-20 sz alatti B épülete napos oldala légkondicionált A Hivatal az Ady E. u 7 sz alatti épület kivételével a jogszabálynak megfelelően részben gondoskodott az akadálymentesítésről. 4. A nem dohányosok egészségének védelme érdekében a Munkáltató jogszabály alapján a Hivatalban kijelölt helyet biztosít a dohányosok részére. 78

http://www.doksihu 5. Az egészség megőrzése érdekében a 40 éven felüli munkatársak részére prevenciós üzemorvosi vizsgálatok szervezése az alábbiak szerint: - önkéntes szemészeti vizsgálat – 2 évenként, - önkéntes hallásvizsgálat – 2 évenként, - önkéntes ortopédiai vizsgálat – 2 évente, - önkéntes reumatológiai vizsgálat – 2 évente, - önkéntes csontsűrűség-vizsgálat – 2 évente, - önkéntes mellrákszűrés- vizsgálat – 2 évente. Az orvosi vizsgálat szervezése a Humánszolgáltatási Iroda egészségügyi referensének a feladata. V. Szakmai előmenetel 1. A Munkáltató biztosítja valamennyi köztisztviselője, ügykezelője számára a Ktv szerinti előmenetelt 2. A munkaerő-felvétel pályázat útján történik A pályázat elbírálásánál a Munkáltató önkormányzatunk érdekeit, a képesítési előírásoknak való megfelelést, továbbá a szakmai gyakorlatot veszi figyelembe. A Munkáltató a

munkaerő-felvételnél nem tesz hátrányos megkülönböztetést az e terv I/2 pontban felsorolt tulajdonságok tekintetében a jelentkezők között. 3. A munkáltató a hivatalon belül keletkezett üres álláshely esetén támogatja azoknak a köztisztviselőknek a törekvését, akik a keletkezett üres álláshelyre szeretnének átkerülni, amennyiben az alkalmazási feltételeknek megfelelnek. VI. Képzés 1. A Munkáltató valamennyi dolgozója számára a munkavégzéshez szükséges továbbtanulás lehetőséget biztosítja. 2. A Munkáltató biztosítja köztisztviselői és ügykezelői számára a kötelező képzéseken, továbbképzéseken való részvételt. 3. A Munkáltató valamennyi dolgozója tekintetében biztosítja az Mt alapján az iskolarendszerű továbbtanuláshoz szükséges szabadidőt. VII. Egyéb intézkedések 1. A Munkáltató a jogszabályoknak megfelelő mértékű gyermek után járó pótszabadság kivételét a dolgozók igényének

megfelelően biztosítja. 2. A Munkáltató a Köztisztviselői Nap alkalmából egynapos kirándulást szervez, ahol köszönti a III/1 bekezdés szerinti hűségjutalomban részesülő dolgozókat. 3. A Munkáltató minden évben 10000,- Ft utalvánnyal megajándékozza és vendégül látja nyugdíjasait 4. A szakszervezet a nyugdíjba vonuló munkatársak tiszteletére hivatali búcsúztatót szervez, melynek során a Munkáltató 15.000,- Ft értékű arany emléktárgyat ajándékoz 5. A Munkáltató a szakszervezetet bízta meg azzal a feladattal, hogy az önkormányzat által szervezett rendezvényekre a nyugdíjba vonult dolgozói is meghívást kapjanak. 6. A Munkáltató a hivatalban a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók közül heti 2 óra munkaidő kedvezményt biztosít annak, aki saját háztartásában tartósan beteg illetve fogyatékkal élő gyermeket vagy három, illetve háromnál több, 18. életévét be nem töltött gyermeket nevel A munkaidő79

http://www.doksihu kedvezményre való jogosultság tényét, az igény felmerülése esetén, a személyzeti referenseknél igazolni kell. VIII. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVEINEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN SZÜKSÉGES ELJÁRÁS 1. A Munkáltató a szakszervezettel egyetértésben 5 tagú Etikai Bizottságot állít fel, melynek tagjai: dr. Szilvási Mária, Gáspár Györgyi, Zsigmondné Miklós Ilona, Bódis Gyuláné, Major Ernőné, feladata az e tervben szereplő célkitűzések megvalósításának nyomon követése, továbbá az egyenlő bánásmód megsértése esetén a Munkáltató tájékoztatása, a törvénysértés megszüntetésének kezdeményezése a Munkáltatónál a tudomásul vételtől számított 5 munkanapon belül. 2. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtti személyiségi jogi vagy munkaügyi per kezdeményezhető. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a szakszervezet – a

jogsérelmet szenvedett dolgozó meghatalmazása alapján – képviselőként járhat el. 3. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat: a) az ügyész, b) a hatóság, c) társadalmi és érdekképviseleti szervezet, ha a jogsértés olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját érinti. 4. A dolgozók jogosultak – érdekérvényesítésük céljából – közvetítőt igénybe venni Budapest, 2009. március 02 A munkáltató nevében: Gajda Péter polgármester dr. Istvánfi Sándor jegyző A helyi érdekképviselet nevében: Fényes Gábor szakszervezeti elnök 80 http://www.doksihu 81 http://www.doksihu 82 http://www.doksihu 83 http://www.doksihu Kispesti táncos sikerek a roma-magyar fesztiválon 2009.0424 Mintegy harminc kispesti diák vett részt

a „Pódo-Híd” Roma-magyar Diák Kulturális Fesztiválon csütörtökön a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban Az eredetileg Kerecsendről indult rendezvényt ötödik alkalommal szervezte meg a XVIII. kerületi romológiai munkaközösség a fesztiválon résztvevő XVIII., XIX és XX kerületek pedagógusaival. A versenyzők – roma és nem roma diákok – együtt készültek a vetélkedőre kizárólag cigány témájú irodalmi, zenei és tánc produkciókkal, valamint képzőművészeti alkotásokkal. A fesztivál célja, hogy a nem roma gyerekek is megismerhessék a cigány kultúrát. Egyben jó alkalmat teremt arra, hogy megszűnjenek az előítéletek. A tánccsoportok között elsöprő sikert arattak a Gábor iskolások: elsők lettek a Vadvirágok táncosai, második helyezést ért el a Shukar Sheja tánccsoport – mindkét csapatot Vajda Eszter készítette fel –, és a bronzot is az iskola diákjai szerezték meg Csonka Katalin felkészítő

segítségével. Szólótánc kategóriában az adys Kovács László végzett a második helyen, a kerületben lakó Balogh Fruzsina pedig a középiskolások mezőnyében lett második. Kiválóan szerepeltek a versmondók is: a bolyais Széplaki Dávid és az adys Remenár Attila egyaránt második helyezést ért el. A Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Csonka Gábor, aki zsűritagként is részt vett a rendezvényen, jó színvonalúnak értékelte a Roma-magyar Diák Kulturális Fesztivált. Hozzátette, külön köszönet illeti a kispesti önkormányzatot, hogy támogatta a kerületi gyerekek felkészülését és szereplését. 84