Economic subjects | Economic policy » Regionális gazdaságtan tételek, 2004

Tételjegyzék regionális gazdaságtanból (2004/05. tanév, I félév, kiegészítő képzés) Írásbeli kollokvium lesz, amely 60 percig tart. Előre elkészített vizsgalapokon kell 10 definitív kérdésre (felsorolás, fogalom stb.) rövid választ adni, illetve 2 nagyobb, kifejtő kérdés kapcsán a tanult ismereteket saját értékelő véleménnyel együtt kifejteni. Mind a definitív, mind a kifejtő kérdések az alábbi listáról kerülnek ki. A terjedelem érzékeltetésére közlöm: egy A/4-es lapon 5 definitív kérdés, avagy egyetlen kifejtő kérdés szerepel (egy A/3as lap lesz összesen). A vizsgán az átadott kézirat kapcsolódó részei, illetve az órákon elhangzottak (slide-ok) ismerete elegendő. Definitív (kis kérdések) Sorolja fel a gazdaság térszerveződésének szintjeit a globális gazdaságban (Dicken szerint)! Társadalmi, gazdasági háttérfolyamatok: • Demográfiai robbanás • Technológiai áttörések • Új értékek

felbukkanása és a társadalmak individualizálódása • A globális gazdaság megerősödése Két alapvető folyamat: (a) A deregulációs (liberalizációs) politikák (b) Az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepe Sorolja fel a gazdaság térszerveződését kialakító globalizációs folyamatokat (Dicken szerint)! • Mindegyik piacon erősödik a verseny • A termelés, gyártás az országok széles körére kiterjed • A nemzetközi kereskedelem összetétele is megváltozott • Növekszik az összefonódások, összekapcsolódások erőssége Sorolja fel a globális-lokális paradoxonból a globális jellemzőket! A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: • a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, • a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére

elvileg korlátlanul elérhetők: • a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, • az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek. -1- A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: • az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, • a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan” ⇒ globális verseny és piac ⇒ bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová Sorolja fel a globális-lokális paradoxonból a lokális jellemzőket! A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: • fennmaradnak a jelentős különbségek, • nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a „nem tárgyi javak” válnak döntővé. Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: • „hazai bázisa” egyértelműen megadható, • a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó. Az ágazatok többségében a

világ vezető versenyző cégeinek: • kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, • a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon. ⇒ új regionális/lokális specializáció ⇒ a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak Sorolja fel a térbeli szerkezetek típusait (Castells szerint)! • Szimbolikus tér: valamilyen közös érték, nyelv, vallás által térben nagyjából elkülönülő közösség (pl. a német nyelv Európában, a magyar nyelv a Kárpátmedencében, a muzulmán vallás stb) • Intézményi tér: egy adott intézmény működési területe pontos határokkal (egy állam, a közigazgatás stb.) • Gazdasági tér: város és régió Mit értünk a régió fogalmán a regionális tudományban? A régió fogalma a regionális tudományban: a régió területileg összefüggő (szomszédos), a vizsgált gazdasági

jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többé-kevésbé megadható térség. ⇒ szubnacionális területi egység) Alaptípusok: • Tervezési, avagy programozási régió (planning or programming region) • Csomóponti régió (nodal region). • Homogén régió (homogeneous region) -2- Sorolja fel a régiók alaptípusait a területi tudományokban! Mit értünk tervezési régió alatt? A tervezési „régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet tartós egységbe fog a • regionalizálódás: a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (összetartozás), • regionalizmus: az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere, • az érzékelhető regionális identitástudat.” Mit értünk normatív régió alatt az EU-ban? Normatív régiók (normative regions): politikai akaratot fejeznek ki,

rögzített határokkal rendelkeznek, ezek a régiók a méretük folytán az ott élők számára a különböző közszolgáltatásokat bizonyos szempontból gazdaságosan látják el, továbbá lényegesek a történelmi tényezők is a közigazgatási egységekről történő közmegegyezéshez. Mit értünk analitikus régió alatt az EU-ban? Analitikus (másképpen funkcionális) régiók (analytical or functional regions): az elemzési szükségletek szerint lettek megadva, a kategorizálás alapulhat a természetikörnyezeti, vagy társadalmi és gazdasági jellemzőkön, mint a régiók gazdasági homogenitása, kiegészítő jellege, avagy polarizáltsága (pl. Eurorégiók, országhatáron átnyúlhatnak) Hogyan definiálja a magyar területfejlesztési törvény a tervezési-statisztikai régiót? tervezési-statisztikai régiók (5. § ea): az egymással határos megyékből összeálló, az ország területét teljesen és átfedésmentesen lefedő (normatív régiók)

– 7 van: pl. Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Hogyan definiálja a magyar területfejlesztési törvény a fejlesztési régiót? fejlesztési régiók (5. § eb): a szomszédos megyékből, vagy csak egyes részeikből álló, összefüggő, lényegében eseti területfejlesztési társulásként működő (analitikus) térség – a kormány engedélyezi (Balaton fejlesztési régió, Budapesti agglomerációs régió) -3- Mit értünk csomóponti régió alatt? Csomóponti régiók: egy vagy több pólus (általában nagyváros) és környezete (lényeg: nincs pontos földrajzi határa!!): pl. egy metropolisz, mint ingázási központ munkaerő-vonzáskörzetek egy bevásárlóközpont piaci vonzásterülete egyetem beiskolázási körzete A csomóponti régióban a központ (centrum) és vonzáskörzete közötti erőteljes gazdasági interdependencia figyelhető meg: vertikális (a központba és visszairányuló), horizontális és kiegészítő

kapcsolatokat (kiegészítő javak előállítása és szolgáltatások nyújtása) + városrégiók (city-regions) Mit értünk lokális térség alatt? Lokális térség: egy olyan körzet, amelyben a munkavállalók és menedzserek többsége meg tudja munkahelyét változtatni anélkül, hogy el kelljen lakásából költöznie munkaerő-vonzáskörzetek, azaz ingázási övezetek USA kb 50 mérföld, Magyarországon autópálya mellett 70-80 km, vonat (busz) esetén 20-30 km Sorolja fel a társadalom térbeli szintjeit! A társadalom (hétköznapi) térbeli szintjei: Mikrotér: egyén, család (háztartás) Lokális terek: szomszédság, lakókörzet (településrész, kerület), település Regionális terek: kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet), országrész Makroterek: ország, országcsoport (EU), világ Mit értünk térpálya alatt és sorolja fel az alaptípusait! Térpályák: Napi Heti Havi Sorolja fel a regionális gazdaságtan alapvető vizsgálati

témaköreit! A térbeli elhelyezkedés törvényszerűségeinek vizsgálata: a népesség, a gazdasági tevékenységek, az erőforrások térbeli elhelyezkedésének elemzése, általában elkülönülten, parciális egyensúlyi modellek alkalmazásával. Általános térbeli egyensúlyelmélet megadása és elemzése: a térszerkezet vizsgálata a termelés, szolgáltatás és fogyasztás közötti térbeli összefüggések alapján, különös figyelemmel a településhálózatokra (a népesség, mint munkaerő és mint fogyasztó térbeli elhelyezkedésére). -4- A régiók, mint gazdasági egységek elemzése: a tervezési régiók fejlődése, gazdasági növekedése, a regionális munkanélküliség alakulása, a régiók közötti input-output kapcsolatok vizsgálata. Mit értünk regionális mikroökonómián és melyek a területi egységei? Regionális mikroökonómia: a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásával, lokalitásával, az egyes gazdasági

tevékenységek elhelyezkedésével és kölcsönhatásaikkal foglalkozik. Területi egységei a mikroszervezetek: vállalati székhelyek, telephelyek, közszolgálati egységek, háztartások. A tér és távolság gazdasági tevékenységre gyakorolt hatásai, az egyes mikroszervezetek térbeli elhelyezkedése áll a középpontban. Mit értünk regionális makroökonómián és melyek a területi egységei? Regionális makroökonómia: a gazdasági teljesítmény szintjének térbeli ingadozásaival, az egyes régiók gazdasági teljesítményének, növekedésének, munkanélküliségének, fejlődési problémáinak stb. vizsgálatával foglalkozik Területi egységei a régiók: egységesnek (homogénnek) feltételezzük, azaz nem foglalkozunk a régión belüli különbségekkel. Melyek a regionális mikroökonómia vizsgálati alapterületei? Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését

meghatározó tényezők (minimális szállítási költség) - a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek) - telephely, telephelyválasztás Sorolja fel a tudatos telephelyválasztás előfeltételeit! Tudatos telephelyválasztásról akkor beszélhetünk, amikor üzleti kalkulációk alapján próbálnak a gazdasági szereplők megfelelő (optimális) működési helyet találni, az elfogadható lehetőségekből egyet (a legjobbat) kiválasztani Három előfeltételnek kellett teljesülnie: • Az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése: a specializáció és munkamegosztás kialakulása, a tömegtermékek előállításának és kereskedelmének elterjedése. • A termékek tömeges szállíthatósága: az ehhez szükséges infrastruktúra (utak, kikötők, vasutak stb.) kiépülése és szállítási eszközök elterjedése • A tőke és munkaerő térbeli

szabad mozgása: a kiszámítható, felmérhető kockázatú üzleti környezet, a befektetések garanciáit nyújtó intézményi háttér, a belső migrációt lehetővé tevő jogszabályok. Sorolja fel a főbb telephelyelméleteket! 1. Mezőgazdasági területhasználat: Thünen (19 század eleje) 2. Iparosítás: Alfred Weber (19 század vége) 3. Térbeli verseny és egyensúly: Lösch (20 század első harmada) -5- 4. Telepítések optimalizálása: Isard (20 század közepe) 5. Globális gazdaság: Krugman, Porter (20 század végétől) - Mindegyikből napjainkban is vannak érvényes gondolatok Sorolja fel a regionális mikroökonómia „alapköveit” (Hoover szerint)! • a természeti erőforrásokból adódó előnyök: helyhez kötött, „röghöz kötött” előnyök • a térbeli koncentráció gazdaságossága: agglomerációs előnyök • a szállítási és kommunikációs költségek: a „távolság legyőzésének” költségei ⇒ Alapvetően

háromféle mérlegelési szempont van a közgazdaságtudomány szerint Sorolja fel a javak tipizálását transzferálhatóságuk szerint! Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetőség, az egyik helyről egy másikra történő szállítást, mozgatást jelenti • Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerőre) telepítések. • Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. • Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszőleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). • Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a külső piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel). Sorolja fel a tényezők alaptípusait szűkösségük szerint! •

ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), • kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), • ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc) Mit jelent a „földrajz első törvénye”? • Waldo Tobler szerint a „földrajz első törvénye: minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erősebben kapcsolódnak egymáshoz, mint a távolabbiak” Sorolja fel a megismert távolság-fogalmakat! • Földrajzi (fizikai) távolság: légvonalban mérve (euklideszi) (méter, kilométer, mérföld stb. • Közlekedéshálózati távolság: a tényleges közúti, vasúti útvonalon mérve (méter, kilométer, mérföld stb.) • Időtávolság: mennyi idő szükséges a szállításhoz (nap, óra, perc stb.) • Gazdasági (költség) távolság: mennyibe kerül a szállítás (Ft, euro stb.) • Kognitív távolság: a képzeletünkben

létező távolság -6- • Társadalmi távolság: az egyes társadalmi rétegek közötti különbözőség (elfogadottság), avagy távolságtartás (szubjektív preferenciarendszerek) • Virtuális távolság (kibertér): számítógépes hálózaton (interneten) (másodperc, perc) Sorolja fel a telephely körüli költségtér kialakulásában szerepet játszó költségek típusait! • termelési költség (production cost): a gyáron belül a gyárkapuig felmerülő összes termelési (alapanyag, bér stb.) költség, másképpen végponti költség, • felrakási (átrakási) költség (terminal cost): az esetleges csomagolási, konténerbe pakolási költségek, amelyek a szállítási módtól függően eltérhetnek, • szállítási költség (movement or transport or distribution cost): a gyárkaput elhagyva a termékre a vevőig (fogyasztóig, továbbfelhasználóig) eljutva rárakódó, a megtett távolságtól függő szállítási költségek, •

transzfer költség (transfer cost): a termelési, átrakási és szállítási költségek együttesen, másképpen átadási, avagy átvételi költség Mit értünk agglomeráció alatt? • Agglomeráció (a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, üzleti szolgáltatások kritikus tömege) Mit értünk anyagindex alatt? Anyagindexek: 1 tonna output előállításához szükséges i-edik input (nyersanyag) súlya: ai (i=1, 2, m): Mit értünk telephelysúly alatt? • Telephelysúly: 1 tonna output (késztermék) és a hozzá felhasznált inputok együttes súlya: m T = ∑ ai + 1 i =1 Mit értünk izotim alatt? • Izotim: inputhely körüli azonos szállítási költségű pontok mértani helye Mit értünk izodapán alatt? • Izodapán: a telephely körüli azonos szállítási összköltségű (2 input és 1 output) pontok mértani helye (nem koncentrikus) Mit értünk FOB-ár alatt? • FOB-ár (free on board – költségmentesen

hajóra/vonatra/teherautóra rakva), amely megegyezik a termelési költség és a felrakási költség összegével Mit értünk térbeli abszorpció alatt? • Térbeli abszorpció: a szállítási költségek egy részének áthárítását a vevők egyik csoportjáról a térben máshol elhelyezkedő vevőkre. Mit értünk belső méretgazdaságosság alatt? • A belső méretgazdaságosságot (internal economies of scale), amely esetén az egységköltség az üzemen belüli tényezőktől, az adott üzem méretétől, költségeitől függ. -7- Mit értünk külső méretgazdaságosság alatt? • A külső méretgazdaságosságot (external economies of scale), amikor az egységköltség nem a vállalat méretétől, hanem a vállalaton kívüli külső tényezőktől, az adott iparág méretétől és technológiai fejlettségétől, a vállalat területi elhelyezkedésétől, a térségben levő munkaerő menyiségétől, a helyi intézményi környezettől stb.

függ Sorolja fel az agglomerációs előnyök típusait! Típusai: • Nagyvállalati előnyök (large-scale economies) • Lokalizációs előnyök (localization economies of scale): külsők egy vállalat, és belsők az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) • Urbanizációs előnyök (urbanization economies of scale): külsők az iparág és belsők a térség (város) szempontjából ⇒ agglomerációs gazdaságok két alaptényezője: a pozitív lokális externáliák és a növekvő mérethozadék Mit értünk dinamikus agglomerációs előnyök alatt? • Dinamikus agglomerációs előnyök: innovációból származó előnyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot. Mit értünk egy vállalat térségi bázisa alatt? Írjon rá magyar példát! • Térségi/regionális/lokális szint: az országon belüli kisebb térség (országrész, régió), sok esetben egy nagyobb város és vonzáskörzete, ahol

a csúcsmenedzsment, a versenystratégiát kidolgozók és a döntéshozók többsége él. Ahol a kutató-fejlesztő, marketing-, pénzügyi és egyéb kulcsrészlegek, a vállalattal napi kapcsolatban álló egyetemi és fejlesztő-intézetek vannak, ahol a vállalatok „lényegi képességei” (core competencies) és törzstevékenységei földrajzilag koncentrálódnak. Sorolja fel a vállalati versenyelőnyök forrásait Porter szerint! -8- -9- Sorolja fel a rombusz-modell determinánsait! A vállalati str atégia és ver sengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelő befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erőteljes verseny a helyi riválisok között Tényező (input) feltételek Keresleti feltételek Az alapvető vállalati inputok minősége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik:

- Erőforrások (természeti, humán, tőke) - Infrastruktúra (műszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai) A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek előrejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, a m e ly e k e t g l o b á li s a n elégítenek ki - A tényezők (input) menynyisége és költsége - A tényezők minősége - A tényezők specializáltsága Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó ipar ágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetősége, minősége - Helyi bázisú megfelelő támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte Mit értünk a regionális klaszter fogalmán (Porter szerint)? A regionális klaszter fogalma: • az egyazon iparágba tartozó, • egyazon térségben működő •

versenyző és kooperáló vállalatok, • kapcsolódó és támogató iparágak, • pénzügyi intézmények, • szolgáltató és együttműködő infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és -10- • vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek • innovatív kapcsolatrendszerén alapuló • földrajzi koncentrációi ⇒ A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelőnyeinek forrásait rendszerezi, Sorolja fel az iparági klaszterek típusait! Iparági klaszter: az iparág súlya a nemzetgazdaságban • Megaklaszter • Mezoklaszter • Mikroklaszter Sorolja fel a regionális klaszterek típusait! Regionális klaszter: a térségi bázis kiterjedése • Makroklaszter • Regionális klaszter • Lokális klaszter -11- Kifejtő kérdések Melyek a globális verseny alapvető jellemzői és főbb háttérfolyamatai, hogyan érintik ezek Magyarországot? A globális verseny alapvető

jellemzői Társadalmi, gazdasági háttérfolyamatok: Demográfiai robbanás Technológiai áttörések Új értékek felbukkanása és a társadalmak individualizálódása A globális gazdaság megerősödése Két alapvető folyamat: (a) A deregulációs (liberalizációs) politikák (b) Az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepe A globális verseny 4 fő folyamata: Mindegyik piacon erősödik a verseny A termelés, gyártás az országok széles körére kiterjed A nemzetközi kereskedelem összetétele is megváltozott Növekszik az összefonódások, összekapcsolódások erőssége Melyek a globális-lokális paradoxon főbb elemei, hogyan érintik ezek Magyarországot? GLOBÁLIS LOKÁLIS A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: fennmaradnak a jelentős különbségek, a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva

versenyeznek egymással, nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a „nem tárgyi javak” válnak döntővé. a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők Bármelyik üzletág vezető globális bármely vállalat részére elvileg korlátlanul vállalatainak: elérhetők: „hazai bázisa” egyértelműen a mobil tényezők tetszés szerinti megadható, helyre szállíthatók, a tulajdonosok országa viszont nem az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek. -12- mérvadó. Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, a termelő és kiszolgáló részlegek

dekoncentrálódnak a félperifériákon. a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan” ⇒ új regionális/lokális specializáció ⇒ globális verseny és piac ⇒ a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak ⇒ bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová Milyen hasonlóságok és eltérések vannak az EU NUTS-rendszere és a magyar területi beosztás között? 2000-ben az EU akkori tagországaiban: Magyarországon: NUTS 2: régió (7 db) Regionális szintek: - NUTS 1: 78 NUTS 3: megyék (19 + főváros) - NUTS 2: 211 NUTS 4: statisztikai kistérségek (1997-ben 150, 2003-ban 168 ilyen kistérséget alakítottak ki) (normatív): egy megyén belül lévő szomszédos településekből áll, általában egy (vagy több) város és vonzáskörzete alkotja (de! nincs intézménye) - NUTS 3: 1093 Strukturális Alapok célterülete: NUTS 2 és 3 szintek 1. célkitűzés: GDP/lakos nem éri el az EUátlag 75 %-át (PPS) + fejlesztési

kistérségek (funkcionális): önkormányzati területfejlesztési társulások, amelyek átnyúlhatnak a megyehatárokon is (kb. 230 van?) Magyarország: 2007-12 között évente kb. 3 milliárd euró Lokális szintek: ⇒ Magyarországon a régió a NUTS 2-es szintű tervezési régiót jelenti NUTS 4 (kistérségek, 6 országban) Települések (kb. 100 ezer) ⇒ A NUTS-rendszer 5 szintű: 3 regionális, 2 lokális szint ⇒ A közgazdász szakma pedig a települési szintet meghaladó területi egységek gyűjtőfogalmaként használja (összhangban a nemzetközi gyakorlattal) ⇒ A magyar törvényekben a térség -13- szó a gyűjtőfogalom (együtt: régió, megye, kistérség) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996-ban elfogadott magyar törvény: Kétféle régiótípus van (hasonlóan az EU-hoz): 1. tervezési-statisztikai régiók (5 § ea): az egymással határos megyékből összeálló, az ország területét teljesen és

átfedésmentesen lefedő (normatív régiók) – 7 van: pl. Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) 2. fejlesztési régiók (5 § eb): a szomszédos megyékből, vagy csak egyes részeikből álló, összefüggő, lényegében eseti területfejlesztési társulásként működő (analitikus) térség – a kormány engedélyezi (Balaton fejlesztési régió, Budapesti agglomerációs régió) Hogyan értékelhető a régiók szerepe a gazdaság- és területfejlesztésben, főleg Magyarországon? Magyarországon gond, hogy keveredik a kétféle megközelítés, illetve kialakulatlan a bottom-up gazdaságfejlesztés gyakorlata: - A fejlesztési pályázatok most is Budapesten dőlnek el - Nincs forrás a helyi fejlesztésekre - Nincs meg a szükséges együttműködési készség, az érdekek egyeztetése hiányzik - Gyenge és színvonaltalan (versenyképtelen) a helyi politikai és intézményi elit (nem ismerik és nincs tapasztalatuk a piaci, üzleti,

közgazdasági feltételekről) ⇒ Decentralizációra van szükség: az EU nagyon várja (intézmények, pénzügyi források) -14- ⇒ A helyi elitet (politikai, gazdasági, intézményi), a helyi üzleti „tudást” és együttműködési kultúrát javítani kell Hogyan hasonlítható össze az „egy-pont” gazdaság és térbeli gazdaság? „Egy-pont” gazdaság Térbeli gazdaság egységes térben osztott átlagos térben eltérő tökéletes tökéletlen Piaci ár Ráfordítás Verseny (monopolisztikus) Gazdasági reakciók azonosak eltérőek Informáltság tökéletes térben eltérő (térbeli aszimmetria) Magatartás racionális térben korlátozott racionalitás homogének térben inhomogének korlátlan térben korlátozott általános egyensúly térben parciális egyensúly Fogyasztói preferenciák Helyettesíthetőség Gazdasági egyensúly Hogyan és milyen szempontok alapján értékelhetők a telepítési döntések főbb

gyakorlati szempontjai az EU-ban? Több gyakorlati és elvi mérlegelési szempont van: • A gazdasági tevékenység jellege • Tradicionális ipar, avagy high-tech • Szolgáltatások • K+F • Székhely, avagy elosztóközpont (végrehajtás) • Anyagi és nem-anyagi jellemzők • Neoklasszikus, magatartástudományi, intézményi irányzat • Időtáv (hány évre tervezik) • Ettől függ a kockázat is (minél hosszabb, annál nagyobb) • Telephely módosítási költségek -15- Hogyan jellemezhető a közgazdaságtan alapkérdéseiből kiindulva a termelési folyamat négy fő kérdése? • A szokásos lineáris termelési folyamat: input, vállalat, piac (output) • A „hol” a vállalat, azaz a termelés, előállítás térbeli helyét jelenti • Mérlegelni kell, hogy a szükséges termelési tényezőkből milyenek és hol találhatók • A termelés mérete és a technológia is döntő: azaz a vállalat stratégiája ⇒ A

globális vállalat három alapvető szempontot mérlegel Milyen összefüggéseket és hogyan fogalmazza meg a „szentháromság-modell”? Üzleti tranzakciók - input-output kapcsolatok - a cég határai Cégek és termelési rendszerek földrajza rek gi te terek á s a d i Gaz ológia n h c Te Szabványosítás versus változatosság/rugalmasság Inn ov áci ó föl d ra j za -16- - tranzakciók/kapcsolatok földrajza - iparági komplexumok - külső méretgazdaságosság és választék-gazdaságosság A globalizációban 3 összefüggő tényezőt mérlegelnek a globális vállalatok (interdependencia): - A technológia befolyásolja a versenystratégiát: méretgazdaságosság vs választékgazdaságosság (alacsony költség vs termékdifferenciálás), de! a technológiát is a stratégia szerint választják - A vállalati szervezetet, a telephelyi, beszállítói kapcsolatokat a technológia és a versenystratégia határozza meg - A térbeli

elhelyezkedésnél a költségek mérlegelésén kívül az extern hatásokat is értékelni kell (amelyek nem jelennek meg a költségekben, viszont lényegesek!!) Milyen feltételek mellett és hogyan vezethető le egyetlen input, egyféle output és egyetlen piacpont szerint a telepítési döntések három alaptípusa? Három előfeltételnek kellett teljesülnie: • Az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése: a specializáció és munkamegosztás kialakulása, a tömegtermékek előállításának és kereskedelmének elterjedése. • A termékek tömeges szállíthatósága: az ehhez szükséges infrastruktúra (utak, kikötők, vasutak stb.) kiépülése és szállítási eszközök elterjedése • A tőke és munkaerő térbeli szabad mozgása: a kiszámítható, felmérhető kockázatú üzleti környezet, a befektetések garanciáit nyújtó intézményi háttér, a belső migrációt lehetővé tevő jogszabályok. Keressük azt a telephelyet (t), amelynél az

M inputforrástól szállítva az alapanyagot és az MK piacon eladva a szállítási összköltségek (Total Cost) minimálisak: • input-orientált (nyersanyag-orientált): rm > rmk • output-orientált (piac-orientált): rm < rmk • tetszőleges közbülső hely: rm = rmk (ahol rm az alapanyag, az rmk a késztermék fajlagos szállítási költsége) Értékelje a Weber-féle telephelyelmélet (két inputhely, egyetlen piac) érvényességét napjainkban! • A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén, és egyetlen tengeri kikötő) • Kiszámítható a minimális szállítási költségű telephely földrajzi helye: a háromszög belsejében, avagy vonalain (csúcsaiban) -17- • Izotim: inputhely körüli azonos szállítási költségű pontok mértani helye • Izodapán: a telephely körüli azonos szállítási összköltségű (2 input és 1 output) pontok mértani helye (nem koncentrikus) Módosító tényezők: • Települések

(a munkaerő) • Agglomeráció (a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, üzleti szolgáltatások kritikus tömege) Hogyan jellemezhető a térbeli monopólium piacterülete és profitmaximalizálása? A térbeli monopólium piacterülete • Egyetlen piaci szereplő transzferálható javakkal • FOB-ár (free on board – költségmentesen hajóra/vonatra/teherautóra rakva), amely megegyezik a termelési költség és a felrakási költség összegével • A vásárló a FOB-ár és a szállítási költség összege alapján dönt a vásárlásról • Alapkérdés: milyen összefüggés található a fogyasztónak az eladótól (telephelytől) mért távolsága (d), a FOB-ár (p) és az eladható mennyiség (q) között? • Milyen távolságig lehet/érdemes eladni ezt a terméket, mekkora a piaci szereplő piacterülete? Térbeli monopólium profitmaximalizálása • A termelő körül kialakul egy természetes piacterület, ahol ez a termelő

monopolhelyzetben van. • Kérdés: milyen ár mellett és piacterület esetén maximális az eladó profitja? • Hogyan maximalizálja profitját a térbeli monopólium? • Hogyan kell megállapítani a FOB-árat, hogy a profit maximális legyen? Feltételezzük: • A vásárlók DS térbeli keresleti görbéje alulról konvex • A határköltség függvény (MC) konstans, azaz vízszintes. • Ott maximális a profit, ahol a határbevétel (MRS) egyenlő a határköltséggel (MC). • Ez a metszéspont pedig meghatározza azt a q* mennyiséget, amely alapján meghatározható a keresett p* ár. -18- Hogyan jellemezhető a versengő cégek piacterületeinek alakulása Hotelling szerint, illetve három cég esetében? Versengő cégek piacterületei Hotelling-modellje (duopólium): • Két fagylaltos egy strandon (a strand hossza adott) • Azonos (C) áron ugyanazt árulják • A vevők egyetlen fagylaltot vehetnek, a közelebbi árustól • A

strandolók egyenletesen helyezkednek el Mi a logikus elhelyezkedése a fagylalt árusoknak? (a profit maximalizása a cél!!) Tekintsünk három piaci szereplőt, akik ugyanazon a termékpiacon versengenek: eltérő FOB-árakkal, illetve szállítási költségekkel • A és B: egyenlő FOB-ár és eltérő szállítási költségek, • A és C: eltérő FOB-ár és egyenlő szállítási költségek, • B és C: eltérő FOB-ár és eltérő szállítási költségek. -19- Hogyan jellemezhető a térbeli árdiszkrimináció duopólium esetén, hogyan alakul a cégek piacterülete? Térbeli árdiszkrimináció duopólium esetén Két térbeli monopólium árképzése (a profitot maximalizálva állapítják meg a FOB-árat): • Térbeli árdiszkrimináció: a telephelytől eltérő távolságban levő vásárlók nem azon az áron jutnak a termékhez, mint amely ár a felmerült költségek alapján adódna. • Térbeli abszorpció: a szállítási költségek egy

részének áthárítását a vevők egyik csoportjáról a térben máshol elhelyezkedő vevőkre. -20- Milyen feltételekből kiindulva írható le Lösch térgazdasági elmélete? A kereslet-rugalmassága, a piaci verseny, a térbeli egyensúly stb. kérdések felvetése Kiindulópontok: • egyenletes népsűrűségű síkot feltételezett, • a szállítás minden irányba lehetséges • a piaci szereplők racionálisak, a termelők a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznosságuk maximalizálásában érdekeltek, • a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el a térben, hogy természetes piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik (minden kereslet ki van elégítve), • egy telephelyen csak egyféle tevékenységet folytatnak, azaz egyféle terméket állítanak elő, • tökéletes versenyből indult ki, bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, az esetleges magas profit odavonzza az új cégeket, ezáltal előbb-utóbb mindenhol

csak normálprofitot lehet elérni, • a piackörzetek határán a fogyasztók „közömbösek”, a két szomszédos termelő közül bármelyik kínálatából választhatnak A térgazdaság kialakulása három fázisban történik: -21- Milyen tényezők miatt alakul ki és hogyan írható le Marshall szerint egy iparági körzet? Tényezők: • A belső méretgazdaságosságot (internal economies of scale), amely esetén az egységköltség az üzemen belüli tényezőktől, az adott üzem méretétől, költségeitől függ. • A külső méretgazdaságosságot (external economies of scale), amikor az egységköltség nem a vállalat méretétől, hanem a vállalaton kívüli külső tényezőktől, az adott iparág méretétől és technológiai fejlettségétől, a vállalat területi elhelyezkedésétől, a térségben levő munkaerő menyiségétől, a helyi intézményi környezettől stb. függ Az iparági körzetekkel kapcsolatos elemzésében a

telephelyválasztás fő motívumának ugyan az olyan fizikai feltételeket tekintette, mint az éghajlat, a termőföld, vagy az ásványai anyagok és szállítási lehetőségek megléte, de a véletlennel is magyarázta, hogy egy-egy iparág hol alakult ki. viszont a már működő iparágak megerősödése az adott térségben főleg a pozitív lokális externáliákra vezethető vissza, amelyek költségcsökkentésre adnak módot és az iparág öngerjesztő fejlődését indukálják. Tehát Marshall azt figyelte meg és foglalta össze, részben Adam Smith és David Ricardo nyomán, hogy egy adott iparág vállalatainak térbeli tömörülése lehetővé teszi a specializáció és munkamegosztás megerősödését, ami a termelékenység (és így jövedelmezőség) gyors növekedését segíti elő. Ez a specializáció dinamikusan változik, amit az iparági tudás túlcsordulása, mai szóval élve innovativitása tesz lehetővé. Hogyan és milyen iparágakban zajlik le a

gazdasági tevékenységek térbeli koncentrálódása, amelyet a dinamikus agglomerációs előnyök tesznek lehetővé? A dinamikus agglomerációs előnyök lehetővé teszik: • a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését, • a gyorsabb és pontosabb információáramlást, • a gördülékenyebb inputhelyettesítést, • az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok (learning-by-doing) megismerését, a technológia transzfert, • az iparági tudás állandó cseréjét, a tudás transzferét, • a kockázatok szétterítését, • közös kutatások és fejlesztések elindítását, • a helyi társadalom támogatását (speciális iparági képzési intézmények, infrastruktúra fejlesztése stb.), • gyorsabb piaci alkalmazkodást. Agglomerációs előnyök típusai: • Nagyvállalati előnyök (large-scale economies) • Lokalizációs előnyök (localization economies of scale): külsők egy vállalat, és belsők az

iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) -22- • Urbanizációs előnyök (urbanization economies of scale): külsők az iparág és belsők a térség (város) szempontjából ⇒ agglomerációs gazdaságok két alaptényezője: a pozitív lokális externáliák és a növekvő mérethozadék Vállalati versenyelőnyök szempontjából az agglomerációs előnyök tipizálása • Statikus agglomerációs előnyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetőséget nyújtó előnyök. • Dinamikus agglomerációs előnyök: innovációból származó előnyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot. Hogyan írja le a rombusz-modell az iparági versenyelőnyöket? Nem a négy determináns külön-külön, hanem az egész rombusz, a determinánsok és a közöttük lévő kölcsönhatások határozzák meg együttesen a vállalat/iparág lokális versenyelőnyeit A vállalati str atégia és ver sengés

összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelő befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erőteljes verseny a helyi riválisok között Tényező (input) feltételek Keresleti feltételek Az alapvető vállalati inputok minősége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erőforrások (természeti, humán, tőke) - Infrastruktúra (műszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai) A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek előrejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, a m e ly e k e t g l o b á li s a n elégítenek ki - A tényezők (input) menynyisége és költsége - A tényezők minősége - A tényezők

specializáltsága Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó ipar ágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetősége, minősége - Helyi bázisú megfelelő támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte -23- Milyen szektorok és miért tudnak klaszteresedni (Porter 2001-es vizsgálata alapján)? Három szektort különböztetünk meg (Porter, 2001-es USA vizsgálata) (a) Bázis (tradeable, traded) szektor: - régión kívüli kereslet (nagy és bővülő piac) - mindenki bővítheti termelését (mindenki lehet verseny) nyertes, „nem-zérus összegű” -„bővülő torta”: főleg feldolgozóipar, üzleti szolgáltatások stb. (b) Helyi (non-tradeable, nontraded) szektor: - régión belüli szűkös kereslet (helyi jövedelemtömeg) - egymás rovására lehet bővülni (nyertesek- vesztesek, „zérus összegű” verseny -„állandó torta”: főleg lakossági szolgáltatások stb.) (alapfokú oktatás,

járműjavítás (c) Erőforrás-vezérelt (resource-driven) szektor: - régióba jövő kereslet - együttműködve lehet növelni a piacot: településmarketing - „kissé növő torta”: turizmus, szállodák, éttermek, felsőoktatás, egészségügy stb. ⇒ traded szektor: főleg itt érdemes együttműködni, mert mindenki nyerhet ⇒ A klaszter egy gyűjtőfogalom: térségi bázisaik alapján regionálisan koncentrálódó (traded, avagy erőforrás-vezérelt) húzóágazat: - amelynek nagyon sokféle válfaja figyelhető meg - a kapcsolódó intézmények, üzletágak jelen vannak - elér egy kritikus tömeget A régió foglalkoztatottjainak megoszlása (USA 2001, 5 térség): traded: 10-30 %, nontraded: 60-70 %, erőforrás-vezérelt: 10-20 % Hogyan épül fel a klaszter általános modellje? A klaszterek általános elméleti modellje: (a rombuszon alapszik) • Magja: a kulcsvállalatok és hálózataik • Három háttér tényezőcsoport • Három klaszter

előny -24- -25-