Economic subjects | Social insurance » Biztosítástan rendszerek felépítése

Biztosítástan 1 Biztosítástan rendszerek felépítése 1. Társadalombiztosítás: Az állam által létrehozott olyan kötelező intézmény, amelynek célja a lakosság szociális szükségleteinek a kielégítése. Kötelező intézmény: A TB és a biztosított egymás közötti kapcsolat feltétele a felek akaratától függetlenül történik. Biztosított lehet: + természetes személyek + életbiztosítás biztosítottjai + jogi személyek + jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok 1. Egészségbiztosítás 2. Nyugdíj biztosítás Milyen szükséglet kielégítését vállalja?: (betegellátás, kórházi ellátás, anyasági ellátás, baleseti ellátás, gyógyászati segédeszközhöz való hozzájárulás) Változások a TB-nél: -1992. jan 1-től intézményesített forma jött létre: + Egészségbizt. alap (Eb.-i Főigazgatóság) + Nyugdíjbizt. alap (Nyb.-i Főigazgatóság) -1993-97. közepéig felmérték, és számszerűsítették a magyar

állampolgárokat érintő betegségek bekövetkezésének valószínűségét. (%) -1998. jan-től törvény szabályozza a biztosításokat 2. Pénztár 1994. jan 1-től létrehozták a Kölcsönös Önsegélyező Pénztárakat: + Egészségügyi + Nyugdíj + Önsegélyező Pénztár + Magán nyugdíjpénzt. 3. Üzleti vagy magánbiztosítók 1997. jan 1-től működnek Lehet: + Életbiztosítás: - Életbiztosítás - Nyugdíj kiegészítő bizt. - Befektetési bizt. - Gondoskodás bizt. - Tőkebiztosítások A biztosítás tárgya a biztosítási összeg, melynek kifizetésére akkor kerül sor, ha a biztosítottal a köv. 2 dolog történik: halál, meghatározott életkor betöltése + Nem életbiztosítás: - Betegbizt. - Balesetbizt. - Vagyonbizt. Ezek is biztosítási összegre szólnak, de a kifizetés mindig az esemény bekövetkeztekor a kárszakértők megállapításától függ. A kár összege nem lehet magasabb a lekötött összegnél 4. Biztosítási tevékenység

alapjai A biztosítási tevékenység folytatását 3 dolog váltja ki: - veszély létezése - veszélynem Veszélynem: Kockázatot létrehozó veszélynek a megnyilvánulása. (kárt okozhat) Fajtái:+ természeti, technikai, társadalmi, gazdasági, műszaki jellegű + kis, közepes, katasztrófa veszély - kockázat (veszély beköv. esélye) 2 A veszély az ember életével kezdődik, és a halálig tart. (az ember életének kezdete 1991-től a fogantatás pillanata) A fogantatás napja: Élve született gyermek esetén az élve születés napjától visszaszámított 300. nap Halál: - rendes halál - tényleges halál (halotti kivonat) A nyomozási időszak valaki után 5 év. A halottá nyilvánítás napját a bíróság mondja ki, mely nap a bejelentés hónapját követő hónap 15. napja (pl 2000920-20051015) Ha a halottá nyilvánítás után kiderül, hogy az illető mégsem halt meg, akkor az eredeti állapotot kell visszaállítani. 5. Kockázatok

áthárításának módszerei: + kockázat kikerülése + kármegelőzés eszköze + kockázatok belső technikai kiegyenlítődése + önbiztosítás vagy tartalékolás eszköze + biztosítás módszere Biztosítás: Kockázat áthárításának módszere az ügyfél részéről, s a kockázat átvállalásának módszere a biztosító részéről. Tartalékosság: + egyéni tartalékosság (önbiztosítás) + kollektív tartalékosság (közösségi) 6. Biztosítható kockázatok kritériumai Baleset kockázata: 1. Hirtelenség 2. Akaraton kívüliség jellemezze 3. Külső erőhatás következményeképpen álljon elő 4. Testi sérülést, rokkantságot, halált vagy anyagi veszteséget okozzon Az öngyilkosság is baleseti halálnak minősül. A biztosítóintézetek 2 éves várakozási időt kötnek ki. Ezen belül a díj csak egy részét fizeti ki A 2 éven túl az egész bizt összeg kifizetésre kerül. 11 feltétel: 1. véletlen: A véletlenség kritériumának a

bekövetkezés időpontjában kell fennállnia 2. előre nem látható 3. független 4. homogén Az a kockázat homogén, melyet általában hasonló veszélynem idéz elő, és nagyjából hasonló összegű kárral járhat. 5. egyértelmű (1-5 események véletlenszerűsége) 6. számszerűsíthető: Statisztikailag felmérhető a nagy számok tv-nek használatával 7. felosztható 8. tényleges biztosítási szükségletet kell, hogy teremtsen Biztosítási szükséglet: Azok a veszélyhelyzetek, amelyek a biztosítási fedezet tárgyaként számításba jöhetnek. 9. veszélyközösség létrehozása: E kapcsán válik lehetővé az érdekeltek között a kockázat felosztása. Veszélyközösség: Valamely veszélynek kitett egyének csoportja. 10. szervező intézmény A biztosítást állandóan szervezni kell (jog, kötelezettség, díj) 11. gazdaságosnak kell lennie 7. Biztosítási elv és annak funkciói 1. Veszély létezése Veszély: Kedvezőtlen kihatású események

bekövetkezésének esélye. 2. Kockázat létezése 3. Események véletlenszerűsége 3 Számszerűsíthetőség, feloszthatóság jellemezze Tényleges biztosítási szükségletet teremtsen Veszélyközösség létrehozása Pénzalapképzés: A veszélyközösségi tagok díjfizetésével megvalósuló kockázatfelosztás. Pénzalap: A biztosítási szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítási intézetek által képzett pénzügyi forrás. 8. Szervező intézmény 9. Jog által szabályozott legyen 8. Biztosítás fogalma és lényege (= gazdasági védelem nyújtása véletlen károk esetére a fenyegetettek közös kockázatviselése révén) Kár: Gazdaságilag hátrányos következmény. Biztosítás fogalmai: 1. Általános: A kockázat felosztásán alapuló pénzalapképzés, a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni, véletlen, és esetleges biztosítási szükségleteik kielégítése céljából. 2.

Modern: A kockázatfelosztás matematikai és statisztikai módszerein alapuló pénzalapképzés, a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni, várható, esetleges és felmérhető biztosítási szükségleteinek kielégítése céljából. A biztosításnak történelmileg két alapvető módszere van: 1. Felosztó, kirovó módszer (MTV eü Módszer): Először meghatározzák, hogy milyen fedezeti kárt vonnak be a rendszerbe. Aztán milyen ellátásokat biztosítanak, milyen forrásból finanszírozzák, kiknek kell fizetni és milyen összegben. 2. Váromány fedezeti módszer: - a matematika, statisztika módszereivel meghatározzák a majdani kockázat bekövetkezésének feltételeit (nagyság, érték) - megállapítják a kockázat bekövetkezésének időtartamát - meghatározzák a kockázat áthárításának díját (biztosítási díj) - egyéni szla. megnyitása - befizetett díj %-át erre a szla-ra helyezik - az egyéni szla-án lévő pénzt

befektetik és a befektetés hozamának bizonyos %-át az egyéni szla-hoz hozzáteszik - fennmaradó összeg a biztosítóé (bef. nyereség) - szerződés lejáratakor vagy nyugdíjba menetelkor az egyéni szla-án lévő összeget kapják meg - az egyéni szla-án összegyűjtött pénztömeg állásáról évenként értesítik az ügyfelet 3. Tőkefedezeti módszer: A munkáltató által levont nyugdíjjárulék 8%-ból a TB 6%-ot átutal a magán nyugdíjpénztárba. Ezt az összeget növelheti a munkáltató befizetése A magán nyugdíjpénztár megnyit egy egyéni szla-t. (ha a magán ny pénztár megbukik, akkor a TB fizeti a min nyugdíj összegét) Biztosító működési formája lehet: + Kölcsönösségi forma (bizt. egyesület) + Vállalkozói szervezeti forma (bizt. Rt és szövetkezet) Biztosítási szerződés A szerződés feltételeit a polgári törvénykönyv kötelmi része tartalmazza. - minden szerződéshez 2 vagy több félre van szükség

(biztosító-ügyfél) - akaratnyilatkozatot kell tenni mindkét félnek, melyet egybehangzóan kell megtenniük - ezt a nyilatkozatot szabad akaratból kell megtenni Aki korlátozva volt, vagy befolyásolás alatt tette a nyilatkozatot, akkor a szerződés semmis. 4. 5. 6. 7. 4 Formátlanság-elve: a magyar tv. szerint a szerződés létrejöhet: - szóban - ráutaló magatartással - írásban Kivéve: A biztosítási szerződések csak írásban jöhetnek létre. (vagy módosítás, kárbejelentés is csak írásban történhet) Biztosítási szerződések létrejöttének lényeges alapelvei: 1 Irásbeliség 2 Egyenjogúság követelménye - A szerződés mindig valamely ajánlat megtevésével jön létre - A biztosítási szerződéseknél az ajánlatot mindig az ügyfél teszi meg. Ajánlati kötöttség: Nem vonhatjuk vissza az ajánlatot mindaddig, ameddig a másik fél erre nem válaszol. Biztosítási ajánlat: Minden olyan írásbeli nyilatkozat, amelyből a

biztosításkötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Biztosítási kötvény: Ha a biztosító az ügyfél ajánlatát elfogadta, akkor az ügyfelet köteles írásban értesíteni. Ekkor küldi ki a biztosítási kötvényt Az ajánlat fogadója a PTK szerint a következőképpen járhat el: + A jelenlévők esetében lehetőleg azonnal kell válaszolni + Távollévőknél max. 30 nap áll rendelkezésre a válaszolásra Ha 30 napon belül az ajánlat fogadója nem válaszol, akkor 2 lehetőség van: - Eláll az ajánlattól az ügyfél - Ragaszkodik a szerződés életbe lépéséhez visszamenőleges hatállyal az ajánlat megtételének napjával. Kivéve: A biztosító, akinek 15 napon belül kell válaszolnia. Az ügyfél 2 lehetősége: - ajánlat visszavonása - ragaszkodik az szerződéshez visszamenőleges hatállyal Ha valaki az ajánlatot 30/15 napon belül visszavonja, akkor köteles a másik kárát megfizetni. Kongencia-elve: Ha egy szerződéskötés során

valamelyik fél a helyzetéből adódóan erőfölénybe kerül, akkor a két fél között nincs egyenjogúság.(PTK előírja) Amennyiben az egyenjogúság nem teljesül a két fél között, akkor a PTK ír elő betartandó feltételeket mindkét fél számára, s amennyiben az erőfölényben levő ettől el akar térni, akkor ezt csak a másik javára teheti meg. Ki köthet szerződést - Az életbiztosítási ághoz tartozó szerződéseket csak azok köthetik meg, akiknek joga van a testi életéhez, egészségéhet, épségéhez. - A vagyonbiztosítások esetén a PTK a következő szóhasználatot adja: Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában és fennállásában érdekelt. Tulajdonjog fogalma: Elsajátítási viszony azaz, ha valaki más vagyontárgyát elsajátítja és rajta uralmi viszonyt létesít, akkor tulajdonjogot szerez. Tulajdonjog részterületei: 1. Rendelkezési jog: A vagyontárgy fölött rendelkezőnek megóvási

érdekeltsége van 2. Használati jog: Csak használja a vagyontárgyat, és a használat értékeit élvezi Nem rendelkezhet a vagyontárgy fölött. Itt a fennállásban érdekelt 3. Birtoklási jog: Ha valaki egy vagyontárgyat 10 éven keresztül birtokol, és 10 éven keresztül az eredeti tulajdonos ezt nem szakítja meg, akkor a 10 évet követő napon az rendelkezési joggá alakul. 10 évig fennállási érdekeltsége van, 10 év után pedig a megóvásban érdekelt. Kivéve: - bűncselekmény által jutott a vagyontárgyhoz 5 - alattomos módon jutott hozzá - megtévesztés útján jutott hozzá Tulajdonjog megszűnésének esetei: 1. Átruházás: - ajándékozás - csere - vétel Feltételek: + vagyontárgy tényleges használatba vétele + írásba foglalás + ingatlanoknál az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés 2. Hatósági eljárás útján: A hatóság útján létrejött tulajdonszerzés ideje a hatóság által hozott határozat jogerőre

emelkedésének napja. 3. Árverés útján: A 3 leütéskor szerezzük meg a tulajdonjogot Biztosítási szerződésben szereplő személyek PTK szerint: - jogalanyok: Azok a jogalanyok, akiknek a szerződésből vannak jogaik vagy kötelezettségeik. - szerződésben érdekelt személyek: Vagy csak jogaik, vagy csak kötelezettségeik vannak. Megnevezés Életbiztosítás Nem életbiztosítás Felelősség biztosítás 1.Biztosító + + + 2.Szerződő + + + 3.Biztosított + + + 4.Kedvezményezett + 5.Kár okozó + 6.Károsult + 7.Kárért felelős + személy A kedvezményezettek, a károsultak csak jogokkal, követelésekkel rendelkeznek. Ők a szerződésben érdekelt személyek. A többi szereplő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Biztosító joga: Az ügyféltől a díj követelése. .kötelezettsége: Az esemény bekövetkezésekor a kártérítés nyújtása A biztosító szolgáltatása mindig pénzbeli! Szerződő: Az a személy, akivel a biztosító a

szerződést megköti. A szerződő szó használatát a biztosító válaszáig használjuk. Ha a biztosító az ajánlatot elfogadta, akkor a biztosított szót használjuk. Szerződő joga: Bármilyen jognyilatkozat megtétele a szerződéssel kapcsolatban. . kötelezettsége: A biztosítási díj megfizetése • Ha a szerződő és a biztosított ugyanaz a személy, akkor a kártérítés összegét is ő veheti fel. • Ha a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, akkor a szerződő jogai, kötelezettségei fennállnak, de a biztosító szolgáltatásait nem veheti igénybe. Kivéve: Ha az illető meghatalmazást kap a biztosítottól. Kedvezményezett: (csak az életbiztosításnál van) Az a személy, aki a biztosított halála esetén, vagy a biztosított által megjelölt életkor elérése esetén az életbiztosítási szerződésben kikötött összeg felvételére jogosult akkor, ha: 1. Biztosított a kedvezményezettet legkésőbb az ajánlat

benyújtásának napjáig megjelölte, és a biztosítóhoz bejelentette. 2. A szerződés lejáratáig a kedvezményezett személyét nem módosította 6 3. A szerződés lejáratáig vagy a biztosított halála napjáig a kedvezményezett személye bármikor módosítható, de meg legyen jelölve. 4. A kedvezményezett kijelölése az örökösök személyét kizárja Károkozó: Az a személy, aki a magatartása vagy a tevékenysége folytán másnak kárt okoz. Károsult: Aki a károkozó által elkövetett cselekmény következtében károsodik. Kárért felelős személy: Akinek a cselekményéből eredően a PTK szerint felelősséggel tartozik és köteles azt neki megtéríteni. • A gondatlanságból elkövetett emberölésnél a biztosító nem zárja ki a kedvezményezettet, csak szándékos emberölés esetén. A biztosítónak 15 napon belül joga van a kockázatot elutasítani. 3 lehetősége: - elfogadja - elutasítja - módosítja (a módosításra vonatkozó

javaslatot is 15 napon belül kell megtenni) Ha az ajánlat megtételének napjától számítva 45 napon belül nem dől el az ajánlat sorsa, akkor a 2. megoldás van vagy átáll egy másik biztosítóhoz az ügyfél A PTK szerint összesen 30 nap áll rendelkezésre mindkét félnek ahhoz, hogy együtt kívánnak működni vagy sem. A szerződés folyamatához 45 nap van! Kárbejelentés körülményei A PTK 2 napon belül írja elő a kárbejelentés időpontját (kár napjától számítva). A biztosítónak 5 nap áll rendelkezésre a bejelentéstől ahhoz, hogy a kárrendezést folyamatba tegye. Ha ezt elmulasztja, akkor a 6 vagy 7 naptól kezdődően azt csinál az ügyfél, amit akar (pl. felújítás, új autó vétele) Ha a bejelentésre csak a 3. napon kerül sor, akkor a biztosító 5 napos kötelezettsége megszűnik, hogy a kárrendezést folyamatba tegye, akkor az ügyfélnek kell bizonyítani mindent. (pl rendőrségnél bejelentést tett) Az elévülési idő a PTK

szerint: a biztosító és az ügyfél között 2 év ( magánszemély esetén) Jogi személy esetén 1 év az elévülési idő. Kivéve: Mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytatók, ahol 2 év. A felelősségbiztosításnál a magánszemélyek és biztosító között 5 év, a jogi személyek esetén 3 év. Ha az ügyben bírósági ügy van, akkor a kárigény bejelentésének lehetősége a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja. A biztosító és a biztosított között 2 fajta biztosítási szerződés jön létre: 1. Közvetlen vagy direkt szerződések - közvetlenül a biztosító partnerének fizet - saját károkat térít meg - a biztosító és az ügyfél között nincs 3. személy - a jogok és kötelezettségek mindkét oldalon, mindkét fél esetében adottak - a személyeket jogalanyoknak nevezzük 2. Felelősségbiztosítási szerződések - 3 pólusú jogviszony, a 3 szereplő: + biztosító + ügyfél, aki a szerződést megköti +

károsult, aki az ügyfél magatartása és tevékenysége folytán kárt szenved - az ügyfél és a biztosító között jön létre - a szerződés tárgya valamilyen felelősségi kockázat - a szerződés alapján a károsult kapja a kártérítést - az ügyfél nem kap kártérítést 7 - a károsult a biztosítót soha nem terhelheti, mert közvetlen szerződés nincs közöttük - Kivéve: gépjármű felelősségbiztosítás, amelynél a biztosítót lehet közvetlenül beperelni - a perbe csak a károkozó ügyfél vonható be - a kártérítés mértéke és nagysága az eredeti állapot visszaállításának az összege a kár időpontjában fennálló helyzet és tényleges kár közötti különbözet viselője a károsult Ezt a különbözetet bírósági úton sem lehet perelni. • A biztosítás gazdagodáshoz nem vezethet! Biztosító kártérítés Felelősség Bizt. szerz Károsult Ügyfél Károsodás a felelősségbizt. szerződséseknél a biztosító

soha nem mentesülhet • ha a károkozó ügyfél szándékosan okozza a kárt, a károsultnak vagy a károsult szándékosan váltotta ki a károsodás tényét, akkor a biztosító kifizeti az összeget, de ún. visszkereseti (regresz) eljárás keretében, polgári per keretében kapja vissza a pénzét. Felelősségi modellek 1. Vétkességen alapuló felelősség Ebben az esetben mindig a károsultnak kell bizonyítani a károkozónak a felelősségét. 2. Vétkesség nélküli (objektív) felelősség A vétkesség nélküli felelősségnél nem lényeges az, hogy kinek a magatartásából következett be a kárt kiváltó ok, és a károsodás közt van-e közvetlen okozati kapcsolat. A károkozó magatartását bizonyítani nem kell, hanem elegendő a kárt kiváltó ok és a károsodás közötti közvetlen kapcsolatot megjelölni. Ezeket a felelősségi okokat a törvény veszélyes üzemnek vagy veszélyes tevékenységet folytatók okaiként jelöli meg. A

felelősségbiztosítónál a kárigénylés: Mindig meg kell jelölni a felelős személyt a vétkességen alapuló felelősségnél, valamint a felelősnek ezt el kell ismernie írásban. Ha nincs elismerő nyilatkozat, akkor nincs kártérítés. Biztosítási események: Minden olyan véletlen károsító esemény, mely a biztosító szerződéses vagy törvényes teljesítési kötelezettségét kíváltja. A biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési terjedelmének a legáltalánosabb kifejezője. Az esemény bekövetkezésének esetén a biztosító szolgáltatásra kötelezett. 3 fő jellemző: - véletlen - előre nem látható - bizonytalan Bizonytalanság lehet: + abszolút bizonytalanság: Maga a bekövetkezés is bizonytalan. Az esemény bekövetkezése minden szempontból bizonytalan (bekövetkezés időpontja, gyakorisága, nagysága, terjedelme, kár kihatása) + relatív bizonytalanság: A bekövetkezése biztos, de az időpont nem. Ebben az esetben az

előbb felsoroltak mindegyike bizonytalan, de az esemény bekövetkezte biztos, csak az időpontja nem. • 8 Biztosítási esemény: A biztosító a biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően meghatározott összeg (életbizt.)kifizetésére, és egyéb más szolgáltatás (nem életbizt.) teljesítésére kötelezi magát Lehet: 1. Halál bekövetkezése illetve meghatározott életkor elérése 2. Testi sérülést, rokkantságot, és halált okozó baleset Életbizt.-nál 3. Szerződésben foglalt károsító esemény Nem életbizt.-nál A PTK alapján megfogalmazott tézisekre a biztosítók készítenek egy ún. általános biztosítási feltételt. Ez az ún végrehajtás-utasítás Itt az egész biztosítóintézetre jellemző eseményeket rögzítik. Ezekből az általános bizt. feltételekből készítenek az adott termékre egy különleges biztosítási feltételeket. Ez a biztosítási szerződés 3 fajta megfogalmazás

van: - pozitív előjelű megfogalmazás - pozitív és negatív előjelű megfogalmazás (pl. a bizt megtéríti a károkat, kivéve a hangrobbanást) - negatív előjelű megfogalmazás ( A bizt. minden kárt megfizet kivéve azokat, amelyeket a szerződésben kizárt. ALL RISKS – megoldás ) Biztosítási események 1. Vannak olyan események, melyeket köznapi kifejezéssel építenek be (pl tűz, robbanás) + láng, izzás, parázslás + égési feltételek + adott gyújtópontból kiindulva nagy hőmennyiség felszabadításával öngerjesztően további károkat okoz. Kizáró ok: öngyulladás Az eseménynek károsítónak kell lenni. Robbanás: Zárt térből nagy feszültség hatására bekövetkezett esemény (testet feszít szét) 2. A biztosító más jogszabályból veszi át a kifejezést (pl büntető törvénykönyv) 3. Olyan események, melyek biztosítási szakkifejezéssel jelennek meg Lopás: Ha valaki más vagyontárgyát jogtalanul elsajátítja. A markencolás

nem biztosítási esemény (=részeg és úgy kifosztják). Biztosítási összeg szerepe, funkciói: - meghatározza a kockázatviselés felső határát - kijelenti a biztosító kártérítésének felső értékét - díjmegállapítás alapjául szolgál - meghatározza a biztosítási védelem intenzitását: + túlbiztosítás kérdése + alulbiztosítás kérdése Túlbiztosítás: Csak a nem életbiztosítási ágazatokra értelmezhető + valaki a vagyontárgyát a valóságos értéknél magasabbra biztosítja Ha egy vagyontárgy túlbiztosításra kerül, akkor a túlbiztosított részt semmisnek kell tekinteni. A túlbiztosított részre eső díjat a biztosító köteles visszafizetni. A biztosító a kár időpontjában fennálló tényleges értéknek megfelelően fizeti a kárt. + valaki egy vagyontárgyra több biztosítónál köt szerződést A biztosítási szerződés megkötését a törvény nem akadályozza meg. (annyi szerződést köt, amennyit akar) Ha a kár

bejelentés az 1. Biztosítónál megtörtént, akkor az összeg felvétele jogos Ha valaki megkísérli a 2. Biztosítónál a pénzt felvenni, akkor csalási kísérletet követ el (2000Ft-nál 1év börtön) Ha fel is vette, akkor az biztosítási csalás (12év börtön) Alulbiztosítás: Akkor áll elő, ha a vagyontárgy valóságos értékével kevesebb értékre történik a biztosítási összeg meghatározása. 9 + szándékos alulbiztosítás Akkor van, ha valaki díj megtakarítási megfontolásból biztosítja a vagyontárgyat. + nem szándékos alulbiztosítás Ha valaki a szerződéskötés óta új vagyontárgyat szerzett be, s ezáltal nőtt eredeti biztosítási összeg. Két dolgot követett el: - Nem módosította a biztosítási összeget - Nem fizette be a díjat a megnövekedett biztosítási összeg után Ha ez a kár időpontjában derül ki, akkor aránylagos kártérítés módszerét alkalmazza. (=proráta kártérítés). Ez azt jelenti, hogy a

biztosító köteles a kárt olyan arányban megtéríteni, ahogy a szerződéskötés időpontjában fennálló biztosítási összeg aránylik a kár időpontjában meglévő tényleges értékhez. Az alulbiztosítás kiküszöbölésének módszerei: 1. Lakossági épületbiztosításnál A biztosítók újraépítési egységárat állapítanak meg négyzetméterre vetítetten. Ez az egységár függ: + épület falazatától + konfortfokozattól + építés technológiájától + regionális elhelyezkedéstől + épület szintjétől + épület berendezési, felszerelési tárgyaitól Ezt az egységárat ajánlja a biztosító az ügyfelének, s ha az ügyfél elfogadja, akkor az egységár segítségével határozzák meg az épület biztosítási összegét, és ez lesz a szerződésben meghatározott összeg. Mivel ezt az összeget az ügyfél elfogadta, így a biztosító nem alkalmazza a kár időpontjában az aránylagos kártérítés módszerét. Ehhez két feltétel

szükséges: 1. Az ügyfél az így megállapított összegből 15%-nál kevesebb összeget nem állapíthat meg 2. Járuljon hozzá, hogy a biztosító minden év jan 1-jén a KSH (=közp.stathivatal) által közzétett építőipari árindex alapján az infláció mértékével növelje a biztosítási összeget. 2. Háztartási ingóság esetén A biztosítók 1 négyzetméterre eső egységárat alkalmaznak, s ennek az egységárnak az a lényege, hogy egy adott lakásra Mo.-on átlagosan mennyi ingósági érték jut (most 30000Ft) Ha az ügyfél ezt az egységárat elfogadja, akkor a biztosító nem alkalmazza az aránylagos kártérítés módszerét. Feltételek: 1. Az összegtől csak 15%-ban térhet el az ügyfél 2. Alá kell vetnie magát, hogy a KSH által közzétett fogyasztói árindex alapján minden év jan. 1-jén indexálja a bizt összeget • Az 1-2 esetben igaz, hogy az elfogadott egységár fölötti biztosítási összegnél magasabb összeget is biztosíthat,

de ekkor a túlbiztosítás helyzete fog fennállni. 3. Vállalkozások, gazdálkodások Minden értéket mérleg szerinti vagyoni értéken biztosítanak. A mérleg szerinti vagyoni érték megfelel az eredeti időpontban fennálló eredeti értékkel. Ez az érték képezi az alapbiztosítás összegét, ha az időközben bekövetkezett értékemelkedéseket az ún. pótlási érték biztosításával lehet megoldani. Az eredeti mérleg szerinti vagyonérték és a pótlási érték összege adja a vagyontárgynak az újraépítési/újrabeszerzési értékét. Ez az érték a piaci érték A kizárást az ügyfélnek, míg a mentesülést a biztosítónak kell bizonyítani. Biztosító mentesülésének esetei: 1. Szándékosan okozott károkozás 10 2. Súlyos gondatlanság esete (bizt nem fizet) A gondatlanság esetén a biztosító fizet. A biztosítók kötelesek a súlyos gondatlanságot okozó eseteket a szerződésben megfogalmazni. Utólag nem lehet eldönteni, hogy mi

súlyos és mi gondatlan esemény. (pl súlyos ittasságának következtében a kressz szebályait átlépve okozott szabálysértést) 3. Ha öngyilkosság következik be, akkor a biztosító 2 éves várakozást követően fogja kifizetni a kárt. 4. A kárenyhítés és kármegelőzés elmulasztása esetén történő menekülés Kármegelőzés: Minden olyan magatartás, mely azt célozza, hogy a biztosítási esemény ne következzék be. Kárenyhítés: Az a magatartás, mely a bekövetkezett biztosítási esemény következményeit igyekszik mérsékelni, csökkenteni, megszűntetni. A kárenyhítés mindig az ügyfél, biztosító kötelezettsége, de a kárenyhítés ktg-it a biztosító fizeti. (akkor is, ha a kárenyhítés eredménytelen) A kármegelőzés ktg-it az ügyfél viseli A PTK-ban elő van írva, hogy minden polgári jogalanyt kárenyhítési kötelezettség terhel, kármegelőzési kötelezettsége van. Ha valaki ennek nem tesz eleget, akkor a biztosító

elzárkózik a kárfizetéstől. 5. A kár helyszínének megváltoztatása miatt A károsult köteles a kár helyszínét változatlanul hagyni mindaddig, amíg az a biztosító szakértője meg nem tekintette. Ez 2 okból szükséges: + kár okának tisztázása + a biztosítási szerződés alapján nyújtott kártérítési összeg megállapításához A PTK ezt a határidőt a kárbejelentéstől számított 5 napon belül határozta meg. • Ha 5 napon belül a helyszínt megváltoztatták, akkor a kár elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító mentesül. • Ha a biztosító 5 napon belül nem szemléli meg a helyszínt ez a kötelezettsége az ügyfélnek nem áll fenn (a helyszínt megváltoztathatja) Mindkét szabály akkor érvényes, ha a kárbejelentés a kár bekövetkezésének napjától számított 2 napon belül bejelentésre kerül. 6. Közlekedési kötelezettség megsértése Közlési

kötelezettséget a biztosított akkor sért meg, ha a biztosítási ajánlat megtételekor, vagy azt követően a biztosítóval nem vagy nem a valóságnak megfelelő adatokat és tényeket közöl a kockázatvállalással összefüggésben. A szándékosság után ez a 2 legsúlyosabb mentesülési eset. Minden lényeges körülményt, adatot közölni kell a biztosítóval. 7. Hatósági iratok benyújtásának elmulasztása A biztosító előírja a rendőrségi nyomozást megszűntető határozatot, valamint a tűzoltósági jegyzőkönyv benyújtását, s ha ennek nem tesz az ügyfél eleget, akkor a biztosító mentesül. A rendőrségi ny. m határozatot a rendőrség, míg a tűzoltósági jegyzőkönyvet az önkormányzat jegyzője adja ki. 8. Kárral kapcsolatos iratok benyújtása, bemutatása A kárral kapcsolatos iratokat be kell nyújtani, pl. szla-ák, ha ez elmarad, akkor a biztosító mentesül. 9. Kárbejelentési kötelezettség elmulasztása A kárbejelentés 2

munkanapon belül kell, hogy megtörténjen. Ha 2 munkanapon belül nem jelentjük be a kárt, akkor a biztosítónál nem áll fent az 5 napos kiszállási kötelezettség, és minden adatot, tényt az ügyfélnek kell bizonyítani. Biztosítási díj: A biztosítási védelem ára, azaz a biztosító szolgáltatásának ellenértéke. 11 A biztosítási díjat mindig egy adott időszakra, biztosítási időszakra vonatkozik. Biztosítási időszak: Az az időszak, melyre a díjkalkuláció során a díjegységet meghatározzák. Biztosítási időszak=1év. A biztosítók a díjat 1 évre kalkulálják Ha 1 évnél kevesebb a biztosítási időszak, akkor az 1 évre kalkulált díj időarányos részét adják meg. A bizt. díj esedékességének időpontja a biztosítási időszakhoz kapcsolódik, s ennek mindig az első napja az esedékes. Az esedékességtől számítottan számoljuk a határidőket Szabályok • A szerződések zömében jan. 1-je és az azt követő

hónapok első napja a díj esedékességének a napja. • Az esedékesség napjától számított 30 nap a türelmi idő a díjfizetés realizálására. Ezt a 30 napot a PTK biztosítja az ügyfeleknek. (=respíró ideje) Ezt a türelmi időt a biztosítók az ügyfeleik javára kedvezően módosíthatják: - gépjármű bizt.-nál 60 nap - lakásbizt.-nál 90 nap - életbizt.-nál 6 hónap (=180 nap) A respíró vagy türelmi idő alatt a biztosított a díjfizetési kötelezettségének bármikor eleget tehet annak veszélye nélkül, hogy kár esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége megszűnne. Ha 30 napon/megadott időn belül nem kerülne megfizetésre a bizt díj, akkor a biztosító kockázatviselése megszűnik. Kivéve: 1. Ügyfél díjfizetési halasztást kért, és kapott 2. Ha a biztosító bírósági úton érvényesítette vagy a bíróság felszólította az ügyfelet a díj megfizetésére. Ekkor 30 nappal meghosszabbodik a kockázatviselése a

biztosítónak. • A biztosító csak azokat a károkat fizeti meg, amelyek a díjjal fedezett biztosítási időszak alatt következtek be. Díjfajták: 1. Egyszeri díjak Jellemzője, hogy a szerződés létrejöttének időpontjában egy összegben esedékesek a biztosítás teljes időtartamára. Fajtái: - rövid lejáratú bizt. díja - egy szezonra vagy egy folyamatra szóló bizt. díj - járadékbiztosítási díjak Respíró ezeknél a szerződéseknél nincs! Kivéve, ha halasztott díjfizetés következik be. Ennek mértéke nem lehet több 30 napnál 2. Első díj: Az a díj, mely a biztosítási szerződés megkötése alkalmával válik esedékessé Fajtái: - első havi díj (havi díjas bizt.-nál) - első negyedéves díj (negyedéves bizt.-nál) - fél évre eső bizt. díj (fél éves bizt-nál) - naptári évre eső díj (éves bizt.-nál) Az első díj megkülönböztető szerepe abban van, hogy a kapcsolatos respíró 30 nap, és ezt követően léphetnek be

csak a meghosszabbított respíró időpontok. 3. Első éves díj és folytatólagos díj Határozatlan időre kötött biztosítási szerződések esetén az első évre szóló díjat 1 éves díjnak, és a szerződés 2. évétől számított díjat folytatólagos díjnak nevezzük Az első éves díj jelentősége: - jutalékozási rendszer miatt - felbonthatóság miatt - perelhetőség miatt 12 A folytatólagos díj szerepe: - speratív jutalék szempontjából (=fenntartási jutalék az ügynököknek) 4. Időarányos vagy proráta díj A biztosítási időszakhoz kapcsolódó díjak általában a következő időtartamokat ölelik fel: hónap, negyedév, félév, év. Ha egy szerződés nem teljesen öleli fel az előbb felsorolt naptári időtartamokat, akkor a szerződés megkötésének napjától az adott naptári időszak végéig esedékes ún. időarányos díjat kell felszámítani. Képlete: Proráta díj = Évi díj*Napok száma/365(v.30,120,180) 5. Előre

fizetett díj Több éves vagy a szerződés teljes időtartamára előre fizetett díjról beszélünk. Az előre megfizetett díjból csak az adott évre arányosan járó díjat lehet elszámolni, míg a többi díjat el kell határolni. Ha a szerződés idő közben megszűnne, akkor a többletként befizetett díjat a biztosító köteles megfizetni. 6. Készpénz díj Ezeket a díjakat ún. készpénz biztosítások után számolja fel a biztosító Előre, egy összegben kell befizetni, és a befizetés a szerződéskötés időpontjában kötelező. 7. Perelt díj Bírósági úton perelt díj a perelt díj. Erre azért került sor, mert a biztosított a díjat a határidőn belül nem fizette ki. Perelés folyamata: 1. Fizetési meghagyás kibocsátása 2. Ügyfélnek írásban történő felszólítása 3. Egyedi esetben 30 napos meghosszabbítás 4. Bírósági bejelentés A per tárgya a ki nem egyenlített díj. A perlés időszaka alatt a biztosító kockázatviselése

fennáll a következőképpen: + A biztosító kockázatviselése a perlés időszakában a perelt díjjal időarányos időszakára esett. + Pervesztés esetén, akkor a biztosítási szerződés visszamenőlegesen szűnik meg arra az időszakra amelyre a díjat érvényesíteni nem tudta. 8. Halasztott díj Irásbeli megállapodás alapján az ügyfél az esedékes díjat vagy annak egy részét később azaz nem az esedékesség időpontjában fizeti meg. A respíró ebben az esetben a halasztott időponttól kezdődően kezdődik. (30 nap) 9. Részdíj Olyan díj, amikor az esedékes díj összegét a szerződő csak részben egyenlíti ki. Az elmaradt díj esetében a következő lehetőségek vannak: + Irásban halasztást kér az elmaradt rész fizetéséről + A biztosító felé szóban tesz igéretet. A biztosító kockázatviselése esetén változások csak annyiban módosulnak, hogy a türelmi időt beszámítva a kockázat díja arányos időre szól. 10. Díjrészlet A

biztosító a díjat mindig 1 évre határozza meg. Ha a díjfizetés ennél rövidebb időszakban történik, akkor beszélünk részletfizetésről. Ez a díj részlete A biztosítót az egész és díja megilleti. A biztosítók a kockázatviselés nagyságát, valószínűségét mindig 1 éves díjnak kalkulálják, s ennek a díjnak a befizetésére üzletpolitikai kedvezményeket adnak. 11. Függő díjak, foglaló díjak, díjelőleg Függő díj: Azok a befizetett díjak, amelyekről a befizetés időpontjában a nyilvántartás alapján nem lehet eldönteni, hogy mire lett befizetve. Ezeket a díjakat függő szla-án tartják 13 addig, amíg tisztázzák. Ha nem tisztázódik a díj sorsa, akkor a biztosító visszafizetésre kötelezett 30 nap után. Foglaló díj: Azokat a díjakat, amelyek első díjként kerültek befizetésre, foglaló díjaknak nevezzük mindaddig, míg a biztosító a kockázat elbírálását nem végezte el. A kockázat elbírálásának

időszaka alatt még a díjat biztosítási díjként elkönyvelni nem lehet, a kockázat elutasítása esetén a foglalót vissza kell fizetni. Díjelőleg: Azok a biztosításokra befizetett díjak, amelyet az egész évre vonatkozó díj előlegeként fizettek be. Díjtétel: Mindig egy adott biztosítási egységre vonatkozik. A biztosítás szempontjából 1 egységnek tekinthető: - bizt. összeg 100Ft-ja - bizt. összeg 1000Ft-ja - biztosítási objektum - biztosított területegység Díjtétel meghatározása: - %-os - ezrelékes - abszolút összegben Azt határozza meg, hogy milyen nagy biztosítási állományra képezik. (veszélyközösség nagysága határozza meg) Díjkalkuláció lényege: A biztosítási védelem ára. Díjkalkuláció alapelve: A díjat mindig úgy kell meghatározni, hogy fedezze a károkat, a biztosító költségeit és nyereséget termeljen. A biztosítási díj 3 fő eleme: - kockázati díjrész - ktg. pótlék - nyereségpótlék A

biztosítási díj kalkulálásához a múlt adatait használják fel. A statisztikusok ezt feldolgozzák. (kárstatisztikák) Egy díj élettartama kb 5-7 év Megnevezés 1 Kár valószínűsége 2 Hibaátlag 3 Biztonsági pótlék 4 Nettó kockázati díj 5 6 Kockázati többletpótlék Díjengedmény 7 Kockázati díjrész 8 9 10 Költségpótlék Nyereségpótlék Biztosítási adó 11 Bruttó díj Bruttó díj elemei: 1. Kár valószínűsége Minden esemény bekövetkezésének van egy értéke, ez az érték a valószínűségi változó. Ha a valószínűség értéke 1, akkor a bizt. esemény bekövetkezik (ez a változó 0-1 között van) Ezeket az értékeket minden évre megállapítják, s éveken belül is megmutatják a kül. események bekövetkezésének esélyét. A kár valószínűségének értékét átlagolják 2. Hibaátlag 14 3. Biztonsági pótlék Pl. árvíz, földrengési károk Ezek rendszeres valószínűséggel következnek be (kb5-6 év)

Mértéke: 10% Ezt a díjat katasztrófa alapba helyezik. 4. Nettó kockázati díj Ez egy átlagos körülményt feltételez. (1+2+3=4) 5. Kockázati többletpótlék Pl. gépkocsinak nincs riasztója, épületnek villámhárítója 6. Díjengedmény Mindenkinek be kell fizetni, de csak az kapja vissza, akinek pl. hosszabb ideig nem volt kárja 7. Kockázati díjrész Az az alap, melyet a kártérítés kifizetésére képeznek. (4+5+6=7) 8. Költségpótlék (nagysága a biztosító nagyságától függ) 9. Nyereségpótlék 10. Biztosítási adó (jelenleg nincs! A biztosítási tevékenység áfa mentes) 11. Bruttó díj (7+8+9+10=11) A bruttó díjat a veszélyközösség átlagára képezik. Azt feltételezik, hogy mindenkit hasonló kockázat fenyeget. A bruttó díj 1 éves díj, melynek megfizetése történhet: - teljes összegben - részletenként Eltérő kockázatú veszélyközösségeknél a bruttó díjat a kockázatok arányában valamilyen vetítés alapján

szétbontják úgy, hogy a veszélyközösségi tagok közül kik alacsonyabb kockázattal bírnak, azok alacsonyabb díjat fizetnek az átlaghoz képest, a magasabb kockázattal bírók pedig magasabb díjat fizetnek. Nem életbiztosításnál A bruttó díj 70%-a kártérítés 30%: +20%(22,5%) Vállalkozói díjrész +10%(7,5%) Nyereségpótlék • Ha adott évben a kockázati díjrész nem kerül teljes felhasználásra, akkor a fel nem használt és a 70% közötti részt ún. tartalékalapba helyezik 14 ilyen tartalékalap van Ez a biztonságtechnikai eredmény, mely után nem kell adózni a biztosítónak. • Ha adott évben többet használnak fel, mint a 70%, akkor nincs fedezet a ktg-re, nyereségre, és így a biztosítók élhetnek a díjemelés lehetőségével. Életbiztosításnál A bruttó díj 60%- kockázati alap: +50% befektetés +10% folyó kifizetések alapja 40%- ügynökök jutaléka (1 évben csak) A 2. évtől a 40% jutalék helyett az ügynökök 2-3%-os

fenntartási jutalékot kapnak A többi bekerül a befektetési alapba. Itt nincs nyereségpótlék! Nyereség 2 részből tevődik össze: - szerződésbe beépített technikai kamat, mely 5,5%-a a bizt. összegnek - befektetésekből származó hozamnyereség Az 1 évben ez 50%, az azt követő években 50%+ügynökök pénze, amit nem kaptak meg. Az összes nyereségből a biztosító 90%-ot szétoszt az ügyfeleknek, és 10% a biztosító haszna. Kockázatviselés helye: Az a hely, ahol a bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése fennáll. (életbizt-nál nincs területi korlátozás, ingatlanoknál az utca, házszám, telekkönyvi helyrajzi szám szerint megjelölt hely, mezőgazd-ban a gazdaság területe, Rt.-nél, Kft-nél Magyarország területe) Kockázatviselési és kárviselési módok 15 A kockázatviselési mód keretében arra kapunk választ, hogy a biztosító teljes egészében vállalja a kockázatot, vagy csak részlegesen fogadja

el. Kockázatviselési módról a szerződéskötés időpontjában beszélünk. Kárviselési módról a kár időpontjában beszélünk. Kockázatviselési módok 1. Teljes érték kockázatviselési mód: A biztosító teljes kockázatot vállal, s ennek alapján teljes kártérítést nyújt. A biztosítási védelem teljeskörű mindkét biztosítási ágban, s az alkalmazásának feltétele a biztosítási összeg meghatározása. A biztosító azt követeli az ügyfelétől, hogy a biztosítási fedezet tárgyát képező dolog teljes értéke legyen a biztosítási összeg. 2. Első kockázatviselés módja: (=abszolút premier risque) A kártérítés felső határa a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási összeg. Arányos kártérítésre nem kerül sor Nem tudjuk meghatározni a bizt. összegét vagy olyan bizonytalan annak az értéknek a meghatározása, mely mögött lehetetlen a konkrét érték meghatározása. A díjat csak az első kockázati vonalig

fizetik. Nincs proráta kártérítés Az értékvonal az első kockázat vonala. (pl templom biztosítása 200 millió, a freskó megrongálódásáért azonban 100 milliót is kifizetnek, de a templom egészére vonatkozóan csak 200 milliót fizet a biztosító) A biztosítási összeg mértékét nem lehet pontosan behatárolni. 3. Hányad kockázatviselés módja: (=relativ premier risque) A teljes érték kockázatviselési mód és az első kockázatviselési mód kombinációja. A mérleg szerinti vagyoni érték a biztosítási összeg. Azokat a vagyontárgyakat, melyek nincsenek használatban, azt kiveszik a mérlegből, s ezt követően húzzák meg az első vonalat. A biztosítási fedezet a teljes összegre szól Ha idő közben növekedés jön létre (pl. új beruházás), akkor a biztosító a proráta kártérítést alkalmazza. Ahogy a kár időpontjában a mérleg sz. érték és az eredeti szerződés időpontjában fennálló érték aránylik egymáshoz, olyan

arányban téríti meg a biztosító a keletkezett kárt. 4. Másodlagos vagy second risque kockázatviselési mód: Lényege: 2 fajta bizt. szerződéssel rendelkezik: + direkt + felelősség bizt. szerződés Akkor lép be ez a kockázatviselési mód, ha a korábban meglévő biztosítás valamilyen ok miatt megszűnik, s e helyett lép be a másodlagos fedezeti biztosítás. Ha ezek a szerződések megszűnnének (betegség, külföld), akkor a biztosító a szerződést megszűnteti. Szabályok • Van lehetőség ún. másodlagos fedezeti módot kötni úgy, hogy a biztosító ezt a módot csak akkor lépteti életbe, ha a díj nem érkezik be az adott időpontban. Mindaddig ez a 2 fedezeti mód van életben: + az ügyfél a díjat visszamenőlegesen nem rendezi + szerződést meg nem szűnteti • Ha a másodlagos fedezeti mód alatt kár keletkezne, akkor a biztosító felméri a kárt és meghatározza a kártérítés összegét, és mindaddig az összeget függő szla-án

tartja, amíg az ügyfél az eredeti biztosításra vonatkozóan a díjat visszamenőlegesen nem rendezi. A díj kifizetése után megtörténik a kártérítés kifizetése ha nem, akkor nem fizet a biztosító. Reaktiválás: Megszűnt biztosítás újra érvénybelépését szakkifejezéssel reaktiválásnak nevezzük. Önrész: A károk alulról történő behatárolása. 16 Limit: A károk felülről történő behatárolása. (ezt a biztosítók építik be a szerződésbe védekezés céljából. Biztosítási érték fajtái: (melyre a vagyontárgyak biztosíthatók) 1. Valóságos érték: Egyes vagyontárgyak mindenkori csereértéke Formái: + fogalmi érték + piaci érték + káridőpont érték + műszakilag becsült érték + gyűjtőérték, tudományos érték (nemesfém, értéktárgy, műérték) + előszereteti érték + ár + beruházási teljesítményérték + helyreállítási érték + kárköltségek térítése 2. Új érték: A vagyontárgy

káridőponti új állapotban való beszerzési ára, vagy újrabekerülési ktg.-e, vagy újraelőállítási ktg-e 3. Várható érték: Jövőbeni érték Biztosítás jogi szabályozása Biztosítási jog: A biztosításügyre vonatkozó jogi szabályok összessége. Biztosítási jog felosztása: 1. Biztosítási magánjog: Hatályos polgári joguk értelmében a vagyon, élet és balesetbiztosítási alapismereteket tartalmaz, ugyanakkor a biztosítási törvényünk átveszi az EK (Európai Közösség) biztosítás jogainak élet és nem-élet kockázatok szerinti felosztását. 2. Biztosítási közjog: Az állami ellenőrző funkció megvalósulása a biztosítási ügy felett: + biztosítóintézetek alapításásval és működésével kapcsolatos engedélyezési, és ellenőrzési feladatok elvégzése + biztosításfelügyeleti hatósági jogállásról szóló rendelkezéseket + biztosítási verseny jogot A biztosítási jogforrásai: 1. Polgári jog: A biztosítási

jogviszonyban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit szabályozza. 2. Államigazgatási (közigazgatási) jog: A biztosító intézet tapasztaltainak szabályait jelenti a közigazgatási szerveknél. 3. Nemzetközi biztosítási magánjog: Akkor használják, amikor egy konkrét jogügylet kapcsán arról kell dönteni, hogy melyik ország joga az alkalmazandó jogszabály. 4. Európai Közösség joga: Olyan bonyolult intézményrendszer, amely felülmúlja a nemzeti jogokat. Nálunk a Ptk. tartalmazza az általános feltételeket (kvázi jogforrás), amelyekre a biztosítási rész speciális szabályokat állapít meg. Biztosítási jogviszony: Jogilag szabályozott gazdasági viszony. A gazdasági kapcsolat kölcsönös akaratnyilatkozat alapján a biztosítási szerződés formájában jön létre a biztosító és a biztosított között. A biztosítási rendszerünkre az önkéntesség jellemző. A biztosítottak csak olyan mértékű kártérítésekre tarthatnak

igényt, amit a bizt. szerződés rögzít, és amennyi a ténylegesen bekövetkezett kár. 17 Kötelező biztosítás: A biztosító és a biztosítottak között kötelmi viszony nem szerződéses, hanem jogszabályi, mely jogszabály rendezi a biztosító és biztosított közötti kapcsolat teljes körét. (bizt eseményt, kárrendezés módját és mértékét) • Kötelezettségen alapuló biztosítás: Lehet: 1. Jogszabályon alapuló biztosítási kötelezettség: Jogszabály írja elő, hogy meghatározott esetben vagy körülmények között a veszélyhelyzetben lévő köteles biztosítást kötni 2. Szerződésből eredő bizt kötelezettség: Valamely szerződés jogosultja köti ki a szerződésben, hogy az akkor hatályos, ha az ellenérdekelt fél a szerződésben rögzített biztosítást megköti. Az önkéntes biztosítás kockázatviselési körét a polgári jog határozza meg. A felek közötti szerződéses viszonyt alapvetően a hármas, újabban a kettős

feltételrendszer fogja át, melyeknek együttes alkalmazása teszi lehetővé a bizt. szerződés alapján történő kockázatelbírálást, kárrendezést. A biztosítási szabályzatok alkalmazását a Ptk-et tartalmazó 1959. évi IV tv alapozza meg Biztosítással összefüggő fontosabb Ptk szabályok: 1. Biztosítási események Biztosítást csak a bizt. szerződésben meghatározott jövőbeni eseményekre lehet kötni Kártérítési igény csak olyan károkkal szemben támasztható, amelyek a biztosítás hatálybalépése után következtek be. (már beköv kárra a biztosító kártérítést nem nyújthat) A biztosító csak olyan károkat téríthet meg, amelyek megtérítésére a szerződésben kötelezettséget vállalt. Taxatíve felsorolás: A biztosítási események a bizt. szerződésekben így kerülnek felsorolásra. 2. Közlési kötelezettség A biztosított a szerződés megkötésekor köteles minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval

közölni, melyeket ismert, vagy ismerni kell. A biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszokat kell megadni. Ez a közlési köt Vonatkozik a biztosítás megkötésére, valamint az évenként benyújtott változásbejelentők kitöltésére is. (ha a bizt. szerződési nyomtatványokban a biztosított megfelelő válaszokat ad, helyes adatokat rögzít, akkor eleget tesz!) A közlési kötelezettség megsértése a biztosító mentesülését eredményezheti akkor, ha az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülmény a bekövetkezett eseménnyel összefüggésben állt elő. Ez a kötelezettség a biztosítási szerződés hatálya alatt fennáll, akkor is, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoztak. 3. Biztosított személye Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. A saját tulajdont képező

vagyontárgyak esetében az érdekeltség egyértelmű. Az átvett idegen vagyontárgyak megsemmisülése esetén a tulajdonosok részére a bekövetkezett kárt a biztosítónak meg kell térítenie. Igy lehetővé válik, hogy bárki a birtokában lévő idegen vagyontárgyakra is biztosítást kössön. 4. Túlbiztosítási tilalom A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. Felelősségbiztosítás szabályai 1. Biztosított pozíció és a károkozói minőség • 18 A felelősségbiztosítási szerződések nem vállalják a biztosítók, hogy a biztosított által okozott valamennyi kárt megtérítik. A biztosítási rangra a károkozói minőségeket emelik. (pl lakásbizt-nál a biztosított meghatározott minőségben okozta a kárt) 2. Károsult: A felelősségbizt-i szerződés 3 alanya Ő a szerződésben anonim (ismeretlen, meg nem

nevezhető) személy, aki csak a bizt. esemény bekövetkezte után válik ismertté Ő az, aki a kárt elszenvedi, s a biztosító a kártalanítását célozza (a biztosítottat mentesíti a kár fiz. alól) Kivétel: A biztosító akkor fizethet a károkozónak, ha meggyőződött arról, hogy a károkozó biztosított a károsultat már kártalanította. A károsult nem érvényesítheti közvetlenül a követelését a biztosító ellen. - a károsultnak a károkozót kell perelnie, de a perben a biztosító is részt vesz - vagy átveszi a biztosító a biztosított képviseletét, vagy mellette avatkozik be a perbe A felelősségbizt.-nál a biztosítót még a biztosított súlyos gondatlan vagy szándékos magatartása sem mentesíti. A kárt a jogosultnak ki kell fizetnie, de ilyen esetben a kifizetett kárösszeget a biztosítottól visszakövetelheti (regressz) 3. Felelősség kérdése A felelősségbizt. alapján a biztosító akkor teljesít, ha a biztosítottat a

jogszabály szerint felelősség terheli az okozott kárért. Fontos, hogy a felelősség megállapítható legyen! Biztosításügy állami szabályozása Biztosítási politika: Azoknak a jogszabályoknak és intézményeknek az összessége, amelyek segítségével az állam befolyást kíván gyakorolni a biztosításügyre. Biztosításügy állami szabályozásának lehetséges formái és irányultsága: - bizt.intézetek megalakulásának és működésének ellenőrzése (biztosítás közrendészete) - azoknak a visszaéléseknek az üldözése, amelyeket a biztosítók, vagy mások elkövettek (bizt.-i büntetőpolitika) - adó és biztosítás, a tartalékképzésre, tartalék befektetésére és éves beszámolójára vonatkozó szabályok (pénzügypolitika) - a biztosítási szerződéseknél a szerződési szabadság korlátozása (biztosítási kötelezettség) A biztosításügy állami szabályozása alatt mindig az államnak a magánbiztosítási tevékenység

felett gyakorolt jogosultságát értjük. Biztosítások közrendészete A magánbiztosítási tevékenységet folytató biztosítási vállalkozásokat az állam az állami ellenőrzés keretében, az ún. előzetes és időszakos ellenőrzés útján szabályozza Előzetes ellenőrzés célja: Már a megalakulásnál megakadályozza az életképtelen, szédelgő cégalapítást. Időszakonkénti ellenőrzés célja: A már megalakult vállalkozás működésének a figyelése, a közérdek és a biztosítottak érdekeinek érvényesítése céljából. Az állam a biztosítási vállalkozások feletti szabályozó akaratának érvényesítése érdekében az állam létrehozta a biztosítás állami felügyeletét. Az állam a biztosítás közrendészetét törvényi szinten szabályozza. (1996 jan 1-től hatályos) Lényeges elemek: + a biztosítási vállalkozás formáit meghatározza (biztosító Rt., szövetkezet, egyesület, bizt alkusz, bizt. szaktanácsadó) +

engedélyezés alá vonja a biztosító alapítását, tevékenységének megkezdését, a külföldi tőkerészesedését + központi szabályozásként kezeli a folyamatos fizetőképesség biztosítását (min. szavatoló tőke, bizt. tőke, tartalékképzés) 19 + az élet- és nem élet tevékenységi ág szétválasztása + bizt. tevékenység állami felügyelete + közreműködés a biztosítók felszámolásánál A biztosításügy állami felügyeletét az Állami Biztosítás-felügyelet látja el, mely a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv. Feladatai: + biztosítottak érdekeinek megóvása + bizt. tevékenység elkezdésének, módosításának, visszaadásának, felfüggesztésének engedélyezése + biztosításügy adatainak központi nyilvántartása + ellenőrzi és értékeli a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke és bizt. tőke mértékét, a fizetőképességet,

tartalékképzést, befektetések szabályosságát, üzleti tervének megfelelőségét. Biztosítás büntetőpolitika A biztosítás intézménye túlnyomórészt a felek kölcsönös bizalmán alapul. (kockázat elhatárolása, kár okozása és megállapítása) Ahol bizalom van, ott a visszaélés lehetősége is fennáll. Biztosítói oldal: A biztosítói visszaélések ellen többnyire a bűntetőjog ad védelmet. • Üzérkedés: A hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése. • Okirathamisítás: Valótlan adatszolgáltatás (közbizalom elleni bűncselekmény). • Számviteli fegyelem megsértése: Önálló bűntetőjogi tényállás. • Csődbüntett: A biztosító a fizetésképtelensége esetén pl. elvonja a hitelezői tartozás fedezetéül szolgáló vagyont, vagy kétes követelést ismer el, stb. Az állami büntetőpolitika más területe a tisztességtelen piaci magatartás: • Tisztességtelen verseny • Fogyasztók

megtévesztése • Gazdasági verseny korlátozása • Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (Versenyhivatali büntetéseket vonnak maguk után) Ide tartozik még az ÁF-nek azok az intézkedései, melyeket biztosításfelügyeleti eljárás keretében alkalmazhat: • felügyeleti bírság • bizt. tevékenység folytatására adott engedély visszavonása, felfüggesztése Biztosítotti oldal: A biztosítottak visszaélései ellen a Ptk biztosításjogi szabályai, illetve a biztosítási szabályzatok nyújtanak védelmet. A legsúlyosabb visszaélések a bűntetőjog hatáskörébe tartoznak. Pl. csalási bűncselekmény, okirathamisítás, vagyonrongálás, emberölés (hiszen az ált elv szerint a biztosító szabadul a kötelezettsége alól, ha a bizt. eseményt a biztosított, kedvezményezett idézte elő) Csalás: A biztosított a biztosítás segítségével magának vagy másnak jogtalan vagyoni előnyt szerez ezáltal. Biztosítási csalás: Valaki a csalást

saját biztosított vagyonának megsemmisítésére vagy megrongálása által követi el. Pénzügypolitika A biztosítótársaságok adózása adónemek és adókulcs tekintetében azonos elbírálásúak az egyéb Rt.-val 20 A biztosítási tevékenység tárgyi adómentességet élvez, így mentes az ÁFA alól. A biztosító egyesületeink, melyek nonprofit szervezetként működnek még társasági adómentességet is élveznek. A biztosítotti oldalt vizsgálva megállapítható, hogy biztosítási adót nem kell fizetniük, és az SZJA esetén adókedvezmény illeti meg őket. A kifizetett biztosítási összeg most is mentes az SZJA alól. Tartalékképzés, befektetési és számviteli politika A biztosítónak a biztonságos üzletmenet érdekében biztosítástechnikai tartalékokat kell képezniük, melyek fedezetül szolgálak: + 1 évnél hosszabb kötelezettségek teljesítésére + káringadozások kiegyensúlyozására + várható bizt.-i veszteségekre + meg nem

szolgált díjakra + áthúzódó kötelezettségekre A befektetéseknél alapelv: lehető legnagyobb biztonság és jövedelmezőség Ennek érdekében a biztosító a tartalékait és biztonsági tőkéjét a bizt. tv által előirt eszközökbe fektetheti be, az ott meghatározott arányban. (pl állampapír, részvény, ingatlan, betét) Biztosítási kötelezettség A biztosítási szerződések a felek kölcsönös megállapodása alapján, önkéntesen jönnek létre. Az állam kötelezővé teheti a biztosítást az életviszonyok bizonyos területén, a károkozások különös veszélyére figyelemmel, és az érdekek védelmében. Ezen belül különbséget teszünk: • Kötelező biztosítás: A biztosítási jogviszony automatikusan jön létre a jogszabály erejénél fogva. (pl közlekedési eszközök utasainak baleset és poggyászbiztosítása) • Biztosítási kötelezettség: A jogszabály bizonyos veszélyesnek minősített tevékenységet folytatókat

biztosítási szerződés megkötésére kötelezi. (pl gépjármű felelősségbizt-a, vadász, ügyvéd felelősségbizt.-a) Biztosításügy önszabályozása: A biztosításügy aktív művelésével foglalkozó résztvevők azon törekvése, hogy a biztosítási szakma elképzeléseit egyrészt saját belső működésük szervezeteinek és játékszabályainak kialakításával megvalósítsák, másrészt, hogy az állam irányába közvetítsék. A biztosítók gazdasági érdekeik megvédése, és egymás kölcsönös informálása céljából létrehozták az érdekszövetségeiket. (Ezek belső és külső kapcsolatok kialakítása révén realizálják a biztosítók érdekvédelmét. • Szövetségek belső kapcsolatai (biztosítók közötti) alatt a biztosítók részére nyújtott információkat és a számukra, vagy helyettük elvégzett tevékenységeket értjük. • Külső kapcsolatai (szövetség és más szervezetek közötti) jogszabályok előkészítésében

való közreműködés, szakmai érdekképviselet ellátása, nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel, reprezentatív funkció ellátása. MABISZ: A Mo.-on működő biztosítók és biztosítási tevékenységgel foglalkozó egyéb intézmények szakmai érdekvédelmi szerve. Feladatai: biztosítási szakma érdekvédelme, közös álláspont kialakítása a szakmát érintően, tagok közös álláspontjának képviselete, tagok állásfoglalásának kialakítása, szerződési feltételek kialakítása, propaganda és PR tevékenységek, továbbképzések, sajtótermékek kiadása, szövetség képviselete További feladat még: A kötelező gépjárműfelelősségbizt. káralapjának kezelése és az abból történő kifizetés, továbbá a díjkalkuláció elkészítése. A MABISZ kidolgozta az etikai és versenykódexet, a biztosítók egymás közötti és a külső 3. személyek viszonylatában. 21 Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi

Szövetsége Céljaik: érdekképviselet, nyilvánosság tájékoztatása a bizt. alkuszi tevékenység gazd szerepéről, kapcsolattartás a szakmai szövetségekkel, szakmai tanácsadás a szövetség tagjainak, fellépés a tisztességtelen verseny ellen, kapcsolattartás külfölddel. Biztosítók önszabályozása: Ez a bizt. törvény két lényeges rendelkezéséből tevődik össze: a minimális díj elve, előzetes hatósági engedélyezés megszűntetése (nem élet módozatokra). Minimális díj elve: Az Áll. Bizt Felügyelet csak azt fogja vizsgálni, hogy a biztosító elegendő díjat szed-e ahhoz, hogy a folyó kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.(bizt, szerződésekből) A hatósági engedélyezés megszűntetése esetén az ÁB-nek a jövőben csak utólagos, szúrópróbaszerű ellenőrzési joga lesz. Biztosításfelügyelet rendszere: A szédelgő vállalatalapítások és a biztosítók egyoldalú előnyeinek korlátozására hozták létre. Ezt 3 csoportba

oszthatjuk: 1. nyilvánossági rendszer Az állami ellenőrzés legenyhébb formája: számadások, mérleg, beszámoló készítésének közzétételére kötelezi a biztosítókat. 2. normatív felügyeleti rendszer Jogszabályi, normatív feltételeket szabnak meg a biztosítási tev. engedélyezésére (koncesszió-működési engedély), folytatására (korlátozott törvényességi felügyeletet jelenti). 3. anyagi állami felügyelet Az egész üzletvitel állandó, folyamatos felügyelete Biztosításfelügyeleti eljárás: Az államnak a biztosításügy felett gyakorolt, jogszabályokban és intézményekben testet öltött ellenőrzési joga. Ezeket az Állami Bizt.felügyelet útján látja el 1. Előzetes ellenőrzés: Annak biztosítása, hogy biztosítási vállalkozóként csak azok léphessenek biztosítási piacra, akik a törvényben előírt előfeltételeknek megfelelnek. Melyek: + jogi forma meghatározása: Teljeskörű biztosítási tevékenységet csak Rt.

végezhet Majdnem teljes-körű a szövetkezeti jogi forma megválasztása, és az egyesületi forma. + alaptőke előírások: Ennek nagyságát kockázati besorolás szerint művelni kívánt ág esetére előírt nagysághoz köti. + személyi és tárgyi feltételek: E feltételek célja, hogy csak szakmailag jól felkészült, megfelelő technikai, műszaki és kultúrált szolgáltatás teljesítésére alkalmas vállalkozó kapjon csak engedélyt. + jó üzleti hírnév: Akkor nem teljesül ez a feltétel, ha a kérelmező tevékenysége az üzleti életben a szakmai és etikai normák alapján megkifogásolható. + egyéb előzetes igazolások (jogszabályi elvárás teljesítését igazoló, mérlegelési körbe tartozó igazolások) 2. Időszakos ellenőrzés: Célja, hogy a már megalakult bizt vállalkozás megfelelő működésének számonkérése. Ez lehet: + folyamatos ellenőrzés: A Felügyelet azt vizsgálja, hogy megfelel-e a törvényben foglaltaknak, illetve a

kiadott engedélynek. + átfogó ellenőrzés: A biztosító teljes üzletmenetére kiterjedő ellenőrzés (szabályok betartására, megfelelő működésre) + rendkívüli ellenőrzés: Akkor történik, ha gyanú merül fel arra, hogy bizt. szolgáltatások teljesítésének biztonsága súlyos veszélybe került. Biztosításfelügyeleti ellenőrzés eszközei: 1. Engedélyezés: Ezek a biztosítók alapításáról és a tevékenység megkezdésétől, módosításán és a meghatározott bizt. módozatok művelésén keresztül a bizt 22 állományátruházásig, illetve a belső üzletmenet cselekményéig komplex módon átfogják a biztosítási vállalkozói tevékenységet. 2. Intézkedések: A biztosítottak érdekvédelme, valamint a jogszabályi megfelelőség érdekében alkalmazható ellenőrzési eszköz. Fajtái: felügyeleti bírság kiszabása, pénzügyi terv benyújtásának előírása, módozat terjesztési tilalom alkalmazása, a bizt. vagyon szabad

felhasználásának korlátozása, engedély visszavonás, felügyeleti biztos kirendelése szükséges esetben. Biztosítóintézet alapítása, a bizt. tevékenység folytatása engedélyhez kötött, felügyelet alatt álló tevékenység. 1. Alapítási engedély Két alapfeltétel: + alapszabály (alapítható Rt., szövetkezet, egyesület) + alapításhoz szükséges tőke Ez a minimális biztonsági tőkéből és a minimális organizációs tőkéből tevődik össze. Minimális biztonsági tőke: A biztosító szavatoló tőkéjének az a legkisebb értéke, mellyel a biztosítónak már a tevékenység megkezdésekor is rendelkezni kell, és amely érték alá nem csökkenhet. Organizációs tőke: A biztosító működéséhez szükséges igazgatási és hálózati rendszer kiépítésének fedezetéül szolgál. Ezek nagysága a biztosítási ágazat jellegétől függ. 2. Tevékenységi engedély A Felügyelet ezt az engedélyt biztosítási ágazatonként, és a

biztosító által művelhető ágazatonként adja ki. Tevékenységi engedély részei: + üzleti terv (tevékenység terjedelme, tények és adatok ezek a bizt. szerződések alapjai) + személyi és tárgyi feltételek megléte Személyi feltételek: + első számú vezetőt, vezető aktuáriust, vezető jogtanácsost, számviteli rendért felelős vezetőt köteles alkalmazni + belső ellenőr alkalmazása Tárgyi feltétel: + üzleti tervnek megfelelő ügyfélszolgálat, kárrendezési tevékenység ellátására szolgáló helyiségek + folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer kiépítése A biztosító élet és nem élet biztosítási ág együttes művelésére nem alapítható, kivéve a viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítót. • A kormány hozzájáruláshoz köti a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban álló biztosító alapítását, vagy a már működő biztosítóban a részesedés meghaladja a 10

százalékot. Feltételek a külföldi vevővel szemben: + megfelelő nagyságú tőke + jó üzleti hírnév + 3 évre visszamenő gazdasági eredménnyel rendelkezzen + az alapítási tőke pénzbeli hozzájárulási részét magyar pénzintézetnél helyezze el. Biztosítási törvény előírásai Ha a biztosító üzemében zavar keletkezik azáltal, hogy fizetőképtelen, vagy a biztonságtechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket és azok fedezete nem kielégítő, a biztosító haladéktalanul köteles a Felügyelet felé ezt bejelenteni. Biztonságtechnikai tartalék: Mindenfajta bizt. szolgáltatás fedezetéül szolgáló tartalék Biztosítói csőd: A biztosító csődöt kérhet maga ellen, ha a fizetőképessége megrendült. Ehhez szükséges a Felügyelet egyetértése is. Ilyenkor az adós biztosítót 30 napos fizetési haladék illeti meg. Ha a biztosító tartozásainak 51 százalékát képviselő hitelezők között az egyezségi tárgyalásokon

nem jött létre csődegyezség, akkor: 23 1. Biztosítási szükséghelyzetben hozott intézkedésekre (pl bizt tőke a mérték alá csökkent, pénzügyi tervét nem tudja végrehajtani, súlyos veszélyhelyzet alakult ki) Felügyelet intézkedései ekkor: + felfüggeszti az Rt., szövetkezet esedékes osztalékfizetését legfeljebb 3 hónapra + közgyűlés összehívása + biztosítási állomány értékesítésére kötelezheti a biztosítót + felügyeleti bírság megfizetése, felügyeleti biztos kihelyezése + engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti, vagy visszavonhatja + egyéb korlátozások (pl. biztonsági tőke szabad rendelkezési jogának) Ha a csődeljárás eredménytelen, akkor a Felügyelet megindítja a felszámolási eljárást. 2. Biztosító felszámolására van szükség Szabályok: + engedély visszavonása + biztosítási szerződések megszűnnek, kivéve a folyamatban levő állományátruházás + matematikai tartalékhoz tartozó

eszközöket el kell különíteni Matematikai tartalék: élet-, beteg-, balesetbiztosítási díjtartalék, felelősségbiztosítási járadéktartalék. + díjak nem szedhetők be + új szerződés nem köthető + a felszámolási költségeket követően kell a bizt. szerződésekből eredő kötelezettségeket kielégíteni A bizt. szerződések kielégítésének sorrendje: - élet és betegbizt. díjtartalékból, a balesetbizt-i járadéktartalékból adódó kötelezettségek - felelősségbizt. járadékból származó köt - a felszámolási eljárásig bejelentett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások - előre fizetett bizt. díjak - egyéb kötelezettségek Végelszámolás: A biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozathoz a Felügyelet engedélye szükséges, melyet csak akkor ad meg, ha a biztosító az összes kötelezettségének eleget tett. (állomány átruházás, bizt. szerződések felmondása, biztosítottakkal

történő megállapodás) Ezen engedély megadásával a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonja. Ügyfélvédelmi alap: A biztosítók felszámolásából adódó esetleges kárainak fedezete céljából a biztosítók előre kötelesek létrehozni a biztosítók közös kötelezettségvállalását szolgáló ügyfélvédelmi alapot. Biztosítási ágazatok és fajtái A Nyugat-Európához történő közeledésünk kapcsán átvettük az EK szabványt, miszerint a biztosítási kockázatokat élet és nem életbiztosítási ágakra osztjuk fel, és ezen belül végezzük el a különböző ágazati besorolásokat. A Ptk alapvető rendezési elve a biztosításoknak a személy, és vagyonbiztosításokra való tagolás. Élet típusú biztosítások jellemző tulajdonsága, hogy a biztosítási esemény mindig valakinek a személyét érinti. Ez lehet szomorú (halál), de örvendetes (születés, házasságkötés) is A nem-élet típusú biztosításon belül

legjelentősebb vagyonbiztosításnál a közös jellemző, hogy a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyonában keletkezik kár, amit a biztosító megtérít. (kárrendezés) Vegyes jellegű biztosítások: A vegyes jelleget a személyi, vagyoni és jogosultsági elemek keveredése adja. Ilyen: 1. Baleset és betegbiztosítás Az esemény bekövetkezése a vagyonbiztosításokhoz hasonlóan bizonytalan, de ez az esemény személyben következik be (így pénzben nem lehet kifejezni) 24 2. Felelősségbiztosítás Lényege abban áll, hogy a biztosító magára vállalja annak a kárnak a megtérítését, amelyet a szerződő egy 3-dik személynek okozott. Direkt és a viszontbiztosítás közötti átmenetet képezi néhány olyan ügylet, melyeknél az első inkább direkt, a második azonban már viszontbiztosításnak tekinthető, a harmadik pedig Lloyd. 1. Együttes biztosítás: Az ügyfél több biztosítóval, az általuk vállalt kockázatrész mértékéig

kerül közvetlen szerződéses kapcsolatba. A vezető biztosítótól (leader) a biztosított közös kötvényt kap. Két változata: + nyílt együttbiztosítás (a biztosított is tudja, hogy melyik biztosítókkal került kapcsolatba) + burkolt együttbiztosítás (a biztosított nem szerez tudomást a társbiztosítókról) 2. Közös (pool) biztosítás: Ezek túlnyomó része egyértelműen viszontbiztosításnak minősülnek. A biztosítók valamilyen arányszám alapján osztják meg, és fel az állománnyal összefüggő díjakat, illetve ráfordításokat. Fajtái: + valódi pool biztosítás (a biztosított csak a saját biztosítójával, s nem a közös irodával van közvetlen kapcsolatban) + különleges pool biztosítás 3. Viszontbiztosítás: A biztosítók között létrejövő kockázatvalószínűségi felosztás, illetve részleges áthárítás. A másodlagos biztosító viszontbiztosítási díj fejében átvállalja az elsődleges biztosító által

teljesítendő pénzbeli szolgáltatások előre meghatározott részének teljesítését. • Átadó biztosító (cedens) ilyen ügylet passzív viszontbiztosítás (nestro üzlet) • Átvevő biztosító (cedált) az ügylet aktív viszontbiztosítás (loro üzlet) Életbiztosítások csoportosítása 1. Életbiztosítás célja szerint: + Kockázati haláleseti biztosítás (a biztosító a biztosított halála esetén köteles a bizt. összeg kifizetésére) + Elérési biztosítás (a biztosító akkor teljesít, ha a biztosított az általa megjelölt életkort túléli) + Vegyes biztosítás (a biztosító az adott életkor előtti halálkor, illetve az adott kor túlélésekor fizet) + Fix term (meghatározott időpont) biztosítás (itt nem az élet vagy halál ténye, hanem más bekövetkező esemény a döntő) 2. Szerződéssel összefüggő időtényezők szerint: + Díjfizetés időpontja és tartama alapján: - egyetlen időpontban (pl. szerződés megkötésekor) -

meghatározott időtartamra (ezek a korlátozott díjfizetésű biztosítások) - élethossziglani díjfizetésű biztosítások (halálig kell teljesíteni) + Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szerint: - várakozási idő nélküli biztosítás (az első díj befizetésével hatályba lép a szerződés - várakozási idejű biztosítás Ez lehet: egységes várakozási idő, amíg a biztosító egyáltalán nem teljesít, és opciós várakozási idő. - díjmentesítés (1.ex offo: a díj nem fizetése miatti díjmentesítés. 2 halasztás: amikor a biztosító és biztosított megállapodik a díjmentesítésben.) A díjmentesítés módjai: automatikus díjmentesítés, amerikai prolongáció, német prolongáció, konvertálás. 3. Szolgáltatási kötelezettség módja szerint: + összeg, tőkebiztosítás (a biztosító egyetlen összegben-egyszeri összegbiztosítás, vagy részösszegekben teljesít-többszöri öb.) 25 + járadékbiztosításoknál Lehet:

élethossziglani, időszaki vagy korlátozott tartalmú járadékbizt. 4. Biztosított személyek száma szerint: + egy személyre kötött (egyedi életbiztosítások) + kölcsönös életbiztosítások (bármelyikük halála esetén vagy az életben maradónak, vagy az elhunyt örökösnek, vagy külön megnevezett kedvezményezettnek teljesítenek) + csoportos életbiztosítás + tontina társaságok (több személy kerül egymással kölcsönös szerződéses kapcsolatba) 5. Díjfizetés technikája szerint: + egyszeri díjas + visszatérő díjas: állandó díjas, változó díjas, dinamikus díjfizetés 6. Biztosítási tartalékképzés szempontjából: + hozadék visszatérítéses rendszer (angolszász országokban jellemző) + hozadék visszatérítés nélküli rendszer Életbiztosítási módozatok: 1. Haláleseti biztosítás (egyedi várakozás nélküli haláleset) 2. Időszaki haláleseti biztosítás (egyedi, időszaki biztosítás-több évre szólhat) 3.

Élethossziglani díjfizetésű haláleseti biztosítás 4. Élethossziglani szolgáltatású, haláleseti biztosítás 5. Elérésre szóló életbiztosítások (egyszeri díjas, vagy járadékbiztosítás) 6. Járadékbiztosítások 7. Nyugdíjpénztárak (a szociálpolitika vállalati és alkalmazotti forrásokat egyesítő változat) 8. Vegyes biztosítások (az egyszeri összeget vagy kitűzött időpontban, vagy halál esetén kifizetik) 9. Családi eseményhez kötött biztosítások (itt változó összegeket fizethet a biztosított) Nem-életbiztosítási ágazat csoportosítása 1. Balesetbiztosítások 1. Biztosítottak köre szerint: + egyéni + csoportos biztosítás: - valódi (egyetlen fél írja alá a keretszerződést) - burkolt 2. Biztosítási kötelezettség szerint: A szolgáltatások kiterjedtsége alapján: + általános (ki nem zárt valamennyi kockázatra kiterjed) + speciális 3. Biztosítási kötelezettség tartalma szerint: Kizárólag baleseti

halálbiztosítások: + rokkantsági foknak megfelelő biztosítások + vagyon és jövedelemveszteség pótlását szolgáló biztosítások 4. Szerződők köre szerint: Díjdifferenciálás figyelhető meg: + azonos foglalkozásnál + ugyanazon munkahelyen + hasonló beosztásnál + azonos területi egységekben lakók, dolgozód esetében 5. Egyéb szempontok szerint: + biztosított életkora + foglalkozása + választott utazási eszköz + különleges cselekvési tér 6. Szolgáltatás módja szerint: + egyösszegű + járadék biztosítások, mely tarthat: - rokkantság esetén élethossziglan 26 - átmeneti rokkantság időszakáig - felépülés meghatározott időszakáig 7. Díjfizetés módja szerint: + egyszeri díjas + folytatólagos díjas A balesetbiztosításnál a díjvisszatérítés nem jellemző. 3. Betegbiztosítások 1. Teljes betegségbiztosítás: Ezek a TB helyettesítő intézményei (részleges betegbiztosítás csak meghatározott kockázatokra terjed

ki) 2. Kiegészítő betegségbiztosítás (TB szolgáltatások kiegészítéseként, azokhoz kapcsolódóan jöttek létre: + kórházi többletktg-et vállalja a biztosító + táppénzkiegészítést vállal Ilyen pl. a kiutazási betegbiztosítás is 3. Önálló betegbiztosítás (többféle egészségüggyel kapcsolatos részkockázatot vállalnak külön- külön, vagy bizonyos csoportosításban): + önálló táppénz + önálló kórházi ktg. + egyéb ktg. (pl fogászat, szanatórium) 4. Várakozási idővel összefüggő betegségbiztosítás: + normál várakozási idő (néhány nap, max. 3 hónap) + rendkívüli várakozási idő 5. Egészségvédelemmel való összefüggő betegbiztosítás: Ezt szolgálja a díjengedmény, a nyereségből való biztosítotti részesedés. 3. Egészségbiztosítások 1. Egyéni egészségbiztosítások 1. Kórházi ktg fedező biztosítások (kórházi ellátás, tényleges ktg alapján, taksált /előre meghatározott pénzösszeg/

vagy extra szolgáltatással) 2. Operációs ktg biztosítása: + listás biztosítások + viszonylagos értékű biztosítási technika + ésszerű és méltányos költségek alapján történő térítéses biztosítás 3. Vizsgálatok költségeinek biztosítása 4. Alap-egészségbiztosítás: Kiterjed a szokásos betegségekre és azok költségeire 5. Munkaképtelenség miatti jövedelemkiesés 6. Ápolási biztosítások 2. Csoportos egészségbiztosítások Csoportos biztosítások rendszerezése: 1. Csoportos életbiztosítás + meghatározott időszakra szóló biztosítások + túlélő házastársak csoportos járadékbiztosítása (Ekkor a dolgozó utódjai kapnak meghatározott összeget) A hátramaradók ellátási feltételei: - meghatározott életkor elérése - újraházasodás - gyerek felsőfokú tanulmányainak befejezése + csoportos haláleseti és baleseti biztosítás + ráfizető kiegészítői biztosítás + vegyes biztosítások 27 2. Csoportos

egészségbiztosítás + alapvető kiadásokra fedezetet nyújtó biztosítás (segítséget nyújt: kórházi ktg., operációs ktg., ambuláns kezelés ktg, laboratóriumi ktg-re) + fontos kiadások biztosítása: Változatai: 1. Alapbiztosítás kiegészítés 2. Átfogó önálló biztosítás 3. Érdekkoordináció (biztosító költségeken való megosztását szolgáló módszer) + csoportos munkaképtelenség miatti jövedelempótló biztosítás. Formái: 1. Rövid távú biztosítások (ált fél évig, vagy 2 évig nyújt szolgáltatást) 2. Hosszú távú biztosítás (2 évig, vagy az állami nyugdíjazásig vállalják a szolgáltatást) + fogászati kezelések kötségeit fedező biztosítások + nemzetközi szervezetek: Fajtái: Kék kereszt: A biztosító nem a biztosítottnak, hanem közvetlenül a kórháznak utalja át a kártérítést. Kék pajzs: Nem kórházi, hanem pl. operációs, ambuláns kezelés költségeinek fedezetét teremti meg. +

egészségmegőrző pénztárak (HMO) Itt előre megállapított átalányt fizetik. Három változata: 1. csoportos, vagy zárt modell (meghatározott az az intézmény, személyi kör, amelyet a biztosítottak igénybe vehetnek) 2. egyéni vagy nyílt modell (a pénztárral szerződésben álló intézmények vehetők igénybe) 3. nyitott modell (lehetőség van a pénztárakhoz kötött szolgáltatókon kívüli igények korlátozott mértékű teljesítésére) + kedvezményezett ellátó-gondoskodó szervezetek hálózata (PPO) Itt árkedvezményt tudnak elérni a díjaknál, mert a biztosítók összefogják az egyéni és csoportbiztosítottakat. Itt számlakiegyenlítést vállal az egészségügyi intézmény felé Technikai biztosítások csoportjai: 1. Gépi elektronikai eszközök biztosítása: Tárgyakhoz kapcsolódó ügyletek(kazán, bojler, erőgépek meghibásodása miatt) 2. Tevékenységekhez kapcsolódó biztosítások: Tevékenységek folytatásához kapcsolódó

károk fedezése. (szerelési, építés, fővállalkozói biztosítások) 3. Üzemszüneti biztosítás: Ez a tűzzel van összefüggésben A kockázati kör tartalma: + jövedelemkiesés + szükséges költség, pótlólagos ráfordítások + bérlőbiztosítás: A biztosított új, bérelt lakóhelyének többletbérét a biztosító megtéríti. Gépjárműbiztosítás: Azoknak a biztosítási fajták csoportja, amelyek a gépjárműben, azok használatával kapcsolatban keletkezett károkra nyújtanak biztosítási fedezetet. 1. Gépjármű felelősségbiztosítás: Olyan károkra nyújt fedezetet, melyek a gépjármű üzemben tartója, vagy vezetője másnak okoz, és amelyeket köteles megtéríteni. 2. Cascobiztosítás (gépjárműbiztosítás): Ez olyan vagyonbiztosítás, amely azokra a károkra nyújt fedezetet, melyek magát a gépjárművet érhetik. (spanyol eredetű a casco kifejezés) 3. Gépjárműben utazók balesetbiztosítása 4. A gépjárműben szállított

vagyontárgyak biztosítása Zöld kártya: Lényege, hogy az egyezményhez csatlakozó ország kötelező biztosítással foglalkozó biztosítója létrehoz egy-egy nemzeti közös irodát. (érdekvédelmi szövetség működteti ált.-ban) 28 A Zöld kártya igazolja a határon való belépésnél a biztosítási védelem honi országban való meglétét, illetve annak külföldre való érvényességét. Vagyonbiztosítások 1. Elemi károk biztosítása (természeti veszélyek ellen keresnek védelmet a biztosítottak) + tűzbiztosítások + vihar, illetve tornádókár elleni biztosítások (pl. viharkár okozója 15m/sec sebességű szél) A viharbiztosítások köréből kizárják a gyenge, elavult szerkezetű épületeket, növény és állatállományt. + jégkárbiztosítás + fagykárbiztosítás + vízkárbiztosítás (belvíz, árvíz, felhőszakadás, szökőár) + földrengésbiztosítás 2. Elemi kárbiztosítások mellékkockázatai + üvegtörés-biztosítás +

tűzüzem-szünetbiztosítás (jövedelem, és nyereségkiesésekre, költségekre) + kiterjesztett védelem biztosítás (tűz, villámcsapás, robbanás, repülőgépek lezuhanása) + vezetékes károk biztosítása (csővezetékek-víz, gáz, gőz, és központi fűtésvezetékek meghibásodása miatt bekövetkező károk ellen) Állatbiztosítások (haszonállatok elpusztulásából adódó anyagi veszteségek) 1. Élőállatbiztosítás 2. Vágóállat biztosítás Szállítmánybiztosítások 1. Tengeri szállítmánybiztosítás + tengeri szállítóeszköz bizt. (óceánjáró hajókban bekövetkezett károkat téríti meg a biztosító) + áruszállítmánybiztosítás (szállított rakomány károsodása, elvesztése esetére) 1. Eseti cargó biztosítás: az egyéni kötvényt egyetlen útvonalra meghatározott helyre, és rögzített időpontokra vonatkozóan állítják ki. 2. Nyitott cargó biztosítás: Rendszeres szállítmányozók részére (törzskötvényes

keretmegállapodás, leírásos keretkötvények /belvízi hajózásban-1havi/) 3. Szerződéshelyettesítők (adminisztrációs költségek csökkentésére alkalmazzák): - bizonylatok, kivonatok - bróker, vagy makler kötvényigazolás + szállító felelősségbiztosítás (hajók ütközése, szállítmány védelme) + elmaradt jövedelembiztosítás (a hajó tulajdonosának jövedelemkiesésére, melyre fedezetet nyújt a freight-biztosítás. 2. Szárazföldi szállítmánybiztosítás + belföldi szállítmánybizt. (ez kiterjed a szállítóeszközökre, szállítmányra, alapfelelősség biztosításra, kieső jövedelemre) + bizományosi biztosítás + különleges szállítmányok biztosítása + szállítással és hírközléssel összefüggő biztosítások Szállítmánybiztosítások különleges fajtái: nemzetközi turizmussal összefüggő, kiállítás és vásár, műtárgykiállítás, valór vagy értékbiztosítások. A szakmai szállítmánybiztosítások

egy-egy szakmai eszközre nyújt fedezetet. Lakásbiztosítások Vállalkozói biztosítások 1. Általános felelősségbiztosítás: 29 + esetjellegű (testi sérülést és vagyoni károkat okozó balesetek kártérítése, személyiségi jogok és jó hírnevet sértő cselekvésekből adódó károk, orvosi-ápolási felelősségbiztosítási védelem) + bejelentéssel meghatározott 2. Munkavállaló és munkáltató felelősségbiztosítása + munkavállalói kártérítés (munkahelyi ártalom okoz betegséget, rokkantságot) + munkáltatói felelősségbiztosítás (munkahelyi baleset, megbetegedés esetén a munkáltató helyett teljesít a biztosító) + vállalkozók gépjármű biztosítása + vállalkozók repülési biztosítása (saját repülőgép) + bizományosi felelősségbiztosítás (garázs, hangár) + umbrella-biztosítások: csak egy tételesen meghatározott összegig vállalják a biztosítók a személyi sérülésekre, vagyoni károkra, személyiségi

jogsértésekre vonatkozó pl. felelősségbizt.-at + bűnözés elleni biztosítás (hamisítás, visszaélés, lopás, rablás, önrablás, számítógépes csalás, túszszedés kockázata) Felelősségbiztosítások lehetséges okai: bűnözés, szerződésszegés, egyéb károkozás. Gondatlanság meghatározó tényezői: - másik fél érdekeire vonatkozó jogi kötelezettség - hibáért vállalt felelőség (pozitív – mi csináljuk, negatív- elmulasztunk valamit megtenni – felelősség - kár tényleges volta (speciális kár, általános kár, büntetés jellegű kár) - közvetlen oksági összefüggés Gondatlanság kezelésének jogi alapelvei: - abszolút felelősség elve: Ha valaki felelőssé tehető lenne a kárért, akkor már elvesztené a jogosultágát a kár okozótól származó kártérítésre. Viszonylagos felelősség elve: + arányos felelősség és kármegosztás elve: A hibás félnek viselnie kell a károk 20%-át, míg a károkozót e feletti

részért perelheti. + kisebbségi felelősség elve (49%) + fele-fele felelősség elve - Utolsó tiszta esély felelősség elve: A hanyag károsult még akkor is követelhet kártérítést, ha a kár okozójának volt olyan tiszta pillanata, amikor elkerülhette volna az eseményt. - Felelősségbiztosítás sajátosságai (kár felmérhetősége, átadásnak-áthárításának lehetősége) - Felelősségbiztosítások típusai (tulajdonosi-a tulajdonos köteles mindent megtenni a tulajdona miatt bekövetkező károk megakadályozása végett, termékfelelősségi., szakmai felelősség /pl. gondatlanság, mulasztás, tévedés, hiba) Fontosabb szakmai felelősségbiztosítások: 1. Orvosi műhiba = egyértelmű gondatlanság, mulasztás, ésszerűen viselkedő orvos nem így tett volna 2. Jogi műhiba (könyvvizsgálók, gyógyszerészek, szaktanácsadók, alkuszok, menedzserek által elkövetett hibák) Hitelbiztosítások: A hitelviszonyokból adódó kockázatok

áthárításának egyik lehetséges megoldási módja. Főbb típusai: áruhitel, részletfizetési, bankhitel (vállalati, magán, nagyhitelek), exporthitelezési biztosítások, kezesség, hűtlen kezelés és számítógépes visszaélések biztosítása. - 30 A hitelbiztosítások sajátossága, hogy a biztosított és a szerződő azonos: hitelező. Áruhitel biztosítás: Az áru szolgáltatója a követelések esetleges kiesése miatt köt biztosítást. Részletfizetési biztosítás: Ennek tárgya a részletfizetésnek a hitelt igénybe vevő fizetésképtelensége miatti kiesése, ennek pótlása. -a tulajdonos köteles mindent megtenni a tulajdona miatt bekövetkező károk megakadályozása végett Viszontbiztosítás Lényege: A biztosító pénzügyi biztonságának, a biztosítástechnikai kockázatok leküzdésének és a kockázatporlasztásnak egyik módszere, amely révén az első, vagy a közvetlen biztosító kap védelmet a viszontbiztosítótól. Célja: A

biztosító pénzügyi stabilitásának növelése. Viszontbiztosítás alapformái: 1. Passzív ügylet (nostró): A direktbiztosító részéről viszontbiztosítás fedezetbe adás 2. Aktív ügylet (loró): Viszontbiztosító részéről fedezett bevétel 3. Retrocesszió: A viszontbiztosító a kockázatot tovább adja a 3 biztosító társaság felé Viszontbiztosítási szerződés formái: 1. Fakultatív jellegű 2. Kötelező jellegű Szerződési módok alapformái: 1. Arányosan felosztott viszontbiztosítás: + hányad szerződés (a bizt. szerződésben a kockázat meghatározott hányadát fedezetbe kell adni.) + összegtöbblet szerződés + quota-excendes szerződés 2. Nem arányosan felosztott viszontbiztosítás: + egyedi kárexcends szerződés + éves állománykár többlet szerződés + kártöbblet viszontbiztosítási szerződés 3. Fakultatív viszontbiztosítás Viszontbiztosítási díj: 1. Arányos (kötelező) 2. Nem arányos (kártöbblet) Arányos

viszontbiztosítási szerződéseknél van jutalék, míg a nem arányosnál nincs. Viszontbiztosítási nyereség: A viszontbiztosító a technikai nyereség százalékában térít az első biztosítónak. Tengeri veszteségek biztosításának területei: 1. Szállítóeszköz biztosítás (Hull- hajótestekben és gépezetben levő károkra, veszteségekre vonatkozik) 2. Szállítmány biztosítás (Cargo- szállítás alatt lévő árukra vonatkozik) 3. Fuvar biztosítás (Freight- áruszállítás költségei, és hajóbérlet) 4. Tengeri felelősség (marine liability- 3 személynek okozott károkat vagy sérüléseket foglalja magában) Közös kár kritériumai: 1. Áldozathozatalnak és/vagy a költségnek különlegesnek kell lennie 2. Cselekménynek szándékosnak kell lenni és nem elkerülhetetlennek 3. Tényleges és jelentős veszélynek kell fennállni a tengeren 31 4. Cselekménynek mindig közös biztonságot kell szolgálni, és nem csak a vagyon egy

részének megóvását. Leggyakoribb közös kár esetek: - zátonyrafutás - tűz (oltásvíz következtében keletkezett károk, szükségkikötő ktg.) - üzemanyaghiány - súlyos időjárási helyzet - rossz idő, összeütközés, gépezet meghibásodása, más baleset. (a hajót kikötőbe kell vinni) Szállítmánybiztosítás: Az árutulajdonos számára nyújt védelmet az áru fuvarozása során felmerülő kockázatok ellen. Építés és szerelésbiztosítás: A biztosítás folyamatában részt vevő vagyontárgyak és a kivitelezett tevékenységek kockázatainak fedezésére szolgál. Termékfelelősség-biztosítás: A biztosító megtéríti a biztosítottnak mindazon összegeket, amelyeket a biztosított az általa gyártott, vagy forgalmazott termékek által okozott károkért a felhasználónak fizetésre köteles. Gazdasági kockázatok elleni hitelbiztosítás: - G módozat: az exportra történő gyártás alatt, ill. a kiszállítás és a fizetés időpontja

között a vevő üzletmenetének változásával, fizetési pozíciója alakulásával van összefüggésben. - G. I: Kiszállítástól az ellenérték befolyásáig tartó időszakra vonatkozó hitelbiztosítás - G. II: A szállítás meghiúsul, mert a megrendelő anyagi helyzete a biztosítás tartalma alatt megrendül, és nem tud fizetni. Politikai kockázatok elleni biztosítások: - P. I: gyártási ktg-re: háború, polgárháború, lázadás, forradalom, beviteli engedély visszavonása, embargó - P. II: teljes hitel összegére: transzferzárlat fizetési tilalom, adósság elrendezés, átütemezés, kormányzati megállapodás, nemzetközi megállapodás - P. III: export hitelbiztosítás: elkobzás, transzfertilalom, háború, forradalom, felkelés, embargó Árfolyamkockázat biztosításai: - kötelező árajánlat Á.I - exportra történő gyártás Á.II - export szállítás és szolgáltatás Á.III Kárrendezés: A kár bejelentésétől a végleges

kifizetésig, illetve a végleges elutasításig tartó munkafolyamatok összessége. Kárrendezési eljárás menete: 1. Károk bejelentése (írásban! 48 órában) 2. Nyilvántartásba vétel és kárakta szerelés (belső bizonylatok összegyűjtése) A bejelentett eseményekről a biztosító számlasoros nyilvántartást vezet. /kárnapló/ 3. Jogalapelbírálás (arra kapunk választ, hogy a károsult biztosítása alapján jogosan támaszte kártérítési igényt) 4. Károk helyszíni vizsgálata (rajz, fényképfelvétel) 5. Kártérítési összeg megállapítása A kárfelvételi jegyzőkönyvet a károsult és a biztosító szakértője is aláírja. Kárrendezési ügyrend: Előírja a tennivalókat, ismerteti a kárbecslési eljárásokat és a lebonyolításhoz gyakorlati adatokat szolgáltat. Ügyrendi utasítások: Egyes kárfajtáknál készülnek, amelyek a speciális kárfajta rendezési módját szabályozzák. 6. Kárellenőrzés (Kártérítési összeg

ellenőrzés nélkül nem fizethető) 7. Felülvizsgálat (A magasabb beosztású kárszakértő a helyszínen vizsgálja felül az első alkalommal eljáró kárszakértő megállapítását.) 32 8. Kárutalványozás (Kárrendezés befejező mozzanata Ezzel azt juttatják kifejezésre, hogy a kárrendezés befejeződött, a jogalap és a megállapított kártérítési összeg tisztázása megtörtént és a kárrendezési összeg kifizethető.) Kárrendezés lebonyolításának szervezete: - Centralizált (a kárszakértők központi irányítás alatt állnak és ennek utasítása szerint dolgoznak) - Decentralizált (a kárszakértők a legalacsonyabb szervezeti egységnél kerülnek alkalmazásra) - vegyes rendszerű (a decentralizált szerv meghatározott károkat, meghatározott összegig maga rendez, s a többit centralizált szerv végzi) Kárrendezés ágazati szakterületi szervezése: 1. Életbiztosítási 2. Mezőgazdasági (növény és állatbiztosítások

alapján bejelentett károk rendezése) Növények: jégverés, vihar, fagy, homokverés, belvíz, árvíz, tűz, földomlás Állatok: betegségből, balesetből származó elhullási és kényszervágási károk megtérítése. 3. Gépjármű biztosítási 4. Műszaki kárrendezés