Sociology | Social work » Szociális munka

SZOCIÁLIS MUNKA Témák: - Mi a szociális munka, természete, sajátosságai - Hogyan vált hivatássá - Társadalom történelmi előzményei - Milyen ismeretekre van szükség - Szociális munka eszközrendszere: ismeretek, készségek, értékek - Támogató rendszerek, támaszok: természetes és mesterséges - Szociális munka fajtái: egyéni, csoportos, közösségi esetkezelés. - Iskolai szociális munka sajátosságai, területei, gyakorlatai, modellek. Segítségnyújtásról: - karitatív: szervezett társadalmi segítségnyújtás (egyháza, szervezetek) - laikus segítségnyújtás A 19. század végén kialakultak a szociális segítő intézmények, ezáltal a segítségnyújtás szakmává vált. (USA majd 1920-től Eu-ban 20 intézményben képeztek szociális szakembereket). Az ENSZ megalakulása után nyíltak szociális intézmények (Afrika segítése, női egyenjogúság, gyerekek éhezése, D-Amerikai nyomorúságos helyzet). Magyarországon a 80’-as

években alakult ki a rendszer (demográfiai egyensúly megbomlása  elöregedés, munkanélküliség 92’-től). A szociálpedagógia képzést a 90’-es években indították be. Iskolai szociálpedagógus feladata: - hátrányos és veszélyeztetett gyerekek segítése - diákok közötti társas kapcsolatok kezelése - életviteli problémák megszüntetése (cigaretta, ital, drog) - szabadidő szervezése - tanácsadás - eljárni bizonyos dolgokban. A képzésnek metódusa, módzsere van. A szociális munka eszközrendszere: - ismeretek - készségek - értékrendek. Szociális munka természete: segítséget adunk a bajba jutottaknak. Ha az egyén társadalmi működésében keletkeznek problémák, akkor kell segítséget nyújtani. Társadalmi működés: az ember egzisztenciája, hogy képes saját szükségleteit kielégíteni. Az egyén és társadalmi környezete állandó kapcsolatban van egymással. Ha az egyensúly ebben a kapcsolatban megbomlik, az egyén

segítségre szorul. A támaszok egy része természetes módon áll rendelkezésre. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, csak korlátozottan, akkor mesterségesen kiépített segítségre van szükség, pl. szociális munkásra. 1 Ha a társadalom nem segíti a minimális szükségletek kielégítését, akkor az emberi jogokat sérti. Társadalmi összhangra van szükség A humánökológiai szükséglet az alapja a szociális munkának. Az ember társadalmi működését 7 szintre osztja, a szintek egymásra épülnek, koncentrált köröket alkotva. Közepén az ember áll: 1. legelemibb kör az ember fizikai valóságában vagy testileg (szükségleteimet ki kell elégítenem, biológiai lény vagyok). 2. ember lelkileg vagy pszichés lényként  intraperszonális szint (fontos, hogy magammal milyen viszonyban vagyok, hogy érzek és gondolkodok) 3. interperszonális szint, ember-ember kapcsolat, interakció (valaki beszél hozzánk és mi válaszolunk, olyan emberek

akikkel szoros kapcsolatban állunk, kölcsönös egymásra hatás) 4. család és más kiscsoportokkal tartott kapcsolatok (élünk valahol, azon belül van a családom és más közösségekkel is tartom a kapcsolatot, pl. szomszédok) 5. helyi közösségekben kialakított kapcsolatok rendszere (egy adott helyi közösséghez tartozunk, falu, város, stb) 6. kultúra, intézmények szokásai, normái (közös kultúránk van) 7. nemzet vagy állam szintje (mi magyarok vagyunk, magyarokkal tartjuk a kapcsolatot) Milyen ismeretek tartoznak a szociális szakember képzés tananyagába? - Az ember biológiai és lelki működését. A kliens (akivel kapcsolatba kerülök a munkám során) sajátosságait. A lelki működése mélyebb tudást igényel - Olyan ismereteket, amelyekkel meg tudunk érteni emberi kapcsolatokban kialakult problémákat, konfliktusokat. - Mi jellemzi a család működését, a kliens konkrét családi hátterét. - Kultúra sajátosságai - Nemzet, állam,

társadalom működésének ismerete - Szociális szakterületek szerinti ismeretek köre. A SEGÍTÉS IRÁNYAI 1. egyéni esetkezelés (legelterjedtebb) 2. csoportos szociális munka (kevésbé elterjedt) 3. közösségi szociális munka (kevésbé elterjedt) Szolgáltató intézetek segítségével az egyén kompetenciáját, társadalmi működését javítják. Képessé teszi az egyént a társadalomban való működésre. Megelőzi (preventív) a problémák kialakulását. Leginkább ismert terepe a család, mint társadalmi kiscsoport. A csoportdinamikai hatások fölerősítik a segítő tevékenységet, a csoport működésére kedvezően hatnak. A segítő indukálja és generálja a kedvező változásokat a csoportban. Közösségi szociális munka: 1. Közösség fejlesztés, 2. közösség teremtés eredményesebb működését segíti A szociális munkás segítségével kialakul egy közösség, olyan emberekből, akik kiábrándultak a közösségből. Egyéni

esetkezelés: egy kliens és egy segítő kapcsolatán alapszik. A segítségnyújtás igénybe vehető szociális szolgáltatás. Soha nem független segítőként dolgozik a szociális munkás, hanem valamilyen szervezet, testület alkalmazottjaként. A kliens mindig azt érzi, hogy egy 2 hivatallal áll kapcsolatban. A szociális munkás kezdeményezheti a kapcsolat felvételét, de soha nem erőltetheti. A kliensek keresik fel általában a szolgáltató intézményeket Megjelennek a fogadóórán, a segítőnek pedig azonnal el kell mondania, hogy miben tud segítséget nyújtani. Hitegetni nem lehet A kliens teljes részvétele, aktivitása nagyon fontos A kliens elvárásai bármikor számon kérhetők. A kliensnek éreznie kell saját felelősségét, minden esetben ő dönt. Az eredmény rajta múlik és nem a szoc munkáson El kell mondani milyen lehetőségei vannak, miket vehet igénybe állampolgári joga alapján és az egyszeri vagy rendkívüli segélyekről is

tájékoztatni kell. Segítséget nyújthat a szoc munkás a segély felvételében, de csak az adatlap kitöltésében, nem a folyamatban. Éreznie kell a kliensnek, hogy ő az, aki változtatni tud, neki kell felvennie a segélyt. Környezettanulmányt is lehet készíteni a kliensről. Fel lehet hívni a figyelmét, hogy honnan informálódhat a lehetőségekről, de nem informálódhatok helyette. Tanácsadói szerepet vállal a szociális munkás, szakemberekhez kell irányítani a klienst. Esettanulmányt kell készíteni: Nem modellezhető dolgokat kell leírni, fontos az időrendiség. Mikor mit tapasztaltam, mit csináltam, mi alapján, stb. A végén leírom, hogyan látom ezek után a problémát. Mindig leíró jellegű, nem nekem kell javaslatot tenni, hanem aki az esettanulmányt feldolgozza. Az egyéni esetkezelés folyamata a szoc. munkás elkészíti a diagnózist Ehhez megoldási tervet készít, majd értékel. Dinamikus lélektani irányzat: az ént, a

személyiséget és a viselkedést nem statikus hanem dinamikus állapotként értelmezik. A pillanatnyi reakcióknak, amelyek a viselkedésünkben részt vesznek, mindig megtalálhatók a mozgatórugói. A problémák kezelésében fel kell tárni a probléma gyökerét. Nem elég csak a viselkedésen változtatni, fel kell tárni, miért úgy viselkedik és ennek megfelelően kell beavatkozni. A feltételeket is meg kell változtatni és a személyiségét is fejleszteni kell a kliensnek. Pszichoanalízis: (Freud) lelki jelenségek elemzése. A káros pszichés működésnek milyen okai vannak. Krízis interakció: az egyén krízisbe, akkut feszültség állapotban van és ez oly mértékű, hogy pszichés zavara van. Azonnali segítséget igényel A szociális munkás feladata a krízis felmérése. Mindent el kell követni, hogy ne következzen be a krízishelyzet Képessé kell tenni a változásra, illetve az egyént körülvevő szociális hálót úgy kell alakítani, hogy

rendszeres segítséget kapjon. Krízishelyzet: hozzátartozó elvesztése, javak elvesztése, kilakoltatás, munkanélküliség, stb. Humanikus pszichológiai irányzat alakult ki. Meg kell érteni minden embert Ez a lényeges konfliktuskezelésnél, akár egyéni, akár csoportos konfliktusok vannak. Értelemmel kognitív módon és nem szubjektív módon kell közelíteni az egyénhez. A szociális segítő nem résztvevője a jelenségnek, hanem külső szemlélője. A kliens maga kell, hogy megoldja a problémát. A SZOCIÁLIS JÓLÉT: Amikor az embereknek, a társadalom tagjainak kielégítettek a szükségletei. 3 Szükségletek hierarchiája: Az emberek igényei feltétlen kielégítést kell, hogy nyerjenek. A szükségletek hierarchiába rendeződnek el, s ezt Maslow építette fel, alján az elemi szükségletek állnak. 6. Önmegvalósítás 6 5. Szeretet és intimitás 5 4. Közösségi szükséglet 4. 3. Emocionális szükséglet 3. 2. Egészségügyi szükséglet 2.

1. Fizikai szükséglet 1. 1. 2. 3. 4. Fizikai szükséglet: e nélkül nem élhet egy ember sem (evés, ivás, stb.) Egészségügyi szükséglet: minden ember igénye, hogy egészségesen éljen Emocionális szükséglet: érzelmi szükségletek Közösségi szükséglet: család, munkahely, barátok, társadalmi szervezetekhez való tartozás, szükségünk van rá, hogy ezekben a kapcsolatokban részt vegyünk. 5. Szeretet és intimitás igénye: szükség van rá, hogy szeressenek és hogy szeressünk Ez biztonságot jelent  mert kötődéseink alakulnak ki. Erős érzelmi töltéssel rendelkeznek. Az intimitás másokat kizár ebből 6. Önmegvalósítás igénye Ha ezeket ki tudjuk elégíteni, jólétben élünk. Ez nemcsak egyéni hanem társadalmi felelősség is  úgy kell működtetni a társadalmat, hogy erre lehetősége legyen mindenkinek. Erre külön jóléti intézményrendszer és szolgáltatások köre működik. pl Gyermekjóléti Szolgálat A

szolgáltatások által kerülnek a jólét állapotába. A szükségleti hierarchia a humánökológiai elmélettel is összefügg. A szolgáltatások egy része arra irányul, hogy akik nem élnek jólétben, azokat hozzásegítse ehhez. Akár egyéni, akár csoportos munkával GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS: maradékelvű szolgáltatás. Maradékelv = alapvetően van 1 másik társadalmi intézmény, amelyiknek normális működése során ez feladata lenne, ezért azt átveszi egy másik intézmény. A gyermekjóléti szolgáltatás esetében ez a család lenne. De a családok egy része nem tölti be funkcióját = diszfunkcionálisan működik, ezért a társadalom gondoskodik, hogy más intézmények átvállalják ezeket a feladatokat. Átvállalás: lehet ideiglenes vagy tartós. Diszfunkcionális: ha a gyermek normális fejlődése nincs biztosítva, vagyis veszélyeztetve van a fejlődése. Ha nem látják el szülői szeretettel (nevelés, ápolás, stb) Feladat:

megteremteni azokat a feltételeket, ami alkalmassá teszi a szülőket a szerep betöltésére, ha nem sikerül először ideiglenesen, majd tartósan kiemelik a gyereket a közegből. Hogyan lehet alkalmassá tenni a szülőket? Tanácsadással vagy beavatkozással. Lehet kiegészítő vagy hiánypótló támogatást adni vagy kísérő szolgáltatásokat illetve a családokat helyettesítő szolgáltatásokat. pl napközi otthon: a felügyelet biztosítása illetve szakemberrel tudnak tanulni, szabadidejüket eltölteni. 4 Tanácsadás: alapszolgáltatás vagy speciális szolgáltatás. Képesség vagy magatartászavarral küzdő gyerekek, akiket normál közösségükben nem tudnak segíteni. Örökbefogadás mint szolgáltatás: a nevelőszülői hálózatot és a nevelőotthoni elhelyezést helyezzük ide. Az új gyermek- és ifjúságvédelmi tv (97) szabályozza Leírja, hogy mikor lehet kiemelni illetve örökbe fogadni a gyermeket. Helyettesítő szolgáltatások: nem

jelentik azt, hogy ezek által tökéletesen funkcionálnak a nevelőszülői hálózatok. A családias jellegét kívánják erősíteni, ezért nem nevelői, hanem családotthonokat létesítenek, mert a nevelő otthon veszélyezteti az egyén épp személyiségének kialakulását. Utógondozás: átmeneti időszak segítése, miközben beilleszkedik a fiatal 18. életéve után Hivatalos pártfogó: normasértő viselkedésért járó büntetés alatt vagy után tölti be a segíti szerepét. A gyermekjóléti szolgáltatások felügyelet, finanszírozása: Államilag finanszírozott, felügyeletét is az állam látja el. - - - Önkéntes nonprofit irodák működnek, amelyek gyermekjóléti szolgáltatást végeznek. Felügyelete kettős – civil, társadalmi, állami szervezet. A finanszírozás adományokból, különféle pályázatokon nyert állami forrásokból történik. Civil személyek jóakaratából jönnek létre, pl. játszótéren programokat szervez, vagy pl a

Máltai Szeretetszolgálat. Profitorientált magánügynökségek: a szakmai felügyeletet az állam látja el, finanszírozása viszont a kliensek díjából történik. Profitszerzés céljából jön létre, pl magánóvoda. Munkahelyek szociális irodái által működtetett gyermekjóléti szolgáltatások: munkahelyek látják el a pénzügyi fedezetet, az állam a szakmai felügyeletet. pl oktatási intézményekben, iskolákban, iskolán kívül. A munkahelyeken a dolgozók és gyermekeik érdekében jön létre, pl. gyermekek utaztatása munkahelyi üdülőkbe Iskola: gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújt a tanulóknak, ezen belül a napközi otthon, ami ingyenes, kísérő szolgáltatás, fölkínált szolgáltatás, amit kötelezettségek nélkül vehet igénybe a tanuló. Megőrzi a gyerekeket, segíti az iskolai oktatás, nevelés eredményességét Biztosítja, hogy a gyerek fejlődése harmonikus, kiegyensúlyozott legyen. A napközin kívül igénybe vehető

profitorientált képzés is. Van kötött és szabadidős tevékenység és megfelelő nevelő Felső tagozattól kezdődően csökken a napközi iránt az érdeklődés, helyette tanulószoba van, ahol szaktanárokat biztosítanak. A szülők elemi igénye, hogy legyen napközi A magán napközi ugyanazt a szolgáltatást nyújtja csak pénzért. Gyermekjóléti szolgáltatások megtervezése: fel kell mérni az igényt, tervezés, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása, egyeztetés emberekkel, akik irányítják, majd felkérik őket és a részletes szolgáltatást ők készítik elő. Meghirdetik, beindítják, majd folyamatosan növelik a szolgáltatás színvonalát, javaslatokat fogalmaznak meg  még tökéletesebbé teszik. Az iskola fenntartója felügyeli a szolgáltatást, önkormányzat, egyház, alapítvány kuratóriuma. Tartanak felzárkóztató foglalkozásokat, tehetségkutató foglalkozásokat, magatartás korrekciót célzó szolgáltatásokat.

Ezekért a foglalkoztató nem kap plusz pénzt Ezért nem biztos, hogy 5 minőségi szolgáltatást nyújtanak. A profitorientált szolgáltatásoknál rá vannak kényszerülve, hogy minőségi szolgáltatást nyújtsanak. Étkeztetés: először az államé volt, később kiadták profitorientált cégeknek. Azért a pénzért, amit fizetnek tökéletes szolgáltatást kell nyújtani. Korrepetálás: elvileg azok szorulnak rá, akik valamilyen okból kifolyólag hosszabbrövidebb ideig lemaradnak a tanulásban. Gyakorlatilag kötelezik rá a gyerekeket Akkor működik jól, ha rövid időn belül megszüntetik, mert ha egész évben van, nem válik be. Ideiglenes szolgáltatás. Tehetséggondozás: kiemelkedően magas tudásszintű gyerekeket fejlesztik. Szakkör: érdeklődési körökre szerveződik. ISKOLAI KUDARCELHÁRÍTÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS: A vezetés feladata a segítségnyújtás. A segítséget akkor tudja nyújtani, ha birtokába lesz bizonyos ismereteknek

Szükségesek a készségek és tapasztalatok. A nyílt erőszak formájában megjelenő konfliktusokat azonnal félbe kell szakítani vagy véget kell vetni az agressziónak. Ezután lehetőséget kell teremteni, hogy tisztázódjon mi a konfliktus forrás, az okokat kell föltárni. A feleknek kell elmondaniuk az okokat és hogy mit történt valójában. Mondják el, milyen érzelmeket váltott ki belőlük a másik viselkedése és tisztázni kell, mit szeretnének elérni (igények megfogalmazása). Milyen megoldást találhatunk a konfliktus megszüntetésére. Ez az ún mediációs módszer, mert csak a körülményeket teremti meg a szociális munkás, segítségével rendeződik a konfliktus. Fontos, hogy szimmetria legyen a felek között. Hogy mi a toleranciahatár, azt a feleknek kell meghatározni. Ha ezekre szükség van, akkor az intézmény már nem működik megfelelően Kudarcelhárítás: ha a kudarc állandósul  önértékelési problémát okoz. Az ilyen egyén

vagy túlkompenzál és agresszív, vagy regresszív, befelé forduló lesz. Fontos a megelőzése a kudarc megélésének. Olyan módszereket kell választani, amik egyénre szabottak, differenciált előre haladási ütemet biztosítanak és felzárkóztató jellegűek lesznek. Ennek van tanórai (egyénre szabott fejlesztési terv) és tanórán kívüli módszere (foglalkozások, amik az egyénre szabott fejlesztési tervben megfogalmazottakat segítik). Sokszor ez nem így működik Segítő személyekre van szükség: pszichológus, fejlesztő pedagógus. Csak velük tudjuk megfelelően elhárítani a kudarcokat, ugyanis a gyerekek lemorzsolódnak ha ez nem sikerül  iskolakerülők lehetnek. Esélytelen iskolák: esélytelenek a tankötelezettség elvégzésére. (Burattino, Belvárosi tanoda). Halmozottan hátrányos helyzetű cigány tanulók helyzete a közoktatásban: A jóléthez való hozzásegítés minden gyereket megillet. A szemmel láthatóan érzékelhető

hátrányok esetében a jóléti szolgáltatásoknak is meglehetősen széleskörűnek kell lennie. Ez úgy lehetséges, ha pozitív diszkriminációt alkalmazunk ezekkel a gyerekekkel szemben, ezt azonban nehéz elfogadtatni a társadalomban az előnyben részesítés miatt. Nem szabad elkülöníteni azokat, akik előnyben részesülnek (szegregáció kérdése), mert pont a beilleszkedés segítése a cél, az integrálásuk a társadalomban. 6 Integrálás feltétele: iskolai végzettség. Alapvető probléma, hogy milyen kiegészítő szolgáltatásban kell részesíteni ezeket a gyerekeket, hogy az iskola meg tudja teremteni a társadalmi beilleszkedés hátterét. Speciális szolgáltatás: a kulturális identitásuk megőrzését iskolai keretek között megszervezett foglalkozásokkal próbálják elérni. A gyakorlatban nehezítheti az integrálódást, ha felerősítjük az identitás tudatot, szegregációhoz vezet. Meg kell akadályozni a szegregált nevelést.

Speciális gondozó iskola: jött létre külön a cigány kisgyerekek számára (Ghandi Iskola, Pécs). A tehetséggondozás is jóléti szolgáltatás ezeknél a gyerekeknél 6 osztályos iskola, bentlakásos kollégiuma is van, de elsősorban a Dunántúli régiókból érkeznek a tanulók. Szociális szakember feladatai, lehetőségei: - az iskolavezetéssel és kollektívával jó kapcsolatot kell kialakítani és ész érvekkel meggyőzni őket - a szülők nyomására az iskola kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha a szülők szerint a minőségi oktatás az, ha a cigány gyerekek nem járnak abba az iskolába, ahová az ő gyerekük. - fejlesztő foglalkozások javasolása: döntően egyéni, kisebb részben csoportos foglalkozás - minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy megmutathassák, mi az, amiben ők tehetségesek. - föl kell mérni az igényeket és lehetőségeket: mozgás- és tánckultúrát, éneklést, színjátszási képességet fejleszteni, de nem

külön a többiektől. Itt egymásnak és másoknak megmutathatják hogy kik őt. - Ilyen gyerekek után 2×-es támogatást kap az iskola, amit erre lehetne fordítani. - Az iskola akkor működik jól, ha ez már a pedagógiai programban is benne van. A szegregáció előzménye: az előítéletes viszonyulás. Ezt csökkenteni nagyobb egymás iránti toleranciával, empátiával lehet. Ezek fejleszthetők Így fel lehet hívni a figyelmet, hogy olyan 2-5 perces gyakorlatokat végezzenek, ami ezeket erősíti. A minőségbiztosításnak fontos része lenne az iskolában a problémák eredményes kezelése érdekében. Programok kidolgozását elő kell segíteni a szociálpedagógiának Iskolai kudarcok: - rossz iskolai osztályzat - évismétlés  kialakult az iskolakerülés, amit kezelni kell. Iskolakerülőnek az minősül, aki tartósan, nem egészségügyi vagy hivatalos kikérés miatt nem jár iskolában. Törvény szabályozza az igazolt és igazolatlan hiányzás

számát A gyermeket felügyelő felnőtt vagy szülő azonnal tájékoztatást kell hogy kapjon erről. Az iskolakerülés akkor válik akkut problémává, ha az iskola és a szülő nem partner a probléma megoldásában. Ezért a szülők megnyerése fontos A szülők egy része nem tud a gyerek iskolakerüléséről, napokon keresztül csinálhatja a gyerek. Az iskolának ezért érdeklődni kell Van olyan is, hogy a szülők tudtával és beleegyezésével hatósági intézkedéseken kívül pedagógiai eszközökkel kell segíteni a gyerek problémáinak megoldását. A hatóság elvonhatja a kiegészítő gyermekvédelmi juttatást, és büntetést is fizettethet a szülőkkel. Ha a 7 gyerek folytatni akarja ezek után tanulmányait, osztályozó vizsgát kell tennie, amire az iskolának fel kell készíteni a gyermeket 16 éves koráig. Az iskolakerülők nagy része túlkoros az osztályismétlések miatt. Ezt roppant tapintatosan kell kezelni, hogy ne nehezítsük meg

még jobban a beilleszkedést. Erősítheti pozícióját, ha olyan feladatot kap, ami felelősségvállalással jár, ettől jobban fogja érezni magát. Túl nagy szigor, méltánytalan büntetés kedvezőtlen. Személyesen kell támogatni, hogy megbirkózzon tanulmányi problémáival. Mind mentálisan, mind szociálisan segíteni kell Az iskolai kudarcok kezelése családgondozást is jelent minden esetben. Sok esetben az iskolakerülők rendezetlen családi viszonyok között élnek. A családgondozó segíti a családokat abban, hogy tökéletesebben működjön. Az iskolai szociális munkásnak kapcsolatot kell tartania a családdal (Gyermekjóléti Szolgálat). Nemek szerinti eltérések illetve egyéb kiváltó okok: - fiúk könnyebben lesznek iskolakerülők, mint a lányok. Ennek nemi személyiségvonások az okai. - nagyobb arányban fordul elő azoknál, akik nem jártak óvodába. Az iskola előkészítő funkció hiánya miatt. Már az iskola kezdetén kudarcok érik -

gyakori lakóhely változtatás iskolakerüléshez vezet, mert az iskola változást is jelent, illetve súlyos szociális problémák húzódnak meg általában a lakóhely változtatás mögött. - tanítók, tanárok hiányzása. Nem tudnak alkalmazkodni a tanítói személyiségekhez, úgy érzi felbomlott a rend. De persze csak sok más ok mellett alakul ki normaszegő magatartás. Deviáns magatartást tanúsító családok közül különösen a törvénysértő magatartás miatt iskolakerüléshez párosul a gyermeknél az iskolán kívüli törvényszegés. Ebben az esetben a legtöbbször lopnak a gyerekek. A bűn nagyságától függően nevelőintézeti nevelést vagy gyerekkoruk miatt nem azonnal radikális büntetést kapnak, de hivatalos pártfogó javasolt. Drogfogyasztás, alkoholfogyasztás, gyakori deviáns megnyilvánulás a gyerekeknél. A kezelés ilyenkor nem csak iskolai kudarcok, hanem életvezetési problémák megoldására irányul. Ebben az esetben már

kényszert is alkalmazhatnak, kötelezhetik bizonyos dolgokra. Legjobb ha meg tudjuk előzni a problémákat: prevenció. 8