Mathematics | Discrete mathematics » Gáspár-Molnárka - Vektorterek előadás

 2006 · 85 page(s)  (766 KB)    Hungarian    69    July 02 2014  
    
Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Lineáris algebra és többváltozós függvények Gáspár Csaba Molnárka Győző 2006 Miletics Edit Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Vektorterek norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 2 / 21 Vektorterek és alterek Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális

vetület Az X nemüres halmaz vektortér, ha X elemei közt értelmezett egy összeadás, R és X elemei közt pedig egy skalárral való szorzás úgy, hogy tetszőleges x, y, z ∈ X , λ, µ ∈ R esetén: • x+y =y+x • x + (y + z) = x + (y + z) • létezik X -ben egy 0 zérusvektor, melyre x + 0 = x teljesül minden x ∈ X esetén; • bármely x ∈ X -hez van oly x−1 ∈ X , hogy x + x−1 = 0 • • • • λ · (µ · x) = (λµ) · x λ · (x + y) = λ · x + λ · y (λ + µ) · x = λ · x + µ · x 1·x=x 3 / 21 Vektorterek és alterek Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis •

Ortogonális vetület Az X nemüres halmaz vektortér, ha X elemei közt értelmezett egy összeadás, R és X elemei közt pedig egy skalárral való szorzás úgy, hogy tetszőleges x, y, z ∈ X , λ, µ ∈ R esetén: • x+y =y+x • x + (y + z) = x + (y + z) • létezik X -ben egy 0 zérusvektor, melyre x + 0 = x teljesül minden x ∈ X esetén; • bármely x ∈ X -hez van oly x−1 ∈ X , hogy x + x−1 = 0 • • • • λ · (µ · x) = (λµ) · x λ · (x + y) = λ · x + λ · y (λ + µ) · x = λ · x + µ · x 1·x=x Az X vektortér egy X0 ⊂ X részhalmaza altér, ha maga is vektortér az X -beli műveletekre nézve. 3 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, • R a szokásos műveletekkel; lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis,

dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 4 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, • R a szokásos műveletekkel; C a szokásos műveletekkel lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 4 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • R a szokásos műveletekkel;

C a szokásos műveletekkel • R2 : (x1 , x2 ) + (y1 , y2 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 ) λ · (x1 , x2 ) := (λx1 , λx2 ) • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 4 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és • R a szokásos műveletekkel; C a szokásos műveletekkel • R2 : (x1 , x2 ) + (y1 , y2 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 ) λ · (x1 , x2 ) := (λx1 , λx2 ) • R3 : (x1 , x2 , x3 ) + (y1 , y2 , y3 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 , x3 + y3 ) λ · (x1 , x2 , x3 ) := (λx1 , λx2 , λx3 ) norma tulajdonságai •

Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 4 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület • R a szokásos műveletekkel; C a szokásos műveletekkel • R2 : (x1 , x2 ) + (y1 , y2 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 ) λ · (x1 , x2 ) := (λx1 , λx2 ) • R3 : (x1 , x2 , x3 ) + (y1 , y2 , y3 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 , x3 + y3 ) λ · (x1 , x2 , x3 ) := (λx1 , λx2 , λx3 ) • Rn : (x1 , ., xn ) + (y1 , , yn ) := (x1 + y1 , , xn + yn ) λ · (x1 , x2 , ., xn ) := (λx1 , λx2 , , λxn ) 4 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és

alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület • R a szokásos műveletekkel; C a szokásos műveletekkel • R2 : (x1 , x2 ) + (y1 , y2 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 ) λ · (x1 , x2 ) := (λx1 , λx2 ) • R3 : (x1 , x2 , x3 ) + (y1 , y2 , y3 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 , x3 + y3 ) λ · (x1 , x2 , x3 ) := (λx1 , λx2 , λx3 ) • Rn : (x1 , ., xn ) + (y1 , , yn ) := (x1 + y1 , , xn + yn ) λ · (x1 , x2 , ., xn ) := (λx1 , λx2 , , λxn ) • a valós sorozatok halmaza: (xn ) + (yn ) := (xn + yn ), λ · (xn ) := (λxn ) 4 / 21 Példák vektortérre Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai

sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület • R a szokásos műveletekkel; C a szokásos műveletekkel • R2 : (x1 , x2 ) + (y1 , y2 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 ) λ · (x1 , x2 ) := (λx1 , λx2 ) • R3 : (x1 , x2 , x3 ) + (y1 , y2 , y3 ) := (x1 + y1 , x2 + y2 , x3 + y3 ) λ · (x1 , x2 , x3 ) := (λx1 , λx2 , λx3 ) • Rn : (x1 , ., xn ) + (y1 , , yn ) := (x1 + y1 , , xn + yn ) λ · (x1 , x2 , ., xn ) := (λx1 , λx2 , , λxn ) • a valós sorozatok halmaza: (xn ) + (yn ) := (xn + yn ), λ · (xn ) := (λxn ) • a valós függvények halmaza: (f + g)(x) := f (x) + g(x), (λ · f )(x) := λ · f (x) 4 / 21 A geometriai sı́k Vektorterek • Vektorterek és alterek •

Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, R2 és a geometriai sı́k azonosı́thatók. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Összeadás a sı́k pontjai (helyvektorai) közt 5 / 21 A geometriai sı́k Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, R2 és a geometriai sı́k azonosı́thatók. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Összeadás a

sı́k pontjai (helyvektorai) közt Alterek: az origóra illeszkedő egyenesek. 5 / 21 A geometriai tér Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, R3 és a geometriai tér azonosı́thatók. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Összeadás a tér pontjai (helyvektorai) közt 6 / 21 A geometriai tér Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, R3 és a geometriai tér azonosı́thatók. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma

Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Összeadás a tér pontjai (helyvektorai) közt Alterek: az origóra illeszkedő egyenesek és sı́kok. 6 / 21 Lineáris kombináció, lineáris burok Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Legyen X vektortér, x1 , x2 , ., xN ∈ X tetszőleges vektorok, λ1 , λ2 , ., λN ∈ R tetszőleges együtthatók A λ1 x1 + λ2 x2 + + λN xN ∈ X vektort a fenti vektorok egy lineáris kombinációjának nevezzük. Ha mindegyik együttható zérus: triviális lineáris kombináció, ha legalább egy együttható zérustól különbözik:

nemtriviális lineáris kombináció. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 7 / 21 Lineáris kombináció, lineáris burok Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X vektortér, x1 , x2 , ., xN ∈ X tetszőleges vektorok, λ1 , λ2 , ., λN ∈ R tetszőleges együtthatók A λ1 x1 + λ2 x2 + + λN xN ∈ X vektort a fenti vektorok egy lineáris kombinációjának nevezzük. Ha mindegyik együttható zérus: triviális lineáris kombináció, ha legalább egy együttható zérustól különbözik:

nemtriviális lineáris kombináció. Legyen X vektortér, A ⊂ X tetszőleges részhalmaz. Az A-beli vektorok összes lineáris kombinációinak halmaza alteret alkot X-ben. Ezt az A halmaz lineáris burkának vagy az A halmaz által generált altérnek nevezzük. Jele: [A] Az A halmaz lineáris burka a legszűkebb olyan X -beli altér, mely A-t tartalmazza. 7 / 21 Lineáris kombináció, lineáris burok Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Egypontú halmaz lineáris burka a sı́kon Példa (lineáris burok R2 -ben): Egyetlen (az origótól különböző) pont

lineáris burka a pontot az origóval összekötő egyenes. Két olyan pont lineáris burka, melyek az origóval nem esnek egy egyenesbe, a teljes sı́kkal egyezik. 8 / 21 Lineáris kombináció, lineáris burok Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Példa: (lineáris burok R5 -ben): Az (1,0,0,0,0), (0,3,0,0,0) és (2,2,0,0,0) vektorok lineáris burka: {(x, y, 0, 0, 0) ∈ R5 : x, y ∈ R}. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 9 / 21 Lineáris kombináció, lineáris burok Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris

kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Példa: (lineáris burok R5 -ben): Az (1,0,0,0,0), (0,3,0,0,0) és (2,2,0,0,0) vektorok lineáris burka: {(x, y, 0, 0, 0) ∈ R5 : x, y ∈ R}. Példa: (lineáris burok a polinomok terében): A 2, 2x és a −5x2 polinomok lineáris burka a legfeljebb másodfokú polinomok altere. • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 9 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Az x ∈ X vektor lineárisan függ az x1 , x2 , ., xN ∈ X vektoroktól, ha előáll azok valamilyen lineáris

kombinációjaként Az X beli vektorok egy véges rendszere lineárisan összefüggő, ha van köztük olyan vektor, mely lineárisan függ a többitől, ill. lineárisan független, ha közülük egyik vektor sem függ lineárisan a többitől. • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 10 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az x ∈ X vektor lineárisan függ az x1 , x2 , ., xN ∈ X vektoroktól, ha előáll azok valamilyen lineáris kombinációjaként Az X

beli vektorok egy véges rendszere lineárisan összefüggő, ha van köztük olyan vektor, mely lineárisan függ a többitől, ill. lineárisan független, ha közülük egyik vektor sem függ lineárisan a többitől. A 0 zérusvektor minden vektortól lineárisan függ. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 10 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Két sı́kvektor lineáris függetlensége ill. összefüggősége norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Példa (lineáris függetlenség

R2 -ben): Két olyan pont, melyek az origóval egy egyenesbe esnek, lineárisan összefüggők. Ha nem esnek egy egyenesbe vele, akkor lineárisan függetlenek. Három vektor R2 -ben mindig lineárisan összefüggő. 11 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 12 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris

kombináció, Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. A (4,5,6,0), (1,1,3,0), és a (2,3,0,0) vektorok lineárisan összefüggők, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 12 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. A (4,5,6,0), (1,1,3,0), és a (2,3,0,0) vektorok lineárisan összefüggők, mert (4, 5, 6, 0) = 2 · (1, 1, 3, 0) + (2, 3, 0, 0). lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat

és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 12 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. A (4,5,6,0), (1,1,3,0), és a (2,3,0,0) vektorok lineárisan összefüggők, mert (4, 5, 6, 0) = 2 · (1, 1, 3, 0) + (2, 3, 0, 0). Példa: Az x3 + 2x5 ötödfokú polinom nem függ lineárisan másodfokú polinomok semmilyen rendszerétől. • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 12 / 21 Lineáris

összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. A (4,5,6,0), (1,1,3,0), és a (2,3,0,0) vektorok lineárisan összefüggők, mert (4, 5, 6, 0) = 2 · (1, 1, 3, 0) + (2, 3, 0, 0). Példa: Az x3 + 2x5 ötödfokú polinom nem függ lineárisan másodfokú polinomok semmilyen rendszerétől. Az 1 + x, x + x2 , −1 + x2 polinomok lineárisan összefüggők, norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 12 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák

vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. A (4,5,6,0), (1,1,3,0), és a (2,3,0,0) vektorok lineárisan összefüggők, mert (4, 5, 6, 0) = 2 · (1, 1, 3, 0) + (2, 3, 0, 0). Példa: Az x3 + 2x5 ötödfokú polinom nem függ lineárisan másodfokú polinomok semmilyen rendszerétől. Az 1 + x, x + x2 , −1 + x2 polinomok lineárisan összefüggők, de az 1 + x, x + x2 , −1 + x3 polinomok már lineárisan függetlenek. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 12 / 21 Lineáris összefüggőség és függetlenség Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai

sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Példa: A (0,1,0,0) és a (0,0,0,3) vektorok lineárisan függetlenek. A (4,5,6,0), (1,1,3,0), és a (2,3,0,0) vektorok lineárisan összefüggők, mert (4, 5, 6, 0) = 2 · (1, 1, 3, 0) + (2, 3, 0, 0). Példa: Az x3 + 2x5 ötödfokú polinom nem függ lineárisan másodfokú polinomok semmilyen rendszerétől. Az 1 + x, x + x2 , −1 + x2 polinomok lineárisan összefüggők, de az 1 + x, x + x2 , −1 + x3 polinomok már lineárisan függetlenek. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x1 , x2 , ., xN ∈ X vektorok pontosan akkor lineárisan összefüggők, ha létezik olyan nemtriviális lineáris kombinációjuk, mely a zérusvektorral egyenlő, és

pontosan akkor lineárisan függetlenek, ha csak a triviális lineáris kombinációjuk egyenlő a zérusvektorral: λ1 x1 +λ1 x2 +.+λN xN = 0 csak úgy lehetséges, ha λ1 = λ2 = . = λN = 0 12 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Az A ⊂ X részhalmazt az X vektortér egy bázisának nevezzük, ha lineárisan független, és az egész teret generálja, azaz [A] = X . A bázis számosságát az X vektortér dimenziójának nevezzük. A triviális {0} alteret 0-dimenziósnak nevezzük. • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 13 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek

és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az A ⊂ X részhalmazt az X vektortér egy bázisának nevezzük, ha lineárisan független, és az egész teret generálja, azaz [A] = X . A bázis számosságát az X vektortér dimenziójának nevezzük. A triviális {0} alteret 0-dimenziósnak nevezzük. Minden, a triviális {0}-tól különböző vektortérnek létezik bázisa. Egy adott vektortér minden bázisa azonos számosságú, azaz a dimenzió egyértelműen meghatározott. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 13 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k

• A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az A ⊂ X részhalmazt az X vektortér egy bázisának nevezzük, ha lineárisan független, és az egész teret generálja, azaz [A] = X . A bázis számosságát az X vektortér dimenziójának nevezzük. A triviális {0} alteret 0-dimenziósnak nevezzük. Minden, a triviális {0}-tól különböző vektortérnek létezik bázisa. Egy adott vektortér minden bázisa azonos számosságú, azaz a dimenzió egyértelműen meghatározott. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Egy n-dimenziós vektortérben bármely N > n számú vektor lineárisan összefüggő. 13 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák

vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az A ⊂ X részhalmazt az X vektortér egy bázisának nevezzük, ha lineárisan független, és az egész teret generálja, azaz [A] = X . A bázis számosságát az X vektortér dimenziójának nevezzük. A triviális {0} alteret 0-dimenziósnak nevezzük. Minden, a triviális {0}-tól különböző vektortérnek létezik bázisa. Egy adott vektortér minden bázisa azonos számosságú, azaz a dimenzió egyértelműen meghatározott. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Egy n-dimenziós vektortérben bármely N > n számú vektor lineárisan összefüggő. Példa: R egydimenziós, bármely nemnulla szám

mint egyelemű halmaz, bázist alkot. 13 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az A ⊂ X részhalmazt az X vektortér egy bázisának nevezzük, ha lineárisan független, és az egész teret generálja, azaz [A] = X . A bázis számosságát az X vektortér dimenziójának nevezzük. A triviális {0} alteret 0-dimenziósnak nevezzük. Minden, a triviális {0}-tól különböző vektortérnek létezik bázisa. Egy adott vektortér minden bázisa azonos számosságú, azaz a dimenzió egyértelműen meghatározott. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Egy n-dimenziós

vektortérben bármely N > n számú vektor lineárisan összefüggő. Példa: R egydimenziós, bármely nemnulla szám mint egyelemű halmaz, bázist alkot. Példa: C mint valós vektortér, kétdimenziós. Egy bázisa pl: {1, i} Egy másik bázisa: {1 + i, 1 − i}. 13 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Példa: R2 kétdimenziós, egy bázisa pl. {(1, 0), (0, 1)} (standard bázis. Általában, bármely két pont, mely az origóval nem esik egy egyenesbe, bázist alkot a sı́kon. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület A sı́k standard bázisa 14 / 21 Bázis, dimenzió

Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Példa: R2 kétdimenziós, egy bázisa pl. {(1, 0), (0, 1)} (standard bázis. Általában, bármely két pont, mely az origóval nem esik egy egyenesbe, bázist alkot a sı́kon. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület A sı́k standard bázisa Példa: Rn n-dimenziós, egy bázisa pl. a (1, 0, 0, , 0), (0, 1, 0, ., 0), , (0, 0, , 0, 1) vektorrendszer (standard bázis) 14 / 21 Bázis, dimenzió Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Példa: R2 kétdimenziós, egy bázisa pl.

{(1, 0), (0, 1)} (standard bázis. Általában, bármely két pont, mely az origóval nem esik egy egyenesbe, bázist alkot a sı́kon. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület A sı́k standard bázisa Példa: Rn n-dimenziós, egy bázisa pl. a (1, 0, 0, , 0), (0, 1, 0, ., 0), , (0, 0, , 0, 1) vektorrendszer (standard bázis) Példa: A polinomok tere végtelen dimenziós. A legfeljebb k -adfokú polinomok altere (k + 1)-dimenziós, egy bázisát az 1, x, x2 , ., xk alappolinomok alkotják. 14 / 21 Skaláris szorzat és norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Az x := (x1 , x2 , ., xn ) ∈ Rn , y := (y1 , y2 , ,

yn ) ∈ Rn vektorok skaláris szorzata: P hx, yi := nk=1 xk yk = x1 y1 + x2 y2 + . + xn yn lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 15 / 21 Skaláris szorzat és norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az x := (x1 , x2 , ., xn ) ∈ Rn , y := (y1 , y2 , , yn ) ∈ Rn vektorok skaláris szorzata: P hx, yi := nk=1 xk yk = x1 y1 + x2 y2 + . + xn yn Az x ∈ Rn vektor norm q út értéke: q ája vagy abszol ||x|| := p hx, xi = Pn 2 = x k=1 k x21 + x22

+ . + x2n norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 15 / 21 Skaláris szorzat és norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x := (x1 , x2 , ., xn ) ∈ Rn , y := (y1 , y2 , , yn ) ∈ Rn vektorok skaláris szorzata: P hx, yi := nk=1 xk yk = x1 y1 + x2 y2 + . + xn yn Az x ∈ Rn vektor norm q út értéke: q ája vagy abszol ||x|| := p hx, xi = Pn 2 = x k=1 k x21 + x22 + . + x2n Az x, y ∈ Rn vektorok (pontok) távolsága: ||x − y||. Következésképp ||x|| az x vektor távolsága a 0 zérusvektortól. 15 / 21

Skaláris szorzat és norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x := (x1 , x2 , ., xn ) ∈ Rn , y := (y1 , y2 , , yn ) ∈ Rn vektorok skaláris szorzata: P hx, yi := nk=1 xk yk = x1 y1 + x2 y2 + . + xn yn Az x ∈ Rn vektor norm q út értéke: q ája vagy abszol ||x|| := p hx, xi = Pn 2 = x k=1 k x21 + x22 + . + x2n Az x, y ∈ Rn vektorok (pontok) távolsága: ||x − y||. Következésképp ||x|| az x vektor távolsága a 0 zérusvektortól. Ezekkel a fogalmakkal a Cauchy-egyenlőtlenség alakja: |hx, yi| ≤ ||x|| · ||y||. 15 / 21 Skaláris szorzat és

norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Skaláris szorzat és norma a sı́kon x1 = r cos t, x2 = r sin t, y1 = R cos T, y2 = R sin T , ezért hx, yi = Rr cos T cos t + Rr sin T sin t 16 / 21 Skaláris szorzat és norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás

• Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Skaláris szorzat és norma a sı́kon x1 = r cos t, x2 = r sin t, y1 = R cos T, y2 = R sin T , ezért hx, yi = Rr cos T cos t + Rr sin T sin t = Rr cos(T − t) 16 / 21 Skaláris szorzat és norma Rn -ben Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Skaláris szorzat és norma a sı́kon x1 = r cos t, x2 = r sin t, y1 = R cos T, y2 = R sin T , ezért hx, yi = Rr cos T cos t + Rr sin T sin t = Rr cos(T − t) = ||x|| · ||y|| · cos φ (φ: a két vektor által bezárt szög). 16 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai

Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás •

Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0, és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x + y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség) 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi •

hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0, és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x + y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség) ||x + y||2 = hx + y, x + yi 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0,

és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x + y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség) ||x + y||2 = hx + y, x + yi = hx, xi + hx, yi + hy, xi + hy, yi 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0, és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x

+ y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség) ||x + y||2 = hx + y, x + yi = hx, xi + hx, yi + hy, xi + hy, yi = ||x||2 + 2hx, yi + ||y||2 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0, és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x + y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség)

||x + y||2 = hx + y, x + yi = hx, xi + hx, yi + hy, xi + hy, yi = ||x||2 + 2hx, yi + ||y||2 ≤ ||x||2 + 2||x||||y|| + ||y||2 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0, és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x + y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség) ||x + y||2 = hx + y, x

+ yi = hx, xi + hx, yi + hy, xi + hy, yi = ||x||2 + 2hx, yi + ||y||2 ≤ ||x||2 + 2||x||||y|| + ||y||2 ||x − y||2 = ||x||2 − 2hx, yi + ||y||2 17 / 21 A skaláris szorzat és norma tulajdonságai Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Tetszőleges x, y, z ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén: • hx + y, zi = hx, zi + hy, zi • hx, yi = hy, xi • hλx, yi = λ · hx, yi Tetszőleges x, y ∈ Rn vektorok és λ ∈ R esetén:: • ||x|| ≥ 0, és ||x|| = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0 • ||λx|| = |λ| · ||x|| • ||x + y|| ≤ ||x|| + ||y|| (háromszög-egyenlőtlenség) ||x +

y||2 = hx + y, x + yi = hx, xi + hx, yi + hy, xi + hy, yi = ||x||2 + 2hx, yi + ||y||2 ≤ ||x||2 + 2||x||||y|| + ||y||2 ||x − y||2 = ||x||2 − 2hx, yi + ||y||2 = ||x||2 − 2||x|| · ||y|| cos φ + ||y||2 (koszinusztétel). 17 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség

és függetlenség Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y (Pitagorász tétele): Tetszőleges x, y ∈ Rn , x ⊥ y vektorok esetén: ||x + y||2 = ||x||2 + ||y||2 . • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y (Pitagorász tétele): Tetszőleges

x, y ∈ Rn , x ⊥ y vektorok esetén: ||x + y||2 = ||x||2 + ||y||2 . Tetszőleges x1 , x2 , ., xm ∈ Rn , (m ≤ n) páronként ortogonális vektor esetén: || m X j=1 xj ||2 = m X ||xj ||2 j=1 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y (Pitagorász tétele): Tetszőleges x, y ∈ Rn , x ⊥ y vektorok esetén: ||x + y||2 = ||x||2 + ||y||2 . Tetszőleges x1 , x2 , ., xm ∈ Rn , (m ≤ n) páronként ortogonális vektor esetén: || m X xj ||2 = j=1 || Pm j=1 xj ||2

=h Pm j=1 xj , m X ||xj ||2 j=1 Pm k=1 xk i 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y (Pitagorász tétele): Tetszőleges x, y ∈ Rn , x ⊥ y vektorok esetén: ||x + y||2 = ||x||2 + ||y||2 . Tetszőleges x1 , x2 , ., xm ∈ Rn , (m ≤ n) páronként ortogonális vektor esetén: || m X xj ||2 = j=1 || Pm j=1 xj ||2 =h Pm j=1 xj , m X ||xj ||2 j=1 Pm Pm Pm k=1 xk i = j=1 k=1 hxj , xk i 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek •

Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y (Pitagorász tétele): Tetszőleges x, y ∈ Rn , x ⊥ y vektorok esetén: ||x + y||2 = ||x||2 + ||y||2 . Tetszőleges x1 , x2 , ., xm ∈ Rn , (m ≤ n) páronként ortogonális vektor esetén: || m X j=1 xj ||2 = m X ||xj ||2 j=1 Pm Pm Pm Pm Pm 2 || j=1 xj || = h j=1 xj , k=1 xk i = j=1 k=1 hxj , xk i Pm = k=1 hxk , xk i 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris

burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az x, y ∈ Rn , vektorok merőlegesek vagy ortogonálisak, ha hx, yi = 0. Jele: x ⊥ y (Pitagorász tétele): Tetszőleges x, y ∈ Rn , x ⊥ y vektorok esetén: ||x + y||2 = ||x||2 + ||y||2 . Tetszőleges x1 , x2 , ., xm ∈ Rn , (m ≤ n) páronként ortogonális vektor esetén: || m X xj ||2 = j=1 m X ||xj ||2 j=1 Pm Pm Pm Pm Pm 2 || j=1 xj || = h j=1 xj , k=1 xk i = j=1 k=1 hxj , xk i Pm Pm 2 = k=1 hxk , xk i = k=1 ||xk || . 18 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló

vektorrendszer lineárisan független. lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 19 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló vektorrendszer lineárisan független. Ha Pm j=1 λj xj = 0, akkor Pm 2 ||x ||2 = 0, |λ | j j j=1 • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 19 / 21 Ortogonalitás

Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló vektorrendszer lineárisan független. Pm Pm Ha j=1 λj xj = 0, akkor j=1 |λj |2 ||xj ||2 = 0, ezért szükségképp λ1 = . = λm = 0 • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 19 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A

skaláris szorzat és Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló vektorrendszer lineárisan független. Pm Pm Ha j=1 λj xj = 0, akkor j=1 |λj |2 ||xj ||2 = 0, ezért szükségképp λ1 = . = λm = 0 Ha egy x ∈ Rn vektor ortogonális egy e1 , e2 , ., em ∈ Rn generátorrendszer minden elemére, akkor szükségképp x = 0. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 19 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n)

páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló vektorrendszer lineárisan független. Pm Pm Ha j=1 λj xj = 0, akkor j=1 |λj |2 ||xj ||2 = 0, ezért szükségképp λ1 = . = λm = 0 Ha egy x ∈ Rn vektor ortogonális egy e1 , e2 , ., em ∈ Rn generátorrendszer minden elemére, akkor szükségképp x = 0. Pn Legyen x = j=1 λj ej alakú, akkor az egyenlőség mindkét oldalát skalárisan szorozva x-szel: 19 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló

vektorrendszer lineárisan független. Pm Pm Ha j=1 λj xj = 0, akkor j=1 |λj |2 ||xj ||2 = 0, ezért szükségképp λ1 = . = λm = 0 Ha egy x ∈ Rn vektor ortogonális egy e1 , e2 , ., em ∈ Rn generátorrendszer minden elemére, akkor szükségképp x = 0. Pn Legyen x = j=1 λj ej alakú, akkor az egyenlőség mindkét oldalát skalárisan szorozva x-szel: ||x||2 = 0, 19 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló vektorrendszer lineárisan független. Pm Pm

Ha j=1 λj xj = 0, akkor j=1 |λj |2 ||xj ||2 = 0, ezért szükségképp λ1 = . = λm = 0 Ha egy x ∈ Rn vektor ortogonális egy e1 , e2 , ., em ∈ Rn generátorrendszer minden elemére, akkor szükségképp x = 0. Pn Legyen x = j=1 λj ej alakú, akkor az egyenlőség mindkét oldalát skalárisan szorozva x-szel: ||x||2 = 0, ezért x = 0. 19 / 21 Ortogonalitás Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Minden x1 , x2 , ., xm ∈ Rn (m ≤ n) páronként ortogonális nemzérus vektorokból álló vektorrendszer lineárisan független. Pm Pm Ha j=1 λj xj = 0, akkor j=1 |λj |2

||xj ||2 = 0, ezért szükségképp λ1 = . = λm = 0 Ha egy x ∈ Rn vektor ortogonális egy e1 , e2 , ., em ∈ Rn generátorrendszer minden elemére, akkor szükségképp x = 0. Pn Legyen x = j=1 λj ej alakú, akkor az egyenlőség mindkét oldalát skalárisan szorozva x-szel: ||x||2 = 0, ezért x = 0. Egy tetszőleges M ⊂ Rn halmaz összes elemére ortogonális vektorok alteret alkotnak Rn -ben. Ezt az alteret M halmaz ortogonális kiegészı́tő alterének nevezzük. Jele: M ⊥ 19 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, .,

n-re • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 20 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, ., n-re Példa: A standard bázis ortonormált Rn -ben. norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 20 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és

alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, ., n-re Példa: A standard bázis ortonormált Rn -ben. Legyen e1 , e2 , ., en ∈ Rn egy ortonormált bázis, és x ∈ Rn Pn tetszőleges vektor, akkor: x = j=1 hx, ej iej . 20 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris

összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, ., n-re Példa: A standard bázis ortonormált Rn -ben. Legyen e1 , e2 , ., en ∈ Rn egy ortonormált bázis, és x ∈ Rn Pn tetszőleges vektor, akkor: x = j=1 hx, ej iej . y := Pn j=1 hx, ej iej , akkor tetszőleges k = 1, 2, ., n-ra: 20 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió •

Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, ., n-re Példa: A standard bázis ortonormált Rn -ben. Legyen e1 , e2 , ., en ∈ Rn egy ortonormált bázis, és x ∈ Rn Pn tetszőleges vektor, akkor: x = j=1 hx, ej iej . y := nj=1 hx, ej iej , akkor tetszőleges k = 1, 2, ., n-ra: Pn hx − y, ek i = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i P 20 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és

norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, ., n-re Példa: A standard bázis ortonormált Rn -ben. Legyen e1 , e2 , ., en ∈ Rn egy ortonormált bázis, és x ∈ Rn Pn tetszőleges vektor, akkor: x = j=1 hx, ej iej . y := nj=1 hx, ej iej , akkor tetszőleges k = 1, 2, ., n-ra: Pn hx − y, ek i = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i · hek , ek i = 0, P 20 / 21 Ortogonális bázis Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió •

Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Az e1 , e2 , ., en ∈ Rn bázist ortogonális bázisnak nevezzük, ha ek ⊥ ej minden k 6= j esetén. Az ortogonális bázist ortonormáltnak nevezzük, ha még ||ek || = 1 is teljesül minden k = 1, 2, ., n-re Példa: A standard bázis ortonormált Rn -ben. Legyen e1 , e2 , ., en ∈ Rn egy ortonormált bázis, és x ∈ Rn Pn tetszőleges vektor, akkor: x = j=1 hx, ej iej . y := nj=1 hx, ej iej , akkor tetszőleges k = 1, 2, ., n-ra: Pn hx − y, ek i = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i · hek , ek i = 0, ezért x − y = 0. P 20 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és

függetlenség Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 .

Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor

az x⊥ := x − x0 ortogonális X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej .

Akkor az x⊥ := x − x0 ortogonális X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: hx − x0 , ek i = hx − Pm j=1 hx, ej iej , ek i 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor az x⊥ := x − x0 ortogonális

X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: Pm hx − x0 , ek i = hx − j=1 hx, ej iej , ek i Pm = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor az x⊥ := x − x0 ortogonális

X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: Pm hx − x0 , ek i = hx − j=1 hx, ej iej , ek i Pm = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i = 0. 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor az

x⊥ := x − x0 ortogonális X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: Pm hx − x0 , ek i = hx − j=1 hx, ej iej , ek i Pm = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i = 0. ⊥ Egyértelműség: ha x = x0 + x⊥ 0 és x = y0 + y0 két olyan ⊥ ⊥ felbontás, hogy x0 , y0 ∈ X0 és x⊥ 0 , y0 ∈ X0 , akkor 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az

x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor az x⊥ := x − x0 ortogonális X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: Pm hx − x0 , ek i = hx − j=1 hx, ej iej , ek i Pm = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i = 0. ⊥ Egyértelműség: ha x = x0 + x⊥ 0 és x = y0 + y0 két olyan ⊥ ⊥ felbontás, hogy x0 , y0 ∈ X0 és x⊥ 0 , y0 ∈ X0 , akkor ⊥ x0 − y0 = −(x⊥ 0 − y0 ). 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis •

Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor az x⊥ := x − x0 ortogonális X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: Pm hx − x0 , ek i = hx − j=1 hx, ej iej , ek i Pm = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i = 0. ⊥ Egyértelműség: ha x = x0 + x⊥ 0 és x = y0 + y0 két olyan ⊥ ⊥ felbontás, hogy x0 , y0 ∈ X0 és x⊥ 0 , y0 ∈ X0 , akkor ⊥ ⊥ ⊥ x0 − y0 = −(x⊥ 0 − y0 ). Innen x0 − y0 = 0, és x0 − y0 = 0 21 / 21 Ortogonális vetület Vektorterek • Vektorterek és alterek • Példák vektortérre • A geometriai sı́k • A geometriai tér • Lineáris

kombináció, lineáris burok • Lineáris összefüggőség és függetlenség • Bázis, dimenzió • Skaláris szorzat és norma Rn -ben • A skaláris szorzat és norma tulajdonságai • Ortogonalitás • Ortogonális bázis • Ortogonális vetület Legyen X0 ⊂ Rn egy tetszőleges altér. Akkor minden x ∈ Rn vektor egyértelműen előáll x = x0 + x⊥ 0 alakban, ahol x0 ∈ X0 ⊥ és x⊥ 0 ∈ X0 . Ezt az x0 vektort az x vektornak az X0 altérre vett ortogonális vetületének nevezzük. Legyen e1 , e2 , ., em egy ortonormált bázis X0 -ban, és Pm x0 := j=1 hx, ej iej . Akkor az x⊥ := x − x0 ortogonális X0 -ra, mert mindegyik ek bázisvektorra ortogonális: Pm hx − x0 , ek i = hx − j=1 hx, ej iej , ek i Pm = hx, ek i − j=1 hx, ej ihej , ek i = hx, ek i − hx, ek i = 0. ⊥ Egyértelműség: ha x = x0 + x⊥ 0 és x = y0 + y0 két olyan ⊥ ⊥ felbontás, hogy x0 , y0 ∈ X0 és x⊥ 0 , y0 ∈ X0 ,

akkor ⊥ ⊥ ⊥ x0 − y0 = −(x⊥ 0 − y0 ). Innen x0 − y0 = 0, és x0 − y0 = 0 Speciálisan eset (X0 egydimenziós): Tetszőleges x ∈ Rn vektor hx,ei adott e ∈ Rn irányú ortogonális vetülete: ||e||2 e. 21 / 21