Commerce | External trade » Bogyó Judit - A globalizáció hatása a magyar textil- és ruházati iparra

BGF Külkereskedelmi Kar A globalizáció hatása a magyar textil- és ruházati iparra Bogyó Judit Budapest, 2010 2 Tartalomjegyzék 1.Ábra- és táblázatjegyzék5 2.Bevezetés6 3.Globalizáció 7 3.1A globalizáció fogalma 7 3.2Gazdasági globalizáció 8 3.3A globalizáció fő mozgatóerői9 3.4A globalizáció intézményrendszere 9 3.5A globalizációs folyamat hatásai 11 3.6A globalizációs index 12 4.A kis- és középvállalkozások 14 4.1A kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban 14 4.11A kis- és középvállalkozások szerepe 14 4.12A kis- és középvállalkozások meghatározása 14 4.13A vállalati szféra szerkezete Magyarországon 15 4.14A kis- és középvállalkozások beszállítói helyzete 17 4.15A kis- és középvállalkozói szektor jellemzői 17 4.151Nemzetköziesedés és a versenyképesség 21 4.152Versenyképességi rangsorok 22 4.153Vállalkozói környezet és hajlandóság23 4.154Az innováció és a gyorsan növekvő

vállalatok 24 4.2Az Európai Unió és a kis- és középvállalkozások 26 4.21A kis- és középvállalkozások szerepe az Európai Unióban 26 4.22Az Európai Unió kis- és középvállalkozói politikája 28 5.A textil- és ruhaipar 33 5.1A magyar textil- és ruhaipar 33 5.11A magyar textil- és ruhaipar általános bemutatása 33 5.111Termelés 33 5.112Kivitel és behozatal36 5.113Belföldi értékesítés 37 5.114Foglalkoztatás 38 5.115Vállalkozások 40 5.12A magyar textil- és ruhaipar múltja41 5.13A liberalizáció hatása a magyar textil- és ruhaiparra 44 5.2Az Európai Unió textil- és ruházati ipara 47 3 5.21Az Európai Unió textil- és ruhaiparának általános bemutatása 47 5.22Környezetvédelmi kérdések 49 5.23Három forgatókönyv az európai textil- és ruhaipar jövőjére 50 5.3A globalizáció hatásai 51 5.31A magyar és az európai textil- és ruhaiparra ható változások 51 5.32Kína szerepe az importban 52 5.33A klaszterek szerepe 54 5.34A

beszállítói tevékenység és a bérmunka szerepe 55 5.35Az ágazat céljai, prioritásai 57 6.Összegzés 60 7.Melléklet 62 8.Irodalomjegyzék 69 4 1.Ábra- és táblajegyzék 1. ábra: Magyarország globalizációs indexe 1970-2007 13. oldal 2. ábra: Vállalatoknak és alkalmazottaik számának megoszlása, 2007 18. oldal 3. ábra: A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2009 22. oldal 4. ábra Az Európai Unió kisvállalkozói politikája 29. oldal 5. ábra: Európa pamutbeszerzési forrásai 35. oldal 6. ábra: Termelés és értékesítés a textília, textiláru gyártása alágban (%) 36. oldal 7. ábra: A textil-és ruhaiparban foglalkoztatottak száma 2000-2008 39. oldal 1. táblázat: A működő vállalkozások száma és megoszlása ágazat szerint 2003-ban és 2007-ben 19. oldal 2. táblázat: Vállalati csoportok igénybevett adókedvezménye 20. oldal 3. táblázat KKV-k Magyarországon; alapadatok, nem pénzügyi

vállalkozások, 2008 becslés 32. oldal 4. táblázat: A magyar textil-és ruhaipar termelésének éves volumenindexei 33. oldal 5. táblázat: A textil-és ruhaiparban regisztrált vállalkozások száma létszám szerint 40 oldal 6. táblázat: A textilipar fontosabb adatai 1975 és 1995 között 42. oldal 7. táblázat Az EU27 Textil-és ruhaiparának főbb adatai2004-2007 43. oldal 8. táblázat A textil-és textilruházati ipar aránya a magyar iparon belül 47. oldal 5 2.Bevezetés „Ezt a kreatív és innovatív iparágat alapvetően kis-és középvállalkozások működése jellemzi. Ezáltal a közreműködőkre a piaci globalizáció nagy hatással bír”1 Szakmai gyakorlatomat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségnél töltöttem, így jobban megismerhettem a kis-és középvállalkozások helyzetét, sajátosságait, sokszínűségét. Feladataim a textil-és ruházati ágazatra korlátozódtak, aminek köszönhetően hamar

felkeltette érdeklődésemet ez az iparág. Másfelől, tanulmányaim során mindig is foglalkoztatott a globalizáció jelensége. Arra jutottam tehát, hogy kutatásomban a két területet összekapcsolom. Arra voltam kíváncsi, hogyan hatott a globalizáció Magyarország textil-és ruházati iparára, miként alakult át ágazata az elmúlt évtizedek során. Kutatásomban segítségemre volt az ITD Hungary ágazati munkatársa, aki számos, a textilés ruhaipari ágazatot érintő forrást (szaklapokat, általa készített beszámolókat, tanulmányokat) a rendelkezésemre bocsátott. Dolgozatom első részében kitérek a globalizáció jelenségére, jellemzőire a teljesség igénye nélkül, mivel annak ismerete tanulmányaim tárgyát képezte, részletes bemutatására nem törekszem. Ahhoz, hogy teljes képet kapjak Magyarország textil-és ruhaiparáról, szükség volt a kis-és középvállalkozások helyzetének bemutatására is, mivel az ágazatot az ilyen méretű

vállalkozások nagy száma jellemzi. Ehhez főként különböző stratégiai tanulmányokat, statisztikákat, szakintézmények portáljait, valamint szakmai publikációkat használtam. A harmadik fejezetben részletesen kitértem hazánk textil- és ruhaiparára, vállalkozásainak helyzetére, működésére, és teljesítményére. Feltételezésem, hogy a globalizáció a versenyt kiélezte, felgyorsította ebben az ágazatban is, amire a textil-és ruhaipar vállalatainak nagy része nem tudott megfelelően reagálni. Ugyanakkor úgy vélem, azon vállalatok, akik rugalmasak, kreatívak voltak, és gyorsan tudtak alkalmazkodni a változásokhoz, nagyban hozzájárultak az ipar fönnmaradásához és további fejlődéséhez. 1 Keleti Tamás, Tomor János: EU szintű szociális partnerek bizottsági-, és munkabizottsági ülései,Textilforum, XIX.évfolyam, 378szám,20100322,14oldal 6 3.Globalizáció 2 3.1A globalizáció fogalma A globalizáció új-keletű

fogalomként él a köztudatban, azonban már régóta tartó folyamatról van szó; a Föld különböző részeit ugyanis már a múltban összekötötte az áruk, tőke, vállalatok, az emberek és az információ áramlása. Gazdasági dimenzióján kívül társadalmi, környezeti, szociális, politikai, intézményi és kulturális vonatkozásai is vannak. Fogalmát a hatvanas-hetvenes években használta először a Római Klub3 első, „ A növekedés határai” című jelentésében, melyben globális veszélyekkel4, a növekvő egyenlőtlenségekkel foglalkozott.5 Sokarcúságát bizonyítja, hogy fogalmának definiálására rengeteg meghatározás létezik a szakirodalomban és a világhálón. Különbözőképpen határozzák meg az egyes tudósok, szakemberek: György Lajos, ökofilozófus szerint a „globalizáció lényege a világgyarmatosítás”. Mihályi Péter közgazdász szerint a globalizáció ” egyre gyorsabban terjedő gazdasági, életmódbeli és

világnézeti felfogás”. Míg Gyulai Iván, ökológus a globalizáció lényegét a fogyasztói társadalom kultúrájának erőszakos elterjesztésében látja.6 A Magyar Enciklopédia a következő definíciót alkalmazza: „A modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással.”7 Általános értelemben azonban a globalizáció a világ egységessé válásának folyamata. 2 Ebben a fejezetben erőteljesen támaszkodtam Blahó András: Világgazdaságtan című könyvére. A más forrásból vett gondolatokat külön hivatkozással a lábjegyzetben jelöltem. 3 A Római Klub 1968 áprilisában megalakult, (tudósokból, akadémikusokból, politikusokból álló,) az emberiség jövőjének globális (elsősorban

környezetvédelmi) problémáival foglalkozó szervezet, mely ma is működik. 4 Megjegyzés: A 21. század 15 legfőbb globális problémájáról a jövőkutatókból álló amerikai Milleneum Project szervezet honlapján szerezhetünk tudomást: http://www.millennium-projectorg/millennium/challengeshtml 5 http://www.clubofromeorg/eng/about/4/ 6 http://webcache.googleusercontentcom/search?q=cache:W0rq5NkoDocJ:geogr2005eltehu/archiv/tarsfoci/ GLOBALIZ%C3%81CI%C3%93.ppt+gy%C3%B6rgy+lajos:+globaliz%C3%A1ci%C3%B3&cd=1&hl=hu &ct=clnk&gl=hu 7 http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm 7 Folyamatában új elemnek számít felgyorsulásának ténye, valamint jelenségének széleskörű felismerése, tudatosodása. Fokozatosan tör előre, visszafordíthatatlan jelenség 3.2Gazdasági globalizáció „A gazdasági értelemben vett globalizáció voltaképpen nem más, mint a világgazdaság mind több, egyre inkább valamennyi országra kiterjedő és

„szerves rendszerré”8 formálódásának folyamata. Mégpedig egyfelől a gazdasági kapcsolatoknak, pontosabban szólva a gazdasági folyamatoknak és viszonyoknak mind több országra, illetve területre való kiterjedése, másfelől az ezek közötti kölcsönös (bár nem szimmetrikus) függőségeknek, vagyis az (aszimmetrikus) interdependenciáknak az elmélyülése, intenzitásának fokozódása nyomán és következtében.”9 A gazdasági globalizációt többek között olyan jelenségek kísérik, mint a gyors technológiai fejlődés, a bővülő termékválaszték, nagymértékű hatékonyság növekedés és a külföldi befektetések intenzív fellendülése10 A gazdasági globalizáció a világgazdaság horizontális kitágulásának, valamint az interdependenciák vertikális mélyülésének együttese. Előbbi azt jelenti, hogy minél több ország gazdasága kapcsolódik be a világgazdaság működésébe. A vertikális mélyülés a különböző gazdasági

folyamatok fokozódó nemzetköziesedésének következménye. Ilyen transznacionalizálódó folyamatok:  Termelési folyamat  Termelési tényezők  Fogyasztás  Információáramlás  Pénzügyek  Nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás  Nemzetközi tulajdonviszonyok  Államok közötti viszonyok  Globális jövedelemelosztási viszonyok 8 Szerves rendszer: Tartós és kölcsönös függőségben megnyilvánuló kapcsolatok kötik össze az országokat. Blahó András: Világgazdaságtan, In:Szentes Tamás, Globalizációkölcsönös függőségek a világgazdaságban,7.oldal 10 http://www.vallalkozasesinnovaciohu/application/editorial/2/3fuloppdf 9 8 A gazdasági folyamatok transznacionalizálódása ugyanakkor az országok gazdasági függetlenségének részleges elvesztésével jár. Az országok között kialakult vertikális függőségek nem szimmetrikusak, így egyes országok meghatározó szereppel, míg mások

gyengébb gazdasági pozícióval bírnak. 3.3A globalizáció fő mozgatóerői A technológia fejlődése tekinthető a gazdasági globalizálódás egyik kulcsfontosságú hajtóerejének, melynek legfőbb szállítója a tőke. Az új kommunikációs és információs eszközök alkalmazása javíthatja a hazai vállalatok versenyképességét, gyorsabb felzárkózást, valamint rugalmasabb reagáló-képességet tesz lehetővé. A globalizáció másik lényeges motorja a transznacionális társaságok tevékenysége. Az utóbbi évtizedekben tapasztalható globalizációs gyorsulással összefügg: 1. A kommunikációs és információs technológia forradalma 2. A transznacionális társaságok (multik) tevékenysége 3. A korábban elszigetelődő országok világgazdasági nyitása 4. A liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése 5. A nemzetközi pénzpiacok fokozatos összekapcsolódása 3.4A globalizáció intézményrendszere Fontos szerepet játszanak a

globalizáció folyamatában a nemzetközi gazdasági szervezetek, a regionális szervezetek, a transznacionális vállalatok, valamint a nem kormányzati szervezetek.   Nemzetközi gazdasági szervezetek Világkereskedelmi Szervezet (WTO) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az egyetlen globális nemzetközi intézmény, amely a nemzetek közötti kereskedelmi szabályokkal és vitarendezéssel foglalkozik. Középpontjában a világ számos országa által jóváhagyott és aláírt WTO-megállapodások állnak. Célja, hogy segítse az áruk, szolgáltatások előállítóit, az exportőrök és az importőrök üzleti magatartását.11 11 http://www.wtoorg/english/thewto e/whatis e/whatis ehtm 9  Nemzetközi valutaalap (IMF) Az IMF egy 187 tagországot egyesítő nemzetközi pénzügyi intézmény, amely a gazdasági fejlődés és a globalizáció adta lehetőségek kihasználásában nyújt segítséget. Politikai tanácsadással és kölcsönök

nyújtásával támogatja tagországait gazdasági nehézségeik során, valamint a fejlődő országoknak nyújt segítséget makrogazdasági stabilitásuk elérésében és a szegénység leküzdésében.12  Világbank (World Bank) A Világbank fejlődő országoknak nyújt pénzügyi, technikai támogatást, valamint alacsony kamatú és kamatmentes hiteleket a szegénység csökkentése érdekében. Két fő intézményből13 áll, melyek munkáját egyéb szervezetek14 is segítik.15  Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) A szervezet célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a jobb életkörülmények, emberi jogok, valamint a társadalmi fejlődés elősegítése16   Regionális integrációk szervezetei Európai Unió Az Európai Uniónak17 kulcsfontosságú szerepe van korunk kihívásaira, így a globalizációra adható válaszok megalkotásában, melyhez a Lisszaboni Szerződés „korszerű intézményrendszert és optimalizált

munkamódszereket” biztosít. „Rohamosan változó világunkban az európai polgárok az Uniótól várják, hogy választ keressen a globalizáció, az éghajlatváltozás, a demográfiai helyzet, a biztonság és az energiaügy terén jelentkező kérdésekre.”18  Transznacionális vállalatok19 A globalizáció fő hajtóereje a nemezetek feletti vállalatok működése. Globális üzletpolitikájuk segítségével képesek termelési, szolgáltatási tevékenységük bármelyik 12 http://www.imforg/external/about/whatwedohtm 20101012 A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankból (IBRD) valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulásból (IDA); 14 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA), Nemzetközi Befektetések Vitarendezési Központja (ICSID) 15 http://web.worldbankorg/WBSITE/EXTERNAL/EXTABOUTUS/0,,pagePK:50004410~piPK:36602~theS itePK:29708,00.html 16 http://www.unorg/en/aboutun/indexshtml 17

http://europa.eu/index huhtm 18 http://europa.eu/lisbon treaty/index huhtm 19 Nemzetközi üzleti tevékenységet folytató, egyszerre több országban működő és érdekeltséggel bíró vállalatok 13 10 egységét és fázisát abba az országba kihelyezni, ahol a helyi adottságok, előnyük kihasználása a vállalat hozamát a legjobban növeli.  Nem kormányzati (non-governmental) szervezetek Olyan nemzeti kormányzattól függetlenül működő, önkéntesen alakult non-profit szervezetek, melyek célja a köz szolgálata. Az állampolgárok különféle csoportjainak véleményét, ügyét20 képviselik, lehetővé teszik olyan érdekek reprezentálását, amelyek nem jutnának el az Unió intézményeihez. Nagy szerepet játszanak az egyes nemzeti szervezetek véleményének egyeztetésében. 21 3.5A globalizációs folyamat hatásai A globalizáció megítélése kettős. A globalizáció folyamatát pozitívan, vagy negatívan megítélő csoportok a

következőképpen érvelnek. A „neoliberális álláspont” szerint a globalizálódás szorosabb kapcsolatot alakít ki a különböző népek, nemzetek, kultúrák között. A világon mindenhol ugyanazokat a normákat használja, mely elősegíti a hatékony piacgazdaság, a politikai demokrácia, az emberi jogok egyetemessé válását. Az „antiglobalista” álláspont szerint a globalizálódás megsemmisíti a nemzeti függetlenséget, szuverenitást, a nemzeti kultúrát, és a nyelvet, valamint akadályozza a nemzeti fejlődést. Növeli a társadalmon belüli és a nemzetek közötti egyenlőtlenségeket, és globális problémákat hoz felszínre (ökológiai, demográfiai stb.) A globalizáció-ellenes csoportok22 a globalizáció irányításában kulcsfontosságú szerepet játszó szervezeteket (Világkereskedelmi Szervezet, a Világbank, és a Nemzetközi Valutaalap) demokráciaellenességgel és elszámoltathatatlansággal vádolják. Úgy gondolják, hogy a

jelenlegi gazdasági globalizáció csak a gazdag országoknak kedvez, míg a már eleve szegényebb, fejlődő országok még inkább a „sor végére kerülnek”.23 20 Például környezetvédelem, kereskedelem, vagy állatvédelem http://www.nonprofithu/eu/erdekkepviselet/egy/10html 22 Egyesek a környezetvédelem fontosságára hívják fel figyelmet, mint a World Wide Fund for Nature , vagy a Greenpeace . Mások a nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenységét figyelik, mint a Bankwatch Network vagy a Bretton Woods Project. Vannak, akik az emberi jogok védelméért állnak ki, közülük a két legnevesebb az Amnesty International és a Human Rights Watch. A magyar globalizációellenes szervezkedések főleg különböző zöldcsoportokból állnak , ilyen például a Zöld Pók Hálózat is. 23 http://index.hu/kulfold/globglob/ 21 11 „A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek

kimaradtak a globalizáció folyamatából.24 Közben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a nemzetközi munkamegosztásból. Minthogy közöttük van a világ két legnépesebb országa, Kína és India, a globalizáció ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvonalhoz segítette a világ szegényeinek többségét.”25 Véleményem szerint mindkét szemléletmód tartalmaz vitathatatlan igazságokat, azonban nem érdemes szélsőségesen sem egyik, sem másik álláspont mellett kiállni. A globalizáció egyik oldalon új, kedvező lehetőségeket kínál, másik oldalon veszélyeket, kihívást is jelent; az egyes országok döntéseitől is függ, miként élnek vele. Azonban a globalizáció folyamatában való részvétel nem választás kérdése, mivel visszafordíthatatlan jelenségről van szó. 3.6A globalizációs index A globalizációs index a világgazdaságba való integrálódás fokát jelzi, melyet évente

készít el az A.T Kearney (a Foreign Policy Magazine-nal együtt), 20826 ország adatait értékelve Az index a globalizáció gazdasági, politikai és társadalmi dimenzióit méri és megmutatja, hogy egy adott ország mennyire globalizálódott. A globalizációt úgy definiálja, mint egy olyan folyamat, amely elmossa a nemzeti határokat, integrálja a nemzeti piacokat, kultúrákat, technológiákat, kormányzást és kölcsönös függést alakít ki. A KOF index három fő dimenziója, melyek további almutatókra bonthatók:  Gazdasági globalizáció (pl. külkereskedelem, külföldi közvetlen befektetések, portfólióbefektetések)  Politikai globalizáció (pl. a kormány politikai irányvonala, döntései,nemzetközi politikai aktivitás,nemzetközi szervezetekben való tagság)  Társadalmi globalizáció (pl. nemzetközi turizmus, személyes kapcsolatok, internet, információ áramlás) Minél előrébb van egy ország a rangsorban, annál inkább

globalizálódott. 24 Ezt az ún. globalizációs index is alátámasztja, lásd később http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm 26 2009-ben 208 ország szerepelt a ranglistán 25 12 Magyarország a listán27 2009-ben a 10. helyet foglalta el (globalizációs indexe 87), amely magasnak számít az előző évekhez képest is. 2008-ben a 13 helyen állt, míg 2007-ben közepesen globalizálódott országként a 17. helyet foglalta el28 1. ábra Magyarország globalizációs indexe 1970-2007 Forrás: http://globalization.kofethzch/query/showData A listában szereplő országok globalizációs indexeit vizsgálva azt láthatjuk, hogy a fejlett országok jóval erősebben globalizálódnak29, mint a rangsorban hátrébb lévő, kevésbé fejlett országok. Megfigyelhető az is, hogy a kisebb, nyitott gazdaságú országok (mint Magyarország) a rangsorban előrébb helyezkednek el, tehát magasabb globalizációs indexük. Arra következtethetünk, hogy a

globalizálódás mértéke az adott ország nyitottságától is függ. 4.A kis- és középvállalkozások 27 http://globalization.kofethzch/static/pdf/rankings 2009pdf http://globalization.kofethzch/ 29 Például: Svájc a 4. helyen, Uganda a 135 helyen áll 28 13 4.1A kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban 4.11A kis- és középvállalkozások szerepe Témám szempontjából fontos a kis-és középvállalkozásokra bővebben kitérni, a szektor helyzetét, perspektíváit feltárni, ugyanis a textil-és ruhaipart a „kis-és közepes vállalatok iparágának” tekinthetjük Magyarországon30, akárcsak az Európai Unióban.31 A kis-és középvállalkozások (továbbiakban kkv-k) szerepe a magyar gazdaságban alapvető fontosságú. A szféra a gazdasági növekedés legfontosabb motorja, mivel a kkv-knak köszönhetjük a hazai GDP felét és az export egyharmadát. Társadalmunkban betöltött szerepük kulcsfontosságú, hiszen munkalehetőséget

teremtenek, a versenyszférában foglalkoztatottak 70%-ának adnak munkát.32 Hazánkban a piaci szereplők 99%-át a KKVk teszik ki33 Emellett fontos hangsúlyozni az innovációban, a versenyképesség növelésében betöltött szerepüket is.34 Napjaink globalizálódó világában, a fokozott versenynek való kitettség mellett a kis-és közepes vállalkozások jelentősége felértékelődött, így mind a gazdaságpolitika35, mind a nemzetközi szervezetek célkitűzése a szféra támogatása.36 A gazdasági növekedés mértéke többek között ezen vállalkozó kör teljesítményével is összefügg.37 4.12A kis- és középvállalkozások meghatározása Az 1999. évi XCV törvény négy szempont alapján definiálta a kis-és középvállalkozásokat, egyúttal összefoglalta a fejlesztésüket elősegítő állami támogatások finanszírozását. A szempontok között szerepelt a vállalkozások alkalmazottainak száma, tulajdonosi önállósága, valamint

árbevételének és mérlegfőösszegének nagysága. Ágazati észrevételek, javaslatok az Új Széchenyi terv vitairathoz:Textil-és Textilruházati Ipar,2010 szeptember 15., TMTE 31 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/eu27/index enhtm 32 A mikro-, kis és közepes vállalat növekedésének feltételei,GKI Gazdaságkutató Zrt.,Budapest, 2009 33 Dr. Szabó Antal: Kis-,és közép vállalkozások helyzete Magyarországon, Budapesti Corvinus Egyetem,Kisvállalkozás-fejlesztési Központ, 2010 34 Román Zoltán: A vállalkozás mérése és magyarországi helyzete, Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 6 szám 35 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája, 2007– 2013 36 Az Európai Közösségek Bizottsága, Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”(Brüsszel,2008) 37 Dr. Szabó Antal: Kis-,és közép vállalkozások helyzete Magyarországon, Budapesti Corvinus

Egyetem,Kisvállalkozás-fejlesztési Központ, 2010 30 14 2004-ben, hazánk Európai Uniós csatlakozását követően az Országgyűlés új törvényt 38 fogadott el, amely módosította a mikro, kis-és középvállalkozások definícióját. Egyúttal új vállalkozási fogalmakat is bevezetett: az önálló vállalkozást, a partnervállalkozást és a kapcsolódó vállalkozást.39 A törvény 2005. január 1-től kezdődően a következőképpen határozza meg a kis- és közepes vállalkozásokat: „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege

legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.”40 4.13A vállalati szféra szerkezete Magyarországon A hetvenes és nyolcvanas években a hazai gazdaság szerkezetét elemző közgazdászok felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság vállalati szerkezete fordítottja a fejlett nyugat-európai országokénak. A fejlett ipari országok gazdaságában viszonylag kisszámú, ugyanakkor erős nagyvállalat,

és nagyszámú, hasonlóképpen erős középvállalkozás működött. Ezzel szemben a keleteurópai szocialista országokban, s így Magyarországon is a nagyvállalatok váltak 38 2004. évi XXXIV tv Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2008 40 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, A kis- és középvállalkozások helyzete 2008, éves jelentés 39 15 meghatározóvá gazdaságunkban; a középvállalkozások mind számukat, mind gazdasági erejüket tekintve elmaradtak a nagyvállalati körtől. A kilencvenes években a magyar gazdaságpolitika fő céljai közé tartozott a külföldi adósságok visszafizetése, így mindent megtett azért, hogy minél nagyobb mértékben vonzzon be külföldi működőtőke beruházásokat. Ennek érdekében igyekezett a hazai nagyvállalatokat külföldi befektetőknek eladni, továbbá adókedvezményekkel, közvetlen támogatásokkal ösztönözte

új külföldi beruházások megtelepedését, ahelyett hogy hazai befektetők számára privatizálta volna a nagyvállalatokat. Külföldi adósságállományunk csökkent ugyan, de az intézkedések a hazai nagyvállalati szektor multinacionális cégek kezébe kerülését eredményezte. A kilencvenes évtized közepére kialakult vállalati struktúrában továbbra is a nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában, míg a középvállalkozások gyengék voltak, súlyuk csökkent. Ugyanakkor, a mikro-és kisvállalkozások száma ugrásszerűen megnőtt, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepük is. A kisvállalkozások között viszont nagy számban fordultak elő olyan kényszervállalkozások, amelyek elveszített munkahelyük után menekültek a vállalkozói létbe.41 A kisvállalkozások magas aránya vallott kudarcot; ennek egyik oka a piaci alkalmazkodás képességének és a vállalkozói tapasztalat hiánya volt, ezt a készséget azonban a

nyolcvanas évek hiánygazdaságában nem sajátíthatták el. A másik akadályozó tényező a magyar gazdaság intézményrendszerének átalakulása volt, amely magas terhekkel és gyakori szabályozóváltozásokkal nehezítette meg a kisvállalkozások fejlődését. 1995 végén a magyar gazdaságban félmilliót meghaladó mikrovállalkozás, 24 ezer kisvállalkozás, és kb. 4800 középvállalkozás működött42 A kilencvenes évek közepétől fokozatosan megindult a dereguláció a vállalkozások jogszabályi környezetének terén, a korlátozások már kevésbé voltak jellemzőek.43 41 Árva László: Globalizáció és gazdasági növekedés: Kérdőjelek és felkiáltójelek. in: Növekedés és globalizáció (Szerk: Matolcsy György), Kairosz kiadó, Budapest, 1999. p44-52 42 http://www.ngmgovhu/data/cms1913441/kkv96pdf 43 A kis- és középvállalkozások helyzete, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kisvállalkozásfejlesztési Intézet,1996, éves

jelentés 16 4.14A kis- és középvállalkozások beszállítói helyzete Hazánk kis-és középvállalkozásainak beszállítói helyzete is lényegesen eltér a fejlett nyugat-európai vállalati struktúra jellemzőitől. A magyar kkv-k alig kapcsolódnak a hazánkban tevékenykedő nagy multinacionális cégekhez beszállítóként, illetve partnerként.44 Ennek egyik oka, hogy a hazai középvállalkozásoknak nincs elegendő forrásuk ahhoz, hogy önerőből felnőjenek a multik beszállítóivá, sokszor a hiányzó korszerű technológia, valamint szaktudás miatt is.45 A nemzetközi vállalatok így világméretű beszerzési kapcsolataik révén előnyben részesítik egyéb, olcsóbb, vagy fejlettebb külföldi beszálítóikat. Hozzá kell tenni, hogy a középvállalkozások jelentős része egyáltalán nem kíván a multiknak alárendelt beszállítóvá válni, inkább saját néven szeretne a piac még üres, multinacionális vállalatok által még le nem

fedett réseiben megjelenni.46 A Gki Gazdaságkutató Zrt. 2009-es tanulmánya47 szerint a 2008-as gazdasági világválság hatására a magyar gazdaságban is elkerülhetetlen, egyúttal szükségszerű (más nyugati országokhoz hasonlóan) az a szerep-váltás, miszerint a gazdaság jövőbeli motorja a nagy nemzetközi multik helyett a gyorsan növekvő kis-és középvállalkozói szféra lesz. A tanulmány Magyarország gazdasági kilátásainak javulását az utóbbi vállalkozói kör teljesítményének növekedéséhez köti. 4.15A kis- és középvállalkozói szektor jellemzői 48 Az utóbbi években sem változtak jelentősen a kkv-k alapvető szerkezeti jellemzői, napjainkban is nagyszámú kisméretű vállalkozás működik, átlagosan öt főt alkalmaznak. Magas munkaerő-valamint alacsony tőkeintenzitás jellemzi a kkv szférát.49 2006-hoz képest nőtt a nyilvántartott vállalkozások száma, 2008-ban több mint másfél millió vállalkozást regisztráltak,

azonban ezeknek nagy része (kevesebb mint fele) nem 44 Árva László:Növekedés és globalizáció˙(válogatott tanulmányok), Kairosz kiadó, p.44-52 Neumanné Virág Ildikó: A magyar kis-és középvállalatok exporttevékenysége, 2008, Budapest 46 Árva László: Globalizáció és gazdasági növekedés: Kérdőjelek és felkiáltójelek. in: Növekedés és globalizáció (Szerk: Matolcsy György), Kairosz kiadó, Budapest, 1999. p44-52 47 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei, 2009 48 Ebben az alfejezetben erőteljesen támaszkodtam a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által, 2009-ben kiadott „A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei,és a 2008-ban kiadott „ A kis- és középvállalkozások helyzete” című tanulmányokra, ahol külön nem tettem lábjegyzetet, ott ezen forrásokból dolgoztam 49 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A

kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája, 2007– 2013 45 17 működő vállalkozás50. A növekedés a 2008-as áfatörvény változásának tudható be, mely előírta az őstermelők számára is az adószám kiváltását, növelve ezzel az egyéni vállalkozások számát. A vállalkozások kétharmad része egyéni, harmadrésze társas vállalkozásként működik. A vállalatok méret szerinti és alkalmazottaik számának eloszlását a x.számú táblázat mutatja. Láthatjuk, hogy a mikro-, kis-, közepes és a nagyvállalatok száma és aránya egyenlőtlen; a mikrovállalatok vannak túlsúlyban a kis és közepes vállalatokhoz képest. 2. ábra Vállalatoknak és alkalmazottaik számának megoszlása, 2007 Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A Mikro-, Kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei, 2009, 20. oldal A vállalkozások mintegy háromnegyede az ingatlanforgalmazás-és bérbeadás, a

számítástechnikai és a gazdasági szolgáltatási ágazatokban tevékenykedik, valamint a kereskedelemben, a feldolgozó- és építőiparban működő vállalkozások száma sem elhanyagolható. Kevésbé jelentős szerepet kap a mezőgazdaság, és a vendéglátás Az 1. számú táblázatban megfigyelhető a vállalkozások ágazati szerkezetének változása Az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi vállalkozások száma csökkenést, a szolgáltatásoké növekedést mutat. 50 A működő vállalkozások definícióját a KSH 2005-ben megváltoztatta;meghatározása szerint a vállalkozás akkor tekinthető működőnek, ha rendelkezett adott évben árbevétellel, vagy volt foglalkoztatottja 18 1. táblázat A működő vállalkozások száma és megoszlása ágazat szerint 2003-ban és 2007-ben Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A Kis –és középvállalkozások helyzete, 2008, 117.oldal A vállalkozások legnagyobb része

Közép-Magyarországon volt bejegyezve, amely a főváros vezető szerepével magyarázható. 2007-ben hazánkban az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 123 volt, ez a mutató a Közép-Magyarországi régióban még magasabb volt (171), míg a Nyugat-Dunántúlon 119, Észak-Alföldön és ÉszakMagyarországon 90 illetve 83 vállalkozást regisztráltak ezer lakosonként.51 Ahogy azt már említettem, a kis-és közepes vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe nagyon fontos, egyedül ebben a szférában nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt tíz évben, míg a nagyvállalatoknál ellentétes tendencia figyelhető meg. A kkv-k ma a munkahelyek több mint kétharmadát biztosítják; 2003 és 2007 között kb. három millió embert foglalkoztattak. A vizsgált időszakban a mikro-és kisvállalkozások által foglalkoztatottak száma kismértékben nőtt, a közepeseké változatlan maradt. A bruttó hozzáadott érték több mint felét a kis-és

középvállalkozások állítják elő. 2007-ben a mikro-és kisvállalkozások a GDP több mint harmadát(azaz 37 százalékát) állították elő,a középvállalkozások kevesebb mint 20%-át, míg a nagyvállalatok 44%-át. Egyes ágazatokban (ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, építőipar) a kkv-k teljesítménye meghaladja az 50%-ot. Számottevő a súlyuk még az oktatás, az egészségügyi és a szociális 51 A vállalkozások regionális különbségei Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal, 2008, Győr 19 ellátás terén. A távközlésben, a vegyiparban, az energetikában, valamint a dohányfeldolgozásban teljesítményük alacsonyabb. A kkv-k külpiaci értékesítésben játszott szerepénél is azt kell megállapítanunk, hogy a nagyvállalatok nagyobb részesedéssel bírnak, ennek oka, hogy a vállalkozások exportja, valamint exportintenzitása létszámnagyságukkal nő. Az exportintenzitás mértéke függ attól is, hogy a

vállalkozás külföldi tulajdonos részvételével működik-e, ez esetben általában nagyobb az export mértéke. 52 A mikrovállalkozások jellemzően a lakosság, a kis-és középvállalkozások főként más belföldi vállalkozások részére értékesítik termékeiket. A Közép-magyarországi és Nyugat-dunántúli régióban legnagyobb a vállalkozások exportintenzitása.53 2007-ben a mikro- és kisvállalkozások részesedése az exportban 22%, a közepeseké 15%, a nagyvállalatoké 63% körül volt. Ugyanebben az évben az összes nettó árbevétel 38%-át a nagyvállalatok, 18%-át a közepes vállalatok, valamint 45%-át a mikro-és kisvállalkozások realizálták. Fontos említést tenni még az adóterhelés mértékéről is, amely a kisvállalkozásokat negatívan diszkriminálja. A kis cégek nem kaptak olyan mértékű adókedvezményeket, mint a nagyobbak. A vállalkozások adóterhelése a kisméretű vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva csökken,

tehát a vállalkozások méretével fordítottan arányos. 2. táblázat Vállalati csoportok igénybevett adókedvezménye 2005-ben és 2007-ben Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A Mikro-, Kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei, 2009, 40. oldal 52 Incze Emma: A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői című tanulmány , Versenyképesség Kutatás Műhelytanulmány-sorozat, 18. sz kötete, 2005 november 53 A kis- és középvállalkozások szerepe az exportban, GKM Vállalkozásfinanszírozási Főosztály, 2008 20 4.151Nemzetköziesedés és a versenyképesség A globalizáció a kis-és középvállalkozások számára vállalkozói környezetük, nemzetközi gazdasági kilátásaik átformálását eredményezte. Hazánk gazdasági-társadalmi átalakulásával, a kereskedelmi, földrajzi korlátok megszűnésével új lehetőségek, új piacok váltak elérhetővé. A nyitás új versenytársak megjelenésével

járt, tehát a nemzetközi megmérettetés, a verseny már a helyi piacon éreztette hatását. Ez az erős hazai versenyhelyzet arra motiválja a vállalatokat, hogy külföldi lehetőségek után nézzenek. A kis-és középvállalkozások proaktív magatartással (főként találékonysággal és rugalmassággal) előnyt kovácsolhatnak maguknak a globalizációból. A külpiaci terjeszkedés, a vállalatok „nemzetköziesedése54” elengedhetetlenné vált számukra, amely válasz lehet a globalizáció kihívásaira. A kis országok általában nagyobb mértékben nemzetköziesednek, mint a nagyobbak55, ez Magyarország esetében is így volt. A vállalatok nemzetközivé válásának fő mérőszáma a külkereskedelemben való részesedés mértéke, tehát az export és az import szerepe. Az internacionalizálódás egyéb formái közé tartozik a technológia transzfer, a közvetlen külföldi befektetések, valamint a nemzetközi értékláncokban való részvétel. A

magyar kkv-k mintegy 70%-a egyáltalán nem rendelkezik külföldi kapcsolattal; kiviteli, behozatali részesedésük alacsony hányada külkereskedelembe való bekapcsolódásuk lassú folyamatáról tesz bizonyságot. Ezzel szemben a nagyvállalatok exporttevékenysége kiemelkedő, kivitelben való részesedésük 60-70% körül mozog. Magyarországon a kis-és középvállalati szektor hatékonysága (nemzetközi összehasonlításban) nagyon kedvezőtlen a nagyvállalatokhoz képest. Ezt mutatja a következő ábra: 54 „Nemzetközinek tekintünk egy vállalatot, ha árbevételének legalább 20-25%-a exportból származik, vagy külföldi tulajdonosának / tulajdonosainak tulajdoni aránya legalább 10%, vagy a cég külföldi vállalatot tulajdonol.” (Luostarinen 1994)/ A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei, Nfgm,2009 55 Antalóczy Katalin-Éltető Andrea :Magyar vállalatok nemzetköziesedése – indítékok, hatások és problémák,

Közgazdasági Szemle, XLIX. évf, 2002 február (158–172 o) 21 3. ábra A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2009 (1= nemzetközi mércével mérve nem hatékony; 10=hatékony) Forrás: Versenyképességi évkönyv 2009, GKI Gazdaságkutató Zrt., 50 oldal Ahhoz, hogy a kis-és középvállalkozások az exporthoz és a gazdasági növekedéshez nagyobb mértékben járuljanak hozzá, versenyképességük, termelékenységük növelése elengedhetetlen, azonban mozgásterüket az üzleti környezet is befolyásolja. A kutatásfejlesztésben, innovációban betöltött szerepük is jelentős, ezen területek ugyancsak versenyképességet növelő tényezők.56 4.152Versenyképességi rangsorok Az országok gazdaságának versenyképességi minősítéséről számos nemzetközi jelentés készült, köztük a világ 58 országát rangsorba állító IMD World Competitiveness Yearbook57 több mint 300 követelmény alapján rangsorolja az

államokat.58 Magyarország a 2010-es rangsorban59 a középmezőny hátsó felében, a 42. helyen állt, némileg javítva 2009-es (45.hely) pozícióján 2007-hez képest azonban nagymértékben romlott 56 Román Zoltán:A vállalkozás a magyar gazdaságban – Nemzetközi tükörben, 2005 http://www.imdorg/research/publications/wcy/upload/PressReleasepdf 58 Ezek a következők:gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság, és infrastruktúra. 59 The World Competitiveness Scoreboard 2010 57 22 Magyarország összevont versenyképességi mutatója. Az első helyen Szingapúr szerepel, melyet Hong-Kong követ. Az Egyesült Államok a harmadik helyet kapta A Világgazdasági Fórum (WEF) keretében megjelenő Global Competitiveness Report több mint száz országban folyó felmérés segítségével elemzi az országok versenyképességét, két különböző index alkalmazásával.60 Három fő terület (az alapvető makrogazdasági feltételek,

a hatékonyságnövelő tényezők, valamint az innovációs és üzleti tényezők) foglalja magában a 12 pillérbe sorolt mutatókat. 2010-11-es versenyképességi jelentése61 hazánk versenyképességének javulását mutatja az előző évekhez képest. Míg 2008-ban a 62., tavaly az 58 helyen szerepelt, a 2011-es évre az 52helyre lépett elő A rangsorban a legversenyképesebb gazdaságnak Svájc bizonyult. 4.153Vállalkozói környezet és hajlandóság A vállalkozási hajlandósággal és aktivitással foglalkozó Globális Vállalkozói Index (GEM)62 a vállalkozás gazdasági növekedésben játszott szerepére koncentrál. A 2008-as jelentésben vizsgált 43 országot három csoportra bontva közlik aszerint, hogy gazdasági növekedésük hajtóerejének a termelési tényező erőforrások bővülését, ezek hatékonyabb felhasználását vagy az innovációkat tekintik-e. Hazánk a tényezővezérelt országokat megelőzi, a hatékonyságvezérelt országok között

jobb, az innováció vezérelt országok között gyengébb pozícióval bír. Magyarország vállalkozói gondolkodásról közölt adatai viszont erősen negatív képet mutatnak.63 A Világbank Doing Business64 adatbázisa a vállalat szabályozási környezetét fogja át és a vállalati működés 10 területét (üzleti környezet minősége, cégalapítás, építési engedélyezési eljárások, tulajdonbejegyzés, hitelhez jutás,befektetők védelme,adózás,külkereskedelem,szerződések érvényesítése,a vállalat bezárása)értékeli. A vizsgált 183 ország közül 2011-ben Magyarország a 46.helyre került, ami egy helyezéssel jobb az előző évhez képest, de visszalépés a 2008-as 41.helyezés tekintetében Kedvező a Magyarországon tevékenykedő cégek helyzete a cégalapítás, a hitelhez jutás, valamint a szerződésben foglaltak érvényesítése terén. Komoly akadályt, így versenyhátrányt jelent a 60 Növekedési Versenyképességi Index (GCI)

illetve az Üzleti Versenyképességi Index(BCI) The Global Competitiveness Report 2010-2011, World Economic Forum, Geneva, Switzerland 2010 http://www3.weforumorg/docs/WEF GlobalCompetitivenessReport 2010-11pdf 62 http://www.gemconsortiumorg/ 63 Román Zoltán: A vállalkozás mérése és magyarországi helyzete, Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 6 szám 64 http://www.doingbusinessorg/reports/doing-business/doing-business-2011 61 23 magas adóterhelés, a befektetők védelmének alacsony foka, valamint az építési engedélyezési eljárások. A vállalkozás mérésével az OECD és az Európai Bizottság (Eurostat) közösen foglalkozik, az Entrepreneurship Indicators Programme (EIP) keretében. Nemzetközileg össszehasonlítható vállalkozói adatokat kíván elérhetővé tenni a döntéshozók felé a gazdaság céljainak megvalósításához, ehhez három mutató megfigyelését (a vállalkozást meghatározó körülményekről, a vállalkozási

teljesítményekről,a vállalkozás hatásairól) végzi 30 ország esetében.65 Mint már a fejezet elején említettem, a proaktív magatartásnak meghatározó szerepe van a kkv-k nemzetköziesedésében. A vezetők részéről elengedhetetlen a stratégiai gondolkodás, az elkötelezettség és a tanulási készség. Mindazonáltal, a megfelelő nyelvismeret és annak oktatása nélkül ezek a tulajdonságok nem elegendőek. Az IMD Versenyképességi Évkönyve a nyelvismerettel rendelkező magyar munkavállalók igen alacsony hányadáról tesz tanúbizonyságot nemzetközi összehasonlításban, de ugyanez vonatkozik stratégiai gondolkodásukra is.66 4.154Az innováció és a gyorsan növekvő vállalatok „Nemzetközileg elfogadott álláspont, hogy a gazdasági teljesítmények emelkedése és a tudományos kutatás eredményeinek hasznosulása között szoros kapcsolat van.”67 Az állítás a magyar kis- és középvállalatok innovációs helyzetét tekintve azonban

részlegesen érvényesül. Egyrészt hazánkra az úgynevezett „kettős lemaradás” jellemző, vagyis a magyar kutató intézmények és kutatások versenyképesek, azonban a tudományos eredmények nem hasznosulnak az iparban, a kutatások és a gazdaság közötti kapcsolat gyenge. A nemzeti K+F kiadások mértéke alacsony (1 % alatt van), a technológiák nem elég korszerűek, a szabadalmak száma csökken. Gazdaságunkban a vállalkozások alig 5 százaléka sorolható az innovációs tevékenységet végzők kategóriájába, a vállalati K+F több mint kétharmadát a nagyvállalatok teszik ki, míg a kis-és középvállalkozások alacsony hányada nevezhető innovatívnak. Ennek számos 65 http://www.oecdorg/dataoecd/43/50/44068449pdf IMD: World Competitiveness Yearbook 2008. 67 Pitti Zoltán: „A hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzői a 2000-2007. évi innovációs gyakorlat és K+F teljesítmények tükrében”

(Kutatási összefoglaló) , 2008 66 24 oka van, többek között a szakemberek hiánya (oktatás elégtelensége), az információhoz való hozzáférés nehézsége, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hazai érvényesítési nehézségei ,a finanszírozási problémák, valamint a hazai gazdasági környezet. Az innováció egyre inkább kulcsszerepet kap hazánk fejlődése szempontjából, hiszen eddigi komparatív előnyeink háttérbe kerültek, külföldi működőtőke-befektetéseink csökkennek, a munkaerő egyre drágább, csökken a szakképzettek száma.”Nemzetközi versenyképességünk egyre kevésbé támaszkodhat a bérköltség előnyére, s egyre több függ az innovációs folyamatok és K+F ráfordítások eredményétől.”68 „A kkv szektor általános növekedési problémáinak említése mellett talán még fontosabb, hogy igen kevés a dinamikus, gyorsan növekvő kisvállalat. Ezeknek az úgynevezett „gazelláknak” a megkülönböztetett

figyelemmel kísérése azért is lényeges, mert a külföldi tapasztalatok alapján a vállalatoknak ez a mintegy 1-3%-a teremti az új munkahelyek 7080%-át, és jelentős hatásuk van a nemzetgazdasági növekedésre és az innovációra is. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a gazellák nagyobb számban akkor jönnek létre, ha nagyobb a merítési bázis, azaz számos kkv van és élénk az új vállalkozások alapítása is.”69 Magyarországon a gyorsan növekvő kis cégek (gazellák) igen változatosak, nagy részük egy-egy ismeretlen piaci rés betöltésére specializálódott; főleg a korszerű, high-tech, tudásigényes és hasonló területeken fordulnak elő (pl. biotechnológia, IT) A hazai gazellák a vállalatoknak kb.15-át teszik ki, legtöbbjük a mikrovállalatok csoportjába tartozik, jellemzően hálózatokba szerveződve. Nagy figyelem irányul a gazellák növekedésének meghatározó okainak feltárására. Növekedésükben fontos szerepet kapnak

az emberi tényezők, úgy mint a vezetők személyisége, kapcsolatteremtési képessége, az üzleti érzék és az ambíció. Teljesítményükre azonban külső környezetük, és a gazdaság alakulása is hatással van. Árbevételük nagyobb részét használják fel innovációra mint általában a többi vállalat, és vezetőik korszerűsítési hajlandósága is magasabb. Piaci lehetőségeiket pozitívabban ítélik meg társaiknál. A hazai kkv-k jelentős részének együttműködési készsége, innovációs kapacitása gyenge, valamint technológiai lemaradásuk is jelentős s nehezen férnek hozzá a finanszírozási forrásokhoz. 68 Lásd:39-es lábjegyzet Szerb László:A hazai kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-es évek közepén,Vállalkozás és Innováció, 2. évfolyam, 2 szám,2008 II negyedév 1-35 (35 old) 69 25 4.2Az Európai Unió és a kis- és középvállalkozások 4.21 A kis- és

középvállalkozások szerepe az Európai Unióban Nemcsak hazánkban, de az Európai Unió más tagországaiban is a kis-és középvállalkozások adják a vállalatok 99,8%-át, számuk több mint 20 millióra tehető.70 Az Európai Bizottság fontos törekvése, hogy a kkv-k gazdasági növekedésben, foglalkoztatásban, és az innovációban betöltött meghatározó szerepét még inkább növelje. Az Unióban tevékenykedő kkv-k foglalkoztatásban és a hozzáadott érték előállításában betöltött szerepének aránya megegyezik a magyar kis-és középvállalkozásokéval. Az európai gazdaság gerincét alkotó kkv-k 90%-a mikrovállalkozás, melyek átlagosan két foglalkoztatottat alkalmaznak.71 A már működő és a jövőbeli vállalkozások ösztönzésének fontosságát hangsúlyozza az Európai Unió „Vállalkozás Európában” című Zöld könyve72 mely egyúttal meghatározza a vállalkozás fogalmát is: „A vállalkozás gondolkodásmód, valamint

gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy az innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül.”73 A kis-és középvállalkozások fogalmának meghatározását a 2005 január 1-jén hatályba lépett uniós ajánlás74 rögzíti, melyről már említést tettem. Az Európai Unió céljai közé tartozik a sikeres vállalkozások ösztönzése, ezért fontosnak tartja a tagállamok közötti együttműködést tapasztalatcsere érdekében. Támogatja a vállalkozói „léthez”való pozitív hozzáállást (főként a fiatalok körében), a 2009 óta évenként megrendezendő ”Európai Kis-és középvállalkozók Hete” kampányával, melyet legutóbb 2010 májusában tartott meg. Egy másik kezdeményezés az Európai Vállalkozási Díj75, melyet a kis-és középvállalkozások regionális szintű támogatásáért és kiemelkedő kezdeményezésekért

ítélnek oda. 70 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/dgentr annual report2010 100511pdf 71 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/index enhtm 72 Green Paper,Entrepreneurship in Europe, COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES,Brussels,2003 73 Román Zoltán: A vállalkozás a magyar gazdaságban – Nemzetközi tükörben, 2005 74 http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=CELEX:31996H0280:en:HTML 75 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/best-practices/european-enterprise-awards/index enhtm 26 Egyúttal a vállalkozói környezet javítását és annak barátságosabbá tételét is célul tűzte ki az Unió, a kkv-k képességének teljes mértékű kihasználása érdekében. Ezt a célt a „jó gyakorlatok”76 felismerésével és cseréjével érik el. A vállalkozások piacra lépését segíti a Vállalkozásfejlesztési Hálózat77 (Entreprise Europe Network), amely a kis és

középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A hálózat magyarországi koordinációját az ITD Hungary-nél működő budapesti iroda végzi. A Vállalkozásfejlesztési Hálózat jelenleg az Európai Unió 7kutatási keretprogramjában a pályázatokban való részvételben is segíti a kkv-ket.78 Ahhoz azonban, hogy az Unió támogatni tudja vállalkozásait, részletes képet kell kapnia helyzetükről, szükségleteikről. Ezért, a kis-és középvállalkozások gazdasági teljesítményének feltérképezésére különböző statisztikákat, jelentéseket, tanulmányokat készít79, melyeket továbbít a döntéshozók, kutatók, a közgazdászok számára. Ilyen például a „The Observatory of European SMEs” (Európai kkv-figyelő), melyet utoljára 2007-ben adtak ki, ezután az SME Performance Review (KkvTeljesítményértékelő) című kiadvány váltotta fel. Utóbbi az európai kkv-k teljesítményét mutatja be, ehhez

csatolják a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act - SBA) megvalósításáról szóló országos összefoglalókat és részletes tanulmányokat.80 A vállalkozói szemléletről, a vállalkozók motivációjáról, tapasztalatairól ad képet a több mint 26000 interjún alapuló „Eurobarometer Survey on Entrepreneurship”. 2009-es, Magyarországra vonatkozó elemzése81 nagyon alacsony vállalkozói aktivitásról tesz bizonyságot. A magyarok többsége inkább alkalmazott, mint vállalkozó kíván lenni Ennek okai a vállalkozói környezettel, vagyis a túlzott bürokráciával, az üzleti lehetőségek hiányával és a forráshiánnyal magyarázhatóak. Érdekesség még, hogy a többi tagállamhoz képest Magyarországon magasabb a női vállalkozók száma. Az unió a tagországokban működő kkv-k finanszírozásának alakulásáról szóló tényeket és számadatokat is elérhetővé kíván tenni, ilyen például a Vállalkozásfinanszírozási

Index82, 76 összefoglalja a tagállamok vállalkozáspolitikájában eddig elért eredményeket ( kutatások, szemináriumok, konferenciák és jelentések megállapításait), így a tagállamok egymástól is tanulhatnak. Például Magyarországon az egyablakos ügyintézési eljárás bevezetése. 77 http://www.enterprise-europe-networkeceuropaeu/about/mission 78 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/index enhtm 79 http://ec.europaeu/enterprise/policies/finance/data/enterprise-finance-index/index enhtm 80 Lásd később 81 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/files/survey/static2008/hungary static enpdf 82 http://ec.europaeu/enterprise/policies/finance/data/enterprise-finance-index/index enhtm 27 vagy a Vállalkozói Indikátor Program (EIP) (melyről a Vállalkozói környezet és hajlandóság címszó alatt már említést tettem). 4.22Az Európai Unió kis- és középvállalkozói politikája A közösségi vállalkozáspolitika jogi alapját az 1992-ben

aláírt Maastrichti Szerződés teremtette meg, mely egyúttal előírta a kis-és középvállalkozások támogatását a versenyképesség feltételeinek megteremtésével együtt. Az Unió kötelezettséget vállalt az ipar, az innováció és a vállalatok fejlődésének elősegítésére, valamint az üzleti környezet javítására. Az 1993-ban kiadott „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás – kihívás és utak a XXI. Századba” című, úgynevezett Fehér Könyv a kis-és középvállalkozásokkal, mint kiemelt célcsoporttal foglalkozott már.83 Egy évvel később született meg az „Integráló kis- és középvállalkozói program” amely a kkv-k támogatása és szabályozása terén fogalmazott meg intézkedéseket.84 Az innováció felértékelődő szerepéről tett tanúbizonyságot az 1995. évi ún Zöld Könyv, illetve az 1996. évi „Innováció Európa növekedéséért és fejlődéséért” című akcióprogram, a vállalatok és az

innováció összekapcsolása érdekében. Az első, a tagállamok üzleti környezetének felmérését célzó dokumentum a BEST-jelentés volt, melyet a Tanács 1998-ban, Cardiffban rendezett ülésére készítettek. Itt mutatták be a „Gondolj először a kicsikre” elvet, valamint a jelentésben megfogalmazott egyéb ajánlásokat. Az 1996-ban elfogadott „Harmadik többéves kis- és középvállalkozói program” a kkv-k működési feltételeinek javítására helyezte a hangsúlyt az egyszerű támogatások helyett. A 2000 márciusában elfogadott Lisszaboni stratégia85 fontos mérföldkő az Unió vállalkozáspolitikájában, mert elsőként ismerte fel, hogy szükség van a kkv-k versenyképességének növelésére. Célul tűzte ki, hogy az Unió 2010-re a világ legdinamikusabb és versenyképesebb gazdaságává váljon.86 83 http://www.mfagovhu/NR/rdonlyres/6A8CDEB5-0DEF-443A-9C13F05F8D6B5118/0/EUF10 Vallalkozaspdf 84

http://www.mfagovhu/NR/rdonlyres/6A8CDEB5-0DEF-443A-9C13F05F8D6B5118/0/EUF10 Vallalkozaspdf 85 http://eur-lex.europaeu/JOHtmldo?uri=OJ:C:2007:306:SOM:EN:HTML 86 Schifner Marianna: Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban, Kis- és középvállalatok, Európai füzetek 10. 28 A 2000 júniusában, Feirában elfogadott „Kisvállalkozások Európai Chartája” 87az Európai Bizottság kisvállalkozás-politikájának meghatározó állomásává vált. A tagjelölt országok, köztük Magyarország is, 2002-ben írták alá. 4. ábra, Az Európai Unió kisvállalkozói politikája Forrás:http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/small-business-act/index enhtm Az Európai Unió e dokumentumban a „Think Small First” elvét kívánja érvényesíteni, a kisvállalkozások vállalkozói helyzetének javítására meghozott intézkedésekkel: „A Charta jóváhagyásával elköteleztük magunkat, hogy minden szakpolitikai intézkedésünk meghozatalánál"kicsiben

gondolkodunk először".88 A lisszaboni célkitűzések megvalósításában kiemelkedő szerepet kapnak a Charta ajánlásai. Rögzíti a kisvállalkozások kulcsszerepét az innováció, a foglalkoztatás, valamint a versenyképesség terén. A Charta tíz pontban foglalja össze, hogy a tagállamok milyen cselekvési irányok mentén ösztönözzék a kis- és középvállalkozások fejlődését, azok igényeinek megfelelő figyelembevételével. Ezek a következők:  a vállalkozói ismeretek oktatása,  a vállalkozásindítás feltételeinek akadálymentessé tétele,  hatékonyabb szabályozás,  a szakmai ismeretek és az információszerzés lehetősége, 87 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/files/charter/docs/charter hupdf A Kisvállalkozások Európai Chartája, Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2004 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/files/charter/docs/charter hupdf 88 29 

elektronikus közigazgatás kiépítése,  az egységes piac jobb kihasználása,  vállalkozóbarát adórendszer,  a kutatási programok és a vállalatok összekapcsolása,  a legjobb gyakorlatok alkalmazása, valamint  a kisvállalati érdekek hatékonyabb képviselete. A Charta egyúttal ígéretet tett a fenti célok megvalósításának ellenőrzésére és értékelésére az éves csúcstalálkozók alkalmával.89 2008-ban az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA – Small Business Act) keretet teremtett az európai modern kkv-szakpolitikának90, melyben ugyancsak helyet kapott a „Gondolj először a kicsikre!” elv alkalmazásának fontossága. A kkv-k gazdaságban betöltött központi szerepének elismerését fejezi ki a csomag. „Az európai SBA középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a kkv-k számára a legjobb keretfeltételek megteremtése elsősorban és leginkább attól függ, hogy a társadalom mennyire ismeri el a

vállalkozókat. A társadalomban uralkodó általános vélekedésnek ösztönöznie kell az egyéneket arra, hogy vonzó lehetőségként tekintsenek a saját vállalkozás elindítására, és a társadalomnak méltányolnia kell, hogy a kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez.” „Az intézkedéscsomag 10 elv mentén segíti a tagállamokat az intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában:  Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.  Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez.  A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.  A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. 89 Schifner Marianna:Vállalkozásfejlesztés az Európai

Unióban, Kis- és középvállalatok, Európai füzetek 10., http://www.europarleuropaeu/meetdocs/2004 2009/documents/com/com com%282005%290551 /com c om%282005%290551 hu.pdf 90 30  A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.  Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.  Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.  Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.  Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti

lehetőségekké alakítsák.  Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.” A dokumentum végén a Bizottság ígéretet tett arra, hogy elemzést készít az intézkedések végrehajtásának helyzetéről.91 A Kisvállalkozói Intézkedéscsomaghoz az egyes országok ténylapjait92 is hozzácsatolták, melyek az SBA nemzeti szintű megvalósítását mutatják be öt fejezetben a 10 alapelv mentén. A Magyarországra vonatkozó ténylap első része bemutatja és összehasonlítja a kkv-k helyzetét az egyes tagállamokban és az Eu-ban. A második és a harmadik fejezet végigveszi az SBA elveket , a negyedik fejezet a politika fejleményeiről ír, míg az ötödik fejezet egy-egy jó gyakorlatot mutat be az adott országban. A Kisvállalkozói intézkedéscsomg ténylapja”93 szerint Magyarországon az EU átlaghoz képest magasabb a mikrovállalkozások, így a kkv-k által foglalkoztatottak száma is. Mindazonáltal

a magyar kkv-k hozzájárulása a hozzáadott értékhez alacsonyabb az EU átlaghoz képest. 91 Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”, Brüsszel,2008, 4-5. oldal http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0394:FIN:hu:PDF 92 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index enhtm 93 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/pdf/finalvo/sba fact sheet hu hungarian 100528pdf 31 3. táblázat KKV-k Magyarországon; alapadatok, nem pénzügyi vállalkozások, 2008 becslés Forrás: Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) ténylap. Magyarország, 2009, 1oldal Magyarország a „hatékony közigazgatás, az „egységes piac” és a „pénzügyek” terén mutat hasonló teljesítményt az EU átlaghoz képest. A „nemzetköziesedés”, a „vállalkozói szellem”, valamint a „készségek és innováció” tekintetében hazánk

jelentősen alatta marad az átlagnak. A további négy elvet megbízható uniós átlag hiányában nem minősítették94 94 Európai kisvállalkozói törvény (SBA) ténylap: Magyarország, 2009 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/pdf/finalvo/sba fact sheet hu hungarian 100528pdf 32 5.A textil és ruhaipar 5.1A Magyar textil- és ruhaipar 5.11A Magyar textil- és ruhaipar általános bemutatása Az ágazat elnevezésének megfelelően- a textilipari és a ruhaipari alágazatból áll. A textilipar a kétdimenziós kelmék, lapszerkezetek létrehozását foglalja magában, ezekből készítenek konfekcionálással95 ruházati terméket.96 A magyar textil- és ruhaipar SWOT analízisét az 1. számú melléklet tartalmazza 5.111Termelés A kilencvenes évek után növekedésnek indult magyar textil-és ruhaipar termelése az ezredfordulót követően lelassult, azóta kisebb-nagyobb ingadozásokkal folyamatosan csökken, ahogy

ezt a 4. számú táblázatban a termelés volumenindexeinek éves értékei is mutatják97: 4. táblázat A magyar textil-és ruhaipar termelésének éves volumenindexei 2000-2007 Forrás: Textilforum,355.szám,20080414, 8oldal A textil-és ruhaipar 2008-ban mintegy 201 milliárd Forint értékű terméket állított elő (4 főnél nagyobb létszámú cégekre vonatkozó adatok szerint). A textíliák gyártása közel 90 milliárd forintot, a ruházati termékeké kb. 112 milliárd forintot tett ki; ebből is látható, hogy a nagyobb termelési értéket még mindig a ruhaipar adja. 98 A két gyártási ág által előállított főbb termékek divatcikk csoportban a különböző síkkötött és körkötött termékek, egyes harisnya és zokni termékek, magas minőségű konfekcionált 95 Konfekcionálásnak nevezik azokat a műveleteket, melyek segítségével azonos anyagú, minőségű, fazonú és méretű készruhákat állítanak elő 96 A legújabb,2008-as TEÁOR a

kötött termékek tekintetében hozott változást. Csak a kötött kelmék gyártása tartozik a jövőben a textiliparba, az egy lépésben kötött készterméket eredményező tevékenységek ( pl. a zokni- és kesztyűgyártás, a síkkötött pulóverek és más ruhadarabok gyártása) a jövőben a ruhaiparhoz tartozik 97 Textilforum, 355.szám,20080414, 8oldal 98 Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről 2009., Készült a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség megbízásából 33 alsó- és felsőruházat (blúz, ing, szoknya, nadrág, blézer, öltöny), ill. egyes divattervezők magas minőségű kollekciói. Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kaptak a műszaki és egyéb rendeltetésű, speciális felhasználású textíliák. Ezen a területen jellemző termékek az autószőnyeg, autó-üléshuzat, geo-, építőipari textíliák, légballonok, sátrak; munka- és védőruházat (köztestületek,

közösségi szolgáltatók formaruhái, katasztrófavédelmi egységek különböző ártalmak ellen védő ruházata), valamint egészségügyi ruházat (kórházi beteg- és személyzeti ruházat, ágynemű, sebészeti textíliák). A szerkezetváltás jelének tekinthető, hogy új termelő kapacitások jöttek létre a műszaki célú (autóipar, útépítés) nem-szőtt textíliák gyártására, míg a hagyományos szövés, fonás, kötés háttérbe szorult. A hazai alapanyag szűkössége bizonyos mértékig korlátozza a textíliákat gyártó szakágak termelési adottságait, a beszerzés fő forrása így az import. A kész szövetek (pamut, pamut típusú, selyem típusú), a kötött kelme, a kötőipari fonalak gyártása is minimális, valamint a gyapjú- és gyapjú típusú szövet termelése megszűnt. 99 Az alapanyag importálása tapasztalható Európa több országában is, mivel a pamut (mely a legfontosabb természetes alapanyag) forrásai klimatikus

adottságok miatt Európán kívül találhatók. A hagyományos fonási, szövési kapacitások az utóbbi években a feltörekvő afrikai, ázsiai országokban fejlődtek, közel az alapanyag-forrásokhoz, és az olcsó munkaerőhöz. 99 Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről 2009., Készült a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség megbízásából 34 5. ábra Európa pamutbeszerzési forrásai Forrás: Magyar Textiltechnika 2003/2, 39. oldal Az európai textilipar 29-29%-ban közép-ázsiai és afrikai országokból vásárolja pamutszükségletét. Törökország 17 %-kal részesedik, a fennmaradó részen az USA, DélAmerika, Pakisztán, India, és Ausztrália osztozik100 Felhasználás szerint három területet különböztethetünk meg: ruházat, lakástextil, valamint műszaki termékek. Előbbiek a textíliák hagyományos felhasználási területei, utóbbi felhasználásánál pedig a funkció kerül

előtérbe. Mindegyik területen érvényes trend, hogy a piacon nagyfokú diverzifikáció megy végbe. A ruházati piac a korábbinál nagyobb mértékben diverzifikálódik a célcsoport életkora és az ár szerint. A ruházati piac „kétpólusú”, azaz igény van mind az olcsóbb tömegtermékek, mind a luxuscikkek iránt. Új szegmens kialakulására példa a lakástextil fogyasztói piacon a „full service”, azaz lakberendező szolgáltatás igénybevétele. Külön szegmens a kertkultúra.101 100 Rieter Link: a pamut piaci helyzete,Magyar Textiltechnika 2003/2, 39.oldal Máthé Csabáné dr.: Piacképes termék-, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztési stratégia, mint a versenyképesség növelésének eszköze, Textilforum,XVIII.évfolyam,361szám,20081013,10oldal 101 35 A termékek felhasználói egyrészt a fogyasztók, másrészt a gazdaság számos területe, például az ipar, az egészségügy, az építőipar, a mezőgazdaság, de érdekeltek még

olyan kutatásfejlesztési és oktatási intézmények is, ahol a textil-és ruhaipart érintő innovációs tevékenység folyik. 5.112Kivitel és behozatal Az ágazat exportja 2008-ban 146 milliárd forintot tett ki, az összes árbevétel közel háromnegyede így külföldön realizálódott.102 Az iparág exportorientációja fokozatosan erősödik, a szektor fejlődése tehát erősen összefügg az exportképesség alakulásával. Az exportértékesítés mértéke az utóbbi években hullámzott. 2008-ban a textilipar mindkét ágazatában visszaesés volt tapasztalható. A ruházati termékek gyártásánál az export 32%kal, a belföldi eladások 18%-kal maradtak el az előző évitől A textíliagyártásban mind az export, mind pedig a hazai értékesítés 3%-kal volt kevesebb 2007-hez képest.103 Ezt a 6 ábra mutatja: 6.ábra Termelés és értékesítés a textília, textiláru gyártása alágban (%) (előző év azonos időszak=100) Forrás: Magyar Textiltechnika,

LXII.évfolyam, 2009/2,64oldal 102 Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről 2009., Készült a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség megbízásából 103 Farkasné Rejtő Gabriella. Mi van a számok mögött? A textilipar helyzete a statisztikai adatok tükrében, 2008, Magyar Textiltechnika, LXII.évfolyam, 2009/2,64oldal 36 A magyar textil-ruházati termékek exportjának mintegy háromnegyede az EU más országaiba irányul. Legfontosabb kereskedelmi partnereink Olaszország és Németország.104 A fő export termékek közé tartoznak a női blúzok, kosztümök, ruhák, női nadrágok, kabátok, férfiöltönyök, férfinadrágok, valamint zakók. Az export piacokon kedvelt ruházati termék még a férfi és női kötött felsőruházat, és az alsóruházat (a Magyarországon gyártott világmárkák, mint pl. a Felina, Rösch, Triumph, Demkofeder), illetve a harisnya termékek. Az egyéb rendeltetésű termékek

csoportjában versenyképes a sportruházat, műszaki textíliák körében pedig a sátrak, légballonok, a speciális védőruházat egyes típusai. 5.113Belföldi értékesítés A hazai textil- és ruhaipar 2008-ban termelésének közel harmadát, vagyis kb. 61 milliárd Forint értékű terméket értékesített belföldre. Hazánkban alacsonynak mondható a ruházati fogyasztás, a lakosság kiadásainak 5-6%-át teszi ki, 2008-ban például 105 ezer forintot költött el ruházkodásra egy átlagos magyar család. Belföldön a hazai gyártók által előállított termékek közül népszerű a magas minőségű nőiés férfi felsőruházat, vagyis a blúzok, ruhák, női kosztümök, férfi öltönyök; valamint kötött termékek, harisnya, zokni, és alsóruházat. A hazai termelés mellett azonban a lakosság ruházati ellátásában az import is szerepet játszik, melynek aránya 65 - 70% közöttire tehető. A hazai piacra kerülő tömegtermékek főbb beszállítói a

távol-keleti országok A magyar vásárlókra a már említett „kétpólusú” piaci magatartás a jellemző, vagyis igény az olcsó márkázatlan és a márkás termékekre egyaránt. A GFK. Hungária legfrissebb jelentése105 a recesszió vásárlókra gyakorolt hatását vizsgálta a ruházati piacon. Eszerint „2009-ben a vásárlók éves átlagban mintegy 8 százalékkal kevesebbet költöttek ruházkodásra Magyarországon, mint egy évvel korábban.”, amit az idei év első felében további 6%-os visszaesés követett. A vásárlók döntéseiben kulcsszerepet kapott az ár-érték arány, a recesszió hatására az alacsonyabb árú, valamint az 104 105 A textil-és ruhaipar jellemzése, ITD Hungary által készített elemzés,2008 GFK Hungária, Fashionscope: Tovább csökkent a ruházati termékek forgalma, 2010. szeptember 28 37 akciós termékeket preferálták. Ez a textildiszkontok és a bő termékkínálattal rendelkező multinacionális láncok

jelentőségét tovább növelte. A kínálat szempontjából az olcsó tömegárut előállító távol-keleti országok felé való orientálódás a meghatározó. Ehhez még az is hozzájárul, hogy napjainkban a ruházati cikkek globális piacát túlkínálat jellemzi, ezért a vevőért folytatott harc nagy. A gyártók szerkezetváltásra kényszerültek, és a kisebb szériás, jó minőségű, magasabb hozzáadott értékű, innovációra épülő termékek előállítására kezdtek el szakosodni. Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében az ezredforduló után lényeges változások mentek végbe, teljesen megváltozott a piaci szervezet felépítése. A kétezres évek elején a hipermarketek voltak kedvezőbb pozícióban, míg négy évvel később a távol-keleti üzletek térnyerése vált meghatározóvá, párhuzamosan a ruházati szaküzletekkel. 2008-ban az ún. „Young fashion” ruházatot kínáló multinacionális láncok, az olcsó textildiszkontok,

valamint a minőségi konfekcióruházatot kínáló nemzetközi ruhaházak váltak meghatározóvá, a használt ruha üzletekkel párhuzamosan.106 2008-ban a ruházati kereskedelemből a szakboltok 25 %-kal, az utcai árusok mintegy 21%kal, a távol-keleti üzletek pedig 22%-kal részesedtek. Egyre nagyobb jelentősége van a külföldi multinacionális láncoknak, melyek erőfölényükkel háttérbe szorítják a hazai gyártókat. 5.114Foglalkoztatás A visszaesés nemcsak a termelésben és az értékesítésben figyelhető meg, a foglalkoztatásban is éreztette hatását. A folyamatos csökkenést a 7 számú ábra mutatja 106 GFK Hungária, Fashionscope: Ruházati piac: Továbbra is igény van mind az olcsóbb, mind a drágább, márkás ruhaneműk iránt , 2009. március 27 38 7. ábra A textil-és ruhaiparban foglalkoztatottak száma 2000-2008 Textilipar Ruhaipar Forrás: National Technology Platform for the Renewing of the Hungarian Textile and Clothing

Industry(TEXPLAT),Textranet GA meeting, Budapest, 2009 2008-ban a textil-és ruhaiparban 11%-kal, mintegy 5000 fővel csökkent az alkalmazásban állók száma a 2007-es évhez képest.107 Az ágazat 2008-ban közel 38 ezer embernek adott munkalehetőséget (a 4 fő feletti vállalkozásokat tekintve) A textiliparban foglalkoztatottak száma mintegy 12 ezer fő, a ruhaiparban pedig több mint 25 ezer fő. A szellemi foglalkoztatottak aránya mind a textil, mind a ruhaiparban 12% körüli. Hazánk textil-és ruhaipara a többi iparághoz képest jóval nagyobb arányban foglalkoztat női munkaerőt, aminek aránya közel 90%. A munkaerő minősége jó, ennek jele a magas export arány folyamatos fenntartása a termelésben. Egyes régiókban, egyes tevékenységeknél (pl. konfekcionálás), valamint idősebb korosztály esetében a gyártási ágak élőmunka igénye magasabb. 107 Farkasné Rejtő Gabriella. Mi van a számok mögött? A textilipar helyzete a statisztikai adatok

tükrében, 2008, Magyar Textiltechnika, LXII.évfolyam, 2009/2,64oldal 39 5.115Vállalkozások A magyar textil-és ruhaiparban a rendszerváltást követően nagyszámú mikrovállalkozás, valamint kis-és középvállalkozás jött létre. Az ágazatban a regisztrált vállalkozások száma meghaladja 7000 főt. A ruhaiparban 2008ban 5665 regisztrált vállalkozást tartottak nyílván, ahol a 20 fő alatti vállalkozások voltak túlsúlyban. A textiliparban 2550 regisztrált vállalkozást jegyeztek, itt is a 20 fő alatti vállalkozások voltak nagyobb számban. 5. táblázat A textil-és ruhaiparban regisztrált vállalkozások száma létszám szerint 2008-ban Vállalkozás 20 fő alatt 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett összesen Textilipar 2550 2372 106 60 12 Ruhaipar 5665 5272 238 132 23 Forrás: Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről 2009., és saját szerkesztés2021 oldal Eredeti forrás: KSH A regisztrált

vállalkozások száma nem egyezik a valóban működő vállalkozások számával, utóbbiak száma a regisztrált vállalkozások mintegy 70%-át jelenti. A termelés több mint háromnegyedét azonban a közepes és a nagyobb vállalatok adják, súlyuk az exportban is nagyobb, mintegy 90%-ot tesz ki. A magyar textil- és ruhaipar szerkezetére a jogi személyiség nélküli vállalkozások magas száma jellemző, melyek jellemzően egyéni vállalkozások. Ezen vállalkozások aránya a textiliparban 65% körül van, a ruhaiparban pedig mintegy 70%. Számos régióban (ÉszakMagyarország, Észak-Alföld, valamint Dél-Alföld) a foglalkoztatottak mintegy ötöde a textil-és ruhaiparban kap munkalehetőséget, így ezen régiók foglalkoztatásban betöltött szerepe felértékelődik.108 A magyar textil-és ruhaipari vállalatok között magas a konfekcionálást végző vállalatok száma, míg az olcsó, de javuló minőségű import miatt nehéz helyzetbe került 108

Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről 2009., Készült a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség megbízásából 40 alapanyaggyártó cégek száma alacsony. Pénzügyi problémák miatt a vállalatok nagy része csak bérmunkát végez, ehhez hozzájárul még a marketing, valamint értékesítési ismeretek hiánya. További problémát jelent a bankok elutasító hozzáállása az ágazathoz, mivel az ágazatba való befektetést nem tartják biztonságosnak. A vállalatokra alacsony innovációs tevékenység jellemző, mely általában gépbeszerzésre, vagy új alapanyagok felhasználására korlátozódik. „Nagyon negatívan befolyásolja az ágazati KKV-k fejlesztési, növekedési lehetőségeit az élő munkát sújtó járulékteher, ami a textil- és ruhaipar cégeinél még súlyosabban jelentkezik, mert a női foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt aránytalanul nagyobb mértékben és

indokolatlanul kényszerül szerepvállalásra a szociális kiadásokban.”109 Számos kisebb cég- jellemzően a magasabb hozzáadott értéket képviselő, speciális sportruházattal, illetve védőruhák előállításával foglalkozó, illetve a konfekcionáló vállalatok- innovatívnak tekinthető. A műszaki textiltermékeket előállító cégekre a közepes, illetve a nagyobb vállalatok előfordulása jellemző, az ilyen profillal rendelkező vállalatok helyzete általában kedvezőbb, mint a ruházati termékek gyártásával foglalkozóké. Ennek egyik oka, hogy előbbiek főként európai cégekkel versenyeznek, melyek között a minőség, és a vásárlók igényeinek való megfelelés a szempont az ár helyett. Másrészt, ezek a vállalatok rendelkeznek K+F stratégiával. 5.12A magyar textil- és ruhaipar múltja Ahhoz, hogy reális képet kapjunk a globalizáció magyar textil-és ruhaiparra gyakorolt hatásáról, fontos megismerni az ágazat múltbeli

helyzetét. Az alapanyag termelésben hatalmas csökkenés figyelhető meg. Míg 1980-ban 332 millió m2 pamut és pamut típusú szövetet termelt ki az ipar, 1997-ben ez a mennyiség már csak 90 millió m2 volt, azaz 20 év alatt a pamut termelése negyedére csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg a gyapjú és gyapjú típusú szövet termelésnél, melynek huszadára csökkent a termelése 15 év alatt. 109 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (Stratégiai Kutatási Terv, 2009,6. oldal 41 A hazai len termesztés a 80-as évek végére gazdaságtalanná vált, majd teljesen meg is szűnt (1980 és 1995 között termelése tizedére csökkent). Ezt a 2 számú melléklet mutatja A textilipart nagyobb veszteségek érték mint a textilruházati ipart. Míg 1985-ben a textilipar 4425 millió Ft mérleg szerinti eredményt produkált, 1991-ben 5796 millió Ft volt a vesztesége.1995-től fokozatosan javult eredményessége A

textilipar főbb adatait a 7 számú táblázat mutatja. 6. táblázat A textilipar fontosabb adatai 1975 és 1995 között Forrás: A textil-és ruházati ipar versenyképessége az EU belső piacán,Vállalkozók Európában,Budapest, 1998,Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,25.oldal A textilipar exportintenzitását vizsgálva azonban pozitívabb képet kapunk; 20 év alatt exportja több mint duplájára nőtt, ugyanez mondható el a textilruházati iparról is. A foglalkoztatottak száma a textiliparban harmadára, a textilruházati iparban mintegy 23 ezer fővel csökkent 20 év alatt. A textilruházati ipar főbb adatait a 3 számú melléklet mutatja. 42 1988-89 óta ugrásszerűen megnőtt a termelő szervezetek száma, ekkor alakult meg a legtöbb mikrovállalkozás. 1996-ban a vállalkozások kb 97%-át a 11 főnél kisebb vállalkozások tették ki. Ez a vállalati szerkezet ma is jellemző. A textil-és textilruházati ipar szerepét az iparon belül jól

szemlélteti a 7.számú táblázat Látható, hogy 20 év alatt csökkent a könnyűipar részaránya, bár a fejlett ipari országokhoz képest kisebb arányban. 7. táblázat A textil-és textilruházati ipar aránya a magyar iparon belül 1975 és 1997 között Forrás: A textil-és ruházati ipar versenyképessége az EU belső piacán,Vállalkozók Európában,Budapest, 1998,Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 27.oldal Az egyes országok bérköltségei közötti különbségek a 4. számú mellékletben láthatóak „A külföldi megrendelőknek megérte Magyarországon gyártania termékeit, hiszen a magyarországi munkabér-költségek a nyugat-európaihoz viszonyítva olyan alacsonyak voltak, hogy a megrendelő kalkulációja még a szállítással kapcsolatos többletköltségeket is elbírta.”110 Az egy órára jutó magyarországi bérköltségek 1991-ben 1,38 USD-t tettek ki, míg Németországban 22,49 USD-t. 111 110 Lázár Károly: A bérmunkavégzés hatása a

magyar kötôipar fejlôdésére, Magyar Textiltechnika, 2003/1, 13.oldal 111 Lázár Károly: A bérmunkavégzés hatása a magyar kötôipar fejlôdésére, MAGYAR TEXTILTECHNIKA2003/1, 43 Öt évvel később azonban az egy órára eső magyar bérköltség már több mint duplájára nőtt (1996-ban 2,98 USD-t tett ki), míg a németországi bérköltségekben nem történt jelentősebb változás (21,48 USD). Magyarországon folytatódott a bérköltség növekedés, részben a magyarországi bérek és rezsiköltségek emelkedése miatt, így a még alacsonyabb órabérrel dolgozó keletebbre fekvő országok (Csehország, Szlovákia) kerültek kedvezőbb helyzetbe. A ruházati ipar 1985-ig növelni tudta belkereskedelmi értékesítését, ezt követően folyamatosan csökkenés figyelhető meg. Nemzetközi összehasonlításban a ruházati termékek fogyasztása a nyugat-európai fejlett országokban jóval magasabb volt a kilencvenes években a magyarokénál, ez ma is

igaz. A könnyűiparnak jelentős szerepe volt az export forgalomban, azon belül a bérmunka exportban. 1995-ben a teljes ipari bérmunka export fele (49,8%) a könnyűiparból származott. A textilruházati export főbb célországai közé tartozott Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország és Hollandia. Jellemzően ma is ezen országok jelentik az export irányát. 5.13A liberalizáció hatása a magyar textil- és ruhaiparra „Ezt a kreatív és innovatív iparágat alapvetően kis-és középvállalkozások működése jellemzi. Ezáltal a közreműködőkre a piaci globalizáció nagy hatással bír”112 A magyar textilipari gyártás évszázados hagyományokra tekint vissza, az ipari forradalom megindításában kulcsszerepet játszott. Mindig is képes volt alkalmazni és befogadni a kor tudományos és technikai eredményeit.113 „Mivel alapvető emberi szükségleteket elégített ki, a textilipar az élelmiszeriparral és a honvédelemmel együtt mindig egy

ország függetlenségének is záloga volt.”114 112 Keleti Tamás, Tomor János: EU szintű szociális partnerek bizottsági-, és munkabizottsági ülései,Textilforum, XIX.évfolyam, 378szám,20100322,14oldal 113 Ágazati Észrevételek, javaslatok az Új Széchenyi Terv vitairathoz, Textil- és Textilruházati ipar 2010. szeptember 15. 114 Szakmai beszámoló: Az Európai Textil-Ruházati Szervezet az Euratex koordinációjával,Textilforum, XIX.évfolyam,367szám,20090414,14oldal 44 Fentiek mellet azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepe is jelentős, az élőmunka aránya-különösen a ruhaiparban- igen magas.115 A textil-és ruhaipar a rendszerváltás előtti években több százezer embert foglalkoztatott, akik jellemzően jól képzett szakemberek voltak az akkori nívós szakképzési rendszernek köszönhetően. Az ipar ekkor korszerű és világszínvonalú gépeken végezte a termelést116 A rendszerváltást követően azonban az ágazat nagy

visszaesést szenvedett el a hazai piac liberalizálása és megnyitása által. Mivel nem tudott elég gyorsan reagálni a változásokra, és a kellő támogatást sem kapta meg, nagyszámú vállalkozás ment tönkre. Míg a nyugateurópai országokban már megindultak a beruházások és az innovatív fejlesztések a textilágazatban, hazánk iparába kevés tőke áramlott. A ruhaipar (lakástextíliák, ruházat, és a műszaki termékek) azonban jobban meg tudta őrizni pozícióját, mivel –szemben a textiliparral- kevesebb tőkével is végbemehetett fejlődése.117 Megkezdődött a magyar nagyvállalatok feldarabolása is- hatékonysági okokra hivatkozva , a mikrovállalkozások száma ekkor drasztikusan megnőtt. A szétaprózódott termelési szerkezet következtében csökkentek a gyártási sorozatnagyságok, ami megdrágította a magyar termékeket (mivel nőttek a fajlagos költségek). A korábbi szovjet exportpiacokat is elvesztette az ipar, miközben hazánkba

fokozatosan áramlottak a nyugati országok és a távol-kelet termékei, mellyel a magyar textilipar nem tudta felvenni a versenyt, így alapanyaggyártása szinte teljesen megszűnt.118 A privatizáció során számos értékes gépet eladtak, valamint sok szakember kényszerült az ipar elhagyására. Később, a kilencvenes évek második felében a már nagyobb részt privatizált textil- és ruházati ipar erőteljes fejlődésnek indult, nőtt a termelékenység, és a beruházások is. Az ezredfordulóra befejeződött a privatizáció, ekkorra alakult ki a hazánkra ma is jellemző vállalati szerkezet, azaz a mikro-, a kis-, és a közepes vállalatok, és az egyéni vállalkozások magas száma. A kereskedelmi akadályok lebontása az importverseny éleződésével és a tisztességtelen gyakorlatok megnövekedésével járt a textilkereskedelemben. Az ezredforduló után egyre inkább a globális munkamegosztás vált jellemzővé; a textil-és ruhaipari vállalatok is a

115 Szakmai beszámoló: Az Európai Textil-Ruházati Szervezet az Euratex koordinációjával,Textilforum, XIX.évfolyam,367szám,20090414,14oldal 116 Ágazati Észrevételek, javaslatok az Új Széchenyi Terv vitairathoz, Textil- és Textilruházati ipar 2010. szeptember 15. 117 Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület: A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája – Stratégiai Kutatási Terv, 2009. december 118 Horváth Dezső: Válság és esély 2.,Textilforum,XIXévfolyam,368szám,20090511,20oldal 45 gyártó tevékenységeket folyamatosan áthelyezték az alacsonyabb bérű távol-keleti országokba. Kínának a Világkereskedelmi Szervezethez történő 2002-es csatlakozása még intenzívebbé tette a folyamatot, a WTO tagországok védtelenebbé váltak a textilpiacukat korábban a kínai termékektől védő kvótarendszer 2005-ben történő lebomlása után.119 2001 végétől kezdődően a textil-és ruhaipar

növekedési trendje megfordult. Ennek előidézője döntően a világgazdasági fejlődés lelassulása, a verseny élesedése és a hazánkba irányuló kínai import meredek növekedése volt. Ehhez járult a minimálbér gyors emelése és a Ft erősödése, ami az exportot nagyon megnehezítette.120 A magyar textil-és ruhaipar magára maradt és nem kapott kellő védelmet a gazdaságpolitikától a globalizáció veszélyeivel szemben, mivel az nem ismerte fel az iparban rejlő lehetőségeket, perspektívákat. Segítség híján így sok magyar vállalkozás ment csődbe. Azok, akik „talpon maradtak”, alkalmazkodóképességüknek, a változásokra való gyors reagálásuknak köszönhetik fennmaradásukat, valamint annak, hogy felismerték a szerkezetváltás szükségességét.121 A textil-és ruhaipar hatalmas változáson ment keresztül, mind tevékenységét, mind termékeit illetően; ma már a legjobb anyagtudományi, technológiai és technikai innovációkat

használja122. Új funkcionális, intelligens ruházati termékei ezen technológiai megoldások felhasználásának eredménye, melyek azt bizonyítják, hogy a textil-és ruhaipar tőke-és tudásintenzív iparággá változott. 119 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája, Textilforum, XIX.évfolyam, 377.szám,20100222,15oldal 120 Textil és Ruházati Ágazati Program 2005-2006.Készítette:ITD Hungary 121 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája – Stratégiai Kutatási Terv, 2009. december 122 Megjegyzés: Az ágazat alkalmazni képes a legmodernebb CAD tervezési eljárásokat, a modern vegyipar termékeit, a lézertechnika és a nanotechnológia, a robottechnika vívmányait és a modern számítógépes integrált vállalatirányítási rendszereket 46 5.2Az Európai Unió textil és ruházati ipara 5.21Az Európai Unió textil- és ruhaiparának általános bemutatása Az Európai Unió

textil-és ruhaipara az európai gyáripar fontos része, a hozzáadott érték 3%-át teszi ki.123 Jelentős foglalkoztató, 2007-ben több mint 2 millió embernek adott munkát mintegy 220 ezer vállalatnál. Forgalma ugyanebben az évben 197 milliárd euró volt124 8. táblázat Az EU27 Textil-és ruhaiparának főbb adatai 2004-2007 2004 2005 2006 2007 Vállalatok száma 234.605 228 352 223 012 217.915 Forgalom (milliárd €) 197.100 189.600 187.600 197.600 Termelési érték 186.500 173.200 175.600 179.100 Foglalkoztatottak száma 2.810000 2.620000 2.450000 2.310000 Munkatermelékenység 19,8 20,4 21,4 23,2 Hozzáadott érték a 55.700 53.400 52.500 53.700 (milliárd €) termelési tényezők költségén (milliárd €) Forrás: http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/statistics/textiles enpdf (saját szerkesztés) Az EU textil-és ruhaipara kis-és középvállalkozásokra épülő iparág, mivel többnyire 50nél kevesebb

embert foglalkoztató cégek teszik ki a munkaerő több mint 90%-át, és állítják elő a hozzáadott érték majdnem 60%-át. Az EU 27 tagországai közül a textil-és ruhaipar legnagyobb gyártói a legnépesebb országból származnak (Olaszország, Franciaország, Egyesült királyság, Németország és Spanyolország), melyek az EU textil-és ruhaipari termelésének csaknem háromnegyedét állítják elő. A déli országok, mint Olaszország, Görögország és Portugália,(vagy az új tagok közül Románia, Lengyelország), - kismértékben Spanyolország és Franciaország- főleg a ruhaipari termeléshez járul hozzá, míg az északi országok(Egyesült királyság, 123 124 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/index huhtm http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/statistics/textiles enpdf 47 Németország, Belgium, Hollandia és Svédország) a textil termelésben kapnak nagyobb szerepet. Ami a textil-és ruhaipar külkereskedelmi

teljesítményét illeti, az EU-27 termelésének 20%a a külső piacon kerül értékesítésre.125 Az európai textil-és ruhaipar az elmúlt években hatalmas szerkezeti, modernizációs és technológiai fejlődésen ment keresztül, és elmozdult a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártására. Az európai gyártók világelsők a műszaki, a nem szőtt textíliák, valamint a magas minőségű design ruhák gyártásában. Az európai gyártók versenyképességük növelése érdekében kihelyezték termelési egységeiket az olcsóbb munkabérű országokba, főként az Euro-Mediterrán térségbe.126 Az európai termékek minőségének általában pozitív a megítélése. Az Európai Unió iparának vezető szerepe van az új termékek ( műszaki textíliák) fejlesztésében. A magasabb hozzáadott értékkel bíró termékek előállításának folyamata továbbra is meghatározó, ami nagy jelentőséggel bír a textil-és ruhaipar versenyképességében.127 A

textil-és ruhaipar szerkezetéről és versenyképességéről több munkaanyag is készült; erről a 2001-ben128, valamint 2003-ban129 megjelent elemzés szól. Az Európai Parlament és az Európai Tanács három fő direktívát hozott a tagállamokban a textiltermékek nevének, összetételének, címkézésének harmonizálására, valamint további direktívákkal segíti az újabb védjegyek alkalmazását az átláthatóság és az egységesség jegyében.130 Az EU textil –és ruhaipara a világ exportjának 29%-át teszi ki, Kína után a második helyen áll; Kína a világ exportjának 40%-át bonyolítja. 131 Az EU harmadik országokkal (főként Kínával, Brazíliával, valamint Oroszországgal)132 kétoldalú tárgyalásokat folytat az iparpolitika területén a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítésére. 125 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/eu27/index enhtm A térség textil-és ruhaipari gyártás szempontjából meghatározó

országai Törökország, Tunézia, Marokkó, Egyiptom, Szíria, valamint Jordánia 127 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/eu27/index enhtm 128 http://ec.europaeu/enterprise/newsroom/cf/newsbythemecfm?displayType=library&lang=en 129 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/sec2003 1345 enpdf 130 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/textiles-names-legislation/index enhtm 131 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/external-dimension/index enhtm 132 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/external-dimension/bilateral-dialogues/index enhtm 126 48 Különösen fontos a textil-és ruhaipari politikai dialógus az Euro-Mediterrán térséggel133, mely előnyét földrajzi közelségének és alacsony munkabérköltségének köszönheti. Az Európai Unió a dialógussal párhuzamosan plenáris üléseket, konferenciákat szervez, valamint az együttműködésről jelentéseket134 tesz közzé A Mediterrán

régió országaiból az EU-ba irányuló termékek exportjának a felét a textil-és ruhaiparból származó termékek teszik ki. A legfőbb importőr országok Franciaország, Németország, Belgium, Spanyolország.135 5.22Környezetvédelmi kérdések Ahhoz, hogy az európai textil-és ruhaipari vállalatok is hozzájáruljanak a fenntartható növekedéshez, az Európai Unió előírja egyes gyártásra vonatkozó környezetvédelmi kritériumok betartását. Számos, környezetvédelemmel kapcsolatos irányelv vonatkozik a textil-és ruhaiparra is, (mivel sokféle vegyszert használ a gyártáshoz), melyek közül a „REACH” rendelet136 a vegyipari termékek, anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló szabályozás. Az „ETS”137 (Kibocsátás kereskedelmi Rendszer) 2009/29/EC-es direktívája138 vonatkozik a textiliparra; a rendszer megköveteli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási adatainak éves

jelentését és a szabályozásnak való megfelelést. Az „IPPC”139 a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK számú irányelv rövidítése. Ez azokra a textilipari üzemekre vonatkozik, melyeknél a textilfestési, vagy az előkezelési műveletek (pl. mosás, fehérítés) kezelési kapacitása meghaladja a 10 tonna / napot. Az Európai Unió textiliparában a kutatás-fejlesztés kulcsfontosságú eleme a további fejlődésnek. Az „Európai Technológiai Platform a Textil-és Ruhaipar jövőjéért” olyan 133 A térség textil-és ruhaipari gyártás szempontjából meghatározó országai Törökország, Tunézia, Marokkó, Egyiptom, Szíria, valamint Jordánia 134 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/euro-med report enpdf 135 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/external-dimension/euro-mediterranean-region/index enhtm 136 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/environment/index

enhtm#h2-3 137 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/environment/index enhtm#h2-2 138 http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=OJ:L:2003:275:0032:0046:en:PDF 139 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/environment/index enhtm#h2-1 49 szakértői hálózat, mely határozott célokkal rendelkezik a kutatás-fejlesztés területén az európai textil-és ruhaipar versenyképességének hosszú távú fenntartása érdekében.140 5.23Három forgatókönyv az európai textil- és ruhaipar jövőjére Az Európai Uniónak egy képzéssel foglalkozó tanulmánya141 az európai textil-és ruhaipar jövőjére vonatkozóan három lehetséges irányt vázol fel, mindegyikhez külön-külön meghatározva a hozzájuk szükséges kompetenciákat. Első lehetőségként az eddigi trendek folytatását jelöli meg, melyet „Ázsiai dominanciaeurópai kiválóság” címmel illet. Az ipari termelés Ázsiában való végzését és Európa kutatásban és

technológiai fejlesztésben való szerepének megőrzését helyezi kilátásba. Ez a folyamat a textil-és ruhaipar létszámának 50%-os csökkenését vonná maga után 2020-ig. A „Globalisation limited” forgatókönyv a válság és a fenntarthatósági szempontok felértékelődésének következtében új célokat, valamint a globalizáció visszaszorulását tartja valószínűnek. Ez az eshetőség az európai ipari termelés újjászületésével párhuzamosan a világgazdaság lelassulását vonhatja maga után. A két jövőkép között átmenetet képez az „Advanced New Member States” elnevezésű elképzelés. Az ázsiai termelés versenyelőnyének az új, egyelőre alacsonyabb munkabérű EU tagállamokba való áthelyeződésével számol, melyek a régi tagországokkal munkamegosztásban megőrzik a textilipart Európában. Az utóbbi két forgatókönyv 20-25%-os létszámcsökkenést vetít előre 2020-ig. A tanulmány utolsó fejezete ajánlásokat

fogalmaz meg az oktatás, a foglalkozatás, és az ágazati politikára vonatkozóan, az Európai Unió, az egyes nemzetek, a vállalatok, valamint társadalmi szervezetek szintjén.142 140 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/research-innovation/index enhtm Európai Bizottság: /Skills scenarios for the textiles, wearing apparel and leather products sector in the European Unio,Executive Summary /Képzési szcenáriók az európai textil-, ruházati és bőrtermék szektorra,2009 142 Három szcenárió az európai textil- és ruhaipar jövőjére egy új tanulmány tükrében, Textilforum, XIX.évfolyam, 376szám, 20100125 141 50 5.3A globalizáció hatásai 5.31A magyar és az európai textil- és ruhaiparra ható változások A magyar textil-és ruhaipar jelentős gazdasági és szerkezeti változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, a globalizáció ezt az iparágat sem kerülte el. Az egyik legfontosabb változás a fejlett országok vállalatainak

termelés kihelyezése volt az olcsóbb munkaerővel, és lazább piaci szabályozási környezettel rendelkező feltörekvő országokba, a folyamat ma is jellemző. Negatívan hatott hazánkra is az olcsó távol-keleti termékek offenzívája. A hasonló, vagy egymáshoz kapcsolódó tevékenységet végző hatalmas multinacionális cégek összeolvadása, felvásárlása már több évtizede elkezdődött, a textil-és ruhaiparban azonban ez a koncentráció váratott magára, az ezredforduló után teljesedett ki. A hagyományos, horizontális szerveződés háttérbe szorult, helyette a vertikális integráció vált jellemzővé. A textil-és ruhaipari vállalkozások közül nem mind tudott gyorsan reagálni a környezeti kihívásokra, ez nagyszámú munkahely megszűnését, gyártókapacitás bezárását eredményezte, azonban európai uniós csatlakozásunkat követően a foglalkoztatottak száma emelkedett. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a versenyt is

felerősítette, melyre a magyar ipar fokozatos átszervezési, technológiai megújítással, valamint magasabb hozzáadott értékkel bíró termékek gyártásával válaszolt. Megnőtt a vásárlók igénye a termékek komplexitásának tekintetében is. A piac globalizációja és az import növekedése a hazai gyártási tételnagyságok csökkenésével, a termékek választékának kiszélesedésével járt, melyhez új munka-és üzemszervezési módszereket dolgoztak ki. Az éleződő verseny a szezonok féléves időtartamát néhány hétre rövidítették, ez a rugalmasság és a gyorsaság szükségességét írta elő, melyhez nélkülözhetetlenné vált a technikai-technológiai innováció. Hazánkban szinte teljesen megszűnt a pamut típusú fonás, selyemtípusú szövetgyártás is. 51 Nélkülözhetetlenné vált a piacok alapos ismerete, és a piaci változásokhoz való gyors alkalmazkodás a vevői igények kielégítéséhez. A piaci kihívások az

innovációs, és a kutatás-fejlesztési tevékenység felértékelődéséhez, így részben az intelligens textil-és ruhaipari alapanyagok, termékek megszületéséhez vezettek. A textil-és ruhaipar tudás-intenzív iparággá vált A környezetvédelem és a fenntarthatóság érdekében hozott jogszabályok még szigorúbb feltételeknek való megfelelést tettek szükségessé, egyúttal megnőtt a hulladékok és a csomagolóanyagok kezelésének fontossága.143 A vállalatirányításban nélkülözhetetlenné vált az információtechnológia alkalmazása, mely a kis-és középvállalkozások hatékonyabb együttműködéséhez járul hozzá. Meghatározóvá vált a vállalatközi-, valamint a termelő és a fogyasztó közötti elektronikus kereskedelem. 5.32Kína szerepe az importban A textilvilágban az elmúlt évtizedekben előidézett negatív változások főszereplője Kína volt, mely számos ország textil-és ruhaipari termelésének nagymértékű

visszaesését és a foglalkoztatottság drasztikus csökkenését okozta. A nyolcvanas évektől nagyon sok vállalat kezdte kihelyezni termelését Kínába az olcsó munkaerő miatt, ami a kínai textil- és ruházati ipar erőteljes fejlődését vonta magával. A kilencvenes évek végére Kína a világ vezető textil- és ruházati termék gyártójává és exportőrévé nőtte ki magát. 1995-től kezdve még nagyobb kihívást jelentett az országok számára, mivel akkor indult meg a korábbi protekcionista kvótarendszer lebomlása. Kína 2002-ben történő WTO csatlakozását követően lehetőségeit igyekezett még inkább kihasználni. A további növekedés érdekében a kínai kormány ösztönözte, támogatta a hazai textilipari kutatásokat, fejlesztéseket , valamint a magas technikai színvonalú és hozzáadott értékű termékek előállítását. A pamutiparban is nagyarányú korszerűsítések mentek végbe, valamint elmozdultak a hagyományos

textiltermékek gyártásáról a műszaki 143 Lásd: REACH rendelet, Kibocsátás kereskedelmi Rendszer (ETS) 52 textíliák előállítására. A kínai textilipar teljesítménye 2007-ig folyamatosan nőtt, növekedése 2008-ban azonban lelassult, ekkor törölték el az utolsó korlátozásokat is az import elől. 144 Kína a világ textiliparának WTO csatlakozása után azonban sok gondot okozott. Kínában igen elterjedt megoldás volt a minták, a modellek másolása, valamint a külföldi gépgyártók szabadalmazott műszaki megoldásainak engedély nélküli felhasználása is problémát jelentett.145 Kína versenyelőnye mára csökkent, mivel az utóbbi években nőttek a kínai bérek és változott az árfolyam is. A tömegtermékek termelésében szerepét újabb országok veszik át.146 Kirívóan alacsony áraival (dömping árakkal) Kína a magyar gyártókat tönkretette, a távolkeleti termékek konkurenciájával a magyar textilipar nem bírta a versenyt.

Mára azonban a kínai textil termékek árai megnőttek. Pozitív változás, hogy azok a nyugat-európai bérmunkáltató cégek, melyek régebben Ázsiában termeltettek, folyamatosan térnek vissza korábbi magyar beszállítóikhoz a magyar minőség és a földrajzi közelség felismerésének köszönhetően.147 Azonban Kína ma is a kereskedelempolitika fontos kérdése, az Európai Unióval rendszeres tárgyalásokat folytat a nemzetközi megállapodások betartásának és a verseny tisztességességének elérése érdekében. Állandóan napirenden van a termékhamisítás, és tanulmány készül arról, hogy Kína mennyire tartja be WTO kötelezettségeit, azaz a támogatások148 tilalmát.149 144 Dr.Csiszár Emília: Kína és a globalizáció textiles szemmel, Magyar Textiltechnika, LXI ÉVF 2008/5,134.oldal 145 Kína textilipara, Magyar Textiltechnika, 2003/1,4.oldal 146 Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről 2009., Készült a

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség megbízásából 147 Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE), Ágazati észrevételek, javaslatok az Új Széchenyi Terv vitairathoz,Textil- és Textilruházati Ipar, 2010. 148 2009-ben állami támogatással komplett tervet dolgozott ki textil- és ruhaiparának fejlesztésére 149 Az Euratex tevékenysége 2009-ben, Textilforum, XX. évfolyam, 376szám,20100125, 14oldal 53 5.33A klaszterek szerepe 150 „A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei”151 A textil-és ruhaipar kis-és középvállalkozásai egyedül nehezebben küzdenek meg a kihívásokkal a mai piaci versenyben, ezért fontos, hogy a szereplők felismerjék az együttműködés fontosságát. Ennek az összefogásnak adnak keretet a klaszterek „A klaszter meghatározott iparági szegmensben,

földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez” 152 A klaszterbe szerveződő vállalatok kapcsolatának alapja a bizalom, ami könnyebbé, gyorsabbá teheti az együttműködést versenyképességük növelése érdekében. A klasztereket földrajzilag közel elhelyezkedő vállalatok alkotják, melyek a helyi előnyök kihasználása által (költségcsökkentés, innováció fejlesztés, a legjobb gyakorlatok gyors megismerése, tranzakciós költségek minimalizálása) együttesen fellépve valósítják meg egyéni célkitűzéseiket. A klaszterek szabadon szerveződhetnek, irányításuk, döntéshozatali rendjük a tagok által meghatározott. A kutatás-fejlesztés és az innováció már elképzelhetetlen a résztvevők stratégiai partnersége nélkül, ezért a klaszterbe szerveződő vállalatoknak nagy szerepe van az ágazat

innovációs képességének javításában. A klaszterek három csoportba sorolhatók; beszélhetünk vertikálisan, horizontálisan szerveződő, illetve diagonális klaszterekről. A ruhaipar számára kulcsfontosságú a klaszterbe szerveződés, mivel magas azon kisvállalkozások száma, melyek ugyanazon körzeten belül hasonló, vagy azonos terméket állítanak elő. Ezek a cégek részben egymás versenytársai, részben egy közös tudásbázis létrehozói. 150 Pólus Klaszter kézikönyv, Budapest, 2008 Pólus Klaszter kézikönyv, Budapest, 2008 152 Rokob Péter:A klaszterek szerepe a gazdaságban(Szombathely, 2010) című előadásában elhangzott definíció, (Porter M.E, Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001 alapján) 151 54 A textil-és ruhaipari ágazatban jelenleg két klaszter működik, a Pannon Textil Klaszter és a Dél-Alföldi regionális Textilipari klaszter. A Pannon Klaszter szolgáltatásai igen sokrétűek,tevékenységük

kiterjed közös honlapilletve kiadvány készítésre, segítik a beszállítói kapcsolatokat és az innovációt,foglalkoznak pályázatfigyeléssel,érdekérvényesítéssel, valamint projektgenerálással. A Dél-Alföldi Regionális Textilipari Klaszterben résztvevő kötőipari cégek beszállítói hálózatot alkotnak, közösen üzemeltetnek gépszervizt, koordinálják a megrendelésekre a kapacitás elosztást, mintatervező stúdiót üzemeltetnek valamint az együttműködő vállalatok termékeit közösen ajánlják a piacon. A klaszter nagy hangsúlyt fektet a termékfejlesztésre, legújabb alkalmazásuk a „nano-kikészítés” termékeik antibakteriálissá tétele érdekében.153 5.34A beszállítói tevékenység és a bérmunka szerepe Az utóbbi évtizedekben a globalizáció hatására jelentős változások mentek végbe a textilés ruhaipar üzleti viszonyaiban. E változás sajátosságait és irányait elemzi a 2007-ben az Európai Bizottság számára

készített tanulmány is.154 „A világgazdaságban a koncentráció következtében cégbirodalmak alakultak ki, melyek az egész világra kiterjesztették tevékenységüket. A textil-és ruházati termékeknél ez a folyamat valamivel később indult, mivel a kiskereskedelem fregmentáltabb, de ma már a textil-és ruházati piacon éppúgy használják a „beszállítói lánc” fogalmát, mint az autóiparban.”155 A hagyományos horizontális szerveződés (gyártó-nagykereskedő-kiskereskedő) háttérbe került, a vertikális üzleti modell lépett a helyébe az értékesítési láncban. A vertikális integrációnál gyakorlatilag egy kézben van a teljes értékképző folyamat ( tervezés, beszerzés, gyártás, a logisztika, és az eladás). Ezáltal gyorsabban és hatékonyabban 153 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája – Stratégiai Kutatási Terv, 2009. december 154 Business relations in the EU clothing chain: from

industry to retail and distribution /Az európai ruházati piac üzleti viszonyainak változása: a gyártótól a kiskereskedelemig/2007, Bocconi University ,ESSEC Business School ,Baker & McKenzie 155 Máthé Csabáné dr.: Piacképes termék-, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztési stratégia, mint a versenyképesség növelésének eszköze,Textilforum,XVIII.évfolyam,361szám,20081013,10oldal 55 reagálhatnak a vállalatok a vevőigényekre, csökken eladási kockázatuk, valamint nő nyereségük. A gyártás fizikailag, földrajzilag bárhol megvalósítható tevékenységgé vált 156 A jövőben is a termelés kihelyezése, a globális beszerzési stratégia az, ami a nemzetközivé válást elősegíti, ezzel szemben a hagyományos kereskedelmi formák háttérbe szorulnak. Ennek következtében a beszállítóktól igényelt tevékenységek sokszor csak a gyártásra korlátozódnak, vagyis a vállalatok egymáshoz való kapcsolódása bérmunka formájában

jelenik meg. Magyarországon a bérmunkának nagy hagyománya van a textil-és ruhaiparban, az export 65 -90%-át a bérmunka adja (terméktől, szezontól, aktuális divat iránytól függően).157 Ennek megvan mind az előnye, mind a hátránya. Egyik oldalról hátráltatja a termékfejlesztés erősítését, nem ösztönzi a vállalkozásokat a nagyobb hozzáadott értékű saját termékek fejlesztésére. Ugyanakkor a vállalatok elsajátíthatják a bérmunkáltatók által hozott fejlett technológiát, üzem- és munkaszervezési ismereteket szerezhetnek, valamint új ötleteket kaphatnak saját gyártmányú termékek kidolgozásához is. A bérmunkát végző cég munkáját adja, ami a versenyképesség növelése érdekében fejleszthető. Ennek egyik módja, hogy értékesebb anyagokból igényesebb kivitelű termékeket gyárt új piacokra. Több művelet elvállalásával(műszaki előkészítés, szériázás, szabás, anyag- és kellékbeszerzés) is javíthat

pozícióján. A modelltervezésben való részvétellel, vagy saját modellek kiajánlásával szintén versenyképesebbé válhat. Végezetül, a logisztikai tevékenységbe való bekapcsolódással, raktározással, valamint szállítással is előnyt szerezhet.158 Fontos kitérni a beszállítás és a bérmunka közötti különbségekre is. „A fő különbség az, hogy a beszállító maga végzi a felhasznált anyagok beszerzését, részben átvállalja a tervezést, saját modelljei vannak, és természetesen maga finanszírozza a gyártást, a bérmunka szerződésben a gyártó ezzel szemben csak a munkáját adja el. A beszállítói tevékenység leginkább a kereskedelmi márkák, esetleg 156 Máthé Csabáné dr.: Piacképes termék-, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztési stratégia, mint a versenyképesség növelésének eszköze, Textilforum,XVIII.évfolyam,361szám,20081013,10oldal 157 Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség:

Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről , 2009 158 Máthé Csabáné dr.: Piacképes termék-, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztési stratégia, mint a versenyképesség növelésének eszköze, Textilforum,XVIII.évfolyam,361szám,20081013,10oldal 56 nagykereskedők felé történik, míg a bérmunka megrendelője gyakran egy nagyobb gyártó.159 A vállalkozások különböző eszközökkel válaszoltak a globalizáció által előidézett külpiaci változásokra, ezeket az Európai Unió ( DG Entreprise) által készített tanulmány160 írja le: A tanulmány szerint a vállalkozások a következő tevékenységekkel alkalmazkodtak a piaci környezethez:  a már említett termelés-kihelyezés, ill. termékskála kiegészítése vásárolt termékekkel;  a kiskereskedelembe való belépés, valamint márkaépítés;  a belső versenyképesség erősítése (design, gyors divatváltás, szerviz javítása); 

termékszerkezet változtatása a vevők igényeire szabva;  végezetül a fogyasztói piac helyett orientálódás az intézményi piac felé (ahol kisebb az árérzékenység, és nagyobb a minőség és a terméket kísérő szolgáltatások iránti igény). 5.35Az ágazat céljai, prioritásai A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) kezdeményezésével 2009-ben megalakult az ágazat Technológiai Platformja, a Nemzeti Technológiai Platform a magyar textil- és ruhaipar megújításáért (TEXPLAT), amely a magyar textil- és ruhaipar megújításának és versenyképességének javítása érdekében jött létre. A TEXPLAT az ágazat céljait, lehetőségeit az alábbiak szerint kívánja megvalósítani. 161 „1. Az ágazat és a vállalkozások versenyképességének javítása  A versenyképesség növelése termékfejlesztéssel:  a termékekben, szolgáltatásokban a hozzáadott érték növelése a termékek minőségének emelésével és

új funkciók elérésével; 159 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (Stratégiai Kutatási Terv, 2009. december,26. oldal, 160 European Comission Enterprise and Industry Directorate-General, Study on the competitiveness, economic situation and location of production in the textiles and clothing, footwear, leather and furniture industries/ Tanulmány a textil- és ruhaipar, a bőr- és cipőipar, valamint a bútoripar versenyképességéről, gazdasági helyzetéről és a termelés elhelyezkedéséről/ 2007 161 http://www.tmtehu/07projektek/071 megalakult TEXPLAThtm 57  jelentősen növelni kell az iparágon kívüli területeken alkalmazásra kerülő termékek választékát, növelni kell részesedésünket a műszaki textilek piacán.  A versenyképesség növelése új üzleti stratégiákkal: a termékekkel együtt szolgáltatást, megoldásokat kell kínálni a piacon;  az egyszerű tevékenységek (főleg

bérmunka) helyett elmozdulás a magasabb szellemi tevékenységet igénylő és nagyobb jövedelmezőségű tevékenységek felé, regionális vezető szerep elérése a magas minőségű kisszériás gyártásban;  a vállalatirányítás és a terméklánc szereplői közötti együttműködés hatékonyságának növelése a korszerű infokommunikációs eszközök használatával;  alvállalkozóból fővállalkozóvá válni, azaz növelni azon cégek számát, akik a termékláncban önálló, értékteremtő, döntéshozó szerepet játszanak.  Versenyképesség növelése az erőforrások jobb kihasználásával, hatékonyságnöveléssel:  rugalmas, magas minőségű kisszériás gyártás hatékony, költségtakarékos megvalósítása;  a gépi és a humán erőforrások fejlesztése és maximális kihasználása. 2. Az ágazat K+F intenzitásának, innovációs szintjének emelése  A kutatási eredmények erőteljesebb felhasználása a

vállalati innovációban.  Az innovációs infrastruktúra, innovatív klaszterek fejlesztése.  Az innovatív cégek, „gazellák” számának növelése.  A lakberendezés és a divat innovatív műhelyeinek létrehozása. 3. Hozzájárulás a fenntartható növekedés eléréséhez  A negatív környezeti hatások csökkentése az iparág tevékenysége során.  A fenntartható növekedést támogató termékek előállítása más iparágak számára. 4. Társadalmilag jelentős foglalkoztatás megvalósítása  Az iparág humán tőkéjének folyamatos fejlesztése.  Hozzájárulás a női munkaerő nagyobb foglalkoztatási szintjéhez, speciális foglalkoztatási formák megvalósítása. 5. Az ágazat társadalmi presztízsének, önbecsülésének emelése  A vállalatok együttműködésének, összefogásának erősítése. 58  A foglalkoztatottak anyagi és erkölcsi elismerésének javítása.”162 Az erre a

stratégiára épülő jövőképet az 5.számú melléklet tartalmazza 162 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája ( Stratégiai Kutatási Terv, 2009, 36-37.oldal 59 6.Összegzés ”Legjobb hát visszatérni az alapokhoz: a nemzeti termelés megerősítéséhez” Thomas Friedman A magyar textil- és ruhaipar az egyik legrégibb, tradicionális iparágunk, mely évszázados hagyományokra tekint vissza, mindig is meghatározó szereppel bírt országunk életében. A rendszerváltást követően azonban az ágazat nagy visszaesést szenvedett el a hazai piac liberalizálása és megnyitása által, nagyszámú textil-és ruhaipari vállalkozás ment tönkre. Kis, nyitott ország lévén, Magyarországot sem kerülték el, sőt még jobban érintették a külső környezeti hatások, melyek következtében hatalmas változásokon ment keresztül, és az ágazat nagy visszaesést szenvedett el. Számos textil-és ruhaipari hazai

vállalkozás ment tönkre. A globalizáció a kis-és középvállalkozások számára vállalkozói környezetük, nemzetközi gazdasági kilátásaik átformálását eredményezte. A nyitás új szereplők megjelenésével, valamint a verseny kiéleződésével járt, ami arra motiválta a vállalatokat, hogy külföldi lehetőségek után nézzenek. A külpiaci terjeszkedés, a nemzetköziesedés elengedhetetlenné vált számukra, egyúttal válasz volt a globalizáció kihívásaira. A verseny tehát ösztönzőleg hatott rájuk, új irányú gondolkodásra és a gazdálkodás megújítására késztetetett. Azon vállalkozások, akik ezt az irányt követték, talpon tudtak maradni. A magyar vállalatok felismerték a szerkezetváltás szükségességét, mivel nem tudták tartani pozíciójukat az olcsó, főleg távol-keleti import tömegáruval szemben. Új termelő kapacitások jöttek létre a műszaki célú (autóipar, útépítés) nem-szőtt textíliák gyártására,

míg a hagyományos szövés, fonás, kötés háttérbe szorult. Előtérbe került az innovációs gondolkodás, és annak beépítése a termelésbe. Egyértelművé vált, hogy a ruhaiparban a textilipar által kifejlesztett innovatív, funkcionális alapanyagokra való átállás valamint a jó minőségű, kisszériás termékek előállítása és így magasabb áron történő értékesítése a fő irány. A hagyományos bérmunka tevékenységtől a saját kollekciók, saját márkák piaci bevezetésére való elmozdulás vezetheti a textil-és ruhaipari vállalkozásokat versenyképességük növelésére. Meghatározóvá vált a kreativitás, a rugalmasság és a széleskörű vevőorientált szerviz (gyors kollekcióváltás, rövid határidők, logisztika) beépítése a vállalati stratégiákba az információs technológia szélesebb alkalmazása által. Ezáltal a textil-és ruhaipar tőke- és tudásintenzív iparággá alakult. 60 Összességében

megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedek változásaira az ágazat vállalkozói különbözőképpen reagáltak, de alapvetően a textil-és ruhaipar vállalatai voltak azok, akik a globalizáció támasztotta nehézségekre a leggyorsabban válaszoltak. Szükség van azonban a versenyképességet korlátozó tényezők folyamatos javítására, erősítésére és az ágazatban meglévő erősségek kidolgozására. Ehhez fontos, hogy a vállalatok összefogjanak és együttműködjenek -klaszterekbe szerveződjenek-, valamint a gazdaságpolitika támogatása is elengedhetetlen. 61 7.Melléklet 1. számú melléklet A magyar textil- és ruhaipar SWOT analízise163 Erősségek:  rugalmasság  jó alkalmazkodási készség  jó „túlélési” képesség  „több lábon” állás képessége  jó szellemi tőke, elkötelezett felső- és középvezetői gárda  jó munkaerő minőség  fejlődő környezetvédelmi érzékenység  fejlődő

vállalkozói kultúra  kedvező földrajzi elhelyezkedés  piacvezérelt gyártás  kreativitás, divatérzékenység  iparművészeti, népművészeti hagyományok Gyengeségek:  tőkehiány  vegyes technikai háttér  kis létszámú vállalkozások magas aránya  korszerű technológiai ismeretek nehézkes elérése, hiányos informatikai háttér főleg a kis méretű vállalkozásoknál  kutatási háttér iparon kívüli elhelyezkedése  alapanyaggyártó / szövet, kelme / kapacitások korlátozottsága, hiánya  a napi létfenntartás követelményéből adódó hiányos távlati stratégia  egyes régi termelési módszerekhez való ragaszkodás jelei  ipar és oktatás közötti problémák, amelyek gyengítik a képzés gyakorlati hátterét  korlátozott nyelvismeret 163 Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség: Tanulmány a magyar textil- és ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről, 2009, 31-33. oldal

62  korlátozott külföldi szakmai gyakorlat  gyenge marketing munka Lehetőségek:  globalizáció lehetőségeinek kihasználása  kedvező földrajzi elhelyezkedés jobb kihasználása  EU tagságból adódó pályázatok gép, eszköz beszerzésére, képzésre  együttműködés fejlesztése piacokon, kutatás-fejlesztés területén, különböző célú  klaszterek, hálózatok létrehozása / kereskedelmi, kutatási, stb. /  kereskedelmi tevékenység és szervezet fejlesztése  marketing tevékenység fejlesztése  saját márkák fejlesztése  lobbizás erősítése  külső kapcsolatok erősítése felhasználói területekkel / ipar, építőipar, egészségügy,  mezőgazdaság, stb. /  munkaerő tartalék  gyakorlati képzési helyek biztosítása szakképzésben tanulók számára  klímaváltozás kihasználása a termékfejlesztésben Veszélyek:  globalizáció  piac teljes nyitottsága, árudömping

kockázata  távol-keleti termelés minőségének fejlődése  fejlődő protekcionizmus  vállalkozások közötti nem elég szoros együttműködés  alacsony keresetek  rendkívül magas női munkaerő arány  erős globális márkák A hazai textil- és ruhaipari termékek között - teljességre való törekvés nélkül versenyképesnek tekinthetők a következő termékek: 63  Különböző típusú síkkötött és körkötött termék  egyes harisnya és zokni termékek  magas minőségű konfekcionált alsó- és felsőruházat  egyes divattervezők magas minőségű kollekciói  műszaki rendeltetésű textíliák: autószőnyeg, autóülés huzat, geo-, építőipari textíliák, légballonok, sátrak  munka- és védőruházat: köztestületek, közösségi szolgáltatók formaruhái,  katasztrófavédelmi egységek különböző ártalmak ellen védő ruházata / pl. lángálló, golyóálló, saválló, stb. / 

egészségügyi ruházat: kórházi beteg- és személyzeti ruházat, ágynemű, sebészeti textíliák, stb. 64 2. számú melléklet Kiemelt textil- és textilruházati termékek termelése 1980-1997 Forrás: A textil-és ruházati ipar versenyképessége az EU belső piacán,Vállalkozók Európában,Budapest, 1998,Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 24. oldal 65 3. számú melléklet A textilruházati ipar fontosabb adatai Forrás: Dr. Farkas Jánosné, Geiger Tibor, Jancsó Lászlóné, Lázár Károly, dr Cseh József: A textil-és ruházati ipar versenyképessége az EU belső piacán, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 1998., 26 oldal 66 4. számú melléklet Az 1 órára eső bérköltségek, a működési költségek és az éves munkaidő összehasonlítása néhány nyugati és kelet-európai országban 1988 tavaszán Forrás: A textil-és ruházati ipar versenyképessége az EU belső piacán,Vállalkozók Európában,Budapest, 1998, Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara 67 5. számú melléklet A magyar textil- és ruhaipar jövőképe 2020-ra164 „A magyar textil- és ruhaipar jövőképe olyan stabil, fejlődőképes iparágat mutat be, amely termékeivel szerepet vállal a mind fontosabbá váló életminőség emelésében, és a fenntartható növekedést szolgáló technológiai változásokban. A magyar textil- és ruhaipar vállalkozásai magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó részben vagy egészben saját fejlesztésű termékekkel lesznek jelen a piac igényes szegmensein, vagy kompetens alkotó partnerként, vesznek részt a munkamegosztásban, szervesen bekapcsolódva a virtuálisan integrált európai termékláncokba. A magyar ruhaiparra a személyre szabott, differenciált vevő igényeket kielégítő, magyar iparművészeti értékeket is felhasználó, kis szériás igényes ruházati és lakástextil termékek lesznek jellemzőek. A magyar textil- és ruhaipar megteremti a korszerű,

rugalmas vevőkiszolgálás feltételeit. Általánossá válnak Magyarországon a KKV-k körében is termelés- és vállalatirányítási (ERP) rendszerek és a korszerű CAD/CAM rendszerek használata, valamint megvalósul a termékláncon belül az on-line valósidejű üzleti kapcsolattartás, az elektronikus adatátvitel, ami lehetővé teszi a gyors, rugalmas, pontos és költséghatékony vevőkiszolgálást. A korszerű és rugalmas gyártórendszerekre és célgépekre alapozott hatékony termelésnek köszönhetően regionális vezető szerepet fog betölteni a kis- és közepes szériák, a mintakollekciók fejlesztésében és gyártásában. A magasabb hozzáadott értékű termékkel elérhető magasabb jövedelmezőség biztosítja a cégek stabil működését és fejlődési lehetőségét is. A cégek technológiáikban, termékeik fejlesztésében szem előtt tartják a környezeti szempontokat, törekszenek a legkevésbé energiaigényes és leginkább

környezetkímélő megoldások, eljárások alkalmazására. A textil- és ruhaipar cégei tevékenységük során, bizalmon alapuló stratégiai kapcsolatokat építenek ki mind a szektoron belül, mind azon kívül. A vállalati igények alapján non-profit klaszterek jönnek létre a hatékony együttműködésekre. Létrejönnek Magyarországon a textil- és ruhaipar szempontjából releváns tudás- és technológiai műhelyek, amelyek egymással online kapcsolatban biztosítják, hogy az ipar vállalatai hatékony segítséget kapjanak innovációs tevékenységükhöz.” 164 Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület: A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája – Stratégiai Kutatási Terv, 2009, 6. oldal 68 IRODALOMJEGYZÉK Blahó András: Világgazdaságtan. In: Szentes Tamás: Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazadságban, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 7-18.oldal Árva László:

Globalizáció és gazdasági növekedés: Kérdőjelek és felkiáltójelek. in: Növekedés és globalizáció (Szerk: Matolcsy György), Kairosz kiadó, Budapest, 1999., p.44-52 Dr. Farkas Jánosné, Geiger Tibor, Jancsó Lászlóné, Lázár Károly, dr Cseh József: A textil-és ruházati ipar versenyképessége az EU belső piacán, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 1998. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség: Textil és Ruházati Ágazati Program 2005-2006. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség: Tanulmány a magyar textilés ruhaipar helyzetéről és lehetőségeiről , 2009 Farkasné Rejtő Gabriella: Mi van a számok mögött? A textilipar helyzete a statisztikai adatok tükrében, 2008, Magyar Textiltechnika, LXII.évfolyam, 2009/2,64oldal Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület: A magyar textil- és ruhaipar kutatásfejlesztési és innovációs stratégiája – Stratégiai Kutatási Terv, 2009. december

Andrási Zoltán, dr. Borsi Balázs Farkas László, Némethné Pál Katalin, dr Papanek Gábor D.Sc (kutatásvezető), Viszt Erzsébet: A mikro-, kis és közepes vállalat növekedésének feltételei, GKI Gazdaságkutató Zrt.,Budapest, 2009 Keleti Tamás, Tomor János: EU szintű szociális partnerek bizottsági-, és munkabizottsági ülései,Textilforum, XIX.évfolyam, 378szám,20100322,14oldal Szakmai beszámoló: Az Európai Textil-Ruházati Szervezet az Euratex koordinációjával,Textilforum, XIX.évfolyam,367szám,20090414,14oldal Horváth Dezső: Válság és esély 2.,Textilforum,XIXévfolyam,368szám,20090511,20oldal Máthé Csabáné dr.: Piacképes termék-, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztési stratégia, mint a versenyképesség növelésének eszköze, Textilforum,XVIII.évfolyam,361szám,20081013,10oldal Rokob Péter: A klaszterek szerepe a gazdaságban (Szombathely, 2010) című előadása ITD Hungary által készített elemzés: A textil-és ruhaipar

jellemzése, 2008 Textilforum, XVIII.évfolyam, 361szám, 20081013,10 oldal 69 Az Euratex tevékenysége 2009-ben, Textilforum, XX. évfolyam, 376szám,20100125, 14.oldal Pólus Klaszter kézikönyv, Budapest, 2008 A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája, Textilforum, XIX.évfolyam, 377szám,20100222,15oldal Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, TMTE.: Ágazati észrevételek, javaslatok az Új Széchenyi terv vitairathoz:Textil-és Textilruházati Ipar, 2010.Budapest http://www.tmtehu/07projektek/071texplat/071 texplat szechenyiterv 100915/071 uj sz echenyitervjav 100915.pdf 20101025 GKI Gazdaságkutató Zrt.: A mikro-, kis és közepes vállalat növekedésének feltételei, Budapest, 2009 http://www.ngmgovhu/data/cms1998604/kkv nov feltpdf 20100919 Dr. Szabó Antal: Kis-,és közép vállalkozások helyzete Magyarországon, Budapesti Corvinus Egyetem,Kisvállalkozás-fejlesztési Központ, 2010

http://www.vallalkozastanhu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete szabopdf 2010.1012 Román Zoltán: A vállalkozás mérése és magyarországi helyzete, Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 6. szám http://www.kshhu/statszemle archive/2009/2009 06/2009 06 575pdf 20101115 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája, 2007–2013 http://www.ngmgovhu/data/cms1913440/KKV Strategia 2007 2013pdf 20101024 Az Európai Közösségek Bizottsága, Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”(Brüsszel,2008) http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0394:FIN:hu:PDF 2010.1028 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2008 http://www.ngmgovhu/data/cms2009046/kkvk helyzete2008pdf 20101028 Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: A kis- és középvállalkozások helyzete, Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet, 1996,

éves jelentés http://www.ngmgovhu/data/cms1913441/kkv96pdf 20101028 Neumanné Virág Ildikó: A magyar kis-és középvállalatok exporttevékenysége, 2008, Budapest http://kgk.bmfhu/system/files/34a Neumannepdf 20100929 70 Központi Statisztikai Hivatal: A vállalkozások regionális különbségei Magyarországon, 2008,Győr http://mek.oszkhu/06400/06407/06407pdf 20101001 Incze Emma: A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői című tanulmány , Versenyképesség Kutatás Műhelytanulmány-sorozat 18. sz kötete, 2005 november http://edok.libuni-corvinushu/157/1/18 mht Incze Emmapdf 20101025 GKM Vállalkozásfinanszírozási Főosztály: A kis- és középvállalkozások szerepe az exportban, , 2008 http://www.ngmgovhu/data/cms1548566/kkv szerepepdf 20101026 Antalóczy Katalin-Éltető Andrea: Magyar vállalatok nemzetköziesedése – indítékok, hatások és problémák, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf, 2002 február (158–172 o)

http://epa.oszkhu/00000/00017/00079/pdf/antaloczypdf 20101104 Román Zoltán: A vállalkozás a magyar gazdaságban – Nemzetközi tükörben, 2005 http://www.koz-gazdasaghu/images/stories/2per2/4-romanpdf 20101015 Borsi Balázs, Farkas László, Udvardi Attila, Viszt Erzsébet: Versenyképességi évkönyv 2009, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest, 2009 http://www.gkihu/docs/gki versenykepessegi 2009pdf THE WORLD COMPETITIVENESS SCOREBOARD 2010 http://www.imdorg/research/publications/wcy/upload/scoreboardpdf 20101105 The Global Competitiveness Report 2010-2011, World Economic Forum, Geneva, Switzerland 2010 http://www3.weforumorg/docs/WEF GlobalCompetitivenessReport 2010-11pdf 2010.1105 IMD: World Competitiveness Yearbook 2008. http://www.imdorg/research/publications/wcy/indexcfm 20101105 Pitti Zoltán: „ A hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzői a 2000-2007. évi innovációs gyakorlat és K+F teljesítmények tükrében” (Kutatási

összefoglaló) , 2008 http://www.nkthgovhu/innovaciopolitika/publikaciok-tanulmanyok-080519/hazaivallalkozasok 20101005 Szerb László: A hazai kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-es évek közepén,Vállalkozás és Innováció, 2. évfolyam, 2 szám,2008 II negyedév, 2. oldal http://vallalkozasesinnovacio.hu/application/editorial/16/01Szerbpdf 20101005 Green Paper,Entrepreneurship in Europe, COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES, Brussels, 2003 http://ec.europaeu/invest-in-research/pdf/download en/entrepreneurship europepdf 2010.1005 71 Schifner Marianna: Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban, Kis- és középvállalatok, Európai füzetek 10. http://www.mfagovhu/NR/rdonlyres/6A8CDEB5-0DEF-443A-9C13F05F8D6B5118/0/EUF10 Vallalkozaspdf 20101005 Lázár Károly: A bérmunkavégzés hatása a magyar kötőipar fejlődésére, Magyar Textiltechnika, 2003/1, 13.oldal

http://www.omikkbmehu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/130/1/MTT20031Teljpdf 2010.1006 Dr.Csiszár Emília: Kína és a globalizáció textiles szemmel, Magyar Textiltechnika, LXI ÉVF. 2008/5,134oldal http://www.tmtehu/11kiadvanyok/111matete/111 2008 05 pdf/Kinapdf 20101015 Kína textilipara, Magyar Textiltechnika, 2003/1, 4.oldal http://www.omikkbmehu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/130/1/MTT20031Teljpdf 2010.1015 Business relations in the EU clothing chain: from industry to retail and distribution /Az európai ruházati piac üzleti viszonyainak változása: a gyártótól a kiskereskedelemig/2007, Bocconi University ,ESSEC Business School ,Baker & McKenzie http://didattica.unibocconiit/mypage/upload/49942 20080912 062823 BUSINESSRELA TIONSINTHEEUCLOTHINGCHAIN.PDF 20101025 A Kisvállalkozások Európai Chartája, Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2004 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/files/charter/docs/charter hupdf 20101015

Európai kisvállalkozói törvény (SBA) ténylap: Magyarország, 2009 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/final-vo/sba fact sheet hu hungarian 100528pdf 20101015 European Comission Enterprise and Industry Directorate-General, Study on the competitiveness, economic situation and location of production in the textiles and clothing, footwear, leather and furniture industries/ Tanulmány a textil- és ruhaipar, a bőr- és cipőipar, valamint a bútoripar versenyképességéről, gazdasági helyzetéről és a termelés elhelyezkedéséről/ 2007 http://www.pedzuni-mannheimde/daten/edz-h/gdb/07/ifm final report 2007 vol2pdf 2010.1015 Magyar Textiltechnika 2003/2, 39.oldal http://www.omikkbmehu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/382/1/MTT20032Tpdf 2010.0926 Rieter Link: a pamut piaci helyzete, Magyar Textiltechnika 2003/2, 39.oldal http://www.omikkbmehu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/382/1/MTT20032Tpdf 2010.0926 GFK Hungária,

Fashionscope: Tovább csökkent a ruházati termékek forgalma, 2010. szeptember 28. 72 http://www.gfkcom/imperia/md/content/gfk hungaria/pdf/press h/2010/press 2010 09 2 8 h.pdf 20100926 GFK Hungária, Fashionscope: Ruházati piac: Továbbra is igény van mind az olcsóbb, mind a drágább, márkás ruhaneműk iránt , 2009. március 27 http://www.gfkcom/imperia/md/content/gfk hungaria/pdf/press h/press 20090326 hpdf 2010.0926 Európai Bizottság: /Skills scenarios for the textiles, wearing apparel and leather products sector in the European Unio,Executive Summary /Képzési szcenáriók az európai textil-, ruházati és bőrtermék szektorra,2009 http://www.textilespl/g2/2010 01/724 fileotpdf 20100926 European Comission: European SMEs under pressure, 2009 /Európai Bizottság:Európai Kis-és középvállalkozások nyomás alatt, Európai kis-és középvállalkozások éves jelentése

http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/dgentr annual report2010 100511pdf 20101124 Három szcenárió az európai textil- és ruhaipar jövőjére egy új tanulmány tükrében, Textilforum, XIX.évfolyam, 376szám, 20101125 http://www.millennium-projectorg/millennium/challengeshtml 20101120 http://www.clubofromeorg/eng/about/4/ 20101021 http://webcache.googleusercontentcom/search?q=cache:W0rq5NkoDocJ:geogr2005elteh u/archiv/tarsfoci/GLOBALIZ%C3%81CI%C3%93.ppt+gy%C3%B6rgy+lajos:+globaliz% C3%A1ci%C3%B3&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 2010.1020 http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm 20101120 http://www.vallalkozasesinnovaciohu/application/editorial/2/3fuloppdf 20101008 http://www.wtoorg/english/thewto e/whatis e/whatis ehtm 20101008 http://www.imforg/external/about/whatwedohtm 20101012 http://web.worldbankorg/WBSITE/EXTERNAL/EXTABOUTUS/0,,pagePK:50004410~p iPK:36602~theSitePK:29708,00.html 20101024

http://www.unorg/en/aboutun/indexshtml 20101025 http://europa.eu/index huhtm 20101025 http://europa.eu/lisbon treaty/index huhtm 20101025 http://www.nonprofithu/eu/erdekkepviselet/egy/10html 20100922 http://index.hu/kulfold/globglob/ 20100920 http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm 20101020 http://globalization.kofethzch/static/pdf/method 2010pdf 20101014 73 http://globalization.kofethzch/ 20101020 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/eu27/index enhtm 2010.1028 http://www.imdorg/research/publications/wcy/upload/PressReleasepdf 20101028 http://www.gemconsortiumorg/ 20101028 http://www.doingbusinessorg/reports/doing-business/doing-business-2011 20101106 http://www.oecdorg/dataoecd/43/50/44068449pdf 20101106 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/index enhtm 2010.1108 http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=CELEX:31996H0280:en:HTML 2010.1108

http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/best-practices/european-enterpriseawards/index enhtm 20101108 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/index enhtm 20101110 http://ec.europaeu/enterprise/policies/finance/data/enterprise-finance-index/index enhtm 2010.1110 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/files/survey/static2008/hungary static enpdf 2010.1110 http://ec.europaeu/enterprise/policies/finance/data/enterprise-finance-index/index enhtm 2010.1110 http://www.europarleuropaeu/meetdocs/2004 2009/documents/com/com com%282005 %290551 /com com%282005%290551 hu.pdf 20101110 http://ec.europaeu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/final-vo/sba fact sheet hu hungarian 100528pdf 20101110 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/index huhtm 20101116 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/statistics/textiles enpdf 20101116 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/eu27/index enhtm 2010.1119

http://ec.europaeu/enterprise/newsroom/cf/newsbythemecfm?displayType=library&lang= en 2010.1119 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/sec2003 1345 enpdf 20101119 74 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/single-market/textiles-nameslegislation/index enhtm 20101119 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/external-dimension/bilateraldialogues/index enhtm 20101120 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/files/euro-med report enpdf 20101120 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/external-dimension/euro-mediterraneanregion/index enhtm 20101124 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/environment/index enhtm#h2-3 20101124 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/environment/index enhtm#h2-2 20101124 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/environment/index enhtm#h2-1 20101124 http://ec.europaeu/enterprise/sectors/textiles/research-innovation/index enhtm 2010.1124 http://www.tmtehu/07projektek/071 megalakult TEXPLAThtm

20101124 75