Economic subjects | Finance » Csatai Rózsa - Banküzemtani alapismeretek

NYME MÉK BANKÜZEMTANI ALAPISMERETEK SEGÉDLET Mosonmagyaróvár, 2012. Összeállította: Csatai Rózsa TARTALOM PÉNZ ÉS BANKTÖRTÉNET.5 1. PÉNZ5 2. BANK TÖRTÉNET7 3.TŐKÉS BANKRENDSZEREK EGYSÉGESÜLÉSE: II VILÁGHÁBORÚ UTÁN8 4. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI ÉS BANKINTÉZMÉNYEK8 PÉNZINTÉZETEK MÜKÖDÉSÉNEK JOGI ALAPJAI.11 1. POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (PTK)11 2. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (GT)12 3. PÉNZINTÉZETI TÖRVÉNY (1991) és HITELINTÉZETI TÖRVÉNY (1996)12 4. DEVIZAKÓDEX13 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK.14 1. PÉNZÜGYI ÉS BANKI ISMERETEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA14 2. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS15 3. PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON16 MAGYAR NEMZETI BANK.19 1. KÖZPONTI BANK SZEREPE19 2. MAGYAR NEMZETI BANK (MNB)20 BANKFELÜGYELET.23 1. FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS23 2. BANKFELÜGYELETI MODELLEK24 3. MAGYARORSZÁGI BANKFELÜGYELET25 BANKSZÁMLÁK.28 1. A BANKSZÁMLA - BANK ÉS ÜGYFÉL KAPCSOLATA28 2. FŐBB BANKSZÁMLAFAJTÁK JELLEMZŐI31 3.

BANKTITOK ELŐÍRÁSOK36 PASSZÍV BANKI MŰVELETEK.37 1. BETÉTEK FAJTÁI37 2. BETÉTSZERZÉSEN KÍVÜLI FORRÁSSZERZŐ LEHETŐSÉGEK40 BETÉTBIZTOSÍTÁS.42 1. A BETÉTBIZTOSÍTÁS SZEREPE42 2. BETÉTBIZTOSÍTÁS NEMZETKÖZI GYAKORLATA42 3. BETÉTBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK43 4. BETÉTBIZTOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON45 AKTÍV BANKI MŰVELETEK.47 1. HITELEZÉS47 2. HITELKOCKÁZAT ÉS KEZELÉSE50 3. HITELEZÉS ÉS CÉGEK52 FIZETÉSI FORGALOM.57 1. FIZETŐESZKÖZ57 2. FIZETÉSI FORMÁK RÉSZLETESEN57 3. ELEKTRONIKUS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK63 DEVIZAÜGYLETEK.64 1. FOGALMAK64 2. DEVIZAÜGYLETEK66 KÜLKERESKEDELMI FIZETÉSEK.74 1. ÁTUTALÁS74 2. BESZEDVÉNYEK75 3. OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (AKKREDITÍV)76 4. BANKKEZESSÉGEK, BANKGARANCIÁK77 5. AZ EURORENDSZER SZÁMÁRA AZ EGYSÉGES EURO-PÉNZFORGALMI ÖVEZET (SINGLE EURO PAYMENTS AREA – SEPA).79 KERESKEDELMI BANKOK TREASURY TEVÉKENYSÉGE.84 1. LIKVIDITÁSMANAGEMENT85 2. PIACI KOCKÁZATOK KEZELÉSE (KAMATKOCKÁZAT MENEDZSMENT)86 3. CASH FLOW

MONITORING86 2 4. PÉNZPIACI MŰVELETEK87 5. BANKKÖZI PIAC88 BANKMARKETING.89 1. BANKMARKETING ELMÉLETE89 2. BANKMARKETING GYAKORLATA – MARKETINGPROGRAM91 BANKMÉRLEGEK.94 1. ÖSSZEVONT PÉNZINTÉZETI MÉRLEGSÉMA94 2. HITELINTÉZETI TEVÉKENYSÉG94 3. EGYES KOCKÁZATOS HITELINTÉZETI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK95 BANKRENDSZEREK NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉSE.98 3 Ez a jegyzet a Banküzemtan tárgy tanulásához készült segédlet. Tartalmazza a definíciókat és a fontosabb összefüggéseket. Célja, hogy az elméleti anyag rövid, tömör áttekintésével segítséget nyújtson a fontos, elengedhetetlenül szükséges elméleti tudnivalók megtanulásához. A felhasznált bibliográfia a javasolt szakirodalomban van megjelölve, illetve az aktualitásokat is tartalmazó egyéb szakirodalom az előadásokon kerül kijelölésre. 4 PÉNZ ÉS BANKTÖRTÉNET 1. PÉNZ Pénz: általános egymértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz -

áruvilágból fejlődött ki – kezdetben a pénzként használt áruféle is belső hasznossággal rendelkezett forgalomhoz kellett (áru – pénz – másféle áru) A pénz tulajdonságai: forgalomképesség, oszthatóság, tartósság, egyszerűség, könnyű felismerési lehetőség A pénz funkciói: értékmérő forgalmi eszköz fizetési eszköz felhalmozási eszköz A pénz fejlődése: I. nemesfémpénz = árupénz - mono- vagy bimetallizmus II. árupénz és pénzhelyettesítők: forgalmi eszköz funkciót a helyettesítő papír = papírpénz veszi át (esetleg kötelezően) III. érték nélküli pénz: forgalom nő – papírpénz mennyiséget növeli az állam (ha ez több, mint a szükséges, áremelkedést okoz, pénz vásárlóértéke csökken: infláció) a papírpénz átváltható nemesfém-pénzre klasszikus bankjegy = váltó (bankár váltója iránt nagyobb bizalom) Probléma: milyen legyen az arány a nemesfém és pénzhelyettesítők között?

- currency iskola: kibocsátott összes pénzmennyiség = nemesfém mennyiség, mert különben infláció - banking elmélet: kibocsátott összes pénzmennyiség nagyobb lehet a nemesfém mennyiségnél, ha + árutömeg áll mögötte - mivel Angliában először a currency iskola elméletét fogadták el, a gazdaságban súlyos zavar keletkezett, ezért eltörölték IV. belső érték nélküli pénz = hitelpénz: bankpasszíva, amely forgalmi, fizetési és megtakarítási funkciót tölt be, kényszer vásárló-értéke van (kötelező elfogadni) A pénz formailag: 5 Jegybankpénz - készpénz - számlapénz kereskedelmi banki pénz - számlapénz, adott ügyfélkörben alkalmazható Pénzteremtés Pénzteremtés módjai a gazdaságban: - hitelnyújtással közvetlenül vállalat kér pénzt – bank hitelez és vállalat betétszámlájára ráteszi – vállalat fizet a gazdaságban, ezzel a pénz a forgalomba bekerül - értékpapír vásárlással vállalati

értékpapírért pénzt ad a bank a vállalatnak – vállalat fizet a gazdaságban, ezzel a pénz a forgalomba bekerül - külföldi fizetőeszköz vásárlással bank megveszi vállalattól a devizát, ezzel banknak követelése lesz másik ország felé – vállalati betétszámlán jóváírja – vállalat fizet a gazdaságban, ezzel a pénz a forgalomba bekerül Pénzmegsemmisülés módjai a gazdaságban: - vállalati hitel visszafizetése - bank értékpapírt elad a gazdaság résztvevőinek - bank devizát elad a gazdaság résztvevőinek Megjegyzés: kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátozása kötelező tartalékok rendszerével Pénz multiplikátor = kötelező tartalékráta reciproka (pótlólagosan megjelenő pénzösszeg hányszorosára növekszik az adott időszakban) Pénzkínálat – pénzkereslet: összehangolása pénzintézetek feladata M0 = készpénz M1 = készpénz + látra szóló betét M2 = M1 + határidős betétek M = M2 +

kormányzati kötvények - pénzek összehasonlítása: pénz időértéke - kamat és diszkontszámítás - pénzek átváltása: pénz és tőkepiacon – ld. Tőzsdék - pénzmegtakarítások: fogyasztásra el nem költött rész (lakosság, vállalat) - pénzújraelosztás: végleges – költségvetésnél ideiglenes: közvetlen – tőzsde, értékpapírpiac útján közvetett – bankok stb. útján 6 2. BANK TÖRTÉNET Bankrendszerek fejlődése - Ókor: bankszerű ügyletek: pénzforgalom, pénzkölcsönzés (Egyiptom, Babilon, India, Kína, görög, római) - Középkor vége és újkor: kapitalizmus = árutermelés kiteljesedése – újratermelési folyamatot aktívan befolyásoló pénzügyi szervezet és eszközrendszer kiépítése Klasszikus fejlődési modell (Anglia) - pénzügyi műveletek szabályozásának igénye (kamatszint, betétvisszafizetési garancia, bankjeggyel történő hitelteremtés) - alulról jövő piaci hatásokra reagáló gazdasági

egységek pénzügyi és hitelszabályozása, elvileg politikától elzárkózhat - kétszintű bankrendszer: jegybank és alá tartozó pénzintézetek angol:1694 - Bank of England bankjegykibocsátási jog megelőzte a termelő erők fejlődését, így azoknak kedvező lehetőséget teremtett kincstárral együttműködik pénzforgalom irányítását végezheti pénzkölcsönző intézetek működését engedélyezheti, tilthatja, üzleti kört korlátozhat francia: Napóleon idején katonai tervek kiszolgálására restauráció után nagy önállóság Banque de France nem állami tulajdonú és befolyású – szabályozása szelektív eszközökkel (pl. diszkontpolitika) svájci: 1905-ig teljes dekoncentráció a kantonok miatt Eu legsűrűbb, univerzális bankokból álló hálózata USA: minden állam területén egy bank, ahol az összes bankjegy beváltható - ezen bankok felügyelete irányítása a Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) feladata,

monetáris döntései befolyásolják készpénz és hitel útján a gazdaságot - 1913: Federal Reserve Act (12 FED bank) - kormány bankjaként funkcionál Porosz fejlődési modell - állam felügyelete és vezetése - pénzgazdálkodás csak eszköz a politikai és katonai célokhoz porosz: önálló bankjegykibocsátó kis hercegségek porosz vezetéssel egyesültek (olasz is hasonló) 1765: Porosz Bank, 1875: Német Birodalmi Bank – állami céloknak alárendelt bankrendszer felülről vezénylésének legtipikusabb példája, orosz: felvilágosult abszolutizmus terméke – cárnők alapították (központi bank, 1768) Osztrák-Magyar Monarchia: 1867-1919-ig állt fenn, a fejletlen reálgazdasági viszonyokat tükrözi 7 3.TŐKÉS BANKRENDSZEREK EGYSÉGESÜLÉSE: II VILÁGHÁBORÚ UTÁN - klasszikusoknál állami befolyásolás nő,„porosz utas” bankoknál lazul a függőség - univerzális bankok profil és helyhez kötöttség oldása (több fiók, ipari

finanszírozás stb.) - speciális pénzintézetek megjelenése: állami fejlesztési bankok, exporthitel-biztosító intézetek - versenykorlátozó módszerek (mert verseny fellángolt a kötöttségek lazulása miatt) – bankrendszer koncentrációja - különböző banki szektorok (takarék- és hitelszövetkezetek) csúcsszerveinek létrehozása - bankok közötti koordináció - bankfelügyelet létrehozása: csődbe ment bankok problémáinak kezelésére - monetáris és devizapolitika eszköztára egységesült (kötelező tartalék, hitelkontigens előírások stb.) - nemzetközi összefonódás – nemzetközi tőkeáramlás 4. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI ÉS BANKINTÉZMÉNYEK - kialakulás: 2. világháború után - cél: együttműködés a nemzetközi valutapolitikában országok fizetési mérleg zavarainak elhárítása nemzetközi kereskedelem fejlesztése hitelnyújtás nagyberuházáshoz és fejlődőknek Intézmények: IMF International Monetary Fund =

Nemzetközi Pénzügyi Alap Világbank Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (1959): szegény országok gazdasági fejlődését hitelnyújtással segíteni Nemzetközi Pénzügyi Társaság (1956): fejlődő országok magánvállalatainak segítése Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (1986): biztosít kisajátítás, devizaátutalási kár, zavargás miatti kár stb. Nemzetközi Fizetések Kiegyenlítésének Bankja (1930): Európai intézmény zömében központi jegybankok együttműködésével 8 IMF 1944 Poretton Woods-i egyezmény, tevékenység megkezdése 1947, ENSZ speciális szervezete 1948 óta (Washington) (Magyarország 1982 óta tag) IMF tagság önkéntes, alaptőke hozzájárulást=kvóta kell fizetni (országok gazdasága alapján öt évre határozzák meg, nagysága a GDP 2%, befizetés: 25% konvertibilis valuta 75% nemzeti valuta) célja : nemzetközi együttműködés a valutapolitikában világkereskedelem növekedésének elősegítése

valutastabilitás megőrzése az országokban, információ és tanácsadás államok fizetési mérlegproblémáit segíti tagok információnyújtási kötelezettségei: arany, valuta, devizabetétek és előírások export-import fizetési mérleg nemzetközi beruházások nemzeti jövedelem árindexek árfolyam külföldi elszámolási adatok kvóta határozza meg a szavazati jogot (szavazat: alap 250 + kvóta 100 000 SDR-je után+1) hitellehívási jogot (kvóta 25%) állandó készpénzletét összegét (kvóta 25%) különleges hitellehívási jogot (5 éven belül kvótájának max.200%-a) hitelnyújtási kötelezettség (kvóta 75%) - Alap általi hitelek SWAP ügyletként – saját nemzeti valutájáért más valutát vesz (kamatosan), amit a törlesztéskor az idegen valutát saját valutájáért visszaveszi - Alap központi elszámolási helyként funkcionál – hiteleket a tagországok közvetlen hitelezőként bocsátják rendelkezésére - (SDR = Special Drawing Right

– különleges lehívási jog, nem pénznem, hanem elszámolási pénzegység, az SDR értéke egy súlyozott valutakosár alapján, ötévenként felülvizsgálják) - napjainkban: IMF ellenőrzési jogainak növekedése - üzemeltetés irányítása: Ügyvezető Igazgatók Tanácsa (22 fő, ebből 5 a legnagyobb befizetők) - döntési jogok: Kormányzók Testülete + minden ország jegybanki kormányzója és helyettese (Rt közgyűlésnek megfelelő), szavazás 70 vagy 85%-os többséggel Világbank - IMF megalakulásával egyszerre, 1946-tól működik Washingtonban, ENSZ speciális szervezete, Rt-ként működik - alaptőke tagol által jegyezve, legnagyobb kvótái a fejlett ipari országoknak (USA >20, Japán 7, német 6, francia 6, magyar 0,71%) 9 - legfőbb irányító: Kormányzók Testülete  (Ügyvezető Igazgatóság hasonlóan, mint IMF-nél) - feladata: hosszú távú fejlesztések támogatása, külkereskedelem bővítése, életszínvonalnövelés,

nemzetközi beruházás-ösztönzés, kezességvállalás, hitelnyújtás - hitelezési gyakorlat: - hitelfelvevő kormány, város, pénzintézet lehet (kormányzati kezességvállalással), nagyfontosságú, országos beruházások finanszírozása saját rész mellett! (energia, mezőgazdaság, közl., ipar, egészségügy), futamidő 15-25 év, felhasználását ellenőrzik! - programhitelek: nehézségek áthidalására országoknak Regionális pénzintézetek: Európa, Inter-Amerika, Ázsia, Afrika Fejlesztési Bankjai Európai Fejlesztési Bank: (1957, Brüsszel): hitelek nyújtásával és kezességvállalással a közös piac fejlődését segíti, térségfejlesztés, vállalatmodernizálás 10 PÉNZINTÉZETEK MÜKÖDÉSÉNEK JOGI ALAPJAI A PÉNZINTÉZETEK MŰKÖDÉSÉRE HATÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jogrendszer: kötelező normák, törvények, szabályok összessége, mely az egyes emberek különböző közösségeinek egymás közti kapcsolatait szabályozza -

magánjog: polgári jog, kereskedelmi jog, gazdasági szabályok - mellérendeltségi alapon - közjog: közigazgatási jog, büntetőjog, adó- és csődjog - kötelező jellegű Bankoknál döntő: magánjog - vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályai 1. POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (PTK) Vagyoni viszonyok két jogágként szabályozottak: - tulajdonjog = saját vagyontárgyak feletti rendelkezés - kötelmi jog = mások javainak időleges vagy végleges megszerzésére ad lehetőséget Polgári jog alanyai: természetes-, jogi személyek, állami (=pénzügyminiszter képviseli) Jogképesek (jogok és kötelezettségek alanyai): saját neve alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhet Cselekvőképesség jogi kategóriája: valaki jogokat és kötelezettségeket szerezhet jogügylet által (pl. szerződéskötés) – helyette más eljárhat, pl kiskorú Jogügylet: egyoldalú (pl. ajándékozás), kétoldalú (pl szerződés) Szerződések közös szabályai: Szerződés = két

vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata valamely joghatás létrehozására Alanyai: jogosult = követelheti a szolgáltatást, kötelezett = szolgáltatás teljesítésére köteles Tárgya: szolgáltatás, melynek tartalmát a felek szabadon határozhatják meg Szerződés megerősítése: teljesítést biztosítékok (pl. kezesség, zálogjog), szankciók (pl kötbér) előírása segíti Szerződéses viszony kialakulásának folyamata: Létrehozás: kötés előtt tárgyalások, nyilatkoztatok (lehet szóbeli vagy írásbeli) Keletkezéstől teljesítésig: a teljesítéshez szükséges gazdasági tevékenység lefolytatása (pl. termelés, kölcsön nyújtásától visszafizetésig) Teljesítés: létrejön a kívánt gazdasági eredmény Szerződésszegés: szerződés nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén jön létre Szerződés érvénytelensége: ha a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás elérésére semmiség: pl.

cselekvésképtelenség, fizikai kényszer miatt, színlelt megtámadhatóság: tévedés, fenyegetés, megtévesztés, joghatás elérésének lehetetlensége miatt Képviselet, meghatalmazás szabályai (pénzintézeti tevékenységnél lényegesek): - törvény szerint képviselő az, aki más helyett akaratnyilatkozatot tesz vagy fogad el, a képviselő jogosított vagy kötelezett lesz - bármilyen akaratnyilatkozat tehető képviselő útján (kivéve végrendelet, házasságkötés) 11 - képviselet alapja: törvényes (pl. kiskorúnál szülő), szervezeti (cégszabályzat alapján), jogügyleti (meghatalmazás alapján) képviseletadás formája: általában írásbeli 2. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (GT) Üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthat az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a

természetes személyek. Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság jogképes a cégneve alatt. Gazdasági társaságok formái: - jogi személyként működő: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság - jogi személyiség nélküli: közkereseti társaság, betéti társaság cégbíróság: gazdasági társaságok felügyeletét ellátó önálló bírói testület forgalombiztonság és törvényesség őre, cégnyilvántartás nyilvános, cégjegyzék cégekről: név, székhely, keletkezés, tevékenység, tulajdonosok, tagi vagyonok, változások, megszűnés, képviselet, cégjegyzés módja, társasági szerződés Jogi személy képviseletére vonatkozó előírások: állam = pénzügyminiszter, költségvetési szerv = vezetője vagy megbízottja, vállalat = igazgató vagy megbízottja, szövetkezet = elnök, helyettes, társaság = vezető tisztségviselők

(ügyvezető kft, igazgató rt) 3. PÉNZINTÉZETI TÖRVÉNY (1991) és HITELINTÉZETI TÖRVÉNY (1996) A Pénzintézeti törvényt felváltó, a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt) előírásai a pénzintézetek alapítására, működésére Pénzügyi intézmények fajtái: - hitelintézet: bank szakosított hitelintézet szövetkezeti hitelintézet: takarékszövetkezet, hitelszövetkezet - pénzügyi vállalkozás Pénzintézetek alapítása: felügyeleti szerv és MNB engedély kell előírt nagyságú jegyzett tőke - bank: legalább kétmilliárd forint szakosított hitelintézet: a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásban meghatározott jegyzett tőke szövetkezeti hitelintézet: legalább százmillió forint pénzügyi vállalkozás: legalább húszmillió forint 12 Pénzintézet működésére ható speciális szabályok - engedélyhez kötött: tevékenységi kör meghatározás és módosítása

(fiók, bankképviselet nyitás, külföldön való részesedés, átalakulás, egyesülés, szétválás, értékpapír tevékenység, pénzforgalmazás) - személyi feltételek: pénzügyi ügyvezetése két jó üzleti hírnévvel, megfelelő szakképzettséggel, büntetlen előéletű, pénzintézeti gyakorlattal rendelkező ember - tárgyi feltételek: megfelelő felszereltségű iroda, számítógépes hálózat 4. DEVIZAKÓDEX Egységes devizakódex: meghatározza a devizákkal kapcsolatos szabályokat, lehetővé teszi a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés előnyeinek kihasználását is A magyar forint megfelel a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) szóló egyezmény szerinti konvertibilitási feltételeknek, és összhangban áll az OECD liberalizációs előírásaival is - hatálya: állandó magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár, lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi magyar székhelyű jogi személy, külföldi székhelyűek magyar

telepe - devizahatóság: a Magyar Nemzeti Bank - felhatalmazott hitelintézet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével devizaműveletek végzésére feljogosított hitelintézet Fogalmak - részletesen devizamüveleteknél 13 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK 1. PÉNZÜGYI ÉS BANKI ISMERETEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA Gazdaságpolitika alapvető célja (állam feladatát képezi) Gazdaság normális működéséhez szükséges feltételek megteremtése Árstabilitás, megfelelő foglalkoztatottság szint (pénzmennyiség szabályozása, befektetések) Külgazdasági kapcsolatok elősegítése (valuta) Pénzügypolitika (pénzügyminisztérium feladatát képezi) részterületei: Költségvetési (fiskális) politika: állami bevételek – kiadások adott időszaki összesítése Devizapolitika: külgazdasági egyensúly miatt (Árfolyampolitika, nemzetközi hitelpolitika, valutáris likviditási politika) Állami tartalékpolitika Monetáris politika (központi bank

feladatát képezi): pénzrendszerrel, pénzforgalommal kapcsolatos intézkedések + megvalósítása: bankrendszeren keresztül Banki hálózat a társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat közvetíti, pénzügyi infrastruktúra - banki szolgáltatások Pénzintézet: olyan üzemgazdaság, amely üzletszerűen tőkegyűjtéssel, pénz- és hitelkölcsönzéssel, értékpapír-kibocsátással, -kezeléssel, -őrzéssel, befektetési alapok igazolásával, pénzforgalommal foglalkozik Banküzemtan: pénzintézetek üzleteit, más gazdasági ágakkal való kapcsolatait, közgazdasági jelentőségét elemzi Bank = üzleti vállalkozás jellemzői: „veszélyes üzem” (bankcsőd) szigorú „játékszabályok” különleges árut (pénzt) kezel profit érdekében működik Bankok gazdaságban betöltött szerepe: Közvetítő funkció: megtakarító betétes és befektető személye között Kiegyenlítő funkció: rövid lejáratú betétekből hosszútávú kihelyezés Bizalmi

funkció: őrzés, jó kölcsönzés Kockázatmegosztás nagyszámú ügyfél között 14 Bankrendszer: Egyszintű: központi bank a gazdaság szereplőivel közvetlen kapcsolatban van egyéb bankok korlátozott szolgáltatással Magyarországon 1985-ig egyszintű bankrendszer: nemzeti hitelforgalom centralizált pénzpiac nincs: hitel nem alku tárgya hitelfolyósítás állami monopólium Kétszintű: jegybank csak bankokkal tart kapcsolatot szervezetileg is elválik a jegybanki pénzteremtés a hitelbanki számlapénzteremtési mechanizmustól bankrendszer tagolódása hiererchikus (csúcson: jegybank, alatta: hitelintézetek, takarék és befektetési intézmények, hitelszövetkezetek, speciális jelzálog és fejlesztési hitelintézetek) Magyarországon kétszintű bankrendszer: 1987-től hitelnyújtásra 1990. áprilistól devizagazdálkodásra 1996-tól konvertibilis forint 2. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS Az 1996. évi CXII törvény (Hpt) meghatározza a pénzügyi

szolgáltatásokat, illetve a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, mely tevékenységeket üzletszerűen végezhetnek forintban, illetve devizában, valutában Pénzügyi szolgáltatás (forintban, vagy valutában, vagy devizában): - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – elfogadása, - pénzkölcsön nyújtása, - pénzügyi lízing, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása - valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység 15 - pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) - befektetési alap letétkezelés - letéti szolgáltatás,

széfszolgáltatás - hitel-referencia szolgáltatás - önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás: - pénzváltási tevékenység, - az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolás-forgalmi ügylet) - pénzfeldolgozási tevékenység - pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon - A felsorolt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők. A törvény szerint pénzügyi szolgáltatást – a pénzügyi szolgáltatás közvetítése kivételével – csak pénzügyi intézmény végezhet. Megjegyzés: A Felügyelet engedélyével végezhető - Befektetési szolgáltatások: befektetési ügynöki, bizományosi, kereskedelmi tevékenység, portfolió kezelési tevékenység, jegyzési garanciavállalási tevékenység - Kiegészítő befektetési szolgáltatások: értékpapír-letét kezelési és őrzési ügylet,

számla vezetés, forgalomba hozatalának szervezete, pénzügyi információk szolgáltatása, befektetési tanácsadás és hitel nyújtása, ügyfélszámla vezetés 3. PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON Pénzügyi intézmények rendszerét a többször módosított 1996. évi CXII törvény (hitelintézeti törvény) szabályozza Pénzügyi intézmény: szolgáltatási tevékenységet folytató intézmény a pénzpiaci műveletek területén. Feladata: pénzpiaci szolgáltatások nyújtása a legmagasabb színvonalon az ügyfelek részére. Pénzügyi intézmények tevékenysége - pénzügyi szolgáltatás - pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag (ha törvény másként nem rendelkezik) - kiegészítő pénzügyi szolgáltatás 16 - biztosítási ügynöki tevékenység - árutőzsde-ügynöki tevékenység, - befektetési szolgáltatási tevékenység - kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység (törvényben foglaltaknak

megfelelően), - aranykereskedelmi ügyletet - részvénykönyv-vezetés - nem végezhet (de változhat a szabályozás): - befektetési alap kezelést - biztosítást (kivétel exporthitel-biztosítás) - korlátozottan végezhet: - más kereskedelmi tevékenységet - ipari és mezőgazdasági tevékenységet, de pénzügyi tevékenység ellátásához szükségeset igen - értékpapír forgalmazási tevékenységet Pénzügyi intézmények fajtái Hitelintézet: Az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, valamint – a saját tőkéjét meghaladó mértékben – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, továbbá – ha törvény eltérően nem rendelkezik – pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. Bank: az a

hitelintézet, amely üzletszerűen végez - betétgyűjtést (más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadását) - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Szakosított hitelintézet: - külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére - nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására - Formái: lakás-takarékpénztárak, jelzáloghitel intézetek, fejlesztési hitelintézetek 17 Szövetkezeti hitelintézet (takarék- vagy hitelszövetkezet): a következő tevékenységeket végezheti: - betét gyűjtése, pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, pénzügyi

szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység, valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára végzett tevékenység - Hitelszövetkezet: a pénzváltás kivételével csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. Külföldi hitelintézet fióktelepe: - A tevékenységét a hitelintézeti törvény konkrétan és tételesen rögzíti - A tevékenység végzéséhez a székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélye kell Pénzügyi vállalkozás: - a betétgyűjtés és a pénzforgalmi szolgáltatás kivételével egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, jogi személyiség - a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezhet - pénzügyi holding társaság, hitelintézeti elszámolóház 18 MAGYAR NEMZETI BANK 1. KÖZPONTI BANK SZEREPE - monetáris politikai

döntések meghozatala (alapja: bankjegykibocsátás monopóliuma) - bankjegy forgalomképességét a jegybank „fizetési ígéretének komolysága” biztosítja - jegybanki tevékenység: papírpénzteremtő nemzeti pénzpiac őre kincstár államkassza jegybanki instrukmentáriummal befolyásol és irányít Jegybanki eszközrendszer a nemzeti pénzpiac befolyásolására: kamatpolitika - kritérium a normativitás = mindenkinek azonos feltételek - jegybanki alapkamat: bankközi ügyleteknél - maximális kamatláb, kamatrés meghatározható tartalékráta politika - pénzbefektetés fedezése idegen forrásból – visszavonható – tartalékolni kell - tartalékráta: Pénzintézetek idegen forrásainak meghatározott százalékát a jegybanknál betétként kell elhelyezni - tartalékráta-betét (vagy letét) 0% vagy alacsony kamatozású - Tartalékráta emelése azonnal csökkenti a piac vásárlóerőt, (hitelkamat növelése által, míg a közvetlen

kamatemelés hatása időben elnyújtva jelentkezik) - Rátapolitika hatása külföldi források igénybevételére: ha külföldi kölcsönök nagy %-át letétbe kell helyezni, ez csökkenti a belföldön igénybe vehető pénzmennyiséget nyíltpiaci műveletek: - árfolyamhatást idéz elő - piaci értékpapírok felvásárlásával pénz hoz forgalomba, eladásával pénzt von ki valutaárfolyam politika: - belföldi valuta leértékelése általában exportnövelő (de: dráguló import + külföldi értékesítés áremelkedése importnövelő – vásárlóerő tömege csökken) refinanszírozási politika: - leszámítolás: pénzintézetektől váltókat számítol le közvetlen hitelezés helyett 19 - lombardírozás: értékpapír elzálogosítása ellenében történő hitelezés (értékpapírt, kamatlábat, hitelidőt, jegybank határoz meg) - refinanszírozási kontingensek: időszakos mennyiségi korlátozás a refinanszírozásra 2. MAGYAR NEMZETI

BANK (MNB) - az ország jegybankja és központi bankja - az országgyűlés felé beszámolási kötelezettség - kormány politikáját monetáris eszközökkel támogatja (de: kormány közvetlenül nem utasíthatja) MNB feladata: - belföldi fizetési rendszer kialakítása és fenntartása - forint bankjegyek kibocsátása és forgalomba helyezése - hivatalos devizaárfolyamok jegyzése és közzététele - belső-külső pénzügyi egyensúly megteremtése - forint vásárlóerő stabilitásának növelése – infláció csökkentése - deviza és aranytartalék képzése - statisztikai információk gyűjtése és közzététele MNB története: 1924: alapítás 1948: államosítás – egyszintű bankrendszer - MNB ügyfelei az állami vállalatok is 1987: kétszintű bankrendszer - MNB ország központi bankja, jegybank MNB szervezete: részvénytársaság, cégjegyzékbe nem kell bejegyezni tulajdonosa: állam, alapszabályát országgyűlés hagyja jóvá

ügyfélköre: állami és pénzügyi szervezetek gazdasági szervezetek és természetes személyek kizárva jogosultság: törvényes zálogjog, mely köztartozások után törvény kielégítési jog is perelhető: csak székhelyén belföldön és illetékmentessége van szervei: közgyűlés - igazgatótanács – felügyelő bizottság Jegybanki tanács: elnök*, alelnökök, tagok (köztársasági elnök nevezi ki) Monetáris tanács: jegybank vezetői közül és kormány által delegált tagokból áll MNB eszközrendszere: Kamatmeghatározás: Jegybanki alapkamat megállapítása: 20 Jegybank és bankok kapcsolatában – betéti és kihelyezési kamatok nagyságát meghatározza Kamatláb, kamatrés meghatározható – nem szokásos Tartalékráta megállapítása: Kihelyezhető összeget és kihelyezési kamatok nagyságát ez is befolyásolja Kötelező jegybanki tartalékot kell képezni a hitelintézeteknek (ellenőrzik – szankcionálják) - idegen források

arányában (Ft és deviza) napi likviditási tartalék /havi kétszeri kötelező megfelelés - összes eszköz (Ft és deviza) arányában jegybankképes eszközök tartása /napi megfelelés - - jegybanki pénzre szóló fizetési ígéret - jegybanki pénzre korlátozás nélkül átváltható értékpapír - MNB által elfogadott értékpapír pótlólagos likviditási tartalék nettó likvid eszközök (kintlevőségek, befektetések) után - /napi megfelelés Refinanszírozás: - hitelnyújtás értékpapír fedezettel vagy anélkül - rediszkontálás MNB egyéb tevékenységei: Árfolyam megállapítás: korábban: valutakosár módszerrel – kormány MNB-vel egyetértésben később: árfolyamsáv meghatározása – ezen kívül MNB beavatkozik jelenleg: piac alakítja, de MNB beavatkozhat Devizagazdálkodás: MNB szabályoz és engedélyez, alakítja Magyarország fizetési és elszámolási rendszerét Számlavezetés: Állam – finanszírozási

kapcsolat központi költségvetésen keresztül Minisztériumok Központi szervek (NAV stb.- hitelezés jegybanki alapkamaton) 21 Pénzügyi szervezetek (hitelintézetek, befektetési cégek, értékpapír forgalmazók, biztosítók) Jegybanki ellenőrzés: Pénzügyi intézményekre (bankhitelekre, devizagazdálkodásra) vonatkozik Pénzügyi tevékenységre: jogszabályok ellenőrzése és szankcionálás Jegybanki információs rendszer: kötelező adatszolgáltatás jegybank felé fontos információk nyilvánosságra hozatala 22 BANKFELÜGYELET 1. FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS A szabályozás és a felügyelet szükségessége - Bankfelügyelet létrehozásának indokoltsága: 1929-33-as világgazdasági válság – bankok sokaságának bukása Bankfelügyelet története = bankcsődök története – szabályozás fejlődését a bankkatasztrófák határozzák meg (közvélemény bank bukása után szigorúbb szabályokat követel) Szabályozásnak nem célja az egyes

bankcsődök megakadályozása, csak bankrendszeré - bukás lehetőségét meg kell hagyni, mert különben bankok adófizetők (állam) zsebére hazardíroznának - Szabályozásnak nem feladata a bank rossz teljesítményéért a felelősség átvállalása a menedzsmenttől, részvényesektől: csak tanácsokat ad, ajánlásokat tehet, ellenőrizhet – de üzletpolitikát nem ő határozza meg - Banki működés felelősség első sorban a belső ellenőrzés, felügyelő bizottság, auditor testületeknél – ellenőrzési szempontjaik azonosak a bankfelügyeletével Szabályozás jelentősége - a pénzintézeti rendszer biztonságos működésének feltételeit teremti meg a következő célokhoz igazodóan: - Betétesek védelme - Pénzellátás biztosítása: bankokon keresztül kerül a pénz a gazdaságba - Stabil fizetési rendszer működésének elősegítése: ügyfelek igényeinek követése, de stabilitás veszélyeztető tranzakciókat meg kell

akadályozni - Verseny elősegítése: hatékony működéshez kell - ügyfelek kiszolgálása jól, reális áron - Hatékonyság: függ a piacon lévő bankok számától, méretétől (elérhetik-e az optimumot), az újak piacra lépésének feltételeitől Szabályozás területei: minden tényező, ami kockázatot jelent (és érinti a betétek biztonságát) - számviteli szabályok - tőkemegfelelés - likviditás - hitelkoncentráció (kis, nagy) - eszközök minősége - befektetések 23 - valuta- és devizakockázat - tartalékképzés - kötelező adatközlés - bankok közti verseny stb. 2. BANKFELÜGYELETI MODELLEK - országonként eltérőek, 4 fő jellemző különbözteti meg őket: 1. melyik szervezet felelős a szabályok betartásáért 2. melyik intézményi körre terjed ki a felügyelet 3. milyen eszközöket alkalmaz a felügyelet 4. mennyire támaszkodik a felügyelet a külső auditorokra - szervezeti modellek: központi bank

mindig szorosan együttműködik a felügyelettel, mert a jegybank felelős az ország valutájának értékállandóságáért 1. jegybank látja el a bankfelügyeletet (pl Anglia: Bank of England) 2. minisztérium vagy alárendelt intézmény látja el a bankfelügyeletet (pl Ausztria, Japán) 3. független, önálló szervezet látja el a bankfelügyeletet (pl Svájc, Belgium) - felügyelt intézmények köre: minden, ami a bankrendszer stabilitására hat jellemzően összetettebb üzletek – szélesedik a kör klasszikusan betétgyűjtő intézményekre, de sok országban lízingcégekre, faktorházakra, sőt biztosítási és értékpapír ügyletekkel foglalkozókra is - felügyelet eszközrendszere: országonként eltérő preventív (megelőző) helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatokból származó adatokból (közbeni) protektív (utólagos) - feladatkör szélessége: elemzéstől a válságmenedzselésig terjed - feladatok ellátása: statisztikai adatok

megfigyelése (pl. Ausztria, Anglia) bankmenedzsmenttel való konzultáció, helyszíni vizsgálatok (pl. USA, Japán) szakértők létszáma, a költség ezektől függ + számítástechnikai háttér 24 - felügyelet hatékonysága: adatok megbízhatóságától függ (helyszíni adatok, közölt adatok pontossága) - alkalmazott elemző – értékelő rendszer Nemzetközi gyakorlatban alkalmazott CAMEL-rendszer: 1-5-ig minősíti (1=legjobb) az ismérveket, összesíti, egyéb tényezőkkel is összeveti és ez a bank minősítése C Capital adequancy = tőkemegfelelés A Asset quality = eszközminőség M Management = vezetés E Earnings = jövedelem/eredmény L Liquidity = likviditás Magyarországon: nem osztályoz számokkal, csak bekéri az információkat és elemzi, szempontjai CAMEL-lel azonosak 3. MAGYARORSZÁGI BANKFELÜGYELET Elemzési szempontok: Tőkemegfelelés ( C ) Tőke célja: belső biztosítékként a bizalmat megalapozza, felfogja a veszteséget

Tőkemegfelelési mutató = tőkekövetelmény minimumszintje: tőkét a kockázatokkal súlyozott eszközökhöz méri (Magyarországon minimum 8%) - tőkemegfelelés a szabályozás középpontjában van, mert a bankcsődök társadalmi és egyéni költsége között nagy a különbség - bank és ügyfelek informáltsága aszimmetrikus: csak a bank ismeri ügyfelei gazdasági pozícióját, ügyfél csak bízhat Tőkeszerkezet: - alapvető és járulékos tőkeelemek vizsgálata - saját/idegen tőke aránya stb. Osztalékpolitika: tőkenövelésre fordított összeg aránya Üzletpolitika, stratégia, növekedési tervek Eszközminőség ( A ) 25 Bankfelügyelet ennek vizsgálatából indul ki: az eszközminőség meghatározza a jövedelmezőséget (pl. rossz minőségű eszközök – hozam alacsony – jövedelmezőség rossz + tartalék) Eszközváltozások tendenciája - javulás fontos Bank befektetési és kölcsönzési politikájának vizsgálata Eszközök

értékelésének mutatószámai: - hozam nagysága - hozam/piaci kamatlábaránya - kockázat megoszlása eszközök között, stb. Magyarországon minősített hitelek után képzendő tartalék mértéke kötelező előírás Menedzsment ( M ) Vezetés meghatározza a bank minőségét rövid és hosszú távon is Szubjektív elemek is fontosak: bankári tudás, gyakorlat, belső szabályozás, üzletpolitika stb. Objektíven számszerűsíthető vizsgált elemek összességeként értékeli: számszerű értéke általában ezek átlaga Eredmény ( E ) Eredmény = jövedelem: fejlesztés és veszteségfedezet forrása Jövedelmet mennyiségileg és minőségileg is vizsgálják: - költségek - kamatok - jövedelem mutatók elemzése Likviditás ( L ) Napi szinten fontos a banknak Bank forrásait elemzik - honnan és milyen feltételekkel tud pénzt szerezni - inszolvens bank működőképes, ha ügyfelei bizalmát sikerül megőrizni, (betéteket nem vonják ki) -

illikvid bank nem működőképes Likviditás = bank képes napi esedékes fizetéseit lebonyolítani (ill. átlagos feltételekkel pénzpiacról pénz felvenni) 26 Szolvencia = bank válság esetén is ki tudja elégíteni a követeléseket, mert eszközértéke nagyobb, mint forrásértéke Szervezeti változások: a pénzügyi szolgáltatások összetettségével, a bankok univerzálissá fejlődésével változott a felügyelt intézmények köre 1990: Állami Bankfelügyelet (külön tőkepiac- és biztosítás-felügyelet) 1995: Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (külön biztosítás-felügyelet) 2000: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Szabályozás jelentősége és területei: Magyarországon is hasonlóan, mint a fejlett országokban általában 27 BANKSZÁMLÁK A bankszámlákra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a 232/2001. (XII 10) Korm rendeletben (a továbbiakban: Pénzforgalmi rendelet) és a pénz- és elszámolásforgalom,

valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147) MNB rendelkezésben olvashatók. 1. A BANKSZÁMLA - BANK ÉS ÜGYFÉL KAPCSOLATA A bankszámla a bank által az ügyfelei részére vezetett nyilvántartás, amelynek segítségével - a bank kezeli az ügyfél nála elhelyezett pénzét, - fogadja és teljesíti az ügyfél fizetési megbízásait, - fogadja és jóváírja az ügyfél számára érkezett összegeket. A rendszeresen küldött bankszámlakivonaton a bank "elszámol" az ügyféllel az általa a bankszámlán lebonyolított pénzügyi műveletekről. A bankszámlák jellegüket tekintve: pénzforgalom megtakakarítás elkülönített pénz kezelésére szolgálnak. A bankszámla alábbi főbb típusait különböztetjük meg a gyakorlatban: pénzforgalmi bankszámla, lakossági bankszámla, folyószámla, alszámla, betétszámla, hitelszámla, Escrow-számla, letéti számla, kártyafedezeti számla, vámszámla, deviza számla A

számlanyitás feltételei Bankszámla szerződés: írásbeli szerződés, melyben a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfél pénzeszközeit kezeli és a számláról a tulajdonos utasításának megfelelő pénzforgalmi szolgáltatásokat teljesít Bankszámla szerződésből eredő kötelezettségek: ügyfél: fedezetbiztosítás, jutalékfizetés, számlakivonat vizsgálata bank:számlaalapítás, vezetés, szakszerű teljesítés Bankszámla nyitási megbízás tartalma: ügyfél által megadott: számlafajta, neve számlatulajdonos rendelkezésre jogosult - tulajdonos vagy képviselője meghatározott üzleti feltételek tudomásulvétele aláírás - specimen kártyán előjegyzik 28 bank megbízást vizsgálja: legitimációt (személyi azonosító vagy cégalapító okirat) jog- és cselekvőképességet devizajogi helyzetet magyar szabályok szerint cégek számlanyitásához kell még: cégbejegyzés, KSH számjel (ha a bank a céggel

bankszámlaszerződést kötött, erről NAV-ot, KSH-t értesíti + bíróságnak bankszámlaszámot közölni köteles) A bankszámla megnyitása és igénybevétele - Pénzforgalmi bankszámla megnyitása és használata a vállalkozások számára kötelező, magánszemélyek számára akkor, ha áfa-fizetési kötelezettség terheli őket. - Nem pénzforgalmi bankszámla megnyitása körében jogszabályi kötelezettség nincsen. - Egyéb számla megnyitása is csak akkor kötelező, ha azt jogszabály előírja (pl. ügyvédek, utazásszervezők, munkaerő-közvetítéssel foglalkozók, stb. esetében) - Bankszámlát arra jogosítvánnyal rendelkező hitelintézetnél lehet megnyitni, de a hitelintézeteket számlanyitási kötelezettség nem terheli. - A bankszámla megnyitásakor, valamint használata során a bankok kötelesek betartani a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályokat Bankszámla feletti rendelkezés: - alapelv:

számlatulajdonos korlátlanul rendelkezik bankszámlájával - tulajdonos vagy szervezet vezetője, hitelt érdemlően igazolni kell (bejelentése számlanyitáskor aláírással) - új vezető rendelkezéséig régi ír alá, aláírási jog lehet meghatározott időre - csőd közzétételétől bankszámlák közötti átutalással lehet pénzforgalom - felszámolásnál bankszámlára „f.a” megjegyjegyzés – csak felszámoló által megnevezett aláírók jogosultak - kivéve: bírósági ítélet vagy pénzügyi tevékenység költsége (csődbejelentésig) vagy meghatározott célra lekötött pénzt csak arra a célra lehet Bankszámlaszám (pénzforgalmi jelzőszám) A bankszámla azonosítása a száma, az elnevezése és általában a tulajdonos neve - alapján számlaszám alapján egyértelmű az azonosítás, a számlatulajdonos neve alapján azonban nem. A számlaszám jelentése A bankszámlaszám 16 vagy 24 numerikus karaktert tartalmazó számsor: 29 - az

első 8 karakterből három számjegy a számlavezető hitelintézetet (MNB adja és vezeti azok nyilvántartását), a következő négy számjegy (fiókazonosító) pedig a hitelintézet fiókját vagy számlavezető helyét jelöli, nyolcadik számjegy úgynevezett ellenőrző szám. - a 9-16. karakter vagy a 9-24 karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma (ügyfél-azonosító). A bankok szabadon határozzák meg, hogy ezt a 7, illetve 15 karaktert mennyire kívánják "beszélő számként" használni. IBAN kód A nemzetközi fizetések körében kötelező használni az ún. IBAN kódot (International Bank Account Number - nemzetközi bankszámlaszám), amely 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor. Képzése a következő szabályok szerint történik: - az 1-2. karakter: HU - Magyarország országkódja az ISO 3166 szabvány szerint, - a 3-4. karakter: ellenőrző szám, - az 5-28. karakter a belföldi pénzforgalmi jelzőszám

Nyilvántartási egységek a bankszámlákon: a bankszámlán levő pénzösszeg többféle devizanemben tartható nyilván a bank és a számlatulajdonos megállapodása szerint Bankszámla használata - fizetési forgalom: átutalásos fizetés kötelező: jogi személyek, üzletszerű gazdasági tevékenységet végzők, ÁFA köteles magánszemélyek (készpénzes fizetés egyébként, ha törvény másképp nem rendeli) - számlamegterhelés: érkezési sorrendben kivétel: tulajdonos rendelkezése számlavezető bank téves bejegyzésének helyesbítése beszedés: azonnali inkasszójog vagy beszámítási jog (nála vezetett számlánál) végrehajtási eljárás nem kell „A pénzintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett számláját a pénzintézet tevékenységi körében keletkezett esedékes követeléssel.”azonnali inkasszónál beszedési sorrend nincs fedezet inkasszóra: max. 90 napig függőben tart, utána

benyújtónak visszaküldi számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelés bírósági, közigazgatási határozat adó, TB követelés 30 - fizetésteljesítés időpontja: a jogosulthoz érkezés ideje (nem a számlamegterhelés vagy készpénzbefizetés időpontja) - törvény szabályozza A bankszámla megszüntetése - azonnali hatályú felmondással (az általános szerződési feltételek szerint - úgynevezett rendes felmondással (időtartamát az üzletszabályzat, ill. az általános szerződési feltételek tartalmazzák) - A bankszámlaszerződés automatikus meg nem szűnésének gyakorlati következménye, hogy a számlavezetési díjat mindaddig felszámolja a bank, amíg a szerződés meg nem szűnik, függetlenül attól, hogy a bankszámla egyenlege tartósan nulla: ezt a számlát is kezeli 2. FŐBB BANKSZÁMLAFAJTÁK JELLEMZŐI Pénzforgalmi bankszámla A pénzforgalmi bankszámla olyan bankszámla, amelyet ezzel

a megjelöléssel nyit a bank: a bankkal kötött szerződésben a számlatulajdonos ügyfél megállapodott a bankkal arról, hogy az adott bankszámlát pénzforgalmi bankszámlának tekintik (ha a bankszámlaszerződésben nincsen kifejezett utalás erre, akkor a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni) A hatályos jogszabály (a pénzforgalmi rendelet) megkülönböztet kétféle pénzforgalmi bankszámlát: - az egyik az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan törvényben vagy kormányrendeletben megállapított kötelezettség alapján megnyitott pénzforgalmi bankszámlák, - a másik a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően kifejezetten pénzforgalmi bankszámlaként megnyitott bankszámlák képezik. A pénzforgalmi bankszámla jelentősége, hogy a vállalkozók - egészen szűk körű kivételtől eltekintve - a pénzforgalmi bankszámlájukat kötelesek használni a vállalkozással kapcsolatos

pénzügyi tranzakciókhoz, (indok: a vállalkozások működése pénzügyi szempontból ellenőrizhetőbb legyen a hatóságok számára, illetve hogy csökkenjen a készpénzforgalom) 31 A pénzforgalmi rendelet értelmében pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett személy részére pénzforgalmi bankszámlát a hitelintézet csak akkor nyithat, ha - a társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, - nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapító okiratát (társasági szerződését) a hitelintézetnek egy másolati példányban átadta, valamint csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a

cégbíróságon kapott tanúsítvány másolatát, - általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély az adóhatóságnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát a hitelintézetnek átadta. Bejelentési kötelezettségek A bankszámlaszámot (változás esetén is) a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet közli az állami adóhatósággal (a cégjegyzékszámmal is rendelkező egyéni vállalkozó esetében a cégbírósággal). A bejelentés határideje: a bankszámla megnyitását és megszüntetését követő hónap 15. napja Fizetési megbízás teljesítése A gazdasági társaságok és szövetkezetek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére és az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai

számjelét nem közölte. A nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére és - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az előbbiekben meghatározott egyéb feltétel teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet. Alszámla Az alszámla valamely bankszámlához nyitható, általában meghatározott céllal: az alszámlán előre meghatározott gazdasági események pénzügyi vonzatait elkülönítetten kezeljék. (pl. óvadék elkülönítésére, bankkártyahasználathoz, stb) Megjegyezés: az alszámla megnyitása nem jelenti azt, hogy az azon elhelyezett pénz kizárólag csak a megjelölt célra használható fel - lehetséges olyan alszámla, amelyen elkülönített pénz valóban csak konkrét célt szolgál pl. óvadéki alszámla Lakossági bankszámla 32 A lakossági bankszámla olyan

bankszámla, amelyet nem pénzforgalmi bankszámlaként nyitott meg a bank, tehát a bankszámlaszerződésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a megnyitott számla pénzforgalmi bankszámla (lényeges, mert a lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást csak két esetben lehet benyújtani: ha a számlatulajdonos ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy az inkasszó a bírósági végrehajtási eljárás keretében történik) Betétszámla A betétszámla olyan bankszámla, amelyen betétként elhelyezett, meghatározott időtartamra, meghatározott feltételekkel (kamat, ismétlődő lekötés stb.) pénzösszeget tart nyilván a bank Az elhelyezés feltételeit a bank és az ügyfél írásban rögzíti. Takarékbetét számla – pénzbefektetésre, vagyongyűjtésre Jellemzői: csak pozitív egyenleg lehet, ügyfélnek takarékkönyvet adnak (ld. Betéteknél), rendelkezés csak a takarékkönyv alapján, átutalásra, csekk kibocsátásra kizárt használni,

kamat nagysága a felmondási idő, piaci helyzet függvénye Terminpénz kontó (határidős betétszámla) – határidős pénzbefektetésre Jellemzői: határidős (min. 30 nap) betétek elszámolása, nem válhat negatívvá, lejárati napon átalakul tartós betétszámlává, ha felmondási idő van kikötve, akkor felmondásos bankbetétté alakul, kamat nagysága betét, lekötési idő, piaci helyzet függvénye Folyószámla A folyószámla-fogalom háromféle számlára vonatkozik:  betéti számla, amelyről azonnal, látraszólóan lehet rendelkezni, tehát pénzt felvenni, vagy átutalásra megbízást adni,  számla, amely felett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártyával) lehet rendelkezni,  számla, amelyen mind a betét-, mind pedig a hitelforgalmat könyvelik. Folyószámla elsősorban fizetési forgalom lebonyolítására (a pénzzel az ügyfél bármikor rendelkezhet) - vezetési módjai: terheléses (csak aktív egyenleg)

- hitelezéssel kombinált (lehet negatív egyenleg) terhelések: kifizetések jóváírások: 33 befizetések átutalások átutalások csekk kiállítás csekk benyújtás váltóadósság váltó benyújtás értékpapír vétel értékpapír eladás devizavétel deviza eladás kamat, költség kamat terhelések és jóváírások egyenlege áll az ügyfél rendelkezésére - kamatot fizet a bank, ha számlaegyenleg pozitív - banki kezelési költségek: számlavezetési díj, terheléskamat, hiteljutalék – ha negatív az egyenleg (mértékük csak ügyfél-bank megállapodástól függ) - számlavezetési illeték – általány vagy tételszámtól függő - mellékköltség = pl. számlakivonat küldés Girokonto olyan folyószámla, amelynek csak pozitív egyenlege lehet (Magyarországon jogilag: a jegybank számlái) Kölcsönszámla vagy hitelszámla – hitelfelvételre hitelek nyilvántartását szolgálja hitelösszeg részletekben vagy futamidő

végén fizetendő terhelések: hitelösszeg kamatösszeg jóváírások: törlesztés terhelések és jóváírások egyenlege a bank követelését mutatja Escrow-számla Az escrow-számla olyan számla, amely pontosan meghatározott feltételekkel esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez elkülönített pénzeszköz nyilvántartására és teljesítésére szolgál. - alszámlaként nyitják meg, és részletesen rögzítik, hogy mikor, milyen dokumentumok benyújtása esetén, mely kedvezményezettnek kell teljesíteni átutalást e számláról (általában olcsóbb, mint a bankgarancia). Letéti számla A letéti számla olyan számla, amelyen elhelyezett pénzösszeg elkülönített pénzösszegnek minősül, a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén és meghatározott módon használható fel. 34 - gyakran kötnek letéti szerződést az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók Kártyafedezeti számla A kártyafedezeti

számla olyan bankszámla, amelyen a bank által kibocsátott bankkártyahasználat fedezetéül szolgáló pénzeszközöket tartja nyilván és kezeli a bank, erről a számláról teljesíti a készpénzfelvéteket és a költéseket is. Vámszámla A vámszámla hitelintézetnél nyitott olyan számla, amelyre a vámtartozás, továbbá a vámhatóság hatáskörébe utalt nem közösségi adók és díjak - ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell biztosítani, kiszabni és/vagy beszedni - fedezetét fizetik be, és arról kifizetés - az igazoltan téves befizetés visszautalása kivételével - a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt államháztartási számla javára történhet. A vámszámlán lévő összegre a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervének lekérdezési és kizárólagos rendelkezési jogot kell biztosítani. Devizaalapú bankszámla - leggyakoribb az euró-, az USD-, az angolfont-, a svájcifrank-alapú bankszámla -

devizaszámla jelentősége: sem a számla terhelése, sem a jóváírás esetén nem kell a számlatulajdonosnak számolnia az adott deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözettel, közvetlenül felhasználhatja a számlán levő devizát. - megnyitásához engedély nem szükséges (bankok döntik el, milyen devizában vállalják bankszámla vezetését) Letéti számla (depot konto): vagyon őrzésére - értékpapír letéti számla: ügyfél pénzintézet által őrzött értékpapírjának könyvelésére értékpapír mozgásokat mutatja: névérték vagy darabszám, megőrzési mód (egyéni vagy gyűjtő), elhelyezés helye, jelzőszám évente egyszer számlakivonatot kap az ügyfél, amelyen ügyfél írásban megerősíti, hogy az adatok rendben vannak - egyéb letéti számlák Belső számlák: pénzintézeti belső elszámolások, könyveléstechnikai okokból 35 3. BANKTITOK ELŐÍRÁSOK Banktitok értelme: pénzintézet és ügyfél

közötti bizalom az üzleti kapcsolat alapja Külföldi példák: Németország: titoktartás minden információra, kivételek: számlatulajdonos képviselői (cégvezető, örökös, csődgondnok) hallgatás alóli felmentés: peres vagy csődeljárásokban (rendőrség felé nem), bankfelügyelettel, jegybankkal szemben Svájc: bankszámlával kapcsolatosan csak a svájci törvények érvényesek pénzintézet minden esetben ismeri a számlatulajdonos nevét és címét (kódos számlánál is) szigorú titoktartás: (banktitok alapja 1934.tv) banki dolgozónak az adatokat titkosan kell kezelni, pénz- és fegyházbüntetés terhe mellett svájci bíróság magánjogi perben megengedheti az információnyújtást, büntető ügyben tanúzási kötelezettség adózási ügyben tilos minden információ kiadása bel- és külföldön devizaellenőrzés Svájcban nincs, így ezek szabad ügyletek Magyarország: 1996.évi CXII törvény szabályozza Alapelv: banktitok minden, az

ügyfélre vonatkozó pénzügyi adat vagyon, gazdálkodás, személyi helyzet, banki szerződés Pénzintézeti adatszolgáltatás a törvényben felsoroltaknak: takarékbetétről bírósági vagyonelkobzás vagy állammal szembeni kártérítés hagyatéki eljárásnál közjegyző megkeresése bankfelügyelet, MNB büntetőügyekben ügyészség, rendőrség (kábítószer-kereskedelem, terrorizmus) felszámolási eljárásnál bíróság Közölhetők: összesített adatok pénzintézeti központok részére adatszolgáltatás ügyfél fizetőképességére vonatkozó általános, nem részletezett adatok adó, vám, TB tartozás végrehajthatóságánál tájékoztatni kell az állami szervet (bankszámlaszám, egyenleg, forgalom) 36 PASSZÍV BANKI MŰVELETEK FORRÁSSZERZÉS (PASSZÍV MŰVELETEK) Pénzintézetek üzleti tevékenysége: saját tőke a mérlegfőösszeg 5-10%-át teszi ki – forrást nyújtók bizalma fontos (Leegyszerűsítve: passzíva = pénzszerzés,

aktíva = kölcsönadás, kamatrés = bank nyeresége) Betéti üzletek: - a tőkeszerzés lehetőségei - idegen eszközök használatáért kamatot fizet kifejlődése: középkori pénzváltók letéti üzleteiből (elismervény – kívánságra visszaadja) Idegen eszközök eredet szerint: - betét: ügyfeleké és pénzintézeteké - pénzpiaci hitelfelvétel – hosszabb lejáratú: tőkepiacon - jegybanki refinanszírozás - értékpapír műveletek 1. BETÉTEK FAJTÁI Betét: más pénzének elfogadása kamatfizetés ellenében - bank köteles az ügyfél pénze után kamatot fizetni és a betétet visszafizetni - Törvény: olyan pénzintézet is elfogadhat némely betét, amelyik számlaszerződést nem köthet Megjegyzés: betét teremt lehetőséget a számlapénzteremtésre – bankszektor közvetett un. másodlagos pénzteremtéssel növeli a pénz mennyiségét Számlapénzmennyiség függ: betétek mennyiségétől, tartalék-előírásoktól

(kötelező, likviditási tartalék), készpénzfelvételek gyakoriságától és minél kisebb a készpénztartalékolás a gazdaságban, annál nagyobb a lehetőség pénzteremtésre - Látra szóló (folyószámla) betét (Sichteinlage, Right Fund) Folyószámlán fennálló követelés, amiről az ügyfél bármikor rendelkezhet - fizetések lebonyolítására alkalmas készpénz nélkül - alacsony kamat jellemzi - egy része állandóan a banknál marad: küszöbérték (ez rövid távra kölcsönözhető) 37 - gyakorlatban a látra szóló betétek egy részét jegybanknál kell elhelyezni kamatmenetesen tartalékként Látra szóló betétek előnyei: ügyfélnek: költségmegtakarítás a készpénz nélküli fizetési forgalomban rizikócsökkenés készpénztartás kicsisége miatt banknak: hitelezésre lehetőség értékmegállapítási különbségek kihasználása jóváírásoknál és terheléseknél információ az ügyfél üzleti moráljáról

Határidős (termin) betétek (Termineinlagen, Time Deposit) Számlán fennálló követelés, melyet legalább 30 napig, meghatározott (minimum) összeg felett helyeznek el Fajtái: fix betét: előre megállapodott lejáratra (30, 90, 180, 360 nap), utána látra szólóan kezelik felmondásos betét: megállapodott idő után lehet felvenni (1, 2, 6, 12 hónap), utána is határidős betét marad kamat kezelésére különböző konstrukciók: tőkésítik vagy sem Határidős betétek előnyei: ügyfélnek: kamatláb magasabb hitelnyújtás kedvezőbb betéteseknek kamatjóváírás lejáratkor - közben kamat nem változik de: lejárat előtti igénybevétel esetén kamatlevonás vagy kamatmérséklés banknak: banknál hitelezésre alkalmasabb értékmegállapítási különbségek kihasználása jóváírásoknál és terheléseknél információ az ügyfél anyagi helyzetéről bank mérlegében is jó Bank biztonságos működéséhez betétek (pénzelfogadás)

és hitelezés (pénzkihelyezés) közötti előírások: nembanki látra szóló és termin betét max. 10%-ból lehet hosszúlejáratú hitel, max 60% lehet rövid lejáratú hitel és min. 30% likviditási tartalék (aktuális jogszabályok szerint) 38 Takarékbetét Vagyongyűjtésre alkalmas okirat (takarékbetétkönyv) kiállításával keletkező betét (némely országban üzleti célra nem lehet használni) Takarékbetét előnyei: ügyfélnek: pénzgyűjtés kamattal speciális szabályok kamatjóváírás év végén, nagysága banktól függ banknak: hosszú lejáratú hitelezésre fordítható értékmegállapítási különbségek kihasználása jóváírásoknál és terheléseknél információ az ügyfél anyagi helyzetéről bank mérlegében is jó gazdaságnak: tőkeképzés – gazdasági növekedés fogyasztásról lemondás – árstabilitást növelő információ az ügyfél anyagi helyzetéről bank mérlegében is jó Takarékbetét speciális

szabályok: - betétről rendelkezés takarékbetétkönyv felmutatásával (könyv betétesnél) - takarékbetétkönyv: könyvformájú vagy mágnesszalagos - számla mindenkori állását tükrözi: ki és befizetéseket feltüntetik - jogilag: adóslevél (bank fizet) banki ellenőrzés kifizetésnél: tulajdonos és könyv legitimációja, rendelkezési korlátozások, zárlati megjegyzések - átruházása: követelés engedélyezése is szükséges, nemcsak átadás - csak készpénzkifizetést jelent (kivéve saját banki számlára áthelyezés) - elvesztését jelenteni kell – új kiállításánál régit megsemmisítik (Magyarországon közjegyzővel) - lejárat előtti rendelkezés: felmondással írásban (30 kamatnap, vagy megállapodás) ha lejár és nem mondják fel: bank 1 hónap után törvényes lekötési idejű takarékbetétnek kezeli - bárki: természetes és jogi személy is lehet a kedvezményezett - fajtái: látra szóló –

lekötéses – nyereménybetét - ha kedvezményezettet jelölnek meg, hagyatéki eljárás alól ki lehet vonni 39 - titkos, polgári jogi tartozásra és zálogba foglalni nem lehet, kivéve bírói ítélet 2. BETÉTSZERZÉSEN KÍVÜLI FORRÁSSZERZŐ LEHETŐSÉGEK - bank saját kezdeményezéséből szerzi - oka: likvidációs helyzet a banknál, tartalék növelése, mérlegszépítés Takaréklevél - betéthez hasonló konstrukció - értékpapír, átruházható - visszaváltásuk lejárat előtt általában kizárt Letéti jegy - bemutatóra vagy névre szóló értékpapír, melyben a bank kötelezettséget vállal, hogy a kamatot és pénzösszeget törvényes időben megfizeti - elévülési ideje 10 év - törvényes kellékei: kibocsátó neve, típusa, névérték és sorszám, kamat és beváltás feltételei, kiállítás helye, ideje, kibocsátó aláírása, névreszólónál tulajdonos Refinanszírozás jegybanknál feltételeket a jegybank

szabja meg - Jegybanki hitelfelvétel - Rediszkontálás = váltó visszleszámítolás - Menete: leszámítolás = bank esedékességet megelőzően váltót kamatlevonás ellenében megvásárolja (mert lejáratkor bank benyújthatja a váltót) - váltó bank birtokában - ezt a jegybanknak a leszámítolási szabályok szerint átadja=visszleszámítolás - bankok nem adhatnak el korlátlan mennyiségű váltót a jegybanknak – kontingesek vannak (növelése bővíti a bank likviditását) - visszleszámolható váltóknak minőségi és formai követelményeknek kell eleget tenni (formailag: meghatározott nyomtatvány, dátumok betűvel is, tartalmilag: min. 3 fizetőképesnek elismert kötelezett, lejárat max 3 hónap, jegybanknál, bankszékhelyen fizetendő) - Lombardírozás: 40 - jegybank kamatozó kölcsönt nyújt a banknak vagyoni érték (értékpapírok) elzálogosítása ellenében max. 3 hónapra - kamata = váltóvisszleszámolási kamat +1% - ok:

nem akarja váltóit a bank visszleszámítoltatni. Nyíltpiaci papírok eladása: - bemutatóra szóló, átruházható értékpapírok pénzpiaci eladása Pénzintézeti kötvénykibocsátás - hosszabb lejáratú idegen pénzeszközszerzés fix kamatláb (pontos kalkuláció) mellett - előny: nincs kötelező banki tartalék (ügyfélnek is biztos befektetés) Pénzpiaci hitelfelvétel: pótlólagos likvid eszközöket szerez (ill. helyez ki) - pénzpiaci részvétel feltétele az elsőrendűség és nagy összegben való kereskedelem - pénzpiac működése: nem koncentráltan, elektronikus eszközökkel - tárgyai:jegybanki követelés (napi pénz, termin pénz, ultimo pénz) pénzpiaci papírok (kincstári váltó, nem kamatozó kincstárjegy,bankelfogadvány (külkereskedelmi finanszírozására)) 41 BETÉTBIZTOSÍTÁS 1. A BETÉTBIZTOSÍTÁS SZEREPE Bevezetésének okai: - bankrendszer stabil működése bizalmon alapul – ingatag bankrendszer problémája

kedvezőtlen: megrendíti a fizetések mechanizmusát csökkenti a megtakarítás rátát, sújtja a megtakarítókat megbontja a pénzpiaci követelések folyamatát megelőzése: a bankrendszer stabilitásának megerősítése Megoldások: - banki működést szabályozó törvények, jogszabályok (indokolatlan kockázatvállalást korlátozza) bankok felügyelete és ellenőrzése (törvényeknek való megfelelés, megbízhatatlan tevékenység megakadályozása) jegybanki segítség feltételeinek meghatározása (átmeneti likviditási problémákból ne legyen fizetésképtelenség) betétbiztosítási rendszer kialakítása 2. BETÉTBIZTOSÍTÁS NEMZETKÖZI GYAKORLATA Története: - kezdeti: bankok kialakulásától fogva pénzintézeteket sújtó veszteségek elleni védekezés egyéni vagy közös tartalékalappal - betétek egy részét állampapírban őrzik (angol,1817) - betétek kis részét külön alapba fizetik be (francia,1895) – központi betétbiztosítás

első rendszere - bajba jutott bankokat segítő állami szervezetet megszervezik (orosz,1914) - modern: két alappillér - államilag szervezett központi pénzalap, amely a biztosításügy törvényszerűségeinek megfelelően bonyolítja le a veszteséges pénzintézetek szanálását kártérítést nyújt a betételhelyezőknek Betétbiztosítás típusai: - bankok maguk hozzák létre, hatóságok bátorítják (pl. Franciaország, Németország) - hivatalosan elrendelik, államilag megszervezik (pl. Nagy Britannia, Kanada, USA) - bankok és állami hatóságok közösen (pl. Belgium, Japán) - tipikus vonás: a védelem a külföldi bankok adott országbeli betétére is kiterjed (kivétel: Belgium és Japán), de a hazai bankok külföldi betéteire nem (kivétel: Németország és Japán), a bankközi betéteket nem védik (kivétel: Kanada) 42 - alapelv: betétesek bankjuk csődje után is jogosan kérik vissza pénzüket jellemző: betétek védettsége felső

határig (min. Japán 13000 dollár, max USA 100000 dollár) - legfejlettebb biztosítási rendszer USA-ban: Kereskedelmi bankok felügyelete: Szövetségi Betétbiztosító Társaság (Federal Deposit Insurance Corporation FDIC), FDIC-nél kötelezően biztosítja magát minden szövetségi felhatalmazású pénzintézet, ezeket minősíti FDIC „problémás” bankokról listát vezet, amiket folyamatosan ellenőriz és felfüggesztheti a biztosítást FDIC megoldásai bankcsőd esetén – a veszteség csökkentésére: összeomlás előtti pénzügyi támogatás létrehoz átmeneti bankot, ami átveszi a csődbe ment bank betéteit FDIC csődgondnoki szerepet lát el - kifizeti a betéteseket 3. BETÉTBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK Formái: implicit - közvetett explicit - közvetlen, intézményesített Implicit betétbiztosítási rendszer Betéttulajdonosok állami védelméről a kormány szabadon dönt, nem törvény megszabta módon - eseti döntéseket hoz a kormány a

betétesek védelmére és az összeg nagyságáról - döntési folyamatot meghatározó szabályok nincsenek - finanszírozás az állami költségvetésből vagy a jegybankon keresztül - ok: gazdaságpolitikai célokat ezzel elősegíti (megtakarítás ösztönzés) felelős lehet a bankbukásokért (állami törvények, engedélyek) hosszabb távon ez olcsóbb (vállalatok termelése, fizetési forgalma zavartalan, nincs tömeges csőd) Kormány gondoskodása a betétesek védelméről fizetésképtelen banknál: - bank bezárása után a kormány közvetlenül fizet a betéteseknek, vagy eljár, hogy egy másik bank átvegye a betétállományt - bank másik bankba történő beolvasztását kezdeményezheti és anyagilag támogathatja (bank nyílt csődjének megelőzése) - bank szanálásával a csőd megakadályozása: vagy állam könyv szerinti értékben megvásárolja a bank kétes eszközeit 43 vagy közvetlen tőkeemeléssel fedezet nyújt a portfolió

kitisztítására vagy állam meghatározó részvényessé válik (államosítja a bankot) Intézményesített betétbiztosítási rendszerek: Betétbiztosítási törvény határozza meg a rendszer működésének szabályait, eljárásait - előírja, hogy melyik intézményekre terjed ki - milyen összegig - milyen betétekre - önkéntes vagy kötelező a tagság - meghatározza a betétbiztosítási rendszer finanszírozását - a betétbiztosító eszközeit a bankcsődök kezelésénél stb. Betétbiztosítási rendszer finanszírozásának módjai: - alap létrehozása a tagbankok rendszeres díjfizetéseiből (általában a tőkének és a tartalékoknak a betétekhez viszonyított aránya alapján állapítják meg) - állam az alapot segítheti: indulótőkével, kimerülése esetén pótlólagosan feltölti, biztosító hitelt vehet fel a költségvetésből vagy jegybanktól Alapvető betétfedezeti rendszerek - betétesek védettsége: - korlátozott

fedezet rendszere: - - 100%-os fedezeti rendszer: - - csak meghatározott értékhatárig van biztosítási védelem elsősorban kisbetétesek védelmére bankcsőd esetén betétbiztosító kifizeti az összeghatárig a betéteseket vagy másik bankkal átveteti a betétállományt biztosító nem szanálja a bankot, nem szervezi meg az összeolvadásokat betétszámla teljes összegében biztosított biztosítónak sok eszköze van a bankcsődök megelőzésére: betéteseket kifizeti, átruházza másik bankra a betéteseket, pénzzel támogatja a számlásokat, összeolvadásokat gyakorlatban ezt a rendszert ritkán alkalmazzák, diszkrecionális fedezeti rendszer: - átmenet a korlátozott és 100%-os között minden betétet biztosítanak összeghatárig biztosító jogosult a válsághelyzet megoldására: intézkedik pénzügyileg támogatott összeolvadásról vagy szanálásról (ezzel a nem biztosított betéteket is védi) gyakorlatban a biztosító fedezi a másik

banknak a csődbe jutott bank megvásárlásának ellenértékét 44 Implicit és az intézményesített betétbiztosítási rendszer összehasonlítása: - alapvető cél azonos: bankcsőd esetén kisbetétesek védelme, bankok stabilitásának biztosítása - - intézményesített eredményesebb, mint implicit: - törvényben rögzített szabályok alapján működik - anyagi eszközökkel is rendelkezik - bankok „megrohanása” ritka, mert garantált védelmet nyújt implicit-ben kormánynak kell finanszírozási forrásról gondoskodni (politikai nyomás érvényesülhet), de kevésbé korlátozott a pénz összege - implicit-ben általában nagybankok védelme következtetés: intézményesített előnyös, ha az országban stabil a bankrendszer és hatékony a bankfelügyelet 4. BETÉTBIZTOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON 1993. XXIV törvény Országos Betétbiztosítási Alap (OBA): „Az Országgyűlés a megtakarítások növelése, a készpénzkímélő fizetési

módok elterjedése, a betéteseknek a pénzintézetekbe vetett bizalmának növelése, a biztosított betétesek pénzintézeteknél elhelyezett betéteinek védelme, az egyes pénzintézetek esetleges fizetésképtelensége által okozott kedvezőtlen hatások csökkentése, a pénzforgalmi számlákon lévő összegek védelmén keresztül a pénzforgalom zavartalanságának elősegítése, a pénzintézeti rendszerben a gazdasági erőfölényből eredő egyenlőtlen versenyhelyzet részbeni kiegyenlítése érdekében” hozta létre. Betétbiztosítás múltja Magyarországon 1952. takarékbetétekre állam helytállási kötelezettsége - de erre sem külön alap, sem intézmény nem jött létre (félúton az implicit és intézményesített között) 1990 után: probléma esetén állam meghatározó részvényessé válik (pl. 1992 hitelkonszolidáció, 1993-94 bankkonszolidáció alkalmazta ezt) - fontos mögöttes cél volt a betétesek védelme Magyar betétbiztosítási

rendszer Intézményesített, az Alap jogi személy - kötelező betétvédelmi Alap, de egyéb önkéntes alapok is lehetnek - pénzeszközei nem vonhatók el és csak a törvény rendelkezései szerint használhatók fel 45 - folyamatos, kötelező befizetés egy felülről korlátozott kulccsal - az Alapból történő kilépés esetén sem lehet belőle kifizetés - pénzeszközeit készpénzben vagy jegybankképes értékpapírban kell tartani Diszkrecionális fedezeti rendszerként: - minden betétet biztosítanak összeghatárig - egy betétes egy banknál 6 MFt-ig van biztosítva - 1 MFt-ig 100%-os, felette részleges megtérítés - biztosító segít a válsághelyzet megoldásában: pénzügyileg támogat - bankfelügyeleti intézkedésekkel kell ellensúlyozni a kockázatvállaló banki magatartást Betétbiztosítás igénybevétele, csak az után: - ha a bank likvid eszközeit felhasználta - ha a hitelfelvételi – jegybanki is

–lehetőségeit kihasználta - ha az MNB-nél elhelyezett tartalékait is kimerítette - esedékes betétkifizetéseit 24 órán belül nem tudja teljesíteni - ha az alap pénzeszközei nem elegendőek hitelt vehet fel a jegybanktól, állami kezességvállalással - tagintézetei számára egységesen rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő (ennek igazodnia kell mértékében és ütemezésében a hitel kamat- és törlesztési feltételeihez) - Utólagos befizetések elkerülendők, mert rövid időszakra koncentrál nagy összegű banki befizetést, a legrosszabb piaci helyzetben (bankcsődnél) 46 AKTÍV BANKI MŰVELETEK 1. HITELEZÉS Hitelezés - hitelezés: aktív bankügylet (betét: passzív) - hitelek kihelyezése felhasználók felé a legrégibb banki üzletágak egyike - gazdasági folyamatok térben-időben kiterjedtek – hitelezési tevékenység az áthidalás eszköze - a bővített újratermelés egyik előfeltétele - állami

költségvetés deficitjének finanszírozása Hitel: Pénzeszközök ideiglenes átengedése általában kamatfizetés ellenében - bankhitel – pénzintézetek nyújtják - kereskedelmi hitel = áruszállítás későbbi kiegyenlítése – cégek nyújtják egymásnak Hitelek csoportosítása pénztömegre gyakorolt hatás szerint: jegybanki kereskedelmi banki nem monetáris pénzintézetek (pl. beruházási alapok) által nyújtott hitel hitelt felvevők alapján: bankközi vállalati, vállalkozói lakossági (fogyasztói) költségvetési, közületi lejárat szerint futamidő = hitel első részének igénybevételi időpontjától az utolsó törlesztő rész esedékességének napjáig rövid: max. 1 éves futamidő (országonként lehet 90 nap, 2 év) közép: max. 5 éves futamidő (országonként, hitelenként lehet 3, 4, 7 év) hosszú: 5 évnél hosszabb futamidő hiteltípus = hitel formája szerint pénzhitel: a bank a hitel összegét az ügyfélnek azonnal

kifizeti vagy számlán jóváírja - folyószámlahitel: ügyfél számláján bank hitelkeretet tart, ennek nagyságáig bank ebből fizet = forgalmi szemléletű hitelellátás (ugyanazon számlán hiteltartozás és pénzforgalom) 47 célja: bizonytalansági tényezők miatti likviditási zavarok leküzdése, általában: éves hitelkeret, melyből a folyószámlán pénzhiány esetén tud fizetni hitelvisszafizetés: folyószámlára érkező befizetésekből automatikusan hitelszerződés lejárata pénzügyi évhez – mérleghez kötődik külön biztosíték nélkül, csak első osztályú adósoknak (Magyarországon differenciált, néha külön biztosíték, napi árbevételnek megfelelő összegig) - számlahitel: külön hitelszámlát nyit az ügyfélnek, hitelszámláról folyószámlára utal = állományi szemléletű hitelellátás eseti hiteleket lehet kérni külön hitelszámlára vagy folyószámlára – rövid lejáratú cél: átmeneti likviditási zavar

kiküszöbölése hitelvisszafizetés: pénzhez jut a cég – hitelt visszafizeti, nincs kamat és pénzhiány esetén újból igénybe veheti külön biztosíték nélkül, feltételezi, hogy a cég vagyonával felel a visszafizetésért (Magyarországon kell külön biztosíték) hitelszerű kihelyezések: a pénz visszafizetését a bank nem attól az ügyféltől várja, akinek a hitelt folyósította - leszámítolás: váltóval fedezett áruügylet szállítójának nyújt hitelt (pénzt ad, váltót kap) - hitelvisszafizetést a váltó elfogadójától (kiállítójától) várja (váltót benyújtja, pénzt kap) - követelések megvásárlása: jogosult részére bank fizet – esedékes fizetést nyilvántartja – a követelést beszedi – kockázatvállalás fizetési mulasztás esetén (ez a faktorálás és a forfetírozás) - áruvásárlási hitel: magánszemélynek hitelező bank a boltnak fizet a termékért, a bolt követelését a bankra engedélyményezi,

aki a magánszemélytől hajtja be - értékpapír hitel: átruházható értékpapír ellenében hitelt nyújt a bank (vállalkozás értékpapírt ad a hitelért, az értékpapírt bank pénzzé teheti) - kötelezettségvállalási hitel: bank hitelfolyósítási készsége, ügyfélnek lehetőség hitelre – nem azonnali hitelfolyósítás hitelkeret: meghatározott ideig és összeghatárig kölcsönt ad, váltót számítol le, fogad el, bankgaranciát vállal (első osztályú adósoknak vagy a szerződéskötés időpontjában a szokásos hitelfeltételek még nem ismertek) - bankgarancia: kvázi hitel, nemfizetés esetén válik hitellé 48 bank kötelezettségvállalása arra, hogy a kötelezett nemfizetése esetén bank fizet a bankgarancia nyilatkozat feltételei szerint – függetlenül attól, hogy a kötelezett miért nem fizetett (pl. hibás teljesítés, nem teljesítés esetén is fizet) csak olyan ügyfélnek, akinél a nemfizetés kockázata kicsi,

számlavezető bank nyújtja pl. előleg visszafizetési: áru vevőjének előlegéért tender: ajánlattól visszalépő vállalat büntetést fizeti a bank szállítási és teljesítési: eladó nem szállít, bank büntetést fizet jótállási: eladó hibásan teljesít, bank büntetést fizet - bankkezesség: bank kötelezi magát, hogy nemfizetés esetén ő teljesít alapügyleti kifogásolási joga is lehet - pl. fuvardíjra, vámra, vételár megfizetés elhalasztásért pl. peres eljárásinál: alperesre (elsőfokú ítélet kényszervégrehajtás elkerülése – lehet fellebbezni) vagy felperesre (elsőfokú ítélet kényszervégrehajtás érdekében – felperes veszít, visszafizet) váltókezesség: bank fizet a váltókötelezett helyett hitel felhasználása szerint - forgóeszközhitel: a vállalkozás forgóeszköz állományának biztosítása vagy növelése üzletmenetből ellenőrzi, hogy képes-e visszafizetni futamidő általában 1 év,

hitelvisszafizetés a termékértékesítéshez igazodik - üzemviteli – forgóeszköz egy részére globálisan hitelt ad a bank a vállalatnak - ügyletfinanszírozási: hitelt konkrét biztosítékokkal fedezett gazdasági eseményhez adják pl. export előfinanszírozási: exporttermelés beszerzésére és ráfordításaira, ha külföldi banki biztosítékok vannak pl szezonális: szezonális átmeneti forráshiány pótlására pl. követelésmegelőlegzési: kiszámlázott követelésre pénzt ad a bank a követelés bankra engedményezése mellett tartós forgóeszközhitel: 1 éven túli, eszköznövekmény fejlesztéshez kell =tőkepótló - hitel, visszafizetése adózott jövedelemből - - beruházási hitel: projekthez kötődik, hitel fedezete a beruházás révén képződött adózott nyereség hitelfeltételek a fejlesztés finanszírozásától nagyban függenek (Világbank, külföldi, belföldi bank) hosszú lejáratú, kockázatelemzésnek nagy a szerepe

– csak külön biztosítékokra adnak hitelt ingatlanhitel, jelzáloghitel: ingatlanra – jó fedezet, de nem likvid hosszú lejárat (20-30 év), ma inkább változó kamatozású pl. lház, föld, üzletek, irodák, raktárak építési hitel: építési időtartamára – fedezete: föld + épület 49 2. HITELKOCKÁZAT ÉS KEZELÉSE Mérleg eszköztételei közül követelésnek minősül: Pénzintézetekkel szembeni követelés Ügyfelekkel szembeni követelés Jegyzett tőke be nem fizetett része Pénzügyi lízingből származó követelések A követelések nagysága és minősége banki kockázati tényező, ezt minimalizálni kell – szabályozás Speciális szabályok: - „Nagyhitelek”: ha összege nagyobb 50MFt-nál, akkor a hitelfelvevő saját tőkéjének max. kétszereséig, egy hitelfelvevőnek a szavatoló tőke max 25%-ig együttes összege a bank szavatoló tőkéjének 6-szorosáig - „bennfentes” hitelek: bank vezetői és hozzátartozóik

számára korlátok (változnak) Kintlévőségek minősítése Követelések minősítése szabályozott, vizsgált jellemzők: - ügylet kockázata és fedezete - világbanki mutatók - jövőbeni kilátások, cash flow alakulása - vagyon nagysága, összetétele - készlet: átlagos, forgás - adós pénzügyi helyzete - költségvetési és piaci kapcsolatok - menedzsment színvonala - fizetőképesség, határidőn túli visszafizetések aránya Minősítések: - problémamentes: valószínűsíthető, hogy határidőre megtérül - átlag alatti: határidőn túli kintlévőség, 60 napon belül várhatóan megtérül, illetve 180 napon belül veszteség nélkül - kétes: veszteség, de mértéke bizonytalan, illetve érvényesítés 60-360 nap között és a fedezet értékesítése fedezi a követelést - rossz: 360 napon túl érvényesíthető, illetve 360 napon belül, de több, mint 50%-os veszteséggel, illetve adóssal szemben felszámolási

eljárás indult 50 Minősítés időpontja: követelés keletkezése előtt az engedélyezési szakaszban először, utána folyamatosan Bajba jutott hitelek kezelése a nemzetközi gyakorlatban Eljárás. információszerzés (alapos megismerés) - vagyonértékelés (mérleg helyett valós értékben) - követelések felmérése (zálogjog vizsgálata, köztartozások) - jövedelmek felmérése (eredménykimutatás alapján) - terv a megmentésre (új üzleti terv, vezetők vizsgálata) - csak ezután csődeljárás - ha nem lehet megmenteni: felszámolás Biztosítékok és vagyon értékesítéséből befolyt összeg felosztása: (vagyontárgyat mindig értékesíteni kell, jelzálognál rangsor = kielégítési sorrend) zálogtárgyra fordított költség követelés érvényesítés költsége követelés kamata követelés maradék a zálogtárgy tulajdonosáé Megjegyzés: Csődeljárás: Lényege, hogy fizetési zavarba került, de hitelezők szerint is életképes

vállalatot válságból kihúzzák hitelezőkkel történő megállapodás és program alapján Csődeljárást csak adós kezdeményezhet (ill. kötelező neki) Csőd bejelentése és Bankszámláját vezető pénzintézet értesítése – csak eddig illeti meg a bankot a beszámítási jog – bírósági közzétételtől 90 napig moratórium, azaz kötelezettség nem ill. késedelmes teljesítéséből adóst hátrány nem éri (pénzkövetelés, jelzálog végrehajtása szünetel) – ez idő alatt egyezség hitelezőkkel ha nincs – bíróság felszámolási eljárást indít Felszámolási eljárás: Ha csőd eredménytelen, ha adós kéri, ha hitelező kéri, ha végelszámoló kéri Felszámolási eljárás bírói közzétételének jogkövetkezményei: Vállalat vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak felszámoló tehet Vállalat összes tartozása esedékes lesz Felszámolásnál kielégítési sorrend: felszámolás költségei felszámolás előtt 6 hónappal

kikötött zálog, óvadék (értékéig) követelések egymással szembeni elismert tartozások és követelések beszámíthatók 51 3. HITELEZÉS ÉS CÉGEK Finanszírozás a vállalat szemszögéből: Vállalati mérleg szerkezete: Aktívák állóeszközvagyon forgóeszközvagyon információt ad a tőkefelhasználásról, a beruházásról a finanszírozás útján kapott pénzeszközök felhasználása (pl. gépek megvétele) Passzívák sajáttőke-kötelezettség idegentőke-kötelezettség információt ad a tőke származásáról, a finanszírozásról fizetőeszköz ki- és beáramlás (pl. kölcsönfelvétel) Finanszírozás a vállalatnál – szükséges tőke biztosítása: saját forrás – nincs kamat, nincs időbeli korlát idegen forrás – fizetendő kamat, időben korlátozott visszafizetés a banknál - hitelnyújtás pénznem (fizetés helyén) és összeg meghatározásával pénzeszközök ideiglenes átengedése általában kamatfizetés ellenében

(pénzszolgáltatás: ellenérték vásárlásnál, önállóan kölcsön esetén kamat) Hitel-kamat befolyásoló tényezői: jegybanki kamattal és átlagos betéti kamatlábbal összefügg kereslet – kínálat infláció nagysága hitelkérő likviditása hitel célja hitel futamideje gyakorlatban: vállalati hitel kamata  magánügyfélé beszerzési hitel kamata  fogyasztási hitelé biztosítékkal fedezett kamata  fedezetlené hosszabb lejáratú hitel kamata  rövid lejáratú hitelé Hitel és kölcsön: Jogilag hitelszerződés és kölcsönszerződés különböző, gyakorlatban nem 52 Hitel: hitelkeret, kötelezettségvállalás Pénzintézeti készenlét a kölcsön folyósítására Előszerződés, azaz köteles a bank utána kölcsönszerződést kötni Kölcsön: a pénzösszeget igénylőnek szerződéskor átadja Kölcsönszerződést általában nem kötik különállóan, pénzlehívással létre is jön (kivéve, ha körülmények megváltoznak)

Hitelezés menete: szóbeli előtárgyalás írásbeli hitelkérelem hitelkérelem vizsgálata hiteljóváhagyás szerződéskötés hitelösszeg rendelkezésre bocsátása hitel figyelemmel kísérése visszafizetés Hitelfelvevő ellenszolgáltatásai: - kamatfizetés: fix vagy változó mértékű - (számolásánál szokások: német, olasz, magyar - 1 hónap=30 nap, angol - tényleges napok) - rendelkezésre tartási jutalék: 0,25-0,5% közötti, le nem hívott összeg után fizetendő - bankköltségek térítése Hitelképesség vizsgálata, hitelbírálat hitelképesség feltételei: jövedelmező gazdálkodás – munkahely, kereset termékek rendszeres értékesítése fizetési kötelezettség teljesítése biztosítékok hitelt érdemlősséget is vizsgálja bank: képes a hitel szerződésszerű teljesítésére hitelképességhez szükséges információk: hiteligénylő jellemzői: referenciák banki információk cégbírósági, ingatlan nyilvántartási

bejegyzés mérlegelemzés: mérlegtételek értékének realitását vizsgálják 53 analízis - tételcsoportosítások, kapcsolatok felderítése kritika - előző évek gazdálkodása, - ugyanolyan jellegű vállalkozások adataival összevetés piaci érték ingadozó, (divatmúlás, erkölcsi avulás) eszközállomány piacképessége befolyásol, infláció – állóeszköz értéke nő üzleti könyvek: számlavezetési adatok bevételszerző képesség megítélése kintlevőségek árfolyamingadozása pénzügyi stabilitás fizetőképesség (likviditás) vizsgálata: készpénz, bevételek, kiadások korábbi adatok: fizetési morál előző hitelek visszafizetése eddigi üzletmenet technikai felszereltség készletek hitelképességhez számított objektív mutatók: - világbanki mutatók: hosszú lejáratú, világbanki, külföldi hiteleknél - tőkeellátottság: eszközállományt a vállalat minimum 35%-ban saját vagyonából (induló + tartalékvagyon)

képes finanszírozni - likviditási: nagyobb 30%-nál az eszközállomány, mint a vele szembeni követelések - készpénz: bankoknál 1 éven belül pénzzé tehető látra szóló követelés (folyamatos romlása jelzi, hogy a termékek kereslete csökken) - adósságszolgálati: forrás és terhek arányát, beruházás hatékonysági követelményt mutat - egyebek: vagyonstruktúra, tőkestruktúra, állóeszköz fedezet - likviditás - rentabilitás: hozam és tőke (saját, teljes) ill. forgalom aránya - megrendelés állomány, forgalmi adatok időbeli változása - készletállomány, -forgás, rejtett tartalékok - foglalkoztatottsági helyzet Megjegyzés: amerikai gyakorlat 5 C-s hiteldöntés: Character (menedzsment), Capicity (jövedelmezőség) cash flow áramlásból, Capital (tőkeellátottság), Conditions (konjunkturális helyzet), Collateral (jogi biztosítékok megléte a hitel biztosítéka) Hitelbiztosítékok: a biztosíték segítséget és

kielégítési alapot nyújt - másodlagos jellegű, mert fő kötelezettség megmarad 54 - biztosíték értéke: banktól függ (személy hitelképessége, vagyon értéke) - adós gazdálkodására nem hat: kezesség, garancia, kézizálog, óvadék (mobilizálható) - adós gazdálkodására hat: bankszámla megterhelése, vagyontárgy értékesítése 01. Személyi biztosítékok: másodlagos kötelezetté egy személyt vagy céget állít Kezesség: Vállalója kötelezi magát, ha az adós nem teljesít, ő teljesít helyette (alapügyleti kifogásolási joga is van) egyszerű: írásban lehet kikötni – „sortartási kifogása” van a kezesnek (jogosult a végrehajtást először a kötelezettől kísérelje meg) készfizető: nincs „sortartási kifogása” a kezesnek - érvényes, ha a felek így állapodnak meg, ha kár megtérítéséért vállalták, ha bankkezesség Garancia: általában bankgarancia Önálló jogügyletben a bank kötelezettséget

vállal, hogy meghatározott feltételek esetén egy felszólításra fizet, nem lehet alapügyleti kifogás (általában elszámolási számlát vezető bank nyújtja, határozatlan időre szóló garanciát belföldi bank nem vállal) 02. Dologi biztosítékok: adós vagyontárgyat bocsát rendelkezésre, zálogtárgy (adós tulajdonjogának korlátozása) Bankhitelt biztosító zálogjog: bankhitel folyósítása esetén a zálogtárgy átadása nélkül is Zálogtárgyból való kielégítés menete: Ha bank tulajdonában van, közvetlen kielégítési jog (de köztartozásoknak van elsőbbsége) a nem, bírósági határozat alapján 8 napon belüli átadás (önként vagy közjegyző végrehajtást rendel el átadásra) Értékesítést a zálogtárgyhoz hasonló tárggyal foglalkozó szervezet megkísérli - ha nem lehet, árverés - ha ez sem eredményes, szabadkézből eladás. Zálogjog: Zálogtárgy értékesítésével követelést kielégíti, ha kötelezett nem teljesít

(szerződés, jogszabály, bírói határozat alapján, zálogtárgyhoz kapcsolódik) Zálogjog arányossága: kielégítés csak a követelés és járulékai erejéig történhet (több zálogjog 1 tárgyon: keletkezési sorrend = kielégítési sorrend) Zálogtárgy elpusztulása esetén új tárgyat, más fedezetet kötelező adni Jelzálogjog: Tárgya: ingatlan, cégeknél készlet is. Ingatlan tulajdonos birtokában marad, de köteles értékét megőrizni, Értéke a pénzben meghatározott követelés értékéhez igazodik szerződéssel írásba foglalni, ingatlan-nyilvántartásba bevezetni kötelező Keretbiztosítási jelzálogjog: tartós, jogviszonyt és maximális összeget fel kell tüntetni. 03. Óvadék (kaució): pénz vagy kvázipénz elzálogosítása, közvetlen kielégítést biztosít 55 Tárgya: pénz, takarékbetét, értékpapír. Óvadékként leköthető értékpapírok: kötvény, részvény, váltóVisszajár, ha a szerződés megszűnt. Jogosult

tulajdonába megy át nem fizetéskor 04. Bankszámlaszerződés: adós számláján levő pénz hiteltartozása fejében a bank leköti Hitelszerződésben adós hitelezőt felhatalmazza (azonnali inkasszójog, azaz végrehajtási eljárás nem kell), mert számlatulajdonos rendelkezése nélkül nem terhelhetőek a pénzintézeti követelések Számla beszámításánál érkezési sorrend követendő Adós szerződésszegése: Eseteit törvények, rendeletek szabályozzák Hitelező azonnali hatállyal felmondhatja és azonnal esedékessé teheti a kölcsönt - ha célra történő felhasználás lehetetlen - ha céltól eltérő a felhasználás - ha biztosítékok értéke csökken - ha adós vagyon helyzete romlik - ha megtévesztés fordul elő - ha a cél megvalósításának vizsgálatát ügyfél akadályozza - ha az adós szerződésszegést követ el: kamat vagy tőketörlesztés elmaradása van előzetes hitelezői engedély nélkül más banktól vesz fel

hitelt számláját nem tartja a banknál tájékoztatási kötelezettségét bank felé megszegi nem biztosítja a vagyontárgyakat 56 FIZETÉSI FORGALOM FIZETÉSI FORGALOM - fizetést teljesítők és elfogadók közötti pénzmozgás - pénzbevételek és kiadások szakadatlan áramlása, mozgása - rendelet szabályozza - gazdaság működőképességéhez zökkenőmentes fizetési forgalom kell - pénz fizetési és forgalmi eszköz funkciója - bank a fizetési forgalomban való részvételéért költségeket, díjakat számít fel 1. FIZETŐESZKÖZ - pénz – készpénz : bankjegy, érme – számlapénz: látra szóló követelés, közvetlenül készpénzre váltható (takarék és terminbetét nem) - pénzhelyettesítő – váltó: hitelnyújtás, pénz fizetési eszköz funkciója – csekk: pénz forgalmi eszköz funkciója fizetési formák (feltétele, hogy banknál kötelezett számláján legyen pénz, fennáll az adósság, adósság megszűnése

csak a váltó, csekk beváltásával, azaz készpénzzé, számlapénzzé alakul) készpénzes készpénz kímélő (félig készpénzes) készpénz nélküli (pénzhelyettesítővel) fizetési módok: a felek megállapodásától függ készpénzes átutalás beszedési megbízás (inkasszó) akkreditív csekk váltó kártya (megjegyzés: gazdasági szervnek kötelező a számlanyitás, de esetenként fizethetnek készpénzzel az aktuális szabályok szerint) 2. FIZETÉSI FORMÁK RÉSZLETESEN Készpénzes: kisebb összegű fizetésekre alkalmas, munka-, idő-, költségigényes 57 - ügyfél készpénzzel akar fizetni – feltételezi, hogy bankszámlája és azon pénze van – banknál készpénznek kell lenni: pénztárkészlet (ügyfelek betéteinek egy része készpénz formában) - banki pénztárral szembeni igények: kielégítő készpénzállomány: nagysága problémás (túl nagy: nincs kamat, túl kicsi: ügyfélnek nem tud pénz adni) nagy összegű

készpénz-igényt előre kell jelezni biztonsági és ellenőrző intézkedések: lopás, betörés, illetéktelen hozzáférése ellen védeni védelmi berendezések (riasztó, kamera, golyóálló üveg) pénztárállomány véletlenszerű ellenőrzése (belső és/vagy külső revizor) pénz őrzése trezorban, csak több személy együtt tudja kinyitni kártyaazonosító gépek beszerzése nem ismert személy szigorú ellenőrzése fizetések csak pénztári bizonylat bemutatása ellenében gyors ki- és befizetési szolgáltatás - pénztári ügyletek: befizetések: saját számlára befizetés bizonylattal idegen számlára fizetési utalvánnyal (bizonylat egyik példánya ügyfélnél marad) kifizetések: számlatulajdonosnak: készpénz + kifizetési nyugta, készpénzcsekk, eurocsekk-kártya (automatánál) harmadik személynek: kifizetési nyugta (ha van meghatalmazás), csekkek, kártya (automatánál) - számítástechnika meghatározó: számítógépes

adatfeldolgozás – pénztári terminál és központi számítógép - pénztári rendszerek: bankügyletek lebonyolítása a bankfiókban on line system (azonnali könyvelés) – adatokat azonnal betáplálják és feldolgozzák direkt pénztár: billentyűzet + képernyő + nyomtató kell számlaszám beütése – adatok megjelennek (számláról információk lekérhetők: limit, jogosultság) – összeg beírása – összeg könyvelése – nyomtatás automata pénztár-trezor: pénzkiadási lehetőség terminálon keresztül működése, mint a kártyás automatáé, csak személyes kiszolgálás, pénz zárt helyen (nincs rablás) 58 bankautomata: olyan pénzügyletekhez, amelyek személyes kapcsolatot nem igényelnek (pénzkiadó továbbfejlesztett változata) pénzkiadás, befizetés készpénz vagy csekk formában feltétel: bankkártya + banki folyószámlán pénz PIN kód = Personal Identification Number (aláírást pótol) bankautomata elhelyezése Indoor

(fiókon belül), Lobby (előtérben), Outdoor (kívül) éjjel-nappali trezor: csak befizetésre (készpénz biztonságos őrzése) ügyfélnek bank kulcsot és pénzkazettát ad át – trezor kinyitása után a bedobónyíláson át, ügyfél kontrolljegyet kap – kazetta 2 banki alkalmazott által nyitható ki, utána könyvelik off-line system (adatok rögzítése adathordozón, későbbi könyvelés) – nem előnyös, ügyfél azonnal helyzetét nem ismeri Készpénz nélküli fizetési forgalom - átutalás: ügyfél bankot megbízza, bankszámlája terhére egy harmadik személynek kifizetést teljesítsen - bankszámlák közötti pénzmozgás - értékhatára nincs - gazdasági szervezeteknek számlanyitás kötelező - gazdaságban fizetési forgalom 90%-a átutalás - üzleti leveleken bankszámlaszám megjelölése szokásosan a fizetés átutalás útján való megvalósítását feltételezi - átutalás információtartalma: (legalább) jogosult megjelölése,

bankszámlaszáma, utalandó összeg, utalás dátuma, átutaló hiteles megjelölése - kézi eljárás: átutalásnál használt nyomtatvány 3 példányos (átutalási megbízás + ügyfél + könyvelés), bank bélyegzővel hitelesíti - ügyfél felel az átutalási nyomtatvány elvesztése stb. miatti késésért - átutalási nyomtatvány alján számítógéppel olvasható legfontosabb adatok – (gyors feldolgozás, banki azonosítószám: bankcsoport /fiók helyes/központi elszámolóhelynél számlaszáma) - számítógéppel: a bank által rendelkezésre bocsátott program segítségével - az átutalás információtartalma kézi utaláshoz hasonló - pénzintézet csak súlyos gondatlanság esetén felel a hibás továbbításért, vagy ha nem az ügyfél gondatlansága miatt hamis az átutalás - fizetés teljesítésének ideje: jogosult bankszámlájára megérkezik a pénz 59 - átutalási megbízás az utalás konkrét banki teljesítése előtt visszavonható

(visszavonást bank azonnal érvényesíti, egyébként az átutalás megtörténik) - csoportos átutalási megbízás is adható (több utalás egy megbízással) Beszedési megbízás - inkasszó: az összeget a jogosult számlájára ráemeli a kötelezett számlájáról - határidős megbízás: kötelezett 8 munkanapon belül kifogásolhat – őt értesíteni kell a beszedésről, megtagadhatja, ha ebben a fizetési módban a szerződő féllel nem állapodott meg - azonnali megbízás: kötelezett a bankot értesíti a jogosultról (eseti vagy általánosan .) és a bank a kötelezett számlájáról átteszi a pénzt a jogosult számlájára, bank kötelezettet értesíti ez a fizetési mód, ha ebben állapodtak meg a szerződő felek, vagy ha kötelező jogszabály előírja, vagy ha a váltót egy kedvezményezett lejáratkor bemutatja Okmányos meghitelezés- akkreditív: bank ígérete Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szokványa alapján, hogy okmányok benyújtása

esetén fizet a jogosultnak (költségért) nemzetközi fizetésnél szokásos Részletesen: külkereskedelmi fizetési módok résznél Csekk: a kibocsátó írásbeli utasítása az intézményezettnek (banknak), hogy meghatározott pénzösszeget fizessen ki a csekk bemutatójának (bank nála elhelyezett pénzből fizet) - kötelezett fizetési kötelezettséget tartalmazó okiratot ad át, és kedvezményezett lép a behajtás érdekében - pénzhelyettesítő, fizetési eszköz (nem hiteleszköz) - csekk-képesség: banknál vezetett számlája vagy maga a bank olyan pénzügyi képességű, hogy tud fizetni - csekk forgalomban való részvétel feltételei: kibocsátó csekk-képesség, csekkszámla (takarékbetét nem!), számlafedezet, csekkszerződés és nyomtatvány - csekk látra szólóan fizetendő = bemutatáskor - csekkel való visszaélés kockázatát a számlatulajdonos viseli - csekkek kellékei: 60 törvényes „csekk” szó feltétel nélküli

meghatározott összegre szóló fizetési utasítás fizetésre kötelezett neve, címe = bank kiállítás helye, ideje (amit ráírtak!) kibocsátó aláírása (nem pecséttel) kereskedelemben még szokásos:csekkszám kibocsátó számlaszáma bank irányítószáma csekk összege betűkkel is leírva esetleg fizetés kedvezményezettje vagy aki bemutatja felhasználási cél kódjelek: banki számítógéppel olvasható - csekk fajtái: beváltás módja szerint: készpénz csekk: címzett bank bemutatáskor készpénzben fizet elszámolási csekk: címzett bankszámláján jóváír, készpénzt nem ad (ráírják elszámolásra) keresztezett csekk: általános: előlapon két párhuzamos vonal, csak saját ügyfélnek vagy pénzintézetnek fizethető ki különleges: előlapon két párhuzamos vonal között egy bank neve, csak ennek a banknak fizethető ki továbbadás módja szerint: bemutatóra szóló: aki bemutatja, annak fizetnek forgatható (rendeleti): átruházható,

bank a forgatások összefüggő láncolatát vizsgálja, jobb oldalon vörös csíkkal: „Rendeleti csekk” negatív nyomatú feltüntetése, főleg külföldi fizetési forgalomban rektacsekk (névre szóló): átruházása jogi úton – nehézkes, ritkán használják angol-amerikai csekk: bank is igazolhatja, gépi úton is aláírható, bemutatási határidő nincs meghatározva - csekk beváltása: kiállítástól számítva: belföldi 8 nap, európai: 20 nap, más kontinens 70 nap – utána beváltási garancia megszűnik (felvilágosítás kérhető banktól, hogy van-e fedezete a csekknek) Váltó törvény által szabályozott, meghatározott alaki követelmények szerinti fizetési kötelezettség hitelügyletet megtestesítő okirat (váltó elnevezés szerepel) 61 - váltó keletkezése: eladó és vevő megállapodik, hogy áru ellenértékét váltóval egyenlítik ki hitelező = váltó kiállítója vállalja, hogy adós = intézvényezett részére árut

szállít és a vételár összegére váltó = intézvényt állít ki intézvényezett aláírja = elfogadja a váltót – elfogadványt visszaküldi a kiállítónak Ha a kiállítónak adóssága van, utasíthatja az intézvényezettet, hogy az elfogadványt oda küldje (= rendelvényes) – vagy a kibocsátó küldi tovább az elfogadványt, de a rendelvényes nevét a váltóra fel kell vezetni. Ha nincs ilyen, akkor kibocsátó = rendelvényes - váltó fajtái: idegen váltó = kibocsátó feltétel nélküli fizetési utasítása az intézvényezettnek, hogy a váltóban meghatározott pénz a megjelölt személynek fizesse saját váltó = kibocsátó ígér kifizetést - váltó értékpapír, de saját törvény (1/1965. IM rendelettel a genfi váltójogi egyezmény) - rendeleti papír = bemutatással jog érvényesíthető - váltót átruházni csak forgatással lehet: az a személy, aki váltót aláírja, felelős a váltó elfogadásáért és kiegyenlítéséért

(tehát: kibocsátó, intézvényezett, forgató, kezes) - váltókövetelés absztrakt = eredeti ügylettől független (hibás áru jön, váltót akkor is fizetni kell) (Részletesen: értékpapírok résznél) Speciális fizetés: engedményezés Engedményezés = követelés átruházása – kötelezettet értesíteni kell, hogy az új jogosultnak teljesíthet csak - banknak lényeges, hogy az engedményező milyen követelését engedményezi át a bankra: ingyenes szerződés = ajándékozás, csak gondatlanság esetén felel az engedményező visszterhes szerződés = kezesként felel az engedményező - engedményező kötelezettségei: tájékoztatni a bankot az engedményezésről könyvviteli nyilvántartásban is feltüntetni az engedményezést átadni az értesítő levelet vagy a követelés kötelezettjének nyilatkozatát, - bank kötelezettségei: nyilatkozatot tenni az engedményezésről Bankkártya: - készpénzkímélő fizetési eszköz 62 - bankszámlához

kapcsolódik, bevezetése MNB engedéllyel - leggyakoroibb kibocsátó társaságok: VISA, MASTERCARD - bankkártya tulajdonosa kibocsátó bank – bármikor visszavonhatja - birtokosa természetes személy, nem átruházható - csak ott használható, aki csatlakozott kibocsátóhoz - fajtái: „debit card”: csak a bankszámla egyenlegéig használható „credit card”: hitelkártya, a hitelkeretig használható - megjelenési formája: műanyag lap, melyen a tulajdonos, a birtokos adatai dombornyomással vagy mágneses alapon vagy chip-en rögzítettek - használata PIN kódhoz (személyes azonosító) és/vagy aláíráshoz kötött 3. ELEKTRONIKUS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK Mobilbank szolgáltatás Telebank WAP-szolgáltatások szolgáltatások lekérdezések tranzakciók lekérdezések eseti forintátutalás, Számlainformáció árfolyamok, limitfigyelés számlaegyenleg, számlaforgalom, kártyalimit módosítás, kártyalimit, betétfeltörés betét, árfolyamok

számlán történt egyéb terhelések, (a díjak egységesek valamennyi elektronikus szolgáltatásnál) 63 igénybe vehető szolgáltatások kártyával történt készpénzfelvétel, illetve vásárlás, betétlekötés, Kártyabeálítások, HOME-BANKING SMS-szolgáltatások bejövő GIRO átutalások jóváírása, számlán történt egyéb jóváírások, lekötött betét megújulása számlaegyenleg lekérdezése, forint és devizaátutalások (a telebankos átutalások díjtételeivel azonos) betétlekötés és felmondás, export és import funkciók, árfolyam és kamatkondíciók lekérdezése DEVIZAÜGYLETEK Egységes devizakódex: meghatározza a devizákkal kapcsolatos szabályokat, lehetővé teszi a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés előnyeinek kihasználását is A magyar forint megfelel a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) szóló egyezmény szerinti konvertibilitási feltételeknek, és összhangban áll az OECD liberalizációs

előírásaival is - hatálya: állandó magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár, lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi magyar székhelyű jogi személy, külföldi székhelyűek magyar telepe - devizahatóság: a Magyar Nemzeti Bank - felhatalmazott hitelintézet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével devizaműveletek végzésére feljogosított hitelintézet 1. FOGALMAK deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés); valuta: külföldi pénz devizaérték: külföldi fizetőeszköz, értékpapír, bankszámlakövetelés, pénzkövetelés és arany vagyoni érték: pénzben kifejezhető értékű dolog, jog, szolgáltatás, öröklési igény, vagyoni érdekeltség (kivéve deviza, valuta és belföldi fizetőeszköz) külföld: - a magyar államhatáron kívüli terület - a Magyarország területén lévő, a vámjogszabály szerinti - a nemzetközi személyforgalom és

áruforgalom számára nyitva álló - tranzitterület és vámszabad terület devizabelföldi: - az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van (tizennégy éven aluliaknak személyi lapja), illetőleg azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles (annak, aki a határátlépéskor magyar útlevelet mutat fel, vélelmezni kell a devizabelföldiségét) - az a vállalkozás és szervezet, amelynek belföldön van a székhelye - a vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében - amennyiben azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez 64 valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség - akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi

fióktelepe, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét - a külföldön lévő külképviselet, továbbá a devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizakülföldi devizakülföldi: - az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni - az a vállalkozás és szervezet, amelynek külföldön van a székhelye; - a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét - a devizakülföldi belföldön lévő képviselete, továbbá képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi - a vámszabad területi társaság

és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik Kötött devizagazdálkodás: a devizabelföldieknek a birtokukba jutott devizát fel kellett ajánlaniuk megvételre a devizahatóságnak Devizaliberalizáció: Általános szabály - A devizatörvény rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. - A törvény mindemellett azt is kimondja, hogy devizahatósági engedély kell az olyan szerződéskötéshez vagy pénzügyi műveletet végzéséhez, amely arra irányul, hogy devizabelföldiek és devizakülföldiek devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, illetőleg vagyoni értéket ruházzanak át egymásra tekintettel belföldön vagy külföldön. Folyó műveletek - vállalkozók és a szervezetek a tevékenységükkel összefüggő folyó műveleti célokra szabadon vásárolhatnak konvertibilis devizát és rendelkezhetnek

devizaszámlával is - természetes személyek a külföldön felmerülő és folyó műveleteknek minősülő személyes szükségleteikre szintén szabadon vásárolhatnak konvertibilis devizát, valutát - forintalapú kártyák külföldi használatával azonban automatikusan kiegyenlíthetők a kiadások. 65 Tőkeműveletek - devizakülföldiek - társasági részesedés és egyéb értékpapírok, valamint ingatlan vásárlása csak konvertibilis devizában vagy konvertibilis devizára átváltható forinttal lehetséges (befektetési jellegű tőkebehozatal) - A befektetett tőke, valamint hozama konvertibilis devizára váltható és kivihető az országból. A konvertibilis devizára átváltható jogcímeken keletkezett forint újrabefektetését is "tőkebehozatalnak" ismeri el a törvény - A devizabelföldiek - közvetlen vállalkozásokon kívüli - tőkekivitele azonban devizahatósági engedélyhez kötött. - devizabelföldieknek lehetővé tesszük a

tagországok kormányai által kibocsátott kötvények, valamint az OECD-országbeli székhelyű vállalkozások által kibocsátott, a nemzetközi hitelminősítő intézmények által legalább befektetési kategóriába sorolt részvények és egyéves vagy annál hoszszabb lejáratú kötvények megvásárlását, - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fiókalapításának devizajogi szabályozása, a fióktelepet devizabelföldinek minősíti. Átváltás - A devizabelföldiek és a devizakülföldiek egyaránt csak felhatalmazott hitelintézetnél válthatnak át belföldön devizát/valutát forintra, forintot devizára/valutára vagy devizát/valutát más devizára/valutára, valamint csak ott vásárolhatnak és adhatnak el devizát/valutát. Korlátozott és tiltott pénzügyi műveletek - Főszabályként csak devizahatósági engedéllyel lehet olyan szerződést kötni vagy pénzügyi műveletet végezni, amely arra irányul, hogy devizabelföldiek és

devizakülföldiek egymásra tekintettel ruházzanak át devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, illetőleg vagyoni értéket belföldön vagy külföldön. A tiltás alapvető célja a forintkiajánlás megakadályozása, 2. DEVIZAÜGYLETEK Azokban az országokban, ahol a hazai fizetőeszköz teljes mértékben konvertibilis, nincs különbség a hazai és külföldi fizetőeszközben végzett banki műveletek (számlavezetés, betétgyűjtés, hitelnyújtás) között 66 Magyarországon devizaműveletek szabályozása 4/1992. MNB rendelkezés szerint: számlatulajdonosok szétválasztása (bankok + vállalatok + lakosság) Devizaműveletek végzéséhez szükséges feltételek MNB engedély olyan kereskedelmi banknak, amelynél a devizaügyletekhez személyi + tárgyi feltételek fennállnak Személyi feltételek: vezetők szakmai, nyelvi felkészültsége devizaosztály szervezetének kialakítása kapcsolódó területeken is megfelelő dolgozók

(számítástechnika, devizakönyvelés, valutapénztár, stb.) Tárgyi feltételek: számítógép + megfelelő szoftverek devizaműveletek lebonyolításához távközlési felszereltség: SWIFT-rendszerhez csatlakozás, stb. Levelezői kapcsolatokhoz dokumentumok: kódtáblázat, SWIFT kulcsrendszer bel- és külföldi kondíciós listák devizaforgalmi nyomtatványok valutahamisítványokat felismerő berendezések Szervezeti rend: döntési jogkörök, felelősség, devizalikviditás menedzselése üzletkötő és lebonyolító szervezet elkülönülése, ügyfélinformációs rendszer, bizonylati fegyelem, stb. Ha minden feltétel teljesül – devizaügyletekre teljes körű; ha nem, részleges: bank „nem léphet” külföldre (azaz nem bonyolíthat nemzetközi fizetési forgalmat, nemzetközi bankközi műveletet) Egyéb feltételek részletezése: Levelezőbank =bankkal folyamatos kapcsolatban álló külföldi bank Nemzetközi kapcsolatokat felvétele:

kontrollokmányok bemutatkozó kísérőlevéllel és a bank Éves jelentésének megküldése aláírásra jogosultak mintáinak gyűjtése kondíciós lista = díjtételek az átutalások, beszedvények, bankkezesség és garanciákra kód-táblázat: a megjelölt összeg ellenőrzése (kódolják, devizanem, összeg, dátum, hónap, hét napjai + bank fix száma) kulcs: SWIFT forgalomhoz (bankközi átutalásokhoz) levelező kapcsolat létrejötte: kontrollokmányok kicserélése után lehetséges: kockázatfelvállalás is – ehhez országlimit (országkockázat) és banklimit (bankmérleg) - ezen belül dolgozók döntési jogköre ügyleteknél kereskedelmi limit: eddig vállalja garancia kibocsátását 67 devizaátváltásra szóló limit: ilyet csak kevés partnerrel végez (külön limit határidős és azonnali ügyletekre) bankközi betétekre és hitelnyújtásra limit: ez a legnagyobb kockázatú, megállapítása legnehezebb limitek oda-vissza működnek! SWIFT

rendszer: 1973: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication pénzintézeti üzenetek egységes és biztonságos kezelése céljából alakult nemzetközi szervezet (átutalások, inkasszó, akkreditívek, értékpapír, számlakivonat, okmányos meghitelezés) (hozzá tartozó okmányokat postai úton küldik) Devizaszámlák csak névre szólóan nyitható, a pénz eredetét csak összeghatár felett vizsgálják (pénzmosás megakadályozása) tulajdonosok: devizabelföldi és devizakülföldi számlavezetési kondíciók (feltételek): - devizanemek: főbb konvertibilis devizákban – nagy összegnél egzotikus valuta is - összeg, kamat: lekötötteknél van minimumösszeg ha devizahiteleket tud nyújtani a bank, akkor magasabb kamat lehet 50 000 USD felett is magasabb kamatot ad bruttó vagy nettó kamat konverzió = átváltás milyen árfolyamon történik jutalékok, díjak, számlakivonat rendszeresség, megbízások teljesítési határideje Bankközi

számlák: jobban elkülönülnek, mint lakossági és vállalatnál – banknál ezek kétirányúak bankközi devizaszámlák: nostro = mi bankunk vezet más banknál (miénk) loro = mi vezetünk más bank számára (övék) bankok nemzetközi fizetése: kell az adott devizában számlakapcsolat (bankok országon belüli fizetései országos klíringközponton keresztül – nem kell egymásnál számla) gyakorlati végrehajtás: 68 - ismert, milyen devizában mekkora forgalom várható (számlaegyenleget folyamatosan karban kell tartani) - nostro számlát ott, ahol az a törvényes fizetőeszköz (olcsóbb, gyorsabb elszámolás) - nyitóegyenleg átutalása és a partnert értékesítjük – kész (nem kell folyószámlaszerződés) - kamat – sok esetben nincs, mert látra szól - ismert, mikor kell beérkezni az adott értéknapra szóló megbízásnak (pl. előző nap 16 óra) - van-e overdraft = postahitel – nincs elég fedezet, következő napig hitelt nyújt

(egyébként magas kamatot számít fel, nem éri meg) - van-e overnight = számlánkon levő vagy összegű egyenleget bank automatikusan kihelyezi? - ismert, tranzakciós költségek, jutalékok, díjak, számlakivonatok (jó: SWIFT-en keresztül nap végén) + egyebek o !loro számlánál mi adjuk ezeket a feltételeket! - számlaegyeztetés, számlakivonatok: nostro és loro számláknál is - tükörkönyvelés: nostsro számlákról levelezőbank és mi is könyvelünk (számvitel - minden tétel az ellenkező oldalon van!) - SWIFT értesítő számlakivonat: értéknap, könyvelési nap, jóváírás C, terhelés D, összeg, referencia, kinek stb. (ettől kezdve rendelkezik a tulajdonos ténylegesen a devizával) számlaegyeztetés: tükörkönyvelés számlakivonat egyeztetése – géppel, hibás tételeket utána kézzel - könyvelt egyenleg = devizaszámlára meghatározott napig tételek egyenlege – értéknaptól független - rendelkezésre álló egyenleg = könyvelt

és értéknapjuk adott napnál későbbi - tiszta egyenleg: meghatározott értéknapra egyenleget korrigálják a visszavalutázott tételekkel (kamatot erre számít) Bankközi betétek = pénzpiaci műveletek (magyarországi bankok külföldiektől származók 30%-át helyezhetik ki külföldiekhez) spot értéknap: devizaműveleteknél 2 munkanapra történő jóváírással dolgoznak hitel = hosszabb lejáratú pénzpiaci művelet, szerződéses formában, magasabb kamatozású = felvét betét = rövid lejáratú pénzpiaci művelet, szóbeli üzletkötés és visszaigazolása = kihelyezés - egynapos betét: olyan bankközi betét, ami 1 munkanapra kerül a fogadó birtokába (likviditásmenedzselés) - spotnext betét: spot értéknaptól a következő munkanapig elhelyezett bankközi betét - tomnext betét: üzletkötést követő munkanaptól az azt követő munkanapig elhelyezett bankközi betét 69 - overnight betét: üzletkötés napjától az azt követő

munkanapig elhelyezett bankközi betét Bankközi üzletek kötése: fix kamattal szokásos, az a bank mondja meg, akit a jegyzésre felkérnek, ezért általában kétoldalú kamatjegyzést ad (pl. éves kamat 1 hónapos USD-nél: 2,750 - 2,875 %) Megjegyzés: Nagy volumenben jegyző bank jegyzéseit Reuter-monitoron folyamatosan közzéteszik, ezek átlaga a LIBOR és a LIBID (Londoni bankközi kamatláb hitelre és betétre) (de FIBOR – Frankfurt, PIBOR – Párizs, BUBOR – Budapest, stb.) Elnevezések: betétet felvesz, betétet elhelyez prolongáció = betét meghosszabbítása - tömegmozgással: eredeti lejáratkor tőkét és kamatot visszafizeti, de tőkét rögtön visszakapja - tőkemozgás nélkül: eredeti lejáratkor csak a kamatot visszafizeti, tőkét csak a végső lejáratkor Devizaátváltás: kereskedelem nemzetközi, fizetőeszközök nemzetiek, átváltásuk kell (forint konvertibilis, de a nemzetközi piacokon még nem piacképes) árfolyam: egy

meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára (általában 4 tizedesre adják meg) - lényeges: export-import ügyleteknél, ahol az üzletkötés és tényleges fizetés időben elválik direkt árfolyamjegyzés: idegen deviza ára hazai devizában kifejezve pl. 100HUF=1,40PLN (mi devizánk = pénz, másiké = áru) indirekt árfolyamjegyzés: hazai deviza ára idegen devizában kifejezve pl. 100CSK=1061HUF (miénk áru, másiké pénz) Megjegyzés: legtöbb országban direkt, Angliában indirekt, mert régen nem 100-as egységek voltak, így GBP= X deviza, USA-ban belföldinél direkt, külföldinél indirekt) egyenes árfolyam: dollárral szembeni árfolyamjegyzés (pl.1 USD = 211,33 – 222,17 HUF) keresztárfolyam: egyik deviza sem USD ( pl. 1 EUR = 1,14 CHF) (piaci gyakorlat, hogy a hivatásos devizakereskedők árfolyamjegyzésként az egyenest mondják, sőt: vételi és eladási árfolyam eltér, ezért mindkettőt megadják) középárfolyam: vételi és

eladási árfolyam számtani közepe marge = bank nyeresége az átváltási ügyletekben (középárfolyamtól vételi és eladási eltérése) 70 kettős árfolyamjegyzés: külön árfolyam kereskedelmi és turista árfolyamra (nem összetéveszteni a valuta és devizajegyzés különbségével) Pont = devizapont = árfolyampont = 1 egységre jegyzett devizáknál a 4., 100 egységre jegyzetteknél a 2. tizedjegy egységnyi változása Általános gyakorlat: bankközi üzleteknél marge kisebb, mint egyéb ügyfélnél (ok: nagyobb összegek, piacon nagyobb a verseny) napi meghirdetett árfolyamon számol a bank (egyedi, vagy ügyfélnél ettől eltérhet külön) napi árfolyamok: deviza (külkereskedelmi forgalomra), csekk, valuta (bankjegyekre) (meghatározásuk a középárfolyamtól különböző marge: deviza/csekk/valuta) legköltségesebb a valuta Árfolyamalakulásra ható tényezők: hosszú távon: vásárlóerők viszonya, reálkamatlábak alakulása, ország

fizetési mérlege, makrogazdasági tényezők, politikai események rövid távon: kereslet-kínálat (de: bank saját deviza – nyitóárfolyam ügyfeleknek fix, bankközi napközben mozoghat) Devizaügylet: azonnali (spot) ügyletek: olyan devizapiaci adásvételi ügylet, amelyben a felek a megállapodott áron az egyik devizát azonnal a másikra cserélik – másképp: konverzió, kasszaművelet részei: ajánlattétel – üzletkötés – kötjegy – regisztrálás – visszaigazolás – könyvelés – átutalás – értesítések bankjegyek adásvétele (bankok között): nagyobb marge (szállítás, tárolás, őrzés, csomagolás + nem kamatozik + hamis bankjegy kockázata) bankjegyek ára gyakran saját devizában megadva bankjegyárfolyam nem feltétlenül követi a devizaárfolyamot: bankjegyázsió = bankjegy olcsóbb devizánál – bankjegydiszázsió = bankjegy drágább devizánál címletek szerepe: ár ettől is függ szállítás: áruként történik –

mint egyéb ügyleteknél, megállapodás kérdése határidős devizapiaci műveletek (terminügylet): nemzetközi kereskedelmi árfolyamkockázatai alakították ki 71 forward ügyletek: határidős devizaátváltási ügyletek – devizakereskedő és ügyfele nem a 2.valutanapra, hanem későbbi időpontra teszi ki a teljesítés idejét option forward (ritka): ügyfél előre meghatározott jövőbeli intervallumon belül maga választja ki a napot fix határidős ügylet: olyan devizaváltás, amelyben megállapodnak meghatározott mennyiségű deviza meghatározott árfolyamon, meghatározott napon történő átváltásáról (vétel v. eladás) határidős árfolyamok matematikailag kalkulált árfolyamok: a spot árfolyam és a két deviza kamatkülönbözete alakítja pari: ha a két kamatláb egyenlő prémium: ha a határidős jegyzés magasabb, mint a spot árfolyam diszkont: ha a határidős jegyzés alacsonyabb, mint a spot árfolyam swapdifferencia= spot és

forward árfolyam különbsége (alacsonyabb kamatlábú devizák forward árfolyamra magasabb) tőzsdei devizaügyletek: devizaswap= devizacsere ügylet, különböző esedékességű devizák cseréje (spot eladást és forward vételt jelent). Oka: adott időszakban más devizára van szüksége - devizafutures: tőzsdei határidős devizaügylet (kötését 1972-ben Chicagóban kezdték el, árutőzsdék határidős ügyleteiből nőtt ki, Európában 1982-től London) - kontraktus = adott piacon meghatározott egységnyi mennyiség, amelyre (vagy többszörösére) kötéseket lehet létrehozni (pl. London International Financial Future and Options Exchange-25 ezer GBP) - üzleteket kötni az év meghatározott időpontjára lehet - elszámolás árfolyamkülönbözettel történik - üzletkötésnél partner mindig a tőzsde, nyereségeket – veszteségeket tőzsdei elszámolóház tartja nyilván - árfolyamjegyzés mindig dollárban, egyéb devizák árát mindig dollárban

fejezik ki (fordítva, mint egyébként) - letéti (margin) számla: tőzsdére lépéskor nyitni kell, ezen számolják el az üzletkötésekből származó nyereséget, veszteséget. Meghatározott összeget (kötés 10-20%-át) kell rávezetni - Megjegyzés: kevesebb pénz szükséges hozzá, jó terep a spekulánsoknak, de ez árfolyamkiegyenlítő hatású is a futures és a banki határidős árfolyamok között. devizaopciók: jog egy meghatározott mennyiségű deviza jövőbeli vételére/eladásra, meghatározott áron, meghatározott lejáratra - vevő: opciós díjat fizet (prémium) – általában összeg 2-3% - Európai opció: opció vevője csak a lejárat napján élhet jogával - Amerikai opció: opció vevője lejáratig bármikor élhet jogával 72 - Mindegyiknél lehet: Pénznél levő = mindegy, Pénzen kívüli = nem éri meg az opciót érvényesíteni – spotárfolyam kedvezőbb, Pénzen belüli = megérte devizapiaci műveletek és kockázat: -

árfolyamkockázat: szerződés megkötése és fizetés teljesítése között időben változik a devizák árfolyama - védekezési lehetőségek: - exportőrnek: - hazai devizában számlázva árfolyamkockázat a vevőé - hitelt vegyen fel az export ellenértékéig devizában és adja el azonnal hazai devizáért, a hitelt az export ellenértékéből törleszti - nyisson hazai devizaszámlát, bevételek és kiadások ezen, nincs árfolyamkockázata - adja el a devizát bankjának forward ügylet keretében megállapodott árfolyamon - kössön futures ügyletet, ahol fix árfolyamot biztosít magának - vegyen eladási opciót majdan befolyó devizájára - importőrnek: ugyanezek, csak ellentétes iránnyal - bankok kockázata: - szállítási kockázat: bankközi spot üzletnél a 2 munkanap miatt a bank hitelez - partner fizetőképessége, ill. országban változások - technikai és emberi tényezők - árfolyam és kamatkockázat: (nyitott pozíció:

banknak adott értéknapra adott devizában levő nettő követelés-tartozás egyenlege) fedezeti ügyletek (hedge): olyan devizapiaci vagy pénzpiaci ügyletek, amik valamilyen nyitott pozíció lezárására irányulnak Pl. magyar bank: spot dollárt vesz euro ellenében, akkor ezt lezárja, ha az eurot eladja dollárért, nálunk dollárt elad forintért és forintért vesz eurot arbitrage: különböző piacok árainak kihasználása (kevesebb lehetőség van rá) 73 KÜLKERESKEDELMI FIZETÉSEK Bankok lényeges feladata (pl. külföldi folyóirat vételekor árát nem küldhetjük el borítékban) 1. ÁTUTALÁS ügyfél által kezdeményezett megbízásos jogviszony, melyet a bankok jutalék ellenében végeznek (eredménykimutatásban nettó egyéb üzleti tevékenység) Az un. sima (előzmény nélküli) átutalások Olyan fizetési mód, melyben a bank vállalja, hogy meghatározott kedvezményezett javára (annak bankszámlájára) számlakapcsolatain keresztül

feltétel nélküli fizetést teljesít Többféle fizetési feltétellel lehet: - Nyitva szállítás = vevő számlát kiegyenlíti, ha az árut már birtokolja (eladónak nagy, vevőnek semmi kockázat) - Előre fizetés = vevő fizet, utána szállítanak (vevőnek nagy kockázat) - Előlegfizetés = áru ellenértéke bizonyos részének előre történő kifizetése Kimenő átutalási megbízások: Bank ügyfele megbízza a bankot, hogy bankkapcsolatain keresztül teljesítsen átutalást egy meghatározott kedvezményezett felé Sokszor konverzió: magyar ügyfélnek HUF-ban vezetett számlájáról aktuális árfolyamon lehívja és beváltja – 2 napos értéknap a meghatározó Lebonyolítása levelezőbanki kapcsolattal: SWIFT-en keresztül - ügyfél formanyomtatvány kitöltésével banknak megbízást ad (ügyfél neve, telephelye, címe, ügyintéző, telefon, bankszemle száma, átutalandó összeg és devizanem, átutalási jogcím, kedvezményezett neve, címe,

bankja és bankszámlaszáma, megjegyzések) - bank fedezet meglétét vizsgálja (fontos!) - cégszerű aláírás ellenőrzése - utalvány lebonyolítása - kedvezményezettnek az utolsó banknál van devizaszámlája: jóváírja - kedvezményezett bankjánál bankunknak nostro számlája van: ezt megterhelteti - kedvezményezett bankjának bankunknál loro számlája van: jóváírjuk a loro-számlát és megbízást adunk a kedvezményezett bankjának az összeg kifizetésére ha nincs közvetlen számlakapcsolat: a kedvezményezett bankja és a levelező bank közé egy avizáló bankot (ennek van kapcsolata) iktatnak közbe ha kedvezményezett bankja nem ismert, megbízást adunk loro/nostro számlakapcsolatnak, hogy csekket állítson ki és küldje ki. Bejövő átutalási megbízások: 74 - más banktól bankunkhoz érkezett megbízás, miszerint fizessünk egy meghatározott kedvezményezettnek - külföldről érkező megbízás, hogy deviza ellenében Ft-ot fizessünk

– általában konvercióval jár - = !+2 napos értéknap! (ha devizaszámlára érkezik, akkor nincs konverzió) - külföldi megbízó a értesítést küld a magyar kedvezményezettnek, mert előfordulhat, hogy a várt összeg nem érkezik meg (pl. pontos adatok hiánya, tükörkönyvelésnél visszakérdeznek, stb.) - szokásos: mindegyik fél a saját országában felmerülő bankköltségeket viseli 2. BESZEDVÉNYEK Beszedési megbízás (inkasszó): polgári jogi megbízás, amelynél a megbízott (általában bank) arra vállalkozik, hogy megbízója helyett annak követelését beszedi Széleskörűen használatos a külkereskedelmi elszámolásban, amikor a partnerek egymás iránt megfelelő pénzügyi bizalommal rendelkeznek (inkább az eladónak kedvező, itt nem kel fedezettel rendelkezni, az eladó „fut a pénze után” – bankköltség) Bankbeszedvény: olyan inkasszó, amivel bankot bíztak meg (céginkasszó: közvetlenül vevőnek küldi az eladó,

speditőrinkasszó: az árut egy szállítmányozó cég címére adják fel, és a vevő a fizetés igazolása után juthat hozzá - ez a megkötés a vinkuláció) Beszedések Egységes Szabálya: párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1979-től kötelezően egységesítette – szokványt ajánlatos használni bankoknak Sima beszedvény: - a kedvezményezett a bankhoz beszedésre váltót, csekket, okmányt, értékpapírt nyújt be, melyek a pénzkövetelések megfizetéséhez szükségesek (ehhez semmiféle kereskedelmi okmányt nem csatol) - nyitva szállítást jelent (vevő fizetés nélkül áru birtokába jut, áruokmányokat is neki küldik) - ritkán használják Okmányos beszedvény: eladó írásos rendelkezése bankjához, hogy az okmányok ellenében egy meghatározott összeget az ő javára szedjen be beszedvényre vonatkozó szokvány néhány fontos része: - bank csak a megadott utasítás szerint cselekszik – világosan kell leírni - bank okmányokat csak

a megbízás előírásaival veti össze 75 - bank fuvarozók, biztosítók, vámosok, stb. cselekedeteiért nem felel - minőségi problémákat vevőnek és szállítónak egymás között kell rendezni - részfizetés csak okmányos beszedés esetén, ott is csak akkor, ha megbízást adnak erre fajtái: halasztott fizetésű inkasszó: okmányos beszedvény olyan típusa, ahol a fizetés az okmányok benyújtása után meghatározott idővel történik látra szóló inkasszó: okmányos beszedvény olyan típusa, ahol a fizetés az okmányok benyújtása után. azonnal történik vinkulált okmányos inkasszó: okmányos beszedvény olyan típusa, ahol a fizetés az okmányok benyújtása után azonnal történik, ahol az árut megkötéssel adják fel, azon a vevő csak a beszedvény összegének kifizetésekor jut az áru birtokába direkt bankleszedvény: árut és okmányokat a bank kapja indirekt bankleszedvény: árut speditőr, okmányokat bank kapja 3.

OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (AKKREDITÍV) A bank által vállalt kötelezettség a kedvezményezettel szemben, hogy meghatározott feltételek szerint rendelkezésére bocsát egy meghatározott összeget, ha megadott határidőn belül benyújtja az előírt okmányokat. Technikai bonyolítás: - szokvány szerint: Uniforme Custons and Practive for Doumentary Credits 1994. január 1-én lépett életbe - az akkreditív, mint ügylet független az alapügylettől – bank csak a megbízást veszi figyelembe (csak az okmányokkal foglalkozik, az áru megfelelőségével nem) - akkreditívnek lejárati határideje van - Magyarországon: bankok megkövetelik a fedezet (120%) zárolt számlán történő elhelyezését - akkreditív megnyitása: vevő megbízása, alapkellékek, okmányok (köre, példája, fajtái leglényegesebb kellék - fedezetvizsgálat, nyitási feltételek ellenőrzése és megnyitása - költségviselés: általában a megbízó (0,2-0,25% egyes részeknél) Fajtái: -

Visszavonhatatlan: kibocsátó bank ígérete, hogy az akkreditívben megjelölt feltételek teljesülése esetén fizet - Visszavonható: bármely időpontban módosítható vagy visszavonható (csak túlkínálat esetén fogadja el a vevő) 76 - Igazolt: avizáló (v. másik) bank által megerősített (akkreditív igazolása: nyitó banknak az értesítő bank által történő felülgarantálása) - Igazolatlan: más bank által meg nem erősített - Átruházható: az eredeti kedvezményezettnek joga van bankját felkérni, hogy az ő hitellevelét másik kedvezményezettnek adja - Át nem ruházható - Halasztott fizetésű: nyitó bank kötelező ígéretet tesz arra, az eladónak, hogy okmányok benyújtása utáni napon fizet - Rembours: akkreditívhez egy későbbi fizetést ígérő váltó kapcsolódik - Kereskedelmi hitellevél: harmadik, jóhiszemű birtokosnak is fizetést ígér, mindig kapcsolódik hozzá egy váltó, melynek elfogadására a hitellevelet

kibocsátó bank kötelezi magát (aki az okmányokkal jelentkezik) - rulírozó akkreditív: nyitó bank kötelezettségvállalása, hogy meghatározott összeg erejéig mindig feltölti az akkreditívet, amint egy-egy részvétel fizetése megtörtént - back to back meghitelezés: reexport alkalmával használják (viszonteladásnál) (nem akarja, hogy megtudják, hogy ő viszontelad) - olyan akkreditív, amikor egy létező, át nem ruházható akkreditív alapján egy másik kedvezményezett javára újabb akkreditívet nyitnak (az első a fedezeti a másodiknak) 4. BANKKEZESSÉGEK, BANKGARANCIÁK Kezesség: kötelezettségvállalás, hogy valaki szerződési kötelezettségét helyette kezes teljesíti (járulékos kötelezettségvállalás) - közönséges: előbb főadáshoz kell fordulni - készfizető: nincs sortartási kifogás = közvetlenül kezeshez is fordulhat (banki kezesség Magyarországon ilyen) Garancia: kötelezettségvállalás (önálló), hogy megadott

feltételek esetén első felszólításra fizet adott összeghatárig, az alapjogviszony vizsgálata nélkül – bankgarancia ilyen (növeli exportőr és importőr biztonságát) - megbízó saját bankja adja általában - nemzetközi garanciára is szokványok és banki jutalékok Típusai: importőrért vállalt, exportőr javára nyújtott 77 teljes összegig (kb. mint akkreditív) vételárral kapcsolatban, keretgarancia, váltóbeváltásért nyújtott, akkreditív nyitását ígérő (nagyobb értékű gépek, berendezéseknél), importbizományi raktár garancia (exportőr oszrágában egy ottani vállalat raktárában), aktív bérmunkaügylettel kapcsolatban garancia (félkész áruért), transzfergarancia: kötött devizagazdálkodású országoknál devizahatóságtól kéri az exportőr exportőrért vállalt, importőr javára nyújtott tengergarancia (verseny tárgyalásnál szerződésérték 2-5% vesztesnek elveszik), előleg visszafizetést ígérő

garancia (nagy értékű gépeknél), jó teljesítést ígérő garancia (nagy értékű gépeknél, próbaüzemeléshez), késedelmi kötbér fizetését ígérő garancia (gyenge szállítói pozíciót jelez) Bankok szükségessége a külkereskedelem finanszírozásánál: külföldi fizetési módok is tartalmaznak bizonyos finanszírozási elemet (halasztott fizetés, refinanszírozás, devizában fizetés = konverció) export előfinanszírozás: az eladót a szerződéskötéstől az exportárbevétel befolyásáig finanszírozza, a fizetési módtól függetlenül a hitelkeretet az export ellenértékből kell törleszteni (rövid lejáratú, rulírozó jellegű, törlesztés idegen devizában, jellemzően változó kamatozású (LIBOR alapján számítják + felár + bankköltségek) - exportokmányok és követelések leszámítolása, ill. megelőlegzése: faktorálás (faktoring): rövid lejáratú exportkövetelések refinanszírozása, az exportőr a követelés

létrejötte előtt a faktorra engedményezi (átruházza) (faktor: kötelezettséget vállal arra, hogy az exportőr bankári eszközökkel nem fedezett, elfogadható kockázatú szállításait nyilvántartja és ha az exportőr nem tud fizetni, ő fizet – faktorház: faktorálást végző bank) - importfaktor: az exportfaktor a követelést tovább engedményezi rá - forfetírozás: közép- és hosszúlejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlása - (a forfait (fr.) jogokról lemondás) importlízing: (állóeszközfinanszírozáshoz) (lehetővé teszi, hogy komolyabb tőkebefektetés nélkül használja a lízingbe adó és lízingbe vevő más-más országban – devizanem szabadon választható (magyar banknak garanciát kell vállalni) - szindikált bankhitel: több bank által nyújtott nagy összegű hitel 78 5. AZ EURORENDSZER SZÁMÁRA AZ EGYSÉGES EURO-PÉNZFORGALMI ÖVEZET (SINGLE EURO PAYMENTS AREA – SEPA) Cél: az összes euróban

lebonyolított fizetési műveletet belföldiként kezelik, illetve eltűnik a különbség az országhatáron belüli és a határon átnyúló műveletek között. Kell: az egyes országok bankszektorában kialakult gyakorlati eljárások összehangolása az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1958-as megalakulása óta Európa pénzügyi piacai egyre szorosabban integrálódnak az euro 1999-es bevezetése, illetve az euroövezet országainak készpénzcseréje volt 2002-ben a központi bankok 1999. január 1-jén TARGET néven fizetési rendszert hoztak létre a nagy összegű eurofizetési műveletek teljesítésére. A TARGET az euróban bonyolított pénzforgalom központi eleme, egyszersmind eszköze az eurorendszer egységes monetáris politikája megvalósításának. a SEPA révén a fogyasztók készpénz nélküli eurofizetéseket bonyolíthatnak le az euroövezet bármely országában tartózkodó kedvezményezett javára, mindezt egyetlen bankszámláról, ugyanazoknak

a fizetési módoknak a segítségével. Az övezet létrejöttével a teljes kis összegű euro-pénzforgalom belföldinek minősül majd, egyúttal az euroövezetben megszűnik minden különbségtétel az országhatáron belüli és az azon átnyúló fizetési műveletek között megoldásához a bankszektor az Európai Pénzforgalmi Tanács (European Payments Council – EPC) létrehozásával látott hozzá 2002-ben, melynek feladata az euróban lebonyolított fizetések új szabályainak és eljárásainak meghatározása. az eurorendszer (az Európai Központi Bank [EKB] és az euroövezet nemzeti központi bankjai [NKB]) felelősek az euroövezet fizetési rendszereinek zökkenőmentes működéséért SEPA (EGYSÉGES EURO-PÉNZFORGALMI ÖVEZET): egy olyan övezet, amelyben a fogyasztók, a vállalatok és más gazdasági szereplők az euróban eszközölt fizetési műveleteiket tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron belül vagy kívül ugyanazon

alapfeltételek, jogok és kötelezettségek mellett képesek végrehajtani. A SEPA összetevői: - a közös valuta; - egységes eurofizetési módok, vagyis SEPA-átutalás, SEPA-beszedés, SEPAkártyaművelet; - hatékony háttérrendszerek az eurofizetések feldolgozására; - egységes technikai szabványok; - egységes üzleti gyakorlat; - harmonizált jogi háttér; - folyamatosan megújuló, ügyfélorientált szolgáltatások. 79 A SEPA a következő szakmai csoportok együttműködését igényli: - Az európai bankszektor, amely összehangolására Európai Pénzforgalmi Tanács néven önszabályozó testületet hozott létre, amelynek feladata a SEPA-projekt irányítása. Az EPC 65 európai bankból áll, köztük három európai hitelintézeti szövetségből és az Európai Bankszövetségből (European Banking Association – EBA). Az EPC-ben azok az európai uniós, izlandi, liechtensteini, norvég és www.europeanpaymentscouncilorg svájci

illetőségű képviselők vannak jelen, akik ezekben az országokban az euro-pénzforgalommal foglalkoznak. - Az Európában elszámolással és teljesítéssel foglalkozó intézmények, amelyeknek célja, hogy a SEPA fizetési módok segítségével bármely euroövezeti kedvezményezett elérhető legyen. E munkában aktívan részt vesznek a különböző háttérszolgáltatók is, így például a kártyafeldolgozók, az Európai Automatizált Elszámolóházak Szövetsége (European Automated Clearing House Association – EACHA) és az EBA. Az EACHA jelenleg www.eachaorg elszámolóházak) eljárásrendet www.abeorg dolgoz közötti ki az egyes együttműködési háttérrendszerek képesség (automatizált (interoperabilitás) biztosítására, az EBA pedig STEP2 néven kifejlesztette az első páneurópai automatizált elszámolóházat (pan-European automated clearing house – PEACH) a kis összegű eurofizetési műveletek országhatáron átnyúló és azon

belüli elszámolására. - Az euroövezeti vállalati szektor (nagyvállalatok, kereskedők, kis- és középvállalkozások) azoknak a szabványoknak a kidolgozásában vesz részt, amelyek a fizetési műveletekbe való manuális beavatkozás mértékének csökkentését célozzák, a számlabemutatástól www.eactgroupcom egészen a számlaadatok egyeztetéséig Céljuk a folyamatok automatizálása (a folyamat egészét átfogó, automatizált feldolgozás) a fizetési művelet kezdeményezésétől annak teljesítéséig, ami csökkenti a fizetési megbízás küldésének és fogadásának költségeit. A vállalati pénzügyi vezetőket a Vállalati Pénzügyi Vezetők Európai Szövetségei (European Associations of Corporate Treasurers – EACT) tömörítik. A SEPA-projektben a következő közintézmények vesznek részt: - Az eurorendszer (az EKB és az euroövezeti NKB-k) számos publikációban hangot adott a projekthez kapcsolódó elvárásainak, egyszersmind

gondosan figyelemmel kíséri a projekt előrehaladását és a SEPA-val kapcsolatos fejleményeket. Az Európai Bizottság stratégiát dolgozott ki a belső piacon fennálló akadályok felszámolására és a piaci szabályok egyszerűsítésére. Ennek egyik eleme például a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv (Payment Services Directive – PSD) előkészítése. 80 - A projekt kibontakozásával párhuzamosan várhatóan a nemzeti hatóságok is egyre aktívabban bekapcsolódnak a SEPA fizetési modellek bevezetésének előkészítésébe. www.ecbint http://eceuropaeu/internal market Kezdeményezések a bankszektor részéről: - Először is kidolgozták az átutalási és a beszedési fizetési módok új modelljeit és a kártyaműveletek keretfeltételeit. - Második feladatként megvizsgálták, hogy milyen további opcionális szolgáltatások javíthatnák a pénzforgalom lebonyolítását. - Végül meghatározták a feldolgozói

háttérrendszerek működésére vonatkozó alapelveket, és foglalkoztak a szabványosítást érintő kérdésekkel. A bankok által az ügyfeleknek ajánlott új fizetési módok az új europénzforgalom számára kialakított szabályrendszeren, gyakorlaton és szabványokon alapulnak. Az EPC kidolgozta két új fizetési modell szabálykönyvét és kialakított egy olyan keretrendszert, amely lehetővé teszi a bankok számára a SEPA fizetési módok kialakítását és bevezetését: A termékfejlesztés magába foglalhatja: - a gyorsabb teljesítést; - elektronikus számlázás; - a bankazonosító kód (BIC) elektronikus számlaegyeztetés; - leképezését a nemzetközi fizetési megoldások internetes - bankszámlaszámból (IBAN). Hozzáadott értéket adóbanki szolgáltatásokhoz SEPA műveletek: SEPA-átutalás SEPA-beszedés; SEPA-kártyaművelet. SEPA-projekt ütemezése: Az EPC tervei szerint a három fázisban valósul meg: tervezési fázis,

megvalósítási fázis, átállási (migrációs) fázis. Az első, a tervezési fázis 2004-ben kezdődött. Ebben a szakaszban dolgozták ki az új átutalási és beszedési modelleket, illetve alakították ki a kártyaműveletekre, valamint az elszámolási és teljesítési rendszerekre vonatkozó keretfeltételeket, valamint a biztonsági követelményekhez szükséges szabványokat és specifikációkat. A második, megvalósítási fázis 2006 közepén vette kezdetét, és 2007 végén zárult. Ebben a szakaszban az új SEPA fizetési módok, szabványok és háttérrendszerek üzembe helyezésének előkészítő munkálatait végzik el, továbbá tesztelésre is sor kerül. Az euroövezet valamennyi országában a megvalósításért/átállásért felelős testületeket állítottak fel. 81 Az utolsó szakasz az átállási fázis, amelynek során a nemzeti fizetési modellek és a SEPA fizetési modellek egymással párhuzamosan alkalmazhatók. Az ügyfelek a

„hagyományos” nemzeti és az új, SEPA fizetési módokat egyaránt igénybe vehetik, az elszámolási és teljesítési rendszerek pedig mindkét fizetési mód alapján végrehajtott fizetési műveletet fel tudják dolgozni. Cél a SEPA-ra való folyamatos és piacvezérelt átállás megvalósítása úgy, hogy 2010 végére a fizetési műveletek kritikus tömegét már a SEPA követelményeinek megfelelően bonyolítsák le. SEPA előnyei: - fogyasztók és kereskedők: fizetési kártyával, elektronikus számlaegyeztetés - vállalatok: leegyszerűsítsék pénzforgalmuk kezelését - bankok: szolgáltatásaikat és a versenyt az egész övezetre kiterjeszthetik, mivel bármelyik bank bármely euroövezeti lakosnak kínálhatja szolgáltatásait. A bankok tevékenységüket a SEPA-termékek mellett további hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokkal bővíthetik. A SEPA tovább erősíti az európai integrációt és a piaci hatékonyságot

(pénzforgalomhoz kapcsolódó banki díjak és költségek kiegyensúlyozottsága) - háttérszolgáltatók: a SEPA fizetési módokat támogató szolgáltatásaikat az egész euroövezetben kínálják. A SEPA alkotóelemei: A SEPA átutalási modell jellemzői: - minden ügyfél elérhető; - a teljes összeget jóváírják a kedvezményezett számláján; - az átutalásnak nincs értékhatára; - a maximális teljesítési idő három munkanap - a modell elválik a műveleteket feldolgozó háttérrendszerektől; - az IBAN-t és a BIC-kódot használják a számlák azonosítására; - a visszautasított és visszaküldött átutalásokra átfogó szabályok vonatkoznak. A SEPA beszedési modell jellemzői: A SEPA-beszedés (SEPA direct debit scheme – SDD) olyan bankközi fizetési modell, amely az euróban denominált beszedések közös szabály- és eljárásrendszerét írja elő. A modell közös szolgáltatási szintet határoz meg, valamint azt az

időkeretet, amelyen belül a résztvevő pénzügyi intézményeknek legalább adós banki szerepben el kell tudni járniuk. 82 Két SEPA-beszedési változat: az első szerint az adós közvetlenül a hitelezőnek ad felhatalmazást. A második annyiban különbözik, hogy itt az adós közvetlenül a saját bankjának adja a felhatalmazást. A SEPA-kártyaműveletek jellemzői A kártyabirtokos az egész euroövezetben egy kártyával fizethet (az egyetlen korlátot az jelentheti, ha a kereskedők nem fogadják el az adott kártyatípust). A kártyabirtokosok és a kereskedők az egész övezetben közös és egységes módon fizethetnek kártyával, és fogadhatnak kártyás fizetést; SEPA-készpénzforgalom: A pénzforgalmi rendszerek zavartalan működéséhez többféle fizetési eszközre van szükség, ezek közé tartozik a készpénz is. Az eurorendszeren belül kizárólag az EKB jogosult a bankjegykibocsátást engedélyezni. Az eurorendszerbe tartozó nemzeti

központi bankok a bankszektor ellátásával hozzák forgalomba a bankjegyeket. A lakosságot elsősorban az ATMeken keresztül látják el A SEPA elszámolási és teljesítési háttérrendszereinek jellemzői: - az összes euroövezeti bank elérhető és - a fizetési modell különválik a háttérrendszertől. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) a logikai adatelemeket egyetemes pénzügyi ágazati, úgynevezett UNIFI (ISO 20022) XML üzenetszabványokká alakította át. Ezek a szabványok alkotják a szabványosított nyelven létrehozott üzenetek alapját. Az EPC végrehajtási irányelveket is kidolgozott a SEPA-hoz, amelyek az UNIFI üzenetszabványok használatát határozzák meg. Az EPC döntése értelmében az UNIFI-szabványok a banktólbankig tartományban kötelezőek, az ügyféltől-bankig tartományban pedig ajánlottak lesznek Az eurorendszer fő célja a SEPA-val: Az eurorendszer a jelenlegi országos pénzforgalmi piacok között a technikai, jogi és

kereskedelmi korlátok teljes lebontására törekszik, valamint arra, hogy: a SEPA átutalási és beszedési modelljei elérhetőek legyenek az összes felhasználó számára; megszüntesse az általános és széleskörű nemzetközi kártyaelfogadást gátló technikai akadályokat; megteremtse annak a feltételeit, hogy minden kedvezményezett elérhető legyen. 83 KERESKEDELMI BANKOK TREASURY TEVÉKENYSÉGE Történelmi megfogalmazások - A bankárok maradjanak meg az erény útján, és állják a nyilvánosság világosságát. (Fáy András 1820.) - Kiadásaid sohase lépjék túl bevételeidet, aktív és passzív üzleteidet tartsd egyensúlyban, nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is, azaz ne adj hosszú lejáratú hitelt, ha magad csak rövid lejáratú betétet kaptál ügyfeleidtől. (Wattson, D 1690) - A bankár olyan, mint egy igazi angol gentleman. Akkor adja kölcsön az esernyőjét, amikor süt a nap, és akkor kéri vissza, amikor zuhog az eső. A

modern négy bankári alapelv:  Likviditás - azonnali fizetőképesség  Bonitás - hitel- és hitel-kihelyezési képesség  Szekuritás, prudencia - biztonság  Rentabilitás - jövedelmezőség Az alapelvek viszonyai  Egymással ellentétes irányban változnak:Likviditás Likviditás  Egymással azonos irányban változnak: Likviditás Bonitás ↔ ↔ Rentabilitás Bonitás Szekuritás Rentabilitás A négy bankári alapelv a gyakorlatban  Stratégiai és üzletpolitikai döntések  Mit miért áldozati döntés  Mérlegmenedzsment  Kockázat (risk) menedzsment  Likviditásmenedzsment Cél: Fizetőképesség fenntartása, illetve biztosítása A megvalósítás eszközei  Lejárati mérleg összeállítása: lejárati összhang megteremtése, lejárat transzformálás, (aszimmetrikus lejárati mérleg - biztonság nő, jövedelem csökken)  Az eszközportfolió összeállítása  Forrásallokáció összeegyeztetése

Kockázatkezelés eszköze: A bank a piaci árfolyammozgásoknak napi szinten kitett eszközeit, forrásait és mérlegen kívüli tételeit köteles külön, úgynevezett „kereskedési könyvben” is napi áron számított értéken nyilvántartani, piaci kockázatukat folyamatosan mérni, és a szabályozók által előírt követelményeket naponta teljesíteni. Az eszközrendszer működtetése: treasury - a lejárati mérleg összehangolására, a likviditásmanagement gyakorlati végrehajtására kialakult sajátos banki szervezeti egység Treasury alapvető funkciói 1. Likviditásmanagement és belső forrásallokáció 2. Piaci kockázatok kezelése (kamatkockázat management) 84 3. Cash-flow monitoring 4. Közvetlen pénzpiaci tevékenység 1. LIKVIDITÁSMANAGEMENT A banki szolvencia: - eszközeinek piaci értéke meghaladja kötelezettségeinek értékét, azaz tágan értelmezett tőkéje piaci értéke pozitív. A bank mindenkor képes visszafizetni a vele szembeni

követeléseket. A bank likviditása: - elegendő pénzeszközzel, illetve veszteség nélkül pénzzé tehető likvid eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a vele szemben aktuálisan felmerülő jogos követeléseknek eleget tudjon tenni. Likvid eszköz portfolió management szempontjai  Diszponabilitás (rendelkezésre állás): a pénztárban található, vagy közvetlenül rendelkezésre álló pénzeszközök (számlatételek) azonnal rendelkezésre állnak.  Hitelbiztosíték jelleg: a minimális tőke- és időveszteséggel elzálogosítható aktívák a likvid banki eszközök közé tartoznak, mivel azonnal készpénzre válthatók, miközben nem kell eladni őket. Jegybankképes értékpapírok repohitel ügyletei  Értékesíthetőség: a likvid banki eszközök közé tartoznak azok az aktívák is, amelyek lejáratuk (esedékességük) előtt is azonnal és minimális tőkeveszteséggel értékesíthetők Likviditásmanagement: Likviditási pozíció meghatározása

/LP/ Likviditási mutatók segítségével - mérlegtételek összevetéséből képzett viszonyszámok Eszközoldali likviditási mutatók Forrásoldali likviditási mutatók - pénzpiaci függőség mutató Fedezettségi mutató - likvid eszközök/pénzpiaci források Lejárati mérleg meghatározása /Bázispozíció/ LP statikus képet ad (tavalyi likviditás a mai likviditási nehézségen nem segít) a napi változásokat nyomon követő dinamikus elemzés is szükséges: a napi bázispozíció a treasury likviditás management alapja Lejárati mérleg: + cash inflow - cash outflow nyers pozíció + mismatch (pénzáramlással járó jövedelemváltozás) = bázispozíció A bázispozíció egy bank likviditástervezésének kiindulópontja, egy adott periódusra várható összes cash inflow (beleértve a meglévő cash-t) és cash outflow egyenlege. A bázispozíció megegyezik az adott periódus kumulált lejárati pozíciójának és a pénzbeli jövedelemáramlásnak az

egyenlegével: Lejáró +eszközök - források Kifutó mérlegen kívüli +követelések - kötelezettségek  Pénzbeli jövedelemáramlások egyenlege Likviditás szükséglet Likviditás szükséglet meghatározása: + bank napi bázispozíciója + új ügyletekből származó források - többlettartalék igény - új üzleti kihelyezések 85 2. PIACI KOCKÁZATOK KEZELÉSE (KAMATKOCKÁZAT MENEDZSMENT)  A piaci kockázatok a piaci árfolyamok (részvényárfolyamok, kamatlábak, devizaárfolyamok) mozgásából adódó banki kockázatok.  A piaci kockázatok a magyar bankrendszerben főként devizaárfolyam és kamatlábkockázat. Devizakockázat Forrás és eszköz portfolió devizaszerkezete eltérő, ebből devizakockázat keletkezik. Mérése: deviza nyitott pozíció (különböző devizákban mért nettó nyitott pozíciók egyenlege) A devizapozíció és az árfolyamváltozás összefüggései: deviza leértékelés deviza felértékelés deviza hosszú

pozíció (eszköztöbblet) negatív hatás pozitív hatás deviza rövid pozíció (forrástöbblet) pozitív hatás negatív hatás Kamatlábkockázat (GAP) Kamatláb ingadozás – közvetlenül a mérlegre ható tényező Kamatjövedelem ingadozás – kamatmarge változása a lényeges Kamatmarge elméleti megközelítésben: Feltétel: eszközök struktúrájának és volumenének változásaitól eltekintve kamatmarge állandó – változatlan kamatjövedelem ha - sem a kamatbevétel, sem a kamatkiadás nem változik (mert a kamatlábak nem változnak) - a kamatbevételek és a kamatkiadások ugyanolyan mértékben nőnek vagy csökkennek (mert a kamatlábak nőnek vagy csökkennek, de nincs nyitott pozíció) Kamatmarge a gyakorlatban: A gyakorlatban mindig eltérő a kamatfutamidő (kamatfutamidő az a legrövidebb időtartam, amely alatt egy eszköz vagy egy forrás kamatozása megváltozik: fix kamatozásnál ez megegyezik a lejárattal, lebegő kamatozásnál - előre

meghatározott periódusonként és előre meghatározott piaci kamatláb szerint alakul - megegyezik a kamatperiódussal) A gyakorlatban mindig van kamatláb nyitott pozíció (kamatlábkockázat) Kamatérzékenység Kamatérzékeny eszközök/források (rate sensitive assets/ liabilites) - lebegő kamatozású eszköz/forrás kamatperiódusa rövidebb, mint a vizsgált időszak - lejáró eszközöket/forrásokat új kamatlábon kell megújítani GAP-nek (rés, szakadék) nevezzük a kamatérzékeny eszközök és a kamatérzékeny források különbségét: GAP = RSA – RSL A GAP méri és megmutatja a bank számára a kamatlábváltozásra bekövetkező kamatjövedelem változást Kamatlábkockázat és kamatláb változásának összefüggése: kamatláb nő kamatláb csökken negatív kamatlábkockázat negatív hatás pozitív hatás pozitív kamatlábkockázat pozitív hatás negatív hatás 3. CASH FLOW MONITORING  Valós idejű monitorálás 86     Belső

forrásallokáció (divíziók között, fiókok között) Cash transzformáció Napi gördülő tervezés Heti, havi, negyedéves, éves cashflow az eszköz-forrás bizottság felé 4. PÉNZPIACI MŰVELETEK  Kamatláb kockázat kezelése  Devizakockázat kezelése  Likviditási kockázat kezelése Kamatlábkockázat kezelése kétféle stratégia: semlegesíteni a pozíciót (szekuritás, prudencia) nyitni a pozíciót (jövedelem maximalizálás, „meglovagolni a kamatciklust”) Kamatlábkockázat kezelés eszközei:  Kamatlábcsere: kamatswap ügyletek, fix és lebegő kamatozású termékek adásvétele  Határidős kamatláb ügyletek - kamatláb forward /OTC kereskedelem/ - kamatláb futures  Kamatláb opciós ügyletek - floor opció (minimális kamatlábat rögzítő) - cap opció (maximális kamatlábat rögzítő) - collar opció (kamatláb folyosót rögzítő) Devizakockázat kezelése  Nyitott devizapozíciók zárása  Származékos termékek

alkalmazása - devizacsere ügyletek /devizaswap/ - határidős ügyletek /forward, futures/ - devizahedge (a bank egy adott ügyletből származó devizakockázatát határidős vétellel, vagy eladással, illetve swap ügylettel fedezi.) Likviditási kockázat kezelése  Napi bázispozíció meghatározása  Optimális likviditási költség meghatározása o Direkt költségek (likviditásszerzés költsége) o Indirekt költségek: A likvid eszköz tartásának alternatíva költsége van  Kereskedési nap piaci kiindulópontjai 87 5. BANKKÖZI PIAC  Cél a likviditási pozíció biztosítása, ezért alacsony haszonkulcsú a piac, ugyanakkor a volumenek miatt jelentős nyereségeket/veszteségeket lehet realizálni.  Bizalmi elven és a bankok egymásról rendelkezésre álló információin alapul.  Belső rating (bankközi limit: a bankközi kihelyezések fedezet nélküli követelések. Biztonságukat az adja meg, hogy a bankok ismerik, folyamatosan

figyelik és minősítik, azaz ratingelik egymást, és ennek alapján a kihelyezés volumenét és futamidejét korlátozó limiteket állapítanak meg. Egy bank minőségéről jó információt nyújt a társbankoknál fennálló limitje.) Bankközi ügyletek  a bankok egymás közötti hitel- és betétügyletei.  meghatározó paraméterük az ár.  hitelügyletek esetében a bankok nem alkalmaznak fedezetet, a kockázatcsökkentés eszköze a limit.  a bankközi ügyleteket a treasury úgynevezett „money market desk”-je bonyolítja ezek működése jelenti a bankközi piacot. Bankközi ügyletek árazása  bankközi kamatlábakon  általában ajánlati áras árazás  devizaügyletek: LIBOR  forintügyletek: BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate, a Budapesti bankközi kamatlábfixing, amely egy-, három- és hathónapos futamidejű hitelre/betétre tett ajánlati ár. A jegybank az árjegyző bankok által közzétett ajánlatokból képzi a hivatalos

BUBOR-t) Bankközi ügyletek futamideje A világ valamennyi részén standardizált, egy naptól, egy évig terjedő periódusok  Egynapos periódusok: o/n overnight mai naptól a következő munkanapig t/n tomnext holnapi munkanaptól az azt követő munkanapig s/n spotnext a mai napot követő második munkanaptól az azutáni munkanapig  Egy napnál hosszabb lejárati periódusok: 1 hét: spot értéknaptól az azt követő hetedik munkanapig tartó periódus 2 hét: spot értéknaptól az azt követő tizennegyedik munkanapig tartó periódus  1 hónap: spot értéknaptól az azt követő naptári hónap napjaival megegyező számú napra kötött üzlet  2, 6, 9, 12 hónap: az egy havi ügyletek értelemszerű többszörösei Forgatási célú értékpapírok treasury ügyletei A forgatási célú értékpapírok alacsony likviditási, hitel-, és piaci kockázatú értékpapírok, a likviditásmanagement eszközei, amelyeknek  aktív másodlagos piaca van, 

értékesítésre, és nem befektetésre szánják Repoügyletek A forgatási célú értékpapírok – általában állampapírok – fedezete mellett nyújtott rövid lejáratú pénzpiaci hitelt repohitelnek nevezzük. 88 BANKMARKETING 1. BANKMARKETING ELMÉLETE A bankmarketing rövid története - marketing koncepció banki alkalmazása: 1958. Amerikában Banking Association konferenciáján merült fel (marketing: piaci munkával kapcsolatos tevékenységek, amelyek a potenciális cserék aktualizálására irányulna) - 1960-as évek, USA: bankmarketing fejlesztése 1950-es évekig: kínálatorientáltság (hitelüzletek, mert a 2. világháborút követően az állami kamat és versenyszabályozás eladói piac kialakulásához vezetett) 1960-as évek eleje: bankkonkurencia feléledése (bankpiac államilag támogatott liberalizációja felélénkítette – piac részesedésért küzdelem – vevőorientált piac kezd kialakulni) 1970-es évek, Európa: bankmarketing

fejlesztése, konvencionális gyakorlattól eltérés, (Anglia: marketing banki alkalmazhatósága) - 1980-as évektől: pénzügyi szolgáltatások forradalma - marketing gyakorlati alkalmazása a bankoknál Bankmarketing fogalma Marketing: a kereslet és kínálat közti piaci feszültség feloldását célzó vevőorientált, céltudatosan alkalmazott értékesítéspolitikai eszközrendszer marketingfilozófia: vevőorientált vállalatvezetés marketing mix: értékesítési politika és eszközeinek alkalmazása marketing management: értékesítésnél céltudatos, megtervezett stratégia Bankok mindig is végeztek marketingtevékenységet: termékkialakítás: befektetési és hitelnyújtási lehetőségek kidolgozása termékár meghatározás: kamat ill. kamatrés forgalmazási rendszer kidolgozása: fiókhálózat, személyes kapcsolatok marketingmanagement: fejlődését a vállalatvezetés (egyre komplexebb döntések) területén kialakult tudományos módszerek is

segítik (operációkutatás, hálótervezés, portfóliómanagement, stb.) A bankmarketing a szolgáltatás marketing speciális formája: szolgáltatások jellegzetességei: megfoghatatlanok, elválaszthatatlan a termelés és felhasználás folyamata, nagyon heterogén (sokféle), nem raktározható, nem leltározható, használati értékük mulandó, hagyományos értékesítési utak nem (alig) alkalmazhatók banki szolgáltatások jellegzetességei: szolgáltatás tárgya: a pénz – legkülönbözőbb megjelenési formában absztrakt jellegű – szerződéselemek variációi szerint eltérőek 89 időelemet is tartalmaz a hitelezés, a befektetés bonyolult szerződés miatt a szolgáltatás igénybevevőjétől is magas szaktudást követel (nemcsak a banktól) bizalmi jelleg: pénz és időkényszer miatt elválaszthatatlanság általában igaz – kivéve bankkártyák nem egyedi jelleg (minden bank hasonlót szolgáltat) – hangsúly a „csomagoláson”

(értékesítési csatorna, reklám, bankstáb stb.) van néhány termék hatósági jellegű pozícióba állíthatja a bankot Bankszolgáltatások komplexitása és divergenciája komplexitás: lépések és összefüggések halmaza – bonyolult divergencia: lépések és összefüggések variációs lehetőségének halmaza (alacsony divergenciájú szolgáltatások szolgáltatások profi szakszolgáltatások) standardizálódtak, magas divergenciájú bankmarketing növekvő jelentőségű, mert ügyfelekért konkurenciaharc erősödik ügyfelek egyre magasabb pénzügyi képzettsége banktechnológia ugrásszerű fejlődése megnövekedett költségek ellenére nyereségessé tenni a szolgáltatást Bankmarketingprogram bankszervezet egészének hosszú távú stratégiai programja függ a bankmenedzsmenttől bankcélok - állandó: beruházások magas hozama, piacrészesedés és növekedési ütem elérése, bankimage növelése, kockázatminimalizálás a bankügyfelek

kiválasztásánál - változó: bizonyos típusú letétek, hitelek állományának változása, ügyfelek irányítása bizonyos szolgáltatások felé, környezeti változók: pl. valutaszabályozás, kormány gazdaságpolitikája és irányítható változók: pénzügyi menedzselés, tőkealapok kezelése, kockázat minimalizálás, mérlegkészítés stb. szervezeti menedzselés: működtetés, tervezés, folyamatelemzés, automatizáció, biztonsági berendezések stb. személyi és rendszer menedzselés: személyi és technikai kutatásfejlesztés üzletpolitikai menedzselés: általános célok meghatározása, egyeztet többi menedzsmenttel 90 marketingmenedzselés: ügyfél-magatartási szokások felkutatása, bankfiókok irányítása, reklám, kommunikáció, publikáció, szponzorálás, termékfejlesztés és bevezetés, árpolitika, marketingpolitika, végrehajtása, ellenőrzése, marketingkutatás = piacfejlődés elemzése (marketingfeladatban fontos:

megfelelő mennyiségű pénzalap) 2. BANKMARKETING GYAKORLATA – MARKETINGPROGRAM 1. piackutatás - szerepe egész programra meghatározó – tévút lehet területei – magánügyfelek – elvárások, szokások, kívánságok stb. – vállalati szféra – bankválasztási tendencia meghatározása, vállalat felé stratégia kidolgozása – konkurencia – piaci részesedés mérése (abszolút és relatív), előrejelzések szolgáltatásokra: kereslet nagysága, igénybevevők és összetételük, gazdaságosság folyamatos (előzőekre irányulnak) és periódikus tevékenység (bank image-nak megítélése) 2. piacszegmentálás folyamata, technikája és szerepe Piacszegmentáló homogén csoportok meghatározása jellemzőikkel: demográfiai, banki kapcsolat, médiával kapcsolatos szokások, csoport megfontolandó és legkevésbé fontos jellemzői Bankválasztási kritériumok: N1 bank távolsága lakástól, munkahelytől, bevásárolóközponttól N2 rokonokat,

barátokat milyen kapcsolat fűz a bankhoz N3 banki szolgáltatások skálája bankválasztás esélye = (4N1 + 1N2 + 3N3)/3 keresletorientált célcsoportok megállapítása bankhűség: ügyfelek megtartásának tanulmányozása a „termeléselmélet” segítségével piackutatás jelenlegi irányai: hosszú távú célok meghatározása és kvantitatívan a döntéselőkészítést támogatni vizsgált területek: ügyfél hitelképessége, bankfiókok optimális elhelyezkedése, szolgáltatások életgörbéjének elemzése előrejelzések: forgalomra, gazdaságosságra, beruházás megtérülésre, hitel és megtakarítás növekedésére, piaci részesedésre és piaci szegmentációra reklám: költségek optimális szintjének meghatározása, reklámkampány hatékonyságának elemzése, árpolitikai kutatások 3. a termékpolitika és az árpolitika 91 stabilitás döntő: az új piaci igényeket is ki kell szolgálni és a régi ügyfelek megtartása fontos

bankszolgáltatások életgörbéje: jelenbeli igények és újak bevezetésének lehetőségeit összeveti (bevezetés: szolgáltatás megismertetése acélcsoportok felé – növekedés: piac „megdolgozása” és szolgáltatás javítása – piaci szegmensek bővítése és árcsökkentés – érés: konkurencia ekkor „lép be” – bank növeli az értékesítés elősegítéséért költségeit – profit csökken („megdolgozási” stratégiák ezt meghosszabbítják) – helyettesítő szolgáltatás meghatározása ügyfél szempontja egy szolgáltatásnál: milyen gyorsan fogadja el, milyen mértékben felel termékfejlesztés: minőségpolitika növekvő szerepe minőség értékelése fogyasztó értékítélete alapján (mérni nem lehet objektíven, mert szolgáltatás = „tapasztalati javak”) értékelés menete: fogyasztói elvárások ↔ vezetés elképzelése ↔ szolgáltatás minőségi specifikációja ↔ szolgáltatás kivitelezése ↔ külső

kommunikáció és fogyasztói gyakorlatban kialakult stratégiák: terjeszkedési stratégia: bank szolgáltatás nagyon széles körét ajánlja (banki, biztosítási, beruházási tanácsadás) differenciáló stratégia: hasonló termékeket más csomagolással ellátva különböző szegmenseket céloz meg szatellit termék stratégia: ugyanazt a szolgáltatást megcélzott ügyfeleknek más csomagolásban ajánlják ki, mint a régieknek árpolitika: a marketingmix egyetlen bevételnövelő eleme cél: olyan árszint, ami legnagyobb haszon mellett a szolgáltatás minőségét is garantálja tényezői: kereslet szintje, hasonló szolgáltatás versenyára árpolitikák a piaci feltételektől függnek, a szolgáltatás életgörbéjének melyik fázisában van fajtái: csúcsár: magas kezdő ár az új szolgáltatásnál (még nincs konkurencia) kúszóár: alacsony kezdő ár (nagyobb piaci részesedésért) versenyár: konkurencia nyomásához igazodó ár piaci ár: nincs

jelentősége a költség/bevétel aránynak, a meglévő üzletek védelmére szegmensár: árstruktúra a piaci szegmensek igényeinek megfelelő értékár: ügyfél értékítéletéhez (+szolgáltatáshoz) szabják az árat kapcsolati ár: állandó ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat olcsóbban kínálják taktikai ár: célja a kereslet felhajtása (várható áremelkedés keresletnövelő) 4. banki szolgáltatások értékesítése értékesítési csatornák: 92 közvetlen – fiókhálózat (legfontosabb, földrajzi elhelyezés lényeges) közvetett – elválaszthatatlanság áthidalása (pl. banki hitelkártyával, elektronikus bankolás) terjeszkedési technikák: adott bankfiók működési területének meghatározása: adott terület lehetőségeinek megjóslása beruházás megtérülésének számítása működési költségek becsülhetők a szolgáltatás fajtából, hálótervezés: lakossági csomópontok, többváltozós regresszióanalízis: a

betétek és az ügyfeleket jellemző adatok reklám és kommunikáció bankok és banki szolgáltatások „egyformák” a nagyközönségnek, ezért a reklámpolitika: bank neve = bank ereje, biztonságossága hangsúlyozva, új szolgáltatások a középpontban, humanizálódás: image megteremtése ügyfél bizalmán keresztül, termék / márka reklám: fogyasztói előny, miért és miben különbözik többi szolgáltatástól / banktól bankár banktanácsadó szerepe – visszacsatolás is bankmarketing stratégiák makrogazdasági szempontból offenzív stratégia: piaci vezető szerepért, földrajzi terjeszkedés, piacmélyítés új ügyfelek szerzése, új piac szerzése piacvezető stratégia: nagybankok lehetősége piaci kihívás stratégiája: nagy versenytársak ellen kihívő árpolitika racionalizációs stratégia: teljesítmények javítása piackövető stratégia: célpiacokat választ célja piaci rés stratégia: magas fokú specializálódással

kisbankoknak is helytelen marketingstratégiák: minimál (vevő magától jön), agresszív eladás, koncepciók helyett akciók gyakorlati marketingelemek: igények kivizsgálása – ehhez alakítani a szolgáltatást célcsoport-orientáció: vállalati és magánszemélyi marketing szétválik, célcsoport-marketing a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásokban (pl.ifjúság), cégekkel számítógépes kapcsolat ügyfélcsoportonként eltérő árak, polarizálódtak az ügyfélszegmensek által választott értékesítési csatornák is befektetési banki tevékenység: tőkepiaci finanszírozásokra és befektetésekre üzletpolitikai stratégiák: specializálódás hazai piacra, piaci részekre tanácsadás un. szoftverorientált gondolkodásmód = ügyfél pénzügyi funkcionális igényeinek kielégítése speciális pénzintézeteken kívül egyebek (posta, áruházak, munkaadók) bekapcsolása – dezintegráció (bank mintegy szaküzlet) környezetvédelem:

pénzintézet igyekszik környezetbarátnak mutatkozni: támogatások, szponzorálás, papírhasználat 93 BANKMÉRLEGEK Magyarországi hitelintézetek alapításának és működésének főbb jellemzői (ismétlés): Rt vagy szövetkezeti formában működhet (Rt esetén a részvények általában névre szólóak kivéve: elsőbbségi részvény, a részvényekről kötelező részvénykönyvet vezetni), meghatározott alaptőkével alapítható, PSZÁF engedélyével működhet, meghatározott személyi és tárgyi feltételek szükségesek, csak a meghatározott tevékenységeket végezheti, folyamatos meghatározott szavatoló tőkével kell rendelkeznie 1. ÖSSZEVONT PÉNZINTÉZETI MÉRLEGSÉMA aktívák passzívák Készpénz Követelések a pénzintézetekkel szemben Követelések az ügyfelekkel szemben Váltók, pénzpiaci és tőzsdén jegyzett értékpapírok Tartós részesedések és érdekeltségek Telkek, épületek, berendezések Egyéb aktívák

Kötelezettségek a pénzintézetekkel szemben Kötelezettségek az ügyfelekkel szemben Saját értékpapír-kibocsátáson alapuló kötelezettségek értékpapírok Hátrasorolt kötelezettségek Egyéb passzívák Alaptőke Fedezeti tartalékok Tartalékok (nyereségből) Újraértékelési tartalék Üzleti év eredménye mérleg alatti tételek Vagyonkezeléssel kapcsolatos tételek Esetleges kötelezettségek Hitelezési kockázatok A bank és a szakosított hitelintézet köteles a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni. 2. HITELINTÉZETI TEVÉKENYSÉG pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások (Felügyeleti engedély illetve egyes esetekben az MNB engedélye szükséges) a hitelintézet által végzett egyes kockázatos tevékenységekre vonatkozó korlátozások (A hitelintézeti törvény, a Kormány és pénzügyi kormányzat szabályozza) A hitelintézet által nem vagy csak

korlátozottan végezhető tevékenységek: - csak a biztosító intézetek szóló törvény alapján végezhet biztosítási tevékenységet - csak a tőkepiacról szóló törvény alapján végezhet árutőzsde-ügynöki tevékenységet - csak a tőkepiacról szóló törvény alapján végezhet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet - a hitelintézeti tevékenységeken kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivétel: a hitelintézeti tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek vagy bankügyletekből származó veszteségek mérséklése. Hitelintézeti tevékenység tartalma: aktív bankügyletek passzív bankügyletek értékpapírokkal végzett ügyletek deviza- és valutaügyletek fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek 94 egyéb bankügyletek 3. EGYES KOCKÁZATOS HITELINTÉZETI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Kockázatnak, kockázatvállalásnak minősül: -

kölcsön nyújtása - váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása - hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség - olyan kötelezettség, ahol a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll - hitelintézet bármely vállalkozásban szerzett részesedése - hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés - pénzügyi lízing nyújtása - más hitelintézetnél elhelyezett betét A hitelintézet prudens működésének szabályozása Általános tartalékképzés A hitelintézet az adózás utáni eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. általános tartalék mértéke a tárgyévi adózott eredmény 10 százaléka. csak a pozitív adózott eredményből lehet képezni, ha negatív akkor a rendelkezésre álló általános tartalékot fel kell használni legfeljebb a veszteség összegéig, illetve az általános tartalék

összegéig az általános tartalékot a követelésekre képzett és még vissza nem írt értékvesztések elszámolását, valamint az általános kockázati céltartalék felhasználását követően a hitelintézeti tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel a rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészében átcsoportosíthatja az általános tartalékképzés alól kérelemre mentességet adhat a Felügyelet, ha a hitelintézetnek a fizetőképességi mutatója meghaladja a 12 %-ot és nincs negatív eredménytartaléka A szavatoló tőke: a hitelintézet működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében rendelkezésre álló tőke. Elemei: - Alapvető tőkeelem: korlátozás nélkül rendelkezésre kell állnia - Járulékos tőkeelem: csak korlátozottan vonhatóak be a banki tevékenység finanszírozásába 1.Jegyzett tőke 2.Tőketartalék 95

3.Lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész 4.Általános tartalék 5.Általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-ig 6.Eredménytartalék (ha pozitív) 7.Mérleg szerinti eredmény (ha pozitív) 8.Alapvető tőkeelemek pozitív összetevői (1+2+3+4+5+6+7) 9.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 10. Immateriális javak értéke 11. Osztalékelsőbbségi részvények névértéke 12. Eredménytartalék (ha negatív) 13. Mérleg szerinti eredmény (ha negatív) 14. Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiányának összege 15. Alapvető tőkeelemek negatív összetevői (9+10+11+12+13+14) 16. Alapvető tőkeelemek összesen (8-15) 17. Osztalékelsőbbségi részvények névértéke 18. Értékelési tartalék 19. Alárendelt kölcsöntőke 20. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke 21. Járulékos tőkeelemek (17+18+19+20) 22. Szavatoló tőke (16+21) Tőkemegfelelés előírása, hogy a pénzintézetnek

folyamatosan rendelkeznie kell a szavatoló tőkével, ami soha nem lehet alacsonyabb az engedélyezett jegyzett tőkénél fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) = szavatoló tőke*100 korrigált mérlegfőösszeg >8 Korrigált mérlegfőösszeg = kockázati tényezők figyelembevételével súlyozott szorzószámok alapján kiszámított eszközök és mérlegen kívüli tételek összege (Kockázatot kifejező szorzószámok: kockázatmentesnek minősülő eszközöknél=0, alacsony kockázatúnak minősülő eszközöknél=0,2 közepes kockázatúnak minősülő eszközöknél=0,5, teljes kockázatúnak minősülő eszközöknél=1,0) Folyamatos fizetőképesség fenntartása: azonnali fizetőképesség (likviditás), mindenkori fizetőképesség (szolvencia) Ennek érdekében köteles: biztosítani a fizetőképességét, követelései és tartozásai lejárati időpontjainak, valamint eszközeinek és kötelezettségeinek összhangját, figyelembe véve

tevékenységének jellegét, terjedelmét és kockázatait A hitelintézet mérlegen kívül vállalt kötelezettségei teljes terjedelmükben és összegükben minősítési kötelezettség alá esnek: függő kötelezettségek, biztos (jövőbeni) kötelezettségek, mérlegen kívüli követelések. minősített kintlévőségek után kockázati céltartalékot kell képezni és értékvesztést kell elszámolni. minősítést a kintlévőségekre, a befektetésekre és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségekre legalább negyedévente kell elszámolni. 96 minősített kötelezettségek alá tartoznak az eszközök között nyilvántartott peresített követelések, valamint minden egyéb, a hitelintézetet érintő peres eljárás perértéke. A hitelintézetnek a saját minősítési rendszerei kialakításához rendelkeznie kell elfogadott szabályzatokkal: kockázatvállalási befektetési ügyfél-, illetve partnerminősítési fedezetértékelési

ügyletminősítési és értékelési értékvesztési és céltartalékképzési 97 BANKRENDSZEREK NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉSE Bankrendszer Nagy-Britanniában Kialakulása XVII. sz végén és a XVIII sz-ban,összefügg az angol korona külháborúk finanszírozására felvett hitelével + ipari forradalomban a növekvő üzemek növekvő pénzszükséglete és a tőkeexport fejlődése XIX. sz-ban a gyarmatbirodalom kialakulásával, 1945 után: gyarmatok felszabadulása, Brit Nemzetközösség (Commonwalth) – állami függés helyett a pénzpiaci függés a meghatározó Brit bankrendszer főbb ismérvei Régebben élesen elhatárolt munkamegosztás – napjainkra univerzális bankokká alakulnak 1979,1980-as évek eleje óta a bankszektor monetáris szektorrá alakult át (1982 előtt bankszektor = üzleti bankok, ma jegybank tevékenységét is ide számolják) (monetáris szektort kiegészítő intézetek: biztosítási, befektetési, factoring társaságok) Brit

bankrendszer tradicionális kategóriái: kiskereskedelmi bank (reatil banks): teljeskörű szolgáltatás üzleti szféra és magánügyfelek nagykereskedelmi bank (wholesale banks): többi bank felé szolgáltatás Bank of England 1694: alapítás magán Rt-ként (ma is van Észak-Írországban, Skóciában bank bankjegykibocsátási korlátozott joggal) 1946: államosítás és Államkincstárnak alárendelés irányítása: direktórium, kormányzó (szigorú egyszemélyi felelős), igazgatóság, összeférhetetlenségi követelményekkel, ügyvezetőség, konzultációs jog élesen elválik a bankjegykibocsátási és banküzleti feladatok (2 mérleget is készít) állam bankja (kincstár számláit vezeti), refinanszírozási alapkamatláb meghatározása, kötelező tartalékráta + változó tartalékok – speciális pénzügyi letétként állami hitelek forrásait egészítik ki Mai gyakorlatban: bankok univerzális jellegűek brit monetáris szektor összetevői: retail

bankok, the Co-operative Bank, letéti bankok (angolul klíringbankok), takarékbankok, kereskedelmi bankok (merchant banks), váltóbankok, emissziós bankok, diszkont bankok, külföldi bankok fiókjai, brit pénzintézetek külföldön működő fiókjai, konzorciális bankok nem monetáris szektor biztosítási társaságok, befektetési alapok és vagyonkezelő társaságo,k építési társaságok bankfelügyelet: Kereskedelmi Minisztérium (jogi felügyelet), Államkincstár (adóellenőrzés), Bank of England (tevékenységellenőrzés) - együtt Érdekesség: bankalapításhoz nem kellett engedély, csak bizonyítani kell, hogy képes a banki tevékenység folytatására (pénz, szakember) „Section 123 banks” státuszt Bank of England megadja tevékenységét előírásoknak megfelelően folytathatja EU tagként EU szabályok érvényesek. ügyfelek érdekvédelme: ombudsman magánügyfeleknek Bankrendszer az Egyesült Állomokban Történet Késői, de gyors ütemű

fejlődés 98 XIX. sz végére: decentralizált bankjegykibocsátás, betétek és banktartalékok biztonsága nem kielégítő – fejlődés gátja a gazdaságban + sorozatos bankcsődök – központi bankrendszer szükséges 1913. Federal Reserve Act törvénnyel a Szövetségi Tartalék Bankrendszer 1929. sorozatos bankbukások 1931. Glass Steagal Act: USA bankrendszere territoriális (pénzintézetek hatásköre csak egyes államok területére terjed), kereskedelmi és pénzügyi tevékenység szétválasztása kamatok nagyságának szabályozása bank felügyelet, betétbiztosítás szabályozása 1956-ig szoros banki üzletköri elhatárolás – napjainkra üzletkör szélesítése (esetleg biztosítókkal is együtt) 1970-es évek óta modern elektronika, külföldi ügyletekre más államban is lehet fiók, külföldiek USA-beli bankjaira is USA előírások, de fiókot bárhol nyithat. USA bankok fajtái: alapítás szerint: szövetségi bank (national) állami bank

(state) funkció szerint: kereskedelmi bankok takarékossági intézetek befektetési pénzintézetek v. emissziós bankok FED-rendszer - 12 Fed-bank (Federal Reserve Bank) – Rt, tőkéjüket ezek adták össze, szövetségi bankoknak FED tagság kötelező, kereskedelmi bankok FED-ban szolgáltatásait igényelhetik - kiemelt: Fed Bank of New York – centralizált valuta és devizaműveletek végzése - (Nemzetközi Pénzügyi Alap, Világbank stb. pénz, valuta és aranytartalékaikat itt tartják) - FED irányítása Washingtonban 7 tagú kormányzó testület (elnökét USA elnöke nevezi ki, de független) kongresszusnak tartozik felelősséggel - FED rendszer feladata: bankjegykibocsátás USA pénz- és hitelpolitikájának irányítása és ellenőrzése kereskedelmi bankok üzleti terv szabályozása kormányzat bankja - Fed eszközei: tartalékráta, leszámítolási kamatláb megadása, nyílt piaci műveletek, szelektív hitelszabályozás, jelzálog feltételek

szabályozása (lakásépítés stb.) Kereskedelmi bankok - Első: 1791 Philadelphiában, kb. 1500 kereskedelmi bank volt 80-as években, számuk jelentősen csökken - Nagyságrend szerinti felosztás: nagybank (>30MD $), regionális (>2mD$), helyi (>10M$) + külföldi bankok fiókjai - Betéteket és hiteleket kezelnek (betét felett „csekk” útján lehet rendelkezi) - Saját és idegen pénzeszközeiket értékpapírba nem fektethetik - értékpapírt bocsáthat ki - vagyonkezelő társaságok alapításával ügyfeleik értékpapír, tanácsadási stb. igényeire - modern elektronika: home banking rendszer (otthonról banki szolgáltatások) o Megjegyzés: MNB-nek 1977 óta van New Yorkban képviseleti irodája Befektetési pénzintézetek - Rt vagy kft formában müködő tőzsdei ügynökségek (brókerház) és emissziós bankok együtt (értékpapír kibocsátás és értékesítés) - felügyeleti szervük az Értékpapír és Tőzsdei Bizottság

Takarékintézetek - kölcsönös takarékpénztár – szövetkezeti forma 99 - takarékbank – Rt (első 1816. Philadelphia, Pennsylvania) (betét, hitel, szövetségi, vasúti, nyugdíjkötvény kibocsátásban részvétel) - építési takarékbank és kölcs. takarékosssági hitelegyesülések – Rt (építési, jelzálog) - hitelszövetkezetek – szöv., nem profiorientált (hitelnyújtás tagoknak) - jellemző: régebben többezer, számuk csökken, sok Rt-ként, mérlegfőösszegek 10-20 MD$ Egyéb pénzintézetek: - vagyonkezelők: pénzeszközkezelésre, 65% részvénybe, 35% kötvénybe kell fektetni - ipari bankok: ipari hitelekre a szövetségi állomokban - fogyasztói hitelbankok: betét nincs, más bankoktól hitelek - személyi hitelbankok: magánszemélyeknek kis kölcsön - külföldi bankfiókok - Export-Import Bank – állami alapítású (EXM bank) – amerikai export támogatására - bankok külföldi fiókjai Betétbiztosítás: - FDIC – Federal

Deposit Insurance Corporation - kötelező: Fed és szövetségi bankoknak (többinek önkéntes) - Biztosítás 100 000 $-ig Bankfelügyelet - Federal Reserve System Board – törvényesség ellenőrzése, hitelezés is - Pénzforgalmi Ellenőrző Hivatal – könyvvizsgálat - Szövetségi Államok bankfelügyeletei – szövetségi bankok felett Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaságok: 1956 óta bankok pénzüggyel összefüggő, nem szorosan vett banktevékenység folytatása lehet (lizing, faktoring stb.) Japán bankrendszer Kialakulása: 1870-es években Sajátosság: közvetett finanszírozási módszerek túlsúlya vállalati tevékenység finanszírozása nem saját értékpapír kibocsátásból alacsony alaptőkéjű bankok betétek + állami központi banki refinanszírozás – hitelek vállalatoknak japán nagyipar bankoktól nagyon függ Pénzintézetek között éles szakosodás: - betét és hitel (hosszú lejáratú hitel/vagyonkezelő /befektetési

társaság, értékpapír társaság) - Bank of Tokyo külker. devizaügyletek (1872 óta) - A bank: külföldi bankokkal közvetlenül kapcsolat - B bank: A bankon keresztül kapcsolat - Kis és középbankok - Mező-, erdő-, halgazdaságot finanszírozó szövetkezetkezet - Japán Állami Postatakarékpénztár – betétgyűjtés Sűrű bankhálózat + számítástechnika alkalmazása Betétbiztosítás: japán állam + Bank of Tokyo + bankok közösen (100 000 yen után 8 yent térít) (max. 20 000 $) Bankrendszer Franciaországban - Központi állami irányítás és félközületi szektor jelentős súlya jellemezte, reprivatizálás azóta - Bankalapítás és működés szabályozása 100 - Nemzeti Hiteltanács a hitelezés irányítására Bankrendszer: - Banque de France (Rt, állami tulajdon, parlamentnek felelős) – klasszikus jegybanki feladatok - Bankok – betéti /üzleti/hitel/ - univerzális bankok - Intézmények: államkincstár takarékpénztárak

(postahivatalokon gyűjtik a pénzt) - Szövetkezeti formájú pénzügyi intézmények (mezőgazdasági hitel) - Finanszírozási intézetek (értékpapír, jelzáloghitel, lízing – betét lakosságtól nem lehet) Bankfelügyelet: együtt a Gazdasági és Pénzügyminisztérium, Nemzeti Hiteltanács, Központi bank, Bankellenőrzési bizottság Bankrendszer Svájcban - gazdaság fontos ága, 500-nál több pénzintézet - pénzintézet alapítása és működése szigorú előírásokhoz kötött, Bankbizottság engedélye kell - banktitok alapja 1934.tv: banki dolgozónak az adatokat titkosan kell kezelni, pénz- és fegyházbüntetés terhe mellett, minden esetben ismerik a bankszámla tulajdonosának nevét és címét, a kódos számlákat is, csak svájci bíróság adhat felmentést banktitok alól, csak magánjogi perben, adózási ügyekben nem (adót Svájcban vonják le) - devizaellenőrzés Svájcban nincs, így ezek szabad ügyletek - 1984-es népszavazáson 74%

fenntartandónak ítélte a banktitok rendszert Pénzintézetek: általában Rt-ként működnek, intézet nevét veszik fel a bankok közé, nem tevékenységi körhöz - nagybankok (mérlegfőösszeg 50%) - jelentős tőkekoncentráció, széleskörű szolgáltatás - regionális bankok és takarékpénztárak - külföldi érdekeltségű bankok - egyéb pénzintézetek (jelzálogbank, takarékszövetkezet, p., magánbank) (7%) Központi bank: Schweizerisch Nationalbank: - pénzforgalom szabályozása - befizetési szabályozás - Svájc érdekeit szolgáló pénz - hitel - valutapolitika - Szövetségi tanács választja vezetőit, mérlegét jóváhagyja, egyébként a banktörvénynek megfelelően működik - független mindenkitől, Rt-ként: 51% bankok, 49% magánszemélyek tulajdona - bankjegykibocsátás, államkassza, közvetett eszközökkel irányít Bankfelügyelet: - bankok mérlegét független revizori bizottság ellenőrzi - Szövetségi Bankbizottság a

bankfelügyelet, Szövetségi tanács választja, de független Német bankrendszer első banktörvény 1875, napjainkra jellemző az univerzális bank központi bank: Német Szövetségi Bank (Deutsche Bundesbank) állam bankja és a bankok bankja, pénzjegykibocsátási jog központi banktanács irányítja (elnökét az államelnök nevezi ki) kormánytól független, de segíti pénz- és hitelpolitikáját monetáris eszközökkel irányítja (bankjegy, diszkont, lombard, nyíltpiaci műveletek, hitel, betét, kamat, tartalékráta pl.) 101 Bankok - tartományi központi bankok: régen területileg elhatárolt működés - hitelbankok (piaci részesedés jelentős) nagybankok, széleskörű belföldi tevékenység: nagyvállalatok finanszírozása és a középosztály megtakarításait akarják gyűjteni (verseny a takarékpénztárakkal) - takarékpénztárak és zsíroközpontok közjogilag szabályozottak (nem mint pl. az Rt-k, ami magánjogi szabályozás) nincs

alaptőkéjük, nincs részvénytőkéjük (de haszonélvezeti jegyet ma már bocsáthat ki) tevékenységük univerzális, fő feladat a betétgyűjtés és közösségi célkitűzések megvalósítása ügyfélkörük: kisemberek, középosztály zsíroközpontok a területükön levő takarékpénztárok központi bankjaként tevékenykednek (univerzális bank + külföldi ügyfelek) - hitelszövetkezetek kisipar és mezőgazdaság finanszírozása - speciális bankok magánjogi státusszal: jelzáloghitelbank, áruhitelbank, értékpapírbank, tőkebefektetési társ. közjogi státusszal: földhitelintézet, építési takarékpénztár, postatakarék - külföldi bankok: francia, brit, japán, USA, svájci – univerzális banki tevékenységet is folytatnak Bankfelügyelet: Hitelügyek Felügyeleti Hivatala: pénzügyminisztérium alá tartozik, Bundesbankkal is együttműködik (bankok üzleti tevékenységét ellenőrzi - különösen 1976. Herstatt Bankház csődje óta)

Bankrendszer Ausztriában - Kialakulása német bankrendszer erős befolyása – földrajzi adottságok: erős bécsi tőkepiac - 1979 óta új törvények, áttekinthetőbb szabályozás (liberalizálás és érdekvédelem) - 1987 óta új törvények (szavatossági tőke, likviditási előírások) - napjainkban jelentős tőkekoncentráció (egyesülések) - univerzális bankok a jellemzőek Bankok fajtái: - központ bank: Östereichische Nationalbank (Rt-ként működik, fele állami tulajdon – de: független intézmény, szokásos jegybanki feladatai és eszközei - üzleti bank - takarékpénztár - szövetkezeti bank - hitelszövetkezet - magánbank - jelzáloghitel intézet - építési takarékpénztár - áruhitelbank - külföldi pénzintézetek osztrák fiókjai Bankfelügyelet: Pénzügyminisztérium és központi bank Bankrendszer Olaszországban - több évszázados múlt (reneszánsz olasz pénzváltói) 102 - központi bank: Banca d’Italia jelentős szerepe

(közjogilag szabályozott), szokásos jegybanki funkciókkal - pénz-hitel-devizapolitika irányelvei: Miniszterelnöki Hitel és Takarékossági Bizottság írja elő Bankok fajtái: rövid határidős banktevékenység ma már nem éles határ közép- és hosszú banktevékenység (betét, nem kötvénykibocsátás) egyéb pénz és finanszírozó társaságok Bankfelügyelet: központi bank irányelvei szerint, ő hagyja jóvá az alapítást, működést Iszlám bankok iszlám bankok szerepe a nemzetközi bankvilágban: 1960-as évektől vannak bankok, legnagyobbak: Szaúd Arábiai királyi érdekeltségűek Abu Dhabi (Emiratus) külföldi bankok iszlám országbeli működtetésére is sokszor jellemző az iszlám előírás arab tőke fejlett országokba áramlik – biztosabb bankok és országok, mert: Korán szerint kamat felszámítása uzsoraügylet – betét és hitel után sincs kamat Helyette: „nyereségben való részesedés” Bankügyleteik: aktív (hitel):

murababah: bank nyersanyagot stb. megvásárolja költség+nyereségért és ezt a partner részletben fizet vissza musharakah: bank és partner közösen fektet be, nyereségen osztozik mudarabah: bank pénzt ad partnereinek, az üzleti nyereségből részesedik ijara: lizing ügylet passzív (betét) beruházási betétszámlán elhelyezett összegért előre beígért nyereséget fizet 103 Javasolt szakirodalom: Banküzemtan. BKE Egyetemi tankönyv, Budapest, 1998 Kónya J.:Banküzemtani alapismeretek (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1994) Fogaras I.: Banküzemtan - nyugati pénzintézetek működése, bankügyletek (Saldo, Budapest 1988.) Fogaras I. - Zala J: Banküzemtan, bankmérlegek (Saldo, Budapest 1990) MNB, Bankszövetség, PSZÁF kiadványai 104 105