Datasheet
Year, pagecount:2010, 11 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:67
Uploaded:January 18, 2019
Size:779 KB
Institution:
-
Comments:
Attachment:-
Download in PDF:Please log in!
No comments yet. You can be the first!
What did others read after this?
Content extract
Gyakorló feladatok valószín¶ségszámításból végeredményekkel ♠ a megoldásra a jánlott feladatokat jelöli, F (1) ♠ a nehezebb feladatokat jelöli Mutassuk meg, hogy tetsz®leges (2) Mutassuk meg, hogy tetsz®leges A és B eseményekre A, B , C , D és E P(A∪B) 6 P(A)+P(B). események esetén P (A ∩ B ∩ C ∩ D ∩ E) > P (A) + P (B) + P (C) + P (D) + P (E) − 4. (3) ♠ Egy teherautó három településre szállít tüzel®anyagot. Jelölje Ai (i = 1, 2, 3) azt az eseményt, hogy egy adott napon az i-edik településre szállít. Fejezzük ki az Ai eseményekkel a következ®ket: (a) csak az els® településre szállít; (b) egyik településre sem szállít; (c) legalább egy településre szállít; (d) legalább két településre szállít; (e) csak a második településre szállít. (4) Egy számítástechnikai szaküzletbe laptopot szállítanak. Min®ségellen®rzés során ezek közül véletlenszer¶en kiválasztunk négy
darabot. Jelölje azt az eseményt, hogy az i-edik készülék hibás. Fejezzük ki Ai (i = 1, 2, 3, 4) Ai segítségével az alábbi eseményeket: (a) mind a négy készülék hibás; (b) legalább egy készülék hibás; (c) egyetlen készülék sem hibás; (d) csak az els® készülék hibás; (e) minden készülük hibátlan; (f ) pontosan egy készülék hibás. (5) ♠ Egy dobókockát egyszer feldobunk. Jelölje 3-ast dobunk, BA azt az eseményt, hogy legalább azt, hogy legfeljebb 4-est. Adjuk meg az A ∪ B, A ∩ B, A B, eseményeket! (6) Jelentse B B A A azt az eseményt, hogy egy 32 lapos magyar kártyából pirosat húzunk, pedig azt az eseményt, hogy hetest. Mit jelentenek az A ∪ B , A ∩ B , A B , Ā események? A = {az A ∪ B és A ∩ B (7) Két szabályos kockával dobunk. Tekintsük az {van 1-es} eseményeket. Írja le az összeg páratlan} és B= eseményeket és határozza meg a valószín¶ségüket! A∪B = n (1, 1), (1,
2), (1, 3), (1, 4), (1, 5), (1, 6), (2, 1), (3, 1), (4, 1), (5, 1), (6, 1), (2, 3), (3, 2), (2, 5), (5, 2), (3, 4), (4, 3), (3, 6), (6, 3), (4, 5), (5, 4), (5, 6), (6, 5) A ∩ B = {(1, 2), (2, 1), (1, 4), (4, 1), (1, 6), (6, 1)}, P(A) = 1 P(A ∪ B) = 23 , P(A ∩ B) = 36 6 1 18 , 36 P(B) = 1 − o 25 , 36 (8) ♠ Egy szabályos dobókockával kétszer dobunk. Mennyi a valószín¶sége annak, 15 5 = 12 36 hogy az els® dobás eredménye nagyobb, mint a másodiké? (9) F Egy szabályos dobókocka egy lapjára az 1-es, két lapjára a 2-es, három lapjára a 3-as szám van írva. A dobókockával kétszer dobunk egymás után. Mennyi a valószín¶sége, hogy a dobott számok összege 4? (10) ♠ Szabályos kockával n-szer (a) legalább egy 6-os van? (b) pontosan egy 6-os van? (11) ♠ dobva mennyi a valószín¶sége annak, hogy n 1 − 56 n−1 = n · 16 · 65 n5n−1 6n Egy szabályos érmét 9-szer feldobunk. Tekintsük az A := {a dobott
fejek száma páros} P(A) valószín¶séget! 9 9 9 9 9 1 1 + + + + · 9 = 0 2 4 6 8 2 2 eseményt. Határozza meg a (12) ♠ A 32 lapos magyar kártyából 4 lapot kihúzva mennyi a valószín¶sége, hogy a kihúzott lapok között legalább egy ász van? (13) ♠ Mennyi a valószín¶sége annak, hogy az 52 lapos kártyából 5 lapot kiosztva full lesz az eredmény, azaz 3 egyforma + 2 egyforma ? király; 4 színb®l 1313 különböz® lap van.) (14) ♠ Egy dobozban 4 piros golyó van. (Például három 6-os és két 13·12·(43)·(42) (525) ♠ Egy társaságot, mely 2n ≈ 0.00144 Legalább hány fehér golyót kell a dobozba tenni ahhoz, hogy a fehér golyó húzásának valószín¶sége (15) = 6 5·17·49 95%-nál nagyobb legyen? emberb®l áll, találomra két egyforma csoportra osztunk. Mennyi annak a valószín¶sége, hogy a két legnagyobb személy különböz® n csoportba kerül? 2n−1 (16) Mennyi annak a
valószín¶sége, hogy egy ötven f®s társaságban van legalább két olyan ember, akik ugyanazon a napon születtek? (17) Egy urnában fehér és piros golyók vannak. Visszatevéssel kihúzunk két golyót 1 Bizonyítsuk be, hogy legalább annak a valószín¶sége, hogy a kihúzott golyók 2 egyforma szín¶ek! Ha f darab fehér és p darab piros van, akkor a valószín¶ség f 2 +p2 (f +p)2 > 1 2 (18) Árpád és Eszter teniszeznek. Árpád 0,4, Eszter 0,6 valószín¶séggel nyer meg egy játszmát. Összesen három játszmát játszanak, és az a gy®ztes, aki több játszmát nyer meg. Mennyi annak a valószín¶sége, hogy Eszter nyeri a játékot? (19) 1 , a többi dobás való3 szín¶sége azonos. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy ezt a dobókockát kétszer F Egy cinkelt dobókockával a 6-os dobás valószín¶sége feldobva a dobott számok összege 5? (20) ♠ Egy szabályos érmével addig dobunk, míg egymás után azonos eredményeket nem
kapunk. Adjuk meg ennek a kísérletnek egy valószín¶ségi modelljét! (Ω = {II, F F, IF F, F II, IF II, F IF F, . }, A = 2Ω , egy k -hosszúságú elemi esemény 1 valószín¶sége ) 2k 31 szükség? 32 Mennyi a valószín¶sége annak, hogy legfeljebb 6 dobásra van (21) Egy egységnyi hosszúságú szakaszt két ponttal három szakaszra bontunk fel. Mennyi a valószín¶sége, hogy lehet háromszöget szerkeszteni a kapott darabokból? 1 4 (22) ♠ Hajótöröttek egy lakatlan, növényzet nélküli szigeten azt tervezik, hogy a vihar- ban zátonyra futott eredeti vitorlás hajójuk darabjaiból új, kisebb hajót építenek. A vihar az árbocot véletlenszer¶en három darabra törte. Tudjuk, hogy ha az eredeti 40m hosszú árbocnak maradt egy legalább 20m-es darabja, akkor a hajó megépíthet®. Mi a valószín¶sége, hogy amikor visszaúsznak a hajóroncshoz, 3 4 találnak ilyen darabot? (23) Véletlenszer¶en kiválasztunk két, 0 és 1 közé
es® valós számot. Mennyi annak a valószín¶sége, hogy ♠ (a) (b) a kiválasztott számok szorzata kisebb, mint (24) F 7 8 3/2? a kiválasztott számok összege kisebb, mint 1/4? 1+ln 4 4 Válasszunk ki két számot a [0,1] intervallumban egymástól függetlenül és vé- letlenszer¶en (azaz egyenletes eloszlással). Mennyi annak a valószín¶sége, hogy a 1 1+ln 4 ? kiválasztott számok mértani közepe kisebb mint 2 4 (25) Mennyi a valószín¶sége, hogy valamely, találomra kiválasztott, az egységnél rövidebb π élhosszúságú téglatest testátlója az egységnél kisebb? 6 (26) ♠ Két egyetemista megbeszéli, hogy délután 2 és 4 óra között találkoznak. Érkezésük a megbeszélt id®intervallumban véletlenszer¶. (a) Mennyi annak a valószín¶sége, hogy a korábban érkez®nek nem kell fél óránál többet várnia a kés®bb érkez®re? (b) Tegyük fel, hogy, érkezés után 20 percet várnak, majd elmennek. Mennyi ekkor annak
a valószín¶sége hogy találkoznak? (27) ♠ Legyen P (A) = 1/4, P (A | B) = 1/4 P (A ∪ B) és P (A | B) valószín¶ségeket! (28) ♠ egy 6-os van} eseményeket. Határozza meg a 1− 5 3 6 B = {különböz®k és P(A) és P(A | B) a számok} valószín¶ségeket! P(A) = ≈ 0.4213, P(A | B) = 1 − ♠ ki a Három szabályos kockával dobunk. Tekintsük az A = {legalább (29) P (B | A) = 1/2. Számítsuk P (A ∪ B) = 58 , P (A | B) = 34 és 5·4·3 6·5·4 = 1 2 Két szabályos kockával dobunk. Mennyi a valószín¶sége, hogy a dobott számok összege 7 ? Mennyi a valószín¶sége, hogy a dobott számok összege 7, feltéve, hogy 1 1 a dobott számok összege páratlan? , illetve 6 3 (30) Két játékos, A és B a következ® játékszabályok alapján játszik. A feldob egy szabályos dobókockát, azután pedig két érmét annyiszor dob fel, ahányat a kockával dobott. Ha e dobások során legalább egyszer két fejet
dobott, akkor zet A-nak 1 Ft-ot, ellenkez® esetben A zet B -nek 1 Ft-ot. B Melyiküknek el®nyös a játék (a játék annak el®nyös, akinek nagyobb a nyerési valószín¶sége)? 6 1 A-nak el®nyös a játék, mert A nyerési valószín¶sége 21 1 + 43 >2 (31) Két város között a távíró összeköttetés olyan, hogy a leadott távírójelek közül a 1 2 része vonallá torzul, a vonalak része pedig ponttá torzul. A leadott pontok 5 3 5 jelek része pont. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy ha a vev® oldalon pontot 8 35 · 3 5 8 = kapnak, akkor az adó pontot továbbított? 3 5 4 · + 13 · 83 5 8 (32) ♠ Egy dobozban két fehér és két piros golyó van. Összekeverés után kihúzunk két golyót visszatevés nélkül, és áttesszük azokat egy kalapba. Ezután összekeverés után kihúzunk egy golyót a kalapból. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy a kalap 12 · 2 2 3 =3 ban maradt másik golyó piros, ha a kalapból
kihúzott golyó fehér? 1 2 · +1· 16 2 3 (33) ♠ Egy dobozban egy golyó van, ami (egyenl® valószín¶séggel) fehér vagy fekete. Beteszünk a dobozba egy fehér golyót, és összekeverés után kihúzunk egy golyót. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy az urnában eredetileg fehér golyó volt, ha a 1· 21 2 kihúzott golyó fehér? 1 1 1 = 3 1· 2 + 2 · 2 (34) Egy dobozban N darab fehér és M darab piros golyó van. Valaki találomra kivesz egy golyót, amelynek nem tudjuk a színét. Ezután visszatevés nélkül ki- húzunk két golyót, melyek fehéreknek bizonyulnak. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy a legels®nek kivett golyó is fehér volt? (N2−1) N · N +M N +M −1 2 N −1 N 2 2 N · N +M + N +M −1 N +M −1 2 2 ) ( ( ( ) = ( ) ) ( ) · NM +M N −2 N +M −2 (35) Két érménk van: egy szabályos és egy cinkelt, aminél a fej valószín¶sége kétszer akkora, mint az írásé. Kiválasztunk
egyet a két érme közül egyenl® valószín¶séggel és azt feldobjuk. Mi a valószín¶sége, hogy a cinkelt érmével dobtunk, ha az ered 21 · 4 3 2 mény fej lett? = 2 1 7 · + 21 · 12 3 2 (36) ♠ Egy ξ diszkrét valószín¶ségi változó lehetséges értékei 1, 2, . , 10, eloszlása P(ξ = j) = a · j, ahol j = 1, 2, . , 10, a alkalmas valós szám. Határozza meg 1 egészekre teljesül P(ξ 6 k) 6 ? (k 6 6) 2 (37) ♠ a értékét! 1 55 Milyen k pozitív Egy részvény kiinduló ára egy peták. Egy év múlva vagy kétszeresére növekszik az ára, vagy pedig felére csökken. Mindkét lehet®ség ugyanolyan valószín¶ség¶. A következ® két évben ugyanez történik, és a változások függetlenek. három év múlva a részvényár eloszlása? lyen valószín¶séggel?) valószín¶ségek: 1 , 8 3 , 8 3 , 8 (Azaz milyen értékeket vehet fel mi- Lehetséges értékek: 1 8 Mi lesz 1 , 8 1 , 2 2, 8; a hozzátartozó
(38) ♠ Mi a lottón kihúzott öt szám közül a legkisebbnek, illetve a legnagyobbnak az eloszlása? (40) ♠ ξ. Egy szabályos dobókockát feldobunk. Az eredményt jelölje az √ E( ξ) ♠ Legyen a √ P √ E( ξ) = 61 6k=1 k várható értéket! a (k−1 4 ) , k = 5, . , 90) (905) legnagyobb kihúzott szám eloszlása: (39) (90−k 4 ) , k = 1, . , 86, 90 (5) (A legkisebb kihúzott szám eloszlása: Határozza meg valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a {−2, −1, 0, 1, 2, 3} 3 halmazon, és legyen η := ξ . Milyen értékeket és milyen valószín¶séggel vesz fel η? a ξ Határozza meg η {−8, −1, 0, 1, 8, 27} η várható értékét, varianciáját! (Az 9 1475 halmazon, E η = , var η = .) 2 12 egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a {−3, −2, −1, 0, 1, 2} 2 halmazon, és legyen η := ξ . Milyen értékeket és milyen valószín¶séggel vesz fel ξ (41) Legyen a η ?
Határozza meg η várható értékét, 1, 4, 9; a hozzátartozó valószín¶ségek varianciáját! (Az η lehetséges értékei 2 2 1 19 329 1 , , , ; Eη = , var η = .) 6 6 6 6 6 36 0, (42) Egy részvény kiinduló ára egy peták. Egy év múlva vagy kétszeresére növekszik az ára, vagy felére csökken, vagy pedig változatlan marad. Mindegyik lehet®ség ugyanolyan valószín¶ség¶. A következ® évben ugyanez történik, az els® évi változástól függetlenül Mi lesz két év múlva a részvényár eloszlása? (Azaz milyen értékeket vehet fel milyen valószín¶séggel?) várható értéke? 1 , 9 valószín¶ségek: (43) ♠ Az A B és Lehetséges értékek: 2 , 9 3 , 9 2 , 9 1 ; a várható érték 9 B nek, szabályos érmét, és ha fej, akkor A illetve B 1 , 2 49 36 1, játékosok a következ® játékot játszák. Az dobókockát és annyit zet forintot zet Mennyi két év múlva a részvényár 1 , 4 Anak. Mennyi 2, 4; A
a hozzátartozó feldob egy szabályos amennyi a dobás eredménye. A x forintot zet Anak, B feldob egy ha írás, akkor 2x x, ha a játék igazságos abban az értelemben, hogy nyereményének várható értéke 0? x = 37 (44) Határozzuk meg egy lottóhúzás során kihúzott legkisebb, illetve legnagyobb szám 91 várható értékét! (A legkisebb kihúzott szám várható értéke: , a legnagyobb 6 91 kihúzott szám várható értéke: 5 ) 6 (45) F N Egy urnában Kihúzunk k cédula van, melyek meg vannak számozva 1t®l szám eloszlását és várható értékét. hozzátartozó valószín¶ségek (46) ♠ Legyen ξ (47) ♠ P(ξ = 2) = k , k + 1, (A lehetséges értékek k −1 (k−1 (k−1 ) (Nk−1 ) k−1) , , ., , N N N (k) (k) (k) 5, 31 N, a paraméterekkel. P(ξ = 2) és P(−5 < ξ 6 −2) valószín¶ségeket! 1 2 2 3 80 = , P(−5 < ξ 6 −2) = 0 3 3 243 5 2 Egy szabályos dobókockával tizenkétszer dobunk.
Jelölje számát. Határozza meg k = 0, 1, . , 12 ., k a várható érték ·(N +1).) k+1 binomiális eloszlású valószín¶ségi változó Határozza meg a N ig. cédulát visszatevés nélkül. Határozzuk meg a legnagyobb kihúzott ξ P(ξ = k) = E ξ = 12 · 61 = 2 várható értékét! binomiális eloszlású, ezért ξ a hármas dobások 1 k 5 12−k ha 6 6 12 k (48) Csavarokat gyártó automata esztergagépen a selejtes csavar valószín¶sége 0.01 Mi a valószín¶sége, hogy a beindított gép (a) már els®re selejtes csavart gyárt? (0.01) 0.99 · 001 (b) csak másodikra gyárt selejtes csavart? (c) legfeljebb az els® tíz csavar után gyártja az els® selejteset? (d) a tizedik csavar lesz a második selejtes? 9 1 2 8 0.01 099 0.9910 (e) legfeljebb az els® 10 csavar után készül el a második selejtes? 0.999 (10 − 9 · 0.99) (49) ♠ Egy üzemben elektromos biztosítékokat gyártanak. A
tapasztalat szerint átlag- ban ezek 12%-a hibás. A hibás biztosítékok száma binomiális eloszlású Számítsuk ki annak valószín¶ségét, hogy 10 darab véletlenszer¶en kiválasztott biztosíték között (a) nincs selejtes; (b) (c) (50) 0.8810 10 legalább egy selejtes van; 1 − 0.88 nincs l-nél több selejtes. 0.8810 + 10 · 012 · 0889 F Egy életbiztosító társaságnak a többi között 10000 olyan biztosítottja van, akik egyforma korúak és szociális helyzet¶ek. személy az év folyamán meghal, 0,002. Annak valószín¶sége, hogy egy ilyen A biztosítottak egymástól függetlenül halnak meg. Minden biztosított január 1-én 12 Ft-ot zet be, halála esetén hozzátartozóik 4000 Ft-ot kapnak Mekkora a valószín¶sége, hogy 10000 P 10000 (a) a társaságnak nem lesz nyeresége; 0.002k · 099810000−k ; Poissonk k=30 10000 P 20k −20 eloszlással közelítve: ·e ≈ 0.0218; k! k=30 10000 P 10000 (b) legalább 40 000 Ft-ja
megmarad? 0.002k ·099810000−k ; Poissonk k=20 10000 P 20k −20 ·e ≈ 0.5590; eloszlással közelítve: k! k=20 (A biztosítottak között a halálozások száma egy év alatt binomiális eloszlású, hiszen egymástól függetlenül halnak meg.) (51) F Annak valószín¶sége, hogy egy diákszálló valamelyik lakója valamelyik napon beteg lesz, és a betegszobában ágyat foglal el: 0,002. A diákok egymástól függetlenül betegednek meg. Ha 1200 lakója van a diákszállónak, hány ágyas betegszobát kell berendezni, hogy legfeljebb 1% legyen annak valószín¶sége, hogy egy beteg nem kap ágyat? A betegek száma binomiális eloszlású, mivel a diákok egymástól 1200 P 1200 függetlenül betegednek meg. A szükséges ágyszám olyan n, melyre 0.002k · k k=n+1 ∞ P 2.4k 1200−k −2.4 0.998 6 0.01 Poisson-eloszlással közelítve: ·e 6 0.01 Ennek k! k=n+1 n = 7 már megfelel, n = 6 még nem. (52) ♠ Egy augusztusi éjszakán átlag 10 percenként
észlelhet® csillaghullás (a csil- laghullások száma Poisson eloszlású). Mennyi annak a valószín¶sége, hogy egy 1.52 −15 negyedóra alatt két csillaghullást látunk? e ≈ 0.2510 2! (53) (54) ♠ Eloszlásfüggvények-e a következ® függvények? 3 4 1 2π arctan(x), x ∈ R. (a) F (x) = (b) F (x) = e−e , x ∈ R. ♠ + −x De niáljuk a ξ (Igen) valószín¶ségi változó eloszlását a következ®képpen: 1 2 ξ= 3 4 ξ Adjuk meg (55) ♠ (Nem) 1 4 1 3 1 4 1 6 valószín¶séggel, valószín¶séggel, valószín¶séggel, valószín¶séggel. eloszlásfüggvényét (készítsünk ábrát is)! Az alábbi függvények közül melyek s¶r¶ségfüggvények? (a) ( sin(x) f (x) = 2 0 0 < x < 1, ha (Nem) egyébként. (b) ( f (x) = (56) ♠ Egy ξ 1 x2 ha 0 egyébként. x > 1, (Igen) valószín¶ségi változó s¶r¶ségfüggvénye Határozza meg az P(ξ > x) = 12 ?
lesz a (a 0 f (x) = a x3 együttható értékét! Számítsa ki, hogy √ = 8, x = 2 2) ha x 6 2, x > 2. milyen x értéknél ha (57) Válasszunk a [0,1] intervallumon egyenletes eloszlással egy pontot. Jelölje pont távolságát a [0,1] intervallum közelebbi végpontjától. Határozza meg ξ ξ a elos- zlásfüggvényét és s¶r¶ségfüggvényét! 0 Fξ (x) = 2x 1 (Tehát (58) ♠ ξ Legyen ha ha ha x 6 0, 0<x6 x > 12 , egyenletes eloszlású a ( 1 , 2 fξ (x) = 0, 21 2 0 ha 0<x< 1 , 2 egyébként. intervallumon.) ξ egyenletes eloszlású az [1,2] intervallumon. Határozza meg az √ 2 várható értéket! (2 2 − 1) 3 (59) Legyen ξ √ E( ξ) abszolút folytonos eloszlású valószín¶ségi változó, s¶r¶ségfüggvénye: (q fξ (x) = Határozzuk meg ξ 2 2 − x2 e π 0 szórásnégyzetét! ha x > 0, ha x < 0. 1− 2 π (60) ♠ P(ξ (61) ♠ ξ Legyen mon.
[0, 1] egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó a P ξ = 31 és P(− 12 < ξ < 43 ) < ξ < 34 ) = 43 Határozza meg a = 3) = 0, P = (− 12 Valaki egy sürg®s telefonhívást vár. intervallu- valószín¶ségeket! A hívás id®pontja egy reggel 8 órakor kezd®d®, ismeretlen hosszúságú intervallumon egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó. A hívást váró fél tudja, hogya hívás 80% valószín¶séggel 8 és 10 óra között befut. (a) Állapítsuk meg, mekkora annak valószín¶sége, hogy a hívás 1/2 10 és 10 óra között érkezik. (b) A hívás 1/2 10-ig nem jött be. Mennyi a valószín¶sége, hogy 1/2 10 és 10 óra között még befut? ξ a hívás id®pontját. Ez 2 Mivel P(8 6 ξ 6 10) = = 0.8, b−8 P(9.5 6 ξ 6 10 | ξ > 95) = 05) (Jelölje (62) ♠ Legyen ξ P(ξ = 3) P(−2 < ξ < 1) = 1 − e−5 ) ♠ λ=5 exponenciális eloszlású valószín¶ségi változó Határozza meg a (63) (8, b)
intervallumon egyenletes eloszlású. ezért b = 10.5 Így P(95 6 ξ 6 10) = 02, a és P(−2 < ξ < 1) paraméterrel. (P(ξ = 3) = 0, valószín¶ségeket! Annak valószín¶sége, hogy egy benzinkútnál a tankolásra 6 percnél többet kell várni, a tapasztalatok szerint 0.1 eloszlású valószín¶ségi változó. A várakozási id® hossza exponenciális Mennyi a valószín¶sége, hogy véletlenszer¶en a benzinkúthoz érkezve 3 percen belül sorra kerülünk? (Jelölje P(ξ > 6) = e−6λ = 0.1, így P(ξ < 3) = 1−e−3λ hosszát. Mivel ξ a várakozási id® √ = 1− 0.1 ≈ 068) (64) ♠ Legyen ξ standard normális eloszlású valószín¶ségi változó. Határozza meg a P(ξ = π), P(ξ > 0), és P (ξ > 0) valószín¶ségeket! (P(ξ = π) = 0, P(ξ > 0) = 1 , P(ξ > 0) = 12 ) 2 (65) ♠ ξ Legyen normális eloszlású valószín¶ségi változó P(ξ = π), P(ξ > 1), π) = 0, P(ξ > 1) = 21 , P(ξ > 1) = 21 )
Határozza meg a (66) és P (ξ > 1) (1, 4) paraméterekkel. valószín¶ségeket! (P(ξ = ♠ Tegyük fel, hogy bizonyos fajta izzólámpák "élettartama" normális eloszlású, m = 1000 óra várható értékkel és σ = 100 óra szórással. Számítsuk ki, hogy az els® 900 órában a lámpák hány százaléka megy tönkre. (Jelölje ξ az izzólámpa ξ−1000 élettartamát. Mivel P(ξ < 900) = P < −1 = Φ(−1) = 1−Φ(1) ≈ 0.8413, 100 ezért az els® 900 órában a lámpák közelít®leg 0.1587 százaléka megy tönkre) (67) ♠ ξ Legyen Határozza meg 0 √ 3 y+5 Fη (y) = 12 1 1 Eη = 12 Z egyenletes eloszlású a η intervallumon. Legyen η := ξ 3 . eloszlásfüggvényét, s¶r¶ségfüggvényét és várható értékét. ha y 6 (−5)3 , ha 3 (−5) < y 6 7 ha y > 73 , 3 , 7 1776 x dx = 48 −5 3 (−5, 7) vagy 1 fη (y) = 36x2/3 0 1 Eη = 36 Z 73 (−5)3
ha (−5)3 < y < 73 , egyébként, √ 3 y dy = 1776 48 egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó a [0, 1] intervallumon. ξ Határozza meg az η := valószín¶ségi változó eloszlásfüggvényét, s¶r¶ségfügg1+ξ vényét, várható értékét! (68) Legyen ξ 0 ha y 6 0, y ha 0 < y 6 Fη (y) = 1 − y 1 1 ha y > , 2 Z 1 x Eη = dx = 1 − ln 2 0 1+x ♠ ξ 1 fη (y) = (1 − y)2 0 1 , 2 Z 1/2 Eη = vagy 0 ha 1 , 2 0<y< egyébként, y dy = 1 − ln 2 (1 − y)2 (69) valószín¶ségi változó. √ √ λ paraméter¶ exponenciális eloszlású 3 ξ s¶r¶ségfüggvényét! Határozza meg ξ s¶r¶ségfüggvényét! Határozza meg ( ( 0 ha y 6 0, 0 ha y 6 0, 3 (y) = f√ξ (y) = f√ ξ 2 −λy 3 −λy 2 3λy e ha y > 0. 2λye ha y > 0, (70) ♠ Legyen Legyen ξ egy standard normális eloszlású. Határozzuk meg √ 1 e−y/2 2πy fξ2 (y) = 0 ha ξ2
s¶r¶ségfüggvényét. y > 0, egyébként. (71) Mennyi egy egységnégyzetben egyenletes eloszlással választott véletlen pont legközelebbi oldaltól várható értéke? való távolságának ában? (72) ♠ A 1 , illetve 6 (ξ, η) Mennyi ugyanez egy egységkock- 1 . 8 kétdimenziós valószín¶ségi vektorváltozó együttes eloszlását a következ® kontingencia táblázat tartalmazza: (a) Mennyi p értéke? p= 1 60 η −1 0 ξHHH 1 −1 p 3p 6p 1 5p 15p 30p P(ξ = −1) = 6 18 36 −1) = 60 , P(η = 0) = 60 , P(η = 1) = 60 (b) Adjuk meg a peremeloszlásokat! (c) Független-e ξ (d) Adjuk meg ξ+η 3 , 60 (73) ♠ és P(ξ + η = 0) = 10 , 60 P(ξ = 1) = 50 , 60 P(η = η ? (igen) eloszlását! 11 , 60 P(ξ + η = −2) = P(ξ + η = 1) = 15 , 60 Válasszunk ki egy pontot véletlenszer¶en a 1 , 60 P(ξ + η = 2) = P(ξ + η = −1) = 30 60 {(0, 0), (0, 1), (0, 2), (1, 0), (1, 1), (2, 0)} halmazból úgy, hogy
mindegyik pont ugyanolyan valószín¶séggel kerül kiválasztás- (ξ, η). Határozza E ξ = E η = 23 , ra. Jelölje a kiválasztott pontot és a cov(ξ, η) kovarianciát. 5 cov(ξ, η) = − 18 . Függetleneke a ξ és az η meg ξ és η várható értékét valószín¶ségi változók? (Nem) (74) Két szabályos pénzérme egyik oldalára nullát, a másikra egyet írunk. A két érmét feldobjuk. A ξ valószín¶ségi változó jelentse a dobott számok összegét, az valószín¶ségi változó pedig a a dobott számok szorzatát. Számítsuk ki 2 3 (75) Két szabályos kockával dobunk. A szám szerepel a dobások között, az ξ (ξ, η) P3 (4, 4) (76) A és η ξ η valószín¶ségi változó legyen ahány páros valószín¶ségi változó pedig ahány hatost √1 5 korrelációs együtthatóját. kétdimenziós valószín¶ségi változó lehetséges értékeit a P4 (4, 0) és és q korrelációs együtthatóját!
dobunk. Számítsuk ki ξ η η pontok által meghatározott négyzet koordinátájú pontok alkotják. A (ξ, η) P1 (0, 0), P2 (0, 4), belsejében lev® egész e pontokat egyenl® valószín¶séggel veszi fel a négyzet középpontja kivételével, amely négyszer akkora valószín¶séggel ξ következik be, mint a többi. Számítsa ki a Állapítsa meg, hogy függetleneke a ξ és az η és η korrelációs együtthatóját! valószín¶ségi változók? (A korrelációs együttható 0, tehát korrelálatlanok, de nem függetlenek.) (77) Legyenek var η = 9. (78) F ξ η és Határozza meg Határozza meg a qE ξ = E η = 3, var ξ = független valószín¶ségi változók, c corr(ξ + η, ξη) 2 3 értékét! konstans értékét úgy, hogy az ( f (x, y) = c · (x + y) 0 ha x, y ∈ [0, 1], egyébként függvény s¶r¶ségfüggvény legyen! Határozza meg a koordináták korrelációs együt1 thatóját! (c = 1, a korrelációs
együttható − .) 11 (79) F Határozza meg a c konstans értékét úgy, hogy az ( c · (x2 + y 2 ) f (x, y) = 0 ha x, y ∈ [0, 1], egyébként függvény s¶r¶ségfüggvény legyen! Határozza meg a koordináták korrelációs együt15 3 thatóját! (c = , a korrelációs együttható − .) 2 73 (80) F Két darab egységnyi hosszúságú botot véletlenszer¶en eltörünk, és a keletkezett rövidebb darabokat összeragasztjuk. Mennyi az így kapott bot hosszának eloszlásfüggvénye, s¶r¶ségfüggvénye és várható értéke? 0 2x2 F (x) = 1 − 2(1 − x)2 1 a várható érték (81) ♠ ha ha ha ha x 6 0, 0 < x 6 21 , 1 < x 6 1, 2 x > 0, 4x f (x) = 4(1 − x) 0 ha ha 0 < x 6 12 , 1 < x 6 1, 2 egyébként, 1 2 ξ 0.25-kvantilisét! Egy szabályos érmét háromszor feldobunk egymás után, jelölje ξ mediánját, móduszát [1, 2], 0.25-kvantilis: 1) számát! Határozzuk meg 1
és 2, medián: és az írások (Módusz: 3 (82) Egy irodában telefonkészülék van beszerelve. Annak a valószín¶sége, hogy valamelyik készüléken egy órán belül hívás fut be rendre ξ 0.7, 04 és 0.6 A valószín¶ségi változó jelentse, hogy egy órán belül hány készüléken jön hívás. Határozzuk meg 2, 0.1-kvantilis: ξ (83) Legyenek a ξ 1) mediánját, móduszát és 0.1-kvantilisét! 1, 2, 3, . , valószín¶ségi változó lehetséges értékei P(ξ = k) = ξ Határozzuk meg 1 , k(k + 1) (Módusz: 2, medián: eloszlása k = 1, 2, 3, . mediánját, móduszát és 0.9-kvantilisét! (Módusz: 1, medián: [1, 2], 0.9-kvantilis: [1, 2]) ξ (84) Legyen a valószín¶ségi változó eloszlásfüggvénye: Fξ (x) = x−2 3 x+6 10 3 4 ξ Határozzuk meg 2 ln 2 ln 3 (85) ♠ 1 − 2−x ha x 6 1, ha 1 < x 6 32 , ha 3 2 ha 2 < x. < x 6 2, mediánját és
interkvartilisét! Medián: 1, interkvartilis: 2 ln 2 − 12 , ln 3 ξ√valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, η := ξ . Határozza meg η várható értékét, mediánját, interkvartilisét! √ √ 2 3−1 az η mediánja , interkvartilise .) 2 2 Legyen a és legyen 2 (E η = , 3 ξ valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, és η := ξ 2 . Határozza meg η várható értékét, mediánját, interkvartilisét! 1 1 1 (E η = , az η mediánja , interkvartilise .) 8 4 2 (86) Legyen a legyen (87) ♠ Legyen ξ abszolút folytonos eloszlású valószín¶ségi változó, s¶r¶ségfüggvénye ( fξ (x) = ξ Határozzuk meg mediánját! x2 xe− 2 ha x > 0, 0 √ ( ln 4 ha x 6 0. ) (88) Határozza meg a λ-paraméter¶ exponenciális eloszlás mediánját és interkvartilisét! ln 2 ln 3 , interkvartilis: .) (Medián: λ λ (89) Határozza meg az [a, b] intervallumon egyenletes
eloszlás ferdeségét és lapultságát! 6 (A ferdeség 0, a lapultság − .) 5 λ-paraméter¶ lapultság 6.) (90) Határozza meg a (A ferdeség 2, a exponenciális eloszlás ferdeségét és lapultságát!
darabot. Jelölje azt az eseményt, hogy az i-edik készülék hibás. Fejezzük ki Ai (i = 1, 2, 3, 4) Ai segítségével az alábbi eseményeket: (a) mind a négy készülék hibás; (b) legalább egy készülék hibás; (c) egyetlen készülék sem hibás; (d) csak az els® készülék hibás; (e) minden készülük hibátlan; (f ) pontosan egy készülék hibás. (5) ♠ Egy dobókockát egyszer feldobunk. Jelölje 3-ast dobunk, BA azt az eseményt, hogy legalább azt, hogy legfeljebb 4-est. Adjuk meg az A ∪ B, A ∩ B, A B, eseményeket! (6) Jelentse B B A A azt az eseményt, hogy egy 32 lapos magyar kártyából pirosat húzunk, pedig azt az eseményt, hogy hetest. Mit jelentenek az A ∪ B , A ∩ B , A B , Ā események? A = {az A ∪ B és A ∩ B (7) Két szabályos kockával dobunk. Tekintsük az {van 1-es} eseményeket. Írja le az összeg páratlan} és B= eseményeket és határozza meg a valószín¶ségüket! A∪B = n (1, 1), (1,
2), (1, 3), (1, 4), (1, 5), (1, 6), (2, 1), (3, 1), (4, 1), (5, 1), (6, 1), (2, 3), (3, 2), (2, 5), (5, 2), (3, 4), (4, 3), (3, 6), (6, 3), (4, 5), (5, 4), (5, 6), (6, 5) A ∩ B = {(1, 2), (2, 1), (1, 4), (4, 1), (1, 6), (6, 1)}, P(A) = 1 P(A ∪ B) = 23 , P(A ∩ B) = 36 6 1 18 , 36 P(B) = 1 − o 25 , 36 (8) ♠ Egy szabályos dobókockával kétszer dobunk. Mennyi a valószín¶sége annak, 15 5 = 12 36 hogy az els® dobás eredménye nagyobb, mint a másodiké? (9) F Egy szabályos dobókocka egy lapjára az 1-es, két lapjára a 2-es, három lapjára a 3-as szám van írva. A dobókockával kétszer dobunk egymás után. Mennyi a valószín¶sége, hogy a dobott számok összege 4? (10) ♠ Szabályos kockával n-szer (a) legalább egy 6-os van? (b) pontosan egy 6-os van? (11) ♠ dobva mennyi a valószín¶sége annak, hogy n 1 − 56 n−1 = n · 16 · 65 n5n−1 6n Egy szabályos érmét 9-szer feldobunk. Tekintsük az A := {a dobott
fejek száma páros} P(A) valószín¶séget! 9 9 9 9 9 1 1 + + + + · 9 = 0 2 4 6 8 2 2 eseményt. Határozza meg a (12) ♠ A 32 lapos magyar kártyából 4 lapot kihúzva mennyi a valószín¶sége, hogy a kihúzott lapok között legalább egy ász van? (13) ♠ Mennyi a valószín¶sége annak, hogy az 52 lapos kártyából 5 lapot kiosztva full lesz az eredmény, azaz 3 egyforma + 2 egyforma ? király; 4 színb®l 1313 különböz® lap van.) (14) ♠ Egy dobozban 4 piros golyó van. (Például három 6-os és két 13·12·(43)·(42) (525) ♠ Egy társaságot, mely 2n ≈ 0.00144 Legalább hány fehér golyót kell a dobozba tenni ahhoz, hogy a fehér golyó húzásának valószín¶sége (15) = 6 5·17·49 95%-nál nagyobb legyen? emberb®l áll, találomra két egyforma csoportra osztunk. Mennyi annak a valószín¶sége, hogy a két legnagyobb személy különböz® n csoportba kerül? 2n−1 (16) Mennyi annak a
valószín¶sége, hogy egy ötven f®s társaságban van legalább két olyan ember, akik ugyanazon a napon születtek? (17) Egy urnában fehér és piros golyók vannak. Visszatevéssel kihúzunk két golyót 1 Bizonyítsuk be, hogy legalább annak a valószín¶sége, hogy a kihúzott golyók 2 egyforma szín¶ek! Ha f darab fehér és p darab piros van, akkor a valószín¶ség f 2 +p2 (f +p)2 > 1 2 (18) Árpád és Eszter teniszeznek. Árpád 0,4, Eszter 0,6 valószín¶séggel nyer meg egy játszmát. Összesen három játszmát játszanak, és az a gy®ztes, aki több játszmát nyer meg. Mennyi annak a valószín¶sége, hogy Eszter nyeri a játékot? (19) 1 , a többi dobás való3 szín¶sége azonos. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy ezt a dobókockát kétszer F Egy cinkelt dobókockával a 6-os dobás valószín¶sége feldobva a dobott számok összege 5? (20) ♠ Egy szabályos érmével addig dobunk, míg egymás után azonos eredményeket nem
kapunk. Adjuk meg ennek a kísérletnek egy valószín¶ségi modelljét! (Ω = {II, F F, IF F, F II, IF II, F IF F, . }, A = 2Ω , egy k -hosszúságú elemi esemény 1 valószín¶sége ) 2k 31 szükség? 32 Mennyi a valószín¶sége annak, hogy legfeljebb 6 dobásra van (21) Egy egységnyi hosszúságú szakaszt két ponttal három szakaszra bontunk fel. Mennyi a valószín¶sége, hogy lehet háromszöget szerkeszteni a kapott darabokból? 1 4 (22) ♠ Hajótöröttek egy lakatlan, növényzet nélküli szigeten azt tervezik, hogy a vihar- ban zátonyra futott eredeti vitorlás hajójuk darabjaiból új, kisebb hajót építenek. A vihar az árbocot véletlenszer¶en három darabra törte. Tudjuk, hogy ha az eredeti 40m hosszú árbocnak maradt egy legalább 20m-es darabja, akkor a hajó megépíthet®. Mi a valószín¶sége, hogy amikor visszaúsznak a hajóroncshoz, 3 4 találnak ilyen darabot? (23) Véletlenszer¶en kiválasztunk két, 0 és 1 közé
es® valós számot. Mennyi annak a valószín¶sége, hogy ♠ (a) (b) a kiválasztott számok szorzata kisebb, mint (24) F 7 8 3/2? a kiválasztott számok összege kisebb, mint 1/4? 1+ln 4 4 Válasszunk ki két számot a [0,1] intervallumban egymástól függetlenül és vé- letlenszer¶en (azaz egyenletes eloszlással). Mennyi annak a valószín¶sége, hogy a 1 1+ln 4 ? kiválasztott számok mértani közepe kisebb mint 2 4 (25) Mennyi a valószín¶sége, hogy valamely, találomra kiválasztott, az egységnél rövidebb π élhosszúságú téglatest testátlója az egységnél kisebb? 6 (26) ♠ Két egyetemista megbeszéli, hogy délután 2 és 4 óra között találkoznak. Érkezésük a megbeszélt id®intervallumban véletlenszer¶. (a) Mennyi annak a valószín¶sége, hogy a korábban érkez®nek nem kell fél óránál többet várnia a kés®bb érkez®re? (b) Tegyük fel, hogy, érkezés után 20 percet várnak, majd elmennek. Mennyi ekkor annak
a valószín¶sége hogy találkoznak? (27) ♠ Legyen P (A) = 1/4, P (A | B) = 1/4 P (A ∪ B) és P (A | B) valószín¶ségeket! (28) ♠ egy 6-os van} eseményeket. Határozza meg a 1− 5 3 6 B = {különböz®k és P(A) és P(A | B) a számok} valószín¶ségeket! P(A) = ≈ 0.4213, P(A | B) = 1 − ♠ ki a Három szabályos kockával dobunk. Tekintsük az A = {legalább (29) P (B | A) = 1/2. Számítsuk P (A ∪ B) = 58 , P (A | B) = 34 és 5·4·3 6·5·4 = 1 2 Két szabályos kockával dobunk. Mennyi a valószín¶sége, hogy a dobott számok összege 7 ? Mennyi a valószín¶sége, hogy a dobott számok összege 7, feltéve, hogy 1 1 a dobott számok összege páratlan? , illetve 6 3 (30) Két játékos, A és B a következ® játékszabályok alapján játszik. A feldob egy szabályos dobókockát, azután pedig két érmét annyiszor dob fel, ahányat a kockával dobott. Ha e dobások során legalább egyszer két fejet
dobott, akkor zet A-nak 1 Ft-ot, ellenkez® esetben A zet B -nek 1 Ft-ot. B Melyiküknek el®nyös a játék (a játék annak el®nyös, akinek nagyobb a nyerési valószín¶sége)? 6 1 A-nak el®nyös a játék, mert A nyerési valószín¶sége 21 1 + 43 >2 (31) Két város között a távíró összeköttetés olyan, hogy a leadott távírójelek közül a 1 2 része vonallá torzul, a vonalak része pedig ponttá torzul. A leadott pontok 5 3 5 jelek része pont. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy ha a vev® oldalon pontot 8 35 · 3 5 8 = kapnak, akkor az adó pontot továbbított? 3 5 4 · + 13 · 83 5 8 (32) ♠ Egy dobozban két fehér és két piros golyó van. Összekeverés után kihúzunk két golyót visszatevés nélkül, és áttesszük azokat egy kalapba. Ezután összekeverés után kihúzunk egy golyót a kalapból. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy a kalap 12 · 2 2 3 =3 ban maradt másik golyó piros, ha a kalapból
kihúzott golyó fehér? 1 2 · +1· 16 2 3 (33) ♠ Egy dobozban egy golyó van, ami (egyenl® valószín¶séggel) fehér vagy fekete. Beteszünk a dobozba egy fehér golyót, és összekeverés után kihúzunk egy golyót. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy az urnában eredetileg fehér golyó volt, ha a 1· 21 2 kihúzott golyó fehér? 1 1 1 = 3 1· 2 + 2 · 2 (34) Egy dobozban N darab fehér és M darab piros golyó van. Valaki találomra kivesz egy golyót, amelynek nem tudjuk a színét. Ezután visszatevés nélkül ki- húzunk két golyót, melyek fehéreknek bizonyulnak. Mennyi a valószín¶sége annak, hogy a legels®nek kivett golyó is fehér volt? (N2−1) N · N +M N +M −1 2 N −1 N 2 2 N · N +M + N +M −1 N +M −1 2 2 ) ( ( ( ) = ( ) ) ( ) · NM +M N −2 N +M −2 (35) Két érménk van: egy szabályos és egy cinkelt, aminél a fej valószín¶sége kétszer akkora, mint az írásé. Kiválasztunk
egyet a két érme közül egyenl® valószín¶séggel és azt feldobjuk. Mi a valószín¶sége, hogy a cinkelt érmével dobtunk, ha az ered 21 · 4 3 2 mény fej lett? = 2 1 7 · + 21 · 12 3 2 (36) ♠ Egy ξ diszkrét valószín¶ségi változó lehetséges értékei 1, 2, . , 10, eloszlása P(ξ = j) = a · j, ahol j = 1, 2, . , 10, a alkalmas valós szám. Határozza meg 1 egészekre teljesül P(ξ 6 k) 6 ? (k 6 6) 2 (37) ♠ a értékét! 1 55 Milyen k pozitív Egy részvény kiinduló ára egy peták. Egy év múlva vagy kétszeresére növekszik az ára, vagy pedig felére csökken. Mindkét lehet®ség ugyanolyan valószín¶ség¶. A következ® két évben ugyanez történik, és a változások függetlenek. három év múlva a részvényár eloszlása? lyen valószín¶séggel?) valószín¶ségek: 1 , 8 3 , 8 3 , 8 (Azaz milyen értékeket vehet fel mi- Lehetséges értékek: 1 8 Mi lesz 1 , 8 1 , 2 2, 8; a hozzátartozó
(38) ♠ Mi a lottón kihúzott öt szám közül a legkisebbnek, illetve a legnagyobbnak az eloszlása? (40) ♠ ξ. Egy szabályos dobókockát feldobunk. Az eredményt jelölje az √ E( ξ) ♠ Legyen a √ P √ E( ξ) = 61 6k=1 k várható értéket! a (k−1 4 ) , k = 5, . , 90) (905) legnagyobb kihúzott szám eloszlása: (39) (90−k 4 ) , k = 1, . , 86, 90 (5) (A legkisebb kihúzott szám eloszlása: Határozza meg valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a {−2, −1, 0, 1, 2, 3} 3 halmazon, és legyen η := ξ . Milyen értékeket és milyen valószín¶séggel vesz fel η? a ξ Határozza meg η {−8, −1, 0, 1, 8, 27} η várható értékét, varianciáját! (Az 9 1475 halmazon, E η = , var η = .) 2 12 egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a {−3, −2, −1, 0, 1, 2} 2 halmazon, és legyen η := ξ . Milyen értékeket és milyen valószín¶séggel vesz fel ξ (41) Legyen a η ?
Határozza meg η várható értékét, 1, 4, 9; a hozzátartozó valószín¶ségek varianciáját! (Az η lehetséges értékei 2 2 1 19 329 1 , , , ; Eη = , var η = .) 6 6 6 6 6 36 0, (42) Egy részvény kiinduló ára egy peták. Egy év múlva vagy kétszeresére növekszik az ára, vagy felére csökken, vagy pedig változatlan marad. Mindegyik lehet®ség ugyanolyan valószín¶ség¶. A következ® évben ugyanez történik, az els® évi változástól függetlenül Mi lesz két év múlva a részvényár eloszlása? (Azaz milyen értékeket vehet fel milyen valószín¶séggel?) várható értéke? 1 , 9 valószín¶ségek: (43) ♠ Az A B és Lehetséges értékek: 2 , 9 3 , 9 2 , 9 1 ; a várható érték 9 B nek, szabályos érmét, és ha fej, akkor A illetve B 1 , 2 49 36 1, játékosok a következ® játékot játszák. Az dobókockát és annyit zet forintot zet Mennyi két év múlva a részvényár 1 , 4 Anak. Mennyi 2, 4; A
a hozzátartozó feldob egy szabályos amennyi a dobás eredménye. A x forintot zet Anak, B feldob egy ha írás, akkor 2x x, ha a játék igazságos abban az értelemben, hogy nyereményének várható értéke 0? x = 37 (44) Határozzuk meg egy lottóhúzás során kihúzott legkisebb, illetve legnagyobb szám 91 várható értékét! (A legkisebb kihúzott szám várható értéke: , a legnagyobb 6 91 kihúzott szám várható értéke: 5 ) 6 (45) F N Egy urnában Kihúzunk k cédula van, melyek meg vannak számozva 1t®l szám eloszlását és várható értékét. hozzátartozó valószín¶ségek (46) ♠ Legyen ξ (47) ♠ P(ξ = 2) = k , k + 1, (A lehetséges értékek k −1 (k−1 (k−1 ) (Nk−1 ) k−1) , , ., , N N N (k) (k) (k) 5, 31 N, a paraméterekkel. P(ξ = 2) és P(−5 < ξ 6 −2) valószín¶ségeket! 1 2 2 3 80 = , P(−5 < ξ 6 −2) = 0 3 3 243 5 2 Egy szabályos dobókockával tizenkétszer dobunk.
Jelölje számát. Határozza meg k = 0, 1, . , 12 ., k a várható érték ·(N +1).) k+1 binomiális eloszlású valószín¶ségi változó Határozza meg a N ig. cédulát visszatevés nélkül. Határozzuk meg a legnagyobb kihúzott ξ P(ξ = k) = E ξ = 12 · 61 = 2 várható értékét! binomiális eloszlású, ezért ξ a hármas dobások 1 k 5 12−k ha 6 6 12 k (48) Csavarokat gyártó automata esztergagépen a selejtes csavar valószín¶sége 0.01 Mi a valószín¶sége, hogy a beindított gép (a) már els®re selejtes csavart gyárt? (0.01) 0.99 · 001 (b) csak másodikra gyárt selejtes csavart? (c) legfeljebb az els® tíz csavar után gyártja az els® selejteset? (d) a tizedik csavar lesz a második selejtes? 9 1 2 8 0.01 099 0.9910 (e) legfeljebb az els® 10 csavar után készül el a második selejtes? 0.999 (10 − 9 · 0.99) (49) ♠ Egy üzemben elektromos biztosítékokat gyártanak. A
tapasztalat szerint átlag- ban ezek 12%-a hibás. A hibás biztosítékok száma binomiális eloszlású Számítsuk ki annak valószín¶ségét, hogy 10 darab véletlenszer¶en kiválasztott biztosíték között (a) nincs selejtes; (b) (c) (50) 0.8810 10 legalább egy selejtes van; 1 − 0.88 nincs l-nél több selejtes. 0.8810 + 10 · 012 · 0889 F Egy életbiztosító társaságnak a többi között 10000 olyan biztosítottja van, akik egyforma korúak és szociális helyzet¶ek. személy az év folyamán meghal, 0,002. Annak valószín¶sége, hogy egy ilyen A biztosítottak egymástól függetlenül halnak meg. Minden biztosított január 1-én 12 Ft-ot zet be, halála esetén hozzátartozóik 4000 Ft-ot kapnak Mekkora a valószín¶sége, hogy 10000 P 10000 (a) a társaságnak nem lesz nyeresége; 0.002k · 099810000−k ; Poissonk k=30 10000 P 20k −20 eloszlással közelítve: ·e ≈ 0.0218; k! k=30 10000 P 10000 (b) legalább 40 000 Ft-ja
megmarad? 0.002k ·099810000−k ; Poissonk k=20 10000 P 20k −20 ·e ≈ 0.5590; eloszlással közelítve: k! k=20 (A biztosítottak között a halálozások száma egy év alatt binomiális eloszlású, hiszen egymástól függetlenül halnak meg.) (51) F Annak valószín¶sége, hogy egy diákszálló valamelyik lakója valamelyik napon beteg lesz, és a betegszobában ágyat foglal el: 0,002. A diákok egymástól függetlenül betegednek meg. Ha 1200 lakója van a diákszállónak, hány ágyas betegszobát kell berendezni, hogy legfeljebb 1% legyen annak valószín¶sége, hogy egy beteg nem kap ágyat? A betegek száma binomiális eloszlású, mivel a diákok egymástól 1200 P 1200 függetlenül betegednek meg. A szükséges ágyszám olyan n, melyre 0.002k · k k=n+1 ∞ P 2.4k 1200−k −2.4 0.998 6 0.01 Poisson-eloszlással közelítve: ·e 6 0.01 Ennek k! k=n+1 n = 7 már megfelel, n = 6 még nem. (52) ♠ Egy augusztusi éjszakán átlag 10 percenként
észlelhet® csillaghullás (a csil- laghullások száma Poisson eloszlású). Mennyi annak a valószín¶sége, hogy egy 1.52 −15 negyedóra alatt két csillaghullást látunk? e ≈ 0.2510 2! (53) (54) ♠ Eloszlásfüggvények-e a következ® függvények? 3 4 1 2π arctan(x), x ∈ R. (a) F (x) = (b) F (x) = e−e , x ∈ R. ♠ + −x De niáljuk a ξ (Igen) valószín¶ségi változó eloszlását a következ®képpen: 1 2 ξ= 3 4 ξ Adjuk meg (55) ♠ (Nem) 1 4 1 3 1 4 1 6 valószín¶séggel, valószín¶séggel, valószín¶séggel, valószín¶séggel. eloszlásfüggvényét (készítsünk ábrát is)! Az alábbi függvények közül melyek s¶r¶ségfüggvények? (a) ( sin(x) f (x) = 2 0 0 < x < 1, ha (Nem) egyébként. (b) ( f (x) = (56) ♠ Egy ξ 1 x2 ha 0 egyébként. x > 1, (Igen) valószín¶ségi változó s¶r¶ségfüggvénye Határozza meg az P(ξ > x) = 12 ?
lesz a (a 0 f (x) = a x3 együttható értékét! Számítsa ki, hogy √ = 8, x = 2 2) ha x 6 2, x > 2. milyen x értéknél ha (57) Válasszunk a [0,1] intervallumon egyenletes eloszlással egy pontot. Jelölje pont távolságát a [0,1] intervallum közelebbi végpontjától. Határozza meg ξ ξ a elos- zlásfüggvényét és s¶r¶ségfüggvényét! 0 Fξ (x) = 2x 1 (Tehát (58) ♠ ξ Legyen ha ha ha x 6 0, 0<x6 x > 12 , egyenletes eloszlású a ( 1 , 2 fξ (x) = 0, 21 2 0 ha 0<x< 1 , 2 egyébként. intervallumon.) ξ egyenletes eloszlású az [1,2] intervallumon. Határozza meg az √ 2 várható értéket! (2 2 − 1) 3 (59) Legyen ξ √ E( ξ) abszolút folytonos eloszlású valószín¶ségi változó, s¶r¶ségfüggvénye: (q fξ (x) = Határozzuk meg ξ 2 2 − x2 e π 0 szórásnégyzetét! ha x > 0, ha x < 0. 1− 2 π (60) ♠ P(ξ (61) ♠ ξ Legyen mon.
[0, 1] egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó a P ξ = 31 és P(− 12 < ξ < 43 ) < ξ < 34 ) = 43 Határozza meg a = 3) = 0, P = (− 12 Valaki egy sürg®s telefonhívást vár. intervallu- valószín¶ségeket! A hívás id®pontja egy reggel 8 órakor kezd®d®, ismeretlen hosszúságú intervallumon egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó. A hívást váró fél tudja, hogya hívás 80% valószín¶séggel 8 és 10 óra között befut. (a) Állapítsuk meg, mekkora annak valószín¶sége, hogy a hívás 1/2 10 és 10 óra között érkezik. (b) A hívás 1/2 10-ig nem jött be. Mennyi a valószín¶sége, hogy 1/2 10 és 10 óra között még befut? ξ a hívás id®pontját. Ez 2 Mivel P(8 6 ξ 6 10) = = 0.8, b−8 P(9.5 6 ξ 6 10 | ξ > 95) = 05) (Jelölje (62) ♠ Legyen ξ P(ξ = 3) P(−2 < ξ < 1) = 1 − e−5 ) ♠ λ=5 exponenciális eloszlású valószín¶ségi változó Határozza meg a (63) (8, b)
intervallumon egyenletes eloszlású. ezért b = 10.5 Így P(95 6 ξ 6 10) = 02, a és P(−2 < ξ < 1) paraméterrel. (P(ξ = 3) = 0, valószín¶ségeket! Annak valószín¶sége, hogy egy benzinkútnál a tankolásra 6 percnél többet kell várni, a tapasztalatok szerint 0.1 eloszlású valószín¶ségi változó. A várakozási id® hossza exponenciális Mennyi a valószín¶sége, hogy véletlenszer¶en a benzinkúthoz érkezve 3 percen belül sorra kerülünk? (Jelölje P(ξ > 6) = e−6λ = 0.1, így P(ξ < 3) = 1−e−3λ hosszát. Mivel ξ a várakozási id® √ = 1− 0.1 ≈ 068) (64) ♠ Legyen ξ standard normális eloszlású valószín¶ségi változó. Határozza meg a P(ξ = π), P(ξ > 0), és P (ξ > 0) valószín¶ségeket! (P(ξ = π) = 0, P(ξ > 0) = 1 , P(ξ > 0) = 12 ) 2 (65) ♠ ξ Legyen normális eloszlású valószín¶ségi változó P(ξ = π), P(ξ > 1), π) = 0, P(ξ > 1) = 21 , P(ξ > 1) = 21 )
Határozza meg a (66) és P (ξ > 1) (1, 4) paraméterekkel. valószín¶ségeket! (P(ξ = ♠ Tegyük fel, hogy bizonyos fajta izzólámpák "élettartama" normális eloszlású, m = 1000 óra várható értékkel és σ = 100 óra szórással. Számítsuk ki, hogy az els® 900 órában a lámpák hány százaléka megy tönkre. (Jelölje ξ az izzólámpa ξ−1000 élettartamát. Mivel P(ξ < 900) = P < −1 = Φ(−1) = 1−Φ(1) ≈ 0.8413, 100 ezért az els® 900 órában a lámpák közelít®leg 0.1587 százaléka megy tönkre) (67) ♠ ξ Legyen Határozza meg 0 √ 3 y+5 Fη (y) = 12 1 1 Eη = 12 Z egyenletes eloszlású a η intervallumon. Legyen η := ξ 3 . eloszlásfüggvényét, s¶r¶ségfüggvényét és várható értékét. ha y 6 (−5)3 , ha 3 (−5) < y 6 7 ha y > 73 , 3 , 7 1776 x dx = 48 −5 3 (−5, 7) vagy 1 fη (y) = 36x2/3 0 1 Eη = 36 Z 73 (−5)3
ha (−5)3 < y < 73 , egyébként, √ 3 y dy = 1776 48 egyenletes eloszlású valószín¶ségi változó a [0, 1] intervallumon. ξ Határozza meg az η := valószín¶ségi változó eloszlásfüggvényét, s¶r¶ségfügg1+ξ vényét, várható értékét! (68) Legyen ξ 0 ha y 6 0, y ha 0 < y 6 Fη (y) = 1 − y 1 1 ha y > , 2 Z 1 x Eη = dx = 1 − ln 2 0 1+x ♠ ξ 1 fη (y) = (1 − y)2 0 1 , 2 Z 1/2 Eη = vagy 0 ha 1 , 2 0<y< egyébként, y dy = 1 − ln 2 (1 − y)2 (69) valószín¶ségi változó. √ √ λ paraméter¶ exponenciális eloszlású 3 ξ s¶r¶ségfüggvényét! Határozza meg ξ s¶r¶ségfüggvényét! Határozza meg ( ( 0 ha y 6 0, 0 ha y 6 0, 3 (y) = f√ξ (y) = f√ ξ 2 −λy 3 −λy 2 3λy e ha y > 0. 2λye ha y > 0, (70) ♠ Legyen Legyen ξ egy standard normális eloszlású. Határozzuk meg √ 1 e−y/2 2πy fξ2 (y) = 0 ha ξ2
s¶r¶ségfüggvényét. y > 0, egyébként. (71) Mennyi egy egységnégyzetben egyenletes eloszlással választott véletlen pont legközelebbi oldaltól várható értéke? való távolságának ában? (72) ♠ A 1 , illetve 6 (ξ, η) Mennyi ugyanez egy egységkock- 1 . 8 kétdimenziós valószín¶ségi vektorváltozó együttes eloszlását a következ® kontingencia táblázat tartalmazza: (a) Mennyi p értéke? p= 1 60 η −1 0 ξHHH 1 −1 p 3p 6p 1 5p 15p 30p P(ξ = −1) = 6 18 36 −1) = 60 , P(η = 0) = 60 , P(η = 1) = 60 (b) Adjuk meg a peremeloszlásokat! (c) Független-e ξ (d) Adjuk meg ξ+η 3 , 60 (73) ♠ és P(ξ + η = 0) = 10 , 60 P(ξ = 1) = 50 , 60 P(η = η ? (igen) eloszlását! 11 , 60 P(ξ + η = −2) = P(ξ + η = 1) = 15 , 60 Válasszunk ki egy pontot véletlenszer¶en a 1 , 60 P(ξ + η = 2) = P(ξ + η = −1) = 30 60 {(0, 0), (0, 1), (0, 2), (1, 0), (1, 1), (2, 0)} halmazból úgy, hogy
mindegyik pont ugyanolyan valószín¶séggel kerül kiválasztás- (ξ, η). Határozza E ξ = E η = 23 , ra. Jelölje a kiválasztott pontot és a cov(ξ, η) kovarianciát. 5 cov(ξ, η) = − 18 . Függetleneke a ξ és az η meg ξ és η várható értékét valószín¶ségi változók? (Nem) (74) Két szabályos pénzérme egyik oldalára nullát, a másikra egyet írunk. A két érmét feldobjuk. A ξ valószín¶ségi változó jelentse a dobott számok összegét, az valószín¶ségi változó pedig a a dobott számok szorzatát. Számítsuk ki 2 3 (75) Két szabályos kockával dobunk. A szám szerepel a dobások között, az ξ (ξ, η) P3 (4, 4) (76) A és η ξ η valószín¶ségi változó legyen ahány páros valószín¶ségi változó pedig ahány hatost √1 5 korrelációs együtthatóját. kétdimenziós valószín¶ségi változó lehetséges értékeit a P4 (4, 0) és és q korrelációs együtthatóját!
dobunk. Számítsuk ki ξ η η pontok által meghatározott négyzet koordinátájú pontok alkotják. A (ξ, η) P1 (0, 0), P2 (0, 4), belsejében lev® egész e pontokat egyenl® valószín¶séggel veszi fel a négyzet középpontja kivételével, amely négyszer akkora valószín¶séggel ξ következik be, mint a többi. Számítsa ki a Állapítsa meg, hogy függetleneke a ξ és az η és η korrelációs együtthatóját! valószín¶ségi változók? (A korrelációs együttható 0, tehát korrelálatlanok, de nem függetlenek.) (77) Legyenek var η = 9. (78) F ξ η és Határozza meg Határozza meg a qE ξ = E η = 3, var ξ = független valószín¶ségi változók, c corr(ξ + η, ξη) 2 3 értékét! konstans értékét úgy, hogy az ( f (x, y) = c · (x + y) 0 ha x, y ∈ [0, 1], egyébként függvény s¶r¶ségfüggvény legyen! Határozza meg a koordináták korrelációs együt1 thatóját! (c = 1, a korrelációs
együttható − .) 11 (79) F Határozza meg a c konstans értékét úgy, hogy az ( c · (x2 + y 2 ) f (x, y) = 0 ha x, y ∈ [0, 1], egyébként függvény s¶r¶ségfüggvény legyen! Határozza meg a koordináták korrelációs együt15 3 thatóját! (c = , a korrelációs együttható − .) 2 73 (80) F Két darab egységnyi hosszúságú botot véletlenszer¶en eltörünk, és a keletkezett rövidebb darabokat összeragasztjuk. Mennyi az így kapott bot hosszának eloszlásfüggvénye, s¶r¶ségfüggvénye és várható értéke? 0 2x2 F (x) = 1 − 2(1 − x)2 1 a várható érték (81) ♠ ha ha ha ha x 6 0, 0 < x 6 21 , 1 < x 6 1, 2 x > 0, 4x f (x) = 4(1 − x) 0 ha ha 0 < x 6 12 , 1 < x 6 1, 2 egyébként, 1 2 ξ 0.25-kvantilisét! Egy szabályos érmét háromszor feldobunk egymás után, jelölje ξ mediánját, móduszát [1, 2], 0.25-kvantilis: 1) számát! Határozzuk meg 1
és 2, medián: és az írások (Módusz: 3 (82) Egy irodában telefonkészülék van beszerelve. Annak a valószín¶sége, hogy valamelyik készüléken egy órán belül hívás fut be rendre ξ 0.7, 04 és 0.6 A valószín¶ségi változó jelentse, hogy egy órán belül hány készüléken jön hívás. Határozzuk meg 2, 0.1-kvantilis: ξ (83) Legyenek a ξ 1) mediánját, móduszát és 0.1-kvantilisét! 1, 2, 3, . , valószín¶ségi változó lehetséges értékei P(ξ = k) = ξ Határozzuk meg 1 , k(k + 1) (Módusz: 2, medián: eloszlása k = 1, 2, 3, . mediánját, móduszát és 0.9-kvantilisét! (Módusz: 1, medián: [1, 2], 0.9-kvantilis: [1, 2]) ξ (84) Legyen a valószín¶ségi változó eloszlásfüggvénye: Fξ (x) = x−2 3 x+6 10 3 4 ξ Határozzuk meg 2 ln 2 ln 3 (85) ♠ 1 − 2−x ha x 6 1, ha 1 < x 6 32 , ha 3 2 ha 2 < x. < x 6 2, mediánját és
interkvartilisét! Medián: 1, interkvartilis: 2 ln 2 − 12 , ln 3 ξ√valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, η := ξ . Határozza meg η várható értékét, mediánját, interkvartilisét! √ √ 2 3−1 az η mediánja , interkvartilise .) 2 2 Legyen a és legyen 2 (E η = , 3 ξ valószín¶ségi változó egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, és η := ξ 2 . Határozza meg η várható értékét, mediánját, interkvartilisét! 1 1 1 (E η = , az η mediánja , interkvartilise .) 8 4 2 (86) Legyen a legyen (87) ♠ Legyen ξ abszolút folytonos eloszlású valószín¶ségi változó, s¶r¶ségfüggvénye ( fξ (x) = ξ Határozzuk meg mediánját! x2 xe− 2 ha x > 0, 0 √ ( ln 4 ha x 6 0. ) (88) Határozza meg a λ-paraméter¶ exponenciális eloszlás mediánját és interkvartilisét! ln 2 ln 3 , interkvartilis: .) (Medián: λ λ (89) Határozza meg az [a, b] intervallumon egyenletes
eloszlás ferdeségét és lapultságát! 6 (A ferdeség 0, a lapultság − .) 5 λ-paraméter¶ lapultság 6.) (90) Határozza meg a (A ferdeség 2, a exponenciális eloszlás ferdeségét és lapultságát!
