Psychology | Studies, essays, thesises » Gondolkodás, tétel

3. tétel Gondolkodás I. Nyelv és kommunikáció A gondolati közlésnek elődleges eszköze a nyelv, ami 3 szinten szerveződik. A nyelv egy többszintű rendszer, mely szavak és mondatok segítségével hozza kapcsolatba a gondolatot és a beszédet (Chomsky; 1965). A nyelv két tulajdonsága: különböző szinteken szerveződött / produktív: a szabályok lehetővé teszik, hogy az egyik szinten lévő egységeket sokkal nagyobb számú egységbe kombináljuk a következő szinten. Nyelvi szintek • • • Beszédhang Szóegység Mondategység Nyelvi Egységek => Fonémák (beszédhang kategóriája) => Morfémák (jelentéssel bíró nyelvi egység) => Szószerkezetek A nyelvi működésért felelős agyi képletek a bal féltekében, a Broca (frontális) – Wernice (temporális kéreg) területen találhatóak. Nyelvi relativizmus hipotézise (Benjamin Whorf; 1956): Az, hogy milyen fogalmakat alkotunk, és hogyan észlelünk, annak a nyelvnek a befolyása alatt

áll, amelyet beszélünk. = > az eltérő nyelvet beszélő emberek különböző módon észlelik a világot. Ezt az elméletet sokan bírálták (Slobin; 1979; Brown; 1986) • A beszéd során ajkunkat, nyelvünket, szájunkat s hangszalagjainkat használjuk sokféle fizikai hang előállítására. Magyarban mintegy 40 fonéma (beszédhangosztály) van • A legkisebb jelentést hordozó nyelvi egység a morféma. A legtöbb ~ maga is szó (pl: vág). Vannak szuffixumok (toldalékok pl: ás/és) és prefixumok (előtagok pl: be) A morfémák / fonémák közti különbséget az adja, hogy a morfémák jelentést hordoznak, a fonémák nem. • Mondategységek: mondatokat és szószerkezeteket értünk alatta. A kijelentés részeinek felelnek meg. Minden szószerkezet egy egységet alkot az emlékezetben • A kontextus – amiben a nyelvi feldolgozás megjelenik -, előrejelzi miről lesz szó => néhány szó megértése után már következtethetünk, mi lesz az egész

mondat jelentése. A mondatmegértéshez fontos tudni a beszélő szándékát is. A nyelv fejlődése • A csecsemők veleszületetten készen állnak a fonémák elsajátítására, ám az összekapcsolódásukat irányító szabályok megtanulásához évekre van szükség. • Egyéves korban elkezdenek beszélni. • A beszédtanulás kezdetén a gyerekek először a környezetükben gyakran előforduló fogalmak megnevezésével próbálkoznak, ezt követi a mondatok kialakítása. • Ha olyan fogalmat akarnak közölni amire még nincs nevük: kiterjesztik azt egy szomszédos fogalomra (Pl: kutyus szót használják a macskára) • Másfél évesen a gyermek szókincse 25 szó, Hatévesen mintegy 14.000 szó Napi 9 új szót sajátítanak el (Templin; 1957) • Másfél – két és fél éves kor között kezdődik a mondategységek, mondattan elsajátítása. • • • • = > kétszavas mondatok (Pl: Feri labda) = távirati jellegűek. A gyerekek tudattalanul

hipotézis - ellenőrzésen keresztül tanulnak => hipotéziseiket / figyelmüket a kijelentések kritikus tulajdonságaira irányító műveleti szabályok vezérlik (Pl: figyelni a szóvégekre). A nyelvtanulás szabályokra és asszociációkra épít (Pinker és Price; 1988) Kutatások bizonyítják, hogy a belső tényezők is jelentős szerepet játszanak a nyelvelsajátításban. A gyerekek minden kultúrában ugyanolyan nyelvelsajátítási szakaszokon mennek keresztül. A nyelvi képességek is egy kritikus periódus alatt bontakozik ki. (Süketek vizsgálata akik ASL nyelvet használtak (Newport; 1990) El tudják más fajok is sajátítani a nyelvet? Csimpánzkísérletek (Gardner és Gardner; 1972): amerikai süketnéma nyelvből (ASL) jelekre tanítottak egy csimpánzt formálás technikájával. = > 4 éves korára Washoe 130 különböző jelet tudott produkálni. A jelek emberi kombinációval történő használata azonban nehézségeket okoz. II. A gondolkodás

építőkövei => fogalmak és kategorizáció A gondolkodás az agy nyelve. Beszélhetünk: • Propozicionális („lelki füleinkkel halljuk”; kulcseleme: a fogalom, ami lehet prototipikus és magtulajdonságokat hordozó) • Képzeleti gondolkodásról („lelki szemeink”) • Motoros (Bruner, Oliver, Greenfield; 1966) A propozíció olyan kijelentés, mely valamilyen tényállásra vonatkozik. (a macska állat) A propozicionális gondolkodás megértéséhez először a fogalmakat kell megértenünk. A fogalmak funkciói • Egy a fogalom a dolgok teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. • A tárgyak fogalomhoz rendezését kategorizációnak nevezzük. • A fogalmak a világot kezelhető egységekre osztják fel => ez a kognitív ökonómia. • Lehetővé teszik közvetlenül nem észlelt információk előrejelzését. (Pl: alma: magja van) • Célvezérelt fogalmak a tervezést segítik. • Egy

fogalom prototipikus és magtulajdonságokat hordoz • A gyerekek egy új fogalmat példánystratégiával sajátítanak el, később egyre gyakrabban alkalmazzák a hipotézis ellenőrzést. Prototípusok A prototípus az, ami általában eszünkbe jut (pl: a tolvaj egy rosszul öltözött, borostás ember), amikor a fogalomra gondolunk. A fogalomnak van egy magja (pl: a tolvaj olyan ember, aki mások tulajdonát elveszi) is, melybe a kritikus tulajdonságok tartoznak. Beszélhetünk klasszikus / élettelen fogalmakról. A példányok tipikussága erősen befolyásolja a kategorizációt => pl: az almáról a piros szó jut eszünkbe. Fogalmi hierarchiák Minden ~ -ban van egy osztályozási szint, mely alapvető, vagyis preferált. A világot a leginformatívabb szinten kategorizáljuk. A kategorizáció legjobb szintje az alapvető szint Fogalomelsajátítás Tanítással / Egyéni tapasztalatok alapján. Az explicit mag általában a fogalmi mag kialakításában

érvényesül, míg a prototípusok kialakításában a tapasztalás játszik szerepet. Tanulás tapasztalatokból • Példánystratégia: ha mintapéldákon alapszik a tanulás a tipikus esetek jól járnak, viszont a nem jellegzetesek akár be sem sorolódnak a fogalom alá. • Hipotézisellenőrzés: megvizsgálja a fogalom példányait, és azokat a tulajdonságait keresi, amelyek közös bennük (Pl: az injekció a kórházakban van). A hipotézist átalakítjuk, ha a hasonlítás során nem passzol bele a tulajdonságokba. Mindkét módszernél kevés szerep jut az előzetes tudásnak (fogalmak elsajátításánál hatással lehet a mozzanatokra). III. Következtetések A következtetések során kijelentéseinket érvelésbe rendezzük, melyben a konklúzióhoz (következmény) szeretnénk eljutni. Az érvelések lehetnek: • Deduktívan érvényesek: ami azt jelenti, hogy az érvelés konklúziója nem lehet hamis, ha a premisszái igazak (Skyrms; 1986). Ilyen érvelés

kiértékelése során egyes esetekben logikai szabályokat (minél több szabály van, annál nagyobb a hibalehetőség), pragmatikus szabályokat (jobban illeszkedik a hétköznapi élethez) / heurisztikát (gyors eljárások, gyakran helyes válaszhoz vezetnek, alkalmi szabályok) alkalmazunk. A tartalom iránti érzékenységünk gyakran megakadályoz minket abban, hogy intuitív logikusokként működjünk. • Induktívan erős érvelések (a valószínűségen alapszik. Gyakoriság / Konjunkciós szabály irányítja): ami azt jelenti, hogy igaz premisszák esetén valószínűtlen, hogy a következtetés hamis. Ilyenkor a hasonlóságra (megvizsgáljuk, hogy az adott személy mennyire hasonlít az adott kategória prototípusához) és az oksági viszonyokra alapozó heurisztikára támaszkodunk. IV. Képzeleti gondolkodás • Gondolkodásunk egy része vizuális jellegű. A vizuális formában megjelenő gondolatok, azaz mentális képek élessége az igazi észleleteknél is

érvényes szabályok szerint alakul. • Az ilyen képeken végrehajtott mentális műveletek (mint a pásztázás, vagy a forgatás) megegyeznek a percepció esetén alkalmazottakéval. => észlelésben részt vevő agyterületek a képzeletben is szerepet játszanak: a kísérletben a személyeket arra kérték, hogy számoljanak vissza 3-asával 50-től (fejszámolás), illetve arra, hogy képzeljék el, hogy mennek el a szomszédjukhoz (vizuális képzeleti) = > mérték az agykéreg területeinek véráramlását. => Nagyobb volt a véráramlás a látókéregben képzeleti feladatoknál / a véráramlás mintázata az észleléséhez hasonló volt (Roland és Friberg; 1985) • Agytérképtechnikák: véráramlás / EEG mérés (agyterületek elektromos hullámait rögzíti. • A képzelet azért hasonlít a percepcióra, mert mindkettőt az agy ugyanazon képletei közvetítik • Képzeleti műveletek: Forgatás / Letapogatás • A vizuális neglecnek nevezett

perceptuális zavart okozó agysérülések a képzeletben is gondot okoznak. V. A problémamegoldás • A ~ -nál a céljainkat könnyebben elérhető alcélokra bontjuk (Anderson; 1990). A lebontási stratégiába beletartozik:  A pillanatnyi állapot és célállapot közötti különbség csökkentése. A különbségcsökkentés mögött az a gondolat munkál, hogy olyan alcélokat állítsunk föl, melyeket elérve közelebb kerülünk a célhoz.  A cél – eszköz elemzés: a pillanatnyi és célállapot legfontosabb különbségeit keressük az összehasonlítás során, e különbség kiiktatása a legfontosabb alcél. Ezután eszközt / Eljárást keresünk ezen alcél elérésére. ( El kell mennem boltba, de nincs pénzem => irány a bank => a bank bezár 16:00-kor és nem érek oda időben => Eladom a macskámat és megvan a pénzem, hogy vegyek krumplit )  A visszafelé haladás: Matematikai problémáknál hasznos. Egyes problémák vizuális

leképezéssel, mások propozicionális reprezentációkkal oldhatók meg (olykor mindkét lehetőség alkalmazható) A szakértő problémamegoldók 4 tekintetben térnek el a kezdőktől: • Több, a problémával kapcsolatos reprezentációt tárolnak, • Az új problémákat a megoldási alapelvektől közelítik, • Tervszerűen cselekednek, • Előre következtetnek A problémamegoldás tanulmányozására hasznos módszer a számítógépes szimuláció, amelyben programot írunk, ami úgy oldja meg a problémát, mint az emberek