Politics | European Union » A demokrácia Svédországban

. 3 studleförbundet r1 vuxenskolan IOl1 Bu4a,at,I.Cenla Ur 1 w.n: u:2 01 • 21- - -· • , . , , A DEMOKRACIA SVEDORSZAGBAN Tananyag a Studieförbundet Vuxenskolan és · a Magyar Népfőiskolai Társaság által megrendezésre kerülő közös szeminárium résztvevői számára Budapest 1991 • A DEMOKRÁCIA SVÉDORSZÁGBAN A. Néhány sz6 Svédországr61 általában 1. Földrajzi fekvés, lakosság, társadalom 450.000 négyzetkilóméternyl területével Svédország Európa negyedik legnagyobb országa Legészakibb és legdélibb pontja között 1.600 km-es távolság vanAnnak ellenérehogy az ország a messzi északra felnyúlik, éghajlata eléggé enyhe. Ennek hátterében az Atlanti-óceán felől érkező Golf-áramlat áll.amely felmelegíti a Svédország partjait mosó tengereket A klímára jellemző a négy évszak megléte.valamint azok az alacsony nyomású ciklonok, amelyek nyugat felől esőt és havat hoznak. Az ország északi és déli

részének Időjárása természetesen nagymértékben eltér egymástól Télen az egész országban kemény fagyokat tapasztalhatunk, ugyanakkor nyáron még a legészakibb részeken is lehet fürödni a tengerben. Svédországnak 8,5 millió lakója van. Szétszórtan élnek az országban, de azért óriási lakatlan vidékeket is találunk. A három legnagyobb város StockholmGöteborg és Malmö, a lakosság kb egyharmad részének ad otthont. Svédország területének több mint a felét erdők bo(rtják. A leggyakrabban fenyvesekkel találkozunk, ám a déli részeken lombhullató erdők Is nőnek. Az ország területének nem egészen tíz százalékát művelik. Svédországban rengeteg a tó és a folyó Az ország hatalmas szigetcsoportokkal is büszkélkedhet, különösen a keleti partvidéken. Óland és Gotland az ország két legnagyobb szigete, amelyek sajátos természeti viszonyokkal rendelkeznek. A svéd hegyvidék 1000 km hosszan és 100 km szélességben a noNég

határ mentén nyúlik el. Svédország gazdasági rendszerét a vegyesgazdaság meghatározással szokták illetni. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb vállalat magántulajdonban van, a postát, a telefonhálózatot, a vasutakat, és az energiatermelés jelentös részét azonban az állam birtokolja és tartja fenn. Ezenkívül bizonyos vállalatok Is az állam tulajdonát képezik. Svédországban a társadalom működteti továbbá az egészségügy.az Iskolákaz egyetemek és az egyéb közszolgáltatások nagy részét Svédország legfontosabb természeti kincse ősidőktől fogva az erdő, a vasérc és a vizierő volt. Az ország lparosodásához is ezek a nyersanyagok szolgáltatták az alapokat ,mintegy száz éwel ezelőtt. Az utóbbi években az ipari munkások száma csökkentnövekedett azonban a szolgáltatási szférában, az egészségügyben és a közigazgatásban dolgozóké. Csupán kevesen tevékenykednek a földművelésben,az állattenyésztésben és a

halászatban, de ennek ellenére Svédország az alapvetö élelmiszerekből önellátó. Ami a védelmi politikát illeti.az ország semlegesegyetlen katonai tömbhöz sem tartozik 2. A svéd demokrácia Svédország demokrácia.vagyis néphatalomEnnek lényegét nagyon röviden így magyarázhatnánk: az általános választásokon a nép választja meg azokat a képviselőket, akik a politikai döntéseket hozzák. A döntések meghozatala után a hatóságok feladata végrehajtani azokat. A választások mellett a politikai döntéseket más módon is lehet befolyásolni, pl a politikai pártokban,szeNezetekben folytatott tevékenységgel, vagy a tömegkommunikációs eszközök munkájában való részvétellel. A politikai döntéseknek meg kell felelniük az állampolgárok akaratának. Amennyiben a politikai kérdések eldöntése során több nézet is ütközik egymással, végső soron a többség akarata a döntő. Ugyanakkor azonban figyelembe szokták venni a kisebbség

szempontjait Mind a politikai testületekben, mind pedig az egyesületi életben a döntések kompromisszum eredményeként Is létrejöhetnek, azaz mindegyik fél enged a saját akaratából. A t öNények leszögezik, hogy a demokratikus értékeknek a társadalmi élet minden területén irányadóknak kell lenniök. Svédországban tehót választott képviselők hozzák a politikai döntéseket - a politikai berendezkedés tehót képviseleti alapon nyugszik. A választott népképviseleti rendszer három szintű : helyi testület, megyegyűlés, parlament. A képviselőket általános választásokon,három évenként választják. Szavazati joggal minden 18 életévét betöltött svéd állampolgár rendelkezik A helyi testületek és a megyegyűlések tagjaira azok a 18 évnél Idősebb nem svéd állampolgárok is szavazhatnak, akik legkevesebb három év óta Svédországban élnek. Aki a szavazati jog feltételeinek megfelel, az egyben választható is. A politikai

berendezkedés parlamentáris. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak élveznie kell a parlament bizalmát, és minden fontos javaslathoz meg kell szereznie a támogatását. A választásokon legtöbb szavazatot kapott párt vagy pártok koaITciója alakít kormányt. Svédország egyben monarchia is, a király jogköre azonban ma már szimbolikus és csupán reprezantativ feladatokra korlátozódik. 3. Történeti visszatekintés A XIX. században Svédország egy szegény agrártársadalom volt, amelyben a különböző társadalmi osztályokat szakadékok választották el egymástól. A lakosság nagyobb része ki volt zárva a politikai döntések befolyásolásának lehetőségéből. Csupán kisszámú tehetős ember szavazhatott. A király nagy hatalommal rendelkezett, ha már nem is volt abszolut uralkodó A XIX. században óriási változások mentek végbe a svéd társadalomban, szociális téren Is A népesség száma növekedett. annyi föld azonban nem volt, hogy

mindenkinek kenyeret adhasson. A vidéki lakosság életkörülményei megromlottak, a szegények és a gazdagok közötti szakadék pedig egyre szélesedett. A szegények közül sokan kivándoroltak Észak-Amerikába Az 1870-es években az Iparosodás komoly lendületet vett az országban. A lakosság életében ez olyan óriási változásokat hozott, amilyeneket még soha nem tapasztaltak. A földnélküliek sokasága hagyta maga mögött a falvakat és keresett megélhetést az Iparvidékeken és a gyorsan növekedő városokban. Ennek eredményeként kialakult egy uj osztály, az ipari munkásoké A XIX. század végén számos uj szervezet jött létre Svédországban Ezek között megemlithetjük az alkoholizmus-ellenes, az u.n józansági egyesületeket, amelyek a túlzott szeszfogyasztás ellen küzdöttek, vagy az egyházi szervezeteket, amelyek az államegyház egyeduralmát támadták. Ezek a nép soraiból nőttek ki, ezért népi mozgalmaknak nevezzük őket

Törekvésük arra Irányult, hogy részt nyerjenek az Iparosodás jelentette gazdasági felvlrágzásból. Miközben ugyanis a gazdagok még gazdagabbá váltak, a munkások szegénységben, zsúfolt körülmények között éltek, hosszú munkanapok, betegségek és magas gyermekhalandóság nehezrtette létüket. Ahogy a munkások elkezdték szervezni soraikat, a munkaadók is különböző egyesületekbe tömörültek. Egészen az 1930-as évekig komoly konfliktusok jellemezték a munkaerőpiacot. Ekkor azonban a munkaadók és munkavállalók szervezetei megállapodást kötöttek egymással, amely a többi között rögz."rtette, hogyan kell tárgyalások útján rendezni a konfliktusokat. · A modern pártok a XIX. század végén kezdtek kialakulni Létrejöttük hátterében a társadalmi ellentmondások álltak. Megalakulásukhoz azonban más okok is hozzájárultak, mint pl az emberek magasabb képzettségi szintje /az általános népiskolát 1842-ben vezették be/, a

javuló infrastruktúra és a politikai kérdések iránt tanusitott nagyobb érdeklődés. A társadalmi változások egyik eredményének tarthatjuk a modern napisajtó megjelenését is. A XX. század első két évtizedét a demokratikus áttörés jellemezte 1909-ben bevezették a férfiak általános választójogát. 1921-ben a nők is általános választójogot kaptak, s ez volt az első eset a svéd történelemben, hogy nők ugyanolyan jogokkal renelkeztek. mint a férfiak Néhány éwel korábban. 1917-ben a parlamentáris rendszer kialakísára Is sor került A kormánynak meg kellett szereznie a parlament bizalmát. Ezt megelőzően a király döntő befolyással bírt a kormányzati hatalomra. Ezek a jelentős politikai reformok szoros összefüggésben álltak az országban végbemenő általános társadalmi és gazdasági fejlődéssel. 2 4. Általános és szabadságjogok A svéd demokrácia azon alapszik, hogy mindenki szabadon véleményt formálhat és azt ki

is nyilváníthatja. Ezért ezeket a jogokat törvények védik Az alapvető általános szabadságjogok a következők: - a vélemény-nyilvánrtás szabadsága - a gondolatok, nézetek, érzelmek kinyilvánításának szabadsága; - gyülekezési és tüntetési szabadság - gyűlések és demonstrációk szervezésének és az azokon való részvételnek a szabadsága; - egyesülési szabadság - egyesületek alapításának szabadsága; - vallásszabadság - a vallásgyakorlás szabadsága. Az általános és szabadságjogok némelyikét más törvények korlátozhatják, de csak abban az esetben, ha ezt nagyon erős okok indokolják. A véleménynyilvánrtás szabadságát pl a személyiségi jogokra és a magánélet sérthetetlenségére való tekintettel korlátozni lehet (ezzel a joggal élve nem szabad pl. embereknek kellemetlenséget okozni) Szintén nagyon fontos Joga az embernek, hogy etnikai hovatartozása vagy neme miatt senkit nem érhet hátrány. Az is jelentős

alapelv, hogy a törvény elött mindenki egyenlő A Svédországban élő külföldi állampolgárok általában ugyanazokkal az általános és szabadságjogokkal rendelkeznek, mint a svéd állampolgárok. 5. Kötelezettségek Svédországban nem csupán különféle általános és szabadságjogok léteznek. Az embereknek állampolgári kötelezettségeik is vannak. Ezeket törvények és rendeletek határozzák meg. Ezeket mindenkinek tiszteletben kell tartania ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen Mindenkinek magának kell utánanéznie, milyen kötelezettségei vannak. B. A svéd lrányltásl rendszer 6. Községek, helyi önkormányzatok Svédország területét 284 kisebb egységre osztották, amelyeket a község (kommun) elnevezéssel illetnek. Ezek nagysága igen változó : némelyiküket egyetlen nagyváros alkotjamíg másokhoz néhány kisebb falusi közösség tartozik.A községek számos területen saját maguk határozzák meg tevékenységüket. Joguk

van arra is, hogy adót vessenek ki és eldöntsék, mennyi adót keli fizetniük a lakosoknak. A kormány és a parlament ugyanakkor - részben a törvényhozás révén - megszabhat a községek, azaz a helyi önkormányzatok számára bizonyos feladatokat. A községek tehát különbözőképpen szerveződhetnek, de pl. mindenhol kell lennie iskolának és szociális ellátásnak.Minden községben van posta, bank, munkaközvetítő, egészségügyi ellátás, könyvtár, kulturális és egyesületi élet, tolmácsszolgálat stb. is Minden önkormányzatnak van egy választott testülete, a községi önkormányzat (kommunfuilmöktige). Ez jelöli ki a községi kormányt, a községi vezetőséget (kommunstyrelsen) Az önkormányzaton belül bizottságok működnek (politikusok csoportjai) a különböző szakterületeknek - mint pl. iskola, építésügy - megfelelően 7. Megyegyülések (iandsting) A legtöbb község a 23 megyegyűlés valamelyikéhez tartozik. A

megyegyűlés lát el olyan feladatokat, amelyek kezeléséhez a helyi önkormányzatok kicsik.Leglényegesebb feladatuk az egészségügyi ellátás biztosrtása.Az a pár helyi önkormányzat, amelyik egyik megyegyűléshez sem tartozuik, saját maga gondoskodik ezekről a területekről. A megyegyűlésnek is van egy döntéshozatali választott testülete, egy kormánya, vezetősége, valamint bizottságai, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak. 3 8. Megyék (lön) Svédország területe 24 megyére van felosztva.Ezek földrajzi beosztásokamelyek nagyjából megegyeznek a megyegyűlések területeivel. A megyegyűlésektől eltérően azonban ezek a megyék az állami közigazgatás területi egységei is. A megye legtöbb hatósága a megyei vezetőség. 9. Parlament és kormány (riksdag,regering) A parlament Svédország legtöbb döntéshozatali testülete - 349 tagja van az, ország különböző részéből. A parlament feladata a töNények meghozatala.

az adók meghatározása dönteni a költségvetésről, valamint ellenőrizni a kormány és a hatóságok munkáját. Az. országot a kormány irányítja A kormány élén a miniszterelnök állakit a parlament választ A minisztereket a miniszterelnök jelöli ki. A legtöbb miniszter egy-egy minisztérium munkáját irányítjaA minisztériumok a különböző szakterületek szerint szeNeződnek,s feladatuk.hogy a kormány intézkedéseit elősegítsék és töNényjavaslatokat dolgozzanak ki. A svéd minisztériumok általában elég kicsik.Ezzel szemben azonban nagyszámú állami és önkormányzati hivatal műküdik,amelyek a politikai döntéseket végrehajtják és felelősséggel tartoznak a tevékenységek fenntartásáért. 1O. Az állami és az önkormányzati hivatalok A parlament és a kormány a hivatalok munkáját többek között a törvényhozás révén irányítja.A törvények egy része igen részletes és precízen meghatározza, hogyan kell az adott

hivatalnak működnie. Más törvények azonban általánosabban fogalmaznak és nagyobb teret engednek a hivatalnak a rendeletek megalkotósában,amelyek azt szabják meg.hogyan kell végrehajtani a törvényeket. A hivatal által alkalmazott hivatalnoknak pártatlannak kell lennie.Munkája során a törvényeket és a hivatal rendeletelt kell szem előtt tartania. Ha valaki úgy gondolja, hogy valamelyik hivatalnok hibás döntést hozott. lehetőség van a fellebbezésre Ekkor a panaszos a következő magasabb hatóságokhoz fordulhat fellebbezési kérelmével. A hivatalnok köteles elmondani, hogyan kell ezt csinálni és hova kell fordulni ilyen esetben. Ezenkívül léteznek külön kijelölt hivatalnokok: az igazságügyi állampolgári megbizottak /justitieombudsman/ és az igazságügyi kancellár /justltiekansler/, akiknek az a feladata, hogy figyelemmel kisérjék a hivatalok és hivatalnokok munkáját. Bárki aki ugy érzi, valamely hivatal vagy hivatalnok hibásan járt

el vele szemben. nyugodtan fordulhat az igazságügyi állampolgári megbizottakhoz 11. Politikai pártok Svédországban a pártok rendszere az 1920-as évektől fogva gyakorlatilag változatlan. Jelenleg /1991 szeptemberében/ hat párt képviselteti magát a parlamentben. Ezek közül a leghosszabb Ideje bent lévő ötöt a hagyományos. jobbról balra haladó skálán való elhelyezkedésük jellemzi. Jobb oldalon találjuk a Konzervatív Pártot /Moderato Samlingspartiet/, középen a Néppártot /Folkpartiet/ és a Centrumpártot /Centerpartiet/. Tőlük balra áll a Szociáldemokrata Párt /Socialdemokratiska Arbetarpartiet/,amely már hosszú ideje a legnagyobb párt Svédországban, valamint a Baloldali Párt - Kommunisták /Vönsterpartiet Kommunisterna/. Általában az első három párt egy polgári blokk keretén belül szokott együttmOködni, míg az utolsó kettő a szocialista blokkot alkotja. Az is előfordul azonban, hogy egy bizonyos kérdésben valamelyik párt a

másik csoport egyik pártjával 611 közös platformon. 1988-ban egy további párt Is bekerült a parlamentbe, a Zöldek Pártja /Miljöpartiet de Gröna/. Svédországban számos kisebb párt is mOködik, ám a választási rendszerbe beépített gátak megnehezítik ezek bejutását a parlamentbe. Jelöltjeik könnyebben kerülnek azonban be a helyi önkormányzatokba. A választási rendszer arányos, ami annyit jelent, hogy a pártok a kapott szavazatok 4 függvényében jutnak parlamenti mandátumokhoz. A nagyon kicsi pártok nem kerülnek be a parlamentbe. A pártok minden választás előtt bemutatják programjukat a választóknak A programban szerepel, hogy mely társadalmi kérdéseket tartanak fontosnak és hogyan kivánnak velük foglalkozni. Az 1988 évi választások során a Szociáldemokrata Párt 156, a Baloldali Párt Kommunisták 21, a Konzervatív Párt 66, a Néppárt 44, a Centrumpárt 42, a Zöldek Pártja pedig 20 képviselői helyhez jutott. Az

általános választójog a 18. életévüket betöltött svéd állampolgárokat illeti meg A 18 évnél Idősebb külföldi állampolgárok, akik már legalább három év óta Svédországban élnek, a községtanácsi választásokon rendelkeznek szavazati joggal. Ők a helyi önkormányzatokba és a megyegyúlésekbe küldhetnek képviselőket. Azok a külföldiek, akik a községtanács! választásokon szavazati joggal birnak és a svéd egyháznak is tagjai, az egyházi választásokon Is szavazhatnak és képviselőket választhatnak az egyházi képviselői testületekbe. Mindenkinek Joga, hogy szavazata titokban maradjon. 12. Szervezetek Svédországban nagyon sok szervezet működik.Egy részük tagjaik anyagi érdekeit képviselik.mint pia munkavállalók és a munkaadók szervezeteiMások eszmei alapon állnaks valamely eszme jegyében tevékenykednek.Ilyenek pl a sport- ,a környezetvédelmi és a vallási szervezetek.Ezek némelyikét a népi mozgalom· megjelöléssel

szokták illetniFelépítésük demokratikus, tagjaik száma pedig igen magas. A különböző szervezetek úgy próbálják befolyásolni a politikai döntéshozatalt, hogy a döntéshozók és mások körében érdeklődést Igyekeznek felkelteni bizonyos kérdések iránt. A kormány Javaslataival kapcsolatban is kifejthetik álláspontjukat, és néha a legfontosabb politikai döntések meghozatalát megelőző elemző munkálatokban is részt vehetnek.Politikai döntéseket nem hozhatnak, de a határozatok befolyásolásának lehetősége révén komoly hatással lehetnek a társadalmi fejlődésre. Ez különösen a munkaerőpiacon tevékenykedő szervezetekre érvényes 13. Tömegkommunlkácl6s eszközök Egy működő demokráciában a tömegkommunikációs rendszerek igen nagy jelentőséggel bírnak. Feladatuk a többi között az, hogy információval szolgáljanak arról, mi történik a társadalomban. Ugyanakkor a döntéshozókat is figyelemmel kell kísérniük és

ellenőrizniük is kell őket. A rendkívül széleskörű sajtószabadságot nagyon régóta törvény védi. A törvény tiltja a cenzúra minden formáját és minden állampolgárt felruház nyomtatott anyagok kiadásának jogával. Vannak azonban megkötések - nem szabad pl olyan írást megjelentetniamely mások személyiségi Jogait sérti, vagy valamely népcsoport ellen gyOlöletet kelt. A törvény minden állampolgárnak betekintési lehetőséget blztosít a hivatalok Irataiba. Kivételt képeznek azonban pl. azok az iratokamelyek személyekre vonatkoznak A törvény a külföldi állampolgároknak lényegében ugyanazokat a jogokat blztosítja, mint a svédeknek. Svédországban sokféle napilap jelenik meg. Ezek hagyományosan politikai pártokhoz is létezik.amelyek közül sokat különböző szervezetek adnak ki A svéd rádió- és tévéadásokért a Svéd Rádió Rt (Sveriges radio Ab) felel. A részvénytársaság tevékenységét törvények és az állammal

kötött megállapodások szabályozzák. A vállalatnak jogában áll, hogy maga döntse el, milyen programot szolgáltat, ám a műsorkínálatnak széleskörűnek és pártatlannak kell lennie. Egyes területeken helyi tévé- és rádióadások is működnek Ezekben a különböző szervezetek is részt vállalhatnak, s itt már nem kötelező a pártatlanság. kötődnek.Rengeteg folyóirat 5 6. Munlcaeröplac Család és együttélés 14. Munka és bér A XX. szózad folyamán a svéd munkaerőpiac drámai változásokon ment ót A századforduló idején még minden második svéd ember a mezögazdaságban dolgozott. Ma már csak minden huszadik embert foglalkoztat a mező- és erdőgazdálkodás. Az Ipar a mezőgazdaság oldalán nött fel, és mind több embernek nyujtott megélhetési lehetöséget. Az 1960-as évektől fogva azonban a szolgáltatási szektor - pl a kereskedelem és a közigazgatás - gyorsabban növekedett, mint az ipar. Az összesen 4,5 milliót

számláló munkaképes korú lakosságból az ipar Jelenleg valamivel több, mint egy milliónak ad kenyeret. mig az állam és az önkormányzatok 1,6 milliót foglalkoztatnak. Ez utóbbiban az egészségügy az egyik legnagyobb munkaadó, ugyanis 400.000 alkalmazottja van Nemzetközi összehasonITtásban Svédország alacsony munkanélküli rátával büszkélkedhet. ám a munkahely-kínálat területenként változik. és nagymértékben függ a külsö és belső gazdasági körülményektől. A rendes munkaidö nem haladhatja meg a heti 40 órát A túlórák mennyiségét a munkaidöt szabályozó törvény megköti: egy négyhetes periódus alatt nem haladhatja meg a 48, egy évben pedig a 200 órát. A többműszakos munkarend mind az iparban, mind pedig a szolgáltatási szektorban elterjedt jelenség. A munkabért az adott munkahelyen érvényben lévő kollektiv szerzödés szabja meg. Két bérforma létezik, nevezetesen a fix munkabér és a teljesítménybér. A fix

munkabér ledolgozott órák, hetek vagy hónap után jár. A teljesítménybért az elvégzett munka mennyiségének függvényében fizetik. Az azonos munkáért azonos bér - alapelv alapvető 15. A munkaeröpiacl szervezetek Svédország a világ azon országai közé tartozik, amelyekben legerősebb a szakszervezeti mozgalom. Svédországban hét alkalmazottból hat tagja valamilyen szakszervezetnek A Landsorganisationen (LO) nevű szakszervezeti szövetség 24 tagszervezete mintegy 2,3 millió dolgozót tömörít, míg a TCO- nak l ,3 millió alkalmazott tagja van (Alkalmazottak szakszervezeti Szövetsége - a ford.) A SACO, az Értelmiségiek szakszervezeti szövetsége, a svéd értelmiségi dolgozók szakszervezete. Nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók Is jólszervezettek. A Svéd Munkaadók Egyesülete (SAF) 35 iparág 45000 vállalatót képviseli. a helyi önkormányzati, a megyegyűlési és az állami munkaadók külön szervezetekbe tömörülnek. A

munkaerőpiacon a felek közötti ellentmondásokat általában tárgyalások segítségével szokták rendezni. A szervezett dolgozók minden hónapban szakszervezeti tagdíjat fizetnek. Az így összegyűlt pénz egy része a munkanélküli alapba kerül. Másik részét arra az esetre tartalékolják, ha sztrájkra kerülne sor, akkor ugyanis a sztrájkalapból fizetnek a dolgozóknak. A tagdijakból befolyt pénzből fedezik a szakszervezeti tevékenység. az adminisztráció valamint az oktatás költségeit 16. Egyenlőség a munkahelyi életben A munkahelyi életben való egyenjogúságot törvény garantálja. A törvény megtiltja a munkaadónak. hogy a munkára jelentkezők között az illetők neme miatt hátrányos megkülönböztetést tegyen. A nöket és a férfiakat azonos alkalmazási feltételek illetik meg pl azonos munkáért azonos bért kell kapniuk. A törvény azt is előírja, hogy a munkaadók intenz"iven törekedjenek a munkahelyi egyenjogúság

megteremtésére. A munkaadónak pl meg kell próbálnia nőt alkalmazni egy üres munkahelyre. ha ott egyébként több férfi dolgozik és fordítva Egy egyenjogusági állampolgári megbizottat is alkalmaz az állam. s létezik egy egyenjogusági bizottság Is. melyek feladata ellenőrizni a törvény megtartását Ennek ellenére azonban a férfiak 6 és nök közötti teljes egyenlőség célját még nem sikerült elérni. Annak ellenére, hogy a férfiak és nök egyaránt minden munkakört megpályózhatnak, a hagyományosan nöl - és egyben meglehetősen rosszul fizetett - munkaköröket változatlanul elsősorban nők töltik be. /pl az egészségügyben és a szociális ellátásban/, s a tradicionálisan férfi munkahelyeken is /építőipar, gyáripar/ leginkább férfiakat találunk. Nem ritka, hogy nők vezető poziciókat töltenek be, ám a legtöbb munkahelyi vezető a férfiak közül rekrutálódik. 17. Család és együttélés A gyermeket nevelő svéd

családok általában nem sokban különböznek a fejlett nyugati országokban élő családoktól. Az átlagos család mamából, papából és két gyermekből áll A svéd családok sajátosságaként talán azt lehetne emritenL hogy az asszonyok általában foglalkozást Oznek.Ez a tény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nő és a férfi a családon belül egyenrangú féllé váljon. kereső Egy másik jellemző vonásnak nevezhetjük azt a jelenséget, hogy sok pár ugy dönt. nem házasodik össze, bár együtt élnek és gyerekeket nevelnek. A svéd töNények értelmében mindenkinek magánügye, megházasodik-e, vagy sem. Az egyedülálló szülőket ugyanolyan elbánás illeti meg, mint a házasságban vagy együtt élőket. 18. Történeti visszatekintés A svéd család rengeteget változott az elmúlt 200 év során. A XIX század elején a svéd lakosság nagyobbik része még vidéken élt. A családokban általában sok gyerek született de 20

gyerekből három nem érte el egyéves születésnapját. A nők és a férfiak világa egymástól elkülönült, mindkét nem képviselőinek meghatározott munkája, feladata volt. A férfi volt a család feje és az asszony parancsolója. A férjnek arra is joga volt, hogy feleségétgyerekeit és cselédeit is verje. A házasságot mindenáron össze kellett tartani, s házasságon kívül gyermeket a világra hozni nagy szégyen volt. A vallás - az evangélikus hit - nagy befolyást gyakorolt a családok életére A svéd társadalom azóta alapvető változásokon ment át. Ami pedig a családi életet illeti a fentebb felsoroltak egyike sem állja meg már a helyét. Az uj eszmei áramlatok a XIX század közepétől fogva kezdték meghatározni az emberek gondolkodásmódját. Ebből az időszakból származnak azok a töNények, amelyek tiltják a felnőtt szolgálók és a hózastársak testi fenyítését. Ezek a töNények a hajadon nöket 25 éves korukban

nyilvánították felnőttnek. A XIX. század végét az ipari áttörés jellemezte Ez azt eredményezte, hogy a munkák súlypontja a falusi birtokokról az üzletekbe. gyárakba és irodákba tevődött át A férfiak és a nők egyaránt a családon kívül kerestek megélhetési lehetőséget, s ez radikálisan átalakította a családi életet. A XX. század folyamán végig csökkent a vallás befolyása az emberek életére Ez is hozzájárult ahhoz. hogy az emberek nagy része elfogadja a válásokat, a házasságon kívül született gyermekeket, a születésszabályozást a fogamzásgátlással és az abortusszal egyetemben. A nők társadalmi helyzete fokozatosan erősödött. A sok-sok nőt mozgósító harc 1919-21-ben vezetett döntő eredményre. A nők ekkor kaptak választójogotEzzel azonban még a nők nem váltak egyenlővé a férfiakkal. Az otthonért és a gyermekekért viselt felelősség sokakat megakadályozott abban, hogy belépjen a "férfiak

világába . Az l 960-as és 70-es években újabb lépéseket sikerült tenni a nemek közötti egyenjogúság felé. Ebben az időszakban épült ki a családi pótlék és az óvodák rendszere. Ugyanakkor munkaalkalom is bőségesen akadt, ezért egyre több nő választott magának kereső elfoglaltságot. 7 19. A svéd családi életről röviden A svéd gyerekek 80 %-a mindkét szülőjével él együtt, függetlenül attól, hogy azok házasoke. Ha a rokonok a közelben élnek, általában gyakran összejárnak egymással A rokonok együttélése azonban ritka. Svédországban az Idősek és a betegek a szociális házi ellátás keretében segítséget kaphatnak a taka(rtáshoz, bevásárláshoz és az egyéb napi teendők elvégzéséhez. Ezekért a szolgáltatásokért egy bizonyos té(rtési dijat fizetnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy sok idős embernek nem a hozzátartozói segítenek. Mivel azonban a legtöbb ember eljár otthonról dolgozni, Időben senki nem

bővelkedik. Azok az Idősek és betegek, akik nem képesek magukat ellátni, olyan speciális lakásokba költözhetnek, ahol külön személyzet gondoskodik ápolásukról. Korábban kizárólag a nők feladata volt a háztartás és a kicsi gyerekek ellátása. Lassanként azonban mind több férfi kezdett részt vállalni az otthoni teendőkből, elsősorban azért Is, mert a legtöbb nő munkába állt. Az ilyen irányú fejlődés egyik példája, hogy a férfiak is ugyanúgy jogosultak gyermekgondozási segélyre, mint a nők. D. A gazdasági élet 20. Gazdaságpolitika Külföldön nem ritkán találkozunk azzal a felfogással, mely szerint Svédország szocialista ország, melynek gazdasági élete nagyrészt állami kézben van. A valóságban a vállalatok 90-a magántulajdonu, mig a fennmaradó részen az állam és szövetkezeti vállalatok osztoznak. A gazdasági életen belül az állam tevékenysége főként olyan szolgáltató rendszerek mOködtetésére

korlátozódik, amilyen a posta, a távíró, a vasut, az energiatermelés, a lakásépítés és az infrastruktura egyéb területei. Az 1970-es évek végét jellemző alacsony konjunkturáju időszakban az állam a gazdasági élet más területein is szerepet vállalt, elsősorban a gazdasági válság sujtotta iparágakban, megmentendő a foglakoztatottságot a nagyobb munkanélküliségtől szenvedő körzetekben. Ezzel a politikával azonban később felhagytak, s az 1980-as évek folyamán már sor került több nagy állami vállalat tőzsdére. Azon felfogás mögött, miszerint Svédország szocialista ország volna, természetesen a hosszantartó szociáldemokrata kormányzás búvik meg. Ezt az elképzelést bizonnyal az is erősítette, hogy Svédországban az állami szektor igen átfogó jelentőséggel bír. Az egészségügy, a gyermekellátás és az oktatás területén is az állam, illetve az önkormányzatok játsszák a legnagyobb szerepet. Annak ellenére, hogy

számos kérdésben eltérő politikai álláspontok versengenek egymással, a gazdaságpolitika alapvető céljainak tekintetében gyakorlatilag egyetértés uralkodik. A különböző nézetek képviselői abban megegyeznek, hogy törekedni kell a teljes foglalkoztatottságra, a gazdasági növekedésre és a külkereskedelmi mérleg egyensúlyára. A viták inkább arra irányulnak, milyen módszerekkel lehet ezeket a célokat elérni és mire kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A szociáldemokraták számára az 1930-as évektől fogva folyamatosan alapelv volt a teljes foglalkoztatottság és az igazságos elosztás központba állítása. A szociáldemokrata politikát a gyakorlatban az egyéni vállalkozáshoz való pozitív hozzáállás jellemzi. Ez a kedvező vállalati adózási rendszer és az előnyös adócsökkentési /költségek adóból való leírása/ feltételekben is kifejezésre jut. 8 21. Ipar Svédországban az lparosrtás viszonylag későn kezdődött.

Svédország még a XIX szózad közepén is kifejezetten agrárország volt. A lakosságnak mindössze 10 % -a lakott az apró városokban. Az ország Európa számos más országához képest szegény volt Az iparosrtásnak az 1870-es években bekövetkező első hullámát a hagyományos svéd áruk - a vas, a fa és a mezőgazdasági termékek - iránti megnövekedett, elsősorban angliai kereslet hívta életre. Tucatjával alapították a gyárakat, a vas- és a fűrészüzemeket amelyek gyártmányai széles piacra találtak. A későbbiekben az ércfeldolgozás és a gyáripar Jutott döntö szerephez Az olyan találmányok, mint pl. a tejszeparátor / Alfa Loval/, a golyóscsapágy /SKF/ vagy az automata irányítótorony / AGA/ nagy jelentőség0ek voltak egy-egy gyár életében. Lehetne vitatkozni azon, mi áll a hátterében annak a ténynek, hogy a XIX. és a XX század fordulóján Svédország vezető helyet foglalt el az ipari országok sorában. Ennek egyik

magyarázatát nyilvánvalóan az országban meglévő nyersanyagkincsek adják. A másik talán az lehetne, hogy az országban igen korán fejlett infrastruktúra épült ki, átfogó vasuthálózat és fontos tengeri kikötök formájában. Mindez azonban nem indokolja a különböző találmányokat és azt, hogy Svédország a piac számos területén vezető szerepre tett szert. Ennek egyik okaként azt szokták megemlrtenL hogy az ország már elég korán minden polgára számára biztosította az iskolai oktatást. 1842-ben bevezették az általános népiskolát, és a szakoktatás rendszere is hamar kiépült. Azt is lehetne említeni, hogy az országban vállalkozásbarát politikai szellem uralkodott. A századforduló tájékán számos vállalkozó ült a parlamentben. Ezen pedig az a körülmény sem változtatott - ahogy attól többen rettegtek-, hogy szociáldemokrata kormányok jutottak hatalomra. 1945-ben, a II. világháború végén Svédország azon kevés

európai országok egyike volt, amelyek termelő kapacitása sértetlenül került ki a háborúból. Ehhez a tényhez társult még az a körülmény, hogy az unáépítési munkák nagy keresletet támasztottak a vasérc, a faanyagok és a feldolgozott termékek iránt. Ezek előtt a termékek előtt új piacok nyiltak, s ráadásul még a belső igény is nagy volt irántuk. A háborút követő évtizedekben a svéd gazdasági növekedés rekordméreteket ért el. A csúcspont 1960-65 között volt. amikor a nemzeti össztermék évente 5,3, a termelékenység pedig évente 5,6 %-kal nőtt. Az infláció - néhány periódus kivételével - alacsony volt, a munkanélküliség pedig 2 % körül mozgott. A gazdasági régiók közül talán Svédországban volt a legjobb a helyzet Számos reformot sikerült végrehajtani, s Svédország olyan nevet szerzett a nemzetközi életben. hogy ez az az ország, amely a gazdasági növekedést alacsony munkanélküliséggel és szociális

reformokkal tudja összeegyeztetni. Az expanzió azonban áldozatokat is követelt ezekben az években az országtól, elsősorban szociális téren. A munkhelyhezjutás érdekében sokan kényszerültek ritkán lakott vidékekre költözni, ahol kevés volt a lakás és szokatlan környezet vette őket körül. Az 1970-es években már a korábban pozitívan csengő butorszállító-politikát" egyre inkább negatív előjellel kezdték emlegetni. Az 1970-es és 80-as években már vegyesebb kép tárul elénk a svéd gazdasági életről. Ennek okai között megemlíthetjük az olajválságot, a keményebb nemzetközi versenyt és a költségrobbanást, amely a svéd vállalatokat érzékenyen érintette. A nemzeti össztermék növekedési üteme jelentősen visszaesett, s ha az egyes vállalatoknak voltak is bizonyos sikereik, az egész ipar komoly válságba jutott, amelynek eredményeként az ipar termelése 1974 és 1978 között alaposan lecsökkent. A különböző

kormányok egy sor válságkezelőprogramot dolgoztak ki míg végül az 1980-as évek közepére, többek között a korona leértékelésével és más takarékossági intézkedések foganatosításával, sikerült megfordítani a folyamatokat. Az 1981-es és 82-es leértékelések eredményeként megnőtt a svéd áruk és szolgáltatások iránti külföldi kereslet. Ílymódon kibővült az export és ismét érdeklődés támadt a beruházások iránt pl. az energiaszektorban, az építőiparban és a közlekedésben A munkerőpolitika ismét hatékonnyá vált. Az 1985-ös és az 1988-as választásokon a szociáldemokraták már azzal érvelhettek, hogy az ország gazdasági helyzete jobbra fordult. Míg 1982-ben a költségvetési hiány a nemzeti össztermék 30 %-át tette ki, addig az évtized végén már költségvetési többletet 9 könyvelhetett el a gazdaság. Ugyanakkor azonban számos válságjelenség mutatkozott a svéd gazdaságban. A költségek ismét

nagyon magasra ugrottak, a termelékenység pedig - a többi között a táppénzes napok nagy száma miatt - a környező országokhoz képest alacsony volt. 199091-ben Svédországban a politikai viták középpontjában elsősorban a gazdasági válság áll 22. Szerkezet - átalakulóban Svédország gazdasági fejlődését az iparosítás kezdete óta döntő mértékben meghatározta a bőséges fa- és vasérckincs,valamint a vizierő formájában rendelkezésre álló olcsó energiaforrás. Az 1950-es években a svéd export felét a vasérc, acél, papír, cellulóz és a faáruk alkották, s ezek a termékek még a hetvenes évek közepén is jelentős szerepet játszottak a kivitelben. A nemzetközi konkurrencia azonban éppen ezeken a területeken vált egyre erősebbé. A régi alapiparágak ezért mind nehezebb helyzetbe kerültek. Svédország a háború után óriási hajóépítőipart fejlesztett ki, s egyike lett a világ vezető hajóépítő országainak. Ezt az

iparágat az 1970 - es években nagyon mélyen érintette a nemzetközi válság, ezért mára már a legtöbb svéd hajógyár eltűnt. Ugyanígy számos régi iparág pitextil- és a cipőipar, valamint a bányászat is - drámaian leépült A válság sújtotta iparágakat versenyképesebbekkel kellett helyettesíteni, s a régi vállalatok szerkezetét is át kellett alakítani. Az elektrotechnikai iparban néhány vállalatmint pl az Eletrolux, az Asea és az ericsson, nagyot fejlődött és jól megállja a helyét a nemzetközi versenyben. Új vállalatok jöttek létre a vegyiparban, pl. az Astra és a Pharmacia nevű gyógyszergyárak Svédország a háború után nagy mennyiségben importált autókat, elsősorban az USA-ból. Az autóipar azonban jó minőségű és versenyképes termékeket produkált, mind az amerikai, mind az európai piacokra. A Volvo gyár jelenleg egyike a legnagyobb svéd vállalatoknak, éves termelési értéke mintegy 100 milliárd korona.

Svédország másik nagy autógyártó üzeme, a Saab-Scania (50 milliárdos termelési érték) szintén komoly sikereket könyvelhet el, országon belül és kívül egyaránt. Az 1990-es évek elején azonban mind a Volvo, mind pedig a Saab nyeresége jelentősen vissza esett. Gyakran visszatérő kérdés, nem túl kicsi-e Svédország ahhoz, hogy két önálló autógyára legyen? Több vita folyt már arról, nem kellene-e a Volvonak és a Saabnak egyesülnie, de eredmény nem született. Ezzel szemben a Volvo és a Saab is nemzetközi együttműködésbe kezdett, a francia Renault-val, illetve az amerikai General Motors-szal. Ennek hátterében részint az erősödő japán konkurrencia, részint pedig az új modellek kifejlesztésének óriási költségei állnak. A svéd ipar fejlődésére jellemző, hogy azok az iparágak fejlődtek a legintenzívebben.amelyeket szellemimunka-intenzívnek szoktuk nevezni Ennek egyik feltétele a jól képzett munkaerő.valamint az átfogó

kutatási-fejlesztési tevékenység volt A svédországi ipart tartják a világ egyik legjobban automatizált iparának. A gazdasági ágak közül a mezőgazdaság ment át a legnagyobb átalakuláson. A halászat ma a lakosság nem egészen 4 % -át foglalkoztatja. A mezőgazdaság igen jól szervezett, magasan specializált és a világ egyik leghatékonyabban működő agrárgazdasága. Az állam gondosan szabályozza és szubvencionálja a termelést Ennek egyik inditéka korábban az volt, hogy Svédország a háborúban önellátó tudjon lenni. 1991 - ben azonban - ugyonúgy,mint más fejlett ipari államokban - Svédországban is átfogó javaslatok születnek a mezőgazdasági termelés feltételeinek a megváltoztatásáról. Az 1980- as évek során két érdekes folyamat Jellemezte az ipari fejlődést. Az egyik a termelés nemzetközivé válása. Erre jó példa az Asea, amely egyesült a svájci Brown Boveri nevű céggel, s ezzel a világ egyik legnagyobb

vállalatává vált az elektronikai iparban. Több más svéd vállalat is ehhez hasonló együttműködést alakított ki. mezőgazdaság és a A másik folyamat eredményeként megnőtt a kisvállalatok száma. A számítógépek elterjedése és a javuló hírközlés (pi.telefax) a decentralizációt is lehetővé tette 10 23. A szolgáltatási szektor Svédország nemzeti össztermékében és a foglalkoztatásban jelenleg a szolgáltatási szektor nagyobb részt képvisel.mint az Ipar Az Infrastruktúra és a szociális ellátás terén az állami szektor és az állami tulajdonban levő vállalatok uralják a legtöbb szolgáltatási ágat. Az Iparhoz hasonlóan, az utóbbi időben a kis- és nagykereskedelemben is szerkezeti átalakulások és egyesülések mentek végbe. Vita folyik arról, vajon korlátozott versenyhez s ennek révén magasabb árakhoz vezetett-e ez a folyamat. Az ipar számára nyújtott pénzügyi szolgáltatások legnagyobb részéért négy

kereskedelmi bank felel. Ezek a bankok egyszersmind az értékpapírpiac főszereplői is a független tőzsdeügynökökkel egyetemben. Ami a közszolgáltatásokat Illeti, a takarékpénztárakkal mOködnek együtt, a lizingpiacon a pénzügyi társaságokkal. az agrárkölcsönök terén pedig a szövetkezeti egyesületi bankokkal. Az állami nyugdijalapok egy része köicsönügyletekkel is foglalkozik és ipari részvényeket vásárol. Az 1980 -as évek közepe óta öt regionális munkavállalói alap - amelyekre a szakszervezetek döntő befolyást gyakorolnak - magánvállalatok részvényeivel Is rendelkezik. Mind a magán.mind pedig a szövetkezeti biztosrtótársaságoknak vannak részvényeik A személygépkocsik vezető szerepet játszanak a svédországi közlekedésben. Az egy főre jutó magánautók száma magas. különösen vidéken A legtöbb nagyvárosban azonban jólszervezett tömegközlekedés van, amely buszokat, földalattit, villamosokat mOködtet és

rokkantak számára szubvencionált taxizást biztosrt. A vasuti személyszállrtást folyamatosan modernizálják, aminek célja a kényelem és biztonság fokozása. s a nagyobb városok között az utóbbi időkben álírtottak szolgálatba nagy sebességgel közlekedő vonatokat. Az elmúlt évtizedekben mind a küi- mindpedig a belföldi légiforgalom jelentősen kibővült. A Stockholm közelében fekvő Arlanda nevO nemzetközi repülőtér Európa egyik legforgalmasabb leszállóhelyévé vált. Svédország legnagyobb kikötőjét az ország nyugati partvidékén, Göteborgban találjuk. A telefon- és számrtógépes rendszerek megbízhatóan és magas mOszaki színvonalon mOködnek. A telefon- és telefaxhasználat gyakorisági mutatója nemzetközi összehasonlrtásban is igen magas. E. Vallás Szabadidő 24. Egyházak és hitközségek Svédország több mint ezer év óta keresztény ország. A IX században katolikus hittérítők érkeztek délről és nyugatról,

hogy keresztény hitre térítsék a pogány északiakat. A XVI. században Észak-Európát is elérte a protestantizmus A mozgalom vezetője a német Luther Márton volt. követőit ezért lutheránusoknak nevezzük A reformáció nem csupán a katolikus egyházai való szakítást eredményezte. hanem azt is hogy a protestáns egyház Svédországban állami intézmény lett. melynek világi feje a király volt A XVII-XVlll.században Svédországot teljes mértékben a lutheránus tanok szellemében irányrtották. Minden svéd ember kötelezően a Svéd Egyház tagja volt Az egyház egyszersmind a politikai egység megteremtésének az eszköze is volt az országban. 1780-ban határozat született arról, hogy a más hitet vallóknak, pl. a katolikusoknak és a zsidóknak is joguk van a szabad vallásgyakorlásra saját templomaikban. A XIX. század végén óriási vallási megujhodási mozgalom söpört végig Svédországon, amelynek hátterében a többi között az államnak

az egyházzal való elégedetlensége állt. Mások mellett a babtisták és a metodisták is független keresztény egyleteket, un.szabadegyházat hoztak létre. Napjainkban is számos szabadegyházi egyesület és gyülekezet mOködik az országban 11 25. Vallásszabadság Svédországban a vallásszabadság gyökerei nem nyúlnak túlságosan messzi múltba. A vallásgyakorlás szabadságáról a XIX. század végén született törvény Ekkor nyílt lehetőség a Svéd Egyházból való kilépésre is, azzal a feltétellel, hogy a kilépő más keresztény egyházhoz nem csatlakozik. Teljes vallásszabadság 1951 óta létezik az országban Ez azt jelenti hogy minden állampolgár szabadon gyakorolhatja vallását, vagy bármilyen gyülekezeten kívül állhat. 26. A vallás szerepe Svédországban A lutheri tanok szerint az embernek alázattal kell viseltetnie feletteseivel szemben és végre kell hajtania a reá bízott feladatokat, A munkát pl. sztrájk formájában

magtagadni vétek Amikor a századforduló táján a munkások harcba szálltak a jobb életfeltételekért, ellentét bontakozott ki a lutheránus egyház felfogása és a szocialista/marxista elképzelések között, amelyek nagyobb szabadságot követettek a munkások számára . Ez erősen befolyásolta a társadalom további fejlődését. különösen a háború utáni időben Svédország ma már jelentős részben szekularizált ország. Ez azt jelentihogy az egyház hatalma és a kereszténységnek a társadalomra gyakorolt hatása gyengült és a vallási kérdések csekély jelentőséggel bírnak. A vallás számos svéd ember mindennapi életében is egyre kevesebb teret kap. A legtöbben azonban még mindig konfirmálnak, templomban esküsznek, gyermekeiket a Svéd Egyházzal keresztettetik meg és a legtöbb temetés is annak a szertartásai szerint történik. A nagy egyházi ünnepekkor.mint amilyen pl a karácsony, a húsvét, a templomok zsúfolásig megtelnek.

Svédországban kialakult egyfajta privát vallásosság is.ami azt jelenti hogy az ember a keresztény értékeket magára nézve kötelezőnek tartja anélkül, hogy bármelyik vallási szervezetben aktív szerepet vállalna. Az Iskolákban vallási Ismereteket oktatnak, amelyek általános tájékoztatást nyújtanak a Bibliáról és a különböző hitvallásokról. Ennek a tárgynak a keretében életszemléleti és as emberi kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket is megvitatnak a tanulókkal. 27. Svéd egyházak és közösségek Svédország legnagyobb egyházi közössége a Svéd Egyház, amely több mint nyolc millió tagot számlál. Ez egy evangélikus (lutheránus) közösség, amely a lelkipásztori feladatok mellett az anyakönyvezést is ellátja és biztosrtja a temetkezési helyeket. Szoros kapcsolatban áll az állammal, bár az állam átengedte az egyháznak a szervezeti kérdésekről, tanokról való döntés jogát. Ugyanakkor a kormány nevezi ki a

püspököket. Az 1960-as évektől fogva élénk viták zajlanak az egyház és az állam szétválasztásáról. Ami az anyakönyvvezetést illeti ezt a feladatot 1991-ben a helyi adóhatóságok vették át az egyháztól. A Svéd Egyház tevékenységét elsősorban az un. gyülekezeti adóból finanszírozzákamely a személyi jövedelemadó részét képezi. Más hitközségek ebből az adóból nem részesülnekAzok, akik kiléptek a Svéd Egyházból. fizetik a gyülekezeti adó egy részét az anyakönyvezésért és a temetkezési helyek fenntartásáért. Az újszülött automatikusan a Svéd Egyház tagjává válik, ha valamelyik szülője is az. Ha a szülők nem házasodnak össze, akkor a gyermek abban az esetben lesz a Svéd Egyház t agja, ha az anya is az. Ha a szülők nem akarják, hogy gyermekük tagja legyen az egyháznak, akkor ezt legkésőbb hat héttel a gyermek megszületése után bejelentik a lelkészi hivatalnak. A lelkészi hivatalnoknál kell kérni a

Svéd Egyházba való felvételt és az abból való kilépést is. A különböző szabadegyházak Svédországban több embert tömörítenek.mint bármely más észak-európai országban és a társadalomban elfoglalt helyük meglehetősen szilárd. Közülük legnagyobb a pünkösdista mozgalom, amely százezer tagot számlál, majd ezt követi a Svéd Missziós Szövetség nyolcvanezer fővel. A szabadegyházakban a tagság feltétele, hogy az 12 kinyilvánítsa Jézus Krisztusba vetett személyes hitét. A baptista gyülekezetekben csak akkor keresztelik meg az embert, ha már hívövé vált. A többi szabadegyházban gyermekek is elnyerhetik a keresztséget, amennyiben a szülök hívök. Az úrvacsora olyan szertartás, amelyben Jézus szenvedéseire és halálára emlékeznek. A szabadegyházak tevékenységének jelentös része a tagság önkéntes munkájára és pénzügyi támogatására épül. 28. Ökumené - kersztény együttmüködés Svédországban

központilag és helyi szinten Is szerveznek ökumenikus rendezvényeket, ahol a Svéd Egyház és a különbözö gyülekezetek közösen vitatnak meg bizonyos kérdéseket, pl. társadalmi Jelenségeket, vagy a fejlödö országok problémáit. A nagyobb településeken tanácsadó Irodákat tartatnak fenn. ahová családi és szociális kérdésekkel fordulhatnak az emberek Az egyházak és a gyülekezetek gyermekek és fiatalok számára is szerveznek programokat, kórusokat működtetnek, zenés Istentiszteleteket és találkozókat szerveznek különbözö korúaknak, valamint látogatják a magányos, a beteg és az idös embereket. Számos egyház és gyülekezet valamilyen módon a menekültek befogadásában is részt vesz. A papok, ill lelkipásztorok telefonügyeletet tartanak fenn azok számára, akik magányukat, vagy különböző problémájukat szeretnék megosztani valakivel. Nem kell az adott egyház, vagy gyülekezet tagjának lenni ahhoz, hogy az ember részt

vegyen valamilyen tevékenységükben, vagy kapcsolattot tartson velük, illetve segítséget kérjen tölük. 29. Természetjárás és természetjog Nagyon sok svéd szereti járni a természetet, élvezik az erdőket, a mezőket. A helyi hatóságok minden településen tájékoztatással szolgálnak az érdeklődőknek arról. hol vannak a környéken szép természeti tájak és kellemes pihenőhelyek. Svédországban a természet élvezetét különleges jog biztosítja. Ilyen csak kevés országban létezik és természetjognak hívják. Ez azonban namcsak jogokat jelent csupán, hanem kötelességeket is. lme néhány, a természetjoggal kapcsolatos szabály a svéd törvény szerint: - A természet mindenki előtt nyitva áll, nem szabad azonban rongálni vagy tönkretenni. - Hulladékot, pl. üveget, konzervdobozt, műanyagszatyrot stb, nem szabad a természetben hagyni - Mások tulajdonában lévő földön és vizen mindenki szabadon közlekedhet. Ez azonban nem

vonatkozik a lakóházak közelére, az ültetvényekre, a szántóföldekre és a kertekre! - Lakóház közelében nem szabad sátorozni. Ha valaki több sátrat akar felverni vagy egynél több éjszakát akar eltölteni ugyanazon a helyen, először engedélyt kell kérnie a birtok tulajdonosától. - Gombát, bogyókat és vadvirágot szabad szedni. de csak azokat, amelyek nem védettek! - Nem szabad azonban hozzányúlni azokhoz a növényekhez, bogyókhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, gabonához, amelyek telepítvényszerüen nőnek mezőkön és kertekben. - Csónakkal bárhol ki lehet kötni és partra lehet szállni, kivéve a házak közvetlen közelét és azokat a helyeket, ahol kikötési tilalom van. - Nem szabad bántani az állatokat! Kicsinyeikhez és fészkeikhez / lakóhelyükhöz nyúlni tilos! - Tilos madarakat és más állatokat elfogni vagy rájuk vadászni! A tengeren ezzel szemben szabad kézi eszközök segítségével halászni. A tavakon való

horgászáshoz horgászengedély szükségeltetik - A mezőkön keresztül autón, motorbiciklin vagy robogón közlekedni nem szabad. - Nem szabad tüzet gyújtani ott, ahol a tűz továbbterjedésének veszélye áll fenn. Soha nem szabad tüzet gyújtani sziklákon vagy nagyobb köveken, ezek ugyanis szétrepedhetnek. 13