History | High school » Mária Terézia és II. József rendeletei, az összeírás és letelepítés első kísérletei

Mutassa be és elemezze a Mária Terézia és II. József rendeleteit: az összeírás és letelepítés első kísérletei. A 18. század 1 felétől új korszak kezdődött Magyarországon A török uralom megszűnését követően a betelepülések és betelepítések révén nőtt a lakosság száma. Modernizálódott az államigazgatás. Az ország irányítását a H elytartótanács vette át Nőtt a cigányság száma a lakosságon belül. A romákkal szembeni intézkedések oka, hogy az uralkodók az újra és újra fellázadó magyarok fegyverkészítőit látták bennük. Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) kiadott rendeletek az egész cigány életmódot meg akarták változtatni. 1758-ban a földesurak engedélyt kaptak, hogy cigányokat fogadjanak be birtokaikra, de kötelesek állandó lakásról gondoskodni, megakadályozni kóborlásukat és a nem letelepedett cigányokat elűzni. 1761 helytartótanácsi rendelet a cigány népnév eltörléséről és a

cigányok felvételéről a céhekbe. Kóborlásuk megakadályozására előírták, hogy a földesurak adjanak nekik munkát, jelöljenek ki házhelyet, adjanak művelésre alkalmas telket és késztessék őket mesterség gyakorlására. A törvényhatóságok feladata a k óbor cigányok összeírása, letelepítése, lótartás tilalma és az Erdélyből érkező oláh cigányok beszivárgásának megakadályozása. Nem kaphattak a r omák útlevelet. 1773. mindenre kiterjedő, átfogó helytartótanácsi rendelet Tartalma: • a falusi bírák kötelesek megakadályozni, hogy a cigányok döghúst egyenek. • tilos a lótartás • a zenélést és a kovácsmesterséget csak azok űzhetik, akiknek van ehhez szerszámuk, van a faluban házuk és családtagjaik is dolgoznak • a cigánygyerekeket el kell venni szüleiktől és parasztokhoz adni, akik ezért pénzt kapnak, míg a gyerekek nem tudnak dolgozni • a plébánosok kötelesek ingyen oktatni a cigányokat és

gyerekeiket és a céhek is kötelesek felvenni őket 1 • tilos a cigány nyelv használata • az urbárium szerint kell a cigányokkal bánni és ennek megfelelően kötelesek adózni is a házpénztárba. Később a helytartótanács elrendelte, hogy a cigánygyerekeket vallásuknak megfelelő családnál helyezzék el. Az egyre szigorúbb rendeletek a cigányság egész életét próbálták ellenőrizni és szabályozni. Szinte kizárólag csak büntető jellegűek voltak ezek az intézkedések. A 19. század elején egyre nagyobb számban szivárogtak be az országba Erdély, Moldva és Havasalföld felől vándorló-kóborló csoportok. A cigányok szabályozása II József (17801790) halála után is folytatódott A helytartótanács rendeletekkel szólította fel a törvényhatóságokat az útlevél kiadással kapcsolatos óvatosságra. A kiállításkor ki kellett térniük a nevükre, életkorukra, letelepedésük évére, foglalkozásukra és arra, hogy voltak

e büntetve. Ekkor került a cigányság ügye először az országgyűlés elé. Az 1790-1791 évi országgyűlés felállított egy bizottságot a cigányügy kezelésére. Ez a bizottság elfogadta Mária Terézia és II. József rendeleteit és kidolgoztak egy tervezetet a vándorcigányok letelepítésére 2