Politics | Higher education » Inotai - Politológia tételek II.

Politológia tételek II. 1. A politikai hatalom társadalmi alapja és összefoglaló magyarázata - pol-i hat: pol-i rendszer kzp-i és szervezõ eleme - több fajta hat. van (családban, rokonságban, munkahelyen, stb) - kultúrantropológiai irányzat (Mead, Malinowski) a pol-i hat végigkíséri az emberiséget (marxista "államkihalásra" semmi bizonyíték) - a pol-i hat. társ-i alapja 1. pol-hat szükségletet elégít ki (társ-t irányítani, szervezni kell, döntéseket kell hozni, ezeket végre kell hajtani) ⇒ döntések meghozatalára feljogosított személyek és szervezetek (kikényszeríthetõ) 2. érdektörekvések, igények és szükségletek ütközése során keletkezõ konfliktusok feloldása, érdekek és igények kielégítési rendjének, a hat-ból való részesedés rendjének meghatározása 3. a tágan értelmezett társ-i javakból (anyagi, szellemi, stb) való részesedés és elosztás rendjének meghatározása - a pol-i hatalom

összefoglaló magyarázata - társ-i viszony (interperszonális, csoportok és szervezetek között) - társ-i alapja és célja: lásd fenn - akarati tartalmú viszony (résztvevõ személyek, csoportok, rétegek, pol-i erõk akaratukat akarják érvényesíteni) - döntések formájában jelenik meg ⇒ mások magatartását befolyásolják - irányított befolyásolás: meghatározott cél elérésére irányul szankció kilátásba helyezésével - lényege: érdek- és akaratérvényesítõ képesség a döntések birtoklása révén 2. A hatalomfelfogások fõbb típusai - hat: speciális viszony, vkik v. vmik (szervezetek) között keletkezik 1. misztifikált hatalom - hat: irracionális, misztikus, definiálhatatlan jelenség - Russel: a hat-i viszony az állat- és növényvilágban, ill. az élettelen természeti jelenségek között is érvényesül 2. behaviorális hatalomfelfogás - hat: sajátos viselkedési mód, vki másnak a viselkedését elõidézi, amit anélkül

nem tenne meg (A viselkedése elõidézi B viselkedését, B nem viselkedne úgy A viselkedése nélkül) - pl: Robert Dahl (a viselkedés változásának nagysága is mérhetõ ⇒ számszerûsíthetõ a hat) - a viselkedésváltozás belsõ motivációját nem vizsgálja 3. teleologikus, finalista felfogás - a hat. vmilyen cél elérésére és megvalósítására irányuló tevékenység - Héthy, Makó: a hatalom lényege az érdekérvényesítõ képesség 4. instrumentális hatalomfelfogás 1 - a hat az erõszak alkalmazásának lehetõsége, a befolyásolás különleges eszköze - Laswell, Kaplan: a kényszerítõ szankció alkalmazhatósága a hat. lényege 5. strukturalista hatalomfelfogás - hat: különbözõ rendszerelemek közötti viszony vmilyen rendszeren belül - hat alapja: elvált elemek közötti sajátos strukturális viszony - Duverger: kormányzók és kormányzottak szétválása - Gramsci: uralkodók (érdekükben gyakorolják a hat-t a kormányzók),

kormányzók és kormányzottak szétválása - marxizmus: uralkodó és elnyomott osztályok (társ-i tulajdon megteremtésével megszüntethetõ az ellentét) 6. a hatalom egyenlõ befolyás v uralom - hat lényege: befolyásoló jellege - befolyásolás: tudatos és szándékolt hatás elérése - hat: nem szándékolt, nem tudatos ráhatás is - Weber: - hat: akaratérvényesítési lehetõség - uralom: megvalósult hat-i ráhatás (karizmatikus, tradicionális, legitim) - karizmatikus: karizmatikus vezér (különleges képességekkel) - tradícionális: hagyományos uralkodói rendszer elfogadása - legális: a szervezett hat alapja a racionális, kiszámítható hat-i rendszer 7. a hatalom lényege a döntések birtoklása - fõleg szociológusok szerint (Simon, Parsons, Bauman, Gombár) - érdek-, ill. akaratérvényesítés: döntéseken keresztül - formális döntéshozás, és nem formális, tényleges döntéshozás - Simon: a döntések szervezeti döntések (optimális

döntések nem hozhatók) 3. A hatalom forrásai és eszközformái - nyers erõszak és tényleges alkalmazása - erõszak és büntetõ szankciók kilátásba helyezése - kollektív félelem az erõszak és a büntetõ szankció érvényesítésétõl - normatív szankció, a szabály elfogadásából eredõ meggyõzõdés - szervezeti nyomás hat a betagolódott személyek felé - forrás: demokratikus felhatalmazás (⇒ szabályozott és korlátozott döntési jog) - információs többlet intézményes birtoklása - intellektuális fölény és ennek elismerése - pénz, vagyon, javak feletti rendelkezés - hiány, hiánycikkek, javak elosztása feletti rendelkezés - nem pol-i jellegû forrás és eszköz: lojalitás, barátság, vki elvesztésétõl való félelem 4. A normatív értelmû legitimitásfogalom és ennek szociológiai átértelmezése - XIX.sz-ban legitimáció-fogalom: tv-es uralkodó országlása - szociológia: a normatív (kötelezõ) értelmû

legitimitásfogalom átértelmezése - Stahl: - a monarchia mellett kiálló pártok elfogadják a hat istentõl való származását ⇒ legitimisták 2 - a hat néptõl való származását vallók: forradalmiak - Mosca: "pol-i formulák" = a pol-i rendszerek ezeken keresztül fogadtatják el magukat, pl: a kínai mandarinok Isten fia akaratának hirdetõi - Weber (szociológiai értelmezés): akkor legitim egy hatalom, ha az adott társadalom elfogadja azt (elfogadás motívuma lehet: racionális-legális, tradicionális, karizmatikus legitimáció) - Michels: a weberi elmélet továbbfejlesztõje: Mussolini karizmatikus hat-a - Winckelmann: a legalitás maga is igazolásra szorul - neokorporativizmus: univerzális legitimitást nélkülözi - parlamentarizmus mitõl legitim? (- felvilágosodás: heterogén néptõl származó hatalom ⇒ pártok ⇒ parl-i képviselet) - prob: diktatúrák is léteztek tv-esen, parl-i keretek között - megoldás: természetjogi -

Eschenburg (50-es évek: prosperáció, pol-i rendszerek stabilitása ⇒ legitimáció ritkán téma) - Lipset: újra vita a legitimációról - hatékonynak és legitimnek kell lennie a pol-i rendszernek - Friedrich: elég a hatékonyság ahhoz, hogy legitimnek fogadják el - Rotschild: a hatékonyság csak az alsóbb néptömegek elõtt legitimál - pol-ilag inaktív kör nem reflektál a makroközösségi szintû problémákra 5. A pluralista politikai rendszerek legitimációs érvei (Habermas, Offe) és a sztálini hatalomgyakorlás legitimációs érvei - Habermas: A technika és a tudomány mint ideológia - alap: Weber tradicionális legitimitása + Marcuse elemzései (a kapitalista pol-i rendszerek legitimációs alapja az ideológiák helyett a termelõerõk robbanásszerû fejlõdésére való utalás lesz) - fejlõdés: - kezdetben tradícionális uralom, a kulturális, hagyományos intézmények korlátozzák a gazd-i szabadságot - a tõkés fejlõdéssel a korlát

széttörik, az elkülönül pol-i állam legitimációját az igazságos csere biztosítása adja - az igazságos árucsere negatívumai ⇒ az állam legitimációja a jóléti állam létrehozása lesz, a diszfunkciók korrigálása ⇒ a választások, parl, pol-i nyilvánosság legitimáló funkcióját átveszi a termelõerõvé váló tudomány - diákmozgalmak: csak õk nincsenek betagozódva a termelésbe ⇒ csak nekik nem legitim még a hatalom - 1975 változás: a gazd-i rendszer és az államapparátus semlegesen megfigyelhetõ hatékonysága legitimációs hatással bír ⇒ ezek a megállapítások összeférhetetlenek a legitimitás fogalmával - "új" legimitás: egy pol-i rendszer elismerésre méltósága (nem elég a puszta elismerés) - legitimációs alapok fejlõdése: vallásostól racionálisig, egészen a procedurális legitimitásig (formális feltételek) - Claus Offe - alap: weberi tétel: egy pol-i formáció csak akkor tartós, ha az adott társ

támogatja, de legalább eltûri; ez kétséges 2 oldalról: 3 - kritikai elmélet: a fennálló hat tömegkommunikációs eszközei hatékonyságánál fogva képesek elõállítani a tömegek követni-készségét (Offe: határai vannak, pol-i apátiát hoz létre) - technokrácia-tézis hirdetõi: nincs szükség legitimitásra, mert az államférfi már nem uralkodó, hanem konstruktõr, tervezõ (Offe szerint ez mítosz) - 1970-es évek: a kritikai-értelmi legitimitás helyét a tömeglojalitás, az apatikus követni-készség veszi át - a tömeglojalitást létrehozó mechanizmusok: - szelektáló mechanizmus: a fennálló rendszerrel összeegyeztethetetlen igényeket kizárja a pol-i döntések befolyásolásából - a fennmaradt igényeket a modern tömegkommunikációs eszközök finoman manipulálják ⇒ megteremtik a rendszer elfogadását - a társ. strukturális egységei közremûködnek az egyén szocializációjánál - a sztálini hatalomgyakorlás - lenini

érvek a pol-i szféra igazolására ("a jövõ felõli legitimáció") - a történelmi tvszerûségek az állam és az osztályok elhalása felé irányítják a társ-kat - a munkásosztály, mint utolsó uralkodó osztály predesztinálva van, hogy létrehozza az osztály nélküli társ-t - a munkásosztály ezt a küldetését csak élcsapatain keresztül képes betölteni - az élcsapat birtokolja azt az eszközrendszert (a tud-os szocializmus tételeit, amely feljogosítja, hogy a társ-t a jövõ irányába vezesse) - Sztálin: a társ vezetésére jogosítja, hogy õ a tudományos eszközrendszer személyes és kizárólagos birtokosa - ok lenne a személyi kultusz, de polgári alkjogi formákba önt: 1936-os alkotmány ⇒ jövõ felõli és parl-i legitimáció (eu-i nyomásra) kettõssége, utóbbi: - az államhat-t a társ különféle akarataira kell visszavezetni - a társ. heterogén - ⇒ a társ általános érdeke csak kompromisszumokból jöhet létre -

⇒ szükség van egyesületi, gyülekezési, szólásszab-i jogokra - általános választások kellenek - parl létrehozása ⇒ egységes államakarat - korm és az egész állami szervezet parl alá vetése - a 60-as évektõl csökken a jövõ felõli legitimáció érveinek publicitása ⇒ társi érdekkompromisszumoknak nagyobb tér (fõleg Mo-n) - pol-i rendszerek garantálása a 60-as, 70-es években: inkább a fogyasztási színvonal garantálása (fogyasztási legitimáció) 6. A modern pártok kialakulása és történeti típusai - a XIX., XX sz-ban alakulnak ki - Hume csoportosításában: - személyes pártok - valódi pártok - szimpátián alapuló - közös elveken alapuló világnézeti párt - közös érdekeken alapuló érdekpárt - Ostrogorski: csak választási párt mûködhessen (a szervezett pártok gátolják a demokráciát) 4 - Michels: a párt a demokrácia érvényesítése érdekében kialakítja hivatásos apparátusát (pártoligarchia) ⇒

lehetetleníti a demokráciát - Bluntschli: elítéli a vallási-pol-i pártokat, a rendi pártokat, az etnikai pártokat. Ok: nem integrálnak, hanem a szakadékokat mélyítik - a kezdeti negatív értékelés ellenére meghatározóak lesznek. Ok: választójog kiszélesedése ⇒ szervezni kell a tömegeket, leghatékonyabb fegyver: párt- és érdekszervezetek alakítása - Gramsci: a totalitáriánus párt a demokrácia fõ veszélye (0 pol-i funkció, helyette rendõri funkció, párttagok katonai típusú hûsége); a modern párt a pol új fejedelme (nyitottnak kell lennie) - csoportosítási szempontok és párttípusok - honorácior párt (Weber) - a hivatali igénykielégítés elve tartja össze - a gyõzelem esetére járó hivatali kinevezés reményében támogatják egymást a párthoz tartozók - protopárt (a modern pártok elõfutára) - képviselõk pártja (egyéni képviseleti párt) - szemben a választók képviseleti pártjával - szervezett párt

(Ostrogorski) - állandósult pártszervezet, apparátus - szervezete, tagsága, tevékenysége stabil - tömegpárt (Michels, Weber) - világnézeti azonosság köti össze a tagokat - tagjai és az apparátusa élteti - széles érdekképviseletre és tömegekre tekintettel politizál - világnézeti párt (elvpárt, doktrinális párt) - közösen elfogadott ideológiája van - lehet: - konzervatív - liberális - szocialista-szocdem - keresztény - kommunista - fasiszta - programpárt - 0 közösen elfogadott ideológia - konkrét programpontokba foglalt célkitûzések - a célkitûzések pragmatikusan alakíthatók - érdekpárt - érdekek kötik össze a tagokat - baloldali, jobboldali és centrumpárt - a pártok egymáshoz való viszony alapján - osztálypárt, rétegpárt, csoportpárt, rendi párt (Hume) - alkotmányos és forradalmi (rendszerellenes) pártok (Aron) - elõbbi elfogadja a pol-i rendszer szabályait és a társ-i berendezkedést - utóbbi: cél a rendszer

felszámolása és új társ-i berendezkedés - kormánypárt és ellenzéki párt - választási eredményre és a kormányzati hatalomhoz való viszonyra utal - kormánypárt lehet koalíciót vezetõ és koalíciós partner párt 5 - domináns kormányzó párt: tartósan megszerzi a kormányzati hatalmat, és abszolút többségben van - felelõltlen ellenzéki párt: nincs esélye a hat megszerzésére ⇒ ígérget, unfair eszközöket alkalmaz - parl-i párt ill. parl-n kívüli párt - elõbbinek van parl-i képviselete - rugalmas és merev párt - elõbbiben nincsenek szigorú ideológiai kötöttségek, nem érvényesül a szavazási kötelezettség a parl-ben - utóbbi: kötelezõ szavazási elõírások, formalizált be- és kilépés - gyûjtõ párt (versengõ néppárt, esernyõpárt, catch all party) - heterogén párt, mindenkiért verseng ⇒ általános program - demokratikus, oligarchikus, totalitariánus (fasiszta, ill. bolsevik típusú) pártok - párton

belüli döntéshozatal alapján - egypártrendszer pártja lehet - totalitariánus - erõs kényszerítõ hat-i szervezet, ideológiai uralom - kzp-i elem: diktátor (korlátlan, kiszámíthatatlan hatalom) - külsõ és belsõ pol-i csoportokat elfojt - autoriter - elismernek x csoportokat, kisebb ideológiai determináció - korlátlan hatalmú, de részben kiszámítható diktátor - pragmatikus "egy párt" - gyenge ideológiai determináció, együttmûködés más csoportokkal - diktátor folyamatosan alkudozik - állampárt - az egypártrendszerekben uralkodó párt - közvetlenül állami-közhat-i jogosítványokat gyakorol - az állami szervek tevékenysége pártosodik - elveszíti párt jellegét (összefonódás, 0 más pártok) - 5 nagy csoport (fejlõdés szerint) - protopártok - modern pártok elõpártjai - honorácior pártok, csoport pártok, hivatásos politikusok pártja, ad hoc választási pártok, vallási-pol-i pártok - többnyire laikus

politikusokból áll - szervezett párt - állandó szervezet és apparátus, országos hálózat - a Gramsci féle "új fejedelem" - tömegpárt - szervezett pártokkal együtt alakulnak - váljog kiszélesedésével fõleg munkásokat és parasztokat szervezi be - osztálypártok, világnézeti, v. ideológiai pártok - catch all pártok - 50-60-as években jelennek meg - szavazói tömegpárt, gyûjtõ párt, versengõ párt - cél: szavazók megszerzése (minden réteghez szól) - nincs igény a mindennapos mûködésre 6 - totalitariánus pártok - fasiszta és a bolsevik típusú kommunista párt a 2 fõ fajtája - bolsevikok hat-ra kerülés után: állampárt 7. A pars pro toto elve - párt: rész ⇒ csak egy részt képvisel, de az egészre kíván hatni - a párt, mint pars feltételezi más részek létét - minden párt törekszik, hogy egyetemessé váljon - csak a többi párt akadályozhatja meg a pártban megtestesülõ akaratok voluntarizmusát - pars

pro toto: a pártok minden fontos társ-i szférára kiterjedõ pol megvalósítására kapnak felhatalmazást választóiktól (a pártprogram érint minden T-t, átfogja a részpolitikákat); érdekszervezetek: csak egy-egy T 8. A bolsevik típusú kommunista pártok - a kommunista pártok egyik fajtája - szociológiai jellemzõi: - nem egyszerûen azonos ideológiát elfogadó emberek összessége, hanem élcsapat (tud-os világnézet hordozója) ⇒ elitpárt jelleg (különös érdem a párthoztartozás), még ha a társ nem is ismeri el, saját tagjai elismerik - az elitpárt önképe 3 kizárólagossági igényen alapul - csak nekik van tud-osan megalapozott és adekvát ideológiájuk - csak nekik van tud-os rendszerük, filozófiájuk ⇒ az igazság mércéje - az egyedüli hivatott szervezet a hatalom birtoklására - hat-ra kerülés elõtt: jól szervezett kisebbség pártjai, akik a többséggel szemben is vállalják küldetésüket - a munkásosztály pol-i tudatát a

pártnak kell bevinni a munkásosztályba + hat-ra kerülés után mindennapi felvilágosító, agitációs feladat - omnipotens és omnikompetens önkép - a párt felvállalja minden társ-i alrendszer és pol-i tev átpolitizálását, minden társ-i konfliktus megoldását - demokratikus centralizmus, mint szervezeti és mûködési elv - így a párton belüli eltérõ érdekek nem kerülhetnek felszínre, új alternatívák nem állíthatók, kisebbségi vélemények nem õrizhetõk meg, ellenjelöltek nem állíthatók - gyakorlatban bürokratikus centralizmussá változik - hat-ra kerülés után a hat koncentrálása - párt, szakszervezet, állami képviseleti, állig-i, katonai szervezeti pozíciók egy csúcsban - ⇒ egycentrumú pol-i rendszer - a hat.koncentrációt biztosító eszközök: - hatáskörök vertikális és horizontális centralizációja - vertikális ⇒ döntési jogok: felsõ szinten - horizontális ⇒ társ-i alrendszerek együtt (pl. gazd, oktatás,

eü együtt centralizálódik a pártapparátusban) - a párt minden kérdésben dönthet (ezeket állami szervezetek formális döntéseiként fogadták el) - a hatáskörelvonási tilalom hiánya 7 - bármely társ-i szféra bármely ügyét a megyei, bp-i, v. kzp-i pártapparátus bármikor magához vonhatja (instrukciók, "javaslatok", egyetlen döntési alternatíva kiválasztása) - a félelem pszichózisa - munkatársak, vezetõk kérdõre vonhatók, felelõssé tehetõk - a párt mindenrõl tudni akar (omnipotens önkép) - abszolút felelõsség ⇒ a felelõsség megszûnése, a konkrét felelõsségre vonás lehetetlenülése - felelõsség át- és lefelé hárítása - pol-i nyilvánosság hiánya - szervezeti karizmatikus hit - magára a pártra vonatkozik, de aztán konkrét vezetõk személyében perszonifikálódik - a párt a társ fölött áll - párttag: különleges az átlagemberhez képest - párt: élcsapat a munkásosztályhoz képest - az

élcsapat a párt tagjaihoz képest is magasabb rendû egység - pártvezetés: az élcsapat vezetõ ereje - a pártvezetés is a pártra hivatkozik - a pártkarizma alapja: - közvetlen és közvetett tapasztalat a párt mindenhatóságáról - minden siker forrása, eszköze és garantálója a párt - a párt létrejötte történelmi szükségszerûség; megszüntethetetlen - mindenhol olyan hat-i struktúra jön létre, mint a bolsevik típusú párt - misztikus hit: a pártban minden másképpen hat, érvényesül - a karizmatikus hat a hat-ra kerülés után tradicionális uralom lesz - a pártkarizma tételezése a párttagok számára kötelezõ hûséget írt elõ - morális kötöttségektõl mentesek - cél szentesíti az eszközt elv - dilemma: demokrácia céljához megengedhetõ-e a diktatúra eszközként? (válasz: pl. szalámitaktika) - a párt az alk-os rendszeren keretein felül lévõ és mûködõ szervezet - a párt uralja az alk-os jogi rendszert: valóságos

(habár informális) jogszabalkotás - jogalkotás meghatározó elemei: a párt vezetõ szervei, testületei, az apparátus vezetõi (MSZMP kzp-i bizottsága és pol-i bizottsága) - több évtizeden keresztül nemzetközi pártként, nemzetközi szervezet (Komintern) nemzeti szerveiként mûködtek - erõsen centralizált nemzetközi pártrendszer, centrum: SZKP apparátusa - 60-as évektõl: oldódás, elkülönülés (pl. magyar gazd-i reformok) - felülrõl való kinevezés mechanizmusa (rotáció, megújulás hiánya, 0 alternatív jelöltek) ⇒ 0 személyi megújulás, mint innováció 9. Az állampárt és az állampárt szociológiai karaktere - az állampárt - a ke-kö-eu-i szocializmusok hat-i rendszere; elõször: ázsiai államdespotizmus 8 - 1917 után egyesülés: marxi egységes, koncentrált államhatalom (csak ez képes teljesíteni a prol.dikt funkcióit) + lenini bolsevik párt ⇒ állampárt (talán legkoncentráltabb hat-i rendszer valaha) - Marx:

világszocializmus; 1917: csak szocializmus egy országban ⇒ sikertudat - az állampárt szervezeti karizmáját a diktátor jeleníti meg - az állampárt szociológiai karaktere - a végrehajtó hat. és annak bürokráciája dominánssá válik az államszervezetben, míg a pártban a pártbürokrácia és az ideológia uralma érvényesül - állampárt ötvözi a 4 fõ hat-i elemet: - állig-i büro. - katonai büro. - pártbüro. - ideokrácia - pártosodott állam és államosodott párt: feladatok ellátására alkalmatlan lesz, megoldások: pl. enyhített diktatúra (párt- és állami szervezetek relatív elválasztása, csekélyebb erejû ideokrácia, állig jogi racionalizálása) ⇒ magyar út: bolsevik párt megszûnése, a bürokrácia mûködõképessége megõrzésével segíti a demokratizálódást - az állampárt szociológiai jellemzõi - a hatalom kizárólagos gyakorlása (0 pluralitás, 0 alternatívák) - Mo: az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásával

vége - közvetlenül állami-közhat-i funkciókat gyakorol - gyakorolják a klasszikus kormányzati, miniszteriális és helyi közig-i funkciókat - jogalkotó hatalom - PB, KB megtárgyalja a koncepciókat, ezután az ogy, v. a NET dönt - közvetlenül gyakorolja a redisztribútori, bürokratikus tulajdonosi jogosítványokat ⇒ meghatározza a gazd-i újratermelési folyamatokat + vállalati gazdirányítás - a párt és állami pozíciók, szervezetek szétválaszthatatlanul egymásba csúsznak ⇒ párt és állami vezetõk egyszerre párt és állami irányító pozíciókban - nomenklaturális jogok és kiváltságok gyakorlása (állami, gazd-i, kulturális, tud-os pozíciók, betöltésükrõl pártszervezetek testületek döntenek) - idokratikus hatalom ⇒ egyetlen ideologikus társ- és jövõkép alapján hozza meg döntéseit - minden társpol-i szervezetet pártosított (szoros pártirányítás alá vont) és etatizált (az állami bürokrácia mintájára

szervezte meg) 10. A modern pártok általános jellemzõi és funkciói - általános vonásaik: - nem állami szervezetek, az állami szervezeti rendszeren kívül jönnek létre (a parlben és az ök-i képviseleti szervekben mûködnek, de nem itt szervezõdnek; állami alkalmazottak x köre nem lehet párttag) - nem rendelkeznek közhat-i jogosítványokkal (állampolgárokra általánosan kötelezõ, v. egyedi kötelezõ döntéseket, jogi normákat nem hozhatnak, nem rendelkeznek állami kényszerítõ erõvel) - önkéntes alapon szervezett és nyilvántartott tagság (be- és kilépés szabad egyéni akaratelhatározáson alapul) 9 - tev-e, belsõ felépítése és szervezete, mûködésének jellege és T-e jogilag nem szabályozott (csak pl. gazd-i tev-re vonatkozó jogszabályok) - általuk kidolgozott saját program, ideológia, értékrend (általában írott dokumentumok) - jelölt- és listaállítási jog az országos és a helyi állami-képviseleti

választásokon - hierarchikusan szervezett pártok, 4 strukturális elem: - pártvezetés (kiválasztott v. kinevezett vezetõk, testületek) - párt apparátusa (szaktudáshoz kötött pol-i munka) - szakértõk, tanácsadók, aktivisták (jelentések készítése, véleményezés, javaslatok; szakértõk, tanácsadók nagy része nem párttag) - párttagság - stabilitás jellemzi (idõbeli, szervezeti és a tagság stabilitása) - céljuk: pol-i hat megszerzése v. megtartása, befolyásolása - többfunkciós szervezetek (al- és részfunkciók, de mindegyik a hat-ért folytatott harc sikerét szolgálja - a modern pártok funkciói (komplex párt: a funkciók teljes körét elvégzi) - nyilvános és szabályozott versengés a hat-ért (a pluralista demo legfontosabb garanciája) - pol-i vezetõk toborzása, kiválasztása, szelektálása, felkészítése, képvisjelöltek állítása (pol-i pártok: pol-i mobilizációs csatornák is) - érdekek integrálása és képviselete

(nem csak a pártok teszik; megnyilvánulás: döntés-elõkészítési és döntéshozatali eljárások) - közvetítõ funkció (elõzõ 2 funkcióból következik ⇒ minden társ-i alrendszerrel kapcsolatba kerülnek + komplex pol-i tev ⇒ az egyes alrendszerek problémáit közvetítik) - kormányzati funkció (legfõbb cél: kormányzati hat ⇒ döntések meghozatalának joga és kötelessége; de: közvetett kormányzati funkciója az ellenzéknek is van: trvességi ellnõrzés, ellenjavaslat benyújtása) - pol-i döntési funkció (pol-i döntési alternatívák, jogszabtervezetek kidolgozása, nyilvános vitára bocsájtása; párton belüli döntéshozatal, ill. állami kormányzati döntéselõkészítés) - választási funkció (választási rendszer meghatározása, programok kidolgozása, jelöltállítás, -versenyeztetés) - a közvéleményt befolyásoló és pol-i információs funkció (gyakran az ellenzéki párté nagyobb; elvárás: független médiumok) -

pol-i szocializációs funkció (pol-i kultúra alakítása, terjesztése, átadása) - nemzetközi funkció (nemzetközi szervezetek létrehozása, ezek nem fölérendeltek, kivéve pl: Komintern 1942-ig; lásd Európai Parlament) 11. A pártrendszert meghatározó tényezõk - pártrendszer: egy adott pol-i rendszerben létezõ és funkcionáló pártok összessége (parl-n kívüli pártok is részei!), mindig hierarchizált, történelmileg változik - a pártrendszer környezetének összetevõi - állami szervezetek rendszere - jogrendszer (pártok tev-i kereteit, megalakulását szabályozó jogi normák) - nem állami és nem párt érdekképviseleti szervezetek (szakszervezetek, érdekképvis-i kamarák) - társ-i környezet (gazd-i, kult-is, oktatási alrendszerek) 10 - meghatározó tényezõk - társ pol-i és kulturális tradíciói (+ a pártok létrejöttét meghatározó történelmi-pol-i helyzet) - társ struktúrája (osztály, réteg, etnikai, vallási

csoportok) - választási rendszer (a pártok megegyezésén alapul, pl. egyfordulós egyéni körzeti választás: a két legnagyobb párt versengésének kedvez) - pol-i kultúra és pol-i tagoltság (pártosodási hajlam, konszenzuális v. kizárólagos politizálás) - a pol-i rendszer hat-i szerkezete (egy-, kettõ-, v. többpólusú) - regionális és etno-regionális viszonyok (földrajzi, állig-i viszonyok, válK-k határai - államforma és államszerkezet (kzp-i hat-i szervek viszonya, stb, 12. Pártrendszertípusok, a pártrendszerek csoportosítása - csoportosítási szempontok: - pártok száma alapján - pol-i rendszer koncentrált v. dekoncentrált jellege - intézményes és szabályozott pol-i versengés megtûrése v. tilalma - pártok összetartó v. széthúzó jellege Centrifugális v centripetális hatás az erõsebb? - a pluralitás ereje alapján mérsékelt v. szélsõségesen plurális-e a pártrendszer? - ideologikus v. pragmatikus politizálás az

uralkodó a pártrendszerben - a nyitott és a zárt pártrendszerek - a pártrendszerek típusai: - pártok száma alapján - 1pártrendszer - 2pártrendszer - többpártrendszer (3-5 versengõ párt) - sokpártrendszer (5-8, v. több párt) - a párt és az állami szervek egymáshoz való viszonya alapján - államkzpú pol-i rendszerek pártrendszerei (kezdeti pártosodás ideje) - modern pártelvû pol-i rendszerek pártrendszerei (modern versengõ pártok, az állami pozíciók x részét zsákmányolják) - pártkzpú pol-i rendszerek pártrendszerei (egypárt, v. áltöbbpártrendszerek; az állami szervezetek autonómiája nem érvényesül) - a hat birtoklásának módja alapján - monopolisztikus, v. totalitariánus pártrendszerek (0 új pártalakulás, egyetlen párt kizárólagos hat-a) - hegemonisztikus pártrendszerek (egypártrendszerek fellazult és pragmatikus rendszere, ideológia uralma csökken) - pluralista-versengõ pártrendszerek (nyílt és szabályozott

pol-i versengés a hat-ért) - a pártrendszerek koncentráltsága alapján - Duverger szerint: - dekoncentrált, versengõ többp.r - áltöbbp.r (valódi verseny nincs, pl NDK, Bulgária) - valódi többp.r - koncentrált, versengõ kétp.r (USA, Anglia) - merev kétp.r: szavazási fegyelem a pártokban (Anglia) 11 - rugalmas kétp.r: nincs szigorú szavazási fegyelem (USA) - koncentrált egyp.r - Satori szerint: - nem versengõ pártrendszerek (csak egyetlen párt megengedett; cél: gondviselõ demokrácia, pedagogikus diktatúra) - egypártrendszerek, lehetnek - totális - erõsen ideologizált, állandó fejlõdést hirdet és követel - minden külsõ és belsõ csoportautonómia megszûntetve - a diktátor hat-a korlátlan és kiszámíthatatlan - érdektörekvések és pluralitás elnyomása - autoriter - kisebb ideológiai intenzitás, lazább kényszer - csoportautonómiák elismerve, de korlátozva - a diktátor hat-a korlátlan, részben elõre kiszámítható -

érdekkifejezés funkcióját kisajátítja ⇒ kizárás eszköze - pragmatikus - együttmûködõ - alcsoportok tekintetében nyitott, a periférián bizonyos autonómiát is enged számukra - a diktátor alkudozik a korlátozó erõkkel, az alkuk korlátozzák hat-át - bizonyos érdekeket beszámít ⇒ felszívja azokat - hegemón pártrendszerek, lehetnek (pártok engedélyezve, de nem harcolhatnak a hat-ért; hat-i váltás nem lehetséges) - ideologikus (elnyomóbb fajta; pl. szoc Lengyelo) - pragmatikus (van esély az átmenetre, pl. Mexikó) - versengõ pártrendszerek - predomináns p.r-k (India, Japán, Uruguay) - független pártok harca a hat-ért - hat-i rotáció nem következik be, ok: egy párt (de nem egy koalíció) huzamosan birtokolja a parl-i helyek többségét - feltétele: - stabil választási rendszer - legalább 3 egymást követõ választáson azonos párt gyõz - a párt tisztán abszolút többséget szerez - és/v. a gyõztesre és a második pártra

leadott szavazatok között min. 10% az eltérés - kétpárti p.r-k (Anglia, USA, Új-Zéland) - feltétele: - két párt van versenyben a megszerezhetõ parl-i helyek abszolút többségéért 12 - a 2 párt közül az egyik elnyeri az elégséges parl-i többséget - a gyõztes párt egyedül kormányoz - a hat-i váltásra reális remény van - elõnyei: - centipetális irányú (rendszert erõsítõ verseny) - nem jelentõs különbségek a 2 párt között - 2 nagy párt felelõsen és mérsékelten politizál - mérsékelten pluralista p.r-k - jellemzõk: - nem 2párti, de 2pólusú koalíciós forma - centripetális típusú verseny - relatíve kis ideológiai különbség a pártok között - a 2párti rendszertõl a koalíciós kormányzás különbözteti meg - szélsõségesen pluarlista p.r-k - rendszerellenes pártok megjelenése (nem egy adott kérdésben ellenzék, hanem elvi ellenzék; minden forradalmi párt rendszerellenes, de ez fordítva nem igaz) -

kétoldalú ellenzék (nem tudnak egyesülni ideológiai ellentéteik miatt) - centrumban elhelyezkedõ párt, funkciója: közvetítés a rendszeren belül - ideológiai polarizáció - centrifugális erõk a centripetális erõk felett - ideológiai mintázat megléte (a társ is átideologizált) - nem felelõs ellenzék (nincs esély a hat-ra jutásra) - a kormányzó centrális pártok nincsenek kitéve alternatív versengésnek - az extrém pártok ki vannak zárva a hat-i váltógazd-ból - túllicitálás pol-ja: felelõtlen ellenzék túlzott ígéretei - atomizált p.r-k (lehet még: - releváns párt (kormányzási potenciál, v. zsarolási potenciál) - nem releváns párt 13. A tömegpártok megjelenésének hatásai a múlt század végén az alkotmányjogi intézményekre (választási rendszer, pol-i részvétel) - pártfejlõdés: - elsõ fejlõdési szakasz: XIX.sz eleje: honoráciorpártok (parl-n belüli képvis-k pol-i csoportosulásai, 1-2 sajtóorgánummal) - XX.

sz eleje: váljog kiszélesedése ⇒ tömegpártok (osztálypártok) - 2. VH után a tömegpárt néppárttá alakul - 70-es évektõl ny-eu-ban: kartellpárt (hivatásos politikusok pártja, médiapárt): a széles tagság leoldása, néptömeg csak szavazóbázisnak kell, összeköttetés: média 13 - választási rendszer: a párt létét-nem létét határozza meg a bejutási lehetõségek alapján - egyfordulós, egyéni választóK-i választási rendszer (relatív többséggel megelégszik): gyõztes (hacsak 10%-ot szerzett is) mindent visz ⇒ két párt váltógazd-a jellemzõ; pl: Anglia - egyfordulós, egyéni válK-i választási rendszer abszolút többséggel: elsõ fordulóban külön pártok, másodikban visszalépésekkel több párt tud parl-i párttá válni 1 mandátumon megosztozva; pl: Frao - teljes mértékben listás vál.r küszöb nélkül ⇒ 10 fölött is lehet a parl-i pártok száma ⇒ instabil kormány, törékeny koalíciók; megoldás: küszöb,

fajtái: - T-i listás küszöb: listás szavazatokért járó mandátum csak akkor jár, ha minimális százalékot elérte (4 v. 5%); szigorúbb, ha az egyes megyékben is megkövetelik a küszöb átlépését - a fenti minimális listás szavazat mellett még x egyéni mandátumot is kell szerezni - T-i listás küszöb mellett még egy magasabb országos küszöb, ha az országos listáról is akar szavazatot kapni - pol-i részvétel - képzettség emelkedésével, felsõfokú képzésben részt vevõk arányainak növekedésével nõ a pol-i részvétel (de a pol-i pártok folyamatos tev-ben ezek egyre csökkenõ mértékben vesznek részt) - részvételi formák: - választási részvétel - ny: átlagosan 75-80% (Belgium, Olaszo: kötelezõ bírság mellett) - Mo, k-eu: 65-70% - függ idõjárástól is - csökken, ha a közvélemény nem lát alternatívát - a pol-i részvétel 3 alaptényezõje: idõ, pénz, tudás - tudatos, tartós pártválasztás és az ehhez

szükséges információszerzében való részvétel - vándorszavazók (választásonként cserélnek pártot), Mo: 40-50%; Nyeu: 10-15% - tudatos pártválasztók: ny-eu: 55-60%; Mo: 30-35% - passzív párttagság vállalása vmely pártban - ny-eu: 3-5% - szervezettségi arány: párttagság és a szélesebb szavazási bázis közötti arány - Mo. kb 3% - aktív részvétel vmely pártban - a párttagok 20-30%-a - hivatásos politikusi tev vállalása 14. Az érdekképviseleti szervek térnyerésének hatásai az alkotmányjogi intézményekre és a politikai pártokra - elsõ térnyerés: Bismarck féle No. - 20-as évek: érdekcsoportok érdekképviseleti egyesületi rendszerben intézményesednek (belsõ tev-k, egymással harcok és kompromisszumok, közvetítés az állam felé) - az érdekkülönbségek intézményesedésének következõ szintje: pol-i pártok (osztálypártok), meghatározóbbak, mint az érdekképviseletek 14 - érdekképviseleti szervek rohamos

szaporodása: a 2. VH után; egyre inkább emancipálódnak egy-egy párt gondoskodása alól, közvetlenül lépnek fel az állami döntéshozók elõtt - mai tendencia: inkább az érdekképviseletek közvetítik a közvéleményt a pol felé, mint a pártok; de: ha a felmerült kérdés mozgósítja a közvéleményt ⇒ pártok hatáskörébe kerül - a térnyerés hatása a pol-i rendszerre - pol-i pártok jelentõsége csökken (korábban az párt oldalán volt a hat-i túlsúly) - a párt vezetõ csoportjainak kiválasztásában felerõsödik a közel álló érdekegyesületek befolyása ⇒ képviselõk kettõs elkötelezettsége - lényegesebb az érdekegyesületek és a közig-i apparátus kapcsolata - elõbbiek igyekeznek befolyásolni a közig-i szervek struktúráját (cél lehet külön minisztérium, de legalább osztály, alosztály, referens) - összekapcsolódás legális formája: minisztériumok mellett mûködõ bizottságok (érdekegyesületek és az érintett

minisztériumok képvis-i): tv elõkészítés ⇒ parl súlya csökken, min-i apparátusok átpolitizálódnak - befolyásolási módszerek - pártoknak: pénz, szavazat, szakértelem - állami adminisztráció: információ, szakértõk (ok: új állami feladatok) - érdekérvényesítési megoldások: - Németo: Konzertierte Aktion (x pol-i súly fölötti érdekképviseleti csúcsszervek meghívása); véleményezési jogok - Svájc, Ausztria, Svédo: alkjogilag formalizált különeljárás a tvelõkészítésbe való bekapcsolásra 15. A tömegkommunikáció és a politikai pártok viszonyának történeti változása - tömegmédiumok (tömegkommunikációs eszközök, pl. sajtó, rádió, tv): a ténylegesen érzékileg megélt világkép és az ettõl sokszorosan nagyobbá lett összvilágkép közötti szakadékot tölti be (de: ezt tudatosan szelektált, megszerkesztett világkép) - nem professzionális alrendszer, amelyben egy kzp-i értékduál dominál (min az egyéb

alrendszereknél, pl. jog, tudomány) - tömegkommunikációs alrendszer: más tev-t is egybefognak szervezetileg (de kzp-i helyen: hírtevékenység; kisebb arány az adásban, de mindenkihez szól) - a tömgekommunikációs alrendszer funkcionálisan differenciálódik (csak így lehet versenyképes): pl. USA-ban külön sport-, és hírcsatorna) - tömegkommunikációs (v. tömeginformációs) alrendszer fõalakja: a professzionális újságíró; értékduálja: hírérték léte/hiánya (eszerint értékelik, rekrutálják, szocializálják) - a tömegkommunikáció a pártfejlõdés szakaszaiban - honorácior pártok - átfogóbb értelmiségi kommunikáció (része politikus és újságíró is) - újságíró és politikus gyakran egybeesik - tömegpártok - független lapok mellett sok centralizáltan vezetett pártújság (pártosan formálják a világ híreit, ideológiai szempontok szerint) - kompetitív néppártok - párttagok számának csökkenése ⇒ pártújságok

eltûnnek, v. jelentéktelenek lesznek - modern újságok: puszta hírérték szerint szelektálnak; ennek sajátosságai: - aktuális és meglepõ események 15 - könnyû elhelyezhetõségük a bevett tematikai kereten belül - eseményben részt vevõk ismertsége és befolyása - esemény által okozott kár, v. normasértés foka - geográfiai és kulturális közelségük - fenti sajátosságokból ⇒ a társ-i problémák pol-i megvitatására alkalmatlan a tömegmédium (csak a hírértékig foglalkozik vele) 16. Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése az Egyesült Államokban és ennek helyzete a nyugat-európai országokban - USA: - professzionális újságíró a központban - politizáló véleményalkotás helyett agresszív hírkutatás - pártújságok eltûnnek a század elején, objektív hírérték szerint szervezõdõ lapok dominálnak - ny-eu: - legideálisabb helyzet: Németo. (nagy példányszámú lapok konkurenciája ⇒

minõséget javítani kell hírérték szerint ⇒ európai országokban is olvasottak ⇒ szakmai normákat alakítanak ki, melyet követnek szerte Eu-ban, pl: tudósítás és a tudósított hír kommentáló értékelésének technikai elválasztása) - Anglia: szilárd kétpártrendszer hatása az újságokban - Frao: legnagyobb újságok is pol-i meggyõzõdés szerint mûködnek ⇒ teljesen eltérõ hírek születnek azonos eseményekrõl (Le Figaro, LHumanité, Le Matin, Le Monde) ⇒ eltérõ világépeket formálnak az ovasókban ⇒ racionális vita lehetõsége csökken 17. A rádió és televízió állam kontrolljának fõbb modelljei - 2 modell: - amerikai ker-i rádió és tv strukturális megoldásai - 30-as évek: rádiózás terjed ⇒ reklámtev terjed a rádióban ⇒ önfenntartás anyagi alapja - angol típusú monopolizált közintézményként kialakított rádió és tv modellje - 1927: British Broadcasting Corporation: monopóliummal rendelkezõ

közintézmény, reklám céljára nem használható a rádió, elõfizetési díjakból tartja fenn magát ⇒ állami-pol-i kontroll szorosabb, de részmegoldásokkal elszigetelik + hír- és mûsorszerkesztési szabályai mintát jelentenek az összes ny-eu-i országnak a 2. VH után - 50-60-as évek: ny-eu-ban (fõleg Frao-ban és Olaszo-ban) a pol-i irányvonal szerint alakítják a tv-mûsort; NSZK: a kontrollt gyakoró kuratóriumba az összes parl-i párt képviselõi helyet kapnak (ezt követi Svájc és Ausztria is) - pol-i neutralitás mintaképe: BBC - amerikai minta terjedése - BBC konkurens kalózrádiói (reklámból élnek), majd 50-es éveketõl legalizálják - Olaszo: 1976-ban szûnik meg a RAI rádiózási monopóliuma - Frao: 1982-ben szûnik meg a rádiózási monopólium - 70-es évek: Independent Broadcasting Authority bérbe ad közvetítési berendezéseket a ker-i tv-knek, ügyel az óránkénti max 6 perc reklámidõ betartására - Frao: 1974-bn hét

részre válik a monopólium 16 - Németo: 1986: ker-i tv-k OK, de még csak mûholdas adók konkurálnak az ARD-vel és ZDF-fel 18. Az újság, a rádió és televízió változása napjainkig; a hírérték szerint szervezõdõ tömegkommunikáció és a politika közötti elkülönülés korrekciós mechanizmusai - múlt század végétõl: újság elsõdleges (fõleg pártújságok) - 30-as évek: rádiózás megjelenése - totalitárius diktatúrák is kihasználják - Roosevelt kandalló elõtti beszélgetései - rádión jól kampányolók esélye sokkal jobb - 60-as évek: pol-i véleményformálás kzp-i médiuma: tv - 1963: Nixon-Kennedy vita ⇒ Kennedy választási gyõzelmét hozza - hatása az újságokra: - szerepük csökken a pol-i véleményformálásban (pol-ilag aktívabbak ezt olvassák, ez alapján ítélik meg a tv-t) - a tv-sek, rádiósok olvassák ⇒ hatás a mûsorokra - tv megjelenése ⇒ az alacsonyabb képzettségûek felé hat csak - kiegészítik

egymást a médiumok - 80-as évek változásai: - rádión szórakoztató zene a divat (+ tõmondatos hírek, a maradék meg reklám) - tv: ker-i adók növekedésével a nemzeti tv adásainak hírmûsorait egyre kevesebben nézik (ker-i tv: rövid híradók - a fenti 2 hatására az újságok szerepe méginkább jellemzõ lesz pol-i véleményformálásban, a hír- és információterjesztésben - mindezek következtében a ny-eu-i országokban csökken a BBC-modell állami kontrollja - korrekciós mechanizmusok - pol-i hirdetések elhelyezése (ha vmilyen pártrendezvény, v. pártvélemény önmagában nem hírérték); megjelenés: USA a 2. VH után - közvélemény-kutatások növekvõ szerepe (hírértéket jelentenek), de torzulások: - elhallgatási spirál: ha vmilyen álláspont intenzívebben van képviselve a médiumokban, akkor az ellentábor inkább hallgat, fél, hogy deviáns, ha másként nyilatkozik - útitárs effektus: a bizonytalan szavazók egy része az

esélyesebbnek tûnõ alternatívára szavaz (össz-szavazatok 3-4%-a) - pol-i mozgalmak látványos akcióinak szerepe nõ (így hírérték lesz), pl. ülõsztrájk, emberlánc 19. A parlamentarizmus alapelemeinek történeti kialakulása - államok csoportosítása - Arisztotelész: államforma szerint (mára már nem mond semmit) - Montesquieu: monarchia (örökletes) v. köztársaság (periodikus választás) - XIX. sz elején: inkább az a kérdés, hogy igaz-e a túlvilági hatigazolás - "államforma" fogalom kiüresedésével ⇒ új fogalom: korm.forma (kzp-i államhat gyakorlásában részt vevõ lényegesebb szervek egymáshoz való viszonya alapján) - prezidenciális (elnöki hat): USA - parlamentáris (parl a korm felett): Frao III., IV Köztársaság 17 - kabinetkormányzat (mineln és kabinetje dominál): Anglia - de kormforma is veszít értékébõl ⇒ párttipológiát is figyelembe kell venni - alapelemek kialakulása: Anglia - alapelemek: -

periodikusan ismétlõdõ választások - a választások során létrejövõ parl-k primátusa - parl-nek alávetett korm - államfõ: alktechnikai szerep (parl és korm közötti konfliktusokban dönt csak bíróként) - AB (Eu: 2. VH után csak) - kialakulás - 1265: Simon de Monfort összehívja az elsõ parl-t - 1300-as évek végére: elkülönült Lordok Háza és House of Commons (élén: Speaker) - 1429: váljog gyakorlatban kialakult szabályait rögzítik (1832-ig marad) - polgárság megerõsödése: forradalom ⇒ király kivégzése, majd Cromwell diktatúrája - 1689 (Orániai Vilmos): Jognyilatkozat ⇒ parlamentarizmus - kormányzat? - Tudorok alatt: Királyi Tanács - II. Károly: szûkebb kabinet (kezdetben csak a királynak felelõsek, késõb a parl-nek) - I. György távol marad a kabinetülésekrõl ⇒ kialakul az elnöklõ elsõ min. reszortja - 1800-as évek eleje: a korm. kinevezésekor kötve van a választásokon többséget szerzett párthoz -

választójog kiteljesedése (1832, 1867, 1918: nõk is) ⇒ alsóház szerepe nõ, de felsõház folyton vétózik; 1911: felsõház reformja ⇒ kiszorul a napi pol-i életbõl ⇒ a király is elveszíti utolsó befolyásoló eszközét - a parlamentarizmus térhódítása - Belgium 1831: belga alkotmány angol mintára (parl-i többséghez kötött korm.kinevezés, korlátozott királyi jogkör) - Frao: - Lajos Fülöp: korm parl-hez kötöttsége erõsödik, de a király szerepe nagy - 1848: a király uralkodik, de nem kormányoz (Thiers); forr: király helyére közteln kerül, de 52-ben már császárság - Louis Bonaparte bukása: 1873, 1875: alktv-k, cél: közteln szûk jogkörrel, korm pozíciója gyengül a parl-tel szemben (félnek az államcsínytõl) ⇒ 1940-ig több mint 100 korm (instabil rendszer, laza koalíciók) - 1946: IV. Köztársaság: parlamentarzimus a fentiek szerint ⇒ instabil kormányok - De Gaulle alk-a: parl jogköre csökken, közteln-é nõ -

Németo: - 1871: bismarcki alk: birodalmi kancellár és min-k a császárnak felelnek (Reichstag: csak petíció, ill. következmények nélküli interpelláció) - 1908: parl kinyilváníthatja bizalmatlanságát a korm-nyal szemben (csak panaszjog - 1918: alkmódosítás: kancellár a Reichstagtól függ 18 - 1919: weimari alk (parlamentarizmus alapjai, de erõs államfõi jogkör; korm és kancellár a képvisháztól függ, de kinevezésük és felmentésük államfõi jogkör; államfõ közvetlenül választott, nem függ a parl-tõl, a tv-ket utólag népszavazás alá bocsáthatta, feloszlathatta a parl-t) - tömegpártok megjelenése, kevés kompromisszum ⇒ labilis korm-k - gazd-i válság ⇒ egyszemélyi hat, államfõi jogkör kiszélesítõ értelmezése - 1949: a bonni alk állítja vissza a parlamentarizmust - Olaszo: - alap: 1848-as piemonti alk, ezt 1861-ben egész Olaszo-ra kiterjesztik - tvhozás: parl és király között oszlik meg - király mineln

kinevezési joga független a parl-i többségtõl - századelõtõl korrodálódik a parlamentarizmus - Mussolini: korporációs képviselet - 1946: új olasz alk (monarchia helyére közt, parlamentarizmus) - ke-kö-eu: csonka parlamentarizmus - 1849 olmützi alk: kétkamarás bir-i gyûlés (alsóház: népszavazás útján, felõház: tartományi gyûlések képvis-i), igszolg függetlenítése a közigtõl, feudális jellegû kötöttségek megszûnése, bir struktúrájának átalakítása ⇒ ellenállás ⇒ a szilveszteri pátens eltörli - parlamentarizálódás nehézkességének oka: szûk váljog; de elõre mozdít: pártok megjelenése, kormányzás képviseleti intézmények bizalmához kötése - utódállamok - Ausztria, Csehszlovákia: polgári alk-os formák, alkjogi síkon - Mao: kétkamarás rendszer - Lengyelo: a polgári alk-osságo majd Pilsudski diktatúrája váltja fel - Románia: monarchia marad - Jugoszlávia: nemzeti ellentétek, pol-i hagyományok hiánya

⇒ 0 polgári alkjogi elemek 20. A kormány parlamenti felelõssége - Mo: csak a parl-t választják ⇒ a parl-nek kell domináló szerep ⇒ a korm a parl-nek felelõs - 2 álláspont szerint alkotható meg az alkjogi szabályozás: - a korm túlkép a parl egyik bizottsága ⇒ könnyû megbuktatni - a parl csak terepet ad a korm- és minképes politikus csoportok kineveléséhez - a megbuktatási lehetõségek: - konstruktív bizalmatlansági indítvány (meg kell egyezni az új kormfõ személyében, aki a megbuktatással együtt azzá válik): legerõsebb autonómia a korm-nak a parl-tel szemben - egyszerû bizalmatlansági indítvány; korlátozása lehet: - lehûlési idõszak az indítvány parl-i bejelentése és a szavazás között ⇒ a korm rendezheti sorait - sikertelen indítvány után x idõszakon belül nem lehet újat benyújtani - az elõterjesztõ párt sikertelenség esetén nem ismételheti meg x ideig, v. az egész ciklusban - bizalmatlansági indítvány

nélkül is megbuktatható (pl. költvet, alkmódosítás leszavazása a korm bukását vonja maga után) - bármilyen korm.javaslat parl-i leszavazása kötelezõvé teszi a lemondást - Mo: 19 - a közteln javaslatára a mineln-t az ogy választja (és dönt a kormprog elfogadásáról) többségi szavazattal - bizalmi kérdés: - konstruktív bizalmatlansági indítvány - bizalmi kérdés a korm oldaláról - bizalmi szavazás beterjesztése - általa benyújtott elõterjesztés legyen egyben bizalmi szavazás is 21. A parlament feloszlatási lehetõségei - 2 szélsõ helyzet (parl feloszlatási lehetõsége hiányzik): - a korm és a végrehajtó hat teljes integrálása a parl-be (Frao III. Közt) - bizalmi kérdés gyakran vetõdik fel, gyakori bukások - parl-tõl teljesen független végrehajtó hat (USA) - se bizalmi kérdés (min-knek nincs parl-i felelõsségük), se parlfeloszlatás - parl feloszlatása elméletileg: fellebbezés a hat forrásához - feloszlatási

lehetõségek: - Anglia: - kormfõ indítványára államfõ köteles - hagyomány: tvjavaslat elutasítása esetén is (kétpárt-rendszer miatt erre nincs példa a XX. században) - a kormpárt számára kedvezõ idõpontban általában feloszlatják az alsóházat - Görögo: kormfõ indítványára a közteln, de mérlegelési joga van - Portugália, Finno, Frao: közteln oszlat, nem kell min-i ellenjegyzés - Spanyolo: kormfõ kezdeményezheti, de korlátokkal (asszimetria, mert a korm tágabb lehetõségekkel rendelkezik a parl feloszlatására, mint az a korm leváltására) - Németo: csak szûk feloszlatásindítványozás jog - ha vki csak relatív többséggel válik kancellárrá: az elnök kinevezi v. feloszlatja a Bundestagot - kancellár által felvetett bizalmi szavazáson leszavazás után a kancellár lemondás helyett kérheti az elnöktõl a Bundestag feloszlatását és új választások kiírását (elnök nem köteles eleget tenni - magyar szabályozás szerinti

esetek: - ogy kimondja feloszlatását megbízatásának lejárta elõtt - indok: csak ha egy kormányzó parl-i többség számolva a jövõ negatív eseményeivel elõrehozott választásokon próbálja megtartani szerepét - közteln feloszlathatja az ogy-t, ha az 12 hónapon belül min 4 esetben megvonta a bizalmat a korm-tól - mineln ellenjegyzése nem kell, csak véleményt nyilváníthat - funkciótlan, esélytelen - közteln feloszlathatja az ogy-t, ha az általa mineln-nek javasolt személyt az elsõ személyi javaslat elõterjesztésének napjától számított 40 napon belül nem választja meg az ogy - ellenjegyzés itt sem kell - csak a közteln javasolhat új személyt - pol-i okokból javasolható olyan személy, akit úgysem választanak meg ⇒ új választásokat írnak ki 20 22. A kormánytagok és a képviselõk viszonya - 3 modell: - a kormánytagsághoz (min-i, államtitkári pozíció) elõfeltétel a parl-i képviselõség - pl. Anglia, Ausztrália cél:

korm parl-nek alárendelve legyen - de: nem képviselõ interpellálhatósága biztosítja az ellenõrzést - szakmai karriert befutók helyett az adott bársonyszékben hivatásos politikus ül, a karriervonal így a közig-t közvetlenül irányító kormtagságig fut (pol-i kompromisszumkötések utolsó fóruma a korm lesz) - a két pozíció összeférhetetlen - pl. USA (de általában prezidenciális formák), cél: végrehajtó és tvhozó hatalom elválasztása - de: a korm egésze így is a parl bizalmához kötött - szakmai profi is lehet ⇒ csökken a hivatásos politikusok száma a korm-ban ⇒ pol-i elvi kérdésekben inkább a korm-t közvetlenül kontrolláló államfõ és/v. kormfõ dönt - Frao: min-i kinevezés után le kell mondani a képviselõségrõl - Hollandia: 3 hónapig tartható meg a képvis-i mandátum min-i kinevezés után (ok: szakember ideológia, nem a prezidencializmus felé tolódás) - szabályozatlanul hagyják ⇒ kormtag lehet képviselõ, de

nem kell annak lennie - magyar szabályozás - 4 szintes hierarchia: miniszter, pol-i államtitkár (min-t az ogy-ben teljes jogkörrel helyettesíti), közig-i államtitkár, helyettes államtitkár (utóbbi 2 pol-ilag neutrális, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében v. érdekében nyilvános közszerepléssel járó tev-t nem folytathat) - nem tilt, nem köt össze - min: mineln javaslatára a közteln nevezi ki és menti fel - erõs min-i poszt prezidenciális irányba vitte a gyakorlatot 23. Az Alkotmánybíróság a hatalmi négyszögben - USA: LB végzi az alkossági vizsgálatot ⇒ az alkbíráskodás a bírói hierarchián belül marad, az alkbír-i eljárásokat a peres eljárások végére illesztik ⇒ neutralizáltabb az intézmény - 2. VH után: külön AB-k Eu-ban ⇒ pol-hoz közel kerülés - pol-hoz való közelség tényezõi: - AB-i eljárás pol-i vitáktól való távolsága - legteljesebb védelem a pol-tól: csak konkrét jogeset kapcsán, a bír-i

út befejezõ szakaszaként kerül sor AB elõtti eljárásra (pl. USA) - elfogadott tv-k utólagos AB-i kontrollja: átpolitizálódás nagyobb foka - el nem fogadott tvjavaslatok alkellenességi vizsgálatára felkérhetõ az AB (francia AlkTanács) - egy-egy vita során felmerült döntési alternatíváról kérik ki az AB véleményét (pl: Mao) - alkotmánybírák választásának szabályozása (ogy választja!); 2 pólus: - közéletben aktívan szerepelõ egyetemi jogászprofesszorok, aktív ügyvédek ⇒ pártpol felé közelít - csak hosszú bírói gyakorlattal és csak a felsõbíróságokból rekrutálódhat ⇒ távolabb a pol-tól - AB alkszöveghez kötöttsége, v. ennek különbözõ mértékû oldódása 21 - absztrakt alapjogok esetén szükségszerû oldódás, de veszély: pl. "emberi méltósághoz való jog" normatív tartalma hiányzik ⇒ alkellenességre könnyen felhasználható - a magyar alkbíráskodás helyzete - pol-i hat

résztvevõihez közelít - megtámadott tv kihirdetése elõtt is mód nyílik AB-i eljárásra - alk. alapjogi részének aktivista alkalmazása - választás: kiemelkedõ tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, ill. az állam és jogtudomány doktorai, v. legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkezõ jogászok közül; prob: hiányzik a felsõbír-i karból való feltöltés minimális létszáma - indítványozási jog legszélesebb biztosítása + AB tetszõleges válogatási lehetõsége a benyújtott indítványok között ⇒ "önindítási jog" felélesztése (+ Abtv hézaga: kötve van-e az AB a kérelem kereteihez) 24. Az országyûlési képviselõk választási rendszere - kettõs választási rendszer (egyéni K + fõvárosi/megyei T-i lista) - 386 tagú ogy - 176: egyéni válK - 152: 19 megyei + 1 fõvárosi listáról - 58: országos listáról - egyéni válK jelöltje: aki 750 ajánlási szelvényt szerez - T-i pártlista állításának

feltétele: az adott T legalább egynegyedében egyéni jelöltet tud állítani - országos lista állításának feltétele: legalább 7 T-i válK-ben képes listát állítani - T-i listáról nem kaphat mandátumot az a párt, amelyik országos összesítésben nem kapta meg a T-i listákra leadott érvényes szavazatok legalább 5%-át. ⇒ kis pártoknak nem kedvez - egyéni válK: harc az egyéniségek között; listás: harc a párton belül az elõkelõ helyért - lista ⇒ olyan politikusok is bekerülhetnek, akik nem vesznek részt a választási harcban (igazán fontos jelöltek végsõ soron az országos listán kerülnek be) - listás szavazatokra nagy hatás: a tömegmédiumokban domináló értelmiségi véleményformálók szerepe nagy a választási eredmények meghatározásában - ogy megbízatása lejártától 3 hónapon belül új választás kell; jelöltek nevét csak 30 nappal a választások elõtt kell bejelenteni ⇒ hosszú idõ kampányra 25. A

parlamentek belsõ szervezete és szakapparátusainak szintjei - állami szervezõtev ⇒ új T-k ⇒ szakosodott állandó parl-i bizottságok, albizottságok (USA), ill. összefogott parl-i irányzatok esetén (Eu) a pártok parl-i frakciói kerülnek kzp-ba (bizottsági rendszer tagozódását a pártok szerinti parl-i frakciók tagozódása metszi keresztbe ⇒ a bizottságok miniparl-kként mûködnek, a frakciók szakértõi bizottságokat hoznak létre) - kérdés: a parl melyik irányba és milyen arányban építi ki a döntésekhez szükséges szakértõ apparátus igénybevételét (frakció v. bizottság) - USA: - centralizált pártok létének hiánya + egyéni válK-i rendszer ⇒ bizottságok kzpban - parl-n belül több szinten szakértõ apparátusok - Tvhozási Szolgálat a Kongresszus egésze mellett (kb. 1000 fõ) - egyes állandó bizottságok mellett 60-100 fõs szakértõ apparátusok 22 - albizottságaik külön apparátussal rendelkeznek - egyes

képviselõk és szenátorok személyes apparátusai (10-19 fõ), kongresszusi költvet-bõl - nyeu: - inkább a parl-i frakciók rendelkeznek költvet-i kerettel szakértõk alkalmazására - kevésbé kiépített frakcióapparátusok (tvelõkészítés: mininisztériumokon belül nagy részben) - parl-i tvkezési segédszolgálatok: háttér a pártfrakciók apparátusának - NSZK: egy-egy fõ tud-os apparátus fizetését biztosítja a költvet - Frao: kevés önálló apparátus, legtöbb képviselõ egyéb funkciója ⇒ tátongó termek - angol alsóház: - szerény önálló döntési háttérapparátusok (mivel a 100+ fõs kormtagságon keresztül úgy is apparátushoz jut a kormpárti képvis-k harmada - Mo: - két rendes ogy-i ülésszak: feb 1-jun 15; szept 1-dec15 - plenáris ülés: az elõzetesen az állandó bizottságokban és a pártok parl-i frakcióiban kialakított javaslatok felett szavaznak - parl-i pártfrakciók dominálnak, az állandó bizottságok tagjai

pártjuk nézõpontját jelenítik meg - viszonylag bõkezû költvet-bõl: ad hoc szakértõi, tvelõkészítõ munkára szakértõket kérhetnek fel, v. folyamatos szakértõi apparátust is alkalmazhatnak a frakciók - pártoknak helyiség, vmint a gépirói és hivatali személyzet pénzügyi feltételei biztosítva vannak (8 + 1fõ személyzet/3 tagonként) - képviselõnként 1 fõ személyzet alkalmazásának pénzügyi feltételei biztosítva - ingyenes postai és távközlési szolgálat - elemzõ, információs és dokumentációs szolgálatok ingyen igénybe vehetõk - állandó bizottságok - 1-2 fõ munkatársi stáb dolgozik mellette (Ogy Fõtitkárságán belül szervezett egységes bizottsági titkársághoz tartoznak) - Képviselõi Tájékoztató Kzp: 6 fõs apparátus (dokumentumok rendezése) 26. Az államfõ helyzetének eltérései az Egyesült Államok és a mai Franciaország alkotmányos berendezkedésében - USA: - külön választják a kongresszust és

külön az államfõt (elnök) - miniszterek az elnöknek felelõsek, a Kongresszusnak nem - végrehajtó hat: elektorok utján 4 évre választott elnök - fegyveres erõk fõparancsnoka - szenátus meghallgatásával nemzetközi szerzõdéseket köt - üzenetet intéz a kongresszushoz a szövetség állapotáról (benne: rendszabályokat ajánlhat) - jelentõs kinevezési hatáskör - pol-ilag nem felelõs a kongresszus elõtt - alkotmánysértés esetén közjogi felelõsségét a képviselõház impeachment során állapithatja meg 23 - kihirdeti a kongresszus által elfogadott trv-t, korlátozott vétójoga van - végrehajtó hatalmat a csak neki felelõs államtitkárok (minisztériumok vezetõi = kabinet) utján gyakorolja - alárendelve neki az elnöki végrehajtó hivatalok és a minisztériumoktól független végrehajtó hivatalok - államtitkárok: az elnök alárendeltjei - Frao: - prezidenciális korm.forma felé eltolódott modell (1958: V Köztársaság óta) -

átmenet a parl-i és a prezidenciális kormforma között - kinevezi a korm tagjait, de azok a parl-nek is felelnek - min-i ellenjegyzés nélkül hoz döntéseket (nem a parl-nek, hanem a népnek felel) - mineln-i ellenjegyzés nélkül is feloszlathatja a ngy-t (fellebbezés a néphez) - az erõs társ-i és parl-i bázissal rendelkezõ kormányt a vele pol-ilag szembenálló államfõ szivathatja (pol-i szembenállás könnyen elõfordulhat, mivel az elnököt 7, a ngy-t 4 évre választják) - heti kormüléseken az államfõ elnököl - parl-i többség által elfogadott tv-ket az Alkotmánytanács elé utalhatja (3 tagot õ nevez ki) - csekély saját apparátus, de a fentiek alapján betekinthet a döntés-elõkészítésbe - a legnagyobb párt számára evidens az államfõi pozíció felé törekvés 27. Az államfõ és a kormányfõ viszonya Angliában, az NSZK-ban és Olaszországban - Anglia - tiszta parlamentáris rendszer: az államfõt kikapcsolják a hat-ból -

államfõ minden intézkedése mineln-i, v. min-i ellenjegyzéshez kötött - kormfõ javaslati joga esetén csak szûk körben állhat ellen az államfõ - szilárd 2pártrendszerû váltógazd ⇒ az államfõ nem gyakorolja mérlegelési jogát a mineln személyének kiválasztásában - NSZK - alapvetõen tiszta parlamentáris rendszer, de 2 érdemi választási jog az államfõnek (szövetségi elnöknek) - dönthet, hogy kinevezi-e a csak kisebbségi kormányzásra képes kancellárt v. inkább feloszlatja a Bundestagot - mérlegeli, hogy a maga ellen bizalmi szavazást kérõ és azt elvesztõ kancellár parlfeloszlatási javaslatának eleget tesz-e - csak az elsõ menetben biztosított joga a kormfõ személyének jelölése, ennek leszavazása esetén a Bundestagon belül teszik az új javaslatot 28. Az Alkotmánybíráskodás történeti kialakulása és szervezeti modelljei - spárta: az ephoroszok védik az alkotmányt; Cromwell: kísérlet egy AB felállítására - modern

alkbíráskodás kezdete: XIX.sz elején, USÁbaan - eredeti indok: szövetségi és tagállami hatáskör ütközése esetén ki dönt? 24 - 1803: az LB úgy dönt jogosult a kongresszus, v. egy tagállami tvhozó testület alk-tól eltérõ döntésének alkalmazását megtiltani ⇒ felháborodás, sokáig nem él ezzel az eszközzel - polgárháború után elfogadják e funkcióját - New Deal tv-k visszautasítása - elsõ eu-i megjelenés: Habsburg-bir udódállamaiban (Ausztria, Csehszlovákia) - weimari köztársaság Alk-a: a Birodalmi Bíróság dönt a szövetség és a tagállamok hatásköri összeütközése esetén - 2 VH után: AB-k vissza- és felállítása, mint a demokrácia jelképe - bonni alk: külön AB - 1958: francia Államtanács - Olaszo: külön AB (hangsúlyozza a szakítást a diktatúrával) - Anglia: 0 Alk ⇒ nem kell védeni + parl primátusára épül az államszervezet - fõbb szervezeti megoldások - 2 fõ megoldás: - rendes bírósági

hierarchián belül (a legfelsõ bírói szerv alkbíráskodási funkciót is kap), pl. USA, weimari Németo - külön intézményesített AB, a rendes bír-i hierarchiától függetlenítve; pl. nyeu-i államok - 2 megoldás oka: kettõs jelleg - hagyományos bíráskodás (pl. állampolgárok alk-os panaszai) - hat-i pol-i jelleg (pl. párt alkellenessé nyilvánítása) - 2 megoldás másik oka: bírói karok különbsége: - angolszász országok: önállóbb, függetlenebb bírói kar, nincs mobilitás ⇒ jó az LB is - USA: szövetségi és tagállami LB is (a tagállami a tagállami alk-ok és egyszerû tv-i összeütközései esetében jár el) - kontinens: bír-i hierarchia, egzisztenciálisan jobban befolyásolható bíró, nagyobb mobilitás bírói kar és államapparátus között ⇒ külön szervezet kell - Németo: szövetségi és tartományi AB-k, de 0 hierarchia (mind2 AB döntése elsõ és végsõ fokú) - kinevezések: - USA: elnök nevezi ki a szövetségi LB

tagjait élethossziglan ⇒ befolyásolni csak úgy lehet, ha növelik a számát és az elnök "embereivel" tölti fel - ny-eu: ált. jogi végzettség, néhol kifejezetten feltétel a bírói képesítés is; kinevezés megoszlik parl, korm, közteln között ⇒ kizárja bármelyik hat-i ág túlsúlyra jutását - általában kis létszám (Olaszo: 15; Ausztria: 12 + 6 póttag; Frao: 9 + volt közteln; NSZK: két 8 fõs tanács - a befolyásolás megakadályozása: 1. élethossziglan, v meghatározott ideig szóló kinevezés 2. meghatározott idõre szóló kinevezés, de 0 újraválasztás - mind2 esetben elmozdíthatatlanok, illetményüket tv szabja meg, döntés-elõkészítõ apparátusuk nem befolyásolható + összeférhetetelnség pol-i tev-gel 29. Az értelmiség és a politika (Kelet- és Nyugat-Európa különbségei) - Ny: - egységes értelmiségi kultúra felbomlása, professzionalizálódó spec. tudásformák, ill ezek értékelési mechanizmusainak

önállósága 25 - Mo: - megindult a múlt században a széttagozódás ⇒ évtizedekig világhírû tudósokat és mûvészeket adtunk a világnak - Trianon: fejlõdés megáll; sztálinizmus: centralizált struktúra jön létre, célja minden társ-i alrendszer logikáját szétzúzni - ma: önálló professzionális értékelés szinte nem is létezik - fõ politológus, filozófus, szociológus: az lesz, aki napilapban interjút ad, v. több aktuálpol-i cikket ír - a pol-i viták kapcsán hírnevet szerzett író tényleges esztétikai teljesítménye fölött lesz díjazva - a pol logikája még inkább bele van fonódva az értelmiségi struktúrába, mint az a többi kulturális alrendszernél megfigyelhetõ (a pol-ra ható diskurzus a tömegmédiumokban és a sajtóban szervezõdött meg ⇒ nem százezres tüntetések, mint az NDK, csehek, románok esetén) - az egységes értelmiségi struktúra a tömegmédiumok révén közvetlenül is intézményrendszerhez

jutott és néhány vezetõ újságíró és tv-, ill. rádióriporter révén megszemélyesített szervezõt is kapott - a politizálást még nem sikerült kiszakítani az egységes értelmiségi kulturális struktúrából, sem a tömegmédiumokról - az echte ellenzéki pártok hat-ra jutása az egységes értelmiségi struktúra széttöredezését fogja felgyorsítani 30. A nyelvpolitikai küzdõtér - pl: 80-as évek vége: a reformerek/konzervatívok megosztást a tömegmédiumok kommunistákként foglalja össze, velük szemben a nem kommunisták ⇒ nyelvileg megverik a reformereket - pl: 90-es évek eleje: a karhatalmista helyett a pufajkás (békés civilek közé lövetõ gyilkos) kifejezés; nem a tények mozgatják az embereket, hanem a tényekrõl szóló szavak - aki a fogalmakat, gondolatokat meghatározza, az hat-mal bír az emberek felett - 40 évvel ezelõtt a totális kontroll alatt álló tömegkommunikáció az emigráns helyett a disszidens kifejezést

préselte be a köztudatba - jelentõs áttörés a pol-i harcokban: pol-i ellenerõk kulcsszavai alól kihúzni a talajt - jelentõs nyelvpol-i küzdelem pl: "civil társadalom" átdefiniálása - eredeti marxi-hegeli értelemben: pol-i állam/civil társadalom kettéválása - ma: mint a többpártrendszerû parlamentarizmus ellensége, képviseleti demokrácia helyett közvetlen demokráciát követel - nyelvformáló tev-k nem csak a pol-ban; pl: jogban: jogdogmatikai réteg (a szövegréteg alatt) - magyar nyelvpol-i réteg hordozói: egy-egy pol-i tábor mellett elkötelezett tátstud-i, filozófiai intézetekben stb. tevékenykedõk + elkötelezett újságírók, elemzés iránt fogékony írók; a tömegmédiumokban harcolnak (míg a pártok a parl-ben) - nyeu: nincs olyan koncentrált réteg, mint Mo-n (fõvárosi értelmiségi-tömegkommunikációs körök) - a nyelvpol-i szféra meg tudja határozni a pártparlamentarizmus erõviszonyait - az ideológiai szféra

csak kis mértékben hat a nyelvpol-i szférára (utóbbi döntõbb az átlagpolgárok számára) 31. A hivatásos politikusok típusai 26 - ált. jellemzõk: az egyes intézmények mozgatói - tipizálás alapjai: - pol-i szféra különbözõ kapcsolódásai szerint (pol-i alrendszer elválásával a pol-i hivatás is elkülönül, pl: az ideológustól, közhivatalnoktól), az ex-kapcsolódások szerint: - dogmatikus - ideológus gondolkodó - napi pol, ad hoc szempontok fölött - bürokrata - közhivatalnoki mentalitás - kzp: fegyelmezett ügymenet, kiszámítható lépésrend - csak a hierarchiát követve hajlandó változtatni - technokrata - poltud kapcsolódási T-n mûködik - szakemberként kezeli a problémákat - ideológiai affinitása kicsi - társ-i érdekcsoportok szerinti orientálódás alapján (empirikus érdekcsoportok tagolódása szerint v. átfogóbb társ-i csoportokban orientálódik a politikus) - érdekkijáró - a pol gazd-i édekek felé

kapcsolódását privilégizálja - kzp: a pol-i döntések anyagi kihatása, társ-i csoportok anyagi érintettsége - hosszú távon a pol-i döntés által pozitívan érintett csoportok száma - választási érdekeket néz - népvezér - átfogó közösségekben gondolkodik - gazd-i érdekeken túl: etikai, nemzeti - átfogó világkép, csak pártvezér lehet - politikusi szerep komponensei birtoklása alapján - pol-i szerep keretfeltételei (hivatásos politikusok ezeket eltérõ fokban birtokolják) - nyilvánosság elõtti fellépés - ellenfelekkel való vita - átfogó pártstratégia kidolgozása, továbbépítése - párt szervezetében szervezési feladatok ellátása - szakértelem megfelelõ foka - a fentiek alapján - karizmatikus - tömeggyûléseken jelenik meg (ezek összetételéhez alkalmazkodik) - népvezér gondolkodásmódja - debattõr - nagy nyilvánosság elõtt szópárbajt folytat - gyors gondolati reakcióképesség - küszöb alatti agresszivitás

nélkülözhetetlen - pártstratéga - háttérben van, hosszabb távu pártprogramokban gondolkodik 27 - mindig a vezérkarban dogozik, de nyilvános képességre nem alkalmas - organizátor - párt és parl-i funkció szervezési munkái - kzpkáder - pártszakértõ - állandó bizottságok döntéselõkészítõ tagja - tudósnak álcázott politikus - beszédíró - nyilvános fellépések elõkészítõi (ellenfelek érvei) - stiliszta 32. A hivatásos politikusok karriervonalai - a politikus rekrutációs bázisa - fiatal, diplomás férfiak (nõk a csúcspozícióban: 6%) - elsõsorban jogászi és tanári diploma - a pol-i karrier kiindulópontja - 3 dolog határozza meg: - a korm.forma skálán hol helyezkedik el az adott ország - az adott ország centralizált v. decentralizált - centralizált, v. laza felépítésû pártok - ny-i országok eltérései - No: - pol-i karrier kezdete: helyi pártszervezetek elnöksége - professzionálissá válás: polgmesteri funkció

a helyi állami szervben (ez közvetít az országos szint felé) - a pártkatona típust építi ki (nem kedvez a debattõrnek) - Anglia: - államszervezet egysége = nem a helyi pol-ból indul, helyette: kzpi pártszervek melletti pozíciók - pol-i csúcspozíció: csak pol-i karrier után (min csak parl-i tag lehet) - kivétel: lorddá avatás - Frao: - pol-i karrier 2 irányból indulhat: - helyi pol - városi tanácstag - városi polgmest (utóbbi már fontos pont a kzpi pol-ba kerüléshez); min-i kinevezés esetén le kell mondani a parl-i képviselõségrõl (ezért a min-k gyakran vmely nagyváros polgmesterei); pol-i karrier értelmiségi pályán indul; hivatásos pol kezdete: parl-i képviselõség - min-i kabinetek tagsága (új min-k tanácsadói, személyesen lojális kezdõpolitikusok); elõtérben a szervezõtípusú politikus - USA: - szinte kizárólagos: helyi pol-i indulás, majd tagállami parl-i, kongresszusi tagság - csúcshoz kell: választási helytállás,

parl-i rutin - 0 folyamatos párttagság - pozíciókra való jelölés nem a párthierarchia szerint történik, a párt híve indulhat a választásokon a különbözõ feltételekkel: 28 - regisztráltassa magát, mint a párt híve - tömegek elõtti közvetlen fellépés - tömegekre hatás képessége - támogatók szerzése - folyamatos kapcsolattartás a választókkal - érdekkijáró, karizmatikus, debattõr típusnak kedvez - Mo: - rekrutációs bázis: - monolit hat idején: nyilvánosság mögötti apparátusharcok - professzionalizálódó pol: más társ-i alrendszerekbõl rekrutált politikusok - társtud-i jellegû intézmények - jogászok - tanári pályafutások (fõleg írói háttérrel) - fontos a sajtó támogatásának megszerzése - hivatásos politikusok háttérbázisa - egzisztencia biztosítása - a korábbi karrierhez való visszatérés lehetõsége (Mo: még nem OK) - hivatásos pol típusai: - egyetemi, akadémiai emberek nagy aránya = sok

pártszakértõ (kevés debattõr) - fõ típus: organizátor 33. A politikai finanszírozás formái - a finanszírozás tárgya lehet - választási küzdelem - választási eredménytõl függõ finanszírozás - pártok parl-i frakciójának finanszírozása (v. bejutott képvis finanszírozása, l USA) - pol-i pártok szervezeteinek folyamatos fenntartása - pártok pol-i akadémiáinak, alapítványainak finanszírozása (átfogóbb ideológiai képzés is) - pol-i sajtó tev-ének finanszírozása - egyes ifjúsági szervezetek és pol-i egyesületek finanszírozása - a finanszírozás formái: - párttagdíj - kevés, mert a tömegkommunikációban való megjelenés drága (már nem pártújságokon keresztül történik) - kevés, mert csökken a párttagság a legtöbb ny-eu-i párt esetében - pl. hollandoknál arányos ingyenes mûsoridõt kapnak a második kamarában is képviselt pártok - Anglia: állami finanszírozás csak az ellenzéki pártfrakciónak; Munkáspárt

esetében pl. a szakszervezetek a szakszervezeti díjba építik bele a párttagdíjat (kollektív tagság), ennek arányos szavazati jog a Munkáspárt évi kongresszusain - pártadó: a mandátumhoz jutott képvis-k fizetik pártjuknak, ny-eu-ban kötelezõ a legtöbb pártnál - adomány - USA-ban ez dominál (mivel nincs szilárd párttagság) 29 - prob: a pol-i alapítványoknak tett adomány levonható az adóból ⇒ akinek több pénze van az befolyásolni tudja a pol-t (pl. a párt a tömegmédiumokat fokozottabban veheti igénybe), ráadásul ingyen ⇒ kiüresíti az egyenlõ váljogot - prob: bújtatott adományok, céljuk jogellenes ellenszolgáltatás megnyerése a pártoktól; Olaszo: a párttagkönye miatt jelentõs pozícióba került állami tisztvis intézménye vagyonából finanszíroz pártrendezvényeket, stb; v. pártadomány helyett párt mögöttes vállalatának ellenérték befizetése vmilyen kamu szolgáltatásért - állami pártfinanszírozás -

pol-i szervezeteket az állami költvet is támogatja 34. Az állami pártfinanszírozás kialakulása, fejlõdése és a magyar pártfinanszírozás kérdései - párttagdíj és adományok mellett állami finanszírozás is szükséges - 1959: Németo, majd Svédo, Olaszo és Ausztria; 80-as évek: legtöbb eu-i ország (kivétel: Hollandia, Portugália) - formái: - választási kampányok finanszírozása - kapott szavazatokért pénz (x szavazat fölött) - No: folyamatos pártfinanszírozás (minden egy DM tagdíjhoz, és adományhoz az állam fél DM-t hozzártesz) - Ausztria: parl-ben képviselõvel nem rendelkezõ pártok nem kapnak támogatást - parl-i pártfrakciók finanszírozása - USA: frakciók helyett a bizottságokat finanszírozzák - Eu: frakciókat finanszírozzák (Anglia: csak ellenzékiek) ⇒ kis pártok nem kapnak pénzt (Hollandiában és Portugáliában is kapnak) - a pol-i pártok szervezeteinek finanszírozása - kevés szabályozás, általában pártok

határoznak róla - nem jár minden bejegyzett pártnak, csak x súly fölött - általában a parl-be be nem jutott pártok kevesebbet kapnak - pol-i akadémiák és pol-i alapítványok állami finanszírozása - csak Németo-ban (miután az állami pártfinanszírozást betiltották), Ausztriában, Hollandiában van - az alapítványok feladata: társtud-i ösztöndíjak osztása, szakértõ munka a párt számára, konferenciák szervezése - osztrákok: az alapítványok nyíltan pártjaik tev-t segítik - a pol-i sajtó támogatása - a kompetitív újságpiacon egyébként nem tudnának megjelenni a pártlapok - Olaszo: összes pártlap állami támogatából - Svédo: biztosítani kell a versenyt a napilapok között ⇒ kis példányszámú lapokat támogatni kell - Ausztria: minden napilap kap állami támogatást - állami finanszírozás hatásai - alacsony küszöb ⇒ új pártok alakulása, és választásokon indulása várható - a választási költségek állami

visszatérítése növeli a választási küzdelemre fordított összeget - frakciók finanszírozása ⇒ egyes képvis-k önállósága csökken a frakcióvezetõvel szemben; kis összeg esetén ⇒ lazítja a pártcentralizációt 30 - pártszervezetek finanszírozása: a pártrendszer elszakad a társ-tól, állampénzen él a társ fölött - DE!: állami támogatás nélkül ⇒ korrupció, az egyes adományra szorult pártok viszontszolgáltatásokat kell hogy adjanak - a magyar pártfinanszírozás (alap: osztrák, svéd) - a parl-i pártok egyezségére van bízva az éves pártfinanszírozás - költvet-i pártfinanszírozás: csak az kap, aki a választók szavazatainak min 1%át megkapja - a parl-ben képviselettel rendelkezõ pártok az éves pártfinanszírozás 25%-át egyenlõ arányban megkapják (ez problémás, mivel az ogy költvet-e már tartalmaz elkülönített összeget a parl-i frakciók számára) - adományok: léteznek már pártokhoz közel álló

alapítványok - párttagdíj: minden pártnál a bevételek 10%-a alatt 35. A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai 1. 1848 márciusáig: nemesi és monarchiális parlamentarizmus, az uralkodó hat-nak ellensúlyává válik 2. 1848 márc-tól (és a jun-ban választott új is): rendszerátalakító funkció, majd képviseleti parl 3. 1867-1918: modern parlamentarizmus, pártelvû parlamentarizmus megteremtõdése 4. 2 VH között: több elvû v összetett kétkamarás parlamentarizmus és a hegemonisztikus pártelvûség kiteljesedése 5. 1944 dec 23-1949: rendszerátalakító parl (kortlátozott szuverenitás, fenyegetett és belsõleg is korlátozott parlamentarizmus) 6. 1989-90: rendszerátalakító parl (mint 1848-ban: alk-os keretek között) 36. A nyugat-európai parlamentarizmus történeti funkcióváltásai 1. az uralkodó hat-nak korlátozása, hat-i fékek beépítése (x uralkodói döntések parl-i jóváhagyáshoz kötve, parl-i tv-k, pl. Aranybulla,

elfogadásának kötelezettsége) 2. a választójog fokozatos kiterjesztésével: képviseleti funkció 3. polgári forradalmak után: fõhatalom intézményes megosztása, korlátozott parl-i szuverenitás (parl-nek felelõs kormány, parl nem irányíthatja a végrehajtó hat mindennapi mûködését) 4. modern parlamentarizmus: a parl-i pol-t pártok uralják, de a parl megõrzi relatív autonómiáját 5. egycélú mozgalmak, szervezetek + direkt participáció alk-os garanciái ⇒ parl döntéshozatali funkciójának korlátok közé szorítása 37. A modern parlamentarizmus funkciói - funkció gyakorlásának érdekében legitim hat-a van (ez a népszuverenitásból ered, demokratikus választások származtatják át) - parl-i hat: korlátozott hat, a több alrendszerrel együttmûködésre kényszerítve - parl-i hat: alk-os eredetû, normatíve garantált - parl-i hat: funkcióihoz tapad (ezek ellátásához kell) - parl-i hat: a pártelvû pol-i rendszer része 31 -

alapvetõ funkciók: - képviseleti funkció - érdektörekvések pol-i akarattá formálása, érdekkonfliktusok nyílttá tétele, érdekkompromisszumok megteremtése - alapja: demokratikus váljog, választási rendszer, közvetítõ pártok - képviselet tartalma: pártképviselet, T-i képviselet, korporatív érdekképviselet, etnikai képviselet; ezek érvényesüléséhez kétkamarás parl kell, ez lehet: - egyszerû kétkamarás: a választásokon alapuló képvisház mellett a második kamara tagjai egyetlen elv (személyi v. T-i) alapján nyerik el tagságukat - összetett v. többelvû: személyi, T-i és más elvek (pl hivatali elv) egymással keverednek, pl: magyar felsõház a 2 VH között - hatalmi funkció - társpol-i alternatívák között választva döntéseket hoz, meghatározza a társ fejlõdési irányát, struktúráját - a pártok pol-i programja a megszerzett korm.hat birtokában parl-i döntéssé alakul - jogalkotó, tvalkotó funkció - a

döntéshozatali eljárás végeredménye általában jogszabály - a legitim erõszak monopóliumával szankcionált magatartásirányító jogi eszköz - pol-i ellenõrzés és felelõsségre vonás - fékek és egyensúlyok korlátai között jogok: - kizárólagos: pl. közteln felelõsségre vonása - különleges: pl. bizalmatlansági indítvány - spec ellnõrzési és felelõsségre vonási: pl. felmentés, interpellálás - pol-i nyilvánosság biztosítása - nyilvános és érvekkel alátámasztott vélemények (képvis-k, frakciók, bizottságok) - legitimációs funkció - szervezeti és intézményi legitimáció, a parl egésze tölti be - a parl demokratikus megválasztásából adódik, de hatása kiterjed az egész pol-i rendszerre 38. A kormányzó és az ellenzéki pártok funkciói, az ellenzék hatalmi pozíciója - a demokratikus rendszer garanciái - nyilvánosan versengõ pol-i pártok - nyilvánosan versengõ politikusok - állampolgárok részvétele a

versengés eldöntésében - a kevésbé támogatottak v. leszavazottak békésen átadják a hat-t az erõsebben támogatottaknak - a hat intézményes megosztottsága, a hat forrásainak sokfélesége - alternatív információforrások igénybevételének lehetõsége - a kormányzó pártok parl-i funkciói - parl-i döntések végrehajtása, kormprog megvalósítása (ehhez szervezeti, intézményi, jogalkotói hat kell) - kötelesek tolerálni az ellenzéket, annak tv-ben v. szokásokban biztosított jogait 32 - érdemi válaszokat kötelesek adni az ellenzéki pártok döntési alternatíváira, észrevételeikre - kötelesek a hat-t békésen átadni (támogatottság megszûnése v. a kormányzóképesség pol-i megszûnése esetén - kötelességük a tv-k uralmának biztosítása - kitüntetett szerep a pol-i rendszer legitimálásában, a kormányzati hat elfogadtatásában - demokratikus pol-i kultúra elfogadtatása, elterjesztése - az ellenzéki pártok parl-i

funkciói - mint hat-i tényezõ az ellenzék - legális: jogszerûen megválasztott és mûködõ - és legitim: a választók meghatározott köre által támogatott - hat-i ellensúlyozó funkció (többpólusú hat-i rendszer fenntartása) - hatalomkoncentráció (hatáskörösszevonás, hat-i ágak összevonása, stb.) megakadályozása minden legális eszközzel - a korm érvelésre, döntéseinek nyilvános megokolására kötelezése - megoldási javaslatok, alternatívák elõterjesztése - a kormányzó pártok pol-i pozícióit betöltõ személyek állandó ellenõrzése ⇒ a személyek szelektálására késztethet - feladata a versengés a kormányzati hat-ért ⇒ versengésre készteti a kormányzó pártokat is - kormányzati hat korlátozása (annak autonómiájának kétségbe vonása nélkül) - a kormányzati prog megvalósításának számonkérése pol-i eszközökkel - a jog uralmának érvényesítése (a kormányzó hat a jogszabályok keretei között

gyakorolja a végrehajtó hat-t) - az ellenzék hat-i pozíciója: - funkciói alapján a hat részese - hatalmi eszközei: - parl-i nyilvánosság (zárt ülés a kormányzó pártnak kedvez), sajtónyilvánosság - ellen- és módosító indítvány beadásának joga - bizalmatlansági indítvány benyújtása - parl-i interpellációs és kérdezési jog, a válaszról való szavazás - része a hat.megosztás rendszerének - a hat-i helyzet garanciája: a kormányzati hat felválthatósága 39. Kormányzóképesség és kormányozhatóság - minden ország kormányozható, de nem minden pol-i erõ képes kormányozni - bonyolult helyzetek (katasztrófák, háború, stb) növelik a kormányzás iránti igényt - minden kormányzati erõ kormányzóképessége megítélhetõ a társ objektív kormányzási igénye alapján - a kormányzati rendszer társ-i funkciói: célkitûzés, célok megvalósítása, a társ makroszintû integrálása ⇒ a kormányzóképesség feltételei a

demokratikus országokban - legitim, demokratikusan megválasztott, parl-n belüli többségre támaszkodó kormányzati erõ - célkitûzõ és programalkotó képesség (enélkül csak demokratikus pol-i ügyintézõ korm) 33 - személyi feltétel: vezetõképes és igazgatási szervezetet irányítani tudó kormpolitikus gárda (a közig másik 2 személyi köre: jogi-ig-i szakemberek, szakértõk); cél: - bürokrácia megnyerése - szolgálati szaktudásának kihasználása - az új kormpol szolgálatába állítása - korm-ra jutott pol-i erõ legyen szervezett (frakciók egysége, pártvezetés és párttagság támogatása, szavazók szimpátiája) 40. Az alkotmányos alapjogok és a jog rétegei - az alk-os panasz lehetõsége kiemeli az alapjogok rétegét a jog szerkezetébõl ⇒ alapjogi alkbíráskodás is terjed - prob: alapjogok absztrakt etikai-filozófiai jellege ⇒ jogból kitaszító hatás, áttolódik a pol Tre (jog T-n tartás: csak ha az alkbírák a

felsõbír-k tagjai közül verbuválódnak) - alapjogok tartalmi feldúsítása (egyébként megfoghatatlanok): egymásra vonatkoztatásukkal = jogivá tétel; korlátai: - szabályok szintjére konkretizálni nem lehet õket (egymást korlátoznák) - alapjogok természetének eltérõ értelmezése - liberális: az alapjogok az államot távol tartó garanciák - intézményi: átfogó intézmények, mechanizmusok garanciája - alapjogok, mint a jog alapértékei - alapjogok, mint részesedési jogok - szociális állami alapjogi elmélet (az alapjogokat x állami szolgáltatásokra definiálta) - jogi rétegek - politikusokból álló parl által rögzített jog - francia jogfejlõdési minta - jogdogmatikai-jogtud-i szféra kialakítja a tvben lévõ szabályozási modelleket - német jogfejlõdési minta, de a XX. sz elejére jogelvi réteg és jogfejlesztõ tev becsúsztatása - bírói kazuisztika - angol jogfejlõdési minta, majd ez is önálló jogelvi réteggel bûvül - a

jogi rétegek kapcsolatát átsruktúrálja a jog tetejére illesztett alapjog - ⇒ tvhozói lehetõségek tovább szûkülnek (választási szab-t korlátozza az alapjogok alkbíráskodása) - ⇒ fölöttes alapjogi dogmatika, és ezt alkalmazó új jogtudósi stáb alakul ki - ⇒ bírák mozgási szab-a nõ (alapjogokra is építhetnek értelmezést, közvetlenül indíthatnak alkellenességi eljárást), de csökken a bírói kazuisztika jelentõsége 41. A jogpolitika szférái - modern jogok: a parl és a korm döntési formái: tv-k, rendeletek; 2 fajta tartalom: - állami-pol-i célkitûzések megvalósítására szolgálnak, utasítható hatóságok segédletével viszik át a társ-i gyakorlatba, majd a visszajelzett hatástól függõen rövid idõszakonként módosítják - hatályosulásában stabilizálódott bír-k játszanak kzp-i szerepet és vetik össze az eseti viták kapcsán a szabályokat a konkrét szituációkkal ⇒ csak ez a jog (jogi minõséggel való

felruházás történik, ha a puszta állami hatósági érvényesítést bírói gyakorlat bírálja felül) 34 - ⇒ a jogpolitika a jog és a pol határán jelenik meg, amikor a jogrétegek T-n akarja realizálni célkitûzéseit a pol ⇒ stabil bírói gyakorlat és jogdogmatikai szféra nélkül 0 jogpol - jogpol-ra specializálódott politikusok: képviselõk v. a frakció segédszemélyzetének részei - egy-egy nagy párt jogpol-ja az általános pártpol-n belül lokalizáltan van jelen, elkülönült stábok, rendezvények gondoskodnak karbantartásáról - a jogpol-i határ másik felén, a jog oldaláról kialakuló intézmények - jog bináris kódja a pol bináris kódja helyett - felerõsödik a jogi megoldások társ-i kihatásaiban való gondolkodás (sokszor szükség van a jogdogmatika jogpol-i felpuhítására) - jogpol-i mechanizmusok: a jogdogmatika eredményeit transzformálják a pol számára (kzp-i intézmények: jogászi szakmák egyesületei) - ⇒

jogdogmatika, jogpol és a tiszta pártpol elkülönül - alapjogi alk.bíráskodás felübíráló hatása ⇒ az egyszerû jogT-k elkülönült jogdogmatikai és jogpol-i rétegei jobban összecsúsznak egy diffúzabb jogpol-i szférában; a jogdogmatika leértékelõdik, az átpolitizáltabb jogászi tev válik minta értékûvé - a jogpol pol-ilag artikulált társ-i differenciákkal veti össze az egyes szabályozási alternatívákat, ezzel szemben a jogdogmatikai-jogtud-i tev-ben a rendszertani beilleszthetõség a fõ szempont - jog és pol eltérõ értékelési szempontjainak közelítése: jogpol 2 transzformáló szférája - jogászi jogpol a jog határai felõl (nagy jogászegyesületekre épül) - pártpol-i jogpol (parl-i pártfrakciókban, ezek tud-os segédszolgálataiban) Elõadás tételek 1. Jellemezze az 1989 utáni Magyarországon a jogszerûségének, akcióformáinak és céljainak alakulását! tiltakozások szervezettségének, - a makrotárs-i

átalakulások egyenlõtlenül, igazságtalanul mûködnek, a társ. csoportjai a problémáikat a pol-hoz közvetítik - tiltakozás: kollektív csel, igények célzott artikulálása; szerepe - indikátora lehet társ-i-gazd-i folyamatok alakulásának - megmutatja a társ konfliktusszerkezetének alakulását - de nem azonos a közösség felbomlasztására irányuló erõszakkal - modern demokráciában: - a tiltakozás a társ-i-pol-i folyamatok általános kísérõjelensége - lehetõvé tesznek olyan tiltakozási formákat, amelyeket a demokrácia elõtt elnyomtak (tüntetés, sztrájk) - kommunista rendszerekben - igyekeztek kiküszöbölni a saját pol-i témákban történõ tiltakozást - válságperiódusokban megjelentek a tiltott, de vmilyen mértékben megtûrt tiltakozások - posztkommunista demokráciában - megújul a pol-i kultúra: nyilvánosság, média ⇒ lehetõség a tiltakozási kultúra létrejöttére - a tiltakozás a pol-i folyamatok intézményesített,

konvencionális elemévé válik - kutatások-adatbázis - tiltakozás: minden olyan esemény, amelynél azonosítható alanyok címzett követelésekkel fordulnak a nyilvánossághoz (anonim elkövetõk, 0 célok ⇒ nem tiltakozás) 35 - tiltakozások száma: 1991 a csúcs, majd csökken 1994 közepéig - nem az átmenet idõszakában, hanem az intézményesített tömegdemokráciában szaporodnak - 1990: a választások kiszorítják a tiltakozásokat - 1991: civil szervezetek épülnek ki, amelyek parl-i képviseletre nem számíthatnak - 1992: aszály - 1993: médiakonfliktus, szektakonfliktus parl-i/parl-n kívüli konfrontációi - 1994: választási kampány ⇒ csökken - 1995: Bokros csomag ⇒ nõ - 1996: ismét csökken - 1997: agrártiltakozások miatt növekedés - ciklusok: - posztkommunista demokráciában még nem lehet tiltakozási ciklusokat azonosítani (hosszabb távú változás kategóriája) - ismérvei (egyszerre teljesülnek) - mennyiségi növekedés -

új aktorok - tiltakozási repertoár bõvülése - aktorok: pártok helyett civil szféra - szervezett a tiltakozás, ha felismerhetõ egy v. több szervezet az akció hátterében - szervezõk változnak: pol-i pártok szerepe csökken (89-94 között) - 94-es választások után: Fidesz, FKgP, KDNP ráerõsít (a parl-i politizálás kiegészítõjeként használják) - szakszervezetek, érdekképviseletek: 20-30% évente (folyamatos résztvevõk) - civil szervezetek: vegyes kategória (parl-en kívüli párt, etnikai szervezet; 0 intézményesített hat-i pozíciók) - 40% - társ-i, pol-i profil nem stabil ⇒ tartós, jelentõs szervezeteket nehéz azonosítani - összegzés - a pol-i pártok szerepe csökken, a szakszervezetek-érdekképviseleti szervezetek szerepe stabilizálódik, a civil szervezetek dominánssá válnak - 1994 után: szervezetlen tiltakozások száma nõ, ellenzéki pártok, szakszervezetekérdekképvis-i szervezetek aktivitása nõ (Bokros-csomag,

oktatás-pol) - akcióformák - nyílt levél, petíció: 1991-92 (médiakonfliktus kezdetén a legnagyobb) - tüntetés - gyûlés: közterület igénybevétele nélkül, közforgalom zavarása nélkül - tüntetés: a sajtóban közöltnél jóval több (az csak a számára fontosakat mutatja be) - sztrájk - sztrájkészültség: tiltakozó csel alkalmazásával való fenyegetés - blokád, útlezárás: 1990 okt: taxisok, mgnfuvarozók - dolgok/személyek elleni erõszak (marginális; a hatóság-rendõrség által alkalmazott szankciók 3% alatt) - jogellenes tiltakozások: 1989: 10%, 1995: 2,3% 36 - Ny-i demokráciák: a tiltakozók és az állam részérõl alkalmazott erõszaknak nagyobb szerepe van, mint Mo-n - taxisblokád, romatüntetésen skinheadek: a rendõrség neutralizálni és nem kiélezni igyekezett a konfliktusokat (skinhead-erõszak 92 után csökken) - ellentiltakozások: 3-4%, de nem egy idõben, egy helyen - céltranszformációk - a rendszerváltó

idõszak követeléseit (pol-i demo, több beleszólás, kommunizmus terheinek felszámolása) a hétköznapi materiális konfliktusok váltják föl a demokráciában - gazd-i igénytípusok: stabil, növekvõ elõfordulás - pol-i típusú igények: 89: 40%, 95: 12% - személyek leváltása: 89-92: 9%, 95: 1-2% - nagyobb beleszólás a döntésekbe: 89: 9%, 95: 2% - specifikus igények: környezetvédelem (stabil), média (visszaszorul), 56-os forradalom, magyar kisebbségek (alacsonyabb szinten) - problémák sikeres kezelése az intézményes pol által ⇒ eltûnnek a tiltakozások piacáról (pl. 95-ös média-kompromisszum) - a demokráciára való igényeket a jóléti szolgáltatásokra, magasabb életminõségre irányulók váltják fel - címzettek (esetek többségében azonosíthatóak) gyakorisági sorrendben - állami szervek (a legtöbb reakciót is õk produkálják) - pártok (kevés irányul ellenük, de hiperaktívan reagálnak) - civil szervezetek (kevés, mert 0

hat-i, anyagi forrásuk; érzékenyen reagálnak) - gazd-i vezetés: 10%, de alig reagál - nemzetközi szervezetek/más államok: 10% 2. Jellemezze az egyetemi hallgatók tiltakozását Magyarországon 1995-ben! - K-Eu: a rendszerváltozásban aktív szerepet kaphatott az egyetemi ifjúság (átmenet körüli mozgalmak), de az új rendszer intézményesítésével gyorsan kikerültek az aktív társ- és polformáló szerepbõl - célrendszer lehet - proaktív: új elõnyök megszerzését szolgálja - reaktív: új hátrányokat kíván elhárítani - tiltakozások a rendszerváltás idõszakában - cél: felsõoktatás modernizációja, autonómiája, kényszerbõl tanult tárgyak megszûntetése, korm.tisztvis leváltása - szervezõdési keret: felsõoktatási intézmény hallgatói érdekképviseletei (gyakran Fidesz támogatással) - akcióformák: aláírásgyûjtés, petíciók, gyûlések - 1990-94 - cél: hallgatók gazd-i-szociális helyzetének biztosítása - címzett:

oktatási/pénzügyi tárca, mineln, intézményvezetõk - akcióformák: aláírásgyûjtés, tüntetés (erõszakmentesség, 0 ellenmozgalom, 0 konfrontáció) - érvelésük elemei részei a pol-i demokrácia diskurzusának - 1994 után, a szociálliberális kormányzat ellen - 1995 márc: Bokros csomag - túlköltekezõ állami oktatás finanszírozásának radikális csökkentése 37 - tandíj bevezetése a 92-es kompromisszumtól eltérõen - HÖKOSZ: aláírásgyûjtések, tüntetések, országos kampány (oktatók/szülõk érdekképviseletei szervei vezetésével) - mobilizációs kampány, céja: kedvezõbb tárgyalási pozíciók elérése (de 0 elfogadható kompromisszum) - 1995 õsz: HÖKOSZ országos tiltakozó kampánya az összes vidéki egyetem/fõiskola részvételével ⇒ akcióformák kombinálása - korábbi szövetségesek támogatják, de nem akarnak támogatást a pártoktól, cél a pol-i neutralitás megõrzése - megegyezés: tandíj bevezetésének

módjában (de hallgatói szervezetek között jelentõs eltérés a további finanszírozási elképzelésekrõl ⇒ jelentõs részük nem fogadja el a megegyezést ⇒ visszalépésre kényszerül a HÖKOSZ + kilép belõle a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Hallgatók Szövetsége ⇒ tovább gyengül a HÖKOSZ) - a hallgatói tiltakozások intenzitása hozzájárulhatott Bokros és Fodor menesztéséhez - a tiltakozásokat jelentõs társ-i-pol-i támogatás kísérte - intenzív mobilizáció ⇒ részeredmény: a hallgatók érdekeit sértõ pontokon módosul a pol 3. Jellemezze az 1997-es agrártiltakozásokat! - elõször érnek el jelentékeny eredményeket az agrár-témában tiltakozók - az ország egész T-t átfedõ, nagyméretû tiltakozó kampány (hasonló a taxisblokádhoz) - iparosodás, városiasodás: mobilizációt és tiltakozást vált ki a paraszti társ-ban - történelem - 2 VH között: népi mozgalom - kommunista rendszer: parasztok önálló pol-i-társ-i

szervezetei megszûnnek - 56 után: második kollektivizálás: kompromisszum ⇒ háztáji saját, majd piacra termelõ felhasználása + érdekképviselet: Tsz-k Országos Tanácsa (TOT) - 80-as évek: a tanyák ismét a kisüzemi árutermelés hátterévé válnak - 2 konfliktustípus: - az átmenet konfliktusai - reprivatizációs igények ütköznek a kollektív gazd-hoz kötõdõ, ill. a privatizációs igényekkel - az új tul-i struktúra stabilizálódásával megszûnnek - az ágazat strukturális problémái - KGST után a világpiaci integrációra való átterés ⇒ ellentét az ágazat szereplõi, ill. az agrárszektor és a többi szektor között - érdekképviseleti szervek - Mezõgazdasági Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) - a TOT utódszervezete - nagyobb kollektív v. egyéni termelõk érdekeit védi - 1997: 500.000 egyéni, többezer jogi személyiségû tag - Gazdakörök Országos Szövetsége - 1997: 50.000 egyéni, többszáz jogi személyiségû tag -

Parasztszövetség - 1997: 30.000 egyéni, 100+ kolllektív tag - pártok - FKgP: 38 - 91-ben az Antall-korm.hoz hû (elutasítja az 1947-es kollektivizáció elõtti állapot visszaállítását) és a Torgyán vezette ellenzéki vonalra szakad; 94-ben csak utóbbi kerül be a parl-be (a Parasztszövetségen keresztül támogatják a paraszti tiltakozásokat) - Agrárszövetség - az FKgP ellenlábasaként a nagyüzemek érdekképvis-e, szövetkezetpárti tiltakozásokban játszik szerepet - MIÉP: látványosan igyekszik az koalíció elleni agrártiltakozások közelébe - MDF, Fidesz, KDNP: kevésbé aktívan, de érdeklõdnek - MSZP: párton belüli agrárlobbyk használják fel a tiltakozásokat - a konfliktus szereplõi: kisüzemi gazdálkodó õstermelõk - a konfliktus: - az igazi mezgaz-i vállalkozók felemelkednek, lecsúsznak a korábbi ipari- és szolgáltató pozícióikat elveszítõ egzisztenciák (függ az idegenforgalomtól, minõségi szõlõtermelõ vidékek

lététõl, stb) - 1996: állami újraelosztó pol lép ⇒ mezgaz-i kistermelõt sujtó adórendszert, korábbi szubvenciók csökkentése, tb-teher növelése - az adómódosítás során sem a szaktárca, sem az érdekképviseletek nem képesek, v. nem akarják fenntartani a korábbi privilegizált helyzetet az õstermelõk számára ⇒ a kiskõrösi gazdák kampányt indítanak, beszállnak a Gazdakörök és a Parasztszövetség is; követelés: 1996-os szabályok szerinti adózás (single-issue v. egypontos követelés) - szétszórt kistermelõk integrálása: világos a közös ellenfél (kormányzat) - érdekérvényesítés formája: felvhívás, petíciók, kudarc esetén munkagépes útelzárások, tüntetések - a tiltakozás - február: félpályás útelzárások, rendõrség biztosít ⇒ 0 komoly incidens (rendõrség és tüntetõk között együttmûködés) ⇒ 0 járulékos konfliktusok - jól szervezett akciók ⇒ megegyezési készség nõ a korm részérõl,

készül a Földmûvelésügyi Érdekegyeztetõ Tanács (FÉT) ülése - megalakul a Mezgaz-i Termelõk Országos Érdekképviseleti Szövetsége (METÉSZ), a korm azonnal elfogadja tárgyalópartnerként (pedig még nincs bejegyezve) - kompromisszum nem elégséges ⇒ a "bázis" elsodorja az érdekképviseleti szerveket (konkurencia az érdekképviseletek között, tõlük függetlenül szervezett demonstrációk, stb.) - március: pótlólagos követelések + METÉSZ kormtisztvis-k leváltását is követeli, ill. teljes blokádot szervez, újabb demonstrációk ⇒ újabb engedmények, melyek kielégítik a hagyományos érdekképviseleteket - a radikális fenyegetések hatására új pol-i diskurzus, téma: a tiltakozás jogállami keretek közötti határai ⇒ METÉSZ izolálódik (MIÉP, radikális FKGP-szárny támogatja csak), többi érdekképvis. már kiszállt ⇒ márc-i METÉSZ akción alacsony részvétel (szezonális munkák, szövetségesek visszavonulása,

támogatói kör csökkenése, médián keresztüli szervezés már nem megy, önálló forrás meg nincs) - a kezdeti mobilizáció magas fokának oka nem a szervezetek pol-i céljai és ügyessége, hanem az azonos konfliktusvonalak (nem a legrosszabb, forráshiányos elemek tiltakoznak, hanem a romló helyzetû, de forrásokkal rendelkezõ, azokat mobilizálni kész csoportok) - a tilatkozásból kinõ a küföldiek földszerzésének problémája, de ez már az intézményesített pol-i kommunikáción belül marad 39 - nov 3: illegális (és identitásproblémákkal küzdõ) METÉSZ külföldi földszerzés ellenes tüntetésének rendõrségi feloszlatása ⇒ pol-i irányba tolódik a METÉSZ - a magyar tiltakozási kultúra erõszakmentesebb és jogkövetõbb az EU tagállamokon belülieknél 4. A politikai kultúra kétféle megközelítése - egyik megközelítés: a pol-i kultúra a pol-i közösség kollektív viselkedési mintáit, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos

kollektív megoldási módjait jelenti - formálódását a pol-i közösséget ért kollektív élmények (pl. Trianon) határozzák meg - másik megközelítés: a pol-i kultúra az egyének pol-val, pol-i rendszerrel kapcsolatos attitûdegyüttesét, érték- és normarendjét, információit és készségét jelenyi - formálódását a pol-i szocializáció intézményei (család, iskola, munkahely, pártok) határozzák meg - része a demokrácia absztrakt elfogadottsági szintje (Eu-ban is alacsony, de Mo-n még alacsonyabb), a demokratikus rendszer és egyes állami intézmények iránti bizalom szintje 5. Mit jelent a parókiális, az alattvalói és a résztvevõi politikai kultúra? Mit jelent az állampolgári kultúra (civic culture)? - alattvalói pol-i kultúra (magyar inkább ilyen, mint résztvevõi): az államot inkább hat-i intézménynek, hatóságnak tekinti az emberek többsége - résztvevõi pol-i kultúra: az emberek többsége az államot a népszuverenitás

eszközének, érdekeik, ill. a közérdek képviselõjének és megvalósítójának tekinti - Almond, Verba: "civic culture" (állampolgári kultúra) = a pol-i beállítódások összessége, a demokrácia stabilitását elõsegítõ pol-i kultúra; hiánya negatív hatással jár a demokratikus rendszer hosszabb távú stabilitására - a civic culture vegyes pol-i kultúra, része: - állampolgári részvétel - állam és intézményei iránti hûség, tekintélytisztelet, engedelmesség (parokiális pol-i orientáció) - a vegyes kultúra stabilitása: - az alattvalói orientáció biztosítja a döntéshozatalhoz szükséges autonómiát - a participatív orientáció lehetõvé teszi, hogy az elit érzékeny maradjon a társ pol-i preferenciái iránt 6. Milyen a magyar politikai kultúra? - 1970-80-as évek: pol-i infantilizmus (kevés állampolgár hiszi, hogy bele tud szólni a döntéshozatalba, de 70% véli úgy, hogy a döntéshozók az õ érdekeit is

figyelembe veszik) - jell: elidegenedés az állam egészétõl (+ inkább alattvalói, mint résztvevõi kultúra) - alacsony az egyének pol-i integráltsága, a társ nem alkot pol-i közösséget (alacsony a nemzeti büszkeség indexének szintje is), nagy mértékû a pol-i cinizmus (sem választott képvis-kben, sem saját érdekérvényesítési képességükben nem bíznak) - a pártviszály negatívumot jelent (erõk hiábavaló elpazarlása) 40 - gyenge civic culture (demokratikus pol-i tradíció hiánya, érdekképvis-k és a civil társ. gyengesége, intoleráns társ-i és pol-i attitûdök, pol-i részvétel alacsony szintje, a pol és pol-i elit túlságos átideologizáltsága) - a pol-i intézményekbe vetett bizalom a rendszerváltás óta csökken (minél politikaibb, annál alacsonyabb bizalmi szint) - alacsony választási részvétel, ok: - alacsony szubjektív állampolgári kompetencia - a rendszerváltás elitista jellege (emberek nagy része csak

szemlélõ volt) - általános pártellenes érzület - individualizáltság (a Kádár-rendszer lehetõvé tette a polmentes mgnszférák szervezõdését) - demobilizáció öröksége - fontos a materiális legitimáció (kormányzati tev megítélésén alapszik) - pol-i kultúra racionalista-aktivista modellje: az a fejlett, demokratikus pol-i kultúra, ahol a demokratikus állampolgár pol-ilag aktív és tudatos; ennek hiányában fejletlen - Mo: a tradícionális, nem résztvevõi pol-i orientációk és a participatív attitûdök fúziója kiegyensúlyozott pol-t teremt ⇒ elõsegíti a demo. stabilitását - ⇒ Mo. vegyes pol-i kultúrájú, de a gyenge a résztvevõi kultúra 7. Mik a magyar kormányzati rendszer fõ sajátosságai? Mit jelent a dualista és korlátozott parlamentarizmus? - a magyar kormányzati rendszer: korlátozott parlamentarizmus - dualista parlamentarizmus (18-19.sz-i alk-os monarchiák) - a korm az õt kinevezõ uralkodónak felel (a király

leválthatja a min-t, a parl nem) - a parl (alsóház) tagjait a végrehajtó hat-tól függetlenül választják (tv-hez parl-i többség jóváhagyása kell) - korm napi mûködéséhez nem kell a parl, de a költvet és a hadügyek T-n kell a támogatása - a parl bizalma nélküli kormányzá jogosságába vetett hit megrendül + állam feladatai nõnek, ezért új tv-k kellenek + váljog kiterjesztése ⇒ parlamentarizmus elõretörése - pártrendszer: a gyõztes pártok alakíthatnak korm-t ⇒ pol-i cselekvési egység (tvhozásvégrehajtás összefonódása) - az új dualizmus: korm és ellenzék szembenállása (új hat.megosztás) - az alkotmány fõ vonásai: - parlamentáris köztársaság, egykamarás parl (tvhozás) - a parl választja a közteln-t - írott alk (AB + ellenzéki vétó védi) - unitárius közig - magyar sajátosságok: - jogállamiság elvének radikalizálódása, jog és pol összefonódása (AB, ombudsman) - tvhozó és végrehajtó hat funkcionális

és személyi összefonódása (korm tagjai általában parl-i képvis-k) - parl és parl-i ellenzék közjogilag kialakított hat-a, a kormtöbbséggel szemben vétójoga (kizárólagos ogy-i jogalkotási tárgykörök, rendeleti kormányzás korlátozása, erõs bizottsági rendszer, kétharmados rendszer) 41 - korm és parl viszonyának dualista elrendezése ⇒ korlátozott parlamentarizmus; kettõs értelemben - szûkebb értelemben: a tvhozás és a végrehajtás parlamentarizmusban szokásos - fúziójának korlátozása - korm parlfeloszlatást kezdeményezõ jogának hiánya, korlátozott államfõi feloszlatás - min-k, korm parl-tel szembeni felelõsségének gyengítése - tágabb értelemben: a hat.megosztás intézményeinek a kormányzati rendszer más T-ein való erõteljes intézményesülése - ellensúlyok a korm-nyal szemben - AB - államfõ - népszavazás - T-i ök-k - Érdekegyeztetõ Tanács - MNB jelentõs mértékû függetlensége - közszolgálati

médiumok felett parl-i felügyelet kormányzati helyett 8. A demokratikus rendszerváltás hatása a magyar alkotmány reformjára - jogállami alk létrejötte: nem alkotmányozó ngy, hanem 1987-1997 között 17 alkmódosítás: az ogy kétharmados többséggel alkotmányozó intézményként mûködik - 2 hullám: - 1989-as õszi: - parl-i uralom - 2/3-os tvhozás ⇒ kisebbségi vétó (cél: a majdani parl-ben az ellenzék is egyenrangú hat-hoz juthasson) - ellensúlyok (AB) bevezetése (független a pártállami rendszerbe korábban beépült bír-tól + ellenõrzi a tvhozást; óvintézkedés is: ha a választások után esetleg megtartaná átmenetileg hat-t az MSZMP) - gyenge, parl által választott államfõ (a népszerû Pozsgay közvetlen választás esetén nyerhet) - parl védettsége a végrehajtással szemben: közteln nem oszlathatja fel, kormfõ nem kezdeményezheti - vegyes választási rendszer: kis és nagy pártok egyensúlyozása - 1990-es nyári

(választások után!) - közjogi és pol-i hatmegosztás rendszerének a parl-tel szembeni stabilitása (félnek a kormányozhatatlanságtó, ill. a parl fragmentációjától) ⇒ - a kétharmados tv-k körének korlátozása, cserébe az SZDSZ megkapja az államfõi posztot - konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetése, az egyes min-kkel szembeni parl-i bizalmi szavazás eltörlése 9. A magyar politikai gondolkodás fõ vonásai és hatásuk az 1989 utáni alkotmányos és kormányzati rendszer kialakulására és mûködésére - fõbb felfogások 42 - parlamentáris pol.felfogás (a pol guvernamentális-intézményorientált felfogásába illeszkedik, miszerint az ember természetéhez tartozik a mások feletti hat-ra törekvés, ehhez hierarchikus intézmények kellenek) - liberalizmus (ideológiai keret a rendszerváltás pol-i és gazd-i céljainak megfogalmazására; hat-i ágak elválasztása, egyéni szabjogok védelme, gazd és más létszférák

depolitizálása), legfontosabb elv: jogállamiság ⇒ alk-ban alapjogok + AB + ombudsman - nacionalizmus (szembefordítható lesz a liberalizmussal, radikális szárnya szembekerül a demokratikus állam eszméjével is) - a liberalizmus emancipatorikus-radikális felfogása: kzp-ban: hatkorlátozás, participáció, egyenlõség, emberi jogok; a hat alól az egyént fel kell szabadítani - depolitizált felfogás: a közérdeket nem a pártok, a parl és a korm, hanem a közig, a szakértõ testületek és a közjót a jogállami kontroll hordozza ⇒ a közérdek hordozói a kormányzati rendszer neutrális szereplõi: a végrehajtó hat adminisztratív része, bíróságok, AB - antipol-i felfogás: nemcsak a pol-i intézményeket, de az állam egész intézményrendszerét kizárná a közérdek képviseletébõl; ok: a közérdek már az intézményi processzusok (pl. képviselet) elõtt létezik = pol-i elit ellenes megközelítés ⇒ pol-i mozgalmak, parlellenes

népszavazási kezdeményezések - hatmegosztás elve kiegészítve a konszenzuselvvel = konkordanciademokrácia (korm és parl-i többség az egyik oldalon; parl-i ellenzék, államfõ, AB, közig, T-i ök-k, népszavazás a másik oldalon) 43