Medical knowledge | Studies, essays, thesises » Magyarország magánegészségügyi stratégiája, 2021

Magyarország magánegészségügyi stratégiája 2021. április 0 Magyarország magánegészségügyi stratégiája Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. április 1 Tartalomjegyzék 1 A piac meghatározása, helyzetelemzés: főbb klaszterek és érintettek . 5 2 A magánegészségügy: teljes finanszírozás és a magánellátás piacmérete. 14 3 Kiegészítő egészségbiztosítás: opciók, előnyök, kihívások és költségvetési hatáselemzés . 24 4 Alapítványi szolgáltatók: szerepek és szervezet . 34 5 Implementáció: javasolt intézkedések . 42 2 Bevezetés: A magánegészségügy jövőképének formálása A magánegészségügyet az egészségipari stratégiában foglaltaknak megfelelően úgy kívánjuk formálni, amely az egészségügyi ellátás mellett a társadalmi-gazdasági szempontokat is figyelembe veszi. Az elmúlt évtizedek során a magánegészségügy központi stratégia híján spontán, szervezetlenül

fejlődött. Ma már közel 30000 vállalkozást számlál a szektor, és elengedhetetlenné vált a magán- és az állami egészségügyi szolgáltatók közötti világos működési keret kiépítése. Több ellátási szakterületen is magas kapacitással rendelkeznek a magánszolgáltatók. Központi statisztika híján csupán becslések érthetőek el, amelyek azt mutatják, hogy a nőgyógyászat, szemészet és bőrgyógyászat területén a magánkapacitások az államihoz képest hasonló méretű (csupán 20-30% a különbség a magán és állami kapacitások között). A magánegészségügy fontos részét képezi a magyar egészségügyi rendszernek. Sok területen a magánszolgáltatók hatékonyan tehermentesítik az állami ellátórendszert. Ugyanakkor a magánegészségügy szerepe legalább ilyen fontos nemzetgazdasági szempontból is. Becslések szerint a szektor szereplőinek bevétele meghaladja a 800 Mrd forintot. A szektor további fejlesztése központi

stratégia mentén szükséges, hogy annak társadalmi és nemzetgazdasági értékteremtése fokozódjon. A magyar egészségügyi rendszer összességének értékteremtése az elvesztett életévek számában mérve alacsony. Az egészségügyi költések mértéke magasabb értékteremtést indokolna. Cél egy olyan rendszer kialakítása, amely biztosítja a közfinanszírozott és a magánegészségügyi ellátás közötti jobb együttműködést, illetve amely a betegek és a nemzetgazdaság érdekét helyezi előtérbe. I. sz ábra: Egészségügyi értékteremtés PYLL1 Kor szerint igazítva 100e emberre, 2017 7 000 HU PL A cél a költés és a társadalmi értékteremtés optimális szintjének az elérése R2=0.4482 p<0.01 Közepes korreláció SK 6 000 5 000 CZ GR UK SI PT 4 000 DK FR FI ES DE BE IT AT IE Optimális szint 3 000 SE ​2 000 1 000 0 500 1 000 1 500 2 000 Egy főre jutó egészségügyi kiadások2 (ezer HUF, 2017) 1.

'Potential years of life lost' - Ez a mutató a korai halandóság összefoglaló mutatója, amely lehetővé teszi a fiatalabb életkorban bekövetkező, kiküszöbölhető halálesetek súlyozását. A mutatót elveszített években kell mérni 100e emberre vetítve, 0–69 éves korosztályon 2. Tartalmazza az állami finanszírozást, magánfinanszírozást és intézményi önkéntes magánfinanszírozást 3 A stratégia eredményeként a magánegészségügyi szolgáltatások minőségét és a lakosság ahhoz való hozzáférését javíthatjuk. Másrészt a szektor e fontos része nemzetgazdasági szerepének erősítése jelentős GDP növekedést eredményezhet. E stratégián kívül a korábban elfogadásra került "Magyarország Átfogó Egészségipari Stratégia"-hoz kiegészítő javaslatok kerültek kidolgozásra. Ezek együttesen megfelelő szabályozói, finanszírozási és gazdaságpolitikai környezetet teremtenek a magánegészségügyi

szolgáltatóknak. A stratégiai dokumentum öt részből áll, melyek az alábbiak: 1. A piac meghatározása, helyzetelemzés: főbb klaszterek, érintettek 2. A magánegészségügy: teljes finanszírozás és a magánellátás piacmérete 3. Kiegészítő egészségbiztosítás: opciók, előnyök, kihívások és költségvetési hatáselemzés 4. Alapítványi szolgáltatók: szerepek és szervezet 5. Implementáció: javasolt intézkedések 4 1 A piac meghatározása, helyzetelemzés: főbb klaszterek és érintettek Első lépésként a piac meghatározására került sor. A szektornak jelenleg öt fő finanszírozási formája van: • • • • • az egyéni térítés, az intézményesített magánfinanszírozás egészségpénztárak), a hálapénz, illetve a direkt és indirekt NEAK finanszírozás. (magán egészségbiztosítások és A piac finanszírozása nem megfelelő, mivel az sok esetben nem átlátható és alacsony az egészségügyi

értékteremtés. Az egyes finanszírozási formák elemzését az alábbi ábra jeleníti meg: II. sz ábra: Magánegészségügyi szektor finanszírozási forrásai Fontos kiemelni, hogy a magánellátás egyéni térítésen keresztüli finanszírozása az egyik legkevésbé hatékony forma, amely már jelen pillanatban magas Magyarországon más nemzetekkel összevetve. Ennek a problémának a kezelésére a javaslatok a Kiegészítő egészségbiztosítás pontban találhatóak. Az intézményesített magánfinanszírozás hatékony formának tekinthető, ám a jelenlegi magyar piacon elengedhetetlen ezen finanszírozási forma fejlesztése, főként két okból adódóan. Egyrészt a jelenlegi termékkínálat alulfejlett, és nem követi a piac (betegek, szolgáltatók és munkavállalók) elvárásait, másrészt pedig az egészségpénztárak és egészségbiztosítók termékkínálatából hiányzik a fókusz. 5 A hálapénz finanszírozási formát tekintve várható a

közeljövőben a legjelentősebb csökkenés az arányokban, hiszen a 2021-től hatályos, a hálapénz kriminalizálásról szóló jogszabály hatására erős visszaszorulására lehet számítani. Fontos megjegyezni, hogy a hálapénz egy része mindezidáig szolgáltatáskiváltás miatt került elköltésre, azaz a betegek arra számítottak, hogy pénzükért gyorsabb és jobb ellátást kapnak. A kiemelt ellátás igénye fennmarad, ezért fontosnak tartjuk kiegészítő szolgáltatások bevezetését, amelyeken keresztül az ellátórendszer transzparenciája is növekszik. A direkt és indirekt NEAK finanszírozást tekintve fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi rendszer híján van az átgondolt, hosszú távú stratégiának. A finanszírozást érintő stratégia hiányából következhet a minőségi és hatékonysági mutatók hiánya, illetve operatív szinten az egyéni megállapodások és szerződések megkötése – szemben a hatékonyabb szerződéskötési

opciókkal. A direkt finanszírozásban szükséges központi stratégián keresztül meghatározni, hogy az állam mely területeken kíván magánszolgáltatókkal, és mely területeken kizárólag állami intézményekkel együttműködni. Az indirekt NEAK finanszírozást tekintve a legfontosabb megoldatlan kérdés a transzparencia és az egyértelmű finanszírozási keretek lefektetése. Fontos megjegyezni, hogy a jelenség felszámolása nem lehetséges a humánerőforrás és az infrastruktúra konszolidációja nélkül. III. sz ábra: Magánegészségügyi szektor finanszírozási forrásai kedvezményezettek alapján A tárgyalt finanszírozási formák különböznek kedvezményezettjeik tekintetében is. Az egyéni térítés fő kedvezményezettjei két típusba sorolhatóak: a komplex magánklinikák és a lakásrendelők csoportjába. Az ’egy-orvosos’ praxisokhoz kerülő pénztömeg egy része be nem jelentett jövedelemként jelenik meg, ez becslések szerint

elérheti a 125 Mrd forintot is. Az intézményesített magánfinanszírozás szintén magán járóbeteg- és fekvőbetegintézményekhez kerül, komplex magánklinikák és lakásrendelők bevételeit növelve. Javasolt a finanszírozási modellnek ezt a formáját továbbfejleszteni, mert jelentős transzparenciát visz az ellátás minősége növelésébe. 6 A hálapénz leginkább a magánorvosokhoz sorolható, és állami intézményekben dolgozó orvosoknál jelentkezett. Ez a jelenlegi jogállas szerint büntetendő, ugyanakkor a társadalmi igény a megkülönböztetett figyelemre megmarad. A direkt NEAK finanszírozás direkt állami szerződéseken keresztül folyik egyrészt az alapellátásba (háziorvosokhoz és fogászatokhoz), másrészt pedig hiányterületekre, pl.: dialízis, képalkotó és laboratóriumi szolgáltatások és speciális fekvőbeteg kezelés A NEAK finanszírozás indirekt része az állami rendszer hiányosságait hivatott csökkenteni: az

állami szereplők egyes tevékenységeket kiszerveznek (főleg kapacitás- vagy szakemberhiány miatt), amelyeket végül cégek, a sor végén egyéni vállalkozóként orvosok teljesítenek közreműködői szerződéssel. A magánegészségügyi piacot elsősorban az állami ellátás hiányosságai növelik és a fizetőképes társadalmi rétegek növekedése. A magánegészségügyet igénybe vevők legfőbb motivációi egy 2018-as Szinapszis kérdőív alapján: • • • • dedikált orvosidő, alaposabb kezelés (86%) személyes, barátságos bánásmód (84%) rövidebb várakozási idő (83%) transzparens kezelési költség (68%) A magánegészségügyet igénybe vevők archetípusára az aktív munkaviszony jellemző, átlag feletti jövedelemmel. Jellemzően 45 év alatti, iskolázott nőkről van szó, akik leggyakrabban fogászati vagy nőgyógyászati/terhesgondozási/szülészeti szolgáltatásokat vesznek igénybe. Gyakran keresett terület még a

bőrgyógyászat, a szemészet és a háziorvosi ellátás is. Az egészségügyi egyéni térítés a lakosság egyes csoportjainak azonban nagy pénzügyi kihívást jelent. E kiadások a legnagyobb terhet a vidéki és az alacsony jövedelemmel rendelkező lakosság számára jelentenek: a faluban élő lakosság például kevésbé tudja kivenni részét a magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokból. IV. sz ábra: Kezelést vagy gyógyszerkiváltást a költségek miatt elmulasztók aránya lakhely szerinti bontásban, 2019 (%) 28 24 20 Átl.: 24,0% 18 17 12 Átl.: 15,9% ​Budapest ​Város ​Falu ​Magas költség miatt kihagyott kezelések aránya ​Magas költség miatt nem kiváltott gyógyszer aránya Forrás: OECD 7 A magánfinanszírozást igénylő egészségügyi szolgáltatások a legszegényebb rétegeket érintik a leghátrányosabban, ahogyan az a jövedelmi szint szerinti adatokból is kitűnik. Az első két kvintilisbe soroltak a

legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, ahol a legmagasabb a kihagyott kezelések és gyógyszerek aránya. A kihagyott kezelések és gyógyszerek aránya a jövedelmi szint növekedésével csökken. V. sz ábra: Kezelést vagy gyógyszerkiváltást a költségek miatt elmulasztók aránya jövedelmi szint bontásban, 2019 (%) 33 31 23 24 23 Átl.: 24,3% 22 18 12 11 ​1. kvintilis ​2. kvintilis ​3. kvintilis 9 ​4. kvintilis Átl.: 16,6% ​5. kvintilis ​Magas költség miatt kihagyott kezelések aránya ​Magas költség miatt nem kiváltott gyógyszer aránya Forrás: OECD A finanszírozási formák közelebbről történő vizsgálatát követően a magánellátás öt különböző formája került beazonosításra (III. számú ábra) Az egyes formák vonatkozásában javaslatot teszünk azok szabályozására. VI. sz ábra: A hálapénz Magyarországon 8 A hálapénzzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nagysága és szerepe a rendszerben

főként strukturális és hagyomány-jellegű indokokkal magyarázható. A társadalom nagy része elfogadottnak gondolja a jelenséget. Az egészségügyi rendszerről általánosan elmondható finanszírozási és forráselosztási problémák szintén a hálapénz elterjedésének növekedéséhez vezettek. A hálapénz céljai közül kiemelendő a szolgáltatás minőségét növelő indok, ennek oka a rendszerben a megfelelő képesítéssel rendelkező orvos- és nővérkapacitások nem optimális eloszlása, illetve az alapellátási rendszer hiányosságai, ezek a legfontosabb mozgatórugók. Mindezek mellett fontos elmondani, hogy a hálapénz jelenség beágyazottságának ellenére gyors változás várható az idén bevezetett új jogszabály hatására, amely kriminalizálja a hálapénzt. VII. sz ábra: Közvetlen és közvetett NEAK finanszírozás A magánszolgáltatók számára juttatott közvetlen és közvetett NEAK finanszírozást a piaci struktúra és a

kapacitáshiány vezérli Közvetlen NEAK finanszírozás A NEAK közvetlenül szerződteti az elsődleges egészségügyi szolgáltatókat NEAK finanszírozás ▪ ▪ ▪ Általános orvosok (felnőtt és gyermekorvosok) - ~6500 szerződött szolgáltató Állami szolgáltatásra szerződött fogorvosok - ~3500 fő Az általános orvosok és fogorvosok független szolgáltatók / magánvállalkozók Közvetett NEAK finanszírozás NEAK finanszírozás egy másik fél számára, amely ezt követően kiszervezi a szolgáltatást magánszolgáltatók részére ▪ ▪ ▪ A NEAK finanszírozza az alacsony állami ellátottsággal rendelkező területeket ▪ ▪ Egy állami fél (önkormányzat,állami egyetem, fekvőbeteg központ, stb.) megbízása/ finanszírozása a NEAK által, mely fél részben vagy teljes egészében egy magánszolgáltatóra bízza ezt a tevékenységet A jelenség általában infrastruktúra- / vagy kapacitáshiányból fakad bizonyos földrajzi

területeken A kiszervezett tevékenységek általában nagyobb magánegészségügyi szolgáltatóknak vagy egyéni vállalkozó orvosoknak kerülnek odaítélésre Egyes speciális kezeléseket, pl. a vesedialízist általában speciális magánhálózatok biztosítják Laboratóriumi diagnosztika, képdiagnosztika A közvetlen és közvetett NEAK finanszírozásra az egészségügyi rendszerben legfőképpen a piaci struktúra és az egyes területeken jelenlévő kapacitáshiány miatt van szükség. A közvetlen NEAK finanszírozás keretein belül körülbelül 6500 szerződött általános orvos és 3500 fogorvos nyújt szolgáltatást, független szolgáltatóként/magánvállalkozóként. A NEAK ezen kívül ugyanezen direkt módon finanszíroz egyes alacsony állami ellátottsággal rendelkező területeket, például a dialízist vagy a laboratóriumi és képdiagnosztikát. A közvetett NEAK finanszírozás folyamatában a NEAK egy közfinanszírozott egészségügyi

szolgáltatóval szerződik, mely ezt követően a szükséges szolgáltatás egy részét vagy egészét magánszolgáltatók részére szervezi ki. A jelenség az esetek többségében infrastruktúra- vagy kapacitáshiány miatt áll fenn, és elmondható, hogy a legtöbb esetben a nagyobb magánegészségügyi szolgáltatók vagy az egyéni vállalkozó orvosok látják el ezen hiányfeladatokat. 9 VIII. sz ábra: Magánegészségügy formái A magánellátás különböző formái kerültek beazonosításra Magánfinanszírozott magánegészségügyi ellátás Javasolt intézkedések ▪ ▪ Járóbeteg és fekvőbeteg központok: Preferált csoport, javítják a magánegészségügyi ágazat minőségét és megkönnyítik a szabályzást Egy-orvosos praxisok: Minimum elvárások bevezetése és betartatása, az egy-orvosos praxisok pozitív motivációja nagyobb egységekbe tömörülésre Magánellátó tevékenységek direkt NEAK finanszírozása ▪ ▪ ▪ ▪

Világos közvetlen NEAK stratégia szükséges: Kiszervezést igénylő területek meghatározása A magánszolgál-tatók által teljesí-tendő kritériumok meghatározása A szerződések odaítélésének áttekintése, újratenderezés Magánellátásban megkezdett, állami ellátásba átterelt kezelések Közreműködői szerződéssel történő együttműködés ▪ ▪ Jogszabályok kidolgozása, melyek riportálást és átláthatóságot tesznek lehetővé a harmadik feles szerződésekkel kapcsolatban Kritériumrendszer felállítása harmadik felek kiválasztásához ▪ ▪ A felesleges állami kapacitás bérbevétele A szövődmények kezelésére nem képes magánintézményeknek kötelező orvosi protokollal kell rendelkezniük az állami szolgáltató bevonására komplikációk esetén Hivatalos szerződés szükséges a hátteret biztosító állami intézményekkel, reális díjazás mellett ▪ ▪ Az állami intézmények szabad kapacitásának

bérbevétele magánszolgáltatók által Központilag meghatározott díjazás Nincs egyértelmű szakértői vélemény, részletek a következő oldalon 7 • Magánfinanszírozott magánegészségügyi ellátás: intézményként működő járóbeteg- és fekvőbeteg-központok, amelyeket a lakosság vagy munkáltatók finanszíroznak. Ezen ellátók többsége magas minőségben tud szolgáltatni és hatékonyan tudja tehermentesíteni az állami ellátórendszert. Ugyanakkor az ’egy-orvosos’ praxisok esetében szükséges minimum elvárások bevezetése és azok betartatása, így ösztönözve a nagyobb egységekbe tömörülést. Ezzel magasabb hatékonyságot és minőséget tudunk elérni a piacon. • Magánellátó tevékenységek direkt NEAK finanszírozása: Olyan gazdasági társaságok, amelyektől az állam egészségügyi ellátást vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatást vásárol. Ezek többnyire hiányszolgáltatások és /vagy specializált

területeken (pl. művese kezelések). Ez a terület átlátható, azonban javasolt egy stratégia kidolgozása, amely meghatározza, hogy az állam mely területeket kíván teret visszanyerni, illetve hol kíván továbbra is külső szolgáltatóktól vásárolni. Emellett fontos a minőségi elvárások megfogalmazása a szolgáltatókkal szemben, majd ezek beépítése a finanszírozásba. • Közreműködői szerződéssel történő együttműködés: olyan magánszolgáltatók, melyek a NEAK-által finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által - kapacitáshiány vagy egyéb okok miatt - kiszervezett feladatokat végeznek el. A jelenlegi rendszerben hiányos nyomon követés történik ezen kiszervezésekkel kapcsolatban, így fontos az átláthatóságot segítő szabályrendszer kidolgozása. A közreműködői szerződéssel folyó ellátás jelen pillanatban nem vezethető ki a rendszerből, mivel ez segít áthidalni a hiányszakmák iránti igényt. Az új

foglalkoztatási jogállás ezt részben kezeli, ám a végleges megoldást az ellátórendszer konszolidációjával lehet csak elérni. • Magánellátásban megkezdett, állami ellátásba átterelt kezelése: olyan magánszolgáltatók, melyek a komplikációktól való félelem, vagy a kizárólag állami 10 rendszerben elérhető szaktudás és eszközök miatt állami háttérintézményekhez terelik át egyes betegeiket. Jelenleg a fennálló kapcsolat nincs elégségesen szabályozva, illetve a pénzügyi nyereség nagyrészt a magánszereplőhöz kerül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magánszolgáltatók csak a gyógyítás egy részére, mégpedig a profitábilis részre összpontosítva végzi a gyógyítást, a nem profitábilis tevékenységeket visszaküldi az állami rendszerbe. Ennek kezelésére a transzparencián túl javasolható a magasabb mértékű költésmegosztás alkalmazása az állami háttérintézményekkel. Így reális szintre emelkednek

a magánszolgáltatók költségei és elkerülhető lesz a „szemezgetés”, „lefölözés”. • Felesleges állami kapacitás bérbevétele: a közfinanszírozott létesítményekben keletkező, kihasználatlan kapacitás bérbeadása. A szabad kapacitások jelenleg kihasználatlanul jelentkeznek a rendszerben, ami nem csak hatékonytalansághoz, de potenciális plusz pénzforrás elveszítéséhez is vezet. Az állami intézmények szabad kapacitásainak a magánszolgáltatók általi bérbevétele fontos potenciált jelent a közfinanszírozott intézmények számára. Közelebbről megvizsgálva a felesleges állami kapacitások kérdését, egyértelmű előnyök és hátrányok állapíthatóak meg. IX. sz ábra: Szabad állami kapacitások kérdésköre, II A szabad állami kapacitások bérbeadásával kapcsolatos döntés meghozása során számos előnyt és hátrányt szükséges mérlegelni Szabad állami kapacitások bérbeadása ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ Plusz

bevételforrás az állami intézmények számára, melyből az állami ellátás minősége javítható Összességében javul az egészségügyi rendszer minősége a jobb kapacitáskihasználás miatt Javulhat a lakosság hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz Állami és magánrendszerben kezelt betegek keveredése, mely adminisztrációs és szervezési teherrel párosul Negatív közmegítélést idézhet elő az állami rendszerben kezelt betegekben Rendszerszinten nem kezeli a szabad kapacitások jelenségét Szabad állami kapacitások megtartása Előnyök ▪ ▪ ▪ Hátrányok ▪ ▪ ▪ A kiterjedt állami szolgáltatási hálózat jelenlegi állapotának és társadalmi megítélésének fenntartása Nem szükséges komplex együttműködési rendszer kialakítása, a jelenlegi állapot és folyamatok fenntartása lehetséges Az állami rendszer leterheltebb időszakjaiban a szabad kapacitás kihasználásának lehetősége Potenciális addicionális

bevételek, a fenntartási költségek bérlő és bérbeadó közötti megosztás lehetőségének kihagyása A magánszektor a kereslethez igazodva duplikált kapacitást épít ki, mely társadalmilag nem hatékony rendszerhez vezet Infrastruktúra gazdaságilag hatékonytalan felhasználása 8 A szabad állami kapacitások bérbeadásának legszembetűnőbb előnye, hogy plusz bevételi forrást jelent az állami intézmények számára, így potenciálisan javítva az egészségügyi rendszert összességében, illetve a lakosság hozzáférését is jobbá téve az egészségügyi ellátáshoz. 11 A hátránya, hogy az új rendszer adminisztrációs és szervezési szempontból negatív társadalmi megítéléshez vezethet, a jelenséget privatizációként bélyegezve. A kapacitások bérbeadása az ellátásba is komplexitást hozhat. Amennyiben a döntéshozó a szabad kapacitások megtartása mellett dönt, a jelenlegi állapot és társadalmi megítélés fenntartása

történik meg, legnyilvánvalóbb előnyként pedig a szabad kapacitások felhasználásának lehetősége jelentkezik olyan különösen leterhelt időszakokban, amilyen például a mostani pandémiahelyzet is. A szabad kapacitások bérbeadásának elutasítása azonban nem csak addicionális bevételektől való elesést jelent, hanem a magánszektoron belül kapacitáskiépítéshez is vezet, mely rendszerszinten felesleges kapacitásba történő befektetést jelent. Jelentős hátrány még az infrastruktúra hatékonytalan kihasználása. Nemzetgazdasági szempontból hátrány, hogy a versenypiaci kapacitás-elosztás állami beavatkozás nélkül hatékonytalan lehet. Politikai előnyöket és hátrányokat figyelembe véve fontos megjegyezni, hogy a magánszolgáltatók a minőségi szolgáltatásnyújtás által a hálapénz elleni küzdelmet gyorsíthatják fel, ám a bérbeadás nehezíti a magán- és közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztását. A kérdést

társadalmi nézőpontból tekintve előny, hogy nehéz pénzügyi helyzetben lévő kórházak esetében a bérbeadás segíthet az ellátásbiztonság növelésében, ám a jelenség „tranzitszolgáltatásokhoz” vezethet: a bérlő érdeke lehet a fizető vendégeket előnyben részesíteni a közfinanszírozott szakrendelésben is. A jelenlegi piac meghatározását tekintve érdekes és fontos kérdés az indirekt finanszírozásé, ami a nem hatékony rendszer következménye és annak megoldására az ellátórendszer konszolidációja szükséges. Ennek megoldása nem a magánegészségügyi stratégia része X. sz ábra: Indirekt finanszírozás háttere 12 A jelenség lényege, hogy egyes államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatók direkt szerződést kötnek a NEAK-kal, de a szolgáltatások egy részét nem képesek önállóan elvégezni. Ezen tevékenységeket vagy folyamatokat kiszervezik magánszolgáltatók számára, akik így tulajdonképpen az

állam által finanszírozott feladatot látnak el magánszolgáltatóként. Az évente megközelítőleg 120 milliárd forintnyi pénztömeget mozgató jelenség két fő okból adódóan létezik: egyrészt a jelenlegi közfinanszírozott infrastruktúra túlméretezettsége miatt, másrészt pedig az állami rendszerben hiányszakmának számító területekből adódóan. Az indirekt NEAK finanszírozás csökkentése, illetve szélsőségesebb esetben megszüntetése kétféle módon lehetséges: egyrészt az ellátási hálózat konszolidációjával, mely kevesebb szolgáltatási pont fennállásához vezet, másrészt pedig a különböző hiányszakmákban dolgozó orvosok számának növelésével. 13 2 A magánegészségügy: teljes finanszírozás és a magánellátás piacmérete A magánegészségügy fontos részét képezi a magyar egészségügyi rendszernek. Sok területen a magánszolgáltatók hatékonyan tehermentesítik az állami ellátórendszert.

Ugyanakkor a magánegészségügy szerepe legalább ilyen fontos nemzetgazdasági szempontból is. A magyar egészségügyi kiadások összesen körülbelül 3200 Mrd forintot (becsült 2020-as érték) tesznek ki, amelyből a magánegészségügyi szolgáltatók szolgáltatásokból származó bevétele 815 Mrd forint körül mozog. XI. sz ábra: Egészségügyi kiadások (Mrd Ft, 2020) ​2216 ​57 ​103 ​761 ​12 J​ áróbeteg​ellátás 768 ​404 ​24 ​198 ​Gyógyszer 810 ​392 ​Egyéb2 553 ​465 ​Megelőzés 93 ​39 ​125 ​17 ​24 ​125 ​24 ​22 ​24 ​Önkéntes biztosítás & pénztár Nemzeti Egészségügyi Alap ​7 ​30 ​93 ​Paraszolvencia ​Nem bejelentett bevétel3 ​898 ​Egyéni térítés ​Fekvőbeteg​ellátás 1020 Teljes piac mérete: ≈3245 Mrd Ft A teljes egészségügyi célú költésnek megközelítőleg két harmadát az állam finanszírozza a társadalombiztosításon keresztül. Második

legnagyobb kiadási forma az egyéni térítés, amely megközelítőleg 23%-át adja a teljes finanszírozásnak, mely érték nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. A fennmaradó részét az egészségügyi kiadásoknak az intézményesített magánkiadások (egészségbiztosítás és egészségpénztár) valamint a hálapénz alkotják. 14 XII. sz ábra: Magánegészségügyi szolgáltatók szolgáltatásokból származó becsült bevételei 2020-ban A magánszolgáltatók legnagyobb bevételi forrása egyéni térítésből származik: ennek mértéke 330 Mrd forint bejelentett és adózott jövedelem. Ez a költési kategória az elmúlt években átlagosan 5%-kal növekedett. További 125 Mrd forint elsősorban egyéni térítésből származó, azonban nem bejelentett jövedelem. Ez a kategória valószínűsíthetően követi a teljes egyéni térítéses kiadások növekedését. Az egyéni térítéses kiadások eredeti tömege 420 Mrd forint, ám az

egyéni térítéses kiadások és a be nem jelentett jövedelem közötti átfedés körülbelül 90 Mrd forintra tehető: ez az összeg a nem bejelentett jövedelmek mértékéből, tehát 125 Mrd forintból kivonva a külföldiek által elköltött nem bejelentett jövedelmet, melynek nagysága 35 Mrd forint. (Az átfedő összeget kivonva a 420 Mrd forintos eredeti egyéni térítés pénztömegből kapjuk meg a 330 Mrd forintos becslést.) 15 XIII. sz ábra: Indirekt NEAK finanszírozás 2018-2020 között ​Mrd Ft ​6% 116 120,0 109 104 ​100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 ​0,0 ​2018 ​2019 ​2020 XIV. sz ábra: Direkt NEAK finanszírozás 2018-2020 között ​Mrd Ft ​400,0 ​300,0 ​-7,65 % ​360 ​8 % ​7 % ​307 ​301 ​13 % ​9 % ​8 % ​8 % ​7 % ​13 % ​19 % 110 Mrd Ft ​200,0 ​50 % ​50 % ​54 % ​100,0 ​0,0 ​Járóbeteg ​23 % ​23 % ​2018 ​2019 ​Fekvőbeteg ​Egyéb ​Alapellátás ​10 % ​2020

​Gyógyszer Az indirekt NEAK finanszírozásból 120 Mrd forint és a direkt NEAK finanszírozásból 110 Mrd forint származik, kivéve az alapellátást, amelyet elemzésünkben most nem vettük a magánegészségügyi piac részének. Elemzések azt mutatja, hogy a direkt, az állam számára átláthatóbb finanszírozás csökkent az elmúlt években 360 Mrd. forintról ca 310 Mrd forintra Szemben ezzel az indirekt finanszírozás az állam számára sokkal kevésbé átlátható, éves átlagban 6%-kal növekedett. Intézményesített magánfinanszírozáson keresztül (magánegészségbiztosítás és egészségpénztárak) további 100 Mrd forint bevételhez jutnak a szolgáltatók. Ez a finanszírozási forma stagnálást mutat az elmúlt években, amelyet részben az adózási szabályok változása is okozott. 16 XV. sz ábra: Kifizetett hálapénz 2015-2020 között ​Mrd Ft ​5 % 40 ​31 30 20 10 ​57 % ​37 ​38 ​39 ​57 % ​57 % ​57 %

​23 % ​23 % ​23 % ​32 ​28 ​57 % ​57 % ​23 % ​23 % ​23 % ​20 % ​20 % ​20 % ​20 % ​20 % ​20 % ​2015 ​2016 ​2017 ​2018 ​2019 ​2020 ​Fekvőbeteg ​Járóbeteg 0 Fókuszon kívül ​Alapellátás A paraszolvencia kiadások 2015 és 2020 között évente átlagosan 5%-kal nőttek. A hálapénz „kriminalizálása” folytán várhatóan annak egy része szintén a magánegészségügybe fog átterelődni, kényelmi és elsőbbségi szolgáltatások igénybevételének térítése formájában. Ez a becslések szerint 30 Mrd forint további bevételt jelent. XVI. sz ábra: A hálapénz mozgatórugói A hálapénz nagyságának egyik legfontosabb mozgatórugója a szolgáltatásminőség növelésének reménye: a betegek nagy része szerint a rendelőkben és kórházakban egyaránt hálapénz hatására lehetséges külön figyelmet biztosítani. Az orvosok percepciója a hálapénzzel kapcsolatban, 17 hogy a

betegek a megfelelő szolgáltatásminőség biztosításáért és az előnyszerzésért fizetnek az esetek többségében. Kormányzati beavatkozás nélkül a magánegészségügyi piac finanszírozási struktúrája tovább fog romlani az elkövetkezendő években. A magánegészségügyi piac jövőbeli finanszírozását tekintve elmondható, hogy a következő öt évben az egyéni térítés mértéke várhatóan tovább növekszik, éves szinten mintegy 5-10%-kal. Ez nem hatékony formája az egészségügyi ellátás finanszírozásának és túlzott anyagi terhet ró a teljes társadalomra. A hálapénz és a direkt NEAK finanszírozás nagy mértékű csökkenése várható: egyszeri 60-70% a hálapénz csökkenés, éves 15-20% a direkt NEAK finanszírozás esetében. A többi finanszírozási forma csak kis mértékben fog változni. Részletes piacméret előrejelzést az alábbi ábrán mutatunk XVII. sz ábra: Magánegészségügy finanszírozási formáinak várható

alakulása kormányzati beavatkozás nélkül 18 XVIII. sz ábra: A magánegészségügyi piac várható mérete 2025-ben (Mrd Ft) 802 118 92 ​11 102 122 357 ​Egyéni térítés ​Nem ​Intézményesített ​ bejelentett magánfinanszírozás ​= növekvő terület ​Hálapénz ​Direkt NEAK finanszírozás ​= stagnáló terület ​Indirekt NEAK finanszírozás ​Magáneü. piac ​= csökkenő terület További ösztönzők nélkül a magánpiac várható nagysága ~800 milliárd forintra csökken 2025re. A legtöbb finanszírozási forma csökkenése várható, míg az egyéni térítés mértéke várhatóan jelentősen növekszik. A magánegészségügy hosszú távú finanszírozása megoldást igényel. A megoldás céljai: • • • A finanszírozás átláthatóságának javulása Az egészségügyi értékteremtés és ráfordítások arányának javulása Elérhetővé válás szélesebb rétegek részére A piac mérete a szolgáltatói

bevételen alapuló megközelítéssel is megbecslésre került, beleértve a szolgáltatói bevételeket és a további magánpiaci forrásokat is. XIX. sz ábra: A magánegészségügyi piac méretének becslése szolgáltatói bevételek alapján (2020, Mrd Ft) Alapellátást nyújtó szakembereket (háziorvosok és fogorvosok) nem beleértve: ~150 Mrd Ft becsült bevétel 815 240 ​82 15 ​17 50 ​431 A hálapénzt érintő becslések 40-70 Mrd Ft között alakulnak 323 108 ​62 ​31 ​Összesen ​= nem bejelentett bevétel ​>500M HUF (bev.) ​ szolgáltatók Szolgáltatói bevételek ​200-500M HUF (bev.) szolgáltatók ​<200M HUF ​(bev.) szolgáltatók 31 ​Hálapénz További magánpiaci források Az általános piacméreten kívül az egészségipari stratégia magánszolgáltatókra gyakorolt, várható hatása is vizsgálat alá került a magánszolgáltatói piac adottságaival együtt. A jelenlegi 19 piac elaprózottnak

minősíthető, így az állam által ösztönzött konszolidáció értékes lehetőséget tartogat, hiszen a nagyobb egységekben működő ellátók törvényszerűen magasabb minőségben tudnak szolgáltatni. Ezzel tehát javul a betegbiztonság és a piac átláthatósága egyaránt XX. sz ábra: Magánegészségügyi szolgáltatópiac sarokköveinek leírása A piac érdekessége, hogy jelen pillanatban a magánegészségügyi szolgáltatók 80% magyar tulajdonban lévő vállalat, azonban a bevételi alapon a piacnak csak mintegy 55%-kát képviselik. A nemzetgazdasági céloknak megfelelően javasoljuk elsősorban a hazai tulajdonú vállalatok támogatását. Az állam által támogatandó tevékenységek az innováció, a piaci konszolidáció, az állami ellátórendszert tehermentesítő tevékenységek és az egészségturizmus. Azaz, azon szolgáltatókat szükséges támogatni, amelyek kiegészítik az állami ellátórendszert és kiemelten szolgálják a társadalom

egészségügyi állapotának javulását. A szolgáltató piac támogatása mellett javasoljuk annak további szabályozását is. A szabályozási javaslatokat szakmai konzultációk segítségével véglegesítettük és azok az ágazat jelenlegi problémáira szolgálnak válaszul. 20 XXI. sz ábra: Top 40 magánegészségügyi szolgáltató bevétel szerint a közzétett éves beszámolók alapján Szolgáltató 2019 bev.1 Ebből NEAK3 ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ Fő tevékenység ​ Tulajdonos Alkalmazottak ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​

​ ​ [TARTALOM​ ​ KIVONVA] ​​ ​ ​​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​​ ​ ​​ ​​ ​​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​

​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ 1. Szabályozói felügyelet megerősítése Az átláthatóság növelhető és a közbeszerzési folyamat egyszerűsíthető a kisebb szereplők megszólításának érdekében. Javasoljuk a szigorúbb felügyelet és szerződéskötési stratégia bevezetését az állami szektorral nem versenyző szolgáltatók számára. 2. Állami-magán együttműködéseket szabályozó szerződések A teljesítményértékelés javítható, hogy az eredmények, és nem a felhasznált erőforrások alapján történjen. Javasoljuk a szerződések éves felülvizsgálatának és

újratárgyalásának megkezdését. 3. Közfinanszírozott szolgáltatások magánpiaci vetélytársai A közfinanszírozás által fedezett szolgáltatások magánpiacon is elérhetőek. Jelenleg olyan szolgáltatókat is támogat a rendszer, amelyek versenyeznek a közfinanszírozási kapacitással. A jövőben limitált támogatás javasolt az állami szektorral versenyző szolgáltatók számára. 21 4. Magánszolgáltatói versenyképesség-javulás A magánszolgáltatói innováció magasabb szintre emelhető, mert gyakran a forráshiány a fejlesztések egyik fő gátja. A fejlesztések támogatását célzó, dedikált innovációs forrás felállítása. 5. A külföldi egészségturisztikai céllal érkező vendégek számára releváns szabályok felülvizsgálata. A külföldi betegek és a rájuk fókuszáló iparági szereplők sokszor még ma is jogi nehézségekbe ütköznek (pl. biztosító költségtérítése) Külföldi páciensek magyarországi kezelésének

jogi szabályozása, átjárhatóság biztosítása. A fogászat területén négy rendszerszintű probléma került beazonosításra: 1. Európai viszonylatban rossz, elhanyagolt szájüregi egészségi állapot: a magyaroknak átlag tíz ép foguk van és ugyanennyi hiányzik 2. A NEAK finanszírozási modellje lehetővé teszi a magánellátás keresztfinanszírozását 3. Hiányzik az állam oldaláról az erős szakmai/revíziós felügyelet 4. Elengedhetetlen az adat alapú teljesítmény- és minőségirányítási modell kiépítése A magánszolgáltatók szerepe a fogászati területen a legerősebb. Az ellátás területén a közfinanszírozott és magánszolgáltatások erősen összefonódnak, térben nem, csak időben elválaszthatók, amit erős központi koordinációval lehet biztosítani. XXII. sz ábra: A magánszolgáltatások között a fogászat az egyik legjelentősebb A fogászati és a szájsebészeti ellátást illetően a rendszerszintű és egyéb

problémákat figyelembe véve az alábbi öt javaslat került beazonosításra: 1. A kapacitások összehangolása közfinanszírozott és magánszolgáltatások között A NEAK finanszírozásában nyújtott fogászati bázisfinanszírozás nem szolgál megfelelő teljesítményösztönzőként, főként nagyobb népsűrűségű települések esetén. Javasoljuk, a bázisfinanszírozás teljesítmény- és eredményminőségi feltételeinek felülvizsgálatát területileg differenciáltan, minimum díjak fenntartása mellett. 2. A szakmai felügyelet megerősítése: olyan szakmai felügyelet erősítése szükséges, mely alkalmas javaslatot tenni rendszerszintű problémák kezelésére. Javasoljuk egy pontosan 22 körvonalazott hatáskörrel rendelkező fogászati szakmai felügyeleti szerv kialakítását az NNK-n belül együttműködve a NEAK-kal. 3. Adatvezérelt ágazati irányítás erősítése Nem adottak az átláthatóságot biztosító adatközpontú folyamatok, az

irányítás magasabb szinten támaszkodhatna adatokra. Javasoljuk adatvezérelt folyamatok kiépítése, a NEAK irányító szerepének erősítése. 4. A fogászati sürgősségi ellátás szabályozási rendszer kereteinek felülvizsgálata A kötelező fogászati sürgősségi ellátás önkormányzati szervezése nem kellőképpen eredményes, jelenleg 6 megyében egyáltalán nincs megszervezve a fogászati ügyelet. Javasoljuk a fogászati sürgősségi ellátás területi alapú újraszervezését és a NEAK-on keresztüli finanszírozás revízióját. 5. Transzparencia-növelés a közfinanszírozott és magánszolgáltatások szétválasztása terén. Bár az alapellátás szolgáltatási köre definiált, a páciensek szempontjából világosabbá tehetők a közfinanszírozott és magánszolgáltatások közötti határok. Javasolt intézkedés bevezetése a TB által fedezett szolgáltatások kötelező feltüntetésére a vegyes finanszírozású ellátókra

vonatkozóan. A kormány által elfogadott „Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiában” foglalt intézkedések jelentős mértékben segítik a szolgáltatók fejlődését, a hatáselemzés eredményét az alábbi áttekintésben mutatjuk be. XXIII. sz ábra: Intézkedések áttekintése ​Az egészségipari közbeszerzések felülvizsgálata a betegbiztonság és a hazai fejlesztő és gyártóbázisok érdekeinek figyelembevételével A nemzetközileg jelentős gyógyhelyeken a magán és a közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztása, minősítési rendszer bevezetése ​A vizsgált ágazatok teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálata ​A hazai KKV érvényesülésének támogatása a közbeszerzési eljárásokban ​A magánszolgáltatók egészségturisztikai szerepének erősítése az orvosi turizmusban ​A magánszolgáltatói szabályozás modernizáció-ja egyéb területek jogszabályi környezetének indirekt hatását

figyelembe véve ​Az egészségiparban működő kis- és középvállalkozások támogatási lehetőségeinek bővítése ​Több cikluson átívelő, átfogó támogatási rendszer bevezetése, az Innovációs Alap pályázati rendszerének optimalizációja ​A KFI tevékenységet végző vállalatokat hátrányosan érintő párhuzamos kereskedelem visszaszorítása ​Dedikált magánszolgáltatói KKV pénzügyi és innovációs támogatási programok A magánszolgáltatókat érintő támogatási és finanszírozási folyamatok optimalizációja ​A hazai gyógyászati termékek felhasználási arányának növelése a magánszolgáltatóknál ​Nagyvállalati digitalizációs- és modernizációs-képesség vizsgálata és a nemzetközi piacra kijutás és kapcsolatépítések támogatása ​A V4 országok meglévő együttműködésének kiterjesztése, közös tendereken való indulás ​A szellemi tulajdon védelmét szolgáló jogszabályi környezet

felülvizsgálata az iparjogvédelmi eljárások gyorsítása és költséghatékonyabbá tétele érdekében ​A magánellátók mint egészségipari szereplők bevonása a versenyképességi javulást célzó intézkedésekbe ​Gördülékenyebb hozzáférés biztosítása stratégiailag kiválasztott terépiákhoz a V4-ből érkezők számára ​A magánszolgáltatók személyi tulajdont érintő folyamatainak hatékonyabbá tétele ​Az egészségügyi adatvagyon kutathatóságának biztosítása és az egészségipar által történő hasznosításának vizsgálata ​A Nemzeti Egészséginformatikai Testület részvételével munkacsoport létrehozása az eHealth háttéripari szereplők bevonásával Felülvizsgálatok fényében további javaslatok kidolgozása a hazai gyógyszeripari vállalatok versenyképességének javítása érdekében ​Adatközpontú minőség- és eredményesség-fejlesztés a magánszolgáltatóknál A magánszolgáltatók egészségügyi

digitalizációs folyamatainak támogatása ​Az ellátásbiztonság növekedése a magánszolgáltatói egységekben ​Orvostechnikai tanúsítói folyamatokra felkészítő szervezet létrehozása és a klinikai vizsgálatok és eszköztanúsítás támogatása ​Gyógynövényiparra vonatkozó stratégiai javaslatok agrárminisztériumi vizsgálata és a jogszabályi környezet megújítása A magánszolgáltatók lehetséges szerepének vizsgálata a klinikai vizsgálatokban ​A magánszolgáltatók hazai gyógynövényfelhasználásának erősítése 23 3 Kiegészítő egészségbiztosítás: opciók, előnyök, kihívások és költségvetési hatáselemzés A magánegészségügyi rendszer átláthatóságának és társadalmi értékteremtésének javítása céljából megfontolandó egy kiegészítő egészségbiztosítási (továbbiakban: KEB) rendszer kialakítása. A javasolt rendszernek a lényege, hogy a jelenlegi egyéni térítéses pénztömegeket

intézményesítse és további forrást eredményezzen, elsősorban a munkáltatói hozzájáruláson keresztül. Ez a rendszer a közfinanszírozói rendszertől elkülönítve, mint kiegészítő biztosítás működne. Hasonló rendszer számtalan európai országban működik, pl Franciaország, Dánia és Szlovénia. A kiegészítő egészségbiztosítás „okospénz” bevezetése a szektor finanszírozásába, mely a Munkaadói Egészségügyi Rendszerre építve elsősorban a társadalom aktív részét célozza meg és opcionálisan kiterjeszthető lehet azok gyermekeire is. A rendszer a jelenlegi foglalkozásegészségügyre épül, és elsősorban a munkáltatók finanszírozzák (a tudatosabb munkáltatók már ma is költenek alkalmazottjaik egészségére), de lehetővé válik a munkavállalóknak is, hogy előtakarékoskodjanak egészségügyi kiadásokra. A rendszer előnye, hogy rugalmas csomagokat lehet összeállítani, így a gazdaság minden területén és

minden kereseti szinten alkalmazható. Önkéntes rendszert szeretnénk, ugyanakkor az államnak megfelelő ösztönzőkkel kellene támogatni a bevezetést. A rendszer bevezetésének több előnye is van, az átláthatóság és öngondoskodás ösztönzése mellett javítja az egészségügyi ellátás minőségét az „okospénzen” keresztül. Az „okospénz” jelentős orvosszakmai és betegközpontúsági elvárásokat helyez a szolgáltatókkal szembe. Az ezeknek való megfelelés „tisztítja” a magánszolgáltatói piacot, így csak a legprofesszionálisabban működő egységek maradnak fenn. A rendszer egésze nyolc fő kérdés mentén strukturálódik. XXIV. sz ábrán: Kiegészítő egészségbiztosítási rendszer fő döntési pontjai A KEB bevezetéséhez több kérdésben döntés szükséges Tervezett bevezetés kezdete: 2022-2023 Döntési pontok Választási lehetőségek Önkéntes minden munkavállaló számára, opt-out lehetőséggel 1 KEB

részvételi rendszer Kötelező minden munkavállaló számára 2 Csomagban foglalt minimumszolgáltatások Csak foglalkozáseü. vizsgálat 3 Állami ösztönzés 4 Szolgáltatók köre, akik részt vehetnek a KEB rendszerben 5 NEAK finanszírozás KEB-biztosítottak után az állami szolgáltatóknak 6 Kritériumok az állami- és magánszolgáltatók bevonására Szabályozási kritériumok a kiválasztásban 7 Nyugdíjasok bevonása a KEB rendszerbe Nyugdíjasok kötelező bevonása a KEB rendszerbe 8 Finanszírozó tulajdonosi modellje Másik fejezetben részletezve Foglalkozáseü. vizsgálat és szűrések Önkéntes minden munkavállaló számára, opt-in lehetőséggel Kritikus betegségek és innovatív gyógyszerek Hosszú távú gondozás és rehabilitáció EMJ-kal megegyező adózás Csökkentett adóteher Állami támogatás Kizárólag magánszolgáltatók Magán- & közfinanszírozott szolgáltatók Kizárólag közfinanszírozott

szolgáltatók A NEAK ugyanannyit fizet KEB által lefedett és egyéb betegek után az állami szolgáltatóknak Állami tulajdonú entitás A NEAK kevesebbet fizet KEB által lefedett betegek után az állami szolgáltatóknak Szabályozási és minőségi kritériumok a kiválasztásban Egyéni, önkéntes belépés a KEB rendszerbe nyugdíjasok számára Tisztán kereskedelmi modell Megjegyzés: KEB = kiegészítő egészségbiztosítás; foglalkozáseü. = foglalkozásegészségügyi; EMJ = egyes meghatározott juttatások Forrás: BCG elemzés Minőségi kritériumok a kiválasztásban Állami-magán közös vállalkozás BCG javaslat 2 7 24 1. KEB részvételi rendszer: a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetése történhet kötelező beléptetéssel, vagy önkéntes módon (opt-in vagy opt-out lehetőséggel). A kötelező beléptetés fő előnye, hogy biztosítja a megfelelő addicionális volumen beáramlását, illetve egy versenyképes szolgáltatói

piacot hoz létre, magas kiszámíthatósággal és megjósolható eredményekkel. Potenciális negatívumok: a foglalkoztatásra és bérnövekedésre gyakorolt esetleges negatív hatás, illetve az egészségügyi szolgáltatásokra gyakorolt inflációs nyomás. Az opt-out-os önkéntes rendszer a kötelező rendszerhez hasonlóan biztosítja a megfelelő volument, ám szintén negatív hatással lehet a foglalkoztatottságra, illetve inflációs nyomást idézhet elő, bár mindkét negatív következmény gyengébb mértékben teljesülne, mint a kötelező rendszer esetén. Az önkéntes opt-in-es rendszer fő előnye, hogy több időt hagy a szolgáltatóknak a változásra való felkészülésre, illetve a biztosítás megkülönböztető lehetőségként funkcionál az álláspiaci versenyben. Fontos azonban, hogy ez a rendszer jelentősen kisebb biztosított számhoz vezet, illetve a szolgáltatói minőség- és gyorsaság-javulás sem olyan mértékben ösztönzött, mint

az első és második opciók esetén. A három opció közül javasolt az önkéntes, opt-out rendszert bevezetni, így optimalizálva a biztosítottak számára és a munkapiaci állapotokra nézve. Az egyes opciókat részletesen az alábbi ábrán mutatjuk be. XXV. sz ábra: a KEB részvételi rendszer opciók leírása 1 KEB részvételi rendszer Az intézményesített magánbiztosítói rendszer bevezethető önkéntes alapon és kötelező beléptetéssel is Kötelező belépés Opció 1 A munkáltatók és munkavállalók beléptetésre kerülnek a programba, kilépési lehetőség nélkül Előnyök ▪ ▪ ▪ ▪ Kockázatok ▪ ▪ Forrás: BCG elemzés Önkéntes belépés, opt-out lehetőséggel Opció 2 A munkáltatók és munkavállalók beléptetésre kerülnek a programba, és nyilatkozniuk kell, amennyiben nem kívánnak abban részt venni Biztosítja a megfelelő addicionális volumen beáramlását a rendszerbe A szolgáltatók nyomás alatt vannak a

minőség és a volumen gyors növekedésének érdekében Versenyképes szolgáltatói piac létrehozása Magas kiszámíthatóság és megjósolható eredmények ▪ Negatív hatás a foglalkoztatásra és a bérnövekedésre, mivel néhány munkáltatónak nehézséget okozhat a járulékos költségek fedezése Inflációs nyomást generálhat a járóbeteg-ellátásban, ha a kapacitást nem adaptálják időben a szolgáltatók ▪ ▪ ▪ ▪ Önkéntes belépés, Opció 3 opt-in lehetőséggel A munkáltatók és munkavállalók önkéntes alapon megválaszthatják, hogy be kívánnak-e lépni a rendszerbe Biztosítja a megfelelő addicionális volumen beáramlását a rendszerbe A szolgáltatók nyomás alatt vannak a minőség és a volumen gyors növekedésének érdekében Versenyképes szolgáltatói piac létrehozása ▪ Negatív hatása lehet a foglalkoztatottsági szintre (enyhébb, mint az opció 1 esetén) Inflációs nyomást generálhat a

járóbetegellátásban (enyhébb, mint az opció 1 esetén) ▪ ▪ ▪ Több időt hagy a szolgáltatóknak a felkészülésre Erős támogatottság a munkáltatók-tól, mivel a kiegészítő egészségbiztosítást további megkülönböztető lehetőségnek látják az álláspiaci versenyben Csak néhány vállalat csatlakozik, ezáltal a volumen nem éri el a kritikus szintet A szolgáltatói minőség és gyorsaság nincs gyors növekedésre sarkallva a külső nyomás hiánya miatt 2 9 2. Csomagba foglalt minimumszolgáltatások: a rendszer alapjaként definiált foglalkozásegészségügyi vizsgálatok mellett a biztosítottak más szolgáltatások igénybevételére is jogosultak lehetnek. A csomagba és a koncepcióba jól illeszkedő plusz szolgáltatások lehetnek a különböző szűrések, kritikus betegségekkel kapcsolatos kezelések vagy gyógyszerek, illetve a hosszú távú rehabilitáció és gondozás is. Javasoljuk egy olyan kezdőcsomag

meghatározását, amely a foglalkozásegészségügyi vizsgálatok mellett kibővül számos népegészségügyi szempontból fontos szűrővizsgálattal. 25 XXVI. sz ábra: Munkáltatói Egészségügyi Rendszer sarokköveinek leírása 2 Csomagban foglalt minimumszolgáltatások Javasoljuk egy Munkaadói Egészségügyi Rendszer kialakítását, amely a foglalkozásegészségügyi programra épít ​Új Munkaadói Egészségügyi Rendszer ▪ A munkahelyi egészségellenőrzés alapvető szolgáltatásaira építve ▪ További termékek választhatók: – – ​További szolgáltatások ​Orvosválasztási lehetőség (fekvő-és járóbeteg) 1) Válogatott kötelező kiegészítő termékek (pl. szűrések az egyes szakmákhoz) ​Lehetőség második orvosi véleményre 2) Minden további termék csak választható ​További szolgáltatások Foglalkozásegészségügyi program ​Hosszú várólisták lerövidítése (választható eljárások esetén)

​Szállodai szolgáltatások fekvőbeteglétesítményekbenegyágyas szobák, légkondicionáló, egyéb upgradek ​Teljeskörű fogorvosi és szemészeti szolgáltatások Kiegészítő egészségbiztosítási csomagok (szintek meghatározása szükséges) ​A látogatások ütemezése munkaidőn kívül (állami és magán) ​A munkahelyi eü. ellenőrzések jelentik a vállalati egészségügy alapját ▪ Kötelezőek minden alkalmazott számára ▪ Magán egészségbiztosítási piac részét képezik, amelyet nagyrészt a munkaeü. ellenőrzést kínáló magánszolgáltatók irányítanak ​Nem teljeskörű Megjegyzés: foglalkozáseü. = foglalkozásegészségügyi 3. Állami ösztönzés: a vállalatokat és munkavállalókat egyaránt ösztönözni érdemes az új rendszer bevezetésével párhuzamosan. A három – az állam által jelenleg is több esetben alkalmazott – ösztönzési opció: a) egyes meghatározott juttatás, kedvezményes adózás, b)

csökkentett adóteher a kiegészítő biztosításként befizetett összegen és c) állami támogatás, mely a befizetett összeghez adódik hozzá, így növelve a biztosítási keretösszeget. 4. Szolgáltatók köre, akik részt vehetnek a KEB rendszerben: a rendszer működésének szempontjából lehetséges a kizárólag közfinanszírozott vagy a kizárólag magánszolgáltatók bevonása, ám egy hibrid, mindkét típusú szolgáltatót bevonó rendszer kialakítása is megvalósítható. Javasolható, hogy a magánszolgáltatók mellett a kiválasztott közfinanszírozott ellátók is megjelenhessenek, ezzel is biztosítva azt, hogy a versenyképes állami és egyetemi fenntartású ellátók is részesedhessenek a többletforrásból. 5. NEAK-finanszírozás KEB-biztosítottak után az állami szolgáltatóknak: Fontos része a modellnek, hogy nem enged szektorsemleges finanszírozást. Ezért, NEAK és KEB forrás egyszerre csak közfinanszírozott ellátóknál jelenhet

meg. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy egy műtét esetén az állami fenntartású intézménybe egyaránt érkezne NEAK és KEB finanszírozás. Ennek előfeltétele, hogy kiegészítő szolgáltatások kerüljenek bevezetésre a közfinanszírozott ellátók esetében. Ez hosszú távon jelentősen javíthatja a közfinanszírozott egészségügyi rendszer minőségét. 26 XXVII. sz ábra: Rendszerben való részvétel feltételei 6. Kritériumok az állami- és a magánszolgáltatók bevonására: több biztosítós rendszer kialakítása javasolt, a szabályozási és a jogi, illetve a minőségi kritériumokat bevezetve. Ezen rendszer biztosítani tudja a rendszerbe felvételre kerülő szolgáltatók konzisztens szolgáltatásnyújtását. A minőségi mutatók fontos szerepet játszanak a szolgáltatók finanszírozásában, így ösztönözve azokat a magas színvonalú és betegközpontú ellátásra. 7. A nyugdíjasok bevonása esetében két fő opció

kínálkozik Lehetséges a nyugdíjasok kötelező bevonása, illetve egyéni, önkéntes belépés biztosítása. A kötelező beléptetés fő előnye, hogy kiterjesztett egészségügyi ellátást jelent az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg számára, ám ez a döntés nagy pénzügyi teherrel járna, és szolgáltatóknál is kapacitáshiányhoz vezetne. Az önkéntes beléptetés előnye, hogy rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak és a lakosságnak. Továbbá, javasoljuk a KEBet csak az aktív munkavállalókra létrehozni és a nyugdíjasokat egyéni, önkéntes alapon belépésre ösztönözni. 8. A finanszírozó tulajdonosi modellje: a magánbiztosítói modell felépítésére több opció is lehetséges. Az állami egészségügyi alapok vagy az állami tulajdonú biztosító a kiegészítő egészségbiztosítási rendszer szolgáltatására, magánbiztosítók bevonása, illetve az állam és magánbiztosító által közösen tulajdonolt

vállalkozás. Állami tulajdonú biztosító bevonása esetén méretgazdaságossági előnyök várhatóak, illetve jobb koordináció elérhető, ám az ügyfélközpontú működés hiánya jelentkezhet, illetve a piaci verseny pozitív hatásai sem érvényesülnek. Amennyiben a kiegészítő egészségbiztosítást magánbiztosító szolgáltatja, az új rendszer „okospénzként” extra szintet képezhet a minőségellenőrzésben, versennyel és ügyfélközpontúsággal párosulva, ám ez a fajta rendszer magasabb adminisztrációs költségekhez és lassú 27 terjedéshez vezethet. A közös vállalkozás opció jelentős tudásanyagot jelentene az ellátás és a kockázatmenedzsment területén egyaránt, már kész IT-rendszereket és folyamatokat is biztosítva, ám bonyolult irányítási struktúrához vezetve. Javasolható modell, a már kialakulóban lévő magánegészségügyi biztosítási piac megerősítése és a szigorú szabályozás mellett. XXVIII. sz

ábra: Opciók a magánegészségügyi biztosítási modell felépítésére 8 Finanszírozó tulajdonosi modellje A magánbiztosítói modell felépítésére több opció is lehetséges Állami eü. alapok vagy állami tulajdonú entitások Opciók Leírás Előnyök A kiegészítő egészségbiztosítást állami tulajdonú biztosító szolgáltatná ▪ ▪ ▪ Hátrányok ▪ ▪ ▪ Értékesebb know-how: Létező knowhow az eü. panaszok kezelésében a magyar szereplőknek Méretgazdaságossági előnyök Jobb koordináció a kötelező biztosítással és jobb szolgáltatómenedzsment Az eü. status quo részeként hitelességi és minőségügyi kérdések Hiányzó ügyfélközpontú működés Nincs verseny a szolgáltatók között Potenciális JV nemzetközi know-how behozatalára Magán- vagy közös kereskedelmi biztosítók A kiegészítő egészségbiztosítást magánbiztosító szolgáltatná ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ Állam és magánbiztosító által

közösen tulajdonolt vállalkozás "Okospénz": Extra szintet képez minőségellenőrzésben a szolgáltatók felett Az ügyfélközpontúság hozzáadott értéket teremt Verseny a szolgáltatók között ▪ Magasabb adminisztrációs költségek A kockázatkerülő viselkedés a szelekció elkerülését és lassú elterjedést okozhat ▪ ▪ ▪ ▪ Know-how a képzésben, az ellátásban és a kockázatmenedzsmentben Ready-to-use IT rendszerek és folyamatok Verseny a szolgáltatók között Bonyolult irányítási strukúra Az EU szabályozási keretének való megfelelés további vizsgálatot igényel Példák 1. JV: Joint Venture, Közös tulajdonú vállalkozás Forrás: BCG elemzés 3 9 A biztosítási rendszer bevezetése kapcsán fontos, hogy a szolgáltatók és a finanszírozók elkülönüljenek. Az integrált szolgáltatók kialakulása elkerülendő, ezzel is erősítve a versenyt és végső soron a társadalmi értékteremtést. További

sikertényezője a rendszer bevezetésének, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a szakmai ellátási protokollok betartása esetén kerüljön sor a finanszírozásra. A kiegészítő egészségbiztosítás bevezetése állami költségvetési szempontból is kiértékelésre került. Az állami hozzájárulás mértéke és formája szerint három szcenárió került kiértékelése: A. Az egyes meghatározott juttatásként (EMJ) történő, kedvezményes adózás, B. a csökkentett adóteher szcenárió (5%-os adókulccsal), illetve C. az állami támogatás szcenárió, melyben 20%-os állami támogatást biztosít az állam a kiegészítő egészségbiztosításba befizetett összeg után. A három szcenárió direkt egyenlege 30-39 Mrd forint között mozog, ami azt jelenti, hogy az államkassza többlet adóbevételhez jut a magánegészségügyi piac beindításával. A hosszú távú, indirekt hatásokat számítva, melyek az népesség egészségének javulásából

adódnak, ez az egyenleg 51-93 Mrd forint. Az alábbi ábra szemlélteti az egyes szcenáriók eredményeit. Fontos peremfeltétel, hogy a rendszer bevezetése 2022-2023-tól tervezhető 28 XXIX. sz ábra: Szcenáriók költségvetési hatáselemzése A kvantitatív megfontolásokon kívül fontos egyéb szempontok alapján is elemezni a három opciót. A rendszer sikeres bevezethetősége szempontjából a három mechanizmus nem különbözik, csupán az aktív társadalom részvételi aránya eltérő. A legmagasabb részvételi arány a csökkentett adóteher és az állami támogatás szcenáriók esetében érhető el. A piacon résztvevők száma nemzetközi benchmarkok szerint arányos az ösztönző mértékével. A három szcenárió mentén megbecsülhető a piachoz csatlakozó aktív munkavállalók száma, valamint a piac teljes mérete. 29 XXX. sz ábra: KEB piacbecslés Az A. szcenárióban becslések szerint az aktív munkavállalók 20%-a fog csatlakozni

Jelenleg a nem támogatott magánegészségügyi rendszerben a foglalkoztatottak 6-10%-a van jelen. A 20%-os penetrációt nemzetközi benchmarkok is alátámasztják, hasonló támogatási szinttel. A B. és C szcenárióban az aktív munkavállalók 50%-a fog csatlakozni a piachoz A két szcenárió egyforma ösztönző hatással bírhat, mivel azok anyagi előnye a résztvevőknek nagyon hasonló. A C szcenárió jelentős előnye viszont, hogy az állami támogatás beépül a piacba, míg a B. szcenárió esetén a csökkentett adóteher csak részben fog megjelenni a piacon Hasonló rendszerek (egészségügy vagy nyugdíj) bevezetésénél a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csökkentett adóteher hatásosabb piacösztönző, mint az állami támogatás, és kevésbé indukál inflációt. A nemzetközi példákat az alábbi ábra szemlélteti 30 XXXI. sz ábra: Nemzetközi példák az alkalmazott ösztönzőkre A KEB penetrációjának növekedését a

legtöbb országban adókönnyítések valamilyen formája is ösztönzi, legtöbbször a munkáltatói oldalon KEB adózási feltételek példa országokban Franciaország Munkavállaló Adómentesség1 Belgium Dánia Egyén által finanszírozott: levonható az adóból1 Nincs adókönnyítés Munkáltató által kollektíven finanszírozott: adókönnyítés2 Munkáltató Teljes adóvisszatérítés a társasági adóból, mentesség a társadalombiztosítási hozzájárulás alól 2 Adókönnyítés a bérként kifizetett juttatásnál kedvezőbb adózási feltételeken keresztül Adóvisszatérítés a munkához kapcsolódó szolgáltatások fedezetére (munkához kapcsolódó betegség vagy baleset)3 Portugália Adóvisszatérítés a személyi jövedelem adóból (eleinte 30%, később 10%-ra csökkentve) Adókönnyítés a bérként kifizetett juttatásnál kedvezőbb adózási feltételeken keresztül Spanyolország Korábbi adójóváírás eltörölve, tervezet

az újbóli vezetésre Nagy-Britannia Korábbi adójóváírás eltörölve A nemzetközi gyakorlat alapján az adókedvezmény az jóváírásnál hatékonyabb eszköz lehet a társadalmi mobilizálásra Adóvisszatérítés a társasági adóból 1. Meghatározott értékhatárig 2 A munkáltató által fizetett részen számítva 3 Meghatározott feltételek mellett Forrás: OECD; Axco; PwC; BCG elemzés Adókönnyítés a bérként kifizetett juttatásnál kedvezőbb adózási feltételeken keresztül 6 9 XXXII. sz ábra: Adózás szempontjából új piacnak minősülő bevételek becslése 31 A KEB bevezetése többlet adóbevételt jelent az államkassza számára. Ezt a többletet, négy hatás együttese adja: • Adózóvá váló hálapénz: Becslések szerint a kriminalizált hálapénz egy része, kb. 30 mrd forint a magánegészségügyi szolgáltatóknál fog megjelenni, mint bevétel. A nem adózó hálapénz, így a költségvetésnek látható bevétellé

alakul és adójövedelmet teremt. • Egyéni térítés: A KEB rendszer bevezetése és egyéb javasolt intézkedések (online pénztárgép bevezetése) várhatóan kifehéríti az egészségügyi magánszolgáltatók eddig nem bejelentett jövedelmének egy részét. • Meglévő vállalti befizetésekből származó adóbevétel: Csökkeni fog, mivel a jelenleginél kedvezőbb adózás mellett tudnak a munkáltatók magánegészségügyi szolgáltatást biztosítani alkalmazottjaik részére. • Munkáltatói befizetés: Várhatóan az új rendszerbe jelentősen többet fognak befizetni a munkáltatók, a munkaerő utáni verseny ezt felerősíti, ezzel további adóbevételt generálva az államkassza részere XXXIII. sz ábra: Új adóbevételek becslése A magasabb adóbevétel két oldalról várható. Az egyik oldalon a munkáltatóktól, a magasabb befizetéseken keresztül. A másik oldalon pedig a transzparensebben működő egészségügyi magánszolgáltatóktól, az

általuk befizetett iparűzési adó, személyi bér adója és járuléka, a társasági adó és a magyar beszállítóktól származó többlet adó. 32 XXXIV. sz ábra: Egészségi állapotjavulásból fakadó indirekt adóbevételek A direkt hatások mellett jelentős, hosszú távú indirekt hatások is várhatóak. A javuló társadalmi egészségügyi állapot magasabb béreket és fogyasztást eredményez. Becsléseink szerint kb 5%kal javíthatjuk 5 év távlatában a lakosság egészségügyi állapotát Ezzel még mindig Csehország szintje alatt marad Magyarország. Mindez éves 69 mrd forinttal magasabb jövedelmet jelent a háztartásoknak. Ennek 70%-át várhatóan fogyasztásra fogja felhasználni További indirekt pozitív hatás, hogy a kevésbé betegeskedő társadalomnak csökken a táppénz igénye is. Feltételezésünk szerint, a lakosság egészségügyi állapota 5%-kal fog javulni a következő 5 évben, ezzel 1-3 mrd forinttal csökken a táppénz

igény. XXXV. sz ábra: Betegséghez kötődő állami kiadások csökkenésének becslése 33 4 Alapítványi szolgáltatók: szerepek és szervezet A felsőoktatási modellváltás kapcsán az alapítványi klinikák számára kiemelt lehetőséget jelent a kiterjesztett szolgáltatások nyújtásának bevezetése. A kiterjesztett szolgáltatások (pl: hoteljellegű, egyágyas szobák; rugalmas és késői időpontfoglalás; menü alapú étkezés stb) bevezetése plusz forrásbevonáshoz és minőségnöveléshez vezet. Így a közfinanszírozott, de kiemelkedő minőségben teljesíteni képes intézmények is nyújthatnak kiegészítő szolgáltatásokat. XXXVI. sz ábra: A felsőoktatási modellváltás hatása az egyetemi klinikákra A felsőoktatási modellváltás megváltoztatja az egyetemi klinikák szerepét Hagyományos modell ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ Innovációs és Technológiai Minisztérium Az egyetem költségvetési szerv Rektor, Szenátus, Kancellár ÁHT

szerinti gazdálkodás Közalkalmazotti jogviszony a munkavállalók számára Alapítványi modell ▪ Egyetemi fenntartó alapítvány kuratóriuma ▪ Kuratórium, Elnök, Rektor, Szenátus, Kancellár ▪ Szabadabb költségvetés, rugalmasság Plusz bevételszerzés ▪ Munkaviszony a munkavállalók számára ▪ Fenntartói jog Irányító szervek Finanszírozás ▪ Egyéb ▪ Budapest Pécs Szeged Az egyetemi klinikákat érintő legfontosabb következmények: ▪ Forrás: BCG elemzés Debrecen Az egyetemi klinikák költségvetési szerv státuszának megváltozása remek lehetőséget jelent az új kiegészítő egészségbiztosítási rendszer bevezetésére Az egyetem önálló gazdálkodása lehetőséget hordoz magában az egyetemi klinikák működésének hatékonyabbá tételére Az új rendszerben az egyetemi klinikák betegellátás szempontjából az OKFŐ alá tartoznak 5 7 Az új, alapítványi modell nem csak a fenntartói jog és az

irányító szervek változását vonja maga után, hanem rugalmasabb költségvetéshez is vezet, mely magában hordozza pluszbevételek bevonzásának lehetőségét is. Az átalakításból adódó legfontosabb következmények egyike, hogy az önállóbb működésnek köszönhetően lehetséges az eddig kiaknázatlan potenciál kihasználása. A pénzügyi hatékonyság növelése, a működés ésszerűsítése vagy az új bevételek csupán néhány a kínálkozó lehetőségek közül. Az új, kiegészítő szolgáltatások nyújtását tekintve szükséges egy felső kapacitáslimit meghatározása a közegészségügyi feladatok zavartalan ellátása érdekében. 34 XXXVII. sz ábra: Kiegészítő szolgáltatások nyújtásának bevezetése Az alapítványi intézmények kiegészítő szolgáltatásokon keresztül vehetik fel a magánszolgáltatókkal a versenyt Alapítványi szolgáltatók magáneü. tevékenysége ▪ ▪ Az alapítványi fenntartású

szolgáltatókat be kell vonni a KEB piacra A kiegészítő szolgál-tatásra szánt kapacitást korlátozni szükséges Kínált szolgáltatások és ezek finanszírozása ▪ ▪ Egészségügyi értéket és kényelmet nyújtó szolgáltatások bevezetése A szolgáltatások árainak központi meghatározása szükséges A közfinanszírozott szolg. való elkülönítés ▪ ▪ Világos, vizuálisan elkülönült márka Egyértelmű infrastrukturális leválasztása a kényelmi szolgáltatásokat nyújtó "hotel" résznek Előnyök és kockázatkezelés ▪ ▪ Átlátható, szigorú minőségellenőrzési rendszer létrehozása szükséges Szigorú elválasztás szükséges: az egyetemi klinikák minősége nem csökkenhet a kieg. szolgáltatások miatt Megjegyzés: KEB = kiegészítő egészségbiztosítás Forrás: BCG 5 8 A kiegészítő szolgáltatások bevezetése négy fő tartalmi elem köré csoportosul: − Az alapítványi szolgáltatók

magánegészségügyi tevékenysége a kiegészítő egészségbiztosítási piacra való bevonódást jelenti. Az új szolgáltatásokra szánt kapacitás felső korlátait szükséges meghatározni. − A javasolt szolgáltatások két fő kategóriába sorolhatóak: egészségügyi értéket nyújtó és kényelmet nyújtó szolgáltatások. A szolgáltatások árazásában az állam megszab egy központi árlistát, ám az önkéntes szolgáltatások árát és kapcsolódó díjakat a szolgáltatók szabadon határozzák meg saját döntés szerint. − A közfinanszírozott rendszerben ellátott betegeket, illetve a kiterjesztett szolgáltatási infrastruktúrát, mely nem kötődik orvosi kezeléshez, célszerű világosan, fizikailag elválasztani, míg az orvosi kezeléssel kapcsolatos helyiségek közösen kell, hogy kiszolgálják a betegeket. Hasonló elválasztási modellt követnek külföldön is A fizikai elválasztáson kívül a világos viszonyok megjelenítését

szolgálja a vizuálisan elkülönülő branding kommunikáció, pl. emelt szintű ellátás részlege − Az új rendszer előnyeinek és kockázatainak kezelése kiemelt fontosságú. Az elválasztáshoz átlátható, szigorú minőségellenőrzési rendszernek is kapcsolódni szükséges, illetve kulcskérdés, hogy az egyetemi klinikák szolgáltatásminősége ne csökkenjen a kiegészítő szolgáltatások miatt. 35 XXXVIII. sz ábra: A rendszer bevezetése előtt szükséges döntések Az egyetemi klinikák számára lehetővé kell tenni, hogy kapacitásuk egy részét elkülönítsék kiterjesztett szolgáltatások nyújtására A szabályozás megváltoztatása és a rendszer létrehozása előtt szükséges döntések ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ Kiterjesztett szolgáltatások nyújtása egy dedikált társaságon keresztül történne Az új, kibővített szolgáltatásokat nyújtó létesítményeket/részlegeket szükséges dedikált társaság által

üzemeltetni az optimális elválasztásért Megoldás: Egyetemi non-profit kft.-k létrehozása, melyek gazdasági társaságként működve üzemeltetik a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó részlegeket Az új, kibővített szolgáltatások rendszerének harmonikusan kell együttműködnie a közfinanszírozott feladatok ellátásával A szolgáltatások szigorú ellenőrzése szükséges Megoldás: Az egyetemi klinikák betegellátási szempontból továbbra is az OKFŐ irányítása alatt maradnak ​Alapítványok ​Egyetemi klinikák ​Egyetemi non-profit kft.-k ​Közfeladatok ​ellátása ​Kiterjesztett ​szolgáltatások ​piaca Az egyetemi klinikák kiegészítő kapacitását reális szinten kell korlátozni a közfinanszírozott szolgáltatás romlásának elkerülése érdekében Megoldás: Ajánlott 15-30%-os kapacitás-allokáció, a kötelező KEB lefedettségének megfelelően A nem kötelező állami egészségbiztosítással működő

országokban az állami fekvőbeteg-kp.-ok magánkapacitása 10-20%-ban korlátozva A növekvő piaci érettséggel párhuzamosan a korlátozások meg lettek szüntetve Megjegyzés: KEB = kiegészítő egészségbiztosítás Forrás: Wiley 2001; PHI in OECD Országokban 2018; APHA 2017; BCG elemzés Az egyetemi klinikák átalakításához több rendszerszintű változtatás meghozatala is szükséges. Az üzemeltetés megfelelő elkülönítéséhez dedikált nonprofit kft.-k létrehozása javasolt, melyek feladata a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó részlegek üzemeltetése, a kiterjesztett szolgáltatások nyújtásában történő tevékenykedés. A közellátással való harmonikus együttműködést célozva az egyetemi klinikák betegellátási szempontból továbbra is az OKFŐ irányítása alatt maradnak. Ezáltal biztosítható az egészségügyi ellátórendszer irányításának integritása. A kiterjesztett szolgáltatások nyújtásában szükséges a

megfelelő kapacitások meghatározása, mely érték ideális esetben 15-30% között mozoghat. Ezen kérdéssel kapcsolatban több nemzetközi példa is segítséget nyújthat: a nem kötelező állami egészségbiztosítással működő országokban a fekvőbeteg központok magánkapacitása 10-20%-ban van korlátozva, mely korlátozások a piaci érettség növekedésével általában megszüntetésre kerülnek. Az új rendszer és szolgáltatások bevezetéséhez tehát szükséges a jelenlegi működés egyes elemeinek átalakítása. 36 XXXIX. sz ábra: Infrastrukturális szétválasztás Az alapvető kezelési lehetőségek változatlanok, a fizetős szolgáltatások különválasztva A kiterjesztett szolgáltatási infrastruktúrát, mely nem kötődik orvosi kezelésekhez1, célszerű fizikailag elválasztani. ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ .azonban minden orvosi kezelési/sebészeti helyiségnek közösnek kell maradnia Egy- és kétágyas szobák fizető betegek számára,

amennyiben lehetséges, külön épületben vagy osztályon Tágas szobák és kényelmes bútorok, en-suite Légkondicionált, kiterjedt TV-program választékkal Külön konyha, szobaszervízzel (menü, mely a páciensek igényeihez alkalmazkodik) Ápolónők szigorú beosztása a két külön kórházrész között – rotáció hathavonta ▪ ▪ ▪ Az egészségügyi eszköz- és "hotelköltségek" alacsonyabbak, mint teljes elkülönítés esetén A kezelés minőségében nincs megkülönböztetés a fekvőbeteg központi betegek között A társadalommal szembeni kép és bizalom megtartásának lehetősége 1. Pl: szobák, konyha, közös helyiség Forrás: Uzsoki Kórház hivatalos weboldala; origo.hu; BCG elemzés Példa: Uzsoki Kórház VIP Az eddigi rendszerben működő alapvető kezelési lehetőségek az új keretben is változatlanul folynak, míg az újonnan bevezetett, fizetős szolgáltatások különválasztott formában vannak jelen. A kiterjesztett

szolgáltatási infrastruktúra tehát fizikailag is elkülönül Vonatkozik ez például a szobákra, melyek a kiterjesztett szolgáltatási részben egy vagy két ággyal rendelkeznek, kényelmes bútorokkal felszerelve. Egyéb elkülöníthető, kiegészítő szolgáltatás a külön étkezési lehetőség, illetve az ápolónők magasabb száma egy betegre vetítve. Az orvosi kezelési, illetve sebészeti helyiségek nem kerülnek elválasztásra, a kezelés minőségében nincs megkülönböztetés a két betegcsoport között. Ezen hozzáállás nem csak a társadalommal szembeni kép, de az általános bizalom megtartásának szempontjából is fontos. Nem utolsó sorban, ez biztosítja az infrastruktúra leghatékonyabb kihasználását is. Már manapság is hasonló rendszerben működik egy-két kórház: az extra szolgáltatásokat igénybe vevő betegek elválasztott részben gyógyulnak, ám az egészségjavításhoz szorosan kapcsolódó folyamatok ugyanolyan módon

történnek, mint a közfinanszírozott betegek esetében. 37 XL. sz ábra: Kiegészítő szolgáltatások köre Nem teljeskörű Várólisták és TVK lerövidülése ▪ Az egészségügyi értéket teremtő és kényelmet növelő szolgáltatások közötti egyensúly megteremtése szükséges a kínálatban ▪ Választható műtétek elérhetősége bármikor a fizető betegek számára Várólisták lerövidülése Rehabilitációs szolgáltatások ▪ ▪ Szenior orvosok általi kezelés ▪ ▪ ▪ Szenior orvosok kezelik a beteget Minden eljárást tapasztalt, idősebb orvosok végeznek Orvos kiválasztásának lehetősége Ápolószemélyzet ▪ ▪ Hotel jellegű szobák ▪ ▪ Magánszoba en-suite felszereléssel TV-vel, WiFi-vel és nővérhívó rendszerrel felszerelt szoba Kényelmet növelő szolgáltatások ▪ ▪ Étrendi igényeket figyelembe vevő menü biztosítása Minőségi alapanyagok felhasználásával készült ételek Magasabb ápoló

per ágy arány Minden beteg számára kijelölt ápoló, aki bármilyen kérés vagy kérdés esetén rendelkezésre áll Megengedett látogatás ▪ ▪ Menü-alapú étkezés Egészségügyi értéket teremtő szolgáltatások Személyre és igényekre szabott rehabilitáció, mely azonnal rendelkezésre áll Várólisták lerövidülése Kis számú korlátozás barátok és család látogatásában (orvosi megfontolás alapján) A kijelölt ápolók akár telefonon is tájékoztatást nyújtanak a beteg állapotáról (a beteg jóváhagyásával) Egyéb kényelmi elemek ▪ ▪ Gyakoribb érintkezési pontok a kiválasztott orvosokkal Időpontok szokásos munkaidőn kívül/hétvégén is elérhetőek Az egészségügyi értéket teremtő és kényelmet növelő szolgáltatások közötti egyensúly kulcskérdés az új rendszerrel kapcsolatban. Az előbbi kategóriába több elem tartozik, melyek jelentős értéket jelenthetnek a betegek számára. A várólisták

lerövidülése és választható műtétek elérhetősége már a kezelések megkezdése előtt biztosíthatja a pozitív egészségügyi élményt. A szenior orvosok általi kezelés és orvos kiválasztásának lehetősége szintén világos előnyöket tartogat, míg a személyre és igényekre szabott rehabilitáció és a kijelölt ápolószemélyzet hozzárendelése meggyorsítja és megkönnyíti a teljes felépülést a betegek számára. A kényelmet növelő szolgáltatások egyik legegyértelműbb példája a hotel jellegű szobák kialakítása, melyek modern felszereltséggel rendelkeznek (pl. TV és WIFI) Ezen ponthoz kapcsolódik a menü alapú étkezés is, mely kifejezetten figyelembe veszi a személyes étrendi igényeket és kiemelten minőségi alapanyagokból készül, a legfrissebb dietetikai trendeket követve. Az egyéb kényelmi elemek közé tartozik az orvossal való érintkezési pontok számának növelése, az időpontfoglalással kapcsolatos

változtatások, illetve a megengedett látogatások alacsonyabb mértékű korlátozása. 38 XLI. sz ábra: Nemzetközi példák a közfinanszírozói ellátásban bevezetett kiegészítő szolgáltatásokra Több nemzetközi példa is létezik kiegészítő szolgáltatások bevezetésére közfinanszírozott ellátókba Szelektált példák Extra fizetős kényelmi szolgáltatások Megkülönböztető fizetős szolgáltatások Addicionális kényelmi szolgáltatások, amik az alapvető kezelést és ellátást nem befolyásolják Az ellátás minőségét befolyásoló extra szolgáltatások fizetőssé tétele Kényelmi szolgáltatások Kezelőorvos választás Várólista megkerülése 'Hotel' logika: Nagyobb szoba és / vagy egyágyas szoba választása ​Kezelőorvos választása, aki az egész kezelési és rehabilitációs utat végig kíséri ​Műtét kifizetése esetén a várólista lerövidíthető Légkondicionált szoba választási

lehetőség ​Specialistával aló konzultációt követően a várólista lerövidíthető Szülés utáni rehabilitációra külön szoba a családnak ​Széles körű fizetős szolgáltatás paletta: orvosválasztás lehetősége, másodvélemény kérése, fekvőbeteg-központ / orvosválasztási tanácsadás, rövidebb várólisták Gyorsabb és szélesebb körű hozzáférés speciális kezelésekhez, orvosi másodvéleményhez, vizsgálati időponthoz, szakorvosokhoz Több nemzetközi példa is létezik kiegészítő szolgáltatások bevezetésére közfinanszírozott ellátók esetében. Ezen példák két fő fajta szolgáltatás mentén csoportosulnak: léteznek egyrészt extra fizetős kényelmi szolgáltatások, melyek az alapvető egészségügyi kezelést nem befolyásolják, illetve megkülönböztető fizetős szolgáltatások, melyek az egészséggel kapcsolatos folyamatok és ellátás minőségét befolyásolják. A kényelmi szolgáltatásokra példa a

’hotel’ szobák biztosítása, mely nagyobb, vagy egyágyas szobát jelent, potenciálisan légkondicionálóval felszerelve. Egy másik nemzetközi példa a kezelőorvos választásának lehetősége: a betegek számára pszichológiai biztonságot jelenthet egy választott orvos, aki az egész kezelési és rehabilitációs utat végigkíséri. A diszkriminatív fizetős szolgáltatások közé tartoznak a várólista megkerülésével kapcsolatos lehetőségek, például a várólista lerövidítése. Svájcban a fizetős szolgáltatások palettája rendkívül széleskörű: lehetőség van az orvosválasztáson kívül másodvélemény kérésére, orvosválasztási tanácsadásra és rövidebb várólisták várják a fizetős betegeket. Izraelben a speciális kezelésekhez való hozzáférés, orvosi másodvélemény kérése és gyorsabb vizsgálati időpont szerepel az opciók közt. 39 XLII. sz ábra: Kiegészítő szolgáltatások finanszírozása A betegek

számára lehetővé kell tenni mind a kiegészítő egészségbiztosítás használatát, mind pedig az egyéni fizetést ​Kiegészítő Egészségbiztosítás ​Egyéni kifizetések eseti alapon Kiterjesztett járó- és fekvőbeteg központi szolgáltatások, melyeket a munkaadók vagy az egyének fizetnek Minden szolgáltató megállapított árjegyzékkel rendelkezik ▪ Az állam határozza meg a központi árlistát; az önkéntes plusz szolgáltatások árát és egyéni díjakat a szolgáltatók szabadon határozzák meg A biztosítók direkt szerződnek a szolgáltatókkal ▪ Opcionálisan: Minden egyetemi klinika közös megállapodást köt a biztosítókkal Megjegyzés: KEB = kiegészítő egészségbiztosítás A kiterjesztett szolgáltatások finanszírozási forrásai A magánszemélyek külön vásárolhatnak szolgáltatásokat a kialakított központi árlista és a szolgáltatók által meghatározott árak szerint 8 2 A betegek számára lehetővé kell

tenni, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat KEB-bel vagy egyéni térítéssel finanszírozzák. A Kiegészítő Egészségbiztosítás esetében az addicionális szolgáltatásokat a legtöbb esetben a munkaadók, egyes esetekben az egyének finanszírozzák az új rendszer keretein belül, a biztosítók pedig direkt szerződnek a szolgáltatókkal. Másik opció, hogy minden egyetemi klinika közös megállapodást köt a biztosítókkal. A kiterjesztett szolgáltatások másik finanszírozási forrása az egyéni kifizetésekből keletkezik. Minden szolgáltató világos, transzparens árjegyzékkel rendelkezik: az állam megszab egy központi árlistát, ám az önkéntes szolgáltatások árát és kapcsolódó díjakat a szolgáltatók szabadon határozzák meg saját döntés szerint. Ezzel a modellel biztosíthatjuk, hogy a kiegészítő szolgáltatások nem csak a KEB-bel rendelkező személyek vehetik igénybe, de olyan személyek is akik nem rendelkeznek KEBbel. 40

XLIII. sz ábra: Kiegészítő szolgáltatások bevezetése az állami fenntartású intézményekben az egyetemi fenntartásúak mellett Javasolt más állami járó- és fekvőbeteg központokban is bevezetni a kiterjesztett szolgáltatásokat Az egyetemi klinikákon kívül más közfinanszírozott szolgáltatók is profitálhatnak a kiterjesztett szolg. bevezetéséből A forrásbevonáson kívül a minőség növelése is a kibővített szolgáltatások bevezetése mellett szól A kapacitás-allokáció során célszerű alacsonyabb arányt meghatározni, mint az egyetemi klinikák esetében Az állami járó- és fekvőbeteg központok fokozatos bevonása javasolt, az egyetemi klinikákéhoz illeszkedő branding támogatásával ▪ ▪ Jelenleg az állami szolgáltatók számára jogilag nem megengedett kiegészítő szolgáltatásnyújtás Megoldás: Első lépésként jogszabályi változtatásokra van szükség Alapítványi példát követve javasolt más állami járó-

és fekvőbeteg központokban is bevezetni a kiterjesztett szolgáltatásokat, hiszen ezen intézmények is jelentősen profitálhatnak az új szolgáltatások nyújtásából. A többletforrások bevonásán kívül a minőségnövekedés is a bevezetés mellett szól, az átgondolt branding tevékenység támogatásával. A kapacitás-allokáció hasonlóan az egyetemi klinikák esetéhez szükséges, azzal a kitétellel, hogy ajánlott kisebb kapacitást elkülöníteni az új szolgáltatásokra, mint az előbbi intézmények esetében. A bevezetés során az időzítés és fokozatosság kiemelt fontosságú, így biztosítva a közfinanszírozott ellátás zavartalan működését. A rendszer közfinanszírozott intézményekben történő bevezetése jogszabályi változtatások szükségességét is maga után vonja, hiszen a jelenlegi keretrendszerben nem megengedett az állami szereplők számára a kiterjesztett szolgáltatások nyújtása. 41 5 Implementáció: javasolt

intézkedések A magánegészségügyi stratégia összesen tizennégy beavatkozást fogalmaz meg. Ezek az alábbi ábrán láthatóak. XLIV. sz ábra: Javasolt intézkedések áttekintése 1. A kiegészítő egészségbiztosítási rendszer bevezetésének szükségessége Az ún „okospénz” eszközök bevezetése a szektor finanszírozásába, amely a Munkaadói Egészségügyi Rendszerre építve új pénztömegek bevonzását teszi lehetővé az egészségügyi szektorba. A kezdeményezés költségvetési hatáselemzése és részletei az előterjesztés részletezésében találhatóak. 2. Az EESZT adatok és az online pénztárgépek adatainak összevetése, ellenőrzése A fokozott ellenőrzések és big data elemzés a magánszolgáltatók jövedelembejelentésének biztosítására szolgálnak, így jelentősen csökkentve a nem bejelentett jövedelmek nagyságát. A magánszolgáltatók jövedelmének egy része nincs bejelentve, különösen a kis- és középméretű

szolgáltatók esetében. A bejelentett jövedelem és az EESZT adatok elemzése, illetve a ’mistery shopping’ és auditkapacitások növelése, illetve a véletlenszerű mintavétel és a célzott telefonhívások a betegek irányába a rendszerbe áramló bevételek kifehéredéséhez vezetne. 3. Magán- és az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók (háttérintézmények) közötti együttműködés megfelelő költségmegosztása. A magánszolgáltatók, és velük együttműködő állami háttérintézmények jelenlegi kapcsolatrendszerének megváltoztatása: a magánszolgáltatók általi túlzott kockázatvállalás - mely indirekt 42 módon állami költségnövekedéshez vezet - megelőzésének érdekében szükséges egy költség- és profitmegosztási keret kidolgozása a magán- és közszolgáltató intézmények között. Minden magánklinikának meg kell határoznia a közszolgáltatók bevonásának pontos kritériumait, illetve minden olyan

beteg esetében, aki a magánellátásban kezdi a kezelési utat, költségmegosztási megállapodást kell létrehozni egy állami szolgáltatóval. 4. Az egészségipari javaslatok magánegészségügyi megvalósulásának és hatásának vizsgálata. A korábban elfogadott „1517/2020 (VIII 14) Korm határozat Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról” korm. határozatban megfogalmazott javaslatok magánegészségügyi szolgáltatókra gyakorolt hatásának vizsgálata. A Kormány által elfogadott, átfogó stratégia jelentős hatással lesz a magánszereplők működésére, különösképpen a versenyképesség javítását célzó és az adatközpontú, digitalizációs megközelítést népszerűsítő kezdeményezések miatt. Célszerű a magánszolgáltatók egészségturisztikai hatásának elemzése is, kiemelt tekintettel a V4 partneri kapcsolatokra. 5. A járó- és fekvőbeteg szolgáltatók és a fogászati ellátók

számára kormányzati intézkedés-csomagok kialakítása. Ez az alábbiakat jelenti: a. szigorúbb felügyelet, támogatási - és szerződéskötési stratégia bevezetése a magánszolgáltatók számára, b. a fogászati ellátás területét érintő intézkedések az erős szakmai felügyelet, az adatvezérelt folyamatok és megnövekedett transzparencia elősegítéséért. 6. Dedikált, elkülönített innovációs alaprész és a szolgáltatások minőségét javító egyéb tematikus források elkülönítése. A cél a különböző irányú egészségügyi fejlesztések hatékony támogatása, pénzügyi és üzleti/technikai tudás-jellegű eszközök biztosításával. 7. Állami támogatási program: REACT-EU (30 mrd forintos forrás) – a magánegészségügyi szolgáltatók, vállalkozások az egészségipar fontos szereplői, ezért az egészségipari stratégia releváns határozatai rájuk is vonatkoznak. A támogatási program többek között eszközvásárlás

finanszírozására lenne elérhető. 8. Az NNK szakmai ellenőrzésének megerősítése az egészségügyi magánszolgáltatók irányába. Az NNK ellenőrzési kapacitásának növelése szükséges az egészségügyi magánszolgáltatók szigorúbb ellenőrzéséért, így hozzájárulva a magánszolgáltatások minőségének növeléséhez a releváns betegutak meghatározása, és az előírások betartatása által. Többek között fontos az orvosi szerepek és a felelősségek egyértelmű elhatárolása, egyértelmű terv a KPI-/minőségmérésről és nyomon követésről, illetve az NNK részére történő éves jelentés bevezetése. 9. Nagyobb átláthatóság, központi transzparencia megteremtése a direkt és indirekt NEAK finanszírozásban. Alapelv, hogy az egészségügyi magánszolgáltatók saját bevételeikből tartják fent magukat, a NAV részére átlátható módon, ám az indokolt állami támogatás (pl. eszközfejlesztés) / finanszírozás direkt NEAK

és indirekt (közreműködői) NEAK finanszírozáson keresztül is érkezhet ezen szereplőkhöz, világos, transzparens elvek, újonnan kialakított eljárások mentén. 43 10. Szakorvosi beutalási jogosultság biztosítása a foglalkozásegészségügyi orvosok szerepének erősítése érdekében: a foglalkozásegészségügyi vizsgálatok alatt szükségesként megállapított összetett vizsgálatok és kapcsolódó folyamatok meggyorsítása érdekében; valamint szükséges a vizsgálataik eredményének becsatornázása a népegészségügyi programokba. 11. Szükséges olyan jogszabály-módosítás, ami lehetővé teszi a kényelmi szolgáltatások kínálatának megjelenését az állami szolgáltatóknál. A kiterjesztett szolgáltatások (pl: hotel-jellegű elhelyezés a kórházi kezelés során, egyágyas szobák biztosítása igény szerint; rugalmas időpontfoglalás; menü alapú étkezés stb.) bevezetése többlet forrásbevonáshoz (kiegészítő

egészségbiztosítással vagy egyéni térítéssel) és egyben minőségnöveléshez vezet. 12. Konzílium lehetőségének bevezetése, melynek során tapasztalt orvosok második szakvéleményt adhatnak, külön díjazás mellett. A külön díjat a kiegészítő biztosítás fedezheti, de egyéni térítés is lehetséges. 13. Szabad állami kapacitások bérbeadása (két alternatíva szerint) A jelenleg közfinanszírozott egészségügyi ellátóintézményekben keletkező szabad kapacitások kiadása magánszolgáltatók részére pénzjuttatásért cserébe. A kezdeményezés a bevont szakértők között is vitás pont, emiatt felsővezetői/politikai döntés meghozatala szükséges. A bérbeadás fő előnyei a plusz bevételforrás, az egészségügyi rendszer általános minőségnövekedése és a lakossági hozzáférés javulása. A legfontosabb hátrányok a magán- és közfinanszírozott szolgáltatások és betegek szétválasztásának nehézsége, a

„tranzitszolgáltatások” jelenségének potenciális megjelenése és az esetleges negatív közmegítélés. 14. Többletbevétel biztosítása a modellváltásban érintett alapítványi fenntartású, orvosképzést folytató egyetemek részére. Szolgáltatásaik meghatározott részét nonprofit gazdasági társaság formájában végezzék. 44