Economic subjects | Investments, Stock exchange » A részvény befektetés alapelvei

A részvény befektetés alapelvei Avagy: Mit kell először megtanulni? A tanulópénzt mindenki megfizeti, de nem mindegy, hogy az mennyi. Divat hivatkozni André Kostolanyra, egy-két gondolatot szeretnék én is felidézni tőle.Véleménye szerint tőzsdei játékos mindenkiből lehet, de spekulánsnak születni kell, ehhez elhivatottság és különleges érzék kell. A spekuláns nem a trendek követője, kétlábon járó lexikon, hanem víziókkal rendelkezik. Ezek az ötletek, gondolatok többnyire valószerűtlennek tünnek, az elemzések, napi adatok nem támasztják alá azokat, de ahogy csiszolódik és érik az elképzelés és a végén lehet, hogy konkrét tőzsdei ügylet lesz belőle. Gondolom, hogy a napokban zajló tőzsdei folyamatok nem csak a játékosok, de a spekulánsok idegeit is alaposan megviselik. Minden országnak olyan tőzsdései vannak amilyet megérdemel - mondta Kostolany. Hozzáteszem, hogy olyan a tőzsdéje is. A spekulánsok alapvetően

babonássak, mindenkinek megvannak a saját biztos jelzései, kabalái stb. Egyébként is sok a hasonlóság a szerencsejátékosok és a tőzsdei játékosok között. A bessz és a hossz spekulánsok alapvetően különböző beállítottságú emberek, más a világszemléletük: az egyik olyan, mint a vadász, aki eladja a szőrmét még mielőtt lelőtte volna a medvét, a másik olyan mint a bika, tör előre és szarvával mindent felöklel. Nyerni lehet, veszíteni muszáj. Nem szabad nagy pénzekkel kezdeni az ismerkedést a tőzsdével, a tanulópénzt jobb kicsiben megfizetni. Aki még nem veszített az az iskola elején jár, az a lényeg, hogy a végső egyenleg legyen egy időszak alatt pozitív. Véleményünk szerint a legfontosabb szabály az, hogy az előre, saját magunknak felállított alapszabályokat tartsuk be, ezektől eltérni csak nagyon indokolt esetben szabad. Egy ilyen alapelv gyűjteményt mi is összeállítottunk: • az árak trendszerűen mozognak, a

piaci változások ciklikusan követik egymást (csak az a kérdés, mikor van trendforduló) • nem kell mindig papírban lenni, ha nincs konkrét ötletünk, várjunk • minden tőzsdei megbízást úgy adjunk meg, hogy egyúttal határozzuk meg magunknak az elvárt nyereséget, a limitet, ahol kiszállunk Ha nem jött be az elképzelés, max 5 %os veszteségnél mindenféleképpen ki kell szállni • nem szabad mohónak lenni, ritka kivételtől eltekintve érjük be a tervezett nyereséggel, szálljunk ki, ne módosítsunk, ne értékeljük át folyton az eseményeket • alkatunknak, személyiségünknek megfelelő taktikát alkalmazzunk, ne kövessük a trendet birkamódra • ne hallgassunk a nagyokosokra, mindenféle hírgyártókra, elemzésekre, de azért hallgassunk meg minden véleményt. Fontos látni, hogy mások mit gondolnak, mi a pillanatnyi trend Meddig csücsüljünk a veszteséges pozíciónkban? A fentiek alapján már tudjuk a k érdésre a választ. Ha nem

kifejezetten hosszútávú befektetésnek szántuk a részvényeket, akkor: semeddig. Aki nem tud szabadulni a rossz elképzeléseitől az rögeszmék rabjává válik Aki nem képes a veszteség elviselésére, a kb. 5 %-os veszteségnél nem tud kiszállni, annak nem való a tőzsde (Természetesen máshogy is megfogalmazható a fenti alapszabály, a mértéket is magunkra igazítva, a tapasztalataink alapján állítsuk fel. Azonban a szabályoknak, a fő elvnek érvényesülnie kell: -ilyenkor kiszállni!!!) Szabad-e a mélyponton kiszállni? A fentiek alapján erre a kérdésre is könnyű a válasz: Honnan tudjuk, hogy ez a mélypont ? Kiszállni nem ez alapján, hanem a s aját elképzelésünk és szabályrendszerünk alapján kell: Elérte a veszteségünk az 5 %-os mértéket? Igen? Akkor kiszállni!!!