Legal knowledge | Common law » Hetven fogalom magyarázata a jogból

-1- Hetven fogalom magyarázata a jogból 1. Természetjog és pozitív jog Ellentétük jogi viták alapja: van-e olyan jog, ami az államhatalomtól függetlenül megilleti az embert? pozitív jog az emberalkotta jog világa JOHN AUSTIN: a pozitivizmus jogra való alkalmazása. A jog a szuverén parancsa, független az erkölcstől, igazságosságtól, független a világtól. Állam által alkotott jog Az egyén kikiálthat bármit joggá. A szuverénnel való kapcsolata jellemzi Nincs két jogi világ: egy jog van, a pozitivista jog. • normativista: a jog a szuverén parancsa, állam által alkotott norma • jogszociológia: a jog valóságos érvényesülésén van a hangsúly: minden norma lényege, hogy kövessék természetjog az ember akaratától független, a pozitív jog felett álló jog - bele van írva az emberi természetbe - magasabbrendűség alátámasztása: az értelemből vezethető le, pl. az emberi élet tisztelete A természet az embertől /

történelemtől függetlenül létezik [Antigoné / Kreón  természetjog / pozitív jog] Az igazságosságot fejezi ki, igazságosabb a pozitív jognál. CARL FRIEDRICH von SAVIGNY: XIX. sz első fele: a jog létezése megelőzi az állam létezését. Az állam előtt van, de az állam megjelenésétől fogva gondoskodik a jogról Volksgeist: népszellem, az együttélő embercsoport erkölcsi nézeteit, vallását, kultúráját egybefoglaló fogalom, a jog legfőbb forrása  minden népcsoportnál megfigyelhető. FREDERICK POLLACK: A jog nem azért jog, mert az állam kikényszeríti, hanem azért kényszeríti ki, mert jog. kérdés - válasz ? fasiszta jog? Austin: a jog az, amit az állam annak nyilvánít GUSTAV RADBRUCH: heidelbergi prof., elutasítja a fasizmust Relativista - a jogot követni kell (akkor is, ha igazságtalan), mert nélküle anarchia lesz. A jog az igazságossággal nem szakíthat meg minden kapcsolatot, ha pedig igazságtalan, akkor nem jog, hanem a

jog köntösébe bújtatott "nemjog" (gesetzliche unrecht) Vannak alapvető jogok (emberi / alanyi), amik az emberiség fejlődésének kultúrkincsei, ha ezt az állam megszegi, akkor az nem jog. pozitivista értelemben a fasiszta jog is jog, mert - tvhozás hozta - elfogadták - közzétették 2. Tárgyi jog / alanyi jog jog Jogosultság és parancs egyszerre. tárgyi jog Az a bizonyos szabály, ami az igazságosság kifejezője, v. egy szuverén hatalom akarata, v. a mindennapi gyakorlat szülötte alanyi jog -2- 1. nem önálló, hanem a tárgyi jogból származik; a hatalom, a szuverén adja az állampolgároknak. A tárgyi jog nélkül nem létezhet, annak szabályai rögzítik, hogy mihez van jogom, mire vagyok köteles. 2. egy részük minden államtól függetlenül megillet mindenkit, mint embert Az ember születésével jogok letéteményese lesz  ezek akkor is léteznek, ha az államhat. nem gondoskodik róla / tagadja. 3. Materiális és formális

értelemben vett jogforrások jog Az állam által elismert viselkedési szabályok és viszonyok összessége.  nincs egyértelmű válasz; az és olyan, amivé, amilyenné teremtik. A 2 jogforrás megkülönböztetése főleg az angol jogtudományban. Pozitivista megközelítés. materiális formális Azok a jelenségek, melyek a jog tartalmának eredetére utalnak, azok a tényezők, amelyekből a jog tartalma ered. - szokás - precedens - divat - konvenció - politika - közvélemény - erkölcs - vallás - . Miért pont az a magatartásforma kötelező, tilos v. lehetséges? Ebből ered a jog tartalma, befolyásolja a tvhozót. Azok a tényezők és jelenségek, amelyekből a jog ereje és érvényessége fakad. - parlament döntése - uralkodó akarata - bírói döntés ésszerűsége - jogtudós véleménye Mitől jogi az adott szabályozás  pl. a lopást az erkölcs és a vallás is tiltja Utal arra az eredetre, amiből az érvényesség fakad. 4. Belső és

külső jogforrások A jelzőpár arra utal, hogy a jog forrását a jogon kívül vagy belül keressük-e. Német koncepció. KANT: újkantiánus filozófia: a formai tényező előtérbe állítása: Forma dat esse rei. E szempontból a materiális oldal irreleváns külső A joghoz kívülről közelít és arra a társadalmi jogképző erőre utal, amely jogot keletkeztethet a fenti (3. tétel) materiális (tartalmi) és formális (érvényességi) értelemben egyaránt. Az a forma, amiben a jog megjelenik, többnyire írásos belső Az a tényező, ami által a jog létezik: jogalkotó szerv. A jogjelenségvilágon belül keresi a választ. Két féle lehet anyagi jogforrás: azok az állami szervek, melyek fel vannak ruházva a jogalkotás hatalmával, azaz hivatalos magatartási formák tételezésére. - parlament - a kormány - miniszterek -3-  vki. a jog a jogalkotó szervektől ered, amit az Alkotmány szabályoz, de azt is hozza alaki jogforrás: ahonnan a jog

megismerhető. - tételes jogszabályok, amik a jog anyagát tartalmazzák s melyek ismereteink forrásai  jogforrási hierarchia írott: alkotott "törvényi" jog íratlan: szokásjog, bírói jog (DE: megtévesztő elnevezés! Mindkettő lehet a valóságban írásban rögzített.) 5. Genetikus és gnoszeológiai jogforrás-fogalom Dr. Péteri: A genetikus szempontok a jog történeti eredetét hajlamosak előtérbe állítani A jogforrás fogalmában számukra elsősorban ezt a genezist kell tükrözni. (Peschka Vilmos) A gnoszeológiai megközelítés hívei úgy vélik, hogy a jog megismerése áll a figyelem középpontjában, mert hiszen ebből tudják meg a jogalkalmazó szervek, hogy milyen jog alapján kell döntéseiket meghozniuk. (Szabó Imre) Magyarországon mindkét nézetnek megvannak a hívei. Nincs még olyan egységes jogforrás-fogalom, amely mindkét nézet hívei számára egységesen elfogadható volna. 6. A társadalmi normák jellemző vonásai

és funkciói szabályozás Ismétlődő emberi tevékenységek tartós rendezése céljából követendő magatartás rögzítése összekapcsolva a kikényszerítéssel. társadalmi szabály A hatalom tartós és általános leírása. (CARBONNIER) jellemzői a) normativitás: a normák sajátos formában léteznek. Nem természeti formában (sein) vannak, hanem érvényesek (sollen). Kötelező erejük van. b) általánosság Nem egy emberhez vannak címezve, hanem általános parancsot, tilalmat fogalmaznak meg. Az emberek egy csoportjához, nem az egyes emberekhez c) ismétlődés momentuma: a társ.-i életben gyakran előforduló magatartások d) hipotetikus szerkezet: ha nem is kifejezetten, de minden társ.-ban: akkor érvényesül a norma (élővé válik), ha vmi követelmény teljesül; pl.: ha embert ölsz, megbüntetnek e) kölcsönösség, viszonosság: a római jogból: adok, hogy adjál (do ut des) f) sanctio, jogkövetkezmény: ha vki a normában megszabott

követelményt produkálja, akkor létrejön a szerződés. Felidézi az állami kényszert: ha vmit elkövetek, büntetőjogi következménye van. g) követik, érvényesül: ez nem egyenlő a normativitással: utalás egy valóságelemre, érvényesül, a társ.-i gyakorlat része A társ-i életben követett normák, a többség tiszteletben tartja. h) értékkifejező jelleg: egyéni célunkat meg akarjuk valósítani, ezek értékesek. A társban élő embereknek különböző céljaik vannak A társ-i norma általános meggyőződés (konszenzus). Bizonyos kérdésekben széleskörű: tilos ölni, lopni stb A normák: prioritások rendezik a társ.-i célkitűzéseket Modern államban maga az állam végzi. Minden formában társadalmi követelmény meghatározása, normatív minősítése: kötelező / megengedett / tilos. -4- Társadalmi keret rögzítése., a társadalmi béke fenntartása  magatartásmodell van rögzítve. Ehhez vannak kötve különböző

követelmények  értékelésen alapul a jog viszonylatában. Más társ-i normáknál más hatalom szabja meg a modellt előreláthatóság Semmilyen emberi közösség nem létezhet szabályok, keret nélkül. Ezt mindenkinek ismernie kell - ez alapján tervezhetik lépéseiket, életüket. differenciaspecifika Mi különbözteti meg a jogot a társadalmi szabályoktól?  máig keresik a választ elismerési elmélet: az elismerés minden norma döntő eleme. A társ jogként fogadja el Rendszeresen követik. HOEBBEL: a társ.-i normák közt jogiak azok, amelyek megsértését rendszeresen követi kényszer alkalmazása fenyegetés v. megvalósulás formájában olyan embercsoport részéről, mely a kényszer alkalmazásának privilégiumával rendelkezik. A szokás is jogképző erő. MAX WEBER: a kényszer lehet pszichikai is. Csak a jog ölti törvény formáját. LABAND: törvény az, amit az arra felruházott szerv meghatározott eljárás keretében jogként elfogad,

törvénybe rögzített formában közzétesz. 7. Szokás és a jog története Nagy szerepe van. Régebben kp-i volt, ma már periférikus A szokás: sem a helyesség nem jár vele, mint az erkölccsel, sem a kötelezőség, mint a joggal. A jog a szokásokból vált, és intézményesült. Ereje a tényszerűségben rejlik hatása szokás  mindennapos gyakorlat, ismétlődő magatartás, amit szankciókkal erősítenek meg önkéntes alapon  megjelenik az állam (szervezett hatalom, uralom), ami átveszi a kikényszerítést feltételei a) hosszú időn át bevett gyakorlat legyen (idősült), folyamatosan és békésen érvényesüljön b) jogi jellegű, egyértelműen megállapítható legyen c) ne ütközzön a helyesség elveibe szerepe 1. hézagpótló (ha hézag van) 2. törvénypótló (tv hiányában)  Svájc 3. törvényrontó (a szakirodalom többnyire nem ismeri el) common law rendszerben Nagyobb jelentőségű a bírói precedensjogban. A joganyag

legfontosabb része 1945-ig Mo.-on is forrás volt a szokásjog 8. Erkölcs és jog Kant: a jog kevesebbet kíván, mint az erkölcs jog Csak külső magatartást kíván, egyetértést nem. erkölcs A szabály elismerését is megköveteli, nem csak a követését  meggyőződést A kettő közt nincs éles határ. A jog néha súlyosbító tényezőként figyeli: pl előre -5- megfontolt szándékkal elkövetett emberölés. egymáshoz viszonyítva Egymást metsző körök. fejlődésük: - juridizáció: az erkölcs átmegy a jogba, jogi szankciót nyer (pl. segítségnyújtás elmulasztása) - dejurizidáció: a jog visszavonulása (házasságtörés, abortusz) A jog támogatja a erkölcsöt, sokszor jogi döntés alapjául szolgál (pl. üzleti erkölcs) Pontos meghatározása a jogalkalmazó feladata, de nem szubjektív módon, hanem objektívan, a közösség által vallott vélekedés alapján. DE: nem kerülhet szembe az adott jogrendszerrel. Az erkölcs

közvéleményként jelenik meg. 9. A jogi normák kitüntetett jellege A jogi norma kitüntetett szerepe társadalmi szükségletekből fakad, amely a társadalmon belüli konfliktusokat és érdek-összeütközéseket állami eszközök (kényszerapparátus) alkalmazásával oldja fel. Az államilag biztosított kikényszeríthetőség minden más társadalmi normától elhatárolja a jogi szabályozást. jog, mint társadalmi norma hipotetikus definíció: a jog olyan társadalmi és magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az államhoz kapcsolódik. - az együttélő embercsoportra általánosan kötelező - az állam kényszeríti ki Austin: analitikus jogfilozófia, Kelsen: a jog csak akkor lehet tudomány, ha a minden, jogra jellemző sajátosságot megvizsgálunk - minden jog norma, tehát követendő - szakítás a jog megkettőződésével: nincs természetjog (Max Weber: értékrealizmus  minden érték egy magasabb rendűre vezethető vissza. Tehát:

lépcsőzetes hierarchiában Végén: alapérték (Grundwert), amin nem lehet túllépni. társadalmi szerepe Egy társadalmi viszonyból nő ki, maga is alakítja azokat. értékek szolgálata Visinszkij: a társ. vezető osztályának a célkitűzéseit szolgálja (proletariátus) - elsősorban a szocialista jogban. Jogi norma + szociológiai + értékelő szempontok  a marxista-leninista ideológiában Mai jogtudomány: hangsúlyozzák a jogi normák értékkötöttségét. három tényező integrálása 1. jogi norma 2. a társadalomban érvényesülő, arra hatást gyakorló szabályozó 3. értékhordozó tényezők beépítése a jog-fogalomba (Integratív jogtudomány főleg Jerome Hall műveiben) -6- állami jelleg Az államnak külön szervezete van a jogszabályok megalkotására  jogalkotó szervek rendszere + jogforrások hierarchiája államhoz kötöttség 1. jogi intézményekhez való kötöttség 2. jogi eljárások állami rögzítése 3.

jogászok elkülönült csoportja - a fenti intézményekben tevékenykedik 4. sajátos jogászi gondolkodási mód, jogi szakterminológia, fogalmak rendszere, meghatározott jogászi technika 5. jogszabályanyag rendezettsége: logikus egymásraépülés, a teljes joganyag önmagában zárt egység, állami kényszer áll mögötte ellenvetések természetjog: az ember alkotta jog tökéletlen jogszociológia: Savigny - népszellem: a jogot nem az állam hozza létre, hanem van; Prnalinovszki: primitív népeknél is van jog (jogi etnológia) a) társ. által elismert és követett jog b) viszonosság gondolata: jogosultsággal szemben kötelességek c) szankció léte  kétség a jog államhoz kötöttségét illetően sir Frederick Pollock: "A jog nem azért jog, mert az állam kikényszeríti, hanem az állam azért kényszeríti ki, mert jog." a jog szabály jellege - általános érvényű, de nem mindenkire u.a  a címzettnek szól - ennek korábban nem volt

jelentősége, a társ. csoportjait jobban megkülönböztették (pl rendek, szabad - szolga, jobbágy - nemes) realizálódása normális úton: consensus útján, a társ. tagjai el is fogadják kivételes úton: a jognak az állami jogalkalmazó tevékenység keretében történő megvalósulása 10. A jogi norma szerkezete: hipotézis és diszpozíció hipotézis A jogi norma első része. ("ha valaki., akkor")  A * egy társadalmi viszonylatnak a körülírása, rögzítése, azoknak a jogilag releváns elemeknek a normába való belefoglalása, amelyek egyértelművé teszik, hogy egy magatartás az adott feltételek alá esik-e vagy sem. Vagyis egy feltétel, ami megléte esetén a norma életbe lép. Leírja azt a társ-i szituációt, amiben vmilyen magtartást kell tanúsítani. Jogilag: jogilag releváns tényeken keresztül megragadott élethelyzet szélsőségek: 1. túlzott aprólékosság: túl terjedelmes kódex - kazuisztikus - pl porosz Allgemeines

Landrecht 1794 2. túlságosan laza, rugalmas szabályozás: lehetőség a bíró szabad értelmezésének: keretjogszabályok - csak a körvonalak, néha lehetőség az önkénynek 3. tipikus jogszabály: optimális szabályozás A jogalkalmazónak kell megkeresnie az arany középutat. diszpozíció A feltételek jogi minősítése: a hipotézisben leírt jogszabály - megengedett - parancsolt - tiltott Itt fogalmazódik meg a kívánatosnak tartott magatartási modell. cogens jogszabály: szigorú kötelezettség, nem lehet kitérni előle. Ha eltérnek tőle: szankció (pl. a btk) Több polgári jogszabályozás, ahol biz elemeket nem lehet elhagyni, -7- pl. végrendeletnél az aláírás, amely érvénytelenséget vonhat maga után diszpozitív (megengedő): jogszabály, amelyben a jogalkotó biz. határok közt választási lehetőséget biztosít a címzettnek, de az előírt határok túllépése ekkor is tilos. (a közjog és a magánjog területére jellemző) 11. A

jogi norma szerkezete: jogkövetkezmény jogkövetkezmény Azt a joghátrányt fogalmazza meg, amelyet a jogszabály diszpozíciójában előírt magatartás be ne teljesítése esetére a jogalkotó előír. Lehet előnyös és hátrányos, de főleg hátrányos szokott lenni. jellege 1. személyi: ha a jogsértőt személyével kapcsolatos joghátrány éri - testi fenyítés - cselekvési szabadságának korlátozása (pl. jogsi bevonása) - személyi szabadságának korlátozása, elvesztése 2. anyagi: a jogsértőt vagyonával kapcsolatos joghátrány éri - pénzbírság - vagyontárgyak elkobzása 3. érvénytelenség: a büntetés az elérni kívánt joghatást érvényteleníti (pl szerződéseknél) fajtái represszív: a jogsértés gyakori ismétlődésének lehetőség szerinti megakadályozása (pl. talio-elv, ma: büntetőjog, közjogi szabályozás) reparatív: ("jóvátevő") célja a jogsértés előtti állapot visszaállítása (pl. a ptk-ban a

kártérítés) lényege A legitim kényszer az, ami közvetlenül biztosítja nemcsak az egyedi jogi norma, hanem, az egész jogrendszer számára az érvényesülést. Kényszer áll minden jogszabály mögött 12. Jogi norma - jogtétel - jogszabály Céljuk: a társadalmon belüli érdek-összeütközések kezelése és a belső béke fenntartása. jogi norma Ellentétben más társadalmi normákkal "kitüntetett" szerepű, amely a legitim állami kényszer kilátásba helyezésével határozza meg a konkrét cselekvési mintát. Elemei: hipotézis - diszpozíció - szankció A jogtételben jut kifejezésre. Mindig valamilyen társadalmi viszonyt kíván szabályozni jogtétel A jogi norma kifejeződése. Egy jogi norma több jogtételben is kifejezésre juthat - jogalkotó akarat "látható" megnyilvánulása - a jogi norma tartalmi-strukturális vonatkozásai alapján összetartozó , jogi kifejezhetőség technikai igényei szerint szerkesztett illetve

tagolt egység jogszabály - a jogi norma - alakító jogforrás - jog külső megjelenési formája Általában: alaki értelemben vett jogforrás (tv, rendelet) Egy csoportba foglalt jogtételek összessége, amely jogtételek közt vmi tartalmi v. logikai kapcsolat van. 13. Jogszabályok osztályozása szerkezeti szempontból teljes klasszikus, regulatív -8- A jogi norma mindhárom szerkezeti elemét tartalmazza. részleges Nem valósul meg benne a klasszikus normaszerkezet  a jogtétel a normának csak egy részét fogalmazza meg. hipotetikus: ha csak hipotézisből és diszpozícióból áll (pl. ha kárt okoznak, meg kell fizetniük.) kategórikus: ha csak diszpozícióból áll (pl. Behajtani tilos!) 14. A jogszabályok osztályozása tárgyi (tartalmi) szempontból regulatív szabály (klasszikus magatartási) szabály, ami a címzettek (főként természetes személyek) magatartását befolyásolja (pl. végrendeletet csak olyan nyelven szabad írni, amit a

végrendelkező ír és olvas) szervezeti szabály Mely szervezetet létesít v. szüntet meg, szervezeti kapcsolatot rendez (pl X rendelet a minisztériumok létrehozására) eljárási szabály Mely vmely jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást szabályoz. (pl első fokú határozat ellen fellebbezés helye van) garanciális szabály Technikai normákat, szabványokat ír elő, melyek ismerete és alkalmazása az állampolgárok és a terméket előállítók számára egyaránt fontos. ajánló szabály Nincs szankciója.  kívánatos, de nem kötelező jogi előírások utaló szabály Mely más szabály rendelkezésére utal, tartalmát más jogi, vagy esetleg nem jogi normákra hivatkozva határozzák meg. - leggyakrabban nemzetközi magánjogban (kolléziós hipotézis) fogalommeghatározó szabály Mely egy másik jogszabály tartalmát határozza meg, meghatározatlanul hagyott kifejezést tartalommal tölt meg. egyéb jogszabályok - nemzetközi

szerződéseket kihirdetők - kinevezést, felmentést tartalmazó - évfordulókról megemlékező - . más jogszabályokban 15. A jog keletkezésének két útja A modern világban két olyan fő jogképzési mód ismeretes, melynek termékei belső jogként hivatalosan is elismert anyagokat hoznak létre: - jogalkotás (törvényi jog) - bírói jog Dominencia: jogalkotás a kontinensen, bírói jog a Common Law-ban 16. A jogalkotás fogalma és sajátosságai fogalma Erre felhatalmazott állami szervek jövőre irányuló, formalizált (előzetesen meghatározott formába öntött), normatív (magtartási formákat kötelezőnek, tilosnak, v. megengedettnek minősítő) előírásainak kialakítása és közzététele története -9- A legfőbb államhatalmi szerv aktusa. - kezdetben a szokásjogot erősítette (csak felismerték a jogot, nem alkották) - később a rendek és az uralkodó közös munkája - a nép, mint a szuverenitás letéteményese akaratának

(képviselők útján történő) kinyilvánítása Ez leginkább a germán-római jogrendszerekben. Common Law-rendszerek: csak kivételes esetben, bár a szokásjogot lerontja. típusai autonóm: a tvhozó elvileg és formailag mindenkitől függetlenül alkothat jogot, nem kell azt más normarendszerből levezetni. Nem korlátlanság, hanem feltétlenség, pol parlament. delegált: a végrehajtó hatalom jogalkotó tevékenysége, alapja a felhatalmazás. Alaptípusai a rendelet és az utasítás. törvény A legmagasabb rangú jogforrás - fölötte semmi sem áll (kiv.: alkotmány) - tv szabályozza a legfőbb életviszonyokat (szocialista országok: prezidium - törvényerejű rendeletek, a parlament utólag megszavazza) Lényegi különbség nem volt köztük, gyakorlatilag u.a társadalmi feltételei 1. társadalmi viszonyok megállapodottsága 2. szakmailag felkészült apparátus, amely a tvhozás minőségét biztosítja 3. jogtudomány fejlettsége sajátossága 1.

alapvető jogi normák tudatos megalkotására irányul 2. a jövőre orientál múltbeli tapasztalatokra alapoz 3. megfogalmazásában elvont és általános - elvonatkoztat a társ-i viszonyok sajátosságaitól 4. formájában szilárd és rögzített 5. stabil és statikus: ennek a merevségnek az oldására szolgál a delegált jogalkotás elméleti megalapozása konszenzus-elmélet: a jogalkotás feladata a konfliktusok kezelése, a lehető legtöbb érdek kielégítése, társadalmi harmónia létrehozása, megőrzése konfliktus-elmélet: a jogalkotás a társ. gazdasági és politikai erőinek kifejeződése  domináns érdekcsoportok uralmi eszköze társadalmi feltételei 1. társadalmi viszonyok megállapodottsága 2. szakmailag felkészült apparátus, amely a tvhozás minőségét biztosítja 3. jogtudomány fejlettsége sajátossága 1. alapvető jogi normák tudatos megalkotására irányul 2. a jövőre orientál múltbeli tapasztalatokra alapoz 3.

megfogalmazásában elvont és általános - elvonatkoztat a társ-i viszonyok sajátosságaitól 4. formájában szilárd és rögzített 5. stabil és statikus: ennek a merevségnek az oldására szolgál a delegált jogalkotás 17. A törvényhozás jellemzői és társadalmi feltételei 18. A törvényhozás folyamata szűkebb értelemben törvényben szabályozott parlamenti út -10- tágabb értelemben A parlamenti út ill. a tv elő- és utóélete 1. tv kezdeményezése  tvtervezet előkészítése  annak parlamenti útja  döntéshozatal  tv kihirdetése (promulgatio) 2. Megjelenik a társadalmi igény  vmilyen formában, vmilyen szervezet által megfogalmazódik  állami szakaszba kerül. Ez a szűkebb értelemben vett legislative process Némely országban külön bizottság készíti a szövegtervezetet, máshol a szakminisztérium. A tervezetet a kormány véglegesíti, majd a parlamenthez nyújtja be. utóélete Figyelni kell a tv sorsát a

társ.-ba való belépésétől  elfogadja-e a társ a tv-t? nyilvánossága Promulgálni kell, mert ez előfeltétele a tv betartásának  a polgárok ismerjék jogaikat és kötelességeiket DE! a tv nem ismerete nem mentesít esetei Alkotmányozás Kodifikáció Recepció 19. Az alkotmányozás A modern álla alaptörvénye. Két fő témakört szabályoz: 1. állampolgárok alapvető jogai és kötelességei 2. államrendszer felépítése (államforma, politikai berendezkedés, fontosabb állami és nem állami szervek) alkotmány A bevezető része (preambulum) rögzíti a tvhozó által kifejezett prioritásokat, mint a társadalmi konszenzust tükröző alapvető értékeket. történeti: több un. sarkalatos törvény (leges cardinalis) együttese, amely az idők során lépésről lépésre jön létre (1949-ig a magyar is) fajtái cartalis alkotmány: egyetlen, ünnepélyes formában megfogalmazott, írott dokumentum. Ezt törvény tartalmazza, ez a többi

alaptörvénye, megszabja azok kereteit. Mivel a legmagasabb szintű jogforrás  különleges védelem - semmilyen állami aktus nem állhat vele szemben - külön garanciarendszer (pl. USA: Legfelsőbb Bíróság - Más országokban külön alkotmánybíróság) - DE! pl. Anglia, szocialista országok: a Parlament bármit megtehet ellenőrzése írott létrehozása alkotmányos törvények * konvenció: alkotmányozó gyűlés különleges eljárás: minősített többség Az Alkotmányban nem szabályozott, de ahhoz közvetlenül kapcsolódó, azt részletező tárgyakat szabályozzák. Megalkotása az alkotmányhoz igazodik 20. A kodifikáció fogalma A joganyag tvkönyvekben való összefoglalása és közzététele. Azonosak abban, hogy mindegyik tvkönyv egy jog v. jogterület szabályainak összefoglalása a tartós rendezés igényével. - már kikristályosodott szabályok -11- - csak a fontosabb alapszabályok, hisz a részletek mindig változnak

különbözőség Jellegükben és funkciójukban belső rendezetlenség: kazuisztikus: egyes eseteket szabályoz  a normákat egymás mellé helyezik, nincs köztük összefüggés, egymásra épülés belső rendezettség: társadalmi igény. Az előreláthatságot segíti elő Következetes, ellentmondásmentes, világos, áttekinthető. funkciója 1. jogösszefoglalás (áttekinthetőség és/vagy megerősítés miatt pl feudális szokásjogi kódexek) 2. jogrögzítés (előzőek + jogbiztonság - hatalomból kiszorult rétegek érik el, pl XII tt) 3. jogalakítás (az anyag evolúciós változása) 4. jogalkotás (revolúció: korábbi megszűntetése és gyökeresen újjal helyettesítése) szocialista kodifikációk - nem hosszan tartó szabályozást ad  gyorsan változó társadalmi viszonyok mellett 21. Érvek a kodifikáció mellett és ellen jelentősége - összefoglalja a jogot, evvel megkönnyíti a jogkövetést - egy helyen, egy okmányban lehet

hozzáférni egy jogág jogszabályaihoz - a jogalkalmazók is használják  - jogbiztonságot, kényelmet ad - általánosan elterjedt, egyetemes hátrányai - sok vonatkozásban merevíti a jogot (csak tvhozással lehet módosítani - költséges és lassú) - visszafoghatja a fejlődést, akadályozza a társ.-i változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást - manapság: túlhaladtuk a kódexeket, rugalmasabbat kell találni: pl. bírói jog Abban mindenki egyetért, hogy a kódexeket időről időre felül kell vizsgálni.  figyelemmel kell kísérni a társadalmi változásokat 22. A recepció fogalma Az a jelenség a jogban, amikor egy ország más jogrendszerekből vesz át bevált, progresszívnek tekintett megoldásokat. - elsősorban a római jog recepciója gyarmatosított országok felszabadulásuk után: 1. volt gyarmatosító jogát  igen elterjedt 2. elveti a volt gyarmatosító jogát, és más külföldi minták segítségével hoz létre hazai

jogrendszert (Etióp Polgári Törvénykönyv - René David  a Code Civilt mintájára jön létre.) okai - szükséglet - "jogfetisizmus" - nemzetközi kapcsolatok igénylik a nemzeti jogrendszerek összeilleszthetőségét - kevés ehhez az idő - naív hit: a szerves fejlődés megspórolható, tartalma lerövidíthető -12- - szűkebb területeken a leghasznosabb: pl. közlekedési szabályok 23. Delegált törvényhozás: a rendelet John Locke és Montesquieu: három hatalmi ág megosztása  ha egy kézbe kerülnek: zsarnokság A törvényhozás a polgárság által létrehozott népképviseleti szerv, a törvényhozó szerv feladata. A végrehajtónak egyetlen szerepe a végrehajtás Ennek rendelkezései csak a végrehajtásra vonatkozhatnak. Jogalkotásához a tvhozó engedélye kell, a tvhozó által megszabott keretek között történhet. rendeletek kivételes rendeletek DE: a kormányzás nagyobb rugalmasságot igényel  a kormánynak is

szüksége van önálló szabályozási jogkörre TEHÁT: a tvhozó delegálja a hatalma részét a kormánynak  rendeleti úton szabályozhat a kormány is - ez már nem csak a tv-ek végrehajtását szolgálja, hanem a kormányzást is szolgálja, annak eszköze - ez megszabottan történik: a tvhozás megszabja, hogy a kormány milyen területet milyen terjedelemben szabályozhat. A parlament felügyeli, kontrollálja a kormány tevékenységét. - később: generális felhatalmazás: a kormány általános felhatalmazást nyer az ügyek vitelére  önálló szabályozás  kivételes rendeletek Ez csak kivétel a tvhozó szervet megillető általános törvényhozási jogkör alól szükségrendeletek Szükséghelyzetekben azonnali intézkedések kellenek  sérthetik az állampolgárok alapvető jogait  szükségrendeletek - a ormánynak utóbb jóvá kell hagynia Manapság: a végrehajtó hatalom túlsúlya a jogalkotásban (mennyiségi túlsúly)  rendeleti

kormányzás Fro. : az alkotmány texative felsorolja azokat a területeket, amiket törvénnyel csak a parlament szabályozhat, más területeket a kormány szabályozhat, felhatalmazásra nincs szükség. Kormány: primér szabályozás előnyei - a tvhozás hosszú, többlépcsős folyamat - lassan reagál a társadalmi viszonyok változásaira - rendelet rugalmasabb hátrányai - végrehajtó hatalom túlsúlya 24. A kompilláció a joganyag rendezéseinek módozatai: 1. kompilláció 2. inkorporáció 3. egységes szerkezetbe foglalás: különböző szintű jogszabályok 4. revízió 5. kodifikáció fogalma - hatályos jog hivatalos megállapítása  nem új jog alkotása, hanem a hatályos jog hozzáférhetővé tétele -13- Modern országokban 1. minden év végén közzéteszik az évben hozott jogszabályokat 2. nagyobb időszakonként (Mo 5 év) a hatályos jogszabályok gyűjteményét  naprakész tájékozódás 25. Az inkorporáció a joganyag

rendezéseinek módozatai: 1. kompilláció 2. inkorporáció 3. egységes szerkezetbe foglalás: különböző szintű jogszabályok 4. revízió 5. kodifikáció fogalma Egy tv módosítása esetén ezt a módosítást beépítik, inkorporálják a törvény szövegébe. - az eredeti szöveg nem változik, az új szabályozás ezt kiegészítve jelenik meg - egyes §§-ok kieshetnek, de a tv bővül (pl. új, betűvel jelzett bekezdés) - a módosítás azonos szintű jogszabállyal történik, az új szabályozás a tv szerves része lesz 26. Az egységes szerkezetbe foglalás a joganyag rendezéseinek módozatai: 1. kompilláció 2. inkorporáció 3. egységes szerkezetbe foglalás 4. revízió 5. kodifikáció fogalma Különböző szintű jogszabályok egységbe foglalása. Pl. egy kódex részleteit a kormány v az illetékes miniszter rendeletileg szabályozza  mivel a rendelet önálló jogforrás, nem válik a tv részévé, ahhoz képest önálló életet él De: a

többszintű szabályozást is egy helyen kell megtalálni  ezért foglalják egységes szerkezetbe. A rendelet és a tv közti különbséget más-más betűvel, nyomdatechnikai eljárásokkal hangsúlyozzák: törvény szövege és végrehajtási rendelet - a rendelethez is kapcsolódhat másfajta szintű jogforrás (pl. határozat) 27. Revízió a joganyag rendezéseinek módozatai: 1. kompilláció 2. inkorporáció 3. egységes szerkezetbe foglalás: különböző szintű jogszabályok 4. revízió 5. kodifikáció fogalma Sajátos gyakorlat, melyre átmeneti időszakokban (pl. forradalom) kerül sor - az új hatalom a végrehajtó hatalom útján gyorsan revízió alá veszi a hatályos jogszabályokat  szelektál, újat beilleszt  ilyenkor semmiféle kontroll nem érvényesül, ezért a szakirodalom elutasítja -14- (Mo.: 1945 után: Büntetőjogszabályok Hatályos Összeállítása) 28. A jogszabályok kihirdetése fogalma Alkotmányban v. törvényben

rögzített forma, amellyel a jogszabályt az állampolgárok tudomására hozzák. - modern államban az államfő feladata (korábban: a királyé) - államfő aláírja  hivatalos lapban közzéteszik (Magyar Közlöny)  így nem lehet hivatkozni arra, hogy nem ismertük, mert hozzáférhető 29. A jogszabályok közzététele Nem egyenlő a kihirdetéssel. - nem csak a hivatalos lapban történhet  a kihirdetésnél tágabb fogalom - a rosszul közzétett információért a közzétevő nem vállal felelőséget, míg a tévesen, pontatlanul kihirdetett tv-ből származó károk nem a károsultat terhelik. A tévesen közzétett jogszabály a felhasználó felelősége Magyarországi szaklapok: • Határozatok Tára - a Minisztertanács határozatai • Tárcaközlönyök - minden Minisztérium saját lapja • Önkormányzatok hivatalos lapja • Bírósági határozatok - a Legfelsőbb Bíróság döntései Ezenkívül Mo.-on: 5 évente  Hatályos Jogszabályok

Gyűjteménye, de az élő jog a Bírósági Határozatokban van 30. A jogrendszer fogalma és jellemzői fogalma Egy állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége. - hatályosság kizárja a letűnt jogszabályokat - csoportosítás  a jogalkalmazás hatékonysága érdekében - a joganyag ne legyen áttekinthetetlen sem az állampolgárok, sem pedig a jogalkalmazó szervek számára  egy meghatározott szempont szerint épül fel, világosan tagolódó egységet alkot jellemzői 1. Ellentmondásmentesség elve Fontos, hogy ne legyenek ellentmondások. A különböző területek szabályozásakor az összhangra kell törekedni, hogy esetleg ne lehessen eltérő szabályozásra hivatkozni. Alapelvek • A később keletkezett jogszabály lerontja a korábbit (Lex posteriori derogat priori) • A speciális szabályozás elsőbbsége az általánossal szemben (Lex specialis derogat generali) 2. Rendezettség A jogrendszer vertikális és horizontális tagolódása.

31. A jogrendszer horizontális tagozódása: a jogágak Lényege a rendszer jogágakra tagozódása - mi tagoljuk, v. magától, objektív módon tagolódik? jogág A jogrendszeren belül bizonyos önállósággal rendelkező jogszabályok csoportja. A -15- joganyag rendszerezésének alapvető egysége. Milyen alapon különülnek el ezek a jogágak? - korábban: társ.-i viszonyok sajátosságai alapján - ma: egy jogintézmény különböző társ.-i viszonyokat is szabályozhat, és egy társ-i viszonyt több jogintézmény (pl. a tulajdon a büntető- és a polgári jogban) Manapság nem a társ.-i viszonyokból, hanem magából a jogi szabályozásból indulnak ki a szabályozott emberi magatartással kapcsolatban. Más magatartások - más szabályozás más intézmények - jogágak jellemzői • Hozzá kapcsolódó jogviszonyok jellege: - egyenrangú felek (magánjog) - alárendelt szerep: állam az egyik fél (közjog) • Az egyes jogágakban eltérő jogalkalmazási

és jogértelmezési elvek pl. magánjog: ne bis in indem; in dubio mitius; polgári jog: nemo plus iuris • fogalomrendszerük is más (pl. felperes-alperes; vádló - vádlott) fontos - az egység szempontjából: u.azt a magatartást két jogi norma másképp ne szabályozza - speciális szabály lerontja az általánost - ha egy ügyben a bíróság megállapította hatáskörét, abban más szerv nem járhat el (területi hatály és illetékesség) 33. Közjog - magánjog közjog Azon jogágak csoportja, ahol az állam, mint a szuverenitás lép be a jogviszonyba. Az állami élet jogi rendjét megállapítják, közéletet szabályozzák. - közérdek, közakarat biztosítása - alanya az állam - alárendelt szerep: állam - egyén • alkotmányjog - mindenkori alkotmányra és államszervezetre vonatkozik - államforma - polgári jogok és kötelességek - polg.-i berendezkedés - leggyorsabban reagál a politikai változásokra • közigazgatási jog - államszervezet

működése - tagjai kiválasztása - kapcsolat a polgárok és az állam közt • pénzügyi jog • egyházjog: - egyház és állam - egyházon belül • nemzetközi jog • büntetőjog - összes jogág védelme • eljárásjogok (perjog) magánjog Azon jogágak összessége, amik a magánjogi viszonyokat rendezik - személyek mint magánosok (egyenlőek) -16- - az ember személyes és gazdasági életviszonyai  magángazdaság - 3 nagy egység: • személyek joga • családjog • vagyonjog - teljesítési kényszer szűkebb értelemben: • kötelmi jog • személyek (természetes és jogi) • családjog • öröklési jog • birtokjog tágabb értelemben: kereskedelmi jog 34. Az alkotmányjog szerepe a jogrendszerben Az alkotmányjog rögzíti - az alapvető állampolgári jogokat (állami hatalom határa) és kötelességeket (honvédelmi kötelezettségek és közterhek - biztosítja az állami működés materiális alapjait) - az államszervezet

felépítését - állami szervek rendeltetése - állam berendezkedése - tagjainak kinevezése - egymás közti viszony - milyen módon lehet beavatkozni a magánjogi viszonyokba jellemzói - legnemzetibb - összefonódik az o. sorsával - legpolitikusabb - legideológikusabb - alapjogág - inkább szervezeti, mintsem reguláris normák vannak benne, mivel elsősorban politikai, mintsem jogi szankciók biztosítják 35. A polgári jog mint „anyajog” A római-germán jogrendszerek a római jog recepciójára alapozódnak, s annak is a magánjogi része volt domináns. Ez az alapvetően magánjogi szabályozás foglaltatott össze a Codex Iustinianusban. Az egyetemeken is ezt oktatták, evvel el lett döntve a közjog-magánjog viszonya. Így tehát a római-germán hagyományokat követő jogrendszerekben tehát alapvető a magánjogi szabályozás, így ezeknek a jogrendszereknek anyajoga a magánjog. (A Common Law- jogcsaládban a közjog az anyajog.) A magánjogi

szabályozás a be nem avatkozó liberális kapitalista államra jellemző. 36. A „„vegyes szakjogok”” A magánjogi szabályozás a be nem avatkozó liberális kapitalista államra jellemző. A -17- monopolkapitalizmus idejében megjelenik az ún. "jóléti állam" (welfare state), amely az egyén védelmében beavatkozik a korábban sérthetetlennek tartott egyéni szférába, korlátozza a magántulajdont, a szerződési szabadságot.  megváltozik a jogrendszer jellege. A közjog és a magánjog mellett megjelenik a vegyes szakjogok területe. - gazdasági jog (Szu.: "burzsoá jogág" - Jevgenyij Pasukanisz koholt vádak áldozata) - munkajog 37. A közigazgatási jog jellemzői Az állam és a hatalma alá tartozó természetes és jogi személyek közötti viszonyt szabályozza. - az állam, mint a társ.-i irányítás letéteményese szabályozza a társ-i életviszonyait (környezetvédelemtől a fegyverviselés szabályaiig) - állam és

érintett személy .- államigazgatási jog szerint érvényesítik - ide tartoznak az alacsonyabb jogforrások (határozat, utasítás, szabvány, jegybanki rendelkezés, stb.), amiket az állami szervek a saját működésük érdekében hoznak 38. Alapjogágak és másodlagos jogágak alapjogág A fontosabb jogágak (alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog, polgári jog, kötelmi jog, eljárásjogok) alapjogágak. Ezek fedik le a szabályozott társ.-i viszonyok legnagyobb részét - kiforrottabb - zártabb - stabilabbak - De nehezebben alkalmazkodnak a változásokhoz másodlagos jogágak Az alapjogágakból váltak ki a század második felében, lettek önállóak. - speciális szabályozási terület - alapjogágakból táplálkoznak - nyitottabb rendszer - jobban alkalmazkodnak - instabilabbak - védtelenek az esetlegességgel szemben (pl. pénzügyi jog, munkajog, földjog, társadalombiztosítási jog, szövetkezeti jog) 39. A jogrendszer vertikális

tagozódása: a jogforrási hierarchia alkotmány A jogforrási hierarchia csúcsa Meghatározza a legfontosabb jogalkotó szerveket (Országgyűlés, kormány, miniszterek, önkormányzatok), valamint az általuk kibocsátott jogforrásokat (törvény, kormány rendelete és határozata, miniszterelnök és a kormány tagjainak rendelete és határozata, önkormányzati rendelet), továbbá ezek egymáshoz való viszonyát: az alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. - a tvalkotás eljárási szabályai - Alkotmányt megváltoztató spec. szabályok meghatározása - megváltoztatásához: képviselők 2/3-a kell (fegyveres erőkről szólóhoz csak a jelen levők 2/3-a) törvény A törvények - egyik csoportját azok alkotják, amelyek közvetlenül kapcsolódnak valamely -18- alkotmányos normához, annak tartalmi konkretizálását jelentik, vagy érvényesítésének eljárási garanciáit tartalmazzák. (pl a vallásszabadság dekralálása) -

másik csoportját azok alkotják, melyek azokat a társadalmi viszonyokat rendezik, melyeket az alkotmányos szabályok nem rendeznek. (pl a gazdaság különböző szférái) A végrehajtó hatalom szervei által alkotott jogszabályok - ezek is hierachikusan viszonyulnak egymáshoz (felülről: kormányrendeletek, miniszterek rendeletei, kormánytagok rendeletei, önkormányzatok rendeletei. rendeletek  a jogpozitivizmus dolgozza ki (Hans Kelsen, Adolf Merkl: "lépcsőelmélet") - azonos szinten: lex posteriori derogat priori - magasabb szintű lerontja az alacsonyabbat biztosítja 40. A jogrendszerek osztályozásának kritériumai legkézenfekvőbb - modern (európai kultúrkörhöz tartozó - nyugati) - ehhez nem tartozó vallási és tradicionális René David jogcsaládok - szabályok közzétételében használt eljárások - osztályozásuk módja (pl. jogágak) - értelmezésüknél alkalmazott következtetési módok - bizonyos elvek különbözősége -

jog nem egyenlő a jogszabályok összességével, több annál - magába foglalja a társadalmi hátteret politikai-ideológiai jellemzőivel, erkölcsi hagyományaival, szokásokkal, a jog érvényesülésével technikai tényezők: ahová a szorosan vett jogi tényezők tartoznak (pl. jogszabályok, jogi képzés, jogi közfelfogás) ideológiai elemek: vallás, erkölcsi eszmék, szokások, domináns ideológia, társadalmi háttér, stb. jogi oktatás: a keretet kell elsajátítani, ami a jogi életben kibontakozik  a JOGOT FORMÁLÓ TÉNYEZŐK jogcsaládok 1. római-germán jogcsalád 2. common law 3. szocialista jog 4. vallási és tradicionális jogrendszerek Constantinesc u determináló elemek: a jogrendszer lényegét fejtik ki, ezek változása a jogrendszer változását jelentik felcserélhető (változó) elemek: különféle jogtechnikai megoldások Zweigert Kötz Elsősorban a magánjogot alapul véve: jogkörök és 1. római-germán jogcsalád 2. common law

a.) romanista jogkör b.) germanista jogkör c.) északi jogkör a.) angol jog b.) nem angol common law-rendszerek -19- 3. szocialista jog a.) szovjet b.) közép európai c.) Európán kívüli 4. vallási és tradicionális jogrendszerek a.) muzulmán jog b.) hindu jog c.) távol keleti jogrendszerek d.) fekete-Afrika és Madagaszkár jogai 41. A jogrendszer stíluselemei Zweigert és Kötz 5 stíluseleme: 1. a jogrendszer történeti kialakulása és fejlődése 2. jogi gondolkozásmód jellegzetességei 3. sajátosan jellemző jogintézmények 4. jogforrások és hierarchiájuk - a gyakorlattal 5. ideológia szerepe Elsősorban a magánjogot alapul véve: jogkörök 1. római-germán jogcsalád a.) romanista jogkör b.) germanista jogkör c.) északi jogkör 2. common law a.) angol jog b.) nem angol common law-rendszerek 3. szocialista jog a.) szovjet b.) közép európai c.) Európán kívüli 4. vallási és tradicionális jogrendszerek a.) muzulmán jog b.) hindu jog c.)

távol keleti jogrendszerek d.) fekete-Afrika és Madagaszkár jogai 42. A jogcsaládok René David jogcsaládok - szabályok közzétételében használt eljárások - osztályozásuk módja (pl. jogágak) - értelmezésüknél alkalmazott következtetési módok - bizonyos elvek különbözősége - jog nem egyenlő a jogszabályok összességével, több annál - magába foglalja a társadalmi hátteret politikai-ideológiai jellemzőivel, erkölcsi hagyományaival, szokásokkal, a jog érvényesülésével technikai tényezők: ahová a szorosan vett jogi tényezők tartoznak (pl. jogszabályok, jogi képzés, jogi közfelfogás) ideológiai elemek: vallás, erkölcsi eszmék, szokások, domináns ideológia, társadalmi háttér, stb. jogi oktatás: a keretet kell elsajátítani, ami a jogi életben kibontakozik  a JOGOT -20- FORMÁLÓ TÉNYEZŐK jogcsaládok 1. római-germán jogcsalád 2. common law 3. szocialista jog 4. vallási és tradicionális jogrendszerek 43. A

római-germán jogcsalád elnevezése - Civil Law - nem csak a kontinensen - legjobb: római-germán Az európai kultúrkör nagyobbik jogcsaládja. alapja: római jog  jogtudomány  XII. sz-tól: egyetemek feladata: az erkölcs és az igazságosság értékeinek legjobban megfelelő magatartási szabályok, a gyakorlati oldalával nem törődik  számtalan apró jogrendszer római jog recepciója  magánjogi súlypontú jogtudomány  magyarázza a Digeszta kazuisztikus tételeit  rendszerezi  jogintézmények (pl. felelőség) hat rá: kereszténység, gr. filozófia itt jelenik meg a természetjog  kodifikáció, emberi jogok eszméje, jogállam felvilágosodás: racionalizmus, liberalizmus jellegzetességei a) viszonylagos absztraktság: egy jogszabály nem egy vitás ügy eldöntésekor keletkezik, aztán használják más esetekre, hanem egyes esetek konkrét körülményeitől függetlenül ír le egy magatartási elvárást b) a jogi normák előre

tételezettek: logikailag előbb van a norma, aztán a döntés - a tv elsőbbsége más jogforrásokkal szemben c) jogalkotás és jogalkalmazás mereven elválik egymástól d) racionalizálás: a kodifikációkkal kezdődőleg. Rendezés és szelektálás A szokás már csak másodrendű. e) a joganyag önálló, zárt rendszer: kiszámítható a jogalanyoknak, lefedhetőek a joghézagok f) jogágakra tagozódik: először közjog-magánjog g) instrumentális szemlélet: a jog a társ. irányításának eszköze (jogállam) h) jogállamiság: a jog nem csak hatalom, hanem annak korlátja is (a hatalom szervezi a jogot és fordítva) i) bíró: csak állami hivatalnok romanista országai Fro.; Belgium, Luxemburg, Hollandia (fr kat expanzió); Olaszo, Spo, Portugália (fr, német, svájci hatások); közel-keleti, afrikai volt francia gyarmatok (tradicionális, de fr. hatás); Dél- és Közép-Amerika o.ai, amik a Code Civilt választották; É-Amerika: Lousiana és Quebec (C.L és

római-germán keveréke) germanista No. ; Ausztria; Svájc; Közép-Kelet Eu (főleg mi és Cseho) - későbbi, de erőteljesebb római hatás (XV. sz) - racionalizmus a természetjogon keresztül - lassabban alakul ki, csúcsa a BGB 44. Az európai „ius commune” -21- Európa jogrendszere a középkorban széttagolt, nem egységes. A római jog recepciója az egyetemeken  a római jog Európa közös joga lesz Az eu.-i népek közös joga, ami felülemelkedik a helyi szokásjogokon A kodifikációk elnyomják, mert a nemzeti jogokat létesítik előnyben. Manapság: csökken a beszűkült pozitivizmus hatása  újra előtérbe kerül (Közös Piac, Európa Unió) 45. A római jog recepciója Egyes szakirodalom: "romanista rendszerek"  római jog recepciója döntő  főleg magánjog  Civil Law - alapjai: római jog - jusztiniánuszi kodifikáció (Kr.u 526) módosítja - germán hatások  kettős forrás Egyetemek fejlesztik ki (Párizs,

Padova, Bologna)  itt főleg római jog A római jogot Aquinoi Szt. Tamás (1226 - 1274) mentette át Európának: elfogadhatóvá tette az arisztotelészi tanokat recepció - csak a magánjog - helyenként az egész római jog (No. 1495) - helyenként csak részlegesen (Mo.) 46. A napóleoni kodifikáció története Első * : Skandináv-o.okban 1794 porosz Allgemeines Landrecht - túl részletes jogi szabályozás. Alapvető modell: Napóleon. A romanista jogkör kp-i jelentőségű kódexe Az a tévhit hozta világra, hogy a jogszabályok átfogó koncepcióba foglalásával a társ.-i életet racionális renddé lehet alakítani. modern, liberálkapitalista jegyek: - "a" polgári tvkönyv - világos szerkezetű - feudális elemektől, kompromisszumtól mentes - a polgároknak íródott - bírói mérlegelésnek kis teret ad, csak alkalmazza a jogot, nem értelmezheti önkényesen a tv-t - rövid, egyszerű megfogalmazású - forradalmi (pl. polgári házasság) -

személytelen stílusú - átmenet a kazuisztikus szabályok és a jogelvek közt - a tvhozás túlsúlya érvényesül, a római jog közvetlenül kevésbé törvénykönyvei • Polgár Jogi kódex • Kereskedelmi Jogi kódex • Büntetőjogi kódex • Büntetőeljárásjogi kódex • Polgári Eljárásjogi kódex - hatályos jog összefoglalása - új teremtése: rendszerezés és világos formában közzétett -22- - világi jelleg (laicité) - az akarat-autonómia elvére épül (liberté) - szakít a feudális megkülönböztetésekkel (égalité) - az autonóm, szabad akaratú ember áll a kp-jában (spiritualité) - a ius commune gondolatára épül - ius asinium (Szamarak joga) - helyi népjog erősíti - gloire - Napóleon a jogot akarta kodifikálni - de gyorsan azonosul a nemzeti joggal (LABAND: "a jog egyenlő a törvénnyel") (Fro: egyszerű kódex, bonyolult bírói gyakorlat, No. fordítva) érdeme - egységes szerkezetbe foglalják a hatályos jogot

- evvel eligazítás a polgárok számára - összefoglalja a jogalkalmazói munka alapját Savigny ellenérvei: • jogot nem kell kodifikálni, a népszellem hordozza • az eddigi kodifikációk eredménytelenek voltak • a német jogi nyelv nem képes visszaadni az életviszonyok bonyolultságát 47. A német BGB jellemző vonásai Német Polgári Törvénykönyv (BGB) - 1900. január 1 - történeti-jogi iskola hatására száz évet késik (SAVIGNY: a kodifikáció idegen a jogtól) - általános rész: irányelvek, melyek áthatják az egész könyvet, és minden rendelkezésnél irányadók a jogalkalmazó, a bíró v. más szervek számára - u. itt: generálklauzulák: a tvalkotó általános elveket kötelező értelmezési elvként ír elő, de ezek konkrét tartalmát nem írja elő. Konkrét értelmezést a jogalkalmazónak kell adnia. Ilyenek: bizalmi elv: (Trau und Glauben) feltételezi, hogy az emberek egymás közötti viszonyaik rendezése során jóhiszeműen

járnak el. Itt a jóhiszeműséget nem rögzíti pontosan)  jogászoknak és nem a polgároknak íródott - szakmai műnyelv: fő célja a pontosság, nem a tömörség - konzervatívabb a Code Civil-nél szerkezete családi jog (IV. könyv) öröklési jog (V: könyv) tulajdonjog (III. könyv) kötelmi jog (II. könyv) - sajátos jogászi logika 48. Az osztrák és a svájci polgári tvkönyv jellemző vonásai Osztrák Polgári Törvénykönyv (OPTK) - 1811; átmenet a Code Civil jogalkalmazói joga és a BGB jogászjoga közt - cél: átfogó rendezés a HB-bir. népeinek (felvilágosult abszolutizmus) - progresszív  fejlettebb a társadalmi viszonyoknál, 1848 után német hatás alá kerül - Mo-on nem hatályos  nem egységes érvényű Svájci Polgári Törvénykönyv (Zivilgesetzbuch ZGB) - 1912 - monopolkapitalista -23- - német minta követése  generálklauzulák - joghézag esetén a bíró törvényhozóvá válik (ha a szokásjog sem ad

útbaigazítást) nagyobb szabadság a jogalkalmazónak: sok generálklauzula 49. A kodifikációk hatásai - egységes szerkezetbe foglalják a hatályos jogot - evvel eligazítás a polgárok számára - összefoglalja a jogalkalmazói munka alapját - a nemzeti jogokat erősíti, a ius commune ellen hat 50. A római-germán jogrendszer elterjedése elterjedése - egyetemek által  elmélet - ius commune - gyarmatosítások romanista országai Fro.; Belgium, Luxemburg, Hollandia (fr kat expanzió); Olaszo, Spo, Portugália (fr, német, svájci hatások); közel-keleti, afrikai volt francia gyarmatok (tradicionális, de fr. hatás); Dél- és Közép-Amerika o.ai, amik a Code Civilt választották; É-Amerika: Lousiana és Quebec (C.L és római-germán keveréke) germanista No. ; Ausztria; Svájc; Közép-Kelet Eu (főleg mi és Cseho) - későbbi, de erőteljesebb római hatás (XV. sz) - racionalizmus a természetjogon keresztül - lassabban alakul ki, csúcsa a BGB 51.

A Common Law-család általános jellemzése A római-germán jogcsalád mellett a legjelentősebb jogcsalád. sajátosságai • Mentes a római jogi hatástól Pontosabban alig hatott rá. Nem volt recepció A XIII sz-ban erős politikai társadalmi - gazdasági megerősödés: ellent tud állni a római jognak a XV sz-ban  nincs annak hatása • Nincs kodifikáció A nagy terjedelmű törvények Angliában nem kódexek. Nincs kartális alkotmány, ami a jogi szabályozás keretét adná, mint nálunk. • Történeti jelleg Sajátos a története. - nincsenek fordulópontok - nincs teljes szakítás a múlttal - azaz nincs jogi jellegű társadalmi átalakulás - az angol jog nőtt, nem alkották - evolucionista fejlődésgondolat: lassú fejlődés, emberi beavatkozás nélkül, idegen a forradalom, az emberi beavatkozás gondolatától - a jog "alulról", a népből sarjad ki. Ezt a természetes folyamatot csak megzavarja a tvhozó  nincs különbség régi és

új jog közt. Minél régebbi egy törvény, annál értékesebb. • A bíró szerepe Jelentősebb, mit a római-germánban, a kettő közt itt van a legjelentősebb különbség. A jogalkalmazó szerepe domináns, ő a jog fejlődésének legfőbb letéteményese. A common Law-ot a bírák alkotják. Fontosabbak az eljárási, mint az anyagi jog -24- szabályai.  a jog szerepe a rend helyreállítása, nem a jövő normáinak meghatározása.  kevésbé elvont, általános szabályok Az esküdtszéknek (jury) nagyobb szerepe van. (vád- és ítélkező jury; a bíró csak a perjog helyes betartására ügyel) • Tagozódása Nincsenek jogágak, nincs közjog-magánjog. Alapvetően közjogi természetű • Azonosságok a római-germán jogcsaláddal Mások a fogalmak egy része, de a morális és filozófiai elvek u.azok, melyek a jog mögött álló igazságosság fogalmát megteremtik.  Kereszténység, liberalizmus, individualizmus Közeledés a római-germánhoz:

a statute law (törvényi szabályozás) szerepe századunkban növekszik; vegyes jogrendszerek 52. Az angol jog forrásai I, Common Law (szokásjog) II, Equity (méltányosság) III, Statute Law (törvény) 53. A Common Law mibenléte fogalma I, Tágabb értelemben: jogcsalád, az angolszász jogrendszerek összessége II, Szűkebb értelemben: az angol jogrendszer egyik összetevője a) Az emlékezetet meghaladó időből eredő szokásjog (from immemorial time) b) a bíróságok döntéseiben jut kifejezésre (és nem alkotják) c) közhitelű okmányokban rögzítik (public record) d) nagy tekintélyű jogászok magyarázzák (report) e) tekintélyes jogkönyvekben foglalják össze (book of authority) történeti jellege 1066, Hastings, Hódító Vilmos; legitim uralkodó  meghagyja a helyi bíróságokat, de kikényszeríteni csak a westminsteri királyi bíróságok döntéseit lehet. A király csak kivételes esetben dönt - ha kimutatható a korona érdeke  közjogi

gondolkodás alapja. A jogrendszer központi ágazata, anyajoga a közjog. writ  királyi parancs, amit a kancellár ad ki: a király utasítja a helyi szerveket, hogy a helyi szervek vonják kérdőre a bepanaszolt személyt - v. jóvá teszi az általa elkövetett jogtalanságot (elismeri tettét) - v. megjelenik a bíróság előtt királyi bíróság: kivételes jellegű, nem alanyi jogon lehet eljutni hozzá Minden pernek a writ az előfeltétele, tehát peres engedély. 1285 Common Law megmerevedése: a kancellár nem adhat ki újabb writ-formákat, csak a már meglevő formákat. (második westminsteri statútum) TEHÁT 1. az eljárás a döntő az angol jogban: csak az peresíthető, amire van eljárási jog Az anyagi jog a bírói ítéletekből ismerhető meg, ami a peres eljárás függvénye. 2. a common law egy fikció: nem is volt közös jog, nem is importált jog: közös jog (common law). Ez megvan, nem kell alkotni, csak megmondani, hogy mi a helyes jog A bíró

nem alkot jogot, hanem megtalálja! bírák helyzete: a király tekintélyét képviselik. Követik régi döntéseiket - a precedens tana. 54. A precedens szerkezete és kötelező ereje -25- precedens Korábbi bírói döntés, amely a jelenlegi jogvita eldöntésénél releváns. Csak akkor releváns, ha a korábban eldöntött ügy releváns jogi tényei megegyeznek a jelenlegi ügy tényeivel. Hasonlóság esetén kötelező követni, ha nincs hasonlóság, akkor nem. Csak a felső bíróságok döntései jelentenek precedenst. (High Court, Court of Appeal, House of Lords jogászlordok) szerkezete ratio decidendi (jogelv) Minden bírói ítéletben benne rejlik a jogelv, amire a bíró ítéletét alapozza. Ez kötelezi a későbbi bírót. obiter dicta (mellékesen mondottak) - ez nem indoklás (a bíró nem szorul rá) - a bíró csak megmagyarázza a jelenlevőknek és az utódoknak, hogy miért így döntött, mi vezette a döntésben. - felidézi a peres felek

ügyvédit, értékeli őket - más precedensekre, külföldi gyakorlatra, szépirodalomra, szakirodalomra hivatkozik - nem kötelezi a későbbi bírót, más elvek alapján is eljuthat ugyanahhoz a döntéshez 55. Equity az angol jogban lat aequitas = "méltányos"  itt nem etikai elv, hanem az angol jog meghatározott területe: jog és nem erkölcs. Jogszabályok összessége eredete II. westminsteri statútum, 1285  a CL megmerevedése Új típusú pert nem lehet westminsterben tárgyalni, nincs rá writ (pontosabban a kancellár nem adhat ki).  ahány writ, annyi per Amire nincs writ, ott nem lehet peres eljárást indítani. Úgy ügyekben más megoldás kell  a királyhoz lehet fordulni olyan ügyekben, ahol a jog nem nyújt védelmet a jogtalansággal szemben. A király megteheti, hogy a méltányosság nevében fellépjen olyan ellen is, akinek jogilag igaza van. Így a király megtilthatja, hogy vki a common law alapján érvényesítse jogát. A

királynak pedig nem lehet ellent mondani Később ezt a kancellár végzi. Méltányosságot, jogorvoslatot ad az equity-re hivatkozva. - kánonjogból és a római jogból származik - Chancery - a kancellár saját bírósága  párhuzamosság alakul ki folytatása XVII. sz-ig ellenségeskedések a két bíróság közt a kancellár hatalmának letöréséért I Jakab az equity-bíróságok mellett dönt. 1875 Judicature Act - egységes bíróság létrejötte, de a két joganyag különálló maradt: külön c.l elvek és külön equity-elvek Ütközés esetén az equity érvényes Az equity tulajdonképpen a c.l glosszája, önmagában nincs értelme 56. A Statute Law az angol jogban - parlament által alkotott tv - delegált jogalkotás termékei (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, határozatok, stb.) Alapelv: a parlament jogalkotó tevékenysége korlátlan: bármilyen ügyben bármilyen tartalommal határozhat  nincs alkotmánybíróság. De a törvény emberi

beavatkozás, ami csak kivételes lehet. Jogfejlesztést a bíróságok tevékenysége végez a precedenseken keresztül. előtérbe kerülése -26- Jeremy Bentham: - fr mintára kodifikációt akar - modernizálást, a kontinentális modell követését - nincs lényeges hatása XX. sz 60-as évei: munkáspárti kormányzat  Jogi Bizottság (Law Comission) - öt tagú testület, nagy tekintélyű jogászokból - az angol jog modernizálását vizsgálják - lényeges elemeket is megváltoztathatnak - ez lassan halad  növelnék a tv-i jogot, csökkentenék a bíró alkotta jogot - ha van statute, akkor övé a döntés, a joghierarchia csúcsa 57. A vallási jogrendszerek képviselői - iszlám jog - hindu jog - csekély mértékben a zsidó jog (csekély a hatásköre) jellemzői - az egyháznak és a vallásnak nagyobb szerepe van a társadalom életében, erősen befolyásolja az állami hatalmat  nem csak a hívők életével foglalkozik, hanem alapvető

társ.-i viszonyokat is meghatároz (pl a mosakodás) - tehát más a legitimációs bázis - a hívők hisznek benne, ezért fogadják el, a jogalkotó szervek csak létrehozzák és működtetik. A legitimációs erő a vallási hit  Isten nyilvánítja ki a jogszabályokat vmely próféta által (Mózes, Mohamed, Manu) - kiemelkedik az erkölcsi kódex (pl. Tízparancsolat)  kijelöli a társadalom csoportjai közti érintkezések fundamentumát - jogi jellegű, mert szankció áll mögötte  nagyobb szerep a lelki kényszernek, ami nagyobb hatású is, ugyanakkor jócskán van fizikai - jogforrás-hierarchia csúcsán a vallási jogszabályok állnak, ezek a jog fölött állnak, örök és megváltoztathatatlan, ezért nem is jogszabály a kontinentális értelemben - tehát az állam alkotta jog csekély mértékben érvényesül, alacsonyabb rangúak, de a mindennapi életben mérvadóbbak. 58. Tradicionális jogok képviselői - Távol-Kelet - Fekete-Afrika

jellemzői - elutasítják a nyugati értelemben vett jogot - a társadalom rendjét az erkölcs biztosítja - ezt nem vallásból, hanem emberemlékezet előtti hagyományokból merítik - jogszabályok, jog itt is létezik, de ez az erkölcsből ered, attól elválaszthatatlan - összefügg a közösségekkel, azok felbomlása, átalakulása esetén: - vallási jogok átvétele (Fekete-Afrika: iszlám) - modern jog recepciója (Kína, Japán) 59. A Common Law - jogcsalád elterjedése jogrendszerei a) angol jog (Anglia, Wales, Nagy-Britannia más területein kisebb-nagyobb módosulásokkal, Skóciában azonban "vegyes jogrendszer") b) USA államai Lousiana és Porto Rico kivételével; Kanada - ezek szelídített változatok c) volt brit nemzetközösség országai: Ausztrália, Új-Zéland d) volt gyarmatok, tradicionális behatásokkal (pl. India) Angliában -27- Ellentétben a kontinenssel nem egyetemeken, hanem ügyvédi testületekben (Inn). Itt gyakorlati

oktatás folyik, az ügyvédi trükkök, perjogi módszerek tanítása, mivel a perjog fontosabb az anyagi jognál.  ezért nem tudott hatni a római jog 60. A jogérvényesülés fogalma fogalma Nem egyenlő az érvényességgel. Egy gyakorlatban végbemenő folyamat, amelyben az élő jogszabály hat a társ. életére, így realizálódik. Akkor van értelme a jogszabályoknak, ha betartják őket  ha érvényesül Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem feltétlenül érvényesül. fajtái túlnyomó rész: nem kapja meg a megkülönböztető figyelmet, a jogkövető polgárok a jogszabályok szerint alakítják életüket, a jog a hétköznapi magatartás formájában érvényesül. kisebbség: a jog érvényesülését az állami szervek kényszerítik ki. Nemcsak válasz egy jogellenes magatartásra, hanem több ennél: állami szervek közreműködése kell hozzá (pl. anyakönyvvezető) ! vásárlás a boltban jogkövető magatartás megvalósulása -

jogkövetéssel - jogalkalmazás útján 61. A jogkövetés és jogismeret jogkövetés Az előírásoknak megfelelő magatartás. Elmaradása a jogsértés jogismeret Ehhez jogismeret kell. (már a római jogban: a jog nem ismerete nem mentesít)  a jog közzétételének kötelessége. Kihirdetés után hatályos, ismerni kell - általában összefügg a műveltséggel jogtudat A jogismeretet értékeléssel egészíti ki. 62. A jogi szocializáció Az egyén felnőve megismeri a társ. szokásait, normáit  igyekszik ezek szerint rendezni az életét. (család, iskola, munkahely) Az embernek el kell döntenie, hogyan értékeli ezeket a jogszabályokat (jogtudat kialakítása). Ez az értékelés befolyásoló tényező lesz a.) a címzettek azonosulnak a jogszabállyal, jogtudatuk abba az irányba vezeti őket, egyetértenek vele b.) nincs azonosulás, de ettől még lehet valaki jogkövető, erkölcsből teszi - tradíció - szokás - félelem motiválja őket Az

értékelés tehát v. előre mozdítja, v hátráltatja a jogkövető magatartást KANT: a jog a külső, az erkölcs a belső szférát érinti A jog megelégszik avval, hogy valaki kövesse, magatartásában betartsa, az másodlagos, -28- hogy ebben mi motiválja. Az erkölcs egyetértést, azonosulást kíván Tudat és tevékenység összhangja. 63. Jogalkotás és jogalkalmazás viszonya John Locke és Montesquieu: szét kell választani a jogalkotást (tvhozó) és a jogalkalmazást (bíróság), mert visszaélésekre, diktatúrára ad lehetőséget. Az igazságszolgáltatónak tehát függetlennek kell lennie. A jogalkotás terméke a jog, a jogalkalmazás pedig a megalkotott normák érvényesítése egyedi ügyek eldöntése érdekében. A jogalkotónak a jog alkalmazása érdekében kell kihirdetnie a jogot. megvalósulása római-germán jogrendszerek A jogalkotóé a főszerep, a jogalkalmazó csak egy száj, amin keresztül a jogalkotó megnyilvánul. A bíró

szerepe másodlagos Montesquieu: az ítéletek pontos törvényszövegek.  pozitivista c.l A bíró áll az előtérben. Ő a legfontosabb személy Ő ismeri a jogot Értelmezi a tv-eket Ha nincs törvény, szerepe még jelentősebb: jogalkotó. Társ-i szerepe is nagyobb Jerome Frank: a bírák megváltoztatják, alkotják a jogot.  jogszociológia 64. A jogalkalmazás mibenléte fogalma A * egy absztrakt jogszabály alkalmazása a jogilag releváns tények alapján egy valós esetre. Valamely állami szerv válasza a jogsértésre, amellyel a bíróság - olyan helyzetet akar teremteni, mintha a jogsértés meg sem történt volna (reparáció) - vagy pedig ehelyett, vagy emellett a jogsértéshez egyéb következmény is fűzhető (represszió). - elsősorban a jogsérelem orvoslása, általában a jogsérelmet szenvedett kezdeményezésére  valamely konfliktus eldöntése jogszabályok szerint - jogszerű magatartás joghatásának kiváltásához szükséges hatósági

aktus (pl. házasság felmondása) Az eset lényeges körülményeinek és a norma konkrét tartalmának azonos szintre helyezése. A perjog szabályozza ! Egy gondolkozási-következtetési séma, amellyel összefüggést teremtünk bizonyos történések és bizonyos jogi normák közt. feltevés: csak normák és tények léteznek [ jogforrásokból fakadó, jogi szabályokba foglalt normák, magatartásminták, amelyeket a norma értékel (tilos, megengedett, kötelezően követendő) és valóságos, életbeli, tényleges magatartások]  a jogalkalmazás kapcsolatot létesít a kettő közt  a tényleges magatartás kapcsolatba hozható-e valamilyen normabeli magatartással, és ha igen, akkor melyikkel. TEHÁT közvetítés az általánosság és a konkrétság közt. 65. A jogalkalmazás, mint konfliktus-megoldás -29- Valamely állami szerv válasza a jogsértésre, amellyel a bíróság - olyan helyzetet akar teremteni, mintha a jogsértés meg sem történt

volna (reparáció) - vagy pedig ehelyett, vagy emellett a jogsértéshez egyéb következmény is fűzhető (represszió). - elsősorban a jogsérelem orvoslása, általában a jogsérelmet szenvedett kezdeményezésére  valamely konfliktus eldöntése jogszabályok szerint A jogalkalmazás funkciója a konfliktus-megoldás: két fél konfliktusába beavatkozik egy harmadik fél, és megoldja a konfliktust  a társadalmi rendezettséghez való hozzájárulás • közvetítő: - nem kívülálló - beleéli magát - a vitán belül keresi a választ - nem csak formailag segít be, hanem tartalmilag is helyes megoldást keres - nem személytelen - nem normatív (a felek érdekeire hivatkozik, nem normákra) - nem imperatív (nem áll mögötte hatalom, a felek maguk választják) • bíró: - eu.-i jogi kultúrában: viszályrendező (külsődleges) - külső normarendszerre hivatkozva eldönti a vitát, azt tolmácsolja (formális) - nem törekszik kompromisszumra -

tekintélye: hatalom áll mögötte (imperatív) - pártatlan, nem érdekelt a vita eldöntésében (személytelen) • adminisztrátor: - nem normatív alapú hatalmi döntés a vitában - tehát nem formális - külsődleges - személytelen (pártatlan) - hatalmi pozíciójára támaszkodva (nem személyes tulajdonságaira) dönt 66. A jogalkalmazás szakaszai Egy gondolkozási-következtetési séma, amellyel összefüggést teremtünk bizonyos történések és bizonyos jogi normák közt. feltevés: csak normák és tények léteznek [ jogforrásokból fakadó, jogi szabályokba foglalt normák, magatartásminták, amelyeket a norma értékel (tilos, megengedett, kötelezően követendő) és valóságos, életbeli, tényleges magatartások] logikai szerkezete  a jogalkalmazás kapcsolatot létesít a kettő közt  a tényleges magatartás kapcsolatba hozható-e valamilyen normabeli magatartással, és ha igen, akkor melyikkel. TEHÁT közvetítés az általánosság és

a konkrétság közt. norma (főtétel) konkrét tényállás (altétel) konklúzió szillogizmus jogi sémája mi ebben nehéz? eljárás a aki valakit megöl, így és így büntetendő X megölte Y-t X így és így büntetendő • ténymegállapítás: mi is történt valójában? Elegendő az objektív igazság eldöntése: ami a bírói ítélethez elég. Ez is elég nehéz • jog értelmezése: az absztrakt forma értelmének felderítése - polgári: a pert indító felperes és a védekező alperes (szimmetrikus felek) közti viszály elrendezése -30- - büntető: aszimmetrikus; elkövető és állam 1. elindítás: polgári: keresetlevéllel az ügyben érdekelt fél által az elévülés határain belül (technikai műveletek, hatáskör, illetékesség, büntető: feljelentés alapján v. hivatalból (nyomozás) 2. tárgyalás - bizonyítás alapján - nyilvános - jogszabály értelmezése 3. ítélethozatal - ítélet (polgári) és végzés (büntető) -

rendelkező rész és indoklás 4. másodfokú eljárás 5. végrehajtás 6. rendkívüli perorvoslat (jogerős határozat után) - perújítás - új tény v. bizonyíték; polg: 6hó/5 év; bünt: terhelt terhére csak életében, elévülés előtt - felülvizsgálat (ha a határozat jogszabályt sértett, v. eljárási hiba volt; 1×; 60 napon belül) 67. A jogértelmezés mibenléte fogalma A jogszabály absztrakt formájának értelmének felderítése: mit is akar a jogszabály alkotója elérni?  a jogszabály születését magyarázó célok és indítékok - mi az értelme?  a jogalkalmazáskor a főtétel; már a tényállás felállításakor egyértelműen lehetetlen - mert konstituált, ezért kreativitást igényel a szöveg használójától. - mindig az adott, konkrét esetre való tekintettel történik  kiterjed-e az értelme az adott esetre 68. A jogértelmezés kötelező ereje autentikus értelmezés Magától a jogalkalmazótól származik. A tv-t

maga a tvhozó értelmezi - nagyobb tvalkotásnál (Kódex) - a tvalkotó egy külön fejezetben leírja, hogy az egyes fogalmakat hogyan kell értelmezni. - hatálya szempontjából mindenkor mindenkire kötelező jogalkalmazói értelmezés A bírói ítélet kötelezi a perben résztvevőket, de mást nem. - későbbi esetek elbírálásánál mekkora a hatálya? - a Legfelsőbb Bíróság joga, hogy jogalkalmazó szervként kötelező erejű értelmezéseket bocsásson ki a bíróságoknak, melyek kötelező érvényűek, a jogkövetők által pedig elérhetőek (direktíva)  ezért teszik mindig közzé a L. B döntéseit Ezek szinte jogforrások Ezekre épül az ítélkezési gyakorlat. tudományos értelmezés A tudomány vmely képviselőjének értelmezése cikkekben, tanulmányokban, stb. - Senki számára nem kötelezőek - De lehet bennük sok jó ötlet  így későbbi jogi megoldások előkészítői lehetnek.  ehhez a jogalkotónak meg kell fontolnia és a

L. B-nak direktíva formájában közzé kell -31- tennie. 69. A jogértelmezés módszerei alsó szinten • nyelvtani értelmezés: a nyelv szabályai szerint fogalmazódott-e meg? • logikai értelzés: az adott jogszabály nem ellentmondó-e, v. más logikai hiba felső szinten • rendszeres, szisztematikus értelmezés: megvizsgáljuk a jogszabályt az egész jogrendszerben elfoglalt helye alapján. Beilleszkedik-e? Nem ütközik-e a tv-ekkel (alkotmánybíróság feladata)? • történeti értelmezés: mi a tvhozó valóságos szándéka? Társ.-i háttér vizsgálata  nem változtak-e mag azóta? 70. A jogértelmezés eredménye kiterjesztő A jogalkalmazó a tvhozó által kiterjeszti a jogszabály értelmét. (pl kutyát a játszótérre vinni tilos. De krokodilt sem szabad) megszorító Csak kutyát tilos bevinni, macskát szabad. A bíró általában a kettő közt áll