Information Technology | Operating systems » Barhács - MS-DOS jegyzet

MS-DOS jegyzet Barhács Oktatóközpont 2002. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet A DOS története és jellemzői A DOS története A ma MS-DOS néven ismert operációs rendszer fejlesztése 1980-ban kezdődött, az IBM és a Microsoft között létrejött megállapodás alapján. Az MS-DOS a lemezes operációs rendszerek (disk operating system - erre utal a név) jellegzetes képviselője. A DOS típusú rendszerek fejlesztését a mikroszámítógépek elterjedése tette lehetővé. Addig vagy nem használtak operációs rendszert (operátorok alkalmazása, kötegelt feldolgozás), vagy célhardverbe égetve (ROM) a számítógép részét képezte. A lemezes operációs rendszerek viszont megvalósították a gépfüggetlenséget és a hordozhatóságot, így nem csoda, hogy rövid idő alatt közkedveltté váltak. Az IBM 1980-ban új operációs rendszert keresett gépe, az IBM PC számára. Ekkoriban az operációs rendszerek piacát a Digital Research Inc.

által kifejlesztett CP/M (Control Program for Microcomputers) uralta, de mivel nekik nem sikerült megállapodni az IBM-mel, az IBM új partner után nézett, aki egy CP/M-szerű operációs rendszert készít neki. Ez lett a Microsoft, aki a Seattle Computer Productstól megvette a 86-os névre keresztelt rendszert, feljavította és MS-DOS 10 néven 1981 októberében jelent meg, az IBM PC piacra dobásával. Az MS-DOS 10 viszonylagos kezdetlegességét a 2.0 verzió, melyet szinte újra írtak, majdnem teljesen levetkőzte, megjelent benne a Unix-ból átvett könyvtárstruktúra, bővült a használható hardver eszközök köre. Az MS-DOS történetében a nagy ugrást az 5.0 változat bevezetése hozta Ekkor már valóban teljesen, az alapoktól írták újra a rendszert, megváltozott a memória használata, és számos új segédprogrammal (checkdisk, defragmenter) bővült. Ez a tendencia (a segédprogramok bővülése) folytatódott a később megjelenő 6.0 és 622

változatban is, míg az MS-DOS jelentősége a Microsoft új 32 bites operációs rendszere, a Windows 95 megjelenésével elenyészett. HIDEG ÉS MELEGINDÍTÁS A számítógép indítási módja szerint megkülönbözetünk hideg ill. kétféle melegindítást (hardveres és szoftveres). Hidegindításnak nevezzük, amikor a gép feszültségmentesített állapotból áram alá kerül és a teljes indítási ún. POST (Power On Self Test) folyamat lefut. Csak a hidegindítás során kerülhet sor a tápegység áramellátásának változására. A hardveres melegindítást a "reset" gomb használatával érhetjük el, ilyenkor a tápegység áramellátása nem áll le, és a POST folyamat bizonyos részei, a BIOS-tól függően (pl. memóriaellenőrzés) nem futnak le A szoftveres melegindítást a CTRL+ALT+DEL billentyűkombinációval érhetjük el, ebben az esetben az alapvető input és output eszközök vizsgálata sem történik meg, hiszen a szabványos

melegindítás jelzi, hogy ezen eszközök inicializációja (alaphelyzetbe állítása) már megtörtént. Bekapcsolási sorrend: nyomtató, monitor, alapgép, a kikapcsolási sorrend ennek fordítottja. 2. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet A DOS JELLEMZŐI1 A DOS szerkezete Az MS-DOS egy karakteres kezelőfelületű (text mode) egyfelhasználós, egyfeladatos működésű 16 bites operációs rendszer. A rendszer magas szintű csatlakozást biztosít az alkalmazás és a gép között, memóriakezelő valamint alapvető be-, kiviteli szolgáltatásokkal, a későbbi verziók (3.1 verziótól felfele) pedig hálózat támogatási szolgáltatásokkal is rendelkeznek. Az MS-DOS alapvető részei 1. rendszerbetöltő 2. BIOS illesztő: IOSYS 3. Rendszermag: MSDOSSYS 4. Parancsértelmező: COMMANDCOM 1. A rendszerbetöltő a lemez 0 sávjának 1 szektorában elhelyezkedő eljárás, melynek feladata a rendszerfájlok meglétének vizsgálata, és a rendszer fizikai

betöltése. Mivel a rendszerek alapesetben nem írnak a lemez 0 sávjának 1 szektorára (ez az úgynevezett boot szektor), így a betöltés folyamán a BIOS-nak csak azt kell vizsgálni, hogy van-e adat a boot szektorban. 1. A BIOS illesztő, ami az IOSYS nevet kapta, hozza létre a kapcsolatot a számítógép BIOS-a és az operációs rendszer között, valamint olyan egyszerűbb műveletek elvégzésére alkalmas rutinokat tartalmaz, mint pl. az információ képernyőre írása, adatok beolvasása a billentyűzetről, stb. Az IOSYS feladata a betöltés során a fő konfigurációs fájl, a CONFIG.SYS beolvasása és értelmezése 3. A rendszermag az MSDOSSYS, az alkalmazások és az operációs rendszer közötti programozási felület. Itt bonyolultabb (pl fájl kezelő) rutinok találhatók 4. A parancsértelmező, a COMMANDCOM az MS-DOS azon része, melyen keresztül a felhasználó magával az operációs rendszerrel kommunikálhat. Ez tartalmazza a belső (beépített)

parancsokat, értelmezi a billentyűzetről bevitt parancsokat, és ideális esetben végrehajtja azokat. 1 Melléklet: DOS I.ppt 3. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet A DOS betöltődése A számítógép bekapcsolása után a számítógép BIOS-a ellenőrzi a hardverkonfigurációt, majd a beállítástól függően megvizsgálja az elsődleges hajlékonylemezes meghajtót, hogy van-e benne rendszerlemez, majd ha itt nem talál, tovább lép és megkeresi az elsődleges merevlemez aktív partícióját, és annak boot szektorában lévő betöltő eljárásnak átadja a vezérlést. A betöltő megvizsgálja, hogy a gyökérkönyvtárban jelen vannak-e a rendszerfájlok. Ha megtalálta őket, meghívja az IO.SYS-t és átadja neki a vezérlést Az IO.SYS betölti a memóriába az MSDOSSYS-t, valamint a CONFIGSYS fájlban megadott eszközmeghajtókat, majd elindítja a COMMAND.COM-ot A COMMAND.COM lefuttatja az AUTOEXECBAT-ot, és megjeleníti a parancskérő

jelet (prompt). A DOS memóriaszerkezete XMS KIBŐVÍTETT MEMÓRIATERÜLET 1088 kB HMA HIGH MEMORY AREA 1024 kB UMB UPPER MEMORY BLOCKS 640 kB HAGYOMÁNYOS MEMÓRIA 0 kB 4. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet Az MS-DOS által használt memória típusok Hagyományos A minimálisan 256 KB, de legfeljebb 640 KB nagyságú elsődleges memóriát nevezik hagyományos memóriának. Az MS-DOS e memóriát közvetlenül éri el, alapesetben a DOS e terület legalján helyezkedik el, felette pedig az eszközvezérlők és a memóriában maradó (tárrezidens) programok találhatók. Kibővített (extended) A kibővített - extended (XMS - Extended Memory System) - memória a hagyományos memória közvetlen folytatása. Három részre osztjuk: - 640 KB - 1024 KB-ig tart a felső memóriaterület (Upper Memory Blocks - UMB) - 1024 KB - 1088 KB-ig tart a magas memóriaterület (High Memory Area - HMA) - 1088 KB - 4 GB-ig tart a tulajdonképpeni kibővített

memóriaterület, melyet csak megfelelő kezelőprogrammal tud elérni a DOS. Kiterjesztett (expanded) A kiterjesztett - expanded (EMS - Expanded Memory System) - memória külön bővítőkártyával és vezérlőprogrammal használható. Az operációs rendszer úgy használja ezt a memóriát, hogy az adatokat 64 KB-ként belapozza a HMA-ba, s a kiterjesztett memóriába innen olvasódik be. A DOS 50 verzió megjelenése óta képes ennek a memória típusnak a tényleges memóriában való emulálására (leképezésére) az EMM386.EXE program segítségével DOS konfiguráció A DOS konfigurációs fájljai Az MS-DOS két fő konfigurációs fájlja a CONFIG.SYS és az AUTOEXECBAT Mindkettő szabadon szerkeszthető szövegfájl, mely a gyökérkönyvtárban helyezkedik el. A CONFIGSYS elsősorban hardverillesztő segédprogramokat (eszköz-meghajtókat, device drivers) tartalmaz, míg az AUTOEXEC.BAT olyan programokat, melyeket az operációs rendszer indulásakor el akarunk

indítani. Amennyiben a rendszer ezeket nem találja, úgy alapértelmezett beállításokkal indul. A fő eszközmeghajtók A HIMEM.SYS - a kibővített (1088 KB feletti) memóriarész hasznosítására szolgál Ez a kezelőprogram biztosítja azt is, hogy a különböző programok egy időben ne használhassák ugyanazt a memóriaterületet. EMM386.EXE - a kiterjesztett (EMS) memória emulálására szolgál Jelenleg már csekély a gyakorlati jelentősége. SETVER.EXE - a régebbi verziókkal való kompatibilitást biztosító ún verziótábla Eszközmeghajtóként a CONFIG.SYS-be kerülnek még a különböző egyéb perifériák .sys kiterjesztésű illesztő programjai (pl cd-rom drive: atapi cdsys), ezek kezelőprogramjai pedig az AUTOEXEC.BAT-ba (mscdexexe) 5. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet Meghajtó elnevezési konvenciók Az MS-DOS-ban használt állományokat háttértárakon (merev, hajlékony ill. optikai lemezeken vagy szalagos egységeken)

tároljuk. A háttértárak eléréséhez a DOS a CP/M-ből átvett meghajtó betűjeleket használja. A meghajtók elnevezésének (a fizikai meghajtó és a betűjel összerendelésének) vannak a rendszerben általános szabályai. A két első betűjel (A, B) a hajlékonylemezes ún floppy meghajtóknak van fenntartva, mivel az AT szabvány egy gépben két hajlékonylemezes meghajtót támogat. A fő C: jelű meghajtó a rendszerpartíció betűjele, ez általában az elsődleges merevlemez első partíciója. A további betűjeleket a blokkos eszközök (további partíciók, cd-rom meghajtók stb.) prioritási sorrendjében rendeli hozzá a rendszer a meghajtókhoz. A számítógép bekapcsolása után meg kell várni, amíg olyan állapotba hozza magát, hogy parancsainkat fogadni tudja, illetve elindítja saját eszközeinek programját (pl. egérvezérlő program, memóriavezérlő program, stb.) Mikor ez az indulási folyamat (ez a már említett boot-olás) megtörtént,

egy villogó vonalat láthatunk a képernyőn, ami jelzi, hogy a számítógép várja utasításainkat. Ennek a villogó vonalnak a neve: KURZOR. Mindaddig, amíg ez a villogó vonal nem látható a képernyőn, addig az operációs rendszer el van foglalva valamilyen feladattal és nem képes utasításainkat végrehajtani. Tehát a következőket kell látnunk - sok angol szöveg után - a képernyőn, miután elkészült a számítógép a boot-olással: C:> Villogó vonal (KURZOR) jelzi, hogy a billentyűzeten leütött betűk hova fognak kerülni a monitoron. A villogó vonal előtt mindig ki van írva, hogy mely fizikai egységen állunk és hogy ezen a fizikai egységen belül mely könyvtárban tartózkodunk éppen. Boot-olás után a boot-oló egység gyökérkönyvtárában találjuk magunkat. Tehát azon az egységen, ahonnan a számítógép felolvasta illetve elindította a beindulásához feltétlen szükséges programokat. (Ez általában a C: beépített

merevlemez, vagy az A: kivehető hajlékonylemez, ha floppy-ról indítottuk a számítógépet.) 6. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet A fizikai háttértároló egységeket a DOS tehát az abc betűivel jelöli az alábbiak szerint: A: B: C: Első, hajlékonylemezes egység (rendszerint 3 1/2 inch méretű kis floppy) Második, hajlékonylemezes egység (rendszerint 5 1/4 inch méretű nagy floppy) Első, a számítógépbe beépített, nem kivehető, nagy kapacitású, gyors lemezegység (más néven MEREVLEMEZ, HARD DISK, WINCHESTER) Második, a számítógépbe beépített, nem kivehető, nagy kapacitású, gyors lemezegység, esetleg CD-ROM (ha van) D:, E: F: től Rendszerint valamilyen távoli számítógép merevlemeze, Z: - amelyet hálózati kábelen keresztül ér el a számítógép. ig A háttértároló egységek betűjelentése változhat, illetve lehetnek olyan betűk, amelyek nem takarnak fizikai egységet, mert az nem áll rendelkezésünkre.

(Pl nem minden számítógépben van két hajlékonylemezes egység, így a B: egység nem létezik - illetve ezen esetben rá hivatkozva ugyanúgy az A: egységet érhetjük el vagy nincs D:, mert csak egy merevlemez van beszerelve a számítógépbe, stb.) Ha nem tud magától eligazodni a saját gépének egységein, akkor kérdezzen meg egy szakembert. A teljesség kedvéért itt kell megemlíteni a háttértároló egységek kapacitását: 5 1/4 inch méretű nagy floppy: 3 1/2 inch méretű kis floppy: Merevlemez (típustól függően): CD-ROM: DVD-ROM: 7. Max. 1,2 MB Max. 1,44 MB 40 MB - 62000 MB (a felső határ természetesen az új fejlesztések tükrében bővülhet) Szabványos mérete maximum 650 MB Szabványos mérete maximum 18 Gbyte Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet A DOS fájlszerkezete Az MS-DOS fájlszerkezete a FAT-ra ( file allocation table - állomány elérési táblázat) épül. A FAT automatikusan létrejön minden DOS típusúra

formázott hajlékony, vagy merevlemezen, ez tartalmazza a fájlok és könyvtárak fizikai elhelyezkedését a lemezen. A DOS tárolási egysége a cluster, a rendszer minimálisan ekkora területet képes írni, vagy olvasni. A cluster méret az új típusú, nagy kapacitású merevlemezek megjelenésével folyamatosan nő, mivel a 16 bites szektortérkép nem képes kellő számú cluster kezelésére, ezáltal a tároló kapacitás kihasználtsági foka is fokozatosan romlik. A DOS-os fájlrendszerű lemezeken a formázáskor a FAT-on kívül létrejön még az ún. gyökérkönyvtár is, amelyben lehetnek állományok (általában a rendszer-állományok kerülnek ide), és alkönyvtárak, melyekben ugyancsak lehetnek további alkönyvtárak és állományok. Az MS-DOS egy adott lemez gyökérkönyvtárában, lemeztípustól függő számú bejegyzést képes kezelni (pl. 1,2 Mb. hajlékonylemezen 224-et), vagyis a gyökérkönyvtárban az állományok és alkönyvtárak száma

korlátozott, míg az alkönyvtárban az állományok számának nincs korlátja. Ha egy helyen tárolnánk ömlesztve adatállományainkat, igen hamar gondolkodóba kellene esni, hogy újabb és újabb olyan állománynevet találjunk ki, ami még nem szerepelt eddig. A hivatkozásnak ugyanis egyértelműnek kell lennie, mert a számítógép nem tudhatja, hogy két-három egyforma nevű adatállomány közül, melyikre is gondolunk pl. amikor valamelyiket ki kell nyomtatni E probléma megoldására találták ki a fa struktúrájú könyvtárszerkezetet (directory structure). A dolgot úgy kell elképzelni, mint egy nagy feneketlen mély papírdobozt (ami a fizikai háttértároló egységet szimbolizálja, A: C: P: stb.), és ezen belül több feneketlen mély papírdobozt. Ezen belső papírdobozokon belül pedig akár még több feneketlen papírdoboz lehet. Természetesen ezeket a dobozokat is különféleképpen nevezzük el azonos szinteken (az adatállományok

névmegadásának analógiáját követve maximum 8 karakter és egy pont után egy maximum 3 karakter hosszú kiterjesztés). Meg kell jegyezni, hogy bár lehet, de nem szokás kiterjesztést is adni könyvtárnévnek. 8. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet Ezen dobozokban (könyvtárakban) tárolhatók az adatállományok, programállományok, külön dobozokban akár teljesen egyforma néven is, mert a doboznév megadásával egyértelműsíteni lehet, hogy melyikre gondoltunk valójában a hivatkozásunkban. Egy másik analógia lehet, ha egy fát képzelünk el ágakkal meg levelekkel (ez az analógia az elterjedt). A fa törzse a fizikai tárolóeszköz pl A: vagy C: stb A fa külön ágai szimbolizálják a külön könyvtárakat, a levelek pedig az állományainkat. 9. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet Faágakat (könyvtárakat) szabadon, szinte korlátlan mennyiségben létrehozhatunk egymás mellett illetve egymásból ágazóan.

Fizikai tárolóhelyet csak az adat- és programállományok foglalnak (pl. az almadoc vagy a wordexe) Tehát érdemes új alkönyvtárakat létrehozni valamilyen elgondolás szerint, és ezekben tárolni adatállományainkat, a kaotikus helyzetek elkerülése végett is. Gondoljunk bele, milyen kellemetlen mondjuk 200 dokumentum fájl közül keresgetni azt az egyet, amiről csak annyit tudunk, hogy kb. fél éve gépelhettük és körlevél volt Ha előbb azonban létrehozunk minden évnek egy alkönyvtárat és ezek alá téma szerint újabbakat pl. Levelek, Dolgozat stb, és természetesen következetesen jó alkönyvtárba dolgozunk, akkor egyből tudhatjuk, hogy pl. a 2002 könyvtár alatt található Levelek alkönyvtárban kell kutakodnunk. Adatállományainkra tehát a fizikai egység, majd az alkönyvtár (alkönyvtárak) és végül az állomány nevének megadásával hivatkozhatunk. Pl: c:qpromeresekmer1.wq2 Ezzel a hivatkozással a számítógépbe épített merevlemezen

(C:) a qpro könyvtárból nyíló, meresek könyvtár alatt levő mer1.wq2 nevű Quattro Pro táblázatkezelő adatállományra hivatkoztunk. (Lásd előző ábra) Érdemes még megjegyezni, hogy a fa struktúra legalját (a fa törzsét) gyökér könyvtárnak (idegen néven root directory-nak) is szokták nevezni. A fenti ábrán a config.sys levél (állomány) helyezkedik el a gyökérkönyvtárban A fa struktúra másik jellemzője, hogy minden könyvtár és állomány csak egy útvonalon érhető el, ez egyértelművé teszi a helymeghatározást. A fizikai egységnevet, az egymásból nyíló alkönyvtárneveket és a fájl nevet a fordított per karakterrel (back slash) kell egymástól elkülöníteni az egyértelműsítés végett. 10. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet Ellenőrző kérdések 1. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Milyen géptípushoz készült el először az MS-DOS? a., Commodore64 b., ZX Spectrum c., IBM PC 2. Mi a hatása

a CTRL+ALT+DEL billentyűkombinációnak? a., újraindítás b., szoftveres melegindítás c., futó programok listája 3. Melyek a DOS rendszerállományai? a., IOSYS, MSDOSSYS, COMMANDCOM b., IOSYS, MSDOSSYS, COMMANDCOM, CONFIGSYS c., COMMANDCOM, CONFIGSYS, AUTOEXECBAT 4. Mekkora az MS-DOS esetén az ún hagyományos (alsó) memória? a., 1024 kB b., 640 kB c., 1088 kB 5. Melyik konfigurációs állomány az alábbiak közül? a., COMMANDCOM b., AUTOEXECBAT c., HIMEMSYS 6. Hogy hívják az MS-DOS fájlszerkezetét? a., NTFS b., CDFS c., FAT 7. Az MS-DOS esetén mekkora lehet az állományok nevének hossza? a., 8 karakter b., 11 karakter c., 255 karakter 8. Mihez tartozik az A: meghajtóbetűjel? a., elsődleges hajlékonylemezes meghajtó b., elsődleges merevlemez c., CD meghajtó 9. Egy megadott könyvtárban hány azonos nevű bejegyzés (alkönyvtár vagy fájl) lehet? a., egy b., bármennyi c., kettő 10. Minek a rövidítése az UMB? a., adatátviteli mód b., memóriarész

c., semminek 11. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 1. fejezet II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Az MS-DOS 16 bites operációs rendszer igaz hamis 2. A COMMANDCOM a felhasználói parancsok értelmezését végzi igaz hamis 3. A CONFIGSYS nem feltétlenül szükséges az MS-DOS működtetéséhez igaz hamis 4. A HMA terület az 1024-1088 kB-os memóriarészen helyezkedik el igaz hamis 5. Az XMS felső (1088 kB feletti) memóriaterületeinek kezelését külön kezelőprogram végzi. igaz hamis 6. A kurzor azt jelzi, hogy a leütött billentyűk által bevitt karakterek hova kerülnek majd a képernyőn. igaz hamis 7. Minden MS-DOS rendszerben megtalálható a D: jelű meghajtó igaz hamis 8. A könyvtárszerkezet kiinduló pontja a gyökérkönyvtár igaz hamis 9. A fa struktúrájú könyvtárszerkezetben minden állomány egy útvonalon érhető el igaz hamis 10. Az utolsó önálló MS-DOS változat verziószáma 60 volt igaz hamis III.

KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Milyen jellemzői vannak az MS-DOS-nak? 2. Mik az MS-DOS rendszerállományai? 3. Milyen az MS-DOS operációs rendszer betöltődési-indulási (boot) folyamata? 4. Milyen memóriatípusokat támogat az MS-DOS? 5. Milyen részekre osztjuk az MS-DOS által használt memóriaterületet? 6. Mik az MS-DOS konfigurációs állományai? 7. Hogyan osztja ki az MS-DOS a meghajtó betűjeleket? 8. Mik a FAT alapvető jellemzői? 9. Milyen könyvtárszerkezete van az MS-DOS-nak? 10. Honnan kezdődik a könyvtárszerkezet az MS-DOS-ban? 12. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet A DOS kezelése2 Adat- és programállományok (fájlok) Nem sokat érnénk a számítógép alkalmazásával, ha minden egyes bekapcsoláskor újra be kellene gépelni régi szöveges dokumentumainkat pl. újranyomatatás céljából, vagy számtalanszor be kéne táplálni mérési adatainkat, valahányszor új számításokat szeretnénk végrehajtani

rajtuk. Ezért fizikai háttértárolókra eltárolhatjuk adatainkat, amiket bármikor tetszés szerint elővehetünk, amikor újra szükség van rájuk, vagy folytatni szeretnénk valamely adatbevitelt, amelyet korábban abbahagytunk. A DOS adatainkat, dokumentumainkat adatállományokban un. fájlokban tárolja, mely adathalmazra egy maximum 8 betűs névvel (file name) és egy pont után egy maximum 3 betűs kiterjesztéssel hivatkozhatunk. Pl állománynevek lehetnek: - adat.12 - c23.dat - dolgozat.txt Állománytípusok Az MS-DOS operációs rendszer alapvetően öt különböző fájl típust különböztet meg. Ezek: - program fájlok: kiterjesztésük .exe, vagy com, tartalmukat a memóriába töltve futtathatjuk. - adat fájlok: program adatok tárolására használjuk, kiterjesztésük a bennük tárolt adat jellegétől függ. - szöveges állományok: szöveget tartalmazó állományok, kiterjesztésük leggyakrabban .txt - rendszer fájlok: .sys kiterjesztésű, a

rendszer működéséhez és a perifériák illesztéséhez szükséges programok. - parancs fájlok: kötegelt állományok, kiterjesztésük .bat, egymás után végrehajtható DOS parancsokat tartalmazó szöveges fájlok. 2 Melléklet: DOS II.ppt 13. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Állomány és könyvtár-elnevezési konvenciók A fájlok és a könyvtárak elnevezésének a DOS-ban vannak általános szabályai. Minden fájlnak és könyvtárnak van neve, ami nem lehet hosszabb, mint 8 karakter, tartalmazhat betűket A-Z-ig (ékezetek nélkül), számjegyeket 0-9-ig, valamint speciális karaktereket. Nem tartalmazhatja viszont a következő karaktereket: *,?,,, ., és szóköz. A fájl vagy könyvtár típusának azonosítására a kiterjesztés szolgál, mely fájl nevét követően a . elválasztó jel után áll, és maximum három karaktert tartalmazhat A használható karakterek megegyeznek a fájl vagy könyvtárnevek készítésénél

használatosakkal. Számok és betűk vegyesen előfordulhatnak, azonban az ékezetes betűket és a speciális karaktereket kerüljük az állománynév megadásakor. Pl. @ < > % ; & , é á ő ű stb jeleket ne használjuk Mint a példákból kitűnik, a név is lehet kisebb a maximum hossznál, illetve a kiterjesztés is. A kiterjesztés akár el is maradhat teljesen. Igaz, hogy bármilyen nevet adhatunk adatállományainknak, ami megfelel a maximum 8 karakter és egy pont után maximum 3 karakter kritériumnak, azonban mégis kialakultak bizonyos konvenciók a három betűs kiterjesztést illetően. A maximum három betűs kiterjesztést arra használják, hogy kiderüljön, milyen típusú adathalmazt is takar valójában a maximum 8 betűs név. Így már egy puszta könyvtártartalom megtekintésével is látható, hogy pl. a txt végű állományok valamilyen szöveget takarnak, vagy pl. az ugyanitt található dbf végű állományok valamilyen adatbázist level.txt

meres.dbf leiras.txt doktori.txt lakcimek.dbf Az első, a harmadik és a negyedik állomány .txt kiterjesztése utal szöveges állomány mivoltukra, így anélkül, hogy belenéznénk tényleges tartalmukba, tudhatjuk, hogy ha kinyomtatjuk, biztosan valami olvasható szöveget kapunk a papíron. A második és az utolsó állományt azonban eszünkbe sem jut pl. egy szövegszerkesztővel szerkeszteni, hiszen látható a .dbf kiterjesztésből, hogy valamilyen adatok találhatók benne, így valamely adatbázis kezelő programot kell hívnunk segítségül pl. új adatok hozzáfűzése céljából 14. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet A következő sorokban néhány gyakran használt típust láthatunk, amit érdemes megjegyezni: Példa szöveges állományok kiterjesztéseire: Szöveges állomány (text fájl), ami csak alfanumerikus karaktereket tartalmaz. (ABC betűit, számokat, ! @ # $ % & * ( ) / < > stb. karaktereket) Szöveges dokumentum

(ugyanolyan felépítésű, mint a .txt fájl, a szöveg azonban formázási adatokat is tárol). Valamilyen feladat végrehajtását elvégző parancsállomány (elindítható, futtatható). .txt .doc .bat Példa bináris állományok kiterjesztéseire: Kiterjesztés: .gif .jpg .bmp .dat .xls .exe .com Megnevezés: Képet tartalmazó adatállományok Valamely programból lementett adatok (pl. mérési adatok) Excel nevű táblázatkezelővel létrehozott táblázat adatai Valamilyen feladat végrehajtását elvégző programok (elindítható, futtatható). Természetesen még igen sokféle típus létezik, amelyeket még felsorolni is lehetetlen feladat. Általában igaz, hogy egy adott program azonos kiterjesztést alkalmaz adattároláskor. Majd tapasztalhatjuk is, hogy pl egy DOS alapú szövegszerkesztőben csak a maximum 8 betűs név megadásával kell törődnünk, a 3 betűs kiterjesztést (jelen esetben .txt) a szövegszerkesztő program magától is

"hozzáragasztja" az általunk megadott névhez. Így ha DOS környezetben találkozunk pl. a dolgozattxt szövegállománnyal, tudhatjuk, hogy azt a valamilyen DOS-os szövegszerkesztő program segítségével hoztuk létre és az esetleges további módosításainkat vagy a nyomtatást is ilyen típusú programból kell megtennünk. 15. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Különleges jelentése a DOS számára 3 féle kiterjesztésű állománynak van: .com .exe .bat command program executable program batch program Az ilyen végű (kiterjesztésű) állományokat a DOS elindítható, futtatható programoknak tekinti. Ezeket nem adat fájloknak, hanem program fájloknak szokás nevezni. Ilyen pl az editcom állomány, amely begépelésekor elindul a DOS-hoz adott szövegszerkesztő és ezek után a programban megvalósított funkciókat használhatjuk. A .com és az exe végű program fájlok binárisak, tehát nem csak alfanumerikus, billentyűzetről

bevihető karaktereket tartalmaznak. Az ilyen programokat a számítógép-programozók készítik, módosítani nem szabad az ilyen állományokat. Vannak még a .bat kiterjesztésű parancsállományok, amelyek ugyanolyan formátumúak, mint egy egyszerű szöveg fájl. Ilyeneket akár magunk is készíthetnénk. A bat kiterjesztésű (batch program) állományokban gyakorlatilag csak felsoroljuk egymás utáni sorokban azokat a DOS parancsokat, vagy elindítani kívánt programokat, amelyeket amúgy kézzel gépelnénk be. Majd a batch program elindításával végrehajtódnak egymás után ezek a feladatok, s így a sokszor szükséges folyamatokat egyszerűbbé tehetjük. 16. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Az aktuális meghajtó és a könyvtár fogalma A könyvtárstruktúra fa szerkezetű, tehát van egy főkönyvtár (a DOS ezt ""-nek jelzi), amelyből nyílnak az alkönyvtárak, azok alkönyvtárai, . stb Egy könyvtár tartalma: . .

Filename.ext MUNKA <DIR> - Ez a könyvtár saját bejegyzése a struktúrában - Ez a szülő (felette levő) könyvtár bejegyzése (e kettőből csak egy lehet) - Egy állomány valamilyen névvel és kiterjesztéssel - Egy alkönyvtár (ezekből majdnem tetszőleges számú lehet, kivéve a fő-, más néven gyökérkönyvtárat, ahol a bejegyzések száma maximálva van.) A DOS minden meghajtón megjegyzi az aktuális könyvtárat (working directory). Amennyiben átlépünk az adott meghajtóra, az azon definiált aktuális könyvtárba kerülünk. Az a meghajtó amin éppen dolgozunk az aktuális meghajtó Az aktuális meghajtó és aktuális könyvtár együttese megadja, hogy melyik könyvtárban keresse a futtatható állományokat a DOS. Parancsok általános szintaxisa A DOS parancsok általános formája: parancs [paraméterek] [/kapcsolók] A parancsok után megadhatók a hozzátartozó paraméterek melyekkel azt lehet szabályozni, hogy mikre vonatkozik a parancs

(ez lehet lemezegység azonosító, könyvtárnév, állománynév, állománycsoport, stb.), majd a kapcsolók adhatók meg amik azt szabályozzák, hogy miképpen működjön a parancs (oldalanként listázzon, írásellenőrzést végezzen, telepítse az operációs rendszer rendszerállományait, stb.) A DOS parancsok végrehajtása a CTRL+C vagy CTRL+BREAK billentyűkombinációkkal megszakítható. A "/?" kapcsoló hatására rövid angol (vagy magyar - pl. Windows alatt futó- DOS esetén) nyelvű tájékoztatást ad a rendszer a parancs használatáról. 17. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet A parancsértelmező (command.com) működése Belső és külső parancsok Az operációs rendszer parancsai kétféle helyen helyezkedhetnek el. Egyrészt magában a parancsértelmezőben (COMMAND.COM) ekkor belső parancsokról beszélünk - ezek a gyakran használatos, "mindennapos" parancsok. Másrészt egy speciális könyvtárban -

általában DOS - futtatható program formájában .COM ill .EXE típussal Programindítás A programállományokat nevük begépelésével indíthatjuk el. A kiterjesztést el is hagyhatjuk, mert a DOS feltételezi, hogy valamilyen .exe, com vagy bat kiterjesztésű állományt szeretnénk elindítani (hiszen csak az ilyen kiterjesztésű állományok futtathatóak). Az elindítás folyamata a következő: A DOS megnézi, hogy az adott parancs belső parancs-e, ha nem, akkor van-e az aktuális könyvtárban ilyen nevű futtatható állomány. Ha nincs, akkor megnézi, hogy van-e a keresési útvonalban (ún. PATH) megadott könyvtárak valamelyikében ilyen nevű futtatható állomány. Ha ezen könyvtárakban sincs, akkor hibát jelez Amennyiben viszont rátalál, akkor elindítja azt. Hogy milyen könyvtárakat néz végig a DOS az aktuális könyvtáron kívül, a SET paranccsal nézhetjük meg. (Minden parancs begépelése után az ENTER billentyűvel nyugtázzuk a számítógép

számára, hogy mi elkészültünk a gépeléssel, most ő jön, próbálja meg értelmezni és végrehajtani azt.) C:>SET COMSPEC=C:COMMAND.COM PROMPT=$p$g PATH=C:WINDOWS;C:NC;C:DOS TEMP=C:DOSTEMP C:> 18. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet A keresési útvonal (PATH) A rendszer a SET parancs hatására kiírja, hogy milyen környezeti változók vannak beállítva a DOS számára. A változó egy előre beállított érték a DOS-ban amelyre a nevével hivatkozhatunk, ezáltal egyszerűbbé válik pl. a konfigurálása és használata a rendszernek. A programok elindítása szempontjából csak a PATH (útvonal) változó tartalma a mérvadó. A PATH= után látható könyvtárak kerülnek végignézésre az aktuális könyvtár után. Ha egy olyan programot szeretnénk elindítani, amely nem az aktuális, illetve nem a PATH-ban megadott könyvtárak valamelyikében található, akkor nekünk kell megadni a program neve előtt az utat, mert különben a DOS

hibát jelez, hiszen nem talál rá. Minden könyvtárat azért mégsem nézhet végig minden alkalommal. Tegyük fel például, hogy a program.exe programot akarjuk elindítani A programexe állomány pedig a program alkönyvtárban helyezkedik el. Tételezzük fel a set parancs kipróbálásánál felvázolt esetet, azaz hogy a C: egység gyökérkönyvtárában vagyunk, és a PATH változóban csak a c:windows, a c: c és a c:dos könyvtárak találhatóak. Így tehát sem az aktuális könyvtár, sem az útvonal nem kedvez a program.exe megtalálásához. Ebben az esetben vagy megadjuk mi magunk a programexe állományhoz vezető utat: C:>programprogram vagy pedig cd paranccsal kiválasztjuk a program könyvtárat (így téve azt az aktuális könyvtárrá), és csak utána indítjuk el a program.exe programot (a exe kiterjesztést nem kötelező kiírni a fentebb már említett okok miatt): C:>CD program C:PROGRAM>program Egy-egy adat- vagy programállományhoz több

adat is tartozik, nemcsak a név. A DOS tárolja az utolsó módosítás dátumát (év, hó, nap), az utolsó módosítás idejét (óra, perc), valamint az állomány méretét (byte-okban megadva). Ezeken az információkon kívül még egyéb un. attribútumokat is (pl csak olvasható, rendszer fájl, láthatatlan fájl, archív fájl), de ezeket nem most tárgyaljuk. 19. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Helyettesítő (meta) karakterek használata fájl nevek megadásakor Sokszor van arra szükség, hogy egy fájl név megadásával ne egyetlen fájlt, hanem fájlok egy csoportját jelöljük ki. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a fájl nevében helyettesítő (más néven meta) karaktert használunk. A helyettesítő karakterek a következők: * - tőle jobbra mindent helyettesít, ? - egy karaktert helyettesít, Tételezzük fel a következő könyvtártartalmat 10 db adatállománnyal: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. a1b.doc a2b.doc a3b.doc a4c.doc a5c.doc

a6c.doc alma.doc korte.doc valami.txt vacak.txt Ez esetben: az a?b.doc illeszkedik az 1, 2, 3 állomány neveire a ??c.doc illeszkedik a 4, 5, 6 állomány neveire a *.txt illeszkedik a 9, 10 állomány neveire az a*.d* illeszkedik az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 állomány neveire a *.* pedig a könyvtárban lévő összes állományt jelenti. Így a * és a ? karakterek segítségével hivatkozhatunk több adatállományra is, ill. szűrhetjük a kijelzési listát. 20. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Billentyűzetfunkciók és kódlapok A felhasználók a legtöbb adatot a billentyűzet segítségével adják át az operációs rendszereknek. Éppen ezért érdemes megismerkedni az MS-DOS által használt billentyűzetfunkciókkal. A billentyűzet felépítése A billentyűzet legnagyobb részét a karakterbillentyűzet foglalja el. Itt tudunk bevinni karaktereket, írásjeleket, ill speciális egyéb jeleket (pl $). Egy billentyűn maximum három jel látszik: - A

bal alsó sarokban lévő jel a billentyű alapállapota. - A bal felső sarokban lévő jelet a SHIFT+billentyű lenyomásával érjük el. - A jobb alsó sarokban lévő jelet az ALTGR (vagy CTRL+ALT)+billentyű lenyomásával érhetjük el. Természetesen nem minden lehetőség van kihasználva minden billentyűn. A karakterbillentyűkön az alapértelmezés a kisbetű, a billentyű SHIFT-tel együtt való használata adja a karakter nagybetűs képét. A karakterbillentyűzeten találunk speciális billentyűket, melyek egyedi lenyomása, nem eredményez semmiféle reakciót. Ezek az ún vezérlőbillentyűk (SHIFT, ALT) A karakterbillentyűzet jobb szélén található ENTER billentyűvel kezdhetünk új sort, vagy érvényesíthetünk egy parancsot. A felette található BACKSPACE billentyűvel a kurzor pozíciójától balra (egyet vissza) törölhetünk. A CAPS LOCK folyamatos nagybetűs írásmódot eredményez, míg a felette lévő TAB billentyű a kurzor nagyobb léptékű

mozgatásában segít. A karakterbillentyűzet felett a funkcióbillentyűk találhatóak F1F12-ig. Ezek mellett a bal szélen látható az ESC (escape) billentyű, mely általában a programokból való kilépésre használható. A karakterbillentyűzet jobb oldalán találjuk a kurzor viselkedését befolyásoló billentyűket. A DEL billentyű lóg ki egyedül a sorból ez a kurzor pozíciójában való törlésre szolgál. Ez alatt találhatóak a kurzormozgató billentyűk, funkciójuk benne van a nevükben. A billentyűzet jobb szélén található a numerikus szektor, mely a számok és operátorok könnyebb bevitelét hivatott segíteni. E fölött a speciális funkciók bekapcsolását jelző led található. Ha a NUM LOCK billentyű bekapcsolt állapotban van, akkor a numerikus szektorban a számokat érhetjük el, ennek hiányában a másodlagos funkciójuk lesz az irányadó. 21. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Billentyűzetfunkciók A

rendszerindításnál a DEL billentyű vagy az F10 funkcióbillentyű lenyomásával érhetjük el a BIOS SETUP beállítómenüjét. Telepített parancssori szerkesztő (pl DOSKEY) esetén az INSERT billentyűvel válthatunk az átíró (mikor a kurzor helyére beírt karakterek az eredetieket felülírják) és a beszúró (mikor a már meglévő szövegbe további szövegrészeket illeszthetünk a karakterek felülírása nélkül) között. A Ctrl+Alt+Del billentyűkombinációval érhetjük el a számítógép szoftveres melegindítását. Egyéb funkciók: - HOME: sor elejére ugrik. - END: sor végére ugrik. - PGUP: lapozás fel. - PGDN: lapozás le. - PAUSE: pillanatmegállítás. Kódlapok Az MS-DOS a 4.0 verziótól kezdődően támogatja a különböző nyelvi változatokat Ennek érdekében a különböző nemzeti kódlapokat be lehet tölteni, így használhatóak a nemzeti karakterkészletek a képernyőn ill. a helyi billentyűzetkiosztások. A betöltött

billentyűzetkiosztások a CTRL+ALT+F1F12 billentyűzetkombinációkkal váltható, ahol az eredeti (angol-amerikai) billentyűzetkiosztás az F1 funkcióbillentyűn keresztül érhető el. A karaktereket bevihetjük az ASCII kódjuk segítségével is. Erre az ALT+(ASCII kód) kombináció használható pl. a @ jel bevihető az ALT + 64 billentyűk segítségével 22. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet Ellenőrző kérdések 2. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. A SYS kiterjesztésű állományok a., programfájlok b., szövegállományok c., rendszer fájlok 2. Egy állomány neve nem tartalmazhat a., alsó aláhúzást b., szóközt c., számot 3. Mire használjuk a kiterjesztést? a., az állomány típusának meghatározására b., semmire c., keresésre 4. Milyen különleges jelentése van a COM, EXE, BAT kiterjesztésnek? a., szövegállományok b., rendszerállományok c., futtatható állományok 1. Az aktuális meghajtó és könyvtár a.,

megadja azt az útvonalat ahol éppen dolgozunk b., az elvégzendő feladatok célkönyvtárát adja meg c., az a könyvtár ahonnan az MS-DOS indul 6. Mi a paraméter? a., meghatározza, hogy min végezze el a művelete(ke)t a parancs b., meghatározza, hogy hogyan történjen a művelet-végrehajtás c., a parancs angol neve 7. Mi a közös jellemzője a belső parancsoknak? a., az operációs rendszerrel együtt kapjuk b., a COMMANDCOM részei c., a DOS könyvtáron belül találhatóak 8. Mi a PATH? a., keresési útvonal b., elérési útvonal c., aktuális könyvtár 9. Milyen helyettesítő karaktereket használhatunk az MS-DOS-ban? a., *,? b., *,?, # c., ?,#,! 10. Mire való (általánosan) az ESCAPE (ESC) billentyű? a., művelet megszakítása, programból való kilépés b., törlés c., szóköz bevitele 23. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 2. fejezet II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A BAT kiterjesztésű állományok program

fájlok igaz hamis 2. Egy állománynak (vagy könyvtárnak) 8 betűs neve és 3 betűs kiterjesztése lehet igaz hamis 3. Egy állomány neve nem lehet rövidebb 8 karakternél igaz hamis 4. A * karaktert nem használhatjuk az állománynevekben. igaz hamis 5. A TXT kiterjesztésű állományok szöveges tartalmúak igaz hamis 6. A COM kiterjesztésű állományok gépi kódú (bináris) állományok igaz hamis 7. A /? kapcsoló rövid gyorssúgót ír ki a képernyőre igaz hamis 8. A külső parancsok be vannak építve a COMMANDCOM-ba igaz hamis 9. A ???* helyettesítő karaktersorozat a háromkarakteres nevű, háromkarakteres kiterjesztésű állományokat jelenti. igaz hamis 10. Az MS-DOS-ban kizárólag az angol nyelvet (kódlapot, billentyűzetkiosztást) használhatjuk. igaz hamis III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Milyen állománytípusai vannak az MS-DOS-nak? Mik a legfontosabb állomány és könyvtár-elnevezési konvenciók?

Melyek az MS-DOS futtatható állományai? Mely billentyűkombinációval szakítható meg (általában) az MS-DOS parancsok futása? Mit takar az aktuális meghajtó és könyvtár fogalma? Mi a különbség a belső és a külső parancsok között? Mi a jelentősége a keresési útvonalnak (PATH)? Milyen helyettesítő karaktereket használ az MS-DOS? Mely billentyű segítségével tudunk nagybetűsen írni? 24. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 3. fejezet Alapparancsok3 MEGHAJTÓVÁLTÁS Lehetővé teszi, hogy új meghajtót jelöljünk ki, amelyen dolgozni akarunk. Belső parancs. A parancs formája: meghajtóbetűjel: Példa: C:>A: A:> (átlép az A: meghajtóra, hajlékonylemezes egységre) A:>C: C:> (a C: rendszermeghajtóra lép) VER Az MS-DOS verziószámát jeleníti meg a parancs. Belső parancs A parancs formája: VER Példa: C:>VER Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] C:> CLS Törli a képernyőt. Belső parancs A parancs

formája: CLS DATE A dátum megjelenítésére és módosítására szolgáló parancs. Belső parancs A parancs formája: DATE év-hónap-nap A parancs paraméterei: - hónap-nap-év: beállítandó rendszerdátum. Megjegyzés: ha a parancsot paraméterek nélkül adjuk ki, úgy interaktív módban indul, kiírja az aktuális dátumot, majd bekéri az új értékeket. Ha paraméterek megadása helyett ENTER-t ütünk, úgy az eredetileg kiírt értékek nem változnak. Példa: C:>DATE (dátum A mai dátum: V 2001.1014 Írja be az új dátumot: (éé-hh-nn) C:>DATE 01-01-01 kiírása) (dátum megváltoztatása) C:>DATE A mai dátum: H 2001.0101 Írja be az új dátumot: (éé-hh-nn) C:> 3 Melléklet: Alap.avi 25. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 3. fejezet TIME Az aktuális idő megjelenítésére és módosítására szolgáló parancs. Belső parancs A parancs formája: TIME óra.percmásodperc,századmásodperc A parancs paraméterei:

óra.percmásodperc,századmásodperc: a beállítandó rendszeridő. Megjegyzés: ha a parancsot paraméterek nélkül adjuk ki, úgy interaktív módban indul, kiírja az aktuális időt, majd bekéri az új értékeket. Ha paraméterek megadása helyett ENTER-t ütünk, úgy az eredetileg kiírt értékek nem változnak. Példa: C:>TIME A pontos idő: 12:49:06,17 Írja be az új időt: (idő kiíratása) C:>TIME 10.0000 (idő megváltoztatása) C:>TIME A pontos idő: 10:00:00,00 Írja be az új időt: C:> PROMPT A készenléti jel beállítására szolgáló parancs. Belső parancs, elsősorban az AUTOEXEC.BAT parancsfájlban használjuk A parancs formája: PROMPT szöveg A parancs paraméterei: szöveg: tetszőleges karaktersorozat, de vannak beépített, két karakterből álló speciális utasítások, mint pl.: $p: aktuális könyvtár és meghajtó $g: > jel $t: idő kijelzése $d: dátum kijelzése. Példa: (prompt megváltoztatása) C:>PROMPT hello$g

hello>PROMPT hello/$d/$t$g hello/V 2001.1014/12:52:03,09>PROMPT C:> 26. (prompt visszaállítása) Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 3. fejezet PATH Keresési útvonalak beállítása. Belső parancs A parancs formája: PATH meghajtó:elérési út1; meghajtó:elérési út2 A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út: a meghajtók, könyvtárak, alkönyvtárak specifikációja a kereséshez. Megjegyzés: a path; parancs kiadása egyenértékű a keresési utak törlésével. A path parancsot elsősorban AUTOEXEC.BAT fájlban használjuk A path parancs a %PATH% környezeti változót állítja át. Példa: C:>PATH PATH=c:dos;c:windows (path kiíratása) C:>PATH c: c (path megváltoztatása) C:>PATH PATH=c: c C:>PATH %path%;c:dos;c:windows (hozzáfűzés a path-hoz) C:>PATH PATH=c: c;c:dos;c:windows C:>PATH; (path törlése) C:>PATH PATH=(null) C:> DOSKEY Segédprogram, mely lehetővé teszi a készenléti jel mögé gépelt

parancsok visszahívását. A parancs formája: DOSKEY Megjegyzés: A DOSKEY elindítása után a kiadott parancsok egy puffer területen kerülnek tárolásra, ahonnan a képernyőre visszahívhatóak. Ehhez a következő billentyűket használhatjuk: Felfele mutató kurzormozgató billentyű: megjeleníti az előző parancsot Lefele mutató kurzormozgató billentyű: megjeleníti a következő parancsot F7: megjeleníti a tárolt parancsok listáját F8: parancs keresése a kezdő karakterek felhasználásával F9: parancs visszahívása a listában elfoglalt sorszám alapján PgUP: legelső parancs PgDn: legutolsó parancs ESC: parancssor törlése A parancs visszahívása után a kiírt parancs szerkeszthető. Az INSERT billentyűvel válthatunk a beszúró és az átíró üzemmód között. 27. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 3. fejezet Ellenőrző kérdések és feladatok 3. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Milyen kapcsolókkal rendelkezik a VER

parancs? a., /p b., /t /p c., nincsenek kapcsolói 2. Milyen paraméterekkel rendelkezik a CLS parancs? a., display b., nincsenek paraméterei c., /? 3. Milyen típusú parancs a DATE? a., belső b., külső 4. A felsoroltakból melyik speciális paramétere a PROMPT parancsnak? a., $g b., $a c., $u 5. Mi az eredménye, ha a PATH parancsot a pontosvessző (;) paraméterrel adjuk ki? a., törlődik az eddigi PATH b., kiírja az aktuálisan beállított keresési útvonalakat c., semmi 6. Mi a DOSKEY? a., parancssori szerkesztő segédprogram b., eszközkezelő c., memóriaterület listázó segédprogram II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. 2. 3. 4. 5. 6. Írassa ki az aktuális dátumot, de ne változtassa meg azt! Írassa ki az aktuális időpontot, de ne változtassa meg azt! Törölje a képernyőt, majd írassa ki a rendszer verziószámát! Váltson a C: meghajtóról az A: meghajtóra, majd törölje a képernyőt! Változtassa meg a promptot, hogy a szövege az

legyen "SZIA>"! Változtassa meg a promptot hogy az "Aktuális idő:" szöveg után kiírja az időpontot és egy nagyobb jelet! 7. Állítsa alaphelyzetbe a promptot! 8. Fűzzön az aktuális keresési útvonal mögé még egy könyvtárat: "C:TEMP"! 9. Törölje a keresési útvonalat! 10. Hívja vissza az utolsó parancsot, majd hajtsa végre még egyszer! 28. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet Lemezkezelő parancsok4 VOL A lemez címkéjét és sorszámát jeleníti meg a parancs. Belső parancs A parancs formája: VOL meghajtó: A parancs paraméterei: meghajtó: azt a meghajtót jelöli ki, melynek adatait meg szeretnénk jeleníteni. Megjegyzés: A lemez sorszáma egy nyolckarakteres (2*4 helyiértékes) hexadecimális szám. Ezt a számot a formázáskor maga a rendszer generálja, ezen keresztül azonosítja a lemezeket. Példa: (aktuális lemez címke kiíratása) C:>VOL A meghajtóban (C) lévő kötet WIN2000 A

kötet sorozatszáma: 7608-7256 (A: lemez C:>VOL A: A meghajtóban (A) lévő kötetnek nincs címkéje. A kötet sorozatszáma: 0882-8ACF címke kiíratása) LABEL Lemezek címkéjét lehet létrehozni, vagy megváltoztatni a paranccsal. Külső parancs. A parancs formája: LABEL meghajtó: címke A parancs paraméterei: meghajtó: a címkézendő lemez meghajtóját definiálja címke: az új címkét specifikálja, hossza max. 11 karakter lehet Megjegyzés: A címke arra való, hogy könnyebben azonosítsuk a lemezeket. Elsősorban cserélhető, hajlékony lemezeken használatos. Amennyiben nem adjuk meg a címkenevet paraméterként, úgy interaktív üzemmódban indul, és bekéri azt. Ha nem adjuk meg, az ENTER billentyű lenyomásának hatására törli az eddigi címkét is (üres címke). Példa: C:>LABEL A: (interaktív indítás) A meghajtóban (A:) található kötetnek nincs címkéje. A kötet sorozatszáma: 0882-8ACF Kötetcímke (11 karakter vagy ENTER, ha

nincs)? (címke előzetes megadása) C:>LABEL A: Munka C:>VOL A: A meghajtóban (A) lévő kötet MUNKA. A kötet sorozatszáma: 0882-8ACF C:> 4 Melléklet: Vol.avi 29. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet FORMAT A parancs előkészíti a lemezt arra, hogy a DOS használhassa. Létrehozza a gyökérkönyvtárat, a FAT területet, törli a lemezen esetlegesen tárolt adatokat. Külső parancs. A parancs formája: FORMAT meghajtó: /v címke /q /f:méret/s /4 A parancs paraméterei: meghajtó: a formázni kívánt lemez jele, kötelezően megadandó. A parancs kapcsolói: /v: címke: lemezcímke megadása /q: gyorsformázás /u: feltétel nélküli formázás /s: a formázott lemezre másolja a rendszerállományokat /4: négyszeres sűrűségű lemezen kétszeres sűrűségű lemez létrehozása /f:méret: a kapcsoló használatával byte-okban specifikálhatjuk, hogy milyenre szeretnénk formázni a lemezt. Megjegyzés: Ahhoz, hogy egy újonnan

megvásárolt floppy lemezt használni is tudjunk, előbb meg kell formáznunk. Ennek az az oka, hogy ugyanazt a floppy lemezt más egyéb operációs rendszerek is használhatják, viszont minden rendszer másképp tárolja rajta az adatokat. Ezért, amikor használatba vesszük az új lemezt, előbb olyan formátumúra alakítjuk, hogy a DOS használni tudja rajta a saját adattárolási szisztémáját. 4 fajta lemez használható a mai PC számítógépekhez. Ezek közül kettő már kiment a "divatból" alacsony tárolókapacitása miatt. Méret: 5.25" 5.25" 3.5" 3.5" Jelölés: DD Double Density 48 tpi HD High Density 96 tpi DD 1 MB HD 2 MB Megnevezés: DOS parancs: 360 KB kapacitású nagy floppy-lemez format b: /f:360 1.2 MB kapacitású nagy floppy-lemez format b: 720 KB kapacitású kis floppy-lemez format a: /f:720 1.44 MB kapacitású kis floppy-lemez format a: Természetesen a fenti táblázat "DOS parancs" oszlopában

leírtak csak abban az esetben igazak, ha az A: meghajtó a kis floppy egység és a B: a nagy floppy egység. Értelemszerűen módosul a format parancs utáni első paraméter, ha az adott számítógépben fordítva vannak bekötve a floppy-egységek, illetve ha az egyik vagy másik hiányzik. Ha csak egy floppy egység van az adott számítógépben, akkor biztosan A:-val lehet rá hivatkozni. 30. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet Tehát mindkét méretű lemezből kapható kis kapacitású (DD), valamint nagy kapacitású (HD). Szerencsére lassan már "kihaltak" azok a floppy-egységek, melyek csak az alacsony kapacitású lemezeket képesek kezelni. Ezért olyan problémával nem kell megküzdenie senkinek, hogy nem tud beolvasni egy HD-s lemezt. Azonban nagyon ügyeljen arra, hogy nehogy nagy kapacitásúra formázzon le egy kis kapacitásra tervezett DD-s lemezt, mert az a továbbiakban adatvesztéshez vezethet! Amennyiben a formázást vissza

akarjuk vonni és nem a feltétel nélküli formázást használtuk (/u) kapcsoló, úgy azt megtehetjük az UNFORMAT paranccsal, melynek használata: UNFORMAT meghajtó: Minden esetben ellenőrizze, hogy milyen jelölés van a floppy-lemez címkéjén, és a táblázatban foglaltak szerint formázza le a kérdéses lemezt! Ha írásvédett lemezt akarunk formázni, akkor a DOS írásvédelmi hibaüzenetet jelenít meg. Példa: C:>FORMAT A: (Az A: meghajtóban lévő lemez Helyezzen be új lemezt a következő meghajtóba: A:. Ha készen áll, nyomja meg az ENTER billentyűt. A fájlrendszer típusa: FAT. 1,44 MB vizsgálata. 100 százalék kész. A FAT-tábla inicializálása. Kötetcímke (11 karakter vagy ENTER, ha nincs)? A formázás kész. 1 457 664 bájt teljes lemezterület 1 457 664 bájt használható lemezterület 512 bájt foglalási egységenként. 2 847 foglalási egység van a lemezen. 12 bit minden FAT-bejegyzésben. A kötet sorozatszáma: B814-7E12 Kíván másik

lemezt formázni (I/N)? n C:> 31. formázása) Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet SYS A parancs egy formázott lemezen elhelyezi az MS-DOS rendszerállományait (rendszerlemezt készít). Külső parancs A parancs formája: SYS meghajtó1 meghajtó2 A parancs paraméterei: meghajtó 1 : a rendszerállományokat tartalmazó meghajtó meghajtó 2: azt adja meg, hogy melyik meghajtón lévő lemezre visszük át a rendszerállományokat. Kötelezően megadandó Megjegyzés: Az első paraméter nem kötelező. Ha nem adjuk meg, akkor az aktuális meghajtón kell lennie a rendszerállományoknak. Példa: C:> SYS A: A rendszer átvitele megtörtént. C:> CHKDSK Ellenőrzi a lemezt, megszünteti ill. állományba menti a programhibákból eredő, a lemezen feleslegesen helyet foglaló lemezterületeket. Külső parancs A parancs formája: CHKDSK meghajtó:elérési útfájl.név A parancs paraméterei: meghajtó: az ellenőrzésre kijelölt lemez jele

elérési útfájl.név: meghatározza az ellenőrzésre kijelölt állományok nevét és könyvtárát. A parancs kapcsolói: /f : a parancs a gyökérkönyvtárba felveszi a megtalált, elveszett rekordokat és állományokat Filennnn.chk néven, ahol nnn 1-től kezdődő sorszámokat jelöl /v : kiírja az éppen ellenőrzött állomány nevét és könyvtárát Példa: C:>CHKDSK a: A fájlrendszer típusa: FAT. A kötet sorozatszáma: B814-7E12 A Windows fájlokat és mappákat ellenőriz. A fájlok és mappák ellenőrzése elkészült. A Windows megvizsgálta a fájlrendszert, és nem talált hibát. 1 457 664 bájt teljes lemezterület 1 457 664 bájt használható lemezterület 512 bájt foglalási egységenként. 2 847 foglalási egység van összesen a lemezen. 2 847 foglalási egység van a lemezen. C:> 32. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet SCANDISK Lemezvizsgálat, lemezhiba-javítás. A parancs egy interaktív programot indít el, mellyel a

könyvtárstruktúrát és a lemezt fizikailag is ellenőrizhetjük. Külső parancs A parancs formája: SCANDISK meghajtó: /all /custom /surface A parancs paraméterei: meghajtó: a lemezvizsgálatra kijelölt meghajtót definiálja. A parancs kapcsolói: /all: minden meghajtó ellenőrzésre kerül. /custom: az egyéni beállítások szerint folyik le az ellenőrzés. /surface: a lemez felületi tesztje automatikusan végrehajtásra kerül. Megjegyzés: Amennyiben a /custom kapcsolót használjuk, a rendszer az ellenőrzéshez egy konfigurációs állományt a scandisk.exe-vel egy könyvtárban lévő scandisk.ini-t használja Ebben az állományban tudjuk megadni, hogy az ellenőrzés milyen módon menjen végbe. FDISK Segédprogram, amellyel a merevlemez konfigurálása, partícionálása végezhető el. Külső parancs. A parancs formája: FDISK /status Megjegyzés: A parancsot kapcsoló nélkül kiadva egy interaktív programba jutunk, ahol elvégezhetjük az MS-DOS merevlemez

terület (partíció) kialakítását. A /status kapcsoló megadásakor csak egy összefoglalót ír ki a merevlemez partícióiról. Az FDISK használata egyszerű, mivel menüvezérelt segédprogram, de ez egyben a veszélye is: nagyon könnyen tönkre tudjuk tenni vele a partícióinkat! DISKCOPY A parancs a hajlékonylemezről egy másolatot készít egy másik - formázott, vagy formázatlan lemezre. Külső parancs A parancs formája: DISKCOPY meghajtó1: meghajtó2: A parancs paraméterei: meghajtó 1-2: a forrás és a célmeghajtó betűjele, kötelező megadni. Megjegyzés: Mivel a DISKCOPY csak azonos méretű lemezek között tud másolni, és valószínűtlen, hogy két azonos méretű lemezmeghajtó legyen egy gépben, ezért a parancs képes forrás és célmeghajtóként ugyanazt a meghajtót használni. Ebben az esetben természetesen a lemezt cserélni kell a másolás közben. Példa: C:>DISKCOPY a: a: (lemez másolása egy Helyezze be a forráslemezt a

meghajtóba (A:). Ha készen áll, nyomja meg az ENTER billentyűt. 80 sáv másolása 18 szektor sávonként, 2 oldal Helyezze be a céllemezt a meghajtóba (A:). Ha készen áll, nyomja meg az ENTER billentyűt. Kíván másik lemezt másolni (I/N)? n C:> 33. meghajtó esetén) Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet DISKCOMP A parancs két hajlékonylemez tartalmát hasonlítja össze. Külső parancs A parancs formája: DISKCOMP meghajtó 1: meghajtó 2: A parancs paraméterei: meghajtó 1-2: a két összehasonlításra kijelölt lemez betűjele. Kötelező megadni Példa: C:>DISKCOMP a: a: (lemezek összehasonlítása egy Helyezze az 1. lemezt a meghajtóba (A:) Ha készen áll, nyomja meg az ENTER billentyűt. 80 sáv összehasonlítása 18 szektor sávonként, 2 oldal Helyezze a 2. lemezt a meghajtóba (A:) Ha készen áll, nyomja meg az ENTER billentyűt. A két lemez egyforma. Folytatja az összehasonlítást másik lemezzel (I/N) ? n meghajtó

esetén) C:> BACKUP A parancs használatával kijelölt állományokat, vagy a lemez tartalmát lehet menteni másik lemezre. A lemezek típusa és kapacitása nem korlátozza a parancs használatát, mert a nagyobb kapacitású lemez tartalma több kisebb lemezre másolható. Külső parancs A parancs formája: BACKUP forrás cél meghajtó: A parancs paraméterei: forrás: a mentendő állományok körét határozza meg. cél meghajtó: a lemez, melyre a mentés készül A parancs kapcsolói: /s: alkönyvtárakat is másol /m: utolsó mentés óta megváltozott állományok másolása /d: megadott dátum után módosított állományokat ment /l: napló fájl létrehozása Megjegyzés: Az átmásolt állományok a backup.nnn és controlnnn állományokba kerülnek, ahol nnn=001 de, ha több lemezre fér el csak a mentés, akkor a második, harmadik lemezen az nnn=002, nnn=003 és így tovább. RESTORE Backup paranccsal készült mentések visszaállítása. Külső parancs A

parancs formája: RESTORE meghajtó1: meghajtó2 A parancs paraméterei: meghajtó1: mentett állományokat tartalmazó lemez. meghajtó2: megadja a lemezt, ahova a visszaállítandó fájlok kerülnek. A parancs kapcsolói: /s: alkönyvtárakat is visszaállítja. /p engedélyt kér a csak olvasható állományok visszaállításánál. /b: csak a megadott dátum előtti állományokat állítja vissza. /a: csak a megadott dátum utáni állományokat állítja vissza. /m: az utolsó mentés óta módosított állományokat állítja vissza. Megjegyzés: a BACKUP-RESTORE parancspáros ma már nem használatos. 34. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet Ellenőrző kérdések és feladatok 4. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Van-e paramétere a VOL parancsnak? a., igen, egy kötelező b., nincs c., igen, de nem kötelező 2. Mi történik ha a LABEL parancsot paraméter nélkül indítjuk? a., interaktív üzemmódban indul b., hibajelzést ad c., a

rendszer maga ad lemezcímke nevet, egy 2*4 számjegyes hexadecimális számot 3. Mire való a FORMAT parancs? a., a lemez előkészítésére b., vírusirtásra c., partícionálásra 4. A felsoroltakból melyek kapcsolói a FORMAT parancsnak? a., /v /q b., /a /p c., /t /m 5. Mire használható a FORMAT parancs /F kapcsolója? a., gyorsformázás kérése b., lemezcímke megadására c., lemezméret megadására 6. Mikor használható az UNFORMAT parancs? a., véletlen formázás esetén b., állományok véletlen törlésekor c., a formázást gyorsítja 7. Melyik az a parancs amivel rendszerlemezt lehet készíteni? a., VOL b., CHKDSK c., SYS 8. Kijavítja-e a CHKDSK a megtalált lemezhibákat? a., csak ha az /F kapcsolót is megadjuk b., igen, mindig c., nem 9. Hány lemezmeghajtó kell a lemezek másolásához (DISKCOPY)? a., legalább kettő b., egy c., egy sem 10. Mit csinál az FDISK /STATUS parancs? a., interaktív, menüvezérelt programot indít b., kiírja a

partícióinformációkat c., törli a merevlemezen található partíciókat 35. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 4. fejezet II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Törölje a képernyőt, majd írassa ki az aktuális meghajtó címkéjét és sorozatszámát! 2. Változtassa meg az A: meghajtóban lévő lemez címkéjét "BARHACS"-ra! 3. Kérjen gyorsformázást az A: meghajtóban lévő lemezre! 4. Formázza meg az A: meghajtóban lévő 720 kB-os 3,5"-os DD-s lemezt! 5. Ellenőrizze az A: meghajtóban lévő lemezt! 6. Készítsen az A: meghajtóban lévő lemezből rendszerlemezt, anélkül, hogy megformázná! 7. Írassa ki a partícióinformációkat! 8. Másolja le a lemezt egy másik, azonos kapacitású lemezre, majd ellenőrizze a másolás sikerességét! 9. Javítassa ki az A: meghajtóban lévő lemez hibáit! 10. Törölje a képernyőt, majd ellenőrizze az A: meghajtóban lévő lemez címkéjét! 36. Barhács

OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet Könyvtárkezelő parancsok5 DIR A paranccsal egy könyvtár bejegyzéseit jeleníthetjük meg. Belső parancs A parancs formája: DIR meghajtó:elérési útfájl.név A parancs paraméterei: meghajtó elérési út: a lemez és könyvtár neve, amelyre a parancs vonatkozik. fájl név: az állomány neve, amelyre a parancsot végrehajtatjuk. A parancs kapcsolói: /p : használata esetén a listázás oldalanként történik /w : használata esetén egy sorba öt fájl vagy könyvtár kerül /a : attribútum: használata esetén csak a megadott attribútumú állományokat listázza /s : használata esetén a parancs a megadott könyvtár alatt lévő minden alkönyvtár tartalmát is kijelzi. Megjegyzés: A DIR parancs /a kapcsolójának speciális kapcsolóparaméterei vannak mellyel szabályozhatjuk, hogy milyen attribútumú állományok kerüljenek kijelzésre. Ezek: h: rejtett fájlokat listáz s: rendszerfájlokat listáz d:

könyvtárakat listáz a: archiválandó fájlokat listáz r: csak olvasható fájlokat listáz Abban az esetben, ha több attribútumot is megadunk, a rendszer ÉS logikai kapcsolatot keres az állományok között, tehát nem bővítjük, hanem szűkítjük a listát. Példa: C:>DIR (aktuális könyvtár listázása) A meghajtóban (C) lévő kötet WIN2000. A kötet sorozatszáma: 7608-7256 C: tartalma: 2001.0816 17:54 <DIR> Apache 2001.0519 10:16 <DIR> BORLAND 2001.0516 21:58 <DIR> Documents and Settings 2001.0518 15:21 <DIR> ERTMENT 2001.0518 15:30 <DIR> F2000 2001.0518 15:22 <DIR> Fair98 2001.0527 13:21 <DIR> My Documents 2001.0518 15:22 <DIR> Pk 2001.1014 14:51 <DIR> Program Fájls 2001.1014 17:29 <DIR> Temp 2001.1014 14:50 <DIR> WINNT 0 fájl 0 bájt 11 könyvtár 1 036 257 280 bájt szabad C:> 5 Melléklet: Dir.avi; Mdavi 37. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet (megadott könyvtár

listázása) C:>DIR c:winntdebug A meghajtóban (C) lévő kötet WIN2000. A kötet sorozatszáma: 7608-7256 c:winntdebug tartalma: 2001.0517 19:03 <DIR> . 2001.0517 19:03 <DIR> . 2001.0517 19:03 0 ipsecpa.log 2001.0516 21:37 0 ipsecpa.loglast 2001.0516 21:41 2 138 NetSetup.LOG 2001.0517 19:03 0 oakley.log 2001.0516 21:37 0 oakley.logsav 2001.1101 08:35 0 PASSWD.LOG 2001.0516 22:25 <DIR> UserMode 6 fájl 2 138 bájt 3 könyvtár 1 044 082 688 bájt szabad C:> (megadott állományok listázása) C:>DIR c:winnt*.txt A meghajtóban (C) lévő kötet WIN2000. A kötet sorozatszáma: 7608-7256 c:winnt tartalma: 2001.0516 22:37 111 ModemDet.txt 2001.0528 20:28 1 173 OEWABLog.txt 2001.1014 14:57 32 502 SchedLgU.Txt 2001.0516 21:56 211 047 setuplog.txt 2001.0518 17:47 0 wplog.txt 6 fájl 245 844 bájt 0 könyvtár 1 036 257 280 bájt szabad C:> (listázás széles módban) C:>DIR c:winntsystem /w A meghajtóban (C) lévő kötet WIN2000. A kötet

sorozatszáma: 7608-7256 c:winntsystem tartalma: [.] [.] AVICAP.DLL AVIFÁJL.DLL CTL3DV2.DLL GDICOD97.DRV KEYBOARD.DRV LZEXPAND.DLL MAPIX.DLL MCIAVI.DRV MCISEQ.DRV MCIWAVE.DRV MMTASK.TSK MOUSE.DRV MSVIDEO.DLL OLECLI.DLL setup.inf SHELL.DLL SOUND.DRV stdole.tlb TAPI.DLL TIMER.DRV VER.DLL VGA.DRV WINSPOOL.DRV 29 fájl 958 843 bájt 2 könyvtár 1 044 082 688 bájt szabad C:> (állomány keresése a DIR parancs C:>DIR wplog.txt /s A meghajtóban (C) lévő kötet WIN2000. A kötet sorozatszáma: 7608-7256 C:WINNT tartalma: 2001.0518 17:47 0 wplog.txt 1 fájl 0 bájt Listázott fájlok száma: 1 fájl 0 bájt 0 könyvtár 1 036 257 280 bájt szabad C:> 38. COMMDLG.DLL MAPIU.DLL MMSYSTEM.DLL OLESVR.DLL SYSTEM.DRV WFWNET.DRV használatával) Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet CD Átállítja az aktuális könyvtárat. Belső parancs A parancs formája: CD meghajtó:elérési út. A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út: a beállítandó aktuális

könyvtár nevét és helyét határozza meg. A parancs speciális paraméterei: . : a szülő könyvtár lesz az aktuális : a gyökérkönyvtár lesz az aktuális. Megjegyzés: A paraméterek nélkül kiadott CD parancs a képernyőre írja az aktuális könyvtár elérési útvonalát. Ez akkor hasznos, ha megváltoztattuk a promptot, így nem az alapértelmezés szerinti aktuális meghajtóaktuális könyvtár párost mutatja. Példa: C:>CD C: (aktuális könyvtár útvonalának kiíratása) C:>CD winnt C:WINNT> (aktuális könyvtár váltása) MD Alkönyvtárat hoz létre a lemezen. Belső parancs A parancs formája: MD meghajtó:elérési út A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út : a lemezegységet, a könyvtár nevét és helyét specifikálja. Kötelező megadni Megjegyzés: Egy könyvtári struktúrában - amennyiben az az első winchesteren van - így lehet egy ZH nevű új alkönyvtárat létrehozni: C:>MD C:DOKUFERIH Az útvonalban a

könyvtárneveket az ún. backslash ( ) karakter választja el (helyét a billentyűzeten jó lesz megjegyezni, miként ASCII kódját is, mert magyar billentyűzet esetén nehéz elérni (ALTGR+Q), a numerikus blokkról az Alt+92 kombinációval írható be. A példa szerint a könyvtári struktúra a következőképpen módosul: 39. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet Az útvonal leírásának teljessége csak abban az esetben kötelező, ha a gyökérből adjuk ki a parancsot. Amennyiben a DOKU könyvtárban adjuk ki, elegendő a parancsot C:>MD FERIH formában beírni. Ha pedig a FERI könyvtárban vagyunk, akkor a parancsban az útvonalat már nem is kell megadni (relatív útvonalmegadás): C:>MD ZH Az MD parancs használatával egyszerre csak egy könyvtárat lehet létrehozni, így ha bonyolultabb könyvtárstruktúráról van szó, azt szintenként kell elkészíteni (a Windows változatokba beépített DOS ettől eltérhet). Példa: A:>MD alma

A:>MD korte A:>MD a:almahej A:>MD a:kortehej A:>MD a:almahejmag A:>MD a:kortehejmag A:>DIR /S A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 17:58 <DIR> alma 2001.1014 17:59 <DIR> korte 0 fájl 0 bájt A:alma tartalma: 2001.1014 17:58 <DIR> . 2001.1014 17:58 <DIR> . 2001.1014 17:59 <DIR> hej 2001.1014 17:59 <DIR> mag 0 fájl 0 bájt A:almahej tartalma: 2001.1014 17:59 <DIR> . 2001.1014 17:59 <DIR> . 0 fájl 0 bájt A:korte tartalma: 2001.1014 17:59 <DIR> . 2001.1014 17:59 <DIR> . 2001.1014 17:59 <DIR> hej 2001.1014 17:59 <DIR> mag 0 fájl 0 bájt A:kortehej tartalma: 2001.1014 17:59 <DIR> . 2001.1014 17:59 <DIR> . 0 fájl 0 bájt A:> 40. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet RD Töröl egy könyvtárat a lemezről. A törlendő könyvtár nem lehet az aktuális, nem tartalmazhat állományokat és

alkönyvtárakat. Belső parancs A parancs formája: RD meghajtó:elérési út A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út : a lemezegységet, a törlendő könyvtár nevét és helyét specifikálja. Kötelező megadni Megjegyzés: A törlés feltétele az, hogy a könyvtárnak üresnek kell lennie. Az útvonal megadásával kapcsolatban ugyanazok az elvek az irányadók, amelyek az MD parancs ismertetésénél vannak leírva, de kiegészül még azzal, hogy a törlési parancsot nem lehet abból az alkönyvtárból kiadni, amelyet törölni akarunk. Ha mégis a törlendő könyvtárból adjuk ki a törlési parancsot, vagy a könyvtár nem üres, akkor hibaüzenetet kapunk: Invalid path, not directory or directory not empty, azaz: Hibás útvonal, nem könyvtár vagy nem üres a könyvtár. Példa: A:>RD a:almahejmag (könyvtárszerkezet rekurzív törlése) A:>RD a:kortehejmag A:>RD a:almahej A:>RD a:kortehej A:>RD a:alma A:>RD a:korte A:>DIR A

meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: A fájl nem található. A:> DELTREE A paranccsal nem üres alkönyvtárat is törölni lehet. Külső parancs A parancs formája: DELTREE meghajtó:elérési út A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út: a törlendő alkönyvtár elérési útvonala. Kötelező megadni. A parancs kapcsolói: /y : a kapcsoló használatakor a program nem kér megerősítést. Megjegyzés: A DELTREE parancs akkor is képes törölni a könyvtárat, ha az nem üres. Használatával vigyázni kell, hiszen olyan adatokat is törölhetünk amit esetleg nem szeretnénk. Példa: C:>DELTREE A: emp Valóban törli a[z] TEMP könyvtárat a benne lévő összes állománnyal együtt [I/N]? i Temp törlése C:> 41. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet TREE A parancs megjeleníti a lemez, vagy alkönyvtár fastruktúráját. Külső parancs A parancs formája: TREE meghajtó:elérési út

/f A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út : meghatározza, hogy a fastruktúra mely részét kell felrajzolni A parancs kapcsolói: /f : a könyvtárakban található állományok nevét is kiírja. Példa: C:>tree C:> 42. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet Ellenőrző kérdések és feladatok 5. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. A DIR parancs melyik kapcsolója teszi lehetővé, hogy laponként listáztassuk ki a könyvtár tartalmát? a., /W b., /P c., /S 2. Mire való a DIR /A kapcsolója? a., széles listázás b., rekurzív listázás c., megadott attribútumú állományok listázása 3. Milyen parancs kiadásával kereshetünk meg egy megadott állományt a könyvtárszerkezetben? a., C:>DIR *.* b., C:>DIR fájlnév /A:H c., C:>DIR fájlnév /S 1. Mi az eredménye a paraméter nélkül kiadott CD parancsnak? a., visszaírja a képernyőre az aktuális meghajtót és könyvtárat b., visszalép az utolsó könyvtárba

c., hibajelzést kapunk 5. Mi az eredménye a CD parancsnak? a., hibaüzenet b., visszalépünk az aktuális könyvtár szülőkönyvtárának szülőkönyvtárába (két szintet lépünk fel) c., átlépünk egy másik meghajtóra 6. Három, egymásból nyíló könyvtárat hány MD paranccsal tud létrehozni? a., egy b., három c., kettő (a külső könyvtárra egy és egy a két belsőre) 7. Milyen könyvtárakat tudunk eltávolítani az RD paranccsal? a., amikben nincsenek állományok b., amikben nincsenek alkönyvtárak c., amikben sem alkönyvtárak, sem állományok nem találhatóak 8. Tudunk-e törölni nem üres könyvtárakat is? a., nem b., igen az RD parancs /F kapcsolójának használatával c., igen a DELTREE parancs használatával 1. Meg tudja-e jeleníteni a TREE parancs a könyvtárszerkezetben elhelyezkedő állományokat is? a., igen, alapértelmezés szerint megjeleníti b., nem c., igen az /F kapcsoló használatával 10. Van-e a DELTREE parancsnak kötelező

paramétere? a., igen, hogy milyen állományokat akarunk törölni b., igen a könyvtár, amit törölni akarunk c., nincs, ha nem adunk meg paramétert, az aktuális könyvtárat törli 43. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 5. fejezet II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. 2. 3. 4. Listázza ki a C:Winnt könyvtárat széles módban, laponként! Kerestesse meg a cmd.exe állományt a könyvtárszerkezetben! Listáztassa ki a C:Winnt könyvtárban található könyvtárakat! Lépjen be a C:WinntSystem32 könyvtárba, listáztassa ki csak az állományokat, majd lépjen vissza a gyökérkönyvtárba! 5. Hozza létre az A: meghajtón a következő könyvtárstruktúrát: 6. Hozza létre az A: meghajtón a következő könyvtárstruktúrát: 7. Hozza létre az A: meghajtón a következő könyvtárstruktúrát: 8. Törölje az RD parancs alkalmazásával az ERDO kezdőkönyvtárú struktúrát! 9. DELTREE alkalmazásával törölje az OSZTALY

kezdőkönyvtárú struktúrát! 10. Törölje a képernyőt majd írassa a képernyőre az A: lemezen lévő ATOM könyvtár struktúráját! 44. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet Állománykezelés6 Attribútumok A Dos rendszerben nem csak a fájlok típusát, hanem a tulajdonságait, viselkedését befolyásoló ún. attribútumait is megtekinthetjük, ill megváltoztathatjuk A fájlokra a következô attribútumok lehetnek beállítva: • R: read only - írásvédett fájl attribútum. • A: archive - archív fájl attribútum, amit régen a megváltoztatott, de még pl. floppyra le nem mentett fájlok megkülönböztetésére használtak • S: system - rendszerfájl attribútum, ilyen az IO.SYS, és MSDOSSYS A fájl nem látható, közvetlenül nem indítható. • H: hidden - rejtett fájl attribútum, az egyszerű DIR parancs hatására a fájl nem listázódik ki. Amennyiben azonban tudjuk a pontos elérési útvonalát, úgy használhatjuk :

megnyithatjuk, elindíthatjuk stb. • D: directory - könyvtár attribútum, ezt mi nem tudjuk állítani, a könyvtár létrehozásakor a DOS állítja be. • V: volume label - címke név. Ez az attribútum nem állomány vagy könyvtárbejegyzéshez, hanem a speciális címkebejegyzéshez tartozik, melyből csak egy lehet egy lemezen (általában a gyökérkönyvtárban). Minden meghajtó rendelkezhet egy ilyen névvel, amit a formázás után kell megadnunk (lsd. lemezkezelő parancsok) Közvetlenül ez az attribútum sem állítható. Állománykezelő (fájl) parancsok TYPE Szöveges állományok tartalmát jeleníti meg a parancs a képernyőn. Belső parancs A parancs formája: TYPE meghajtó:elérési útfájl.név A parancs paraméterei: meghajtó:elérési útfájl.név: megadja a kiírni kívánt állomány helyét és nevét. Kötelező megadni Megjegyzés: A TYPE parancs nem kezeli a helyettesítő karaktereket, mivel egyszerre csak egy állományt képes a

képernyőre írni. Példa: A:>TYPE proba.txt Hello world! This is a test fájl. (szövegállomány tartalmának kiíratása) A:> 6 Melléklet: Copy.avi; Attribavi 45. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet COPY A parancs, állományok másolását teszi lehetővé. Belső parancs A parancs formája: COPY forrás cél /v /+ A parancs paraméterei: forrás: a másolni kívánt fájl(ok) helyét és nevét specifikálja. Kötelező megadni cél: meghatározza a másolt állomány helyét és nevét. Kötelező megadni A parancs kapcsolói: /v : ellenőrzi a másolás helyességét /+ : összefűzi a fájlokat. Megjegyzés: Egy alkönyvtárban nem lehet két azonos nevű fájl, ahogy egy könyvtárban sem lehet két azonos nevű alkönyvtár. Ha olyan fájlt kívánunk másolni, amilyen néven a célkönyvtárban már van állomány, akkor a másolt fájl (jóváhagyás után) felülírja azt. Példa: A:>DIR A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A

kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 19:03 34 proba1.txt 2001.1014 19:07 43 proba2.txt 2001.1014 19:08 <DIR> egy 2001.1014 19:08 <DIR> ketto 2 fájl 77 bájt 2 könyvtár 1 455 616 bájt szabad A:>COPY a:proba1.txt a:egyhellotxt 1 fájl másolása történt meg. (fájl másolása más néven) A:>DIR a:egy A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A:egy tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:03 34 hello.txt 1 fájl 34 bájt 2 könyvtár 1 455 104 bájt szabad A:>COPY a:proba1.txt+a:proba2txt a:kettoprobaktxt A:proba1.txt A:proba2.txt 1 fájl másolása történt meg. (fájlok összefűzése) (összefűzés - metakarakterrel) A:>COPY a:*.txt a:egyujtxt A:proba1.txt A:proba2.txt 1 fájl másolása történt meg. A:> 46. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet DEL Megadott állományokat töröl. Belső parancs A parancs formája: DEL

meghajtó:elérési út fájl.név /p A parancs paraméterei: meghajtó:elérési út fájl.név : a törlendő állomány helyét, nevét adja meg. Kötelező megadni A parancs kapcsolói: /p jóváhagyást kér a törlés megkezdéséhez. Megjegyzés: A del meghajtó:elérési út*.* parancs kiadása után a program jóváhagyást kér a művelet elvégzéséhez, ezzel is megakadályozva a véletlen törléseket. Példa: A:>DIR a:ketto A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B a:ketto tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:10 78 probak.txt 1 fájl 78 bájt 2 könyvtár 1 454 080 bájt szabad A:>DEL a:kettoprobak.txt (egy állomány törlése) A:>DIR a:ketto A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B a:ketto tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 0 fájl 0 bájt 2 könyvtár 1 454 592 bájt szabad A:>DIR a:egy A meghajtóban

(A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B a:egy tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:03 34 hello.txt 2001.1014 19:10 78 uj.txt 2 fájl 112 bájt 2 könyvtár 1 454 592 bájt szabad (könyvtárban A:>DEL a:egy*.* a:egy*.*, Biztos benne (I/N)? i lévő összes állomány törlése) A:>DIR a:egy A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B a:egy tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 0 fájl 0 bájt 2 könyvtár 1 455 616 bájt szabad A:> 47. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet UNDELETE A parancs a del paranccsal törölt állományok visszaállítására szolgál. Külső parancs A parancs formája: UNDELETE meghajtó: elérési út fájl.név Megjegyzés: törölt könyvtárat nem lehet az UNDELETE paranccsal visszaállítani. MOVE Megadott állományokat mozgat a könyvtárstruktúrában egyik helyről a másikra. Külső

parancs. A parancs formája: MOVE meghajtó:elérési útfájl.név új elérési útfájl név A parancs paraméterei: - meghajtó:elérési út fájl.név : a mozgatandó állomány helyét és nevét specifikálja. Kötelező megadni - új elérési út: azt a könyvtárnevet tartalmazza, ahova az állományainkat mozgatni szeretnénk. Kötelező megadni - fájl név: új név specifikálása. Példa: A:>DIR A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 19:03 34 proba1.txt 2001.1014 19:07 43 proba2.txt 2001.1014 19:08 <DIR> egy 2001.1014 19:08 <DIR> ketto 2 fájl 77 bájt 2 könyvtár 1 455 616 bájt szabad A:>MOVE a:proba1.txt a:egy (állomány mozgatása-eredeti néven) A:>MOVE a:proba2.txt a:kettohellotxt (állomány mozgatása-más néven) A:>DIR /s A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> egy 2001.1014 19:08 <DIR>

ketto A:egy tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:03 34 proba1.txt 1 fájl 34 bájt A:ketto tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:07 43 hello.txt 1 fájl 43 bájt Listázott fájlok száma: 2 fájl 77 bájt A:> 48. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet REN Állományok átnevezésére szolgáló parancs. Belső parancs A parancs formája: REN meghajtó:elérési útfájl1.név fájl2név A parancs paraméterei: meghajtó:elérési útfájl1.név: az átnevezendő állományok helye és neve Kötelező megadni. Fájl2.név: az új állománynév Kötelező megadni Megjegyzés: Az új név specifikációjában már nem szerepelhet elérési útvonal, ide ugyanis egy nevet vár a rendszer, így ha útvonalat írunk, akkor a tiltott karakterek miatt (pl. ) hibaüzenetet kapunk Példa: A:>REN a:egy konyvtar (könyvtárátnevezés) A:>DIR A meghajtóban (A) lévő kötet

FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> konyvtar 2001.1014 19:08 <DIR> ketto 0 fájl 0 bájt 2 könyvtár 1 455 616 bájt szabad A:>REN a:konyvtarproba1.txt ujtxt (állományátnevezés) A:>DIR /s A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> konyvtar 2001.1014 19:08 <DIR> ketto 0 fájl 0 bájt A:konyvtar tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:03 34 uj.txt 1 fájl 34 bájt A:ketto tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:07 43 hello.txt 1 fájl 43 bájt Listázott fájlok száma: 2 fájl 77 bájt 6 könyvtár 1 455 616 bájt szabad A:> 49. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet ATTRIB Megjeleníti vagy beállítja az állományok attribútumait. Külső parancs A parancs formája: ATTRIB +r-r +a-a +h-h +s-s meghajtó:elérési útfájl.név A

parancs paraméterei: +r, -r: beállítja ill. törli a csak olvasható (read-only) attribútumot, +a, -a: beállítja ill. törli az archiválandó (archive) attribútumot +h, -h: beállítja ill. törli a rejtett (hidden) attribútumot -s, -s: beállítja ill. törli a rendszer (system) attribútumot meghajtó:elérési útfájl.név: az az állomány vagy állománycsoport, melyen az attribútumbeállítást el akarjuk végezni. Megjegyzés: A beállító paraméterek nélkül kiadott ATTRIB parancs kilistázza a megadott fájlok attribútumait. A rendszer (s) és a rejtett (h) attribútumot csak együtt lehet levenni egy állományról, ill. ha bármelyik meg van adva az adott fájlra, a másikat nem lehet beállítani. Példa: A:>ATTRIB a:ketto*.* A A:kettohello.txt (állományattribútumok kiíratása) A:>ATTRIB +r a:kettohello.txt (attribútum hozzáadása) A:>ATTRIB a:kettohello.txt A R A:kettohello.txt A:>ATTRIB -a a:kettohello.txt (attribútum elvétele)

A:>ATTRIB a:kettohello.txt R A:kettohello.txt A:>ATTRIB +h a:kettohello.txt A:>ATTRIB +s a:kettohello.txt A:kettohello.txt - a rejtett fájl visszaállítása nem történt meg A:>ATTRIB +s -h a:kettohello.txt A:>ATTRIB +h a:kettohello.txt A:kettohello.txt - a rendszerfájl visszaállítása nem történt meg A:>ATTRIB -s a:kettohello.txt A:>ATTRIB a:kettohello.txt R A:kettohello.txt A:>ATTRIB +s +h a:kettohello.txt A:>ATTRIB a:kettohello.txt SHR A:kettohello.txt A:>ATTRIB -s -h a:kettohello.txt A:>ATTRIB a:kettohello.txt R A:kettohello.txt A:> 50. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet XCOPY Könyvtárak, állományok és könyvtárstruktúra másolását végzi. Külső parancs A parancs formája: XCOPY forrás cél /p /s /e /v A parancs paraméterei: - forrás: a másolni kívánt könyvtárak helye és neve. Kötelező megadni - cél: az átmásolt könyvtárak, fájlok helye és neve, ha nem adjuk meg, akkor az átmásolt

állományok az aktuális könyvtárba kerülnek. A parancs kapcsolói: /p : állományonként jóváhagyást kér /s : a nem üres alkönyvtárakat is átmásolja /e: az üres alkönyvtárakat is átmásolja /v: ellenőrzi a másolás helyességét. Példa: A:>XCOPY a:ketto a:konyvtar /s A:kettohello.txt 1 fájlt sikerült átmásolni. (könyvtár tartalmának másolása) A:>DIR /s A meghajtóban (A) lévő kötet FORMAZOTT. A kötet sorozatszáma: 20FF-5F6B A: tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> konyvtar 2001.1014 19:08 <DIR> ketto 0 fájl 0 bájt A:konyvtar tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:03 34 uj.txt 2001.1014 19:07 43 hello.txt 2 fájl 77 bájt A:ketto tartalma: 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:08 <DIR> . 2001.1014 19:07 43 hello.txt 1 fájl 43 bájt Listázott fájlok száma: 3 fájl 120 bájt 6 könyvtár 1 455 104 bájt szabad A:> PRINT Háttérben történő nyomtatásra szolgáló parancs.

Külső parancs A parancs formája: PRINT meghajtó:elérési útfájl.név A parancs paraméterei: meghajtó:elérési útfájl.név: a kinyomtatandó fájl(ok) helye és neve. Egyszerre több fájlt is kijelölhetünk (max13) Kötelező megadni 51. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet Ellenőrző kérdések és feladatok 6. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Mi a jele a rejtettséget jelző attribútumnak? a., a b., h c., s 2. Melyik attribútumot nem tudjuk közvetlenül állítani? a., a b., h c., v 3. Van-e kötelező paramétere a TYPE parancsnak? a., van a kigépelendő állomány neve b., van, annak megadása, hogy képernyő-oldalanként írja-e ki a szöveget c., nincs 4. Milyen helyettesítő karaktereket fogad el a TYPE parancs? a., semmilyet b., csak a kérdőjelet (?) c., a kérdőjelet (?) és a csillagot (*) is 5. A COPY parancs mely kapcsolója teszi lehetővé az állományok összefűzését? a., + b., /V c., /F 6. Mely esetben kér

megerősítést a DEL parancs? a., ha paraméterként a *.* metakaraktereket használjuk b., csak olvasható állományok törlésénél c., rendszerállományok törlésénél 7. Milyen parancs a MOVE? a., külső b., belső c., parancsállomány 8. Mire használható a REN parancs? a., állományok áthelyezésére b., attribútumok törlésére c., könyvtárak átnevezésére 9. Mi a hatása a paraméterek nélkül kiadott ATTRIB parancsnak? a., hibaüzenet b., kilistázza az aktuális könyvtárban lévő állományokat az attribútumaikkal együtt c., törli az aktuális könyvtárban az összes attribútumot az állományokról 10. Mire használható az XCOPY? a., könyvtárstruktúrák másolására b., nem üres könyvtárak törlésére c., rejtett állományok mozgatására 52. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 6. fejezet II. KÉREM VÉGEZZE EL A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT! 1. Gépeltesse ki a C:Winntwplogtxt-t! 2. Másolja át a C:Winntwplogtxt-t az A: meghajtóban

lévő lemez gyökérkönyvtárába! 3. Hozzon létre az A: meghajtóban lévő lemez gyökérkönyvtárában egy KONYVTAR nevű könyvtárat! Az A: meghajtóban lévő lemez gyökérkönyvtárában lévő wplog.txt-t nevezze át probadat-ra! 4. Másolja az A: meghajtó gyökerében lévő probadat-ot az A:KONYVTAR könyvtárba uj.txt néven! 5. Mozgassa át az A:KONYVTAR könyvtárban lévő ujtxt állományt az A: meghajtó gyökérkönyvtárába masik.dat néven! 6. Fűzze össze az A: meghajtó gyökérkönyvtárában lévő DAT állományokat datok.dat néven! 7. Nevezze át az A: meghajtón lévő KONYVTAR könyvtárat ELSO-re! 8. Törölje az A: meghajtó gyökerében lévő dat kiterjesztésű állományokat, de csak azokat melyeknek második betűje "a"! 9. Állítsa át az A: meghajtó gyökérkönyvtárában lévő probadat attribútumait csak olvashatóra és rejtettre! 10. Vegye le az A: meghajtó gyökérkönyvtárában lévő probadat-ról a rejtett és a csak

olvasható attribútumokat, majd törölje a fájlt. 53. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Parancsállományok készítése7 Az MS-DOS biztosítja annak a lehetőségét, hogy bizonyos DOS parancsokkal elvégzett műveletsorozat végrehajtását automatikussá tegyük. Ehhez a felhasználni kívánt parancsokat szöveges fájlba kell eltárolnunk és a fájlnak a .bat kiterjesztést kell adnunk. Ezt a fájlt parancs (batch) állománynak hívják A parancsállomány egy formátum nélküli (ASCII kódú) szövegállomány, melyet létrehozhatunk külső program nélkül is, a billentyűzet átirányításával egy állományba. Erre a COPY parancsot használjuk fel: C:>COPY CON proba.bat CLS VER ^Z 1 fájl másolása történt meg. C:>proba.bat C:>CLS C:>VER Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] C:> A működés megértéséhez ismerni kell a COPY parancs működését: - beolvassa az állományt - a beolvasást a fájl vége jel (^Z)

elérésekor fejezi be - kiírja a megadott célállományba a beolvasott adatokat Ebben az esetben a COPY parancs a konzolról (CON eszköz) várja az adatbevitelt, ami addig tart, míg be nem visszük az állományt lezáró karaktert (EOF - end of file). A parancsállomány futtatásakor a parancsértelmező (COMMAND.COM) sorról-sorra beolvassa az állományt, majd ahol ENTER (sorvége) jelet érzékel, ott a beolvasott szöveget parancsként értelmezve, végrehajtja azt. A fájl vége jelet elérve a parancsértelmező a parancsállomány végrehajtását befejezi és visszaadja a parancskérő jelet (prompt). A fenti módszer minden esetben, minden konfiguráción működik, hiszen a COPY belső parancs, ezáltal mindig elérhető. A módszer azonban nem mondható komfortosnak, hiszen az elrontott, elgépelt parancsokat csak addig lehet javítani, amíg nem zárjuk a sort az ENTER bevitelével. A lezárt sorokat már nem lehet javítani, mint ahogy a már elkészült

parancsállományokat sem lehet megváltoztatni. 7 Melléklet: Bat.avi 54. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Az MS-DOS Editor Éppen ezek miatt, az MS-DOS integráns része egy teljes képernyős szövegszerkesztő, mely lehetőséget biztosít a szöveges állományok készítésére, utólagos szerkesztésére, kinyomtatására. A felhasználó munkáját menük ill dialógusablakok könnyítik meg. A program neve MS-DOS Editor, indítani az editcom parancs begépelésével lehet. Az indítás során a szövegszerkesztőnek paraméterként megadhatunk egy fájlnevet, ami a feldolgozandó állományt jelöli ki: C:>EDIT c:proba.bat Abban az esetben, ha a szövegállomány létezik, a szerkesztő megnyitja és betölti azt szerkesztésre. Ha nem létezik, a keretrendszer létrehozza azt Természetesen a szövegszerkesztőt elindíthatjuk paraméter nélkül is, ekkor létrehoz egy "NÉVTELEN" nevű állományt, amelybe a változtatásokat

gépelhetjük. Ennek az állománynak mentéskor adhatunk saját nevet. Ha elindítottuk a szövegszerkesztőt a következő kép tárul a szemünk elé: 55. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Mint látható a szövegszerkesztő egy menüvezérelt segédprogram, ahol a menük az ALT + kijelölt (fehér színnel nyomtatott) betű billentyűkombinációval érhetőek el. Alul egy állapotsort találunk, melyen mindig az adott funkcióhoz tartozó ismertető, segítő szöveget olvashatjuk. A menü és az állapotsor között található a szerkesztőablak, ahol a szerkesztendő szöveget láthatjuk. A szövegszerkesztő használata Törlés, beszúrás - ENTER: Üres sor beszúrása. - BACKSPACE: Törli a kurzortól balra lévő karaktert. - DEL: Törli a kurzor pozíciójában álló karaktert. - INS: Beszúró, felülíró üzemmód váltása. Kurzor mozgatása - NYÍL BILLENTYŰK: Kurzor elmozdítása egy sorral, vagy egy karakterrel. - CTRL+BALRA NYÍL: Kurzor

elmozdítása egy szóval balra. - CTRL+JOBBRA NYÍL: Kurzor elmozdítása egy szóval jobbra. - HOME: Kurzor mozgatása a sor elejére. - END: Kurzor mozgatása a sor végére. - CTRL+HOME: Kurzor mozgatása a szöveg elejére. - CTRL+END: Kurzor mozgatása a szöveg végére. Kijelölés - SHIFT+NYÍL BILLENTYŰK: A szöveg kijelölése karakterenként a megadott irányban. 56. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Menükezelés Fájl - ÚJ: Új állomány létrehozása. MEGNYITÁS: Létező állomány megnyitása. MENTÉS: Betöltött állomány elmentése. MENTÉS MÁSKÉNT: Betöltött állomány elmentése új néven és/vagy új helyre. BEZÁRÁS: Szerkesztett állomány bezárása. NYOMTATÁS: Betöltött állomány nyomtatása. KILÉPÉS: Kilépés a szövegszerkesztőből. Szerkesztés - KIVÁGÁS: A kijelölt szövegrész eltávolítása a szövegből, és felmásolása az ún vágólapra. - MÁSOLÁS: A kijelölt szövegrész felmásolása a vágólapra

(a szöveg az eredeti helyén is megmarad) - BEILLESZTÉS: A vágólapon lévő szöveg a kurzor helyére történő beillesztése. - TARTALOM TÖRLÉSE: A kijelölt szövegrész eltávolítása. Megjegyzés: A szövegszerkesztő egy vágólapot kezel, mely valójában egy átmeneti tároló memóriaterület, ahova a szerkesztés alá vont szövegeket másolja az editor. A vágólapon mindig csak egy szövegrész található, a BEILLESZTÉS során nem ürül le, de KIVÁGÁS vagy MÁSOLÁS parancs során az új szövegrésszel felülíródik. Ezáltal a vágólapon lévő szövegrész akár többször is beilleszthető a szövegbe. Keresés - KERESÉS: Megadott szövegrész keresése a betöltött állományban. KÖVETKEZŐ KERESÉS: Előzőleg megadott szöveg további keresése. CSERE: Megadott szövegrész keresése és módosítása a betöltött állományban. Nézet - ABLAK SZÉTVÁGÁSA: Második szerkesztőablak megnyitása. ABLAK MÉRETEZÉSE: A szerkesztőablakok

átméretezése. ABLAK BEZÁRÁSA: A második szerkesztőablak bezárása. Beállítások - BEÁLLÍTÁSOK: A szövegszerkesztő beállításainak módosítása. - SZÍNEK: A szövegszerkesztő színeinek módosítása. Súgó - PARANCSOK: A szövegszerkesztő parancsainak felsorolása. NÉVJEGY: A szövegszerkesztő névjegye 57. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Parancsállományokban használatos parancsok A DOS parancsok egy része nem használatos a parancsállományokon kívül, a parancskérő jelnél megadva, mivel nem eredményez értelmezhető hatást. A batch parancsok segítségével a parancs fájl kialakítása teljes mértékben a felhasználói igényeknek megfelelően történhet. ECHO A parancs fájl utasításainak megjelenítését kapcsolja ki/be, ill. üzenetet ír ki a képernyőre. Belső parancs A parancs formája: ECHO ON/OFF vagy ECHO üzenet A parancs paraméterei: üzenet: a kiírandó üzenet. Megjegyzések: Az ECHO paraméter

nélküli alakja esetén lekérdezhető az ECHO állapota, az ECHO bekapcsolva (ECHO is ON) ill. az ECHO kikapcsolva (ECHO is OFF) üzenetek formájában. A @ karakter használatával az ECHO OFF utasítás megjelenítése is kikapcsolható. Parancssorban használva az ECHO OFF utasítást, a készenléti jel is eltüntethető a képernyőről. Üres sor megjelenítéséhez az ECHO alakot kell használni. Ha a kiírandó üzenet nem fér el egy sorban, akkor több ECHO utasítás segítségével végezhető el a megjelenítés. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO A verziószám: VER A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA A verziószám: Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] C:> CALL Adott parancsállomány meghívása egy másik parancs fájlból, a hívó parancs állomány befejezése nélkül. Csak bat kiterjesztésű fájlok hívhatóak így meg A parancs formája: CALL fájl.név A parancs paraméterei: fájl.név: a meghívandó

parancsállomány neve Megjegyzések: Alapesetben, ha egy parancsállományból egy másik parancsállományt hívunk, a vezérlés (parancsértelmezés) átadódik a meghívott állományra, így annak befejeződésekor a parancsértelmező kilép a kötegelt munka végrehajtásából. Ez sok esetben hibás működéshez vezet, így meg kellett oldani, hogy a vezérlés a hívott parancsállomány befejeződésekor visszatérjen a hívó programhoz. 58. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet PAUSE A parancs fájl végrehajtásának felfüggesztése, a " A folytatáshoz nyomjon meg egy billentyűt . " üzenet kiírásával Belső parancs A parancs formája: PAUSE Megjegyzések: Ha a PAUSE várakozását a CTRL+C billentyű lenyomásával szüntetjük meg, a parancs fájl futtatása megszakítható. Ekkor a " Befejezi a kötegfájl futtatását (I/N)?" kérdést küldi a rendszer. I válasz esetén a program futása megszakad. Példa: A

parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO A verziószám: PAUSE VER A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA A verziószám: A folytatáshoz nyomjon meg egy billentyűt . Befejezi a kötegfájl futtatását (I/N)? n Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] C:> REM Az utasítás lehetővé teszi megjegyzések elhelyezését a parancsállományokban. Belső parancs. A parancs formája: REM megjegyzés A parancs paraméterei: megjegyzés: a megjegyzés szövege. Megjegyzések: A parancsértelmező a REM-mel kezdődő sorokat értelmezés nélkül átugorja, de az ECHO bekapcsolt állapotában a képernyőre visszaírja. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO A verziószám: PAUSE REM A verziószám kiíratása VER A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA A verziószám: A folytatáshoz nyomjon meg egy billentyűt . Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] C:> 59. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet IF Az IF lehetővé

teszi a parancsállományban az utasítások bizonyos feltételtől függő végrehajtását. Belső parancs A parancs formája: IF [not] ERRORLEVEL szám utasítás vagy IF [not] a==b utasítás IF [not] EXIST fájl.név utasítás A parancs paraméterei: - not: ha a feltétel igaz, az adott utasítás kerül végrehajtásra, a not paramétert használva, az utasítás a feltétel hamis volta esetén hajtódik végre. - utasítás: a művelet, vagy műveletsorozat, mely a feltétel kiértékelése után végrehajtandó. Megjegyzések: Az ERRORLEVEL változó a DOS belső változója, melybe a parancs végrehajtása után a sikerességet jelző számot rakja a rendszer. Alapesetben a sikeres parancs végrehajtása után az érték 0, ha valami hiba történt a végrehajtás során, a hiba számát tartalmazza az ERRORLEVEL. Az ERRORLEVEL kiértékelésekor a nagyobb egyenlő (>=) az összehasonlító művelet. Az EXIST alparanccsal egy állomány vagy könyvtár

"létezését" lehet vizsgálni. Figyeljük meg azt is, hogy az egyenlőség, mint reláció jelzése dupla egyenlőségjel, ill. amennyiben karaktersorozatokat kívánunk összehasonlítani, úgy azokat felső idézőjelek közé kell zárni. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO A verziószám: ver IF ERRORLEVEL 0 ECHO Ok! IF NOT EXIST abc.txt ECHO Nincs ilyen állomány! IF EXIST c:winnt ECHO A Winnt könyvtár létezik! A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA A verziószám: Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] Ok! Nincs ilyen állomány! A Winnt könyvtár létezik! C:> 60. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet GOTO Vezérlésátadás a parancsállomány adott címkével jelölt sorára. Belső parancs A parancs formája: GOTO címke A parancs paraméterei: címke: a címke paraméter definiálja a batch program azon sorát, ahova a vezérlést át kívánjuk adni. Megjegyzések: A címkét tartalmazó sor

kettősponttal kezdődik, és nem kerül végrehajtásra. A vezérlésátadás után a szokásos módon (sorról-sorra haladva) folytatódik a batch fájl végrehajtása. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF IF NOT EXIST abc.txt GOTO cimke1 IF EXIST abc.txt GOTO cimke2 :cimke1 ECHO Nincs ilyen állomány! GOTO vege :cimke2 ECHO Az állomány létezik! :vege A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA Nincs ilyen állomány! C:> 61. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet CHOICE Menüszerkezet kialakítása parancsállományokban. Sok esetben szükség lehet arra, hogy interaktív módon használjuk a kötegelt állományokat. Ilyen esetekben a CHOICE paranccsal lehet feldolgozni a felhasználó választását. Külső parancs A parancs formája: CHOICE /c:billentyűk /n /s /t:c,nn szöveg A parancs paraméterei: szöveg: opcionálisan megadott szöveg, kiírásra kerül a válaszra való várakozás megkezdése előtt. Ha nem adjuk meg, akkor csak az

"[I/N]?" prompt jelenik meg. A parancs kapcsolói: - /c : billentyűk : A kapcsoló segítségével megadhatjuk a billentyűk karaktersorozatban, hogy milyen karaktereket fogadjon el válaszként a parancs. Ha nem használjuk az alapértelmezett igen/nem [I/N] lehetőséget kínálja fel. - /n : A kapcsoló hatására csak a szöveg paraméterben megadott üzenet jelenik meg a választható billentyűk nélkül. - /s : A kapcsoló hatására a rendszer megkülönbözteti a kis és a nagybetűket. - /t:c,nn : A kapcsolóval megadhatjuk, hogy nn másodperc elteltével a c paraméterben definiált karaktert dolgozza fel válaszként a parancs. A c karaktert a /c kapcsoló után megadottakból kell kiválasztani, ennek hiányában az értéke I ill. N lehet Az nn értéke 1 és 99 között lehet, ha nem ebbe az intervallumba esik akkor nem működik a megfeleltetés. Megjegyzések: A CHOICE parancs valójában csak arra való, hogy feldolgozzuk a felhasználó által leütött

billentyűt. A CHOICE parancs minden karakternek a billentyűk karaktersorozatban megfeleltet egy-egy sorszámot, balról-jobbra haladva, 1-től indulva. Amikor válaszként beírunk egy megengedett karaktert, a parancs elhelyezi annak értékét a DOS ERRORLEVEL változójába, majd kilép. Ezután ezzel az értékkel összehasonlítást végezve (ne felejtsük >= tehát fordított sorrendben kell feldolgozni az értékeket!), a vezérlés a választott tevékenységhez irányítható. 62. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO A. Lemezcimke lekérdezés ECHO B. Verziószám lekérdezés CHOICE /c:AB /n /s /t:A,30 IF ERRORLEVEL 2 GOTO masodik IF ERRORLEVEL 1 GOTO elso :elso VOL GOTO vege :masodik VER :vege A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA A. Lemezcimke lekérdezés B. Verziószám lekérdezés Válasszon!B Microsoft Windows 2000 [verziószám: 5.002195] C:> FOR Utasítás végrehajtása egy

halmaz minden elemén ciklus segítségével. Belső parancs. A parancs formája: FOR %%változó IN (halmaz) DO parancs %%változó A parancs paraméterei: - %%változó: tetszőleges karakter lehet a 0.9 közötti karakterek kivételével. - halmaz: egy vagy több fájl v. könyvtár nevet, karaktersorozatot tartalmazhat, amin a DO után megadott parancsot végre szeretnénk hajtani. - parancs: az utasítás amit végre szeretnénk a megadott halmaz elemein hajtani. Megjegyzések: A FOR parancs oly módon működik, hogy végigszalad a halmaz elemein és a %%változó paraméterbe behelyettesíti az aktuális elemet. Ezáltal egymás után képes végrehajtani ugyanazt a parancsot különböző, a halmazban megadott, célállományokon. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF FOR %%a IN (C:winnt*.txt) DO TYPE %%a A parancsállomány kijelzése: A megadott parancs kiírja a képernyőre a C:Winnt könyvtárba található összes .txt kiterjesztésű állomány tartalmát.

63. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Parancsállományok paraméterezése Sokrétű felhasználásra ad lehetőséget a parancsállományok paraméterezése. A batch program paramétereire a %1.%9 szimbólumokkal hivatkozhatunk (a %0 szimbólum a parancs fájl neve, ahogy indítottuk). Ezáltal lehetővé válik a parancs fájlok tetszőleges célokon való futtatása. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO A PARANCSFÁJL TARTALMA: TYPE %0 ECHO AZ ÖN ÁLTAL MEGADOTT SZÖVEGFÁJL TARTALMA: TYPE %1 A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA.BAT UJTXT A PARANCSFÁJL TARTALMA: @ECHO OFF ECHO A PARANCSFÁJL TARTALMA: TYPE %0 ECHO AZ ÖN ÁLTAL MEGADOTT SZÖVEGFÁJL TARTALMA: TYPE %1 AZ ÖN ÁLTAL MEGADOTT SZÖVEGFÁJL TARTALMA: Ez egy próba szövegállomány C:> A fenti példában megfigyelhető, hogy a parancsértelmező behelyettesíti a megfelelő formális paraméter (%0.%9) helyére az aktuális paramétert, a %0 szimbólum helyére a

parancs fájl teljes nevét (úgy adtuk meg!), míg a %1 szimbólum helyére a batch állomány első paraméterét (UJ.TXT) A formális paraméterek megfeleltetése az értékekkel (aktuális paraméterekkel), értelemszerűen megy végbe, a paraméterlistában elfoglalt hely szerint. A paraméterezés egyetlen korlátja, hogy csak kilenc darab paramétert lehet feldolgozni. Sok esetben azonban előfordul, hogy ennél több paraméter használatára van szükség. Ennek a problémának a megoldására dolgozták ki a SHIFT parancsot SHIFT A parancs eltolja az aktuális paraméterlistát eggyel balra, így az addigi 2-es paraméter lesz az 1-es, a3-as a kettes és így tovább. A parancs lehetővé teszi hogy 9-nél több paramétert is feldolgozzunk, azonban nincs lehetőség visszaléptetésre a paraméterek között. Belső parancs 64. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF :ujra IF "%1" == "" GOTO

vege (amig az első paraméter értéke nem nulla) ECHO %1 (kiírjuk a paraméter értékét) SHIFT eltoljuk a paraméterlistát balra (ami 2. paraméter volt, most 1.)) GOTO ujra :vege ECHO Vége! A parancsállomány kijelzése: A parancsállomány a beadott paramétereket egymás után (egymás alá) visszaírja a képernyőre, egészen addig folytatva, amíg a paraméterlista ciklikus, eggyel balra történő eltolása folytán az első paraméter üressé nem válik. Változók használata parancsállományokban Hogy kötegelt állományainkat komfortosabbá tegyük, lehetőségünk van saját változók definiálására. A definiálás után a változóra a nevével hivatkozhatunk, oly módon, hogy két százalékjel (%%) közé tesszük. Valójában ezt a lehetőséget már használtuk, emlékezzünk vissza a PATH parancsnál tanultakra. A PATH is egy változó, a rendszer által kezelt és használt ún. rendszer vagy környezeti változó A változók beállítását a SET

paranccsal végezhetjük el. SET Az MS-DOS-ban használt változók beállítását, törlését, megtekintését lehetővé tévő parancs. Belső parancs A parancs formája: SET változó=karaktersorozat A parancs paraméterei: - változó=karaktersorozat: a beállítandó változó neve és új értéke. Megjegyzések: A SET parancs mindkét paraméterét megadva, az új változóhoz hozzárendelődik a karaktersorozat. Ha a változó már létezik, akkor a régi értéke kicserélődik az új karaktersorozatra. A SET parancs után csak a változónevet és egy egyenlőségjelet megadva törölhetjük a változót. Paraméter nélkül kiadva, listázza a beállított változókat. Példa: A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF SET auto="Opel Astra" ECHO %auto% A parancsállomány kijelzése: C:>PROBA "Opel Astra" C:> 65. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet Ellenőrző kérdések és feladatok 7. I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES

MEGOLDÁST! 1. Mi a kiterjesztése a parancsállományoknak? a., exe b., com c., bat 2. Az MS-DOS szövegszerkesztője melyik paranccsal indítható? a., wordexe b., editcom c., doseditorexe 3. Mire való a REM utasítás? a., megállítja a parancsállomány futását b., lehetővé teszi megjegyzések elhelyezését a szövegben c., kikapcsolja a képernyőre való visszaírást 4. Melyik paranccsal tud üzenetet kiírni a képernyőre? a., ECHO b., REM c., PAUSE 5. Mit tesz lehetővé az IF parancs elhelyezése a parancsállományokban? a., vezérlésátadást b., állomány létezésének vizsgálatát c., elágazások használatát 6. Mire való az ERRORLEVEL változó? a., parancs végrehajtásának sikerességét vizsgáljuk a változón keresztül b., mutatja, hogy hol tartunk a parancsvégrehajtásban c., az aktuális elérési utat tartalmazza 7. Mire szolgál a GOTO utasítás? a., másik parancsállomány meghívására b., vezérlésátadásra c., feltételvizsgálatra 8.

Mire használjuk a CHOICE parancsot? a., menüszerkezet kialakítására b., attribútumok törlésére c., parancsállományok létrehozására 9. Mi lehet a FOR parancs szerepe egy parancsállományban? a., az állomány futásának felfüggesztése b., az állomány feltételtől függő befejezése c., ciklikus parancsvégrehajtás megvalósítása 10. Lehetnek-e paraméterei egy általunk írt parancsállománynak? a., nem, paraméterei csak bináris állományoknak lehetnek b., csak ha úgy van bekonfigurálva a rendszer c., igen 66. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet II. KÉREM KÉSZITSE EL A KÖVETKEZŐ PARANCSÁLLOMÁNYOKAT! 1. A parancsállománynak a következő feladatokat kell elvégeznie: 1.1 Megformázza az A: meghajtóba tett lemezt 1.2 Széles formátumban kilistázza a C:Winnt könyvtár tartalmát oldalanként 1.3 Létrehozza az alábbi könyvtárstruktúrát: 1.4 Átmásolja a C:Winnt könyvtárból a W-vel kezdődő TXT kiterjesztésű

állományokat az A:PROGRAMJATEKMARIO-ba. 1.5 Átmásolja a C:WinntSystem32 könyvtárból a CMDEXE állományt az A: meghajtó gyökérkönyvtárába HELLO.BAT néven 1.6 Átmozgatja az A:HELLO:BAT állományt az A:DOSEDITORSZOVEG1 könyvtárba ELSO.TXT néven 2. A parancsállománynak a következő feladatokat kell elvégeznie: 1.1 Kigépeli a C:Winntsetuplog-ot 1.2 Az A: lemeznek a proba nevet adja 1.3 Létrehozza az alábbi könyvtárstruktúrát: 1.4 Átmásolja a C:Winnt könyvtárból a C-vel kezdődő LOG kiterjesztésű állományokat az A:ERDOFAAG könyvtárba UJ.DAT néven 1.5 Átmozgatja az A:ERDOFAAGUJDAT-ot az A:MEZOFU-be 1.6 Beállítja az A:MEZOFUUJDAT attribútumát csak olvashatóra 1.7 Rekurzív módon törli az A: lemezen az összes üres könyvtárat 67. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 7. fejezet 3. A parancsállománynak a következő feladatokat kell elvégeznie: 1.1 Megformázza az A: meghajtóba tett lemezt és a lemeznek a munka nevet adja. 1.2

Átmásolja a C:WinntSystem32 könyvtárból a C-vel kezdődő nevű COM kiterjesztésű állományokat az A: meghajtó gyökérkönyvtárába. 1.3 Létrehozza az alábbi könyvtárstruktúrát: 1.4 Az A: meghajtó gyökérkönyvtárában lévő COM kiterjesztésű állományokat átnevezi .EXE kiterjesztésűre 1.5 Átmozgatja az A:COMMANDEXE-t az A:GYAKOROLWORD könyvtárba IGEN.NEM néven 1.6 Az A: meghajtó gyökérkönyvtárában maradt állományokat rejtetté teszi 2. A parancsállománynak a következő feladatokat kell elvégeznie: 2.1 Megjelenít egy menüt (a választási lehetőségeket) a képernyőn 2.2 A választáshoz tartozó szöveg legyen "Válasszon egy lehetőséget!" és a választható karakterek ne íródjanak ki a képernyőre. 2.3 Választáskor az: 1-es megnyomásakor indítsa el a lemezellenőrzést, 2-es megnyomására írja ki a verziószámot, 3-as választásakor listázza ki a C: rejtett fájljait. Ha nem választ ki a felhasználó semmit 5

másodperc elteltével a lemezellenőrzés induljon el! 3. A parancsállománynak a következő feladatokat kell elvégeznie: 3.1 Létrehozza az A: meghajtó gyökérkönyvtárában a MENTES nevű könyvtárat, amennyiben az még nem létezik. 3.2 Átmásolja a parancsfájl neve után megadott fájl(oka)t az A:MENTES könyvtárba. 3.3 Az átmásolt fájl(oka)t átnevezi MNT kiterjesztésűre 3.4 Ha nem adunk meg paramétert hibaüzenetet ír ki a képernyőre és kilép 68. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Kiegészítő anyag8 Adatátirányítás A DOS parancsok eredményeinek és üzeneteinek megjelenítésére, valamint adatok megadására az elsődleges be-kiviteli eszközöket használja, a billentyűzetet (standard input) ill. a képernyőt (standard output) Az operációs rendszer az elsődleges eszközök helyett használhat mást is, például az általunk kijelölt állományokat. Ebben az esetben a rendszer egy állományból olvassa a beviteli (input)

adatokat és/vagy egy állományba írja a kimenetet. Ezt a lehetőséget adatátirányításnak hívják, megadása: > FÁJL SPECIFIKÁCIÓ A DOS parancs működése közben létrehoz egy, a fájl specifikációnak megfelelő fájlt. Ha van ilyen fájl, akkor 0 byte hosszúvá teszi és ezek után ez a fájl a kimeneti (output) eszköz (felülírás). >>FÁJL SPECIFIKÁCIÓ A megadott fájl lesz a DOS kimeneti eszköze. Ha a specifikált fájl létezik, akkor az összes output hozzáfűződik a fájl végéhez, ha nem létezett, akkor a DOS létrehozza azt (hozzáfűzés). < FÁJL SPECIFIKÁCIÓ A megadott fájlban tárolt adatok lesznek a DOS bemeneti (input) adatai. Példa: Tegyük fel, hogy a DIR parancs kimenetét meg szeretnénk őrizni, ezért el kívánjuk tárolni egy állományban. Ennek módja: C:>DIR *.txt > szovegtxt Ebben az esetben a C: meghajtó gyökérkönyvtárában található .txt kiterjesztésű állományokat listázza ki a parancs, és

elhelyezi a szintén a gyökérkönyvtárban létrejövő szoveg.txt nevű állományban Ha a szoveg.txt-t ki szeretnénk egészíteni a C:Winnt könyvtárban lévő txt kiterjesztésű állományok listájával a következőt kell tennünk: C:>DIR C:Winnt*.txt >> C:szovegtxt Ebben az esetben a parancs a kimenetét hozzáfűzi az előzőleg létrehozott állományhoz. 8 Melléklet: Doskey.avi; Nortonavi 69. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Adatfolyamok, vagy parancs csatolók definíciója (PIPE) Az ún. pipe, lehetőséget ad arra, hogy az egyik program standard outputja (kimenete), a másik program standard inputja (bemenete) legyen, és ilyen módon a két programot összefűzve indítsuk. A pipe jele: |, a billentyűzeten az ALTGR+W billentyűkombinációval lehet elérni. Legismertebb felhasználása az ún. szűrők alkalmazása Azokat a DOS parancsokat melyek a megjelenített adatokat felosztják - pl. képernyő lapokra-, átrendezik - pl

névsor szerint -, illetve csak bizonyos kikeresett - adott feltételeknek megfelelő output adatokat engednek megjelenni szűrőknek nevezzük. A legismertebb szűrő a MORE parancs mely a megkapott bemeneti adatokat képernyőoldalakra tördelve jeleníti meg és csak gombnyomásra folytatja a listázást. Példa: Az aktuális lemez gyökerének könyvtár (fa) struktúráját laponként listázhatjuk, ha használjuk az alábbi parancs csatolást: C:>TREE | MORE Ebben az esetben a TREE parancs megjeleníti a könyvtárstruktúrát, de nem a képernyőre (standard output) küldi az eredményt, hanem átadja a MORE parancsnak. A MORE parancs a kapott bementi (input) adatokat képernyőoldalakra tördelve megjeleníti a képernyőn. Így ebben az esetben tehát a TREE parancs és a standard output közé beékelődött a szűrő MORE parancs, mely mielőtt megjelent volna a képernyőn megformázta a kimeneti adatokat. 70. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet A

DOSKEY makrókészítési lehetőségei A DOSKEY segédprogram egyik legnagyobb erénye az, hogy lehetőséget ad makrók készítésére, melyek nagyon hasonlítanak egy kötegelt parancsállományhoz (batch programhoz), hiszen DOS parancsokat tartalmaznak és a nevükkel azonosíthatóak, ám annál gyorsabbak, és bárhonnan elérhetőek. Különbségek a batch program és a makró között - A makró a RAM-ban tárolódik, ezért futása gyorsabb, és bármely könyvtárból aktivizálható. - A rendszer újraindítása után a makrók természetesen elvesznek, bár lehetőség van a makrók elmentésére is. - A parancsállományokban a DOS parancsokat külön sorokba gépeljük, míg a makrókban egy sor több parancsot is tartalmazhat. - A batch fájlokban a parancsok száma nem korlátozott, míg a makró hossza nem haladhatja meg a 127 karaktert. - A parancsállomány futtatása a CTRL+C billentyűkombináció lenyomásával megszakítható, a makró futása nem. - A kötegelt

parancsállomány formális paraméterei a %1.%9, míg a makróknál $1.$9 jelekkel adhatóak meg, - Makróban nem használható a GOTO parancs. - Makróból másik makró nem indítható el. - Makróban nem használható az ECHO OFF parancs. - Makróban nem használhatóak változók. Makrók létrehozása A makrók létrehozása során a DOSKEY program paramétereként gépeljük be a makró nevét és egyenlőségjellel a névhez csatoljuk a makró törzsét. A DDIR nevű makró feladat legyen a tartalomjegyzék 5 oszlopos (wide) formátumban történő megjelenítése. C:>DOSKEY DDIR=DIR /W Mivel a DDIR makró a memóriában helyezkedik el, az aktivizálása bármely könyvtárból lehetséges. A makróban több parancs is megadható. Ezeket egymástól a $ jellel és egy t betűvel választjuk el. A CMP makró feladata legyen a doc és a bak kiterjesztésű állományok alfabetikus sorrendben történő listázása. C:>DOSKEY CMP=DIR *.DOC /O:N $t DIR *.BAK /O:N 71.

Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Makró futtatása Makró futtatásához az operációs rendszer prompt-ja után gépeljük be a makró nevét. A DDIR makró aktivizálása: C:>DDIR A makró paramétereit a névtől egy szóköz jellel elválasztva sorolhatjuk fel. A makró nevének egyezősége egy operációs rendszerbeli parancséval azt eredményezi, hogy az aktivizálás során a makró végrehajtása élvez elsőbbséget. Létrehozva egy DIR nevű makrót: C:>DOSKEY DIR=DIR /O:N A DIR parancs kiadása során a makró kerül végrehajtásra a DOS DIR parancsa helyett. Makró törlése Egy makró törlése úgy történik, hogy a DOSKEY parancs után begépeljük a makró nevét, és egy egyenlőségjelet. Mivel nem adjuk meg a makró törzsét, a makró törlődik a memóriából: C:>DOSKEY DDIR= Az összes makró törölhető az ALT+F10 billentyűkombináció lenyomásával. Makrók paraméterezése A parancsállományokhoz hasonlóan itt is

használhatunk paramétereket. A paraméterek jelölése $1.$9-ig történik A következő parancs létrehoz egy FINDIT nevű makrót, amely a specifikált állományt keresi meg a C: meghajtón: C:>DOSKEY FINDIT=DIR C:$1 /S A makró meghívása: C:>FINDIT *.DOC A paraméter behelyettesítése után az alábbi parancs keletkezik: C:>DIR C: *.DOC /S A $0 paraméter értéke itt is ( a parancsállományhoz hasonlóan) a makró neve. 72. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Makró elmentése A memóriában tárolt makrók fájlba menthetőek, ha a DOSKEY programot a /macros kapcsolóval indítjuk el. Ilyenkor ugyanis a DOSKEY az összes memóriában található makrót kilistázza. A mentéshez felhasználjuk az output átirányíthatóságát Az alábbi példában létrehozunk egy MAKRO.BAT nevű állományt, ami tartalmazni fogja a memóriában lévő makrókat: C:> DOSKEY /MACROS > MAKRO.BAT Tételezzük fel, hogy a memóriában lévő makrók a

következők voltak: FINDIT=DIR C:$1 /S CMP=DIR *.DOC /O:N $t DIR *.BAK /O:N DDIR=DIR /W Ezek a MAKRO.BAT fájlban ugyanígy jelennek meg A parancsállomány a makrók definiálását így nem tudja elvégezni, minden sort ki kell egészíteni a DOSKEY utasítással: DOSKEY DOSKEY DOSKEY FINDIT=DIR C:$1 /S CMP=DIR *.DOC /O:N $t DIR *.BAK /O:N DDIR=DIR /W Adatátirányítás a makróban Az átirányítások a makróban ugyanúgy történnek, mint a parancskérő jelnél, csak a jelölésrendszer változik meg: - $L: bemenet (input) átirányítás (megfelelője "<") - $G: kimenet (output) átirányítás (megfelelője (">") - $G$G: kimenet (output) átirányítása hozzáfűzéssel (megfelelője (">>") - $B: kimenet átirányítása másik parancs bemenetéhez (megfelelője a pipe "|") A következő példában a SAVEDIR makró az aktuális könyvtár tartalomjegyzékét a hajlékonylemez gyökérkönyvtárában lévő KONYVTAR.TXT

állományba menti: C:>DOSKEY SAVEDIR=DIR $G A:KONYVTAR.TXT 73. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet A Norton Commander A DOS - mint láttuk - elég sok parancsot, utasítást tartalmaz, amelyekkel meglehetősen jól el lehet boldogulni a számítógéppel. Csak ne kellene annyit gépelni, miközben annyi hibát vétünk, a legszükségesebb parancsokat természetesen mindig elfelejtjük, ha meg nem, akkor a szintaktikával van bajunk, miközben a hibaüzenetekkel nem tudunk mit kezdeni. Szóval mégsem olyan egyszerű a DOS kezelése!? A fenti problémák kiküszöbölésére, illetve csökkentésére találta ki Peter Norton a - szerényen - saját magáról elnevezett DOS keretprogramot. A Norton Commander (vagy röviden NC) célja, hogy a DOS parancsait gépelés nélkül (vagy legalábbis minimális gépeléssel) elérhetővé tegye, ráadásul bővíti is a DOS szolgáltatásait. A program el is terjedt széles körben, szinte nincs olyan PC, amelynek

képernyőjén nem tűnnének fel jellegzetes, kék színű paneljei. A DOS-ban a programfuttatás úgy történik, hogy a prompthoz be kell írni az adott futtatható fájl nevét - esetleg az útvonallal együtt, majd az Enter-t meg kell nyomni. Ugyanez a Norton Commander segítségével úgy történhet, hogy valamelyik panelen ráállunk a fájl nevére, majd Enter-t ütünk, vagy az egérrel kétszer rákattintunk. A gépelési hiba lehetőségét így küszöböli ki az NC. A Norton Commander képernyőjén egyszerre két meghajtó fájljai, könyvtárai láthatók. Ez lehetőséget teremt a fájl műveletek egyszerű és hibamentes elvégzésére. Fájlokat, könyvtárakat másolhatunk, törölhetünk, hozhatunk létre, átnevezhetünk, tömöríthetünk, programot futtathatunk stb., és még mi mindent! A Norton Commander-ről szóló fejezetben az 5.0 verziót ismertetjük Terjedelmi okokból sajnos nem törekedhetünk a teljességre, csak a legfontosabb szolgáltatásokat

tudjuk ismertetni. Az NC alapszintű használatát a fejezet végén ismertetett példákkal igyekszünk megkönnyíteni. 74. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet A Norton Commander alapjai A Norton Commander általában úgy jelenik meg, hogy a képernyőn két panel látszik: A két panelen két különböző meghajtó vagy könyvtár állítható be. A fájl műveleteket e két panel között tudjuk végezni. A két panel fölött a menüsor található, a panelek alatt pedig a parancssor. Ez utóbbi alatt a menülécen - amolyan segítségként - a parancs- (funkció-) billentyűk jelentését tekinthetjük meg. Az NC képernyővédő funkcióval is rendelkezik. Ha egy bizonyos - adott helyen beállítható - ideig nem végzünk munkát a géppel, akkor a képernyővédő aktivizálódik. Az egérrel magunk is előidézhetjük ezt: az egérkurzort a képernyő jobb felső sarkába kell tolnunk. A parancsokat többféleképpen is ki lehet adni: lehet a Norton

Commander által kínált billentyűket használni (az NC ismerői leginkább ezt a módszert használják), lehet a menüből parancsot választani, de használhatjuk a parancssort is, ahová a "hagyományos" DOS parancsokat gépelhetjük be. A Norton Commander-t általában billentyűzetről használjuk (mert ez a gyorsabb), de lehetőség van egér alkalmazására is (a leírásban is inkább a billentyűvel való kezelést ismertetjük). 75. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet A panelek Mint említettük, a Norton Commander két panelt mutat, s ezekben a panelekben két meghajtó vagy könyvtár fájljait láthatjuk. Az az aktív panel, amelynek címkéje, azaz a panel felső részén (a kereten) a meghajtóra, illetve könyvtárra utaló jelzés világoskék alapon látszik. A panelkezelés lehetőségei: Ctrl + F1 Ctrl + F2 Ctrl + P Ctrl + O Ctrl + U Ctrl + L Ctrl + I vagy Tab A bal oldali panel be- vagy kikapcsolása. A jobb oldali panel be- vagy

kikapcsolása. A nem aktív panel be- vagy kikapcsolása. Mindkét panel egyidejű be- vagy kikapcsolása. A két panel cseréje. Az aktív panel aktív marad, csak oldalt cserélnek. A nem aktuális panel információs panelre váltása. Ugrás a másik panelre - tulajdonképpen egyik meghajtóról (könyvtárról) a másikra. Amelyik panelre lépünk, az az aktív A panelek tartalmát is szabályozhatjuk. Nemcsak fájlokat és könyvtárakat mutathatnak, hanem lehet a tartalomjegyzék fastruktúráját mutató, vagy a meghajtóról információkat tartalmazó panel is. Mindig az az aktív panel, amelyben dolgozunk. A parancssor promptja, illetve a panel címkéje is ehhez igazodik A panelen belül a nyílbillentyűkkel mozoghatunk, fájlokat jelölhetünk ki stb. A gyakrabban használt billentyűk: Nyílbillentyűk Home, End Enter Ctrl + Ctrl + PageUp Alt + kezdőbetű A függőleges nyilakkal fel-le mozoghatunk, a vízszintesek akkor használhatók, ha az ún. Brief kijelzési

formát alkalmazzuk (l később) A panel első, illetve utolsó kiírására ugorhatunk. Ha futtatható programon (.EXE, BAT, COM) állunk, akkor indíthatjuk az alkalmazást. A gyökérkönyvtárba lépünk. Egy szinttel visszalépünk a könyvtári struktúrában, azaz a DOS CD . parancsának felel meg. Ha a könyvtár első sorára ugrunk (), s ezen Enter-t ütünk, ugyanezt érjük el. Az utóbbi módszert gyakrabban használjuk. Az előbbire akkor van szükség, ha a parancssorba már beírtunk valamit, az Enter-re ugyanis ez indulna el. A megadott betűvel kezdődő első fájlra ugrunk. Egy beugró ablakban egyébként további betűket is megadhatunk. 76. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet A fájlok és könyvtárak kijelölésére használható billentyűparancsok: Insert Szürke * Szürke + Szürke - Azt a fájlt jelöli ki, amelyen állunk (vagy ha ki van jelölve, megszünteti a kijelölést. A tartalomjegyzék összes fájlját kijelöli (illetve

megszünteti a kijelzést). A megjelenő mezőbe beírhatjuk a kijelölni kívánt fájlok specifikációját. A *.*-ra Entert ütve egyenértékű a Szürke kijelöléssel. Helyettesítő karakterek (?, *) természetesen használhatók. A Szürke + ellentéte, azaz kijelölést megszüntető. A kijelölt fájl, könyvtár neve sárga színnel íródik ki. A kijelölés egérrel is elvégezhető, mégpedig az egér jobb oldali billentyűje lenyomásával, illetve húzásával. A parancssor A parancssorba, a DOS prompt után parancsokat írhatunk. A prompt kétféle lehet: vagy csak az aktuális meghajtó látszik, vagy a teljes útvonal. Van néhány fontos lehetőség a parancsok beírásánál: Ctrl + Y vagy Esc A teljes parancs törlése. Ctrl + Home Ugrás a parancs elejére. Ctrl + End Ugrás a parancs végére. Beírás, majd Ctrl + Az eddig használt parancsok első betűinek beírása és a Ctrl + Enter Enter billentyűk lenyomása az adott betűsorral kezdődő parancsot

hozza vissza. Ctrl + E Az eddig használt parancsok közül a Norton Commander az utolsó 15-öt letárolja. Ez a parancs az előző használt parancsot hozza vissza. Ctrl + X A tárolt parancsok közül a következőt hozza be. 77. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet A menü A Norton Commander menüibe az F9 funkcióbillentyű segítségével juthatunk fel (vagy egérrel odakattintva). A Norton Commander beállítható úgy is, hogy menüsora ne legyen látható. Az említett billentyűvel azonban ekkor is elővarázsolható, csakúgy mint az egérrel a "helyére" kattintva. A menük között a nyílbillentyűkkel mozoghatunk, a menütétel kiválasztása pedig Enter-rel történik. A menütételek valamelyik betűje kiemelt színnel van szedve, ez azt jelenti, hogy ezt a billentyűt lenyomva is kiválasztható a kívánt utasítás. Ha a menücím után három pont látható, akkor ez arra utal, hogy utána párbeszédpanel nyílik, s ebben kell (lehet)

még bizonyos beállításokat elvégezni. Néhány menütétel után feltüntetik a parancs elérésének billentyűkombinációját is. A menüsor öt menüt tartalmaz: Left és Right, Files, Disk és Commands. 1. LEFT ÉS RIGHT A két teljesen egyforma menüben a bal (Left) és a jobb (Right) oldali panelek beállító parancsait találjuk. Nézzük ezeket végig! BRIEF: Ebben a beállításban az adott meghajtó könyvtárainak és/vagy fájljainak csupán a nevei (fájloknál a kiterjesztés is) szerepelnek. Ezért a panelen több adat fér el, amelyek három oszlopba rendezve helyezkednek el. Annak a fájlnak vagy könyvtárnak az egyéb adatai, amelyen éppen állunk, a panel alsó részén lévő információs sorban megtekinthetők. Ez a megjelenítés van beállítva a fejezet elején lévő ábrán. FULL: Ellentétben a Brief beállítással, itt a panel fájljainak és könyvtárainak részletesebb megjelenítéséről van szó. A részletek négy oszlopban helyezkednek el:

a fájl neve és kiterjesztése, a fájl mérete bájtokban, a létrehozás dátuma, végül időpontja. A könyvtárak neve mindig nagybetűvel van írva, a méret oszlopában pedig a SUB-DIR felirat szerepel. Példa: 78. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet INFO: A parancs segítségével információt kaphatunk a memóriáról, az adott meghajtóról és könyvtárról. A "Dirinfo"-ban minden könyvtárhoz információt helyezhetünk el, ehhez az F4 billentyűvel be kell hívni az NC szövegszerkesztőjét, s beírni az információt. Az első példában üres a mező, a másodikban a példa kedvéért beírtunk valamit a DOS könyvtárhoz: TREE. A parancs segítségével a kiválasztott meghajtón lévő tartalomjegyzék fastruktúráját tekinthetjük meg: QUICK VIEW: A parancs fájlok gyors megtekintésére használatos. Kissé szűkebbek a lehetőségeink, mintha az F3 billentyűvel használnánk. COMPRESSED FILE: Ha tömörített fájlon állunk,

megnézhetjük, hogy az milyen fájlokat tartalmaz. FIND FILE PANEL: Fájl keresése. DIRECTORY INFORMATION: Ha a másik panelen kijelölünk egy könyvtárt, a parancs összefoglalást készít arról, hogy hány alkönyvtár és összesen hány fájl, milyen bájt terjedelemben található benne. Sőt azt is kiszámolja, hogy az esetleges másoláshoz hány darab 1,44 MBájt-os, ill. 1,2 MBájt-os lemezre lenne szükség 79. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet LINK: Két gépet soros vagy párhuzamos vonalon összeköthetünk, s a menü segítségével megteremtve a kapcsolatot, fájlokat másolhatunk egyikről a másikra. ON/OFF: Az adott panel ki/bekapcsolására való. NAME: Kijelzett állományok rendezése név szerint. EXTENSION: Kijelzett állományok rendezése kiterjesztés szerint. TIME: Kijelzett állományok rendezése a létrehozás dátuma szerint. SIZE: Kijelzett állományok rendezése méret szerint UNSORTED: Végül hagyhatjuk rendezetlenül az

egészet. RE-READ: Újraolvassa az aktív panel könyvtárát. FILTER: A kiíratást szűrőfeltételekkel szabályozhatjuk DRIVE: Az adott panelhez meghajtót választhatunk. Gyakrabban használjuk a billentyűzetről az Alt + F1 billentyűket használva a bal, az Alt + F2 billentyűkkel pedig a jobb oldali panel meghajtóját választhatjuk meg. 2. FILES A Files menü legtöbb parancsát a rutinos felhasználók - mivel sokkal gyorsabb elérni - szinte kizárólag billentyűzetről használják. HELP: A Norton Commander használatáról, az egyes parancsokról kérhetünk szöveges segítséget. Némely változat Help-je "magyarítva" van USER MENU: Felhasználói menü definiálása. VIEW: Fájlnéző funkció. Az F3 funkcióbillentyűvel gyakrabban használjuk EDIT: A fájlba nemcsak belenézhetünk, de módosíthatjuk is (F4). COPY: A másolás parancsa. Gyakorlatilag kizárólagos az F5 billentyű használata RENAME OR MOVE: Az átnevezés és az átmozgatás sajátos

módon egyetlen NCparancsba van összefoglalva. Az F6 billentyűről használjuk MAKE DIRECTORY: Könyvtár létrehozása. Jegyezzük meg az F7 funkcióbillentyűt DELETE: Fájl és könyvtártörlés. Az F8 (és nem a Delete!) billentyűvel végezhető FILE ATTRIBUTES: A kijelölt fájlok attribútumai módosíthatók. SELECT GROUPS: Kijelöléshez csoportok definálása. DESELECT GROUPS: A kijelölés megszüntetése 80. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet INVERT SELECTION: Kijelölés megfordítása. RESTORE SELECTION: A paranccsal egy régebbi kijelölés állítható vissza. QUIT: A Norton Commander-ből való kilépés parancsa. F10-zel gyorsabb 3. DISK COPY DISKETTE: Teljes lemezmásolás valósítható meg. A megjelenő párbeszédablakban csak azok a meghajtók vannak jelezve, amelyek ténylegesen be vannak építve a számítógépbe. FORMAT DISKETTE: A hajlékonylemez-formázás parancsa. Lehet gyorsformázást is kérni (ha már előzőleg volt formázva

a lemez), és lehet rendszerlemezt is készíteni. Címkét is adhatunk a lemeznek. LABEL DISK: A megformázott lemeznek adhatunk nevet, vagy ha már van, megváltoztathatjuk azt. NETWORK UTILITIES: Hálózati lehetőségek. DISK CLEANUP: Lemez törlése. 4. Commands NCD TREE: Az aktív panel könyvtári struktúráját jeleníti meg. A fastruktúrán lépkedni és keresni is lehet. FIND FILE: Fájlkereső rutin. A megjelenő párbeszédablakban lehet megadni a keresési szempontokat. A fájl nevében és kiterjesztésében a helyettesítő karakterek is alkalmazhatók. Különlegesség, hogy megadott szövegrész alapján is tud keresni HISTORY: A legutóbb kiadott 16 parancsot őrzi, s bármelyik kiválasztható. EGA LINES: Különböző sor-számú kiíratási módok közül választhatunk. SYSTEM INFORMATION: Több lapra elosztva rendszerinformációkat ad a számítógépről. Az első lapon például leírást ad - többek között - a BIOS-ról, a processzorról, a

memóriáról, a merev- és a hajlékonylemezekről, a portokról stb. SWAP PANELS: Megcseréli a két panelt. PANELS ON/OFF: Kikapcsolja mindkét panelt. COMPARE DIRECTORIES: Nagyon hasznos szolgáltatás: a két panelen lévő két könyvtárat hasonlítja össze. Az eltéréseket jelöli SYNCRONIZE DIRECTORIES: A két panelen lévő két könyvtárat összhangba hozza. 81. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet TERMINAL EMULATION: Fájlok, üzenetek küldését teszi lehetővé modemen keresztül. EDITORS: Szerkesztők beállítása. CONFIGURATION: Az NC működésének módját lehet beállítani (képernyő, panelek, képernyővédők, printer és egér, szövegszerkesztő(k), műveletek jóváhagyása, tömörítők). A menüléc A menüléc a Norton Commander képernyő alsó részén, a parancssor alatt helyezkedik el. Tulajdonképpen egy, a parancsokat összefoglaló segítség Felsorolja a parancsok egy részét, az előtte lévő számok a

funkcióbillentyűkre utalnak (tehát a Help előtti 1 voltaképpen F1-et jelent). A menülécről az ott lévő parancsot ki is lehet választani, pl. az egérrel rákattintva A menülécen három parancssor helyezkedik el. A legalapvetőbb funkciók láthatók az első menülécen: A parancsok egy része az Alt billentyűvel kombinálva érhető el. Ezek a parancsok a menülécen az Alt billentyű lenyomása után láthatók: A Ctrl billentyűvel kombinálva is vannak parancsok, ezeket a menülécen a Ctrl billentyűvel tehetjük láthatóvá: 82. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet NC példák Az alábbiakban olyan példákat mutatunk be, amelyek a Norton Commander segítségével végezhetők el. Fájl másolása FELADAT: A merevlemez DOS könyvtárából másoljuk át az AUTOEXEC.BAT nevű fájlt floppyra. MEGOLDÁS: Mivel nem tudjuk, milyen kiinduló állapotok "uralkodnak" az NC-ben, mindent beállítunk. A bal oldali panelt állítsuk a C:

meghajtóra az Alt + F1, majd a C billentyűk lenyomásával. Helyezzük bele az A: meghajtóba azt a - nem írásvédett! - lemezt, amire másolni akarunk, majd az előzőhöz hasonlóan nyomjuk meg az Alt + F2, majd az A billentyűket. A bal panelen a nyílbillentyűvel keressük meg a DOS könyvtárat, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt. Ezzel beléptünk a DOS könyvtárba A nyílbillentyűk segítségével keressük meg az AUTOEXEC.BAT állományt, s amikor rajta állunk a világoskék mezővel, nyomjuk meg az Insert billentyűt. Ekkor a fájl kiírása sárga betűre változik: ez jelzi a kijelöltségét. A világoskék mező eggyel lejjebb lépett, de ezzel ne törődjünk. Ekkor az alábbiakat láthatjuk a képernyőn: Most már csak az F5 funkcióbillentyűt kell megnyomnunk (ez a másolás parancs billentyűjele), mire megjelenik egy párbeszédablak, itt Enter-t kell ütni, s néhány másodperc múlva a jobb oldali panelen megjelenik a másolt fájl, ami azt jelenti,

hogy a másolás sikeres volt. 83. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet MEGJEGYZÉS: Egyetlen fájl másolásakor nem feltétlen szükséges a fájl kijelölés, elegendő, ha a világoskék sávval rajta állunk. Az F5 billentyű megnyomása után megjelenő párbeszédpanel nem biztos, hogy megjelenik. Ez csak akkor történik meg, ha a rendszer úgy van beállítva. Ebben az ablakban a másolás ismertetett módszerénél nem szükséges semmit állítani, beírni, csak az Enter billentyűt kell megnyomni. Fájlok másolása FELADAT: A merevlemez DOS könyvtárából másoljuk át az összes .SYS kiterjesztésű fájlt floppyra. MEGOLDÁS: Az előző másolás után a bal oldali panelen még a C:DOS könyvtárban vagyunk, a jobb oldali panel pedig az A: meghajtót mutatja, ezért a panelbeállításokkal nem foglalkozunk. Legyen aktív a bal panel, a fájlok kijelöléséhez válasszuk a szürke + billentyűt. Megjelenik egy mező, ahova írjuk be: *.SYS: Az

Enter megnyomása után kijelölődnek - sárga betűvel írva - a .SYS fájlok: 84. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Figyeljük meg, hogy a bal panel alsó részén kiíródik, hogy hét fájl van kiválasztva, s ezek terjedelme 115792 bájt. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, mire megjelenik a Copy párbeszédablak. Most nézzük meg, mi van kiírva: Copy 7 files and 0 directories to . A:, azaz 7 fájl és 0 könyvtár másolása az A: meghajtóra. Az alul elhelyezett nyomógombok között a Copy az alapértelmezett, ezért ha Enter-t ütünk, olyan, mintha azt nyomnánk meg (ha meggondolnánk magunkat, s mégsem akarunk másolni, akkor a Cancel-t válasszuk). Az Enter megnyomását követően újabb ablak jelenik meg a képernyőn, amin a másolás folyamatát kísérhetjük figyelemmel: A sikeres másolás után a floppylemezen láthatjuk az új fájlokat is. Fájlok törlése FELADAT: A floppylemezről töröljük a COUNTRY.SYS, a HIMEMSYS és az AUTOEXECBAT

nevű fájlokat. MEGOLDÁS: Tegyük aktívvá a jobb oldali panelt, amely az A: meghajtóban lévő lemez fájljait mutatja (pl. a Tab billentyű megnyomásával, vagy az egérrel úgy, hogy a kiválasztandó panelre kattintunk). Jelöljük ki a törlendő fájlokat az Insert billentyűvel, vagy az egér jobb oldali gombjával kattintva. Ha mind a három fájl sárga betűkkel van kiírva, kezdődhet a törlés. Nyomjuk meg az F8 billentyűt (ez a törlési parancs billentyűjele az NC-ben). A következő párbeszédablakot látjuk: 85. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Miként a másoláskor, most is csak Enter-t kell ütnünk, mire megkezdődik a törlés. Azaz csak kezdődne, mert a Norton Commander vörös ablakban figyelmeztet a törlésre: Az ablakban a Delete (Törlés) gomb az aktív, de több fájl törlése esetén nekünk nem ezt kell választani, hanem az All (Mind) gombot. {Ha a Delete-nél maradnánk, akkor az NC egyenként kérdezne rá a fájlok

törlésére. Ebben az esetben a Skip-pel eltekinthetünk egy fájl törlésétől, végül a Cancel gombot választva kiléphetünk a műveletből. A nyomógombok kiválasztása egyébként történhet a vízszintes nyílbillentyűkkel és az Enter billentyű megnyomásával, vagy az egér bal gombjával rákattintva.} Ezután a három fájl törlése végbemegy, s a jobb panelről (azaz az A: meghajtóban lévő lemezről) is eltűnnek. MEGJEGYZÉS: A törlés veszélyes voltára itt is felhívjuk a figyelmet: gondoljuk meg alaposan. Ezt szolgálhatja az is, hogy a törlésnél a piros ablakos rákérdezést nem kapcsoljuk ki. Ne kapcsoljuk ki! Még egy fontos dolog: a példában törölt fájlok a DOS rendszer létfontosságú fájljai, eszünkbe se jusson a C: meghajtóról törölni, mert gépünk használhatatlanná válik! Fájlok átnevezése FELADAT: A floppylemezen lévő DISPLAY.SYS nevű fájlt nevezzük át (figyelem, buta a példa!) CICUS.XXX-re MEGOLDÁS: Tegyük

aktívvá a jobb oldali panelt, amelyben az A: meghajtóban lévő lemez fájljait látjuk. Jelöljük ki a DISPLAYSYS nevű fájlt (már tudjuk, hogyan), de egyetlen fájlról lévén szó, akár ki sem kell a hagyományos módon jelölni, elegendő a világoskék sávval ráállni. Nyomjuk meg az F6 funkcióbillentyűt, mert ez a közös jele az átnevezésnek (Rename) és az áthelyezésnek (Move). A megjelenő párbeszédpanel: 86. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Azt írja: a DISPLAY.SYS átnevezése vagy áthelyezése a C:DOS-ba Ha most Entert ütnénk, akkor valóban áthelyezés történne: a fájlt áthelyezné a C: meghajtó DOS könyvtárába (más kérdés, hogy ott már van egy). Azért a C:DOS-ba akarja áthelyezni a Norton Commander a fájlt, mert a másik, a bal oldali panel azt tartalmazza. Mi azonban átnevezni akarunk Hogyan tehetjük ezt meg? Úgy, hogy a párbeszédablak szövegmezőjébe beírjuk a fájl új nevét (kis- és nagybetűt

egyaránt használhatunk): Most üssünk Enter-t. Az átnevezés megtörténik, s az új nevű fájlt már látjuk is a lemez állományai között. Fájl megtekintése FELADAT: Nézzük meg, mit tartalmaz a C:DOS könyvtár AUTOEXEC.BAT állománya MEGOLDÁS: A Norton Commander View funkciója való erre. Szöveges, táblázatos fájlok megtekintésére alkalmas, de néhány képfájl típust is meg tudunk nézni segítségével. Jelöljük ki a fájlt (illetve már tudjuk, hogy nem is kell kijelölni, elég ráállni), s nyomjuk meg a nézőke funkcióbillentyűjét, az F3-at. A fájl nagyságától függően azonnal, vagy néhány másodpercen belül megjelenik a fájl tartalma, amit akár nyomtatóra is küldhetünk: Ha a fájlt szerkeszteni, azaz módosítani is szeretnénk, akkor a F4-et (Edit) kell megnyomni. A fájl a Norton Commander szövegszerkesztőjében nyílik meg, ahol lehetőség van a szerkesztésre, majd a módosított fájl mentésre. 87. Barhács

OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Könyvtár létrehozása FELADAT: Hozzunk létre egy PROBA nevű könyvtárat az A: meghajtón, majd a PROBA-n belül egy BELSO nevű könyvtárat. MEGOLDÁS: Legyen aktív a jobb panel. Nyomjuk meg az F7 billentyűt, mert ez a jele a könyvtárlétrehozás parancsának. Megjelenik a Make Directory párbeszédablak, amelynek szövegmezőjébe írjuk be a könyvtár nevét: Az Enter billentyű megnyomása után lemez paneljében megjelenik az új könyvtár: Lépjünk be a PROBA könyvtárba (álljunk rá, nyomjuk meg az Enter-t). A jobb oldali panelen a következőt kell látnunk: Innen hasonló az eljárás az előbbihez: nyomjuk meg az F7 billentyűt, a kinyíló párbeszédablakba írjuk be az új könyvtár nevét: BELSO. Az Enter billentyű megnyomása után létrejön a BELSO könyvtár is. 88. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul 8. fejezet Könyvtár törlése FELADAT: Töröljük a PROBA nevű könyvtárat az A: meghajtóban

lévő lemezről - a benne lévő könyvtárral és fájlokkal együtt. MEGOLDÁS: A könyvtárakban egyelőre nincs fájl, ezért először "töltsük fel" ezeket. Állítsuk át a bal oldali panelt is az A: meghajtóra: Alt + F1, majd A. A jobb oldali panelen - ha az előző példa szerinti állásban vagyunk - lépjünk vissza a gyökérbe: nyomjunk Enter-t a két pontot tartalmazó soron. Másoljunk át a jobb oldali panelről, azaz a lemez gyökérkönyvtárából egy fájlt, pl. a CICUSXXX nevűt a lemez PROBA könyvtárába (ez legyen a bal oldali panelen, ezt kell látnunk a panel címkéjén: A:PROBA). A másoláshoz használjuk most az egeret! Az egér bal oldali gombjával kattintsunk a CICUS.XXX fájlra, tartsuk lenyomva a gombot, s így húzzuk át a bal panelre, majd engedjük fel az egér gombját. A másolás beindul, illetve előtte még a párbeszédablakon kattintsunk a Copy gombra. A másolás megtörtént Helyezzük el ugyanezt a fájlt a BELSO

könyvtárban is, az egérrel húzzuk rá a fájlt a BELSO könyvtárra. Ekkor a fájl belemásolódik a könyvtárba Eddig még csak az előkészületek történtek meg, most lássunk hozzá tulajdonképpeni feladatunkhoz, a könyvtár törléséhez. Álljunk rá a PROBA könyvtárra, és nyomjuk meg az F8 billentyűt. A megjelenő párbeszédpanelen - ha nem lenne úgy - ikszeljük be az Include subdirectories mezőt (egérrel rákattintva, vagy a nyíbillentyűkkel odalépkedve és a Space billentyű megnyomásával), mert ezzel azt állítjuk be, hogy akkor is törölje a könyvtárat, ha abban alkönyvtárak is vannak. Kattintsunk a Delete gombra, a megjelenő vörös "biztonsági" ablakban pedig az All gombra (egyébként minden könyvtárra egyenként rákérdezne): A könyvtár törlése megtörtént, a panelen már csak a maradék fájlokat látjuk. 89. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások Kérdés és feladatmegoldások Megoldások 1.

I. 1. c 2. b 3. a 4. b 5. b 6. c 7. a 8. a 9. a 10. b II. 1. igaz 2. igaz 3. igaz 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. hamis 8. igaz 9. igaz 10. hamis 90. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások III. 1. Az MS-DOS egy karakteres kezelőfelületű (text mode) egyfelhasználós, egyfeladatos működésű 16 bites operációs rendszer. A rendszer magas szintű csatlakozást biztosít az alkalmazás és a gép között, memóriakezelő és alapvető be-, kiviteli szolgáltatásokkal, a későbbi verziók (3.1 verziótól felfele) pedig hálózat támogatási szolgáltatásokkal is rendelkeznek. 2. Rendszerbetöltő BIOS illesztő: IO.SYS Rendszermag: MSDOS.SYS Parancsértelmező: COMMAND.COM 3. A számítógép bekapcsolása után a számítógép BIOS-a ellenőrzi a hardverkonfigurációt, majd a beállítástól függően megvizsgálja az elsődleges hajlékonylemezes meghajtót, hogy van-e benne rendszerlemez, majd ha itt nem talál, tovább lép és megkeresi az

elsődleges merevlemez aktív partícióját, és annak boot szektorában lévő betöltő eljárásnak átadja a vezérlést. A betöltő megvizsgálja, hogy a gyökérkönyvtárban jelen vannak-e a rendszerfájlok. Ha megtalálta őket, meghívja az IO.SYS-t és átadja neki a vezérlést Az IOSYS betölti a memóriába az MSDOS.SYS-t, valamint a CONFIGSYS fájlban megadott eszközmeghajtókat, majd elindítja a COMMAND.COM-ot A COMMANDCOM lefuttatja az AUTOEXEC.BAT-ot, és megjeleníti a parancskérő jelet (prompt) 4. Hagyományos Kibővített Kiterjesztett 5. 640 KB - 1024 KB-ig tart a felső memóriaterület (upper memory blocks - UMB) 1024 KB - 1088 KB-ig tart a magas memóriaterület (high memory area - HMA) 1088 KB - 4 GB-ig tart a tulajdonképpeni kibővített memóriaterület, melyet csak megfelelő kezelő programmal tud elérni a DOS. 6. Az MS-DOS két fő konfigurációs fájlja a CONFIGSYS és az AUTOEXECBAT Mindkettő szabadon szerkeszthető szövegfájl, mely a

gyökérkönyvtárban helyezkedik el. A CONFIGSYS elsősorban hardverillesztő segédprogramokat (eszköz-meghajtókat, device drivers) tartalmaz, míg az AUTOEXEC.BAT olyan programokat, melyeket induláskor el akarunk indítani. Amennyiben a rendszer ezeket nem találja, úgy alapértelmezett beállításokkal indul. 7. Az MS-DOS-ban használt állományokat háttértárakon (merev, hajlékony ill optikai lemezeken vagy szalagos egységeken) tároljuk. A háttértárak eléréséhez a DOS a CP/M-ből átvett meghajtó betűjeleket használja. A meghajtók elnevezésének (a fizikai meghajtó és a betűjel összerendelésének) vannak a rendszerben általános szabályai. A két első betűjel (A, B) a hajlékonylemezes ún floppy meghajtóknak van fenntartva, mivel az AT szabvány egy gépben két hajlékonylemezes meghajtót támogat. A fő C: jelű meghajtó a rendszerpartíció betűjele, ez általában az elsődleges merevlemez első partíciója. A további betűjeleket a

blokkos eszközök (további partíciók, cd-rom meghajtók stb.) prioritási sorrendjében rendeli hozzá a rendszer a meghajtókhoz. 91. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások 1. Az MS-DOS fájlszerkezete a FAT-ra ( file allocation table - állomány elérési táblázat) épül. A FAT automatikusan létrejön minden DOS típusúra formázott hajlékony, vagy merevlemezen, ez tartalmazza a fájlok és könyvtárak fizikai elhelyezkedését a lemezen. A DOS tárolási egysége a cluster, a rendszer minimálisan ekkora területet képes írni, vagy olvasni. A cluster méret az új típusú, nagy kapacitású merevlemezek megjelenésével folyamatosan nő, mivel a 16 bites szektortérkép nem képes kellő számú cluster kezelésére, ezáltal a tároló kapacitás kihasználtság foka is fokozatosan romlik. A DOS-os fájl - rendszerű lemezeken a formázáskor a FAT-on kívül létrejön még az ún. gyökérkönyvtár is, amelyben lehetnek állományok

(általában a rendszer-állományok kerülnek ide), és alkönyvtárak, melyekben ugyancsak lehetnek további alkönyvtárak és állományok. A MS-DOS egy adott lemez gyökérkönyvtárában, lemeztípustól függő számú bejegyzést képes kezelni (pl. 1,2 Mb hajlékonylemezen 224-et), vagyis a gyökérkönyvtárban az állományok és alkönyvtárak száma korlátozott, míg az alkönyvtárban az állományok számának nincs korlátja. 1. Ha egy helyen tárolnánk ömlesztve adatállományainkat, igen hamar gondolkodóba kellene esni, hogy újabb és újabb olyan állománynevet találjunk ki, ami még nem szerepelt eddig. A hivatkozásnak ugyanis egyértelműnek kell lennie, mert a számítógép nem tudhatja, hogy két-három egyforma nevű adatállomány közül, melyikre is gondolunk pl. amikor valamelyiket ki kell nyomtatni. E problematika megoldására találták ki a fa struktúrájú könyvtárszerkezetet (directory structure). A dolgot úgy kell elképzelni, mint egy

nagy feneketlen mély papírdobozt (ami a fizikai háttértároló egységet szimbolizálja, A: C: P: stb.), és ezen belül több feneketlen mély papírdobozt Ezen belső papírdobozokon belül pedig akár még több feneketlen papírdoboz lehet. 10. A fa struktúra legalját (a fa törzsét) gyökér könyvtárnak (idegen néven root directory-nak) is szokták nevezni. 92. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások Megoldások 2. I. 1. c 2. b 3. a 4. c 5. a 6. a 7. b 8. a 9. a 10. a II. 1. hamis 2. igaz 3. hamis 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. igaz 8. hamis 9. hamis 10. hamis 93. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások III. 1. Az MS-DOS operációs rendszer alapvetően öt különböző fájl típust különböztet meg. Ezek: program fájlok: kiterjesztésük .exe, vagy com, tartalmukat a memóriába töltve futtathatjuk adat fájlok: program adatok tárolására használjuk, kiterjesztésük a bennük tárolt adat formájától függ:

szöveges állományok: szöveget tartalmazó állományok, kiterjesztésük leggyakrabban txt rendszer fájlok: .sys kiterjesztésű a rendszer működéséhez és a perifériák illesztéséhez szükséges programok parancs fájlok: kötegelt állományok, kiterjesztésük bat egymás után végrehajtható DOS parancsokat tartalmazó szöveges fájlok. 1. A fájlok és a könyvtárak elnevezésének a DOS-ban vannak általános szabályai Minden fájlnak és könyvtárnak van neve, ami nem lehet hosszabb, mint 8 karakter, tartalmazhat betűket A-Z-ig (ékezetek nélkül), számjegyeket 0-9-ig, valamint speciális karaktereket. Nem tartalmazhatja viszont a következő karaktereket: *,?,#,, ., és szóköz A fájl vagy könyvtár azonosítására a kiterjesztés szolgál, mely fájl nevét követően a . elválasztó jel után áll, és maximum három karakter tartalmazhat. A használható karakterek megegyeznek a fájl vagy könyvtárnevek készítésénél használatosakkal. Számok

és betűk vegyesen előfordulhatnak, azonban az ékezetes betűket és a speciális karaktereket kerüljük az állománynév megadásakor. Pl @ < > % ; & , é á ő ű stb. jeleket ne használjuk Mint a példákból kitűnik, a név is lehet kisebb a maximum hossznál, illetve a kiterjesztés is. A kiterjesztés akár el is maradhat teljesen. 3. COM, EXE,BAT 4. A DOS parancsok végrehajtása a CTRL-C vagy CTRL-BREAK billentyűkombinációkkal megszakítható. 5. A DOS minden meghajtón megjegyzi az aktuális könyvtárat (working directory) Amennyiben átlépünk az adott meghajtóra, az azon definiált aktuális könyvtárba kerülünk. Az a meghajtó amin éppen dolgozunk az aktuális meghajtó Az aktuális meghajtó és aktuális könyvtár együttese megadja, hogy melyik könyvtárban keresse a futtatható állományokat a DOS. 1. Az operációs rendszer parancsai kétféle helyen helyezkedhetnek el Egyrészt magában a parancsértelmezőben (COMMAND.COM) ekkor belső

parancsokról beszélünk - ezek a gyakran használatos, "mindennapos" parancsok. Másrészt egy speciális könyvtárban - általában DOS - futtatható program formájában .COM ill. EXE típussal 1. A programok elindítása szempontjából PATH (útvonal) változó tartalma mérvadó A PATH= után látható könyvtárak kerülnek végignézésre az aktuális könyvtár után. Ha egy olyan programot szeretnénk elindítani, amely nem az aktuális, illetve nem a PATH-ban megadott könyvtárak valamelyikében található, akkor nekünk kell megadni a program neve előtt az utat, mert különben a DOS hibát jelez, hiszen nem talál rá. 94. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások 8. Sokszor van arra szükség, hogy egy fájl név megadásával ne egyetlen fájlt, hanem fájlok egy csoportját jelöljük ki. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a fájl nevében helyettesítő (más néven meta) karaktert használunk. A helyettesítő karakterek a

következők: * - tőle jobbra mindent helyettesít ? - egy karakter helyettesít 9. SHIFT +betű = egy karakter nagybetűs írása CAPS LOCK = folyamatos nagybetűs írásmód Megoldások 3. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. c. b a. a. a. a. II. 1. C:>DATE 2. C:>TIME 3. C:>CLS C:>VER 4. C:>A: C:>CLS 5. C:>PROMPT SZIA$g 6. SZIA>PROMPT Aktuális idő:$t$g 7. Aktuális idő:15:33:08,79>PROMPT 8. C:>PATH %PATH%;C:TEMP 9. C:>PATH; 10. Betöltött DOSKEY esetén a parancs visszahívása a felfele mutató kurzormozgató billentyűvel történik, végrehajtásához pedig ebben az esetben már csak az ENTER billentyűt kell lenyomni. 95. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások Megoldások 4. I. 1. c 2. a 3. a 4. a 5. c 6. a 7. c 8. a 9. b 10. b II. 1. C:>CLS C:>VOL 2. C:>LABEL A: BARHACS 3. C:>FORMAT A: /Q 4. C:>FORMAT A: /F:720 5. C:>CHKDSK A: 6. C:>SYS C: A: 7. C:>FDISK /STATUS 8. C:>DISKCOPY A: A: C:>DISKCOMP A:

A: 9. C:>SCANDISK A: vagy C:>CHKDSK A: /F 10. C:>CLS C:>VOL A: Megoldások 5. I. 1. b 2. c 3. c 4. a 5. b 6. b 7. c 8. c 9. c 10. b 96. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások II. 1. 2. 3. 4. C:>DIR C:Winnt /W /P C:>DIR cmd.exe /S C:>DIR C:Winnt /A:D C:>CD C:WinntSystem32 C:>DIR /A:-D C:>CD 5. C:>MD A:ATOM C:>MD A:ATOMATOMMAG C:>MD A:ATOMATOMMAGPROTON C:>MD A:ATOMATOMMAGNEUTRON C:>MD A:ATOMELEKTRON C:>MD A:ION C:>MD A:IONPOZITIV C:>MD A:IONNEGATIV 6. C:>MD A:ERDO C:>MD A:ERDOFA1 C:>MD A:ERDOFA1AG1 C:>MD A:ERDOFA1AG1LEVEL1 C:>MD A:ERDOFA1AG1LEVEL2 C:>MD A:ERDOFA1AG2 C:>MD A:ERDOFA1AG2LEVEL1 C:>MD A:ERDOFA1AG2LEVEL1EREZET C:>MD A:ERDOFA1AG2LEVEL2 C:>MD A:ERDOFA2 C:>MD A:ERDOFA2TORZS C:>MD A:ERDOFA2TORZSAGAK 97. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások 7. C:>MD A:OSZTALY C:>MD A:OSZTALYTANAR C:>MD A:OSZTALYTANULOK C:>MD

A:OSZTALYTANULOKJELES C:>MD A:OSZTALYTANULOKJELESTANULO1 C:>MD A:OSZTALYTANULOKJELESTANULO2 C:>MD A:OSZTALYTANULOKJO C:>MD A:OSZTALYTANULOKJOTANULO1 C:>MD A:OSZTALYTANULOKJOTANULO2 8. C:>RD A:ERDOFA1AG1LEVEL1 C:>RD A:ERDOFA1AG1LEVEL2 C:>RD A:ERDOFA1AG1 C:>RD A:ERDOFA1AG2LEVEL1EREZET C:>RD A:ERDOFA1AG2LEVEL1 C:>RD A:ERDOFA1AG2LEVEL2 C:>RD A:ERDOFA1AG2 C:>RD A:ERDOFA1 C:>RD A:ERDOFA2TORZSAGAK C:>RD A:ERDOFA2TORZS C:>RD A:ERDOFA2 C:>RD A:ERDO 9. C:>DELTREE A:OSZTALY 10. C:>CLS C:>TREE A:ATOM Megoldások 6. I. 1. b 2. c 3. a 4. a 5. a 6. a 7. a 8. c 9. b 10. a 98. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások II. 1. C:>TYPE C:Winntwplogtxt 2. C:>COPY CWinntwplogtxt A: 3. C:>MD A:KONYVTAR C:>REN A:wplog.txt probadat 4. C:>COPY A:probadat A:KONYVTARujtxt 5. C:>MOVE A:KONYVTARujtxt A:masikdat 6. C:>COPY A:*.dat A:datokdat 7. C:>REN A:KONYVTAR ELSO 8. C:>DEL A:?a*.dat 9. C:>ATTRIB +r

+h A:probadat 10. C:>ATTRIB -r -h A:probadat C:>DEL A:proba.dat Megoldások 7. I. 1. c 2. b 3. b 4. a 5. c 6. a 7. b 8. a 9. c 10. c II. 1. A parancsállomány tartalma: FORMAT A: DIR c:WINNT /W /P MD A:PROGRAM MD A:PROGRAMJATEK MD A:PROGRAMJATEKMARIO MD A:PROGRAMJATEKTETRIS MD A:DOS MD A:DOSEDITOR MD A:DOSEDITORSZOVEG1 MD A:DOSEDITORSZOVEG2 COPY C:WINNTW*.TXT A:PROGRAMJATEKMARIO COPY C:WINNTSYSTEM32CMD.EXE A:HELLOBAT MOVE A:HELLO.BAT A:DOSEDITORSZOVEG1ELSOTXT 99. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások 2. A parancsállomány tartalma: TYPE C:WINNTSETUP.LOG LABEL A: PROBA MD A:ERDO MD A:ERDOFA MD A:ERDOFAAG MD A:ERDOBOKOR MD A:ERDOBOKORVESSZO MD A:MEZO MD A:MEZOFU MD A:MEZOFUSZAL COPY C:WINNTC*.LOG A:ERDOFAAGUJDAT MOVE A:ERDOFAAGUJ.DAT A:MEZOFU ATTRIB +R A:MEZOFUUJ.DAT RD A:ERDOBOKORVESSZO RD A:ERDOBOKOR RD A:ERDOFAAG RD A:ERDOFA RD A:ERDO RD A:MEZOFUSZAL 3. A parancsállomány tartalma: FORMAT A: /V:MUNKA COPY C:WINNTC*.COM A: MD A:VIZSGA MD

A:VIZSGATESZT1 MD A:VIZSGATESZT2 MD A:VIZSGATESZT2NEHEZ MD A:GYAKOROL MD A:GYAKOROLDOS MD A:GYAKOROLWINDOWS MD A:GYAKOROLWORD MD A:GYAKOROLEXCEL MD A:GYAKOROLEXCELELSO MD A:GYAKOROLEXCELMASODIK REN A:*.COM *.EXE MOVE A:COMMAND.EXE A:GYAKOROLWORDIGENNEM ATTRIB +H A:*.* 100. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul - Feladatmegoldások 4. A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF ECHO * ECHO MENÜ ECHO * ECHO 1. LEMEZELLENŐRZÉS ECHO 2. VERZIÓSZÁMKIÍRÁS ECHO 3. LISTÁZÁS ECHO * CHOICE /C:123 /N /T:1,5 VÁLASSZON EGY LEHETŐSÉGET! IF ERRORLEVEL 3 GOTO HAROM IF ERRORLEVEL 2 GOTO KETTO IF ERRORLEVEL 1 GOTO EGY :EGY CHKDSK A: GOTO VEGE :KETTO VER GOTO VEGE :HAROM DIR C: /A:H :VEGE 5. A parancsállomány tartalma: @ECHO OFF IF "%1"=="" GOTO HIBA IF EXIST A:MENTES GOTO MASOL MD A:MENTES :MASOL COPY %1 A:MENTES REN A:MENTES*.* .MNT GOTO VEGE :HIBA ECHO HIÁNYZÓ KÖTELEZŐ PARAMÉTER! :VEGE 101. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul -Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék A DOS TÖRTÉNETE ÉS JELLEMZŐI . 2 A DOS TÖRTÉNETE . 2 HIDEG ÉS MELEGINDÍTÁS . 2 A DOS JELLEMZŐI . 3 A DOS szerkezete . 3 Az MS-DOS alapvető részei. 3 A DOS betöltődése . 4 A DOS memóriaszerkezete. 4 Az MS-DOS által használt memória típusok. 5 DOS konfiguráció. 5 A DOS konfigurációs fájljai. 5 A fő eszközmeghajtók . 5 Meghajtó elnevezési konvenciók. 6 A DOS fájlszerkezete . 8 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 11 I. 11 II. 12 III. 12 A DOS KEZELÉSE . 13 ADAT- ÉS PROGRAMÁLLOMÁNYOK (FÁJLOK) . 13 ÁLLOMÁNYTÍPUSOK . 13 ÁLLOMÁNY ÉS KÖNYVTÁR-ELNEVEZÉSI KONVENCIÓK . 14 AZ AKTUÁLIS MEGHAJTÓ ÉS A KÖNYVTÁR FOGALMA. 17 PARANCSOK ÁLTALÁNOS SZINTAXISA . 17 A PARANCSÉRTELMEZŐ (COMMAND.COM) MŰKÖDÉSE 18 Belső és külső parancsok . 18 Programindítás . 18 A keresési útvonal (PATH). 19 Helyettesítő (meta) karakterek használata fájl nevek megadásakor . 20 BILLENTYŰZETFUNKCIÓK ÉS KÓDLAPOK . 21 A billentyűzet felépítése

. 21 Billentyűzetfunkciók . 22 Kódlapok. 22 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. 23 I. 23 II. 24 III. 24 102. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul -Tartalomjegyzék ALAPPARANCSOK. 25 MEGHAJTÓVÁLTÁS . 25 VER . 25 CLS. 25 DATE . 25 TIME . 26 PROMPT . 26 PATH . 27 DOSKEY. 27 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 3. 28 I. 28 II. 28 LEMEZKEZELŐ PARANCSOK . 29 VOL . 29 LABEL . 29 FORMAT. 30 SYS . 32 CHKDSK. 32 SCANDISK . 33 FDISK . 33 DISKCOPY . 33 BACKUP . 34 RESTORE . 34 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 4. 35 I. 35 II. 36 KÖNYVTÁRKEZELŐ PARANCSOK . 37 DIR . 37 CD . 39 MD . 39 RD . 41 DELTREE . 41 TREE . 42 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 5. 43 I. 43 II. 44 103. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul -Tartalomjegyzék ÁLLOMÁNYKEZELÉS . 45 ATTRIBÚTUMOK . 45 ÁLLOMÁNYKEZELŐ (FÁJL) PARANCSOK . 45 TYPE . 45 COPY . 46 DEL. 47 UNDELETE. 48 MOVE . 48 REN . 49 ATTRIB. 50 XCOPY . 51 PRINT. 51 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 6. 52 I. 52 II. 53

PARANCSÁLLOMÁNYOK KÉSZÍTÉSE. 54 AZ MS-DOS EDITOR . 55 A szövegszerkesztő használata . 56 Törlés, beszúrás . 56 Kurzor mozgatása . 56 Kijelölés . 56 Menükezelés. 57 Szerkesztés . 57 File 57 Keresés. 57 Nézet . 57 Beállítások . 57 Súgó . 57 PARANCSÁLLOMÁNYOKBAN HASZNÁLATOS PARANCSOK . 58 ECHO . 58 CALL. 58 PAUSE . 59 REM. 59 IF . 60 GOTO . 61 CHOICE. 62 FOR . 63 PARANCSÁLLOMÁNYOK PARAMÉTEREZÉSE . 64 SHIFT . 64 VÁLTOZÓK HASZNÁLATA PARANCSÁLLOMÁNYOKBAN . 65 SET. 65 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 7. 66 I. 66 II. 67 104. Barhács OktatóKözpont Ms-Dos modul -Tartalomjegyzék KIEGÉSZÍTŐ ANYAG . 69 ADATÁTIRÁNYÍTÁS . 69 ADATFOLYAMOK, VAGY PARANCS CSATOLÓK DEFINÍCIÓJA (PIPE) . 70 A DOSKEY MAKRÓKÉSZÍTÉSI LEHETŐSÉGEI . 71 Különbségek a batch program és a makró között. 71 Makrók létrehozása. 71 Makró futtatása . 72 Makró törlése . 72 Makrók paraméterezése . 72 Makró elmentése . 73 Adatátirányítás a

makróban . 73 A NORTON COMMANDER . 74 A Norton Commander alapjai . 75 A panelek. 76 A parancssor. 77 A menü . 78 A menüléc. 82 NC példák . 83 Fájl másolása. 83 Fájlok másolása . 84 Fájlok törlése. 85 Fájlok átnevezése . 86 Fájl megtekintése . 87 Könyvtár létrehozása . 88 Könyvtár törlése . 89 KÉRDÉS ÉS FELADATMEGOLDÁSOK. 90 MEGOLDÁSOK 1. 90 I. 90 II. 90 III. 91 MEGOLDÁSOK 2. 93 I. 93 II. 93 III. 94 MEGOLDÁSOK 3. 95 I. 95 II. 95 MEGOLDÁSOK 4. 96 I. 96 II. 96 MEGOLDÁSOK 5. 96 I. 96 II. 97 MEGOLDÁSOK 6. 98 I. 98 II. 99 MEGOLDÁSOK 7. 99 I. 99 II. 99 TARTALOMJEGYZÉK. 102 105