Psychology | Higher education » A motivációról

A motivációról - - - Az emberi megismerés részei: Észlelni kell: észlelés figyelem tudat emlékezés tanulás nyelv gondolkodás, problémamegoldás kreativitás motiváció, érzelmek Kognitív pszichológia: Az emberi megismerés pszichológiája! A pszichológia olyan megközelítése, amely a mentális folyamatok szerepét hangsúlyozza a viselkedés megértésében. A mentális folyamatokkal foglakozik (általános pszichológia) Az utóbbi 4 évtizedben dominál. Fő érdeklődési köre: mentális struktúrák és folyamatok megismerő embert helyezi előtérbe információfeldolgozási rendszer = az elme olyan mint egy számítógép hideg megközelítése az emberi megismerésnek (érzelmet, motivációt nehezen kezeli) Viselkedés- lélektan: Behaviorizmus: 20-as, 30-as évek Az egyént viselkedésének, nem pedig belső működésének figyelemmel kísérésével tanulmányozza. Radikális szemlélet!  Viselkedés tanulmányozása John B. Watson: inger –

válasz pszichológia Ember és állat pszichológiai egysége. Tiszta kísérleti ág Csak objektív, ami megfigyelhető csak azt vizsgálják: viselkedés. A belső mentális folyamatokkal nem fogalakozik, mert nem objektív. Kedvenc kísérleti alanya a patkány és a labirintus. Módszertani szigorúság: a pszichológia tudomány  kognitív (ezt vette át a behaviorizmustól) Megfigyel, viselkedést vizsgálja. Belső világ nem létezik! Ma már kognitív tudományról beszélnek: filozófia nyelvészet kulturális antropológia mesterséges intelligencia (MI) idegtudomány Fogalmak: Elméleti keret: általános elképzelések csoportja (magas szintű feltételezések, nem tudjuk soha hogy helyes, vagy nem) Elmélet: részletesen számolnak be a jelenségekről Hipotézis: tesztelésből, elméletből vezetjük le Modell: specifikus szituációkra adnak előrejelzést - Kognitív pszichológia ágai: kísérleti pszichológia (egészséges felnőtt embert vizsgálja)

számítógépes modellálás (számítógépes modelleket állítanak fel) neuropszichológia (agysérült betegeket vizsgál, ebből általánosít; az agy egymástól független egységekből, modulokból áll) fejlődéspszichológia kettős disszociáció: 2 feladat van. Az egyiket az alany meg tudja csinálni, a másikat nem Ez akkor független az agyban , ha van olyan ember aki fordítva csinálja ezt meg. Kognitív fejlődés pszicho: Az emberi megismerést fejlődésében kell vizsgálni. 1. TÁ terület általánosan  2. TS terület specifikusan  fejlődésről így gondolkodnak 1. Csecsemőnek nincs sok veleszületett képessége, ingerek számukra károsak Piaget elmélete: 2. Az egymásra épülést csak 1-1 területen belül gondolja (a területek egymástól nagyjából függetlenek) A kognitív fejlődést 4 fő szakaszra osztotta.  Kohlberg: erkölcsi gondolkodás szakaszai - Motiváció A;b;b;a;b;b;b;b;a;a;b;a;b (6a;8b) Viselkedés miértjére keresünk a

választ  motiváció (embert mozgató erő) Motiváció: mindenfajta cselekvésre késztető erő Aktivitás Mértéke Szervezettsége Hatékonysága Ösztön fogalma: Freud: szexuális ösztön, késztetés agresszió (veleszületett; pl.: háború) Azt gondolták, hogy az ösztön veleszületett Ma: etológiai szemlélet hatja át. Az állatoknak öröklött ösztöneik vannak Tanulások és öröklött dolgok hierarchiája adja az ösztönt. Kiváltó ingere van, fajspecifikus. (pl: pók hálóját mindig ugyanúgy fonja) 40-es évek USA  drive = késztetés (a motiváció belső oka) Mi határozza meg a motivációt: Drive – redukció – elmélet (régebbi elmélet) Hull nevéhez fűződik a szervezetben külső szükségleti állapot lép fel, ha a fiziológiai egyensúly felborul  késztetés (drive), hogy az egyensúlyt helyreállítsuk tanulás folyamata  szokások alakulnak ki (pl.: dohányzás) környezet hívó ingerei (serkentik a motivációt) (pl.:

sütemény látványa – nem vagyok éhes de megeszem) Optimális aktivitás szint fenntartási elmélet: Hebb nevéhez fűződik. Aktivitás, éberség, teljesítmény táblázat (ábra!!!) Minden embernek van egy bizonyos aktivitási szintje. Pl.: vizsgaszorongás – csökkenteni kell a drive-ot unalmas óra – emelni kell (élénkítenie magát) Kísérletet tett arra, hogy optimális sávba hozza az aktivitását. - 1. 2. 3. 4. 5. - - Maslow (70es évek) Motivációk közt hierarchikus viszony van. piramis rendszer (szükséglethierarchia) Alap és pszichológiai motivációt különböztetett meg. Hierarchia törvénye: Ha a lentebb lévő motivációk ki vannak elégítve, akkor magasabbra lehet törni. Potencia törvénye: Minél magasabban van annál törékenyebb, sérülékenyebb a motiváció. fiziológiai szükséglet legalul (étel, ital, hőmérséklet,) biztonság szükséglet E fölött pszichológiai szükséglet!!! valahová tartozás (szeretet)

önértékelés (becsvágy, hírnév) önmegvalósítás (ez a csúcs) Alapvető motivációk csoportosítása önfenntartási motivációk (éhség, szomjúság, hőmérséklet, ) biológiailag megalapozott társas motiváció (szexuális viselkedés, anyai/utódápolási viselkedés, ) + kíváncsiság! 1.Önfenntartási motivációk: Biológiai én életbemaradása szempontjából fontos. Homeosztázis működési elve: (negatív visszacsatoláson alapuló motivációs szabályozó rendszer) A változó külső környezetben a szervezet mégis egy állandó belső egyensúlyt tartson fenn! Pl.: termosztát elve: ideális érték érzékelő (méri az aktuális értéket)  központi érzékelő (összehasonlít)  fűtőtest (kiigazító folyamat)  hőmérséklet  érzékelő  Emberi hőmérséklet, éhség, vízháztartás, energia-háztartás is így működik. 2.Biológiailag megalapozott társas motiváció: Fajfenntartás eszközei Egy másik egyénről van szó

mindig. hormonhatások – állatnál embernél – nehezebb megmagyarázni 3.Kíváncsiság: Környezet aktív felderítésére van késztetésünk. to monkey – babrálni (majom) csecsemőkre is igaz (veleszületett) Piaget  szenzomotoros periódus: Szenzoros depriváció – érzékletek megvonása Vizsgálatok – önként jelentkezők Hangszigetelt szoba  tapintás megvonás, fényt érzékeltek de formát nem Max: 6 nap, de legtöbben 2-3 napig bírták Hatás: észlelés romlik, kreativitás csökken, problémamegoldó képesség csökken, összefüggő gondolkodás romlik, hallucináció.  tudat szétesése felé halad! Pl.: árvaház – billegés kisgyereknél – öningerlés Szenzoros élménykeresési skála: (Atkinson teszt) Zuckermann nevéhez fűződik. Mindenkinek más az optimális aktivitási szintje. Fenntartás: egyeseknek nagyobb késztetésük van, hogy extrémebb ingereket keressenek (veszély keresés, drog használat, nincs szorongás,

kockázatvállalóbbak) Viszonylag stabil személyiségvonás (nem nagyon változik az életkorral) Motiváció tanulása: Alapvető motivációk kiterjednek, más tárgyak csatlakoznak hozzá.  a motívumokat tanuljuk Másodlagos motívumok: majom – kajagép – ehhez zsetont kell gyűjteni Egy idő után a zsetongyűjtés motiváció lett, ha nem késleltették. Pl.: pénzgyűjtő aki nem vesz belőle semmit Extrinzik Intrinzik ( külső motiváció, cél jellegű) (belső, önjutalmazó, hatékonyság érzés) Nevelés célja az intrinzik motivációk felkeltése, megtartása! Gyerek önállóságát kell hangsúlyozni, hogy ez az ő szándéka, akarata. Jutalmazás: piros pont, stb. Fontos, hogy nem szabad túlzásba vinni! A tanár mint teljesítmény atribúciós forrása. A tanár viselkedése forrás a diáknak az okok kiderítésére. (pl.: miért nem sikerült a dolgozat?) lusta  haragszik a tanár szerény képességű  sajnálat ebből a gyerek következtet nagy

erőfeszítést tesz a gyerek  dícséret alacsony erőfeszítés  elmarasztalás Graham – vizsgálta ezt iskolájában Minnél idősebb a gyerek annál alacsonyabb az erőfeszítés szintje Alacsony képesség  segítség, bíztatás Néha egy szókimondóbb viselkedés helyénvalóbb, mint a túlzott dicséret. Szorongás: Agykérgi aktivitás Szétesik a viselkedés a túlzott szorongásnál Ábrák! Egyszerű feladat Bonyolult feladat Nagy erőfeszítést igénylő feladat Debilizáló szorongás: olyan mértékű a szorongás, hogy elrontja Facilitáló szorongás: az ő teljesítményüket előremozdítja a szorongás Stressz: 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Stresszor: az a helyzet, ami stresszt okoz, belső konfliktus, nem tudjuk befolyásolni (külső kontroll) (Az emberek fizikai v. pszichológiai jóllétét veszélyeztető események) Stresszreakciók: fiziológiai lélektani, érzelmi A stresszorra adott válaszok. Érzelmi szorongás: aggodalom, rossz előérzet,

félelem Posztraumatikus érzelmi szindróma (nagyon erős trauma) Alvászavar harag  agresszió: megakadályoznak vmiben, így keletkezik fásultságérzés (huzamosabb ideig éli át a stresszt) depresszió tanult tehetetlenség elmélete (Seligman) kognitív károsodások (koncentráció zavar) Fiziológiai: vérnyomás-növekedés pupilla kitágul szívritmus felgyorsul máj cukortartalékai aktivizálódnak Pszichofiziológiai betegségek: olyan testi rendellenességek, amelyek kialakulásában az érzelmek központi szerepet játszanak. (asztma, magas vérnyomás, vastagbélgyulladás, gyomorfekély) Kimerültség tartós stressz pszichoszomatikus betegség) hatására  betegség (immunrendszer károsodása, Megküzdés: A stressz leküzdésére való viselkedés. Probléma központú megküzdés Érzelmi központú megküzdés Az adott problémára fókuszál érzelmi fókusz (enyhíteni akarja a helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat) (A helyzet

befolyásolható) (A helyzet befolyásolhatatlan)  kérődző ember: lehangolttá válik, megakadályozhatja a jó problémamegoldást  elkerülő ember: figyelmét elvonja (pl.: cigi, alkohol, drogok)  elterelő ember: figyelmét elvonja mi kellemessel, hogy visszanyerje a kontroll érzését Fontos a társ, akire lehet támaszkod, relaxálás, mozgás. A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, és poszttraumás stresszbetegség. Minél befolyásolhatatlanabb egy esemény annál inkább stresszkeltő. Elhárító mechanizmusok: -elfojtás: a túlságosan fájdalmas memóriatartalmat kiszorítja tudatából -racionalizáció: a cselekedeteinket logikai vagy társadalmilag kívánatos motívumokkal racionálisnak tüntetjük fel („jó ok, az igazi ok helyett”) -reakcióképzés: elrejtik késztetésüket egy ellenkező irányú motivációval (régen dohányzott, most szidja) -projekció: be nem vallott tulajdonságok másoknak való tulajdonítása (ha

mindenki, én is) -intellektualizáció: a stresszhelyzet absztrakt, intellektuális fogalmakban való kezelése (orvos – beteg) -tagadás: ha nehéz szembenézni a valósággal, letagadjuk azt (súlyosan beteg gyermek szülei) -áttolás: egy motívum ami nem kerülhet felszínre, másik csatornára irányítódik át (agresszió – küzdősportok) 2. rész: Percepció (észlelés) Definíció: A külső érzékszervek segítségével szerzett információk, amik élménnyé alakulnak. Függ: fiziológiai rendszerek (látás, hallás) központi agyi folyamatoktól  amelyek integrálják és értelmezik a fiziológiai rendszerek kimenetét Forrásai: 1. érzékelhető bemeneti ingerek 2. elmében tároltak vagy az agyban múltbéli tapasztalat, tudás 1.Alúlról felfelé ható folyamatok:  adatvezérlet folyamat (Gibson) Az észlelés az ingerben lévő infót használja fel  közvetlen észlelés A tárgyak magukban hordozzák az alkalmazásaikat  afordancia A

mozgásnak fontos szerepe van az érzékelésben. A jelentés kezelését nem nagyon adja meg, nehezen értelmezi az illúziókat. Az észleló téved  illúzió 2. Fölülről lefelé ható folyamatok: Az agyban tároltaknak fontos szerepe van. Bruner, Gregory: Az észlelés aktív folyamat.  következtetési folyamatokra van szükség Ha rossz a kiindulási következtetés, akkor becsapódhatunk. (Ábra!!!) Az észlelő rendszer tévedései nem gyakoriak. Az előzetes tudás befolyásolja az észlelést Neisser: a fenti kettő szintézisét vallja Az észlelés folyamatában benne van mindkettő. Függ a látási viszonyoktól Észlelési aktusban hozza össze a kettőt. Ingerkörnyezet, sémák  felderítés, mintavétel a környezetből, ha nem passzol, módosítunk Ábrázolása: ingerkörnyezet  séma (fölülről lefelé ható folyamat)  felderítés (mintát veszek – alulról felfelé ható folyamat) ingerkörnyezet. stb Észlelési ciklus. Funkciói az

észlelő rendszernek: 1. térmeghatározás (lokalizáció) 2. felismerés (tárgyak minőségének meghatározása) 3. konstanciák (retinakép állandóan változik, mégis állandó a kép) - 1 Gestalt: (lélektani iskola; 1912.) LOKALIZÁCIÓ Az észlelet mindig több mint részek összege, fontos, hogy milyen a konfiguráció Wertheimer  alaklélektan megalapozója Elvei: figura (előtér) + háttér jelenség (ezekre a területekre osztjuk a ingereket) bemeneti inger változatlan, mégis mindig másképp látom  észlelőtöl függ Csoportosítás elvei: közelség elve (proximitás): ami közel van az tartozik össze egy egységgé (ábra!!!) - hasonlóság elve: a hasonló tárgyakat hajlamosak vagyunk egy csoportba sorolni (ábra!!!) - zártság elve: a réseket tartalmazó ábrákat hajlamosak vagyunk kitölteni (ábra!!!) - jó folytatás elve (ábra!!!) - közös távolság és közös mozgás elve (ábra!!!) Belátáson alapulnak. Reakcióidő

vizsgálata  ha nem csoportosítható valami, azt hamarabb észrevesszük - Távolság észlelés: másik fontos kutatási terület A távolság észlelést a távolsági jelzőmozzanatoknak tulajdonítják. Két dimenziós retinára vetül a 3 dimenziós kép 1szem szükséges: monkuláris jelzőmozzanatok: relatív nagyság takarás relatív magassági helyzet lineáris perspektíva mozgásparallaxis 2szem szükséges: binokuláris jelzőmozzanatok binokuláris parallaxis: A két szemünk más szögből látja ugyanazt a tárgyat. binokulkáris diszparitás: A tárgyak különböző képet hoznak létre a két szemünkben. Két retinán két kép van. Gibson: Ezekből közvetlenül észleljük a távolságot. Helmholtz: ezekből tudattalanul vonunk le következtetéseket Mozgás észlelése 1. Látszólagos mozgás: (stroboszkópikus mozgás) két felvillanó fény  mintha ide-oda ugrálna ; a mozgás csak látszolagos (pl.: mozifilm) 2. Indukált mozgás: hold előtt felhők

mozognak  mintha a hold mozogna Duncker: (ábra!!!) Nagy világító téglalap mozog, de olyan mintha a kis kör mozogna. 3. Valódi mozgás: Nagyon informatív. A mozgásnak fontos szerepe van az okság észlelésében (Támadó-e egy kutya vagy barátságos?) Szelektív adaptáció: vízesést sokáig figyelve a mellette lévő szikla mintha felfelé mozogna. - FELISMERÉS: Ha felismerünk valamit, kategóriába soroljuk azt. Nagy tudásanyaghoz juttat Tárgyfelismerés: Marr nevéhez fűződik – alak fontossága Két szakaszt különböztet meg: korai szakasz: Az észlelő rendszer a retinán megjelenő információt használja fel. A tárgyak vonásait használja fel, a leírásra, és kategorizálásra (szögek, élek, vonalak). - - - késői szakasz: A tárgyak vonásait összehasonlítja a tárgyak vizuális emlékképével, és azonosítja. Korai szakasz: 1 sejttel foglakoznak, milyen vonásokra reagál Hubel és Wiesel: macska – majom vizsgálat (az egysejtes

vizsgálatok úttörői) Egyszerű sejt Komplex sejt Hiperkomplex sejt  ezeket a sejteket hívjuk vonásdetektoroknak: sejtek melyek az elemi vonásokat ragadják meg (alakészlelés építőkövei) Treisman: egyenes vonalak közt görbe vonal  célinger keresése Elemi vonalak egymáshoz való vizsonyára következtetett. Betűfelismerés folyamatai: Konnekcionista modellek: Alapfeltételezés: a betűket a vonásaik segítségével tároljuk, kapcsolati háló tartalmazza, csomópontok közti kapsolatok vannak.  program: Szinteket képzel el: vonsáok szintje betűk szintje A vonást észleljük, ez aktiválódik és a betűig megy el. Nem csak serkentő, hanem gátló kapcsolatok is vannak. (olyan vonások amik nincsenek a betűben) A gátló kapcsolatok csökkentik az aktivitást. A betű felismerése gyorsabb a szódban, mert önmagában ezzel nem tudnak mit kezdeni.  - szavak szintje Egy szódban több betű, aktiváció érkezik alulról felfelé (vonásoktól 

betűk), felülről lefelé pedig a szótól. Kétirányú aktiváció! Természetes tárgyak felismerése Biederman (1987) Minden tárgy felépíthető egyszerűbb elemekből (geometriai formák)  Geonok (36 darab van) Annál jobb a felismerés ha minél több geont felismertünk a tárgyból. Felülről lefelé ható folyamatok: kontextus (környezet) motiváció (vágyak) többértelmű inger kontextus:  időbeli  térbeli KONSTACIÁK - Állandóan láttatja a tárgyakat annak ellenére, hogy a retinánkra eső kép folyamatosan változik. világosság és színkonstancia: a heterogén mező (környezet) jelenlététől függ alak és helykonstancia - - - - nagyság konstancia Nagyság-távolság invariancia elve: Az észlelt nagyság az észlelt a retinális méret és az észlelt távolság szorzata. Észlelés sérülései: tárgy felismerés zavara: agnózia Nem figyelemzavar okozza, hanem nem ismeri fel a beteg a tárgyat. vizuális appeceptiv agnózia: nem

tudja a funkcióját, és le se tudja másolni vizuális asszociatív agnózia: le tudja másolni, de nem tudja hozzákapcsolni tudásához prozopagnózia: nem ismeri fel az arcokat Fejlődése: újszülött rövidlátó (1 hónapig) 2 hónapos kor: színlátás 7-8 hónap: mélységek Megvonás: állatkísérlet  organikus sérülést okozott a fény megvonása cicagallér  mozgáskoordinációs problémák Jelentős észlelési képességekkel születünk, ennek kibontakozásához ingerekre van szükség, főleg a kritikus életkorban. Még az észlelés: Beszámolóképes tudatos szakasz Ha több szakaszból áll az észlelés, akkor lesz mikor be tudok róla számolni, lesz mikor nem. Vizsgálták: egészséges populációban betegeken (agysérülteken) 60as évek: reklámban felvillantott kép (23. képkocka)  vásárlás, bár beszámolni nem tudtak róla Szematikus előfeszítés: Szót felvillantanak  el kell döntenem, hogy láttam-e vagy nem, és mérik a

reakcióidőt Pl.: doktor elé vetítik a nővérke szót, ez lesz az előfeszítő, így a doktor reakcióideje lerövidül (azonos téma) szubjektív küszöb: beszámoló objektív küszöb: feladatokra vagyok képes, de nem tudom konkrltan megnevezni, tudatosan beszámolni Vaklátás: a látómező bizonyos részén nem vagyunk képesek tudatosan észlelni, csak megkülönböztetni, dönteni (agyi sérülés) Weiskrautz nevéhez fűződik Perceptuális elhárítás jelensége: ha egy információ nem egyértelmű (pl.: háttérzaj van) akkor az észlelés egyedspecifikus lesz. Rávetíti mindenki saját tapasztalatait  szubjektív tényezők szerepe megnő. A felismerés küszöbe megnövekszik = perceptuális hárítás Másoknál perceptuális éberség alakul ki, lemegy a küszöb. Ez emberi tulajdonság (Erdélyi) Represszor (elnyomó) Szenzitilátor (aki éber lesz) Vegetatív reakciók erősek negatív énkép Szociális kívánatosság fontos önkicsinylés Társaikkal

jó viszonyban vannak kevésbé szociális Jobban alkalmazkadnak Problémát a szélsőségek jelentenek. - - Figyelem: fenntartott figyelem (erőltetett) megosztott figyelem (2 felé figyel) felfigyelés (felkapja a fejét) - orientáció fókuszált figyelem Orientációs reakció: Pavlov Reflexvizsgálat – oda nem illő ingert érzékelt a kutya Kitágul a pupilla és a fej erei, a pulzus lelassul Optimális helyzet alakul ki arra, hogy új információt vegyen fel Ha ez cukor  akkor habituáció (hozzászokás) alakul ki. kontaktos inger (színes) biológiailag jelentős inger (veszélyes) Ez egy természetes dolog, tudni kell feloldani. Pl: tanárként Fenntartott figyelem: (vigilancia) Olyan állapot, amely biztosítja, hogy kis intenzitású, adagolt ingerekre válaszoljunk Órateszt (Machckworth)  ébersége elkezd csökkenni, majd stabilizálódik, ha kapok visszajelzést Aktiváció szintje változik, motiváció csökken egy idő után, kialakulhat elvárás,

és közben elaltatom magam. (Pl.: téves riasztás) - - Fókuszált figyelem: (Cherry) a szelektív hallási helyzet fűződik a nevéhez egy hangot kell figyelni és kiszűrni a sokból (pl.: koktél parti) Korai szűrés elmélete: (Boradbent) A rövid idejű dolog fennakad a szűrőn, és nem tárolja. Korán van a szűrő, mert megakadályozza a figyelem túlterhelését. Hogy a szűrőt hova teszem az instrukciótól függ De a szűrőn vannak lyukak (pl.: saját nevemre felkapom a fejem) (Treisman) módosította a szűrő elméletet: van egy hierarchikus rendszer a feldolgozásra kapacitás fontos a figyelem nem szűr, hanem elhárítja a nem figyelt dolgokat Késői szűrő elmélet: Válasz szakaszban jelenik meg a szűrés. A szelekció fontosság szerint adja a válaszokat Flexibilis modell: (Johnson és Heinz) Szelekció több szakaszán lehet a feldolgozásnak, olyan flexibiltással végzem, amit a feladat megkövetel. Ha könnyű a szétválasztás, hamar

megtörténik. Ha nehéz, egyre mélyebbre megy a feldolgozás. Megosztott figyelem: A teljesítményt meghatározza: hasonlóság gyakorlás - - feladat nehézsége Van egy központi kapacitásunk és/vagy egy specifikus. Figyelem zavar: Diagnózison keresztül tudunk felvetni sokmindent. Hiperaktivitás és figyelemzavar (HFZ) kombinált típus: mindkettő jelen van dominált típus: figyelemzavar (ez a gyakoribb); hiperaktív Az első 5 évben már megjelennek ezek a problémák. Ez a probléma megmarad kb 2/3nál 3 tünet terület: figyelemzavar hiperaktivitás impulzivitás Figyelemzavar: Nem képes figyelni a részletekre, pontatlan. Ha beszélnek hozzá, olyan mintha nem figyelne Elkezd dolgokat de nem fejezi be. Feladatszervezésben problémái vannak. Kerüli a tartós figyelmet igénylő feladatokat. Elveszt dolgokat, napi tevékenységben feledékeny. Hiperaktivitás: Babrál a kezével, képtelen egy helyben ülni. Önálló tevékenység, sokat beszél Impulzivitás:

Félbeszakítja a másikat, nem bír várni. Mit lehet tenni: Viselkedés módosító technikák (gyakori visszajelzés, dicséret) Kognitív terápiák (magától tanulja meg szabályozni) Tanár és Szülő is tudjon róla. Szociális készség tréning (beilleszkedés) Gyógyszeres kezelés (stimulánsok, nem nyugtatók) 3. rész: Tanulás 3 szemlélet integrálódik: kognitív, behaviorista, etimológiai 1. Behaviorista: Alacsonyabb rendű élőlények inger-válasz kapcsolatait vizsgálták (asszociatív) Külső ingereken van a hangsúly. Az emberi megismerésben egyszerű folyamatokkal igyekszik magyarázni. Univerzális törvények (mindenkire érvényes; ember-állat) Patkány, galamb kísérletek, laborban: jutalom-büntetés társítások a középpontban 2. Kognitív: Tudást beleszövi a szemléletbe Figyelembe veszi a tudást (Stratégiák, szabályok) Tanulás komplex folyamataival foglalkozik. 3. Etológiai: (Biológiai)  különböző fajokra, különböző

tanulási mechanizmusok Állatokkal foglalkoznak, hol tart az evolúcióban, genetikai állomány hogyan hat a tanulásra. Tanulás 4 fajtája: -habituáció: a tanulás legegyszerűbb formája (pl.: óra ketyegése  megszokjuk és nem figyelünk) Azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyása, amelyek ismerőssé vállnak. -klasszikus kondicionálás: (Pavlov) inger-válasz Feltételes inger  nincs válasz Feltétlen inger (kaja)  feltétlen válasz (nyál) Kondicionálás(társítás)  fényjelzés = étel  nyáladzás Feltételes inger (tányér)  feltételes válasz (nyál) Két inger társítása próbák során Egy idő után kioltódik, ha nincs társítás. (fény de nincs kaja  nincs nyáladzás) Lipsitt: csecsemőkísérlet  szemükbe fúj, előtte hanghatás  a végén akkor is pislogtak ha meghallották a hangot -másodlagos kondicionálás: Az első feltételes ingerhez hozzátársítunk egy másikat, ami még időben előtte megjelenik.

fény – kaja – nyál hang – fény – nyál hang – nyál -generalizáció: Minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ. Az eredetihez nagyon hasonló ingerre is kiválasztódik. (Hasonlóságokra adott válasz) -diszkrimináció: A generalizáció ellentettje (a különbségekre adott válasz) inger-válasz kapcsolat beszűkülése pl.: hang-nyál  csak magas hang-nyál + differenciális megerősítés a félelem klasszikusan kondicionálható Watson és Rayner – Albert nevű fiúnál kondicionálták a félelmet Ha szembesülünk félelmeink tárgyával, megszűntethetjük a félelmet. (Pl: macska-fóbia) 1. 2. 1. 2. 1. Kognitív keret a klasszikus kondicionálásnál: A döntő tényező ami a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez vezet: Időben érintkezés (kontiguitás) Pavlov - hogy a kapcsolat létrejöjjön a két ingernek időben közel kell lennie egymáshoz A jóslás megbízhatósága Rescorla -

a feltételes és feltétlen inger közötti előrejelzési kapcsolat fontosabb mint az időbeni kontiguitás Blokkolás jelesége Kamin - két csoport  ha a feltételes inger redunáns (ismert) nem kapcsolódik az UCShez (feltétlen inger) csoport fény-áram csoport semmi csoport fény-hang-áram csoport fény-hang-áram csoport hang-blokk Biológiai korlátok: mit képes egy élőlény kondicionálással megtanulni, azt behatárolják a biológiai adottságai Íz – rosszullét – elkerülés (patkány kísérlet)  nem eszi meg a mérgezett kaját Íz a beépített kapcsolat a patkányoknál (fényre, hangra nem reagált) -operáns kondicionálás: (Jutalom) Ez a másik asszociatív tanulás. Egy bizonyos viselkedés egy bizonyos célhoz vezet Történik valami, a következmény vagy jó, vagy rossz. A következmény alakítja a kapcsolatot Megerősítés  jutalom Idomításnál nem jó a klasszikus kondicionálás  először rávenni, hogy csinálja meg, aztán

jutalom Szintén növekedik a válaszinger, ha ezzel valami rosszat szüntetünk meg Büntetés  válasz: nem csinálunk rosszat Kondicionálható egy csecsemő is (fejfordítás) Thorndyke – operatív kondicionlást vizsgált (macska kísérlet) Retesz kinyitása – jutalom (halszelet) Próba-szerencse alapon való tanulás (meg kellett várni a viselkedést) Effektus törvénye: a megerősítések révén szelektálódik ki a releváns válasz (helyes megoldás a problémára) A véletlenszrű cselekvések közül csak azokat válogatja ki amik pozitív eredményt hoznak. Skinner – galamb vagy patkány egy dobozban  étel adagolás egy pedállal  pedálnyomkodás drámaian megnő ha van étel ha nem kap további táplálékot az állat a pedállenyomás hatására, csökken a pedálnyomkodás (Azonnali megerősítés hatékonyabb mint a kísérletezés!) Gyermeknevelés! gyerek nem pakol el  veszekedés, de nem pakol el  megerősíti ha nem pakol el, nem is kell

formálás: bonyolult viselkedéssorozatra is meg lehet tanítani  cirkuszi mutatványok, stb a viselkedés formálási folyamaton megy keresztül embernél: dícséret, pénz  kondicionált megerősítések Generalizáció és diszkrimináció itt is van.  gyermek megsimogatja a saját kutyát – dícséret szomszéd kutyát – büntetés Megerősítési tervek: -aránytervek  rögzített arány  változó arány  időbeli -részletes megerősítés  csak néha kap kaját a gomb lenyomására az állat  nagyon lassú kioltódás -averzív kondicionálás: pl.: büntetés alkalmazása  gyerek összefirkálta a falat (ne tegye többet) Ha büntetünk (informatív legyen!), kínálnji kell egy másik lehetőséget, hogy ne blokkoljuk Jutalom: csináld Büntetés: ne csináld új válaszok megtanítása: -menekülő tanulás (forró víz elzárása) -elkerülő tanulás (megállunk a pirosnál, hogy elkerüljük a balesetet) Kognitív keret:

Befolyásolhatóság: Seligman és Maier 2 kutya + áramütés (egyik ki tudja kapcsolani, másik nem)  átrakták őket másik dobozba (egyik fele rázott) befolyásolni tudó kutya gyorsan megtanulta, hogy át kell ugrani  másik passzívvá vált Biológiai keret: Nem önkényes az asszociáció Ha azért jutalmazom az állatot, amit mindig csinál, nem érti miért. Azért kell jutalmazni, amit tesz Komplex tanulás: Nem külső ingerekkel alakítjuk a tanulást. Tolman (1932) – kognitív térkép – az állatok képesek bizonyos dolgokat mentálisan képviselni megerősítés nélkül. Patkány – útvesztő  nem volt szisztematikus, de kétszer nem ment ugyanoda (van kognitív térképe) Premack Csimpánz kísérletek Mennyiségi korlátokon belül bonyolult dolgokat képesek reprezentálni. (zsetonok  alma-zseton, paír-zseton) azonos, különböző, ok fogalmaik vannak! Köhler Belátásos tanulás (kerülő út a problémamegoldáshoz) Csimpánz  ketrec

+ botok  behúzza a kisebbik bottal a nagyobbat hogy behúzhassa a gyümölcsöt Emelvényt épít ládákból, hogy elérhesse a gyümölcsöt. Előzetes hiedelmek befolyásolják a tanulást. Álasszociációk  hiedelemvezérelt tanulás Takarékosságot jelent, de torzít is Skinner Programozott oktatás A tanulásban fontos a visszajelzés A megtanult anyagot strukturáljuk, és kisebb dolgokra bontjuk  ezeket jutalmazzuk Viselkedés terápia: Behaviorista – csak viselkedéssel foglalkozik Tanulás és kondicionálás elveit használja Nem csak a viselkedést nézi, hanem azt is pl., hogy mit gondol a beteg Klasszikus terápia: Milyen fóbiája van a betegnek  konkrét helyzet lebontása Kioltás elvét alkalmazni, csökkenteni a félelmet Ellenkondicionálás – kellemes állapotot teremt hozzá Emlékezet Az emlékezet rekonstruktív természetű. Az elmében lévő tudás  hívószó hatására rekonstrukció történik Kódolás  tárolás  előhívás

Bartlett (1932) értelmes történeteket hogyan őrzünk meg  sémák vannak, ezek vezérlik az elképzelést fölülről lefelé Sztereotípia: bizonyos csoportokra vonatkozó feltevések szintén felülről lefelé hatnak Befolyásolják az emlékezést. Következtetések: szöveggel kapcsolatban tudásomat felhasználva vonok következtetéseket, amik nincsenek odaírva (takarékosság) le Az emlékezet az emberi megismerés folyamatában központi szerepet tölt be. Érzékelő tár  Rövidtávú memória  Hosszútávú memória - Rövidtávú memória: rövidtávú memóriából jön az infó, ha kódolás után gyorsan kell előhívni a figyelemtől függ a kód vizuális (képszerű) reprezentáció  részletes képeket tudnak felidézni akusztikus reprezentáció: főleg akusztikusan kódolunk, ezt a hibákból tudjuk, és ha hasonló hangzásúakat tanulunk, akkor azt nehezebb tanulni szemantikus (jelentés) reprezentáció RTM  két különböző

elkülönülő rendszer: 2 buffer Akusztikus + vizuális/téri buffer Tárolás: A rövidtávú memória kapacitása korlátozott Miller (mágikus 7es) Egységekben gondolkozunk 7 rekeszes doboz Felejtés: elhalványul  fotószerűen marad meg az RTMben az információ Előhívás: minél hosszabb anyag van az RTMben annál nehezebb az előhívás. Sternberg – szeriális keresés (az elemek egyenként képezik a vizsgálat tárgyát az RTMből) - Baddeley Munkamemória = RTM Tárolás + aktív feldolgozás Mentális számítások elvégzésére is Mikor aktív: számolás közben (részeredmények tárolása) beszédmegértés olvasás, szövegmegértés A munkamemória nem egységes, van egy központi feldolgozó, ami a tervezésben vesz részt, irányít. Hosszútávú memória: Kód: szemantikus (ez a hatékony) Szinte mindig a jelentést kódoljuk. Előhívás: Sokszor nem tárolási, hanem előhívási problémáról van szó, mikor nem emlékezünk valamire. (nyelvemen

van, vizsga után eszembe jut ami vizsgán nem) Hipnózisban, pszichoterápiában jöhetnek elő emlékek, amelyek másképp nem. Ha van (előhívási) támpont könnyebb az előhívás; ha túl sok mindent kapcsolunk hozzá  interferencia (összekeveredik) Tárolás közben is megsérülhet az emlékezeti anyag. Érzelmekhez kapcsolódó emlékek: - negatív vagy pozitív  biztos emlékezünk rá villanófény emlék: „foto” készítése az adott állapotról  hosszú távú memóriába megy -szorongás romboló hatása: interferencia (elvonja a figyelmet) -Elfojtás: elfojtunk bizonyos emlékeket, mert nem jók - Fejlesztés: tömbösítés (RTM) képzeletet hívjuk segítségül (HTM): menmotechnika kulcsszó módszere (szótanulásnál) mély feldolgozás (kédések segítségével mi feldolgozzuk, keressük a kapcsolatokat) kontextus hatás (előhívás ott történik, ahol a kódolás) anyag újraszervezése előhívás gyakorlása (magamat ellenőrzöm) PQRST

módszer: Átnézni, kérdezni (foglalkozni vele), újraolvasni, kikérdezni magunktól, ellenőrizni, áttekinteni Tudatos előhívás (explicit emlékezet)  epizódikus tények; általános tények Implicit emlékezet  készségeinkben mutatkozik meg Amnézia  emlékezet részlete vagy teljes elvesztése Gondolkodás 1. problémák nyelvi megnyilvánulása – propozíció 2. vizuális gondolkodás: képzeletben való gondolkodás 3. cselekvő gondolkodás: problémamegoldás 1. fogalmak közti viszony és annak leírása: tulajdonsághalmaz, dolgok listája Kognitív ökonómiát biztosít azzal, hogy a világot kezelhető egységekre osztja fel. Komplexitás csökken  kezelhetőség nő Kategória: fogalmakhoz hozzárendeljük a dolgot Olyan tulajdonságokra következtethetek, ami nem adott Prototípus: a fogalom legjobb példányainak leírása (agglegény – nőtlen, 30as, társas élet) Mag: meghatározó érvényű tulajdonságok a fogalomra nézve (agglegény –

felnőtt, nőtlen, férfi) Fogalmi hierarchia: (kapcsolat a fogalmak között) rigó  madár  állat Fontos milyen hosszú az út. Alapvető fogalmak: a fogalmak preferált szintje Nevezd meg egy szóval  a világot nagyon informatívan kategorizáljuk Fontos a fogalmi struktúrában hol helyezkedik el, amire kérdezünk. Ez befolyásolja a döntési időt. Fogalom elsajátítás: „Tolvaj” - Mások tanítják (explicit) mag tulajdonságok (kedves fehér ruhás hölgy, aki elviszi a mosdókagylót) 10 éves kortól jellemző - Egyéni tapasztalat (implicit) prototípusra támaszkodnak (rosszul öltözött, ápolatlan, fegyveres férfi) 10 éves korig jellemző Példánystratégia: kisgyerek  asztal (bútor fogalomkör)  íroasztal  asztal reprezentációjához hasonlít legjobban, ergó bútor Hipotézis-ellenőrzés: asztal  megvizsgáljuk (jellemző tulajdonságok keresése)  kategorizálás  minden asztalhoz hasonló tárgyat megvizsgálunk

ezentúl, és hozzárendeljük a kategóriához (ha tévútra vezet, módosítunk!) Előzetes tudás is befolyásolja! Kísérlet: két csoport rajzol  egyik csoport faluból jött, másik városból  ebből kövekeztetek - - Következtetés: fontos a propozíciónál Bizonyos következtetések deduktívan érvényesek. (általánosból az egyesre) „Ha esik viszek ernyőt.” Neurisztika: gyors eljárás, helyes megoldásokhoz vezet sok esetben  következtetési forma Mentális modell: modellt alakít ki, hogy könnyebben megoldja a feladatát  logika szabályai szerint jár el Induktívan erős következtetés: valószínűségen alapul gyakoriságra alapozott valószínűség konjunkció: egy kijeletés valószínűsége nem lehet kisebb mint a kijelentés más kijelentéssel vett összefüggése (Marci könyvelő = Marci könyvelő, és 80ezret keres havonta!!!) Vizuális gondolkodás: Képzelet észlelésében hasonló agyterületek érintettek (Kosslyn)

Problémamegoldó (cselekvő) gondolkodás: A célhoz vezető út a megoldó előtt ismeretlen. A pszichológiában ismert a cél is, azt út is, csak végre kell hajtani. Probléma  szubjektív Részben definiált (pl.: rejtvény) Megszokottól el tudjunk térni, feszültség, alkotás utána jó érzés. Taylor Alkotó folyamat: előkészítő fázis (preparáció): feltárom a valóságot, infogyűjtés lappangási szakasz (inkubáció) megvilágosodás: belátás, AHA érzés (illumináció) igazolás, kivitelezés (verifikáció) Szempontot kell váltani. Beállítódás: bizonyos megoldó folyamatoknál sémák (erősíthet/gátolhat) Leképezés: Hogyan? ; mit? - Newell & Simon  stratégiák: különbségcsökkentés minden alcéllal közelebb jutunk a megoldáshoz cél-eszköz elemzés visszafelé gondolkodás (laikusra jellemző) Intelligencia és Kreativitás: Teszt: 1. megbízható legyen (reliabilitás) Megismételhető a teszt, és egybehangzó eredménye

lesz. Megbízhatósági együttható: mennyire nagy a megfelelés 0,9 vagy annál nagyobb legyen = megbízható 2. érvényesség (valibitás) azt méri amit akartak Tisztázni kell, mire akarják használni, milyen következtetéseket akarnak levonni belőle = érvényességi együttható 3. egységes eljárás Mindig legyen instrukció, magyarázat, időhatárok betartása, egységes pontozás Intelligenciatesztek: A képességek széles tartományát méri fel  széleskörű eljárás elemzés, absztrakt gondolkodás, tudás, alkalmazás (ezeket méri) Galton (1884) Londoni Világkiállítás  9000 embert vizsgált Darwin – örökletes dolog az intelligencia  ebből az elméletből indult Kivételes észlelési és érzékelési képességekből kell kiindulni (fejméret, látás, hallás, formaérzékelés) Nem jött be az elvárása, a tudósok nem mindegyike bír ezzel. Korelációs együttható: ő vezette be. Összetartozó minták közti megfelelés mértékét

méri Ha az érzékelés jó, akkor a gondolkodás is jó. Binet: (1881) Franciaországban bevezettette a tömeges oktatást Ki az aki odavaló? Eljárást kellett alkotni a szűrésre Gondolkodás és a probléma megoldó képességekből indult ki. Simonnal együttműködve 1905ben megszületett az intelliganciateszt kettejüktő. Okos idősebb gyerekre hasonlít Butafiatalabb gyerekre hasonlít Úgy legyen a teszt minél nehezebb, hogy minnél idősebb gyerek tudja megválaszolni. ÉK - életkor MK - mentális kor Okos = ÉK < MK Buta = MK < ÉK Új feladatokat talált ki. Ebbe belekerültek ismerős feladatok, de mindenki számára ugyanolyan ismereteket tartalmaznak. Érvényesség kritériuma az iskolássá válás volt Elterjedt az egész világon. Terman – USA  Stanford – Binet intelligenciaskála - - - Stern IQ = (MK/ÉK)*100 (100 az átlag) Thorndike, Hagen, Sattler – (1986) A Stratford – Binet skála legjobb módosítása: IQ helyett

standardéletkor – érték 4 területen mér: (1988; Sattler) Intellektuális képességek 4 területe! verbális gondolkodás absztrakt/vizuális gondolkodás számolás rövidtávú memória Wechsler (1939) Egyéni képesség-teszt (WAIS, WISC) Bizonyos képességeket el kell különíteni Verbális skála Performációs skála: cselekvéssel kell igazolni (kockából kirakni valamit) Bizonyos problémára hívja fel a figyelmet, ha túl nagy különbség van  betegség pl. Van gyerek változat is (WISC) Csoportos tesztek: Raven teszt: (sorozáson)  eléggé egy képességre koncentrál Tanárok nagyobb IQ-t mondanak gyakran: (általános iskolában jellemző) szociálisabb gyerekeknek a lányoknak a fiatalabb gyerekeknek Spearman – Faktoranalízis kidolgozója. Van egy általános (general) intelligenciafaktor. Mindenki különbözőképp rendelkezik vele A G-faktor a fő meghatározója az intelligenciatesztekben mutatott teljesítménynek. Emellett S-faktorok is vannak

(speciális)  különféle képességekre, feladattípusokra vonatkoznak Thurstone Több elsődleges képesség van szerinte. Erre bontható le az intelligencia 7 faktort állapított meg  ezekből állította össze az elsődleges mentális képességek tesztjét. -számolás, emlékezet, következtetés, folyékony beszéd, ez sem jobb módszer a többinél  korelációval derült ki 60as évek: információfeldolgozási modellek Milyen mentális folyamatokat feltételezünk az intelligencia mögött. A folyamaton, és a pontosságon múlnak az egyéni eredmények. Sternberg – intelligencia összetevő modellje Metaösszetevők Teljesítmény-összetevők Tanulási összetevők Átviteli összetevők Túl kel lépni ezeken A teszt kitöltője a mentális folyamatok egy készletével rendelkezik, ezeket összetevőknek nevezzük – Ezek működése vezet az intelligenciatesztben az adott válaszhoz. Gardner – Többszörös intelligencia modell Ne csak az absztrakt

gondolkodást mérjük, különböztessük meg: nyelvi zenei testi - mozgásos logikai személyes intelligenciát! Személyes intelligenciának két összetevője van: intraperszonális (személyen belüli)  saját magán belüli folyamatokat jól látja interperszonális (személyek közötti)  társas kapcsolatok Kreativitás: Értelmi képességek leírása – Guilford Konvergens gondolkodás -egy megoldású feladat zárt probléma -egyfelé tart a gondolkodás -előre beállítódik – szűkít -gondolkodik -problémamegoldás utolsó fázisában hatékony - jó absztrakciós képesség, szabályok felismerése Devergens gondolkodás -nyitott probléma -tágítja a problémát -könnyed gondolkodás -hajlékony, folyékony gondolkodás -probléma érzékeny -eredetiség Kreativitás teszteken általában nyitott problémát kell megoldani, több megoldás lehetséges általában. Kreatív gyerekek: jobb humorérzék, de kevésbé bírják a kötöttséget kis IQ 

kis kreativitás (de ez bizonyos szint felett szétesik) Cropley – fegyelmezetlenségre való hajlam – kreatív, de ha saját céljait követi akkor erős önfegyelem Nyitottság az új iránt, megkérdőjelezi a tekintélyt - - Mutató a kreativitási tesztben: originalitás (eredeti válaszok) flexibilitás (hány különböző szempont) fluencia (folyékonyság) Átlagos embereknél erős a koreláció. Magas kreativitásnál valamelyik kiurgik. Pl.: szokatlan használat-teszt Torrance-körteszt Rogers Bizonyos körülmények segítik a bennünk rejlő kreativitást kihozni. Külső feltétel: lelki biztonság (személyiség értékeit tekintetben tartjuk, empatikus megértés) lelki szabadság (tesztekben és gondolatokban legalább szimbólikus szinten) Belső feltétel nyitott legyen a tapasztalatokra értékelés/belső központú legyen ügyességi spontanaitás Cropley – mit tehet egy tanár az iskolában: csökkenti a devergens gondolkodást csökkenti a szorongást

ne nevessék ki az ilyen gyereket - érzékenységet mutasson a saját érzelmei miatt új, szokatlan felé való tisztelet Konkrét eszközök: - Brainstorming (Osborn) - ötletbörze fluencia hangsúlya, csoport változatos cenzúrázatlanul kimondani mindent Raw Linson (1989) Az emberi nyelv - - flexibilis, produktív gyors elsajátítás 4 kompetencia terület: fonológiai (hangok szabályai) szintaxis (nyelvtan, helyes használat) szemantika (jelentéstan) pragmatika (a nyelvet társas kontextusban kell használni Pragmatikában erre a képességre támaszkodunk.  tudatelmélet: megpróbáljuk megjósolni a másik ember viselkedését (kognitív képesség) Ontogenetikus fejlődése a nyelvnek: 1 év: szinte első pillanattól kezdve kommunikálunk. Különböző sírásfajták vannak  különböző okok 3-4 hónapos: felfedezik a hangjukat. Itt fel lehet ismerni halló és nem halló gyerekeket 12 hónap: szótagokat képesek ismételni (gagyog) 200 féle hangot tud

produkálni, ez bekerül a saját anyanyelvébe hanghordozásból ért 14 hónap: meg tudja mutatni: „hol a kezed?” megtanulja a párbeszéd lényegét, és szerepét Első év végén az első szavak, lányoknál hamarabb. 16 hónap: szándék az első szavakra holofrázisok: egy egész szituációt jelent 18 hónap: 20 szó 21 hónap: 200 szó preverbális kommunikáció: nem szavakkal kommunikál; A gyerek megfigyeli a másik hova néz, és elkezdi terelni a másik tekintetét. Anya  gyerek  tárgy (mutatás) mutatás: nézd te is, együtt örüljünk instrumentális (céljai vannak) 18 hónap: első mondatok  telegrafikus, távirati jellegű (tömörített, lerövidített) 24-27 hónap: 3-4 szavas mondatok mondókák; önkényes jelentésadás 2,5 év: figyelembe veszi a hallgatót 3-4 év: tágabb környezet is érti őket 1000 szót tud, bonyolultabb mondatok túláltalánosítás Felnőtt: Ha egy gyerekkel beszél, más hangsúlyt használ, egyszerűbb, rövidebb

mondatokat, intonáció hullámzó, magasabb hangszín (dajkanyelv) - 4 éveseknél is megfigyelni ezt  eltanulhatja! A pici baba jobban odafigyel erre a hangra. Bernstein elmélete: voltak akik megkérdőjelezték Szociológiai ismérvek alapján megkülönböztetett két fajta osztályt. Fontos a státusz a beszédben. - alacsony státuszú: zárt szerepviszonyok a családban gyereket közvetlen utasítással irányítják - magas státuszú: számít a gyerek véleménye (meghatározó a személyiség) személynek szóló okok fontosak + korlátozó kommunikációs kód: beszédhelyzethez kötött, más számára nem nagyon érthető + kidolgozott kód: nyílt, egyéni nézőpont, nyelvileg sokkal kidolgozottabb Hentti Tér/idő használat Soktényezős nyelvi szocializációs folyamat. Tanuláselmélet megközelítés: kondicionálás utánzás Motivista: csak egy kérdés van a háttérben főoksági tényező: öröklés (Chomssky) Van egy velünk született nyelv

elsajátító eszközünk. Kulturális szempontú megközelítés: fontos hogy milyen interakcióban vesz részt a gyerek