Politics | Studies, essays, thesises » Balogh László - A balti államok politikai rendszere

BALOGH LÁSZLÓ: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) politikai rendszere egyes fontos intézményei sajátosságai a kilencvenes évek elejétől napjainkig 1. Bevezető gondolatok Jelen tanulmány szerzője egy korábbi tanulmányában1már tárgyalta a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) társadalmi modelljének és politikai rendszerének egyes összefüggéseit, konkrétebben a következőket: - A sztálini totalitárius modell hatalmi elitjének és pártrendszerének fontosabb jellemzői a Szovjetunióban a társadalmi modellváltás kezdeti időszakában; - A társadalmi modellváltás és a függetlenségéért folytatott küzdelem Észtországban, Lettországban és Litvániában. A három balti állam általános vonásai; - A függetlenség elnyerése és a rendszerváltás első lépései a balti államokban; - Az átmeneti periódus államszervezeti rendszerének legfontosabb jellemzői; - Az átmeneti időszak

pártrendszerének általános vonásai, - Az 1990-es törvényhozói választások eredményei.2 Jelen tanulmány - támaszkodva a korábbi tanulmány kutatási eredményeire – folytatni szeretné Észtország, Lettország és Litvánia politikai rendszerének kutatását a huszadik század kilencvenes évei legelejétől napjainkig. Mindenekelőtt a következő jelentős területeket kívánja elemezni politológiai, történeti, alkotmányjogi, összehasonlító és szociológiai módszerek segítségével: 1. A törvényhozási feladatokat ellátó testületek felépítése általános közös és egyedi jellemzőinek bemutatása (tömör elemzés); 2. A köztársasági elnöki intézmény struktúrájának sajátosságai (tömör elemzés); 1 Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008. 36 oldal Megjelent: In: http://wwwmszdp hu 2008 2 Lásd ezeket részletesen: Balogh László: A

balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 36 oldal Megjelent: In: http://www.mszdp hu 2008 1 3. A pártrendszer jellemzése3 2. A törvényhozási feladatokat ellátó testületek felépítése általános közös és egyedi jellemzőinek bemutatása (tömör elemzés) Észtországban az 1992. június 28-án megtartott népszavazás fogadta el az ország új alkotmányát, amely még az év július 3.-án hatályba is lépett4 Az új alaptörvény az 1938-as alkotmányra épült5, amelyet abban az évben fogadtak el, s amely rögzítette az elnöki kormányformát s a kétkamarás parlamentet6. A törvényhozó hatalom letéteményese a Riigikogu /Országgyűlés/ (kiemelés – B.L), amelynek 101 tagját az arányosság elve alapján, szabad választásokon választják négy évre. Minden 21 életévét betöltött észt állampolgár rendelkezik aktív és passzív választójoggal.7 Lettországban

1993. július 6-án a Saeima (Szejm), miután 1993 június 5-6-án megválasztották tagjait, teljes egészében ismét hatályba léptette az 1922-es alkotmányt. Utóbbit még 1922 február 15-én fogadták el8 A Saeima létszáma 100 fő, akiket általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójog és arányos képviselet alapján választanak három évre (az 1997. decemberében elfogadott alkotmány-módosítás ezt négy évre emelte)9. Minden 18 életévét betöltött lett állampolgár rendelkezik aktív és passzív választójoggal.10 Litvániában az 1992. október 25-én megtartott országos népszavazás hagyta jóvá az ország alkotmányát11, amit 1992. november 6-án a Seimas is elfogadott12 3 Természetesen a tanulmány terjedelmi korlátai miatt nem lehet részletesen bemutatni és elemezni a három balti állam valamennyi, de akárcsak politikailag jelentősebb pártjait is. Ezért a tanulmány szerzője részletesen tárgyal néhány fontosabb orientációhoz

tartozó pártot, csoportot, mozgalmat, szövetséget stb., felhasználva ehhez parlamenti választási eredményeiket is Az így megkezdett munkát kívánja folytatni egy későbbi tanulmányban, egyúttal abban részletesen tárgyalva a három balti állam törvényhozó testületi választásainak eredményeit is. 4 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 1695 5 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 1695 6 The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, p 1018 7 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 1695 8 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p 1791 9 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World

Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2748 10 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p 1791 11 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p 1809 12 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2855 2 A törvényhozó hatalom letéteményese a Seimas (Szejm). 141 tagját általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkosan választják négy évre. Minden 25 életévét betöltött állampolgár rendelkezik passzív választójoggal.13 Észtország, Lettország és Litvánia alkotmányainak összehasonlító vizsgálata eredményeként megállapítható, hogy mindhárom országban egykamarás parlament (Riigikogu, Saeima, Seimas) látja el a törvényhozói feladatokat. A demokratikus jogállamok állami szervezeti rendszerei

egyaránt ismerik az egy-és a kétkamarás törvényhozó testületet. Sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalom nem vitatja, hogy akár az egy-, akár a kétkamarás államhatalmi testület ne lenne alkalmas a közvetett demokrácia alapelvének érvényesítésére. Mindhárom balti államban a társadalom, a pártok, a mozgalmak, az érdek-és nyomásgyakorló csoportok, az egyházak stb. szinte kivétel nélkül úgy foglaltak állást, hogy a modern társadalmakban nincs valós lehetőség a közvetlen demokrácia intézményeinek kiépítésére nemzetállami szinten, csak a közvetett demokráciát megjelenítő választott testületek képesek ellátni hatékonyan a legfelső államhatalmi feladatokat az ehhez biztosított hatáskörrel. Ugyanakkor hosszas alkotmányjogi és politikai viták folytak arról, vajon az egy- illetve a kétkamarás parlament felel-e meg jobban a történelmi hagyományoknak, a társadalmi rétegződésnek, a gazdasági struktúrának és a

politikai rendszernek. Követendő minták szép számmal akadtak, gondoljunk csak például a föderatív berendezkedésű államokra, amelyek szívesen részesítik előnyben a kétkamarás parlamentet (a Német Szövetségi Köztársaság, Mexikó, Brazília, az Amerikai Egyesült Államok stb.), vagy például a történelmi előzmények következtében az olasz és a német kétkamarás törvényhozás. Végül is Észtországban, Lettországban és Litvániában az egykamarás parlament hívei győztek, s rögzítették alkotmányosan ennek legfontosabb elemeit. Elsősorban azzal az érveléssel tudták elfogadtatni álláspontjukat, hogy egyik országban sem föderatív felépítésű az állam, s a politikai rendszer, a társadalmi rétegződés és a gazdaság struktúrája sem igényli egy második kamara felállítását. A Riigikogu, a Saeima és a Seimas létszáma (101, 100, 141) lényegében arányos, s összhangban van az egyes országok lakossága s ezen belül is

választópolgárai számával. Az arányosság problémája ugyanis nem egyedi jelenség, számos olyan ország található, ahol a legfelső törvényhozó testület létszáma és a lakosságválasztópolgárok száma között koránt sincs összhang. Így például az 1990 óta működő magyar egykamarás Országgyűlés 386 fője és Magyarország durván 10 millió lakosa között egyáltalán nincs összhang, a történelmi múltba visszatekintő, túlméretezett létszám folyamatos alkotmányjogi és politikai vitákat váltott ki, érdemi változás nélkül. Mindhárom balti állam legfelső államhatalmi testületének tagjait általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján választják, ami összhangban van a jogállamok politikai jogai és szabadságai közé tartozó választójog általános elvi követelményeivel. Így a lényegében cenzusoktól mentes választójog a társadalom felnőtt állampolgárai többsége számára nyújt tényleges

beleszólást a személyi és politikai összetételébe. Az aktív és a passzív választójog életkori határa szabályozásában ugyanakkor találhatók eltérések. Az aktív és passzív választójog legalacsonyabb határa (18. év) a lett alaptörvényi szabályozásban található, amely 13 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p 1809 3 ebben a vonatkozásban a legdemokratikusabbnak tekinthető, hiszen a három állam közül a legnagyobb számú állampolgár számára teszi lehetővé a választást és a választhatóságot. Ehhez képest az észt alkotmány már korlátozóbb, ugyanis csupán azok számára biztosít aktív és passzív választójogot, akik a választás idején betöltötték 21. életévüket A legkevésbé demokratikus a litván alaptörvény, hiszen a passzív választójogot csak a 25. évüket betöltött litván állampolgároknak biztosítja, ez az életkor már korcenzusnak tekinthető.

Észtországban és Litvániában négy, Lettországban három majd az alkotmánymódosítás után itt is négy évre választják a törvényhozó testület tagjait. A demokratikus jogállamok törvényhozásai megbízatásának nincs egységes, úgymond kötelező időtartama, bár alkotmányosan és politikailag is garantálni szükséges, hogy a testületek tagjait meghatározott, de nem hosszú időre kell választani (általában három-öt év). Utóbbi feltételeknek mind a három balti ország alaptörvényi szabályozása megfelel. 3. A köztársasági elnöki intézmény struktúrájának sajátosságai (tömör elemzés) A 2-es pont alatt említett alkotmány értelmében Észtországban a köztársasági elnököt a Riigikogu választja titkos szavazással öt évre. Minden 40 életévét betöltött született észt állampolgár indulhat az államfő-választáson. Ugyanazt a személyt egymást követően csak kétszer lehet megválasztani.14 A már említett

alaptörvény alapján a köztársasági elnök feladatkörébe tartozik többek között a normál és az időelőtti parlamenti választások kiírása, az alkotmány módosításának kezdeményezése és javaslattétel a miniszterelnök személyére. Ő az észt hadsereg főparancsnoka.15 A 2-es pont alatt tárgyalt alkotmány alapján Lettországban a köztársasági elnököt a Saeima választja titkos szavazással három évre (a Saeima által 1997. decemberében elfogadott alkotmány-módosítás felmelte négy évre)16. 40 életévét betöltött személy választható meg államfővé maximálisan két egymást követő ciklusra.17 A már említett alkotmány értelmében a köztársasági elnök feladatkörébe tartozik többek között: ő a hadsereg főparancsnoka, kinyilvánítja a háborús állapotot a 14 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 1695 15 Maher, Joanne

(Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 1695 16 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2532 17 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p 1791 4 Saeima döntése alapján18, felhatalmazást ad a miniszterelnöknek, hogy javaslatot tegyen a miniszterek személyére.19 A 2-es pont alatt bemutatott alkotmány értelmében Litvániában a köztársasági elnököt a köztársaság állampolgárai általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján választják öt évre. Minden olyan született litván állampolgár, aki az államfőválasztást megelőzően legalább három évig Litvániában élt, betöltötte a 40. évét és beválasztható a Seimasba, megválasztható köztársasági elnökké Ugyanazon személy

maximálisan kétszer választható meg egymást követően államfővé.20 A már említett alaptörvény alapján a köztársasági elnök feladatkörébe tartoznak például a következők: dönt a külpolitika alapvető kérdéseiben, irányítja a külpolitika végrehajtását a kormánnyal együttműködve, a Seimas jóváhagyásával kinevezi az ország miniszterelnökét, kormányalakítással bízza meg a miniszterelnököt, jóváhagyja a kormány összetételét, a Seimas jóváhagyásával felmenti az ország miniszterelnökét, a miniszterelnök javaslata alapján kinevezi, illetve felmenti a minisztereket.21 Mindhárom balti állam hatályos alkotmánya nevesíti a köztársasági elnök intézményét, szabályozza választásának legfontosabb feltételeit, alapelveit és rögzíti a hatáskörébe tartozó feladatokat. A választás módja már nem egységes Amíg Észtországban és Lettországban a közvetett választás elve érvényesül: a legitim módon

megválasztott törvényhozó testület (Riigikogu, Saeima) választja meg, addig Litvániában a litván állampolgárok közvetlenül választják. A demokratikus jogállamok felépítésére és működésére vonatkozó alapelvek, az ezek szellemisége alapján funkcionáló államok alkotmányos szabályozásában található rendelkezések nem foglalnak állást kizárólagosan valamelyik választási mód között. A közvetlen és közvetett választás egyaránt demokratikus. A hazai és a nemzetközi kutatók körében azonban általánosan elfogadott, hogy bármely ország állampolgárai által az általános, egyenlő és titkos választójog alapján közvetlenül megválasztott köztársasági elnök elfogadottsága, legitimációja erősebb, mint bármilyen már megválasztott testület által választott államfőé. Elfogadva ezt a megközelítést, a három balti ország közül a litvániai köztársasági elnökválasztás minősíthető demokratikusabbnak, az

észt illetve a lett parlament általi választás kevésbé demokratikus. A közvetlenül illetve közvetett módon megválasztott köztársasági elnök mandátuma Észtországban és Litvániában öt, Lettországban pedig három, majd az alkotmánymódosítást követően négy évre szól. Ha ismételten abból indulunk ki, hogy vannak-e elvi illetve gyakorlati előírások a megbízatás időtartamára, azt látjuk, hogy a mandátum csak konkrét és nem hosszú periódusra szólhat, az időtartam egységesítése azonban nem történt meg (általánosságban négy-öt év). Mindhárom vizsgált ország alkotmánya figyelembe vette az említett alapelveket és nemzetközi gyakorlatot, s konkrét időtartamban (három/négy-öt év) szabta meg az államfő 18 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p 1791 The Europa World Year Book 1999. Volume II Europa Publications Limited, London 1999, p 2156 20 The Europa World Year Book 1993.

Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p 1809 21 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p 1809 19 5 maximális hivatali idejét. Tekintettel volt továbbá azon elvre és nemzetközi gyakorlatra is, hogy a hatalomkoncentráció megakadályozása érdekében nem szabad lehetővé tenni, hogy ugyanazt a személyt bármennyiszer újra lehessen választani. A maximális kétszeri választás alaptörvényi rögzítése összhangban áll más demokratikus jogállamok gyakorlatával. Elviekben a köztársasági elnökválasztást sem szabadna cenzusokkal korlátozni, a nemzetközi gyakorlat azonban egyértelműen ilyen irányú elmozdulást mutat mindenekelőtt a jelöltek esetében. Igaz ez a három balti államra is Ebből az aspektusból vizsgálva a lett államfőválasztás minősíthető a legdemokratikusabbnak, ugyanis csupán egy korcenzust állít fel: csak az indulhat, aki a választást megelőzően betöltötte a

negyvenedik évét. Az észt alaptörvény már nemcsak a betöltött negyvenedik év korcenzusát rögzíti, hanem behozza a születésiállampolgásági cenzust is, ugyanis csak az lehet jelölt, aki születésénél fogva rendelkezik észt állampolgársággal. A legkevésbé demokratikus a litván alkotmányos szabályozás. A másik két országhoz hasonlóan ez is előfeltételként szabja meg a betöltött negyvenedik év korcenzusát, és az észthez hasonlóan összekapcsolja a születési-állampolgársági cenzussal. Utóbbihoz azonban további szigorításként hozzáteszi az egyhelyben tartózkodás cenzusát, ugyanis csak azok a született litván állampolgárok indulhatnak, akik a választást közvetlenül megelőzően minimum három évig éltek Litvániában. A Seimasba választhatóság (passzív választójoggal csak a 25. évüket betöltött litván állampolgárok rendelkeznek) feltételének előírásával pedig újabb kor-választójogi cenzussal koronázza

meg az eddigi szigorításokat. A köztársasági elnök feladat-és hatáskörének tartalmában kimutatható azonosságok, hasonlóságok és eltérések a demokratikus jogállamok kormányformái tipizálásának legfontosabb csoportosítási ismérvei közé tartoznak. A hatályos alkotmány rendelkezései alapján a három balti köztársaság államfői közül az észt és a lett gyenge hatáskörű, ugyanis több konkrét döntési jogkörrel (Észtország: az alkotmány módosításának kezdeményezése; a normál és az időelőtti parlamenti választások kiírása; javaslattétel a miniszterelnök személyére; azt észt hadsereg főparancsnoka; illetve pl. Lettország: kinyilvánítja a háborús állapotot a Saeima döntése alapján; a hadsereg főparancsnoka; felhatalmazást ad a miniszterelnöknek, hogy javaslatot tegyen a miniszterek személyére) rendelkezik. Így Észtország és Lettország kormányformája parlamentáris, gyenge köztársasági elnöki

intézménnyel összekapcsolva. A hatályos litván alaptörvény rendelkezési értelmében a köztársasági elnök jelentős döntési jogkörrel rendelkezik, hiszen például ő határozza meg Litvánia nemzetközi politikájának stratégiáját s a kormánnyal együttműködve annak legfőbb végrehajtója; a parlament jóváhagyásával kinevezi az ország miniszterelnökét, kormányalakítással bízza meg, jóváhagyja annak összetételét; a parlament jóváhagyásával felmenti a miniszterelnökét s annak javaslata alapján kinevezi, illetve felmenti a minisztereket. A litván államfő részére alkotmányosan biztosított erős hatáskör ugyan nem éri el sem a tiszta elnöki (pl. az USA), sem a francia típusú elnöki kormányforma államfőjének döntési jogkörét, de inkább utóbbihoz közelít erőteljesebben. Így Litvánia kormányformája parlamentáris, erős köztársasági elnöki intézménnyel összekapcsolva. 6 4. A pártrendszer jellemzése22

Ebben a fejezetben a tanulmány szerzője megpróbálja összefoglalni történeti, politológiai, alkotmányjogi, összehasonlító és szociológiai módszerek segítségével Észtország, Lettország és Litvánia pártrendszere néhány jelentősebb pártja általános jellemzőit a kilencvenes évek elejétől napjainkig. A pártok és pártrendszerek elemzése többféle megközelítéssel lehetséges, amelyek közül az egyik legelfogadottabb az értékorientáció segítségével történő csoportosítás: 4. 1 A szocialista-szociáldemokrata irányzat 4. 1 1 A „történelmi„ szociáldemokrata pártok A szocialista-szociáldemokrata irányzaton belül speciális helyet foglalnak el a „történelmi” szociáldemokrata pártok. A nemzetközi szociáldemokrata mozgalom pártjai hosszú és eredményekben gazdag történelmi múlttal rendelkeznek, előfutáraik, majd első jelentős és kevésbé jelentős szervezeteik már a tizenkilencedik század utolsó harmadában

megjelentek. Különösen Németország Szociáldemokrata Pártja, az angol Munkáspárt illetve a skandináv országok szociáldemokrata pártjai elméleti és politikai-kormányzati teljesítménye emelendő ki. Világhírű teoretikusok (például Karl Kautsky, Eduard Bernstein) és ismert politikusok (Willy Brandt, Tony Blair stb.) sora kapcsolódik hozzájuk A három balti országban körülbelül 1992 első feléig három párt sorolható ide: az Észt Szociáldemokrata Párt23 (1990-ben alakult, pontosabban ekkor alapították újjá 22 Ebben a fejezetben jelen tanulmány szerzője részben felhasználta, részben az ott megfogalmazottakat Észtországra, Lettországra és Litvániára továbbfejlesztve, négy korábbi tanulmánya – Balogh László: A pártrendszerek jellemzői Kelet-KözépEurópában. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2006. 76 oldal (23-as – Az alternatív-ellenzéki csoportok, szervezetek, mozgalmak, pártok. (10-19 oldal) és 3-as – A

pártrendszerek általános jellemzői /1986-2006/ (19-35 oldal) – fejezete. Balogh László: Változások Bulgária, Csehország és Szlovákia politikai rendszerében. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2007 27 oldal Megjelent: In: http://mszdp.hu 2008 Laszlo Balogh: Changes in the Political System of Bulgaria, the Czech Republic and Slovakia. „Journal of Constitutional Law in Eastern & Central Europe„ Book World Publications, The Netherlands, Volume 14-2007, Number 2, pp. 141-186 Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008. 36 oldal Megjelent: In: http://wwwmszdp hu 2008 – egy megjelenés álló könyve – Balogh László: Kelet-Közép-Európa: A diktatúrából a demokráciába vezető rögös úton. (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó) – több értékelését. 23 A párt észt elnevezése és rövidítése: Eesti Sotsiaaldemokraatlik Partei (ESDP); A párt magyar

elnevezése és rövidítése: Észt Szociáldemokrata Párt (ÉSZDP). 7 - B.L), a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt24 (1904-ben alapították, és 1989-ben szervezték újjá) és a Litván Szociáldemokrata Párt25 (1896-ban alapították, s 1989ben szervezték újjá).26 Az Észt Szociáldemokrata Párt 1990-es újjáalakulását követően több évig megtartotta szervezeti önállóságát, amit különböző források egyértelműen alátámasztanak.27 1990-től körülbelül 1992 első feléig koncepciójának lényegét a következőkben lehet összefoglalni: - a pártok megalakulása óta előtérbe helyezett demokrácia politikai intézményei (választott törvényhozás és önkormányzati rendszer, a törvényhozó testületnek politikai és jogi felelősséggel tartozó kormány, parlamentáris köztársasági államforma stb.) alkotmányos eszközökkel történő helyreállítása; - a korábbi „szocialista jogok és szabadságok” helyett biztosítani

szükséges az alapvető politikai, gazdasági, szociális jogokat, szabadságokat; - a hatalmi elit tulajdonában lévő ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, pénzügyi és agrártulajdont, tehát a teljes „szocialista tulajdon”-t át kell alakítani. Olyan vegyes tulajdonú rendszer alaptörvényi szabályozását kell megvalósítani, amelyben túlsúlyban van a magántulajdon, de mellette jelentős tőkeerővel rendelkezik az állami, az önkormányzati, a szövetkezeti, az egyházi, az alapítványi stb. tulajdon is; - a politika által irányított gazdaság helyett a piaci elvek alapján működő, szociálisan érzékeny gazdaságot szükséges fokozatosan kiépíteni, amely hatékonyan ötvözi a liberalizmus és a huszadik-huszonegyedik század kihívásainak eleget tevő szociáldemokrata állam előnyeit; - a nemzeti szuverenitás békés, politikai eszközökkel történő elérése, majd mielőbbi csatlakozás az Európai Közösségekhez és a NATO-hoz.28 1992 első

fele után koncepciója továbbra is szociáldemokrata alapokon állt, s különösen a következőket érdemes ezek közül kiemelni: 1. A demokratikus jogállam alapvető politikai intézményei stabilizálása 24 A párt lett elnevezése és rövidítése: Latvijas Sociāldemokrātiskā strādnieku partija (LSDsp); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Lett Szociáldemokrata Munkáspárt (LSZDMP). 25 A párt litván elnevezése és rövidítése: Lietuvos Socialdemokratų Partija (LSDP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litván Szociáldemokrata Párt (LSZDP). 26 The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, p 1022 The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, pp 1692, 1760. Mindkét forrást idézi: Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 27-28 oldal 27 Lásd a következő

forrásokat: The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, p. 1022 The Europa World Year Book 1993 Volume I Europa Publications Limited, London 1993, p. 1044 The Europa World Year Book 1995 Volume I Europa Publications Limited, London 1995, p. 1119 The Europa World Year Book 1996 Volume I Europa Publications Limited, London 1996, p.1167 28 Ezeket a koncepcionális elemeket foglalja össze Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 28 o 8 2. A totalitárius időszakból örökölt bürokratikus államigazgatási tulajdon további lebontása, a magántulajdon túlsúlyán nyugvó vegyes tulajdonú modell fokozatos kiépítése. 3. A piaci elvek alapján működő, szociálisan érzékeny állam jogi, politikai és költségvetési eszközökkel történő fenntartása. 4. Az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozás nemzetközi és

hazai feltételeinek megteremtése. 1996-ben egyesült egymással az Észt Szociáldemokrata Párt és az Észt Vidéki Centrum Párt29 Mérsékeltek Pártja30 néven (valamennyi kiemelés – B.L)31 Utóbbi párt és a Néppárt32 Néppárt-Mérsékeltek33 elnevezéssel egyesült 1999-ben szociáldemokrata koncepció alapján (valamennyi kiemelés – B.L)34 A párt 2004-ben felvette az Észt Szociáldemokrata Párt35 nevet (kiemelés – B.L)36 A Mérsékeltek Pártja egyrészről továbbra is szociáldemokrata koncepció talaján állt, másrészről megfogalmazta az Észt Vidéki Centrum Párt által az egyesülésig képviselt agrár alapelveket is. A Néppárt-Mérsékeltek, majd utódja, az Észt Szociáldemokrata Párt is megjelenítette koncepciójában a szociáldemokrata és az agrár értékeket, de a Néppárt által addig mindenekelőtt hangsúlyozott nemzeti elemet is. Így jelenleg a következő fontosabb elvek jellemzik a pártot: 1. A demokratikus jogállam alapvető

politikai intézményei stabilizálása 2. A magántulajdon túlsúlyán nyugvó vegyes tulajdonú modell stabilizálása 3. A piaci és liberális elvek alapján működő, szociálisan érzékeny állam jogi, politikai és költségvetési eszközökkel történő fenntartása. 4. A párt egyik kiemelt feladata általában az agrárszektor, s különösen a kis gazdaságok nemzetállami és uniós költségvetési eszközökkel (beruházások, beruházási kedvezmények, adó-és járulék kedvezmények stb.) történő támogatása. 29 A párt észt elnevezése és rövidítése: Eesti Maa-Keskerakond (EM-K); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Észt Vidéki Centrum Párt (ÉVCP). 30 A párt észt elnevezése és rövidítése: Erakond Mõõdukad (EM); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Mérsékeltek Pártja (MP). 31 The Europa World Year Book 1997. Volume I Europa Publications Limited, London 1997, p1220 32 A párt magyar neve és rövidítése: Néppárt

(NP). 33 A párt észt elnevezése és rövidítése: Mõõdukad (M); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Néppárt-Mérsékeltek (N-M). 34 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 1560 35 A párt észt elnevezése és rövidítése: Sotsiaaldemokraatlik Erakond (SDE); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Észt Szociáldemokrata Párt (ÉSZDP). 36 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 1696 9 5. Észtország helye nem lehet kérdéses az Európai Unióban, ugyanakkor a mindenkori kormányoknak védelmezniük kell az unióban az észt nemzeti érdekeket is. Mielőbbi csatlakozás a NATO-hoz Az Észt Szociáldemokrata Párt újjászerveződését követően már az 1992-es, majd az 1995-ös parlamenti választásokon is – a Mérsékeltek képviselői

között - bekerült a Riigikoguba. A választási szövetség 1992-ben a negyedik (12 mandátum)37, 1995ben pedig ötödik (6 mandátum)38 legerősebb politikai tömörülés volt a törvényhozó testületben. Az 1999-es parlamenti választásokon 8 képviselői helyet szereztek összesen a Mérsékeltek (pontosabban a Mérsékeltek Pártja, amelynek ismeretesen az Észt Szociáldemokrata Párt volt az egyik alapítója – B.L)39, s így továbbra is befolyásos politikai tényező maradt a legfelső államhatalmi testületben. A 2003-as választásokon 6 mandátumot szerzett a Néppárt-Mérsékeltek párt40, a 2007-es választásokon pedig már Észt Szociáldemokrata Párt néven induló szervezet tizet41. Az Észt Szociáldemokrata Párt ismeretes 1990-es újjáalakulását követően 1992 óta az észt törvényhozó testület állandó tagja. Így a társadalmi modellváltás éveit élő Észtország azon kelet- és kelet-közép-európai államok sorába tartozik, amelyekben

a történelmi szociáldemokrata párt jelentős társadalmi-politikai befolyással rendelkező politikai tényező. A fenti értékelést azonban rögtön finomítani is szükséges, ugyanis a szociáldemokrata párt csak más politikai szövetségesekkel együtt tudott mandátumokat szerezni az észt törvényhozó testületben. Az átmenet éveiben arra is rákényszerült, hogy egyesüljön az agrárorientációjú Észt Vidéki Centrum Párttal, majd a nemzeti irányvonalú Néppárttal. Más térségbeli szocialistaszociáldemokrata pártok számára is tanulságos, egyúttal mintaértékű, miszerint elképzelhető viszonylag távoli értékeket képviselő politikai csoportok egymáshoz történő közeledése, politikai együttműködése, s végül közös párt megalakítása. Képesek voltak megtalálni az eredményes politikai szerepléshez szükséges azonos illetve hasonló alapelveket, s félretenni koncepcionális és személyi ellentéteiket. A Lett Szociáldemokrata

Munkáspárt és a Litván Szociáldemokrata Párt 1989es újjászervezését követően az Észt Szociáldemokrata Párthoz hasonlóan több éven keresztül szervezetileg önállóan politizált, amit különböző források igazolnak.42 37 Lásd jelen tanulmány 1.2-es táblázatát (12 oldal) Lásd jelen tanulmány 1.31-es táblázatát (13 oldal) és 132-es táblázatát (14 oldal) 39 Lásd jelen tanulmány 1.4-es táblázatát (15 oldal) 40 Lásd jelen tanulmány 1.5-ös táblázatát (16 oldal) 41 Lásd jelen tanulmány 1.6-os táblázatát (17 oldal) 42 A Lett Szociáldemokrata Munkáspártra vonatkozó források a következők: The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, p 1692 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p 1792 The Europa World Year Book 1996. Volume II Europa Publications Limited, London 1996, p 1930 A Litván Szociáldemokrata Pártra vonatkozó források a következők: The

Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, p. 1760 The Europa World Year Book 1993 Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p. 1810 The Europa World Year Book 1997 Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p. 2075 The Europa World Year Book 1998 Volume II Europa Publications Limited, London 1998, p. 2145 38 10 1989-től hozzávetőlegesen 1992 első feléig koncepciójuk lényegi elemei a következők voltak: - a pártok megalakulása óta előtérbe helyezett demokrácia politikai intézményei (választott törvényhozás és önkormányzati rendszer, a törvényhozó testületnek politikai és jogi felelősséggel tartozó kormány, parlamentáris köztársasági államforma stb.) alkotmányos eszközökkel történő helyreállítása; - a korábbi „szocialista jogok és szabadságok” helyett biztosítani szükséges az alapvető politikai, gazdasági, szociális jogokat, szabadságokat; - a hatalmi elit

tulajdonában lévő ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, pénzügyi és agrártulajdont, tehát a teljes „szocialista tulajdon”-t át kell alakítani. Olyan vegyes tulajdonú rendszer alaptörvényi szabályozását kell megvalósítani, amelyben túlsúlyban van a magántulajdon, de mellette jelentős tőkeerővel rendelkezik az állami, az önkormányzati, a szövetkezeti, az egyházi, az alapítványi stb. tulajdon is; - a politika által irányított gazdaság helyett a piaci elvek alapján működő, szociálisan érzékeny gazdaságot szükséges fokozatosan kiépíteni, amely hatékonyan ötvözi a liberalizmus és a huszadik-huszonegyedik század kihívásainak eleget tevő szociáldemokrata állam előnyeit; - a nemzeti szuverenitás békés, politikai eszközökkel történő elérése, majd mielőbbi csatlakozás az Európai Közösségekhez és a NATO-hoz.43 Látható, hogy a korábban tárgyalt Észt Szociáldemokrata Párt és a most vizsgált Lett Szociáldemokrata

Munkáspárt és a Litván Szociáldemokrata Párt az alapvető nemzetállami társadalmi, gazdasági, politikai és szociális kérdésekben azonos koncepció talaján áll, másodrendű területeken természetesen találhatók eltérések, ezeket azonban a tanulmány nem tárgyalja. 1992 első felét követően továbbra is a szociáldemokrata értékek közvetítője a két balti szociáldemokrata párt, amelyek közül az alábbiakra érdemes elsősorban felhívni a figyelmet: 1. Mindkét szociáldemokrata párt alapvető feladatnak tekintette a demokratikus jogállam alapvető politikai intézményei stabilizálását. Amíg azonban a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt a parlamentáris köztársaság kormányformáját támogatta, addig a Litván Szociáldemokrata Párt az erős köztársasági elnöki intézménnyel összekapcsolt parlamentáris köztársaság államformája mellett érvelt. 2. A két szociáldemokrata párt a magántulajdon dominanciáján nyugvó vegyes

tulajdonú rendszer fokozatos kiépítése, majd stabilizálása mellett érvelt. 3. A két balti állam egyik szociáldemokrata pártja sem vetette el a piacgazdaságot, bár állandóan hangsúlyozták annak egyenlőtlenségét, amit a két párt többsége a hagyományos szociáldemokrata alapelv alapján, az erős pozíciókkal rendelkező 43 Ezeket a koncepcionális elemeket foglalja össze Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 28 o 11 újraelosztó állam segítségével kívánt mérsékelni, a szociálliberális kisebbség ellenben kevésbé volt szociálisan érzékeny. 4. A két „történelmi” szociáldemokrata párt támogatta hazája csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Az EU-ba történő belépést követően pedig a kapcsolatok elmélyítésére helyezték a hansúlyt. A Lett Szociáldemokrata Munkáspárt és a Litván Szociáldemokrata Párt

később egyesült hazája egyik posztkommunista pártjával (az egyesülés összefüggéseit, a további politikai utat részletesen tárgyalja a tanulmány a későbbiekben a megfelelő hivatkozásokkal). A Lett Szociáldemokrata Munkáspárt a Demokratikus Blokk választási szövetség (a választások győztese) részeként, tagja lett a társadalmi modellváltás időszaka első parlamentjének.44 Az 1993-as és az 1995-ös választásokon azonban már nem került be a parlamentbe.45 Az 1989-ben újjáalakult „történelmi” Lett Szociáldemokrata Munkáspárt szervezetileg önálló periódusában nem vált politikailag befolyásos politikai erővé, társadalmi támogatottsága mindvégig gyenge maradt. Bár a Demokratikus Blokk tagjaként még parlamenti tényezővé vált, a szövetségen belüli helyzete azonban periférikusnak minősíthető. A párt szociáldemokrata értékeket kínáló társadalmi modellváltó programja ugyan piacképes volt, gyenge

szervezettsége, szűkös anyagi lehetőségei és kevés kiemelkedő személyisége azonban nem tette lehetővé, hogy meghatározó parlamenti, önkormányzati és kormányzati tényezővé váljon. Az úgyszintén 1989-ben újjászervezett Litván Szociáldemokrata Párt a lett testvérpárthoz hasonlóan már a rendszerváltás első választott parlamentjének tagja volt.46 Az 1992-es választásokon megszerzett 8 mandátumával a negyedik legerősebb párt volt a Seimasban,471996-ban 12 képviselői helyével ötödik volt a törvényhozó testületben,48 2000-ben pedig az A. Brazauskas Szociáldemokrata Koalíció tagjaként a parlamenti választások győztese lett49. A 2000-es parlamenti választásokon indult említett koalíció megalakításával nem értett egyet a Litván Szociáldemokrata Párt egy csoportja, ezért kivált a pártból, s megalakította a Szociáldemokrácia 2000 Litván Pártja50 (kiemelés – B.L) elnevezésű szervezetet51, amely azonban

eredménytelenül szerepelt a választásokon52. A Litván Szociáldemokrata Párt 1989-es újjáalakulását követően szervezetileg szuverén periódusában mindvégig a litvániai pártrendszer egyik befolyásos tényezője volt. Mérhető társadalmi támogatottsága lehetővé tette, hogy folyamatosan jelen legyen a litvániai legfelső államhatalmi testületben, ténylegesen képviselhesse a 44 Lásd jelen tanulmány 2.1-es táblázatát (19-20 oldal) Lásd jelen tanulmány 2.2-es táblázatát (20 oldal) és 231-es és 232-es táblázatát (21-22-23 oldal). 46 Lásd jelen tanulmány 3.12-es táblázatát (26-27-28oldal) 47 Lásd jelen tanulmány 3.2-es táblázatát (27-28 oldal) 48 Lásd jelen tanulmány 3.3-as táblázatát (28 oldal) 49 Lásd jelen tanulmány 3.4-es táblázatát (30-31 oldal) 50 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Szociáldemokrácia 2000 Litván Pártja (SZ2000LP). 51 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2001. Volume II

Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2001, p. 2517 52 Lásd jelen tanulmány 3.4-es táblázatát (30-31 oldal) 45 12 társadalmi modellváltás időszakában a szociáldemokrata értékeket. A történelmi hagyományokra támaszkodva képes volt új válaszokat adni a rendszerváltás által felvetett szociális, gazdasági, kulturális és politikai problémákra, s rendelkezett a sikeres politizáláshoz elengedhetetlen anyagi, szakmai és személyi feltételekkel. A 2000-es törvényhozási választások előtt bekövetkezett szakadás, egy csekélyebb támogatottsággal és befolyással rendelkező csoport kiszakadása s a Szociáldemokrácia 2000 Litván Pártja megalakulása, lényegesen nem gyengítette az „anyapárt”-ot, az új párt pedig, amely elsősorban a posztkommunistákkal történő együttműködéssel nem értett egyet, szociáldemokrata választási programja ellenére be sem került az új parlamentbe. Többé-kevésbé

mindhárom „történelmi” szociáldemokrata pártban már az újjászerveződést követően folyamatos elméleti és politikai vita zajlott a történelmi hagyományokra támaszkodó szociáldemokrata és a liberalizmus értékeit jobban elfogadó szociálliberális irányzat között. A belső megosztottság, a viták elmérgesedése egyes esetekben, kilépésekhez, szakadásokhoz vezetett. E folyamat egyik legjelentősebb eseménye a lett Munkáspárt53 megalakulása 1996-ban, s amely programjában megfogalmazta az ipar szerkezeti struktúrája átalakítása, megújítása szükségességét54. A Munkáspárt koncepciójának lényegét, tekintettel a már említett lényegi követelésen túl, a következőkben lehet összefoglalni: 1. A demokratikus jogállam alapvető intézményei (választott állami döntéshozó szervek működése, az alapvető politikai, gazdasági, szociális jogok és szabadságok garantálása stb.) jogi és politikai eszközökkel történő

stabilizálása 2. A magántulajdon túlsúlyán nyugvó vegyes tulajdoni modell teljes kiépítése rövidtávon. 3. Lettország nemzetközi gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében csökkenteni kell az állam szociális szerepét, jogi eszközökkel is biztosítani kell a liberális elvek fokozott érvényesülését a társadalmi rendszer minden területén, így olyan érzékeny szférákban is, mint például a társadalombiztosítás, az oktatás illetve az egészségügy. 4. Lettország mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz Az 1998-as parlamenti választásokon eredménytelenül szerepelt a Munkáspárt.55 Egy következő forrás már a Centrum Szövetség56 tagjaként említi, amelyhez még a Lettország Szabadságáért párt57 (támogatta Lettország uniós csatlakozását) és a 53 A párt lett elnevezése és rövidítése: Darba partija (Dp); (A párt magyar elnevezése és rövidítése: Munkáspárt (MP). 54 The Europa World Year

Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p1993 A Munkáspárt létezését több más forrás is alátámasztja, így a következők: The Europa World Year Book 1999. Volume II Europa Publications Limited, London 1999, p 2157 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2533 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2006. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2006, p 2676 55 Lásd jelen tanulmány 2.4-es táblázatát (32 oldal) 56 A szövetség magyar elnevezése és rövidítése: Centrum Szövetség (CSZ). 57 A szervezet magyar elnevezése és rövidítése: Lettország Szabadságáért (LSZ). 13 Lett Demokrata Párt58 (korábban Saimnieks Demokrata Párt (A Gazda)59 – 1995ben alakult ezen a néven s a névváltoztatásra 1999-ben került sor)60 tartozott.61 A Centrum Szövetség – tekintettel

Lettország Szabadságáért már említett orientációjára – alapvetően hasonló koncepciót követett, mint a Munkáspárt már részletezett irányvonala. A Centrum Szövetség nem került be a parlamentbe a 2002es választásokon62 A Munkáspárt sem önállóan, sem választási szövetségben más szervezetekkel nem került be a lett törvényhozó testületbe, amely mögött elsősorban a gyenge szervezettség és a hiányos anyagi források álltak. 4. 1 2 A posztszocialista pártok Kelet-és Kelet-Közép-Európában, az egykori Szovjetunió Európán kívüli utódállamaiban a „történelmi” szociáldemokrata pártok mellett sajátos szerepet töltenek be a társadalmi modellváltás egész időszakában a posztszocialista vagy posztkommunista pártok. Elődjeik monopol hatalmi helyzete a politikai rendszerben lényegében korlátlan uralmat biztosított elitjük számára a gazdaság, a kultúra, a politika, általában a társadalom minden szférájában. A

meginduló rendszerváltás, a korábbi totális modell gyorsabb illetve fokozatosabb ütemű lebontása új helyzetet teremtett számukra, meg kellett próbálniuk megtalálni helyüket a többpárti struktúrában, alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez. Ez a folyamat hosszú ideig tartó, bonyolult, ellentmondásokkal teli folyamat volt. Igaz ez a balti államok posztszocialista pártjaira is.63 Észtország Kommunista Pártja64, 1992-től Észt Demokratikus Munkáspárt65 66, 1998-tól Észt Szociáldemokrata Munkáspárt67 68, 2004-től pedig Észt Baloldali 58 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Lett Demokrata Párt (LDP). A párt lett elnevezése és rövidítése: Demokrātiskāpartija Saimnieks (DpS); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Saimnieks Demokrata Párt (A gazda) /SDP(G)/. A saimnieks szó maga jelentése gazda. 60 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor &

Francis Group, London and New York 2003, p. 2533 61 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2533 62 Lásd jelen tanulmány 2.5-ös táblázatát (33-34 oldal) 63 Észtország Kommunista Pártja, Lettország Kommunista Pártja és Litvánia Kommunista Pártja átalakulási folyamatának fontosabb összefüggéseit a nyolcvanas évek legvégétől hozzávetőlegesen 1992. első feléig részletesen tárgyalja Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 28-29-30 oldal az ott említett forráshivatkozásokkal együtt. 64 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Észtország Kommunista Pártja (ÉKP). 65 A párt észt elnevezése és rövidítése: Eesti DemokraatlikTööpartei (EDTP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Észt Demokratikus Munkáspárt (ÉDMP). 66 A

dátum és a név forrása: The Europa World Year Book 1993. Volume I Europa Publications Limited, London 1993, p. 1044 67 A párt észt elnevezése és rövidítése: Eesti Sotsiaaldemokraatlik Tööpartei (ESDTP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Észt Szociáldemokrata Munkáspárt (ÉSZDMP). 68 A dátum és a név forrása:The Europa World Year Book 2000. Volume I Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2000, p. 1381 Más forrás szerint a névváltoztatásra 1997ben került sor Forrás: Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003 Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 1560 59 14 Párt69 70 a társadalmi modellváltás egész időszakában megtartotta szervezeti önállóságát, amit több forrás is egyértelműsít71. 1992 első felét követően a különböző név alatt politizáló posztszocialista párt jelentős koncepcionális átalakuláson ment keresztül.

Fokozatosan csökkent azon vezetők, tagok és szimpatizánsok száma és befolyása, akik vagy egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben akartak változtatni a korábbi totalitárius modell alapjain. Koncepciójukban mindvégig hangsúlyozták az egypárti illetve a hegemonpluralista politikai rendszer, a domináns pozíciókkal rendelkező bürokratikus államigazgatási tulajdoni szerkezet és az alapvetően központosított gazdaságirányítási modell előnyeit. Mindezt összekapcsolták unió és NATOellenességgel Ezzel egyidejűleg nyertek fokozatosan teret azon új vezetők, korábbi és régi tagok illetve szimpatizánsok, akik már szociáldemokrata talajon álltak. Orientációjuk lényegét az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A demokratikus jogállam intézményei (választott döntéshozó testületek, egyedi szervek folyamatos működtetése, az egyházak korlátozásoktól mentes tevékenységének, valamint az alapvető politikai, gazdasági, szociális

jogok és szabadságok garantálása stb.) alkotmányos rögzítése és a változó körülményekhez történő folyamatos hozzáigazítása. 2. Olyan tulajdoni rendszer lassú ütemben történő kiépítése, amelyben fontos pozíciót foglal el a magántulajdon, de jelentős tőkeerővel rendelkezik a megújult állami tulajdon, továbbá különösen az önkormányzati, az alapítványi és az egyházi tulajdoni forma is. 3. A piacgazdaságra történő áttérés, a piaci elvek érvényesülése a gazdaság egész működésében összhangban kell legyen a szociális érzékenységgel, az állam újraelosztó szerepének jogi és politikai eszközökkel való biztosítása révén. 4. A posztkommunista párt szociáldemokrata érzelmű vezetői, tagjai és szimpatizánsai egy része támogatta Észtország belépését az unióba, majd azt követően a tagság fenntartását, és a NATO-hoz történő csatlakozást. Más része viszont fenntartásait hangoztatta mindkét

szervezet kapcsán. Az uniós csatlakozást azért nem támogatták, mert tartottak az észt nemzeti érdekek csorbulásától, a NATO-tagság pedig Oroszország közelléte miatt tűnt (tűnik) számukra aggályosnak. 69 A párt észt elnevezése és rövidítése: Eesti Vasakpartei (EVp); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Észt Baloldali Párt (ÉBP). 70 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004. Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p. 1634 71 The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, p 1022 The Europa World Year Book 1993. Volume I Europa Publications Limited, London 1993, p 1044 The Europa World Year Book 1995. Volume I Europa Publications Limited, London 1995, p 1119 The Europa World Year Book 1996. Volume I Europa Publications Limited, London 1996, p1167 The Europa World Year Book 1997. Volume I Europa Publications Limited, London 1997, p1220The Europa World

Year Book 2000. Volume I Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2000, p. 1381 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003 Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 1560 E legutolsó forrás tesz említést a párt baloldali jellegéről. Forrás: Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 1560 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004 Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p. 1634 15 Észtország Kommunista Pártja 55 mandátumot szerzett az 1990. március 18-án megválasztott törvényhozó testületben, képviselői valamennyi, a parlamentbe bejutott politikai csoportban jelen voltak.72 Ezt követően sem az 1992-ben, sem az 1995-ben megválasztott parlamentbe nem jutott be.73 Az 1999-es választásokon az Észtországi

Egyesült Néppárt nem hivatalos választási szövetség tagjaként két képviselői helyet szerzett az Észt Szociáldemokrata Munkáspárt, a fennmaradó négy mandátumon pedig az Orosz Egység Pártja és az Észtországi Egyesült Néppárt osztozott.74 2003-ban és 2007-ben ismét nem szerzett parlamenti mandátumot75 A posztszocialista párt 1992 után lényegében periférikus pozíciót töltött be az észt politikai és pártrendszerben. Az erőtlen politikai teljesítmény több tényezővel is magyarázható. Ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a párton belüli különböző értékeket képviselő csoportok közötti hosszú ideig fennálló viták, ütközések megosztottságot eredményeztek, elvonták az erők egy jelentős részét az eredményes politizálástól, s az így kifelé sem egységes párt nem jelentett vonzó alternatívát a választópolgárok számára. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy különösen az 1992-es, de talán még az

1995-ös parlamenti választások is túlságosan közel voltak a sztálini totalitárius időszakhoz, s a választópolgárok többsége még mindig okkal illetve ok nélkül, de a „kommunisták”-at tette felelőssé a szovjet időszak minden nehézségéért. Később már halványult a múlt emléke, azonban a párt továbbra is szűkös anyagi forrásai, gyenge szervezettsége változatlanul eredménytelen szerepléshez vezettek a 2003-as és a 2007-es törvényhozási választásokon. Lettország Független Kommunista Pártja76 - 1990. áprilisában alakult meg (kiemelés – BL)77, majd még úgyszintén 1990-től a Lettországi Demokratikus Munkáspárt78 79, 1995-től pedig a Lettországi Szociáldemokrata Párt80 81 szuverén politikai szereplője volt a lett politikai rendszernek, amint az a jelzett forrásokból kiderül.82 1989 decemberében Litvánia Kommunista Pártja két szárnyra szakadt: az egyik a jelentős bázisra támaszkodó nemzeti és reformelkötelezett

72 The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, pp 1019, 1022. A törvényhozó testület összetételéről lásd még jelen tanulmány 11-es táblázatát (16 oldal) 73 Lásd jelen tanulmány 1.2-es táblázatát (16-17 oldal), az 131-es táblázatot (17-18 oldal) és az 1.32-es táblázatot (18-19 oldal) 74 Lásd jelen tanulmány 1.4-es táblázatát (19-20 oldal) 75 Lásd jelen tanulmány 1.5-ös táblázatát (21 oldal) és 16-ostáblázatát (21-22 oldal) 76 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Lettország Független Kommunista Pártja (LFKP). 77 A név és a dátum forrása: The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, p. 1688 Simon, Gerhard: Die Nationalbewegungen und das Ende des Sovjetsystems. „Osteuropa Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens” 41 Jhg, Heft 8, 8/1991, S. 784 78 A párt lett elnevezése és rövidítése: Latvijas Demokrātiskā darba partija (LDdp); A párt

magyar elnevezése és rövidítése: Lettországi Demokratikus Munkáspárt (LDMP). 79 A dátum és a név forrása: The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, p. 1691 80 A párt lett elnevezése és rövidítése: Latvijas Sociāl-demokrātiskā partija (LSdP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Lettországi Szociáldemokrata Munkáspárt (LSZDMP). 81 A dátum és a név forrása: The Europa World Year Book 1996. Volume II Europa Publications Limited, London 1996, p. 1930 82 További forrásként említendő még meg: The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p. 1792 16 Litvánia Kommunista Pártja83, a másik a gyenge háttérrel rendelkező, Moszkva iránt elkötelezett Litvánia Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Platformján84 (valamennyi kiemelés – B.L)85 Litvánia Kommunista Pártja 1990-től felvette a Litvániai Demokratikus Munkáspárt86 nevet.87

Litvánia Kommunista Pártja és a Litvániai Demokratikus Munkáspárt folyamatos résztvevője volt a litvániai politikai életnek, amelyet források támasztanak alá.88 Amíg 1992 első fele után Lettország Független Kommunista Pártja, a Lettországi Demokratikus Munkáspárt és a Lettországi Szociáldemokrata Párt fokozatos orientációs változáson ment át, addig ugyanez a folyamat sokkal gyorsabban zajlott le a Litvánia Kommunista Pártjában és a Litvániai Demokratikus Munkáspártban. Egyre mérhetőbben illetve igen gyorsan csökkent azon vezetők, tagok és szimpatizánsok száma és befolyása, akik lényegében nem kívánták megváltoztatni az egykori sztálini totalitárius modell alapjait. Külpolitikájuk középpontjában a nyugati integrációs törekvések tagadása állt. Az évek során fokozatosan illetve gyorsan erősödtek meg a szociáldemokrata értékeket elfogadó és közvetíteni kívánó vezetők, korábbi és régi tagok illetve

szimpatizánsok. Koncepciójuk alapelvei a következők voltak: 1. A demokratikus jogállam intézményei, így különösen a választott döntéshozó szervek demokratikus működése, az egyházaknak a történelmi hagyományok alapján való funkcionálása, továbbá az alapvető politikai, gazdasági, szociális jogok és szabadságok garantálása jogszabályi rögzítése és a normatív szabályozásnak a változó körülményekhez történő folyamatos hozzáigazítása. 2. A korábbi bürokratikus államigazgatási tulajdoni rendszer fokozatos átalakítása, s olyan struktúra létrehozása, amelyben a magántulajdon túlsúlya mellett jelentős tőkeerővel rendelkeznek más tulajdoni formák is, így különösen az új alapelvek alapján működő állami tulajdon. 3. A nyereségorientációt középpontba állító piacgazdaság és az erős, szociálisan érzékeny, újraelosztó állam összhangjának jogi és politikai eszközökkel való megteremtése. 83 A párt

magyar elnevezése és rövidítése: Litvánia Kommunista Pártja (LiKP). A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litvánia Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Platformján (LiKP-SZKPP). 85 The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, pp 1755, 1756. Simon, Gerhard: Die Nationalbewegungen und das Ende des Sovjetsystems „Osteuropa Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens.” 41 Jhg, Heft 8, 8/1991, S 783-784 86 A párt litván elnevezése és rövidítése: Lietuvos demokratinė darbo partija (Lddp); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litvániai Demokratikus Munkáspárt (LDMP). 87 The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, p 1760 Az említett forrás alakulásról ír, valójában csak névváltoztatásra került sor. The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, p 1760 88 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa

Publications Limited, London 1993, p 1810 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p 1810 The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p 2074 The Europa World Year Book 1998. Volume II Europa Publications Limited, London 1998, p 2145 Az 1997-es és az 1998-as forrás tesz említést arról, hogy az LDMP az LiKP szociáldemokrata parlamenti utódpártja. Források: The Europa World Year Book 1997 Volume II Europa Publications Limited, London 1997, pp. 2074, 2075 The Europa World Year Book 1998 Volume II Europa Publications Limited, London 1998, p. 2145 84 17 4. A három posztkommunista párt szociáldemokrata értékeket elfogadó vezetői, tagjai és szimpatizánsai egy része támogatta Lettország és Litvánia belépését az Európai Unióba és a NATO-hoz történő csatlakozást. Más része ellenben nem támogatta a nyugati integrációs törekvéseket. Az uniós csatlakozást elsősorban

azért vetették el, mert úgy vélték, hogy a lett és a litván tradíciók hátrányosan sérülnének a nemzetközi szervezetben. Az egykori Szovjetunió szomszédsága miatt az egyenlő távolságtartást hirdették az USA és Oroszország között. Lettország Kommunista Pártja választási szövetségben a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Dolgozóinak Nemzetközi Mozgalmával együtt 59 mandátumot szerzett az 1990-ben megválasztott lett törvényhozó testületben89, ezt követően azonban sem az 1993-as parlamentben90, sem az 1995-ös törvényhozásban91 nem volt képviselete. 1992 márciusában 14 mandátummal a Litvániai Demokratikus Munkáspárt volt a legerősebb a litván törvényhozó testületben92, vezető pozícióját az 1992-ben megválasztott parlamentben is megtartotta (73 képviselői hely)93, az 1996os parlamenti választásokon azonban már 12 mandátummal csak a negyedik helyet foglalta el a Seimasban94, s az A. Brazauskas Szociáldemokrata

Koalíció tagjaként képviselői helyekkel rendelkezett a 2000-ben megválasztott parlamentben95 is. 1993-tól a Lettországi Demokratikus Munkáspárt, majd a Lettországi Szociáldemokrata Párt egész további szuverén politizálási időszakában gyenge társadalmi támogatottságra támaszkodva periférikus szereplő volt a lettországi politikai rendszerben. A két posztkommunista pártban zajló személyi, hatalmi és koncepcionális viták, a megosztottság, és az ezekkel is összefüggő szerény anyagi lehetőségek nem jelentettek vonzó alternatívát a választópolgárok számára, s ennek eredményeként nem jutottak be a legfelső törvényhozó testületbe, kimaradva így a politikai döntéshozatalból. Ezzel szemben a Litvániában működő posztkommunista párt, a Litvániai Demokratikus Munkáspárt valamennyi legálisan megválasztott törvényhozó testületben rendelkezett képviselettel, sőt, 1992. márciusában a parlamentben és az 1992. őszén

megválasztott Seimasban övé volt a legtöbb mandátum. A sikeres parlamenti szereplés több, egymással összefüggő tényezővel magyarázható. Ezek között is talán az a legfontosabb, hogy a Litván Kommunista Pártban, majd a Litvániai Demokratikus Munkáspártban, a másik két balti állam posztszocialista pártjaihoz képest, gyorsabban lezajlott az „önmegtisztulás”, a „szociáldemokratizálódás”. Ezt sikeresen tudták kommunikálni a társadalom, a választópolgárok felé, s bizalom jelentős anyagi forrásokhoz is juttatta a pártot. A posztszocialista pártok között sajátos helyet foglal el a Lett Szocialista Párt96, amely 1994-ben, az 1991-ben betiltott Lettország Kommunista Pártja utódpártjaként 89 Lásd jelen tanulmány 2.1-es táblázatát (24 oldal) Lásd jelen tanulmány 2.2-es táblázatát (24-25 oldal) 91 Lásd jelen tanulmány 2.31-es táblázatát (25-26 oldal) és 232-es táblázatát (26-27 oldal) 92 Lásd jelen tanulmány 3.12-es

táblázatát (31-32 oldal) 93 Lásd jelen tanulmány 3.2-es táblázatát (32 oldal) 94 Lásd jelen tanulmány 3.3-as táblázatát (32-33-34 oldal) 95 Lásd jelen tanulmány 3.4-es táblázatát (34-35 oldal) 96 A párt lett elnevezése és rövidítése: Latvijas Sociālistiskā partija/Szocialiszticseszkaja partija Latvii (LSp/SZpL); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Lett Szocialista Párt (LSZP): 90 18 alakult meg97 és az úgyszintén 1994-ben alapított Litván Szocialista Párt98 99. A lett szocialista párt alapításától kezdve napjainkig azokat a baloldali lett és más, elsősorban keleti szláv etnikai csoportokat, illetve a litván szocialista párt azokat a baloldali litván erőket tömöríti, amelyek több vonatkozásban nem értenek egyet a kapitalista átalakulás fő irányaival. Koncepciójuk lényegét a következőkben lehet összefoglalni: 1. A demokratikus jogállam intézményeinek kiépítése és alkotmányos-politikai garantálása. 2. A

tulajdoni struktúrában változatlanul domináns pozíciót foglaljon el a megújult állami tulajdoni forma, a magántulajdon, az alapítványi, az önkormányzati, az egyházi és más tulajdoni típusok pedig periférikus helyet kapjanak. 3. A piacgazdaság helyett olyan, erős államra épülő gazdasági modellt kell megteremteni, amely szociálisan érzékeny. 3. A lett jogszabályoknak és az állami szervezeti rendszernek biztosítania kell az etnikai-nemzeti kisebbségek egyenjogúságát. 4. A szocialista pártok vezetői, tagjai és szimpatizánsai elutasították a nyugati integrációs törekvéseket. A Lett Szocialista Párt az 1995-ös törvényhozási választásokon öt mandátumot szerezve a gyenge parlamenti pártokhoz tartozott, ráadásul későbbi felbomlásával meg is szűnt parlamenti képviselete.100 1998-ban nem került be a parlamentbe101 1998-2003 között állt fenn Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban102 választási szövetség, amelynek

két tagja a Lett Szocialista Párt és a Nemzeti Egyetértés Pártja103 volt. A szövetség egyrészt ellenezte Lettország csatlakozását a NATO-hoz, másrészt képviselte a Lettországban élő orosz etnikai közösségek érdekeit. 104 Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban 25 mandátummal a 97 The Europa World Year Book 1996. Volume II Europa Publications Limited, London 1996, p 1930 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 98 A párt litván elnevezése és rövidítése: Lietuvos Socialistų Partija (LSP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litván Szocialista Párt (LSZP). 99 The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p 2075 1994 utáni működését több más forrás is alátámasztja: The Europa World Year Book 1998. Volume II Europa Publications Limited, London 1998, p. 2145 Maher, Joanne (Senior

Editor): The Europa World Year Book 2001. Volume II Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2001, p. 2517 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003 Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2630 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2857 100 Lásd jelen tanulmány 2.31-es táblázatát (27-28 oldal) és 232-es táblázatát (28-29 oldal) 101 Lásd jelen tanulmány 2.4-es táblázatát (29 oldal) 102 A választási szövetség lett elnevezése és rövidítése: Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā/Za prava cselovéka v jegyinoj Latvii (PctvL/ZpcsjL); A választási szövetség magyar elnevezése és rövidítése: Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban (EJEEL). 103 A párt lett elnevezése és rövidítése: Tautas saskaņas partija (Tsp); A párt magyar elnevezése és

rövidítése: Nemzeti Egyetértés Pártja (NEP). 104 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2533 19 második legerősebb politikai szervezet volt a 2002-es parlamenti választásokon105. 2005-ben alakult meg az Egyetértés Centrum106, amelynek a Lett Szocialista Párt, a Nemzeti Egyetértés Pártja, a Daugavpils Város Pártja107 és az Új Centrum108 volt tagja, s amelyek 2006. decemberében hivatalosan is egyesültek a Lett Szocialista Párt kivételével, mely az új szervezet szövetségese maradt (kiemelések - B.L)109 Az Egyetértés Centrum 17 mandátumot szerezve a 2006-os választásokon a parlament negyedik legnagyobb ereje lett.110 A Lett Szocialista Párt megalakulását követően néhány évig önállóan politizált, szuverén erőként kívánt befolyásos parlamenti tényezővé válni. Az 1995 szeptember végi, október eleji törvényhozási

választásokon elért szerény eredménye periférikus helyet biztosított számára a Saeimában, a belső viták azonban később odáig vezettek, hogy mint parlamenti párt megszűnt működni a későbbiekben. Sőt, a belső viták, megosztottság eredményeként az 1998. októberi újabb választásokon már be sem került a törvényhozó testületbe. Alapvetően gyenge politikai befolyása talán elsősorban képviselt koncepciójával magyarázható, ugyanis a kapitalista átalakulás számos területen való megkérdőjelezése sok választóban olyan gondolatokat ébresztett jogosan illetve jogtalanul, hogy a szocialista párt a korábbi sztálini totalitárius modell megtartásán fáradozik, holott erről szó sincs. Kapcsolódik ehhez a párt „etnikai érzékenység”-e is, konkrétebben az, hogy a párt bázisát nemcsak lett, hanem más, elsősorban keleti szláv nemzetiségűek is alkották, s hogy egyértelműen képviselte az etnikai-nemzeti egyenjogúság

alkotmányos és politikai garantálását, ami a lett többség számára korántsem volt szalonképes. Részben a gyenge társadalmi bázis és politikai befolyás, részben a koncepcionális hasonlóságok eredményeként 1998-ban választási szövetségre (Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban) lépett a Nemzeti Egyetértés Pártjával. Utóbbi már 1993-as megalakulásakor zászlajára tűzte az állampolgársággal nem rendelkezők gyors integrálását a lett társadalomba.111 A választási szövetséget létrehozó pártok vezetői, szakértői képesek voltak megállapodni olyan közös alapelvekben, amelyek mindkét szervezet számára vállalhatók voltak, amelyek mögött felfedezhetők voltak korábban már tárgyalt alapértékeik. Így többek között a következők jellemezték a szövetséget, figyelembe véve a választási blokk korábban már ismertetett elveit is: 1. A demokratikus jogállam intézményei alkotmányos és politikai eszközökkel

történő garantálása. 2. A piacgazdaság helyett olyan, erős államra épülő gazdasági modellt kell megteremteni, amely szociálisan érzékeny. Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 105 Lásd jelen tanulmány 2.5-ös táblázatát (30-31 oldal) 106 A választási szövetség lett elnevezése és rövidítése: Saskaņas Centrs/Centr szoglaszija (SC/Csz); A választási szövetség magyar elnevezése és rövidítése: Egyetértés Centrum (EC). 107 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Daugavpils Város Pártja (DVP). 108 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Új Centrum (ÚC). 109 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 110 Lásd jelen tanulmány 2.6-os táblázatát (31-32 oldal) 111 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications

Limited, London 1994, p 1792 20 3. A Lettországban élő nem lett, elsősorban orosz etnikai-nemzeti kisebbségek politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális, jogi egyenjogúságának (anyanyelv használata, a kulturális örökség védelme stb.) jogi eszközökkel megvalósuló érvényesítése. 4. Lettország integrációs törekvéseinek elutasítása részben Oroszország közelsége, részben a balti állam történelmi hagyományai feltételezhető sérelme miatt. A közös politizálás, az együttesen vállalt értékek, a meggyőző kampány s az ehhez szükséges anyagi erőforrások előteremtése eredményeként rendkívül sikeresen szerepelt a választási szövetség a 2002. októberi törvényhozási választásokon, s megszerzett 25 mandátumát mindenekelőtt a baloldali érzelmű lett, továbbá keleti szavazóknak köszönhette. Választási blokk 2003 novemberében párttá alakult112, amelyhez azonban nem csatlakozott a Lett Szocialista

Párt. Ellenben tagja lett a 2005-ben létrehozott Egyetértés Centrum választási szövetségnek a Nemzeti Egyetértés Pártjával, Daugavpils Város Pártjával és az Új Centrummal együtt. A legújabb választási tömörülésben ismételten megtartotta valamennyi szervezet strukturális és koncepcionális önállóságát, a sikeres szerepléshez azonban újból meg kellett találni a közös irányultságot. A szocialisták és az egyetértéspártiak ismét érvényesíteni tudták a korábbi választási blokkban képviselt közös értékeiket, amelyek kiegészültek az általuk is elfogadható Új Centrum balközép irányvonalával (demokratikus jogállam, szociális piacgazdaság, EU-és NATO-ellenesség stb.) és Daugavpils Város Pártja elsősorban regionális törekvéseivel. A közös alapelvek alapján történő politizálás és a szükséges anyagi források előteremtése relatíve eredményes választási szereplést eredményezett a 2006-os

törvényhozási választásokon (17 képviselői hely). 2006decemberében egyesültek a blokk tagjai, kivéve a Lett Szocialista Pártot, amely önállóságát megtartva az új párt szövetségese maradt.113 A Litván Szocialista Pártot mindenekelőtt egyrészt az 1991. augusztusában betiltott Litvánia Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Platformján114 szervezet több egykori vezetője, tagja és szimpatizánsa, másrészt a Litvániai Demokratikus Munkáspártot elhagyó konzervatív beállítottságú személyek alapították 1994-ben. Sem az 1996-os, sem a 2000-es, sem a 2004-es parlamenti választásokon nem sikerült mandátumot szereznie. A litvániai szavazók többsége számára elfogadhatatlan volt képviselt koncepciója, szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezett s általánosságban hiányoztak a valóban kiemelkedő képességű politikusok a pártvezetésből. Ezek a tényezők együttesen eredményezték a szocialista párt csekély

társadalmi támogatottságát és politikai befolyását. A lettországi és a litvániai baloldal sajátos útját kívánja részletesebben elemezni a tanulmány a továbbiakban. 112 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 113 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 114 Lásd erről részletesebben Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 29 o az ott megjelölt forráshivatkozásokkal együtt. 21 1997-ben egyesült egymással a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt és a Lettországi Szociáldemokrata Párt Lett Szociáldemokrata Unió115 néven, s amely 14 mandátumot szerzett az 1998-as parlamenti választásokon.116 Már hosszú évek óta viták folytak a

„történelmi” szociáldemokrata pártban, a Lett Szociáldemokrata Munkáspártban és az egyik posztszocialista pártban, a Lettországi Szociáldemokrata Pártban a politikai együttműködésről illetve az esetleges egyesülésről. Koncepcionális, személyi, hatalmi okok miatt sokáig eltartott ez a folyamat, s 1997-re ért meg a helyzet az egyesülésre, amely a német forrást elfogadva inkább egy laza, uniós együttműködési formát jelentett. Végül is a lazább jellegű egyesülés mindenekelőtt két okra vezethető vissza: az egyik, hogy a posztkommunista pártban 1997-re túlsúlyba kerültek a hagyományos szociáldemokrata értékeket elfogadó csoportok – kisebb mértékben szociálliberális erők is jelen voltak -, s mivel a „történelmi” szociáldemokrata pártban mindig is előbbi irányzat hívei voltak dominánsak – gyengébb háttérrel rendelkező szociálliberálisok is voltak s maradtak ekkorra periférikusan -, így megteremtődtek az

egyesülés koncepcionális alapjai. A másik ok a két párt korábbi (1993, 1995) eredménytelen parlamenti választási szereplése. Az unió irányvonalának lényegi elemei a következők voltak, figyelemmel a már jelzett nemzetközi irányultságra is: 1. A demokratikus jogállam intézményei működése (a választott döntéshozó szervek akadálytalan működésének biztosítása, az alapvető emberi jogok érvényesülésének garantálása stb.) alkotmányos és politikai garantálása 2. A korábbi bürokratikus államigazgatási tulajdoni rendszer teljes leépítése, és a magántulajdon túlsúlyát biztosító, de továbbra is jelentős állami tulajdon, s más tulajdoni formák működését lehetővé tevő tulajdoni rendszer, mint perspektivikus cél megvalósítása. 3. Az unió nem vetette el a piacgazdaságot, bár állandóan hangsúlyozta annak egyenlőtlenségét, amit a többség a hagyományos szociáldemokrata alapelv alapján, az erős pozíciókkal

rendelkező újraelosztó állam segítségével kívánt mérsékelni, a szociálliberális kisebbség ellenben kevésbé volt szociálisan érzékeny. 4. Az unió korábbi „történelmi” magja változatlanul támogatta Lettország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, hasonlóképpen gondolkodott az egykori posztszocialista pártból érkezettek egy része, másik részük ellenben nem támogatta a nyugati integrációs törekvéseket. Az uniós csatlakozást elsősorban azért 115 A szervezet magyar elnevezése és rövidítése: Lett Szociáldemokrata Unió (LSZDU). The Europa World Year Book 1999. Volume II Europa Publications Limited, London 1999, p 2157 Egy másik forrás írja ezzel összefüggésben, hogy a korábbi koalíciók egyike, a Lett Szociáldemokrata Szövetség (más néven Lett Szociáldemokrata Unió – B.L), amely tizennégy mandátummal rendelkezett 1998-2002 között a parlamentben, csekély mértékben euroszkeptikus volt. A Lett

Szociáldemokrata Szövetség parlamenti helyzetére, s az egyesülő pártok laza szövetségére történő utalás forrása: Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit. Sozialdemokratie-osterweitert? „Osteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens Osteuropa-Archiv”, 54 Jhg, Heft 56, Mai-Juni 2004, S 247 A Lett Szociáldemokrata Szövetség euroszkeptikusságának forrása: Taggart, Paul-Szczerbiak, Aleks: The Party Politics of Euroscepticism in EU Member and Candidate States. Brighton 2002 (SEI Working Paper 51), p 16 Idézi: Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit. Sozialdemokratie-osterweitert? „Osteuropa Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens. Osteuropa-Archiv”, 54 Jhg, Heft 5-6, Mai-Juni 2004, S 247 116 22 vetette el, mert úgy vélte, hogy a lett tradíciók hátrányosan sérülnének a nemzetközi szervezetben. Az egykori Szovjetunió szomszédsága miatt az egyenlő távolságtartást hirdette az USA és Oroszország

között. A két párt egyesülése eredményesnek bizonyult, hiszen ismeretesen 14 mandátumot szerzett az 1998-as parlamenti választásokon. Az egyesülési folyamat folytatódott és a Lettországi Szociáldemokrata Párt, a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt és a Latgale Demokrata Párt117 (1994-ben alakult)118 egyesült Lett Szociáldemokrata Munkáspárt néven (ténylegesen a Lett Szociáldemokrata Unió és a Latgale Demokrata Párt egyesüléséről van szó a „történelmi” szociáldemokrata párt neve alatt – B.L), mely szövetség 2002 óta nincs a parlamentben.119 A laza szövetségi formában működő párt fennállását jelzi további más forrás is120, s amely nem került be a 2006-os választásokon a parlamentbe121. Az újabb egyesülés elsősorban azért történt, hogy valamennyi egyesülő szervezet növelje társadalmi támogatottságát és politikai befolyását. A Latgale Demokrata párttal egy szerény bázisra támaszkodó, gyenge politikai

befolyással rendelkező, a szociáldemokrata irányvonal több alapelvéhez hasonló értékeket valló, mérsékelt nemzeti erő kapcsolódott a szociáldemokrata értékrendű korábbi laza párthoz. Így az új politikai szervezet az egyesüléskor és jelenleg is a következő alapértékekkel jellemezhető: 1. A demokratikus jogállam intézményei működése (a választott döntéshozó szervek akadálytalan működésének biztosítása, az alapvető emberi jogok érvényesülésének garantálása stb.) alkotmányos és politikai garantálása 2. A korábbi bürokratikus államigazgatási tulajdoni rendszer teljes leépítése, és a magántulajdon túlsúlyát biztosító, de továbbra is jelentős állami tulajdon, s más tulajdoni formák működését lehetővé tevő tulajdoni rendszer, mint perspektivikus cél megvalósítása. 3. A szociáldemokrata párt nem vetette el a piacgazdaságot, bár állandóan hangsúlyozta annak egyenlőtlenségét, amit a többség a

hagyományos szociáldemokrata alapelv alapján, az erős pozíciókkal rendelkező újraelosztó állam segítségével kívánt mérsékelni, a szociálliberális kisebbség ellenben kevésbé volt szociálisan érzékeny. 117 A párt lett elnevezése és rövidítése: Latgales Demokrātiska Partija (LDP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Latgale Demokrata Párt (LDP). Latgale: lettországi történelmi és néprajzi tájegység. 118 The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p 1993 119 Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit. Sozialdemokratie-osterweitert? „Osteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens Osteuropa-Archiv”, 54 Jhg, Heft 56, Mai-Juni 2004, S 246, 247 Más forrás szerint 1999-ben alapították meg a Lett Szociáldemokrata Unió és a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt egyesülésével a Lett Szociáldemokrata Munkáspártot. Forrás: The Europa World Year Book 2000. Volume II Europa

Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2000, p. 2229 Valójában 1999-ben a Lett Szociáldemokrata Unió és a Latgale Demokrata Párt egyesült Lett Szociáldemokrata Munkáspárt néven. 120 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 121 Lásd jelen tanulmány 2.6-os táblázatát (35-36 oldal) 23 4. Az új párt nem egységes az Európa politika kérdésében Kétségtelenül támogatja Lettország csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, azonban a népszavazást (az EU-csatlakozásról szóló népszavazás – B.L) megelőzően nem egységesen nyilatkoztak a párt képviselői. A párt csak az ország fővárosában, Rigában befolyásos.122 Az említett, jelenleg is meglévő megosztottság mögött az egyesülő pártok eredeti koncepciójában meglévő eltérések állnak. Az unió korábbi „történelmi” magja változatlanul támogatta

Lettország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, hasonlóképpen gondolkodott az egykori posztszocialista pártból érkezettek egy része, másik részük, továbbá a korábbi Latgale Demokrata Párt vezetői, tagjai, szimpatizánsai ellenben nem támogatták a nyugati integrációs törekvéseket. Az uniós csatlakozást elsősorban azért vetették el, mert úgy vélték, hogy a lett tradíciók hátrányosan sérülnének a nemzetközi szervezetben. Az egykori Szovjetunió szomszédsága miatt az egyenlő távolságtartást hirdették az USA és Oroszország között. Az unióba történt 2004-es belépés óta a korábbi csatlakozás pártiak az unióban maradás mellett, a csatlakozás ellenes pártiak pedig lényegében ellene érvelnek. Hasonló a helyzet a NATO-csatlakozás kérdésében is Az egyesülés nem hozta meg a várt eredményt, szervezetileg és anyagilag nem erősödött jelentősen az új párt, s a koncepcionális és személyi ellentétek sem

növelték támogatottságát, így nem meglepő, hogy sem 2002-ben, sem 2006-ban nem tudott mandátumot szerezni a Saeimában. Az posztszocialista Lettországi Szociáldemokrata Pártban folyamatosan gyengülő konzervatív csoportok már az 1997-es egyesüléssel sem értettek egyet, s az 1999-es újabb egyesülési folyamat során jelezték, hogy ők ezt elutasítva, nem is csatlakoznak az új párthoz, a Lett Szociáldemokrata Munkáspárthoz, s új pártot alapítanak. Így alakult meg 1999-ben a Lett Szociáldemokrata Jóléti Párt123 124, amelynek működéséről további források is említést tesznek125. A jóléti párt radikális szociáldemokrata koncepciót képviselt, amelynek fontosabb elemei a következők, tekintettel a már jelzett külpolitikai irányvonalra is: 1. A demokratikus jogállam alkotmányosan rögzített intézményei védelme és stabilizálása. 122 Forrásként a következőt említi az idézett tanulmány szerzője, Michael Dauderstädt: a rigai

Friedrich-Ebert Alapítvány szóbeli közlése. Forrás: Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit. Sozialdemokratie-osterweitert? „Osteuropa Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens. Osteuropa-Archiv”, 54 Jhg, Heft 5-6, Mai-Juni 2004, S 247 123 A párt lett elnevezése és rövidítése: Sociāldemokrātiskā Labklājības partija (SdLp); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Lett Szociáldemokrata Jóléti Párt (LSZDJP). 124 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2002. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2002, p. 2443 125 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2534 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p. 2588 E forrás tesz említést arról, hogy a párt ellenzi

Lettország NATO-tagságát. Forrás: Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004 Volume II. Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p 2588 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2005. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2005, p. 2647 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2006. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2006, p 2676 24 2. A privatizáció leállítása, a még meglévő állami tulajdon védelme, továbbá egyes, közösségi feladatokat ellátó, magánkézben lévő vállalatok visszaállamosítása. 3. A piacgazdaság hatékony működtetése mellett erős, szociálisan érzékeny állam kiépítése, amely többek között luxus adókkal, a magas jövedelműek radikálisabb megadóztatásával csökkenti a társadalmi rétegek közötti jövedelmi, szociális különbségeket. 4. Lettország nemzeti érdekeinek

védelme érdekében ellenezte Lettország belépését az Európai Unióba, a csatlakozást követően pedig követelte azok markáns képviseletét az uniós intézményekben. Oroszország közelsége miatt nem értett egyet Lettország NATO-hoz történő kapcsolódásával. A Lett Szociáldemokrata Jóléti Párt eredménytelenül szerepelt a 2002-es parlamenti választásokon126, amely elsősorban gyenge szociológiai bázisával, többnyire erőtlen szervezeteivel, csekély anyagi erőforrásaival, kisszámú szakértői hátterével és „kommunista” múltjával magyarázható. A 2006-os Szejm választásokra szerveződött meg a Szülőföld Szövetség127, amelynek tagja lett a Lett Szociáldemokrata Jóléti Párt is,128 amely azonban sikertelenül szerepelt a 2006-os törvényhozási választásokon129. A politikai-választási szövetségben résztvevők egyrészről megtartották teljes szervezeti és koncepcionális szuverenitásukat, másrészről megállapodtak

néhány fontosabb közös, a választásokon is képviselhető alapértékben. Így különösen a lett nemzeti hagyományok fokozott képviselete az Európai Unióban, a lett kultúra elsőbbségének hangsúlyozása, Lettország NATOcsatlakozásának elutasítása Oroszország közelsége miatt és a szociális intézmények bővítése. A szövetség szerény anyagi forrásai, gyenge szervezettsége és foghíjas szakértői gárdája eredményezte a Szejm választásokon való sikertelen részvételt. Egy, a Lett Szociáldemokrata Munkáspártból kivált csoport alakította meg 2002ben a balközép Szociáldemokraták Szövetségét130.131 Az új párt későbbi működését több forrás is megerősíti.132 Az új párt megalakulása szorosan összekapcsolódik a baloldalon korábban már tárgyalt egyesülési folyamattal. Ismeretesen már a Lett Szociáldemokrata 126 Lásd jelen tanulmány 2. 5-ös táblázatát (38-39 oldal) A szövetség magyar elnevezése és

rövidítése: Szülőföld Szövetség (SZSZ). 128 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2006. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2006, p. 2676 129 Lásd jelen tanulmány 2. 6-os táblázatát (39-40 oldal) 130 A párt lett elnevezése és rövidítése: Sociāldemokrātu Savienība – SDS; A párt magyar elnevezése és rövidítése: Szociáldemokraták Szövetsége – SZDSZ. 131 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2002. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2002, p. 2444 132 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2534 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p. 2588 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2005. Volume II

Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2005, p 2647 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2006. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2006, p. 2676 127 25 Munkáspártban, a Lettországi Szociáldemokrata Pártban, a Lett Szociáldemokrata Unióban és az 1999-ben újjáalakult Lett Szociáldemokrata Munkáspártban mindvégig jelentős pozíciókkal rendelkeztek a „történelmi” hagyományok fontosságát hangsúlyozó szociáldemokrata csoportok, s amelyek folyamatos vitában álltak a Lett Szociáldemokrata Munkáspártban, a Lettországi Szociáldemokrata Pártban, a Lett Szociáldemokrata Unióban és az 1999-ben újjáalakult Lett Szociáldemokrata Munkáspártban úgyszintén folyamatosan meglévő, csekélyebb befolyású szociálliberális erőkkel. Úgyszintén ellentétek forrása volt Lettország nemzetközi politikájának eltérő megítélése. Amíg az egyesülési folyamatot megelőzően a

Lett Szociáldemokrata Munkáspárt mindvégig kiállt Lettország uniós és NATOcsatlakozása mellett, s ezt képviselték a Lett Szociáldemokrata Unióban, majd az 1999-ben újjászervezett Lett Szociáldemokrata Munkáspártban is, addig a Lettországi Szociáldemokrata Párt az egyesülési periódus előtt megosztott volt ebben a kérdésben. Utóbbi vezetői, tagjai és szimpatizánsai egy része támogatta Lettország belépését az Európai Unióba és a NATO-hoz történő csatlakozást. Más része ellenben nem támogatta a nyugati integrációs törekvéseket. Az uniós csatlakozást elsősorban azért vetették el, mert úgy vélték, hogy a lett tradíciók hátrányosan sérülnének a nemzetközi szervezetben. Az egykori Szovjetunió szomszédsága miatt az egyenlő távolságtartást hirdették az USA és Oroszország között. Az egykori posztszocialisták megosztottsága megmaradt a Lett Szociáldemokrata Unióban és az 1999-es egyesülés után létrejött Lett

Szociáldemokrata Munkáspártban is. A jelzett, feloldhatatlan koncepcionális ellentétek vezettek elsősorban oda, hogy a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt „történelmi” szociáldemokrata elvek talaján álló, az EU-csatlakozást ellenző, majd a belépést követően a kilépést szorgalmazó és a NATO-csatlakozást elutasító vezetőinek és tagjainak egy csoportja 2002-ben a kilépés és új párt megalakítása mellett döntött. Ismeretesen a Szociáldemokraták Szövetsége balközép irányultságú, amely konkrétebben a következő alapelveket hangsúlyozza: 1. A társadalmi modellváltás időszakában alkotmányos rögzített demokratikus intézmények (választott törvényhozó testület, választott köztársasági elnök, választott önkormányzatok, emberi jogok és szabadságok stb.) védelme 2. A magántulajdon dominanciáján és erős állami tulajdonon nyugvó, vegyes tulajdoni modell politikai konszenzus útján megvalósuló alkotmányos

szabályozása. 3. A piacgazdaság alapelveit és a nemzetközi versenyképességet minden körülmények között előtérbe helyező, széles, államilag garantált szociális hálóval rendelkező gazdasági rendszer folyamatos működtetése. 4. Lettország földrajzi helyzete, kisállamisága, korlátozott gazdasági és katonai lehetőségei miatt nem támogatható sem az ország NATO-csatlakozása, az Amerikai Egyesült Államok irányába történő egyoldalú elköteleződés, sem a kizárólagosan Oroszországhoz kötődő külpolitikai orientáció. 26 A Szociáldemokraták Szövetsége sem a 2002-es, sem a 2006-os parlamenti választásokon nem szerzett mandátumot.133 A sikertelen szereplés okai között elsősorban az erőtlen választási kampányt, a szűk szakértői kört, a gyenge szervezettséget és a csekély anyagi forrásokat szükséges megemlíteni. Korábban már említette a tanulmány a 2000-es parlamenti választásokra létrehozott A. Brazauskas

Szociáldemokrata Koalíciót134, amelynek tagja a Litván Szociáldemokrata Párt, a Litvániai Demokratikus Munkáspárt, a Litvániai Oroszok Szövetsége135 (1995-ben alapították)136 és az Új Demokrata Párt137 (korábban Litván Nők Pártja138, 1995-ben alakult, az Új Demokrata Párt nevet 1998-ban vette fel)139 volt. A politikai-választási koalíció közös koncepcióját a „történelmi” szociáldemokrata és a posztszocialista párt által képviselt szociáldemokrata alapelvek, a Litvániai Oroszok Szövetsége koncepciójában központi helyet elfoglaló etnikai-nemzetiségi, s különösen orosz érdekvédelem, és a Litván Nők Pártja, majd az Új Demokrata Párt centrista, női, férfi és ifjúsági érdekképviseleti irányelvei képezték. Az összefogás rendkívül sikeres volt, hiszen a koalíció, összesen 51 mandátumot szerezve, megnyerte a 2000. októberi parlamenti választásokat140 A 2000-es parlamenti választásokat követően egyesült

egymással a posztszocialista Litvániai Demokratikus Munkáspárt és a szociáldemokrata Litván 133 Lásd jelen tanulmány 2. 5-ös táblázatát (40-41 oldal) és 2 6-os táblázatát (41-42 oldal) A választási koalíció magyar elnevezése és rövidítése: A. Brazauskas Szociáldemokrata Koalíció (A.B SZK) 135 A párt litván elnevezése és rövidítése: Sojuz Russziszkih Litvi/Lietuvos rusų sąjunga (SRL/Lrs); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litvániai Oroszok Szövetsége (LOSZ). 136 The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p 2075 137 A párt magyar elnevezése és rövidítése: Új Demokrata Párt (ÚDP). 138 A párt litván elnevezése és rövidítése: Lietuvos moterø partija (Lmp); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litván Nők Pártja (LNP). A Litván Nők Pártja programja kiemelt néhány hagyományos női témát, mint a család, a gyerek és az oktatás. Forrás: Lásd a Litván Nők

Pártja választási programját: in: http://vingis.sc uniktult/rinkimai/lmpproghtm Idézi és a program forráshelyére utal: Ishiyama, John T.: Women’s Parties in Post-Communist Politics „East European Politics and Societies”, Vol. 17, No 2, Spring 2003, p 292 A párt centrum politikát hirdetett, így támogatta a szabad vállalkozást, összekapcsolva azt a szociális felelősséggel és az erős szociális állammal. Nemzetközi politikájában támogatta a nyugati és az európai uniós integrációt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatokat a kelettel, különösen Oroszországgal. Keresztény elveit enyhíteni kívánta a más litvániai vallási felekezetek és a különböző litvániai etnikai-nemzeti csoportok irányában tanúsított toleranciájával. Forrás: Remarks by Dr. Kaziemira Prunskiene at Vital Voices Women in Democracy of Central and Eastern Europe Conference, 10 July 1997, at

http://www.usiagov/vitalvoices/prunskiehtm Idézi: Ishiyama, John T.: Women’s Parties in Post-Communist Politics „East European Politics and Societies”, Vol 17, No. 2, Spring 2003, p 292 1998 februárjában, a párt harmadik kongresszusán a párt nevét Új Demokrácia/Nők Pártjára (kiemelés – B.L; a párt rövidítése: ÚD/NP, a korábban már említett más forrás szerint Új Demokrata Párt – B.L; ismét más forrás az Új Demokrácia/Nők Pártja elnevezést használja. Forrás: The Europa World Year Book 1998 Volume II Europa Publications Limited, London 1998, p. 2145) módosították Forrás: Ishiyama, John T: Women’s Parties in PostCommunist Politics „East European Politics and Societies”, Vol 17, No 2, Spring 2003, p 293 A névváltoztatás szükséges volt K. Prunskiene szerint, ugyanis a pártnak új szavazókat kellett megnyernie, ideértve a férfiakat és a fiatalokat, s ez természetes fejlődés volt a párt életében. Forrás: ELTA News Agency

Report, 2 February , 1998. 1 Idézi: : Ishiyama, John T: Women’s Parties in Post-Communist Politics. „East European Politics and Societies”, Vol 17, No 2, Spring 2003, p 293. 139 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2001. Volume II Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2001, p. 2517 140 Lásd jelen tanulmány 3.4-es táblázatát (42-43 oldal) 134 27 Szociáldemokrata Párt Litván Szociáldemokrata Párt (kiemelés – B.L) néven141 A „történelmi” szociáldemokrata párt és a posztszocialista párt közötti egyesülést, beolvadást hosszas egyeztetések előzték meg, ugyanis egyeztetni kellett mindenekelőtt az új párt koncepciójának alapelveit, meg kellett állapodni az új vezetés összetételében, az anyagi források egyesítésében és a jövőbeli célokban. Az egyesülést elősegítette, hogy a poszkommunista párt viszonylag rövid idő alatt „szociáldemokratizálódott”, s hogy ismeretesen

mindkét párt 1992. márciusában, 1992. őszén, 1996-ban és 2000-ben egyaránt parlamenti tényező lett142 Az új párt közös koncepciója a következő lett: 1. A demokratikus jogállam intézményei működése (a választott döntéshozó testületek és egyedi szervek akadálytalan működésének biztosítása, az alapvető politikai, gazdasági, szociális jogok és szabadságok érvényesülésének garantálása stb.) folyamatos biztosítása 2. A magántulajdon túlsúlyán nyugvó, állami, önkormányzati, alapítványi, egyházi és más tulajdoni formákat is tiszteletben tartó tulajdoni rendszer stabilizálása. 3. A szociáldemokrata párt nem vetette el a piacgazdaságot, ugyanakkor állandóan hangsúlyozta annak egyenlőtlenségét, amit a többség a hagyományos szociáldemokrata alapelv alapján, az erős pozíciókkal rendelkező újraelosztó állam segítségével kívánt mérsékelni, míg a szociálliberális kisebbség kevésbé volt szociálisan

érzékeny. 4. A szociáldemokrata párt kevésbé bízik az európai biztonság- és védelmi politikában, mint a NATO-ban. Azzal érvel, hogy az európai biztonság- és védelmi politikának nem a NATO ellensúlyának kell lennie, hanem csupán alátámasztója kell legyen. A párt központi külpolitikai célja az USA európai elkötelezettségének megerősítése.143 Az egyesült párt többsége támogatta Litvánia mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz, kisebbsége viszont ellenezte. Utóbbi elsősorban azzal próbált meg érvelni, hogy a belépéssel sérülni fognak a litván tradíciók. A 2004-es parlamenti választásokon a Litván Szociáldemokrata Párt és az Új Szövetség-Szociálliberálisok144 (1998-ban alakult közép-bal szervezet)145 141 Tauber, Joachim: Das politische System Litauens. In: Ismayr, Wolfgang (Hg): Die politischen Systeme Osteuropas. Opladen 2002, Idézi: Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit

Sozialdemokratie-osterweitert? „Osteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens Osteuropa-Archiv.”, 54 Jhg, Heft 5-6, Mai-Juni 2004, S 247 Más forrás szerint a Litván Szociáldemokrata Párt 2001-ben magába olvasztotta a Litvániai Demokratikus Munkáspártot. Forrás: Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2857 142 Lásd jelen tanulmány 3.12-es táblázatát (39-40 oldal), 32-es táblázatát (40-41 oldal), 33-as táblázatát (41-42. oldal) és 34-es táblázatát (42-43 oldal) 143 USIS Washington File: „Presidents of Estonia, Latvia, Lithuania hold Briefing Jan. 15; < www.fasorg/man/nato/national/98011503 wpohtml > Idézi: Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit. Sozialdemokratie-osterweitert? „Osteuropa Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens. Osteuropa-Archiv”, 54 Jhg, Heft 5-6, Mai-Juni 2004, S 247 144 A szervezet litván

elnevezése és rövidítése: Naujoji sąjunga-Socialliberalai (Ns-S); A szervezet magyar elnevezése és rövidítése: Új Szövetség-Szociálliberálisok (ÚSZ-SZ). 145 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2857 28 választási koalícióban – Dolgozók Litvániáért Koalíció146 - indulva a második legtöbb mandátumot (31) szerezte.147 A politikai-választási szövetség, tekintettel az Új Szövetség-Szociálliberálisok már említett jellegére, lényegében a szociáldemokrata párt korábban már tárgyalt koncepciója alapján indult, amit a szövetséges szervezet is elfogadott. 2003-ban alapították a Litván Munkáspártot148, amely 39 mandátummal megnyerte a 2004-es parlamenti választásokat.149 A munkáspárt működését további források is alátámasztják.150 A pártot több politikai csoportosulás szervezte meg, így mindenekelőtt olyan

szociálliberális orientációjúak, amelyek részt vettek a Litván Szociáldemokrata Párt 2001-es megalakításában. Később azonban csalódtak a párt politikájában, s úgy érezték, hogy nincs esély egy valódi modern, huszonegyedik századi szociáldemokrata irányvonal érvényesítésére a szociáldemokrata pártban. Koncepciójuk lényege a következő: 1. A demokratikus jogállam valamennyi intézménye folyamatos védelme és megújítása jogi és politikai eszközökkel. 2. A vegyes tulajdoni modell további liberalizálása 3. A munkáspárt úgy ítélte meg, hogy Litvánia gazdaságának versenyképességét gátolja a piaci rendszerbe túlzott mértékben beavatkozó, sokszor gazdaságilag megalapozatlan jóléti döntéseket hozó állam, ezért minden lehetséges fórumon az állami szerepvállalás csökkentését szorgalmazták. 4. A párt támogatta Litvánia európai uniós tagságát, elismerte annak pozitív gazdasági, politikai, szociális hatását,

egyúttal szorgalmazta a mielőbbi csatlakozást a NATO-hoz. Egy későbbi tanulmány tovább kívánja elemezni pártrendszerét, így itt nem is foglalja össze az eddigieket. 146 a három balti állam A választási koalíció magyar elnevezése és rövidítése: Dolgozók Litvániáért Koalíció (DLK). Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, pp. 2856, 2857 148 A párt litván elnevezése és rövidítése: Darbo Partija (DP); A párt magyar elnevezése és rövidítése: Litván Munkáspárt (LMP). 149 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, pp. 2856, 2857 Itt szükséges röviden utalni arra, hogy egykori litván munkáspárti és litván demokrata párti tagok beléptek a Polgári Szövetségbe 2006-ban, s amely ekkor felvette a Polgári Demokrata Párt nevet. Forrás: Maher,

Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2856 150 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p. 2686 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2005. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2005, p. 2745 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2008 Volume II. Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2008, p 2861 147 29 Mellékletek: 1. ÉSZTORSZÁG 1.1 LEGFELSŐ TANÁCS (Részlet)151 A választás időpontja: 1990. 03 18 Eredmények: Párt Mandátumok Észtország Népfrontja 43 Szövetség a Független Észtországért és más függetlenségi csoportok 35 Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Dolgozóinak Nemzetközi Mozgalma 27 Összesen 105 1.2 RIIGIKOGU (Részlet)152 A választás

időpontja: 1992. 09 20 Eredmények: Pártok és koalíciók Mandátumok 151 The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, pp 1019, 1022. 152 The Europa World Year Book 1993. Volume I Europa Publications Limited, London 1993, p 1044 30 Hazáért (Szülőhaza illetve Isamaa) 29 Biztonságos Haza 17 Népfront* 15 Mérsékeltek 12 Észt Nemzeti Függetlenségi Párt 10 Észt Polgárok 8 Független Rojalisták 8 Zöldek* 1 Észt Vállalkozók Pártja 1 Összesen 101 * Pontosan: Észt Népfront vagy más néven Észtország Népfrontja – B.L * Pontosan: Észt Zöldek – B.L 1.31 RIIGIKOGU (Részlet)153 A választás időpontja: 1995. 03 05 Eredmények: Koalíciók és pártok A szavazatok százaléka Mandátumok Észt Koalíciós Párt/Vidéki Unió* 32,23 41 Észt Reformpárt/Liberálisok 16,19 19 Észt Centrum Párt 14,17 16 Nemzeti Szülőhaza Párt/Észt Nemzeti Függet153 The Europa World Year Book

1996. Volume I Europa Publications Limited, London 1996, p1167 31 lenségi Párt* 7,86 8 Mérsékeltek 5,99 6 Észtország a Mi Hazánk* 5,87 6 Jobbszárny 5,00 5 12,69 - 100,00 101 Mások Összesen * A Vidéki Uniót négy agrárpárt alkotja, s amelyet az Észt Vidéki Néppárt vezet. * A Nemzeti Szülőhaza Párt és az Észt Nemzeti Függetlenségi Párt 1995. decemberében egyesült Szülőhaza Unió néven. * Tagjai: Észtországi Orosz Párt, Észtországi Orosz Néppárt, Észtországi Egyesült Néppárt. 1.32 RIIGIKOKU (Részlet)154 A választás időpontja: 1995. 03 05 Eredmények: Koalíciók és pártok A szavazatok százaléka Mandátumok Észt Koalíciós Párt/Vidéki Unió* 32,23 41 Észt Reformpárt/Liberálisok 16,19 19 Észt Centrum Párt* 14,17 16 Nemzeti Szülőhaza Párt/Észt Nemzeti Függetlenségi Párt* 7,86 8 154 The Europa World Year Book 1997. Volume I Europa Publications Limited, London 1997, p1220 Az 1.32-es

táblázat az 131-es táblázathoz képest az 1995-ben megválasztott törvényhozó testület összetételében a választást követően később bekövetkezett változást mutatja. 32 Mérsékeltek 5,99 6 Észtország a Mi Hazánk* 5,87 6 Jobbszárny 5,00 5 12,69 - 100,00 101 Mások Összesen * A Vidéki Uniót négy agrárpárt alkotja, s amelyet az Észt Vidéki Néppárt vezet. * 1996. márciusában szakadás történt az Észt Centrum Pártban, 7 képviselője parlamenti képviselőcsoportot hozott létre Új Demokratikus Szövetség néven. 1996 májusától az említett frakció hivatalosan új politikai csoportként működött, s felvette a Haladás Párt nevet. *A Nemzeti Szülőhaza Párt és az Észt Nemzeti Függetlenségi Párt 1995. decemberében egyesült Szülőhaza Unió néven. * Tagjai: Észtországi Orosz Párt, Észtországi Orosz Néppárt, Észtországi Egyesült Néppárt. 1.4RIIGIKOKU (Részlet)155 A választás időpontja: 1999. 03 07

Eredmények: Pártok A szavazatok százaléka Mandátumok Észt Centrum Párt 23,41 28 Hazáért (Szülőhaza) Unió 16,09 18 Észt Reformpárt 15,92 18 Mérsékeltek* 15,21 17 Észt Koalíciós Párt* 7,58 7 Észt Vidéki Néppárt 7,27 7 155 The Europa World Year Book 2000. Volume I Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2000, p. 1381 33 Észtországi Egyesült Néppárt* 6,13 6 Mások 8,39 - Összesen 100,00 101 * A pártok abban az esetben rendelkeznek képviselettel a Riigokuban, ha megszerzik a szavazatok minimum öt százalékát, ezért több kisebb párt nem hivatalos szövetséget hozott létre (1998. novemberében megtiltották a hivatalos szövetségek létrehozását), s folytatott választási kampányt egy párt neve alatt ugyanazon választási listán. 9 mandátumot szerzett a Néppárt, 8-at pedig a Mérsékeltek (pontosan: Mérsékeltek Pártja – B.L) Ezt követően, 1999 novemberében a Néppárt és a

Mérsékeltek (pontosan: Mérsékeltek Pártja – B.L) egyesültek NéppártMérsékeltek néven * A pártok abban az esetben rendelkeznek képviselettel a Riigokuban, ha megszerzik a szavazatok minimum öt százalékát, ezért több kisebb párt nem hivatalos szövetséget hozott létre (1998. novemberében megtiltották a hivatalos szövetségek létrehozását), s folytatott választási kampányt egy párt neve alatt ugyanazon választási listán. 3 mandátumot szerzett az Észt Koalíciós Párt, kettőt az Észt Vidéki Unió, kettőt pedig az Észt Nyugdíjasok és Családosok Szövetsége. * A pártok abban az esetben rendelkeznek képviselettel a Riigokuban, ha megszerzik a szavazatok minimum öt százalékát, ezért több kisebb párt nem hivatalos szövetséget hozott létre (1998. novemberében megtiltották a hivatalos szövetségek létrehozását), s folytatott választási kampányt egy párt neve alatt ugyanazon választási listán. Két mandátumot szerzett az

Észt Szociáldemokrata Munkáspárt, a fennmaradó négy mandátumon pedig az Orosz Egység Pártja és az Észtországi Egyesült Néppárt osztozott. 1.5 RIIGIKOGU (Részlet)156 A választás időpontja: 2003. 03 02 Eredmények: 156 Maher, Joanne (Senior Editor):The Europa World Year Book 2003. Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 1559 34 Pártok A szavazatok százaléka Mandátumok Észt Centrum Párt 25,4 28 Szövetség a Köztársaságért 24,6 28 Észt Reformpárt 17,7 19 Észt Népi Unió 13,0 13 Hazáért (Szülőhaza) Unió 7,3 7 Néppárt-Mérsékeltek 7,0 6 Mások 5,0 0 100,0 101 Összesen 1.6 RIIGIKOGU (Részlet)157 A választás időpontja: 2007. 03 04 Eredmények: Pártok A szavazatok százaléka Mandátumok Észt Reformpárt 27,82 31 Észt Centrum Párt 26,08 29 Szövetség a Hazáért és a Köztársaságért 17,87 19 Észt Szociáldemokrata Párt 10,61 10 7,14 6

Észt Zöldek 157 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2008. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2008, p. 1701 35 Észt Népi Unió 7,13 6 Mások 3,35 0 100,00 101 Összesen 2. LETTORSZÁG 2.1 LEGFELSŐ TANÁCS (Részlet)158 A választás időpontja: 1990. 03 18 és 25; 1990 04 01 és 29 Eredmények: Párt Mandátumok Demokratikus Blokk* 131 Lettország Kommunista Pártja/Interfront• 59 Független 11 Összesen 201 * A Demokratikus Blokkhoz a következő szervezetek tartoztak: Lettország Népfrontja és az általa támogatott pártok, így: Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom, Lett Szociáldemokrata Munkáspárt, Lett Zöld Párt. • Az Interfront pontos neve: Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Dolgozóinak Nemzetközi Mozgalma – B.L 2.2 SAEIMA (Részlet):159 158 The Europa Wolrd Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, pp 1688, 1691. 159 The Europa World Year Book

1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, p 1792 36 A választás időpontja: 1993. 06 05-06 Eredmények: Pártok, koalíciók stb. A szavazatok százaléka Mandátumok Lett Út 32,38 36 Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom 13,35 15 Egyetértés LettországértA Gazdaság Újraélesztése 11,98 13 Lett Gazdaszövetség 10,64 12 Egyenlő Jogok Mozgalma 5,77 7 Szülőhaza és Szabadság Unió* 5,36 6 Lettországi Kereszténydemokrata Unió 5,01 6 Demokratikus Centrum Párt* 4,76 5 10,75 0 100,00 100 Mások Összesen * A Lett Szülőhaza Nemzeti Unió és a November 18.-a Unió választási koalíciója * Később felvette a Demokrata Párt nevet. 2.31 SAEIMA (Részlet):160 A választás időpontja: 1995. 09 30 és 10 10 Eredmények: 160 The Europa World Year Book 1996. Volume II Europa Publications Limited, London 1996, p 1930 37 Pártok és koalíciók A szavazatok százaléka Mandátumok Saimnieks Demokrata Párt (A

Gazda) 15,1 18 Lett Út 14,6 17 Népi Mozgalom Lettországért (Zigerists Pártja) 14,9 16 Szövetség a Szülőhazáért és a Szabadságért 11,9 14 Lett Gazdaszövetség* 6,3 8 Lett Egység Pártja 7,1 8 Lett Nemzeti Konzervatív Párt* 6,3 8 Nemzeti Egyetértés Pártja 5,6 6 Lett Szocialista Párt 5,6 5 12,6 0 100,00 100 Mások Összesen *A Lett Gazdaszövetség, a Latgale Demokrata Párt és a Lettországi Kereszténydemokrata Unió szövetséget alkotott. * A Lett Nemzeti Konzervatív Párt és a Lett Zöld Párt szövetséget alkotott. 2.32 SAEIMA (Részlet):161 A választás időpontja: 1995. 09 30 és 10 10 Eredmények: Pártok és koalíciók A szavazatok százaléka 161 Mandátumok The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p 1993 A 2.32-es táblázat a 231-es táblázathoz képest az 1995-ben megválasztott törvényhozó testület összetételében a választást követően később

bekövetkezett változást mutatja. 38 Saimnieks Demokrata Párt (A Gazda) 15,1 18 Lett Út 14,6 17 Népi Mozgalom Lettországért (Zigerists Pártja) 14,9 16 Szövetség a Szülőhazáért és a Szabadságért 11,9 14 Lett Gazdaszövetség* 6,3 8 Lett Egység Pártja* 7,1 8 Lett Nemzeti Konzervatív Párt* 6,3 8 Nemzeti Egyetértés Pártja* 5,6 6 Lett Szocialista Párt* 5,6 5 12,6 0 100,00 100 Mások Összesen *A Lett Gazdaszövetség, a Latgale Demokrata Párt és a Lettországi Kereszténydemokrata Unió szövetséget alkotott. *A Lett Egység Pártja később egyesült a „Saimnieks” Demokrata Párttal /pontosan: Saimnieks Demokrata Párt (A gazda) – B.L/ *A Lett Nemzeti Konzervatív Párt és a Lett Zöld Párt szövetséget alkotott. *A Nemzeti Egyetértés Pártja elveszítette parlamenti párti státuszát, miután két tagja belépett a Saimnieks Demokrata Párt (A Mester)-be. *A Lett Szocialista Párt később felbomlott. Öt

megválasztott képviselője független lett. 2.4 SAEIMA (Részlet):162 A választás időpontja: 1998. 10 03 162 The Europa World Year Book 1999. Volume II Europa Publications Limited, London 1999, p 2157 39 Eredmények: Pártok és koalíciók A szavazatok százaléka Mandátumok Néppárt 21,19 24 Lett Út 18,05 21 Konzervatív Szövetség a Szülőhazáért és a Szabadságért/LNFM 14,65 17 Nemzeti Egyetértés Pártja 14,12 16 Lett Szociáldemokrata Szövetség 12,81 14 Új Párt 7,31 8 Mások 11,87 0 100,00 100 Összesen 2.5 SAEIMA (Részlet):163 A választás időpontja: 2002. 10 05 Eredmények: Pártok és koalíciók A szavazatok százaléka Mandátumok Új Korszak 23,93 26 Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban* 18,94 25 163 Maher, Joanne (Senior Editor):The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2533 40 Néppárt 16,71 20

Lettország Első Pártja* 9,58 10 Zöldek és Gazdák Szövetsége* 9,46 12 Konzervatív Szövetség a Szülőhazáért és a Szabadságért/LNFM 5,39 7 15,99 0 100,00 100 Mások Összesen * Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban választási blokk tagjai a következők voltak: Lett Szocialista Párt, Nemzeti Egyetértés Pártja. *Ide tartozott a Lettországi Kereszténydemokrata Unió. *Az idézett forrásban valószínűleg lemaradt a politikai erő összetételére utaló jelzés, ugyanis az idézett táblázathoz fűzött ‡ jegyzet tartalmilag az említett politikai erő résztvevőire utal. Konkréten tartalmilag: ‡ a Zöldek és a Gazdák Szövetsége két résztvevője a Lett Zöld Párt és a Lett Gazdaszövetség164. 2.6 SAEIMA (Részlet):165 A választás időpontja: 2006. 10 07 Eredmények: Pártok és koalíciók A szavazatok százaléka Mandátumok Néppárt 19,55 23 Zöldek és Gazdák Szövetsége* 16,70 18 Új Korszak 16,37

18 164 Maher, Joanne (Senior Editor):The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2533 165 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2749 41 Egyetértés Centrum* 14,42 17 Lettország Első Pártja és a Lett Út 8,58 10 A Szülőhazáért és a Szabadságért Unió/Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom 6,94 8 Az Emberi Jogokért Egy Egységes Lettországban 6,02 6 10,75 0 100,00 100 Mások Összesen* *A Zöldek és Gazdák Szövetsége két résztvevője: Lett Zöld Párt, Centrum Párt-Lett Gazdaszövetség. *Az Egyetértés Centrum koalíció magában foglalja a Népi Egyetértés Pártját és az Új Centrumot. Más helyütt ugyanezen forrás a következőket írja: Az Egyetértés Centrum 2005-ben alakult meg mint választási szövetség, amelynek tagjai az Új Centrum, a Lett

Szocialista Párt, Daugavpils Város Pártja és a Nemzeti Egyetértés Pártja166. *Beleértve az 5975 érvénytelen szavazatot – az összes szavazat 0,66 százaléka. A még így is fennmaradó 0,01 százalék feltételezhetően kerekítési különbség – B.L 3. LITVÁNIA 3.11 LEGFELSŐ TANÁCS (Részlet):167 A választás időpontja: 1990. 02 24; 1990 03 04-10 Eredmények: 166 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2750 167 The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, pp 1756, 1760. 42 A Legfelső Tanács tagjainak választásakor általánosságban a Litván Mozgalom az Újjáépítésért hívei kaptak többséget. 3.12LEGFELSŐ TANÁCS:•168 Összetétel Párt Mandátumok Litvániai Demokratikus Munkáspárt 14 Litván Szociáldemokrata Párt 13 Litván Liberális Unió 10 Litván Nacionalista Unió 7

Függetlenségi Párt 5 Kereszténydemokrata Párt 3 Litván Demokrata Párt 3 Litván Zöld Párt 3 Függetlenek 83 Összesen 141 • A Litván Kommunista Párt (pontosan: a Litvániai Kommunista Párt a Szovjetunió Kommunista Pártja Platformján – B.L) betiltásával és a függetlenek megjelenésével újrarendeződött Litvániában a képviselői helyek megoszlása. 1992 márciusában a következőképpen festett a képviselői helyek megoszlása a Legfelső Tanácsban: 3.2 SEIMAS (Részlet):169 168 The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, pp 1759, 1760. 43 A választás időpontja: 1992. 10 25 és 1115 Eredmények: Pártok és szövetségek Mandátumok Litvániai Demokratikus Munkáspárt 73 Sajūdis/Litván Polgárok Kartája 30 Litvániai Kereszténydemokrata Párt 16 Litván Szociáldemokrata Párt 8 Lengyel Unió 4 Mások 10 Összesen 141 3.3 SEIMAS (Részlet):170 A választás időpontja:

1996. 10 20, 11 10 Eredmények: Pártok Mandátumok 169 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa Publications Limited, London 1993, p 1810 The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, p 2074.; The Europa World Year Book 1998 Volume II Europa Publications Limited, London 1998, pp 2144, 2145. 170 44 Litvániai Konzervatív Párt 70 Litvániai Kereszténydemokrata Párt* 16 Litván Centrum Unió 13 Litván Demokratikus Munkáspárt* 12 Litván Szociáldemokrata Párt 12 Kereszténydemokrata Unió 1 Litván Demokrata Párt 1 Litván Gazdapárt 1 Litván Liberális Unió 1 Litván Nemzeti Párt „Ifjú Litvánia” 1 Litván Nemzeti Unió* 1 A Politikai Foglyok és Száműzöttek Litván Szövetsége 1 Litván Nők Pártja 1 Függetlenek 4 Mások 2 Összesen 137* *Más néven: Kereszténydemokrata Párt – B.L *Más néven: Litvániai Demokratikus Munkáspárt – B.L *Más néven: Litván

Nacionalista Unió – B.L *Négy parlamenti mandátum betöltetlen maradt. Az 1997 márciusában és áprilisában megtartott parlamenti választásokon egy mandátumot szerzett a Litván Centrum Unió jelöltje, egy mandátumot pedig a Litvániai Lengyelek Választási Akciója jelöltje. Így 1997 és 1998 májusában két mandátum betöltetlen maradt 45 3.4 SEIMAS (Részlet):171 A választás időpontja: 2000. 10 08 szept 8 Eredmények: Pártok A szavazatok százaléka Mandátumok A. Brazauskas Szociáldemokrata Koalíció* 31,1 51 Litván Liberális Unió 17,3 34 Új Szövetség (Szociálliberálisok) 19,6 29 Litvániai Konzervatív Párt 8,6 9 Litván Gazdapárt 4,1 4 Litvániai Kereszténydemokrata Párt* 3,1 2 Litván Centrum Unió 2,9 2 Litvániai Lengyelek Választási Akciója 1,9 2 Kereszténydemokrata Unió 4,2 1 Mérsékelt Konzervatív Szövetség 2,0 1 Litván Szabadság Unió 1,3 1 Ifjú Litvánia Nemzeti Párt* 1,2 1

Modern Kereszténydemokrata Unió - 1 Függetlenek - 3 171 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, p. 2630 46 Mások 2,6 Összesen 0 100,00* 141 * Az A. Brazauskas Szociáldemokrata Koalíció tagjai: Litvániai Demokratikus Munkáspárt (más néven: Litván Demokratikus Munkáspárt – B.L), Litván Szociáldemokrata Párt (e két párt hivatalosan egyesült 2001-ben utóbbi párt neve alatt), Új Demokrata Párt (2002-ben egyesült a Litván Parasztpárttal és megalakította a Parasztok és az Új Demokrácia Únióját), Litvániai Oroszok Szövetsége. * Más néven: Kereszténydemokrata Párt – B.L * Más néven: Litván Nemzeti Párt „Ifjú Litvánia” – B.L * Pontosan 99,9 százalék, a fennmaradó 0,1 százalék feltételezhetően kerekítési különbség – B.L 3.5SEIMAS (Részlet):172 A választás időpontja: 2004. 10 10, 10 24

Eredmények: Pártok és blokkok A pártok és blokkok listáira leadott szavazatok százaléka Pártok és blokkok listáin megszerzett mandátumok Egyéni választókerületi mandátumok Összes mandátum Litván Munkáspárt 28,44 22 17 39 Dolgozók Litvániáért Koalíció* 20,65 16 15 31 Szülőföld Unió172 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, p. 2856 47 Konzervatívok, Politikai Foglyok és Száműzöttek, Kereszténydemokraták 14,75 11 14 25 11,36 9 2 11 9,19 7 11 18 Parasztok és az Új Demokrácia Unió* 6,60 5 5 10 Litvániai Lengyelek Választási Akciója 3,79 - 2 2 Keresztény-Konzervatív Szociális Unió 1,96 - - - Litván Kereszténydemokraták 1,37 - - - Mások 1,89 - - - - - 5 5 70 71 141 Rend és Igazság Koalíció* Liberális és Centrum Unió Függetlenek Összesen 100,00 * Az Új Szövetség

(Szociálliberálisok) és a Litvániai Szociáldemokrata Párt koalíciója. * A Litván Népi Szövetség Egy Szabad Litvániáért és a Litván Demokrata Párt koalíciója. * Más néven: Parasztok (Gazdák) és az Új Demokrata Párt Uniója. 48 IRODALOM Balogh László: A pártrendszerek jellemzői Kelet-KözépEurópában. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2006. 76 oldal Balogh László: Változások Bulgária, Csehország és Szlovákia politikai rendszerében. Kézirat Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2007 27oldal Megjelent: In: http://mszdp.hu 2007 Laszlo Balogh: Changes in the Political System of Bulgaria, the Czech Republic and Slovakia. „Journal of Constitutional Law in Eastern & Central Europe„ Book World Publications, The Netherlands, Volume 14-2007, Number 2, pp. 141-186 Balogh László: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) pártrendszere. Kézirat. Budapest, Kelemen Gyula Alapítvány 2008 36 oldal Megjelent: In:

http://www.mszdp hu 2008 Balogh László: Kelet-Közép-Európa: A diktatúrából a demokráciába vezető rögös úton. (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó) Dauderstädt, Michael: Brüder, zur Sonne, zur Freiheit. Sozialdemokratieosterweitert? „Osteuropa Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens Osteuropa-Archiv.”, 54 Jhg, Heft 5-6, Mai-Juni 2004, S 246, 247 ELTA News Agency Report, 2 February , 1998. 1 http://vingis.sc uniktult/rinkimai/lmpproghtm Ishiyama, John T.: Women’s Parties in Post-Communist Politics „East European Politics and Societies”, Vol. 17, No 2, Spring 2003, pp 292, 293 The Europa World Year Book 1992. Volume I Europa Publications Limited, London 1992, pp. 1018, 1019, 1022 The Europa World Year Book 1992. Volume II Europa Publications Limited, London 1992, pp. 1688, 1691, 1692, 1755, 1756, 1759, 1760 The Europa World Year Book 1993. Volume I Europa Publications Limited, London 1993, p. 1044 The Europa World Year Book 1993. Volume II Europa Publications

Limited, London 1993, pp. 1809, 1810 The Europa World Year Book 1994. Volume II Europa Publications Limited, London 1994, pp. 1791, 1792 The Europa World Year Book 1995. Volume I Europa Publications Limited, London 1995, p. 1119 The Europa World Year Book 1996. Volume I Europa Publications Limited, London 1996, p.1167 The Europa World Year Book 1996. Volume II Europa Publications Limited, London 1996, p. 1930 The Europa World Year Book 1997. Volume I Europa Publications Limited, London 1997, p.1220 The Europa World Year Book 1997. Volume II Europa Publications Limited, London 1997, pp. 1993, 2074, 2075 The Europa World Year Book 1998. Volume II Europa Publications Limited, London 1998, pp. 2144, 2145 The Europa World Year Book 1999. Volume II Europa Publications Limited, London 1999, pp. 2156, 2157 The Europa World Year Book 2000. Volume I Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2000, p. 1381 49 The Europa World Year Book 2000. Volume II Europa Publications

Limited, Taylor & Francis Group, London 2000, p. 2229 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2001. Volume II Europa Publications Limited, Taylor & Francis Group, London 2001, p. 2517 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2002. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2002, pp. 2443, 2444. Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, pp. 1559, 1560. Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2003. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2003, pp. 2532, 2533, 2630. Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004. Volume I Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and New York 2004, p. 1634 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2004. Volume II Europa Publications, Taylor & Francis Group, London and

New York 2004, pp. 2588, 2686. Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2005. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2005, pp. 2647, 2745 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2006. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2006, p. 2676 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, pp. 1695, 1696 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2007. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2007, pp. 2748, 2749, 2750, 2855, 2856, 2857. Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2008. Volume I Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2008, p. 1701 Maher, Joanne (Senior Editor): The Europa World Year Book 2008. Volume II Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York 2008, p. 2861 Remarks by Dr. Kaziemira Prunskiene at

Vital Voices Women in Democracy of Central and Eastern Europe Conference, 10 July 1997, at http://www.usiagov/vitalvoices/prunskiehtm Simon, Gerhard: Die Nationalbewegungen und das Ende des Sovjetsystems. „Osteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsfragen des Ostens” 41 Jhg, Heft 8, 8/1991, S. 783-784 Taggart, Paul-Szczerbiak, Aleks: The Party Politics of Euroscepticism in EU Member and Candidate States. Brighton 2002 (SEI Working Paper 51), p 16 Tauber, Joachim: Das politische System Litauens. In: Ismayr, Wolfgang (Hg): Die politischen Systeme Osteuropas. Opladen 2002, USIS Washington File: „Presidents of Estonia, Latvia, Lithuania hold Briefing Jan. 15; < www.fasorg/man/nato/national/98011503 wpohtml > A kézirat lezárva: 2008. szeptember 27 50