Agricultural science | Higher education » Agrárjog tételek, 2004

Agrárjog tételek - 2004 I. Az agrárjog fogalma, rendszere - az agrárjog (aj) fogalma, tárgya - tárgya - a tárgyat elsajátítási és életviszonyok alkotják - korlátozások lehetnek mgnjogiak és közjogiak - pl. használat kötelessége (ez a tul szociális funkciója) - ok: kettős tuljogi rendszer: individuum és kollektíva - a használati jog korlátozásának különleges területei: - normatív használati köt - kényszertársulásra való kötelezés - rendelkezési jogok szabályozása (tagosítás intézménye által) - agrárjogi jogviszonyok tárgya: - elsődlegesen: mezgaz-i terméket, annak feldolgozott tárgyát előállító és forgalmazó termelő egység személyi és vagyoni viszonyai - másodlagosan: a személyeknek, mint jogalanyoknak a mezgaz-i földekre kiterjedő személyi/vagyoni jogviszonyai - az agrárjog tárgyát alkotó jogviszonyok hármas meghatározottsága (diszjunktív, nem konjunktív ⇒ nem kell mind3-nak meglennie ahhoz, hogy az

agrárjog tárgyát képezze): - személyi-szervezeti (mezgaz-i üzem) - tev-i (üzletszerűség) - tárgyi, természeti (termőföld, mezgaz-i termék, élelmiszer + biológiai/geológiai/meteorológiai meghatározottság) - mezgaz-i termék, élelmiszer: - res consumptibilis (elfogyasztható) - res fungibilis (helyettesíthető) - fogalmak (0 magyar fogalom, alap a Római Szerződés): - mezgaz-i termék: a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat nyersterméke az elsődleges feldolgozottsági fokig - élelmiszer: a már többször feldolgozott mezgaz-i termék - eu-i agrárjog: jogharmonizáció T-ei: mezgaz-i termékekkel/élelmiszerekkel kapcsolatos közeü/állatvédelem - agrárkörnyezet-védelem - piacszabályozás - T- és tájfejlesztés - fogalma - def: a mgnjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló sajátos jogT, amely a termőföld tul-ával és hasznosításával kapcsolatos, a mezgaz-i termék és élelmiszer előállítása, forgalomba

hozatala során kialakult személyi és vagyoni viszonyokat szabályozza - a mgnjogon belül, az aj alapjoga a pj, de bezavar a közjog is (közig, tb, pénzügy) - része a rurális jog is (főleg eu-i agrárjogban a táj- és vidékfejlesztés, kulturális örökség megőrzése T-én) - kialakulóban lévő jogT, vegyes szakjogi jelleggel 1 - az aj elvei, rendszere - alapelvei - a pj-ból átvett elvek: - autonóm mozgástér védelme (privát autonómia) - rendeltetésszerű joggyakorlás - jogbiztonság - jóhiszeműség, tisztesség - joggal való visszaélés tilalma - együttműködés - elvárható magatartási mérték - ésszerűség - az aj sajátos alapelvei - igazságosság alapelve (principium iustitiae) - osztó (iustitia distributiva) - kölcsönös (iustitia commutativa) - társ-i (iustitia socialis) - szociális béke alapelve (principium socialis et pacis) - T: létbiztonság, egyének és csoportok közötti szolidaritás aj-ban pl: földbirtokmaximum-pol,

szerzési korlátozások/tilalmak - alap: családi tul-i mezgaz-i üzem ⇒ ezen keresztül társ-i szociális béke - közjó alapelve (principium boni communis) - közjó: azon társ-i életfeltételek, amelyek az emberek és csoportjaik harmonikus rendjét teszik lehetővé - aj-ban pl: élelmezésügyi biztonság, közeü, környezet - szolidaritás és kisegítés alapelve (principium solidaritatis et subsidiaritatis) - a szubszidiárius közjogi behatás a közösség által közvetített szolidaritást juttatja érvényre a közjónak alávetetten - az aj rendszere (a TK szerint) - 1. rész: mezgaz-i üzem (mint személyekre vonatkozó joganyag) (statikus rész) - 2. rész: mezgaz-i üzem tárgyi eszközei (statikus rész) - ezen belül főleg: termőföld - a föld szociális és természeti determináltsága: - természeti tárgy, élettelen és élő anyagok előfeltétele - nem emberi munka terméke, korlátozottan áll rendelkezésre, nem helyettesíthető - jelentős

értékkel bír (ásványi anyagok tárháza is) - a földművelés/mezgaz tárgya és helyszíne - minden más emberi tev tere - az antropogén hatások gyakran meghaladják a regeneráló képességét - külön: mezgaz-i üzem ingó eszközei - majd: ingatlannyilvántartás - 3. rész: mezgaz-i kötelmek (dinamikus rész) - eu-i agrárjog bekapcsolása (mivel a jogharmonizáció T-e a piacszabályozás) 2 - 4. rész: természeti környezet védelme (mezgaz élettere, tárgya, hatásköre) - 5. rész: közjogi szereplők feladat- és hatásköre, intézményrendszer 2. Az agrárüzem - fogalma, formái - agrárüzem 3 szempontból: - mint a forgalom tárgya: kizárólagosan dologösszesség (jogok/köt-ek, klientéla, goodwill nem része) ⇒ több különálló, de egy közös gazd-i cél szolgálatára rendelt dolog összefoglalása, a forgalomban mint egység szerepel - mint vagyonösszesség - mint jogok és köt-ek hordozója - a mezgaz-i üzem az üzleti/gazdálkodói

egység technikai oldala ⇒ - nem feltétlenül keletkezik üzem a cégen belül - nem azonos, de gyakran rokonjelenség a vállalattal (utóbbi ökonómiai egység, előbbi technikai egység) - mezgaz-i üzem, mint összetett dolog - dolog 2 megközelítése: - absztrakt: minden, ami nem személy, ill. ami jogok tárgya lehet - corporalis: ami birtokba vehető, megragadható, fizikailag létező - aj: a dolog, mint a jog tárgya - mezgaz-i üzem: nem egységes dolog, tárgyilag oszthatók alkotóelemei (termőföld, más ingatlan, épület, építmény, gépek, anyagok, állatok, növények) - mezgaz-i üzemen belül dologkapcsolatok mind3 formája megvan: alkotórész, tartozék, gyümölcs - alkotórész: föld és épületek, növényzet kapcsolata - tartozék (a fődolog gazd-i célját szolgálja, vele fizikai egységet képez, de csak kétség esetén terjed ki rá a fődolog tul.joga, egyébként a felek megállapodása az irányadó): gépek/berendezések,

állatok/növények, mezgaz-i termék, mezgaz-i üzem működése során keletkezett anyagok - tartozék v. felszerelés (instrumentum) - felszerelés: a fődologra vonatkozó jogváltozás esetén kifejezetten rendelkezni kell róla (pl: szerszámok, igásállatok ⇒ a fődolog szolgálatára a mellékdolgok meghatározott köre van rendelve) - mezgaz-i üzem nem vagyon (nem: vmely jogalany x dolgokon/jogokon/köt-eken fennálló és értékben meghatározható jogainak/köt-einek összessége), nem is alvagyon (nem x jogi célra összefogott vagyontárgyak csoportja, hanem csak x célra összefogottaké) - föld és mezgaz-i üzem de lege lata - magyar agrárjog tárgya elsősorban a föld - de: mezgaz-i üzem egységét fogalmazza meg az öröklési jog (nem lehet külön elutasítani a örökséget csak a termőföldre, csak berendezéseire, csak állatállományára, stb.) - a föld a mezgaz-i üzemben de lege ferenda - a föld többnyire az üzem alkotórésze, az aj-i

szabályozás az üzemet tekinti dolognak (nem elkülönült dolgok eseti összessége) - mezgaz-i üzem fogalmának 0 egységes jogi fogalma a magyar jogban - EU: csak másodlagos jogalkotásban (1988-as tanácsi rendelet szerint): - mezgaz-i üzem: az a műszaki-gazd-i termelőegység, amely egységes vezetés alatt áll és mezgaz-i terméket állít elő, és árbevétele meghatározó részben mező- és erdőgazdálkodásból származik; tulaj-ok szerint lehet: 3 alapítvány) - mgngazdaság (családi gazd) - jogi személyiség nélküli társaság (pj-i társ, kkt) - jogi személyiségű szervezetek (ker-i társ, szövetkezet, - lehet fő- és mellékfoglalkozású mezgaz-i üzem, az alábbiak alapján: - tulaj munkaidejének az üzemi tev-re eső hányada - tulaj jöv-ének az üzemből eredő része - üzemi méret minimális határértéke - osztályozható üzemméret alapján is: - határfedezeti érték (Standard Gross Margin): euróban kifejezett jöv.termelési

kapacitás (1 hektárra/állatra vonatkozóan a termelési érték és a kapcsolódó költségek különbsége) ⇒ ettől függ egy üzem rentabilitása - a magánüzem - a mgnüzemek formái, fenntartói - mgnüzemek száma növekedésének oka: - állami agrárüzemek privatizációja - mezgaz tsz-ek kötelező átalakulása (vagyonnevesítés) - kárpótlási elj során termőföldtul szerzése - szöv-i közös használatban volt földeken tagi részarány-földtul pj-i mgntul-ná történő visszaalakítása - mgnüzemek fenntartói: - belföldi természetes személyek, akik egyéni vállalkozásként folytatnak mezgaz-i termelő, feldolgozó és értékesítő tev-t + mezgaz-i őstermelők + önálló vállalkozó devizakülföldi külföldi áp-ok (mind: főfoglalkozás a tev) - mezgaz-i őstermelő: min 16 életév, max 4millió ft/év (4m felett már kistermelő) - mezgaz-i kistermelők: kiegészítő jöv megszerzése v. önfogyasztás céljából folytatják - többes tev

(pluri activity) formájában v. - részmunkaidős gazdálkodás (part-time farming) formájában - a főfoglalkozású mgntermelés 2 altípusa: - családi gazd - vállalkozói mgngazdaság - mellékfoglalkozású mgntermelés 3 altípusa: - rendszeresen értékesítő - alkalmi értékesítő - önfogyasztásra termelő gazd - a családi gazd - jellemzői: - jöv.érdekeltségi alapon folytatott árutermelés és szolg - családi szükségletek részbeni kielégítése a saját mezgaz-i tev-ből - háztartásgazd és más családi szükségletek kielégítése - külső és ált. a mezgaz-i tev-en kívül eső mvállalás v vállalkozás (de a család minden tagja dolgozik a családi gazd-on belül is) - gyakran szöv-be tömörülnek - optimális üzemméret, ha elegendő jöv-t biztosít: - család kellő életszínvonalához - bekeftetett tőke megtérüléséhez - hiteltörlesztésre 4 - bérleti díj megfizetésére (ha más tul-át képező földön is gazdálkodnak) - a

vállalkozói mgngazd - nyereségérdekeltségű (a saját és családi jöv biztosítása mellett) - a működtetés alapfeltételei: - befektetések utáni kamatigény - munkaráfordítások utáni bérigény - termelési kockázat utáni vállalkozói haszon - eltérően a családitól: x mezgaz-i T-re szakosodott (⇒ monokultúrás: egy termékre szakosodott) - üzemméret csak az elérhető vállalkozói haszontól függ - gyakran vertikális fejlesztés ⇒ áruvá feldolgozás, értékesítés is - jelentős fő- és mellékállású idegen munkaerő - technikai fejlesztés célja a drága munkaerő kiváltása is - kisegítő vagy mellékgazd-ok - termelés célja: a család más forrásból származó fő jöv-ének kiegészítése (vagy értékesítéssel v. azzal, hogy a magának termelt terméket nem kell kifizetni) - típusai: - növénytermelő - állattartó - vegyes - legfőbb termelőeszköz: családi tul-ban lévő v. más jogcímen használt termőföld - ált. max

fél hektár (5000 nm) - üzem és háztartás szerves egysége itt is - szerepe szerint lehet - rendszeres árutermelő és értékesítő - alkalmilag értékesítő (pl. felesleget) - csak önfogyasztásra termelő - társas vállalkozások - megjelenése és típusai - korábban: állami nagyüzem és szövetkezetek (tsz-k és szakszöv-k): termelés 2/3-a - 1989. VI (gt) és 1989 évi XIII (állami vállalatok, szöv-k átalakulásáról) tv hatására átalakulás (szerep még az 1992. I és II szöv-i tv-nek) - a társas vállalkozások altípusai ma: - mezgaz-i termelésre, ill. erdőgazdálkodásra szakosodott gazd-i társ-ok - agrárszöv-k - kényszertársulások (erdőbirtokossági társulat, hegyközség) - gt-k (1997. CXLIV tv alapján), típusai: - tartósan többségi állami tul-ban maradó agrártárs-ok (alap: 1995. évi XXXIX) - állami gazd (mezgaz-i rt) - ok: állami befolyás/szerep kell: - biológiai alapok (pl. vetőmag előállítás) felett - korszerű

termelési technikai elj-ok kidolgozása - gazd.szervezés (piactól távol lévő gazd-ok integrálása) - 120-ból 28 lesz ilyen a rendszerváltás után, a termőT 14%-t használják 5 - tev-i kör: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, vetőmagtermelés, feldolgozás, szolg - föld tuljoga: államé, a tulaj-i jogokat az ÁPV Rt gyakorolja (korábbi kezelői jogok is nála), a társaságok számára haszonbérleti jogviszony keretében biztosít használati jogot - prob: rendszerváltás után x földT-t kárpótlás céljára kijelöltek (ezeket ma visszabérlik ⇒ plussz költség) - szervei: közgyűlés, igazgatóság, fb, könyvvizsgáló - Alapító Okirat és SZMSZ is szabályozza - általában 100%-os állami tul - operatív irányítás: szakapparátus a vezérig vezetésével - állami erdőgazdaság (erdőgazd-i rt) - állami erdőT: először 1945-ös földreformnál - főbb szabályok: mint mezgaz-i rt-nél - eltérés a mezgaz-i rt-től: az

állami erdőgazdaságokat nem érinti a privatizáció ⇒ mind 100%-os állami tul-ban (tulaj-i jogokat az ÁPV Rt gyakorolja) - de: az állami tul-ú erdő a kincstári vagyon kizárólagos körébe tartozik, a tulaj-i jogokat a Kincstári Vagyonigazgatóság gyakorolja, amely az erdőt az erdőgazd-i rt-nek használatba adja) - tev: erdőgazdálkodói, faipari tev, esetleg erdei haszonvételi jogok is (pl. vadgazdálkodás) - mgn- v. jogi személyek által létrehozott agrártársaságok - lehet jogi személyiséggel rendelkező (rt, kft), v. a nélküli (bt, kkt) - alap: gt - a termőföldet haszonbérleti jogviszony alapján hasznosítják, mivel az 1994. évi LV tv alapján jogi személy termőföld tuljogát nem szerezheti meg - csoportosítás megalakulás szerint - állam tul-ában lévő vállalkozói vagyon értékesítése során szerezték a vagyont (ún. decentralizált privatizációs technika alkalmazásával) - mezgaz-i szöv-k rt-vé v. kft-vé alakultak (v abból

kiváltak v mezgaz-i szöv-k holding típusú szervezetté alakultak) - kizárólag/döntően a mgntőke felhasználásával létrejött gt-k - szöv-k az agrárgazd-ban - alap: 1992. I tv (keretszabály ⇒ sok lehetőség) - korábban: kollektivizálás kényszerűen hozta őket létre, fajtái: mezgazi tsz, szakszöv, halászati szöv - 1992. évi II: régi szöv-k kötelező átalakuláson keresztül maradhatnak szöv-i formában, ill. ki is lehet válni - az átalakulók mellett a mgnüzemek újakat is létrehoznak az alábbi célokkal: - termeléshez szükséges eszközök közös beszerzése, közös tárolás - x termények (pl. vetőmag) közös beszerzése - közös értékesítés - másodlagos szöv: olyan szöv, amelyet többségében mezgaz-i szöv-k hoznak létre - mezgaz-i szöv - a tagok által használatába adott vagyoni eszközökkel gazdálkodik - T-k: mezgaz-i termelés, feldolgozás, értékesítés, beszerzés, szolgáltatás (pl. tanácsadás,

gépkölcsönzés), kiegészítő tev - tagok vagyoni és személyes hozzájárulása, utóbbi lehet: 6 felhasználva) - mviszony jellegű tagsági jogviszony - vállalkozási jogviszony (szöv v. más tag eszközeit - mgnüzem fenntartójaként (pl. szolg igénybevételével) - a tag részjegy jegyzésére köteles - vagyoni közreműködés egyik formája: üzletrésztul. - szakszöv - mezgaz/élelmiszeripar x T-re specializálódott - T pl: x termény termesztése, x állat tenyésztése, ezekhez vertikálisan kapcsolódó x tev - halászati szöv - tagok főfoglalkozásban halásznak - tev: halak betelepítése, etetése, szükséges vízmennyiség/minőség megteremtése, kifogott halak ker-i értékesítése, feldolgozása - mezgaz-i beszerző és értékesítő szöv - magát a termelést nem integrálja, csak ahhoz kapcsolódó x T-t (pl. értékesítés) - jellemző: kis tőkeerejű, elszigetelt üzemek együttműködnek - tagok köt-e: szöv-ettől szerez be, szöv

útján értékesít - szöv köt-e: a lehető legkedvezőbb áron szerez be/értékesít - ált. személyes közreműködés arányában osztják az adózott eredményt - kényszertársulások az agrárgazd-ban - erdőbirtokossági társulat - alap: 1994. évi XLIX tv, célja: olyan gazdálkodó szervezet alapításának lehetővé tétele, amely az önálló erdőgazdálkodási tev folytatására alkalmatlan földrészletek tulaj-ai számára biztosítja a megfelelő erdőgazdálkodást (mivel kárpótlás után sok mgnkézbe kerül) - korábban is volt, de az 50-60-as években felszámolták, OK: - kollektivizálás, szöv-be az erdőt is be kell vinni - felszámolják azokat, amelyek tagjainak többsége vmely szövbe lépett - 1994: ismét OK, illetve kötelező azoknak, akiknél az önálló gazdálkodás kizárt - jogi személy (min 2 fő, 10 fő alatt: társ-i szerz, 10 főtől alapszabály) - kötelező bejegyezni a cégbír-nál - önálló tev-re alkalmatlan T esetén nem

tagadható meg a felvétel - tag: választás/választhatóság, részesedés/vagyoni hozzájárulás (+ tagsági járulék, ha nem fedezi a kiadást) - társulati érdekeltségtől (vagyoni részesedéstől) függ a használati illetőség (az erdőn); társulati érdekeltség csak az erdővel együtt ruházható át (élők közötti átruházás: elővásárlási jog a többi tagnak, ill. a társulatnak) - szervek: közgyűlés, elnökség, fb - tev pl: erdészeti szaporítóanyag előállítása, erdőtelepítés, haszonvételi jogok gyakorlása - hegyközség 7 - def: azonos település termelői és felvásárlói által a tev-ükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, vmint az általuk előállított termékek származás- és minőségvédelmére létrehozott köztestület - kötelező: min 50 ha szőlőültetvény + ha ezek min 10 termelő használatában vannak (ezeken a T-eken csak a hegyközség tagjaként folytatható szőlészeti tev) - tag lesz: aki a

hegyközség T-én termel v. onnan évente 7/10 tonna szőlőt vesz + a házikerti szőlőbirtokos - alakuló közgyűlés: alapszabályt fogad el (megyei bír-nál nyilvántartásba veszik) - vezető szervei: közgyűlés, választmány, ellenőrző biz - hegybíró: közig-i ügyek vitele, választmány határozatainak végrehajtása - tag jogai: hegyközségi szolg igénybevétele, származási biz kiadásának kezdeményezése, termékét az első alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel forgalomba hozni - tag köt-ei: hegyközségi járulék, rendtartás/alapszab betartása, nyilvántartás vezetése - hegyközség feladatai: minőségvédelem, szőlők őrzése/műveletlen T-k művelése, szolg/szaktanácsadás, érdekvédelem, szakmai szabályok megállapítása - fő szakmai szabály: hegyközségi rendtartás (telepíthető szőlőfajták, szüretelés/feldolgozás szabályai, stb) - hegyközség közig-i ügyei pl: szőlő telepítés/kivágás, művelési ág

megváltoztatásának engedélyezése, kötelezés talaj-/növényvédelemre, bírságkiszabás - gazd-i tev-t nem folytathat, gt tagja nem lehet (de kht-t alapíthat) - országos szervezet: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa - megszűnés: feloszlatás (FVMiniszter kérheti a Bír-tól, szétválás, egyesülés) 3. Az agrárüzem tárgyi elemei - föld és termőföld osztályozásai - földre jellemző: - nem az emberi munka terméke - korlátozott mértékben áll rendelkezésre, nem helyettesíthető - minden termelési ágban termelési feltétel, az emberi tev színtere - a tulaj-i jogokkal szemben szükséges a közérdek érvényesítése (pl. kötelező hasznosítás) - értékes volta miatt védeni kell - a termőföldre jellemző - alapvető termelési tényező - rendeltetésszerű használata nem rontja a termőképességét - prob: a termőföld T nagysága csökken (OK: urbanizáció, iparosodás, stb.) - földek ig-i szempontból - lényeg: ig-i határvonal

meghatározása - alap: 1997-es tv az épített környezet átalakításáról és védelméről - beépített/beépítésre szánt T-ek elhatárolása az arra nem szánt T-től - beépített/beépítésre szánt T-en egyes agrárüzemek működését szolgáló építmények elhelyezésének lehető tétele v. tiltása 8 - x esetben a beépítésre nem szánt T-en is lehetővé kell tenni a fenti építmények elhelyezését - eszközök: - településfejlesztési koncepció (Trendezési tervet alapozza meg, foglalja rendszerbe) - településszerkezeti terv (belT/külT, beépítésre szánt/nem szánt T-ek) - helyi építési szabályzat (beépítés feltételei, beépítésre nem szánt T-k felhasználása) - belT/külT, ezen belül beépítésre szánt/nem szánt, ezen belül egyes Tfelhasználási egységek, ezen belül építési övezetek - belT: a település közig-i T-ének általában természetben összefüggő, beépített v. beépítésre szánt T-eit tartalmazó

része ⇒ építésügyi ig alatt álló T (de néha termőföldet is tartalmaz) - külT: a település közig-i T-ének belT-nek nem minősülő, főleg mezgaz-i/erdőművelési/különleges (pl. bánya) célra szolgáló része - beépítésre szánt T: - nem minden belT beépített T, és nem minden beépített T fekszik belT-en - beépítésre szánt T-ken belül Tfelhasználási egységek: - lakóT (régebben x mezgaz-i tev is itt, majd egyre inkább csak a lakóépület és telke, ma 4 fajtája (ÖK dönt): nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusi) - üdülőT (gyakran együtt a mezgaz-i kistermeléssel) - gazd-i T - vegyes hasznosítású T (pl. eü-i, szociális épületek) - különleges T-ek (pl. plaza, vásár, honvédelmi T) - beépítésre nem szánt T-ek: - ált külT, de nem mindig - Tfelhasználási egységek: - mezgaz-i T (építési korlátok, beépítettségi határarányok) - erdőgazd-i T (lehet védelmi, gazd-i, eü-i, kutatási, turisztikai) - zöldT

(közkert, közpark) - közl-i és közmű-elhelyezési, hírközlési T - egyéb T (pl. folyómeder, sziget) - építési övezet: - építési övezet csak beépítésre szánt T-en belül (arra nem szánt T-en: simán övezet) - min teleknagyság, max beépítettség, közművesítés fokának meghatározása - földek rendeltetés szerint - a társ-i termelésben milyen közgazd-i minőségben vesz részt a földT - rendeltetéstől függő jogok/köt-ek (x tev-re kötelezés v. tiltások) a tulaj-ra nézve - lehet mezgaz-i és egyéb rendeltetésű - alap: 1987-es tv a földről (már 0 hatály, de felosztást alkalmazzák): - termőföld (l. lejjebb) 9 hírközlési cél) - építmény elhelyezésére szolgáló föld (települési, ipari, közl-i - különleges rendeltetésű föld (honvédelem, rendészet, természetvéd.) - hasznosításra alkalmatlan föld (ami nem fenti 3) - a rendeltetés megváltoztatásához engedély kell - a termőföld - művelési ág - lényeg:

a termőföld rendszeres hasznosítási módjának megjelölésére szolgáló fogalom (a tulaj általában megváltoztathatja, néha engedély kell) - típusai: - szántó művelési ág: amit rendszeresen szántóföldi növénytermesztésre használnak (ugar is, ritkán telepített gyümölcsös is) - szőlő művelési ág: termesztett főnövény a szőlő - gyümölcsös művelési ág: tiszta v. vegyes gyümölcsfák - kert művelési ág: zöldség, növény, dísznövény - gyep (rét vagy legelő): ha fűtermése kaszálással v. legeltetéssel hasznosítható - nádas: ahol ipari/építkezési/mezgaz-i felhasználásra alkalmas nád v. gyékény terem - erdőművelési ág: faállománnyal borított T (benne tisztás is, csemetekert, külT-i park, karácsonyfatelep) - földrészlet-alrészlet - földrészlet: a föld felszínének természetben összefüggő, állandó tereptárgyak (pl. utak) v igazgatásihatárok által meg nem szakított T-e - alrészlet: ha adott

földrészletet több művelési ágban hasznosítanak és a fő művelési ághoz képest eltérő művelési ágban hasznosított Trész nagysága eléri a 400 nm-t - művelési ágakon belül a termőföld 8 minőségi osztályba sorolható (ettől függ pl. a földvédelmi járulék összege) - agrárüzem egyéb vagyoni eszközei - agrárüzemek tev-i körük szerint különböző termelési ágazathoz tartoznak (ezt meghatározza: termények, termeléshez használt tárgyi elemek, szakismeret jellege, termelés megszervezési módja) - vagyoni eszköz lehet: - épületek, építmények (raktár, siló, vízvezeték) - élő- és holt felszerelések (élő: tenyészállat, holt: munka- és erőgépek) - ültetvények (termőfölddel tartósan összefüggő több éves termelésre létesített növényi kultúra) - vagyoni követelések (szállítási, vállalkozási, szolg-i szerz-ek alapján) 4. A termőföld tulajdonjoga - a földT, mint a tuljog sajátos tárgya - a tul. jogi

szabályozása általában - rendszerváltás ⇒ tul.reform (privatizációs, kárpótlási, stb tv-ek) - alanyok szerint 0 megkülönböztetés (Alk: köztul és mgntul egyenjogú), de külön jogszab-ok pl. ök-i tul-ra, x állami tul-ra - főszab: Alk + Ptk általános tuljog-i szabályai (de pl. állig, pénzügy jog is szabályozza a tulajdont) - földT, mint a tuljog tárgya 10 - Ptk: minden birtokba vehető dolog tul.jog tárgya lehet - dolog lehet ingó és ingatlan - ingatlan: föld és alkotórészei - aedificium solo cedit ⇒ a föld tuljoga kiterjed az épületre, építményre (de ma már elfogadják az elkülönülő építmény, mint a tuljog önálló tárgya elvét is) - a termőföld-tuljog alanya, tárgya, tartalma - alanya - Ptk: tuljog alanya lehet minden természetes és jogi személy ⇒ általános tul.szerzési képesség; spec képesség kell x tul-hoz (pl ök-i törzsvagyon) - szerzőképesség x esetben korlátozható - 1994. évi LV tv a

termőföldről: a termőföld tuljogának alanyai lehetnek: - Állam, ök, erdőbirtokossági/legelőbirtokossági társulat, közalapítvány - belföldi mgnszemély - x jogcímeken belföldi és külföldi természetes és jogi személy - x jogcímeken az egyházi jogi személy - jelzálog-hitelintézet x esetekben x időre - tárgya - a föld felszíne, ill. minden, ami a földdel olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog v. elválasztott része elpusztulna, ill értéke v használhatósága számottevően csökkenne - ⇒ fákra, termésekre kiterjed - de: Ptk: az építkezőt illeti meg az épület tuljoga, ha a tv v. a tulaj-sal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik - a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra ált. nem terjed ki (de pl. kutat fúrhat, pincét létesíthet, felszíni ásványokat (homok, kő) kitermelhet - termőföld: l. fenti művelési ágakban lévő T (belT-i is a rendeltetésszerű használat

végéig) - tartalma - tuljog tartalma általában: birtoklás, használat és hasznok szedése, rendelkezés - birtoklás és birtokvédelem (birtokvédelem pl. akkor is, ha időlegesen más személy birtokába került) - használat és hasznok szedése: rendeltetésszerű joggyak. keretében ⇒ nyilvántartott művelési ágnak megfelelő hasznosítás + köteles a minőség megőrzéséről és romlásának megelőzéséről gondoskodni - felfüggesztése: állam elrendelheti, hogy a használó ne folytasson a földön termelő tev-et, csak a talajvédelmi előírásokat teljesítse - hasznok szedése: a termőföldből származó előnyök megszerzése - rendelkezési jog: - tartalma: - használat és hasznok szedésének átengedése - dolog biztosítékul adása - más megengedett módon való megterhelés - tul.jog átruházása - korlátozások: - termőföld tul-ával felhagyni nem lehet - a tulaj rendelkezési jogát csak jogszab/bír-i hat/szerz korlátozhatja 11 -

termőföld/tanya eladása esetén a haszonbérlőt, védett természeti T esetén a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg - korlátozás lehet: - állami (közérdekű korlátozás): pl. x szervek használhatják a termőföldet kártalanításért ⇒ tulaj tűrni köteles - önkéntes: tulaj lemond x jogainak gyakorlásáról (pl. haszonbérlet) - a termőföld tuljoga megszerzésének általános szabályai - általános szabályok: - Ptk: csak tulaj-tól lehet szerezni - kötelező: - írásbeli szerz, amelyet ügyvéd/jogtanácsos/közjegyző ellenjegyez - birtokbaadás (dolog átadása) - tulaj.változást be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba (iny) is konstitutív hatályú aktus - rendszerváltás idején helyzet: alacsony árak (EU árak 5-10%-a), nagy az esély a koncentrációra (felvásárlásra) ⇒ korlátozások kellenek - korlátozások - a részarány-tul-ként való szerzésre is vonatkoznak - kivétel: tv-es öröklés, elbirtoklás, ráépítés,

kisajátítás, kárpótlási árverés - alanyi körök szerint: - belföldi mgnszemély: max 300 ha v. 6000 AK (mivel általában 1 ha = 20 AK; amelyik az alacsonyabb) föld lehet a tul-ában összesen - ebben nem számít a tanya T-én lévő max 6000 nm-es önálló ingatlan - a fenti érték meghaladható: - cserénél (bármennyit lehet, ha ugyanakkora ha v. AK értéket szerez) - ha a tulaj kisajátítás folytán kapott kártalanítási összegéből vásárolt termőföldet - ha osztatlan közös tul-t szüntetnek meg - belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet: főszab szerint termőföld tul.jogát nem szerezheti meg; kivétel: magyar állam, ök, erdőbirtokossági/legelőbirtokossági társulat, közalapítvány, egyház (utóbbi: csak ha végintézkedésen/ajándékozáson/tartási-gondozási szerz-en alapul) - külföldi természetes és jogi személy: termőföld és védett természeti T tul.jogát nem szerezheti meg; kivétel: - ha

külföldi már meglévő földjét cseréli el - kisajátítási kártalanításból vett föld - osztatlan közös tul megszüntetése - max 6000 nm-es önálló ingatlanként tanyát szerezhetnek - korlátozásba ütközés esetén: semmis + Földhivatal nem jegyzi be - termőföld tul megszerzésének spec esetei - kárpótlás (1991-es kárpótlási tv) - lényeg: degresszív kárpótlás (minél nagyobb a kár, annál nagyobb a kárpótlás korlátozása; soha nem teljes kárpótlás + max érték személyenként) - alanyi kör: - magyar áp 12 élt ennek a 4-szerese) - aki a sérelem elszenvedésekor magyar áp volt - akit a magyar áp-tól való megfosztással ért sérelem - a nem magyar áp, aki 1990. dec 31-én életvitelszerűen Mo-n - a fentiek leszármazói, ennek hiányában túlélő házastársa - kárérték: az AK összeg 1000-szerese Ft-ban (erdő művelési ágnál - max kárpótlás: 5misi vagyontárgyanként és tulaj-ként - kárpótlás módja:

értékpapír, az állammal szemben fennálló követelés (3 évig kamatozó értékpapír, forgalomképes) - termőföld elvonás esetén: kárpótlási jeggyel termőföldtul szerezhető (annak az állami gazd-nak/szöv-nek a földjeiből, ahol az elvett föld található) - ez nem pj-i opció, mivel a kárpótlási jeggyel csak azon az árverésen vehet részt, ahol licitálhat a földre - feltétel: 5 évig mezgaz-ilag hasznosítania kell - részaránytul-kiadás - cél: a szöv-i közös használatba került földből (ami elvileg mgntul-ban maradt) ki lehessen venni a földet - a fenti célra földalapot kell kialakítani, ennek két személy köre: - tsz-i tagok - tagokkal azonos jogállású személyek (földbeviteli köt miatt földjük a szöv-i közös használatba került) - a részarány-tul kérelmére tul-i hányadát konkretizálni kell ⇒ földalapból ki kell venni, önálló ingatlanként fel kell tüntetni az iny-ban - ha nem akarják kivonni: Ptk szerinti közös

tul (iny-ba bejegyezve) - vételi jog - átmeneti tv: a szöv-i szakcsoport tagját, ill. a föld haszonbérlőjét a min 5 éve használatában álló földre vételi jog illette meg - tagok és alkalmazottak tul.szerzése - tsz-ek és állami gazd-ok erre a célra tagi és alkalmazotti földalapokat jelöltek ki - feltétel: ha a tagnak nincs v. a jelzetnél kisebb a földtul-a + az összes kijelölt max az összes föld AK értékének 50%-a lehet - a termőföldtul. korlátozása - típusa: - állami rendelkezés alapján - tulaj rendelkezése alapján - egyes esetei: - haszonélvezeti jog - a jogosult a más tul-ában lévő dolgot rendeltetésének megfelelően birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja ⇒ ezt mindenki (a tulaj is) tűrni köteles - fő esete: tv-n alapuló özvegyi haszonélvezeti jog (az özvegy örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet nem ő örököl) - átruházni/átengedni nem lehet a jogot, de annak gyakorlása átengedhető - a

dolog értékét növelő, a gazdálkodással összefüggő változtatásokra jogosult a jog gyakorlója - a tulaj személyében bekövetkezett változás nem érinti 13 - be kell jegyezni az iny-ba (ennek hiányában csak azzal szemben érvényesíthető, aki rosszhiszeműen v. ellenszolg nélkül szerezte az ingatlant) - telki szolgalom - vmely ingatlan birtokosa: - más ingatlanát x terjedelemben használhatja v. - követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa tartózkodjon vmely olyan magatartástól, amely őt egyébként megilletné - pl. vízelvezetés, átjárás, vezetékoszlop elhelyezése - alapulhat szerz-en, jogszab-on, bír-i v. hatósági hat-on - szomszédjogok - Ptk: a tulaj a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat (főleg szomszédait) szükségtelenül zavarná v. jogaik gyakorlását veszélyeztetné - pl: földtámasz, áthajló ágak, gyökerek, lehullott gyümölcs, szomszédos földre

való belépés és használat, kerítés, tilosban talált állat visszatartása - közérdekű használati korlátozások: - közérdekű feladatot ellátó szervek szakfeladataik ellátásához (hatósági intézkedéssel v. anélkül): - ingatlant használhatják - ingatlanra használati jogot szerezhetnek - tulaj tuljogát egyébként korlátozhatják - korlátozás intenzitása lehet: ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozó/részben akadályozó/jelentősen akadályozó v. megszüntető - cserébe tulaj: - az akadályozás mértékével arányos kártalanítást kérhet - jelentős akadályozás esetén kisajátítást kérhet - kisajátítás - Ptk: kivételesen, közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett - 1976-os tvr szerint feltétel: adásvétel útján nem megy + tvr-ben taxatíve felsorolt közérdekű cél indokolja (ált. állami/ök-i feladat) - birtokrendezés - a birtokrendezési tv megszületéséig eszközök az

elaprózódás ellen: - birtokösszevonási célú földcsere illetékmentes - birtokösszevonást eredményező termőföldvásárláshoz állami kamattámogatás - birtokrendezés célja: települések külT-én lévő tul-i viszonyok megváltoztatása, ezáltal: - szétszórt földek összevonása, furcsa alakúak megváltoztatása ⇒ kedvezőbb művelési feltételek - környvéd/természetvéd/talajvéd - közl-i kapcsolatok biztosítása - földhasznosítási köt - tulaj-t és használót is kötelezi, de választhatnak: - a művelési ágnak megfelelő termelést biztosítja v. - pusztán a talajvédelmi előírásoknak tesz eleget (0 termelés) 5. A különös termőföldek és haszonvételeik 14 - az erdő - összetevői: termőföld, faállomány, vizek, növények, vadállomány - def: fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösség - alap: 1996. évi LIV tv az erdőről (feltétel: min 1500 nm) - rendeltetését az erdészeti hatóság

ún. erdőtelepítési terv jóváhagyásakor állapítja meg - csoportosítás rendeltetés szerint - védelmi (célja: környezet védelme) - védő erdő (talaj-, mező-, vad-, víz-, település-, műtárgy-, honvédelmi): pl időjárás körülményeitől véd, szépséget emel, rejtőzködést szolgál - védett erdő: természeti v. kulturális értéknek minősülő erdő (pl természetvédelmi erdő, erdőrezervátum, erdei génrezervátum, történelmi emlékhelyen lévő erdő) - gazd-i célú (faanyagkitermelő, szaporítóanyag-termelő, intenzív vadgazdálkodásra kijelölt erdő) - eü-i/szociális, turisztikai célú (pl. gyógyintézet T-én, üdülőhelyen) - oktatási/kutatási (tanerdő, kísérleti erdő, vadaspark - erdők hasznosítása - erdőT-k ig-i egységei: - erdőtérség (FVMin jelöli ki), erdőtömbökből áll - erdőtömb: faállománnyal és erdei növényzettel összefüggően borított erdőT (erdészeti hatóság jelöli ki), más művelési

ágú ingatlanok/dolgok veszik körül - erdőtag: a település közig-i határán belül van, az erdőtömb része erdőrészlet: az erdőtagon belül az erdőgazdálkodás/tervezés/nyilvántartás alapegysége - erdőgazdálkodó: használhat és szedheti hasznait, de fenntartási és védelmi köt-ek (pl. éves terv készítése, elszámolás) - spec szervük az erdőbirtokossági társulat (jogi személy) - erdőT igénybevétele: mezgaz-i művelésbe vonás ⇒ megszűnik az erdőgazdálkodási tev (csak kivételesen, erdészeti hatósági engedéllyel; feltétel: csereT beerdősítése, erdővédelmi járulék) - természetvédelmi T-k - védettségi ok: pl. természeti T (amelyet természetközeli állapot jellemez, azaz ahol az ember csekély mértékben hatott); természetes állapot (az ember nem v. alig játszott szerepet, csak pl. helyreállításnál) - védett természeti T-k - fajtái: - nemzeti park (jellegzetes, lényegesen meg nem változtatott körülmények

közötti T; cél: szinte érintetlen állapot fenntartása) - tájvédelmi körzet (természeti adottságokban gazdag nagyobb T; cél: emberi beavatkozás és természet harmóniája) - természetvédelmi T (természeti értékekben gazdag kisebb, összefüggő T) - természeti emlék (különösen jelentős egyedi természeti érték, pl. barlangok) - védetté nyilvánítás - tud-os, kulturális, esztétikai, oktatási, gazd-i és más közérdekből lehet - lehet tv, min-i v. települési ök-i határozat alapján - min: rendeletben (védett értékek megnevezésével); országos jelentőség esetén csak ő; természetvédelmi igazgatóság készíti elő 15 - ök: helyi jelentőségű T (előkészítés: jegyző); ha a természetvédelmi igazgatóság nem akarja kezdeményezni az országos szintű védelmét - iny-ba be kell jegyezni - feloldható, ha természetvédelmi szempontból nem indokolt a fenntartása - x esetben forgalomképtelen, kizárólag az állam tul-ában

(pl. barlangok); a többiek korlátozottan forg.képesek (pl külföldi természetes/jogi személy nem szerezheti meg v. elővásárlási jog az államnak/ök-nak - külön alap: Kzp-i Környvéd-i Alap - a víziingatlanok, vízgazdálkodás - a föld méhének kincsei (pl. mélységi vizek) az állam tul-ában vannak - ettől eltér a természeti erőforrás fogalma (pl. energiaforrások) - víz lehet (a közérdek mértékétől függ) - szabad rendelkezésű (nem közjó) - kötött rendelkezésű (közjog szabályozza a vízgazdálkodást - közjogi korlátozások tárgya - felszín alatti és felszíni vizek víztartó képződményei, medrei - vizek lefolyási/áramlási viszonyait szabályozó létesítmények - vizek lefolyási/áramlási viszonyait szabályozó tev-ek - vízgazdálkodás - vízkárok elleni védelem - maga a víz: - a tartóközeg alkotórésze, ingó dolog, egyben az élelmiszerjog tárgya is - víztartók ⇒ vízingatlanok (pl. árvízvédelmi

létesítmény, vízi közmű, védőT, vízi létesítmény - mélységi víz: nem a földtul része ⇒ állami köztul tárgya (forgalomképtelen) - tul léhet: köztul (állami v. ök-i) és mgntul (állam ezen belül is lehet) - állami köztul pl: felszín alatt vizek és víztartóik, Balaton, Velencei-tó, Fertő-tól, államhatárt alkotó/metsző folyók, folyóvízben keletkezett szigetek - állam kizárólagos tul-a: Duna-Tisza-csatorna, árvízvédelmi művek, x közművek - ök-i tul - vagyonátadás: a helyi ök tul-ába kerülnek törzsvagyonként a helyi ök-oknak adott vizek, vízilétesítmény, víziközmű (állami tul-t ad ök-nak vagyonátadáson keresztül) - tárgya: teljesen a település közig-i T-én elhelyezkedő vizek, tavak, azokon lévő tárolók - a regionális víziközmű vállalat (ha nem az ök alapította) kezelésében lévő egy v. több település vízellátását biztosító települési víziközműveket, ha a regionális hálózattól

műszakilag elkülönítve üzemeltethető, az adott települési ök tul-ba kerül (ha nem elkülöníthető: érintett ök-k közös tul-a, - ingatlantulaj-é: - ingatlanon belül keletkező és ott befogadóba torkolló vizek - ingatlan határain belüli természetes állóvizek - ingatlanra lehulló és ott maradó csapadékvíz - ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízilétesítmények - állami mgntul: ha máshova nem tartozik a víz - vízhasználati jog - közcélú vízilétesítményeket működtető gazdálkodó szervezet-tel min/ök szerz-t köt (a működtetés jogi/pénzügyi feltételei, kötelezően ellátandó feladatok, a teljesítés jogi garanciái) 16 tervekkel - koncesszió útján (ha az alapján végzett tev összhangban van egyéb ök-i - alatta: halászati, üdülési, spotcélú szolg-ok végzése, csatornai hajózási célú infrastruktúra működtetése - vízgazdálkodás a mezgaz-ban - lényeg: vízkészlet-gazdálkodás

(nemzetgazd-i érdekek szerint sorrend a szolg-ral, új helyen vízhasználat: csak, ha van szabad vízkészlet) - tartalma: hasznosítás, védelem, szennyvízgazdálkodás, -tisztítás - hasznosításra jogosult: köteles biztonságban tartani, szennyvizet elvezetni + vízkészletjárulékot/vízdíjat/csatornadíjat/szennyvízdíjat fizetni a vízügyi alap javára - mezgaz-i vízhasznosítás: mezgaz-i művelés alatti T-k öntözése + halászati/egyéb mezgaz-i célokat szolgáló tavak/létesítmények vízellátása - öntözőtelep feltételei: - talajt nem károsítja - van elég és megfelelő minőségű vízmennyiség - T vízrendezése megtörténik - öntözéses termelési technológia feltételei OK-k - tógazdaság: ha vízrendezés után sem alkalmas a talaj a szántóföldi művelésre - üzemeltető vízszétosztási terv alapján meghatározza a vízhozam megoszlását (vita esetén a vízügyi hatóság dönt) - a vadgazdálkodás és a vadászati jog -

vadászati jog: termőföldek különleges haszonélvezete - 1945 után sokáig állami privilégium - 1996-os tv a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról: a vadászati jogot a föld tul.jogához köti - vadgazdálkodás: vadállomány élőhelyével, szabályozásával kapcsolatos tev - a vadászatra jogosultak köt-e - FVM: körzeti vadgazdálkodási tervet készít tízévente (szabályozás irányelvei, min vadlétszám, stb) - a vadászati jogosult vadgazdálkodási üzemtervet készít tízévente a körzeti terv alapján (főbb adatok, előírások a takarmányozásra, élőhely védelmére, stb) ⇒ konkretizálja a körzeti tervet; a vadászati hatóság hagyja jóvá - a vadászati jogosult éves vadgazdálkodási tervet készít, a fenti üzemterv alapján (min vadlétszám vadfajok szerint, max elejthető vadlétszám, vadhús értékesítésének szabályai, részletes takarmányozási előírások, vadkárelhárítási feladatok); vadászati

hatóság hagyja jóvá - Országos Vadgazdálkodási Adattár - FVMin működteti - tartalma: vadgazdálkodási tervek adatai, vadászati jogosultak neve/címe, éves tervek adatai, vadállomány mennyiségében bekövetkezett változások - a vad és a vadászati jog - tartalma: vad, élőhelyének védelme, vadgazdálkodás, vad elejtése/elfogása/ hullott agancs v. tojás gyűjtése, tetem elsajátítás ⇒ jog és köt együtt - szankció: vadgazdálkodási bírság (pl. jogosulatlan vadászatért) + vadvédelmi bírság (vadvédelmi köt-ek megszegése) - vadászati jog a vadászT-nek minősülő föld tulaj-át illeti meg - vadászati jog lehet: önálló (ha a vadászT egy személy tulaj-ában van) v. társult (a vadászT több személy tul-ában van ⇒ ptk közös tul-ra vonatkozó szabályai) 17 - vadászT - min 3000 ha, és a szemközti határvonalak között min 3000m + táplálék a vadnak, ill. természetes szaporodás feltételei biztosítva, búvóhely is legyen

- illetékes vadászati hatóság állapítja meg a határait (tulaj-ok javasolnak), 10 évre - rendeltetés alapján lehet vadgazdálkodási v. különleges rendeltetésű (pl oktatási, kutatási, természetvédelmi okból; FVMin és Természetvéd-i Min együtt határoz) - a vad az állam tul-ában van, amíg él és a T-en mozog; a vadászati jogosultté akkor lesz, ha elfogta/elejtette (már akkor is a vadászati jogosultté, ha vadaskertben/vadasparkban tartja) - vadászati jogosult: földT tul-a v. haszonbérlet útján más - hívhat vendégvadászt: meghívott vadász vadászhat - biztosíthat bérvadászatot: x vadász y fajtából z darabot elejthet - magyar állam, mint jogosult: haszonbérbe adhatja (pályázat útján) v. vagyonkezelői szerz-sel hasznosítja - haszonbérlet - pl. vadászjeggyel (vadászvizsga + fegyvertartási engedély) rendelkező tagok egyesülete (vadásztársaság) is kaphatja v. ezek érdekképviseleti szervei - egy haszonbérlő max 1 vadászT

vadászati jogára köthet szerz-t - szerz tartalma: vadállomány faj- és darabszáma, létesítmények leírása, haszonbérlő köt-ét: az üzemtervet betartja, haszonbérleti díj mértékét; csak 10 évre szólhat; vadászati hatóságnak jóvá kell hagynia - vadászat - vad feletti rendelkezési jog: ha az FVMin által kiadott azonosítójellel látja el v. apróvad esetén egyéni lőjegyzékbe bejegyzi - kötelező a vadászati napló vezetése - vadászjegy: magyar áp v. Mo-n állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar áp kapja; vadászati engedély: nem magyar áp, v. Mo-n állandó tartózkodási engedéllyel nem rendelkező magyar áp kapja - vadkár: mezgaz-ban/erdőgazdálkodásban/szőlőben/gyümölcsösben a vadak által okozott kár - a jogosult a kár 5%-át meghaladó mértéket köteles megfizetni a károsultnak + a gazdálkodáson kívüli kárt is (pl. vad-autó ütközés) a Ptk fokozott veszéllyel járó tev-re vonatkozó szabályai

szerint, tehát ki-ki a saját kárát viseli a felróhatóság függvényében (felróhatóság pl: az ütközés vadászati tev alatt, amiatt következett be) - vadászati kár: a vadászati jogosult okoz kárt a terményekben (köteles megtéríteni) 6. Az ingatlantulajdon védelmét szolgáló eszközök: az ingatlan-nyilvántartás (iny) - az iny - történelem: - jelzálogkönyvek (ingatlanok megterhelését jelezték): Németo, Frao - nyilvánkönyvek (ingatlanra vonatkozó jogok megszerzését hozzák nyilvánosságra, de 0 jogkeletkeztető hatály): Olaszo, USA - földkataszterek (adózási célokat szolgálnak), lehet: - értékkataszter (földbirtok, felszerelés, állatállomány forgalmi értéke az adó alapja) 18 alapja) - hozadéki kataszter (a föld jöv.teremtőképessége, hozadéka az adó - telekkönyvek (egyesítik a fenti 3 funkcióit) - főleg tradíciós rendszerű jogátszállást alkalmazó országokban (az inyi regisztereknél elég a felek közötti

konszenzus a jog keletkezéséhez); magyar: vegyes (néha konstitutív, néha deklaratív; mint az angol) - az iny fogalma és célja - def: a földhivatalok által vezetett közhiteles és publikus ingatlanleltár, amely az ország egész T-ére, vmennyi ingatlanára kiterjed; célja az ingatlanhoz fűződő jogok és érdekek védelme, stat-i adatgyűjtés + alap a pénzügyi köt-ek megállapításához - használata kötelező, közhitelessége vélelmezett - főszab: konstitutív (jogkeletkeztető) ⇒ maga a bejegyzés keletkeztet x jogokat - hasonló a cégjegyzékhez (közhitelű nyilvántartás ott is) - iny-i elj: regisztratív és tvességi felügyeleti elj (0 jogvita eldöntés) - iny-i jog: anyagi és eljjogi szabályok, pl: - bejegyző hatóság és felek jogviszonya - bejegyzés feltételei, tárgyi köre, módja, bizonyító hatása - jogorvoslatok - az iny tárgya - iny teljes ⇒ minden ingatlan a tárgya - egységes és azonos szabályok minden ingatlanra -

alapegysége az önálló ingatlan - lényeg: x jog csak az önálló ingatlanra jegyezhető be - tárgy: földT + alkotórészei (épületek, építmények) - önálló ingatlan: - földrészlet: a föld felszínének természetben összefüggő T-e, amelyre azonosak a tulaj-i viszonyok (pl. utak, terek, vasutak elágazással/kereszteződéssel meg nem szakított részei) - művelési ágak szerint alrészletekre bomlik (l. fenn) - egyéb önálló ingatlan - épület (ha a tul-a nem esik egybe a földrészlet tul-ával) - társasházi öröklakások - szöv-i lakások - közT-ről v. más tul-ában álló földrészletről nyíló pincék - barlang (- nem önálló: társasházi közös tul-ú épületrészek és helyiségek, szöv-i tul-ú épületrészek és helyiségek) - külön ingatlan - mezgaz-i tsz-i földtul-i részarány (forgalomképes, de nem konkrét földrészletre vonatkozik) - tartós földhasználati jog címén használt földrészleten emelt társasházban a tagok

közös tul-ában lévő épületrészek és helyiségek (nem forgalomképes) - 3. személyek tul-ában álló földrészleten emelt társasházban a tagok közös tul-ában lévő épületrészek/helyiségek - az iny tartalma - bejegyezhető adatok (a tulajdoni lap I. részén) 19 - ingatlan azonosító adatai, helyrajzi szám, T (méterrendszerben) - művelési ág (9) és alrészletek - művelés alól kivett T megnevezése (lényeg: termőföldre vonatkozó korlátozások nem érintik); pl: építési telek, üzemi telep, közl-i T, folyók, honvédelmi T-k - földminőség (8 osztály, alosztály) - kataszteri tiszta jöv (AK-érték) - jogok, csak az alábbiak jegyezhetők be - tul.jog - vagyonkezelői jog - lakásszöv-i tag állandó használati joga - megállapodáson v. bír-i hat-on alapuló földhasználati jog - haszonélvezeti jog és használat joga - szolgalmi/vezeték-/használati jog - elő-, visszavásárlási, vételi jog - tartási és életjáradéki jog -

jelzálogjog - végrehajtási jog - jogilag jelentős tények (jogosult kiskorú, felszámolási/végelszámolási elj, tuli korlátozás, telekalakítási tilalom, bír-i felülvizsgálati kérelem a jogerős földhiv-i hat ellen, elidegenítési/terhelési tilalom, perek, büntetőelj ha tárgya érinti az ingatlant, környezeti kár) - bejegyzés alapjául szolgáló okiratok - közokirat - teljes bizonyító erejű mgnokirat - a fentieknek a közjegyző/bír által hitelesített másolatai - az iny elvei - bejegyzés elve - def: x jogok csak a bejegyzéssel jönnek létre (konstitutív hatály), másokra habár a felek között köt - csak bejegyzés esetén lehet hivatkozni 3. személlyel szemben (deklaratív hatály) - konstitutív hatály (iny-i bejegyzés hozza létre; de a módosulásra/megszűnésre is vonatkozik): - átruházáson alapuló tul.jogot - szerz-en alapuló vagyonkezelői jogot - földhasználati jogot - haszonélvezeti jogot és a használat jogát - telki

szolgalmi jogot - jelzálogjogot - deklaratív hatály: pl. elidegenítési és terhelési tilalom, árverés, tuljogfenntartással történő eladása - ezen belül egyesek processzív hatállyal bírnak (pl. végrehajtás, zárlat, árverés) ⇒ a bejegyzés ranghelyén álló jog-, ténybejegyzést felfüggeszt, és az elj eredményétől függően azok törlődnek v. abszolút hatályúak lesznek - informatív hatály: bejegyzés nélkül is hatályos mindenkivel szemben (pl. jogosult kiskorú, felszámolás/végelszámolás, építési tilalom, környezeti kár) - bejegyzés feltétele: - anyagi: érvényes jogcím (szerz, bír-i hat) - alaki: okirat, határozat, x melléklet csatolása - elj-i: bejegyzés iránti kérelem/megkeresés a jogosult részéről 20 - nyilvántartási: az iny által tartalmazott ingatlanra vonatkozzon, a jog/tény bejegyezhető legyen, az iny-ban jogosultként szereplővel szemben kérjék, korábbi bejegyzés ne akadályozza - okirati elv - def:

jog/tény bejegyzéséhez mindig okirat kell (jogosultak megállapodásáról, rendelkezéséről, hat-okról, ha azok a jogra/tényre hatnak) - lényege: írásbeliséget kényszerít ki, meghatározza a bizonyítás módját, - okirat: pp meghatározása alapján (l. fenn); feltétel: bejegyezhető jogosulttól bejegyzési engedély kell - mgnokirat csak akkor lehet alap, ha: - kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje + egy zsák feltétel (valami 10-es felsorolás, pl: jog v. tény pontos megjelölése, jogváltozás jogcíme) - tuljog keletkezése/módosulása: csak közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett mgnokirat v. közjegyző által hitelesített mgnokirat alapján - idegen nyelvű okirat: hiteles magyar fordítás kell - külföldön kiállított okirat: diplomáciai hitelesítés, felülhitelesítés, hitelesítési záradék (Apostille) v. minisztériumi állásfoglalás alapján - x esetben kell még: hatósági jóváhagyás, engedély, 3. személy nyilatkozata,

vázrajz, cégiratok - földhivatal csak az okiratból kitűnő nyilvánvaló érvénytelenséget állapíthatja meg + a fenti alaki kellékeket vizsgálhatja, de egyéb kellékeket nem vizsgálhat felül - közhitelesség - vélelem: az iny hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok/tények fennállását; elemei: - teljesség (mindent tartalmaz, ami bejegyezhető) - helyesség (helyesen tartalmazza) - jogszerűség (jog/tény jogszerűen került az iny-ba) - ismert (nem lehet hivatkozni az iny tartalmának nem ismeretére) - bizonyító erő (bizonyítási terhet és köt-et telepít) - közbizalmi erő (dologiasító hatály ⇒ a bejegyző bízhat benne, hogy azok mindenkivel szemben hatnak) - jóhiszemű szerzést megalapozó vélelem - közhitelesség csak a konstitutív bejegyzés esetén áll fenn, azaz nem érvényesül pl.: kiskorú jogosult, felszámolás/végelszámolás + teljes informatív hatályú bejegyzések - rangsor elve - az iny-ba bejegyzett jogok/tények egymáshoz

való viszonyát szabályozza, meghatározza hatályosulásuk sorrendjét - a rangsor az iktatáshoz kötődik (nem a széljegyzéshez) - egy napon érkezett beadványok: azonos rangsor - bejegyzés ranghelyének előzetes biztosítása: - közvetett módon - tul.jog-fenntartás (a tuljog bejegyzések ranghelyén) - zárlat (későbbi bír-i hat. ranghelyén) - jelzálogjog (végrehajtás, árverés majd tul.jog ranghelyén) - árverés - fellebbezés - perfeljegyzés - közvetlen módon 21 bejegyzésével bejegyzésével - csak a jelzálog - 2 módon biztosítható a ranghely: - törölt zálogjog ranghelye fenntartása tényének - zálogjog ranghelye előzetes biztosítása tényének - fenti bejegyzésekre csak a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg kerülhet sor - előzetes biztosítás: a tulaj x időre előre leköti az x keret erejéig az ingatlanra később esetleg bejegyzendő jelzálogjog ranghelyét - ranghelyváltozás is OK vmennyi érdekelt

beleegyezésével (önálló bejegyzési hat-tal, ellene fellebbezni lehet) - nyilvánosság elve - def: az iny-t bárki megtekintheti, tartalmáról feljegyzést készíthet, másolatot kérhet - a tul-i lapon feltétlen a nyilvánosság, lehet róla készíteni: - teljes másolatot (vmennyi bejegyzés szó szerint) - kivonatos másolatot (fennálló bejegyzések szó szerint, megszűntekre utalás) - részleges másolatot (a kívánt bejegyzések szó szerint) - szemlét (fennálló bejegyzések lényeges adatai) - csak az érdekelt engedélyével ismerhető meg: - bejegyzés alapjául szolgáló mgn/közokiratok, hat-ok tartalma (jogi érdek esetén nem kell beleegyezés) - személyi azonosító - tulaj-ok jegyzéke - törölt bejegyzések állománya - személyazonosító adatokon keresztül x ember vmennyi ingatlanának lekérdezése, csak: - bír/nemzetbiztonság/nyomozó hat. tv-ben meghatározott feladataihoz - ügyészség - közjegyző a hagyatéki elj-hoz - ha arról a tv

rendelkezik - kérelemhez kötöttség elve - kérelem lényege: - az állig-i szervnek kötelező döntenie vmennyi kérelemről - bejegyzési hat nem terjeszkedhet túl a bejegyzési kérelmen - bejegyzési kérelem nélkül elj nem indulhat (hiába van háttérügylet) - vonatkozik a másodfokú Áe. elj-ra is ⇒ ott sem a fellebbezési, hanem a bejegyzési kérelemhez kötött a bír - kötelező használat elve - jogvitában, műszaki/gazd-i tervezésben, kivitelezésben ezt kell alapul venni - az iny részei - tulajdoni lap - I. rész: ingatlan azonosító adatai (helyrajzi szám, T, művelési ág) + mindenkori tulaj-t másik ingatlanon megillető jogok - II. rész: tulaj/tulaj-i erejű használati joggal bíró személyek + maguk a jogok (elsődleges jogok ⇒ tuljog, kezelői jog, külföldiek ingatlanhasználati joga) 22 - III. rész: jog/tény, ami az iny-ba bejegyezhető, és nincs a fenti 2-ben (pl rendelkezési jog korlátozása) - iny-i térkép - def: az adott

településhez tartozó vmennyi földrészlet (alaprajz: egyéb önálló ingatlanok) + földmérési alaptérkép: egyes földrészleteket mérethelyesen, valósághűen, hitelesen ábrázolja - tartalmazza az önálló épületek határvonalát + közT-ről nyíló pincéket - irattár - iny-i ügyiratok iktatószámok szerint - törölt bejegyzések állománya (a számítógépes iny eredménye) - az iny rendszere és módja - ált. szabály - földhivatalok községenként, városonként; Bp, megyei jogú város: K-enként - 2 elv - reálfólium: minden önálló ingatlant külön vesznek iny-ba (dologi tul-i lapon) ⇒ Mo-n ez érvényesül - perszonálfólium: tulaj-ként/kezelőként/földhasználóként rögzítik az ingatlanokat (személyi tul-i lapon) - társasház, szöv-i ház: közös tul-i/szöv-i tul-i törzslapok; külön tul-ú öröklakások/szöv-i lakások: tul-i különlapon - tehát szöv-k: törzslap (átengedett ingatlanokról, használó tsz) és különlap

(használatba adott földek + tulaj-ai + részarányhoz kapcsolódó jogok) együtt - tehát társasház: törzslap (közös tul-ban álló helyiségek, földrészlet) és különlap (társasházi tagok külön tul-ában lévő lakások, helyiségek + a közös tul-ból a tagot megillető tul-i hányad); ugyanez vonatkozik a szöv-i házra is - spec: közös udvar (már nem jöhet létre új, de még létezhet) - osztatlan és eszmei hányad nélküli tul.közösség a földrészlet épületek által el nem foglalt részein - a földrészletet a tul-i törzslap, a rajta elhelyezkedő épületeket (mint önálló ingatlanokat) tul-i különlap jeleníti meg - az iny-i elj - ügyfélképesség, elj-i képesség - közig-i elj, felek: földhivatal + ügyfél (akinek javára v. akivel szemben bejegyzést kérnek v. akiknek bejegyezhető jogát a bejegyzés érint v az a szerv, amelynek feladatkörét az ügy érinti) - ügyfélképesség: ha a bejegyzés tárgya tekintetében az anyagi jog

szabályai szerint jogképes - két fajta elj: - adatváltozással kapcsolatos - x esetben kötelező bejelenteni 30 napon belül, pl: határvonal, művelési ág, földminőség változása, építmény létesítése/lebontása - földhivatal bejelentés hiányában is átvezeti a változást, ha arról ellenőrzése során v. hiv-ból szerez tudomást - ingatlanokra vonatkozó jogok és tények változásával kapcsolatos - ezeket kérelemre kell bejegyezni (kérheti: jogosult v. akinek bejegyzett jogát érinti v. hatóság), benyújtás: alapjául szolgáló okirat keltétől 30 napon belül - ezeknek a tényleges állapottal való egyezőségét a földhiv. hiv-ból ellenőrizheti - az elj szakaszai 23 - beadványok iktatása (rangsor ennek időpontjától függ) - beadványok intézése (iktatószámok sorrendjében, azonos nap esetén az alapjául szolgáló okirat keltezése számít) - soronkívüliség: tv v. körzeti földhiv vezetője dönthet így - széljegyzés - a

beadványok iktatószámát a benyújtás napján a tul-i lap megfelelő részén kell jegyezni, és a széljegyzés tényét a beadványon fel kell tüntetni - a széljegy nem közhiteles - közbenső intézkedések - hiánypótlásra történő felhívás x határidő kitűzésével - ha az alapul szolgáló okiratok hiányossága pótolható - ha nem nyilatkozik a felhívásra ⇒ teljesíthető kérelemnek helyt adnak, többit elutasítják - el kell utasítani (0 hiánypótlás): - okirat tartalmát/jogcímet kellene módosítani szerződő/jogosult/kötelezett személyét kéne megváltoztatni v. ezek aláírását pótolni - település megjelölése, ingatlan fekvése módosulna - 0 ellenjegyzés v. közjegyzői hitelesítés (pedig kéne) - bejegyzési engedély kellene - okirat keltezésének helye v. időpontja nincsen - + ha érthetetlen/ellentmondó + nem az iny tárgyát képező jogra/tényre vonatkozik v. az iny-ban nem szerepel + nem a jogosult nyújtotta be -

meghallgatás (ha szükséges; ha nem jelenik meg ⇒ kérelem elutasítva) - ügyész értesítése (ha az alapul szolgáló hatósági hat-ot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta v. annak tartalma jogszab-ba ütközik) - elj felfüggesztése (pl.: alapul szolgáló mgnokirat valódiságát vitatják, felek közötti jogvita, - az iny-i határozat - lehet: közbenső, egyéb elj-i csel-t elrendelő, ügyet érdemben eldöntő - indokolás csak elutasítás esetén kell; jogorvoslati lehetőségre figyelmeztet - hivatalból kell bejegyezni (ha csak a tul.jog bejegyezését kérik, akkor is): az ahhoz kapcsolódó haszonélvezeti/használati/haszonbérleti jogot, tartási/életjáradéki jogot, elő v. visszavásárlási jogot - hiv-ból kell törölni pl: öröklési szerz-en alapuló elidegenítési tilalmat a szerzi örökös tul.jogának bejegyzésével egyidejűleg - kérelem elutasítása: ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi/alaki hiányossága van,

amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen - kézbesítés: pl. kérelmező, aki jogosítottá vált, akinek joga módosult, stb (pl kiskorú érdekelt esetén a gyámhatóságnak is) - elutasító hat-ot: kérelmező, aki jogot szerzett volna, közjegyző, illetékhivatal - kijavítás (hibás névírás, szám v. számítási hiba v hasonló) + kiegészítés (ha kérelem x részéről nem v. hiányosan rendelkezett a földhivatal): hivatalból OK, de: ha 3 személy időközben jóhiszeműen jogot szerzett és a kijavítás/kiegészítés sértené érdekét ⇒ csak hozzájárulásával OK - jogok/tények bejegyzése: nem vonható vissza; de: kérelemre a jogorvoslati beadvány iktatásáig módosíthat 24 - iny-i jogorvoslatok - rendes - fellebbezés - kézbesítéstől számított 30 napon belül - fellebbezést széljegyzik megyei földhiv dönt (de 1fokú 8 napon belül kijavíthat/kiegészíthet/módosíthat): - helyben hagy - megváltoztat - megsemmisít és - új elj-ra

utasít - megszünteti az elj-t - bír-i felülvizsgálati kérelem - megyei földhiv-it hat ellen (kérheti: akinek jogát sérti + ügyész közérdekű jogorvoslata) - kézbesítéstől számított 30 napon belül - megyei földhiv hat-át felettes szerve nem változtathatja meg - tul-i lapra fel kell jegyezni - ingatlan fekvése szerinti megyei bír az illetékes - bír: - részben v. egészben megváltoztat - hatályon kívül helyez és új elj-ra utasít - elutasítja a keresetet - rendkívüli - felügyeleti intézkedés - ügyészi óvás - iny-i perek - lehet: - törlési per (érvénytelenségre v. elévülésre v megszűnésre alapítva; ha az alapul szolgáló hat érvénytelen ⇒ iny-i per helyett a hatóságnál elj a hat. érvénytelenségének megállapítása iránt) - kiigazítási per (ha kiigazítási/kijavítási kérelmet elutasították; ügyész és érdekelt indíthatja) - egyéb perek (nem egy x bejegyzés ellen, hanem az ingatlant egyébként érintő

perek, pl: ingatlanon fennálló közös tul megszüntetése iránt) - feltétel: földhiv-i elj-ban bejegyzés nem törölhető v. eredménytelen votl - felülvizsgálati kérelem - a földhasználati jogok nyilvántartása - földhasználati nyilvántartás-ba (fny) jegyzik a jogokat, ezt is a földhiv vezeti (azonos rendszer, mint az iny, itt is reálfólia; az iny adatai beépülnek a fny-be ) - tárgya: a jogszerű használó által a termőföldre bármely jogcímen szerzett termőföldhasználati jog (bármely földhasználati jog!, iny: csak haszonélvezeti/használat) - kötelező a bejelentés minden termőföldhasználónak (30 nap, termőföld adataival, egyébként bírság), ha: - egy ha-nál nagyobb termőföld, ha földhasználó szerz alapján használja - egy ha-nál nagyobb saját tulajdonú termőföld - egy ha-nál nagyobb termőföld, ha a tulajjal közös háztartásban élő személy v. közeli hozzátartozója tul-ában/használatában van 25 - földhivatal

ellenőrzi a használati jogot és a tul.szerzést (pl termőföldszerzési korlátok) - fny közhitelessége: iny-hoz képest másodlagos és korlátozott; az fny-be való bejegyzésnek nincs jogi hatálya; de a jogszerű használó személyét az fny alapján állapítják meg 7. Az agrárgazdálkodás természeti környezete: agrár környezetvédelem - a környezetvédelemről általában - alap: 1995. évi LIII tv a környezetvédelemről - agrár-környvéd: föld + víz/levegő/élővilág/táj/emebri település védelme együtt ⇒ kölcsönhatásrendszer (maga a talaj is kölcsönhatás eredményeként formálódik) - földi környezet funkciói: - állat- és növényvilág élettere - szűrő, raktározó és puffer (!) közeg - levegővel és vizekkel kölcsönhatásban befolyásolja a környezetet - nyersanyagok keletkezésének és lerakódásának helye - emberi élettev, mezgaz színtere is - agrár-környezetvédelem irányai - környezeti funkciókat veszélyeztető

szennyezések (mennyiségi és minőségi prob is), csoportjai: - lassan bomló anyagok, pl. higany, nikkel (kibocsátók: üzem, közl, szennyvíz) - savas eső (kéndioxid, nitrogéndioxid); kibocsátó: erőmű, gépkocsi - radioaktív anyagok - fertilizáló és növényvédő szerek (pl. műtrágya) - kommunális és ipari hulladék - természetes környezet szerkezetének megváltoztatása - ⇒ csökken a természeti állapotú T ⇒ - értékes biotópok elvesztése - x fajokon belül populáció sűrűsödése - földT-k elkülönülésével izoláció ⇒ sokszínűség csökken - szabályozás T-e: 1. T-használók magatartása, 2 x magatartás tilalma, 3 szankciók, 4 x magatartáshoz kapcsolt preferencia - fontos: földhasználat térbeli elosztása (alap: rendészeti jog) ⇒ egymást zavaró T-i tev-k összehangolása - természetvédelem - az ált. környvéd része, generális köt - T-ei: - tájvédelem (földfelszín x része, jellemző értékekkel), cél:

természetközeli állapot megőrzése - vadon élő élővilág védelme: gazdálkodási tev során biztosítani kell ezek megőrzését - élőhelyek védelme, cél: fenntartható használat, természetkímélés, biológiai sokféleség megőrzése - természeti oltalom alatt álló T-k: több tiltó szabály (fő: termvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet megváltoztatni állapotát ⇒ gyakran építési tilalom, művelési ág megváltoztatása csak engedéllyel, x esetben a belépés is csak engedéllyel); spec T-k: erdők (végvágás, fokozatos felújító vágás szabályai) 26 - rendszere - értékek értékelése, védelmének biztosítása: állami feladat (alap: Nemzeti Termvédelmi Alapterv) - irányítás: Környvéd-i Min (állig.i irányítás, kutatások szervezése) - alatta: term.védelmi igazgatóságok, települési ök-i szervek, jegyzők - spec: Term.védelmi Őrszolgálat (fegyverrel, egyenruhával) - gyakran támogatás, adókedvezmény, hitel a

természetvédelemmel kapcsolatos tevnek + tilalmak esetén károk megtérítése a tulaj-nak - természetvédelmi bírság: jogszab/határozat előírásainak megsértése, értékek jogellenes veszélyeztetése, össze nem egyeztethető tev folytatása - természetvédelmi ig. szabja ki (helyi ügyek: jegyző) - + kértérítés pj alapján (vagyoni kár + elmaradt haszon + károkozás felszámolásának költsége + nem vagyoni kár) - föld- és talajvédelem - termőföld tv: művelési ágnak megfelelő hasznosítási köt a földhasználó oldalán (termeléssel v. pusztán a termőföld termőképes állapotban való tartásával) - kedvezőtlen termőhelyi adottságú T-k: mezgaz termelés alárendelve x term.védelmi/tájvédelmi szempontoknak - művelési ág változás: iny-ba be kell jegyeztetni (természetvédelmi oltalom alatt álló T: természetvédelmi hatóság engedélye is kell) - termőföld más célú hasznosítása: ideiglenesen v. véglegesen alkalmatlan lesz

a mezgaz-i hasznosításra - földhivatali engedély kell; pl. beruházás megvalósítása - x esetben (pl. jó minőségű föld): csak helyhez kötött beruházás esetén engedélyezhető - több alternatívát be kell terjeszteni, ha nem helyhez kötött: földhiv. választja ki - minden esetben max 5 év-re szól - ideiglenes idő letelte után újrahasznosítás - ideiglenes hasznosítási köt: a tényleges máskénti használatig a művelési ág szerint kell hasznosítani - mellékhasznosítási köt: a termőföldnek nem minősülő T-n növényzetet gondozni kell (mivel beépítési százalék max 30-50% ⇒ van szabad T) - külT belT-be vonása is engedély köteles (habár ez csak előrevetíti a művelési ág megváltozását, nem jár feltétlenül azzal) - védelmi erdő telepítéséhez is engedély kell - szankció: eredeti állapot helyreállítása, földvédelmi bírság - talajvédelem - cél: termőföld termékenységének/minőségének megóvása,

kármegelőzés - földhasználó kötelessége: talajfedettséget biztosító növények termesztése, talajvédő erdősáv építése, talajkímélő legeltetés, csapadékvíz talajbavezetése, x esetben művelési ág megváltoztatása - állam köt-e: hosszú távú talajvédelmi koncepció kidolgozása, csel-i prog, informatikai bázis fenntartása, támogatások, engedélyezés (hatóságok útján) - a vizek védelme - ivóvíz: 90%-a felszín alatti vizekből tisztítással - felszín alatti vizek minőségét meghatározza: - áramlás (kő-víz kölcsönhatás) - vizek keveredése mélyebb rétegvizekkel 27 - vízminőség - x kémiai anyagok (nitrát, vas, ammónium, mangán, stb.) vizsgálata - felszíni eredetű források fő szennyező anyaga: nitrát - sérülékenységi rangsor: felszín, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz - vízvédelem tárgya: - vízgazdálkodás - vizek viszonyaiba való beavatkozás - vízjogi engedélyezés - vízigények kielégítése -

vizek mennyiségi és minőségi védelme - vízilétesítmények - vízvédelmi szabályok: x magatartást előíró/tiltó/jutalmazó/szankcionáló normák - környvéd-i tv: igénybevétel feltétele: gondoskodni kell a víz fennmaradásáról, élővilág biztonságáról, víztartó képződmények minőségéről - spec szabályok: ágazati szabályok (vízügyi tv) - vizek mennyiségi védelme - ennek első szintje a vízgazdálkodás (vízkészlet-gazdálkodás) - természetes lefolyás megváltoztatása: csak engedéllyel - vízigények kielégítésének sorrendje: - létfenntartási ivó és közeü-i, katasztrófaelhárítási - gyógyászati, lakossági ellátást szolgáló - állatitatási, haltenyésztési - természetvédelmi - gazd-i - minden egyéb - vízdíj/csatornadíj: a környezeti elem igénybevételéért fizetendő felhasználói hozzájárulás - vízkészletjárulék: vízhasználó/üzemi fogyasztó az elvont vízkészlet után fizeti a Vízügyi Alapba

(kivétel pl. tüzivízellátás, x mennyiségig, tározók védekezési célból történő feltöltése, ismételt felhasználás) - ha 0 vízi társulat, ÖK jegyzője közcélú érdekeltségi hozzájárulást állapíthat meg - vízjogi engedélyezési rendszer (vízimunkához, vízilétesítmény megépítéséhez, minden vízhasználathoz: ezekben közös, hogy a víz lefolyási viszonyait, mennyiségét/minőségét, medrének állapotát befolyásolják) - hatóságok: - 1. fok: illetékes vízügyi igazgatóság - 2. fok: Országos Vízügyi Főigazgatóság (helyi jogkör: 1. fokon a jegyző, 2 fokon a Közig-i Hiv) - elvi vízjogi engedély (engedély jogerőre emelkedéséig v. max azt követő 2 évig; a későbbi engedélyt köti) vízjogi létesítési engedély (vízimunkához, vízilétesítmény megépítéséhez, vízkészlet hasznosításához; x időre) - üzemeltetési engedély (vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez) -

vízjogi fennmaradási engedély (megvalósított létesítmény, vízimunka megfelel-e a szabályoknak ⇒ folytatható-e) 28 - hatósági kötelezés pl: in integrum restitutio engedély nélküli munka esetén, vízhasználat szünetelése, x kivitelezés megszüntetése, védőT kialakítása - vízjogi szolgalmat alapító vízügyi kötelezés - a jogosultak a kötelezett ingatlanán vízilétesítményhez járhatnak, azt használhatják, vízimunkát végezhetnek (de: kímélettel, karbantartással, x költségek viselésével, károk megtérítésével) - vízügyi hatóság állapítja meg (v. felek ilyen szerz-ét jóváhagyja) - vizek minőségi védelme - cél: behatásoktól védeni, tisztaságát fenntartani, szennyezőket szankcionálni - szolgáltatókra vonatkozó x fizikai/kémiai/biológiai szabványok + megfelelő elvezetés és tárolás - védőT: közcélú vízügyi létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, vízhasználathoz kötelező az

Országos Vízügyi Szabályzat szerint (pl. gyógyvíz termelésére); függ attól, hogy felszín alatti v. felszíni hely védelméről van szó - típusa: védőidom, védőT, védősáv - építkezni csak engedéllyel lehet a védőT-en - nagy korlátozás ⇒ kisajátítás kérhető - ezen belül: belső védőövezet (csak vízkivételi és a kapcsolódó létesítmények helyezhetők el); külső védőövezet (csak a vizet nem szennyező munkálatok folyhatnak itt, állattenyésztés tilos) - csatornázás, szennyvíztisztítás és -elvezetés: közüzemi szolg (szerz.kötési köt) - ipari szennyvíz: x esetben előtisztítás kell a közcsatornába való vezetés előtt - szennyvíztisztítás: x esetben lehet egyesített is (ipari, mezgaz-i, települési együtt); ha nem hasznosítható ⇒ el kell helyezni (deponálás) - szankciórendszer: felfüggesztés, betiltás, szennyvíz- v. csatornabírság - szennyvízbírság: ha a befogadót károsan szennyezik -

meghatározó: határérték (a vízügyi hatóság a vízminőséghez fűződő érdek függvényében növelheti/csökkentheti) - részei: alapbírság, módosított alapbírság, progresszív bírság - bírságból: támogatás (szennyező üzemek kezelőinek, szennyvíztisztítók létrehozására, fejlesztésekre, közmű-koordinációra) - évenként/idényenként - csatornabírság: a közcsatorna-hálózatba károsító anyagot bebocsátó fizeti - egyedi határérték itt is megállapítható - kivétel: tűzoltás során használt anyagok, településtisztasági tev során folyékony hulladék bejuttatása a csatornaműbe - évenként/idényenként - erdő védelme - erdőgazdálkodó + állam köt-ei - mérő/megfigyelő rendszerek - hatóság zárlatot is elrendelhet károsítók elszaporodása esetén 29 - ha erdőgazdálkodó köt-einek nem tesz eleget ⇒ azt az ő költségén az erdészeti v. növényvédelmi hatóság is elvégezheti (közérdekű védekezés) -

tűzgyújtási szabályok (ált. tilos v csak az erdőgazdálkodó engedélyével) - fokozott tűzgyújtás esetén FVMin + BMin általános tilalmat rendelhet el - erdő őrzése is az erdőgazdálkodó feladata (erdészeti szakszemélyzet egyenruhával, fegyverrel; igazoltathat, felszólíthat a távozásra, gyanúsan onnan származó terméket visszatarthat) - erdő látogatása: szabad, de 0 károkozás v. mások tev-ének zavarása - nem lehet az útról lelépni, ha az erdő átlagmagassága nincs 2m v. az adott T erdészeti szaporítóanyag termelését szolgálja - tilthat meg nemzetbiztonsági v. katonai határrendészeti szerv - bírság lehet: - erdőgazdálkodási bírság: nem megfelelő gazdálkodás, falopás ⇒ erdőgazdálkodót terheli, erdészeti hatóság szabja ki - erdővédelmi bírság: látogatóra, vadászati jogosultra szabható ki x szabályok megsértése esetén, ezt is az erdészeti hatóság szabja ki - vadvédelem - l. fenn: a vadászatnál - a vad

nyugalmát mindenki köteles megóvni (kivéve: vadász) - tilos zavarni búvó-, lakó-, evő-, szaporodási helyén (pl. fészek is) - minden esetben tilos a kínzás + kötelező a sebzett vad felkutatása és gyors elejtése - x vadászati tilalmak, vadászati idények 8. Agrárszerződések - fogalma, sajátosságai - mezgaz-i termelő/mezgaz-i üzem és termeltetők/feldolgozók/közraktár/biztosító/stb közötti szerz tárgya: x emberi magatartás: föld hasznosítása, x termék előállítása/feldolgozása/értékesítése/tárolása/biztosítása - jogi formái: irányulhatnak: - termőföld használatára - mezgaz-i haszonbérlet - lényeg: a haszonbérlő x mezgaz-i földT vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult és köteles annak fejében haszonbért fizetni; itt: kizárólag termőföld - haszonbérbe vevő: mezgaz-i mgnüzem, társas vállalkozás, állami agrárüzem - kötelező az írásbeli forma - bérlő

köteles: rendes gazdálkodás szerint művelni, haszonbért fizetni (pénz v. a termény egy hányada v mind2) - haszonbér mérsékelhető, ha az adott évben az átlagos termés kétharmada sem termett meg x rendkívüli esemény miatt (ha ezt a termés betakarítása előtt kéri, ha bérbeadó nemet mond ⇒ bír-hoz mehet) - ha nem fizeti meg: bérbeadót zálogjog illeti meg a bérlő termőföldön lévő vagyonttárgyain/terményén - közterheket is a bérlő fizeti - jogi személy v. anélküli szervezet max 10 évre köthet és max 300 ha/6000 AK értékű földre (kivéve: Magyar Állam, ÖK) 30 - ha újat köt a tulaj, a régi haszonbérlőt előhaszonbérleti jog illeti meg (ha mással azonos feltételekkel kötne új szerz-t); kivétel pl. ha a bérbe adó azonnali hatályú felmondása miatt szűnt meg (ok lehet: bérlő másnak átengedte a használatot hozzájárulás nélkül, rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végzett, művelési ágat

megváltoztatta, természetvédelmi szabsért, természeti értékek veszélyeztetése, bérlő nem művel figyelmeztetés ellenére sem v. termőképességet/állományt/felszerelést veszélyeztet, felszólítás után sem fizet) - bérlő azonnali felmondása: ha egészségi állapota tartósan megromlik/családi körülményeiben tartós változás, amely a teljesítést akadályozza - felmondás csak írásban - feles bérlet - lényeg: bérlő x termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, köteles ennek fejében a termény felét/más hányadát a bérbeadónak átadni - l. haszonbérlet, de 0 T-i és időbeli korlátok - haszonélvezet - alapja lehet tv/végrendelet (ált. túlélő házastársat illeti) v szerz - gyakran adásvétellel együtt (pl. x földet elad, de rajta haszonélvezetet tart fenn) - jog/köt: mint haszonbérletnél - személyhez kötött, de a haszonélvező a jog gyakorlását másnak átengedheti (de visszterhes átengedéshez

a tulaj hozzájárulása kell) - megszűnéskor: átadáskori állapotban kell visszaadni (elhasználható dolgokat pótolni kell) - iny-ban jegyezni kell - részesművelés - haszonbérlet spec formája, de 0 T-i/időbeli korlátok - tárgya: mit termelnek, milyen feladatok vannak, milyen részt vállalnak, hogyan részesülnek - telki szolgalom - jogszab/végrendelet/szerz alapján v. elbirtoklással (ha 10 évig nem tiltakozott a tulaj) - lényeg: vmely ingatlan tulaj-a más ingatlant x mértékben használhatja (pl. átjárás, vízelvezetés, épület megtámasztása, vezetékoszlop) - önálló forgalom tárgya nem lehet - 0 alakszerűség; az alapítás lehet ingyenes/visszterhes (a gyakorlás mindig ingyenes) - iny-ba való bejegyzéssel jön létre - megszűnik: bír megszünteti, 10 éven át nem gyakorolják, eltűrik, hogy a gyakorlásban akadályozzák, lemondás, kisajátítás - mezgaz-i termékek előállítására - rendszer-szerz - a rendszert kidolgozó és a

rendszert befogadó gazd-ok között jön létre, lényege: a termelési rendszert a befogadó gazd a rendszergazda által meghatározott földT-en a rendszer különböző elemeinek felhasználásával adaptálja (pl. termelés, tárolás x módja) - tag és agrárszöv közötti termelési szerz - x tag a tagi gazd-ban v. az agrárszöv által rendelkezésre bocsátott Ten termel, a terményt a szöv-nek adja - tagi gazd-ba kihelyezett állatok nevelése, hizlalása 31 - értékesítésre - termékértékesítési szerz - a termelő x mennyiségű, maga termelte terményt v. saját nevelésű/hizlalású állatot köteles a kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába adni, az meg köteles átvenni és megfizetni - termelő köt-e: x minőségű/mennyiségű termék előállítása (10%-kal kevesebb is OK még, de értesíteni kell), megrendelő által szolgáltatott anyagok felhasználása, elszállítás, a szerz-ben említett egyéb köt - megrendelő köt-e: x

anyagok rendelkezésre bocsátása, termék átvétele, kifizetése, szerz-ben említett egyéb köt (mennyiségi/minőségi kifogást emelhet, ezeket igazolnia kell) - teljesítés: Ptk: termelő telephelyén (de ált. ettől eltérnek) - alany: gazdálkodó szervezet - csak írásban (szóban is OK, ha vmelyik fél teljesítette köt-ét) - szerz.szegés - ha hibásan v. késedelmesen teljesít vki - mentesül, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható - késedelem esetén a jogosult tövább követelhet v. elállhat - ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyetlen fél sem tehető felelőssé ⇒ a szerz megszűnik - több évre is meg lehet kötni, ekkor az árban nem kell megállapodni (hasonló lesz, mint egy gt: pl. közös kockázatviselés, nyereség szétosztása, közös érdekek, közös döntések) - tag és agrárszöv közötti értékesítési szerz - x terméket/állatot a tag saját gazd-ában

állít elő, majd azt a szöv-nek adja (alapszab-ban v. ök-i szabályzatban meghatározott feltételekkel) - tárolásra - felvásárló vállalat és termelő között - termelő tárolási díjért x ideig tárolja a terméket, minőségét fenntartja, majd átadja; felvásárló kifizeti a tárolási díjat és elszállítja az árut - ált. 1-2 hónapra, ha a vétel és a szállítás időpontja nem esik egybe - közraktár és termelő között - a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni, arról közraktárjegyet kiállítani, a letevő köteles a közraktári díjat kifizetni és x időben elszállítani az árut (közraktárjegy nélkül: letét) - kötelező írásba foglalni - a közraktárjegy 2 része: árujegy, zálogjegy - külön-külön eladható a két része - zálogjegy: a rajta szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesít meg és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun - árujegy: a

közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó kötét bizonyítja - maz egy évre köthető - szerz tartalma: - időtartam - teljesítés helye - áru mennyisége/minősége/értéke - elhelyezés/raktározás módja 32 - közraktári díj - közraktár köteles kiadni a cuccokat annak, aki: - az árujegyet és a zálogjegyet visszaadja - az árujegyet visszaadja és a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a termelő részére a közraktárba letétbe helyezi az áfával együtt - feldolgozásra - mezgaz-i termelő x terményt átad a feldolgozónak, amely ellenértékért azt feldolgozott állapotban visszaadja - Ptk nem szabályozza ⇒ 0 alakszerűség - biztosításra - mezgaz-i biztosító egyesületek létrehozása - egyesületi tv alapján (min 10 tag, Alapszabály, alakuló közgyűlés: tisztvis-k megválasztása, alapszab jóváhagyása; nyilvántartásba vétellel jön létre) - tárgy: növényi kultúra v. állat; x esemény esetén fizeti a

tagok/más szerződő felek kárát - állam támogatja, ha: - Állami Biztosítási Felügyelet is engedélyezte - tagok alaptőke x részét kp-ben befizették, és ez min az igényelt összeg 50%-a - kizárólag mezgaz-i kockázatok biztosítására alakult - min 10 tag - min 5 évre vállalják a tev-t - mezgaz-i termékek biztosítására irányuló szerz - alap: Ptk ⇒ a biztosító x jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően x összeg megfizetésére v. más szolg teljesítésére, a biztosított pedig díj fizetésére köteles - mezgaz-i biztosítás: vagyonbiztosítás - biztosítási összeg: max a biztosított termény/állat valós értéke (e felett: semmis), kivéve, ha várható értékre vonatkozik - kár megtérítése: amilyen mértékben a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez igazodik - biztosító mentesül a fiz-i köt alól, habizonyítja, hogy a kárt jogellenesen: - a biztosított/vele közös háztartásban élő hozzátartozó -

biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai/megbízottai - a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai v. szervei szándékosan/súlyosan gondatlanul okozták - felmondás: írásban, felek által meghatározott indokokkal (felmondási idő 30 nap) 9. Az agrárpiac szervezésének, szabályozásának jogi eszközei az EU-ban - az integráció - cél: munkamegosztás, nagyobb hatékonyság - töri: OECD (1948), GATT (1947, fő cél: vámpol összehangolása, legnagyobb kedvezményes elbánás elve) - alap: EK mezgaz-i árak jóval a világpiaci ár felett vannak - GATT fő célja 1986-tól: agrár-világker, cél: - protekcionizmus letörése 33 - versenykorlátozó eszközök kizárása - ker liberalizálása - 1994: Marakech-i Deklaráció ⇒ GATT mai rendszere - WTO létrehozása - tariffikáció (vámosítás): nem vámjellegű intézkedések helyett vámokkal szabályozzanak, de azokat is folyamatosan

csökkenteni kell - támogatásokat csökkenteni kell (kivéve: green box policies, pl. környvéd, regionális pol) - közvetlen exportszubvenciókat is csökkenteni kell - Állat- és Növényeü-i Egyezmény ⇒ élelmiszerbiztonság, áttekinthetőség - GATT forduló után - EU-nak versenyképességet kell növelni a támogatottság helyett - EU-nak figyelembe kell vennie a mezgaz multifunkcionális jellegét (táj, környezet, természeti károk, vidéki gazd, népességpol együtt a mezgaz-gal) - pl: vidék szempontjait taglaló 1997-es Corki Deklaráció; cél: - exodus (vidéki népesség elvándorlása) megakadályozása - esélyegyenlőség város és falu között, a foglpol-ban - élelmiszerbiztonság, biodiverzitás - környezet védelme - GATT mellett kétoldalú megállapodások: EK-ACP országok, loméi konvenciók (mediterrán országokkal); ezekben: - preferált piacra jutás viszonzás nélkül - exportstabilizációs mechanizmus (STABEX) - export-import ingadozása

esetén pénzügyi segítség - technikai és pénzügyi segélyek - pénzügyi együttműködés - cukortermelőknek nyújtott segítség (cukorjegyzőkönyvek) - EK közösségi cukoráron vesz meg x cukormennyiséget a mediterrán országoktól - EK History: - 1951: ESZAK; Euratom - 1957: EGK (Római Szerz) - 1967: intézmények összevonása - 1968: vámunió - 1992: Fehér Könyv (főleg állat- és növényeü-i intézkedések) - jelentős: Cassis de Dijon ⇒ kölcsönös elismerés elve - 1992: EK + EFTA = EGT - 1993: EUSZ - a CAP (Közös Agrárpol) állomásai - mezgaz: közös pol ⇒ kiterjed rá a 4 szab (áru, szolg, személyek, tőke) - prob: nemzeti intézkedések (árgaranciák, segélyek, spec adóztatás, kontingentálás, védővámok) + eltérő üzemi struktúra - 1958: stresai konf; 1959: Mansholt-terv; 1962: Első Agrármarathon ⇒ - közös finanszírozás, eu-i piaci rendtartás - lefölözési szabályozás, közös ár - 1972-es irányelvek (mezgaz-i tev

megszüntetésének ösztönzése, gazd-ok modernizációja, szociális-gazd-i célú átképzés) - prob: kereslet és kínálat között nincs egyensúly ⇒ hatalmas közraktár készletek - a CAP alapjai 34 - alap RSZ 38. cikk ⇒ a közös piac része a mezgaz - mezgaz-i termék: a föld/állattenyésztés/halászat termékei + ezekkel kapcsolatban álló készítmények az első feldolgozási fokig (RSZ II. függelékében felsorolva, pl. fa nem) - RSZ spec szabályai a mezgaz-ra (a többi RSZ szabály csak akkor, ha a spec szabályok máshogy nem rendelkeznek) ⇒ összeütközések 4 szab-gal, külker-i pollal, versenypollal, jogharmonizációval; megoldás: intenzitásos módszer (azt a pol-t kell alkalmazni, amely az intézkedés tárgy szerinti súlypontjához közelebb áll) - CAP céljai: - mezgaz-i termelés előmozdítása - mezgaz-i termelők létfenntartásának biztosítása (jöv- és életkörülmény stabilitása) - mezgaz-i árszínvonal állandósága

megfelelő árakon - piacstabilitás - fogyasztók érdekeinek védelme - EK agrárjogi elvek: - piacelv: piaci egység + piaci értékesítés - közösségi preferencia elve: agrár belső piac védelme (közös vámtarifa, árkiegyenlítés) - EK finanszírozás elve (EMOGA: Eu-i Mezgaz-i Orientációs és Garancia Alap) - CAP szerződéses jogi alapjai - RSZ 40-47. cikk - átfogó jogalkotási hatáskör agrárkérdésekben a Tanácsnak - eszközök: Agrárpiacok Közös Szervezete (Eu-i Piacszervezetek) - eredetileg ötlet volt még, de bukott: - közös versenyelőírás - nemzeti piaci rendtartások kötelező egyeztetése - lényeg: x mezgaz-i termék jogi szabályozásának összessége, egységes jogi aktussal - cél: olyan árszínvonal, amely kielégíti a fogyasztók és a termelők egészét anélkül, hogy élelmiszer-túltermelést idézne elő - eszközök: árrezsim, intervenció, kvóták - EMOGA: - garanciális alap: piaci támogatás - orientációs alap:

agrárstruktúra módosítása - agrárszerkezet pol T-e pl: szakmai képzés - jogalkotás (az EK aktusok egyharmada: agrárjogi) - Tanács minősített többséggel (Biz javasol, EP-t meghallgatja) rendeleteket, irányelveket döntéseket hoz, 1987-től 0 vétójog Biz: kezdeményez, végrehajt; elj-a lehet: igazgató, szabályozó/konzultációs bizottságos v. biztonsági intézkedéses - Eu-i Piacszervezetek (CMO), fogalma, fajtái, eszközei - CMO fajtái: - 1: belső árak támogatása, külső határok védelme (mezgaz-i termékek 70%-a; gabona, tej, sertés, cukor) - 2: belső piac védelme ártámogatás nélkül (kb 20%-a, pl. bor, baromfi) - 3: pusztán a támogatások megadásának engedélyeztetését szabályozza (pl . olajtartalmú növény) 35 - 4: ha-átalány és vetésT-i előírás után járó támogatások (pl. len, komló) - piaci szervezetek két szintje: - belső: belső piac és stabil ár fenntartása - külső: olcsóbb importtól való megóvás -

árrezsim: - irányár: optimális ár (gabonánál ez jelzőár, bornál tájékoztató ár, kecskehúsnál alapár), ezen az áron kéne a piaci szereplőknek ügyletet kötniük; ezen alapulnak más árak - intervenicós ár: garantált legalacsonyabb ár, ezen tuti, hogy el tudják adni a termelők a terméket az EMOGA nemzeti piaci szervezeteinek; irányár ált magasabb, mint az intervenciós, ezzel piaci értékesítésre ösztönzik a termelőket - hatóságilag megállapított külső ár: 3. országból ezalatt nem lehet terméket beléptetni az EK-ba; ált az intervenciós árnál is magasabb (cukornál: küszöbár, máshol zsilipár v. referenciaár) - külső áringadozások ellen: agrár lefölözés + exporttám - lefölözés (túlkép állandó mozgóvám, akár naponta is változhat), cél: világpiaci és EK-ár közötti kiegyenlítés - exporttám: kivitt árura támogatás az árkülönbség kiegyenlítése céljából - szervezeti alap: - végrehajtó-technikai

nemzeti szervezetek - információs rendszer - CAP viszonya a többi EK-tev-hez - mezgaz-i pol és külker-i pol együtt ⇒ külker-i pol érvényesül (együtt a 2 pl: vám, export) - mezgaz-i pol és adópol: adópol-i harmonizáció mezgaz-i termékekre is vonatkozik - mezgaz-i pol és gazdpol: ár- és struktúrapol, intervenció - mezgaz-i pol és szocpol: tárgyi összefüggés határozza meg az illetékességet - mezgaz-i pol és regionális pol - mezgaz-i pol és környvéd: főleg talaj-, víz-, földvédelem T-én; - integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés 3 alapelve szennyező technikák alkalmazásától való tartózkodás, hulladékkeletkezés megelőzése - Lagjobb Elérhető Technika alkalmazása - szennyező fizet, helyreállítás elve - integrált engedélyezés: minden környezeti elemet együtt vizsgálnak - mezgaz-i pol és természetvédelem - EU tagállamai nevében is csatlakozik nsz-ekhez - eszközök: védett T-k, fenntartás/kezelés, elpusztult

biotóp újraalkotása, biotópok létesítése - irányelv a vadmadarak, ill. a vadon élő állat- és növényfajok védelméről - mezgaz-i pol és vízvédelem - fő T-k: vízminőség (határértékek), iparági és termékdirektívák, kibocsátási engedélyek és határértékek, lerakási engedélyek - közvetlen agrár-környezetvédelmi szabályozás - 1992-es szabály: mezgaz csak a tájfenntartás és a környvéd köv-eivel együtt - cél: mezgaz-i termelés mérséklése, közvetlen tám, diverzifikálás - támogatási prioritás: extenzifikálás (pl. műtrágyák csökkentésével) v tájfenntartás (pl. helyi tájfajták fenntartása, szaporítása) - pénz: főleg strukturális tám-ból (ERFA, EMOGA; ESZA), cél: 36 - körny.kímélő, tájmegőrző gazdálkodás (pl tám jár a műtrágyahasználat csökkentéséért, biotermelésért, állatsűrűség csökkentéséért, parlagon hagyásért, extenzívebb termelésért) - erdősítés - előnyugdíjazás -

agrártermék-felesleg levezetésére: élelmiszersegélyek - jogharmonizáció fő T-ei: állat/növény-eü, szaporító anyagok, állati takarmányok; eszköz: irányelv - mezgaz-i termékek előállítása/ker-e kiemelve a versenyjogi szabályok alól (de Tanács máshogy dönthet) - közös mezgaz-i és pénzügypol viszonya - közös árképző kzp: Tanács, közös árfolyam: ECU (előtte Közös Elszámolási Egység) - eleinte árfolyamveszteségek/leértékelések kivédésére: Árfolyam-kiegyenlítő Befizetések Rendszere (exporttám a felértékelt valutájú országokban) - 1984-től: "zöld árfolyam": nemzeti valuták és ECU átváltási aránya mezgaz-i termékekre külön (évente módosították) - 1999. jan 1: új pénzrendszer, euró, rögzített árfolyam - a CAP válsága, reformok - 1991: Mac Sharry-terv az átalakításról - céljai: - agrárárak csökkentése (fő T: gabona, cél: árgarancia csökkentése) - közvetlen támogatás,

termelés-szabályozás (árak csökkentése mellett közvetlen tám a termelőknek a meg nem termelt termék mennyisége alapján) - kistermelők kiemelt helyzete (mentesülnek a korlátozás alól) - termelés extenzifikálása (állattartás csökkentése) - gazdák választási szab-a (ők döntenek, hogy bekapcsolódnak-e a talajpihentetési prog-ba) - természeti körny. megőrzése - közösségi kiadások lehatárolása - Agenda 2000 - háttér: keleti bővülés, euró, GATT esedékes fordulója - céljai: - EU versenyképessége a világpiacon - élelmiszerbiztonság - jöv.biztosítás - foglalkoztatás és jöv.alternatívák a mezőgazdák számára - környezeti célok a CAP-ban - agrárnormák egyszerűsítése - Társulási Megállapodás - lassú vámlebontás - asszimetria-elv: magyar fél x körben több előnyt kap, mint amennyit biztosítani köteles - komoly piaczavarás esetén különleges védintézkedés is OK (importkorlátozás) - de sem az EK, sem Mo

mezgaz-i pol-áját nem korlátozza - eü-i előírások diszkriminációmentes alkalmazása - magyar export kb 2/3-ra vonatkozik 10. Az agrárpiac szabályozásának jogi eszközei Magyarországon 37 - magyar agrárpiaci rendtartás lényege - 1948-56: beszolgáltatás, 1956-68: direkt tervutasítás, 1968-1990: indirekt irányítás - alap: 1993. évi VI tv az agrárpiaci rendtartásról - def: mezgaz/élelmiszeripari/erdészeti termékek termelési/értékesítési/fogyasztási sajátosságaira tekintettel megalkotott szabályrendszer, cél: kiszámítható lehetőségek, piacgazd jogi keretei - tárgyi hatály: mezgaz-i/halászati/élelmiszeripari/erdészeti termékek - személyi hatály: fentieket termelő/stb jogi személyek/anélküli gazd-i és egyéb társaságok, természetes személyek + Terméktanács - intézményrendszer - miniszter (FVM, IKIM, NGKM, PM is) - tárcaközi biz - tag: FVMin, IKIMin + NGKMin és PMin által jelölt személy - tanácskozási joggal (+

napirendre javaslatot tehetnek): Terméktanács, Gazd-i Kamarák, érdekképviseletek, fogyvéd-i szervezet képviselői - 3 feladata: döntéselőkészítés, egyeztetés, véleményezés - egyhangúság a fő elv (ennek hiányában Korm kérhető állásfoglalásra) - saját maga által megállapított ügyrend szerint - Terméktanácsok - a fenti tv hatálya alá tartozó, azonos v. hasonló terméket termelő/feldolgozó/forgalmazó szervezetek/személyek hozhatnak ilyet létre - egyesület, non-profit szervezet, feltétel: min-i elismerés + nyitott tagság + arányos képviselet + fogyasztói érdekképviseleti szervek részt vehessenek + felelősségvállalás a min-Terméktanács szerz betartásáért + képviselet útján történő elj biztosítása - szerz-t köthet a min-rel (akik ezt elismerik, azok automatikusan a Terméktanács tagjai lesznek), sőt: a fenti tv hatálya alá eső szerz-k csak a Terméktanáccsal köthetők meg - aki az egészet szervezi:

Agrárrendtartási Hivatal - 3 típusú agrárpiac a rendtartás működése körében (Min dönt): - közvetlenül szabályozott (a rendtartás eszközeinek elemeit működtetik; pl. búza, tej, kukorica) - közvetett módon szabályozott (l. fenn, de 0 garantált ár, pl: cukorrépa) - befolyásolt (ami nem a fenti 2) - az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere - garantált ár körének/mértékének + hozzátartozó kvóta meghatározása - x min.ár, amihez a min kvótát rendel ⇒ ezt ezen az áron kötelező felvásárolnia az államnak x időtartamon belül - akkor, is ha az állam felvásárló szervezettel szerződik - erről a min a Terméktanáccsal szerz-t köt ⇒ a Terméktanács tagjaitól (ill. akik csatlakoznak) felvásárol az állam - irányár közzététele - az áringadozások középpontját képező ár ⇒ tájékoztat - min hirdeti meg, Terméktanács javasol - mennyiségi szabályozás - típusai: államilag (ösztönzés v. korlátozás) v

önkorlátozás - államilag: csak min. rendeletben; Terméktanáccsal szerz itt is - Terméktanács önkorlátozást is elrendelhet - export/importtám 38 - cél: belföldi kereslet-kínálat egyensúlya, hatékony export - tv hatálya alá tartozó termékekre: normatív exporttám - mértékéről FVM, PM, IKIM miniszterek együtt döntenek - exportengedélyezési rendszer - importnál: mennyiségi v. értékkontingens állapítható meg (Min + NGKMin) - kiegyenlítő befizetés: ha x termékből belföldön áruhiány van, akkor az exportálása ilyen befizetés teljesítésétől tehető függővé + normatív exporttám nem vehető igénybe; csak x időre szólhat - intervenció - termékfelesleg/hiány esetén, jogszab rendelheti ek - típusai: termelés államilag történő szabályozása (x időre/Tre/mennyiségre/minőségre kvóta - termelési önkorlátozás (Terméktanács rendelheti el) - termékfeleslegnél pl: kivonás, állami export, taktikai felvásárlás -

termékhiánynál pl: állami/belföldi készletek piacra dobása, taktikai import 11. Közjogi korlátozások a piacszabályozás körében - növényeü-i korlátozások - közjogi korlátozás alapja: közérdek, ennek tartalma: - károsítók elterjedésének megakadályozása, elpusztítása - károsítók behozatalának/kivitelének megakadályozása - túl sok toxikus vegyi anyagot tartalmazó növény ne kerüljön forgalomba - egészséges vetőmag/szaporítómag biztosítása - növény: minden része, mag és termés is, amely termesztésére alkalmas - földhasználó köt-e: - károsítók elleni védekezés - talajvizsgálat (nem ő, hanem x laboratórium): művelési ág változásakor, x anyagokra 5 évente, y anyagokra 10 évente - vetés/szaporítás csak növény-eü-i szempontból ellenőrzött magokkal - közérdekű korlátozás eszközei - pl: termelési/raktározási/szállítási/árusítási tilalom/korlátozás; kötelező növ.védelmi elj; x növények

megsemmisítése; azonnali végrehajtás; vizsgálat és mintavétel - elrendelése: jegyző (helyi), növényvédelmi felügyelő (közT), növényvédelmi állomás vezetője (megye), FVMin (országosan) - végrehajtáshoz min elrendelhet pl: áp-ok időleges munkaköt-e, mezgaz-i üzemek eszközeinek igénybevétele, fegyveres erők közreműködése - veszélyes károsítóval való fertőzés gyanúja esetén növényvédelmi zárlat rendelhető el (onnan kivinni, oda bevinni tilos cuccokat) - növényi termékek forgalomba hozatala/felhasználása - növényvédő szer/termésnövelő anyag forgalmazása/felhasználása: engedélyköt - korlátozott (3 évre, ha még nem teljesen tisztázott az anyag, x adat hiányzik) v. általános (10 évre) engedély - határátlépés: növény-eü-i bizonyítvánnyal ⇒ megfelel a növény-eü-i előírásoknak (feltétel: max 15 napos, nk-i tudományos néven, x nyelveken, x adatokkal) - ezt csak akkor kell megvizsgálni, ha

fertőzésgyanús v. ha a szállítóeszközt felbontják v. új bizonyítvány kell 39 - e nélkül: növény eü-i felügyelő visszautasítja a küldeményt - növényvédő szereket minősíteni kell: lehet erős méreg/méreg/gyenge méreg/gyakorlatilag nem mérgező v. kifejezetten veszélyes/veszélyes/mérsékelten veszélyes/gyakorlatilag nem veszélyes - növ.védelmi tev feltétele: - személyi (x esetben csak képesítéssel) - csomagolási/szállítási (eredeti, zárt, sértetlen csomagolás; elkülönült szállítás) - nyilvántartási (vásárló azonosítására alkalmas adatok rögzítése) - tájékoztatási (felhasználás, veszélyesség/méreg, gyártás időpontja, munkaegészségügyi várakozási idő, élelmezés-eü-i várakozási idő, stb) - T-i elhelyezési és tárolási (pl. vízművek védőT-én 0 raktár, zárható raktár) - a kezelt T-en: védőfelszerelés, tájékoztató táblák + erős méreg jelzésű anyag nem használható

belT-en/üdülőövezetben - növényvédelem: környvéd-mel összhangban (tilos a veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása v. a védekezésre használható szervezetek elterjedésének megakadályozása + vízszennyezés tilalma + hulladékképzés megelőzése) - állateü-i közjogi korlátozások - szabályozás tárgya: - járványügyi és higiéniai ellenőrzés (T: állattartás, állati eredetű termék előállítása/tárolása/forgalmazása, takarmány előállítása/tárolása/felhasználása) - állatok egészségi állapotának megőrzése, vizsgálata, gyógyítása - állatgyógyászati készítmény előállítása/tárolása/felhasználása - állat-eü-i laboratóriumi tev - állatbetegségek kórokozóival kapcsolatos tev - állat-eü-i tev-k engedélyezése/ellenőrzése - állattartás állat-eü-i köv-ei: állat/ember egészséget nem veszélyeztető anyagok - állattartó köt-ei: állatorvosi ellátás, állomány-nyilvántartás, tájékoztatás,

járványügyi vizsgálatot (akár emiatti leölést is) tűrni, tetem/anyag ártalmatlanítása - állatorvos köt-e: full tájékoztatás, elsősegély-nyújtás - állat-eü-i hatóság járványügyi intézkedést rendelhet el (pl. elkülönítés, megfigyelés, zárlat, forgalmazási tilalom, védőoltás, gyógykezelés, leölés, fertőtlenítés) - ált. kártalanítás jár érte, kivéve pl: engedély nélkül hozták az országba, a tulaj nem jelentette a betegséget v. felróható magatartása miatt nem került sor intézkedésre, cirkuszi állatért - állati hulladék ártalmatlanná tétele: csak engedélyes végezheti - marhalevél: a tuljog védelmének regisztrációs eszköze (x állatra vonatkozó tul.jogot, ill. állat-eü-i forgalomképességet igazol; feltétel: állat megjelölése), a jegyző állítja ki - állatforgalmazás/kiállítás/bemutató/verseny: jegyző engedélyezi az időt/helyet, szakhatósági hozzájárulás is kell - forgalmazási tev-hez

regisztráció is kell + külön engedély kell a külker-i ügylethez - állat-eü-i határállomáson működő hatósági állatorvos feladat/hatásköre: - ellenőrzés (engedélyt, szállító eszközt, állat egészségi állapotát) - engedélyezés (behozatalt/kivitelt megtilthat) - állatgyógyászati készítmény előállítása/forgalmazása/felhasználása: törzskönyvezési elj után, forgalmazási engedéllyel - állatok védelme - állat jogilag: dolog; agrárjog megoldása: a közhatalom érvényesíti az állatok "személyi jogait" 40 - állatok személyi köre a jogvédelem szempontjából pl: haszonállatok, kísérleti állatok, versenyállatok, pásztorebek, vadászatra alkalmazottak, kedvtelésből tartottak, veszélyes állatok - állattartó magatartásának szabályozásának T-e: állat tartása, kímélete, károsítása, állatkertben tartás, kínzás, beavatkozás, jó gazda gondossági köv-ei - állattartó köt-e: szükségletek

kielégítése, igények ellenőrzése minden nap, elkülönítés, megfelelő mozgástér, biztonságos elhelyezés, állatkímélő technológia ⇒ tilos pl: kínzás, uszítás, kényszertakarmányozás, teljesítőképességét meghaladó tev-re kényszeríteni, állatviadal szervezése/részvétel/fogadáskötés/erre a célra építményt rendelkezésre bocsátani - az állat tul.jogával felhagyni tilos fájdalommal/károsodással járó beavatkozás: csak szakirányú végzettséggel/gyakorlattal; főszab: csak érzéstelenítéssel + legkisebb fájdalom - élet kioltása: csak elfogadható cél (pl. élelmezés, prém, gyógyíthatatlan betegség, fertőzésveszély, kutatás) + csak kábítás után (kivéve pl. vadászat v nyúl) - vágóhíd: etetési/itatási/megkötési eszközök + elkülönítés + érzéketlenségi állapot a halál előtt - veszélyes állat tartása/importja: jegyzői engedélyköt (+ pl. veszélyre felhívó jel elhelyezése az állaton,

közT-re/mgnT-re nem juthat) + elhullását/eltűnését be kell jelenteni - állatkísérlet - def: a gerinces állatnak fájdalmat/ szenvedést/ nélkülözést/ egészségkárosítást/ tartós idegi megterhelést okozó beavatkozás - feltétel: nyilvántartásba vett intézmény + engedély (feltétele: ha x tud-os célhoz kell a kísérlet) - tilos: szépítőszer/dohány/élvezeti cikk/fegyver előállítása céljából + tartós/súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton nem végezhető - legkisebb fájdalom, legkevesebb állat, érzéstelenítés - állat szállítása: fájdalom/szenvedés/sérülés nélkül + élettani szükségletek kielégítése + időjárástól is védő szállítóeszköz - szankciók: - állatvédelmi bírság: tev/mulasztás, ami a fenti szabályokat sérti; állat-eü-i hatóság szabja ki (max 1 év a tudomásszerzéstől, ill. max 5 év) - tev-től eltiltás, ill. azzal okozott kár megtérítése (ügyész v állat-eü-i

hatóság indíthat keresetet) - kötelező életkioltás: megszüntethetetlen szenvedés/meggyógyulása nem várható, tulaj-a ismeretlen v. vadon élő állat esetében az egyed szabadon élésre alkalmatlan - mezgaz-i termékek eredetvédelme - földrajzi árujelző: táj/helység/ország neve, ha a termék hírneve/minősége ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható - eredetmegjelölés: táj/helység/ország neve, ha termék hírneve/minősége ennek a földrajzi környezetnek a köv-e, itt termelik - ellenőrzés: Országos Borminősítő Intézet, megyei állat-eü-i és élelmiszerellenőrző állomások, fogyvéd-i szervek - földrajzi árujelzőre oltalom szerezhető - kérheti: természetes/jogi személy/jszn-i gt, ha földrajzi árujelzőt használ x termék megjelölésére, amelyet ő termel/dolgoz fel - kérelembe kell: földrajzi jelzés, termékleírás (előállítás, kapcsolat a földrajzi környezette, stb) - kizárt az oltalom: ha a földrajzi

árujelző a termék szokásos elnevezésévé vált a ker-i forgalomban 41 - korlátlan ideig áll fenn - tartalma: kizárólagos jog az árujelző használatára (másnak használati engedélyt nem adhatnak); jogosult felléphet: a földrajzi árujelzőt nem a megfelelő földrajzi helyről származó terméken használják, termékjegyzékben nem szerplő termékre használják, utánozzák a földrajzi árujelzőt v. más megtévesztő csel - bitorlása: ha jogosulatlanul használják az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt - földrajzi árujelző megszűnik: ha oltalmat törölték v. a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt köv-eket - Szabadalmi Hiv hatásköre: földrajzi árujelző lajstromozása, oltalom törlése, bejelentett árujelzők nyilvántartása, az oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás - termékleírást a Magyar Élelmiszerkönyvbe is fel kell venni - ellenőrzési elj: - cél: x termék, amely a földrajzi árujelzőt

használja megfelel-e a termékleírásban meghatározott köv-eknek - 6 hónapon belül döntenek - géntechnológiailag módosított szervezetek és tev - közjogi beavatkozás célja: természet egyensúlya, géntechnológiai veszélyek megelőzése - szabályozás tárgya: géntechnológiával módosítás, kibocsátás a természetbe, import/export (emberi gén nem) - fő tilalom: védett természetes szervezet így nem módosítható - génsebészeti beavatkozás pl: DNS-elj, szervezeten kívül előállított örökítőanyagnak a szervezetbe való közvetlen bejuttatása - engedélyezés: földművelésügyi géntechnológiai hatóságok - engedély tartalma: laboratórium létesítése, géntechnológiával való módosítás, ilyen termékek felhasználása/forgalmazása, import/export - közreműködik: környezet- és természetvédelmi hatóság, ANTSZ - hatóság genetikai védősáv létesítését írhatja elő - x fajta elismerési elj-ának feltétele: kibocsátási

engedély (kibocsátás mérete, izolációs távolság, genetikai védősáv) - forgalmazáshoz külön forgalmazási engedély kell (feltétel: elismerés már megvan, tartalma: x T hány %-án termeszthető/tenyészthető) - különleges árutermelési engedély: módosított állati szervezetből származó termék előállításához kell (feltétel: nem kerül köztenyésztésbe) - kötelező megjelölés csomagoláson (alkalmazott technológia, esetleges veszélyek, környezeti kockázatok) - minden ezzel kapcsolatos infó nyilvántartása: Mezgaz-i Biotechnológiai Kutatókzp - módosított szervezetek, hasznosítók neve/címe, tev célja/helye, vészhelyzeti tervek, hatástanulmányok - élelmiszerjog, mint agrárjog spec T-e - közjogi korlátozások oka: közbiztonság, fogyasztói érdekek, piaci verseny, termékek szabad áramlása - tárgy: közfogyasztásra szánt élelmiszerek, dohánytermékek, adalékanyagok előállítása, forgalmazása élelmiszer:

növényi/állati/ásványi eredetű anyag, amely változatlan/előkészített/feldolgozott állapotában emberi fogyasztásra alkalmas - adalékanyag: önmagában nem élelmiszer (de előkészítés, feldolgozás, szállítás, tárolás során adják hozzá a termékhez 42 - személyi hatály: üzletszerűen élelmiszert előállító/forgalmazó természetes/jogi személy/jszn gt - élelmiszerelőállítás feltétele: dolgozók/termékek/környezet védelme, helyiség eüi/higiéniai feltételek - ilyen hely létesítését + a tev-t az állat-eü-i és élelmiszer-ellenőrző állomásnak be kell jelenteni (+ szakhatóságok hozzájárulása: ÁNTSZ, környvéd-i felügyelőség, nemzeti park igazgatóság) ⇒ létesítési és működési engedély is kell - alap: emberi egészségre nem káros, megfelelő minőségű élelmiszer előállítására alkalmas alapanyagok - adalékanyagokhoz külön eü-i min-i engedély kell - adalékanyag felhasználásának fő szabályai:

Magyar Élelmiszerkönyv - kémiai/fizikai/mikrobiológiai/érzékszervi jellemzőkre vonatkozó előírások - termék minőségi jellemzőit a gyártmánylap rögzíti (ami ettől a fogyasztó hátrányára eltér: hamisított élelmiszer) - kötelező minőségbiztosítási rendszer (pl ISO 9000 szabványsorozat) - személyi feltétel: megfelelő egészségi állapot, szakképesítés/ismeretek - feltétel még: megfelelő csomagolás - ezen "csökkent minőségű" felirat: lejárt a fogyasztási idő, de a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti - kiszerelési egységek: Magyar Élelmiszerkönyv határozza meg - ha csak részben látható benne a termék: a termék egészének egyeznie kell a látható résszel - csomagolás mérete: arányban a termék térfogatával/tömegével - rajta: tájékoztatás magyarul, jól olvashatóan (pontos megnevezés, tulajdonság, rendeltetés, összetétel, 0 félrevezetés, előállító/forgalmazó v. importőr neve/címe,

nettó tömeg/térfogat, minőségmegőrzési időtartam, tárolási feltételek - import: magyar szabályoknak megfelelő anyagok; export: célország előírásai szerinti anyagok - ellenőrzés - tárgya: fenti szabályokat betartják-e - végzik: - közeü-i, járványügyi, egészségvéd-i feladatokat ellátó szervek - fogyasztóvéd-i feladatokat ellátó szervek - megyei állateü-i és élelmiszerellenőrző állomás - eszközök: mintavétel, szemle (anyagok, dokumentációk), meghallgatás, műszerek leolvasása - szab.szegés esetén: - használat/működtetés megtiltása, feltételhez kötése - élelmiszer felhasználásának korlátozása, tiltása, megsemmisítése - működési engedély visszavonása - bírság: szabsért-i, helyszíni, minőségvédelmi - min.védelmi: ha a termék nem felel meg a minőségi jellemzőknek v. x szint feletti, egészségre káros anyagot tartalmaz - 20.000-1000000 Ft (kisker-i egységár és mennyiség szorzata) 12. Az

agrárüzemek, agrárgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervei - általában - érdekképvis-i szervezet (ész) jogi alapja: 1989. évi II tv az egyesülési jogról 43 - feladatuk az agrárgazd-ban: termelés/tárolás/értékesítés/beszerzés megszervezése, szakmai ismeretek fejlesztése, bemutató vásárok, jogszab-ok megalkotásában való közreműködés - legfőbb szerv: közgyűlés v. küldöttgyűlés - min 5 évente összeül (rendkívüli ülés: bír-i döntés v. tagok 1/3-a elhatározza ok és cél megjelölésével) - ügyintéző testület: igazgatóság, elnökség - megyei/fővárosi bír veszi nyilvántartásba, ügyész tvességi felügyeleti jogot gyakorol (keresete alapján bír: hat-ot semmisít meg, legfőbb szervet hív össze, tev-t felfüggeszthet,. feloszlathat, megszüntethet) - bevétel: tagdíjak, felajánlások, gazd-i vállalkozás - megszűnés: feloszlás (tagok mondják ki), egyesülés, bír-i feloszlatás/megszüntetés -

agrár-érdekképvis-i szervek - mozgalmi feladatot ellátó szervek, pl: - Mezgaz-i Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) - jogi személy - tagok főleg szöv-k, gt-k, egyesületek (mgntermelők csak ritkán) - tagsági viszony megszűnése: kilépés, megszűnés jogutód nélkül, kizárás (többségi érdekkel ellentétes tev v. alapszabályi köt nem teljesítése esetén) - célok: l. fenn, de nagy hangsúly a gazd-i tev-re - tev: tvjavaslatok, egyeztető tárgyalás, párttámogatás, tiltakozások szervezése, közös pénzügyi alapok, tag jogi képviselete, szolg-ok, oktatási/üdülési kzp fenntartása, kiadványok, - szervezet: Kongresszus (tanácskozás, prog meghatározása, dönt pl: alapszab, megszűnés), Közgyűlés (két kongresszus közötti végrehajtás), Elnökség (irányít/összehangol; összehívja a közgyűlést/kongresszust, tvtervezetkről állásfoglalás, döntés tagfelvételről), Ügyvezető Elnökség (elnökségi ülések

között) Ellenőrző Biz (tv-es, alapszab.szerű, költvet és belső határozatok szerinti működést ellenőriz), Országos Választmány (döntés-előkészítő, érdekfeltáró szakmai szerv), szakmai ügyintéző szervek (ügyintézés, hivatali feladatok) - T-i és Szakmai Szövetségek: Országos Szövetség tagjai, helyi szinten azonos hatáskörrel - Magyar Gazdakörök és Gazdaszöv-ek Országos Szövetsége (MAGOSZ) - jogi személy és társ-i szervezet - tag: jogi személyiséggel rendelkező gazdakör és gazdaszöv és más jogi személy (megszűnése: mint MOSZ-nál) ⇒ főleg mgntermelők - cél. tagok érdekvédelme/képviselete, infoáramlás, találkozók, szakmai előadások - szervek: megyei szövetségek (helyi szinten), Küldöttgyűlés (tisztvisválasztás, alapszabály, egyesülés/feloszlatás), Választmány (küldöttgyűlések között; költvet elfogadása, elnök prog-jának elfogadása), Elnökség (képviseleti szerv, végrehajtás,

Számvizsgáló Biz (gazdálkodás ellenőrzése), Etikai Biz (Etikai Kódex betartásának ellenőrzése) - Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek Együttműködése (TÉSZE) - társ-i szervezet, non-profit szerv - tag: jogi személyiségű, a mezgaz-hoz kötődő szervezet, amely termelői érdekeltségű és tev-ét az egy tag egy szavazat elve alapján végzi 44 - cél: önszerveződés segítésése, esélyegyenlőség ⇒ érdekképviselet, tanácsadás, PR, nk-i kapcsolatok - szervei: Közgyűlés (tisztvisvál, alapszab, költvet, tagkizárás, egyesülés/feloszlatás), Igazgató Tanács (operatív/ügyintéző, tagfelvétel), Felügyelő Biz (alapszab-nak, költvet-ének való megfelelést vizsgál), állandó és eseti biz-ok - bevétel: tagdíj, felajánlások, kamatok - megszűnés: feloszlatás, 10 tagszervezet alá csökken a tagok száma, tv-ességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja/megszünteti - agrár-érdekképvis-i szervek közös

tanácskozó testülete: Agrárkoordinációs Fórum - tagjai a fentiek (kivéve TÉSZE) - köztestületi funkciót betöltő szervek - szakmai szervezetek - agrárgazd-i kamarák - köztestületek, amelyeket gazdálkodó szervezetek hoznak létre - T-i szinten: T-i kamarák - tag: az illetékességi T-en székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet/mezgaz-i vállalkozó, aki a jegyzékben meghatározott tev-t folytat (aktív/passzív választójog, tagdíj) - ök-i jogait szervein keresztül gyakorolja, ezek: - küldöttgyűlés (alapszab, költvet, tisztvisvál) - elnökség (küldöttgyűlések között irányít) - ellenőrző biz (jogszab-nak, célszerűségnek,alapszab-nak, ök-i szab-nak megfelel-e a kamara tev-e; felvilágosítást kérhet/betekinthet) - etikai biz (tisztességes piaci magatartást ellenőriz) - mezgaz-i biz létrehozható (helyi termelésipiacszervezési, tájékoztatási céllal) - ügyintéző szerv vezetője: titkár, aki mviszonyban van a kamarával -

közeli hozzátartozó és élettárs nem lehet ugyanannak a kamarának a tagja - országos kamara - tagok: T-i kamarák - fő szabályok: l. T-i kamarák + részt vesz az Országos Szakképzési Tanács munkájában + T-i gazd-i kamarák tev-ét összehangolja + propaganda + vélemény az általános szerz-i feltételekről - szinttől függetlenül 4 feladatuk: - gazd.fejlesztés (műszaki fejlesztés, K+F, tervek, szabványosítás, minőségügy, képzés, külföldiek számára infó, konferenciák) - üzleti forgalom biztonsága (nyilvántartás, igazolás, bizonyítványok, kárügyek intézése, együttműködés GVH-val) - gazd általános érdekeinek érvényesítése (vélemény, tájékoztatás jogszabelőkészítésnél, adatgyűjtés) - gazd-i tev-gel kapcsolatos közig-i feladatok (tv v. kormr alapján, Áe szabályai szerint járnak el, de 0 fellebbezés, csak bír-i felülvizsgálat) - pénzügyi forrás: tagdíj, ig-i szolg-i díj, kamarai szolg-ok díja, egyéb -

tvességi felügyelet: Korm.r-ben megjelölt min (tartalmát l fenn) - hegyközségek (l. fenn) - terméktanácsok (l. fenn) 45 13. Agrárgazdasági szakigazgatás - szervezete, feladatai - felső szint: FVM - kzp-i irányítás, agrárpiaci rendtartás szervezése - részvétel a Korm. progalkotó tev-ében + ágazati javaslatok,illezek megvalósítása - stratégiák, tervek kidolgozása - ENSZ Élelmezési és Mezgaz-i Szervezeteiben képviseli a Korm-t - EU-integrációs stratégia kidolgozása - szakképző intézmények alapítása - T-k: agrárgazd, vízgazdálkodás, T-fejlesztés/rendezés (Országos T-fejlesztési Tanács elnöke), hatósági/ig-i feladatok (hatósági ellenőrzés, engedélyezés), főldművelés/állattenyésztés (minősítés, tenyésztésszervezés), felügyeleti tev (x gazdálkodó szervezetekben) - középszint: megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok - az FVM T-i szerve, jogi személy, maradványérdekeltségű költvet-i szerv, élén:

hiv.vezető - saját SZMSZ - tev: szakig, támogatási rendszer, információs tev (FVM feladatait helyi szinten valósítja meg) - 1. fokú hatóság (2: FVM) - alsó szint: helyi ök - tev: növényvéd-i tev, határkiigazítás véleményezése, vadkár, vízszennyezés - általános hatáskör: jegyző (földügyek: képvistest) - országos hatáskörű agrár-szakig-i szervek (FVMin ezeken keresztül gyakorolja feladatait): - Országos Mezgaz-i Minősítő Intézet (növénytermesztés biológiai alapjaival összefüggő hatósági feladatok, tenyésztési hatóság is, bírságolhat, engedélyez) - Országos Állat-eü-i Tanács (állateü-i irányítás) - Országos Erdészeti Tanács (véleményez, javaslatot tesz) - Állami Erdészeti Szolgálat (erdőtv ig-i feladatait látja el, infogyűjtés, tájékoztatás) - Országos Borminősítő Intézet (származás, minőség ellenőrzése, szakvélemény, bírságolás, megsemmisítés) - Agrárintervenciós Kzp

(agrártámogatási rendszer működtetése) - Földmérési és Távérzékelési Intézet (földügyi ig, adatfeldolgozás, térképkészítés) - Agrárgazd-i Tanács (véleményező/javaslattevő szerv az EU-integrációs tárgyalási stratégiával kapcsolatban - megyei szinten - növény-eü-i és talajvédelmi állomások (FVMin irányítja őket, közvetlen utasítás is OK) - állat-eü-i és élelmiszerellenőrző állomások (FVMin irányítja őket, közvetlen utasítás is OK) - vadászati és halászati felügyelőségek (földművelésügyi hiv-ok keretében) - földügyekben eljáró szervek: - földhivatalok (általános hatáskör, l. iny-nál) - megyénként, körzetenként, fővárosban, főv-i K-enként - megyei ellenőrzése/felügyelete: FVMin, körzeti/K-i: megyei/fővárosi földhivatal 46 - természetvédelmi hatóságok: ált. hatáskör természetvéd-i ügyekben - talajvédelmi hatóságok: ezek a növény-eü-i és talajvédelmi állomások 47