Physics | Higher education » Dr. Nagy Lóránt - Elektromágneses összeférhetőség (EMC)

EMC − ELEKTROMÁGNESES ÖSSZEFÉRHETŐSÉG Dr. NAGY LÓRÁNT* 1. BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedekben az elektronika minden területén bekövetkező technológiai változás, az ipari elektronika széleskörű alkalmazása, az elektronikában a kapcsoló üzemmód és a nagysebességű digitális technika térhódítása, valamint a sztatikus feltöltődésre hajlamos műanyagok elterjedése rendkívüli módon megnövette mind az amplitúdó-, mind pedig a frekvenciatartományban a berendezések zavarkibocsátását (emisszióját). Ezzel egyidejűleg az elektronikus rendszerekben, főként a mikroelektronikában az alkalmazott feszültségszint egyre kisebb és a működési sebesség egyre nagyobb, így az eszközök már kis túlfeszültségek és rövididejű (110 ns) kisenergiájú impulzusok hatására is megsérülhetnek, azaz a zavartűrésük (immunitásuk) csökken. Az elektromágneses összeférhetőség (EMC: Electromagnetic Compatibility) e két szempont

összeegyeztetésének aktuális kérdéseivel és azok kezelésével foglalkozik. Az elektromágneses zavarok a különféle elektronikus és villamos berendezések működését a környezetszennyezés módján befolyásolják, ami több esetben komoly veszélyeztetést is jelenthet, például a közlekedésben, erőművekben vagy egyéb területeken működő irányító vagy szabályozó berendezésekben, valamint bankok, irodaházak, vállalatok vagy más helyek információs, számítógépes rendszereinek működésében és azok összeköttetéseiben. Ennek a technikai környezetszennyezésnek meghatározott keretek közé szorítását műszaki és gazdasági érdekek tették szükségessé. Ezzel kapcsolatban fontos az elektromágneses zavarások berendezésekre, emberekre gyakorolt hatásának a teljes spektrumban vezetett és sugárzott formában történő vizsgálata. A gyakorlati esetek többségében igen nagy megbízhatóságot követelnek meg az alkalmazott

berendezésektől, amelyek ugyanakkor a durva ipari környezet miatt ki vannak téve a maguk vagy más ipari berendezések által keltett elektromágneses zavaroknak. Azért, hogy biztosítani tehessen az esetenként érzékeny mikroelektronikai áramköröket tartalmazó készülékek működését, üzembe helyezés előtt vizsgálni kell őket zavarkibocsátás és zavartűrés szempontjából. A vizsgálatok során mindig a végső beépítési helynek megfelelő elektromágneses zavarokat tartalmazó környezetet próbálják szimulálni. A termékek EMC minősítése, a mért eredmények összehasonlíthatósága és ellenőrizhetősége érdekében ezeket a zavarvizsgálatokat szabványosították *Dr. Nagy Lóránt főiskolai docens, Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet EMC-1 2. AZ EMC FOGALMA ÉS ALAPPROBLÉMÁJA Az elektromágneses összeférhetőségnek (nemzetközi rövidítéssel EMC-nek) nevezik a villamos

és elektronikus készülékek, ill. rendszerek legkisebb zavarással történő egymás melletti működésének műszaki tudományát, valamint szabványosítási és jogi rendszabályainak összességét. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) az EMC fogalmát a következőképpen határozta meg [MSZ IEC 50 (161-01-07)]: „Valamely berendezésnek vagy rendszernek az a képessége, hogy a saját elektromágneses környezetében kielégítően működik, anélkül hogy környezetében bármi számára elviselhetetlen elektromágneses zavarást idézne elő.” Más szavakkal: olyan helyzet megteremtése a cél, amelyben a nem kívánt kölcsönös befolyásolás elkerülhető. Ehhez zavarkibocsátási és zavartűrési szinteket és határértékeket kell meghatározni. A zavarforrás zavarkibocsátási szintje alatt értjük a mérési úton megállapított elektromágneses zavarásnak azt a mértékét, amelyet a készülékek, berendezések vagy rendszerek bocsátanak ki.

Ezzel együtt meghatároznak egy maximálisan megengedhető zavarkibocsátási szintet, ez a zavarkibocsátási határérték, amelyet nem szabad túllépni. Egy berendezés zavartűrési szintje az elektromágneses zavarás azon maximális értéke, amely mellett a készültek, berendezés vagy rendszer működőképessége, teljesítőképessége nem gyengül. Emellett meghatároznak egy minimálisan megkövetelt zavartűrési szintet, azaz a zavartűrési Zavarási szint Zavartűrési szint Zavartűrési határérték Zavartűrési tartomány Összeférhetőségi tartomány Összeférhetőségi szint Zavarkibocsátási tartomány Zavarkibocsátási határérték Zavarkibocsátási szint f (frekvencia), kHz 1. ábra Zavarási szintek az egyik leggyakoribb jellemző, a frekvencia függvényében EMC-2 határértéket, amelyen a berendezésnek belül kell maradnia. Az előbbi szintek és határértékek előírnak a berendezésekre szükséges biztonsági tartományokat, amiket

a tervezés során kell kialakítani. Ahhoz, hogy a berendezés elektromágneses vonatkozásban megfelelőképpen tudjon működni, a zavartűrési határértéknek mindenképpen nagyobbnak kell tennie, mint a zavarkibocsátási határértéknek, a kettő között elhelyezkedő tűrést elektromágneses összeférhetőségi tartománynak nevezzük. Ebben a sávban helyezkedik el az elektromágneses összeférhetőségi szint, amely az a speciális zavarási érték, ahol nagy valószínűséggel létezik az elektromágneses összeférhetőség (a berendezések kompatibilitása). A zavarkibocsátási és zavartűrési határértékeket és szinteket, valamint az összeférhetőségi szintet, ill. a különböző tűrési tartományokat az 1 ábra mutatja, egyszerű zavarforrás és zavart berendezés esetén. 3. AZ EMC TÉMÁI a) I: Zavartűrés (Immunity). A berendezés zavarvédettségének elegendően nagynak kelt tennie. b) E: Zavarkibocsátás (Emission). A berendezés

zavarkibocsátásának kellően kicsinek kell lennie. Az EMC témakörei Zavarkibocsátás Vezetett Sugárzott Zavartűrés Vezetett Sugárzott 2. ábra Az EMC témakörei Az EMC-nek tehát az a célja, hogy a berendezés végső beépítési helyén fellépő zavarási környezetet vizsgálja és szabályozza. Potenciálisan egy szerkezet egyidejűleg lehet zavart berendezés és zavarforrás is (zavartűrés + zavarkibocsátás). Az előzőek alapján az EMC témáinak a felosztását a 2. ábrán láthatjuk, amelyből kitűnik, hogy a zavarkibocsátás és a zavartűrés lehet vezetett és sugárzott is. EMC-3 4. AZ EMC PROBLÉMAKÖR ÖSSZETEVŐI A problémakört három összetevőre lehet felbontani (lásd a 3. ábrát): − a zavarforrásra, − a zavart berendezésre, − és a zavarforrás és a zavart berendezés közötti terjedésre (csatolásra). Villamos és mágneses sugárzott tércsatolás I Zavarforrás Vezetett csatolás U Zavart berendezés 3. ábra Az

EMC problémakörének összetevői A zavarforrás eredetét tekintve lehet belső zavarás, amikor a készülék saját magát zavarja és lehet külső, amikor más berendezések, tárgyak vagy természeti hatások okoznak zavarást (a hálózati frekvenciától eltérő összetevő a hálózaton zavarfeszültségnek minősül). A zavar terjedésének módjai: − − − − Vezetett (kis- és nagyfrekvenciás); Kibocsátott (kisfrekvenciás); Sugárzott (nagyfrekvenciás); Egyéb (pl. közvetlen villámcsapás) A zavart berendezésnél azt kell megvizsgálni, hogy az adott berendezés a külső hatásoknak ellenállt, vagy sem. Ha meghibásodás nélkül elviseli a zavart a berendezés, akkor okoz-e változást a működésében, például zúgást, zajt, hibaarány-növekedést, jeltévesztést. Ha a készülék meghibásodik, akkor a meghibásodás milyen mértékű lesz, vagyis milyen a berendezés veszélyeztetettségi mértéke (tartós tönkremenetel, időleges hiba vagy

újraindítással kiküszöbölhető hiba). A veszélyeztetettségi mértéket megkülönböztetjük személyek vagy élő szervezetek veszélyeztetésénél is (áramütés, akusztikus sokk stb.) 5. AZ EMC PROBLÉMAKÖR KEZELÉSE A gyakorlatban a 4. ábrán látható általános lépéseket végzik el a problémakezelés folyamatában. EMC-4 1. táblázat A zavarjelenségek osztályozása Vezetett kisfrekvenciás zavarjelenségek − − − − − − − Harmonikusok és interharmonikusok; Feszültségingadozás; Feszültségesés és –kimaradás; Feszültségaszimmetria; Teljesítményfrekvencia-ingadozás; Indukált kisfrekvenciás feszültségek; Egyenáramú összetevő a váltakozó áramú hálózaton. Kibocsátott kisfrekvenciás térhatások − Mágneses tér (folyamatos vagy tranziens); − Villamos tér; − Kvázistacioner vagy tranziens Vezetett nagyfrekvenciás zavarjelenségek − Vezetett nagyfrekvenciás áram vagy feszültség; − Periodikus tranziens,

ami egyszeri vagy ismételt (burst); − Aperiodikus tranziens, ami egyszeri vagy ismételt (burst). Sugárzott nagyfrekvenciás térhatások − Mágneses tér; − Villamos tér; − Elektromágneses tér: a) folyamatos hullám; b) tranziens jel (egyszeri vagy ismételt). Elektrosztatikus kisülés (ESD) Villámcsapás (LP) Nukleáris elektromágneses impulzus (NEMP) EMC-5 A zavarforrás behatárolása A zavarás mértéke A berendezésre gyakorolt hatás Védelmi módszerek 4. ábra Az EMC problémakörének kezelési folyamata A zavarforrás behatárolásánál azt kell megvizsgálni, hogy a zavarforrás milyen típusú (pl. távvezeték), és a zavar milyen feltételek között lép fel (pl távvezeték rövidzárlata alatt). Az így keletkezett nem kívánt jelenségeket és zavarforrásként jelentkező berendezéseket az 1. táblázat szerinti típusokra, csoportokra oszthatjuk az IEC TC 77 és a CENELEC TC 110 alapján a csatolás sugárzott és vezetett formájának

figyelembevételével. A zavarás mértéke, méréssel vagy számítással, a megengedett mértékhez viszonyítva állapítható meg. A berendezésre gyakorolt hatás a zavarás mértéke alapján (veszélyeztetés vagy zavarás) és a behatás időtartama alapján (rövididejű vagy tartós) vizsgálható. A védelmi módszereket három helyen lehet a következők szerint alkalmazni: − A forrásoldalnál (árnyékolás, szűrés, üzemmód változtatás); − A csatolásnál (térbeli elkülönítés, árnyékolás, szűrés, szigetelő elválasztás, neutralizálás, üzemmódváltás, fénykábelezés); − A zavart berendezésnél (árnyékolás, szűrés, szigetelő elválasztás optocsatolóval, túlfeszültség-korlátozók alkalmazása, üzemmódváltás). A védelmi módszerek megvalósítása után azok ellenőrzése indokolt. 6. AZ EMC TERVEZÉS GAZDASÁGI KIHATÁSA A gazdasági oldalról azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy a tervezés és a prototípus

kifejlesztési ideje alatt a ráfordított EMC többletköltségek az üzemeltetés során milyen mértékig térülnek meg (lásd 5. ábrát) Gazdasági kérdés, hogy a szükséges védelmű eszközöket a gyártó építse be a készülékébe, vagy a felhasználó teremtsen olyan környezetet, amelyben egy kisebb zavartűrésű eszköz is működőképes lehet. EMC-6 Relatív költség EMC tervezés nélkül EMC tervezéssel t (idő) Tervezés Prototípus Fejlesztés Üzemelés Vizsgálat 5. ábra Az EMC tervezés gazdasági kihatása 7. AZ EMC SZABVÁNYOSÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ SZERVEZETEK Az EMC-vel foglalkozó szervezetek 5 szintjét különböztetjük meg. A 6 ábrán látható az EMC szabványosításán dolgozó szervezetek felépítése és kapcsolatrendszere, amelyek felelősek a villamos és elektronikus berendezések nemzetközi és regionális EMC szabványosításáért. 7.1 Nemzetközi szint 1. IEC: (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság): világméretű

szervezet amelyben több műszaki bizottság foglalkozik a különböző területű EMC kérdésekkel, és koordinálja a többi szervezet munkáját. 2. CENELEC: (Európai Elektrotechnikai Szabványkidolgozó Bizottság): európai, regionális szintű szervezet, az általa kiadott Európa Normák (pl. EN 5008150082) harmonizálnak az IEC és más nemzetközi szabványokkal Megegyezések alapján egyes szabványok ún. párhuzamos eljárással készülnek 3. ETSI: (Európai Távközlési Szabványosító Intézet): független európai, regionális szintű szervezet, feladatának tekinti európai szintű közösségi szabványok EMC-7 létrehozását a telekommunikációs hálózatok, szolgáltatások és berendezések összeköttetésének magas szintű működésével kapcsolatosan. Világméretű IEC CENELEC ETSI (távközlés) TC 77 és 65 alapszabván TC 110 EMC irányelvek TC/EE Műsz. berendezések CISPR (rádió, TV) SC110A (rádió, TV) SC/EE4 EMC albizottság

Termékbizottságok Termékbizottságok TC/TE Végberendezések Koordináló szervezetek ACEC OIML TSS UNIPEDE EU és EFTA ECMA Nemzeti szervezetek 6. ábra Az EMC szabványosítással foglalkozó szervezetek felépítése 7.2 Nemzeti szint Minden országnak van szabványügyi hivatala, amelynek egyik feladata, hogy a nemzetközi szabványokat a hazai szabványok fejlesztése érdekében meghonosítsa (pl. MSZ IEC 55014). Magyarországon 1993-ban alakult meg a 814-es számú EMC Szabványosítási Programbizottság, amely a témakör szabványainak honosításával foglalkozik. Az MSZ 274-5 T (1994-01) Villámvédelem, az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem szabványtervezetet a MEE áltat rendezett IV. Villámvédelmi Konferencián 1993 December 7-én részletesen ismertették az előadók 7.3 Speciális szervezetek Kapcsolatban állnak az IEC-vel, és javaslatokat készítenek a szabványosításhoz. EMC-8 7.4 Privát szervezetek Társaságok, amelyek

ajánlásokat készítenek a szabványosító bizottságok (pl. European Computer Manufacturers Association, ECMA) számára. 7.5 Katonai szervezetek Áltatában nem hozzáférhetőek az általuk készített szabványok. A műszaki irányelveik szigorúbbak, mint az egyéb területeken előforduló előírások, amelynek az oka a nagy megbízhatóság igénye, a viszonylag sűrű berendezések elhelyezése és egyéb hadászati-technikai okok (pl. a különböző nagyérzékenységű rádiófrekvencián működő bemérő eszközök). 8. AZ EMC SZABVÁNYOK TÍPUSAI Az EMC irányelv összefüggő feladatainak végrehajtása érdekében, az IEC és a CENELEC által kiadott, az EMC területen publikált szabványokat 4 alapvető hierarchikus rendszert mutató csoportba sorolhatjuk. 8.1 Alapszabványok Zavarkibocsátási és zavartűrési vizsgálatok, ill. mérések alapszabványai − Megadják a zavarójelenségekre vonatkozó definíciókat és a jelenségek leírását, a

részletes vizsgálati és mérési eljárásokat, a vizsgálati eszközöket és az alapvizsgálatok felépítését. − Különböző termékcsoportokra általánosan kötelező erejűek. − Zavarkibocsátásra és zavartűrésre vonatkozólag csak irányadó határértékeket tartalmaznak. − Az EMC szabványosítás alapjai. A cél az, hogy az általános és a különböző termékszabványok ismétlés nélkül tudjanak hivatkozni az alapszabványokra. − A gyártók számára a termékek megfelelőségi nyilatkozata az alapszabvánnyal nem szignifikálható. Az EMC kérdésekkel foglalkozó alapszabvány az IEC 1000-4. sorozat fejezeteiben található Más típusú alapszabványok Egyes EMC szabványok például a következőket tartalmazhatják: EMC-9 − Speciális terminológiákat; − A környezet leírását és osztályozását. 8.2 Általános szabványok − Részletezik a pontos beállítást és az elvi EMC követelményeket (pl. határértékeket), valamint

a szabványosított vizsgálati eljárások alkalmazhatóságát adott környezetben üzemelő berendezésre és rendszerre, de nem alkalmazhatók különleges termékek és rendszerek beállításához; − Nem tartalmazzák a részletes vizsgálati és mérési eljárásokat, ill. a vizsgálati eszközöket, de hivatkoznak a megfelelő alapszabványra; − A kritikus vizsgálatok határértékeit a megvalósítható gazdasági és műszaki optimumra való törekvés figyelembevételével határozzák meg; − Használhatók az EMC irányelv termékspecifikus védelmi követelményeit teljesítő megfelelőségi nyilatkozat kiállításához abban az esetben, ha az adott termékre nincs megfelelő termékcsatád-szabvány. A zavartűrési (védelmi) vizsgálatok olyan megfelelő végrehajtási kritériumok, amelyeket a gyártónak el kell végeztetnie ahhoz, hogy a termékére EU jelet kapjon. 8.3 Termékcsalád-szabványok Egy termékcsalád alatt értjük a berendezések és

rendszerek adott csoportját, amelyekre ugyanazok a szabványok vonatkoznak (pl. háztartási, ipari, közlekedési, orvosi vagy mérőberendezések stb.) A termékcsalád-szabványok részletesen definiálják az EMC követelményeket a zavarkibocsátásra és a zavartűrésre, ill. pontos vizsgálati eljárásokat határoznak meg az egyedi termék-családokra. A termékcsalád-szabványokra a következők jellemzők: − Nem tartalmaznak részletes mérési és vizsgálati eljárásokat és eszközöket, de hivatkoznak az alapszabvány megfelelő részeire; − A vizsgálatok és a határértékek tekintetében összhangban vannak az általános szabvánnyal. Néhány speciális esetben eltérés tehetséges; − Részletesebb végrehajtási kritériumokat tartalmaznak, mint az általános szabványok; − Az EMC Irányelvhez tartozó megfelelőségi nyilatkozat kiállításában elsőbbséget élveznek az általános szabványokkal szemben; − Tartalmaznak minden szükséges

információt a berendezések megismételhető vizsgálatához. EMC-10 Ajánlott, hogy az EMC termékcsatád-szabványok ne tartalmazzanak biztonságtechnikai előírásokat. 8.4Dedikált (meghatározott) termékszabványok − Ugyanazok a definíciós kritériumok, mint az előzőekben meghatározott termékcsalád-szabványnál, csak különleges termékekre vonatkoznak. Ennek következtében az EMC feltételek világosabban azonosíthatók; − A zavarkibocsátási követelményeket tekintve, ha egy termék teljes mértékben körülhatárolt a termékcsalád-szabvánnyal, akkor csak néha szükséges a meghatározott termékszabvány elkészítése; − A zavartűrési követelményektől való eltérések csak különleges működési jellemzőkkel bíró berendezéseknél indokoltak; − Kapcsolatban állnak a termékcsalád- és az általános szabványokkal; − A TC110-és Műszaki Bizottság elnöke ellenőrzi ugyanúgy, mint a termékcsatád-szabványokat. A felsorolt

szabványfogalmak tökéletesen mutatják a szabvány fejlődésének logikai útját: az alapszabványoktól elindulva az általános szabványok kibontakozásán keresztül a termékcsalád-szabványokhoz és a termékszabványokhoz jutunk el. 9. AZ EMC-VEL KAPCSOLATOS ALAP- ÉS ÁLTALÁNOS SZABVÁNYOK Az IEC 1000-es, amelyet a CENELEC az EN 61000-ként vett át és amelyet MSZ EN 61000-ként honosítottak hazánkban a következő fejezetekre tagolható: 1. rész: Általános rész (MSZ EN 61000-1-1): Az alapfogalmak és meghatározások alkalmazása és értelmezése. Meghatározások, szakkifejezések. 2. rész: Környezet (MSZ EN 61000-2-x): A környezet leírása, osztályozása, összeférhetőségi szintek − MSZ EN 61000-2-2: A kisfrekvenciás vezetett zavarok és a jeltovábbítás összeférhetőségi szintjei a közcélú kisfeszültségű hálózatokon EMC-11 3. rész: Határértékek (MSZ EN 61000-3-x): Kibocsátási határértékek, zavartűrési határértékek

− MSZ EN 61000-3-2: Felharmonikus áramok kibocsátási határértékei (a fázisonkénti 16 A bemenő áramerősséget meg nem haladó berendezésre). − MSZ EN 61000-3-3: A feszültségingadozások és a villogás (flicker) határértékei kisfeszültségű hálózatokon a legfeljebb 16 A névleges áramerősségű berendezések esetén. 4. rész: Vizsgálati és mérési módszerek (MSZ EN 61000-4-x): − MSZ EN 61000-4-1:1997 (79. o): Zavartűrési vizsgálatok áttekintése (EMC alapszabvány.) − MSZ EN 61000-4-2: Elektrosztatikus kisüléssel (ESD) szembeni zavartűrési vizsgálat. − MSZ EN 61000-4-3: Sugárzott, rádiófrekvenciás-, elektromágneses térrel szembeni zavarvédettségi vizsgálat. − MSZ EN 61000-4-4: Gyors villamos tranziensekkel és burst-el szembeni zavartűrési vizsgálat. − MSZ EN 61000-4-5: A lökőhullámokkal szembeni zavartűrési − MSZ EN 61000-4-7: Általános előírások a villamosenergia-rendszerek és a hozzájuk

kapcsolódó berendezések harmonikusainak és közbenső harmonikusainak mérései és mérőműszerei számára. − MSZ EN 61000-4-8: Hálózati frekvenciás mágneses térrel szembeni zavartűrési vizsgálata. − MSZ EN 61000-4-9: Az impulzus jellegű mágneses térrel szembeni zavartűrési vizsgálata − MSZ EN 61000-4-10: A Csillapodó rezgésű mágneses térrel szembeni zavartűrés vizsgálata − MSZ EN 61000-4-11: A feszültségletörésekkel, a rövid idejű feszültségkimaradásokkal és a feszültségváltozásokkal szembeni zavartűrés vizsgálata − MSZ EN 61000-4-16: A 0Hz.150 kHz frekvenciatartományú vezetett, közös módusú zavartűrési vizsgálatok EMC-12 5. rész: Létesítési és óvintézkedési irányelvek (MSZ EN 61000-5-x): − MSZ EN 61000-5-5: HEMP típusú vezetett zavarokkal szembeni védelmi eszközök leírásai 6. rész: Egyéb részek 10. AZ MSZ EN 61000-4-ES SZABVÁNYOS VIZSGÁLATOK ÁTTEKINTÉSE Az MSZ EN 61000-4-ben

szereplő, lényegében a zavarral szembeni ellenállást bizonyító vizsgálatoknak az a célja, hogy ellenőrizze a készülék működését a végleges üzemi körülmények között. A szükséges zavarvizsgálatok típusát és a vizsgálati szinteket az határozza meg, hogy milyen zavarnak lesznek kitéve a készülékek telepítésük után, figyelembe véve az áramköri konstrukciókat, például az áramkör földelését, árnyékolását, vagy az alkalmazott árnyékolás minőségét. Ha ezeket a függő feltételeket nem vesszük figyelembe, a készüléket önállóan üzemelőnek (stand alon) kell tekinteni. Vagyis bármilyen telepített rendszerbe helyezzék is el a készüléket, az összes zavartűrési vizsgálatnak alá kell vetni a lehető legszigorúbb követelményekkel. A legtöbb készülék esetében ez hibás, túl nagy követelményeket megszabó vizsgálat lenne, ami nem csak a készülék alkalmazhatóságát csökkentené, hanem a többlet vizsgálat a

készülékek árát is növelné. Célszerű tehát, hogy a vizsgálatokat a telepítési helytől tegyük függővé. A normál alkalmazásban fellépő zavarokat a tehető legjobban kell szimulálni, hogy a vizsgálatok során ne legyen szükséges a szigorúsági szintekre extrém nagy értékeket választani a megbízhatóság érdekében. Nem lehet pontosan szimulálni az üzem közben fellepő követelményeket, de néhány szabványos vizsgálat elvégzésével jó referenciákat kapunk a készülék vagy a rendszer zavartűrésére. Számos problémát vet fel a vizsgálójelek generálása és az egyes vizsgálatok végrehajtása, ha a különböző alkalmazásokban előforduló sokféle véletlenszerű zavarokat akarjuk reprezentálni. Az összehasonlítás érdekében jó közelítéssel egységes, és megismételhető vizsgálójeleket kell alkalmazni. Bár a különböző telepítési helyek EMC szempontból eltérhetnek, van néhány alapvető követelmény, amit még a

tervezési szakaszban kell figyelembe venni. A villamos és elektronikus rendszerek telepítése során több lehetőség van arra, hogy hogyan kell a jeláramköröket földelni, a kábelek árnyékolásait és földeléseit megválasztani. Ezek mindegyike hozzájárulhat a zavarok hatásának csökkenteséhez. Ezen kívül a jelvezetékek és a hálózati nagyáramú kábelek útvonalát megfelelő gondossággal kell megválasztani. A kábeleket szét kell választani, szűrőket kell alkalmazni, a kábeleket meggondoltan kell kötegelni stb. Ezek mind olyan megoldások, amelyek az érzékeny áramkörökhöz a zavarok csatolását csökkentik. EMC-13 A laboratóriumi mérések alatt a környezeti paraméterek nem befolyásolhatják a vizsgálat eredményeit, ezért a laboratóriumi vizsgálatokra a következő klimatikus (környezeti) feltételek vonatkoznak: − Környezeti hőmérséklet: 15.35 °C; − Relatív páratartalom: 10.75%; − Légnyomás: 86.105 kPa A mérés

során a klimatikus feltételeket ellenőrizni kell és a mért értéket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az elektromágneses környezet a laboratóriumban a mérési eredményeket nem befolyásolhatja. Minden mérés során mérni és regisztrálni kell a környezeti feltételeket az ellenőrizhetőség érdekében. Néhány MSZ EN 61000-4-es szabványos vizsgálat rövid ismertetése: Elektrosztatikus kisülés (ESD), követelmények Az MSZ EN 61000-4-2 ESD (Elektrostatic discharge requirements) alapszabványt az IEC 801-2/1991-ből vették át. Egységes referenciát ad a berendezések működésének vizsgálatára, ha azok beépítési környezetükben elektrosztatikus kisülésből származó zavaroknak vannak kitéve. Kiegészítésként tartalmazza a szabvány azokat az elektrosztatikus kisütéseket is, amelyek a készülék közelében található feltöltődött tárgyak között jönnek létre. Sugárzott, rádiófrekvenciás, elektromágneses tér, követelmények

Az MSZ EN 61000-4-3 szabvány az IEC 801-2/1991 szabvány átdolgozott kiadása. A szabvány célja közös referencia felállítása az ipari mérő és folyamatirányító berendezések elektromágneses sugárzással szembeni teljesítőképességének kiértékelésére. E vizsgálati eljárások segítségével meg lehet határozni az elektromágneses sugárzás hatását a vizsgált berendezésre. A módszerek elsődleges célja az, hogy a hatások kvalitatív analízisére és a vizsgálatok ismételhetőségére megfelelő eredményt produkáljon, figyelembe véve a mérés és a szimuláció pontatlanságait. Az elektronikus berendezésekre elektromágneses sugárzást a következők hozhatnak létre: − Rádió adó-vevő készülékek, pl. walkie-talkie, amelyet gyakran használnak a karbantartók, vagy rendészek is; − Folyamatos hullámú, sugárzott elektromágneses energiát adó berendezések, pl. fix rádióadók, televízió adó- és átjátszó-berendezések,

jármű adó-vevő készülékek (telefon, CB), vagy egyéb ipari elektromágneses források; EMC-14 − Olyan források, amelyek mellékhatásként szórt elektromágneses sugárzást keltenek, mint pl. hegesztőgépek, tirisztorok, kisülőlámpák, induktív terhelésre dolgozó fogyasztók (mivel ezek főként vezetett formában jelentkeznek az adott hálózaton, velük a szabvány más helyeken is foglalkozik). A zavart környezetet a villamos térerősség határozza meg, amelynek egysége V/m. A térerősség nagyságát bonyolult műszerek nélkül nehéz mérni (a műszer is megváltoztathatja a teret). A klasszikus számítás a környezetben lévő tárgyak torzító hatása és a visszaverődések miatt nehézkes. Gyors villamos tranziens és burst, követelmények Ezzel a vizsgálattal (Electrical fast transient/burst requirements) az MSZ EN 61000-4-4, valamint az elődjének tekinthető IEC 801-4/1988 szabvány foglalkozik. A vizsgálat arra szolgál, hogy bemutassa

egy készülék zavartűrését az olyan villamos tranziensekkel szemben, amelyeket például nagy induktív terhelés kapcsolása vagy relépergés okoz. Lökőhullámokkal szembeni zavartűrési követelmények Ez az alapszabvány az MSZ EN 61000-4-5-ben, valamint IEC 801-5-ben található. Definiálja a zavartűrési szinteket, a vizsgálati eljárásokat, és előírásokat tartalmaz a vizsgálati szintekre a berendezésekhez érkező kapcsolási és légköri eredetű túlfeszültség-tranziensek alapján. Több szintet határoz meg a vizsgálatra a különböző környezeti és beállítási feltételeknek megfelelően. Ez az alapszabvány vonatkozik minden villamos és elektronikus berendezésre. A vizsgálat előírásai hálózati és más csatlakozási pontokra érkező nagy energiájú kisüléseket próbálják szimulálni. A túlfeszültségek alapvetően két forrásból eredhetnek, úgymint légköri eredetű túlfeszültségek (közvetlen villámcsapás vagy indukált

hatás), valamint kapcsolási tranziensek (ezek jelentősége a teljesítményelektronika térhódításával megnövekedett). 9 kHz feletti rádiófrekvenciás zavarokkal szembeni zavartűrési vizsgálat Ez az alapszabvány az MSZ EN 61000-4-6-ban, valamint IEC 801-6-ben található. Tartalmazza a rádiófrekvenciás zavartűrési vizsgálati eljárásokat és vizsgálati szintértékeket, amelyek kábelcsatlakozásokon jelennek meg, mint például hálózati csatlakozón, jelvonalakon, vagy földelési csatlakozón. A vizsgálatok tárgya a villamos és az elektronikus berendezések zavartűrése a 9 kHz-től 80 MHz-ig terjedő frekvenciatartományban a vezetett zavarokkal szemben A szabvány mellékletében a 80230 MHz frekvenciatartomány vizsgálatára ajánlott eljárás található. Általános előírások a villamos hálózatokon és a berendezések csatlakozóin keletke- EMC-15 zett harmonikusok és interharmonikusok merésére és műszerezésére Ez a főfejezet (MSZ

EN 61000-4-7) az IEC által 1991-ben publikált IEC 1000-4-7 szabványban található (angol címe: General guide on harmonics and interharmonics measurement and instrumentation, for power supply system and equipment connected thereto). Fontos megjegyezni, hogy ez a szabvány nem zavartűrési szabvány, mivel nem zavarójel készülékre való kapcsolásának vizsgálatával foglalkozik, valamint nem konkrétan zavarkibocsátási szabvány, mivel nem adott kommunikációs zavarkibocsátásának vizsgálatát írja le, hanem a mérésre, ill. a mérőberendezésekre vonatkozó előírás alapszabvány. Általános útmutatást ad a villamos hálózaton 2500 Hz-ig jelentkező váltakozó áram- és feszültségkomponensek mérésére és műszerezésére. Hálózati frekvenciás mágneses térrel szembeni zavartűrési vizsgálat Ez a főfejezet az IEC 1000-4-8 (angol címe: Power frequency magnetic field) szabvány alapján készült. A magyar szabvány jele: MSZ EN 61000-4-8 A

vizsgálat mutatja az adott berendezés zavartűrését a végső beépítési környezetben várhatóan fellépő mágneses térrel szemben. A hálózati frekvenciás mágneses teret a vezetőben folyó áram, vagy más eszközök (például rosszul lezárt vasmagú transzformátorok) okozzák a közelben lévő berendezésekben. Meg kell különböztetni a közeli vezetők kölcsönhatásai között azt a két esetet, amikor a) az áram normál körülmények között egy állandó, kis értékű mágneses teret hoz tétre; b) a rövidzárlati áram a védelem működéséig egy rövididejű, nagy mágneses teret hoz létre. Impulzusjellegű mágneses térrel szembeni zavartűrési vizsgálat Ez a fejezet az IEC 1000-4-9 (angol címe: Pulse magnetic field) szabvány alapján készült. A magyar szabvány jele: MSZ EN 61000-4-9 Ez a szabvány szerkezetében és vizsgálati eljárásában a vizsgálójelet és a vizsgálati generátort leszámítva megegyezik az előzőekben tárgyait

MSZ EN 61000-4-8-cal. Zavartűrési követelményeket tartalmaz az impulzusjellegű mágneses zavarási környezetben, különösképpen az ipari és erőművi, valamint a közép- és nagyfeszültségű alállomásokon üzemelő berendezésekre. Ez a mágneses tér akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri az építményt, vagy valamely fémes szerkezetet, amely tartalmazza az antennahálózatot, a földelő-vezetéket vagy a földelő hálózatot, és ezáltal a tranziens átterjed a kis-, közép- és nagyfeszültségű villamos hálózatra. EMC-16 Elektromágneses összeférhetőség, EMC Elektromágneses zavarkibocsátás Szabványosított vizsgálat Elektromágneses zavartűrés Szabványosított vizsgálat Vizsgálat az adott esetben Adott EM zavarás Adott EM zavarás Adott EM zavarás Adott EM zavarás Definiált mérőberendezés Definiált zavarforrás Definiált mérési körülmények Definiált zavarforrás Szabványosított mérési körülmények

Definiált mérőberendezés Definiált mérési körülmények Szabványosított mérési körülmények Zavarkibocsátási vizsgálati szint Zavarkibocsátási szint Zavartűrési szint Zavartűrési vizsgálati szint Zavarkibocsátási vizsgálati határérték Zavarkibocsátási határérték Zavartűrési határérték Zavartűrési vizsgálati határérték Konkrétan definiálható szintek Egyszerű zavarforrás és zavart berendezés Valószínűségi változóval leírható esetek Zavarások szuperpozíciója Adott EM zavarás Adott EM zavarás Definiált mérőberendezés Definiált mérési körülmények Nem definiált zavarforrás Definiált mérési körülmények Zavarási szint Beavatkozási szint Beavatkozási Zavarási határérték határérték Csillapodó rezgésű mágneses térrel szembeni zavartűrési vizsgálat 7. ábra A különböző variációjú EMC terminológiák és mérési körülmények áttekintése EMC-17 Ez a fejezet az IEC

1000-4-10 (angol címe: Damped oscillatory field) szabvány alapján készült. A magyar szabvány jele: MSZ EN 61000-4-10 Szerkezetében és vizsgálati eljárásában a vizsgáló jelet és a vizsgálati generátort leszámítva megegyezik az előzőekben tárgyalt MSZ EN 61000-4-8-as szabvánnyal. Zavartűrési követelményeket tartalmaz olyan berendezésekre, amelyek közép- vagy nagyfeszültségű alállomásokon működnek, és ki vannak téve csillapodó rezgésű mágneses térnek, amely a nagyfeszültségű gyűjtősínek szakaszolásakor keletkezik. 11. AZ EMC VIZSGÁLATOKRÓL ÁLTALÁBAN A zavartűrési és a zavarkibocsátási szinteket mérések útján lehet meghatározni. A különböző vizsgálatokhoz szükséges megállapítani a vizsgálati határértékeket és a hozzájuk közel eső vizsgálati szinteket, amelyek tartalmazzák a maximálisan megengedhető és a minimálisan megkövetelt értékeket. Az eltérő zavarási körülményekre és vizsgálati

esetekre vonatkozó EMC szintek meghatározásának eljárását a 7. ábra mutatja. Adott termék Létezik-e az adott termékre EMC szabvány? Igen A termékszabvány lefedi-e az összes idevágó EMC jelenséget? Igen Alkalmazható az adott EMC termékszabvány Nem Ideiglenesen használható a meglévő termék-, vagy általános szabvány, ha nincs a jelenségre előkészületben új termékszabvány Nem Található-e megfelelő általános EMC szabvány? Nem Igen Információ az IEC-től vagy a CENELEC-től előkészületben lévő új termékszabványokról Használható az általános szabvány, ha nincs készülőben új EMC termékszabvány 8. ábra Egy adott termékre vonatkozó szabványok alkalmazásának blokkvázlata EMC-18 Egy konkrét termék tervezése során először a rávonatkozó termékszabványt kelt alkalmazni, ha ilyen nem tétezik, akkor az általános szabvány előírásait kell érvényesíteni, ennek hiánya esetén pedig az IEC vagy a CENELEC

megfelelő bizottságaihoz kelt fordulni információért vagy kidolgozás alatti szabványért. Egy adott termék esetén az eljárás blokksémáját a 8. ábrán követhetjük végig 12. A VIZSGÁLÓHELYEK AKKREDITÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI, EMC VIZSGÁLAT ÉS MINŐSÍTÉS AZ EU-BAN Az EMC-vel kapcsolatos vizsgálatokat a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetén a gyártónak el kell végeztetnie vagy végeznie és ezeket a vizsgálatokat tanúsítvánnyal kell igazolnia. Ilyen tanúsítványokat akkreditált vizsgáló laboratóriumok állíthatnak ki. Az EMC Irányelv megvalósítása érdekében a CENELEC 1993 márciusában a 110 (Sec.) 102-es dokumentumot adta ki, amelyben ismerteti az Európában működő EOTC Európai Vizsgálati és Minősítési Szervezet EMC-TCCC ELSECOM Európai Elektrotechnikai Vizsgálati és Minősítési Ágazati Bizottság ECITC Európai IT Vizsgálati és Minősítési Bizottság EMCEL EMCIT EOTC Minősítést Kiadó

Vizsgálóhely EOTC Minősítést Kiadó Vizsgálóhely CENELEC EMC Vizsgálati és Minősítési Koordináló Bizottság Vizsgáló laboratórium Ügyfél Vizsgáló laboratórium Vizsgáló laboratórium Vizsgáló laboratórium Nemzeti akkreditáló testület Ügyfél 9. ábra Európai vizsgálati és minősítési testületek kapcsolatrendszere EMC-19 regionális EMC vizsgálatokat és minősítéseket készítő szervezeteket és kapcsolatrendszerüket. E szervezetek felépítését és feladatait, hatáskorét mutatja a 9 ábra és a következő felsorolás: EOTC (European Organization for Testing and Certification). Ez a szervezet felelős Európában az EMC, ill. más jellegű vizsgálatokért és minősítésekért; ELSECOM (European Electrotechnical Sectoral Committee for Testing and Certification): Mint ágazati bizottság felelős a termékorientált minősítést kiadó vizsgálóhelyek koordinációjáért és felügyeletéért. ECITC (European Committee

for IT Testing and Certification). Külön EOTC ágazati bizottság az információtechnológia berendezések (ITE) számára. EMCEL (European Testing of EMC of Electrotechnical and Electronic Products). EOTC minősítést kiadó vizsgálóhely. Felelős Európában a villamos és elektronikus berendezések EMC vizsgálataiért. Tevékenységéről beszámol az ELSECOM-nak EMCIT (European Testing of EMC of Information Technology Products). EOTC minősítést kiadó vizsgálóhely. Tevékenységében és felépítésében analóg az EMCELlel, a különbség: beszámolási kötelezettség az ECITC-nek Ezek a vizsgálóhelyek végzik Európában az ITE EMC vizsgálatait. EMC-TCCC (CENELEC EMC Testing and Certification Coordinating Committee). Kapcsolatban áll az ELSECOM-mal és az EMCEL-lel A szabványokat készíti elő az EMC vizsgálatokra azért, hogy az EMCEL vizsgálati jegyzőkönyvet tudjon kiadni a termékekről. Ahhoz, hogy egy vizsgálólaboratóriumot vizsgálatok

elvégzésére akkreditálni lehessen, különböző műszaki, személyzeti és gazdasági feltételeknek kell megfelelnie. A gyártók áltat kibocsátott termékeket az EU tagállamaiban a megfelelő a zavartűrést tanúsító minőségi bizonytattal és a CE jelzéssel kell ellátni. A tagállam az áltata kiállított vizsgálóhely engedélyét visszavonhatja, ha az nem felel meg a következő minimális minőségi követelményeknek: − A szükséges személyzet, valamint a megfelelő eszközök és felszerelések megléte; − A személyzet megfelelő műszaki szakképzettsége és szakmai fedhetetlensége; − A vezetőknek és a műszaki személyzetnek tekintettel a vizsgálati eljárás végrehajtására, a jelentések elkészítésére, az igazolások kiállítására és az irányelveknek a megfelelő ellenőrzési tevékenységére olyan köröktől, csoportoktól vagy személyektől való függetlensége, akik az érintett termék piacában közvetlenül vagy

közvetve érdekeltek; EMC-20 − A személyzet hivatali titoktartása; − Felelősségbiztosítás megkötése (ha a felelősséget az államon belüli jogi előírások alapján nem az állam viseli). Egy komplett EMC vizsgáló laboratórium létrehozása, amely az összes vizsgálati módszer elvégzésére alkalmas, bonyolult és költséges vállalkozás. Célszerű az olyan laboratóriumok építése, ahol központi számítógépes egység kezeli a vizsgálóberendezéseket és azok eredményeinek kiértékelését. Ennek a minél komplettebb vizsgáló berendezésnek a megvalósítását az a tény korlátozza, hogy a különböző vizsgálatokra különböző műszaki erőforrások vonatkoznak mind a teszt felépítésében, mind a laboratóriumi követelményekben, mind a vizsgáló berendezésben és annak táplálási teljesítményében. A vizsgáló laboratórium felépítése tehát úgy célszerű, hogy az egyes vizsgálatokat külön vizsgálóberendezések

végzik, amelyeket központi számítógép vezérel, irányít és a végeredmények kiértékelését, dokumentálását is végrehajtja. 13. HAZAI HELYZET Magyarországon komplett vizsgálóállomás nem működik, az egyes laboratóriumoknak általában csak egy-egy EMC vizsgálat elvégzésére alkalmas berendezése és felszerelése van. Ennek oka a nagy beruházási igény mellett az EMC témakörének újkeletűsége. Az egyes EMC jellemzők vizsgálatára alkalmas merőhelyek Magyarországon tudomásunk szerint a következő intézményekben tatáthatók: 1. Postai Kutató Intézet (PKI) vizsgálólaboratóriuma; 2. Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) kis- és nagyfrekvenciás vizsgálólaboratóriuma; 3. BME Mikrohullámú Tanszék rádiófrekvenciás vizsgálólaboratóriuma; 4. Országos Relévédelmi Automatika és Mérésszolgálat (MVM/OVRAM) vizsgálólaboratóriuma; 5. Frekvencia Gazdálkodási Intézet (FGI) vizsgálólaboratóriuma; 6. REMIX 14.

ÖSSZEFOGLALÁS Az EMC fontosságát még az a tény is növeli, hogy 1996 óta az Európai Unió (EU) tagállamaiban egységesen érvényesek a CENELEC szabványai. Ezekben az országokban egyetlen olyan készüléket sem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, amely a EMC-21 kötelező vizsgálatokon nem esett át és erről tanúsítvánnyal nem rendelkezik. Magyarországon a cél az, hogy egyrészt a magyar szabványokat felzárkóztassák a nemzetközi normákhoz, másrészt ezeket a szabványokat ismertetni és tudatosítani kell a gyártókkal és a fejlesztőkkel. A cél megvalósítása érdekében folytatni kell a hazai EMC szabványosítási munkálatokat. Magyarországon az MSZT honosítja az EMC irányelvek alá tartozó szabványokat, amelyek közé tartozik az IEC 1000-es, ill. a vele harmonizáló EN 61000 szabványsorozat. Ezekkel megfelelő a magyar MSZ EN 61000-x-xx szabványsorozat. Az alapelvekből következik, hogy a szabványosítás egy állandóan megújuló

folyamat, ezért az Európai Szabványügyi Testületek (CENELEC, ETSI) állandóan frissítik, és közleményekben közreadják azokat. Ezzel kapcsolatban mellékletként megadtuk 2000.0125-én közreadott EMC-vel kapcsolatos szabványokat (2000/C21/03: 89/336/EEC). 15. IRODALOMJEGYZÉK/MELLÉKLETEK [1]. Nemes L − Németh J: Az EMC-vel foglakozó szervezetek szabvány- és előírásrendszerei, vizsgálati módszerei Elektrotechnika, Budapest, 1995, 88 Évfolyam 5. sz 261269 o [2]. EMC Harmonised Standards, Commission communication in the framework of the implementation of Council Directive (89/336/EEC) Official Journal of the European Communities (2000/C21/03). [3]. Az elektromágneses összeférhetőségről (az EMC-ről) szóló 31/1999 (VI 11) GM-KHVM együttes rendelet 4. §-ában hivatkozott nemzeti szabványok jegyzéke, a harmonizált európai szabványok sorrendjében. Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) [4]. Szerk Dieter Stoll: EMC

Elektromágneses zavarvédelem Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989 EMC-22 EMC Harmonised Standards 25.012000 EMC-23 25.12000 EN C21 Official Journal of the European Communities Commission communication in the framework of the implementation of Council Directive 89/336/EEC (2000/C 21/03) (Text with EEA relevance) (Publication of titles and references of harmonised standards under the Directive) European Standards Body (1) Cenelec Reference and title of the standard EN 50065-1:1991 Signalling on low-voltage electrical installations in the frequency range 3 kHz to 148.5 kHz Part 1: General requirements, frequency bands and electromagnetic disturbances Reference document Reference of the superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 None Amendment A1:1992 to EN 50065-1:1991 Note 3 Date expired (1.121994) Amendment A2:1995 to EN 50065-1:1991 Note 3 Date expired (1.101995) Amendment AM996 to EN

50065-1:1991 Note 3 Date expired (1.31997) Cenelec EN 50081-1:1992 Electromagnetic compatibility Generic emission standard Part 1: Residential, commercial and tight industry None Cenelec EN 50081-2:1993 Electromagnetic compatibility Generic emission standard Part 2: industrial environment None Cenelec EN 50082-1:1992 Electromagnetic compatibility Generic immunity standard Part 1: Residential, commercial and light industry None Cenelec EN 50082-1:1997 Electromagnetic compatibility Generic immunity standard Part 1: Residential, commercial and light industry EN 50082-1:1992 Note 2.1 Cenelec EN 50082-2:1995 Electromagnetic compatibility Generic immunity standard Part 2: Industrial environment None Cenelec EN 50083-2:1995 Cabled distribution systems for television, sound and interactive multimedia signals Part 2: Electromagnetic compatibility for equipment Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.91996) Amendment A1:1997 to EN 50083-2:1995

Note 3 Date expired (1.91997) EN 50090-2-2:1996 Home and building electronic systems (HBES) Part 2-2: System overview General technical requirements Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.101999) Cenelec 1.72001 EMC-24 25.12000 Cenelec European Standards Body (1) EN C21 Official Journal of the European Communities EN 50091-2:1995 Uninterruptible power systems (UPS) Part 2: EMC requirements Reference and title of the standard Relevant generic standard(s) Note 2.3 Reference document Reference of the superseded standard Date expired (1.31999) Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 EN 50130-4:1995 Alarm systems Part 4: Electromagnetic compatibility Product family standard: Immunity requirements for components of fire, intruder and social alarm systems Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.12001 Amendment At:1998 to EN 50130-4:1995 Note 3 1.12001 Cenelec EN 50148:1995 Electronic taximeters

Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (15.121995) Cenelec EN 50199:1995 Electromagnetic compatibility (EMC) Product standard for arc welding equipment Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.71996) Cenelec EN 50227:1997 Control circuit devices and switching elements proximity sensors, DC interface for proximity sensors and switching amplifiers (NAMUR) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.41998) Cenelec EN 50270:1999 Electromagnetic compatibility Electrical apparatus for the detection and measurement of combustible gases, toxic gases or oxygen Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.102001 Cenelec EN 55011:1991 Limits and methods of measurement of radio disturbance characteristics of industrial, scientific and medical (ISM) radio-frequency equipment CISPR 11:1990 (modified) None Amendment A2:1996 to EN 55011:1991 CISPR 11:1990 /A2:1996 Note 3 Date expired (1.11998) Amendment A1:1997 to EN 55011:1991 CISPR 11:1990

/Al:1996 (modified) Note 3 Date expired (1.11998) EN 55011:1998 Industrial, scientific and medical (ISM) radiofrequency equipment Radio disturbance characteristics Limits and methods of measurement CISPR 11:1997 (modified) EN 55011:1991 and its amendments Note 2.1 1.12001 Amendment Al:1999 to EN 55011: 1998 CISPR 11:1997 /A1:1999 Note 3 1.82002 EN 55013:1990 CISPR 13:1975 Limits and methods of measurement of radio + Al:1983 disturbance characteristics of broadcast receivers and (modified) associated equipment None Amendment A12:1994 to EN 55013:1990 Note 3 Date expired (31.121998) Cenelec Cenelec Cenelec EMC-25 25.12000 European Standards Body (1) EN C21 Official Journal of the European Communities Amendment A13:1996 to EN 55013:1990 Note 3 Date expired (1.61999) Amendment A14:1999 to EN 55013 1990 Note 3 1.82001 Reference and title of the standard Reference document Reference of the superseded standard Date of cessation of presumption of

conformity of the superseded standard Note 1 EN55014-1:1993 Electromagnetic compatibility Requirements for household appliances, electric tools and similar apparatus Part 1: Emission Product family standard Amendment A1:1997 to EN 55014-1:1993 CISPR 14-1:1993 EN 55014:1987 + A2:1990 Note 2.1 Date expired (31.121995) CISPR 14-1:1993 /A1:1996 Note 3 Date expired (1.11998) Amendment A2:1999 to EN 55014-1:1993 CISPR 14-1:1993 /A2:1998 Note 3 1.102001 Cenelec EN 55014-2:1997 Electromagnetic compatibility Requirements for household appliances, electric tools and similar apparatus Part 2: Immunity Product family standard CISPR 14-2:1997 EN 55014:1995 Note 2.1 1.12001 Cenelec EN 55015:1993 Limits and methods of measurement of radio disturbance characteristics of electrical lighting and similar equipment CISPR 15:1992 EN 55015:1987 + A1:1990 Note 2.1 Date expired (1.11998) Cenelec EN 55015:1996 Limits and methods of measurement of radio disturbance characteristics

of etectrical lighting and similar equipment CISPR 15:1996 EN 55015:1993 Note 2.1 1.12000 Amendment A1:1997 to EN 55015:1996 CISPR 15:1996 /A1:1997 Note 3 1.12000 Amendment A2:1999 to EN 55015:1996 CISPR 15:1996 /A2:1998 Note 3 1.102001 Cenelec Cenelec EN 55020:1988 Immunity from radio interference of broadcast receivers and associated equipment None Cenelec EN 5 5020:1994 Electromagnetic immunity of broadcast receivers and associated equipment EN 55020:1988 Note 2.1 Date expired (31.121998) Amendment A11:1996 to EN 55020:1994 Note 3 Date expired (1.61999) Amendment A14:1999 to EN 55020:1994 Note 3 1.82001 Amendment A13:999 to EN 55020:1994 Note 3 1.82001 Amendment A12:1999 to EN 55020:1994 Note 3 1.82001 EN 55022:1987 CISPR 22:1985 Limits and methods of measurement of radio (modified) disturbance characteristics of information technology equipment None Cenelec EMC-26 25.12000 Cenelec European Standards Body (1) Cenelec Cenelec Cenelec

Cenelec Cenelec Cenelec EN EN 55022:1994 CISPR 22:1993 Limits and methods of measurement of radio disturbance characteristics of information technology equipment EN 55022:1987 Note 2.1 Date expired (31.121998) Amendment A1:1995 to EN 55022:1994 CISPR 22:1993 /A1:1995 Note 3 Date expired (31.121998) Amendment A2:1997 to EN 55022:1994 CISPR 22:1993 /A2:1993 (modified) Note 3 Date expired (31.121998) Reference and title of the standard Reference document Cenelec Reference of the superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 EN 55022:1998 Information technology equipment Radio CISPR 22:1997 disturbance characteristics Limits and methods of (modified) measurement EN 55022:1994 and its amendments Note 2.1 1.82001 EN 55024:1998 Information technology equipment Immunity characteristics Limits and methods of measurement Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.72001 EN 55103-1:1996 Electromagnetic compatibility

Product family standard for audio, video audio-visual and entertainment lighting control apparatus for professional use Part :Emission Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.91999) EN 55103-2:1996 Electromagnetic compatibility Product family standard for audio, video, audio-visual and entertainment lighting control apparatus for professional use Part 2: Immunity Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.91999) Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.12001 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.111996) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (15.71995) CISPR 24:1997 (modified) EN 55104:1995 Electromagnetic compatibility Immunity requirements for household appliances, tools and similar apparatus Product family standard EN 60439-1:1994 Low-voltage switchgear and controlgear assemblies Part 1: Type-tested and partially type-tested assemblies IEC 60439-1:1992 Amendment A11:1996 to EN 60439-1:1994 Cenelec C21

Official Journal of the European Communities EN 60521:1995 Class 0.5; 1 and 2 alternating-current watt-hour meters IEC 60521:1988 EN 60555-2:1987 Disturbances in supply systems caused by household IEC 60555-2:1982 appliances and similar electrical equipment Part 2: + Al:1985 Harmonics (modified) None EMC-27 25.12000 Cenelec Cenelec EN EN 60555-3:1987 Disturbances in supply systems caused by household IEC 60555-3:1982 appliances and similar electrical equipment Part 3: Voltage fluctuations Amendment Al 1991 to EN 60555-3 1987 IEC 60555-3:1982 /A1:1990 EN 60669-2-1:1996 Switches for household and similar fixed electrical installations Part 2: Particular requirements Section 1: Electronic switches IEC 60669-2-1 1994 + Al 1994 + A2 1995 (modified) Cenelec Cenelec Cenelec Cenelec Reference and title of the standard EN 60669-2-2:1997 Switches for household and similar fixed electrical installations Part 2: Particular requirements Section 2: Electromagnetic

remote-control switches (RCS) EN 60669-2-3:1996 Switches for household and similar fixed electrical installations Part 2: Particular requirements Section 3: Time-delay switches (T.DS) Reference document Cenelec Cenelec Reference of the superseded standard Date expired (1.61999) Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 IEC 60669-2-3:1984 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.61999) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.61993) IEC 60730-1:1993 (modified) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.11998) 15122000 IEC 60730-2-5:1993 (modified) EN 60730-2-6:1995 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for automatic electrical pressure sensing controls including mechanical requirements IEC 60730-2-6:1991 (modified) EN 60730-2-7:1991 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for

timers and time switches Date expired (1.101992) Date expired (1.61999) EN 60730-2-5:1995 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for automatic electrical burner control systems Amendment Al:1997 to EN 60730-2-6:1995 Note 3 Relevant generic standard(s) Note 23 Amendment All:1996 to EN 60730-1:1995 Cenelec IEC 60669-2-2:1996 EN 60687:1992 Alternating current static watt-hour meters for active IEC 60687:1992 energy (classes 0,2 S and 0,5 S) EN 60730-1:1995 Automatic electrical controls for household and similar use Part 1: General requirements None Relevant generic standard(s) Note 2.3 Amendment All 1997 to EN 60669-2-1 1996 European Standards Body (1) C21 Official Journal of the European Communities IEC 60730-2-6:1991 /Al 1994 (modified) IEC 60730-2-7:1990 (modified) EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 15.122000 EMC-28 25.12000 EN Amendment

Al:1997 to EN 60730-2-7:1991 Cenelec European Standards Body (1) Cenelec Cenelec Cenelec Cenelec Cenelec Cenelec C21 Official Journal of the European Communities EN 60730-2-8:1995 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for electrically operated water valves, including mechanical requirements IEC 60730-2-7:1990 /A1:1994 (modified) IEC 60730 2-8:1992 (modified) EN 60730-1 1995: and its amendments Note 2.3 1.12000 Amendment Al:1997 to EN 60730-2-8:1995 IEC 60730-2-8:1992 /Al:1994 (modified) EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 15.122000 Amendment A2:1997 to EN 60730-2-8:1995 IEC 60730 2 8:1992 /A2:1997 EN 60730-1:1995 and ts amendments Note 2.3 15.122000 Reference and title of the standard EN 60730-2-9:1995 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for temperature sensing controls Reference document IEC 60730-2-9:1992 (modified) Reference of the

superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 Amendment A1:1996 to EN 60730-2-9:1995 IEC 60730-2-9:1992 /A1:1994 (modified) EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 15.122000 Amendment A2:1997 to EN 60730-2-9:1995 IEC 60730-2-9:1992 /A2:1994 (modified) EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 15.122000 EN 60730-2-11:1993 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for energy regulators IEC 60730-2-11:1993 Amendment A1:1997 to EN 60730-2-11:1993 IEC 60730-2-11:1993 /A1:1994 (modified) EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 IEC 60730-2-14:1995 (modified) EN 60730-1:1995 and its amendments Note 2.3 EN 60730-2-14:1997 Automatic electrical controls for household and similar use Part 2: Particular requirements for electric actuators 1.72000 1.62004 EN 60870-2-1:1996 Telecontrol equipment and systems Part 2: IEC 60870-2-1:1995 Operating conditions

Section 1: Power supply and electromagnetic compatibility Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.91996) EN 60945:1997 Maritime navigation and radiocommunication equipment and systems General requirements Methods of testing and required test results IEC 60945:1996 EN 60945:1995 Note 2.1 Date expired (1.91997) EN 60947-1:1997 Low-voltage switchgear and controlgear Part 1: General rules Note 6 IEC 60947-1:1996 (modified) EN 60947-1:1991 +A11:1994 Note 2.1 Date expired (1.61998) EMC-29 25.12000 Cenelec EN EN 60947-2:1996 Low-voltage switchgear and controlgear Part 2: Circuit-breakers Amendment A1:1997 to EN 60947-2:1996 Cenelec EN 60947-3:1992 Low-voltage switchgear and controlgear Part 3: Switches, disconnectors, switch-disconnectors and fuse-combination units Amendment A1:1995 to EN 60947-3:1992 Cenelec European Standards Body (1) Cenelec Cenelec EN 60947-3:1999 Low-voltage switchgear and controlgear Part 3: Switches, disconnectors,

switch-disconnectors and fuse-combination units Reference and title of the standard IEC 60947-2:1995 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.101997) IEC 60947-2:1995 /A1:1997 EN 60947-2:1996 /A11:1997 Date expired (1.81998) IEC 60947-3:1990 (modified) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.31993) IEC 60947-3:1990 /A1:1994 Note 3 Date expired (1.121995) IEC 60947-3:1999 EN 60947-3:1992 and its amendment Note 2.1 Reference document Cenelec Cenelec Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 IEC 60947-4-1:1990 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.101997) Amendment A2:1997 to EN 60947-4-1:1992 IEC 60947-4 1:1990 /A2:1996 Note 3 Date expired (1101997) EN 60947-4-2:1996 Low voltage switchgear and controlgear Part 4: Contactors and motor-starters Section 1: AC semi-conductor motor controllers and starters IEC 60947-4-2:1995 (modified) Relevant generic standard(s) Note 2.3 IEC

60947-4-2:1995 /A2:1998 Note 3 EN 60947-5-1:1991 Low voltage switchgear and controlgear Part 5: Control circuit devices and switching elements Section 1: Electromechanical control circuit devices IEC 60947-5-1 1990 Amendment A12:1997 to EN 60947-5-1:1991 Cenelec Reference of the superseded standard 1.12002 EN 60947-4-1:1992 Low voltage switchgear and controlgear Part 4: Contactors and motor-starters Section 1: Electromechanical contactors and motor-starters Amendment A2:1998 to EN 60947-4-2:1996 Cenelec C21 Official Journal of the European Communities EN 60947-5-2:1997 Low voltage switchgear and controlgear Part 5: Control circuit devices and switching elements Section 2: Proximity switches IEC 60947-5-2:1992 +Al:1994 +A2:1995 (modified) EN 60947-5-2:1998 Low voltage switchgear and controlgear Part 5-2: IEC 60947-5-2:1997 Control circuit devices and switching elements (modified) Proximity switches EN 60947-6-1:1991 Low voltage switchgear and controlgear Part 6:

Multiple function equipment Section 1: Automatic transfer switching equipment IEC 60947-6-1:1989 Date expired (1 31999) 1.72001 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.101997) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.61999) EN 60947-5-2:1997 Note 2.1 Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.102001 Date expired (1.101997) EMC-30 25.12000 EN Amendment A2:1997 to EN 60947-6-1:1991 Cenelec EN 60947-6-1:1991 /A11:1997 Date expired (1.71998) European Standards Body (1) Cenelec Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.101997) IEC 60947-6-2:1992 /Al:1997 EN 60947-6-2:1993 /A11:1997 Date expired (1.71998) IEC 61000-3-2:1995 EN 60555-2:1987 Note 2.2 Note 4 1.12001 Amendment A2:1998 to EN 61000-3-2:1995 IEC 61000-3-2:1995 /A2:1998 Note 3 1.12001 Amendment Al:1998 to EN 61000-3-2:1995 IEC 61000-3-2:1995 /A1:1997 EN 61000-3-2:199 5 /A13:1997 1.12001 Reference document Reference of the superseded standard EN

61000-3-2:1995 Electromagnetic compatibility (EMC) Part 3-2: Limits Limits for harmonic current emissions (equipment input current up to and including 16 A per phase) Reference and title of the standard 1EC 61000-3-3:1994 EN60S5S-3:1987 and its amendment Note 2.2 Note 5 1.12001 IEC 61000-6-2:1999 EN S0082-2:1995 Note 2.1 1.42002 EN 61000-6-2:1999 Electromagnetic compatibility (EMC) Part 6-2: Generic standards Immunity for industrial environments Cenelec EN 61008-1:1994 Electrical accessories Residual current operated circuit-breakers without integral overcurrent protection for household and similar uses (RCCBs) Part 1: General rules 1EC 61008-1:1990 + Al:1992 (modified) Amendment A2:1995 to EN 61008-1:1994 1EC 61008-1:1990 /A2:199S Amendment A14:1998 to EN 61008-1:1994 Cenelec Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 EN 61000- 3-3:1995 Electromagnetic compatibility (EMC) Part 3: Limits Section 3: Limitation of voltage

fluctuations and flicker in low-voltage supply systems for equipment with rated current up to 16 A Cenelec IEC 60947-6-1:1989 /A2:1997 EN 60947-6-2:1993 Low voltage switchgear and controlgear Part 6-2: IEC 60947-6-2:1992 Multiple function equipment Control and protective switching devices (or equipment) (CPS) Amendment Al:1997 to EN 60947-6-2:1993 Cenelec C21 Official Journal of the European Communities   Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.72000 Relevant generic standards) Note 2.3 1.12001 EN 61009-1:1994 Electrical accessories Residual current operated circuit-breakers with integral overcurrent protection for household and similar uses (RCBOs) Part 1: General rules Amendment A1:1995 to EN 61009-1:1994 Amendment A14:1998 to EN 61009-1:1994  IEC 61009-1:1991 (modified) 1EC 61009-1:1991 /A1:199S  Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.72000 Note 3 1.12001 EMC-31 25.12000 EN Cenelec EN 61036:1996 Alternating current static watt-hour

meters for active energy (classes 1 and 2) Cenelec EN 61037:1992 Cenelec European Standards Body (1) Cenelec IEC 61036:1996 EN 61036:1992 Note 2.1 Electricity metering Tariff and load control Particular requirements for electronic ripple control receivers Amendment A1:1996 to EN 61037:1992 IEC 61037:1990 (modified) None IEC 61037:1990 /A1:1996 Note 3 Date expired (1.121996) Amendment A2:l998 to EN 61037:1992 IEC 61037:1990 /A2:1998 Note 3 1.52001 Cenelec Cenelec Cenelec Cenelec Date expired (1.61997) Electricity metering Tariff and load controls Particular requirements for time switches IEC 61038:1990 (modified) None  Amendment A1:1996 to EN 61038:1992 IEC 61038:1990 /A1:1996 Note 3 Date expired (1.121996) Amendment A2:l998 to EN 61038:1992 IEC 61038:1990 /A2:1998 Note 3 1.52001 EN 61038:1992 Reference and title of the standard EN 61131-2:1994 Programmable controllers Part 2: Equipment requirements and tests Reference document IEC

61131-2:1992 Reference of the superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (15.31995) Note 3 Date expired (1.121996) Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.71996) Relevant generic standard(s) Note 2.3 1.72001 Amendment A1:1998 to EN 61326:1997 Note 3 1.72001 EN 61543:1995 Residual current-operated protective devices (RCDs) Electromagnetic for household and similar use Electromagnetic compatibility compatibility Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (4.71998) IEC 61547 199 5 Relevant generic standard(s) Note 2.3 Date expired (1.71996) IEC 61800-3 1996 Relevant generic standard(s) Note 23 Date expired (141997) Amendment A11:1996 to EN 61131-2:1994 Cenelec C21 Official Journal of the European Communities EN 61268:1996 Alternating current static var-hour meters for reactive IEC 61268 1995 energy (classes 2 and 3) EN 61326:1997

Electrical equipment for measurement, control and laboratory use EMC requirements EN 61547:1995 Equipment for general lighting purposes EMC immunity requirements EN 61800-3:1996 Adjustable speed electrical power drive systems Part 3: EMC product standard including specific test methods IEC 61326 1997 IEC 61326 1997 ;A11998 EMC-32 25.12000 Cenelec EN EN 61812-1:1996 Specified time relays for industrial use Part 1: Requirements and tests IEC 61812-1:1996 CEN EN 12015:1998 Electromagnetic compatibility Product family standard for lifts, escalators and passenger conveyors Emission CEN EN 12016:1998 Electromagnetic compatibility Product family standard for lifts, escalators and passenger conveyors Immunity CEN EN ISO 14982:1998 Agricultural and forestry machines Electromagnetic compatibility Test methods and acceptance criteria (ISO 14982:1998) ETSI ETS 300 086/A2:1997 Radio equipment and systems (RES). Land mobile group. Technical characteristics and test

conditions for radio equipment with an internal or external RF connector intended primarily for analogue speech ETSI ETSI ETSI ETSI Reference and title of the standard ETS 300 113/A1:1997 Radio equipment and systems (RES); Land mobile service: Technical characteristics and test conditions for radio equipment for the transmission of data (and speech) and having an antenna connector ETS 300 135/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Anglemodulated citizens band radio equipment (CEPT PR 27 Radio Equipment): Technical characteristics and methods of measurement ETS 300 162:1996 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM): Radiotelephone transmitters and receivers for the maritime mobile service operating in VHP bands; Technical characteristics and methods of measurement ETS 300 197/A2:1997 Transmission and multiplexing (TM): Parameters for radio relay systems for the transmission of digital signals and analogue video signals operating at 38 GHz Relevant

generic standard(s) Note 2.3 Amendment All 1999 to EN 61812-1 1996 European Standards Body (1) C21 Official Journal of the European Communities None Reference document Reference of the superseded standard 1.12002 Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 None None None None EMC-33 25.12000 ETSI ETS! ETSI ETSI European Standards Body (1) ETSI ETSI ETSI ETSI ETSI EN C21 Official Journal of the European Communities ETS 300 198/A1:1997 Transmission and multiplexing (TM); Parameters for radio relay systems for the transmission of digital signals and analogue video signals operating at 23 GHz EN 300 220-1:1997 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM): Short range devices: Technical characteristics and test methods for radio equipment to be used in the 25 MHz to 1 000 MHz frequency range with power levels ranging up to 500 mW; Part 1: Parameters intended for regulatory purposes ETS 300

224:1998 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM): On-site paging service: Technical and functional characteristics for on-site paging systems, including test methods ETS 300 279/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Electromagnetic compatibility (EMC) standard (or private and land mobile radio (PMR) and ancillary equipment (speech and/or non-speech) Reference and title of the standard ETS 300 296/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Land mobile service: Technical characteristics and test conditions for radio equipment using integral antennas intended primarily for analogue speech ETS 300 328/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Wideband transmission systems: Technical characteristics and test conditions (or data transmission equipment operating in the 2.4 GHz ISM band and using spread spectrum modulation techniques ETS 300 329:1997 Radio equipment and systems (RES): Electromagnetic compatibility (EMQ for Digital enhanced cordless

telecommunications (DECT) equipment ETS 300 340/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Electromagnetic compatibility (EMQ for European radio message system (ERMES) paging receivers ETS 300 341/A 1:1997 Radio equipment and systems (RES): Land mobile service: Technical characteristics and test conditions for radio equipment using an integral antenna transmitting signals to initiate specific response in the receiver Reference document None None None None Reference of the superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 None None None None None EMC-34 25.12000 ETSI ETSI ETSI ETSI ETSI ETSI European Standards Body (1) ETSI ETSI ETSI ETSI EN C21 Official Journal of the European Communities ETS 300 384/A1:1997 Radio broadcasting systems: Very high frequency (VHF). frequency modulated, sound broadcasting transmitters ETS 300 385/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Electromagnetic

compatibility (EMQ standard for digital mixed radio links and ancillary equipment with data rates at around 2 Mbit/s and above EN 300 386-2:1997 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM): Telecommunication network equipment: Electromagnetic compatibility (EMQ requirements: Part 2: Product family standard ETS300433/A2:1997 Radio equipment and systems (RES): Double side band (DSB) and/or single side band (SSB) amplitude modulated citizens band (CB) radio equipment: Technical characteristics and methods of measurement ETS 300 445/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Electromagnetic compatibility (EMQ standard for wireless microphones and similar radio frequency (RF) audio link equipment ETS 300 446:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMC) standard (or second generation cordless telephone (CT2) apparatus operating in the frequency band 864.1 MHz to 868,1 MHz, including public access services ETS 300 447:1997 Radio equipment

and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMQ standard for VHP FM broad-casting transmitters ETS 300 454/A1:1997 Radio equipment and systems (RES). Wide band audio links. Technical characteristics and test methods ETS 300 460/A1:1997 Satellite earth stations and systems (SES). Maritime mobile earth stations (MMESs) operating in the 1.5/16 GHz bands providing low bit rate data communications (LBRDCs) for the global maritime distress and safety system (GMDSS). Technical characteristics and methods of measurement None Relevant generic standard(s) ETS300390/A1:1997 Radio equipment and systems (RES): Land mobile service; Technical characteristics and test conditions for radio equipment intended for the transmission of data (and speech) and using an integral antenna Reference and title of the standard None Reference document 30.92001 None . None None Reference of the superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard

Note 1 None None None None EMC-35 25.12000 ETSI ETSI ETSI ETSI ETSI European Standards Body (1) ETSI ETSI ETSI ETSI EN C21 Official Journal of the European Communities ETS 300 487/A1:1997 Satellite earth stations and systems (SES). Receiveonly mobile earth stations (ROMES) operating in the 1,5 GHz band providing data communications. Radio frequency (RF) specifications ETS 300 673:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMQ standard for 4/6 GHz and 11/12/14 GHz very small aperture terminal (VSAT) equipment and 11/12/13/14 GHz satellite news gathering (SNG) transportable earth station (TES) equipment ETS 300 680-1:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for citizens band (CB) radio and ancillary equipment (speech and/or non-speech). Part 1: Angle-modulated ETS 300 680-2:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for citizens band (CB) radio

and ancillary equipment (speech and/or non-speech) Part 2 Double side band (DSB) and/or single side band (SSB) ETS 300 682:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for on-site paging equipment Reference and title of the standard ETS 300 683:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for short range devices (SRD) operating on frequencies between 9 kHz and 25 kHz ETS 300 684:1997 Radio equipment and systems (RES). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for commercially available amateur radio equipment ETS 300 719-1:1997 Radio equipment and systems (RES). Private wide-area paging service. Part 1: Technical characteristics for private wide-area paging systems ETS 300 741:1998 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for wide-area paging equipment Reference document None None None None None Reference of the

superseded standard Date of cessation of presumption of conformity of the superseded standard Note 1 None None None None EMC-36 25.12000 ETSI ETS 300 827:1998 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for terrestrial trunked radio (TETRA) and ancillary equipment ETSI EN 300 828:1998 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM). Electromagnetic compatibility (EMC) for radiotelephone transmitters and receivers for the maritime mobile service operating in the VHP bands ETSI EN 300 829:1998 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM). Electromagnetic compatibility (EMC) for maritime mobile earth stations (MMES) operating in the 1,5/1,6 GHz bands providing tow bit rate data communications (LBRDC) for the global maritime distress and safety system (GMDSS) ETSI C21 Official Journal of the European Communities ETS 300 826:1997 Electromagnetic compatibility and

radio spectrum matters (ERM). Electromagnetic compatibility (EMC) standard for 2.4 GHz wideband transmission systems and high performance radio local area network (HIPERLAN) equipment ETSI (1) EN EN 300 831:1998 Electromagnetic compatibility and radio spectrum matters (ERM). Electromagnetic compatibility (EMC) for mobile earth stations (MES) used within satellite personal communications networks (S-PCN) operating in the 1.6/2,4 GHz and 2 GHz frequency bands None None None None None OEN: European Standardisation Body CEN: rue de Stassart/De Stassartstraat 36, B-1050 Brussels. Tel (32-2) 550 08 11 Fax (32-2) 550 08 19 (wwwcenormbe) Cenelec: rue de Stassart/De Stassartstraat 35, B-1050 Brussels Tel. (32-2) 519 68 71, Fax (32-2) 519 69 19 (wwwcenelecbe) ETSI: BP 152, F-06561 Valbonne Cedex. Tel (33) 492 94 42 12 Fax (33) 493 65 47 16 (wwwetsiorg) General remark: when there is a stroke in the column 4 (reference of the superseded standard), it means that the referenced

standard may, but be used without amendment or particular part for EMC purpose Note 1: Generally the date of cessation of presumption of conformity will be the date of withdrawal (dow), set by the European standards body Note 2.1: The new (or amended) standard has the same scope as the superseded standard. On the date stated, the superseded standard ceases to give presumption of conformity with the essential requirements of the Directive. Note 2.2: The new standard has a broader scope than the superseded standard. On the date stated the superseded standard ceases to give presumption of conformity with the essential requirements of the Directive. Note 2.3: The new standard has a narrower scope than the superseded standard On the date stated the (partially) superseded standard ceases to give presumption of conformity with the essential requirements of the Directive for those products that fall within the scope of the new standard. Presumption of conformity with the essential

requirements of the Directive for products that still fall within the scope of the (partially) superseded standard, but that do not fall within the scope of the new standard, is unaffected Note 3: In case of amendments, the referenced standard is EN CCCCC:YY, us previous amendments if any, and the new, quoted amendment. The superseded standard (column 4) therefore consists of EN CCCCC:YY and its previous amendments, if any, but without the new quoted amendment. On the date stated, the superseded standard ceases to give presumption of conformity with the essential requirements of the Directive EMC-37 25.12000 EN C21 Official Journal of the European Communities Example: For EN 55013:1990, the following applies: Cenelec EN 55013:1990 Limits and methods of measurement of radio disturbance characteristics of broadcast receivers and associated equipment (The referenced standard is EN 55013:1990) CISPR 13:1975 + A1:1983 (modified) None (There is no superseded standard)

Amendment A12:1994 to EN 55013:1990 (The referenced standard is EN 55013:1990 + A12:1994 to EN 55013:1990) Note 3 (The superseded standard is EN 55013:1990) Date expired 31.121998 Amendment A13:1996 to EN 55013:1990 (The referenced standard is EN 55013:1990 + A12:1994 to EN 55013:1990 + A13:1996 to EN 55013:1990) Note 3 (The superseded standard is EN 55013:1990 + A12:1994 to EN 55013:1990) Date expired 1 6 1999 Note 4: For products that are not in the scope of EN 60555-2:1987 the generic standards give presumption of conformity until 1.12001 Note 5: For products that are not in the scope of EN 60555-3:1987 the generic standards give presumption of conformity until 1.12001 Note 6: EN 60947-1:1997 does not give presumption of conformity without another part of the standard. NOTE: Any information concerning the availability of the standards can be obtained either from the European standardisation organisations or from the national standardisation bodies of which the list is

annexed to Directive 98/34/EEC of the European Parliament and of the Council (1) amended by Council Directive 98/48/EC (2) Publication of the references in the Official Journal of the European Communities does not imply that the standards are available in all the Community languages. The Commission ensures the updating of this list. This list replaces all the previous lists published in the Official Journal of the European Communities. (1) OJ L 204, 21.71998 (2) OJ L 217, 5.81998 EMC-38 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az elektromágneses összeférhetőségről (az EMC-ről) szóló 31/1999. (VI 11) GM-KHVM együttes rendelet 4. §-ában hivatkozott nemzeti szabványok jegyzéke, a harmonizált európai szabványok sorrendjében 1999.augusztus 1 EMC-39 Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány címe EN50065-1:1991 +A1: 1992, +A2: 1995,

+A3: 1996 EN 50081-1:1992 MSZ EN 50065-1:1999 Kisfeszültségű villamos rendszerek használata 3 kHztől 148,5 kHz-es jelek továbbítására MSZ EN 50081-l:1993 Elektromágnes összeférhetőség Általános zavarkibocsátási szabvány. 1 rész Lakóhelyi, kereskedelmi és kisipari környezet EN 50081-2:1993 MSZ EN 50081-2:1994 Elektromágneses összeférhetőség. Általános zavarkibocsátási szabvány 2 rész: Ipari környezet EN 50082-1:1992 MSZ EN 50082-1:1993 EN 50082-1:1997 MSZ EN 50082-l:1998 Elektromágneses összeférhetőség. Általános zavartűrési szabvány 1 rész: Lakóhelyi, kereskedelmi és kisipari környezet Elektromágneses összeférhetőség. Általános zavartűrési szabvány 1 rész: Lakóhelyi, kereskedelmi és kisipari környezet EN 50082-2:1995 MSZ EN 50082-2:1997 EN 50083-2:1995 MSZ EN 50083-2:1997 EN 50090-2-2:1996 MSZ EN 50090-2-2:1998 EN 50091-2:1995 MSZ EN 50091-2:1998 EN 50130-4:1995 +A1:1998 MSZ EN 50130-4:1999 EN

50148:1995 MSZ EN 50148:1998 EN 50199:1995 MSZ EN 50199:1999 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). Termékszabvány ívhegesztő berendezésekre EN 50227:1997 MSZ EN 50227:1998 Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemes közelítésérzékelők, egyenáramú interfész közelítésérzékelőkhöz és kapcsolóerősítőkhöz (NAMUR) EN 55011:1991 MSZ EN 55011:1994 Ipari, tudományos és orvosi (ISM) nagyfrekvenciás berendezések által keltett rádiózavarok határértékei és mérési módszerei EN 55013:1990 MSZ EN 55013:1994 Műsorvevő készülékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések által keltett rádiózavarok határértékei és mérési módszerei EN 55014:1993 (EN 55014-1:1993) MSZ EN 55014:1997 Motoros és hőtechnikai háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek, villamos szerszámok és hasonló villamos berendezések rádiózavarainak határértékei és mérési módszerei EN 55014-2:1997 MSZ EN 55014-2:1998

Elektromágneses összeférhetőség. Háztartási készülékek, villamos szerszámok és hasonló készülékek 2. Rész: Védettség Termékcsalád-szabvány Elektromágneses összeférhetőség (EMC). Általános zavartűrési szabvány. 2 rész: Ipari környezet Kábeles kép- és hangelosztó rendszerek. 2 rész: Berendezések elektromágneses összeférhetősége Lakások és épületek elektronikus rendszerei (HBES). 2-2. Rész: Rendszeráttekintés Általános műszaki követelmények Szünetmentes villamosenergia-ellátórendszerek (UPS). 2. rész: EMC-követelmények Riasztórendszerek. 4 rész: EMC termékcsalád szabvány: Tűzjelző, behatolásjelző és közösségi riasztórendszerek alkatrészeinek zavartűrési követelményei Elektronikus taxaméterek EMC-40 Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma EN 55015:1996 +A1:1997 MSZ EN 55015:1998 EN 55020:1994

+A11:1996 MSZ EN 55020:1999 EN 55022:1994 MSZ EN 55022:1997 EN 55103-1:1996 MSZ EN 55103-1:1998 EN 55103-2:1996 MSZ EN 55103-2:1998 EN 60439-1:1994 +A11:1996 MSZ EN 60439-1:1995 +A11:1998 MSZ EN 60555-2:1993 EN 60555-2:1987 A nemzeti szabvány címe Villamos világítástechnikai és hasonló készülékek rádiózavar-jellemzőinek határértéke és mérési módszerei Műsorvevő készülékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések rádiózavartűrése Információtechnológiai berendezések rádiózavar-jellemzőinek határértékei és mérési módszerei Elektromágneses összeférhetőség. Termékcsaládszabvány professzionális célú hangfrekvenciás, video, audiovizuális és szórakoztató világításszabályozó készülékekre. 1 Rész: Zavarkibocsátás Elektromágneses összeférhetőség. Termékcsaládszabvány professzionális célú hangfrekvenciás, video, audiovizuális és szórakoztató világításszabályozó készülékekre. 2 Rész:

Zavartűrés Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 2. rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek által keltett hálózati zavarok. 2 rész: Harmonikusok Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek által keltett hálózati zavarok. 3 rész: Feszültségingadozások EN 60555-3:1987 +A1:1991 MSZ EN 60555-3:1993 EN 60669-2-1:1996 +A11:1997 MSZ EN 60669-2-1:1998 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelések számára. 2 rész: Egyedi követelmények 1 főfejezet: Elektronikus kapcsolók EN 60669-2-2:1997 MSZ EN 60669-2-2 )998 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelések számára. 2 rész: Egyedi követelmények 3 főfejezet: Időkésleltetéses kapcsolók EN 60669-2-3:1996 MSZ EN 60669-2-3:1998 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelések számára. 2 rész: Egyedi

követelmények 2 főfejezet: Távvezérlésű kapcsolók EN 60687:1992 MSZ EN 60687:1998 0.2 S és 0,5 S osztályú váltakozó áramú elektronikus fogyasztásmérők aktív energia mérésére EN 60730-1:1995 +A11:1996 MSZ EN 60730-1:1998 Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. 1 rész: Általános követelmények EN 60730-2-5:1995 MSZ EN 60730-2-5:1998 EN 60730-2-6:1995 +A1:1997 MSZ EN 60730-2-6:1998 Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. 2 rész: Automatikus villamos égésszabályozórendszerek egyedi előírásai Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalma zásra. 2 rész: Automatikus villamos nyomásérzékelő szabályozó és vezérlő készülékek egyedi előírásai, a mechanikai követelmények figyelembevételével EMC-41 Szabványügyi Közlöny 8.

szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány címe EN 60730-2-7:1991 +A1:1997 MSZ EN 60730-2-7:1998 Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. 2 rész: Időzítőkészülékek és kapcsolóórák egyedi előírásai Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. 2 rész: Villamos működtetésű vízszelepek egyedi előírásai, a mechanikai követelmények figyelembevételével Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. 2 rész: Hőmérséklet-szabályozók egyedi előírásai EN 60730-2-8:1995 +A1:1997 +A2:1997 MSZ EN 60730-2-8:1998 EN 60730-2-9:1995 +A1:1996 +A2:1997 MSZ EN 60730-2-9:1999 EN 60730-2-11:1993 +A1:1997 MSZ EN 60730-2-11:1999 Automatikus villamos szabályozó- és

vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. 2 rész: Energiaszabályozók egyedi előírásai EN 60870-2-1:1996 MSZ EN 60870-2-1:1998 Távvezérlő berendezések és rendszerek. 2 rész: Működési feltételek 1 főfejezet: Energiaellátás és elektromágneses összeférhetőség EN 60945:1997 MSZ EN 60945:1998 Tengeri navigációs és rádiótávközlő berendezések és rendszerek. Általános követelmények Vizsgálati módszerek és követelmények EN 60947-1:1997 MSZ EN 60947-1:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. Általános előírások EN 60947-2:1996 +A1:1997 MSZEN 60947-2:1997 +A1:1999 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 2. rész: Megszakítók EN 60947-3:1992 +A1:1995 MSZEN 60947-3:1994 +A1:1997 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 3. rész: Kapcsolók, szakaszolók, szakaszolókapcsolók és biztosító-kapcsolókészülék kombinációk EN 60947-4-1:1992

+A2:1997 MSZEN60947-4-1:1992 +A2:1998 EN 60947-4-2:1996 MSZ EN 60947-4-2:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. Első főfejezet: Kontaktorok és motorvédő kapcsolók. 4. rész: Elektromechanikus kontaktorok és motorvédő kapcsolók Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 4 rész: Kontaktorok és motorvédő kapcsolók. Második főfejezet: Váltakozó áramú. félvezetős motorindítók és motorvédő kapcsolók EN 60947-5-1:1991 +A12:1997 MSZ EN 60947-5-1:1994 +A12:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Első főfejezet: Elektromechanikus vezérlőáramköri EN 60947-5-2:1997 MSZ EN 60947-5-2:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek Második főfejezet: Közelítéskapcsolók EN 60947-6-1:1991 +A2:1997 MSZ EN 60947-6-1:1995 +A2:1999 Kisfeszültségű

kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 6. rész: Többfunkciós berendezések Első főfejezet: Automatikus átkapcsolású kapcsolóberendezések EN 60947-6-2:1993 +A1:1997 MSZ EN 60947-6-2:1995 +A1:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 6. rész: Többfunkciós berendezések Második főfejezet: Vezérlő és védelmi kapcsolókészülékek (vagy berendezések) (CPS) EMC-42 Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány címe EN 61000-3-2:1995 MSZ EN 61000-3-2:1997 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 3 rész: Határértékek 2 főfejezet: Felharmonikus áramok kibocsátási határértéke (fázisonkénti 16 A bemenő áramerősséget meg nem haladó+D93 berendezésre) Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 3 rész Határértékek 3 főfejezet A feszültségingadozások és a villogás (flicker) határértékei

kisfeszültségű táphálózatokon a legfeljebb 16 A névleges áramerősségű berendezések esetén EN 61000-3-3:1995 MSZ EN 61000-3-3:1997 EN 61008-1:1994 +A2:1995 MSZ EN 61008-1:1998 Maradékáram-működtetésű megszakítók egybeépített túláramvédelem nélkül, háztartási és hasonló használatra (RCCB-k). 1 rész: Általános szabályok EN 61009-1:994 +A1:1995 MSZ EN 61009-1:1998 Maradékáram-működtetésű megszakítók egybeépített túláramvédelemmel, háztartási és hasonló használatra (RCBO-k). 1 rész: Általános szabályok EN 61036:1996 MSZ EN 61036:1998 1. és 2 osztályú váltakozó áramú elektronikus fogyasztásmérők aktív energia mérésére EN 61037:1992 MSZ IEC 1037:1993 EN 61038:1992 MSZ IEC 1038:1992 Elektronikus vevőkészülékek központi hangfrekvenciás árszabás- és terhelésvezérléshez Kapcsolóórák tarifa és terhelés szabályozására EN 61131-2:1994 +A11:1996 MSZ EN 61131-2:1998 Programozható

vezérlők. 2 rész: A készülékek követelményei és vizsgálatai EN 61543:1995 MSZ EN 61543:1997 Háztartási és hasonló jellegű érintésvédelmi célú áramvédő-készülékek. Elektromágneses összeférhetőség EN 61547:1995 MSZ EN61547:1999 EN 61800-3:1996 MSZ EN 61800-3:1999 Általános világítástechnikai készülékek. EMC védettségi követelmények Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek. 3 rész: Egyedi vizsgálati módszereket tartalmazó EMC-termékszabvány ETS 300 086/A2:1997 MSZ ETS 300 086/A2:1999 ETS 300 113/A1:1997 MSZ ETS 300 113:1999 ETS 300 135/A1:1997 MSZ ETS 300 135/A1:1999 Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Szögmodulált (CEPT PR27) CB rádióberendezések Műszaki jellemzők és mérési módszerek ETS 300 162:1996 MSZ ETS 300 162:1999 Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). VHF-sávokban működő, tengeri mozgószolgálati rádiótelefon-adók és –vevők Műszaki

jellemzők és mérési módszerek Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Földi mozgócsoport Elsősorban analóg beszéd céljára szánt, RFcsatlakozóval ellátott rádióberendezések műszaki jellemzői és vizsgálati feltételei Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Földi mozgószolgálat Antennacsatlakozóval ellátott, adat- és beszédátviteli célú rádióberendezések műszaki jellemzői és vizsgálati feltételei EMC-43 Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány címe EN 300 197/A2:1997 MSZ EN 300 197:1999 EN 300 198/A1:1997 MSZ EN 300 198:1999 EN 300 220-1:1997 MSZ EN 300 220-1:1999 ETS 300 224:1998 MSZ ETS 300 224:1999 ETS 300 279/A1:1997 MSZ ETS 300 279:1999 ETS 300 296/A1:1997 MSZ ETS 300 296:1999 ETS 300 328/A1:1997 MSZ ETS 300 328/A1:1999 ETS 300 329:1997 MSZ ETS 300 329:1999 Rádióberendezések és

-rendszerek (RES). Elektromágneses összeférhetőségi (EMC) szabvány a digitális, továbbfejlesztett, zsinór nélküli, távköztő berendezésekre (DECT) ETS 300 340/A1:1997 MSZ ETS 300 340:1999 ETS 300341/A1:1997 MSZ ETS 300 341:1999 Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Elektromágneses összeférhetőségi (EMC) szabvány az európai rádióüzenet-közvetítő rendszer (ERMES) személyhívó vevőkészülékeire Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Földi mozgószolgálat Beépített antennát használó, a vevőben meghatározott választ kiváltó jeleket sugárzó rádióberendezések műszaki jellemzői és vizsgálati feltételei ETS 300 384/A1:1997 MSZ ETS 300 384:1999 Rádió-műsorszóró rendszerek. Ultrarövid-hullámú (VHF), frekvenciamodulált rádió-műsorszóró adók ETS 300 385/A1:1997 MSZ ETS 300 385:1999 Rádióberendezések és –rendszerek (RES). Elektromágneses összeférhetőségi (EMC) szabvány a legalább 2 Mbit/s

adatátviteli sebességű, digitális, helyhez kötött rádiókapcsolatokra és segédkészülékeikre Átvitel és nyalábolás (TM). Digitális rádiórelé-rendszerek (DRRS) 38 GHz-en működő, digitális jelek és analóg videojelek átvitelére szolgáló DRRS-ek paraméterei Átvitel és nyalábolás (TM). Digitális rádiórelé-rendszerek (DRRS) 23 GHz-en működő, digitális jelek és analóg videojelek átvitelére szolgáló DRRS-ek paraméterei Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). Rövid hatótávolságú eszközök A 25 MHz - 1000 MHz közötti frekvenciatartományban használatos, legfeljebb 500 mW teljesítményszintű rádióberendzések műszaki jellemzői és vizsgálati módszerei. 1 rész: Szabályozás céljára szánt paraméterek Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). Helyszíni személyhívó szolgálat Helyszíni személyhívó rendszerek műszaki és funkcionális jellemzői, beleértve a

vizsgálati módszereket is Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Elektromágneses összeférhetőségi (EMC) szabvány a magáncélú, földi mobil rádiókészülékekre (PMR) és segédkészülékekre (beszéd és/vagy nem beszéd) Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Földi mozgószolgálat Beépített antennát használó, elsősorban analóg beszéd céljára szánt rádióberendezések műszaki jellemzői és vizsgálati feltételei Rádióberendezések és –rendszerek (RES). Széles sávú adatátviteli rendszerek. A 24 GHz-es ISM-sávban működő, szórt spektrumú modulációt alkalmazó adatátviteli berendezések műszaki jellemzői és vizsgálati feltételei EMC-44 Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány címe ETS 300 386-2:1997 MSZ ETS 300-386-2:1999 Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM).

Távközlőhálózati berendezések Elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelmények 2. rész: Termékcsalád-szabvány Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Földi mozgószolgálat Beépített antennát használó adat- és beszédátviteli célú rádióberendezések műszaki jellemzői és vizsgálati feltételei Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Kétoldalsávos (DSB) és/vagy egyoldalsávos (SSB), amplitúdómodulált CB-rádióberendezések Műszaki jellemzők és mérési módszerek ETS 300 390/A1:1997 MSZ ETS 300 390:1999 ETS 300 433/A2:1997 MSZ ETS 300 433:1999 ETS 300 445/A 1:1997 MSZ ETS 300 445:1997 RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a zsinór nélküli mikrofonokra és a hasonló, rádiófrekvenciás hangátviteli készülékekre ETS 300 446:1997 MSZ ETS 300 446:1999 RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a 864,1 MHz - 868,1 MHz közötti frekvenciasávban működő második generációs

zsinór nélküli távbeszélő készülékekre (CT 2), beleértve a nyilvános hozzáférési szolgátatokat is ETS 300 447:1997 MSZ ETS 300 447:1999 RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány az URH-FM műsorszóró adóberendezésekre ETS 300 454/A1:1997 MSZ ETS 300 454:1997 Rádióberendezések és -rendszerek (RES). Széles sávú hangfrekvenciás kapcsolatok. Műszaki jellemzők és vizsgálati módszerek ETS 300 460/A1:1997 MSZ ETS 300 460:1999 Műholdas földi állomások és rendszerek (SES). A globális tengeri vészjelző- és biztonsági rendszer (GMDSS) 1,5/1,6 GHz-es sávban üzemelő, kis bitsebességű adatközlést ellátó (LBRDC) tengeri mobil állomásai (MMES). Műszaki jellemzők és mérési módszerek ETS 300 487/A1:1997 MSZ ETS 300 487/A1:1999 ETS 300 673:1997 MSZ ETS 300 673:1999 Műholdas földi állomások és rendszerek (SES). Az 1,5 GHz-es sávban működő, adatközlést ellátó, csak vételre szolgáló mobil földi

állomások (ROMES). Rádiófrekvenciás (RF) előírások RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a 4/6 GHz-es es a 11/12/14 GHz-es, igen kis apertúrájú végberendezésekre (VSAT) és a műholdas hírgyűjtés (SNG) 11/12/13/14 GHz-es. hordozható földi állomásainak (TES) a berendezéseire ETS 300 680-1:1997 MSZ ETS 300 680-1:1999 RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a polgári sávú (CB) rádiókészülékekre és segédkészülékeikre (beszéd és/vagy nembeszéd) 1 rész: Fázismoduláció ETS 300 680-2:1997 MSZ ETS 300 680-2:1999 RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a polgári sávú (CB) rádiókészülékekre és segédkészülékeikre (beszéd és/vagy nembeszéd) 2 rész: Kétoldalsávos (DSB) és/vagy egyoldalsávos (SSB) moduláció EMC-45 Szabványügyi Közlöny 8. szám, 1999 augusztus (melléklet) Az európai szabvány hivatkozási száma A nemzeti szabvány hivatkozási száma A

nemzeti szabvány címe ETS 300 682:1997 MSZ ETS 300 682:1999 RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a helyszíni személyhívó készülékekre RES. Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a 9 kHz - 25 GHz közötti frekvenciákon működő, kis távolságú (SRD) készülékekre ETS 300 683:1997 MSZ ETS 300 683:1999 ETS 300 684:1997 MSZ ETS 300 684:1999 Rádióberendezések és rendszerek (RES). Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a kereskedelemben kapható amatőr-rádiókészülékekre ETS 300 719-1:1997 MSZ ETS 300 719-1: 1999 Rádióberendezések és rendszerek (RES). Nagy hatósugarú, magán személyhívó szolgálat 1 rész: A nagy hatósugarú, magán személyhívó rendszerek műszaki jellemzői ETS 300 741:1998 MSZ ETS 300 741:1999 ETS 300 826:1997 MSZ ETS 300 826:1999 Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). Elektromágneses összeférhetőségi (EMC-) szabvány a nagy

lefedési területű személyhívó berendezésekhez Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). 2,4 GHz-es, széles sávú átviteli rendszerek és különleges minőségű helyi rádióhálózatok (HIPERLAN) berendezéseinek elektromágneses összeférhetőségi (EMC) szabványa EN 300 827:1998 MSZ EN 300 827:1999 EN 300 828:1998 MSZ EN 300 828:1999 EN 300 829:1998 MSZ EN 300 829:1999 EN 300 831:1998 MSZ EN 300 831:1999 Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). Földi nyalábolt rádió (TETRA) és segédberendezései elektromágneses összeférhetőségi (EMC) szabványa Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). A tengeri mozgószolgálat VHF-sávokban működő rádiótelefon-adóinak és -vevőinek elektromágneses összeférhetősége (EMC) Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). A globális tengeri vészjelző és biztonsági rendszer (GMDSS) 1,5/1,6

GHz-es sávban üzemelő, kis sebességű adatközlést ellátó (LBRDC) tengeri mobil állomásainak (MMES), elektromágneses összeférhetősége (EMC) Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). Az 1,6/24 GHz-es és a 2 GHz-es frekvenciasávokban üzemelő, műholdas személyi távközlő hálózatokban (S-PCN) használt mobil földi állomások (MES) elektromágneses összeférhetősége (EMC) EMC-46 EMC − ZAVARVÉDELMI MÓDSZEREK 1. ALAPFOGALMAK 1.1 Szimmetrikus, vagy aszimmetrikus rendszer? RG UG Uki GND 1. ábra Aszimmetrikus (egy ki- / bemenetű) rendszer RG /2 Csavart érpár UG /2 Uki UG /2 GND RG /2 2. ábra Szimmetrikus (differenciál-bemenetű) rendszer RG Uki, differenciál Uzaj, közös GND 3. ábra Az aszimmetrikus bemenetre kerülő közös módusú zaj differenciál-módusú kimeneti zajt (közös módusú ⇒ differenciál módusú átalakítást) okozhat EMC-47 1.2 A közös módusú elnyomás UKI, differenciális

UBE, közös UKI, differenciál Közös módusú elnyomás = CMR = UBE közös Ideális ha: UKI, differenciális = 0, vagyis CMR = ∞ 4. ábra A közös módusú elnyomás definiálása A közös módusú zaj differenciális zajjá alakulását csökkenteni tudjuk: − Szimmetrikus (differenciál-bemenetű) rendszerek alkalmazásával − nagy közös módusú elnyomással (a műveleti erősítők CMR-je nagy) Differenciális módusú kimeneti jel Közös és differenciális módusú bemeneti jel Zt UBE, differenciális UKI, differenciális UBE, közös 5. ábra A szigetelt erősítős rendszer egyszerűsített modellje jól mutatja az igen nagy értékű közös módusú zajelnyomást 1.3 Földpont − transzformáció Ha egy rendszerben több, helyi földpontot alkamazunk, akkor úgy kell megoldanunk a földpontok (referenciapontok) transzformációját, hogy közben zajelnyomást végzünk. A rendelkezésünkre álló lehetőségek: − szigetelő erősítővel (6a

ábra); − differenciál erősítővel (6b ábra); − műszer-erősítővel (6c ábra). EMC-48 UKI UBE GND2 UBE GND1 GND2 UKI GND1 a) b) GND1 UKI GND2 UBE c) 6. ábra Referenciapont (földpont) transzformáció a) szigetelő erősítővel; b) differenciál-erősítővel; c) műszer-erősítővel; GND1 UBE UKI a) GND2 A (erősítés) f b) 7. ábra Föld transzformáció közös módusú zajszűrővel a) az áramkör kapcsolása; b) a szűrő frekvenciamenete EMC-49 2. HOL KELETKEZIK A ZAJ? A kérdés eldöntéséhez fel kell tennünk azt a kérdést, hogy forrásból kiindulva merre folyik, és merre tér vissza az áram (8. ábra) Zterhelés Ivissza DC Ivissza AC Ivissza AC 8. ábra Az áram-visszatérési útvonal kis- és nagyfrekvencián 2.1 Hogyan keletkezik a zaj egy „közös” áramköri Impedancián? Áramkör 2 Áramkör 1 „Földelés” „Földelés” „Földelés” Izaj UT1 U zaj = I zaj ⋅ Z Z Közös impedancia UT2 9.

ábra A zajfeszültség keletkezése a földelési impedancián 2.2 A közös impedancián keletkező zaj jellege (időfüggvénye) Izaj Izaj U zaj = I zaj ⋅ R Uzaj Uzaj Uzaj a) b) 10. ábra A közös földelő impedancián keletkező zajfeszültség a) a közös impedancia R ellenállás; a) a közös impedancia egy R-L-C kör; EMC-50 3. FÖLDELÉSI RENDSZEREK A JÓ FÖLDELÉSI RENDSZER ⇒ fél siker a zaj ellen ANALÓG JEL Analóg áramkörök U*be Ube Digitális tápáram együtt halad az analóg jelárammal! 11. ábra Egy rosszul kivitelezett földelési rendszer 3.1 Sugaras (csillagpontos) földelési rendszer ANALÓG JEL Digitális tápáram nem halad együtt az analóg jelárammal! 12. ábra Egy jobban kivitelezett (sugaras) földelési rendszer A jól kivitelezett földelés ismérvei: − minden analóg jel rendelkezik egy külön földelés-visszatérési útvonallal; − az analóg- és digitális földelések csak egy ponton (a legérzékenyebb

ponton, pl. az ADC-nél) csatlakoznak egymáshoz (a földelés sugaras kialakítása) EMC-51 3.2 Földelési rendszer egymástól (el)szigetelt tápegységekkel I=0 (Ideális) Analóg tápegység Digitális visszatérő vezeték Digitális tápvezeték Digitális föld A két földelés összekötése Analóg visszatérő vezeték Analóg tápvezeték Analóg föld FÖLD I=0 (Ideális) Digitális tápegység 13. ábra Földelési rendszer egymástól (el)szigetelt tápegységek esetén A szigetelt tápegységek és szigetelő erősítők alkalmazása a legeredményesebb módszer a földelési zajok elkerülésére a földelés-visszatérési utak szétválasztása egymástól (13. ábra) A két földelés rövid, vastag vezetékkel összekötött egymással, ideális esetben ezen nem folyik áram. 3.3 Több jelfeldolgozó áramkört tartalmazó rendszerek 14. ábra Földelési rendszer több jelfeldolgozó esetén − − minden analóg jel rendelkezik egy külön

földelés-visszatérési útvonallal; az analóg- és digitális földelések csak egy ponton (a tápegységnél) csatlakoznak egymáshoz. EMC-52 4. ZAVARTEJEDÉSI ÉS VÉDELMI MÓDOK 4.1 Kapacitív csatolás, a kapacitív csatolás keletkezésének elve Izaj Z2 Z1 Uzaj U csatolt = U zaj ⋅ Ucsatolt Z1 Z1 + Z 2 15. ábra A kapacitív csatolás helyettesítő kapcsolási vázlata Kapacitív árnyékolás C Izaj Kapacitív árnyékolás C1 C2 Uzaj Z1 Ucsatolt 16. ábra A kapacitív árnyékolás megszakítja a villamos tér csatolódását C1 Uzaj C2 Izaj Z1 17. ábra A helyettesítő kapcsolási vázlat azt mutatja, hogy a kapacitív árnyékolás segítségével a zajáram úgy tér vissza a zajforrásba, hogy közben nem érinti a védett készülék Z1 impedanciáját A kapacitív csatolás megszüntetésének szabályai: − az árnyékolást mindig a két csatolt felület közé kell helyezni; − nem szabad földelés nélkül hagyni (mert antennaként

viselkedik); − soha nem szabad két ponton földelni; − egy rosszul kivitelezett kapacitív árnyékolás többet árt, mint használ; − a kapacitív árnyékolás nem szünteti meg a zajáramot, csak eltereli a védett készüléktől. EMC-53 Védekezés koaxiális kábellal: Ccsatoló UBE Ccsatoló U hálózat 230 V 50 Hz Differenciál erősítő UKI 18. ábra A szimmetrikus bemenetek (differenciál erősítő) kapacitív csatolása U hálózat 230 V 50 Hz UBE Differenciál erősítő UKI 19. ábra Védekezés koaxiális kábellel A koaxiális kábel (kapacitív árnyékolás) eltereli a villamos zajáramot a védett készüléktől 3,5 méteres, koaxiális kábellel védett csavart érpár Hőellenállás 100 Ω KIMENET Függőleges skála: 2 mV/osztás Vízszintes skála: 10 ms/osztás 20. ábra A földeletlen koaxiális kábel úgy viselkedik, mint egy antenna EMC-54 3,5 méteres, koaxiális kábellel védett csavart érpár Hőellenállás 100 Ω

GND1 GND2 Függőleges skála: 2 mV/osztás Vízszintes skála: 10 ms/osztás KIMENET 21. ábra A mindkét végén földelt kábel egy kisfrekvenciás (LF) földhurkot hoz létre 3,5 méteres, koaxiális kábellel védett csavart érpár Hőellenállás 100 Ω Kisfrekvenciás (LF) földhurok-áram GND1 GND2 22. ábra A kialakuló kisfrekvenciás (LF) földhurok helyettesítő kapcsolási vázlata EMC-55 3,5 méteres, koaxiális kábellel védett csavart érpár Hőellenállás 100 Ω GND Függőleges skála: 2 mV/osztás Vízszintes skála: 10 ms/osztás KIMENET 23. ábra A kapacitív védőárnyékolás a vevő oldalon a védőföldelésbe vezeti le a kis- (LF) és nagyfrekvenciás (HF) zajokat Koaxiális kábellel védett csavart érpár KIMENET EEG elektródák GND2 GND1 KIMENET Függőleges skála: 10 mV/osztás Vízszintes skála: 0,2 s/osztás 24. ábra Földeletlen passzív szenzorok kapacitív védőárnyékolásának földelése a vevő oldalon (nem

hatásos) EMC-56 Fotódióda, mint fényérzékelő Koaxiális kábellel védett csavart érpár Nagy Impedancia ≈ 10 pF/m 25. ábra A kapacitív árnyékolás nem hatásos nagy impedanciájú távirányítók érzékelőinél Okok: − a koaxiális kábel kapacitása behatárolja a sávszélességet; − a kábel szivárgási árama behatárolja az érzékenységet. Fotódióda előerősítő Rv Koaxiális kábellel védett csavart érpár REF GND1 Kis- (LF) és nagyfrekvenciás (HF) földelés Nagyfrekvenciás (HF) földelés GND2 26. ábra Hibrid földelés alkalmazása nagy impedanciájú, előerősített távirányító érzékelő esetén EMC-57 Szimmetrikus vonalvevő Szimmetrikus vonalmeghajtó + + Koaxiális kábellel védett csavart érpár UBE − Fojtótekercsek Közös vasmagon UKI − REF GND1 GND2 Kis- (LF)és nagyfrekvenciás (HF) földelés Nagyfrekvenciás (HF) földelés 27. ábra Hibrid (kis- és nagyfrekvenciás) földelés aktív

vonalmeghajtó/vonalvevővel Transzformátor tekercseinek kapacitív csatolása: Differenciál módusú jel U*k.m+dm Közös módusú feszültség Izaj TERHELÉS 28. ábra A transzformátor tekercseinek kapacitív csatolása Árnyékoló henger U2 d.m U1 d.m U1 k.m Izaj Árnyékoló henger (sárgaréz lemez) TERHELÉS 29. ábra A transzformátor tekercseinek kapacitív árnyékolása EMC-58 A KAPACITÍVAN CSATOLT ZAVARJELEK AZ EGYIK LEGFONTOSABB FORRÁSAI AZ ELŐRE A NEMKÍVÁNATOS INTERFERENCIÁKNAK! Néhány azonosítást lehetővé tevő jellegzetességük: − fém felületek, amelyek nem földeltek; − a jelhez képest viszonylagosan nagy zajfeszültség; − nagyimpedanciájú jelforrások; − ha a zaj befolyásolható nem-mágneses anyaggal (pl. kábellel, vagy egy személy helyzetével) akkor több mint valószínű, hogy kapacitívan csatolt 4.2 Induktív csatolás, az induktív csatolás keletkezési elve A ZAJT (INTERFERENCIÁT) OKOZÓ ÁRAMKÖR

VIZSGÁLT ÁRAMKÖR A: a jelhurok felülete ZAJFORRÁS ( fzaj ) Izaj Interferencia hurok Hasznos jelhurok A hasznos jelhurokba a zaj által induktív csatolással beindukált feszültség: U i = 4,44 ⋅ f zaj ⋅ B ⋅ A = czaj ⋅ M ⋅ I zaj Jelölések: − − − − M: B: A: fzaj: a kölcsönös induktivitás a zaj által létrehozott indukció a hasznos jelhurok felülete a zaj frekvenciája 30. ábra Az induktív (transzformátoros) csatolás keletkezésének elve EMC-59 I1 U1 A1 U2 A2 Z1 I2 Z2 31. ábra Az egy ponton történő földelés és egy rosszul tervezett nyomtatott áramkör a zaj keletkezése szempontjából túlzottan nagy hurokfelületeket okozhat U1 Z1 U2 Z2 32. ábra A jól kivitelezett huzalozás csökkenti a csatolt hurokfelületeket 1-es számú jelvezeték 2-es számú jelvezeték 3-as számú jelvezeték 4-es számú jelvezeték Közös visszatérő vezeték (GND) 33. ábra A (lapos) szalagkábel esetén a kialakuló hurkok nem

egyformák, ha egyetlen visszatérő vezetéket használunk EMC-60 1-es számú jelvezeték 1-es jelvisszatérő vezeték 2-es számú jelvezeték 2-es jelvisszatérő vezeték 34. ábra A szalagkábeleknél váltakozva elhelyezett jel- és jelvisszatérő vezetékek csökkentik az induktív csatolással beindukált zajokat Jel1 Jel1 és Vissza1 Jel2 Jel2 és Vissza2 Jel3 Jel3 és Vissza3 Jel4 Jel4 és Vissza4 35. ábra A csavart érpár minden jelre nézve biztosítja az oda- visszatérést Jel1 Jel1 és Vissza1 Jel2 Jel2 és Vissza2 Jel3 Jel3 és Vissza3 Jel4 Jel4 és Vissza4 36. ábra A koaxiális kábel egymástól független az oda- visszatérést biztosít EMC-61 Nyomtatott áramkör (PCB) tervezés 37. ábra A két, vagy többrétegű nyomtatott áramköri lemezen kialakított vezetékek az induktív csatolású zaj szempontjából nem optimális áramutakat eredményezhetnek 38. ábra Nem ideális nyomtatott áramköri kialakítás 39. ábra

Javított nyomtatott áramköri kialakítás EMC-62 Mágneses árnyékolás B Izaj Z1 Mágneses árnyékoló anyag: nagy µr 40. ábra A mágneses árnyékolás elve Az anyag permeabalitása Relatív permeabilitás = A légüres tér permeabilitása = µ µ0 A légüres tér permeabilitása: µ0 = 4π 10-7 H/m. Néhány anyag relatív permeabilitása: BIZMUT PARAFIN FA EZÜST ALUMÍNIUM BERILIUM NIKKEL-KLORID MAGNÉZIUM SZULFÁT NIKKEL ÖNTÖTTVAS KOBALT VASPOR GÉPACÉL FERRIT (tipikus) PERMALLOY 45 TRANSZFORMÁTOR-VAS SZILÍCIUMMAL ÖTVÖZÖTT VAS EGYSZERŰ VAS MÜMETAL SENDUST SUPERMALLOY 0.9999986 0.99999942 0.9999995 0.99999981 1.00000065 1.00000079 1.00004 1.0001 50 60 60 100 300 1000 2500 3000 3500 4000 20000 30000 100000 EMC-63 Az indukció utján csatolt jelek néhány azonosítást lehetővé tévő jellegzetessége: − túlzottan nagy kölcsönös induktivitás a feleslegesen nagy vezetékhurkok miatt; − a mágneses árnyékolás hatékonysága nem függ

a földelési rendszertől; − nagy zajáramok; − a zajok nagyfrekvenciásak; − a zaj nem befolyásolható antimágneses anyaggal (pl. kábellel, vagy egy személy helyzetével) 4.3 Összetett zajok és zajvédelmi módszerek: Rvezeték1 Lvezeték1 I1 Kölcsönös induktivitás a vezetékek között Ccsatoló Rvezeték2 Lvezeték2 I2 41. 33. ábra ábra. A A párhuzamosan párhuzamosan futó, futó, árnyékolatlan árnyékolatlan vezetékekben vezetékekben folyó folyó áramok áramok kapacitív kapacitív és és mágneses csatolást is okoznak mágneses csatolást is okoznak Ccsatoló1 I1 M Ccsatoló2 I2 42. ábra A koaxiális kábel mint kapacitív árnyékolás működik, de nem hatásos az induktívan csatolt zajokkal szemben EMC-64 I1 Mágneses árnyékoló gyűrűk I2 43. ábra A nagy permeabilitású anyagból készített mágneses árnyékolás csökkenti a kölcsönös induktivitást és hatékonyan véd az induktívan csatolt zajokkal szemben

Összefoglalás: Ccsatoló Lkölcsönös Hurok terület Hurok terület u (t) Z izaj (t) izaj (t ) = Ccsatoló ⋅ d u (t ) dt Z i (t) u zaj (t ) = Lkölcsönös ⋅ a) d i (t ) dt b) 44. ábra A zajok két fő keletkezési módja a) kapacitív (az E [V/m] elektromos mező által okozott) csatolás; b) kapacitív (az H [A/m] mágneses mező által okozott) csatolás További problémát okoznak a rádióhullámok (rádió, televízó, telefon) által keltett zajok. EMC-65 4.4 A rádióhullámok által okozott zajok λ l VEVŐ A ZAJADÓ ÁRAMKÖR Hullámhossz: λ 45. ábra A rádióhullámok akkor okozhatnak interferenciát, ha a vevő l távolsága a sugárzótól nagyobb, mint az interferenciát okozó jel λ hullámhossza A következő táblázatban a legfontosabb rádió zavarforrások hullámhosszát adtuk meg: Interferenciaforrás Frekvencia Hullámhossz (λ) Európai hálózat USA hálózat Repülőgép hálózat ISZM moduláció Teljesítmény

tápegységek FM rádió AM rádió Mikrohullámok Röntgencső Televízió Amatőr rádióhullámok Rádiótelefonok 50 Hz 60 Hz 400 Hz 20 kHz 40 kHz (88 108) MHz (5501600) kHz (1,5600) GHz (1,5 10156 1024) Hz (56 MHz10 Hz) (336) MHz 800 MHz 6000 km 5000 km 750 km 15 km 7,5 km (2,73,4) m (188545) m (0,5200) mm 0,05 fm20 nm 300 mm5,4 m (8,3100) m 375 mm Jeladó szerelőlemez Vevő szerelőlemez l1 > λ/20 l < λ/20 l < λ/20 l < λ/20 46. ábra A rádióhullámok csatolásának kiküszöbölésére a legjobb módszer az árnyékolás EMC-66