Education | Education policy » Majzik Lászlóné - A vallásoktatás az Európai Unió nyilvános iskoláiban

Szakirodalmi jegyzet Szakirodalmi jegyzet Bevezetés a pedagógiába stúdiumból Majzik Lászlóné: A vallásoktatás az Európai Unió nyilvános iskoláiban / Új Pedagógiai Szemle, kiadja az Országos Közoktatási Intézet, Bp.1994/12 szám, Terjedelem: 8 ív, HU ISSN 1215-1807,In: p. 51-59 / 1 Szakirodalmi jegyzet A szerzőről: Majzik Lászlóné, Patay Katalin (1912. -1999) Budapesten szerzett tanítói oklevelet (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán pedagógiai doktorátust (1935). Népiskolai tanítónő, majd iparitanuló-iskolai tanár (1933-45), a Fővárosi Neveléstudományi Intézetben a pedagógia előadója. Majd a Budapesti Pedagógiai Főiskola pedagógiatanára, később a PTI munkatársa. Fő érdeklődési és kutatási területe a neveléselmélet, ezen belül különösen a nevelési terv kimunkálása, a nevelési eredményvizsgálat, a családi nevelés. Évtizedekig, egészen haláláig a Pedagógiai Szemle

szerkesztőségének munkatársa volt. Művei: Patay Katalin: Kerschentseiner pedagógiai rendszere ( doktori értekezés, Bp., 1935.); A tanulók világnézeti és erkölcsi fejlődése (társszerzőkkel, Bp, 1962); Szülők Kislexikona (Szerk.,Bp,1970); Nevelési eredményvizsgálat az általános iskolai osztályfőnök munkájában( Bp.,1972) A VALLÁSOKTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓ NYILVÁNOS ISKOLÁIBAN A Cahiers Pédagogiques 49. évfolyamának 323 számában megjelent tanulmány Majzik Lászlóné válogatásában és szerkesztésében olvasható az Új Pedagógiai Szemle 1992/12. számában , mely a különböző vallások oktatásának megvalósult helyzetét mutatja be, elemzi a vallástanoktatással kapcsolatban az Európai Unió többi országában kialakult problémákat is. Az Európai Unió országainak nyilvános iskoláiban változatos a vallásoktatás helyzete. Tulajdonképpen két, egymástól alapjaiban eltérő felfogás érvényesül Az egyik a franciaországi ,

ahol az egyház és az állam teljes szétválasztásának elve alapján létrejött a laikus nyilvános iskola, amelyben helyet kapnak a különböző vallásokra vonatkozó ismeretek, a másik a többi országé, ahol egymástól ugyan eltérő mértékben és módon, de megvalósul a különböző felekezetű tanulók vallástanoktatása. A FRANCIA LAICIZMUS A francia laicizmus alapjai messze a XVIII. századba nyúlnak vissza 1789-ben a polgári jogok deklarációjának 10. szakasza kifejezi: „Senki nem háborgatható meggyőződése, még vallásos meggyőződése miatt sem, hacsak annak megnyilvánulásai nem bontják meg a törvény által megszabott rendet.” 1 Ezt követően korán, már a XIX. század elején megtaláljuk a polgári jogok deklarációjának iskolai vetületét: a nyilvános iskola laicizálását. 1 Majzik Lászlóné: A vallásoktatás az Európai Unió nyilvános iskoláiban =Új Pedagógiai Szemle, Bp.1994/12 szám, pp51 2 Szakirodalmi jegyzet

A közoktatás laicizálásának alapjai - Tantervek laicizálásának elve megjelent az elsőfokú oktatásról 1882.-ben kiadott törvényben:  Az első cikkelyben előírja az „erkölcsi-polgári” tanítást.  A második cikkelyben rögzíti az elsőfokú nyilvános iskolák heti egy szabadnapját (a vasárnapon kívül), abból a célból, hogy a szülők számára lehetővé tegyék (ha úgy kívánják), hogy gyermekeiket iskolán kívüli vallásoktatásban is részesítsék. A vallásoktatás a magániskolákban fakultatív. - Négy évvel később a tanítást a nyilvános iskolákban kizárólag laikus oktatókra bízzák. - A XX. század küszöbén kifejezésre jut a szétválasztás laicizmusa az 1905 évi törvényben:  Kimondja az egyház és az állam szétválasztását.  Kifejezi hogy a Francia Köztársaság biztosítja a lelkiismereti szabadságot, garantálja a vallások szabad, polgári rendet nem zavaró gyakorlását.  Szabályozza a tanulók

vallásoktatásának kérdését, mely szerint a 6-13 éves tanulók a nyilvános iskolában csak tanórán kívüli vallásoktatásban részesíthetők. - Az V.Köztársaság 1958 évi alkotmánya törvénybe iktatja a laicitás semlegességét:  Második szakasza valamennyi polgár számára biztosítja a törvény előtti egyenlőséget a származásra, fajtára és vallásra való tekintet nélkül. A laicizmus gyakorlata a közoktatásban - Az államtanács 1989. évi állásfoglalása szerint a közoktatás laicitásának elve előírja a francia nyilvános iskola gyakorlata számára a közoktatás semlegességét, mely tiszteletben tartja:  A programok és oktatók laicitását.  A tanulók lelkiismereti szabadságát. - Tilos a tanulók vallásos meggyőződése, vagy hite alapján bármiféle diszkrimináció. - A tanulónak joga van mások szabadságát, az oktatási programok tartalmát tiszteletben tartva kifejezni vallási hitét. - 1991.-től a nyilvános

iskolák belső szabályzatukban határozzák meg, hogyan biztosítják a tanulói jogok és kötelességek tiszteletben tartását.  Feladata azon ismeretek közlése, melyek lehetővé teszik tanulóik számára a szabad választást.  A jogok gyakorlása tekintetében: - Nem engedi semmiféle térítés vagy vallásos propaganda kifejtését. - Nem sértheti más tanulók jogait. - Nem veszélyeztetheti egészségüket, biztonságukat. - Nem tűrhet meg diszkriminaív akciókat. 3 Szakirodalmi jegyzet Miért van szükség a vallások oktatására a laikus iskolában? - A tanulók egy része vallási ismeretekkel érkezi az iskolába, melyektől a személyiségük formálásának folyamatában nem lehet elvonatkoztatni. - Sok iskolába kerülő gyerek nem rendelkezik semmilyen vallási ismerettel, melynek hiánya akadályozza őket, saját és mások kultúrájának sajátos aspektusainak megismerésében. E két egymással ellentmondó ok miatt az iskoláknak

számításba kell vennie a vallások sokrétűségét. Tanárok a vallásról, a vallások oktatásáról a laikus iskolában - A vallás, mint kulturális és társadalmi tény vita tárgyát képezi helyét illetően a francia laikus iskolában. Két kérdéskörben azonban egyetértés mutatkozik:  A vallási tényeket számításba kell venni a tanulói kultúra gazdagítása, a mások iránti tisztelet és a tolerancia erősítése érdekében.  A laicizmus koncepcióját illetően. Ez a kettős konszenzus a laikus kultúra tükröződése, amely a vallási tényeket nem zárja ki az iskolából. - Azonban a vallási tények jelenlétét a közoktatási intézményekben erős tartózkodással fogadják illetve kategorikusan visszautasítják.  A vallást inkább történeti, kulturális tényként fogadják el, mint társadalmat egyesítő tényezőként. - A laikus iskolában az oktatás a vallásokról nem kis gondot okoz az erre a munkára beállított, ezt

elvállaló, de speciálisan még nem kellően felkészített tanároknak.  A tematika kidolgozása, a feldolgozandó konkrét ismeretanyag körvonalazása, és az alkalmazandó metodika kidolgozása újszerű és jelentős szakirodalmi tájékozódást követel. Francia tanulók a vallásról Egy kérdőíves felmérés alapján úgy tűnik, hogy kevesebben vannak azok a tanulók akik részesülnek vallásoktatásban. Valamint az a benyomás, hogy az iszlám és a zsidó vallás több problémát vet fel mint a katolicizmus és a protestantizmus. Tény, hogy a gyerekek gyakran összetévesztik a vallási leszármazást és az etnikai vagy földrajzi eredetet. S ez erősítheti a rasszista fogantatású idegengyűlöletet A gyerekek számára a vallás az, amivel az iskolában találkoznak és egymás által fedezik fel a tényét. Ez erőfeszítést követel a laikus iskolától, informálnia, nevelnie kell:  magyarázza meg a világot  értelmet adjon életüknek 

erkölcsösségre neveljen  tanítson meg a közösségi élet szabályai szerint élni 4 Szakirodalmi jegyzet A VALLÁSOKTATÁS HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Az eddigiek alapján elmondható, hogy Franciaország nyilvános iskoláiban (egy-két kivételtől eltekintve) nincs vallásoktatás. Az országok és országcsoportok általános jellemzői - Jogi és politikai eltérések az EU országaiban:  Az állam és az egyház nincs szétválasztva: Anglia, Görögország, Dánia  A vallásoktatást garantálja az alkotmány: Németország, Belgium  A Vatikánnal kötött konkordátum érvényesül: Spanyolország, Olaszország, Írország, Luxemburg és Portugália - Az országok különböznek a vallásoktatás megközelítésének tekintetében:  Felekezeti és katechétikus:, Görögország, Írország Dogmák elsajátítása és egy adott vallás gyakorlatának közvetítése.  Felekezeti, de főként morális : Németország,

Anglia,Észak-írország, Olaszország, Spanyolország,Portugália A vallási és etikai érzék kifejezését célozza egy vagy több vallás értékeivel való megismertetésnek útján.  Kulturális megközelítés: Dánia, Hollandia Csak azért támaszkodik a vallási jelenségek történeti összetevőinek ismertetésére, hog illusztrálja azokat a különböző egyéni és kollektív választásokat, amelyek előtt a mai fiatalok állnak. Hollandiában „ az élet problémáira oktatásról „ van szó, mely mindenféle vallásosságtól elszakadt. ELLENVETÉSEK A KIALAKULT HELYZETTEL KAPCSOLATBAN Franciaországban csupán a különböző vallások ismertetése folyik, nem kötődik valamely konkrét felekezethez. Az EU többi országainak nyilvános iskoláiban a vallástanoktatás vagy kötelező (lehetőséggel a felmentésre), vagy fakultatív. Ez a helyzet kétirányú ellenvetéseket vált ki:  A különböző felekezetekhez kapcsolódó vallásoktatástantól

való elszakadás nem elegendő.  Az egyházi hatóságok szerint éppen ellenkezőleg, a felekezeti vallástanoktatásra szükség van. - A fiataloknak joguk van ilyen nevelésre. - A felekezeti vallástanoktatás révén él tovább ennek a földrésznek a keresztény hagyománya. - Keresztény értékeket közvetít a fiatalságnak. - A vallástanoktatás nagymértékben járul hozzá az iskola kulturális nívójának emeléséhez. A vallástanoktatás elmúlt évtizedekbeni csökkenő tendenciája nyugtalanítja az egyházakat, s a kormányokat teszik felelőssé, miszerint nem teszi kötelezővé azt, illetve tág lehetőséget ad a részvétel alóli felmentésre. 5 Szakirodalmi jegyzet ÖSSZEGZÉS A vallásoktatás helyzete tekintetében a távolság tehát csökkenni látszik Franciaország és a többi EU-állam között. Mind több államban helyettesíthető a vallástanoktatás laikus erkölcstani kurzusokkal. Mindez nem fosztja meg az egyházakat attól a

lehetőségüktől, hogy az iskolán kívül biztosítsanak a törekvéseiknek megfelelő felekezeti vallásoktatást. A francia laikus modell megállja a helyét, ha nem válik dogmatikussá. Ez által talán eloszlathatók a kételyek és elfogadhatóvá válik az egységes Európában, ahogyan Majzik Lászlóné írja: „S amennyiben a vallás oktatása megválik katechéta jellegétől, nem fog majd ellenvetéseket kiváltani azokban az országokban , amelyekben még létezik felekezeti jellegű vallástanoktatás; és megszűnik majd elfogadhatatlannak tűnni ott, ahol ma még visszautasítják. Egy európai formulát kell találni!” 2 Úgy legyen! Magyarországnak és a felnövekvő Európai Uniós nemzedéknek nagy szüksége van most a hitre s az általa közvetített értékrendre. Ehhez, úgy vélem mindenki számára elérhetővé kell tenni, hogy megismerkedjen a keresztény ember értékrendjével és magáévá tegye azt. Azoknak a mai diákoknak , akiknek szüleit

nem ebben a szellemben nevelték ( szocialista embereszmény ), sőt maguk a szülők is, akiknek úgy gondolom ebben a témában nehezebb lépni, - azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudja miként induljon el ezen az úton-, lehetőséget kell adni a hiányok pótlására, mert ezt a tátongó űrt egyre inkább érezni és itt az idő, hogy tegyünk ellene. Kell, hogy újra magunkra találhassunk a keresztény Európában 2 Majzik Lászlóné: A vallásoktatás az Európai Unió nyilvános iskoláiban =Új Pedagógiai Szemle, Bp.1994/12 szám, pp59 6